VII. HINTA Hargitai Informatikus Találkozó Beszámoló Az ErGo Egyesület, együttműködve a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Matematika és Informatika szakosztályával, a Codespring Kft. szakmai védnöksége alatt, az Erdélyi Vándoregyetem rendezvénysorozat részeként 2013. március 21. és március 24. között hetedik alkalommal szervezte meg a 2007 óta hagyományosnak számító tavaszi informatikus találkozót és sí tábort a Madarasi Hargitán. A tábor hagyományos célja egy szakmai hétvége és közös kirándulási, kikapcsolódási lehetőség biztosítása a magyar informatikus közösségnek – szakembereknek és egyetemi hallgatóknak. A rendezvény találkozópontként szolgál a különböző városokban, különböző intézményeknél tevékenykedő szakmabelieknek, akik így megismerkedhetnek egymással, megoszthatják tapasztalataikat, együttműködési kapcsolatokat alakíthatnak ki, miközben útmutatással szolgálhatnak a résztvevő diákoknak.
Első nap a traktorozás után ismerkedési játékok következtek
A 2013-as rendezvényen összesen 56 személy vett részt, kétharmad részben egyetemi hallgatók, egyharmad részben szakemberek. A résztvevők számítástechnikai vállalkozások vezető szakembereinek előadásait hallgathatták meg és szakmai kérdéseket érintő kerekasztal beszélgetéseken vehettek részt. Összesen hat előadásra és két beszélgetésre került sor. A táborban hat számítástechnikai cég képviseltette magát előadókkal, a Codespring, az Evoline, a Keba Romania, a Halcyon Mobile, a Gameloft és az Enetix, de más cégektől is voltak résztvevő szakemberek.
Március 22., péntek A csütörtöki érkezés és ismerkedési játékok után a tábornyitóra pénteken reggel került sor. Dr. Simon Károly az ErGo Egyesület elnöke, aki egyben a tábor ötletgazdája és egyik szervezője is, „Az ErGo, a Menedékház és a Hinta” című rövid nyitóelőadásában a Madarasi Hargitárol, az ErGo Egyesületről, az Egyesület és a Menedékház kapcsolatáról, valamint a tábor történetéről mesélt a résztvevőknek.
Simon Károly a tábornyitó előadásban az ErGo-ról, a Menedékházról és a HINTA-ról mesél Az első szakmai előadást Török-Vistai Tamás, a Codespring Kft. projektmenedzsere tartotta, a szoftverfejlesztésre vonatkozó receptekkel, módszerekkel és tanácsokkal látva el a hallgatóságot. Bevezetőjében Robert C. Martin-t idézte: „Csak akkor tekinthetjük magunkat profinak, ha tiszta kódot írunk. Semmi sem indokolja, hogy a legjobbnál kevesebbet nyújtsuk.” Miért fontos, hogy egy csapaton belül egységes legyen a kódolási stílus, és a csapattagok kövessék az erre vonatkozó konvenciókat? Miért fontos, hogy kifejező, beszédes elnevezéseket használjunk, kövessük a vonatkozó recepteket és betartsuk az elnevezési konvenciókat? Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk az objektumorientált fejlesztéseknél? Milyen receptek alkalmazhatóak a hibakezelésnél és naplózásnál? Melyek azok a minimális ismeretek, amelyekkel egy profi fejlesztőnek rendelkeznie kell? Miért fontos a folyamatos tanulás, és miért jó stratégia mentorálni a nálunk kevesebb tapasztalattal rendelkezőket? Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk a fejlesztéseknél és milyen szabályok vonatkoznak a jó forráskódra? Hogyan oszthatjuk be hatékonyan az időnket? Milyen eszközök állnak fejlesztőként rendelkezésünkre? Ezekre a kérdésekre kereste és adta meg a választ az előadó, számos példával alátámasztva mondandóját és nagyon hasznos tanácsokkal látva el a jelenlévő egyetemistákat és kollégákat.
