„.. fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása.” (Geffert 1989.)
A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
Tehetséggondozó Programja 1. Helyzetelemzés, a programalkotás körülményei: az iskola tehetséggondozó programjának összeállításához a 2007/2008 tanévben kezdett hozzá az intézet vezetése. Bevezetése folyamatosan valósul meg a 2008/2009 tanévtől. A helyzetelemzés során az alábbi feladatokat végeztük el a program kidolgozása előtt. Felmértük: - a, vannak e a tehetséggondozás pedagógiája iránt érdeklődő pedagógusok? - b, mit kezdenek jelenleg a tehetségesnek vélt jobb képességű fiatalokkal az oktatók? - c, milyen jogszabályi lehetőségei vannak az iskolának egy esetleges tehetséggondozó program kidolgozására és bevezetésére? - d, hogyan jelenik meg a tehetséggondozás az iskola Pedagógiai/nevelési programjában. Hogyan kerültek megfogalmazásra a célok, a feladatok és az ehhez kapcsolódó eljárások rendszere. Ebben a nevelőtestület által elfogadott a fenntartó által jóváhagyott programban az alábbiak olvashatók. „Cél: Az iskolának fel kell készítenie a tanulót arra, hogy a végzést követően sikeresen beilleszkedjen a szakmai környezetbe, hatékonyan részt tudjon venni annak munkájában. Valamint célja az is, hogy a tanuló egyedi erősségeire építsen, figyelembe vegye a tanuló egyéni adottságait és oktatási-nevelési eljárásait a diák fejlődésének a legkiemelkedőbb területeire, összpontosítsa. Feladatok: - a tanulók képességeinek megismerése, a tehetségesek kiválasztása, - a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése a tehetséges tanulók oktatásához, neveléséhez szükséges speciális pedagógiai módszerek területén. Az ehhez kapcsolódó eszközök, eljárások: - kezdő, haladó osztályok kialakítása a nyelvi képzésben, lehetőség szerint csoportbontással, - versenyekre felkészítő csoportok létrehozása, - tanórán kívüli érdeklődési, önképző körök létrehozása, - internet felhasználása szakmai témakörök feldolgozására és idegennyelv-tanulásra, - iskolai sportkörök, - kulturális rendezvények kínálata, történelmi, honismereti és szakmai témájú előadások a terület szakértőinek közreműködésével, - iskolai könyvtár, számítógépes szaktantermek, valamint más iskolai létesítmények,
2
eszközök használata, - testvériskolai kapcsolatok ápolása (szakmai, nyelvi és országiismeret bővítése), - iskolai szintű tanulmányi versenyek, vetélkedők szervezése, - a tehetséges tanulók részére differenciált feladatok folyamatos biztosítása a tanórák keretén belül, - egyéni konzultáció biztosítása – igény szerint – a nyelvvizsgára készülő diákok számára.” - e, a tehetséggondozás „jelenlegi” formáinak számbavétele (szakkörök, tevékenységi körök, versenyek vetélkedők, az otthoni írásbeli dolgozat elkészítésének követelményei, tartalmi és formai elvárásai) A tanulmányi eredmények milyen támogatási rendszerek elérését teszik lehetővé az iskolán a tanulók részére (ösztöndíj, ösztöndíj kiegészítés, nyelvvizsga, juttatások, elismerések, dicséretek, mentortanári rendszer, az eredményes tehetséggondozó munkát végző oktatók elismerésének helyzete) - f, a tehetséggondozás elvi alapjainak megismerése a Tehetséggondozói modell választása érdekében. (választott modell a Renzulli – Mönks modell lett, támaszkodva a Czeizel modellre) - g, kiinduló tehetségfogalom keresése. (Harsányi István Sárospataki tehetségvédő tehetségfogalmát választottuk „„Tehetségen azt a velünk született, majd céltudatos tevékenység, gyakorlás által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos behatárolt területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni” - h, a rendészeti terület kompetenciáinak számbavétele (milyen kompetenciák magas szintű gyakorlására kell felkészíteni a fiatalokat?) Ezek az EU Twinning program szerint Szelestey Judit összeállításában: Alkalmazkodó képesség Döntési képesség Együttműködés Empátia Felelősségvállalás Kommunikáció Minőségre törekvés Önállóság Önbizalom Önfejlesztés Önkontroll Problémamegoldó képesség Szabálytudat - szabálytartás Teljesítmény - orientáció -
i, meghatároztuk, azt hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a rendészeti terület tehetségfogalmának meghatározásakor. Ezek a következők voltak: - Adottság. - Képesség. Testi képességek terén /erő; ügyesség; gyorsaság; állóképesség) - Speciális képességek, amelyek szükségesek a rendőri munkához. - Elkötelezettség a rendőri pálya iránt. - Magas szintű ismeret. Speciális elméleti ismeret, készség. Felkészültség. - Intelligencia. Általános intellektuális képességek. - Kreativitás.
3
- j, megfogalmaztuk első tehetségfogalmunkat. Tehetség alatt értjük: „ Egy/vagy több speciális tevékenység elvégzéséhez– esetünkben a rendőri tevékenységek - szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka”. (Sarka 2008)
Speciális tevékenységek alatt értettük Hatósági szerepek ellátása A törvényes rend elfogadása
Szolgáltatás Rendőri intézkedés Parancsvégrehajtás Rendészeti terület prioritásainak megfelelő területeket.
A tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek alatt értettük A jog gyakorlati alkalmazása A törvényes rend elismerése, és védelme. A törvények, szabályok, normák betartása és betartatása. Szolgáltatói szerep, segítségnyújtás, segítőszándék Intézkedés szakszerűsége, udvariassága, határozottsága, kulturáltsága Engedelmesség, fegyelem - kommunikáció (anyanyelvi, idegen nyelvi) - IKT - Rendőr szakmai - Fizikális felkészültség
k, meghatároztuk a program célját: - a tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése, keresve a fejlesztéshez szükséges hatékony pedagógiai eszközöket. (Ebben az általános intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése valósulna meg.) - személyiségfejlesztés (motiváció, kommunikáció, konfliktuskezelés, önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra, stb.) - a tanulók ezen belül is a tehetségígéretek erős oldalának számbavétele, fejlesztése, - egy adott tehetséget mutató tanuló (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak feltérképezése, kiegyenlítése, - megelőzés, légkörjavítás, - olyan területeknek a támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést. Programunkat annak érdekében állítottuk össze, hogy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóit, - benne az egyes területen tehetségígéret, vagy már tehetséges fiatalok - programszerűen támogassuk és az iskolában eddig működő tehetséggondozó programok – szakkörök- munkáját összehangoljuk, annak érdekében, hogy a munkakörre meghatározott legmagasabb szintű kompetenciák birtokában kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A program összeállítói egyetértettek Geffert Éva gondolatával, amely végül is a tehetséggondozó programunk küldetése is lett: „…. fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása” (Geffert, 1989).
l, szakirodalom segítségével vettük számba azokat a jellemzőket, amelyek a tehetségesnek vélt tanulókat jellemzi.
4
2. A tehetségsegítési terület bemutatása (tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetségtanácsadás) 2.1. Tehetségazonosítás, a tehetséges tanulók kiválasztása az alábbi eljárás szerint valósul meg. - információk gyűjtése a tanuló középiskolai tanulmányi munkájáról, előmeneteléről, - középiskolai tanulmányi eredmények számbavétele az alábbi tantárgyakból a 11 és 12 évfolyam végén valamint az érettségi eredményei. (történelem, idegen nyelv, testnevelés, matematika, magyar, rendészeti fakultációs tárgy) - felvételi eredményei (műveltségi teszt és a fizikális felmérés eredményei) - a felvételi eljárás keretében végzett pszichológiai vizsgálat eredményei, - a bemeneti kompetencia mérés eredményei. Mért területek: - Kommunikáció ezen belül a kapcsolatteremtés-fenntartás, közérthetőség, - Együttműködés ezen belül az alkalmazkodóképesség, az empátia, az önbizalom és az önkontroll - Problémamegoldó és döntésképesség ezen belül a felelősségvállalás, minőségre törekvés, határozottság, szabálytudat, önállóság, rugalmasság, helyzetfelismerő készség (körültekintés-elővigyázatosság) - Önfejlesztés-tanulási készség ezen belül a teljesítményorientáció - valamint felvételre kerül a tanulói önismeretei diagramja a rendőri szempontból fontos viselkedési jegyek kiemelésével - a tehetséget mutató tanulók jellemzőinek megfigyelése szeptember hónapban (részletes kifejtése a 4.1.pontban található) - információk gyűjtése a pedagógusok/oktatók által tehetségesnek minősített tanulókról F: osztályfőnök - a pedagógusok/oktatók megfigyelései alapján. Hogyan látják az osztályban tanító oktatók a tanuló fejlődését, előrehaladását, lényeglátását, ismeretszerzését, tanulási stílusát, érdeklődését, elkötelezettségét?, Tanári, osztályfőnöki jellemzések F: oktatók Koordinálja: osztályfőnök Ellenőrzi és összehangolja: szakcsoportvezetők - osztálytársak, csoporttársak, szobatársak véleménye az adott tanulóról, F: diákönkormányzat Osztályfőnök - a tanulóknak az egyes szakterületen/szakterületeken nyújtott teljesítménye, F: oktatók - a tanulóval folytatott egyéni beszélgetés, a tanuló családi hátterének feltérképezése, egyéni érdeklődési körének megismerése, F. osztályfőnök Tanulói Szociális Bizottság - beválogatás, mérés a fenti megfigyelések mellett, (Pl. tanulási stílus; önismeret, RenzulliHartman skála…) F: osztályfőnök Közreműködik: az iskola pszichológusa - olyan tesztek alkalmazása, amelyek felvételéhez és kiértékeléséhez nincs szükség pszichológusi végzettségre, F: szaktanárok - a tanulók szükség szerinti pszichológiai vizsgálata kreativitás, motiváció (iskolai teljesítmény motivációja) területeken abban az esetben ha a szaktanár megerősítést vár azonosító munkájához
5
F: pszichológus Összehangolja: szakcsoportvezető „A tesztek egyfelől a tehetség azonosításához is kapaszkodókat jelentenek, másfelől az iskolai tehetségfejlesztő programok hatásvizsgálatához is felhasználhatók.” Balogh László 2006/ E tevékenységsorozatban fontos az osztályfőnök, a pedagógus – oktató, és a pszichológus összehangolt munkája.
