Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája 3534 Miskolc, Gagarin u. 54.
Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája HÁZIREND 2016 – 2017.
Tartalomjegyzék I. Bevezető rendelkezések .................................................................................................... 3 II. Jogok és kötelességek ...................................................................................................... 5 1. A tanulók jogai ............................................................................................................... 5 2. Tanulói jogok gyakorlása ............................................................................................... 6 3. A tanulók kötelességei hogy: ......................................................................................... 7 III. Az iskola munkarendje ................................................................................................. 9 IV. Általános működési szabályok .................................................................................... 11 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok ..................................................................... 11 A számítógép terem:......................................................................................................... 11 Egészségvédelem ............................................................................................................. 11 Balesetvédelem................................................................................................................. 12 V. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ................................... 12 VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ..................................... 13 VII. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .............................................................................................................. 14 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ................................................................. 14 VIII. Tanulmányi kötelezettségek ..................................................................................... 18 IX. Fegyelmező és fegyelmi eljárás szabályai .................................................................. 19 A fegyelmi és kártérítési felelősség ................................................................................. 19 X. A tanuló munkájának elismerése ................................................................................. 20 Tanulmányi jegyek ........................................................................................................... 20 Jutalmazások .................................................................................................................... 22 XI. Záró rendelkezés .......................................................................................................... 25 Mellékletek:......................................................................................................................... 27 1. számú melléklet - Csengetési rend ............................................................................... 28 2. számú melléklet- Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje .................. 29 3. számú melléklet- Géptermi rend .................................................................................. 30 4. számú melléklet- A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok .................................... 32 5. számú melléklet- Jelentési kötelezettségeink igazolatlan mulasztás esetén................ 33 6. számú melléklet- Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata ................ 35 7. sz. melléklet- Védő óvó előírások a tanműhelyekre vonatkozólag .............................. 44 8.sz. melléklet- A fegyelmi és kártérítési felelősség ........................................................ 45 9.sz melléklet- HÁZI ETIKETT ..................................................................................... 48
2
I. Bevezető rendelkezések Ezen házirend: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet; a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai Programjának rendelkezései alapján készült.
Az intézmény adatai •
neve: Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája
•
székhelye: 3534 Miskolc, Gagarin u. 54.
•
fenntartója és irányító szerve: Miskolci Szakképzési Centrum
A házirend hatálya Személyi hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulókra, az iskola összes alkalmazottjára, a szülőkre, egyes részei az átmenetileg az iskolában tartózkodó idegenekre, valamint az iskolával szerződéses kapcsolatban lévő, itt munkát végzőkre. Területi hatálya Minden, a tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett program esetében a házirend területi hatálya kiterjed: •
az iskola területére, a belépéstől az elhagyásáig;
•
az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedésre;
•
az iskolán kívüli – az iskola által, vagy a tanulók, szülők által de az iskola érdekében szervezett –rendezvényekre.
•
minden olyan helyen, ahol az iskola képviseletében, nevében hivatalosan van jelen a személyi hatály alá tartozó érintett
Időbeli hatálya
3
A házirendben foglalt szabályokat a jóváhagyástól kezdve a házirend következő módosításáig kell alkalmazni. A házirend felülvizsgálata kötelező: •
törvény vagy rendelet változása miatt,
•
ha az érintett felek kezdeményezik.
4
II. Jogok és kötelességek
1. A tanulók jogai
Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: •
színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan részt vegyen,
•
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket
(korrepetálás,
tanfolyam,
fakultáció,
sportkör,
könyvtár,
kedvezményes étkezés), •
személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,
•
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
•
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
•
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
•
kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja,
•
szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
•
véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
•
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
•
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
•
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
•
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson,
•
egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
•
családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,
•
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)
•
kérheti átvételét más iskolába,
5
•
a szakközépiskolába járó diákok közép-, és emeltszintű érettségi vizsgát tehetnek.
•
a tanulók hivatalos ügyeiket az iskola titkárságán vagy a gazdasági irodában intézhetik meghatározott ügyfélfogadási időben.
•
az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja.
•
Egy tanítási napon két témazáró felelet lehetséges (szóban vagy / és írásban). Témazáró feleletnek számít a több leckéből álló, több órán átvett tanítási anyagot lezáró ellenőrzési forma.
•
A szaktanár a témazáró feleletek, és a nagyobb tanítási egységet lezáró ellenőrzések időpontját legalább egy héttel korábban, közli a tanulókkal.
•
Az előző 1-3. órai anyag elsajátítását ellenőrző „röpdolgozatok", felelések száma nem korlátozott.
•
A tanuló joga, hogy az írásbeli számonkérést legkésőbb – a tanár betegszabadságát nem beleszámítva – 10 tanítási napot követő első szakórán kijavítva kézhez kapja.
2. Tanulói jogok gyakorlása •
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
•
Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik.
•
Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.
•
A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
•
Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 50%át érintő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.
•
Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.
•
A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
•
Diákkör létrehozását minimum 5 fő tanuló kezdeményezheti.
6
•
Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
•
A diákkört csak pedagógus vagy pedagógiai asszisztens irányíthatja, vezetheti.
•
A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.
•
Diákközgyűlést minden tanévben tartunk éves munkaterv szerint. A közgyűlésen osztályonként 2 képviselő kap lehetőséget arra, hogy a diákélettel kapcsolatos javaslatait előterjessze, illetve a közoktatási törvény adta lehetőségekkel éljen.
•
Az iskolába beiratkozott tanulók a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
3. A tanulók kötelességei hogy: •
A kötelező iskolai foglalkozásokon (a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton), pontos és rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással vegyenek
részt.
