A Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

A Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola

Pedagógiai Programja

Petendi György – Teterják Virág Viktória Létrehozók

Gerőcsné Dudás Judit Szerkesztő

1

Tartalom 1

Az iskola nevelési programja......................................................................................................5 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai.............................................................................................................................................5 1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........................................6

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...............................................8

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai...........................................................................8 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.........................................................9 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..............................................11 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok.......................................11 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai...................................................12 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai........................................12 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai...............................................12 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai..............................................12 1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait..............................................................12 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre........................................................................13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..............13 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek....................................13 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program..............................14 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése..................16 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása...........................................................................18 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység..................................................19 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje................................21 1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel....................................21

1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák..................................................21 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák...................................................21 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...............................................................22 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja..............................................................................................22 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya..........................................................................................22 1.9.3 Az értékelés rendje.......................................................................................................23 1.9.4 A vizsgatárgyak részei.................................................................................................23 1.9.5 A felvételi eljárás különös szabályai............................................................................24 1.9.6 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai............................................25 1.10 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei........................................................25 2

Az intézmény helyi tanterve......................................................................................................26 2.1

A választott kerettanterv megnevezése............................................................................26

2.2

Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról.............................................................26

2.3

A választott kerettanterv feletti óraszám.........................................................................26 2

2.4

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.........41

2.5

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.41

2.5.1 A NAT és a kerettantervi szabályozás.........................................................................41 2.5.2 Fejlesztési területek – nevelési célok...........................................................................41 2.6 Mindennapos testnevelés...................................................................................................45 2.7

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...............46

2.8

Választható érettségi vizsgatárgyak, felkészítési kötelezettség......................................46

2.8.1 Emelt és középszintű érettségi vizsgára való felkészítés.............................................46 2.8.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei....................................................................47 2.8.3 Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele........................................................................47 2.9 Projektoktatás.....................................................................................................................48 2.10

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.........................................................48

2.11

Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái...............................49

2.11.1 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei......................................................49 2.11.2 Az értékelés fajtái........................................................................................................49 2.11.3 Az ellenőrzés................................................................................................................50 2.11.4 Az írásbeli beszámoltatás korlátai...............................................................................51 2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...............51 2.13

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.......................................52

2.14

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...........52

2.15

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...................................................53

2.15.1 Az iskola egészségnevelési elvei.................................................................................53 2.15.2 Az iskola környezeti nevelési elvei..............................................................................54 2.16 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei............56 2.16.1 A magatartásjegy kialakításának elvei.........................................................................56 2.16.2 A szorgalomjegy kialakításának elvei.........................................................................57 2.16.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei......................................................................58 2.17 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja...................................................58

3

2.17.1 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttnevelése..................................58 2.17.2 A beszédfogyatékos tanulók együttnevelése...............................................................63 Szakmai program.......................................................................................................................65 3.1

Bevezetés.............................................................................................................................65

3.2

Szakmai struktúra..............................................................................................................67

3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5

Moduláris kifutó képzések...........................................................................................68 Az iskolában folyó kifutó szakmai képzések és azok alapdokumentumai..................68 Kifutó szakképzési óratervek.......................................................................................70 Kifutó képzések moduljainak megfeleltetése..............................................................76 A 2013/2014- es tanévtől felmenő rendszerben érvényes szakképzési óratervek.......95 3

4

Melléklet....................................................................................................................................132 4.1

Eszköz és felszerelés jegyzék...........................................................................................132

4.2

Középszintű érettségi vizsga témakörei..........................................................................132

4.3

Interkulturális Pedagógiai Program...............................................................................132

4.4

Záró rendelkezések..........................................................................................................132

4

1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelőmunkánk alapelvei, értékei A nevelés legfontosabb feladata hagyományosan az értékek közvetítése és tanulóink értékorientálása. Így leg főbb célunk és egyben feladatunk a morális értékismeret, értékválasztás és normakövetés megalapozása tan órai, tanórán és iskolán kívülitevékenységek, nevelő hatások integrálásával az alábbi területekre fókuszálva:  a tanulás és a munka szeretetének megerősítése a tudás és a műveltség közvetítésével  individuális értékek megerősítése, mint kreativitás, tehetség, önállóság, pozitív életcélok kitűzése  a demokrácia értékeinek tisztelete, az egyén és közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartás  az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját és szokásait ismerő és tiszteletben tartó, egészséges nemzeti öntudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus  általános és alapvető erkölcsi normákat, lelkiismereti szabadságot, érzelmi, akarati és viszonyulásbeli jellemvonásokat befogadó beállítódás, melyek nélkül a testileg-szellemileg egészséges, harmonikus személyiség elképzelhetetlen  alkotó és kritikus gondolkodás, szakmaiság megerősítése, etikus gazdasági és társadalmi viselkedés módok közvetítése  igény az egészséges életvitelre, a testedzésre, környezetünk megóvására és annak szebbé tételére  a közösségi értékek, mint a család, szolidaritás, tolerancia, az alkalmazkodóképesség, nemzetiségi és etnikai csoportok elfogadása, az empátia belső igénnyé válása  anyanyelvi örökség ismerete és hagyományaink ápolása Mindezek az értékek jelen vannak iskolánk tantervében, követelmény és értékelő rendszerében, tananyagában valamint a tanulók részére biztosított tevékenységformákban. A hiteles értékközvetítés a hiteles, meggyőző tanári magatartáson alapul. Általános pedagógiai célkitűzéseink:        

az oktatás ember- és személyiség központú szervezése és megvalósítása az oktatás – nevelés folyamatos fejlesztése, a változó világ követelményeihez igazítása a humanista, demokratikus értékek közvetítése diákcentrikusság az oktatási – nevelési folyamatban a modern természettudományos és humán műveltség hangsúlyozása az oktató-nevelő munkában széleskörű, a piacon jól használható szakmai ismeretek közvetítése a pedagógusok alkotó közösségének döntéseire épített összehangolt pedagógiai munka a magyar állami közoktatási és szakképzési céloknak és a helyi igényeknek való megfelelés

Az általános célok eléréséhez rendelt feladataink: A személyiség tehetség-alapú fejlesztése  az ismeretek birtoklására való igény kialakítása a diákokban  képességfejlesztés, tehetséggondozás az adottságokhoz igazítottan  a kreativitás, a gondolkodás fejlesztésén alapuló ismeretszerzés erősítése  korszerű alapműveltség, az európai normáknak megfelelő általános műveltség kialakítása  tanulási és önművelési technikák elsajátíttatása  sikeres kapcsolattartást biztosító kommunikációs készség kialakítása magyar nyelven és idegen nyelveken

5



az információ befogadó, rendszerező és értékelő képességek kiépítése

A nevelési-oktatási folyamat időszerűségének megtartása  a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó rugalmasítása  a diákok innovatív képességek erősítése és hasznosítása az oktatási folyamatban  a funkcionális tantárgyszemlélet erősítése a pedagógusok körében  az európaiság gondolatának szellemiségének megértetése.  egészséges lokálpatriotizmus kifejlesztése. A saját és társai életminőségéért felelős emberi szemlélet kialakítása  egészséges életszemlélet, életmód, életvitel kialakítása.  a környezeti kultúra, a környezetvédelem fontosságának felismertetése  a családi életnek, mint harmonikus életlehetőségnek a tudatosítása  a hazaszeretet, a modern hazafiság eszményének feltárása  a hagyományteremtés, hagyományápolás és hagyománytisztelet kialakítása  demokratikus, felelős közösségi magatartás fejlesztése Nevelési eszközök és eljárások Céljaink elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk, melyekben a neve lők szakmai autonómiája érvényesül:     

az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; minden tevékenységben a gyakorlás módszere, fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend ki alakításának eszközét, a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai peda gógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiségfejlesztés területén célunk kiformálni egy teherbíró, küzdőképes személyiséget, aki alkalmas a társadalom feladatainak maradéktalan teljesítésére, és aki eközben belső harmóniában él önmagával és környezetével. Diákjaink személyiségfejlődése érdekében a következő értékek, motívumok megjelenésére, fejlesztésére fordítunk figyelmet:

6



Diákjaink számára olyan körülményeket kell teremteni, amelyben biztosított az egészséges biológiai fejlődésük: megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékok, lehetőség a mozgásra, pihenésre, kellemes hőmérséklet és világítás, tiszta és rendezett környezet, kényelmes berendezés. Helyes egészségügyi szokások kialakítása, mentálhigiénia.



Biztonságigény kielégítése - Ennek feltételei: az állandóság (a nevelők személye, napi, heti rend, szo kások, szabályok), kiszámíthatóság (kiegyensúlyozott nevelők), a tanulók tájékoztatása mindenről, ami érinti őket.



A szeretet szükséglete – a valahová tartozás érzése. Törekednünk kell arra, hogy kialakítsuk tanulóinkban az őszinte emberi kapcsolatok iránti igényt. Közeledjünk hozzájuk bizalommal, előítélet mentesen. Célunk az érzelmi gazdagság, érzelmek kifejezése, empátiás készség kialakítása. Érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia fejlesztése: érzelmek megnevezése, érzelmeink tudatosítása, kezelése, értel mezése. Az agresszív viselkedés negatív következményeinek tudatosítása.



Önbizalom, önértékelés. Figyeljünk neveltjeinkre, az énhatárok tiszteletben tartására. A diákok a kijelölt határokon belül kapjanak önállóságot és szabadságot. Lehetővé tesszük, hogy szabadon döntsenek minden olyan dologban, amelynek felmérésére már képesek, viszont tapasztalják meg döntésük következményeit. Énkép, önismeret.



A tudás és megismerés, megértés vágya – kognitív funkciók fejlesztése, kreativitás kibontakoztatása, sikerorientált viselkedés. Tanulóinkat arra biztatjuk, hogy maguk próbálják elemezni, összerakni a tényeket, megérteni a világot. A tanulás megtanulása, tanulástechnika, önálló tanulás. Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, kreativitás.



A szépség iránti vágy, a szép, az esztétikum létrehozása, megértése, igénylése és megőrzése. Esztétikai nevelés. A szépség iránti igényt úgy elégítjük ki, hogy igyekszünk a tanulóknak esztétikus, ízléses környezetet biztosítani. Az esztétikai szükséglethez a társadalmilag elfogadott megjelenéssel és viselkedéssel kapcsolatos magatartásminták kapcsolhatók (helyes és szép beszéd, helyes testtartás, érthető magyarázat, esztétikus megjelenés).



Az önmegvalósítás igénye. Segítjük tanulóinkat a nekik megfelelő tevékenységi formák megtalálásá ban, hogy reálisan mérjék fel lehetőségeiket, s a terveiket, vágyaikat ezekhez igazítsák. Támogassuk őket, hogy teljesíthetetlen vágyaikat, törekvéseiket önmaguk és mások számára is értékes cselekvéssé dolgozzák át. Törekszünk a nevelésben arra, hogy neveltjeink igyekezzenek megismerni önmagukat, fejlesszék képességeiket, keressék az önkifejezés, az alkotás számukra legmegfelelőbb formáit. Nagy gondot kell fordítanunk a sikeres pályaválasztás előkészítésére. (kompetens viselkedésre való törekvés, külső, belső kontrollos személyiség)



Kommunikációs képességek fejlesztése. Nem tudunk nem kommunikálni, ezért diákjainkat meg kell tanítani a verbális és nonverbális kommunikációs csatornák, jelzések, szimbólumok használatára. Ki kell alakítani az ún. szociális alapkészségeket, a szóbeli és a szavak nélküli kommunikációt, valamint a másik ember érzéseinek, motívumainak, személyiségének észlelését, az ún. szociális percepciót. Törekszünk a kommunikációs gátak leépítésére.



Érzelmi intelligencia fejlesztése – A szociális kompetencia fejlesztése iskolánkban már évek óta elvárás. Az érzelmi intelligencia jelentősen előmozdítja a tanulás hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minőségét, az SNI-s tanulók eredményes szocializációját és iskolai pályafutását, továbbá elősegíti a normál fejlődésmenetű tanulókkal együtt történő oktatását, nevelését. Az innovációt az érzelmi intelligencia területén három fő fejlesztési lehetőség alkalmazásával kívánjuk megvalósítani intézményünk ben: vizuális terápia, táblajátékok és drámajátékok által. Mivel úgy gondoljuk, hogy az intelligencia eredményes működéséhez elengedhetetlen az érzelmi intelligencia, ezért célunk elérése érdekében a témát beillesztjük az osztályfőnöki tanmenetekbe.

7



Konfliktuskezelés – kompromisszumkészség. Az iskola életéből nem küszöbölhetjük ki a konfliktusokat, a nevelés nem képzelhető el konfliktusok nélkül. Pozitív hozzáállással lehetőséget adunk a prob lémák felszínre kerülésére, megfogalmazására, a helyzet átgondolására, a kapcsolatok új, magasabb szintre emelésére. Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés

1. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

1.3

- A nevelő személyes példamutatása - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1

TÉMAKÖRÖK

Az egészségfejlesztés iskola feladatai

MEGVALÓSÍTÁS TEREI TANÓRÁK

SZÍNTANÓRÁN GEK

KÍVÜLI

TEVÉKENYSÉ-

Osztályfőnöki óra – védőnő, Testnevelés, Biológia Osztályfőnöki óra – védőnő, 2. Egészséges táplálkozás „Egészség-hét” programja Testnevelés, Biológia Osztályfőnöki óra, Testneve- Sportkörök, tömegsport, bükki túrák, osz3. Mozgás, sport lés, Biológia tály, illetve tanulmányi kirándulások Osztályfőnöki óra – védőnő 4. Személyi higiénia Testnevelés, Biológia Osztályfőnöki óra – védőnő 5. Öltözködés és az egészség Testnevelés, Biológia 6. Fertőző betegségek civilizációs Osztályfőnöki óra – védőnő, ártalmak és megelőzésük iskolaorvos, Biológia 7.Az egészségügyi ellátás rendszeOsztályfőnöki óra re, szociálpolitika MagyarorszáTársadalomismeret óra gon Önismereti tréning (gyakorlat) 8.Önismeret-fejlesztés, személyiOsztályfőnöki óra Vezeti: védőnő, mentálhigiénikus,iskola ségfejlesztés pszichológus 9.Problémamegoldó és konfliktus- Osztályfőnöki óra „Egészség-hét” programja kezelés, készségfejlesztése, 9. évfolyam: szituációs játék (gyakorlat) 1. Egészségtani alapismeretek

8

kommunikációs technikák elsajátítása, döntéshozatali képesség és kommunikációs készség fejlesztése 10. Stressztűrés, stresszkezelés – pozitív életszemlélet elsajátítása 11. Pozitív és negatív érzelmek, hatásuk a testi-lelki egészségre (félelem, szorongás, harag, agresszió esetei és okai) 12. Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás és hatásuk, a kábítószer fogyasztás és következményei tudj nemet mondani! 13. Társválasztás és párválasztás felelőssége, családtervezés

Osztályfőnöki óra Osztályfőnöki óra „Egészség-hét” programja: 10-11. évfolyam Osztályfőnöki óra – védőnő, Beszélgetés gyógyításban résztvevő pszichiBiológia óra áterrel és egy rendőrrel.

Osztályfőnöki óra – védőnő, „A-HA” Országos Szexuális Mentálhigiénés Biológia óra Felvilágosító Program. 11. évfolyam részére: Szexuális és mentálhi14. Szerelem, partner kapcsolat, Osztályfőnöki óra – védőnő, giénés előadások szexuális kultúra, szexuálhigiéBiológia óra 12. évfolyam részére: Családtervezési ismenés ismeretek retekről előadások 15. A szexuális rendellenességek – Osztályfőnöki óra: védőnő, devianciák, homoszexualitás, iskolaorvos, Biológia óra prostitució 16. A szexuális élet veszélyei – Osztályfőnöki óra: védőnő „Egészség-hét” programja: ifjúsági nőgyószületésszabályozás, a nem kíBiológia óra gyász szakorvos előadása vánt terhesség megelőzése 17. Családtípusok, családi nevelés elvei és azok következményei, Osztályfőnöki óra brutalitás, gyermekbántalmazás 18. Értékek átrendeződése? Érték- Osztályfőnöki óra, Társadalmi válság? A felnőtt élet értékei ismeretek és etika

1.3.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:       

ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat, ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit, sajátítsák el: mikor és hogyan kell és lehet mentőt hívni.

Cél továbbá, hogy a tanulók készségei az alábbi területeken fejlődjenek:  problémafelismerés,  gyors és szakszerű cselekvés,  embertársaink iránti érzékenység,  a bajba jutottakkal szembeni együttérzés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  az elsősegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra kerüljön sor,  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – rendelkezzenek korszerű elsősegély-nyújtási alapismeretekkel.

9

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében - az iskola kapcsolatot/együttműködést alakít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével. Intézményen belüli segítők:  iskolaorvos,  osztályfőnökök,  szaktanárok,  védőnő,  könyvtáros és az iskola valamennyi dolgozója. Iskolán kívüli segítők:  család/szülők,  háziorvos,  Országos Mentőszolgálat,  Magyar Vöröskereszt,  az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete. Tevékenységformák az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Elsősorban a természettudományos tantárgyakba integrálva tanítva, pl. biológia, testnevelés Biológia 11-12. évfolyam - Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, ki alakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti össze függés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Testnevelés - Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem. Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, tö rés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. Osztályfőnöki órákon – 10. évfolyamon – az alábbi elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítására kerül sor: - teendők közlekedési balesetek esetén – pl. segítségnyújtás motoros-, kerékpáros baleseteknél, - szimulációs bemutató, - Elsősegély-filmek – elérhetőség pl. elsosegely.hu – magyarul, németül, angolul – idegen nyelvi tanórákon is alkalmazható. Tanórán kívüli foglalkozás

10



Minden bemutatót szervezünk az Országos Mentőszolgálat és/vagy Országos Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek bevonásával.

Iskolán kívüli rendezvények  Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés a közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. Ennek két alapértéke: a közösség és az együttműködés. Az oktatási intézményben a közösséget mi abban a hétköznapi jelentésében értelmezzük, ahogyan azt az egészséges nyelvérzékkel rendelkező magyar ember: a közösség az egymással tartósan együttműködő személyek érdek- és értékalapú, belátható méretű csoportja. Az együttműködés pedig rendszeres kommunikációt és sokoldalú interakciót jelent, amely a vitát, konfliktusos viszonyt ugyanúgy magában foglalja, mint az egyetértést, a hatékony kooperációt. Iskolánkban a tanulócsoportok működőképes közösséggé fejlődésében sokrétű feladatot és felelősséget vállalnak a pedagógusok, elsősorban az osztályfőnökök, a nevelési igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat működését segítő tanár, s természetesen az ODB (osztály diákbizottság) és az IDB (iskolai diákbizottság) tagjai. Célok:  Valódi közösség formálása, amely a közös cél érdekében elfogadja a közös értékrendet, és annak ke retén belül viselkedni és dolgozni tud.  A közösség mint tevékenységi keret segítse a tanuló fejlődését, képességeinek kibontakozását.  A társadalmi beilleszkedés, a majdani munkahelyi, illetve tágabb környezethez való alkalmazkodás,  A team formákban történő közös tevékenység, együttműködési képesség,  Korunk egyre nagyobb elvárása szerint a konstruktív versengés képességének elsajátítását.  A közösségformáló tevékenységnek ki kell terjednie az iskolához való kötődés, a hovatartozás érzésének kialakításához is. Feladatok:  A társas viselkedés, együttélés szabályszerűségeinek megismertetése, elsajátítása. Ez alapvető feltétele a közösségben kialakuló harmonikus kapcsolatnak.  A másik ember iránti tisztelet, társaikkal szembeni tolerancia, segítőkészség, törődés kialakítása.  A kölcsönös egymásra figyelés, az „értő figyelem” technikájának elsajátítása.  Az egyéni és a közösségi érdekek összehangolása.  Az emberek egyenjogúságának elismerése, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása.  Kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátítása  A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok, kötelességek tudatosítása

1.4.1

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A közösségfejlesztés alappillére a jelenlegi iskolarendszerben az osztályközösség. A közösség formálásában kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek és az ott tanító tanároknak. Bár a tanulók a tanulási idő legnagyobb részét csoportokban töltik (szakmai csoportok, nyelvi csoportok, csoportbontások, órai csoportos tevékenykedtetési formák, testnevelés órán különböző csapatok alakítás, stb.), mégis szükséges, hogy a nagyobb, gondoskodó csoport- az osztály- részének is tekintsék magukat. A közös tevékenység, a közös feladat és a közösen elért siker közelebb hozza a tanulókat egymáshoz, s közben viselkedéskultúrájuk, érzelmi intelligenciájuk, önértékelésük is fejlődik. Ehhez a pedagógusoknak olyan órai munkaformákat kell előkészíteni, alkalmazni, hogy azok megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Ezeken keresztül nevelje a tanulókat egymás segítésére, a közösség, csoport iránti felelősségre, adjon lehetőséget a reális önértékelés fejlesztésére. Fő feladatainknak tartjuk tehát:

11

   



a helyes közösségi cselekvés fejlesztését példamutatással, megfelelő viselkedési módok bemutatásá val, bírálat, önbírálat segítségével; a tanulók önállóságának fejlesztése, pl. osztályfórum, „döntsön az osztály” - bizonyos pedagógiai helyzetekben, hiszen a kezdeményezéstől megfosztott, elszokott osztály, közösség elveszti kreatív képességeit; a tanulók kezdeményezőkészségének erősítése a szorongásmentes, bizalmon alapuló, oldott órai légkör kialakításával, amely megteremti tanár-diák; diák-diák megfelelő munkakapcsolatát; különböző munkaformák alkalmazása: egységes csoportmunka, differenciált csoportmunka, csoportok közti versenyfeladatok, disputa-szituációk, a kerettávolságot szem előtt tartva (ne legyen személyes érintettség játék és játékos között) drámajátékok, amikor a gyermekeket egy döntési helyzetbe, megoldandó szituációba hozzuk, s így élményszerűen, de még tét nélkül tapasztal meg dolgokat; olyan kollektíva kialakítása, amely összehangolt követelményrendszerrel és nevelési elvekkel folya matosan megerősíti a kialakuló, majd mindinkább szilárddá váló értékrendet.

