Hargitai Henrik kézirat, készült:

PORTÁLOK ÉS ONLINE ÚJSÁGÍRÁS MAGYARORSZÁGON Hargitai Henrik – kézirat, készült: 2000. 12. 15. [email protected]

Az alábbiakban áttekintjük azokat az ismérveket, melyek a (nemzetközi) internetes portálsághoz kellenek, majd megnézzük, hogy mik azoknak a site-oknak a tulajdonságai, melyeket idehaza portálnak neveznek. Miután beláttuk, hogy az itthoni portálok sem tartalmukban, sem külalakukban, sem számszerûsíthetõ adataikban (pl. méret) nem hasonlítanak a portálokra, megvizsgáljuk, hogy akkor mik is valójában. Ezek után rájövünk, hogy a hazai portálok jó részén nagy hangsúlyt helyeznek a saját tartalomszolgáltatásra, ezen belül a különbözõ – politikai, tudományos, technikai – hírek napi szolgáltatására, így a hazai portálokat inkább online újságoknak nevezzük. Végül megvizsgáljuk, hogy egy online környezetben - egy hazai szóhasználat szerinti “portálban” dolgozó újságírónak miben különbözik a munkája a nyomtatott sajtóban dolgozó kollégjától. Végül megnézzük, hogy lehet egy portál hatékonyságát mérni. Magyar portál nem portál? “A portálok ma a legfontosabb dolognak számítanak az elektronikus kereskedelem világában” 0Miért? A portálok alapvetõ feladata eligazítani a weben szörfölõt az oldalak

Altavista

tengerében. Tehát a tematikus linkgyûjtemények és szabad szavas keresõk alkották a mai portálok magját. Ezek voltak az internet leglátogatottabb helyei, így a nagy cégek hamar fel is vásárolták õket. Ezek köré nõttek a mai portálok, melyek már nem csak a virtuális térben igazítják el a netezõket, hanem a reálisban is: a napi hírszolgáltatást is felvették szolgáltatásaik közé (a más hírügynökségtõl megrendelt híreket a címlapon csak egy linkmondatként közlik) Nevük profiluknak megfelelõen search engine-bõl gateway-jé, majd portállá változott. Vannak, akik a portálokat a tartalomszolgáltató szininímájakánt használják (persze, idehaza)0A portál célja már nem egy linkgyûjteménnyel útjára bocsátani a szörfölõt, hanem ott tartani teljes internetes aktivitása során: innen e-mailezzen, itt olvassa a híreket, itt chateljen. (amit jól jelzett az egyik hazai portál alján látható “most már kikapcsolhatja a számítógépet - vagy egy humoros átiratban: most már bekapcsolhatod az agyadat0 felirat) Szükséges feltételek A keresõ és a linkgyûjtemény ma is a két legfontosabbb - és a portálnak a legttöbb kattintást, tehát bevételt jelentõ - elemük. A portálok tehát elõálltak olyan szolgáltatásokkal, melyek jelentõs beruháztást igényeltek: ingyenes email lehetõség, ingyenes webtárhelly, fórum (hirdetõtábla), chatszobák, játékok, hirdetési rovat, online naptár, szoftwerletöltési oldalak, képeslapküldés, rádió, online bolt stb. A legfontosabb szolgáltatások között ma már a személyreszabás is szerepel: a felhasználó maga állíthatja be, hogy pl. milyen témájú hírekre kíváncsi. Portál-tipológia A portálok lejobb típuspéldája a YAHOO.com (32 millió havi látogató 1999.060), vagy az altavista.com. Rájuk kattintva az oldal szinte azonnal bejön, mert alig tartalmaz képeket; fõ elemeik a linkek. Egy portál nyitóoldala általában egy, max. 2 képernyõoldalra befér. 1999-ben az internetes forgalom 15%-át, az online hirdetési piac 60%-át (2 miliárd USD) adták. 0 A portáloknak három fõ típusuk van: horizontális (általános célú) portál0, vertikális (vortal, egy szakmáról, érdeklõdési területrõl szól, ezért niche-portálnak is nevezik) és a vállalati portálok, melyek az intranetnek is megfeleltethetõk. A portálok személyre szabhatóságával már akárki elkészítheti saját egyéni portálját is.