Tanulmányi
és
az
éves
munkatervben
meghatározott
vizsgakötelezettségeiket képességeiknek megfelelően teljesítsék. •
Önként vállalt tanulmányi és egyéb feladataikat – fakultatív tantárgyak tanulása, tanulmányi jellegű délutáni foglalkozások, iskolai vagy országos tanulmányi versenyek, közösségi munka – pontosan teljesítsék.
•
Betartsák az iskola szabályzatainak előírásait.
•
Tanúsítsanak tiszteletet tanulótársaik és az iskola dolgozóinak személye, emberi méltósága és munkája iránt.
•
Őrizzék az iskola hagyományait, fegyelmezett munkával segítsék elő az iskola jó hírének gyarapodását.
•
A tanulást és a tudást tekintsék értéknek, egymás sikereit ismerjék el, s becsüljék.
•
Vigyázzanak az iskola vagyonára. Őrizzék meg, és az előírásoknak megfelelően használják az intézmény felszerelését, létesítményeit, védjék a kulturált környezetet.
•
Szándékos vagy gondatlan károkozás esetén az iskolával szemben anyagi felelősséggel tartoznak.
•
A diáknak a tanórák ideje alatt a szórakoztató elektronikai eszközeit, készülékeit és mobiltelefonját kikapcsolt állapotban és elzárva kell tartania. (órai használat esetén a pedagógus kikapcsolt állapotban elkéri és a tanórák végén, az igazgatói titkárságon vehetik át a tanulók a következő fegyelmezési fokozattal együtt). Az iskolába csak a
7
feladataihoz szorosan kapcsolódó felszerelési tárgyakat hozhatja be. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Ezek eltűnése esetén az iskola intézkedést sem vállal. •
Az érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrzőjében.
•
Az órarendjét naprakészen vezesse az ellenőrzőjében. (ennek hiányában az iskolából való távozás csak a 7. óra után lehetséges.)
•
A tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza.
•
Védje saját és társai egészségét, ezért az iskola teljes területén és közvetlen környezetében, az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, stb.
•
Az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,
•
A tanulók az iskolai ünnepélyeken (szalagavató, ballagás, érettségi/szakvizsgák, ünnepélyek) az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg.
•
A tanuló nem tarthat magánál, nem használhat pirotechnikai eszközt (petárdát), fegyvert és fegyvernek minősülő tárgyat. Ennek iskolába való behozatala súlyos büntetést von maga után.
8
III. Az iskola munkarendje •
Az iskolában állandó portai szolgálat lát el ügyeletet. A diákok reggel 6.30.-tól délután 18 óráig tartózkodhatnak a házirend szabályozása szerint az intézmény területén.
•
A tanulók kötelező munkaideje: az órarend szerinti első tanítási óra kezdete előtt tíz perccel kezdődik és az órarend szerinti utolsó óra végéig tart.
•
A tanuló a munkaideje alatt az iskolát csak írásbeli engedéllyel hagyhatja el.
•
A tanítási órákról az órát tartó tanár engedélyével távozhat.
•
Az osztályfőnök öt – hivatalos kikérés alapján ennél több tanítási napról történő – napi hiányzást saját hatáskörben engedélyezhet.
•
Öt tanítási napnál hosszabb, nem hivatalos kikérés alapján történő távolmaradást az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezhet.
•
Kiskorú tanuló esetén a szülő egy tanévben 3 tanítási napot igazolhat.
•
A szaktanár javaslatára az OKTV és egyéb országos tanulmányi verseny első fordulóján résztvevő tanuló a verseny napján mentesül a tanítás alól, a második fordulóba jutott tanulók részére három, a harmadik fordulóba bejutott tanulók részére öt tanítási nap alóli felmentést adhat az osztályfőnök a felkészülésre, a versenynapon kívül.
•
250 óra hiányzás után az osztályban tanító tanárok közössége dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről.
•
Az óraközi szünet időtartama 5,10, 20 perc.
•
A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama: 11.30-11.50. (20 perc)
•
Az óraközi szünethez a tanulónak joga van.
•
Az órákat vezető tanárnak a szünetet biztosítania kell.
•
Témazáró feladat kidolgozása érdekében a dupla órák összevonhatók.
•
Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani.
•
Szünetekben a tanulók az udvaron tartózkodhatnak.
•
Az óraközi szünetekben minden tanulónak el kell hagyni a tantermet – csak tanári felügyelettel maradhat a teremben. A szünetekben az udvaron, illetve rossz idő esetén az aulában, a tantermek, tanműhelyek előtt tartózkodhatnak, sorakozás után az órát tartó nevelővel mehetnek be az osztályterembe.
•
A tanulók a tanítás befejezése után a tantermeket, tanműhelyeket tisztán hagyva, fegyelmezetten távozzanak az iskola épületéből.
•
A tanulók a tanári szobában nem tartózkodhatnak. 9
•
A tornateremben, a szaktantermekben, tanműhelyekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.
•
A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.
•
A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel.
•
Az iskola helyiségeit tanítási időn túl az igazgató vagy helyettese engedélyével lehet használni maximum 18 óráig. A könyvtár és a géptermek használatát a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.
•
Az iskola által szervezett rendezvényeken, valamint az osztálykirándulásokon a tanulók a tanári felügyelet biztosításával és a házirend szabályozása szerint élhetik közösségi életüket.
10
IV. Általános működési szabályok Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokról az osztályfőnök ad tájékoztatást. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel.