1.4.2

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

Kötetlenebb szinterei a közösségfejlesztésnek, amelyekhez intenzívebb élmény és érzelem kötődhet: az osztályközösségek rendezvényei, a tanár-diák-szülő találkozó, illetve ennek megszervezése a 9. évfolya mon, 9. osztályosok avatása a 10. évfolyamon, diákigazgató-választás a 11. évfolyamon, szalagavató, ballagás a 12. évfolyamon. Osztály- illetve szakmai kirándulások szervezése, amelynek tervét az osztályfőnök a diákokkal közösen alakítja ki. A szülőket tájékoztatja erről, hozzájárulásukat kéri az ellenőrzőbe való beírás útján, vagy a szülői értekezleten.

1.4.3

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe: a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, erősítése; a közösség érdekeit szolgáló, aktivitásra ösztönző programok szervezése; a iskola hagyományok tovább éltetése, esetleg új, hagyományteremtő ötletek megvalósítása. A DÖK- gyűlés a tanulók képviselői készüljenek fel a közszereplésre, tudjanak érvelni, kulturáltan vitázni, kiállni közös érdekeikért.

1.4.4

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek szervezésének feladata olyan kisebb-nagyobb közösségek, csoportok kialakítása, amelyek hatnak az egész személyiség fejlesztésére és a helyes életmód kialakítására. Ennek lehetőségei iskolánkban: szakkörök, fakultatív felkészítő foglalkozások, iskolai vetélkedők, hagyományok, rendezvények, hangverseny- és színházlátogatások.

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 1.5.1      

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

12

                

a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.5.2             

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális te kintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munka közösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműkö dik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás célja  Tehetséges tanulók időben történő felismerése.  Segítse tehetségük kibontakoztatását, életcéljuk elérését.  Célunk az is, hogy a gyermek egyedi erősségeire építsen, vegye figyelembe a tanuló egyéni adottságait.

13

A tehetséggondozás feladatai  A pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése.  Versenyfelkészítés szervezése.  Eredmények folyamatos elemzése, feladatok aktualizálása.  A tehetséggondozást tervszerűség jellemezze (munkaterv). A munkaközösségek dolgozzák ki tehetséggondozással kapcsolatos feladattervüket. Tehetségazonosítás formái, megvalósítása és módszertana  A kilencedik évfolyamos tanulók bemeneti tudásszint mérése alapján.  Az iskolai érdemjegyek, házi versenyek eredményei, otthoni „házi dolgozatok” értékelése, tanári vélemények alapján.  Városi, megyei, országos versenyeredmények alapján.  Tanórán kívüli tevékenységek során mutatott teljesítménye alapján. Tehetséggondozás formái:  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  tanulmányi versenyek (iskolai levelező, városi, megyei, országos), ezekre előkészítő foglalkozások,  önálló otthoni feladatok (házi dolgozatok),  önálló megfigyelések elvégzése, leírásának, magyarázatának elkészítése,  művésztanulóknál kiállítások szervezése,  Öko-iskola programban való részvétel,  tanulmányi kirándulások szervezése,  kulturális rendezvények látogatása (mozi, színház, múzeum, karácsonyi koncert),  sportversenyeken való részvétel,  iskolai könyvtár használatának biztosítása,  egyéb szabadidős tevékenységek szervezése.      

Eszközök, eljárások: lehetőségek biztosítása a tehetséges tanulók számára: versenyfelkészítés, versenyeztetés, pályázatokon való részvétel segítése (a versenyek típusát, idejét az év elején elkészített munkaközösségi programok, illetve az éves munkaterv tartalmazza), iskolai sportkörök működtetése, kulturális rendezvények kínálata: irodalmi, nyelvi, történelmi és természettudományi témájú előadások a terület neves szakértőinek közreműködésével, az iskolai könyvtár, számítógépes szaktanterem valamint más iskolai létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata – tanári felügyelettel, iskolai színházbérlet, a továbbtanulás, a reális pályaválasztás segítése.

1.6.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. A különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveit (2.sz. melléklet) figyelembe véve készült a Pedagógiai Program. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 23. pontja alapján az intézmény ellátja azt a sajátos nevelési igé nyű, különleges bánásmódot igénylő tanulót, akit a szakértői bizottság véleménye alapján: érzékszervi, beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény, és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az ideg-

14

rendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, önértékelési zavarok illetve különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyezte tettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy  a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,  az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet A gyenge tanulói teljesítmény a tanulás zavaraira vezethető vissza. Ehhez gyakorta gazdasági és kulturális hátrányok, illetve egyéb életkori sajátosságokból adódó problémák is párosulnak. Tanulási zavarról akkor beszélhetünk, ha az egészségesen fejlődő, rendezett körülmények között élő gyermek egy vagy több képességé nek hiánya, fejletlensége nem teszi lehetővé, hogy megfelelően teljesítse a tantárgyi követelményeket. Tanulási zavar lehet:  dyslexia, dysgráfia; dyscalculia,  figyelemzavar;  emlékezeti problémák;  beszéd- és kommunikációs zavarok;  szorongások. Ha e problémákat időben, még az általános iskolában felismerik, következetes fejlesztéssel eredményesen korrigálhatók. A középiskolás korosztály tanulási kudarcai mögött, a képességbeli problémák mellett szerepet játszanak az életkori sajátosságokból - serdülővé, fiatal felnőtté válás - adódó nehézségek is. A hátrányok kom penzálása, a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók felzárkóztatása az osztályfőnök és a szaktanárok közös munkáján alapszik. A hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink kiszűrése az év eleji diagnosztikai mérések, és a szaktanárok jelzései alapján történik. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, és megpróbáljuk a probléma okát közösen feltárni. A tanulási nehézség súlyosságának ismeretében határozzuk meg, hogyan tudunk segíteni a bajon. A felzárkózást segítő tevékenységeink:  osztályonként tanulópárok szervezése,  differenciált foglalkoztatás a tanórán,  felzárkóztató, tanórán kívüli foglalkozások szervezése,  indokolt esetben szakszolgálatok segítségének kérése. Az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítunk e tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kisérésére. Időszakos felmérésekkel ellenőrizzük a program hatékonyságát. Ennek tapasztalatait megbeszéljük a tanulókkal, és a szülőkkel, és az eredményesség tükrében folytatjuk vagy módosítjuk elképzeléseinket. A hátrányos helyzetű tanulók képzésében a következő pedagógiai eszközöket alkalmazzuk:  hiányzó alapismeretek pótlása,  pályaorientáció,  tanulási és munkamotiváció fejlesztése,  a személyiség stabilizálása,  tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése,  önálló életre nevelés,  szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése,

15



munkavégző képesség fejlesztése.

Célkitűzéseinket felzárkóztatási program keretein belül valósítjuk meg, melynek lehetőségei:  felmérés készítése a tanév elején,  a tanulás tanítása,  alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás),  kommunikáció fejlesztése,  tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások szervezése,  a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetősé gük figyelembevételével. A logopédus feladata iskolai szinten, a fejlesztésen kívül  Tanulási problémákkal, nehézségekkel küszködő gyerekek kiszűrése iskolai szinten a többi osztályban, előzetes vizsgálatok elvégzése.  Az előzetes vizsgálat alapján véleménykérés a Nevelési Tanácsadótól.  A Nevelési Tanácsadó javaslatára a gyerek vizsgálatának kérése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól.  Diagnózis figyelembevételével terápiába bevonás.  Az elvégzett terápia, feladatok adminisztrálása.  Felülvizsgálati kérelmek elindítása, megírása.  Újabb vélemény alapján a terápia módszerének módosítása.  Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadókkal, Szakszolgálattal.  Tanácsadás, segítségnyújtás a szülőknek.  Törvényi változatok nyomonkövetése, betartása.  Együttműködés, szupervízió a szaktanárokkal. Az SNI-s tanulók személyiségfejlesztésének speciális céljai: Pedagógiai célok:  sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatait, a helyes magatar tási és viselkedési szokások elsajátítását, szabálytudat erősítését  az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése  a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi, lelki harmóniát, az egészséges táplálkozás, a ruházat tisztántartásának folyamatait. Feladatok:  Erősíteni a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést.  Biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktuskezelési eljárások konkrét megoldását, helyzetgyakorlatokon megélt, átélt eseteken keresztül.  Tudatosítani az értékek védelmével kapcsolatos feladatokat, keresni a közvetlen környezet humánérté keit.  Tapasztalatok gyűjtése a serdülők testi, lelki változásairól, megvitatni a saját élményeket, véleménye ket.  Tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására  Tapasztalatok gyűjtése a világról, szakmáról  Gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai célok társítása  Egyéni habilitáció és rehabilitáció szervezése és társítása minden érintett tanuló számára. 1.6.3

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A középfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és beilleszkedési, magatartás zavarral küzdő gyermekek integrációját. Feladatválla-

16

lásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, va lamint a „fogyatékosság”, az „eltérő”, a „különleges bánásmódot igénylő” fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "mások vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a tanulótársai pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Intézményünkben sok esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató diákkal, és jól nyomon követhető az a tendencia, hogy az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya nálunk is jelentős mértékben emelkedik. Az iskolánkban integrált gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Ennek lehet elsődlegesen organikus oka, mint például az idegrendszer gátló és serken tő hatásai egyensúlyának megbomlása miatt létrejövő hiperaktivitás esetében. Leggyakrabban azonban a ma gatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, sorozatos kudarcok érik az iskolában, s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Ezért van kiemelkedően fontos szerepe az iskola által biztosítható segítségnyújtásnak. Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek szá mára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézség megjelenése biztos jele annak, hogy tanítványunk valamiféle részképesség-, vagy tanulási zavarral, társas kapcsolati prob lémával, szociális, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem iskolai, családi és szociá lis körülményeik vezetnek azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy problémáikban, a gondjaik megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, elő ítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Intézményünkben heti egyszeri alkalommal iskolapszichológusi munkát végez a helyi Nevelési Tanácsadó egyik pszichológusa. A különböző problémákkal, gondokkal bátran felkereshetik őt diákjaink, lehetőségük nyílik az egyéni, személyes elbeszélgetésre, problémamegoldásra. Az iskolában felmerülő magatartási és be illeszkedési problémák esetén a gyermeket gyakran az osztályközösségben figyeli meg, és azután beszéli meg tapasztalatait a pedagógussal. Szükség esetén az iskolapszichológus akár más szakemberhez, például gyer mekideggyógyászhoz is irányítja a segítségre szoruló gyermeket, illetve szülőt. A fejlesztő szakembereink a fejlesztő óráik során a részképesség-zavarok és a tanulási zavarok korrekcióján keresztül igyekeznek jó irányba befolyásolni a magatartászavarokat. A fejlesztő terápia elsősorban nem tantárgyi korrepetálást, hanem a tanulók azon képességeinek célzott fejlesztését jelenti, amelyek a prevenciós és a reedukációs tevékenységgel együttesen az értelmi és magatartási tünetek befolyásolásában, a kedvező motiváció, valamint a helyes önértékelés és önbizalom kialakításában nélkülözhetetlenek. Fejlesztő munkánk során az alábbi elveket tartjuk szem előtt:  az életkori sajátosságok maximális figyelembevétele  türelmes, szeretetteljes egyéni bánásmód alkalmazása  reális célok kitűzése, melyeket kis lépésekben, minél több sikerélménnyel érhetünk el

17

A fejlesztés lényege, hogy a tanuló az érési folyamatához igazított, életkori sajátosságait figyelembe vevő támaszt kapjon, hogy legyen képes a közösségben társaival együttműködni, haladni. A fejlesztés/felzárkóztatás színterei:  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások  egyéni fejlesztő foglalkozások, korrepetálások  speciális szakember által végzett fejlesztés A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése, és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelően, vagy nem célszerű formában tanuló diákoknak elsősorban a tanuláshoz való viszonyának áthangolásában, illetve a tanulási szokások formálásában, a hatékony tanulási módszerek elsajátításában, megfelelő tanulásmódszertan kialakításában kell segítséget nyújtanunk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő-fejlesztő pedagógiai tevékenység során a megerősí tett bázisfunkciók - olvasás-készség, írás-, helyesírás készség, számolás-készség - segítségével az összetettebb működést igénylő területek fejlesztése a feladat:  sikerélményhez juttatás segítségével a teljesítmény-motiváció megerősítése  reális én-kép kialakítása  személyiségépítés, személyiségfejlesztés  belső motiváció kialakítása  önértékelés fejlesztése

1.6.4

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Az ifjúságvédelmi tevékenység célja:   

A gyermekek problémáinak minél korábbi szakaszban való felismerése, és minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. A tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése. A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód érté keit tükröző életvitel kialakítása.

A célokkal kapcsolatos feladatok:           

a tanulók problémáinak felismerése, figyelemmel kísérése, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, kötelességeik betartásához segítség nyújtás, a beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése, a családdal, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, a tanulói szervezet, a diákönkormányzat segítése, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, a kortárssegítő diákok működésének szervezése, támogatása, az egészségfejlesztéshez és drogmegelőzéshez kapcsolódó témáknak a szaktantárgyak témaköreihez kapcsolása, a pályaorientáció segítése.

18

A célok megvalósításának intézményi eszközei: Az iskola biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Az iskola orvosi rendelőjében gyermekorvos és védőnő végzi a szűrővizsgálatokat, oltásokat, valamint ellátja a panasszal hozzájuk forduló tanulókat. A tanulók ingyenes fogászati szűrését, és a szükséges fogászati ellátását iskolai fogorvos látja el. A tanulók a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket a tanév első tanítási óráján sajátíthatják el, (osz tályfőnöki, testnevelés, kémia, fizika, szakmai gyakorlat, stb.) illetve a különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (osztálykirándulás, üzemlátogatás) a kísérő tanártól kapják meg. Az ifjúságvédelmi munka feladatai:          

Összegyűjteni, elemezni a gyermekvédelmi munka tapasztalatait, ezeket az iskolai tantestülettel meg osztani. Szülői értekezleten, vagy egyéni tanácsadás formájában tájékoztatást adni a támogatások rendszeréről. Nyomon követni a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között nevelkedő tanulókat. Figyelemmel kísérni, hogy a tanulók használnak-e egészségre káros anyagokat, szereket. Biztosítani az együttműködést a tanulók érdekében a rendőrséggel, társadalmi szervezetekkel /drog, alkohol, dohányzás, AIDS – ellenes mozgalom, bűnmegelőzés stb./. Segíteni a tanulók személyiségi és emberi jogainak tiszteletben tartását. Segíteni az előítélet, és hátrányos megkülönböztetés elleni munkát. Hozzásegíteni a tanulókat, hogy problémáik ellenére tanulmányaikat sikeresen befejezzék. Minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete. Gyors és hatékony intézkedéseket hozni a tanulókat veszélyeztető helyzetekben.

Módszerek és eljárások a feladatok elvégzéséhez: Az iskola a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fonto sabb intézmények címét, telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb a prevenció, a megelőzés. Ehhez szükséges a tanulók életkörülményeinek megismerése, nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása. A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat. Keressék az okokat, és a segítségnyújtás módjait. Szükség esetén forduljanak külső segítő szervezetekhez, intézményekhez. Az osztályfőnökök a probléma feltárása teszteket, kérdőíveket is használhatnak. Az osztályfőnök feladata a di ákok családi helyzetét megismerve, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról tájékoztassa az iskola vezetését. 1.6.5

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskola elsődleges feladata a hátrányos helyzetű tanulók felismerése, a segítségnyújtás lehetőségeinek fel térképezése, s erről a tanulók és a szülők folyamatos tájékoztatása. A segítségnyújtás struktúrájában figyelembe vesszük a tanulók összetételét, és a segítségre szorulók arányához és igényéhez hangoljuk a programunkat. Az elsődleges prevenció szempontjait követve keressük a megoldásokat és a segítő partnereket (jogi, egész ségügyi, szociális és speciális területek képviselőit).

19

Tájékoztatás a jogszabályi lehetőségekről és a helyi szociális rendeletekről A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény végrehajtásáról rendelkező, és módosított rendelkezések szerint a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megállapításáról és az ahhoz kap csolódó támogatásokról, pályázati lehetőségekről. A pedagógiai tevékenység feladatai:    

Közreműködünk a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Biztosítjuk a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Ellensúlyozzuk a családból hozott negatív nevelési szokásokat ellensúlyozni. Tanár-tanulói empátia erősítése

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:       

A tevékenységek területei lehetnek tanórán, tanórán kívüli és egyéb programokkal. Tanulással kapcsolatos hátrányok enyhítése: Felzárkóztató, tehetséggondozó, és verseny-előkészítő programok, órák. Tanáraink mentoráló szerepe. Az iskola alapítványai segítséget, és anyagi támogatást nyújtanak a tanulók tanulmányi versenyeinek költségeihez, és jutalmazásukhoz. Pályaorientációs tevékenység, végzősök számára nyíltnapok, tájékoztatók szervezése. Pályázatok útján elnyerhető tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.

Életmóddal kapcsolatos hátrányok enyhítése:       

Drog és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás. Kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken, kortárs segítő csoportok kialakítása. Az iskola egészségnevelési programjában, prevenciós munkájában kitüntetett figyelmet szánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak. Orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról. (iskolaorvos, védőnő) Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel. (családsegítő szolgálat, jogsegélyszolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal) Önismereti csoportok és mentálhigiéniás programok. Felvilágosító munka a szociális juttatásokról, lehetőségekről. (szülői értekezleteken és fogadóórákon) Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

Az iskola által nyújtott szociális szolgáltatások:      

Diák étkeztetés, menza: Szociális rászorultságtól függően kedvezmények. Tankönyvtámogatás: Ingyenesség a törvényben meghatározott kedvezményezetteknek. A rászorultak könyvtári állományból elégíthetik ki igényeiket Ingyenes iskolaorvosi ellátás, egészségügyi szűrővizsgálat. Az iskola alapítványi támogatásai pályáztatással. A szociális segélyek igényléséhez tájékoztatás, segítségnyújtás a kérdőívek beszerzéséhez, és kitöltéséhez.

20

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg. A Diákönkormányzatnak tagja minden diák, aki iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll. A Diákönkormányzat alapegysége az osztályközösség. Az osztálytitkár és helyettese képviseli az osztályuk érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véle ményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot, és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcso latot tart az iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat minden tagjának joga, hogy érdekeit a DÖK-vezetőség tagjain keresztül érvényesítse. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat évenkénti munkaterve alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, önálló programokat szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, amelyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni:  Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  Házirend elfogadása előtt. A tanulók nagyobb közössége – a tanulói létszám minimum 25%-a – véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben az adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A véleményeket, észrevételeket minden esetben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Az iskolai diákönkormányzat olyan tanulói szervezet, aminek munkáján, működésén keresztül tanulóink felkészülhetnek felnőtt életük társadalmi, közösségi életükre. Meg kell ismerniük saját képességeik, erősségük, gyengeségük mértékét. Fel kell ismerniük, hogy egy közösségben, a közös feladatvégzésben hogyan tudnak eredményesen, hatékonyan dolgozni. Meg kell érteni, hogy a közösség minden tagját, minden elvégzett tevé kenységet tisztelni, értékelni kell. A kapcsolattartás részletes rendjét az 1.7 fejezet tartalmazza.