AOL Portálok Magyarországon A hazai, “magyar típusú” portálok típuspéldája az Index. (Fõ társai: Internetto és az Altavizsla keresõvel egybeépült, piacvezetõ Origo). Ezek szinte nem is hasonlítanak az óceánon túli portálokhoz. Sokkal inkább napilapok, online magazinok, ennek megfelelõen külsejük is más (de nem keverendõk össze a nyomtatott napilapok egyszerû online változataival). A híreket nemcsak címekben közlik, hanem képek, leadek is megjelennek, címlapjuk egy mozgalmas napilapéra hasonlít. “Magyarországon egyes online hírújságokat is portáloknak tekintenek ..”-mondja Puskás Attila Sándor (Hunnia.net). Ezek közt van az

Internetto egyik alapítója, Nyírõ András, aki szerint az Internetto maga sem portál, hanem sokkal inkább újság.0 Ennek okait Új Péter magyarázza:: “Minálunk a nagy portálok teljesen más módon jöttek létre, mint az USA-ban vagy a akár Europa országaiban. Talán nem nagyképûség azt gondolni, hogy az Internetto jelentõs részben meghatarozta ezt a fejlõdési irányt. vagyis: a legnagyobb portálok saját (újsag-)szerkesztõséggel, saját anyagokkal operálnak. Ilyen a vezetõ világportálok között nincsen, azok inkabb redisztribuciós felületek. Míg kint többnyire szolgaltatás-centrikus, keresõbõl kikupálódott portálok lettek a meghatározók, nálunk inkább a webzine-arculaúuak. [a ma piacvezetõ origo indulásakor a statikus Yahoo-szerûbb arculatra tett, aztan gyorsan valtott mozgékonyabb feluletre, ment az internetto felé...] A magyar piac annyiból is sajátos (és erre én borzasztó büszke is vagyok :-)), hogy vannak speciálisan magyaros site-ok, strukturák: nem a vilagportálok copy-paste másolatai uralják a piacot. Ez nincs mindenütt így, sõt: a legtöbb Magyarországhoz hasonló piacon inkább az “indigós” módszerrel dolgoznak a tartalomszolgaltatók.” (pl a legnagyobb cseh portál a www.seznam.cz a Yahoora megtévesztésig hasonlít). Talán a fentiek miatt is érezheti egy magyar “kellemesebben” magát a CNN nyitólapján (mely maga is egy vertikális hírportál), mint egy amerikai portálon, de még a CNN-t is kicsit “csupasznak” tartja. (A nyitólap bár jó hosszú, többsége csak csupasz link a belsõ oldalakra, nincs meg a magazinszerû mozgalmasság). A mi portáljaink inkább hasonlítanak a nagy nyugati lapok online verzióira - New York Times, Wall Street Journal stb. A STOP az egyik olyan portál, mely inkább az amerikai portálok tematikája szerint, de annál bõvebb hírszolgálattal jeletkezik.Gautier Tamás (Stop.hu) szerint a híreket a hazai közönség sokkal jobban el is várja, mint az amerikai. A magyar portálok tehát igyekeznek az amerikaiakkal szolgáltatás tekintetében lépést tartani, de jelentõs saját tartalmat adnak hozzá.

A portálok külalakja, tördelése A hazai portáloknál “túl nagy hangsulyt kap a külalak”0, mely Gautier szerint az elsõ 3 láogatás után már nem érdekli a látogatókat, csak a letöltési idõt növeli. A hirdetõk a nyitólapot kedvelik a legjobban, ami egy egészségtelen szokás eredménye: a nyomtatott borítóról megszokták, hogy az a legértékesebb, de nem veszik figyelembe, hogy a portálon linek vannak, ahová az ember továbbmegy - és “miért pont a hirdetésre kattintsanak?”. Ezeknek tehát a belsõ, “cél”oldalakon lenne a helye, mert “ha nem targetált vagy image a hírdetés, akkor várhatólag nagyobb az átkattntás esélye”. A leginkább “napilaposan”, mozgalmas az Index, az Origo egyedi külalakú (õt vette mintának a Kapu is). (Közben a nyomtatott sajtó egyre több tévé- vagy netképernyõrõl átvett elemet vesz át.) A külalak nem véletlenül lecsupasztott a nemzetközi portálokon: arra számítanak, hogy a netezõk nagy része modemes kapcsolattal nézi meg a lapot, s ezért kerülnek minden képi elemet. A hazai honlapok ezt nem teszik, talán mert a munkahelyrõl internetezõkre számítanak közönségként – mindenesetre a hosszú magyar nyitólapok letöltése egy átlagos modemrõl elég sok ideig tart. Az internet gyorsasága nem fejlõdött a vártaknak megfelelõen: 2000. végén még mindig a felhasználók 93%-a dial-up modemet (56k) használ, 7%-uk gyors kapcsolatot (kábel modem). (http://www.iconocast.com/issue/20000817.html) Közben viszont az ISDN kapcsolattal rendelkezõk aránya – fõleg az USA-ban – rohamosan nõ. A letöltési idõ empirikus hossza (http://www.useit.com/alertbox/sizelimits.html) a weblap mérertnek (képekkel együtt) függvényében:

Modem ISDN T-1

1 mp várakozás 2K 8K 100 K

10 s várakozás 34 K 150 K 2M

2 MA Neten az átlagos weboldal mérete 1997-ben 44k-ról 1999-re 60k-ra nõtt. (http://www.pantos.org/atw/35654.html) És akkor nézzük azt a szempontot, mely számszerüsíthetõ és adatokkal támasztj a alá eddigi állításainkat. A nagyobb portál nyitólapok mérete (html+képek, hirdetésbannerekkel együtt) 2000. október

CNN

13-án: html

html+képek

Hossz (pixel)

Szélesség

Index:

80kB

2960

770

Internetto: Origo: STOP Lyss Hunnia Kapu Prim Yahoo: Excite: AOL: MSN: Altavista:

84kB 83kB 86kB 97kB 52kB 58kB 31kB 14kB 36kB 40kB 44kB 21kB

225kB0 389kB0 266kB 122kB 274kB 108kB 109kB 83kB 22kB 44kB 58kB 56kB 41kB

3330 1960 1500 4290 1480 2000 1330 930 1090 1130 1130 1100

770 640 880 800 630 700 800 680 800 610 620 810

Napilapok online: CNN: WSJ: New York Times:

70kB 44kB 62kB

179kB 100kB 132kB

4300 1520 2230

800 800 800

Népszabadság:

20kB0

192kB

2200

780

Portálok:

Excite

Azt mondtuk, hogy a hazai portálok nem lecsupaszítottak, hanem figyelnek a külalakra,

Hunnia melyben a napilapokra hasonlítanak inkább, mint a portálokra. Nézzük a külalakot: számszerüsíthetõ ebbõl az oldal függõleges hossza (képpontban). Ennek alapján (lásd 1. ábra ) valamennyi nemzetközi portál egységesen 1-2 képernyõablaknyi méretû (1000 px körül). A hazai portálok közül a Prim gazdasági portál közelíti meg ezt legjobban, de még ez is mindnél nagyobb méretû. A legkisebb méretû nagy portál a STOP. A többiek 2-4000 px hosszúak (3-8 oldal), mely méretben a nagy nemzetközi és hazai napilapokhoz hasonlítanak inkább. A legtöbb kattintást a 1500-3500 pixel hosszú oldalak kapják. A felhasználó számára, mint említvettük, különösen, ha otthonról lép be, alapvetõen fontos a letöltés sebessége, mely a file méretétõl függ. Az egyes nyitólapol összméretének, azaz a html file és a benne levõ képfile-ok méretének összehasonlítása látható a 2. ábrán. Az eredmény

hasonló: a vizsgált 9 magyar és 8 külföldi oldal közül az 5 legnagyobb file-méretû (leglassabban letölthetõ) magyar (200-400kB). A legtakarékosabb 5 lap mind amerikai. (2258kB). A kis külföldi és a nagy magyar portálok közt kapnak helyet a napilapok nyitóoldlaai (100-180kB). Talán már nem meglepõ, hogy itt is a magyar oldal a legnagyobb, de már közelebb áll a nemzetközi példákhoz (192kB). A nagy összméretet jelentõsen növelik a képek (melyekbõl a hazai portálokon szép számmal találunk, sõt, még animált képet is). Ezek a külföldi portálokon - de külföldi online napilapokon is - szinte teljesen hiányoznak a nyitólapokról (csak a hirdetések és az embléma szerepel képként). A fenti - tartalmi elemeket nélkülözõ - adatok is alátámasztják tehát, hogy a hazai portálok nem egyszerû napilapok, de a külföldön portálként ismert weboldalakra valóban nem hasonlítanak. A fenti mutatók összefoglaló táblázata a 3. ábrán látható. A tartalmi erény a nagy méret miatt inkább hátrány lehet - és azt senki sem gondolhatja, hogy a magyaroknak gyorsabb az internetkapcsolatuk, mint az átlagamerikainak...