A számítógép terem:
Sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és folyamatos védőnői rendelés van. Az egészségügyi szűrővizsgálat alapján az iskolaorvos gyógytestnevelési kategóriába sorolja be a tanulókat. A besorolt tanuló köteles részt venni a megadott időpontban tartandó gyógytestnevelés órán. A fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálatok mindenki számára kötelezőek! A vizsgálaton részt vevő diákok az órát tartó tanárral együtt az orvosi szoba előtt várakoznak. A szakképző évfolyamon tanuló diákok, amíg nincs rendezett alkalmassági vizsgálatról igazolásuk, nem vehetnek részt a gyakorlati foglalkozásokon. Ezen kiesett órák igazolatlan órának minősülnek. Dohányozni a 2011. évi XLI. törvény értelmében közoktatási intézményben az iskola egész területén és annak 5 méteres körzetében szigorúan tilos! Az intézményben, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.
11
Balesetvédelem
A tanulóknak ügyelniük kell a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére, vigyázniuk kell – iskolán belül és kívül – saját és társaik testi épségére. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A tűzriadó tervét, a menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán, valamint minden szaktárgyi óra (kémia, fizika, testnevelés) - és a gyakorlati képzés első óráján kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. V. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek •
Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb (szülői, iskolai, hivatalos szervek) igazolást csak az ellenőrző könyvbe lehet jegyeztetni.
•
A szakképzési évfolyamokon a külső gyakorlati hiányzás igazolására, ha tanulószerződéssel rendelkezik, csak táppénzes igazolás szolgálhat.
•
A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult.
Az igazolás módja: •
A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben a hiányzás okáról és várható időtartamáról
•
Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán.
Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.( 5.sz. melléklet)
12
A tanítási óráról való késést a 20/2012 EMMI rendelet 51§ (10) bekezdésében foglaltak szerint összesíteni kell. VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az igazgató vagy általa megbízott pedagógus az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente egy alkalommal, illetve a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, valamint az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, iskolai viselkedéséről, a tanulóközösségben végzett tevékenységéről a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a tanév elején összevont szülői értekezleten, valamint az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: - a szülői értekezleteken, - a nevelők fogadó óráin, - a nyílt tanítási napokon, írásban az ellenőrző könyvben. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
13
VII. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó- állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. Az iskola a művészeti szakon olyan gyakorlatokat tart, melyeken a tanulók iskolai alapanyagból értéket állítanak elő, egyedi jelleggel, nem értékesítési céllal. A tanulók munkáját a 9-12-ik évfolyamig kipakoláson értékelik a szaktanárok, majd a munkák termekbe, illetve archívumba kerülnek. Később csak kiállítási célokra használhatók, az iskola tulajdonában maradnak. A 13. évfolyamon az OKJ vizsgára iskolai alapanyagból a tanulók vizsgamunkát készítenek. A vizsgamunka egyedi, értékelésre kerül, kötelező tárolni (termekben, archívumban), vagy kiállítható. Értékesítésre nem kerülhet, az iskola tulajdona. A tanulók ilyen munkájukat továbbtanulási szándék esetén, írásos kérésre, igazgatói engedéllyel, legfeljebb 10000 Ft kaució letétele mellett (melyet visszakapnak) a felvételire elvihetik.
14
A tankönyvtámogatás rendszere A tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. sz tv. alapján az alábbiakban felsoroltak kaphatnak normatív kedvezményt: A tanuló, aki: -
tartósan beteg,
-
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
-
pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
-
három – vagy többgyermekes családban él,
-
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
-
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési díj, tandíj befizetése minden tanévben szeptember 15-ig történik a gazdasági irodában, egy összegben. A tanuló részletfizetési kérelemmel élhet, melyet az igazgatónak kell benyújtania az aktuális tanév szeptember 15-ig, aki indokolt esetben engedélyezheti a részletfizetést. 3. Amennyiben a tanuló jogviszonya megszűnik, az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola fenntartója dönt.
15
Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 1. A megállapított tanórán és időkereten kívüli – a tanulók érdeklődése, igénye alapján – szervezett foglalkozások, valamint az intézmény pedagógiai programjában nem szereplő művészeti csoportban való részvétel. 2. Térítésköteles a szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor. 3. A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározattak szerint fizet térítési díjat. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 1. minden tanórai foglalkozás annak a tanévnek a megkezdésétől, amelyben a tanuló a 22. életévét betöltötte. 2. A nevelési illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás. 3. Szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 3. és további alkalommal történő megismétlésekor. 4. tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javító-vizsga. 5. A második vagy további szakképesítés megszerzése nappali tagozaton.
16
Szociális kedvezmény a térítési-, tandíjfizetési kötelezettség teljesítésénél 1. Kérelemre az alapösszeg 30%-a adható kedvezményként. 2. Szociális helyzet alapján nem adható kedvezmény annak a tanulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori minimálbér másfélszeresét eléri vagy meghaladja. 3. A kedvezmény mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a kiskorú és nagykorú eltartott tanulóknál a szülők vagyoni helyzetét, a nagykorú eltartásáról önmaga gondoskodó tanuló esetében a tanuló vagyoni és jövedelmi viszonyát. 4. A kedvezményre való jogosultságot: a tanuló minden év május 31-ig, illetve az első évfolyamra felvett tanuló a felvételről szóló értesítés kézhezvétele után 10 munkanapon belül igazolja. 5. a sajátos nevelési igényű, állami gondozás alatt álló, valamint hátrányos helyzetű tanulóktól térítési díj nem szedhető. 6. Egy tanulónak megállapíthat – a tanulmányi eredménye alapján járó és a szociális helyzet alapján adható – kedvezmény mértéke – együttesen – a térítési díj, a tandíj alapösszegének 50%-át nem haladhatja meg. 7. Különösen indokolt esetben – kérelemre – az intézmény igazgatója ideiglenesen a tanulónak a fizetést havi részletben is engedélyezheti. 8. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló az intézmény igazgatója által megszabott időpontban, egy összegben tesz eleget.