2.2. Tehetséggondozás, programjában.
tehetséggondozás
formái
az
iskola
tehetséggondozó
2.2.1. A tehetséggondozás formái: 2.2.1.1.Tanórai keretben folyó tehetséggondozó munka: - differenciált foglalkozás - képességek szerinti differenciálás - kompetencia alapú moduláris képzés - gazdagítás – dúsítás: Jellemzői: - hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, - produktív gondolkodás (célirányos) - komplex gondolkodás, - fogalmak kialakítása, - a tanultak felhasználása gyakorlati feladatokban, - a belső összefüggésekre koncentráló tanulás, - a tanulók igényeire, szükségleteire épülő tanulás (csökkenjen az előíró,merev keretekben folyó oktatás) - problémafeltárás, problémakeresés tanulása, - kritikai gondolkodás fejlesztése, - a jövőbeni lehetőségeken való gondolkodás. (A Renzulli modell az amely talán a legátfogóbb és a legtöbb segítséget adja a pedagógusnak ezen forma tanórai megvalósításához.) Itt háromtípusú programélmény különíthető el: - az első típusú az általános felfedező élményeket foglalja magába. Olyan ismereteket, amelyek a tantervi követelményekhez kapcsolhatók. A témakör új és izgalmas témáival és területeivel ismerteti meg a tanulókat. A gyakorlatok között szerepelhet terepmunka, kiselőadás, külön olvasmányok, szakanyagok feldolgozása, ismertetése, beszámolók otthoni dolgozatok szakanyagok készítése, esetek feldolgozása és elemzése. - a második típusú gazdagítás, a csoportos képzés, gyakorlatok, olyan tevékenységekből állnak, amelyeket a kognitív és affektív folyamatok fejlesztésére tervezett a pedagógus./ Tanulói tevékenykedtetés/ Itt a páros munkát részesítik előnyben oktatóink. - a harmadik típusú gazdagítás a valós problémák egyéni és kiscsoportos feldolgozását jelenti. Szituációk, esetismertetések elemzések, esetfeldolgozások, stb. Ezek a speciálisan kialakított tantermekben, szakkabinetekben, tréning jellegű tantermekben valósulnak meg. Ennek érdekében rengeteg AC gyakorlatot állítottak össze oktatóink. (Itt is előnyben részesítik a páros munkát.) Egy példa a tanulók irányítására a problémamegoldó technikák alkalmazása során. - első lépés: eldönteni mi a probléma, és annak a világos meghatározása, - második lépés: segítségnyújtás a tanulóknak ahhoz, hogy meghatározzák azokat a tényezőket, amelyek összefüggésben vannak a problémával, - harmadik lépés: a problémamegoldásban meghatározott tényezőkről szóló információk megszerzése, vagy annak megbeszélése, hogy az információkat
6
hogyan, honnan tudják megszerezni. Ekkor az információk összegyűjtése, rendszerezése valósul meg. - Negyedik lépés: az összegyűjtött információk alapján a lehetséges megoldások számbavétele. - Ötödik lépés: minden egyes megoldási javaslat értékelése és a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása. - Hatodik és hetedik lépés: a javasolt megoldás tesztelése, a következmények kiszámítása. - Nyolcadik lépés: önellenőrzés, tanulói és tanári értékelés, esetleg minősítés. Mindezeket igen gyakran páros munka formájában oldják meg a tanulók. Szükséges ez azért mert a majdani munkájukban járőrpárban kell feladataikat ellátni. 2.2.1.2. Iskolai szakkörök, tevékenységi körök amelyekből választhatnak a tanulók: - természetjáró, - internet, - jelbeszéd, - önismeret, kommunikáció, - közlekedési, - kriminalisztika, - lövészet, - nyelv-vizsga előkészítők, - nyelvi felzárkóztatás, - DADA iskolai bűnmegelőzési ismeretek, - sport a testi képességek fejlesztése érdekében: - dzsúdó, - karate, - birkózás, - atlétika, - fizikai felzárkóztatás 2.2.1.3. A szakmához, a rendészeti képzéshez kötődő speciális tehetséggondozási területek. Az iskola saját fakultatív tananyagelemei a tehetséggondozás szolgálatában. /Az egyes tananyagelemekből blokkonként egyet a tanulónak választania kell, és teljesíteni a követelményeket képzés rendszerében. Ezek Miskolci Fakultatív Tananyagelemként (MF) szerepelnek az iskola módosított Pedagógiai Programjában./ MF/9.1/0731-06 Fakultatív magyar nyelvi kommunikációs képzés MF/9.1a/0731-06 Magyar nyelvi beszédgyakorlat tananyagelem Célja: A kommunikációs készség fejlesztése. Gyakorlatok, a különböző szituációkban való helyes és szakszerű megnyilatkozások elősegítésére, az életszerű szituációkban való magabiztosság kialakítására. MF/9.1b/0731-06 Évfolyamdolgozat Célja: A tanulók kommunikációjának javítása, a szakmai témák iránti fogékonyság felkeltése.
7
A tanulók a szakcsoportok által meghirdetett szakmai évfolyam-dolgozati témákban, melyeket a szakmai konzulensek a szakcsoporti faliújságon, illetve elektronikus formában meghirdetnek, szakmai agyaggyűjtést, rendszerezést és feldolgozást végeznek, melynek eredményét évfolyamdolgozat formájában összegzik. A dolgozat bemutatását a tanuló nyilvánosan, szaktanár jelenlétében végzi. Az eredményes szakdolgozati bemutató a teljesítendő nyelvi kredit-igényt kielégíti.
MF/9.2/0731-06 Fakultatív idegen-nyelvi képzés MF/9.2a/0731-06
Számítógépes nyelvoktatás tananyagelem Célja: Idegen nyelvű weboldalak megismerése, segédanyagok letöltése, internetes feladatok megoldása, külföldi levelező partnerek keresése, idegen nyelvi szoftverek megismerése, számítógépes szótárhasználat. MF/9.2b/0731-06
Idegen nyelv nyelvvizsgákra felkészítő tananyagelem Célja: A nyelvvizsgára történő felkészülés, a nyelvvizsga típusától függően tesztek kitöltése, feladatok megoldása, fordítási gyakorlatok, szótárhasználat gyakorlása, kiejtésgyakorlás, társalgási témakörök szókincsének begyakorlása, képleírások, szókapcsolatok, kifejezések megismerése. Fonetikus jelek megismerése, az idegen nyelv hangzóvilágának megfelelő fonetikus jelek megismerése, szókincsfejlesztés, szituációk az idegen nyelvi vizsga sikeres letételéhez. MF/9.2c/0731-06 Idegen nyelvű országismeret tananyagelem Célja: A célnyelvi ország történelmének, fontosabb történelmi eseményeinek megismerése. Az idegen ország jellegzetes nevezetességeinek, művészeti alkotásainak bemutatása. Az ország kultúrájának, történelmi hagyományainak idegen nyelven való megismerése. Fontosabb ünnepek, szokások, gasztronómiai jellegzetességek megismerése. MF/9.2d/0731-06 Idegen nyelvi kommunikáció Célja: Gyakorlatok a kommunikációs gátlások feloldására, kiejtés javítására. Idegen nyelvű szövegek és hanganyagok feldolgozása a passzív szókincs felszínre-hozásához, és az aktív szókincs fejlesztéséhez.