1.8.2

A szülők közösségét érintő együttműködési formák

A tanulók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és az oktatás eredményességéhez feltétlenül szükség van a szülő és az iskola között az egységes nevelési értékrendre és folyamatos együttműködésre. A szülő és iskola kapcsolatának elsődleges területe a szülői értekezlet és a fogadóóra. Az iskola és a szülők intézményi szintű kooperáci ójára a Szülői szervezet tevékenységének kapcsán nyílik lehetőség. Az osztály szülői választmányát az osztályon belül létrejött háromtagú szülői csoport alkotja. Az intézményt képviseli: az iskola igazgatója és az iskola igazgatója által megbízott tanár, aki a választmány munkáját koordinálja és összehívja az értekezletet, egyeztetve a választmány elnökével. Az iskolai szülői választmány elnöke és feladata:  A választmány tagjai minden tanév elején elnököt és helyettest választanak maguk közül.  Az elnök tagja a bővebb igazgatói tanácsnak, s meghívás esetén részt vesz ennek értekezletein.  Képviseli a szülőket az iskola igazgatójánál, vezetőinél.  Koordinálja a szülők tevékenységét az iskolai életben.

21

Az iskola igazgatójának és a segítő tanárnak a feladata:  Folyamatos tájékoztatás az iskolai élet eseményeiről.  Feltárják a szülők iskolai munkával kapcsolatos véleményét, elvárásait az intézménytől.  Bevonják a szülői társadalmat a feladatok végrehajtásába.  Biztosítsák az információáramlást a szülők és a pedagógusok között.

A szülői választmány kiemelt feladatának tekinti:  

egyrészt az osztály szülői választmányok munkájának koordinálását másrészt pedig az iskolánk oktatási és nevelési céljainak a szülőkkel való megismertetését, elfogadta tását.

A már említett hagyományos kapcsolattartási formákon túl ahhoz, hogy a szülők mélyebb bepillantást nyerjenek az iskola életébe, az alábbiakat tesszük:     

 

Már jól bevált a kilencedik évfolyamosok számára szervezett szülő-tanár-diák találkozó, ahol a szülők és a tanárok kölcsönösen megvitathatják tapasztalataikat. Az évente megtartott 2-3 szülői értekezlet és fogadóórák rendszere bevált. Ezeket általános igazgatói tájékoztató előzi meg. Ösztönözzük a szülőket, hogy vegyenek részt iskolai programokon, így bepillantást nyerhetnek az adott osztály közösségi életébe. Lehetőséget biztosítunk a tanulók, tanárok és a szülők számára közös színházlátogatásra, bérletvételi lehetőség biztosításával. A szülők már az első szülői értekezleten megismerhetik az iskolában tanító tanárok nevelési és oktatá si értékrendjét, elvárásait. Biztosítjuk őket, hogy közös célunk, a tanulók fejlődése érdekében várjuk együttműködésüket, kérjük segítségüket. A kilencedik évfolyam első szülői értekezletén megmutatjuk iskolánk szaktermeit, laboratóriumait, műtermeit. A szülők élhetnek a lehetőséggel, hogy megfigyeljék gyermekük vizsgákon való szereplésüket. A választmányi értekezleten a szülők nemcsak az iskola pedagógiai programját ismerik meg, hanem az iskola igazgatójától tájékoztatást kapnak az iskola helyzetéről, illetve arról, hogy milyen módon vehetnek részt az iskolai élet szebbé, jobbá tételében.

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1

A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja, hogy szabályozza a diákok tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét. A fenti jogszabály szerint a tanulmányok alatti (osztályozó-, javító-, különbözeti) vizsga követelményeit a helyben szokásos módon – az iskola honlapján – nyilvánosságra hozza.; vizsgarészeit (írásbeli, szóbeli, gya korlati); értékelési rendjét nevelőtestületünk jelen pedagógiai programban határozza meg, A tanulmányok alatti vizsgák célja azon diákok osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évkö zi teljesítményük és érdemjegyeik alapján nem lehetett meghatározni. 1.9.2

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik.

22

23

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3

Az értékelés rendje

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Értékeléskor a vizsgarészek súlya megegyezik az érettségi vizsgáéval. Az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a százalékos teljesítménynek a következő osztályzatok felelnek meg.     

1-24% 25-39% 40-59% 60-79% 80-100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön kell teljesítenie. Aki a kiírt vizsgarészek valamelyikén igazolatlanul nem jelenik meg, annak javítóvizsgája érvénytelen, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. 1.9.4

A vizsgatárgyak részei

Vizsgatárgy Magyar nyelv Irodalom Matematika* Történelem, társadalmi (és állampolgári) ismeretek Etika Idegen nyelv Informatika Biológia (-egészségtan) Fizika (informatika szakon szóbeli is) Földünk és környezetünk (földrajz) Kémia (környezetvédelmi szakon szóbeli is) Testnevelés és sport Művészetek (dráma) Rajz-és vizuális kultúra Munkavéd. alapism.(munkahelyi egészség és bizt.) Infomatikai alapismeretek Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

Írásbeli X X X X

Szóbeli X X

X X X X X X

X

Gyakorlati

X

X X X X X X X

24

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis-és szoftverfejlesztés elmélet Adatbázis-és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. elmélet Hálózati ismeretek I. gyakorlat Programozási ismeretek elmélet Programozási ismeretek gyakorlat Programozás alkalmazásfejlesztés elmélet Programozás alkalmazásfejlesztés gyakorlat Számítógép hálózatok Digitális áramkörök Számítástechnikai gyakorlat Adatbázis-kezelés Projektmenedzsment elmélet Projektmenedzsment gyakorlat Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapgyakorlatok Gépészeti ismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Betűrajz Szakelmélet Tervezés Szakgyakorlat Rajz-festés/mintázás Térábrázolási rendszerek Művészeti vállalkozás Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat

X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

*A matematika javítóvizsga írásbeli része mindenki számára kötelező. Aki ezen a 12%-ot elérte, de a 25%-ot nem, az szóbeli vizsgával javíthatja az írásbeli eredményét. Akinek 12% alatti a dolgozata, annak végső osztályzata elégtelen. 1.9.5

A felvételi eljárás különös szabályai

Szóbeli vizsgát iskolánk a központi írásbeli vizsga mellett csak abban az esetben szervez, ha – az Nkt. 50. § (4) bekezdése szerint – a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszere sen meghaladja a felvehető tanulók számát. Iskolánkba csak olyan tanulót veszünk fel, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelelt. (2011. CLXXXVII. törvény a szakképzésről 27.§ (4). ) Az alkalmassági vizsgálatot az iskolaorvos végzi a beiratkozás előtt.

25

Felvételi vizsgán a rangsorolásnál különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

1.9.6

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és ta nuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet.

A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 2011. évi CLXXXVII. törvény a Szakképzésről 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. 1.10 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A 9-12. és az 1/13-2/14. évfolyamon a képzés szakaszhatárait az egyes tanévek alkotják az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. Az egyes tanévek belső szakaszhatárait a félévek képezik az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló nem osztályozható, ha a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szól 20/1012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) f pontja alapján hiányzása elérte a rendeletben foglaltakat. Az osztályozó vizsgára utasított tanuló az éves munkatervben meghatározott köteles vizsgázni. A magasabb évfolyamba lépés osztályozási követelménye az, hogy a tanév során a tanuló eleget tegyen az év folyam tanulmányi követelményeinek, s ez kellő számú és összetételű érdemjeggyel megalapozott év végi osztályzatban fejeződjön ki. Amennyiben érdemjegyei alapján a tanköteles tanuló osztályzata elégtelen, az adott tárgy(ak)ból javító vizsgát köteles tenni . A magasabb évfolyamba lépés külön követelménye a szakképző (1/13-2/14.) évfolyamokon a szakmai gya korlatok előírt teljesítése. Amennyiben a tanuló az évfolyamra előírt szakmai gyakorlati óraszám 20 %-nál többet hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul, a hiányzás mértékének megfelelő pótgyakorlatra kötelezhető.

26

A magasabb évfolyamba lépés adminisztrációs kritériuma az, hogy a tandíjköteles hallgató I. félévi tandíját október hó 15-ig, a II. félévi tandíját március hó 15-ig fizesse be az iskola pénztárába. A követelmény nem teljesítése a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után.

27

2

Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet, illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet által módosított 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben kiadott “Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján készítettük el. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2.2

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3 1

4 3 3

2

2

3

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

5 1 4 36

2 6 1 5 1 4 35

2

1

8

11

5 1 4 35

5 1 4 35

Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról

Az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák a 2011. CXC törvény 26.§ (2) alapján felhasználható időkeret 10%-t, amelyet minden tantárgy esetében tananyag elmélyítésre használunk fel.

2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. (A választható tantárgyak és azok óraszámai a táblázatba színessel kerültek bejelölésre.) A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a helyi tantervek tartalmazzák.

28

Informatika szakmacsoport: Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1 1

4 3+1 3+1

2+1

2

3

3

2 2

2 1 2 1+1 7 1 1 5 1 4 36

1+1

2

2

1

8

11

1 5 1 4 35

5 1 4 35

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 6 1+1 5 1 4 35

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampol2+1 2 gári ismeretek Fizika 2 2 Kémia 2 1+1 Biológia – egészségtan 1 1 Földrajz 2 1+1 Szakmai tárgyak 6 7 Művészetek* 1 Informatika 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 3 5 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 A Biológia – egészségtan tantárgy 10.évfolyamra előírt heti 2 óraszáma a 9. ban került szétosztásra.

4 3+1 3+1 1

4 3+1 3+1

3

3

1 2 2

2 1

8

11

5 5 1 1 4 4 35 35 és 10. évfolyamon, heti 1-1 órá -

29

Művészet, közművelődés kommunikáció szakmacsoport Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1 1

4 3+1 3+1

2+1

2

3

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

5 1 4 36

2 6 1 5 1 4 35

2

1

8

11

5 1 4 35

5 1 4 35

A művészet, közművelődés szakmacsoportban a szabadon választható órakeret terhére a 9. évfolyamon (heti 1 óra), a 10-12. évfolyamon (heti 2 óra) szakmai tantárgyak óraszámait növeltük meg.

30

Épületgépész és faipari technikus képzés:

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4+1 3 3+1

4 3 3

4 3+1 3 1

4+1 3+1 3+1 1

2

2+1

3+1

3

2 2

1

2 6

2 1 2 1+1 7

Ének 1

Ének 1

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1+1 5 1

Rendelkezésre álló órakeret

35

Művészetek*

2 1 8 Víz kult. 1.

1 11

2 5 1

5 1

5 1

36

35

35

31

2009/2010. tanévtől érvényes kifutó helyi tanterv Műszaki szakterület - Informatika szakmacsoport óraterve Tantárgy neve

9. évf.

11. évf.

12. évf.

4 2

1

4 3

3

3

4 2 1 3

ÉrettÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ségi

K ö t e l e z ő ó r á k Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 1 Történelem 2 Társadalom ismeretek, etika Idegen nyelv I 3 3 Idegen nyelv II Matematika 3 Ének-zene 1 Rajz- és vizuáliskultúra Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Életpálya-építés 0,5 0,5 összesen: 16,5 4,5 Természettudományos tantárgyak Fizika 1 Földünk és környezetünk 2 Biológia Kémia 2 Informatika 1 1 összesen: 6 1 Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai alapismeretek 2 Programozási ismeretek Programozás (alk. fejl. elm.) Számítógép hálózatok Digitális áramkörök Projektmenedzsment elmélet összesen: 2 0 Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlat 3 3 Programozási ismeretek (gyak.) Programozás (alk. fejl. gyak.) Adatbázis-kezelés (gyakorlat) Projektmenedszment gyakorlat összesen: 3 3 Kötelező órák összesen 27,5 Csoportbontás összesen: 8,5 V á l a s z t h a t ó ó r á k Idegen nyelv I 1 1 Matematika 1 Számítástechnikai gyakorlat 1 1 Informatikai alapismeretek Programozási ismeretek Adatbázis-kezelés (gyakorlat) Választható órák összesen: 3 2 Összes óraszám

10. évf.

30,5

10,5

3 1 1 2 0,5 16,5

4

2

3

3

KÉ KÉ 3

KÉ

3

3

KÉ

1 1 2

1 1 2

VÉ

17

3

2

17

3

2

VÉ

2 2 6

2 2

1 1

0

1 2

1 2

3

1

2

0

2 3 5

0

5

0

4 1 1

4 1 1

3

3

6

3 6 30

3 6

6 30

9 1 1

0

1 1 2 1

2

3 27,5

2

9 1 1

1

9 1 1

1

1 1 3

1

3

1

1 3

1 2

30,5

10

33

10

33

11

32

Tantárgy neve

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeretek, etika Idegen nyelv I Idegen nyelv II Matematika Ének-zene Rajz- és vizuáliskultúra Osztályfőnöki Testnevelés Életpálya-építés összesen:

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB K ö t e l e z ő ó r á k Általánosan művelő tantárgyak 4 1 4 1 2 2 3

3

3 1

3

3

3 1

1 1 2 2 0,5 0,5 0,5 16,5 4,5 16 4 Természettudományos tantárgyak

4 2 1 3

4 3 3

3

30,5

12,5

30,5

16

KÉ KÉ 3

KÉ

3

3

KÉ

1 1 2

1 1 2

VÉ

17

3

17

Fizika 2 Földünk és környezetünk 2 Biológia 1 1 Kémia 2 2 2 2 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 összesen: 6 1 6 1 3 1 3 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás 1 1 Környezetvédelmi alapismeretek 3 2 Vízgazdálkodási alapismeretek 2 3 összesen: 2 0 1,5 0 5 0 5 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok 4 8 4 8 Környezetvédelmi- vízgazd. alapgyakorla5 10 5 tok összesen: 4 8 4 8 5 10 5 Kötelező órák összesen 27,5 27,5 30 30 Csoportbontás összesen: 11,5 15 13 V á l a s z t h a t ó ó r á k Idegen nyelv I. 1 1 1 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 1 Biológia 1 1 Gépészeti ismeretek 1 1 Választható órák összesen: 3 1 3 1 3 1 3 Összes óraszám

Érettségi

Műszaki szakterület – Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

33

14

33

3

VÉ VÉ 1 1

0

10 10 13 1

1 14

33

34

Tantárgy neve K ö t e l e z ő ó r á k Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeretek, etika Idegen nyelv I Idegen nyelv II Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Életpálya-építés összesen: Természettudományos tantárgyak Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika összesen: Emeltszintű ismeretek összesen: Szakmai alapozás Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Betűrajz Szakelmélet Tervezés összesen: Szakmai gyakorlat Szakgyakorlat Rajz-festés/mintázás összesen: Kötelező órák összesen Csoportbontás összesen: V á l a s z t h a t ó ó r á k Idegen nyelv I. Matematika Választható órák összesen: Összes óraszám

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB

4 2

1

4 2

1

3

3

3

3

0,5 4,5

3 1 1 2 0,5 16,5

3 1 1 2 0,5 16,5

4 2 1 3

4 3 3

3

Érettségi

Humán szakterület – Művészeti képzés

KÉ KÉ 3

KÉ

3

3

KÉ

1 2

1 2

VÉ

4

16

3

16

3

1 1

1 1

1 1 2 2

1 1

0

1 1 2 2

2 2 2 1 5

1 1

2 1 5

0

0

0

2

1 1 1 5 5 5 10 36,5

2

0

2 2 2

0

2 2 2

2 2 4

1 1 4

2 2 4

1 1 8

2 2 4

1 1 8

2 2 4

10 10 20

5 5 10 35,5

10 10 20

5 5 10 37

10 10 20

5 5 10 37

10 10 24

25,5 1 1 2

1

38,5

25 1

1

1 1 2

26,5

37

24 1

1

1 1 2

26

39

28 1

1

1 1 2

25

39

29

1

35

2012/2013. tanévtől érvényes helyi tanterv Műszaki szakterület – Informatika szakmacsoport óraterve 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam Tantárgy neve érettségi ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB ÓRA CSB Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 3 1 3 1 3 3 KÉ Történelem 2 2 2 3 KÉ Társadalomismeretek, etika 1 Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 3 3 KÉ Matematika 3 3 3 3 KÉ Ének-zene 1 1 Rajz és vizuáliskultúra 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 VÉ Életpálya-építés 0,5 0,5 összesen 18,5 4 18,5 4 19 3 19 3 Természettudományos tantárgyak Fizika 1 2 2 2 VÉ Földünk és környezetünk 2 Biológia 2 Kémia 2 Informatika 1 1 2 2 összesen 6 1 6 2 2 0 2 0 Informatika szakmacsoportos alapozó ismeretek Informatikai alapismeretek 2 Programozási ismeretek 1 1 Programozás (alkalmazásfejl.elmélet) 1 1 2 Számítógép hálózatok 2 Digitális áramkörök 1 Projektmenedzsment elmélet 3 összesen 2 0 2 0 5 0 5 0 Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnika gyakorlat 3 3 1 1 Programozási ismeretek (gyakorlat) 2 2 4 4 Programozás (alkalmazásfejl.gyakorlat) 1 1 3 3 Adatbáziskezelés (gyakorlat) 1 1 Projektmenedzsment gyakorlat 3 3 összesen 3 3 3 3 6 6 6 6 Kötelező órák összesen: 29,5 29,5 32 32 Csoportbontás összesen: 8 9 9 9 Választható órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 Számítástechnika gyakorlat 1 1 Informatikai alapismeretek 1 Programozási ismeretek 1 Adatbázis kezelés (gyakorlat) 1 1 Választható órák összesen 4 2 4 1 4 1 4 2 Összes óraszám 33,5 10 33,5 10 36 10 36 11 Választható és csoportbontott órák összesen 14 14 14 15 57

36

Humán szakterület - Művészeti képzés óraterve Tantárgy neve Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeretek, etika Idegen nyelv I. Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Életpálya-építés összesen Természettudományos tantárgyak Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika összesen Szakmai alapozás Művészettörténet Ábrázoló és művészeti geometria Népművészet Betűrajz Szakelmélet Tervezés összesen

9.évfolyam

10.évfolyam

11.évfolyam

12.évfolyam ÓRA

ÓRA CSB ÓRA

CSB

ÓRA

3 2

1

3 2

1

3 3 1 1 5 0,5 18,5

3

3 3 1 1 5 0,5 18,5

3

3 2 1 3 3

4

CSB

CSB

3 3 3

1 5

érettségi

KÉ KÉ

3 3

3

1 5

KÉ KÉ

VÉ

4

18

3

18

3

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

2 2 2 1 5

1 1

2

1 1 1 5

2 1 5 2

2 2 2

2 2 2

VÉ VÉ

1 1 2

1 1 4

1 1 2

1 1 8

1 1 2

1 1 8

1 1 2

5 5 10

5 5 10 37,5

5 5 10

5 5 10 37

5 5 10

5 5 10 37

5 5 10

Szakmai gyakorlat Szakgyakorlat 5 Rajz-festés/mintázás 5 összesen 10 Kötelező órák összesen: 38,5 Csoportbontás összesen: Választható órák Idegen nyelv I. 1 Matematika 1 Magyar nyelv és irodalom 1 Választható órák összesen 3 Összes óraszám 41,5 Választható és csoportbontott órák 21 összesen:

17 1

1 18

17 1 1 1 3 40,5

1

1 18 21

16 1 1 1 3 40

1

1 17 20

16 1 1 1 3 40

1

1 17 20

82

37

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve 2013/2014 tanévtől 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam

Tantárgy neve

ÓRA

CSB

ÓRA

CSB

ÓRA

CSB

ÓRA

CSB

4 3

2

KÉ KÉ

3 3

3 2

KÉ KÉ

5 1 19

7

Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 2 4 2 Történelem, társadalmi és állampolg. ism. 2 2 3 Etika vagy hittan 1 Idegen nyelv I. 3 3 3 3 3 3 Matematika 3 2 3 2 3 2 Művészetek 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 összesen 18 7 19 7 20 7 Természettudományos tantárgyak Fizika 2 2 1 Földrajz 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 Kémia 2 1 Informatika 1 1 összesen 7 1 6 0 3 0 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek elmélet Műszaki ábrázolás 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Környezetvédelmi alapismeretek 3 1 Környezet technikai alapok 1 Vízgazdálkodási alapismeretek 3 1 összesen 1 0 3 1 4 1 Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 8 Környezetvédelmi gyakorlat 3 6 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 6 Analitika gyakorlat összesen 4 8 3 6 3 6 Szakmai órák összesen 5 6 7 Kötelező órák összesen: 30 31 30 Csoportbontás összesen: 16 14 14 Választható közismereti órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 1 1 Matematika 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolg ism 1 Kémia 1 2 Informatika 1 1 Földrajz 1 Választható szakmai órák Műszaki ábrázolás 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Környezetvédelmi gyakorlat 1 2 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 1 2 Választható órák összesen 4 1 6 4 5 3