17
VIII. Tanulmányi kötelezettségek
Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012 EMMI rendelet 51§ (7)bekezdésében meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: •
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
•
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
•
hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.
osztályozó vizsga szervezhető a tanév során félévkor és a tanítási év végén. Osztályozó vizsgára félévi és az év végi osztályozó konferenciát követő 5 napon belül a közismereti igazgatóhelyettesnél írásban lehet jelentkezni.
Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit minden évben a közismereti igazgatóhelyettes az iskola honlapján köteles nyilvánosságra hozni.
Különbözeti vizsgát és beszámoltató vizsgát minden félévkor tehet a tanuló, illetve iskolaváltás esetén a beiratkozástól számított 2 hónapon belül. A tananyagot a szaktanár jelöli ki.
Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha • a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, • az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból késik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsga csak augusztus 15-től 31-éig szervezhető.
18
IX. Fegyelmező és fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi és kártérítési felelősség A fegyelmező intézkedés, illetve a fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és a kötelezettségszegés súlyát. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések: - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) - esetleges megbízatás visszavonása - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés
Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - áthelyezés másik osztályába - áthelyezés másik azonos típusú iskolába - eltiltás a tanév folytatásától– (tanköteles esetén csak rendkívüli vagy ismétlődő vétség eseténekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak) - kizárás az iskolából – (tanköteles esetén csak rendkívüli vagy ismétlődő vétség esetén - ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak) A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést a Fegyelmi Bizottság hoz a fegyelmi eljárás során. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás során (írásbeli fegyelmi határozattal) fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást az igazgató indítja meg. A fegyelmi eljárás rendjét és a büntetés formáit a jogszabály írja elő. (NKt 58.§.)
19
Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, akkor neki (illetve a törvényes képviselőjének) a törvényben meghatározottak szerint kell helytállnia. (NKt 59.§.)
X. A tanuló munkájának elismerése
Tanulmányi jegyek A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. A szaktanár indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.
Tanulmányi érdemjegyek
5 Jeles
a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
4 Jó
a tanuló a törzsanyagot elsajátította,
3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni 2 elégséges
1 elégtelen
tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel sem tudja alkalmazni
20
A magatartás és a szorgalom minősítése A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az osztályközösség részvételével történik. A közös állásfoglalást az osztályfőnök jóváhagyásra az osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti. A magatartás fokozatát a tanuló munkafegyelmének és a közösséghez való viszonyának mérlegelése alapján kell megállapítani.
Példás a tanuló magatartása, ha társaihoz való viszonya jó, szívesen tevékenykedik a közösségben, annak fejlődését munkájával előkészíti, képes felelősséget vállalni tetteiért és másokért, az iskola és a közösség normáit megtartja, segítőkész, vitakultúrája fejlett. Jó a tanuló magatartása, ha részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai normákat általában megtartja, törekszik véleményét kulturáltan közölni, általában fegyelmezett és segítőkész. Változó a tanuló magatartása, ha gyakran passzív, a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, az iskolai szabályokat
csak
figyelmeztetéssel
képes
megtartani,
véleménye
gyakran
elhamarkodott, nem segítőkész, sokszor durva, hangoskodó. Rossz a tanuló magatartása, ha a házirendet gyakran ismételt figyelmeztetésre sem tartja be, munkájával, magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, felelősségérzete gyenge, hibáit nem látja be, a vitában gyakran durva, erőszakos.
21
A szorgalom fokozatát az egyéni képességek és a tanulmányi követelmények teljesítésének együttes mérlegelésével kell megállapítani.
Példás a tanuló szorgalma, ha tanulását belső igény motiválja, munkavégzése pontos és megbízható, igényes és rendszeres, kitartó, rendszeres munkával képességei, tudása jelentősen fejlődik. Jó a tanuló szorgalma, ha munkavégzése megbízható, kötelességtudata, kitartása hozzásegítik képességei, tudása fejlődéséhez, de tevékenységét nem hajtja belső motiváció. Változó a tanuló szorgalma, ha teljesítménye hullámzó, gyakran felületes, önállótlan, azaz utasításra kezd munkához, figyelmetlen, pontatlan, tanítási órákon többnyire passzív. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez mérten keveset, vagy semmit nem tesz tanulmányai érdekében, figyelmetlenül dolgozik, feladatait gyakran nem végzi el (nem feltétlenül hanyag a tanuló szorgalma, ha egy tantárgyból megbukik.)
Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. Egyéni jutalmazások
A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: 22
tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái: •
könyvjutalom,
•
tárgyjutalom,
•
oklevél.
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: •
kiemelkedő tanulmányi eredmény (Félév Tanulója, az Év Tanulója)
•
példamutató szorgalom
•
hiányzásmentes tanév
•
versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel
•
az iskola érdekében végzett tevékenység
•
kiemelkedő sporttevékenység
Hivatalos ügyek intézésének rendje A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Tanulók a titkárságot a szokásos napi ügyek intézése miatt csak félfogadási időben kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre, vagy osztályfőnök útján kell a titkárságot felkeresni. Az iskolai tanítási órák az órarend szerint folynak. Óracseréről, óraösszevonásról, az órák elmaradásáról – írásban mindenkor vezetve - csak az igazgató és helyettesei rendelkezhetnek. Az órarendi változásokról az osztályfőnök, illetve a jelenlévő szaktanár kötelessége tájékoztatni a tanulókat. Az iskola vezetősége, tanárai előzetes egyeztetés után bármikor felkereshetők.