Török-Vistai Tamás „receptekkel látja el” a hallgatóságot A második előadó Dr. Minier Zsolt az akadémiai szférából „igazolt át” a magánszférába, jelenleg a főként mobil platformokra írt játékprogramokra szakosodott Gameloft cég szoftverfejlesztője. Előadása a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről szólt, valamint a számítástechnikai szingularitásról, arról az időpontról, amikor az ember már nem látja át, tehát nem is befolyásolhatja az MI fejlődését és így gyakorlatilag egy új korszakba lépik a civilizáció. Bekövetkezik-e ez az időpont, és ha igen, mikorra várható? Zsolt akadémiai karriere alatt kutatóként is foglalkozott a kérdéskörrel, és nagyon markáns egyéni véleménye van az ügyben, amellyel azonban – ahogyan állította – volt kutató kollégáinak nagyobb része nem ért maradéktalanul egyet. Zsolt „optimistán” 2029-re jósolja a szingularitás bekövetkeztének időpontját és ezt megelőzően az erős MI megszületését – jóslatára már több fogadást is kötött, és a táborban is lehetőség volt fogadni vele.
Minier Zsolt „optimistán” gondol az intelligens gépek által dominált jövőre Ahogyan előadásában bemutatta, „optimizmusára” egyrészt az elmúlt időszak technológiai fejlődésének üteme, másrészt a terület aktuális eredményei adnak alapot. Előadását a
fogalmak magyarázatával és a témakörben megszólaló neves szakemberek véleményeinek ismertetésével kezdte. Ezután a Moore törvényről beszélt és ennek „hatásáról” az MI területére. Szó volt a neurális hálózatok ágazatának legaktuálisabb eredményeiről és más ágazatok „ígéretesnek” tűnő aktuális kutatási programjairól is. Előadásának utolsó részében néhány érdekesebb megaprojektet mutatott be, amelyek mindegyike potenciálisan hozzájárulhat az új korszak beköszöntéséhez. Hogy melyik lesz a bemutatott ágazatok, módszerek, projektek közül az a bizonyos „ezüst golyó”, és beteljesedik-e egyáltalán a jóslat, a közeljövőben kiderül. Az előadás természetesen több filozófiai kérdést is felvetett, amelyekkel kapcsolatban egy hosszas beszélgetés és vita alakult ki a résztvevők között.
„Szinte” kerekasztal beszélgetés Az előadást egy kerekasztal beszélgetés követte „A romániai informatika oktatás a szoftvercégek szempontjából” címmel. A beszélgetést moderáló Simon Károly egy rövid bevezető után első körben Tamás Csabának, a Keba Romania technikai igazgatójának adta át a szót. Csaba elsősorban a folyamatos tanulás és a szakma iránti elkötelezettség, „szenvedély” fontosságára hívta fel a jelenlevő diákok figyelmét. Hangsúlyozta, hogy fontos egy általános rálátás a teljes szakmára, ugyanakkor szakosodni kell, és technológiai tudásra is szert kell tenni, de mindig fontosabbak a technológiák mögötti alapelvek. Az egyetemi oktatással kapcsolatban a szakmai gyakorlatok fontosságát emelte ki. Véleménye szerint minden diáknak ki kell használnia az egyetemi éveket arra, hogy minél több gyakorlaton vegyen részt céges környezetben, megismerve a tényleges szoftverfejlesztési folyamatokat, és ezt a dolgot az egyetemeknek is hangsúlyosabban kellene támogatni. A többi szoftvercég hozzászóló képviselői is egyetértettek a Keba képviselőjének álláspontjával, amelyre az akadémiai szféra képviseletében Dr. Robu Judit, a BBTE Matematika és Informatika Karának dékán helyettese reagált hosszabban. Az egyetemi docens kifejtette, hogy az egyetem lehetőségei korlátozottak, főként az alapképzés lerövidülése miatt, hiszen az alapokat, az elméletet is meg kell tanítani. Ugyanakkor jelezte, hogy az egyetem egyetért a szakmai gyakorlatok fontosságával és lehetőségeinek megfelelően próbálja ezeket támogatni. A BBTE szempontjából példaként említette a szoftvercégek által szervezett
mentorprogramokat (pl. Codespring), az Erasmus szakmai gyakorlatokat, illetve a Simon Károllyal közösen kezdeményezett új mesteri szakot, amely jelenleg a minisztériumi jóváhagyásra vár, és programjának negyed részét „hivatalosan” is a szakmai gyakorlat teszi ki. A dékán helyettes hozzászólását követő beszélgetésben sok kérdés és javaslat merült fel, többek között az alapképzésen belüli szakosodási irányzatok kialakításának lehetőségeit vitatta a társaság. Természetesen a résztvevő hallgatóknak is nagyon sok kérdésük volt a jelenlévő szakemberekhez. Szó volt arról, hogy milyen kvalitásokat vesznek figyelembe a szoftvercégek alkalmazottaik kiválasztásánál, hogyan zajlik le egy céges interjú, milyennek kell lennie egy jó szakmai önéletrajznak, milyen lehetőségekre számíthatnak a mostani egyetemisták a romániai szoftveripar szempontjából és sok más szakmai közösséget érintő kérdésről.