1. ábra: Portálok függõleges mérete

Index

2. ábra: Portálok file-métere Mi a portál? Esettanulmány A Stop.hu meghatározása szerint “A PORTÁL egy olyan Internet honlap, melyen megtalálhatók azok a dolgok (hírek, szolgáltatások), amiket az ember nap mint nap használ. Általában a jó portál az ember Internetes kezdõlapja. Az igazi Internetezõ innen indul és ide érkezik, hiszen dolga végeztével megnézi a postaládáját”. A portál négy alapjellemzõje szerintük: “Testreszabható, Netposta szolgáltatást tartalmaz, Designja bizonyos ergonómiai szabványoknak megfelel0, Keresõ motort tartalmaz”. Ezen

kívül “az igényes portál egyrészt friss híreket szolgáltat (politikait, gazdaságit, számítástechnikait, sport, aktualitások, stb.), másrészt szórakoztat: szolgáltatásai között szerepelnek online játékok, csevegõ szobák, különbözõ fórumok és sok olyan link, mely az igazi Internetezõ kedvenc Internetes oldalaira mutat.” Ezen kívül tartalmaz apróhirdetés rovatot, vendégkönyv-szervert, és “ veszi a bátorságot és linkeket ajánl”, valamint a legkülönbözõbb letöltési lehetõségeket ajánlja, a mobil operátor logótól a képernyõvédõig sok mindent.0 A portál feladata tehát más nálunk és más külföldön. Míg ott a szolgáltatásokon, likeken van a fõ hangsúly, nálunk a saját tartalomszolgáltatáson. Balogh Attila Balazs (Prim.hu) szavaival: a portálok feladatai: tájékoztatás, szolgáltatás, szórakoztatás. A hazai piacon is jelen vannak azok a portálok, melyek szinte egyetlen feladata egy tematikus, rendszerezett, világosan áttekinthetõ linkgyûjtemény szolgáltatása. Ilyen a Startlap vagy a Kapu. (A Hudir is linkgyûjtemény, de õk csak a magyar lapokat gyûjtik.) A hirek.hu az amerikai mintát követõ, hírekre specializált portál (csak linkek a hírekre és szolgáltatások). A she.hu nõknek szóló, a zene.net zenei vertikális portál, melyek a magyar stílust követik (mind arculatban, mint tartalomszolgáltatásban). A terminal.hu az informatikára szakosodott, inkább amerikai utas (lepusztultabb külalakú) portál, akárcsak a gazdasái információkra specializált és ebben a témában abszolút piacvezetõ Prim. Ezeken kívül számos kisebb portált találunk, melyek fõ jellemzõje a nagy (file)méret, a soknak tûnõ, de kevéssé rendszerezett és frissített információ és link, valamint a kevés szolgáltatás. Legek, legelsõk Elsõ portál: 1995 augusztusában az Internettó. Alapítója Nyírõ András és csapata, mely 1999. májusában elhagyta korábbi kiadóját, és Index néven indított új lapot. Ez volt a legnagyobb portál-botrány. Az elsõ testreszabható portál az Elender Online (EOL) volt 1999. augusztusban0. A hazai portálok egyes jellemzõi (A felmérésben a következõ portálok vettek részt: Datanet, Euroastra, Ha, Prim, Hunnia, Index, Internetto, Kapu, Lyss, MagyarNet, Netlap, Origo, Stop, Startlap.) IDE JÖN LÁBJEGYZETBEN AZ ÖSSZES ALAPADAT A nyitólap frissítése: valamennyi portálról elmondható, hogy minimum naponta frissítik õket. A nagy portáloknál a frissítés “folyamatos”, azaz akár óránként is több lehet. A teljes portál oldalszáma általában (néhány évi mûködé után) több tízezer oldalas, ami jól jelzi a “saját termés” mennyiségét. Nem mindegyikben van archívum (vagy ahol van, ott nem mûködik jól). A kisebb portálok néhány száz file-t tartalmaznak. Ehhez adódik hozzá a törzsasztali, faliújságbeli levelezés. A naponta felkerült új oldalak száma a kicsiknél vagy linkekre specializáltaknál (Datanet, Eurastra, Kapu) 2-3, a saját tartalmat adó oldalaknál napi 50-100 (Index, Lyss, Origo).