23
Minden, a tanulóról nyilvántartott adatban bekövetkezett változást egy héten belül be kell jelenteni az osztályfőnöknek, aki ezt jelzi a titkárságon, szükség esetén az iskolavezetésnek. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és elkíséri a titkárságra. További lépéseket a titkárság teszi. A portás folyamatosan figyeli az iskola bejáratát a portán elhelyezett kamera segítségével, illetve folyamatosan ellenőrzi az épület és az udvar területeit. A portás kilépő nélkül tanulókat csak akkor engedhet ki, ha már nincs több órája az osztálynak. Ezt köteles ellenőrizni a portán elhelyezett mindenkori aktuális órarend segítségével! A tanuló látogatókat tanítási idő alatt nem fogadhat, kívülről jövő üzenet csak a titkárságon, osztályfőnökön keresztül adható át, ilyen célból tanítási óráról csak igazgatói engedéllyel hívható ki. A tanulóról információt csak az iskolavezetés adhat ki, betartva a törvényi előírásokat. A szülővel való kapcsolattartás eszköze az ellenőrző könyv. Az osztályfőnök az ellenőrzőt havonta ellenőrzi, kézjegyével látja el. A szülő az ellenőrzőbe írja kéréseit, illetve a beírt információkat keltezett aláírásával veszi tudomásul. Elvesztett ellenőrzőt csak az osztályfőnök pótolhat. Az ellenőrző hamisítása fegyelmi vétség.
24
XI. Záró rendelkezés
A házirend melléklete a DÖK SZMSZ. Az iskola vezetésének és a Diákönkormányzatnak minden év március 31-áig át kell tekinteni a házirendet. A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie, kérésre hozzáférhetővé kell tenni. A házirend egy-egy példánya megtekinthető •
az iskola titkárságán,
•
az iskola honlapján.
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: •
a tanulókkal osztályfőnöki órán, a tájékoztatás tudomásul vételét aláírásukkal igazolják,
•
a szülőkkel szülői értekezleten,
•
a szerződéses kapcsolatban lévő, itt munkát végzőknek a munka elkezdésekor.
25
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék Az Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása A házirend az igazgató előterjesztése alapján, a nevelőtestülettel, a szülői választmánnyal és a diákönkormányzattal folytatott megbeszélés után, az érdekelt felek véleményezésével és a nevelőtestület elfogadó határozatával született meg. Diákönkormányzat Az iskola Diákönkormányzata képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Házirend elkészítésénél és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
DÖK titkára
a DÖK segítő tanára
Miskolc, 2016. szeptember 8. Szülői Választmány Az iskola Szülői Választmánya képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Házirend elkészítésénél és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Szülői Választmány elnöke
a Szülői Választmány segítő tanára
Miskolc, 2016. szeptember 8. Nevelőtestület Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2014. év szeptember 8. napján tartott ülésén elfogadta. Az elfogadást jegyzőkönyv rögzíti, az elfogadást az osztályfőnöki munkaközösség-vezető aláírásával igazolja.
osztályfőnöki munkaközösség-vezető
Miskolc, 2016. szeptember 8.
26
Mellékletek:
1. számú melléklet: Csengetési rend 2. számú melléklet: Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 3. számú melléklet: Géptermi rend 4. számú melléklet: A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok 5. számú melléklet- Jelentési kötelezettségeink igazolatlan mulasztás esetén 6. számú melléklet: Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 7. számú melléklet: Védő óvó előírások a tanműhelyekre vonatkozólag 8. számú melléklet: A fegyelmi és kártérítési felelősség 9. számú melléklet: Házi etikett
27
1. számú melléklet - Csengetési rend Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola elméleti oktatásának csengetési rendje
Óra
Becsengetés
Kicsengetés
0.
7:15
7:55
1.
8:00
8:45
2.
8:55
9:40
3.
9:50
10:35
4.
10:45
11:30
5.
11:50
12:35
6.
12:40
13:25
7.
13:30
14:15
8.
14:20
15:00
EBÉD
11:30 – tól.
Rendkívüli esetben a tanórák rendje az igazgató utasítása szerint alakul!
28
2. számú melléklet- Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje
1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 30 nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, vagy a kárt megtéríteni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár az éves munkatervben meghatározott időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
29
3. számú melléklet- Géptermi rend 1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a rendszergazda engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS!
5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan 30
javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető. A tanuló az iskolával szemben tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló (gondviselő) kártérítésének megállapítása után a kárt meg kell téríteni. Szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni.
Készítette: Rendszergazda
31
4. számú melléklet- A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok
Az igazgató minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról,
amelyekből
a
tanulók
érettségi
előkészítő
tantárgyat
választhatnak
(középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is). A tájékoztatónak tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.
A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.
32
5. számú melléklet- Jelentési kötelezettségeink igazolatlan mulasztás esetén Az 1. igazolatlan óra után: tanköteles tanuló esetén a szülőt ellenőrzőben tájékoztatjuk, amennyiben a tanuló kollégista, akkor a kollégiumot elektronikusan. A többi értesítés levélben, az erre kiadott nyomtatványokon történik.
10 óra esetén: -
szülő – kiskorú nem tanköteles tanuló esetén is
-
gyermekjóléti szolgálat (vidéki, miskolci)
-
területi gyermekvédelmi szakszolgálat
-
gyámügy (miskolci: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Gyámhivatala 3525. Miskolc, Dóczy J. u.6; vidéki: Járási Hivatal)
30 óra esetén: -
szülő
-
gyermekjóléti szolgálat (vidéki, miskolci)
-
általános szabálysértési hatóság (miskolci: Borsod-Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Általános Szabálysértési Hatóság 3530. Miskolc, Petőfi u. 23.; vidéki: Járási Hivatal
50 óra esetén: -
gyámügy (miskolci: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Gyámhivatala 3525. Miskolc, Dóczy J. u.6; vidéki: Járási Hivatal) (hivatalból jelzi a MÁK felé és szüneteltetik az iskoláztatási támogatást minden tanköteles tanulónál)
33
Ezután a Kormányhivatal járási Hivatalt kell értesíteni (60, 90, 120, 150 óránál stb.) (miskolci: Borsod-Abaúj–Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Általános Szabálysértési Hatóság 3530. Miskolc, Petőfi u. 23.; vidéki: Járási Hivatal)
34
6. számú melléklet- Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata I. Általános rendelkezések
A szervezet neve: Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája Diákönkormányzat A szervezet székhelye: 3534 Miskolc, Gagarin út. 54.
