INTERJÚ DR. HARGITAI ZOLTÁNNAL,

Orvosok Lapja A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata

2013 | 11

Sportsikereink Már nem jönnek a szlovák gyógyítók INTERJÚ DR. HARGITAI ZOLTÁNNAL, a MOK KomáromEsztergom Megyei Területi Szervezetének elnökével

kö s zön tő

Szeresd felebarátodat… … mint tenmagadat, hogy hosszú életű légy a Földön. Ezen ősi szeretetparancs jutott eszembe, amikor az orvos-beteg partneri viszonyról, különösképpen pedig az annak részét képező kommunikációról rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként szólaltam meg a közeli napokban a MOTESZ rendezésében bonyolított Magyar Orvostudományi Napok alkalmával.

Manapság egyébről sem harsog a média, mint a hálapénzről, az orvosokat lejárató különböző rémtörténetek tálalásáról, és természetesen a gyógyító ágazat ellehetetlenüléséről is, mindazon közben megfeledkezve nagyon fontos és alapvetően könnyen kezelhető, az Dr. Éger István orvos és beteg kapcsolatát meghatározó kérdésekről, mint amilyen a kommunikáció is. Köteteket lehetne írni e témáról, álljon ezért itt csak néhány alapgondolat. Unos-untig hangoztatott dolog, hogy az orvos-beteg viszony legfontosabb alapvetése a bizalom kell/ kellene legyen. Különösen igaz ez napjainkban, amikor egyes felmérések szerint a betegségek 30%-a pszichoszomatikus eredetű, mely esetekben e bizalomnak, és az azon alapuló jó kommunikációnak kulcsszerepe van a gyógyulásban. Liberalizálódó és technicizálódó világunkban egyre inkább vádként olvassák fejünkre a betegeinkkel szemben fennálló információs aszimmetriát, mintha valójában ez valami ördögtől való. és az orvoskar által mesterségesen fenntartott és védett dolog volna. Amióta az Internet keresőjébe szinte bármilyen kulcsszó beírására ömlik az információ – legyen az hiteles, avagy téves, netán szándékosan félrevezető –, a páciensek egy része könnyen keveri össze a kezelőorvosával szembeni emberi egyenjogúságát a tudásbeli egyenjogúsággal, ami rendkívül bizalomromboló dolog. Ilyenkor az ügybuzgó riporter előszeretettel teszi fel a kérdést: „Mit tetszenek tenni az információ-aszimmetria csökkentése érdekében?” – mintha mi tehetnénk róla. Holott a megoldás teljesen világos: 6 év orvosegyetem, + egy-két szakvizsga, + egy-két évtized gyakorlati tapasztalat, és a dolog máris rendben van. Félretéve a viccet,

tény és való, hogy eme aszimmetria csökkentése, egyáltalán a beteg bizalmának elnyerése, megőrzése érdekében a jó, empatikus kommunikáció kulcskérdés. És valljuk be őszintén, e téren azért akad még tennivaló bőséggel, dacára annak, hogy a fiatalabb generáció verbális kommunikációs készsége sajnos egyre szerényebb, az olvasottság, az élő, de igényes nyelvhasználat hiánya, a divatos, ám az egészséges gondolkodást ellustító képi kommunikáció határtalan térnyerése mind-mind nehezítő tényező. Ám felmentést nem ad, a beteggel beszélni kell érthetően, az ő nyelvén, amennyire ez csak lehetséges! Az nem fordulhatna elő, hogy a páciens ne kapjon időben kellő felvilágosítást kezelőorvosától a diagnosztikai tevékenység kapcsán született megállapításokról, a rá váró – esetleg nem túl kellemes – kezelések mibenlétéről, azok eredményéről, netán eredménytelenségéről. Az nem fordulhatna elő, hogy a gyógyintézményből távozván a betegnek fogalma se legyen, milyen dokumentációt kapott a kezébe, miről szól mindaz, amivel útjára bocsátották, és még sorolhatnám. Pedig mindez sajna nem ritkán manapság, megsértve ezzel nemcsak a beteg törvény biztosította jogát az informálódáshoz,

de mindenekelőtt azt a bizalmi légkört, melynek felépítése mindkét fél elemi érdeke lenne, továbbá számtalan panaszbeadvány, pereskedés, sőt nem egy büntetőügy sem látna napvilágot, ha kellő időben elhangzana az a néhány szükséges mondat – netán egy kedves mosoly kíséretében. Márpedig, valljuk meg őszintén, mindez ingyen van, és nem is lehet pénzkérdés! Természetesen bőségesen vannak mentségeink is. Kevesen vagyunk, kegyetlenül túlterhelve, naponta igaztalanul hergelve és megbántva, értelmetlen, nem egy esetben ostoba adminisztrációs teendőkkel elárasztva, helyenként kiégetten – amint azt a közelmúltban publikált felmérésünk is bizonyítja. Számos próbálkozásunk vall kudarcot, sőt nem egy esetben szerényebb kulturáltsági tapasztalatokkal bíró pácienseink részéről kimondottan váratlan és indokolatlan ellenreakciót eredményez, ami végső soron bezárkózásra, a kommunikáció elől defenzívába menekülésre ösztönöz. Mégis amondó vagyok, hogy próbáljunk többet és jobban kommunikálni. Talán az egyetlen dolog, amivel úgymond, nem tudnának mit kezdeni, ami javíthatná megtépázott imázsunkat, a kedves orvos képe. Azé, aki mosolyog, vagy legalábbis nem morcos, és aki beszél a betegével. Beszél vele, mert nemcsak jól felfogott érdeke diktálja azt, hanem empátiás készsége is, amely ott dolgozik bennünk a mindennapokban, folyton-folyvást sugallva: úgy tégy mással, ahogy szeretnéd, hogy veled tegyenek. Ezért a bevezetőben idézett ősi parancs. És lehet, hogy többre mennénk vele, mint sok egyéb eddigi – az elmúlt évtizedek során sikertelen – érdekérvényesítő akciónkkal.

Dr. Éger István

Orvosok Lapja 1 2013 | 11

ta r talom

Impresszum

kö s zö n t ő Szeresd felebarátodat…

1

O RVO S K A M A R A Állásfoglalás Már nem jönnek a szlovák gyógyítók Betegek, de gyógyítanak Számoljunk együtt, „számoljon velünk”!