VÉ VÉ VÉ

1 1

0

2 2 2 6

1

2

4

2 4 10 30

4 8

KÉ

1 2

17 1 1

1

2

1

2

5

3

38

Összes óraszám

34

17

Kötelező, választható és csoportbontott órák összesen:

37

51

18

35

55

17

35

52

20 55

213

Művészet, közművelődés kommunikáció szakmacsoport óraterve 2013/2014 tanévtől 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam

Tantárgy neve

ÓRA

CSB

ÓRA

CSB

ÓRA

CSB

ÓRA

CSB

4 3 1 3 3

2

4 3

2

KÉ KÉ

3 2

3 3

3 2

KÉ KÉ

7

5 1 19

7

Kötelező órák Általánosan művelő tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 2 Történelem, társadalmi és állampolg ism 2 2 Etika v. hittan Idegen nyelv I. 3 3 3 3 Matematika 3 2 3 2 Művészetek 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 összesen 18 7 19 7 Természettudományos tantárgyak Fizika 2 2 Földrajz 2 1 Biológia 2 Kémia 2 1 Informatika 1 1 összesen 7 1 6 0 Szakmai alapozás Művészettörténet 2 2 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Stílustan és szaktörténet 0,5 1 Technológia 1 Művészeti vállalkozás összesen 3 0 4 0 Szakmai gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat 3 3 3 3 Tervezés és gyakorlat 5 10 5 10 összesen 8 13 8 13 Szakmai órák összesen 11 13 12 13 Kötelező órák összesen: 36 37 Csoportbontás összesen: 21 20 Választható közismereti órák Idegen nyelv I. 1 1 1 1 Matematika 1 1 Történelem, társadalmi és állampolg ism 1 Választható szakmai órák Művészettörténet Térábrázolási rendszerek 1 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 1 1 Választható órák összesen 4 1 3 2 40 22 40 22 Összes óraszám

Kötelező, választható és csoportbontott órák összesen:

62

62

5 1 20 1 2

1

3

0

1

2

3

1 1

1 1 1 6

4

0

4 5 9 13 36

4 10 14 14

VÉ 0 KÉ

0

4 6 10 16 36

4 12 16 16

21 1 1

1

1

23 1 1

1

1

1 4 40

1 2 23 63

1 4 40

1 2 25 65

252

39

Szakiskola-közismeret a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint Szakiskola 9. évfolyam Összes óra

Heti óra

Angol

108

3

Német

108

3

Társadalomismeret

72

2

Matematika

72

2

Magyar-kommunikáció

108

3

36

1

36

1

36

1

36

1

108

3

36

1

Tantárgy neve Idegen nyelv

Természetismeret (3 óra)

Biológia Fizika Kémia

Informatika Testnevelés Osztályközösség-építő program Összesen

18

Szakiskola 10. évfolyam Összes óra

Heti óra

Angol

72

2

Német

72

2

72

2

72

2

36

1

Testnevelés

108

3

Osztályközösség-építő program

36

1

Tantárgy neve

Idegen nyelv

Társadalomismeret Matematika Magyar-kommunikáció

Összesen

11

Szakiskola 11.évfolyam Összes óra

Heti óra

Angol

64

2

Német

64

2

Tantárgy neve Idegen nyelv Matematika

32

1

Szakmai informatika

16

0,5

, Magyar-kommunikáció

32

1

Testnevelés

64

2

Osztályközösség-építő program Összesen

32

1 9,5

40

Szakmunkások szakközépiskolája (Szakiskolát végzettek középiskolája) Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként

Tantárgy Magyar nyelv és

11. évf.

12. évf.

6

6

6 6

6 6

lampolgári isme-

4

5

retek Természetismeret Informatika Testnevelés Osztályközösség-

2 2 5

2 5

1

1

3

5

35

36

irodalom Idegen nyelvek Matematika Tört., társ, és ál-

építő program Szabadon tervezhető órák Rendelkezésre álló órakeret

41

2.4

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős. A hivatalos tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szaktanárok, munkaközösség vezetők véleményét a beszerzendő tankönyvekről. A javaslatok alapján elkészül az összesített (évfolyamonkénti) tankönyvjegyzék, amit a Szülői választmány és a DÖK véleményezése után a tantestület véglegesít. A jegyzék elkészítésénél figyelembe kell venni az aktuális törvények által előírt tankönyvellátással kapcsolatos törvényeket. (normatíva, ingyenesség stb.) A véglegesítés után a szülők megkapják a rendelési jegyzéket, amely alapján megrendelhetik a kötelező és ajánlott tankönyveket. Az iskola a tankönyvek térítésmentes igénybevételét minden olyan tanulónak biztosítja, aki a jogszabályi előírások szerint jogosult arra. Az iskola a rászorult és ingyenességre jogosult tanulóknak könyvtárból és használt tankönyv formájában is biztosíthatja a tankönyveket. (Törvényi rendelkezés alapján) Tanulmányaik befejezése után, vagy ha már nem tanulnak az adott tankönyvből, kötelesek a tankönyveket visszaadni az iskolának. Az iskola szerződést köt a tankönyvforgalmazóval, aki a megrendelt tankönyvek kiszállítását biztosítja. Az iskola igazgatója tankönyvfelelőst bíz meg a tankönyvosztás lebonyolításával. A tankönyvosztás augusztus hó utolsó napjaiban történik. A megrendelt tankönyvet minden tanuló köteles átvenni és kifizetni az adott napon.

2.5

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1

A NAT és a kerettantervi szabályozás

A több változatban készült kerettantervek a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és mű veltségtartalmak feldolgozását építik be a tantervi feldolgozásba a képzési szakasz sajátosságai szerint iskolatípusokra vonatkozóan. A kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, új feladatként a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. A szakmai önállóság jegyében egyedi tantervek készíthetők az intézményekben (akkreditáltatás). A Nat alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét, szervezettségét és alapul szolgálhatnak a kimeneti követelmények meg határozásához. A kerettantervek köre segíti a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. A műveltségterületek anyagai az 1-4. évfolyam, az 5-8. évfolyam és a 9-12. évfolyam kerettanterveiben kerül tek feldolgozásra. A helyi tanterveink megfelelnek a választott kerettantervnek. A helyi tantervet az iskola arculatára jellemző tanítási-tanulási tevékenységekkel töltöttük meg a rendelkezésre álló, átlagosan tíz százalékos időkeretben. 2.5.2

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés - életszerűsége, kötelesség, munka, türelem, stb. Középfokú nevelés-oktatás szakasza 9-12. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. A 9. évfolyamtól a tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi

42

jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai el vek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - (erőszakmenteség, stb.) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. A középiskolai szakasz végére a tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyomá nyokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első szakaszában a tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Meg ismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jo gok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.A szakasz második felében a tanuló megérti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismer beavatkozási lehetőségeket ezek megol dás-keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése - (társas kapcsolatok alapja, stb.) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységé ben, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempont -

43

ból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfinő, gyerekszülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. Középiskolai tanulmányai végére a tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. Tisztában van azzal, hogyan aknáz hatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kap csolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A testi és lelki egészségre nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló a gimnázium első szakaszának végére fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát, tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Középiskolai tanulmányainak végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a sze mélyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybeteg ségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkal mazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. A családi életre nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: Középiskola tanulmányai végére a tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munka módszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosságtakarékoskodás alapvető tech nikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének meg tartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyerme ki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

44

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (közszolgálati tevékenység) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szüksé gességét alkalmanként és a mindennapokban is. A középiskola második szakaszában a tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyre több helyzetben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság (környezetvédelem) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanulóban kifejlődnek a környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és mi nőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításá ban a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Ér ti a fenntarthatóság fogalmát. A középiskola második szakaszának végére a tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. A tanuló képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció (önismeret, céltudatosság, foglalkozás-szerkezeti tájékozottság) Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola végére tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képessé geit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújta ni tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első felének végére a tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek vál tozását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes

45

országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósít ható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos felada tokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.A második szakaszban a tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biz tonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanuló már mind hatékonyabban tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább látja a közösségi oldalak, valamint az információk megosztásának esetleges veszélyeit. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Ki alakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.A második szakaszban a tanuló egyre tu datosabban választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat hasz nálni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 9-12. évfolyam: A tanuló a középiskola első éveiben megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyv tárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Felismeri saját tanulási stílusát, tudatában van, hogy tanulási módszereiben mely területeken kell fejlődnie. Elegendő önis merettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A középiskola végére a tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. Ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző infor mációkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

2.6

Mindennapos testnevelés

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a

46

mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. Iskolánkban e törvényi előírást megelőzően is kiemelt feladatunknak tartottuk, hogy diákjaink minden nap szervezett keretek között testmozgást végezhessenek. Délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vehetnek részt minden nap. A 2012/2013. szeptemberében induló 9. évfolyamtól felmenő rendszerben Nemzeti Köznevelési Törvény előírása alapján órarendbe építettük be a mindennapi testnevelés órát.

2.7

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a tanuló pedagógust válasszon. A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több csoportban folyik. Ebben az esetben a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus cso portjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól.

2.8 Választható érettségi vizsgatárgyak, felkészítési kötelezettség 2.8.1

Emelt és középszintű érettségi vizsgára való felkészítés

A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a felkészítés lehetőségei Tanulói jogviszony keretében iskolánk tanulója az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt középszintű érettségi vizsgatárgyat az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyak közül választhat, amennyiben teljesítette az előírt kimeneti követelményeket, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát a helyi tantervben szereplő öszszes tantárgyból. Az iskola az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 6.§ (5) értelmében mindazon tantárgyakból vállalja a középszintű érettségire való felkészítést, amelynek óraszáma a törvényi előírásoknak megfelel. A felkészítésre a helyi tantervben középszintű érettségi vizsga esetén leg alább 138 órát, emelt szintű érettségi vizsga esetén legalább 276 órát kell biztosítani. Emelt szintű érettségi vizsgatárgy választását az adott tantárgy követelményeinek legalább jó szinten, emelt szintű tantárgyi óraszámban való felkészülés esetén legalább közepes szintű felkészültség mellett ajánlja iskolánk a kötelező, valamint a tanévenként meghirdetett vizsgatárgyakból. A felkészülés segítését az éves munka tervben megadott formában és a jelentkezés függvényében vállaljuk. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet szerint minden tanuló 5 tantárgyból köteles vizsgázni a középiskolai tanulmányainak befejezéseként: Kötelező vizsgatárgyak: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika

47

3. Történelem 4. Idegen nyelv 5. Szakmai tárgy A felkészítés formái:  

tanórai keretek között, a szabadon választandó érettségi előkészítő foglalkozásokon való részvétellel.

Szabadon választandó tantárgy Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak, kiskorú esetén szülőnek – írásban nyilatkoz nia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az intézménynek május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola az alábbi, szabadon választható tantárgyakból teszi lehetővé a középszintre szintre történő felkészítést: Földrajz (Földünk és környezetünk) Kémia Fizika Biológia Testnevelés Emelt szintű felkészítés Ha a tanuló igényli az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést, az iskola vállalja, hogy befogadó iskolát keres számára, ahol vendégtanulóként tanulhat. 2.8.2

A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témakörei megegyeznek az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben közzétett témakörökkel. A jogszabályok változását követve a munkaközösségek évente ellenőrzik és aktualizálják a kihirdetést megelőzően a témaköröket. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján elkészített érettségivizsga-témaköröket – a terjedelem és az áttekinthetőség miatt – a pedagógiai program mellékletében, digitalizált változatban közöljük. 2.8.3

Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele

A Köznevelési törvény bevezeti (2011. dec. 23-án elfogadott, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) az iskolai közösségi szolgálatot, mely szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A törvény a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgákra vonatkozik.

48

Az iskolai közösségi szolgálat célja A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. A tevékenységet lehetőség szerint három évre elosztjuk, 9-10-11-ik évfolyamokon teljesítjük az 50 órát. A közösségi szolgálat területei       

egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani), szociális és jótékonysági (szükség esetén mentort kell biztosítani), oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek-kel, továbbá idős emberekkel.

Iskolánk intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. Kijelöli az iskolai koordinátort.

2.9

Projektoktatás

Iskolánkban projektoktatás nincs.

2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kialakított pedagógiai munkánk főbb alapelvei:    

az oktatás és nevelés egyensúlya az esélyegyenlőség biztosítása az eredményorientáltság a nyitottság elve.

Feladatunknak tekintjük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók feltérképezését. Ennek érdekében minden tanév elején elvégezzük az iskola tanulóinak szociális-egészségügyi vizsgálatát. A helyzetfelmé résekben az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, a gyógypedagógus, és az osztályfőnökök vesznek részt. A tanuló iskolai munkájában bekövetkező szembetűnő visszaesés, súlyos magatartási problémák, igazolatlan hiányzások esetén jelzéssel élünk az illetékes intézmények felé, és az ott foglalkoztatott családgondozó besegít az okok feltárásába, a problémás helyzet kezelésébe. Iskolánk együttműködési mechanizmusában meghatározó jelentőségű a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatását kiemelt helyen kezeljük. A felzárkóztató oktatás területei:

49

    

szocializációs, kommunikációs fejlesztés, tantárgyi fejlesztés (korrepetálás, egyéni korrekció), fejlesztő pedagógus foglalkozásai, egyéni tehetséggondozás. logopédiai foglalkozások

Célunk: helyileg biztosítani szakembereket, olyan pedagógusok beiskolázása, akik a tanulási nehézségekkel kapcsolatos, a logopédiai kezelésre, diszlexia prevencióra szorult tanulókkal eredményesen tudnak dolgozni. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns lég kört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

2.11 Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái 2.11.1 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:  folyamatosság, rendszeresség,  korrektség,  igényesség,  objektivitás és empátia egészséges aránya,  a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei      

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiá nyosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javításá ra. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. 2.11.2 Az értékelés fajtái

Törekszünk a formáló, segítő értékelés előtérbe helyezésére. A formáló, segítő értékelés lehetővé teszi, hogy a tanuló felelősséget vállaljon önmaga fejlődéséért, nevelődéséért. A formáló értékelés együttműködésre nevel. Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során:

50

  

Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása. Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció –szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév eredményességének megállapítása.

A magatartás és szorgalom értékelésénél komplexitásra törekszünk, ezért a magatartásnál a viselkedéskultúrát, a társas kapcsolatokat és szokásrendhez való viszonyulást is értékeljük. A szorgalmat elsősorban az iskolai szokásrendszer betartása kapcsán és az egyes tantárgyaknál értékeljük. A tanév elején ismertetjük a szülőkkel az iskola követelményeit. A tanulóknak is ismerniük kell, mit várunk el tőlük, ezért folyamatosan szóban tájékoztatjuk őket erről. A tanulók tanév végi felmérőit a következő tanév elejéig megőrizzük. Értékelés Folyamatos A folyamatos értékelés funkciói:  visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,  jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),  szóbeli felelet értékelése,  gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére),  írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:  félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jár tasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, viszszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.  év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el. 2.11.3 Fajtái:

     

Az ellenőrzés

szóbeli feleltetés, házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák: írásbeli felelet (egy anyagrészből), beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

51

   Funkciói:     

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). a tanuló produktumának (pl.: rajzórán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.

2.11.4 Az írásbeli beszámoltatás korlátai A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonké rést részesíti előnyben. Elvek:   

   

Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). A bizonyítottan részképesség-hiányos (pl dyslexiás) diákoknál a szóbeli számonkérést részesítjük előnyben Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrás gyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját két héten belül értékelni, javítani kell.

2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai:  újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;  készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;  önálló kutatómunkát végezni valamely témában;  alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek:  Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).

52

  

  

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) el lenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskola a csoportbontások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak:  Egy csoportba lehetőség szerint közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára.  Célunk, hogy a csoportbontással az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a gyakorlásra. Ennek megfelelően a csoportbontási módok:  Idegen nyelvből és matematikából szintfelmérő után történik a csoportbontás  Egyéb esetekben (informatika, magyar nyelv és irodalom) a névsor szerint történik a bontás. A következő tantárgyakból kötelezően csoportbontásban folyik az oktatás:  Idegen nyelv – minden évfolyamon 4 órában  Matematika – 9-10. évfolyamon 2 órában  Magyar nyelv és irodalom – minden évfolyamon 2 órában Szakmai tantárgyaknál a köznevelési törvény előírásai szerint.

2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés és sport felkészít az élet-és a munkanehézségek elviselésére, fejleszti a kapcsolatteremtő ké pességet, a toleranciát, aktívabb szerepvállalásra nevel, lehetőséget ad a tárgyilagos önértékelés, önismeret, önbecsülés, önkifejezés, egészséges önbizalom megismerésére, az önmegvalósításra. A diákoknak ezért meg kell ismerniük a fizikai állapotuk mérésének és fejlesztésének módját is. célunk, hogy megtudjuk, milyen területen kell fejleszteni diákjainkat és milyen fizikai fejlődésen mentek keresztül a tanév során. A diákok fizikai állapotának rendszeres mérése ezért nemcsak cél, hanem eszköz is. Olyan folyamat, amelyben a kitűzött célok és az adott állapot között kapcsolatot találunk; gyakorlati haszna pedig a diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció. Mérési módszerünk A Hungarofit (mini) motorikus próbarendszert alkalmazzuk az általános fizikai teherbíró-képesség minősí-

53

téséhez.

A megszerezhető maximális pontszám: 140 pont Motorikus próbák az állóképesség mérésére Pontszám: 77 pont

Motorikus próbák a vázizomzat fittségének méréséhez Pontszám: 21 + (3*14) = 63

1. futáspróba  1800 méteren 2. helyből távolugrás, páros lábbal  a láb dinamikus erejének mérése 3. hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel  a hasizom erősségének mérésére 4. hason fekvésből törzsemelés és leengedés  a hátizmok erősségének mérésére 5. mellső fekvőtámaszban karhajlítás, a vállövi és a karizmok dinamikus mérésére

Hungarofit fittségi kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez (F.Mérey Ildikó, 1997 felhasználásával) Minősítési kategóriák Igen gyenge Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra

Pontértékek 0,00 – 20,0 20,5 – 40,0 40,5 – 60,0 60,5 – 80,0 80,5 – 100,0 100,5 – 120,0 120,5 – 140,0

2.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.15.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészség alapvető emberi jog –„az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés is” (WHO). Az egészségnevelés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges informá ciókkal, lehetőségekkel. Ez a tevékenység tehát:  az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését,  az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az erre vonatkozó készségek fejlesztését,  az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését foglalja magá ba. Az egészségnevelésben az iskolának kiemelt szerepe az, hogy tudatosan létrehozott képességfejlesztő lehetőségeket kínál, amellyel a tanuló viselkedése az előre meghatározott cél, az egészség irányában mozdul. Az is kola minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészségnevelésben lehetőségeink, feladataink  Az egészség megvédésére, megedzésére vonatkozó tudományos ismeretek átadása.

54

   

A tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességeinek fejlesztése. Magatartási alternatívák bemutatása, a pedagógusok személyes példa-mutatása. Motiválás az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, tanácsadással. Annak megkövetelése, hogy tanulóink ügyeljenek egymás biztonságára és egészségére. Az iskolai környezet (személyi és tárgyi), mint élettér biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését.

A feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységek és irányítóik: Az egészségnevelésnek az iskolai élet minden területén meg kell jelennie, így minden pedagógus feladata, de kiemelkedő szerepet visel a biológia, kémia szakos tanár, a testnevelő tanár, az osztályfőnök, az ifjúságvédel mi felelős, az iskola egészségügyi szolgálat részéről az iskolaorvos és a védőnő, akiknek feladatai:  A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő biológiai, egészségtani ismeretek átadása.  Személyiség és közösségfejlesztés: életmód, szokások, értékek, életideál, preferenciák kialakítása. (A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség-megőrzésben)  Prevenció: az egészségkárosító magatartási formák (dohányzás, alkohol, drog, inaktív életmód, helytelen táplálkozás) és egészségre, párkapcsolatra, munkára való hatásának bemutatása. A személyes krízishelyzetek felismertetése és a kezelési stratégiák megmutatása.  Az egészségmegőrzés: - a betegség-felismerés és a gyógyulást segítő magatartások kialakítása (elsősegélynyújtás, gyógyszer használat) - a balesetvédelem szervezése, nyilvántartása (szabályok a házirendben) - munkaegészségügyi és munkavédelmi szabályok megismertetése (minden tanév első munkanapján) és betartatása a szakképzésben - a szűrővizsgálatok fontosságának megismertetése - az egészséges életmódhoz szükséges létesítményi feltételek biztosítása (tiszta osztályterem, jó világítás, a tanulók méretéhez igazodó padok, stb.) Az egészségnevelés színterei:  A tantárgyi tanítási órák (kémia, biológia, testnevelés, szakmai alapismeretek stb.) témái a tantárgyak programjaiban,  az osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelési témák,  felvilágosító, egészségnevelő előadásokon, melyet külső szakemberek tartanak (védőnő, iskolaorvos,)  alkohol, drog, dohányzás  szexuális úton terjedő betegségek  daganatok felismerése, megelőzés, szűrés témával  témanapokon: AIDS világnapja, véradás  sportversenyeken, vetélkedőkön, elsősegélynyújtó versenyen, kiránduláson Segítő partnereink:  Az egészségnevelési program sikeres végrehajtásához együttműködünk segítő partnereinkkel: a szülőkkel, az iskolaorvossal és védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadókkal. 2.15.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskolai környezeti nevelés hosszú távú céljai: Az iskolai környezeti nevelés általános, hosszú távú célja, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanulóink. Ennek érdekében ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt (létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák felmutatása),  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást (fogyasztás helyébe életminőség),

55

     

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igé nyét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, rendszerszemléletet (egyén, család, társadalom, természet kölcsön hatásai), tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, a természet és a társadalom harmóniájára való törekvést.

A szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban  alternatív problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet gondolkodásmód,  kreativitás,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  állampolgári részvétel és cselekvés. A környezetvédelmi nevelés rövidtávú, konkrét feladatai:  Erősítjük a tantárgyközi kapcsolatokat. Törekszünk a széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel történő összekapcsolására.  A pedagógusok, felnőttek személyes példamutatásukkal is a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői legyenek.  Az iskolai élet megszervezésében, a programok megtervezésében fontos szempont a környezet kímélése.  Javítani kívánjuk az iskola tisztaságát, csökkentjük a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés és a helyes vásárlói szokás fontosságát hangsúlyozzuk.  Takarékoskodunk a vízzel és a villannyal. Rendszeresen ellenőrizzük a vizes blokk és az elektromos hálózat állapotát.  Iskolánk tanulói bekapcsolódnak az iskola, a város környezetvédelmi programjaiba.  A szakmai képzésben a tanulóknak megmutatjuk a környezetbarát anyagok és technológiák fontosságát.  Kialakítjuk a környezetvédelmet, a munkavédelmet és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot.  Szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetjük a szakmák speciális környezetvédelmi ismereteit.  Megismertetjük a szakmák veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat.  Bemutatjuk a munka során keletkező maradékok, hulladékok újra hasznosítását. A környezeti nevelés színterei:  Hagyományos tanórai foglalkozások - A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdése ket. A szaktanár tud teljes biztonsággal választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre. A tantárgyak kö zötti szakmai kapcsolat irányítója az iskola környezetvédelmi szaktanárai. 

Ezek:    

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások - Az osztályfőnök, a diákönkormányzatot segítő tanár jelentős szerepet vállal a környezetnevelési program végrehajtásában. Összefogják a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretet megbontó tevékenységeket, amelyek gazdag színterei a környezeti nevelésnek. A természet, a környezetvédelem biológiai sokféleség jelentőségének megismerése, az oknyomozó vizsgálatok, a globális kérdések megértetése, a szerves kultúra fontosságának megértetése mind a hagyományostól eltérő munkaformákat igényel. terepgyakorlatok tanulmányi kirándulások iskolakert, parkgondozás vetélkedők, versenyek

56

  





pályázatok kiállítás látogatás: o múzeum o papírgyár o vadaspark o szennyvíz tisztító o szeméttelep o hulladékégető jeles napok, akciók o Föld Világnapja (iskolarádió): április 22. o Víz Világnapja (pályázat): március 22. o Madarak és Fák Napja (faültetés): május 10. o Környezetvédelmi Világnap (szelektív hulladék-gyűjtés): június 5. környezetvédelmi szakkör.

Kapcsolataink külső szervezetekkel  Ökológiai Intézet  Miskolci Egyetem  Északerdő Zrt  Öko-kör

2.16 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. 2.16.1 A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut:      

az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek –lehet példás, jó, változó); társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje).

A magatartás minősítését befolyásolja:  a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje  az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása  a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele  a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele (Bővebb szabályozás az iskolai házirendben található)

57

MAGATARTÁS Szempont Példás Tanulmányi mun- képességeinek kája felelő

Jó meg- ritkán képességei alatt Pozitív, de beHatása a közösség- Pozitív, felelősségtufolyást nem re dó gyakorol Kapcsolata a köazonosul, ill. kezde- azonosul öszzösség céljaival ményez önként tönzésre Feladatvállalás

Változó esetenként képességei alatt

Rossz

nem árt (passzív)

negatív

Törődés társaival

gondos, segítőkész

esetenként segít

ingadozó, közömbös

A házirend betartása Viselkedése, hangneme

betartja, arra ösztönöz hangneme kifogástalan

Fegyelmezettsége

nagyfokú

törekszik betartöbbször megsérti tására általában megudvariatlan, nyegle durva, goromba felelő hajlamos a fegyelemmegfelelő elégtelen sértésre

2.16.2

képességei alatt

közömbös, ill. inga- szemben áll érdozó ritkán dektelen közömbös, ill. árt sokszor vét ellene

A szorgalomjegy kialakításának elvei

A szorgalom fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: • • • • • • • •

a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), a tanuló képességéhez mért teljesítménye, a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat).

A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • • • •

az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség ön magában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.)

SZORGALOM Szempont Példás Eredményei képesjók ségeihez képest Munkavégzése

Jó

Változó

Hanyag

megfelelők

esetenként rosszabbak

rosszabbak

rendszeres, öszmegbízhatatlan, kitartó, megbízhatönzésre, dolgo- rendszertelen,önállótlan feladatait nem tó, önálló zik végzi el

58

Aktivitása

rendszeresen segít az órán

Többletfeladatot igen vállal Tanórán kívüli ér- egy-egy deklődés gyakran

területen

esetenként

passzív

közönyös

keveset

ritkán

nem

előfordul

ritkán

nem érdeklődik

A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái    

Folyamatos minősítés: A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.

Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása:     

a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,az osztályfőnök kialakítja javaslatát, az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A mi nősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősí téssel, az osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére.

2.16.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza. a jutalmazás konkrét formáit a Házirend „A tanulók jutalmazásának irányelvei” című fejezete tartalmazza.

2.17 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 2.17.1 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttnevelése Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő ta nulók fogyatékosságuk típusához és fokához igazodó fejlesztő program Törvényi háttér:    

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről 15/2013.(II.26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet és annak 2. sz. melléklete, a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvéről

59

Az integráció célja, feladata, feltételei  

Cél, hogy a gyerekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárs csoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. A gyerekek nevelése, oktatása heterogén csoportokban történik, így nagyobb az esélyük a sikeres szocializációra. Az integráció alapvető pedagógiai feltételei a nevelés, oktatás differenciálásával függ össze: o jelenti a célok individualizálását, minden gyermek számára más célt kell kijelölni o a módszerek individualizálását az intézkedések és módszerek differenciálása jelenti o a nevelés-oktatás során, a gyakorlati munkában a differenciálás a gyermek egyéni szük ségleteihez igazodva valósul meg.

A részképesség-zavarok megnyilvánulásai:          

Hiperaktivitás Perceptuo-motoros zavarok (érzékelő-mozgásos) Emocionáis labilitás (érzelmi bizonytalanság) Általános koordinációs deficitek (az összehangolás hiánya) Figyelemzavarok Impulzivitás (hirtelen cselekvés) Gondolkodás- és memóriazavarok Beszéd és hallás zavarai Olvasás-írás, számolás zavarai Zavarok a szociális-emocionális területen

A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkineti kus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichi kus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítá sában fejeződhet ki. A kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzet ben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik sú lyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:       

általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget könnyen felejtenek gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat gyenge grafomotorikus mozgással rendelkeznek (írási, rajzolási készség) hiányos a mozgáskoordinációjuk

60

A sajátos nevelési igényű tanulókhoz kapcsolódó habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:         

az érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése Kiemelt feladatok: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő-képesség növelése az önállóságra nevelés

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejleszté se egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melynek célja, hogy a tanuló mi nél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. Ezek a tanulási-, figyelem-, részképesség zavarok mindenkinél más formában jelentkeznek, ezért egyénileg kell korrigálni a problémákat. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordul nak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A diszgráfia nem javul a sok másoltatással, az íráskészséget diktálással fejlesztik. Leküzdése sokszor nehezebb, mint a diszlexiáé.

61

Nagyon fontos a komplex megközelítés, szükség esetén több módszer alkalmazása egymásra épülve, vagy párhuzamosan. A helyesírás javításánál először a képességeket fejlesztjük. A ritmusérzék, az alaktagolás, a hallási figyelem és felismerő képesség, és az emlékezet egyaránt fontos a helyesírás szempontjából. A nyelv tani elemzés is fejlesztésre szorulhat. Külön figyelmet fordítunk a szavakban megnyilvánuló és a mondatok ban megjelenő hibákra. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás esz közzé válását az ismeretek megszerzésében. A komplex fejlesztési terv tartalmazza az általános értelmesség – a tanuló ismeretanyagának, meglévő isme reteinek – transzferálását, újrastruktúrálását; a gondolkodás - megértés - problémamegoldás erősítését. A fej lesztés kiterjed az ismeretszerzés, a kognitív képességek fontos eszközeire, vagyis a figyelemre, az észlelésre, emlékezetre, az intermodális (észlelési csatornák közötti) kódolásra, a szerialitásra, a téri orientációra, és a kommunikációra. A megfelelő szintű tanuláshoz szükséges készségek, képességek mellett elengedhetetlen a kognitív folyamatokat kísérő érzelmi folyamatok, szükségletek, a motiváció, a szocioadaptív viselkedés (a társas érintkezés, interakciók) fejlesztése is. A fejlesztés feladatai:        

a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordináció gyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt beszédkészség, szókincsfejlesztés (szinonimák, antonimák gyűjtése, anagramma feladatok, stb.) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fo galmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, il letve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés célja: A diszkalkulia terápia célja a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése, a jártasságok és készségek kialakítása, az elvonatkoztatás folyamatának segítése az ismeretek önálló alkalmazásához, valamint a fejletlen vagy hibás pszichikus funkciók fejlesztése, illetve kompenzálása.

62

A fejlesztés feladatai:               

számolási készség fejlesztése a szóbeli és írásbeli alapműveletek értelmezése, inverzitás felismertetése, ezek gyakorlása a kialakított számkörben a matematikai jelek, szimbólumok tartalmi azonosítása, logikai összefüggések megfogalmazása fejszámolás gyakoroltatása számsorozatok folytatása számok helyiértékének tudatosítása logikai gondolkodás fejlesztése az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése a téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése az alapvető mennyiségek – hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom – tartalmi azonosítása az érzékelés segítségével, becslésük; mértékegységek fogalmi kialakítása, mértékváltások gyakorlása; a mértani alapfogalmak megismertetése; segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása

A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagy fokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Ezekre a tanulókra jellemző a szóródó, terelhető figyelem, ők azok, akik hosszabb ideig képtelenek összponto sítani. Komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni. Jellemzi őket az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók. A korábbiakban már említett tünetek mellett a következő tulajdonságokkal találkozhatunk még a kóros aktivitás és/vagy figyelemzavarral küzdő tanulóknál:     

motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.) megkezdett tevékenység befejezetlensége ingersorozatok hibás kivitelezése tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban) én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek

Hiperkinetikus zavarok Ezt a tünetegyüttest jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív mű ködések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy

63

gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:          

az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén; ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése együttműködés a családdal és más szakemberekkel a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel motiválás, sikerélmény biztosítása; pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése fokozott egyéni bánásmód feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése; a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása az önszervezési és önértékelési képességek fejlesztése a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvá-

nulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése 2.17.2 A beszédfogyatékos tanulók együttnevelése A fejlesztő tevékenység célja a beszédzavarral, illetve nyelvi kommunikációs zavarral küzdő tanulók fejleszté se és az ép társak közösségébe való beilleszkedésük elősegítése, megsegítése. Az együttnevelés során szükséges, hogy a pedagógus ismerje a beszédzavart, amellyel a tanuló rendelkezik. Az iskolai nevelés-oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A fejlesztő rehabilitációs munkában szoros és folyamatos együttműködésben te vékenykedik logopédus és pedagógus egyaránt. A beszédfogyatékosok integrációjának sajátosságai   

A fogyatékosság alacsony anyanyelvi fejlettséget jelent vagy a beszédprodukció és/vagy a beszéd észlelése, megértése tekintetében, amelyhez csatlakozik adott esetben a kommunikáció nehezítettsége, a szociális kapcsolatok alakulásának nehezítettsége is. A sajátos beszédállapotra a későbbiekben a tanulási – olvasás- írás- helyesírás elsajátítási – problémák halmaza épülhet rá, amelyek végül komplex tanulási zavarba torkollhatnak. Az esetek nagy százalékában a tanulóknál személyiségfejlődési zavar is kialakul – beilleszkedési és magatartási zavarok nehezíthetik a beszédfogyatékossága miatt egyébként is nehéz iskolai helyzetben lévő tanulót.

A beszédfogyatékos tanulók integrációjával kapcsolatos feladatok       

A beszédproblémák oldása Kommunikációs nehézségek elhárítása A tantárgyi ismeretanyag-közvetítés leghatékonyabb formáinak kialakítása A tantárgyi ismeretanyag-befogadás leghatékonyabb formáinak kialakítása A harmonikus személyiségfejlődés lehetőségének megteremtése Az interperszonális kapcsolatok minőségének javítása A továbbtanulás körültekintő segítése

64

A beszédfogyatékos tanulók integrációjának feltételei         

A logopédus terapeuta és a pedagógusok együttműködése A logopédus, az iskola és a család kapcsolatának erősítése A logopédus és más szakszolgálatok hatékony együttműködésének megszerezése Kiegészítő vizsgálatok eredményeinek igénybevétele A befogadó iskola pozitív, az integrációt segítő szellemisége A befogadó iskola megfelelő tárgyi felszereltsége A sajátos nevelési szükségletek maximális figyelembevétele Az integráció tárgyi feltételeinek megteremtése Megfelelő tanításszervezési módszerek

65

3

Szakmai program

3.1 Bevezetés A szakmai program a pedagógiai program harmadik fontos eleme, amelyben a szakképző évfolyamokra vonatkozó pedagógiai, tantárgyi, tananyag tartalmi és óratervi rendszerünket rögzítjük. A szakközépiskolában és a szakiskolában eltérő időtartamban folyik az általános és szakmai műveltséget megalapozó képzés. A szakközépiskola 9-12 évfolyamain az általános cél, hogy tanulóink birtokába jussanak az emberi értékeknek, az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeinek, testileg és lelkileg egészségesen fejlődjenek, akik gyakorolni képesek demokratikus jogaikat, valamint a társadalmi, gazdasági technikai változásokat cselekvően követni tudják. Mindezek mellett óratervileg biztosított számukra a szakmai ismeretek megszerzése, választott területük ágazati szakképzéseként. Iskolánkban a szakközépiskolai és a szakiskolai nevelés a képességek fejlesztése a közismereti oktatás és a szakmai képzés harmonikusan illeszkednek egymáshoz, és egységet alkotnak. A szakmai kerettantervek alapján az egyes szakmai tantárgyak tanításának ütemezését a tanítási, tanulási folyamat tagolását, annak eszközeit és módszereit tanulóink adottságához és motiváltságához igazítjuk. A kerettantervek figyelembevételével határozzuk meg a szakmai, helyi tantervekben, követelményrendszerünket. A követelmények megfogalmazásakor a szakmai képzés egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz kötődően figyelünk az átjárhatóságra, a tanulók ösztönzésére, a differenciált módszerek alkalmazására és a teljesíthetőségre. A tananyag tartalmak adottak. Azok változtatása, csak szűk keretek között lehetséges. A szakmai tartalom teljesítését a kimenet minőségi követelményei határozzák meg. Az összhangot a tanulói teljesítmény megléte és a megfelelő tanulói aktivitás fenntartása között nevelési-oktatási rendszerünk többfunkciós működtetésével tartjuk fenn. 66

Ennek alapjai: - a szakmai célok pontosítása - a képzési tartalmak egyértelmű meghatározása - tanulóink képességeinek és készségeinek fejlesztése - jó módszerek alkalmazása, illetve a tanulók motiválása - a tanulási kudarcok mértékének csökkentése.

A kerettantervek, modultervek alapján elkészített helyi tanterveink szerint valósul meg az a pedagógiai folyamat, amelynek eredménye a tanulók teljesítményében jelentkezik. Ez konkrétan a szakközépiskolai érettségi vizsgát, az azt követő felsőoktatási felvételit, vagy a szakképző évfolyamokon az OKJ szerinti képesítést, a szakiskolában az OKJ szakképesítést jelenti. A kerettantervre, modultervre épülő helyi tanterveink rendszerbe foglalják azokat az ismereteket, tantárgyi lehetőségeket, amelyek olyan készségeket és képességeket biztosítanak, hogy tanulóink a szakképzésben, majd később a munkában tartósan megfeleljenek és teljesíteni tudjanak.

67

3.2 Szakmai struktúra

A 150/2012. (VII. 06.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló rendelet, valamint az intézmény pedagógiai programja – ezen belül a szakképzési évfolyam, szakmai programja - alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készíthet fel iskolarendszerű szakmai vizsgára. A képzés alapja a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet.                

34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 07 Kőfaragó, műköves és épületszobrász (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 01 Ács (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 34 543 02 Asztalos (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 54 850 01 Környezetvédelmi technikus (SZVK: 41/2013. (V.28.) VM) 54 543 01 Faipari technikus (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 54 582 01 Épületgépész technikus (SZVK: 12/2013 (III.28) NGM) 54 481 04 Informatikai rendszergazda (SZVK: 12/2013. (III.29.) NFM) 54 211 04 Grafikus (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 05 Kerámiaműves (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 06 Ötvös, fémműves (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 07 Szobrász (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI) 54 211 08 Textilműves (SZVK: 37/2013. (V.28.) EMMI)

68

3.2.1

Moduláris kifutó képzések

Megnevezés

Maximális képzési idő (év) 31 582 21 0010 31 02 3 31 582 15 10000 00 00 3 33 582 04 1000 00 00 3 33 543 01 1000 00 00 3 33 582 01 1000 00 00 3 31 582 21 0010 31 03 3 Azonosító száma

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Kőműves Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Bútorasztalos Ács, állványozó Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Grafikus szakképesítés - alkalmazott grafikus elágazás* Díszműkovács szakképesítés* Ötvös szakképesítés - fémműves elágazás* Keramikus szakképesítés* Textilműves szakképesítés - kézműves elágazás* Szobrász (díszítő)* Festő (díszítő) * párhuzamos képzés

54 211 09 0010 54 01

5

54 211 06 0000 00 00 54 211 13 0010 54 05 54 211 11 0000 00 00 54 211 16 0010 54 03 54 211 15 0000 00 00 54 211 08 0000 00 00

5 5 5 5 5 5

Azonosító száma

Maximális képzési idő (év)

Megnevezés

Környezetvédelmi technikus – Energetikai kör54 850 01 0010 54 01 5 nyezetvédő elágazás Informatikai alkalmazásfejlesztő – Internetes al54 481 02 0010 54 03 5 kalmazásfejlesztő elágazás 3.2.2 Az iskolában folyó kifutó szakmai képzések és azok alapdokumentumai Szakképesítés

Szakmai és vizsgakövetelmény

Központi program

31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 31 582 15 10000 00 00 Kőműves 33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó 31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő

32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet

17723-1/2011. közleményben kiadott központi program

32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet

17723-1/2011. közleményben kiadott központi program 17723-1/2011. közleményben kiadott központi program

54 481 02 0010 54 03 Informatikai alkalmazásfejlesztő szakképesí-

15/2008.(IV.3) GKM rendeletben kiadott MeH EKK ügyszám: XIXszakmai és vizsgakövetelmény 856/1/2008. közleményben kiadott központi program

32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet

32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet

17723-1/2011. közleményben kiadott központi program 17723-1/2011. közleményben kiadott központi program 17723-1/2011. közleményben kiadott központi program

69

tés-Internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 54 850 01 0010 54 01 Környezetvédelmi technikus -Energetikai környezetvédő elágazás 54 211 02 Bőrműves 54 211 06 Díszműkovács

12/2008. (IV.30.) KvVM rendeletben KvVM közleményben kiadott megjelent szakmai és vizsgakövetelmény központi program 2008. 06. 24.