Levezési cím: 3534 Miskolc, Gagarin út. 54 tel.:06-46/533-402
e-mail:
[email protected]
Törvényes képviselője: Az intézményben kinevezett segítő pedagógus. Gazdálkodása: Részben önálló, a tanév végén elszámolás a Diákközgyűlés és az intézmény vezetősége felé. A Diákönkormányzat a Szervezeti- és Működési Szabályzatát minden tanév elején (legkésőbb szeptember 30-ig) fogadja el és hagyja jóvá. A Diákönkormányzat az 1993. évi LXXXIX. tv. (K 107/1993) rendelkezéseit (kiemelten a 62§-64§), s annak módosításait, illetve az intézmény házirendjének rá vonatkozó szabályozásait figyelembe véve a diákok érdekeinek képviseletére jön létre.
35
II. A Diákönkormányzat célja
A Diákönkormányzat a diákok érdekképviseleti szerve, mely a diákok jogérvényesítésének és a kötelességek teljesítésének egyik eszköze.
Céljai és feladatai: a.
közreműködjön a diákok érdek- és jogvédelmében
b.
támogassa a diákok közösségét, önszerveződését
c.
továbbképzési lehetőséget biztosítson vezetői részére
d.
közreműködjön az intézmény fejlesztésében, hagyományai megőrzésében
e.
kapcsolatokat alakítson ki más Diákönkormányzatokkal, a Városi-és Megyei Diákparlamentben képviseltesse magát
f.
segítséget nyújt az iskolai tartalmas diákélet szervezésében, a tanulók sikeres együttműködését fejleszti, a kiemelkedő tanulókat támogatja
g.
a diákjogok és kötelességek érvényre juttatásával hozzájáruljon a diákok önmegvalósításához
h.
segítsen felkészülni az állampolgári szerepre a jogok gyakorlásával
i.
az iskolai éveket tartalmassá, emlékezetessé tegye.
III. A Diákönkormányzat jogköre
1. Döntési jogok: A Diákönkormányzatnak döntési joga van: -
saját közösségi életének tervezésében, szervezésében
-
saját működéséről
-
tisztségviselőinek megválasztásában
-
működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználásáról
-
hatáskörei gyakorlásáról
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról
-
saját tájékoztatási rendszeréről
-
az iskolai tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének megválasztása
-
saját Szervezeti- és Működési Szabályzatáról 36
-
éves munkaprogramjáról
2. Egyetértési jogok: A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van: -
jogszabályban meghatározott ügyekben,
3. Véleményezési jogok: A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van: -
az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
-
az
iskolai
Szervezeti-
és
Működési
Szabályzat
megalkotásában
és
módosításakor -
a Házirend elfogadásakor
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor
-
ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásáról
-
a diákokat érintő valamennyi kérdésben
-
az
intézmény
megszűntetésével,
átszervezésével,
névváltoztatásával
kapcsolatban -
a tankönyvek megvásárlásának támogatásával kapcsolatban
-
az intézmény költségvetésével és annak módosításával kapcsolatban.
4.Átruházott jogok: A Diákönkormányzat elláthat olyan jogköröket is, amelyeket a törvény nem biztosít számára, de azok átruházhatóak. Arról, hogy egy jogkör átruházását a Diákönkormányzat elfogadja-e, a Közgyűlés köteles eldönteni, mérlegelve a jogkör gyakorlásához szükséges feltételek meglétét.
37
IV. A Diákönkormányzat szervezeti felépítése
1. Diákönkormányzat megalakítása
A Diákönkormányzat megválasztásakor bárki választható/újraválasztható, aki az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll. A választáson csak olyan jelölt állítható, aki a jelölést vállalja, és erről szükség esetén bárki számára hozzáférhető módon nyilatkozatot tesz. A választott képviselők alkotják a Diákönkormányzat elnökségét.
A Diákönkormányzat megújítására évente kerül sor. Megszűnik a Diákönkormányzat tisztségviselőjének mandátuma, ha: – tanulói jogviszonya az oktatási intézményben megszűnik – képviselőségéről írásban lemond – a választásra jogosultak 50%-a + 1 fő kezdeményezését követően választói visszahívják Bármilyen ok miatt megüresedő helyet szabályos választással, egy hónapon belül be kell tölteni. Rendkívüli esetben 2/3-os többségű szavazással maga a Diákönkormányzat vezetése is kezdeményezheti valamelyik tagjának visszahívását. 2. A Diákönkormányzat testületei: Közgyűlés (DöK tagok) Elnökség (vezetőség) 2.1. A Közgyűlés
38
2.1.1. A Közgyűlés a Diákönkormányzat legfőbb, intézményi szintű szerve. Tagjai a Diákönkormányzat tagjai. 2.1.2. A Közgyűlés feladatai: -
A Diákönkormányzat munkájának irányítása
-
A programok meghatározása és végrehajtásuk megtervezése
-
A Diákönkormányzat jogait és kötelességeit érintő kérdésekben való állásfoglalás és döntéshozatal
-
Döntési-, egyetértési-, és véleményezési jogát gyakorolja a diákokat érintő ügyekben
-
A Diákönkormányzatot érintő kérdésekben tájékozódjon, a működésével és céljaival tisztában legyen.