Internetto

A saját tartalomhoz belsõ munkatársak is kellenek. Õk azok, akiknek az internet ad munkalehetõséget. Száma portálonként néhány tucat (Index: 40 Internetto: 18, Origo: 25, Stop: 30, Netlap: 15, Lyss: 15). Rajtuk kívül több tucat külsõs is dolgozik a nagy portáloknak. A két legfontosabb munkakör a szerksztõi és a programozói. A Prim-ben dolgoznak programozók, webfejlesztõk, újsagirók, szerkesztõk, korrektorok, adminisztratorok. A Hunnia.netnél 1 Java, 1 CGI/Javascript és 2 egyéb programozó, 1 általános és egy html designer, 1 html tartalomszerkesztõ, 1 rajzoló,1 zenére és multimediára specializálódott szerkesztõ és 8 újságiró (hírek) dolgozik. A hírek forrása a legtöbb esetben saját és a nyugaton is használt hírügynökségek, nagy napilapok. A hazai portálok szolgáltatásai: Minden portálon van fórum, majd mindegyiken chat. Ezen kívül apróhirdetés, szavazógép, webkamera, ingyenes email (freemail, i-mail), naptár, keresõ (Altavizsla az Origóban) Éves költségvetés: egy becslés szerint az USA-ban egy egyszerû céges vertikális portál felépítése 500 ezer dollárba (100 millió Ft-os nagyságrend) kerül (1999). A hazai általános portálok költségvetése hasonló nagyságrendben mozog, míg a kis, linkeket adóké vagy szakosodott portáloké néhány (tíz) millió Ft. Az internetes bevételek növekedésével a költségvetés is növekedik évrõl évre, amit jól jelez a sokszor duplázódó költségvetés. A bevételeknek egy része származik csak reklámokból (banner), más részüket szponzorok,

illetve az adott cég saját tevékenysége (szoftverfejlesztés és -értékesítés, webdesign). Offline kiadásra eddig csak kevesen vállalkoztak. Ilyen az Internetto vagy az Index (CD illetve programajánló újság). Az arculatot többnyire saját maguk készítik el, de egyes részfeladatokra külsõs cégeket is megbíznak (Pángalaktika, AltKirowski, CMT Cybermind). A portálok közt nem ritkaság az arculatváltás. Az Origo arculata egyedi, nem másolja a többi portált, az Index pedig talán a leginkább napilapos címlapra váltott. A reklámozók szemszögébõl (is) a legfontosabb érték a kattintások száma. A fõlapra tett kattintások száma a kisebb vagy a vertikális portáloknál néhány ezer naponta (Datenet: 6000, Euroastra: 10000, Kapu: 3500, Netlap: 5000, Hunnia: 20000), a nagy amerikai stílusú portáloknál több tízezer (Prim: 50 000, Stop: 40-50 000), míg a legnagyobb, magyar típusúaknál a százerzret is elérheti (Origo az Altavizslával: 100 000, Index: 80-90 000, internetto: 25-50 000). A teljes site-ra tett kattintások száma a nyitólapénak általában háromszorosa (Index és Origo: 300-350 000, Lyss: 70-90 000). Ha kiszámoljuk, hogy a nyitólapon levõ bannerek mennyit hoznak a portálok konyhájára naponta, a nagyobbaknál egy átlagos napon csak a nyitólapból akár napi negyedmillió forintos bevételt is elkönyvelhetünk (5000 Ft CPM-mel (1000 megjelenítés költség) és napi 50 000 AV-vel (megjeleítés) számolva 250 000 Ft). Az általános portálok célközönsége általában a középkorúak (Index: 18-35. Internetto: 20-45 – látható, hogy a szétválás után kicsit más célközönséget céloztak be), de vannak, akik “mindemnkihez” (Origo, Stop), vagy a “magyarokhoz” (Netlap) szólnak.

Kapu

A nyomtatott sajtó nem igazán tekinti konkurrenciájának, sem vesenytársának az online sajtót. Pedig például az, hogy az Observer médiafigyelõ már szemlézi több online magazint (Lyss, Internetto stb), arra utal, hogy figyelmi kell rájuk. Kialakul az újságírás egy új formája, az írott elektronikus sajtóé.