A kirándulni vágyókat nem rettenti el a ködös idő Az előadások között, a havazás és ködös idő ellenére, a kirándulni és sportolni vágyók is megtalálták a lehetőséget a Hargita előnyeinek kihasználására, és az este hajnalba nyúló közös énekléssel zárult a résztvevők által biztosított gitárkíséret mellett.
A zenekar hangol…
Március 23., szombat A szombati előadássorozatot Dr. Barabás László, az Evoline technikai igazgatója indította. Az egyetemi oktatóként is tevékenykedő szakember előadásában a szoftverprojektekkel kapcsolatos becslések bizonytalanságáról beszélt, illetve módszereket mutatott be az esetleges hatások, negatív következmények kiküszöbölésére, a becslés pontosítására. Mi az oka annak, hogy a szoftverprojekteknek mindössze 32% sikeres, 24% teljesen sikertelen és a maradék 44% kifut a határidőkből, vagy az anyagi keretekből? Több tényező, potenciális ok sorolható fel: a forráskód gyenge minősége, a menedzsment hibái, kommunikációs vagy kulturális különbségekből adódó nehézségek, a követelmények változása, a kockázatmenedzsment hiánya stb. Az egyik leggyakoribb ok azonban a bonyolultsággal, árral és ütemezéssel kapcsolatos rossz becslés. László előadásának az elején egy látszólag egyszerű kéréssel fordult a hallgatósághoz: becsüljék meg, hogy mennyi idő alatt lehet eljutni gépkocsival Brassóból Budapestre. Többféle becslés elhangzott, a nagyon optimista 8-9 órától, az éppen aktuális havazásokat és potenciális forgalmi nehézségeket is figyelembe vevő, pesszimista 25 óráig. Az előadó azt próbálta szemléltetni, hogy ezeknek az adott esetben nagyon eltérő becsléseknek az alapján hogyan lehet mégis többé-kevésbé reális határidőket megállapítani. Szó volt a különböző ütemezési és ábrázolási módszerekről, és részletesebben a hárompontos becslési módszerről, a PERT (Program Evaluation and Review Technique), illetve CPM (Critical Path Method) módszerekről. László rámutatott, hogy a várható kivitelezési idő nem azonos a leggyakrabban előforduló becsült értékkel, és a becslések egyszerű átlagolása sem feltétlenül vezet optimális megoldásra. A várható tevékenységidő béta-eloszlást követ, és ezt figyelembe kell venni előrejelzéseink esetében.
Barabás László magabiztosan beszél a bizonytalanságról Az előadás második felében arról volt szó, hogy hogyan menedzselhető a bizonytalanság a teljes projekt szintjén. Hogyan határozhatóak meg a „biztonsági időintervallumok” az egyes feladatok esetében, és hogy rendezhetőek át a teljes projekt szintjén, ahhoz, hogy egy reálisabb összképet, és hatékonyabb erőforrás-menedzselési lehetőséget kapjunk? Miért
fontos, hogy „globálisan gondolkodjunk”? Az előadásnak ebben a részében a Critical Chain Scheduling módszer került részletesebb ismertetésre. Végezetül az előadó azt a következtetést vonta le, hogy a bizonytalanság nem kiküszöbölhető a szoftverprojektek esetében, de ha tudatában vagyunk ennek, figyelünk erre, és a megfelelő módon, a megfelelő módszerekkel menedzseljük a helyzetet, elkerülhetőek a negatív következmények.