20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 54 211 10 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiKeramikus adott szakmai és vizsgakövetelmény 54 211 13 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiÖtvös adott szakmai és vizsgakövetelmény 54 211 15 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiSzobrász adott szakmai és vizsgakövetelmény 54 211 16 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiTextilműves adott szakmai és vizsgakövetelmény 54 211 09 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiGrafikus adott szakmai és vizsgakövetelmény 54 211 18 Zománcműves 20/2008. (VII.29) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény

8/401/2009. közleményben kiadott központi program 12/401/2009. közleményben kiadott központi program 21/401/2009. közleményben kiadott központi program 32/401/2009. közleményben kiadott központi program 37/401/2009. közleményben kiadott központi program 40/401/2009. közleményben kiadott központi program 17/401/2009. közleményben kiadott központi program 44/401/2009. közleményben kiadott központi program

70

3.2.3 Kifutó szakképzési óratervek Informatikai alkalmazásfejlesztő szakképesítés-Internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 54 481 02 0010 54 03 9. évfo- 10. évfo- 11. évfo- 12. évfo- 13. évfo- 14. évfo- Összes Elmélet Elm.ig.gyak. Tantárgy lyam lyam lyam lyam lyam lyam óraszám óraszám óraszám hetek száma 36 36 36 32 36 32 Osztályfőnöki 1 1 68 68 Informatikai alapismeretek elmélet 2 1 3 108 108 Informatikai alapismertek gyakorlat 3 csb 1 csb 4 csb 144 144 Digitális áramkörök 1 1 36 36 Programozási nyelvek elmélet 1 1 2 72 72 Programozási nyelvek gyakorlat 2 csb 2 csb 4 csb 144 144 Projektmenedzsment elmélet 3 3 108 108 Projektmenedzsment gyakorlat 3 csb 3 csb 108 108 Munkaszervezési ismeretek 1 32 32 Alkalmazás fejlesztés elmélet 1 1 2 4 4 272 272 Alkalmazás fejlesztés gyakorlat 1 csb 1 csb 2 csb 3 csb 168 168 Operációs rendszerek és hálózati ismeretek 2 2 72 72 Internetes alkalmazásfejlesztés elmélet 7 224 224 Internetes alkalmazásfejlesztés gyakorlat 11 csb 352 352 Konzultáció 5 160 160 Angol nyelv 1 csb 1 csb 1 csb 68 68 Tipográfiai ismeretek 1 1 36 36 Vizuális kultúrtörténet 1 1 36 36 Képszerkesztési ismeretek 2 csb 2 csb 2 csb 136 136 Vállalkozási ismeretek gyakorlat 1 1 36 36 Összesen: 216 288 324 352 1260 1120 2380 1188 1192 Heti óraszám: 6 8 9 11 35 35 50% 50% Heti óraszám elmélet: 2 3 5 6 17 18 Heti óraszám gyakorlat: 4 5 4 5 18 17

Környezetvédelmi technikus szakképesítés- Energetikai környezetvédő elágazás 54 850 01 0010 54 01 9.

10.

11.

12.

13. év

71

36 hét

36 hét

elméleti tantárgyak Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek

36 hét

32. hét

3 2 1

2 3 1

4 5

4 5

5 11

5 11

Energetika Energetikai berendezések Automatika Jogi ismeretek Műszaki koordináció és kommunikáció Munkavédelem Környezettechnika Technológiák környezeti hatásai Osztályfőnöki Környezetvédelmi számítások Gazdasági és vállalkozási ismeretek Erőművek környezetterhelése Heti elméleti óraszám Gyakorlati tantárgyak Energetikai berendezés Automatika Környezettechnika Szakmai gyakorlat Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti össz óraszáma

180 óraszám 1344 884 2228

180 arányok 60, 33 39, 67

396

352

Évi össz óraszám

Gépészeti ismeretek Műszaki ábrázolás

1

1

Heti elméleti óraszám

1

1

6

6

4

4

5

5

Gyakorlati tantárgyak Környezetvédelem- vízgazdálkodás gyakorlat

Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti össz óraszáma Évi össz óraszám (9-12 évfolyamon) : 1108 Szakma évfolyamok összesített óraszámai elméleti tantárgyak gyakorlati tantárgyak össz óraszám Eltérés az elmélet-gyakorlat arányban

32. hét elméleti tantárgyak 3 2 2 3 2 1 2 3 1 4 2 2 27 1 2 csb 1 4 csb 8 35 1120

0, 33

72

Művészeti képzés 9. 36 hét

10. 36 hét

2

2

31 582 21 0010tantárgyak 31 02 Központifűtés- és elméleti gázhálózat rendszerszerelő

Művészettörténet Ábrázoló geometria Szakelmélet száma/neve Tananyagegység Népművészet

1

11. 12. 36 hét 32. hét ELMÉLET

2 Összes óra 2 1 1 2 96

2 2 Heti óra 1 2 3

6209-11 Fűtésrendszer-szerelő feladatok 128 6210-11 Hőtermelő rendszer-szerelő feladatok Heti elméleti óraszám 3

Gyakorlati tantárgyak Összesen Szakgyakorlat Rajz-festés/mintázás Betűrajz Tervezés Heti gyakorlati óraszám

5 5 1 1 12

3 5 5

224

1 11

össz. óraszáma

(9-12 évfolyamon) : 2268 Szakma évfolyamok összesített óraszámai 11497-12 Foglalkoztatás I. elméleti tantárgyak gyakorlati tantárgyak össz óraszám 10218-12 Víz- és csatornarendszer-szerelő feladatok

10217-12 Közműcsőhálózat-szerelő feladatok

5 5

7 7

5 5

Heti elméleti óraszám 13 688 21,5 912 Gyakorlati tantárgyak Szakgyakorlat 10 csb Rajz 6 csb

1 11

1 11

64

2

0

0

64

Vízellátás, csatornázás 3196

128

4

0

0

128

Víz- és csatornaszerelés gyakorlata

0

0

320

10

320

Közműépítési ismeretek

160

5

0

0

160

Közműhálózat kivitelezésének gyakorlata

0

0

320

10

320

80

11,5

0

20

1008

34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Szakmai tantárgyak heti Tantárgy 15 14 Modul

Évi össz. óraszám II. 11499-12 Foglalkoztatás

4

7

13.év 32. hét elméleti tantárgyak GYAKORLAT Művészettörténet 4 Szakelmélet 2 Összes óra Heti óra Teljes óra Tervezés 1 Gazdasági ismeretek 1 Jogi 352ismeretek11 448 1 Munkavédelem 1 Számítástechnika 2 csb Osztályfőnöki 336 10,5 464 1

Foglalkoztatás II. 540 504 (Munkajog)

óra-

ará-

Foglalkoztatás I. számidegennyok (szakmai 1108 34% nyelv)

2088

Heti gyakorlati óra16 szám ELMÉLET GYAKORLAT 18 óra Heti 18 óra Szakmai 29 Összes Összes óra tantárgyak Heti óra Teljes óra heti össz. óraszáma 648 576 Évi össz. óraszám 16 0,5 0 0 16 928

66%

Összesen

Az összefüggő 90 órás gyakorlatot a következők

szerint végzik a tanulók: 11. évfolyam után 3 hét: 15 nap · 6óra= 90 óra

73

74

33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Tananyagegység száma/neve 31 582 15 10000 00 00 Kőműves 6234-11 Építőipari közös tevékenység (munkajogi Tananyagegység száma/neve és vállalkozási ism) 6234-11 Építőipari közös tevékenység (munkajogi vállalkozási ism.) 6330-11 Falfelületek előkészítése, előkezelése, 6248-11egyszerű Falazás,díszítése vakolás festése,

ELMÉLET Összes óra Heti óra ELMÉLET 32 óra Összes Heti1óra 32 1

GYAKORLAT Összes óra Heti óra GYAKORLAT 0 óra Összes Heti0óra 0 0

Teljes óra 32óra Teljes 32

0 0

0 0

64 160

2 5

64 160

6249-11 Beton és vasbeton szerkezetek 6305-11 Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, különleges díszítő munkái 6250-11 Szigetelések

96 48

3 1,5

256 192

86

352 240

48

1,5

160

5

208

6302-11 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 6251-11 Vegyes kőműves feladatok

80

2,5

224

7

304

48

1,5

112

3,5

160

6303-11 Tapétázás Összesen

32 224

1 7

128 688

4 21,5

160 912

32

1

64

2

6304-11 Plakátragasztás Összesen

99 224

7

672

21

896

75

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Tananyagegység száma/neve

ELMÉLET Összes óra Heti óra

GYAKORLAT Összes óra Heti óra

Teljes óra

32

1

32

1

64

6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok (számítástechnika a faiparban)

64

2

0

0

64

6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok (vállakozásműködtetés)

64

2

0

0

64

0

0

128

4

128

6351-11 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai

96

3

336

10,5

432

6329-11 Gépkezelési feladatok

32

1

128

4

160

288

9

624

19,5

912

6349-11 Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok (gyártáselőkészítés)

6350-11 Asztalosipari szerelési feladatok

Összesen

33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó Tananyagegység száma/neve

ELMÉLET Összes óra Heti óra

GYAKORLAT Összes óra Heti óra

Teljes óra

6234-11 Építőipari közös tevékenység (munkajogi vállalkozási ism.)

32

1

0

0

32

6235-11 Zsaluzatok

0

0

96

3

96

6236-11 Állványzatok

0

0

80

2,5

80

192

6

512

16

704

224

7

688

21,5

912

6237-11 Ácsszerkezetek

Összesen

31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Tananyagegység száma/neve

ELMÉLET Összes óra Heti óra

GYAKORLAT Összes óra Heti óra

Teljes óra

128

4

336

10,5

464

96

3

352

11

448

224

7

688

21,5

912

6211-11 Víz- és csatornarendszer-szerelő feladatok

6212-11 Közműcsőhálózat-szerelő feladatok Összesen

76

3.2.4

Kifutó képzések moduljainak megfeleltetése

A 9-12. évfolyamok szakmai orientációs és alapozó óráinak beszámítása a 13-14. évfolyam szakképzésébe Energetikai környezetvédő Év-foTantárgy lyam 9. Műszaki ábrázolás

10.

12.

13.

Tananyagelem

Óraszám

267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok

267/4.5/1214-06 Műszaki előkészítés

1

267/3.0/1214-06 Mérési feladatok 267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok 267/3.0/1214-06 Mérési feladatok

267/3.1/1214-06 Természeti környezeti elemek jellemzőinek mérése 267/4.5/1214-06 Műszaki előkészítés

4

267/3.1/1214-06 Természeti környezeti elemek jellemzőinek mérése

4

Gépészeti ismeretek 267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok

267/2.4/1214-06Gépészet alapjai

1

Környezetvédelem

267/1.0/1214-06 Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok

3

Hidrológia

267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok

267/1.5/1214-06 Ökológia alapjai 267/1.6/1214-06 Természetvédelem alapjai 267/1.1/1214-06 Talaj és levegő mint környezeti elemek 267/2.2/1214-06Hidrológia alapjai 267/2.3/1214-06Hidraulika alapjai

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

267/3.0/1214-06 Mérési feladatok

267/3.3/1214-06Föld- és vízmérési feladatok

5

267/2.4/1214-06Gépészet alapjai

1 3

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Műszaki ábrázolás Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

11.

Tananyagegység

Gépészeti ismeretek 267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok Környezetvédelem 267/1.0/1214-06 Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok

1

2

Környezettechnika

267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok

267/1.2/1214-06 Víz mint környezeti elem 267/1.3/1214-06 Épített környezet védelme 267/1.4/1214-06 Hulladékgazdálkodás 267/2.1/1214-06 Környezettechnika alapjai, műveletei

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

267/3.0/1214-06 Mérési feladatok

267/3.2/1214-06 Épített környezethez kapcsolódó környezetvédelmi mérések

5

Automatika

267/2.0/1214-06 Műszaki feladatok

267/2.5/1214-06Automatizálás alapjai

2

267/3.4/1214-06Gépészeti és villamos alapmérések

2

Automatika gyakor- 267/3.0/1214-06 lat Mérési feladatok

2

77

Munkavédelem

267/5.0/1214-06 267/5.1/1214-06 Munka- és tűzvédelem Biztonságtechnika 267/5.2/1214-06 Környezetegészségügy és környezet-egészségügy

1

Technológiák környezetterhelése

267/1.0/1215-06 Technológiák környezetterhelése

267/1.1/1215-06 Talajszennyező technológiák 267/1.2/1215-06 Vízszennyező technológiák 267/1.3/1215-06 Levegőszennyező és zajterhelő technológiák

2

Energetika

267/1.0/1216-06 Erőművek üzemeltetése

267/1.1/1216-06 Fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek technológiája 267/1.2/1216-06 Megújuló energiaforrással működő erőművek technológiája

4

Energetikai berende- 267/2.0/1216-06 zések Energetikai berendezések

267/2.1/1216-06 Hőenergia-termelés- és átalakítás gépeinek működése és környezeti hatásai 267/2.2/1216-06 Erőgépek működése és környezeti hatásai 267/2.3/1216-06 Áramfejlesztők, villanymotorok működése, környezeti hatásaik

4

Szakmai számítások 267/3.0/1216-06 Energetikai gyakorlatok

267/3.1/1216-06 Energetikai számítások

4

267/3.0/1215-06 Ipar és gazdaság Szakmai gyakorlat 267/3.0/1216-06 Energetikai gyakorlatok 267/4.0/1215-06 Az ipari tevékenység környezetterhelésének mérése Gazdasági ismeretek 267/4.0/1216-06 Szervezési feladatok

267/3.2/1215-06 Bírságszámítás

Jogi ismeretek

267/3.2/1216-06 Laboratóriumi gyakorlatok

4

267/4.1/1215-06 Porvizsgálatok 267/4.2/1215-06 Gázelemzések

267/4.1/1216-06 Erőforrás-gazdálkodás 267/4.2/1216-06 Kapcsolattartás, marketing

267/3.0/1215-06 Ipar és gazdaság

267/3.1/1215-06 Marketing

267/4.0/1214-06 Műszaki koordinációs és szakigazgatási feladatok

267/4.1/1214-06 Szakigazgatási alapok 267/4.2/1214-06 Hatósági feladatok 267/4.3/1214-06 Jogszabályi környezet figyelése

2

2

78

Műszaki koordináció

267/4.0/1214-06 Műszaki koordinációs és szakigazgatási feladatok

267/4.6/1214-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció 267/4.5/1214-06 Műszaki előkészítés 267/4.4/1214-06 Szabályozási környezet figyelése

1

Környezettechnika

267/2.0/1215-06 Környezetvédelem az ipari technológiákban

267/1.3/1216-06 Erőművek környezetvédelme 267/2.1/1215-06 Környezetközpontú Irányítási Rendszer 267/2.2/1215-06 Környezeti hatásvizsgálat 267/2.3/1215-06 Elérhető legjobb technológia 267/2.4/1215-06 Műszaki dokumentáció az ipari technológiákban

5

Informatikai alkalmazásfejlesztő Tantárgy 9. évf Modul azonosítók hetek száma 37 165/1142 Informatikai alapismeretek gyakorlat Információtechnológia alapjai a gyakor1142-1.2 x latban 1142-1.4 Operációs rendszerek gyakorlat x 1142-1.6 Szövegszerkesztés x 3 1142-1.7 Táblázatkezelés x 1142-1.8 Adatbáziskezelés 1142-1.9 Prezentációkészítés 1142-1.10 Internet és intranet x 1142-1.11 Multimédia és kommunikáció 165/1142 Informatikai alapismertek 1142-1.1 Információtechnológia alapjai x 2 1142-1.3 Operációs rendszerek elmélete x 1142-1.5 Irodai alkalmazások elméleti alapjai 165/1144 Digitális áramkörök 1144-3.1 Digitális áramkörök 165/1144 Programozási nyelvek 1144-1.3 Programnyelvek (elméleti ismeretek) 1144-1.1 Programozás matematikai alapjai 1144-1.4 Programnyelvek (gyakorlat) 165/1143 Projektmenedzsment gyakorlat 1143-1.7 Projektirányítás számítógéppel 1143-2.4 Üzembehelyezési ismeretek 1143-3.4 Marketing és reklám a gyakorlatban 165/1143 Projektmenedzsment elmélet 1143-1.1 Projektirányítás alapismeretei 1143-1.2 Feladattervezés 1143-1.3 Erőforrás-tervezés 1143-1.4 Költségtervezés 1143-1.5 Időtervezés 1143-1.6 A projekt nyomonkövetése 1143-2.1 Szoftvermenedzsment alapiosmeretek 1143-2.2 Szoftverfejlesztő és tesztelő eszközök

10. évf 37

11. évf 37

12. évf 32

13. évf 36

14. évf 32 x

1

4

4

3

3

1

1

2

2

4

4

3

3

3

3

x x x 1 x 1 1 2

x x x

1 2

x x x 3

x x x

3 x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

79

1143-2.3 1143-3.1 1143-3.2 1143-3.3 165/1142 1142-2.1 1142-2.2 1142-2.3 165/1144 1144-1.2 1144-1.5 1144-2.1 1144-2.2 1144-4.1 1144-4.2 1144-5.1 1144-6.2 1144-7.1 165/1144 1144-5.2 1144-6.1 1144-7.2 165/1144 1144-3.2 1144-3.3 165/1147 1147-1.3 1147-2.1 1147-2.2 1147-2.3 1147-3.1 1147-3.3 1147-3.4 1147-3.5 165/1147 1147-1.1 1147-1.2 1147-3.2 1147-4.1 1147-4.2 165/SSZ SSZ-1.1

Szoftverértékelés Vállalkozási ismeretek Szervezési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Munkaszervezési ismeretek A munkajog alapismeretei A munkahely és a környezet védelme Minőségbiztosítás Alkalmazás fejlesztés elmélet Programozásmódszertan I. Programozásmódszertan II. Információ és adat Információs rendszer fogalma és célja Informatikai rendszerk tervezési alapismeretei Informatikai rendszerek tervezésének lépései Informatikai rendszerek fejlesztésének alapismeretei Informatikai rendszerek dokumentálásának lépései Informatikai alkalmazások lehetőségei Alkalmazás fejlesztés gyakorlat Informatikai rendszerekfejlesztésének lépései Informatikai rendszerek tesztelésének lépései Informatikai alkalmazásfejlesztő eszközök Operációs rendszerek és hálózati ismeretek Informatikai rendszerek - Hálózati ismeretek Informatikai rendszerek - Operációs rendszerek Internetes alkalmazásfejlesztés gyakorlat Web szolgáltatások HTML nyelv XML technológia Kliens oldali programozás Szerver oldali programozás Fejlesztői platformok Grafika és animáció Web alkalmazások üzembehelyezése Internetes alkalmazásfejlesztés elmélet Internet alapismeretek Internet gazdaság Fejlesztői platformok Front Page PHP nyelv Szabadsáv felhasználás, beszámítás Idegen nyelv

x x x x

x x x x

x

1

1

4

4

x x x

x x

x x x

x x

1

1

2

4

4

x x x

x 1

x

1

x

2

x

x

x

x

x

2

2

x

x

2

2

x

x

x 3

x

1

1

x

x

x

x

x

x

x

1 1

1

3

x

1 1

7

7

1

1

80

x x x x x x x x x x x x x x

SSZ-1.2 SSZ-1.3 165/1147 1147-5.1

Közismereti informatika Rajz és vizuális kultúra Szakdolgozat készítése Konzultáció

1

x

2

x 1

x

1

x

3 2

3 2

x 2

2

5

5

81

x x

Művészeti képzések 54 211 02 Bőrműves* 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Anyag-és áruismeret Technológia Alapműveletek, eszköz-és géphasználat Díszítő eljárások ismerete Szabásminta szerkesztése Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése

035/1.0/0982-06 035/1.0/0983-06 035/2.0/0983-06 035/4.0/0983-06 035/5.0/0983-06 035/6.0/0983-06 035/7.0/0983-06 035/8.0/0983-06

10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Technológia Alapműveletek, eszköz-és géphasználat Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése

035/1.0/0982-06 035/2.0/0982-06 035/4.0/0983-06 035/7.0/0983-06 035/8.0/0983-06

11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Szakmai történet Önálló tervezési folyamat kialakítása

035/1.0/0982-06 035/3.0/0983-06 035/3.0/0983-06

12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

Komplex számítógépes tervezés Nyomdai ismeretek

045/3.0/0987-06 045/4.0/1030-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet

5 2 1 1 1

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 0,5 0,5 1 1 2

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet

5 2 2 2 1 0,5

82

Tervezéselmélet Tervezéselmélet Illusztrációs feladatok előkészítése (gy) Kiviteli tervek készítése A grafikai tervek nyomdai előkészítése 13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Tervezéselmélet Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése A grafikai tervek nyomdai előkészítése

045/1.0/1032-06 045/1.0/1032-06 045/1.0/1031-06 045/2.0/1032-06 045/3.0/1032-06

Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat

0,5 0,5 1 2,5 1

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat

1 2 8 2

045/1.0/0981-06 045/1.0/1032-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06 045/3.0/1032-06

3

54211 15 0010 54 01 Szobrász, Bronzműves és szoboröntő elágazás* 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Anyag-és áruismeret Technológia Alapműveletek, eszköz-és géphasználat Díszítő eljárások ismerete Szabásminta szerkesztése Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése

035/1.0/0982-06 035/1.0/0983-06 035/2.0/0983-06 035/4.0/0983-06 035/5.0/0983-06 035/6.0/0983-06 035/7.0/0983-06 035/8.0/0983-06

10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Technológia Alapműveletek, eszköz-és géphasználat Díszítő eljárások ismerete Szabásminta szerkesztése Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése

035/1.0/0982-06 035/2.0/0982-06 035/4.0/0983-06 035/5.0/0983-06 035/6.0/0983-06 035/7.0/0983-06 035/8.0/0983-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet

5 2 1 1 1

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 5

83

11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Szakmai történet Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése

035/1.0/0982-06 035/3.0/0983-06 035/3.0/0983-06 035/8.0/0983-06

12. évfolyam Tananyag egység

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

035/1.0/0982-06 035/3.0/0983-06 035/3.0/0983-06 035/8.0/0983-06 035/9.0/0983-06

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

1 1 10

Tananyagegység jele 039/1.0/0980-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet

5 2 1 1 1

Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Szakmai történet Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése Prezentáció

035/1.0/0982-06 035/3.0/0983-06 035/3.0/0983-06 035/8.0/0983-06 035/9.0/0983-06

13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Általános tervezési alapismeretek Szakmai történet Önálló tervezési folyamat kialakítása Tárgyak, tárgycsoportok elkészítése Prezentáció

Tananyagegység jele 035/1.0/0980-06

035/1.0/0981-06

3

54 211 06 Díszműkovács 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek Általános tervezési alapismeretek Munkafolyamatok előkészítése Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1.