-
A Szervezeti- és Működési Szabályzatot ismerje
-
Az információáramlást segítse az intézmény és a Diákönkormányzat között
-
Igyekezzen bevonni diáktársait a Diákönkormányzat munkájába
Munkáját a „Diákönkormányzat Munkáját Segítő Pedagógus” koordinálja (segíti). 2.1.3. A Közgyűlés rendszeresen, kéthavonta ülésezik. 2.1.4. A Közgyűlés összehívása a Diákönkormányzat elnökének feladata. 2.1.5. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, felszólalhat, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat, de szavazati joggal csak a Diákönkormányzat megválasztott tagjai rendelkeznek. 2.1.6. A Közgyűlésekről jegyzőkönyv készül. Ezt a Diákönkormányzat tagjai közül önként vállalkozó személy, vagy az ifjúsági referens készíti el.
2.1.7.
A Közgyűlés akkor tekinthető határozatképesnek, ha tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van.
39
Az érvényes döntéshozatal nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű többségi
2.1.8.
szavazatával történik. Szavazatok számának egyezése esetén (döntetlen helyzetben) az Elnök szavazata kétszeres érvényű. A Közgyűlés köteles nyilvánosságra hozni döntéseit, határozatait. Ezt írott
2.1.9.
formában, vagy bármilyen más egyéb módon megteheti (diákújság, sulirádió, stb.). A diákújság, illetve minden Diákönkormányzat hatáskörébe tartozó médium létrehozásáról, működtetéséről, finanszírozásáról , szerkesztőségéről és munkatársairól, illetve azok visszahívásáról a Közgyűlés dönt. Rendkívüli Közgyűlés összehívható:
2.1.10. -
választó diákok (a Közgyűlés tagjai) több mint felének kérelmére
-
legalább két elnökségi tag, vagy az ifjúsági referens kérése alapján.
A rendkívüli Közgyűlésre a rendes Közgyűlés szabályai érvényesek. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni.
40
2.2.
Az Elnökség
2.2.1.
Az Elnökség a Diákönkormányzat végrehajtó testülete.
Az elnökség havonta egyszer ülésezik, de ennél gyakrabban is össze lehet hívni. Összehívását az elnökség bármelyik tagja, vagy az ifjúsági referens kezdeményezheti. Ülései nem nyilvánosak.
2.2.2.
Az Elnökség feladatai: -
a Közgyűlés által meghatározott feladatok ellátása
-
a Diákönkormányzatot segítő pedagógussal való napi kapcsolattartás
-
az aktuális teendők végrehajtása
-
a diákélet működésének biztosítása, megszervezése
-
segítségnyújtás a szabadidős- és kulturális programok megszervezésében, lebonyolításában
2.2.3.
-
éves munkaterv elkészítése, elfogadása
-
a diákság érdekképviselete
Az Elnök feladata: -
összefogja és irányítja az Elnökség munkáját, illetve a Diákönkormányzatot
-
ő bízza meg a Diákönkormányzat tagjait egyes feladatok elvégzésével
-
kötelessége a Közgyűlés összehívása, tájékoztatása
-
a Diákönkormányzat képviselete bármilyen városi vagy megyei fórumon
-
nyilatkozhat a Diákönkormányzat nevében
-
a Közgyűlés
által
meghatározott
feladatok
elvégzése
céljából
a
Diákönkormányzat számára jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat -
állandó
kapcsolatot
tart
fenn
az
intézmény
vezetőségével,
a
Diákönkormányzatot segítő pedagógussal, az ifjúsági referenssel 2.2.4.
Az Alelnök feladata: -
az Elnök távollétében helyettesítse
-
az Elnök távollétében az Alelnök rendelkezik az elnöki jogkörrel
-
bármilyen feladatot köteles ellátni, amit az Elnök, illetve az Elnökség számára kijelöl, ha ehhez megvannak a képességei, lehetőségei. 41
2.2.5.
Javaslataival, véleményével, problémáival, illetve sérelmeivel bármelyik diák fordulhat az Elnökséghez, amely köteles az ügyben érdemi állásfoglalást adni, és lehetősége szerint megoldást találni.
2.2.6.
Az Elnökség eseti jelleggel, meghatározott időre, bárkit vagy bárkiket megbízhat bizonyos
feladatok
elvégzésével.
Ilyenkor
a
megbízott
személyek
elszámolási/beszámolási kötelezettséggel tartoznak az Elnökségnek, illetve a Közgyűlésnek.
3.
A diákság nagyobb részét érintő kérdésekben (egy osztály közösség, illetve 30 fő). Diákfórumot hívhat össze a Diákönkormányzat. Ezen a Diákönkormányzat tagjain kívül bármelyik diák részt vehet, valamint a nevelőtestület tagjai is (de csak megfigyelőként).
4.
A Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladatai: -
minden olyan ügyben a Diákönkormányzat segítségére legyen, amelyben őt arra felkérik
-
minden lehetséges fórumon képviselje a Diákönkormányzat érdekeit
-
állandó kapcsolatban álljon a városi intézmények vezetőivel
-
segítséget nyújtson a Diákönkormányzatnak minden kezdeményezésében (érdekképviselet, érdekvédelem, rendezvények, szabadidős programok, szolgáltatások szervezése, stb.)
5.
-
képviseli a Diákönkormányzatot, nyilatkozhat helyette
-
gazdálkodik a Diákönkormányzat pénzforrásaival
-
új pénzforrásokat keres (támogatások, pályázatok, stb.)
-
könyvelési és egyéb dokumentációk vezetése
Rendezvények, események, programok
1. A Diákönkormányzat minden tanévben megszervezheti a „Diáknap”-ot (egy tanítás nélküli munkanap), illetve más rendezvényeket, melyeknek esetleges bevétele a 42
Diákönkormányzatot illeti. A rendezvényeket az intézmény vezetőségével előzetesen egyeztetni kell. Ezen rendezvények lebonyolításával a Diákönkormányzat megbízhat olyan tanulókat is, akik nem választott tagok.