MF/9.3/0731-06 Fakultatív sporttevékenység Az intézmény tanárai a tanulók számára meghirdethetnek sportolási lehetőségeket, melyet a meghirdető tanár felügyel. Célja, hogy a tanulók számára lehetővé tegyük a mindennapi testedzést, és az, hogy az egyes sportágak szabályrendszerét a tanulók megismerjék
8
Segítségével a tanulók fizikális kondíciója javul, és kiépülhet a rendszeres sportolás iránti igényük.
MF/9.4/0731-06 Fakultatív informatikai képzés MF/9.4a/0731-06
Szövegszerkesztési felzárkóztató foglalkozás Célja: A szövegszerkesztési ismeretek további elmélyítése, példákon keresztüli gyakorlatok megoldásán keresztül. MF/9.4b/0731-06
Speciális rendészeti szoftverek Célja: a rendőrségnél rendszeresített, de az alapképzésben nem oktatott egyes számítástechnikai szoftverek bemutatása. MF/9.4c/0731-06
Gépírás I. Célja: a tízujjas vakírás alapjainak átismétlése sebességfokozó gyakorlatokkal. MF/9.4d/0731-06
Gépírás II. Célja: másolási készség fejlesztése, különös tekintettel a rendészeti iratokban rendszeresen használt számok, írásjelek, rövidítések gyors, szakszerű használatára. MF/9.5/0731-06 Fakultatív rendőr szakmai képzés MF/9.5a/0731-06
Intézkedések lélektana Célja: Az alábbi intézkedési helyzetek lélektani feldolgozása: Haláleset bejelentése. Öngyilkosság előtt álló személlyel szembeni intézkedés. Túszejtés. Közlekedési balesetben érintettekkel szembeni intézkedés. Drogosokkal szembeni intézkedés. Alkohol hatása alatt lévőkkel szembeni intézkedés. Szexuális bűncselekmény áldozatával szembeni intézkedés,. Családon belüli erőszakban érintettekkel szembeni intézkedés. Gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetőkkel szembeni intézkedés. Idősekkel szembeni intézkedés. Tömeggel szembeni intézkedés pszichológiája. Skizofrénekkel szembeni intézkedés. Paranoidokkal szembeni intézkedés. Értelmi fogyatékosokkal szembeni intézkedés. Menekültekkel szembeni intézkedés. Depresszióban szenvedőkkel szembeni intézkedés. Pánik és katasztrófa helyzetek lélektana. Hivatalos- és közfeladatot ellátó személyekkel szembeni intézkedés. Hajléktalanokkal szembeni intézkedés. Terrorcselekmények lélektana.
9 MF/9.5b/0731-06
A kriminálpszichológia alapjai Célja: Az alábbi témákban mélyebb ismeretszerzés: Az erőszakos bűnözés; a családon belüli erőszak, Nemi szerepek és bűnözés kapcsolata, A gyermek- és fiatalkori bűnözés lélektana, Alkoholfogyasztás- kábítószer probléma és bűnözés pszichológiai aspektusai, A személyiségzavarok rendszere, A skizofrénia , A paranoia típusai, A depresszió, Az öngyilkosság pszichodinamikája, A mentális retardációk (organikus oligofréniák), Az agresszió lélektana, A stressz kialakulása és kezelése, Az önagresszió, öndestrukció feldolgozása, A szexuális bűncselekmények pszichológiája. MF/9.5c/0731-06 Bűnügyi ismeretek Célja: Jogesetek feldolgozásával, modellezésével a történeti tényállások elemzése. A halmazati és elhatárolási ismeretek a büntetőjogban. A nyomozáshoz kapcsolódó büntetőeljárási és kriminalisztikai ismeretek bővítése, az ismeretkörök részleteiben való elmélyedés, kriminológiai gyűjtő, rendszerező munka. A speciális szakmai ismeretek körét növelő tréningrendszerű foglalkozásokon részvétel, ezzel a bűnügyi témák felé történő orientáció erősítése. MF/9.5d/0731-06 Rendészeti igazgatási ismeretek Célja az alábbi témakörökben történő ismeretszerzés: Közúti közlekedési szabálysértések felismerése, elhatárolása. Helyszíni bírság gyakorlati alkalmazása, Szabálysértési feljelentés készítése, Ittas járművezetés szabálysértésének elkövetése során történő helyszíni intézkedés, Szabálysértési meghallgatási jegyzőkönyv készítése, Jogesetek elméleti megoldása és szituációk alkalmazása, Közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértési szituációs esetfeldolgozások, Szakmai vizsgára felkészítés – régebbi tesztfeladatok próbavizsgás megoldása, Közrend elleni szabálysértések jogeseteinek feldolgozása. Kényszerintézkedések alkalmazásának lehetőségei szabálysértési szituációk alapján. MF/9.5e/0731-06 Okmányismeret Célja:. Megismerkedés az Európai Unióban használatban lévő úti okmányok, forgalmi és vezetői engedélyek védelmi és biztonsági rendszereivel, jegyeivel. Az ismeretek elsajátítását követően, képes lesz arra, hogy felismerje az eredeti okmányokra jellemző biztonsági elemeket, valamint a hamisításra utaló jeleket. Amennyiben eredményesen elsajátítja a projektben található ismereteket és feladatokat, az megalapozza a rendőri munka okmányellenőrzésekhez szükséges speciális ismereteinek egy részét is, egyben hozzájárul a szakszerű és határozott rendőri intézkedések végrehajtásához. MF/9.5e/0731-06 Határrendészeti technikai eszközök alkalmazása Célja: Az iskola készletében lévő határrendészeti technikai eszközök részletes megismerése, használatának gyakorlása A „határrendészeti technikai eszközök alkalmazása” tananyagelemben a részletes használati bemutatón kívül gyakorolhatja a tanuló a rendelkezésre álló asztali és mobil okmányleolvasó,
10
CO2 mérőkészülék, ipari endoszkóp, okmányvizsgálat egyszerű eszközei /mikroszkóp, UV lámpa, nagyító, 3M confirm fóliavizsgáló/ és az okmányvizsgáló UVEC PASS D berendezés használatát. Amennyiben eredményesen elsajátítja a tananyagelemben található ismereteket és feladatokat, az elősegíti a rendőri munka során a mélységi és idegenrendészeti ellenőrzéseknél jelentkező ellenőrzésekhez szükséges speciális technikai eszköz alkalmazás ismeretek egy részét is, egyben hozzájárul a szakszerű és határozott rendőri intézkedések végrehajtásához.