Az online újságírás és újságolvasás Bár a nyomtatásban megjelenõ napilapok anyagai is felkerülnek az internetre, sokak szerint a képernyõre tervezett újságnál nemcsak az arculatnak, hanem a tartalomnak is más követelményeknek kell megfelelnie. A képernyõrõl olvasók 79%-a nem lineárisan olvassa, hanem a gyorsolvasáshoz hasonló mószerrel “szkenneli” az oldalakat. (Forrás) Sokan akkor sem olvassák el, ha érdekli õket, hanem - kinyomtatják. Miért? A képernyõrõl fárasztó olvasni. A szem 25%-al lassabban képes a képernyõrõl olvasni, mint papírról. Ezért érdemes az online használatra szánt szöveget a nyomtatott szöveghez képest kb. fele terjedelmûre csökkenteni és különbözõ kiemeléseket, tagolásokat alkalmazni. Másrészt a weben az ember megszokta, hogy aktív: klikkel, gördít, csinál valamit. A puszta olvasás nem tartozik ebbe a kategóriába. Az ember úgy érzi, hogy tennie kell már valamit, különben nem csinál semmi hasznosat, így pl. továbbklikkel – a weben minden témában száz és száz másik oldal is van. A felhasználó nem tudja, hogy ez-e az az oldal, amit õ tényleg keres, de ezt nem azzal fogla eldönteni, hogy elolvassa az oldalt - ez, rossz választás esetén, megbocsáthatatlanul nagy idõveszteség volna. Olvasás helyett tehát végigfutnak rajta, esetleg egy-egy mondatot végigolvasnak. Itt nagyon fontos, hogy mit olvasnak el a szkennelés során, így különösen figyelni kell arra, hogy mely szavakat, mondatokat emeljük ki és hogyan. Egy oldalt tehát tehát úgy kell megtervezni, hogy segítse a szkennelését: a képek, kiemelések, címek és alcímek segítségével az olvasó képes legyen 10- 15 másodperc alatt a teljes oldalról átfogó és valós képet kapni.

MSN

A szöveg szeknnelhetõvé tétele Sokat segít, ha a kulcsszavakat kiemeljük (ennek egy formája a link is) Alcímeket adunk (melyek informatívak) Felsorolásszerûen tagoljuk a szöveget (mint itt) Egy bekezdésben csak egy témát fejtünk ki (érdemes üres sorokkal (2 enter) tagolni a szöveget egyszerû 1 enter soremelés helyett)

A szöveg elején legyen a konklúzió (fordított piramis elvén írás) A szöveg minél tömörebb legyen Legyenek alcímek a külön tematikájú bekezdések elõtt A szöveg legyen világosan tagolt, szellõs képek, illusztrációk használata Legyenek adatok, lehetõleg valamilyen grafikus formában (is) megjelenítve alapvetõ a témához kapcsolódó linkek összegyûjtése A fentieket persze nem szabad túlzásba vinni, mert egy túltömöített, “kijegyzetelt” szöveg éppolyan érthetetlen lehet, mint egy túlcikornyázotté. Egy-egy cikk végén szerepelhetnek különbözõ internetes lehetõségek: szavazógép (egyetért-e a cikben foglalt x állítással?), link más oldalakra, vitafórum indítása a cikk témájában, hang vagy képfelvétel megtekintése stb. A fentieknek a mai gyakorlat még nem nagyon felel meg – a sok újságíró egyszerû folyószöveget ír. Ha ezt kinyomtatják és úgy olvassák el, teljesen elérik vele a kívánt célt, de ha online használatra szánják, könnyen lehet, hogy sokan csak átfutják, de igazán nem olvassák el az írást.