039/1.0/0982-06 039/1.0/1763-06 039/5.0/1763-06

84

Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Hidegalakítás anyagveszteséggel Anyagkapcsolási eljárások Domborítás Oldható kötések Munkafolyamatok előkészítése Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Hidegalakítás anyagveszteséggel Anyagkapcsolási eljárások Domborítás Oldható kötések 10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/8.0/1763-06 039/10.0/1763-06 039/2.0/1764-06 039/4.0/1764-06 039/1.0/1763-06 039/5.0/1763-06

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Tervezés Szakelmélet

5 2 1 1

Szakgyakorlat

5

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/8.0/1763-06 039/10.0/1763-06 039/2.0/1764-06 039/4.0/1764-06 Tananyagegység jele 039/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Hidegalakítás anyagveszteséggel Domborítás Oldható kötések Hegesztési eljárások

039/1.0/0982-06 039/5.0/1763-06

Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Hidegalakítás anyagveszteséggel Domborítás Oldható kötések Hegesztési eljárások

039/5.0/1763-06

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/8.0/1763-06 039/2.0/1764-06 039/4.0/1764-06 039/9.0/1764-06

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/8.0/1763-06 039/2.0/1764-06 039/4.0/1764-06 039/9.0/1764-06

85

11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Általános tervezési alapismeretek Célszerszám készítése Gyártmányelemek készítése Termékösszeállítás Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Restaurálás Felületkezelés Daraboló és forgácsoló eljárások Oldhatatlan kötések Vegyi anyagok használata Célszerszám készítése Gyártmányelemek készítése Termékösszeállítás Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Restaurálás Felületkezelés Daraboló és forgácsoló eljárások Oldhatatlan kötések Vegyi anyagok használata 12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Általános tervezési alapismeretek Célszerszám készítése Gyártmányelemek készítése Termékösszeállítás Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet

Tananyagegység jele 039/1.0/0980-06

039/1.0/0982-06 039/2.0/1763-06 039/3.0/1763-06 039/4.0/1763-06 039/5.0/1763-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet

5 2 2 2 1 1

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet

5 2 2 2 1 1

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/12.0/1763-06 039/13.0/1763-06 039/1.0/1764-06 039/3.0/1764-06 039/5.0/1764-06 039/2.0/1763-06 039/3.0/1763-06 039/4.0/1763-06 039/5.0/1763-06 039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/12.0/1763-06 039/13.0/1763-06 039/1.0/1764-06 039/3.0/1764-06 039/5.0/1764-06 Tananyagegység jele 039/1.0/0980-06

039/1.0/0982-06 039/2.0/1763-06 039/3.0/1763-06 039/4.0/1763-06 039/5.0/1763-06

86

változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Restaurálás Felületkezelés Daraboló és forgácsoló eljárások Oldhatatlan kötések Vegyi anyagok használata Célszerszám készítése Gyártmányelemek készítése Termékösszeállítás Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Restaurálás Felületkezelés Daraboló és forgácsoló eljárások Oldhatatlan kötések Vegyi anyagok használata 13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Általános tervezési alapismeretek Célszerszám készítése Gyártmányelemek készítése Termékösszeállítás Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Restaurálás Felületkezelés Daraboló és forgácsoló eljárások

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/12.0/1763-06 039/13.0/1763-06 039/1.0/1764-06 039/3.0/1764-06 039/5.0/1764-06 039/2.0/1763-06 039/3.0/1763-06 039/4.0/1763-06 039/5.0/1763-06

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

Tervezés Szakelmélet

1 1

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/12.0/1763-06 039/13.0/1763-06 039/1.0/1764-06 039/3.0/1764-06 039/5.0/1764-06

Tananyagegység jele 039/1.0/0980-06

039/1.0/0981-06 039/1.0/0982-06 039/2.0/1763-06 039/3.0/1763-06 039/4.0/1763-06 039/5.0/1763-06

3

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/12.0/1763-06 039/13.0/1763-06 039/1.0/1764-06

87

Oldhatatlan kötések Vegyi anyagok használata Kiegészítő anyagok

039/3.0/1764-06 039/5.0/1764-06 039/11.0/1764-06

Célszerszám készítése Gyártmányelemek készítése Termékösszeállítás Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 1. Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változás nélkül Melegalakítás anyagszerkezet váltással, keresztmetszet változással 2. Restaurálás Felületkezelés Daraboló és forgácsoló eljárások Oldhatatlan kötések Vegyi anyagok használata Kiegészítő anyagok

039/2.0/1763-06 039/3.0/1763-06 039/4.0/1763-06 039/5.0/1763-06

Szakgyakorlat

10

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat

5 2 1 1 0,5 0,5 1 1 1 2

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Szakelmélet Tervezés Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat

5 2 1 1 1 1 1 2

039/6.0/1763-06 039/7.0/1763-06 039/12.0/1763-06 039/13.0/1763-06 039/1.0/1764-06 039/3.0/1764-06 039/5.0/1764-06 039/11.0/1764-06

54 211 09 0010 54 01 Grafikus, Alkalmazott grafikus elágazás 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Számítógépes alapismeretek Grafikai programismeret A grafikai munka előkészítése Illusztrációs feladatok előkészítése (e) Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése

045/1.0/0982-06 045/1.0/0987-06 045/2.0/0987-06 045/1.0/1030-06 045/1.0/1031-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06

10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

Grafikai programismeret Számítógépes tervezés Képgrafikai alkalmazások Illusztrációs feladatok előkészítése (gy) Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése

045/2.0/0987-06 045/2.0/1030-06 045/3.0/1030-06 045/2.0/1030-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06

88

11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

Komplex számítógépes tervezés Tipográfiai alapismeretek Képgrafikai alkalmazások Az illusztrációk nyomtatása Illusztrációs feladatok előkészítése (gy) Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése

045/3.0/0987-06 045/4.0/0987-06 045/3.0/1030-06 045/3.0/1030-06 045/1.0/1031-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06

12. évfolyam Tananyag egység

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 0,5 0,5 1 1 2

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 0,5 0,5 0,5 1 2,5 1

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

045/1.0/1032-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06 045/3.0/1032-06

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat Szakgyakorlat

1 2 8 2

Tananyagegység jele 048/1.0/0980-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz

5 2 1

Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

Komplex számítógépes tervezés Nyomdai ismeretek Tervezéselmélet Tervezéselmélet Illusztrációs feladatok előkészítése (gy) Kiviteli tervek készítése A grafikai tervek nyomdai előkészítése

045/3.0/0987-06 045/4.0/1030-06 045/1.0/1032-06 045/1.0/1032-06 045/1.0/1031-06 045/2.0/1032-06 045/3.0/1032-06

13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Tervezéselmélet Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése A grafikai tervek nyomdai előkészítése

Tananyagegység jele 045/1.0/0980-06

045/1.0/0981-06

3

54 211 10 Keramikus 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

89

Általános tervezési alapismeretek Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok 10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek Általános tervezési alapismeretek Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok 11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Általános tervezési alapismeretek Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok 12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Általános tervezési alapismeretek Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok 13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

048/1.0/0982-06 048/1.0/0999-06 048/4.0/0999-06 048/1.0/1001-06

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

1 1 5

Tananyagegység jele 048/1.0/0980-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

048/1.0/0982-06 048/1.0/0999-06 048/4.0/0999-06 048/1.0/1001-06

Tananyagegység jele 048/1.0/0980-06

048/1.0/0982-06 048/1.0/0999-06 048/4.0/0999-06 048/1.0/1001-06

Tananyagegység jele 048/1.0/0980-06

048/1.0/0982-06 048/1.0/0999-06 048/4.0/0999-06 048/1.0/1001-06

Tananyagegység jele 048/1.0/0980-06

048/1.0/0981-06

3

90

Általános tervezési alapismeretek Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia szaktörténet és technológia Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok

048/1.0/0982-06 048/1.0/0999-06 048/4.0/0999-06 048/1.0/1001-06

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

1 1 10

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Tervezés Szakelmélet

5 2 1 1

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet

5 2 2 2 1 1

Szakgyakorlat

5

54 211 17 0010 54 03 Textilműves, Kézműves elágazás 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Általános textilelmélet Textil kézműves gyakorlat

077/1.0/0982-06 077/2.0/0994-06 077/2.0/0998-06

10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Textilminta tervezés Általános textiltörténet Szakmai technológia Textil kézműves gyakorlat

077/1.0/0994-06 077/3.0/0994-06 077/3.0/0997-06 077/2.0/0998-06

11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Textil kézműves tervezés Szakmai történet Textil kézműves gyakorlat

077/1.0/0997-06 077/3.0/0983-06 077/2.0/0998-06

12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Textil kézműves tervezés Általános textiltörténet Szakmai elmélet Textil kézműves gyakorlat

077/1.0/0997-06 077/3.0/0994-06 077/4.0/0997-06 077/2.0/0998-06

91

13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Textil kézműves tervezés Szakmai technológia Textil kézműves gyakorlat

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

077/1.0/0981-06 077/1.0/0997-06 077/3.0/0997-06 077/2.0/0998-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

1 1 10

3

54 211 13 0010 54 05 Ötvös, Fémműves elágazás 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 063/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Ötvös technológia és műszaki ismeret Alapozó gyakorlatok

063/1.0/0982-06 063/1.0/1658-06 063/4.0/1663-06

10. évfolyam Tananyag egység

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés(mintázás) Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám 5 2 1 1

Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 063/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Ötvös technológia és műszaki ismeret

063/1.0/0982-06 063/1.0/1658-06

Ötvös technológia és műszaki ismeret

063/1.0/1658-06

Rajz-festés(mintázás) Művészettörténet Tervezés (Formatan) Szakelmélet (fémipari anyag- és gyártásismeret) Szakgyakorlat

Műszaki rajz

063/2.0/1658-06

Szakgyakorlat

1

Fémműves gyakorlati feladatok

063/2.0/1663-06

Szakgyakorlat

2

Tantárgy

Heti óraszám

Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 063/1.0/0980-06

Tervezés Szaktörténet Ötvös technológia és műszaki ismeret

063/4.0/1658-06 063/3.0/1658-06 063/1.0/1658-06

Rajz-festés(mintázás) Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 2

Fémműves gyakorlati feladatok

063/2.0/1663-06

Szakgyakorlat

3

11. évfolyam Tananyag egység

2

5

5

92

12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 063/1.0/0980-06

Tervezés Szaktörténet Ötvös technológia és műszaki ismeret

063/4.0/1658-06 063/3.0/1658-06 063/1.0/1658-06

Rajz-festés(mintázás) Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

Fémműves gyakorlati feladatok

063/2.0/1663-06

Szakgyakorlat

4

Tananyagegység jele 063/1.0/0980-06

Tantárgy

Heti óraszám 6 2 2 3

13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tantárgy

Heti óraszám 5 2 2 2 1 1 1

5

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Tervezés Szaktörténet Ötvös technológia és műszaki ismeret

063/1.0/0981-06

Rajz-festés(mintázás) Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

063/4.0/1658-06 063/3.0/1658-06 063/1.0/1658-06

Tervezés Szakelmélet Szakelmélet

1 1 1

2

Fémműves gyakorlati feladatok

063/1.0/1658-06

Szakgyakorlat

7

10

Vizsgamunka

063/3.0/1663-06

Szakgyakorlat

3

54 211 17 0010 54 03 Textilműves, textilrajzoló és modelltervező asszisztens 9. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Általános textilelmélet Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/1.0/0982-06 077/2.0/0994-06 077/1.0/0998-06

10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Textilmintatervezés Általános textiltörténet Szakmai technológia Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/1.0/0994-06 077/3.0/0994-06 077/3.0/0998-06 077/1.0/0998-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Tervezés Szakelmélet

5 2 1 1

Szakgyakorlat

5

93

11. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tervezési munkák Általános textiltörténet Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/2.0/0998-06 077/3.0/0994-06 077/1.0/0998-06

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

077/2.0/0998-06 077/3.0/0998-06 077/1.0/0998-06

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

1 1 10

Tantárgy

Heti óraszám

Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Általános tervezési alapismeretek Általános textilelmélet Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/1.0/0982-06 077/2.0/0994-06 077/1.0/0998-06

Rajz-festés Művészettörténet Betűrajz Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 1 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet

5 2

12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Tervezési munkák Szakmai elmélet Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/2.0/0998-06 077/4.0/0983-06 077/1.0/0998-06

13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Tervezési munkák Szakmai technológia Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

077/1.0/0981-06

3

54 211 18 Zománcműves 9. évfolyam Tananyag egység

10. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

94

Textilmintatervezés Általános textiltörténet Szakmai technológia Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/1.0/0994-06 077/3.0/0994-06 077/3.0/0998-06 077/1.0/0998-06

Tervezés Szakelmélet

1 1

Szakgyakorlat

5

Tantárgy

Heti óraszám

Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Tervezési munkák Általános textiltörténet Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/2.0/0998-06 077/3.0/0994-06 077/1.0/0998-06

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

5 2 2 2 1 1 5

Tantárgy

Heti óraszám

Rajz-festés Művészettörténet Kortárs művészettörténet Gazdaság és jogi ismeretek

6 2 2

Tervezés Szakelmélet Szakgyakorlat

1 1 10

11. évfolyam Tananyag egység

12. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

Tervezési munkák Szakmai elmélet Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/2.0/0998-06 077/4.0/0983-06 077/1.0/0998-06

13. évfolyam Tananyag egység Általános vizuális alapismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése Tervezési munkák Szakmai technológia Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

Tananyagegység jele 077/1.0/0980-06

077/1.0/0981-06 077/2.0/0998-06 077/3.0/0998-06 077/1.0/0998-06

3

95

3.2.5

A 2013/2014- es tanévtől felmenő rendszerben érvényes szakképzési óratervek

Környezetvédelmi technikus 54 850 01 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként 9. 36 hét

10. 36 hét

11. 36 hét

12. 32. hét

elméleti tantárgyak Környezetvédelmi alapismeretek

108

Vízgazdálkodási alapismeretek

108

Műszaki ábrázolás

36

Munkahelyi egészség és biztonság Környezettechnikai alapok

36

Elméleti óraszám

36

72

108

144

64

Humánökológia

96

64

Környezeti biológia

64

Környezetgazdaságtan

96

Műszaki ismeretek

96

Foglalkoztatás II.

32

Foglakoztatás I.

64

Környezettechnika

160

64

Jogi- és szakigazgatási ismeretek

64

Környezetvédelmi számítások

160

Ügyintéző feladatok

96

Elméleti óraszám

928

Gyakorlati tantárgyak Környezettechnika gyakorlat

64

Műszeres analitika gyakorlat

64

64

Környezeti analitika gyakorlat

64

192

Gyakorlati tantárgyak Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat

144 144

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

96 144

Analitika gyakorlat

13. év 32. hét elméleti tantárgyak

Gyakorlati óraszám

144

144

144

160

Gyakorlati óraszám

192

Évi összes óraszám (9-12 évfolyamon): 1108 Összevont szakmai gyakorlati óraszám: Szakma évfolyamok összesített óraszámai Elméleti tantárgyak

216

252

288

352

Évi összes óraszám

1120

70

105

140

óraszám 1444

arányok

Gyakorlati tantárgyak

784

Összevont szakmai gyakorlat

315

Gyakorlati tantárgyak + összevont szakmai gyakorlat Összes óraszám

1099

56,78 %

43,22 %

2543

96

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

heti óraszám e 11498-12 Foglakoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat

0,5+0,5

gy

0,5+0,5 3

2

5

3

2

5

1

2

4,5+1,5 1

0,5+0,5 4 (csb)

4 (csb) 2+1 (csb )

3+1 (csb)

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

3+1 (csb)

3+1 (csb) 2 (csb )

Analitika gyakorlat 10869-12 Környezetvé- Környezettechnika delmi technikus felKörnyezettechnika gyakorlat adatok Műszeres analitika gyakorlat

5 (csb)

3+1 (csb) 5 2 2 (csb)

97

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek

összes óra szabadsáv összes óra

2+3 3 2 3 3 2

Környezeti analitika gyakorlat

1,5+0,5 (csb)

Ügyintéző feladatok

3

1 1

4

3

3 1

70 6

7

98

4

3 1

105 8

6

4 1

140 11

16 2

15 2 35

160

25,5 3,5

5,5 0,5 35

Informatikai rendszergazda 54 481 04 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, 9. e

11500-12

10815-12

10826-12

10817-12

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

gy

10. ögy

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13. e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus A szakképszakképzés zés óraszáma összes 5/13. és óraszáma 2/14. e

gy

36

36

36

36/36

36

36

72

36/72

72

70

142 32

32 64

36

72 36

72 72

50

36

64 72

70

72 72

55

64 72

70

64

333

142/122 32/36

72

64/72

216

364 172

50

36

64 244

64

72

244/216 288

60

364/348

180

172/180 288

50

333/338

11499-12

Foglalkoztatás II.

16

16

11498-12

Foglakoztatás I.

64

64

99

10827 -12

Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

176 288

Hálózati ismeretek II. 10828 -12

192

Hálózati ismeretek II. gyakorlat 64

Összesen

64 108

216

70

108 144 252

105

144 144 288

140

160 192 352

540 1423

720

1260

160

512

64

608

1120

Elméleti óraszámok/aránya

9.-13. évf.: 1032 óra / 40, 58%

13.-14. évf.: 1052 óra / 41, 42%

Gyakorlati óraszámok/aránya

9.-13- évf.: 1511 óra / 59, 42%

13.-14. évf.: 1488 óra / 58, 58%

100

254 64

IT hálózat biztonság gyakorlat 108

288 192

256

IT hálózat biztonság

Összesen

176

2543/2540

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

10826-12 Munkaszervezési ismeretek Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkaheMunkaszervezés gyakorlat lyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfej10817-12 lesztés gyakorlat Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségi épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5 +0,5

0,5 +0,5 1,5 +0,5

1 2 csb

2 csb 1

1 2 csb

0,5 +0,5

1+1 1 csb

2 2 csb

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás II.