Konzultációs lehetőségek A szakcsoportok félévenként meghatározzák, és hirdetőjükön közzéteszik az egyes tantárgyi, tananyagelemi konzultációk időpontjait, helyét és a konzultációs ügyeletet ellátó oktató nevét. A konzultációs lehetőséggel minden tanuló szabadon élhet. Az állami nyelvvizsgára való felkészülés segítése érdekében idegen nyelvi szakkör és konzultációs ügyelet szervezhető.
2.2.1.4. Iskolán kívüli tehetséggondozási lehetőségek Lényege az, hogy kivigyük a tanulókat az iskolán kívüli helyszínekre. Rendőrkapitányságok, RTF, az iskolával együttműködő Egyetemek (Miskolci és a Debreceni Egyetem) 2.2.1.5. Versenyek, vetélkedők - Az iskola hagyományos versenyei, sportvetélkedői helyzetelemzésben felsoroltak szerint. - Az IRM/BM által meghirdetett tanulmányi versenyek. - Különböző tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való részvétel.
a
2.3. Tehetség tanácsadás. Nincs benne az iskola tehetséggondozó programjában. Szükség esetén az iskola pszichológusához fordulhatnak mind az oktatók mind a tanulók.
3. A program céljának meghatározása. (Kik számára készítették a programot, és milyen célokat fogalmaztak meg?) 3.1. Célcsoport: az érettségi utáni kétéves rendészeti képzésben résztvevő 18 – 25 év közötti fiatalok, aki élethívatásuknak a rendőri pályát választották. 3.2. A program célja: - a tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése, keresve a fejlesztéshez szükséges hatékony pedagógiai eszközöket. (Ebben az általános intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése valósul meg.) - személyiségfejlesztés (motiváció, kommunikáció, konfliktuskezelés, önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra, stb.) - a tanulók ezen belül is a tehetségígéretek erős oldalának számbavétele, fejlesztése, - egy adott tehetséget mutató tanuló (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak feltérképezése, kiegyenlítése, - megelőzés, légkörjavítás, - olyan területeknek a támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést. 3.3. Alapként kezeljük:
11
-
-
a tehetségesnek vélt fiatal számára az a természetes intézményi (iskolai) környezet a legmegfelelőbb az ahová mindennap járnak, ahol a mindennapjaikat töltik. (iskolai- osztálytermi- gyakorlóhelyi környezet) az egyes képességek fejlesztésének megvannak a személyi, tárgyi és egyéb feltételei: - személyi feltételek: • szakképzett oktatók, • tehetségfejlesztés iránt elkötelezett vezetők, oktatók • tehetségfejlesztés elméleti kérdésit ismerő pedagógusok, akik az iskola által szervezett továbbképzések keretében szerzik meg a tehetségfejlesztéshez elengedhetetlen ismereteket. - tárgyi feltételek: • megfelelően felszerelt osztálytermek, szakkabinetek • IKT eszközök, internet, szakkönyvtár - egyéb: • a tehetségesnek vélt tanulókkal való külön foglalkozási lehetőségek megteremtése, (tanórán kívül) • a tanulók tudatos, tervszerű kiválasztása, a kiválasztott tanulók programokba történő beválogatása, vagy az egyes területeken tehetségígéretek részére komplex fejlesztő program/programok kidolgozása (12/30/60-órás modulrendszerű komplex program).
3.4. Kiemelt célkitűzés az általános személyiségfejlesztés mellett az egyes speciális területen/területeken tehetséget mutató fiatalok képességeinek fejlesztése: -
általános személyiségfejlesztés területén: o motiváció o kommunikáció o konfliktuskezelés o pozitív Én-kép, reális önismeret o alkalmazkodóképesség o moralitás o viselkedéskultúra
-
rendészeti pálya speciális területein: o hatósági szerepek ellátása, o a törvényes rend elfogadása és védelme, o normák betartása és betartatása, o szolgáltatás az állampolgárok részére, o szakszerű, jogszerű, kulturált, határozott és udvarias intézkedés o fegyelem, engedelmesség, parancsvégrehajtás.
4. A tehetségsegítő programba történő beválogatás (szempontjai, módszerei, válogató személyek kompetenciája) 4.1. A beválogatás szempontjai: Az ismeretszerzés jellemzői a tehetséges tanulóknál (Geffert – Herskovits): - sokat tudnak különböző dolgokról, - gazdag a szókincsük, - szokatlan kifejezéseket használnak, - a tényeket gyorsan megjegyzik,
12
-
az ok-okozati viszonyokat gyorsan megjegyzik, hasonlóságokat, különbözőségeket keresnek a jelenségekben, jó megfigyelők, gyorsan felidézik a tanultakat, sokat olvasnak, a bonyolult dolgokat áttekinthető egységekre bontják, kritikusan, függetlenül gondolkodnak.