2. A Diákönkormányzat ezen kívül bármilyen programot megszervezhet, amelyet a diákok igényelnek, és melyet a Közgyűlés megszavaz. Akarata ellenére azonban a Diákönkormányzat semmilyen rendezvény, iskolai ünnepség, stb. megszervezésére nem kötelezhető. A Diákönkormányzat kezdeményezheti, szorgalmazhatja közhasznú iskolai, közösségi munkák megszervezését.
A Diákönkormányzat kiírhat különféle pályázatokat, versenyeket (tanulmányi-, tudományos-, sport-, művészeti-, stb.). Segítheti az iskola diákjainak felkészülését versenyekre.
6.
Segítségnyújtás a diákok felé
A Diákönkormányzat feladatának érzi, hogy segítséget nyújtson az intézménnyel tanulóviszonyban álló diákoknak, amennyiben a Közgyűlés megszavazza azt. A segítségnyújtás történhet: -
szociális alapon (pl. családi halálozás esetén „gyorssegély” kiutalása, stb.)
-
érdekvédelem, mentális segítségnyújtás
-
valamint minden olyan esetben, ahol a Diákönkormányzatnak lehetősége van segítség nyújtására.
43
7. sz. melléklet- Védő óvó előírások a tanműhelyekre vonatkozólag Az iskolában a tanulóknak az alábbi magatartási előírásokat, szabályokat, tanulói kötelezettségeket kell betartani: •
a tanuló az iskolába az előírt időben, szellemileg, fizikailag és egészségügyileg munkára alkalmas állapotban köteles megjelenni;
•
oktatójának, tanárának jelentenie kell, ha olyan gyógyszert szed, amely koncentráló képességét, reflexeit, idegállapotát károsan befolyásolja;
•
munkáját a munkahelyi vezető, oktató utasítása szerint, munkavédelmi szabályok betartásával, az előírt védőeszközök használatával végezheti;
•
saját vagy mások életét, testi épségét, egészségét, fenyegető veszélyt oktatójának haladéktalanul jelenteni kell, és elhárításáig a munkát abba kell hagyni;
•
tevékenyen részt kell venni az iskolai balesetek elhárításában, a rend helyreállításában, az illetékes tanár, oktató irányítása mellett;
•
saját maga, vagy mások rosszullétét, sérülését, balesetét, üzemzavart,, munkahelyi vezetőjének, oktatójának haladéktalanul jelenteni kell;
•
az előírt orvosi vizsgálaton, munkavédelmi oktatáson köteles részt venni;
•
a rendelkezésre bocsátott gépet, szerszámot, eszközöket, anyagokat, munkavégzés előtt ellenőrizni kell, rendeltetés és előírás szerint kell használni, karbantartani;
•
az iskolában tilos bódító és szeszes italt fogyasztani
•
forgó, mozgó gépek közelében végzett munkánál kötelező a hosszú haj lefedése, tilos a lógó ruha, testékszer, gyűrű, karkötő, nyaklánc, karóra viselése.
44
8.sz. melléklet- A fegyelmi és kártérítési felelősség A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. •
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
•
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
•
A legalább háromtagú fegyelmi bizottság feladatát az ifjúságvédelmi felelős, egy pedagógus és a DÖK által delegált diák látja el.
•
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
•
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
•
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
•
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
45
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: •
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
•
a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
•
az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
•
a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
•
az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény fegyelmi bizottságának elnöke tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
•
az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
•
az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
•
a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
46
•
az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
•
ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
•
az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
•
az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
•
az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
•
az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
•
a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
47
9.sz melléklet- HÁZI ETIKETT
A tanuló:
−
Legyen ápolt, gondozott; kerülje a szélsőséges sminket, hajviseletet és öltözködést.
−
Iskolába érkezéskor, találkozáskor köszönéssel üdvözölje társait és az iskola dolgozóit.
−
Tanúsítson udvarias, tisztelettudó magatartást társai és az iskola dolgozói iránt.
−
Az ebédlőben és a büfében tartsa be a kulturált étkezés illemszabályait.
−
Partnerkapcsolataiban nyilvános helyen kerülje az intim megnyilvánulásokat.
−
Nyelvi megnyilatkozásaiban kerülje a trágár, durva szavakat, kifejezéseket.
−
Nyelvi megnyilatkozásai, társas viselkedése, a különféle helyzetekben tanúsított magatartása iskolán kívül is feleljen meg a kulturált emberi együttélés alapvető követelményeinek.
Illemkódex 1. A tanáraidnak mindig előre köszönj! Az iskolába érkezésedkor társaidat is üdvözöld! 2. A tanítási órákra érkezz pontosan! 3. Törekedj a legjobb tudásod és képességed szerint tanulni. 4. A tanítási órán és a tanulmányi foglalkozáson közbekiabálással, a helyed elhagyásával ne zavard tanáraid, és társaid munkáját! 5. Az óraközi szüneteket ne ordítozásra, rohangálásra, verekedésre, lökdösődésre használd, hanem levegőzésre, pihenésre, kikapcsolódásra! Az iskolában is légy udvarias és segítőkész a társaiddal és a felnőttekkel szemben! 6. Kerüld a durva szavakat és magatartást! Uralkodj az indulataidon! 7. Légy megértő társaiddal szemben! Fogadd el, hogy különbözőek vagytok, másként gondolkoztok! 8. Problémáidat tanáraiddal megbeszélheted, de ne árulkodj! 48
9. Az ebédlőben tarts be a kulturált étkezés szabályait! 10. Az iskolában tisztán, ápolt külsővel jelenj meg! A kulturális rendezvényeken az alkalomhoz illően öltözködj!
49