3 4 6 8

SZ A K M A I O L D A L Negyedik helyen az orvosok a szakmák bizalomlistáján Vendégorvosok német nyelvi ismeretei (Emigránsok?) Tisztességes nyereség nélkül nem lesz megfelelő színvonalú áru és szolgáltatás Az orvoslás jövőjéről egy genetikus orvos geek szemszögéből Az orvostudomány újabb magyar eredményei Szabad a betegáramlás, de inkább itthon gyógyuljon a magyar beteg! Késésben vagyunk Uniós betegek lettünk A vizeletkontinencia és a modern tudomány Figyelmeztető jel a betegek elfordulása a klasszikus európai orvoslástól Korán jött babák súlyos feladványai

10 12 14 17 20 22 24 27 28 34 37

A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők: Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület: Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u. 100. Telefon: (06-1) 302-0065, Fax: (06-1) 354-0463 E-mail: [email protected], Web: www.mok.hu Az Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a www.mok.hu weboldalon és a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató Lapterv és tördelés: Mátyus Gergely

o r vo s t ö r t én e t A rákkutatás élharcosainak egyike: Otto Heinrich Warburg

40

K U LT Ú R A Ismét nyitva a zene alma matere

42

anno Anno– Novemberben történt

44

Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, 15 000 Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Tamás Andrásné, Telefon: (1) 269-4391/100 m. Fax: (1) 269-4392 E-mail: [email protected] Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban (e-mailen v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) 269-4391/128 m., [email protected]

S P O RT– O RVO S Zágrábi sikereink Magyar Orvosok Sportegyesülete évértékelője

Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. Minden kamarai tag részére ingyenesen jár.

46 48

Hirdetésszervezés: Hirdetési vezető: Kiss Judit Telefon: (06-1) 302-0065, E-mail: [email protected] ISSN 1785-7198 Szaklapunk évenként tíz alkalommal, 42.100 példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját.

Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja 2013. január 1-jétől 27 600 Ft. A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: 11100104-19008501-37000004 A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát!

2

Orvosok Lapja 2013 | 11

A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be – havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben az esedékes hónap 10. napjáig – félévente átutalással, két egyenlő részletben a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig – évente egy összegben átutalással, a tárgyév március 31. napjáig

in terjú ORVO SK A M A R A

Állásfoglalás MOK Etikai Kollégiuma részéről, az elhunytból történő szervadományozás, a szervátültetés elősegítése tárgyában, melyet a Szervkoordinációs Iroda kezdeményezésére, azzal együttműködve dolgoztak ki.

Az elmúlt 50 év során a szervátültetés világszerte bevált gyakorlattá vált, ami óriási jótéteménnyel járt több százezer beteg számára. Az utóbbi két évtizedben az emberi szervek szervátültetésre történő felhasználása folyamatosan növekedett. Napjainkban a szervátültetés a betegek érdekeit leginkább szolgáló, legköltséghatékonyabb kezelés végstádiumban lévő veseelégtelenség esetén, míg olyan szervek végstádiumú elégtelensége esetén, mint a máj, a tüdő és a szív, az egyetlen rendelkezésre álló kezelés. A szervek szervátültetés során történő felhasználásának azonban vannak kockázatai. A szerv átültetés céljából történő, széleskörű, terápiás célú alkalmazása megköveteli, hogy a szervek minősége és biztonsága olyan legyen, hogy minimális szintre csökkenjen a betegségek átadásának kockázata. A jól szervezett nemzeti és nemzetközi transzplantációs rendszerek, valamint az elérhető legjobb szaktudás, technológia és az innovatív orvosi kezelések alkalmazása jelentős mértékben csökkentheti az átültetett szervekkel kapcsolatos kockázatokat a recipiensek tekintetében. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint kétszer annyi beteg kerül évente transzplantációs várólistára, mint ahány átültetést végeznek a világon.

Az Európai Unióban jelenleg 57 ezer beteg vár alkalmas donorszervre, miközben naponta 12 beteg meghal, mert nem tudja megvárni a neki alkalmas donorszerv érkezését. A terápiás célokra használt szervek hozzáférhetősége attól függ, hogy az Unió polgárai készek-e szervadományozásra. A mai napon több mint háromszor annyi beteg van várólistán Magyarországon, mint amennyi átültetés történik egy egész év alatt. Magyarországon az utóbbi évtizedek jelentős szakmai és szervezési munkája eredményeként lehetőség van vese, szív, máj, kombinált vese és pancreas, csontvelő és tüdő átültetésére halott donorból, vese és máj esetén pedig élő donorból. A hazai szervdonációs és transzplantációs folyamat központi koordinálását az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) működő Szervkoordinációs Iroda végzi, amely éjjel-nappal hívható ingyenes zöld számon. A szervátültetéseket az OVSZ vércsoport- és vírusszerológiai, valamint immungenetikai laboratóriumaival együttműködve a négy, orvostudományi karral rendelkező egyetem megfelelő klinikáin és speciális kórházi osztályokon, továbbá az Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI) végzik. Közismert, hogy a szervátültetésre szoruló betegek várólistára ke-

rülnek, 2013. július 1-jétől, hazánk teljes jogú Eurotransplant-csatlakozása óta pedig a szervezet leideni székhelyű központi várólistájára. Az Eurotransplant-várólista és szervallokációs rendszer szigorú pontrendszerrel szabályozott, mely kizárja jogtalan előny vagy hátrány lehetőségét. A szervátültetésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések – így az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998 (XII.27.) EüM rendelet, továbbá a 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól – betartása kötelező. A tapasztalatok és több országos felmérés szerint az agyhalált szenvedő lehetséges donorok bejelentése sajnos sok esetben nem történik meg, és ezért számos beteg esik el az életmentő szervátültetéstől. Végstádiumú szervelégtelenségben szenvedő, várólistán levő beteg megmentése adott esetben csak szervátültetéssel lehetséges. Az életmentő szervátültetésekhez szervekre van szükség. Ezért a MOK Etikai Kollégiuma felhív minden orvost, hogy lelkiismeretesen segítse elő az általa nem is ismert, szervátültetésre szoruló betegek javának szolgálatát a potenciális donorok jelentésével minden esetben, amikor agyhalál jeleit észleli. Az Etikai Kollégium ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy jogi lehetősége az elhuny donor hozzátartozójának nincs a transzplantációs célú szervkivétel megtiltására. Az erre vonatkozó jogszabályok betartása a gyakoribb szervátültetés lehetőségének elérése céljából mindannyiunk közös érdeke.

MOK Etikai Kollégiuma


ORVO SK A M A R A

Már nem jönnek a szlovák gyógyítók Területét és lélekszámát tekintve viszonylag kis megyének számít Komárom-Esztergom, de talán éppen ezért mutatkoznak a másutt könnyen áthidalható problémák igen súlyosnak. Általános a gond: szakemberhiány, idősödő orvosok, profilváltó intézmények, nehezen járható utak. Hargitai Zoltán területi elnököt kérdeztük. Dr. Hargitai Zoltán

– Mi jellemzi a megye egészségügyi munkaerőhelyzetét létszámban, szerkezetben? – A kép meglehetősen színes és változatos. Komárom-Esztergom megye a Vértes hegység mentén jól láthatóan két elkülönült részre oszlik. Délnyugat-Tatabánya, valamint a megye északi részének az alapellátása gyakorlatilag megoldott. Más kérdés az átlagéletkor. A szakrendelőket nagyrészt nyugdíjas, vagy a nyugállományhoz már igencsak közel álló szakorvosokkal működtetik, s az alapellátásban is fehér hollónak számít a fiatal kolléga. Kisbéren, Oroszlányban, Komáromban és Tatán eközben gyakorlatilag megszűnt az aktív fekvőbeteg-ellátás. Ezt a funkciót a tatabányai Szent Borbála kórház végzi. A kis kórházak krónikus és rehabilitációs szerepet visznek, esztergomi központtal (a megye Vértes vonalától északkeletre eső része). Ez utóbbi területet már hosszabb ideje a Vaszary Kolos Kórház, valamint az esztergomi, dorogi és nyergesújfalui rendelőintézetek látják el. A Dorogon hajdan működött bányász önsegélyző

4


kórház jelenleg önálló nonprofit ápolási intézményként fogad betegeket, de mindenütt szakrendelő is működik. A korösszetétel ezen a területen is hasonló. Mindenhol jellemző a középkorú szakemberek hiánya, igaz, az utóbbi időben a két nagy kórházban néhány rezidens is elkezdett dolgozni. A korhatárhoz kötött nyugdíjkényszer Esztergom szülészetén okozott a megszűnés veszélyét is felvillantó krízishelyzetet, amit a kórház vezetésének szerencsére sikerült megoldani. – Mit veszít a megye azzal, hogy a komáromi kórház teljes profilváltáson esett át? Arra gondolok, hogy ott van Komárno a másik oldalon, elindult a határokon átnyúló ellátás, helyi híd van a Dunán, a munkaerő is szabadon mozgott.

A korösszetétel ezen a területen is hasonló. Mindenhol jellemző a középkorú szakemberek hiánya, igaz, az utóbbi időben a két nagy kórházban néhány rezidens is elkezdett dolgozni.

– Szlovákia könnyű elérhetősége Komáromban és Esztergomban is speciális helyzetet teremtett. Az euro bevezetése előtt az esztergomi kórház ápolási gondjait nagyban könnyítették a hídon átjáró felvidéki ápolónők, aki között magyarok és szlovákok is voltak. A kórház ellátási szerződésben állt az egyik nagy szlovák egészségbiztosítási pénztárral, s a kooperáció hosszú időn át jól működött. Sokan jöttek át Esztergomba a távolabb lévő nyitrai kórház helyett. Komáromban a Nokia cég alkalmazott nagy számban felvidéki munkásokat, akik a munkaegészségügyi ellátás mellett itt választottak háziorvost is. A közösségi pénznem szlovákiai bevezetése, valamint a Nokia bezárása után azonban mindezek a jól bevált gyakorlatok megszűntek. – Milyen a kapcsolat az alapellátás és a szakellátó egységek között? – Az alapellátás kettős kötődésű, az alapszakmákban mindkét helyen a területi kórházhoz fűződnek, specialitások esetén pedig a tatabányai terület Győrhöz, az esztergomi

ORVO SK A M A R A

terület pedig nagyrészt a budai kórházakhoz tartozik. Ebben a tekintetben sajnos fokozódott a megye kettéosztottsága. – Megítélése szerint hogyan változtat a településfejlesztési elképzeléseken a komáromi kórház profilváltása? – Szerintem a település fejlesztésére az intézmények státusa, lokalizációja nem hat lényegesen. – Mennyire „hézagmentes” a megye lakosainak ellátása? – A mentőútvonalak és az elérhetőségek nehézségei inkább a tatabányai térséghez tartozókat sújtják, itt nagyobb távokat kell megtenni másodrendű, kanyargós útvonalakon. Az esztergomi területen az ellátás

és a mentés is jelentősen könnyebb. Az előjegyzési rendszerek mindkét területet egyformán érintik. – A közelmúltban helyi kamarai választásokat tartottak, amelyek azonban nem hoztak eredményt. Mi volt ennek az oka? – A helyi, konkrétan az esztergomi választókerületi elnök választását már az új alapszabálynak megfelelően, több gyüjtőurna kihelyezésével, határidők megadásával szerveztük meg. A beérkezett szavazatok száma valamivel több volt, mintha választóközgyűlést hívtunk volna össze, azonban így sem érte el a tíz százalékot. – A helyi választási fiaskó ön szerint jelentheti-e egyfajta elő-

„Véleményem szerint a végletekig elfárasztott, apátiás orvostársadalomtól nagyobb kamarai aktivitást illúzió elvárni. ”

képét az országos köztestületi választásnak? – Véleményem szerint a végletekig elfárasztott, apátiás orvostársadalomtól nagyobb kamarai aktivitást illúzió elvárni. Az országos választásoknak persze jóval nagyobb lesz a tétje, ám szerintem könnyen előfordulhat, hogy az is kudarcba fullad. – Általában milyen nehézséggel kell szembenézniük a mindennapos köztestületi munka során? – A legnagyobb nehézség az érdektelenség, a fásultság, amely évről évre érezhetően fokozódik. Egy jogosítványok és tekintély nélküli kamarának ebben a formában csak a vegetálásra van lehetősége.

Niczky Emőke

Idén lenne 70 éves dr. Medgyesy Miklós. 1943. 11. 11-én született Budapesten, a SOTE-n végzett 1967-ben. Gyermekgyógyász, illetve aneszteziológusi és intenzív terápiás szakvizsgát szerzett. Dolgozott a Szent Rókus kórházban, az I. sz. Gyermekklinika szívsebészetén, a Péterfy Sándor utcai Kórházban, kivonuló mentőorvosként, üzemorvosként, majd 1987-től 2006-ig főorvosként a Nyírő Gyula kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályát vezette. Fáradhatatlan volt a betegellátásban, kollégái képzésében. Rohamosan előrehaladó betegséget követően, 2011. március 28-án hunyt el. Emlékét örökre őrzik családja, munkatársai, tanítványai, betegei. Dr. Pongrácz Sándor urológus főorvos 1945. júl. 3-án született. Orvosi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte, 1969-ben szerzett diplomát. Pécsen, az Urológiai Klinikán nyert állást, és ott tett szakvizsgát 1975-ben. Ezután került Mosonmagyaróvárra, ahol a Karolina Kórházban végezte sokáig az urológiai betegek operatív, majd haláláig az ambuláns ellátását. Hirtelen jött, súlyos betegség miatt, rövid szenvedés után, 2013. szeptember 8-án elhunyt. Mi, akik kollégái és munkatársai voltunk, szeretettel és tisztelettel emlékezünk sokszínű egyéniségére. dr. Cserháti Géza sebész főorvos Dr. Jávor Péter (született: Budapest, 1949) sebész, aneszteziológus szakorvos Pásztói Margit Kórház 2013. július 28-án, 64. évében elhunyt. Tisztelt Olvasóink! A jövőben lehetőséget szeretnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelentetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az [email protected] címre várjuk.


ORVO SK A M A R A

Betegek, de gyógyítanak Többet sportolnak, kevesebbet dohányoznak – ös�szességében azonban nincsenek a lakosságnál jobb egészségi állapotban hazai orvosaink. A többi között ez derül ki a MOK és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatásából. Az Európában szinte egyedülálló vizsgálatról előző lapszámunkban már részletesen, egyéni „vallomásokkal” gazdagítva beszámoltunk. Most összefoglalónk következik.

A széles spektrumot felölelő, ös�szetett kérdőívet az orvosok több mint 16 százaléka küldte vissza, a fiatalabb korosztályban inkább a nők, míg az idősebbek közül a férfiak mutattak nagyobb aktivitást. Kiderül a demográfiai adatokból az is, hogy a válaszadók zöme budapesti vagy Pest megyei orvos, míg a többi megyéből nagyjából azonos arányban érkeztek vissza az ívek. Az ötszázalékos mértéket Csongrád és Hajdú-Bihar megye lépte át, a többi megye válaszaránya 1,2 százalék (Nógrád) és 4,7 százalék (Baranya) között mozgott. Ez elvileg tükrözheti az egyes területek orvos-ellátottságát is. A főállást tekintve csaknem felerészben szakorvosoktól érkezett válasz, akik zömmel a fekvőbeteg-ellátásban dolgoznak. Őket arányban az alapellátók, majd a járóbeteg-ellátók követik, de több mint 14 százalékban találni olyan szakembereket is, akik például társadalmi szervezetnél vagy az államigazgatásban tevékenykednek. Mivel az összes válaszadó csaknem 50 százalékának másodállása is van – leginkább a privát ellátásban –, így átlagosan 1,57 munkahelyen dolgoznak, vagyis egy orvos

6


1. á b r a . BETEGS É GSTR U K T Ú R A A L A K U L ÁS A A megkérdezett orvosok körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás (33,3%) az izom-és csontrendszeri betegség (25,6%) az allergia (20,3%) a szembetegségek(16,9%) és a gyomor-bélrendszeri betegségek(13,2%) fordulnak elő.

jellemzően több helyen dolgozik. A megkérdezett orvosok átlagban több mint egy szakvizsgával rendelkeznek (egyetlen szakvizsgáról 13,8 százalékuk, míg ötnél többről 0,2 százalékuk számolt be). Lakóhelyükkel, lakásukkal nagyjából elégedettek az orvosok, ám munkahelyükkel, személyes kapcsolataikkal már kevésbé. Rossz „osztályzatot” kapott a munkahely infrastruktúrája, felszereltsége, a legkedvezőtlenebb képet pedig a munka anyagi honorálása mutatta a megítélése alapján. A válaszadók csaknem 20 százalékának a nettó havi összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot, sőt másfél százalékban találni

Többet sportolunk…

2. ábr a. s po r t ol á s A lakossági adatok azt mutatják, hogy az orvosok heti szinten jelentősen többet sportolnak. (57,2% vs. 27,8%)

nettó 70 ezer forintos bevételt is. Ezzel szemben kevesen, mindös�sze 7,5 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy jövedelmük 500 ezer forint, vagy annál több. Különösen érdekes az anyagi helyzet változása az elmúlt három év tükrében. Erre a kérdésre 4608 orvos válaszolt, és többségük közepesnek ítélte a képet. Majdnem 10 százalékban úgy vélték, helyzetük sokat romlott, s csupán 7,3 százalékuk mondhatta el, hogy anyagilag nagyot lépett előre. Arra is kíváncsiak voltak a kutatók, milyennek látják az orvosok a magyar egészségügy helyzetét. Itt volt a legkisebb a szórás, ugyanis nem akadt egyetlen olyan orvos sem, aki a „nagyon jó” választ adta volna. Ezzel szemben a válaszok többsége (40 százaléka) éppen az ellentétes póluson halmozódik, azaz az orvosok zöme nagyon rossznak látja a helyzetet. Abban sem sokan bíznak – mindössze 3 százalékban –, hogy az elkövetkezendő öt évben lényegesen javul majd a kép, vagy saját helyzetük az egészségügyben. Sőt, figyelemre méltó, hogy az utóbb kérdésben a válaszadók több mint 17 százaléka kifejezett romlást prognosztizál.

ORVO SK A M A R A

3. á b r a . E L M Ú LT É VBEN E L ŐF O R D U L Ó BETEGS É GE K : ÖSSZE H A S O N L ÍTVA A H S 2 013 L A KO SSÁG I M I NTÁVA L Előforduló betegség

Hungarostudy elmúlt év %(n), Orvosok elmúlt év%(n)

cukorbetegség

8,3 (164) 6,8 (325)

májbetegség

1,5 (29) 0,8 (40)

depresszió

3,5 (69) 3,7 (178)

daganatos betegség

2,3 (45) 3,2 (155)

neurológiai betegség

2,6 (125)

magas vérnyomás

21,5 (428) 30,1 (1441)

agyérbetegség

2,1 (42) 1,3 (61)

szívinfarktus

7,8 (156) 1,3 (61)

egyéb szív-érrendszeri betegség

9 (429)

allergia

5,8 (117) 13,2 (634)

gyomor-nyombélfekély

3,5 (70) 3,2 (151)

egyéb gyomor-bélrendszeri betegség 3,2 (63) 8,6 (411) vesebetegség

3,2 (64) 1,6 (78)

izom-csontrendszeri betegség

9,3 (185) 17,8 (853)

Nem meglepő az eddigiek alapján, hogy igen sokan – majdnem 17 százalékban – terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező 1-2 éven belül. A migrációs szándékot jelző válaszadók között meglehetősen nagy, 34,6 százalékos a 35 év alattiak aránya. A külföldre igyekvők közül többeknek (18,1 százalék) már van is megállapodása, 11 százalék pedig kapcsolatban áll külföldi intézményekkel. Az előbbiek a teljes minta 3,2 százalékát, míg az utóbbiak a 2 százalékát teszik ki. Talán a legdrámaibb módon jellemzi a helyzetet az a megoszlás, amely az újrakezdéssel kapcsolatos kérdésre érkezett. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a válaszadók egynegyede más pályára lépne, ha újból kezdhetné. Különösen nagy problémának tekintik az orvosnők és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók a hivatás és a család összeegyeztetését. Az összes válaszadónak körülbelül a fele is úgy nyilatkozott, hogy ez gyakran, vagy nagyon gyakran okoz gondot a számára. Eszerint tehát a férfi kollégák között is többen vannak, akiknek a családi élet és a munka összehangolása nehézségekbe ütközik. Szintén magasabb a nőknek és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosoknak az aránya a feszült-

…és kevesebbet dohányzunk

séget, túlterheltséget illetően. Az összes válaszadónak egyébként a 63 százaléka érzi magát nagyon túlterheltnek, 32 százaléka pedig gyakran, vagy nagyon gyakran feszültnek. Jelentős érzelmi kimerültségről 23,5 százalék számolt be, emellett igen nagy arányban (19 százalékban) jeleztek komoly deperszonalizációt. A legmagasabb arányt a magas fokú teljesítményvesztés érte el: az erre a kérdéskörre válaszoló 4476 orvos 39,7 százaléka nyilatkozott így. A kutatók négy dimenzióban vizsgálták az orvosok egészségi állapotának mutatóit. Szubjektív megítélés alapján alig több mint

10 százalék jellemezte kiválónak saját egészségi állapotát, a legtöbben (40,4 százalék) elég jónak minősítették azt. Közepesnek 35,3 százalék ítélte a helyzetet, elég rossznak látja 11, 6 százalék, és sajnos 2,5 százalékban érkezett olyan válasz is, amely szerint „nagyon rossz” a helyzet. Beszédes, hogy a válaszadók csaknem 8 százaléka szerint a saját egészségi állapot sokat romlott az elmúlt öt év során, s csupán elenyésző mértékben érkezett ennek éppen az

ellenkezőjére válasz. A legtöbben magas vérnyomással, izom- és csontrendszeri betegséggel küzdenek (összesen 58,9 százalék), de a válaszadók között több mint 20 százalékban találni allergiától, szembetegségtől szenvedőt is. Összehasonlítva az elmúlt évi lakossági minta eredményeivel, kiderült, hogy a magas vérnyomást, a daganatos betegségeket, az allergiát, a gyomor-bélrendszeri problémákat, valamint az izom-csontrendszeri betegségeket illetően az orvosoknál rosszabb a helyzet. Különösen nagy az eltérés a magas vérnyomás tekintetében; ez a probléma csaknem tíz százalékkal több orvost érint, és gyakoribb körükben a pszichoszomatikus tünetek megjelenése is. Amikor az egy éven át tartó teherbeesési próbálkozásokat hasonlították össze a kutatók a két mintában, arra jutottak, hogy az orvosnőknél gyakoribb a sikertelenség, magasabb a spontán vetélések aránya is. Meddőségi kezelésben ugyancsak többen vesznek részt közülük. Mindeközben az orvosok több szempontból is próbálnak egészséges életmódot folytatni. Az átlagnál sokkal kevesebben – harmadan�nyian – dohányoznak, ugyanakkor heti szinten lényegesen többet mozognak. Feltételezhető, hogy e két tény nem jelent elegendő ellensúlyt. A kutatás megállapítása szerint elsősorban az orvosnők, a fekvőbetegeket gyógyítók, valamint a fiatal szakemberek vannak leginkább kitéve a kiégésnek, a feszült helyzeteknek, s számukra a legnehezebb összeegyeztetni a családot a hivatással. Az általában jelentős heti munkaterheléssel dolgozó orvosok egynegyede nem vállalná újra a hivatás, a válaszadók fele pedig úgy véli, az elkövetkező öt évben kifejezetten romlik majd az egészségügy helyzete. Niczky Emőke


ORVO SK A M A R A

Számoljunk együtt, „számoljon velünk”! A szeptemberi és októberi számokban röviden bemutattuk a megújuló MOK Komplex Kft.-t, céljait, törekvéseit, az Önökkel történő együttműködés lépéseit. Ebben a lapszámban az eddig elért tárgyalási eredményeinkről, és az első gyakorlati lépésekről szeretnénk Önöket tájékoztatni.

Az októberi Fogorvosi Konferencián (2013. október 17–19.) „debütált” a MOK Komplex Kft. és az igényfelmérő, melynek segítségével szeretnénk tájékozódni a MOK-tagság biztosítási, pénzügyi, vásárlási, megtakarítási szokásairól, igényeiről. Ezúton is szeretnénk megköszönni több mint 200 fogorvosnak, hogy a konferencia

8


sűrű menetrendje mellett is szakított időt arra, hogy a MOK Komplex tanácsadói csapatával elbeszélgessen, és az igényfelmérő kérdőívünket kitöltse. A „rövid találkozás” leendő ügyfeleinkkel számunkra rendkívül tanulságos volt! A MOK-tagok pozitív visszajelzéseiből pedig egyértelműen lehetett következtetni arra, hogy a

MOK Komplex Kft. törekvéseinek van létjogosultsága. Az elmúlt néhány hónap előkészületi munkálatainak első fázisa lezárult, november 18-án a MOK Komplex Kft. tanácsadói csapatából 30 kolléga elkezdi tanácsadói tevékenységét. Mit kérünk? Mivel az élet számos területén ápolunk baráti, üzleti kapcsolatokat orvosokkal, tudjuk mennyire nehéz egy rendkívül sokoldalú tevékenységet végző, elfoglalt emberrel időpontot egyeztetni, optimális időt szánni arra, hogy megismerjük az igényeit. Tanácsadóink természetesen maximálisan igyekeznek az Önök időbeosztásához alkalmazkodni, kérjük az Önök rugalmasságát is! Miért érdemes a MOK Komplex Kft. tanácsadójával találkozni? Az első találkozó 3 dologról szól. Egyrészről az igényfelmérő kérdőívünket szeretnénk Önnel kitölteni, melynek segítségével egyedi ajánlatokat tudunk Önnek az élet

ORVO SK A M A R A

számos területéről kidolgozni! Másrészről amennyiben Ön „vállalkozó” orvos, szeretnénk a megújuló „MOK Doktor” kötelező felelősségbiztosításról, annak előnyeiről tájékoztatni! Harmadrészről az MKB Biztosítóval közösen kidolgoztunk az Ön családtagjait érintő rendkívüli kedvezményeket tartalmazó csoportos kockázati életbiztosítást, melynek feltételeiről tájékoztatást kívánunk nyújtani! Minőség, mennyiség, visszatérítés! Elsődleges feladatunk az volt – és ez a jövőben sem változik–, hogy megtaláljuk, kidolgozzuk, és az Önök számára testre szabjuk az életünk mindennapjait érintő termékeket, szolgáltatásokat. Logikusan minél nagyobb számban tudjuk ezeket sikerrel ajánlani az Önök megelégedettségére, annál nagyobb kedvezményeket, visszatérítéseket kapunk a

partnercégektől, és annál nagyobb visszatérítéseket tudunk biztosítani ügyfeleinknek! Alapvető célunk, hogy a minőségi és mennyiségi értékesítésből származó versenyelőny minden egyes forintját Önök valódi visszatérítés formájában élvezhessék! Az ön véleménye fontos nekünk Azok között a MOK-tagok között, akik ebben az évben tanácsadónkkal történő személyes találkozó keretében hiánytalanul kitöltik igényfelmérő kérdőívünket, értékes nyereményeket sorsolunk ki. A nyeremények között szerepel 2 éjszakás wellness hétvége 2 fő részére teljes ellátással, digitális fényképezőgép, és ingyenes élet- és balesetbiztosítás! Minden kérdőívet kitöltő kamarai tag számára a MOK Komplex Kft. visszatéríti a 2014. évi 12. havi MOK tagsági díjat.

Kérdéseit, ötleteit, visszajelzését várják kollégáink 361 301 0804 telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen. A hatékony együttműködés reményében üdvözli Önt a MOK Komplex Kft. csapata. ÖNNEK IS JÁR LEGALÁBB 100 000 FORINT MEGTAKARÍTÁS ÉVENTE!

ALACSONY KOCKÁZAT

OPTIMÁLIS TŐKEVÉDELEM

KIEMELKEDŐEN MAGAS HOZAM “

...az egyik legjobb megoldás!...”


SZ A K M A I OL DAL

Negyedik helyen az orvosok a szakmák bizalomlistáján Az orvosoknak a válaszadók 84 százaléka szavazott bizalmat. Tízből kilenc megkérdezett a tűzoltóknak, a postásoknak és a tanároknak/tanítóknak szavazott bizalmat arra a kérdésre, hogy „mennyire bízik meg Ön az alábbi szakmák képviselőiben, illetve az alábbi intézményekben?” – a GfK Hungária 2013-as, a lakosság egyes szakmák iránti bizalmának mértékét felmérő ismételt vizsgálatában. Az utóbbi csoportban egyébként 2008-hoz képest (81 százalék) közel 10 százalékkal bíznak többen 2013-ban. A lista 4-5. helyén az orvosok és a katonaság áll: nekik idén 84, illetve 79 százalék szavazott bizalmat, közel azonos arányban, mint a korábbi években, egészen 2008-ig visszamenőleg. A 74 százalékkal a 7. helyen végzett rendőrök iránti bizalom pozitív irányba fejlődött a válság kezdete óta, csakúgy, mint a környezetvédők (71 százalék) és jótékonysági szervezetek (62 százalék) irányában. Ez utóbbi csoport mintegy 10 százalékkal több válaszadót volt képes megnyerni magának az elmúlt öt évben. A papság továbbra is minden második (52 százalék), az újságírók pedig tízből három válaszadó bizalmára számíthatnak (34 százalék), az ő esetükben számottevő változás nem látható a 2008. évi adatokhoz képest. Bizalmi veszteséget könyvelhetnek el az ügyvédek, akik iránt bizalommal a 2008. évi 60 százalék helyett 2013-ban már csak a válaszadók 53 százaléka fordul. A reklámszakemberekben és marketingszakemberekben bízók aránya némiképp mérséklődött. Ugyanakkor, feltehetőleg a gazdasági válság

10


1. tá b l á z at. A z e g y e s s z akm á k kép v i s e l ő i n e k b i z almat s z ava z ó k a r á n ya Az egyes szakmák képviselőinek bizalmat szavazók aránya 2013

2008

Tűzoltók

95

95

Postások

93

90

Tanárok, tanítók

90

81

Orvosok

84

86

Katonaság

79

78

Piackutatók

74

69

Rendőrök

74

70

Környezetvédők

71

69

Jótékonysági szervezetek

62

53

Bíróság, bírák

60

67

Köztisztviselők, önkormányzati képviselők

56

54

Marketing szakemberek

54

56

Ügyvédek

53

60

Papság

52

53

Szakszervezetek

51

45

Vállalatvezetők

51

47

Reklámszakemberek

39

44

Újságírók

34

34

Bankárok

31

48

Politikusok

16

17

Forrás: GfK Hungária „Szakmák iránti bizalom” vizsgálat

eredményeképpen, bizalmi válsággal küzd a bankárszakma, akik a korábbi tízből öt válaszadó helyett idén mindössze tízből három megkérdezett bizalmát élvezik. A bizalmi lista legvégén a politikusok állnak, akiknek mindössze a megkérdezettek 16 százaléka szavazott bizalmat idén. Ez az eredmény – bármilyen alacsony – javulást mutat a 2009. és 2010. évben mért arányhoz képest, és gyakorlatilag visszaállt a 2008-as szintre (17 százalék). A „szakmák iránti bizalom” vizsgálat 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült személyes megkérdezéssel a 15–69 évesek körében. Az adatok felvétele 2013 augusztusában történt. GfK Hungária

SZ A K M A I OL DAL

Ételintolerancia? A mindenevők tudják a választ erre az egyre gyakrabban felvetődő kérdésre. Bizonyos táplálék fogyasztása után jelentkező, nem IgE-modulált, gyakran késleltetett ételintolerancia-reakció legtöbbször abból adódik, hogy a szervezet az adott táplálék bizonyos komponensét nem képes feldolgozni. Előfordul, hogy többféle intolerancia egyszerre van jelen a betegnél, például irritábilis bélszindróma esetén a laktózérzékenységhez társul fruktóz-malabszorpció. A tej és tejtermékek, és az ezeket tartalmazó sokféle étel fogyasztása a hasmenést, bélgörcsöt, puffadást elszenvedő laktózérzékeny betegek számára ma már – hála a laktáz-enzimpótlásnak – nem jelent problémát. A hagyományos laktázkészítmények általában Aspergillus penészgomba-fajokból származó, ún. savas laktáz enzimet tartalmaznak, melyből igen ma-

gas enzimtartalmú készítményre van szükség a megfelelő hatás eléréséhez. Szemben a savas laktázokkal, melyek a gyomor savas közegében aktívak, a legújabb, Kluyveromyces élesztőgombából kinyert neutrális laktáz a vékonybél semleges pH-ján aktivizálódik, tehát pont ott hat, ahol szükség van rá. A neutrális laktázt tartalmazó pelletek bélben oldódó bevonata is ezt segíti elő. A fruktóz-malabszorpció, mely a laktózintoleranciához hasonló tünetekkel jár, a fruktóz felszívódását segítő GLUT-5 transzportfehérje hiányában alakul ki. Ilyenkor is egy enzim, a xilóz-izomeráz jelentheti a segítséget, mely a vékonybélben a fruktózt könnyen felszívódó glükózzá alakítva akadályozza meg az erjedést, és annak következményeit – a bélgázok képződését, görcsös hasmenést.

394 000 forint A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a jogszabály adta lehetőségekkel élve tavaly is többen utaltatták át jövedelemadójuknak egy százalékát A Magyar Orvosokért Alapítvány javára. A teljes összeg háromszázkilencvennégyezer (394 000) forint volt. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a bajba jutott vagy nehéz anyagi helyzetben élő magyar orvosokat támogatásra érdemesítették. Az Alapítvány nevében, Altorjay András, a Kuratórium elnöke.

A xilóz-izomeráz, szabadalommal védett kapszula formában, már hozzáférhető a betegek számára. A gyomor-bélrendszeri, bőr-, vagy tipikus allergiaszerű tünetekkel, esetenként fejfájással, migrénnel is járó hisztaminintolerancia az egyik legnehezebben felismert, és diétával legnehézkesebben kezelhető intolerancia. Hisztamin-érzékenység esetén a hisztaminbontó diamino-oxidáz (DAO) enzim hiányát mutatták ki, így a DAO pótlásával kapszula formájában ma már sikeresen le tudjuk küzdeni a problémát. A magas hisztamintartalmú gyümölcsök, zöldségek (eper, paradicsom, padlizsán, kiwi), hosszan érlelt borok, sajtok, savanyúságok fogyasztása így már a hisztaminintoleranciában szenvedő betegek számára sem probléma. További információk: www.mindenevok.hu Kérje szakmai tájékoztatónkat!

Tisztelt MOK Tagok! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy sem a Kamara sem a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. nem kötött megállapodást, nem adott lehetőséget, sem megbízást – sem cégeknek, sem kívülálló magánszemélyeknek – amelynek alapján rájuk való hivatkozással a MOK tagságát telefonon, elektronikus levélben, postai úton vagy személyesen felkereshetik és bármilyen üzleti ajánlatot tehetnek. A Kamara felhatalmazásával a tagságot kizárólag a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársai kereshetik, akik megfelelő módon azonosítják magukat. Kérjük, amennyiben ettől eltérő megkereséssel találkoznak, és lehetőség van rá, azonosítsák a hívó felet és elérhetőségét, majd juttassák el az információt a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft-hez az alábbi elérhetőségeken: tel: 361-301-0804 mail: [email protected]


SZ A K M A I OL DAL

Vendégorvosok német nyelvi ismeretei (Emigránsok?) „... ha egy magyar mondja, hogy perfekt, akkor tud egy kicsit; ha azt mondja, hogy tud egy kicsit, akkor nem tud semmit; ha nem tud semmit, akkor nem magyar. „ Lomb Kató (Bábeli harmónia)

Németországban egyre nő a bevándorló orvosok száma. 2012-ben 32 548 külföldi kollégát tartottak számon, ami 4193-mal több, mint a megelőző évben (14,8%-os növekedés). A legtöbben Romániából, Görögországból, Magyarországról, Bulgáriából és Szíriából származnak. 2012-ben Romániából 610, Magyarországról 239 orvos érkezett az országba. Bár nem kevesen egyéni kezdeményezés útján jutnak álláshoz, sokan viszont csak a busás haszonnal dolgozó közvetítő cégek segítségével kapnak munkát. A német orvoshiány leginkább a kis kórházakat érinti (250-nél kisebb ágyszám). A szűkös orvosellátás nem az elégtelen hazai képzés miatt állt elő, hanem a fiatal német orvosok munkájának „keretfeltételei” elégtelensége következtében, de erről most nem akarok szólni. Annyit azonban megjegyeznék, hogy ők is vándorolnak, csak más irányokba és más célkitűzésekkel. A legtöbb kórház működését csak idegen orvosokkal és nővérekkel lehet fenntartani. Vannak olyan intézmények, ahol a személyzet 50%-a (!) külföldi, sőt olyan is ismert, ahol az osztályos orvosok egyike sem tud rendesen németül. Alapvető gond a

12


német nyelvi ismeretek hiánya. Sok beteg panaszkodik, hogy nem tudja megértetni magát az orvosával. Ez különösen ott mutatkozik meg, ahol nem az irodalmi (hochdeutsch) nyelvet beszélik (márpedig ez a köznapi gyakorlat!), hanem valamelyik dialektus honos. A betegeken kívül a kórházvezetés is panaszkodik, mivel a nyelvi nehézségek miatt már a mindennapi munkafolyamatok is nehezítettek. A külföldi orvosoknak a munkavállalási engedély megszerzéséhez nem elegendő a diploma egyszerű bemutatása és elismertetése, idegen nyelvi ismereteikről szóló képességeiket is igazolni kell. Eddig elegendőnek bizonyult a B2, illetve C1 típusú európai referencia, ez azonban csupán általános nyelvi tudásról

Dr. Gaál Csaba

A külföldi orvosoknak a munkavállalási engedély megszerzéséhez nem elegendő a diploma egyszerű bemutatása és elismertetése, idegen nyelvi ismereteikről szóló képességeiket is igazolni kell.

tanúskodik, ami az orvos-beteg kapcsolatban és az orvosok közti mindennapi érintkezésében (szaknyelv) messze nem elég. (A Marburger Bundnak, azaz az orvosok szakszervezetének elnöke szerint a külföldi orvosnak többet kell tudnia, mint csak egy pizzát megrendelni az éjszakai ügyelet során.) A Szövetségi Orvoskamara véleménye, hogy ezen túlmenően meg kell győződni a szakmai nyelvi ismeretekről is, vagyis ilyen irányú szóbeli és írásbeli vizsgát vár el, melyet már több tartományban be is vezettek, legújabban pedig a baden-württembergi kamara is szorgalmaz. A vizsga több részből áll: szimulált, orvos és beteg közötti beszélgetésből, melynek lényege a kórtörténet felvétele, ezek után következik a beteg bemutatása és a diagnosztikus, valamint a terápiás elképzelések ismertetése, a beteg felvilágosítása, és végül az orvosi levél (Arztbrief), azaz epikrízis megfogalmazása. Egy tanulmányban 243 idegen anyanyelvű orvos német nyelvi ismereteit vizsgálták írásbeli próba alapján: csupán 20%-uk felelt meg a minimális követelményeknek. A Freiburgi Egyetem által összeállított ún. „betegkommunikációs” tanfolyam elvégzése

SZ A K M A I OL DAL

után ez az arány már elérte a 75%-ot. Ezt a vizsgaanyagot időközben már jó néhány tartomány elfogadta, és be is vezette. Már az anamnézis felvétele sem egyszerű. Bár német nyelvi érettségi és későbbi, középfokú nyelvvizsga után kerültem idegenbe, bizony nehézségekkel és sok különlegességgel, ismeretlen nyelvi fordulattal, a Halász-féle, régóta túlhaladott, a nyelvi fejlődést figyelmen kívül hagyó szótár hiányosságaival kellett szembenéznem. A vidékünkön beszélt sváb pedig olyan dialektus, amit máig nem sikerült feldolgoznom. (Akkor még nem tudtam, hogy létezik német-sváb szótár!) Kezdetben úgy hidaltam át a nehézséget, hogy igyekeztem eldöntendő kérdéseket feltenni, melyekre igennel vagy nemmel lehetett válaszolni. A megértés hiányosságai nem csupán bosszantóak mindkét oldalon, de jogi következményekkel is járhatnak. Németországban igen komolyan veszik például a minden részletre kiterjedő felvilágosítást. Ismerve a hazai és a német gyakorlat e tekintetbeli különbségeit, biztosan állíthatom, nem kevés problémát jelent ezen feltételek teljesítése. Annál is inkább, mert a betegtájékoztatást szakkifejezések nélkül, azaz a mindennapok nyelvén kell elvégezni, hogy a beteg megértse, miről van szó. Ha egy esetleges bírósági eljárás során kiderül, hogy a páciens az elégtelen felvilágosítás miatt perel, és bebizonyosodik az orvos ebbeli felelőssége, tetemes összeggel büntethetik a kórházat. A bevándorló orvosoknak a nyelvi gondokon túl egyéb problémái is adódnak, ezek közé sorolandók a mentalitásbeli és kulturális különbségek, a honvágy, és északon a kedvezőtlen időjárás. (A nyelvi és az előbb felsorolt tényezők miatt jelentős azoknak a száma, akik néhány hónap után visszatérnek hazájukba, de erről

a statisztika nem szól! Ez is megérdemelne egy külön írást.) Nem minden Németországban élő külföldi ismeri és jön összhangba az ott élők gondolkodásmódjával és életviteli szemléletével. Így tehát nemcsak nyelvi, de viselkedésbeli és lelki alkatból eredő gátak is léteznek. Ezeket azonban nem lehet tanfolyamokon elsajátítani, ehhez több évtizedes együttélésre van szükség, de még ez sem biztosíték az átalakulásra. Egykori munkahelyem, az ehingeni kórház is foglalkoztat több külföldi orvost. Egy éve történt, hogy telefonhívást kaptam egy sebész kollégától, aki már néhány hónapja ebben az intézményben dolgozott. Nyilván értesült arról, hogy évtizedek óta itt él egy honfitársa, aki egykor szintén a sebészeti osztályon dolgozott. Látoga-

A bevándorló orvosoknak a nyelvi gondokon túl egyéb problémái is adódnak, ezek közé sorolandók a mentalitásbeli és kulturális különbségek, a honvágy, és északon a kedvezőtlen időjárás.

tásakor elbeszélgettünk. Kiderült, hogy nem érzi jól magát, nehezen érti a sváb tájszólást, gondja van a nyomtatványokkal, ezen kívül ő általános sebész, traumatológiával sem foglalkozott, holott itt, egy vidéki kórházban ez is hozzátartozik a mindennapi munkához. Ötven éves kora önmagában is előnytelen, hiszen ilyenkor már nehéz alkalmazkodni. Bár megvolt az alapnyelvvizsgája, ez azonban nem sokat segített rajta. Közölte, visszatér Magyarországra. A véletlen úgy hozta, hogy röviddel ezután összefutottam volt osztályvezetőjével, aki maga hozta szóba az ügyet. Sajnálattal közölte, hogy a kolléga alig tudott szót érteni a betegekkel, de az orvosokkal való érintkezésben is problémái voltak, hiába az illető tapasztalata, nem tudta állni a sarat. A kórház csak azt sajnálta, hogy három hónapig (a próbaidőre) a tarifának megfelelő, nem kevés összeget ki kellett fizetnie. A német egészségpolitikai újságokban szóba hozzák, hogy miközben a bevándorló orvosok az ő országukat kisegítik a bajból, az orvost elbocsátó ország viszont minden egyes bevándorlóval szegényebb lesz, s nemcsak a kiképzési összegek hiábavalósága, de az egészségügyi ellátásból kimaradók hiánya miatt is. Tisztában vannak azzal, hogy a kevésbé tehetős országok az orvosokért folyó harcban a vesztesek oldalán állnak. Egry József (1883–1951) Kossuth-díjas, a Balaton festője mondta: „Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e az értékeinek megbecsülői.” Az egészségügyi kormányzatnak megkerülhetetlen feladata lenne, hogy egyik legnagyobb értékünk, egészségünk őrzőit, az orvosokat itthon tartsuk. Dr. Gaál Csaba Németország [email protected]


INTERJÚ DR. HARGITAI ZOLTÁNNAL,

Recommend Documents