A motiváció: - az őket érdeklő kérdésekkel igen elmélyülten foglalkoznak, - feladataikat befejezik, - unják a mechanikus feladatokat, - a tökéletességre törekednek, - szívesen dolgoznak önállóan, - magas célokat tűznek maguk elé. A kreativitás: - sokszor, sokféle, szokatlan kérdéseket tesznek fel, - ötletesek, - egy problémára több megoldási lehetőséget sorolnak fel, - furcsa, frappáns megoldásokat adnak, - véleményüket nem rejtik véka alá, - jó a humorérzékük, - eredeti, színes a fantáziaviláguk. A speciális viselkedés: - készek szembeszegülni a tekintéllyel, - vállalják a konfliktusokat, - „egyéniségek”, - individualisták, - „mennek a maguk útján”, - nem fogadnak el tekintélyalapon véleményt, - kortársaikkal általában kijönnek. 4.2. A tehetség felismerésének módszerei, lehetőségei az iskolán két nagy csoportba sorolható: Kognitív tesztek, eljárások: - intelligencia tesztek, - kreativitás mérése, - képességmérés: - új helyzetekre való reagálás, - problémamegoldó tanulás? - tanulási stílus mérése, - tantárgytesztek, felmérések. Nem kognitív eljárások: - a tehetség motivációs, érdeklődési, diszpozicionális mozzanatainak feltárására, - Én-kép és önértékelő teszt felvétele - Információgyűjtés. A tesztek felvételére a pszichológus irányításával csak abban az esetben kerül sor ha a pedagógusok és a hivatásos oktatók nem tudnak dönteni a tanuló programba való beválogatásáról.
13
4.3. Beválogató személyek: - felvételi eljárásban résztvevő szakemberek, - osztályfőnökök, - bemeneti kompetenciamérést végző szakemberek. A 3 fős kompetenciamérést végző csoport összetétele: - osztályfőnök (a mérést végző csoport vezetője) - hivatásos oktató, (rendőrtiszt) - közalkalmazott pedagógus - szükség esetén pszichológus.
5. A tehetségsegítő programban alkalmazott tevékenységek és indoklások (gazdagítás, differenciálás, komplex fejlesztés) 5.1. A program pedagógiai és pszichológiai alapelvei: - a tanulók megfelelő motiválása. Milyen a tanuló viszonya az adott tevékenységhez? Összhangban van –e ez, a tanuló saját céljaival, érdeklődésével? Megvalósítás: tanulói öntevékenység biztosítása, pedagógusi pozitív megerősítés, folyamatos visszajelzés a tanulónak, az eredmények objektív mérése, tájékoztatás az eredményekről, segítség nyújtás a hiányosságok pótlásában, a tanulók igényszintjének a formálása, pedagógusok képzésének, önképzésének segítése, a tanulóknál a reális Én-kép, önértékelés kialakítása, egyéni feladatadás mellett a csoportos tevékenységek biztosítása, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása a kompetencia alapú moduláris szakképzésben. -
az egyéni, képességek szerinti differenciálás a tanulók tevékenységében Megvalósítás: - tanórán a követelmények minél magasabb szintű teljesítése, - tanórán a tanulók képességeinek megfelelő feladatok adása, - a feladatok különböző szintű megoldásának biztosítása a tanórákon egyéni vagy csoportmunka keretében a kooperatív tanulási módszerek alkalmazásával, - délután/tanórán kívül de iskolai keretekben külön foglalkozások biztosítása, Alap a tantervi követelmények – helyi tantervben megfogalmazottak - minél magasabb szintű ellátása, a követelmények gyakorlatban történő biztos alkalmazása.
- ismeretátadás helyett képességfejlesztés (Balogh László megállapításai szerint ) • Korrekt fogalomalkotási folyamat. Fontos feladat legyen a szerzett ismeretek maradandóságának megteremtése, alkalmazása a gyakorlatban. • Fogalomrendszerek atomisztikus tudás helyett. Cél legyen az ismeretanyag rendszerré építése.
14
• Feladatértés sötétben való tapogatózás helyett. A tanulók szerezzenek jártasságot a feladatok elemzésében. A pedagógusok fontos feladata legyen a tanulók problémaérzékenységének kialakítása. • Több divergens problémamegoldás, a kreativitás fejlesztése. • Magolás helyett hatékony tanulási technikák. A tanulók ismerjék meg saját tanulási stílusukat. Ismerjék az elemi és összetett tanulási stratégiákat. A pedagógusok kiemelten kezeljék az értelmi képességek fejlesztését, az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez szükséges feltételek biztosítását.