Szabó László: Windows vagy Windows? – ez itt a kérdés… A második előadó Szabó László a Halcyon Mobile cég szoftverfejlesztője egy hangsúlyosabban technikai jellegű előadást tartott, amelyben a Windows Phone és Windows 8 platformok közötti különbségeket mutatta be a mobil platformokra történő szoftverfejlesztés szempontjából. Előadásában Laci részletezte a két platform közötti hasonlóságokat és különbségeket, kiemelve az egyes platformok előnyeit, a hátrányokra is kitérve. A fejlesztő által levont következtetés, hogy a platformok közötti hasonlóságok következtében a forráskódnak nagyjából 75%-a újrahasznosítható. Előadásának második részében László a Halcyon Mobile érdekesebb projektjeiről, eredményeiről mesélt. A szombati nap harmadik előadását Tamás Csaba, a Keba Romania technikai igazgatója tartotta, „A szoftverfejlesztés gazdaságtana, avagy coding for fun and profit” címmel. Hogyan mérhető a siker? Mi a fejlesztő és mi a cég szerepe ebben? Hogyan csökkenthetőek a költségek és hogyan növelhető a bevétel, tehát hogyan maximalizálható a profit? Mit jelent, és miért kulcsfontosságú ebben a kérdésben a hatékonyság? Mit is jelent a szakmában „az idő pénz” kijelentés? Hogyan állhatunk helyt a szakmára jellemző rendkívülien gyors változások közepette? Melyek a potenciális veszélyforrások a szoftverfejlesztési folyamat során? Újra szó volt arról, hogy a projekteknek csak körülbelül egyharmada sikeres, a maradék teljesen sikertelen vagy kifut az időből, illetve pénzből. Tíz sikertelen termékből nyolc bukása már a fejlesztés első hat hónapjában bekövetkezik. Arról is szó volt, hogy a teljes fejlesztési folyamatnak csupán ~17%-a a konkrét kódírás, implementáció. A 33% tervezési
tevékenység mellett átlagosan kb. 50% a tesztelésé, és ezt a tényt a becsléseknél is figyelembe kell venni. Nagyon fontos a minőség, de ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy elérhető/megvásárolható legyen a termék. Milyen esetekben nem döntő a minőség? Siker sztorinak számít-e egy olyan gépkocsi prototípus, amelyet öt évig fejlesztettek, és bár a technológia csúcsát jelenti, egyetlen egyet sem látni az utakon? Milyen látásmódbeli különbségek adódnak a mérnökök és gazdasági szakemberek között, és milyen veszélyforrásokat rejt ez a helyzet magában? Miért fontos, hogy azt szállítsuk, amit a piac vár, és ezt pontosan a megfelelő időben tegyük.
Tamás Csaba megmutatja, hogyan kell szórakozva profitot termelni Az előadás második felében az Agile módszerek előnyeiről, a „Think big, act small, fail fast; learn rapidly” alapelvről, a standardizálás szerepéről esett szó, illetve a KISS alapelvről, az egyszerűség fontosságáról. Néhány recept is elhangzott a potenciális szoftverhibák elkerülésével kapcsolatban, illetve az objektumorientált alapelvek és tervezési minták követésének fontosságáról is szó esett. Az elhangzottakat Csaba konkrét példákkal is alátámasztotta, és a legtöbb felvetett kérdésre sikerült válaszokat is adnia, egy átfogó képet szolgáltatva a hallgatóságnak a szoftverfejlesztés folyamatáról és annak gazdaságtanáról. Csaba előadását kerekasztal beszélgetés követte „A romániai IT-szektor aktuális helyzete és jövőképe” témában, Simon Károly moderálásával. A moderátor bevezetőként néhány vitaindító gondolatot vetett fel. Egyik oldalon a szakma látszólag megállíthatatlan pörgése: Kolozsvár, mint Románia „hivatalos” IT központja; a romániai IT klaszterek megalakulása;
több százmillió eurós befektetési tervek (pl. a kolozsvári „Silicon Valley”) stb. Másik oldalon a súlyos munkaerőhiány, az oktatással kapcsolatos gondok, több nagybefektető kivonulása az országból stb. A bevezető gondolatok után kötetlen beszélgetés és vita alakult ki a téma körül.