Hogyan mérjük portál hatékonyságát? - Alapvetõen az elsõ számú hatékonyság-mérõ módszer a honlapra tett kattintások száma. Ez mérhetõ a számlálóval. Egy oldal nézettsége (page view). Természetesen nincs garantálva, hogy aki nézi, az látja/olvassa is, vagy rögtön tovább/visszaugrik. Ennek egyik kiderítési módja az nyomtatási gyakoriság figyelése, ha lenne rá mód – egyes oldalakon már megjelentek a html oldalra klikkeléssel végrehajtható nyomtatási parancsok, illetve mentési és emailben küldési parancsok, melyek lehetõvé teszik a nyomtatási/mentési/emailküldési gyakorisáág mérését. Sok site külön “nyomtatóbarát” oldalon közöl minden cikket, melynek nemcsak a papírspórlás a célja, hanem a nyomtatáskérések számának mérése is. Azt persze, hogy egy írást valóban elolvasnak-e, ilyen méréssel nem lehet megállapítani. Érdekes lehet a kattintásoktól függetlenül, hogy hány ember (individum) látogatott el a lapra bizonyos idõ alatt. A látogatókról (visitor) gyûjtött információk (életkor, látogatási gyakoriság stb) fontos adatok lehetnek. Szintén fontos a látogatók szokásainak figyelése, pl. milyen linkekre kattint egy látogatás során (navigation path). A látogatókról beszerezhetõ másik fonots információ a gépének földrajzi helye, mely a .hu, .sk stb. végzõdésbõl derül ki. Egy látogatás (visit vagy kattintás) az egyvalaki által 30 percen belül tett látogatása egy oldalra (ha ezután ismét ráklikkel, az már egy újabb látogatás). Hogy látogatási idõgyakoriság abban fontos, hogy milyen gyakran érdemes frissíteni az oldalakat: a 2000 oldalát pl. ritkábban, mint az Indexét, hisz az egyiket havonta, a másikat akár óránként is lehívhatja egyvalaki. Egy oldalra tett elsõ látogatás a trial visit (próbaút), minden további repeated visit (ismételt látogatás). Az idõgyakoriságon túl fontos lehet különösen a gyakran frissített oldalakon vagy online rádiókban a látogatás idejének a mérése is. Az internetes “fõmûsoridõ” általában dél körül és este 8-10 között van, hétvégén kisebb, nyáron is kisebb a forgalom. (A legforgalmasabb egy átlagos õszi csütörtök este). A reklámcsíkok hatékonységét a CT (click-trough, rákattintás) adatával mérik. Tanulmányok szerint 1997-ben a látogatók 1%-a, 1998-ban már csak 0,5 %- a kattitott a látott bannerre. Ez tehát nem at jelenti, hogy vásárolt, hanem hogy a banner által belinkelt oldalra ugrott – sokak szerint ez nem túl bíztató arány. Egyelõre azonban a hagyományos médiumokban megszokott reklámok nem jelentkeznek az interneten (pl. mosópor). Érdekes megfigyelni a portálok hirdetési szerkezetét (lásd: képek). Méret: hazánkban a 470x60 képpont méretû reklámcsík használt általánosan. Ritkábban, de elõforduló méretek: 130x60, 140x60, 150x70, 240x60, 120x90. A külföldi portálokon az 470x60 már kevésbé általános, a legtöbb portál inkább több kisebb reklámcsíkkal (illetve sok már nem is csík, hanem inkább kocka, téglaalap): az AOL 100x70-est, a CCN 165x135-öst, , az Excite 190x40-est, az MSN 230x30-ast, a NYT180x90 és 85x60 méretût használ.

Lyss

Beosztás: A magyar portálokon az oldal tetején és alján van reklámcsík (Origó, STOP, Kapu, Lyss, Prim), tetején és közepén (Index, Internettó), utóbbin középen két helyen is. A lap közbeni szalagreklámot egyébként a Netlapon szeretik a legjobban: itt 7 reklámcsík szakítja

meg a nyitólapot. A külföldi portálokon az oldal alji helyet legfeljebb önhirdetésre használják, de általában nem ismertek, a lap közepén pedig nincs hosszú szalaghirdetés, ha mégis, csak egy szûkebb, oldalsó hasábban.

Néhány hazai portál alapadata: Internetto: Indulás: 1995 (belõle vált ki 1999. májusban az Index szerkesztõsége) Pillanatnyilag nincs kinevezett fõszerkesztõ. Alapító: IDG Fenntartó: IDG Webcím: internetto.hu Euroastra: Alapító-fõszerkesztõ—laptulajdonos: Pósvári Sándor Fenntartó: euroASTRA Bt. Webcím: euroastra.com Postacím: 2476 Pázmánd, Deák u. 50. Telefon: 22/464-199 E-mail: [email protected] Datanet Indulás: 1998 eleje Fõszerkesztõ: Pécsi Ferenc Alapító: Petró Imre & Bodánsky György Fenntartó: GTS-DataNet Kft. Webcím: www.datanet.hu Postacím: 1134 Váci út 37/A. Telefon: 452-4400 E-mail: [email protected] Prim: Indulás: 1998. okt. Fõszerkesztõ: Vertes János Andor Alapítók: Vertes János, Balogh Attila Fenntartó: Prim Kft. Webcím: www.prim.hu Postacím: 1116 Budapest, Hunyadi Mátyás u. 32. Telefon: +36 1 228 3372, (30) 984 0220 E-mail: [email protected] Origo: Indulás: 1998. dec. Fõszerkesztõ: Weyer Balázs (Az elsõ fõszerkesztõ Nádori Péter volt (1998-2000) Alapító: Matávnet Kft. Fenntartó: Matávnet Kft. Webcím: www.origo.hu Postacím: Bp. X. Fogadó urca 4. Telefon: 432 07 42 (központi e-mail nincs!) Benne: Altavizsla, Freemail, Szoftverbázis, Apróhirdetés, Társalgó Netlap: Indulás: 1999.feb. Fõszerkesztõ: Meruk József Alapító: MERA Kft. Fenntartó: Netkapu Rt. Webcím: www.netlap.hu Postacím: 1122 Maros u. 27. I/2 Telefon: 212-93-46 E-mail: [email protected] Lyss: Indulás: 1999. tavasz Alapító-fõszerkesztõ: Falussy Gábor Fenntartó: LYSS kft. Webcím: www.lyss.hu Postacím: 1155 Bp. Dembinszky u 1 Telefon: 3073912 E-mail: [email protected]

Origo

Index: Indulás: 1999. máj. (Szerkesztõsége ekkor vált ki az Internettóból, melyet 1995-ben alapítottak) Nincsen fõszerkesztõ, a szerkesztõség vezetõje Uj Péter hírigazgató, a tartalomfejlesztési vezetõ Gerényi Gábor. Alapító: Korösi Ákos, Braun Róbert, Kéki Balázs, Gerényi Gábor, Nyírõ András, Uj Péter Fenntartó: Index.hu Rt. Webcím: www.index.hu Postacím: 1132 Bp. Victor Hugo u. 18-22. Telefon: E-mail: központi nincs. [email protected], [email protected] Benne: Törzsasztal (Fórum), Humor Harold viccoldal, Zsargon internetes szlenggyûjtemény, Index lapcsalád (vidéki és határon túli mutációk), i-mail, Index Rádió. Hunnia: Indulás: 1999. szept. Alapító-fõszerkesztõ: Puskás Attila Sándor Fenntartó: Hunnia.net Kft. Webcím: www.hunnia.net Postacím: :1074 Bp. Rákoczi út 44. Telefon: 352-52-06 E-mail: [email protected], [email protected] Stop: Indulás: 1999. szept. 6. Fõszerkesztõ: nincs. Gautier Tamás tartalomfejlesztési igazgató és Miskolczy Csaba produkciós igazgató irányitják a munkálatokat. Fenntartó: telnet Magyarorszag Rt. Webcím: www.stop.hu Postacím: 1136, Bp, Pannonia utca 11. Telefon: 330-3333 E-mail: [email protected] Benne: EXTRA webtárhely, Netposta ingyenes email, AproNet apróhirdetés, PGS vendégkönyvszerver Kapu: Indulás: 1999. okt Fõszerkesztõ: nincs Alapító és fenntartó: Kapu Kft Webcím: www.kapu.hu Postacím: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Telfeon: 2660163 E-mail: [email protected] Ha: Fõszerk: Weiler Péter Web: www.habostorta.hu Posta: 1136 Bp. Balzac u.39. Tel: 349 61 50 Mail: [email protected]

Prim

Startlap: Fõszerk: Tamás Mihály Fenntartó: VNU Budapest lapkiadó Rt. Webcím: www.startlap.hu Postacím: 1037, Budapest, Bokor u. 15-19. Telefon: 4373601 E-mail: [email protected] EOL Elender Online: Indulás: 1999. aug. 10. Profil: gazdasági hírek. Benne: Kincskeresõ

0 Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. ysa portal es chomuv uogmuc. (Uj Péter: Portalológia, Internetto, 1998. dec. 18. Idézi: w3.swi.hu/komocsip/ 0 (1) Andrew Bartels, 1999, idézi: GalántaiZ és Tóti B: Sárkányok és portálok, telnet Magyarország 2000.) 0 Komócsi Péter: Magyar internet portálok összehasonlítása, w3.swi.hu/komocsip/ (Multimédia a gazdasági életben c. tárgy hallgatói elõadásának anyaga 1999. október 12.) 0 www.extra.hu/realitycheck 0 Komócsi Péter: Magyar internet portálok összehasonlítása, w3.swi.hu/komocsip/portals1.html 0 u.ott 0 yahoo.com, excite.com, lycos.com, go.com, nbci.com, aol.com, altavista.com 0 u. ott, de /portals2.html 0 A hazai portálok nyitólapjának mérete egyébként több képernyõoldal, ami az áttekinthetõséget is csökkenti. 0 Egy animált gif hirdetés 47 kB 0 Egy animált Gif 174 kB 0 Három frame-bõl áll a nyitólap

STOP

0 Ez 2000. elején 600 px szélességet jelentett, ami azóta már megnõtt 0 STOP-A testreszabható portál. 1999. szept. http://www.telnet.hu/sajto/sajtoanyag.doc 0 w3.swi.hu/komocsip/portals3.html. 1999. okt. 12

A legnagyobb portál, a Yahoo.

Onine napilapok.