- speciális tevékenységi körök szervezése. Megvalósítás: - kommunikációs tréning, - önismeret fejlesztés, - szakkörök az iskolában, tanórán kívüli keretekben - iskolán kívüli lehetőségek megteremtése, biztosítása. - prioritásként jelölt területek a pedagógiai programban (Miskolci Tananyagelemek) Tartalmi szempontból a tanórai tehetséggondozásnak a legfőbb alapelve a gazdagítás /dúsítás/. Célja alapvetően az ismeretek és a műveletekre épülő képességek kötelező tananyagon túllépő fejlesztése. Négy fajtáját igyekeznek megvalósítani oktatóink: Mélységben történő gazdagítás. Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges fiataloknak tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a többi tanulóknak. A "tartalmi gazdagítás"során igyekeznek a tananyagot a tanulókra érzékenyen szerkeszteni, figyelembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, A "feldolgozási képességek gazdagítása" elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben. A "tempóban történő gazdagítás" a tehetséges gyerekek átlagosnál gyorsabb munkájára épül. Ők azok akik ugyanannyi idő alatt többet képesek feldolgozni társaiknál, így kiegészítő elemeket is bevonhatunk a tanulási folyamatba. 5.2. Az iskolai tehetséggondozás tanévi ütemterve: Az első éves tanulók esetében: Szeptember: - a felvételt nyert tanulók középiskolai tanulmányi eredményeinek áttekintése, - milyen szakkörökben, tevékenységi körökben vettek részt középiskolai tanulmányaik során, - milyen eredményeket értek el a középiskolai tanulmányi versenyekben (OKTV ; OSZTV) - a felvételi eredmények áttekintése, - a tanulók érdeklődési körének feltérképezés osztályfőnöki óra keretében - önkitöltős kérdőív felvétele és feldolgozása osztályfőnöki óra keretében a tanulási stílusokról - önismereti diagram felrajzolása a tanulók viselkedésmódjáról, - rövid összefoglalók készítése a szeptember végi osztályfőnöki munkaközösségi megbeszélésre a tanulókról ( érdeklődési körök? középiskolai kimagasló eredmények? ) - döntés arról hogy milyen szakköröket, tevékenységi köröket indít az iskola az adott
15
tanévben - szakkörök tevékenységi körök meghirdetése, a tanulói jelentkezések összegyűjtése, rendszerezése Hi: szeptember 30 F. osztályfőnök Koordinálja: tanulmányi osztály Egyeztetés: szakcsoportvezetőkkel. Október - szakkörök tevékenységi körök indítása, - komplex program kidolgozása? Ha egy éves időszakra készül: 60. órás program Ha két éves időszakra készül:120. órás program - helyzetelemzés, egyéni fejlesztés irányának/irányainak meghatározása tanulónként Október – május - foglalkozások tartása, látogatása, vezetői – szakcsoportvezetői ellenőrzése, - a foglalkozások, a tanulók egyéni haladási ütemének rögzítése, adminisztrációs feladatok ellátása
A másodévesek esetében A, amennyiben a program két évre lett tervezve a program folytatása azokkal a tanulókkal akik az első évben is részt vettek a munkában. A tanulók jelentkezési határideje ebben az esetben szeptember 15. F: körvezető Tanulmányi osztály A szükséges egyéni korrekciók elvégzése, a csoport összeállítása, a program szükség szerinti módosítása. szeptember 30. Az előző évben megkezdett program folytatása B, amennyiben a program egy évre lett tervezve és dönt a szakcsoport arról hogy milyen köröket kívánnak meghirdetni a másodéveseknek tanulók érdeklődése alapján akkor: - a tanulók érdeklődési körének feltérképezése /kontroll, hogy mi változott az elmúlt évhez viszonyítva) - tevékenységi körök meghirdetése, - a tanulói jelentkezések összegyűjtése, - tevékenységi körök indítása október 1-el. F: tanulmányi osztály
6. A tehetséggondozó programban alkalmazott tevékenységi formák feltételei: 6.1.
Munkamegosztás a nevelőtestületben, a program szervezeti felépítése, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei: Szervezeti felépítés
16
Igazgató
Oktatási igazgató helyettes programvezető
Pszichológus
Tehetséggondozó koordinátor
Szakcsoportvezetők
Alapozó ismereti szakcsoport
Szakmai ismereti szakcsoport
- igazgató a tehetséggondozó munka iránt elkötelezett vezető - programvezető az igazgató oktatási helyettese, akinek feladata: - általános áttekintés a programról, bátorítás, segítés, tanrendbe történő - beillesztés biztosítása, ellenőrzés, a téma napirenden tartása, - a szükséges változtatások beépítése az iskola Pedagógiai Programjába - szakcsoportvezetők, akiknek feladata: - szakcsoportjukhoz tartozó területeken átfogó programok készítésének segítése, - tanórai és tanórán kívüli gondozás kereteinek figyelemmel kisérése, - a folytonosság és előrehaladás biztosítása, - a forrásanyagok megteremtése, - a hatékonyság ellenőrzése, foglalkozáslátogatások, elemzések, - a jó módszerek közkincsé tétele. - tehetséggondozó koordinátor /tutor; mentor/ olyan szakember, - munkaközösségvezető - aki a tehetségterületen megfelelő képzettséggel vagy végzettséggel, illetve gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Feladata: - össz-iskolai azonosító és ellenőrző programok kidolgozásának koordinálása, - a szakemberek munkájának összehangolása, - tanórán-, tanórán kívül- és iskolán kívüli tevékenységek koordinálása, - versenyek, bemutatók, bemutatkozási, megmérettetési lehetőségek szervezése. - pszichológus aki a problémás helyzetekben - elsősorban egyéni és kiscsoportos formákban - konzultációs keretek között segíti a program megvalósítását. Munkájának fő területei : A, tanácsadás az egyéni fejlesztési programok kidolgozásához pedagógusoknak, szakkörvezetőknek B, tanácsadás a tanulóknak és a programban résztvevő oktatóknak C, szükség esetén pszichológiai vizsgálatok végzése. D, segítségnyújtás azonosításhoz - szaktanárok, oktatók azok a szakemberek aki kötelező órában közvetlenül és folyamatosan irányítja a tehetséggondozó körökben dolgozó fiatalok tevékenységét, munkáját, kutatási tevékenységüket.