ögy

11. heti óraszám e gy

Ágazati szak- Szakképesítésképzés közisspecifikus meret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy

1+1 2 csb

1+1 2 csb

4+2 2 csb

2 2 csb

2 csb

8 csb 4+1

2 csb

8 csb 0,5

2

101

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

5,5 7+2 csb

Hálózati ismeretek II.

6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

6+2 csb

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyeIT hálózat biztonság lete

2

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra szabadsáv összes óra

2 1

3

70

2 1

6

4 7

102

105

3 1

4 8

140

4 1

6 11

11 4

20 35

160

2 csb 15 4

16 35

Művészeti képzések Grafikus 54 211 04 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY

9. év 36 hét

10. év 36 hét

11. év 36 hét

12. év 32. hét

2

2

2+1

3+1

Elméleti tantárgyak Művészettörténet

13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Kortárs grafika szaktörténet

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás

0,5

1 1

1 1

1 1 1

Heti elméleti óraszám

3

4

5

7

Heti elméleti óraszám

Rajz, festés, mintázás Térábrázolási rendszerek

3

3+1

4+1

4+1

Gyakorlati tantárgyak

Tervezés és gyakorlat

5

5

5

6

Grafika szakelmélet

0,5 2 2 2 4 10,5

Gyakorlati tantárgyak 1

Szakmai ábrázolási gyakorlat Illusztrációs technikai gyakorlat Szakillusztrációs gyakorlat

4,5

24,5

9

9

10

11

Heti gyakorlati óraszám

Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma

12

13

15

18

432

468

540

576

Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi összes óraszám

óraszám

arányok

Elméleti tantárgyak

992

30,1 %

Gyakorlati tantárgyak

2144

Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat

2304

Összes óraszám

3296

Szakma évfolyamok összesített óraszámai

160

69,9 %

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma 103

1+2 2+1

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat Heti gyakorlati óraszám

Évi összes óraszám (9-12 évfolyamon):

4+1

9 35 1120

Szakmai követelménymodulok

Párhuzamos képzés Tantárgyak

9-12. évfolyam e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

Munkahelyi egészség és biztonság

18

Művészet-történet

312

Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázás gyakorlat

gy

szabad

ögy

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

Szakképesítés első évf.

Szakképesítés utolsó évfolyama

5/13. évfolyam

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

e

gy

szabad

e

gy

szabad

ögy

e

18

524

68

72

36

72

68

36

252

50

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

Művészeti vállalkozás

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás II.

16

16

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

64

64

10588-12 Tervezés és technológia

10610-12 Grafikai alapok

32

18

Stílustan és szaktörténet

122

36

36

Technológia

104

108

36

30

36

80

Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet

732

540 64

104

64

gy

szabad

Kortárs grafika szaktörténet

64

Szakmai ábrázolási gyakorlat

128

Grafika szakelmélet 10611-12 Grafikai illusztrálás

64 32

128

128

32

64

Illusztrációs technikai gyakorlat

32

64

64

64

Szakillusztrációs gyakorlat

64

32

64

32

Tervező-grafikai technológiai 10612-12 gyakorlat Alkalmazott grafiTervezőgrafikai kai munka tervezési gyakorlat összes óra összes óra

160 588

1256 2016

172

160

336

144

144

288

320

656 1120

105

128

324

792 1260

144

160

272

720 1120

128

Ötvös, fémműves 54 211 06 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY

9. év 36 hét

10. év 36 hét

11. év 36 hét

12. év 32. hét

2

2

2+1

3+1

Elméleti tantárgyak Művészettörténet Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás

0,5

1 1

1 1

1 1 1

Heti elméleti óraszám

3

4

5

7

Gyakorlati tantárgyak Rajz, festés, mintázás Térábrázolási rendszerek

3

Tervezés és gyakorlat

5

3+1

4+1

4+1

5

5

6

1

13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglakkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Szakismeret 1.

0,5 2 2 1

Szakismeret 2.

1

Ötvös szaktörténet 2D-s és +3D-s tervezés és modellezés

2 2+1

Heti elméleti óraszám

11,5

Gyakorlati tantárgyak Szakmai ábrázolási gyakorlat Szakmai gyakorlat 1. Szakmai gyakorlat 2.

8+1 8,5+1 23,5

Heti gyakorlati óraszám

9

9

10

11

Heti gyakorlati óraszám

Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma

12

13

15

18

432

468

540

576

Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi össz. óraszám

óraszám

arányok

Elméleti tantárgyak

1024

31,1 %

Gyakorlati tantárgyak

2112

Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat

2272

össz óraszám

3296

Évi össz. óraszám (9-12 évfolyamon) :

160

Szakma évfolyamok összesített óraszámai

4+1

35 1120

68,9 %

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Párhuzamos képzés

Szakképesítés első évf.

106

Szakképesítés utolsó évfolyama

9-12. évfolyam e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

gy

ögy

szabad

e

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintá-

10588-12 Tervezés és technológia 10698-12 Ötvös,fémműves

Művészeti vállal-

szabad

1/13. évfolyam e

gy

szabad

2/14. évfolyam ögy

524

16

16

64

64

68

72

36

72

68

50

36

50

252

32

18

Stílustan és szaktörténet

122

36

36

Technológia

104

108

36

30

36

80

kozás

Tervezés és gyakorlat Kortárs szakmai környezet

e

18

312

zás gyakorlat 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

gy

18

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglakoztatás I. képzések esetén) Művészettörténet

5/13. évfolyam

30 732

80

540 64

107

64

gy

szabad

szakmai rajz és plaszSzakmai ábrázolási tika, kortárs szakmai gyakorlat környezet

128

32

128

32

Szakmai gyakorlat 1.

256

32

256

32

272

32

10699-12 Fémművesség

Szakismeret 1.

32

Szakmai gyakorlat 2.

272

Szakismeret 2. 10700-12 Az ötvösség egyéb teÖtvös szaktörténet rületei 2D-s és 3D-s tervezés és modellezés összes óra összes óra

32

32

32

64

64

64 588

1256 2016

172

160

32

336

32 656 1120

108

128

64 324

792 1260

144

160

336

32 656 1120

128

Textilműves 54 211 08 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY

9. év 36 hét

10. év 36 hét

11. év 36 hét

12. év 32. hét

2

2

2+1

3+1

Elméleti tantárgyak Művészettörténet

13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Textil szakelmélet

0,5

7

Heti elméleti óraszám

12

4+1

4+1

Gyakorlati tantárgyak

5

5

6

Szakmai ábrázolási gyakorlat Textil szakgyakorlat

9

9

10

11

Heti gyakorlati óraszám

12

13

15

18

432

468

540

576

Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma Évi összes óraszám

óraszám

arányok

Elméleti tantárgyak

1040

31,5 %

Gyakorlati tantárgyak

2096

Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat

2256

Összes óraszám

3296

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás

0,5

1 1

1 1

1 1 1

Heti elméleti óraszám

3

4

5

Rajz, festés, mintázás Térábrázolási rendszerek

3

3+1

Tervezés és gyakorlat

5

Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma

2 2 7,5

Gyakorlati tantárgyak 1

Évi összes óraszám (9-12 évfolyamon):

160

Szakma évfolyamok összesített óraszámai

4+1 15+3 23 35 1120

68,5 %

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Párhuzamos képzés

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

109

Szakképesítés első évf.

Szakképesítés utolsó évfolyama

9-12. évfolyam e

gy

szabad

ögy

5/13. évfolyam e

gy

szabad

1/13. évfolyam e

gy

szabad

2/14. évfolyam ögy

e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás II.

16

16

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

64

64

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

10588-12 Tervezés és technológia

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai

Művészettörténet

18

524

68

72

36

72

68

50

252

32

50

32

18

Stílustan és szaktörténet

122

36

36

Technológia

104

108

36

30

36

50

Kortárs szakmai környezet

128

36

Művészeti vállalkozás

Tervezés és gyakorlat

szabad

18

312

Térábrázolási rendszerek Rajz, festés, mintázási gyakorlat

gy

30 732

80

540 64

Szakmai ábrázolási gyakorlat

64 128

110

32

környezet

Textil szakelmélet Textil szakgyakorlat

összes óra összes óra

240

588

1256 2016

172

160

384

192 480

96

608

128

1120

111

30 324

792 1260

144

160

336

528

96

656

128

1120

Kerámiaműves 54 211 05 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ÖGY

9. év 36 hét

10. év 36 hét

11. év 36 hét

12. év 32. hét

2

2

2+1

3+1

Elméleti tantárgyak Művészettörténet Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Stílustan és szaktörténet Technológia Művészeti vállalkozás

0,5

1 1

1 1

1 1 1

Heti elméleti óraszám

3

4

5

7

Rajz, festés, mintázás Térábrázolási rendszerek

3

3+1

4+1

4+1

Tervezés és gyakorlat

5

5

5

6

Gyakorlati tantárgyak 1

13. év 32. hét elméleti tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglakkoztatás I. Kortárs szakmai környezet Kerámia-porcelán szakmai ismeret

2 2+1 3

Digitális prezentáció

2+1

Heti elméleti óraszám

11,5

Gyakorlati tantárgyak Szakmai ábrázolási gyakorlat Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat

16,5 23,5

Heti gyakorlati óraszám

9

9

10

11

Heti gyakorlati óraszám

Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma

12

13

15

18

432

468

540

576

Szakmai tantárgyak heti össz. óraszáma Évi össz. óraszám

óraszám

arányok

Elméleti tantárgyak

1024

31,1 %

Gyakorlati tantárgyak

2112

Gyakorlati tárgyak +összefüggő nyári gyakorlat

2272

össz óraszám

3296

Évi össz. óraszám (9-12 évfolyamon) : Szakma évfolyamok összesített óraszámai

160

68,9 %

112

0,5

5+2

35 1120

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti óraheti óraheti óraszám ögy szám ögy szám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf.

12. ögy

heti óraszám e gy

18

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

18

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

16

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

64

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Művészettörténet

10586-12 Művészetel- Térábrázolási rendszerek mélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás gyakorlat 10587-12 Művészeti vállalkoMűvészeti vállalkozázás sok működtetése 10588-12 Tervezés és technológia

Párhuzamos képzés

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9-12. évfolyam

5/13. évfolyam

e

gy

312

524

szabad

ögy

e

gy

szabad

Szakképesítés első évf. 1/13. évfolyam e gy

68

72

36

72

68

50

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam szabad

36

50

252

32

18

Stílustan és szaktörténet

122

36

36

Technológia

104

108

36

30 113

ögy

30

e

gy

szabad

Tervezés és gyakorlat 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

80

732

Kortárs szakmai környezet

540 64

Szakmai ábrázolási gyakorlat

96

Digitális prezentáció

64

Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat összes óra összes óra

80

32 160

Kerámia-porcelán szakmai ismeret

36

64

32

64

160 96

32

64

32

528 588

1256 2016

172

304 160

114

64

688 1120

528 128

324

792

1116 + 144 szabad

304

144 160

688

128

992 + 128 szabad

34 543 02 ASZTALOS Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari ter-

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia

0,5+0,5

0,5+0,5

1

1+0,5

1

1

2

2 7+1

8+1

1

1+0,5 2+1

2+1 4

2+0,5 4

115

4+1 4

2+0,5 4

mékek gyártása 10228-12 Gépkezelés

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat Faipari szakrajz

9+1 1

8+0,5

11+1

1+0,5

2

4

4+1

1

8+1 1

Gyártáselőkészítési ismeretek

Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra

8,5

2 4,5 0,5

10 2 17

1

8 0 140

15 2 25

8,5 1 140

116

2 14,5 1,5 25,5

1

10,5 1

21 2,5 35

10,5 1 160

21 2,5 35

34 582 01 ÁCS Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 MunkaheMunkahelyi egészség lyi egészség és bizés biztonság tonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

0,5+0,5

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5+0,5

11499-12 FoglalkozFoglalkoztatás II tatás II.

0,5

0,5+0,5

11497-12 FoglalkozFoglalkoztatás I tatás I.

2

2

Építőipari alapisme10101-12 retek Építőipari közös teÉpítőipari alapismevékenység retek gyakorlat Hagyományos zsalu10102-12 Hagyomázatok nyos zsaluzat és állHagyományos zsaluványzata zatok gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek kialakítá10318-12 Rendszersa zsaluzatok és állváRendszerzsaluzatok nyok alkalmazása gyakorlat 10100-12 ÁllványHagyományos állzatok ványzatok

1+1

2

0,5

3

1+1

0,5+0,5 1+1

1

1+0,5 2

2+1 2

2

2+1 1

2+0,5 1

117

10319-12 Fémszerkezetű állványok

10099-12 Ácsszerkezetek

Hagyományos állványzatok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Ácsszerkezetek

2+1 1

1 2+0,5

2

4

Ácsszerkezetek építése gyakorlat

Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra

2

4

7 4,5 1,5 17

5

10

10 1

9 0 140

8 0 140

118

4,5

13+2

14 2 25

2+0,5

15 2,5 25,5

12 12,5 1

21+2

19 2,5 35

8,5 1 160

23 2,5 35

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10101-12 Építőipari közös tevékenység 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

10103-12 Mázolás Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák gyaspeciális felülete- korlata ken 10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata

0,5+0,5

0,5+0,5

1

2

0,5

3

1+1 1+1

1+1 3

5 1

2 8+1

2 3

1

2+0,5 6+1

1 3+1

2 1

0,5+0,5

119

10+1 4

4+1 2

3

2

1,5 4+0,5

3 5+0,5

9+1

6+1 2

4

8+0,5

Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra

4,5 1,5

10 1 17

9 0 140

14 2 25

8 0 140

120

15 2,5 25,5

12,5 1

19 2,5 35

8,5 1 160

23 2,5 35

34 582 07 KŐFARAGÓ, MŰKÖVES ÉS ÉPÜLETSZOBRÁSZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 MunMunkahelyi egészkahelyi egészség ség és biztonság és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

0,5+0,5

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Építőipari alapisme10101-12 Építőretek ipari közös tevéÉpítőipari alapismekenység retek gyakorlat 10273-12 Kőfaragó munkák 10272-2 Épületszobrász munkák 10271-12 Műkő- és sírkőkészítő munkák

1+1

2

3+0,5

1+1

Kőfaragási ismeretek Kőfaragó munkák gyakorlat Épületszobrász munkák Épületszobrász munkák gyakorlat Műkő- és sírkőkészítő munkák Műkő- és sírkőkészítő munkák gyakorlat

0,5

1+1 3

3 7+1

3

2 6

3 7+1

0 2+1

2 3

0,5+0,5

121

7+1 3

5+1 2

5

2

2 6+0,5

3 3+0,5

8+1

8+1 1,5

5

7+0,5

Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra

4,5 1,5

10 1 17

9 0 140

14 2 25

8 0 140

122

15 2,5 25,5

12,5 1

19 2,5 35

8,5 1 160

23 2,5 35

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek 10277-12 Szigetelések

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Falazás, vakolás

140

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

160 0,5+0,5

1

2

0,5

0,5+0,5

2

2

0,5

3

1+1

0,5+0,5 1+1

140 2

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

0,5+0,5

Foglalkoztatás I.

Építőipari alapismeretek 10101-12 Építőipari közös te- Építőipari alapvékenység ismeretek gyakorlat 10275-12 Falazás, vakolás

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1 6

1+1

1

3

3+1 2

3

6+1 1

2

5+1 2

123

4 2

9+0,5 1+0,5

4

1

1 4,5+0,5

Hidegburkolási feladatok 10276-12 Hidegburkolási fel- Hidegburkolási adatok feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok 10278-12 Vegyes kőműves Vegyes kőműfeladatok ves feladatok gyakorlat Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra

2

2

2

2

2

10+1

4

8+1

1

1 5+1,5

4,5 1,5

10 1 17

9 0 140

14 2 25

8 0 140

124

15 2,5 25,5

5+1 11,5 1

20 2,5 35

10 1 160

21,5 2,5 35

34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Épületgépészeti csővezetékek 10209-12 Épületgépészeti csőveze- Épületgépészeti ték-szerelés csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek 10211-12 Épületgépészeti rendÉpületgépészeti szerismeret rendszerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági Elsősegélynyújtás és környezetvégyakorlata delmi feladatok Fűtési rendszerek 10215-12 FűtésrendszerFűtési szerelő feladatok rendszerek gyakorlata

0,5+0,5

0,5+0,5

2+1

4+0,5 4+1

2

10+1 1

4

5 2+1

10+1

1

1 1

1+0,5 4

2,5 6+1

125

4+0,5

8+1

10+1

10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok

Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata

Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra

3

2

5

7 5,5 1,5

9 1 17

8 0 140

8+1,5

15 2 25

7 0 140

126

16 2,5 25,5

10+1,5 10,5 1

21 2,5 35

11,5 1 160

20 2,5 35

34 582 12 VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰ-RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Épületgépészeti csővezetékek 10209-12 Épületgépészeti csőveze- Épületgépészeti ték-szerelés csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek 10211-12 Épületgépészeti rendÉpületgépészeti szerismeret rendszerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági Elsősegélynyújtás és környezetvégyakorlata delmi feladatok 10218-12 Vízellátás, csatorVíz- és csatornanázás

0,5+0,5

0,5+0,5

2+1

4+0,5 4+1

2

10+1 1

4

4 2+1

11+1

1

1 1

1+0,5 4

2,5

127

4+0,5

Víz- és csatornaszerelés gyakorlata Közműépítési is10217-12 Közmű- meretek csőhálózat-szerelő Közműhálózat feladatok kivitelezésének gyakorlata Összes óra szabadsáv nélkül Szabadsáv Összes óra rendszer-szerelő feladatok

6+1 3

2

5

7 5,5 1,5

9 1 17

8 0 140

10+1

8+1

8+1.5

15 2 25

7 0 140

128

16 2,5 25,5

10+1,5 9,5 1

22 2,5 35

11,5 1 160

20 2,5 35

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés köz-

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

ismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5+0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5+0,5

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

Foglalkoztatás I.

2

Biztonságos munkavégzés alapjai 11371-12 Biztonságos munkavégzés Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari alapanyag ismeret 10232-12 Faipari alapanyagok Faipari alapanyag gyakorlat Bútoripari szakrajz 10230-12 Bútorgyártástan Bútoripari termékek Bútoripari gyakorlat

1

1

1

1

0,5+0,5

1

2

3,5+0,5

2,5+0,5 1+1

1

2

70

1

2

2+1

6+1

2

2+1

1

3

6+1

7

2

105

129

1

70

2

10

90

4+1

Épületasztalos-ipari szakrajz 10231-12 Épületasztalos-iÉpületasztalos-ipari pari ismeret termékek Épületasztalos-ipari gyakorlat összes óra szabadsáv nélkül szabadsáv összes óra

2+1

2+1

2 5

2 1

3 0 6

70

4 1

2 0

105

7

5 1 8

130

1

70

2 0

140

8 1

2 0 11

19 4 35

1

70

12 0

160

5+1 21 1

10 3 35

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgy

11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgy

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettTantárgy ségire épülő képzés esetén) Épületgépészeti cső10209-12 vezetékek Épületgépészeti csőveÉpületgépészeti csőzeték-szerelés vezetékek gyakorlata Épületgépészeti rend10211-12 szerek Épületgépészeti rendÉpületgépészeti rendszerismeret szerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági és környe- Elsősegélynyújtás gyakorlata zetvédelemi feladatok Elektrotechnikai 10206-12 Épületgépészeti elektro- Elektrotechnikai gyamos szerelések és irákorlat

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5+0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5+0,5

0,5

2

1,5+0,5

1+1 2

1

70

2,5+0,5 1

35

1

4 1+1

1

35

2 1

80

5+1 2+1

1

5+1 1

1 1

1

1 1

35

131

80

2 2

60

4 4

80

Irányítástechnika nyítástechnika

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek 10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek

2

2+1

Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat

2

2 1,5 2+1

Vállalkozási ismeretek

1

Komfort rendszerek

2

Komfort rendszerek gyakorlat Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák 10205-12 Épületgépész ellátó Gázellátás, gázkészürendszerek lék ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat összes óra szabadsáv nélkül szabadsáv összes óra

5+1 1,5 3 1,5 7+1 4+1 3 1

2 0 6

70

3 1

3 0

105

7

3 1

4 0 8

132

140

6 0

4 1 11

15 3

16 1 35

160

13 0

18 4 35

4 Melléklet (CD-én található) 4.1 Eszköz és felszerelés jegyzék Külön file-ban található

4.2 Középszintű érettségi vizsga témakörei 4.3 Interkulturális Pedagógiai Program 4.4 Záró rendelkezések

133