Kerekasztal beszélgetés: Simon Károly bevezetője után Tamás Csaba veszi át a szót, középen Kováts Attila (Vírus) a szenvedő alany. A beszélgetés első részében Tamás Csaba példákkal is alátámasztva kifejtette, hogy az IT munkaerőpiac szempontjából Romániában jelenleg óriási a kereslet és a kínálat közötti különbség. A kereslet olyan nagy a kínálathoz viszonyítva, hogy gyakorlatilag a relatíve magas fizetések ellenére sem lehet minőségi munkaerőt találni. A romániai fejlesztők már nem számítanak „olcsónak”, a szektor nagyon nagy százalékban nyugatnak dolgozik és a fizetések is tükrözik ezt a helyzetet. Már egy jó ideje inkább a relatíve magas felkészültségi szint és a munka minősége az, ami vonzotta a befektetőket. Az IT munkaerőpiac „válsága” viszont azt eredményezi, hogy a befektetők más országok fele orientálódjanak. Jelenleg például Szerbia és Bulgária kezd közkedvelt célpontja lenni az IT befektetéseknek, projektek kihelyezésének. Több romániai cég is ezekben az országokban nyit új kirendeltségeket. Középtávon ennek következményeként Romániában kiegyensúlyozódik a munkaerőpiac helyzete, már nem lehet majd elegendő tudás hiányában is jól fizető munkahelyeket találni, amire aktuálisan még lehetőség van. Ez a változás már jelenleg is folyamatban van, „most történik”. Ezt az álláspontot más szoftvercégek jelenlevő képviselői is osztották, további példákkal alátámasztva azt. Persze, azoknak, akik rendelkeznek a megfelelő tudásszinttel és a szakmához elengedhetetlen folytonos továbbtanulási, fejlődési vággyal, nem kell aggódniuk: az iparág fejlődésének köszönhetően még jó ideig biztosak lehetnek abban, hogy találnak jó munkahelyet, jó bérezéssel. Ahogy Tamás Csaba fogalmazott, a most született gyerekeket is nyugodt szívvel irányítaná a szakma fele. Sőt, IT szakemberként a táborban résztvevő külföldi vendégeknek (Szerbiából és Szlovákiából is voltak résztvevők) is jó célpont lehet még Románia, ha esetleg költözni szeretnének.
A beszélgetés során még sok más téma is felmerült: a bukaresti és kolozsvári állapotok összehasonlítása, az aktuális helyzet Románia más régióiban és nagyobb városaiban; a tapasztalt és a csak régiséggel rendelkező szakemberek közötti különbségek; humán erőforrásokkal kapcsolatos stratégiák stb. A beszélgetés után újra volt idő a kikapcsolódásra, ismét előkerült a gitár is, és az éjszaka közepén a társaság közösen elénekelt Republic dalokkal emlékezett meg Bódi Lászlóról (Cipőről). Március 24., Vasárnap Vasárnap délelőtt a szabad program lehetővé tette még a sízést és kirándulást, és ezúttal az időjárás is kedvezőbbnek bizonyult.
A kirándulók néha elfáradtak, de végül sikerült meghódítani a csúcsot
Mindeközben a sízők is kihasználták a jobb időt. A tábor utolsó előadására délben került sor. Kozma István a csíkszeredai Enetix szoftvercég vezérigazgatója beszélt a székelyföldi IT karrierlehetőségekről. Érdemes-e, van-e hová egyáltalán hazatérnie egy székelyföldi származású, informatikus végzettségű egyetemistának? Erre próbált választ adni István előadásában. István statisztikai adatokat osztott meg a jelenlevőkkel a székelyföldi helyzetről. Előadásából kiderült, hogy a 2011-es adatok szerint Hargita megyében 165 IT érdekeltségű cég van bejegyezve, és az ezek által megvalósított 5.6 millió eurós összforgalom alapján is elmondható, hogy ezek nagyrészt kisebb cégek. Megyeszinten 214 alkalmazottjuk van, ez 33%-os visszaesést jelent 2009-hez képest, és összesen csak 6-7 cég van ahol az alkalmazottak száma meghaladja a 10 főt. Kovászna megyében kevesebb, összesen 66 IT
cég van bejegyezve, ezek összesen évi 4.8 millió összforgalmat valósítanak meg, nagy részük (47) Sepsiszentgyörgyön található. Maros megyében (a 2010-es adatok szerint) a 223 bejegyzett IT cég éves összforgalma 15 millió euró (ebből 163 cég van bejegyezve Marosvásárhelyen). A statisztikák mögött szereplő cégek főként szoftver-, weboldalfejlesztéssel, tanácsadással és adatfeldolgozással foglalkoznak, csak néhányuk foglalkozik hardware forgalmazással, illetve szervizeléssel is. Az utóbbi típusú cégek szándékosan nem voltak belefoglalva a fenti kimutatásokba, hogy hangsúlyosabban a szoftverfejlesztői piacról szóljon az összefoglaló. Persze ezek az adatok még kiegészülnek a más nagyvárosokban bejegyzett nagyobb IT cégek kirendeltségeivel, így szoftvercégek szempontjából például jelen van Székelyudvarhelyen a Codespring, Marosvásárhelyen az Evoline stb.
Kozma István a székelyföldi IT helyzetét ismerteti Az előadó szerint, ha a székelyföldi helyzetet elemezzük, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nagyon kicsi a piac és a gazdasági potenciál, a kis cégek esetében fejletlen a szervezeti kultúra, és általában elmaradott a vállalatvezetési kultúra. Érződik a színvonalas főiskolai vagy egyetemi képzés hiánya, a szakértők hiánya, a szakképzett munkaerő elvándorlása, illetve haza nem térése. Ugyanakkor a nagyvárosokhoz viszonyított kisebb fizetések adott esetben jobb életminőséget biztosíthatnak a kisvárosokban. Nincsenek jelen a multik, a kis cégek között erős partnerségi kapcsolatok alakultak ki, nem jellemző a cégek közötti erőforrás vándorlás. A nagyobb városokból, nagyobb cégektől hazatérő, tapasztalt szakembereknek lépéselőnye van a helyi munkaerő piacon. Az IT piacnak több eddig lefedetlen része van, így a régió lehetőségeket is rejt magában. István előadásában kihangsúlyozta, hogy, noha nem összehasonlítható a székelyföldi piac például a kolozsvárival, azért létezik és kisebb mértékben, de fejlődik. Lehetőségei főként az alacsonyabb munkadíjakban, az export és outsourcing tevékenységekben rejlenek.
Előadásának végén István a frissen alakult székelyföldi IT klaszter (IT Plus Center) célkitűzéseit, terveit és kompetenciáit ismertette. Zárszóként néhány karrier-tanáccsal látta el a jelenlevő egyetemistákat. Elmondhatjuk, hogy a többnyire nagyvárosokból (főként Kolozsvárról) érkező, „mozgalmasabb” IT piachoz és „nagyobb számokhoz” szokott résztvevő szakemberek számára is érdekes volt az előadás, egy elég részletes képet kaptak belőle a székelyföldi helyzetről és az esetleges helyi lehetőségekről. Az előadást követően rövid táborértékelőre került sor, amelyben mindenki véleményt mondhatott és a következő táborok szervezésére vonatkozó javaslatokat tehetett a szervezőknek.
Bár a kiérdemelt pihenés tekintetében úgy tűnik, hogy különbözőek az elképzeléseik, a szervezők, Kelemen-Fehér Dénes-Bálint és Varga Levente láthatóan (és megjegyezzük méltán) elégedettek a rendezvénnyel. A szervezők remélik, hogy mindenki számára hasznosnak bizonyult a hétvége, a résztvevők maradandó élménnyel térhetnek haza és készülhetnek a következő, 2014-es tavaszi informatikus találkozóra. A tábor megszervezéséért köszönet illeti a támogatókat, az ErGo Egyesületet, a Madarasi Menedékházat, a Codespring, a Halcyon Mobile és az Evoline szoftvercégeket, valamint a Magdolna Impex és Ibek vállalkozásokat.