17
Részt vesznek: - egyéni fejlesztési tervek kidolgozásában, - a tehetséges tanulók azonosításában, - az egyéni szükségletek és érdeklődés felderítésében és fejlesztésében, - tanórai képességek szerinti differenciált foglalkozások szervezésében, a gazdagító (gazdagítás-dúsítás) programok kidolgozásában, megvalósításában. 6.2. Személyi feltételek - a tehetséggondozás iránt elkötelezett pedagógusok, - az iskola oktatói közül 25 fő rendelkezik 30 órás akkreditált továbbképzéssel tehetségtémában. 1 fő szerzett ismereteket tehetséggondozás témában pedagógiai tanulmányai keretében a Debreceni Egyetemen (betétlapot kapott a kurzus elvégzéséről). Egy főállású pszichológus segíti a program megvalósítását. Az iskola a program megvalósításának szakmai segítése, a felsőfokú tudományos háttér megteremtése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tehetséggondozó Társasággal és a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Pedagógiai Pszichológiai tanszékével, fogadja az egyetem pszichológia szakos végzős hallgatóit – tehetség szakirány – összefüggő szakmai gyakorlatra. - belső szakmai továbbképzés szervezése a pedagógusok részére - akkreditált továbbképzésre történő beiskolázás az iskola éves beiskolázási tervében rögzítettek szerint, - beiskolázás tehetségfejlesztő posztgraduális képzésre a Debreceni Egyetemre 6.3. Tárgyi feltételek helyzete. A tehetséggondozás szakkabinetjei: - bűnügyi - határrendészeti - szituációs, - csapatszolgálati - közlekedési - fedett- és szabadtéri lőtér - önvédelmi sportok tornaterme Valamennyi egyéb szaktanterem/tanterem is rendelkezik az oktatáshoz szükséges IKT eszközökkel és a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges technikai- oktatástechnika- és kényszerítő eszközökkel. 6.4. Pénzügyi feltételek: - iskola éves költségvetésében tervezve - kötelező órában történő feladatellátás (Miskolci Tananyagelemek, iskolai szakkörök) - pályázati lehetőségek kihasználása 7. A célok elérését mutató indikátorok - a tanulók kb 10%-a kerül a programba. - egy tehetséggondozó műhelybe 10-15 fő tanuló kerülhet. - a programok 12/30/60 órások lehetnek. - a programból való lemorzsolódás 10% alatti legyen. - a legjobb eredményt elért 2 tanuló az MTT elismerést kapja meg. - a programban részt vett legjobb tanulmányi eredményt elért tanulók választhassanak először az álláshelyek között. - a szakköröket megfelelő számú érdeklődő tanuló esetén (min: 15 fő) érdeklődési körének megfelelően kell indítani. 8. Hatásvizsgálatok ezek eszközei (Milyen eredményei vannak a program megvalósításának)
18
8.1. Az iskolai tehetséggondozó program megvalósítása, hatásvizsgálat: - Variációk: A, tehetségesnek vélt tanuló az iskolában már meglévő ( szakkör, tevékenységi kör) programba történő beválogatása, Adott a program, keressük hozzá a tanulókat. B, adott valamelyik területen a tehetséges tanuló/tanulók és a részükre dolgozunk ki programot A tehetséges tanulók számára készítünk komplex programot. - Programmegvalósítás (félévenkénti 30.órás – egy modul - egymásra épülő, összesen 4x30 órás komplex program kidolgozása, modulokra bontva) - A program hatásvizsgálata melyet végez a: Pedagógus: - hogyan változott a tanuló tanulási stratégiája, technikája, - a tanulási motívumok változásai (tanulási motiváció vizsgálata) - az adott tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési terv megvalósulása, - a foglalkozásokon alkalmazott módszerek (eredményesnek vélt) számbavétele, - milyenek a kompetencia mérés eredményei Pszichológus: - hogyan fejlődtek a tanulók általános intellektuális képességei? - Milyenek a szorongási mutatók, azok hogyan változtak ? 8.2. Monitoring, a fejlesztési lehetőségek számbavétele céljából. A monitoring olyan tevékenység, amely figyelemmel kíséri egy adott program előrehaladását. A programban meghatározott célok megvalósulásának – az iskola tehetséggondozó programjának - nyomon követése. Annak figyelemmel kísérése, hogy a tervek szerint halad-e a program. A monitoring alapja: folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a program szakmai vezetése időről időre képet kapjon arról, hogy mennyire eredményes a program előrehaladása, mennyire valósul meg, vagy mennyire közelít az elvégzett tevékenység a célkitűzésekhez, hogy milyen változás következett be a programban résztvevők felkészültségében. A belső monitoring főbb jellemzői Cél: Folyamatos információszerzés a program végrehajtásának folyamatáról. A programban résztvevő tanulók fejlődési folyamatáról monitoring írásos összegző jelentés készül:. Félévenként a program előrehaladásáról Összegző értékelés a program lezárását követően a másodév végén a tanuló összegző jellemzésének elkészítésekor Tevékenységek: Eljárásrend kialakítása; mérőeszköz elkészítése, folyamatos fejlesztése; mintavételi eljárás kidolgozása; adatfelvétel - kérdőív (önkitöltős); helyszíni tapasztalatszerzés /foglalkozások tevékenységi körök látogatása; interjúk készítése; adatrögzítés - mennyiségi értékelés; elemzés értékelés - minőségi elemzés; írásbeli összegzés - a monitoring-jelentés elkészítése; dokumentáció összeállítása;
19
visszacsatolás. Mérőeszközök: önkitöltős kérdőív; interjú. 8.3. Javasolt tesztek, mérőlapok pedagógusoknak: Tanulási stílus, Tantárgyak iránti attitűd, Az iskolai motiváció, A tanulási orientáció, Tehetség és személyiség, (Tanulási jellemzők;motivációs jellemzők; a kreativitás jellemzői;vezetési társas jellemzők) A tanulási erősségek feltérképezése, (nyelvi; logikai-matematikai; testimozgási; téri; interperszonális; intraperszonális; zenei; stb) Kreativitás – szabadidő, A kreatív személyiség, Osztálytérkép készítése, A potenciálisan tehetséges gyermekek megtalálása, Sikerkeresés – kudarckerülés, Önismereti diagram felrajzolása a modulzárások alkalmával. 9. A tehetségsegítő programokból kikerülők nyomon követése. Valamennyi fiatallal a felvételt követően tanulószerződés kötésére kerül sor. Így biztosított hogy a végzés után valamennyi fiatalnak van munkahelye. A fenntartó kétévente áttekinti a végzett fiatalok munkahelyi beválását, igy a tehetséggondozó programokban dolgozottakét is.
Miskolc, 2010. szeptember 30.
Sarka Ferenc MTT alelnöke
Bagi István r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató
