Rádiózás az interneten Hargitai Henrik1 Megjelent: Jel-Kép, 2002. 3. sz.
ÖSSZEFOGLALÁS Az internetes rádiózás első éve, 1995 óta nulláról 4800-ra (2001) növekedett a 24 órás élő webcasting rádióadások száma a világon2, melyek kb. 10%-a csak az interneten közvetít – mindezek kb. fele USA-beli. Az USA-ban levő mintegy 12000 rádió közül 2000 ad az Interneten: minden hatodik állomás. Kb. 130 rádió van Magyarországon, ebből 30 hallható a Neten is (25%3). Ezen kívül 2001-ben 10 olyan magyar rádió van, melynek adása – a heti pár órástól a 24 órásig csak az interneten hallgatható.4 A kezdetben technikai "bravúrnak" számító, 14 kbps Real Audio technológia ma már a múlté. Az FM minőségre is képes Real Audio mellett megjelent a Windows Media és az mp3, az 5 évvel ezelőtti "hőskorbéli" közszolgálati közvetítések után pedig már üzletté vált a hangszolgáltatás a hálózaton: többmilliós beruházással létrehozott sokcsatornás, személyre szabható, multimédiás szolgáltatásokat is kínáló internetrádiók jelzik a hálózat fejlődését. Az internetes rádiózás azonban még mindig helyhez, számítógéphez kötött, és igazán csak széles sávú vonalon élvezhető. A broadband kapcsolat (pl. kábeltévé-hálózaton), a multimédiás (hangkártyás) számítógépek otthoni elterjedése, a mobil vagy vezeték nélküli (Bluetooth) online vevőkészülékek, valamint a percdíj nélküli internetkapcsolat adhatják meg az online rádiózás tömeges elterjedésének alapfeltételeit. 2000. augusztusában a világ legnépszerűbb internetes rádióállomása a Netradio 80-as évek csatornája, melyet a Smooth Jazz és a mai slágerek (hits) követnek, de a csöndes klasszikusok, és a lite hits csatornák is elöl állnak.5 Digitális rádió, online rádió: összehasonlítás
1 Köszönet Maroy Ákosnak (Tilos Rádió), Nótári Péternek (Para Rádió), Falus Dánielnek (Index Rádió), Szemők Árpádnak (Netrádió), Pillének (Hobby Rádió), Bratkó Józsefnek (Fiksz Rádió) és a többi rádiósnak. 2 1996-ban 56 volt számuk (BSR Media), 2001-es adat: Comfm.com 3 Ebből 8 a MR különböző adása. Weblapja kb. 35 hazai rádiónak nak van 4 Általános infromációforrásnak az általam 1996 és 2000 között szerkesztett Pesti Éter c. internetes hírlevelet, a Hullámvadász honlapot és az adott rádiók honlapján található információkat használtam. A szövegben dőlt betűvel az adott rádió internetes adásának szolgáltatója, és ha van adat rá, az élő (+archív) real audio / mp streamra tett kattintások napi száma szerepel (2000 tavaszán). Ezek forrása, ha máshogy nem jelöltem, lehívható szerverstatisztika volt. (Nemzetközi összehasonlításként: az egyik legnépszerűbb rádió, a brit Virgin napi 5800 kattintást kap) 5 The Wall Street Journal Europe 2000. szept. 7. p. 34. illetve Arbitron Webcast Ratings report 2000.08.
Az internetes rádió digitális rádió6. Ennek előnyeit a felhasználó számára multimédiás járulékos szolgáltatásai (interaktív lehetőségek, képek, szövegek, tetszés szerint lekérhető adások) adják. Az éterbe – ma általában csak kísérleti jelleggel - sugárzó digitális rádiókon túl azonban a digitális online rádió előnye, hogy nem kell hozzá frekvencia, engedély, adóberendezés. Az internetes rádió nem sugározza, hanem közvetíti (adatcsomagokban továbbítja) a műsort7. A hang melletti járulékos elemek használata változó hangsúlyú a különböző online rádióknál. Egyes adások csak egy élő stream (adásfolyam) file-nevével azonosíthatók; másoknak külön weboldala van; több a hanglejátszó ablakaiban kiírja az épp játszott szám címét, előadóját; van, ahol kattintásra megvásárolható az épp játszott album, vagy elolvasható az előadó életrajza. Ezeket a járulékos szolgáltatásokat már az 1985-re kifejlesztett földi műsorszórású digitális rádió (DAB) is tartalmazta. A DAB fő előnyének emellett azt tartották, hogy a frekvenciasávot hatékonyan használja fel (multiplex), és az igényeknek megfelelően változtatható sávszélessű (minőségű) adásmódokra képes. Akkor még nem láthatták, hogy minderre az internet is képes lesz. Az Internet a hagyományos rádióval szemben nem szórja az adást (bárkinek), hanem csak azoknak a hallgatóknak közvetíti (azaz „nyit egy” külön csatornát), aki ezt igényli (on demand). A kis hatótávolságú DAB mellett már megjelentek a globális lefedettségre képes rövidhullámú és műholdas digitális szolgáltatások. A rövidhullámú adások esetén (pl. Digital RadioMondiale) a frekvenciaszűkösség továbbra is hártány, de ez is képes multimédiás pluszszolgáltatásokra és jó minőségű hangátvitelre. A műholdas adásoknál (pl. Sirius Satellite Radio, USA; WorldSpace a harmadik világban) a vétel csak drága, de mobilizálható berendezéssel történhet; az adás formátuma megfelel a többcsatornás internetes rádióknak is, általában 50 különböző csatornán). Fő hátránya, hogy a műhold és a rádió között nem lehet tereptárgy (tető, lombos fa stb).
6 7
Ellentétben az analóg AM/FM technológiával Erre a terminológiában érdemes ügyelni
A hálózaton napjainkban (2001) válik egyre általánosabbá a 1) sávszélességtől függően jobb vagy rosszabb minőségű hangátvitel, mely akár HiFi átvitelre is képes broadband környezetben 2) járulékos szolgáltatások (kép, szöveg, linkek, stúdió élőkép) használata. A DAB adásokban ezeket alig használták ki; s az internetes rádiókon is csak a legjobbaknál (pl. sokcsatornás rádió) jelenik meg (pl. állomásembléma lejátszáskor, futó műsor címe stb). A különböző file-formátumok egyre kevésbé számítanak, minthogy a nagy zeneszolgáltatók már többféle formátumban közvetítenek, és a lejátszók is képesek több formátum (Real/mp3 vagy WMF/mp3) lejátszására. Két nagy hátránya viszont még mindig megvan az internetnek. Nem hordozható, így legtöbbször csak géphez (és sokszor munkahelyhez) kötötten élvezhetők ezek a műsorok. Ezért kiesnek az autóban hallgatott (csúcsforgalmi) hallgatók/műsorok is. Másrészt az ingyenes rádióval ellentétben az otthoni, modemes netrádió-hallgatás minden perce pénzbe kerül. A telefontarifák tehát erősen csökkentik a hallgatók számát. Ugyanakkor a számítógépes rádióhallgatás nem kizárólag az internetről történhet: a DAB adások vételére is kifejlesztettek szoftvereket, és a hagyományos FM adások is hallgahatók számítógépbe szerelt rádiótuner-kártyával. Az online közvetítés költségei Egy hagyományos rádiónál az adás az éteren keresztül egy adott földrajzi terület bármely hallgatójához eljut; a hallgatók számának növekedése (pl. egy izgalmas meccs közvetítésekor) nem okoz többlettkiadást vagy technikai nehézséget – ellentétben az internetes rádióval. A potenciális hallgatók száma ugyanakkor az éterben korlátozott (vételkörzet), s ez további adókkal vagy az adóteljesítmény emelésével (pl. 100W-ról 1 kW-ra) is csak korlátok között növelhető. Az interneten a potenciális hallgatók száma az egész hálózat („az egész világ”); ezért ez nem növelhető. Ezen belül viszont a tényleges hallgatók száma korlátozott, a sávszélesség és a szerverkapacitás miatt. A legegyszerűbb (sokszor ingyenes) szerverek pár tucat hallgatót képesek egyszerre kiszolgálni (RealSystem Server Basic). A nagyobb (és sokszor igen drága) szerverek 25-1000 egyidejű hallgató kiszolgálására képesek. Az adatforgalom igen nagy lehet. Ha 100 ember egyszerre hallgat egy 20kb/s (azaz viszonylag alacsony sebességű) hangfolyamot, az 2000 kp/b, azaz 2 Mb/s adatsebességet összesen, amit a helyi szervernek és vonalnak is bírnia kell.
Online közvetítés költségei. Hallgató/Adatátv.* Installáció Havi alapdíj 64k (1 hallgató) 10 hallgató12/256k 8
Saját Real Server8 -
Hazai ISP9 -
ingyenes
-
Külföldi ISP10 Bérelt vonal11 1250 $ - 375,000 Ft 100 $ - 30 000 Ft 72,000 Ft 300 $ - 90 000 Ft* 234,000 Ft
Real Networks, a szoftver ára, 2001.02.01. A Real Server nem foglalja magába a vonalbérlés költségét! Írisz Multimédia, árak: 2001.02.01. Az ár nem tartalmazza az adás rögzítésének, és egyéb szolgáltatások költségét. 10 Ituner, árak: 2001.02.01. „Pioneer Broadcasting Services“, az ár tartalmazza az élő mellett további 2 (előre felvett anyagú ál-élő) „virtuális rádió“ közvetítését, az adás rögzítését, változtatható sávszélességű műsorátvitelt és az adás további szerverekre eljuttatását (splitting): 11 Írisz Multimédia, árak: 2001.02.01., egy éves szerződés esetén 12 Hallgatók száma egyidejűleg. Egy rádió stream hazánkban naponta (24 órára összesen elosztva) 10-1000 kérést kap. 9
50 hallgató/1MB 100 hallgató/2MB 200 hallgató/4MB 400 hallgató
1995 $ - 600 000 Ft 100,000 Ft 5995 $ - 1,8 mil. Ft 180,000 Ft egyedi ár 21,300 $ (6 mil. Ft)
1200 $ - 360,000 Ft 2400 $ - 720,000 Ft 4800 $ - 1,440,000 Ft
* A hallgatók számát modemes felhasználókra adtuk meg. Így 256 kb/s adatátvitel esetén, például 12 db egyidejű 20 kb/s csatornán, ami azonban csak 4 broadband hallgatónak felel meg. 4 Mb/s esetén 200 egyidejű modemes vagy 64 db broadband (64 kbps) hallgatónak. A netrádiók nyereséges működéshez egyensúlyozni kell a növekvő hallgatóság keltette a) nagyobb bevételek b) növekvő technikai kiadások (sávszélesség, szerver) között. Azonban az éterbe sugárzáshoz hasonló költségekkel is csak annál nagyságrendekkel kevesebb hallgatót lehet interneten elérni. A hallgatóság viszont sokkal „koncentráltabb”; s egy 120 csatornás rádió esetén az egyes csatornák hallgatósága összeadódik (mely ismétcsak a költségeket is növeli). A rádió számára az éterbe sugárzókhoz hasonlóan lehetséges, hogy önmaguk közvetítik az adást (saját adó helyett saját szerver) vagy egy céget bíznak meg vele (ISP, Internet Service Provider). Ez esetben a jelet valahogy el kell juttatni az adóig/ISP-ig (bérelt vonal - éterbe sugárzó rádiónál erre nincs szükség!), ahol egyrészt kódolják a jelet másrészt szerverről kiszolgálják a műsorlehívási kéréseket. Hazánkban a rádiós honlapokra látogatók 90%-a (ma még) nem tud hangot hallgatni az interneten (nincs hangkártya stb). A rádiók őket honlapjukon nyújtott szolgáltatásokkal tudják elérni. A szalaghirdetésekből befolyó bevételének 90%-át nem a rádiós lejátszóablakban, hanem a honlapon megjelent hirdetési adják. Az elért hallgatók száma Az online rádióhallgatók száma folyamatosan nő, de távolról sem robbanásszerűen. 1998-ban az amerikaiak 6%-a, 2000-ben: 20%-a (45 millió) hallgatott már rádiót az interneten, 13%-uk hallgatott már csak interneten közvetítő rádiót. A 12-24 évesek 45%-a hallgatott már internetes hanganyagokat13 Jórészük azonban rendszertelenül hallgat online rádiót: heti rendszerességgel mindössze 3,2%-uk14. A hallgatók viszonylag kis számának az is az oka, hogy sokan az internetezők közül sem tudják, hogy lehetséges volna online rádiót hallgatni: (az amerikai internetezők 37%-a; az összes amerikai 70%-a nem tud erről) ez még nem épült bele az általános számítógépes ismeretek közé. A fiatalabbak közül többen, az idősebbek – különösen 55 év fölött – kevesebben tudnak erről a lehetőségről. A világban 2000. végén a felhasználók 93%-a dial-up modemet (56k) használ, 7%-uk gyors kapcsolatot (kábel modem).15 A szélessávon internetező felhasználók száma 2000. novemberében 11,2 milló volt. Ők a streaming media legvalószínűbb fogyasztói. A dial-up modemes felhasználók sokkal kevésbé valószínű, hogy internetes médiát hívjanak le, mint a broadband kapcsolattal rendelkezők.16 Az online rádiózás internetes háttere Magyarországon. Becslések szerint körülbelül félmillió internethasználóval számolhatunk Magyarországon (USA: 52%). Ehhez az európai viszonylatban 13
Arbitron/Edison Media research 2000.09.21. Adatok: Arbitron Company/Edison Media research 15 http://www.iconocast.com/issue/20000817.html#macroview 16 Nielsen-NetRatings http://www.Nielsen-NetRatings.com 2000. dec. 14
komoly lemaradáshoz képest is feltűnően rossz arány hogy a háztartásoknak csak 2,5 százalékában találunk internet-csatlakozást. A hazai online rádiózók száma az otthoni kábelmodemmel vagy más broadband megoldással internetezők számának növekedésével valószínűleg nőni fog. Egyelőre –akárcsak a rádiózás kezdeti éveiben – csak a magasabb jövedelműek engedhetik meg az online rádóhallgatást – ami jó a hirdetőknek. "Jelenleg a hazai telefonhálózat nem teszi lehetõvé az internetes rádiók elterjedését. Az adás szaggatott és élvezhetetlen. Ha a rádió hallgatása mellett netezni is akarsz, akkor nem mûködik"17. "Az emberek inkább hallgatnak grabbelt CD-ket mp3-ban, mint Real Audio állományokat a neten."18 A telefontarifák csökkenése ill. átalánydíj bevezetése (unmetered Internet access, pl. kábeltévés internetkapcsolattal) teremtheti meg az online rádiózás alapfeltételét, ahol nincs percdíj. Az OECD tanulmánya szerint az internet-hozzáférés költsége Magyarországon volt a legnagyobb az OECD országai körül. A költségek közt szerepel a telefonvonal (PSTN) előfizetési díja, a telefonvonal percdíja és az internetszolgáltató által számlázott összeg
Havi 20 órányi internet-hozzáférés költsége (csúcsidőben USA dollárban a vásárlóerőhöz viszonyítva (ppp) 2000. 03. (forrás: oecd.org), összehasonlítva az adott országban internethez hozzáférők %-os arányával (forrás: nua.net, 2000.). 1. Magyarország 17 18
PPP 131
Balogh Zsolt írásbeli közlése Pál Zsolt írásbeli közlése
US$ 58
POP% 6,3
2. Csehország 3. Belgium 4. Portugália 5. Lengyelország
110 75 75 69
47 74 55 37
3,4 26,3 6,9 7,2
.. 25. USA 27. Finnország 28. Olaszország 29. Korea
33 28 27 26
33 33 24 16
55,8 43,9 23,2 34,5
Célközönség és tematika A netrádiók közönsége sokkal pontosabban meghatározható („targetelhető”), mint egy hagyományos rádióké. Az internet jellegezetes előnye a közösségépítés nagy hatékonysága: egészen szűk érdeklődésű, földrajzilag szétszórtan élő emberek találják meg egymást. Ugyanilyen “közösségek” megtalálhatják kedvenc rádiójukat is, mely éterbe sugárzás esetén egy helyi rádiós piacon biztosan nem lenne megtérülő vagy hatékony; nemzeti vagy globális elérés esetén viszont már nyereséget is hozhat. A cél földrajzilag szétszórtan élő hallgatókhoz19 és/vagy szűk érdeklődésű célközönséghez eljutni. Általános tematikájú (pl. popzene) műsoroknál a hallgatóság lehet globális vagy nemzeti – az arab vagy indiai popzenét vagy egy magyar nyelvű adást eleve meghatározott szűk kör hallgat, míg egy csak amerikai popzenét közvetítő adást jobbára mindenki. Ez a tematika tehát nagyon sikeres lehet az interneten – de valószínűleg így sem sikeresebb, mintha egy helyi piacra az éterbe sugározna. Egy felmérésből kiderül20, hogy az online rádiózók jelentős része szeretne a helyi eseményekről értesülni az (onine) rádióból. Míg az egycsatornás élő rádióknak választani kell egy célközönséget, a sokcsatornás rádiók esetében az egyes csatornáknak külön-külön (kisebb vagy nagyobb) célközönsége van, ahol az egyik tematika “eltarthatja” a másikat. A különböző programok a Neten folyamatosan elérhetőek, ellentétben a hagyományos műsorsávos modellel. Egy ilyen rádiónak (Netradio, Index Rádió) összességében nincs általános célcsoportja, csak az egyes csatornáknak vagy műsoroknak. Azoknál viszont egészen pontosan meghatározható a hallgatók köre, érdeklődése. A sokcsatornás rádiózás lehetővé teszi olyan zenei adásprofilok kialakítását, melyek egy éterbe sugárzó rádiónál elképzelhetetlenek (pl. Woodstock 69, szerelmes dalok, anti-szerelmes dalok, női előadók, csak opera stb.). Az internetes rádiózás egyik leglényegesebb újdonsága az archív on-demand, azaz szabad lekérési lehetősége bármely adásnak. Lehívható formában őrzik pl. a Tilos Rádió legérdekesebb műsorait és adásrészleteit is21 A ParaRadio archívumában másfél évnyi anyag, több, mint 1000 óra adás hívható le. A statisztikák szerint az on-air rádiók internetes adásait is általában a helyi hallgatóság hallgatja otthon vagy külföldi tartózkodásakor. Hiába a globális elérhetőség: a hallgatók 56%-a helyi, 34%-a 19
Erre nyújt lehetőséget a rövidhullámú rádiózás is Arbitron/ Edison Media Research: Internet III. 1999. 21 http://tilos.hu/extra/letolt.html - Varga Ferenc írásbeli közlése 20
vidéki, 6%-a külföldi állomásokat hallgat a neten. 22 A Magyar Rádiónál "elsősorban határon túli magyarok hallgatják az adásokat"23 A Danubius internetes hallgatóinak kb. 50%-a magyarországi. A hallgatók 10-15%-a .com vagy .net végződésű címről érkezik, mely általában amerikai (USA) címet takar. Kanada, Németország, Románia, Svédország, Angila a további 5 helyezett, 1% körüli hallgatósággal. A szegedi Média-6 rádió internetes hallgatóinak többsége helyi (szegedi Sulinet, Tiszanet) felhasználó. Az USA-ban a washingtoni WTOP rádió élő adására kattintók 98%-a a rádió besugárzási körzetéből érkezett, azaz onnan, ahol amúgy is, egy FM rádióval is hallgathatnák ezt az adást. Internetrádió és befogadása Egy 1976-os konferencián Antwerpenben Haldane, J., az IBA kutatási osztályának vezetője tette azt a kijelentést, miszerint "teljesen mindegy, hogy mi a tévé műsora. Az emberek úgyis mindent megnéznek. Legfeljebb az adás időpontja befolyásolja a nézők számát". Ez a kijelentés természetesen vitára adhat okot, de kissé leszűkítve alkalmazható az internetes rádiózási szokásokra. Az internetes rádióadásokat a felhasználó számítógépes környezetben, általában képernyő előtt ülve, munka közben hallgatja: 29%-uk online rádiózáskor más számítógépes munkát csinál, 27%-uk más weboldalon barangol, 21%-uk a rádió honlapján szörföl, és csak 19%-uk foglalkozik nem számítógépes munkával: általában elmondható, hogy nem elsődleges tevékenység az online rádióhallgatás. Ma az internetes rádiókat legtöbben a munkahelyükön hallgatják (nincs percdíj, nagy a sávszélesség, kéznél van a jó számítógép, unalmas a munka stb.), Ezért elsődlegesen figyelmét (tudatát) a képernyő vizuális információira, illetve a végzett munkára fordítja. A hallott program csak hátterül szolgál. A rádióban elhangzott információ hallgató emlékezetében való megmaradásáról számos tanulmány készült. Eszerint a (hagyományos) rádiót aktívan hallgatók általában a hallottak 1/3-át képesek visszaadni, a többi elveszik. Tapasztalatok szerint számítógép-használat közben zenét hallgató esetenként akár húsz percig sem veszi észre, hogy ugyanazt az egy felvételt hallgatja24.Újra és újra lemehet ugyanaz a szám, és a munkáját végző felhasználónak ez nem tűnik föl. Az internetes rádiók általában minden beszédet nélkülöznek. Esetenként igen rövid reklámklipek, szignálok hallhatók csak. A munka közbeni rádióhallgatás ugyanakkor a munka szempontjából és emberileg is hasznos: J. Tardieu szerint növeli a szabadság érzését, és lazítja, könnyíti a munka kötöttségét. Ugyanakkor a magasabb szellemi koncentrációt igénylő munka esetén gátló tényező lehet. Internet a napi tevékenységek menetében Azok, akik online rádiót hallgatnak, napi 1,5 órát töltenek online, míg azok, akik nem, csak 37 percet. A 12-25 éves korosztály a legaktívabb rádiózó (42%-a hallgat online rádiót, 38%-a hallgat/tölt le mp3 file-okat), a 45+ a legkevésbé. 25
22 23
24 25
http://www.arbitron.com/studies/internet_study_v.pdf Hosszú Gábor írásbeli közlése Néhány site így kerüli ki a jogdíjakat: az ingyenes zenei részlet 1 percét ismételgeti folyamatosan http://www.arbitron.com/studies/internet_study_v.pdf
Általában elmondható, hogy az internetes rádiós site-ok a leglátogatottabbak tavaszal és ősszel, hétköznap, dél és du. 3 óra között, kb. 2/3-adrészt hazai, 1/3-adrészt külföldi közönségből, akiknek a 10%-a az élő rádióadást is hallgatja, 90%-a pedig csak a honlapot látogatja. Bár több időzónát is átfog a hallgatóság, csúcsidők mégis léteznek, különösen egy magyar rádió esetén.
A napi csúcsidő Az interneten a dél körüli órákon kívül egy esti második csúcsidő is van, este 9 körül. (Danubius) Aki ilyenkor internetezik, az kimarad a tévés főműsoridőből.
Egy héten a hétvégék a legkisebb forgalmúak (lásd: munkahelyi internetezés), a hét során pedig a csütörtök a legforgalmasabb nap.
A z év során a tavaszi-őszi hónapok forgalma a legnagyobb. Az online rádiózók – általában az internethasználók – napi tevékenységeik közül valahonnan időt vesznek el az internetezéshez. Az Arbitron felmérésében a netezők 35%-a állította, hogy a tévézéstől vesz el időt a hálón töltött ideje, 16%-a hogy a rádiózástól. A rádiók ezen “kiesését” az online rádió pótolhatja. Az online rádióhallgatók emellett a többi internetezőnél sokkal kevesebb offline tevékenységben vesz részt (vásárlás, családdal töltött idő, olvasás), azaz életük sokkal nagyobbrészt forog az internet körül, mint más, “mezei internetezőké”, így nehezebb őket „offline” elérni a reklámozóknak is. Reklám a rádióban A hallgatól 2/3-a26 “fair ár”-nak tartja, hogy audio reklámokat hallgasson az online rádiókon azért cserébe, hogy ingyenesen jusson hozzá internetes tartalomhoz. Több nagy, csak interneten sugárzó állomás már jelenleg is sugároz audio reklámokat. (“Ugye ön is ingyen akar kedvenc zenéjéhez jutni? Akkor kérjük hallgassa meg ez a pár másodperc reklámot”). A reklám egyes rádióknál kikapcsolható – előfizetési díjért cserébe. A live365.com, mely 23,000 playlist alapú rádiócsatornát üzemeltet, úgy döntött, hogy az emberek playlistjeibe audio reklámblokkokat ültet – és a rádiók tulajdonosai (magánszemélyek) nem tiltakoztak. 27 A live365.com ugyanakkor bevallja, hogy több rádiócsatornája van, mint hallgatója.
26 27
Arbitron/Edison Media research 2000.09.21. Joseph McCombs, Digital Music Weekly
A hazai állomások még nem vezettek be audio reklámokat, de tervezik. Sokan használják a lejátszóprogram ablakában megjelenő reklámcsíkokat, bannereket. Ezek folyamatosan jelen vannak, tehát gyakorlatilag a teljes műsoridő eladható reklámokra –de nem a hangcsatornán, hanem a “vizuális csatornán”. A képek megjelenítése mellett futó vagy álló szöveg, link is megjeleníthető. Egy-egy több képkockából álló reklám 1-2 percenként vált át a következőre. Hátrány ugyanakkor, hogy míg a hallgató a hangot mindig hallja, a lejátszóprogram ablakát nem nézi folyamatosan (bár a szám címe miatt időről időre megnézheti). A szalaghirdetések mellett a broadband (széles sávot használó) hirdetések is kezdenek elterjedni 2001-ben. Ezek rövid videoklipek vagy Flash alapú animációk. A bevétel másik legelterjedtebb forrása az épp játszott felvétel CD-jének az árusítása, általában egy online CD-bolttal szövetkezve. Egy rádió lejátszóablaka tökéletes CD-promóciós felület. A reklámozók összetétele megegyezik a más weboldalakon vagy portálokon hirdetőkével; tehát a hagyományos rádiókéhoz nem áll közelebb, mint bármely más internetes oldalé. "Az Online rádióhallgatók aranyat érnek az internetes reklámozóknak".28 Az interenetes rádiók hallgatói (angolul: steamie-k) fogékonyabbak az internetes vásárlásra, mint nem-hallgatók..29. Website-ról már az online rádiózók 56%-a vásárolt, míg a nem rádiózóknak csak 33%-a. Kimutathatóan nagyobb a hirdetésekre kattintók száma a rádióhallgatóknál Magyarországon is: (CT: 0,8-1,830: Index Rádió) mint a “sima” internetezőknél (CT: 0,5%). A még szűkebben célzott rádiócsatornákon a CT arány akár 3 fölé is nő.31 A hirdetők számára a pontosan célozható (“targetelhető”) csatornák ill. műsorok igen kedvezőek (pl. életstílus-csoportok elkülönítése a Netradiónál). Az audio hirdetéseket – hatékonyságukat növelendő - szinkronizálni lehet a bannerekkel, melyenek a kattintásszáma is azonnal mérhető. A hirdetések célközönsége földrajzi hely szerint is megadható, ami egy globális célközönségű rádiónál lehet fontos (pl. magyarországi hallgatók magyar cég bannerét látják), de akár egy magyar rádiónál is más lehet a hirdetés tartalma, ha határon túli erdélyi, amerikai vagy épp egy budapesti gépen nézik a műsort. A reklámok tekintetében elsődleges szempont az egyidejű reakció kiváltása. A hallgató vagy azonnal reagál a reklámra, vagy elfelejti azt. Az azonnali reagálás az interneten a kattintás vagy írásos anyag kinyomtatása/elmentése. El kell érni, hogy rögtön az adott website-ra ugorjon a hallgató és vásároljon. Ha ezt nem teszi meg rögtön, később általában már nem fog visszatérni. Stúdió és szoftver Az internetes rádióknak a lelke egy műsorlebonyolító szoftver, melyet a programozó (korábbi nevén zenei szerkesztő) programoz be. Az Index Rádió műsorszolgáltatásának alapja az általuk „dinamikus lejátszás”-nak nevezett módszer: a hallgatóknak teljes szabadságuk van abban, hogy mit hallgatnak: mely műsort, zenei műfajt, milyen témájú híreket stb. Mindezt a saját fejlesztésű "integrált adáslebonyolító"szoftver teszi lehetővé, mely a médiafile-okat (hang) szöveggel és képekkel szinkronizálja. Mindegyik hírhez, zenéhez kulcsszavak rendelhető hozzá, mely a személyre szabott lejátszást segíti. A hírek olvasásához sem kell már humán közreműködés: az ananova.com már ma is maga "olvassa" fel a fontosabb híreket. 28
Bill Rose, igazgatóhelyettes, Arbitron Arbitron Internet Services / Edison Media Research 2000.02. 30 CT: Click through: CT=1 esetén a szalaghirdetést látók 1%-a kattintott a hirdetésre 31 A magyar Index Rádió ezen tapasztalata jó összhangban van az Arbitron amerikai felmérésével is. 29
– az onair.com stúdiója 9. Streaming Audio file formátumok A Frauenhofer Intézetben 1987-ben kezdték kifejleszteni az MP3 (mpeg layer 3) hangtömörítési eljárást, hogy a nagy tároló kapacitást igénylő CD audioformátumot kiváltsák egy hasonló minőségű, de lényegesen tömörebb digitális eljárással. 1995-ben dobta az amerikai Real Networks piacra az első, internetes élő rádióműsor-átvitelre alkalmas szoftvert, a Real Audiót. Az egyes formátumok tömörítési elve a "perceptual coding", mely a hallásküszöb alatti hangokat ill. azokat a hangokat, melyeket más, erősebb hangok elfednek, kihagyja a végső file-ból, így bár adatvesztés történik, az ember által érzékelt hang nem változik. A Real Audio szoftvert 1995 óta 140 millióan töltötték le. Naponta 200 ezer új felhasználója van!32 2001. januárjában 2500 rádió közvetít Real Audio segítségével. A Real Audio formátum a világ összes internetes rádióadása közül kb. 55%-os részesedésű, nálunk 90%-os. (De pl. Izraelben szinte kizárólag Windows Media formátumot hasznának) KERETES Az adattovábbítás típusai 1, Élő (Live) adás esetén a műsorral párhuzamosan folyik a kódolás, a letöltés és a lejátszás. 2, Ál-élő (Live, pseudostreaming, virtual radio) adás esetén már előre felvett anyagot játszanak le a szerverről, itt a letöltés és a lejátszás egyidejű, a kódolás már korábban történt, de a számítógép mint élőt játssza le a felvételt, azaz az nem az elején kezdődik, hanem valahol bekapcsolódunk. Lehetséges "Playlist"-ek lejátszása, előre gyártott klipek egymás utáni játszása. 3, On Demand (lehívható) pseudostreaming adás esetén egy korábban felvett adást játszuk le az elejétől a végéig, letöltéssel egyidejűleg. 4, Letölthető (download) on Demand adás esetén csak azután kezdődik el a lejátszás, hogyha már a teljes file-t letöltöttük a számítógépünkbe. Ez esetben több percet is várni kell a letöltésre, de biztos, hogy adás közben nem lesznek kimaradások, megszakadások, és később is visszajátszhatjuk a felvételt.
32
http://www.realnetworks.com/company/index.html
Online rádiók áttekintése 1. Nem 24 órás, élőben közvetítő rádiók (nonprofit) Élőben A hazai internetes rádiók heti néhány órás adással indultak. Gyorsan átalakuló stábjaik lelkesedésből, ingyen dolgoznak, a műsorokban sincs reklám. A heti 1 adásnap – általában péntek este – mára sok esetben kibővült napi vagy heti több adásnappá (általában késő délután-este). Mivel lényegük az interaktv élő kapcsolat (telefonok, emailek, SMS), élőben sugárzonak. A műsoron többnyire zenés magazin van riportokkal, élő műsorvezetéssel, és a “szokásos” interaktív kapcsolattal: telefon, irc (BroadCast Motel, NeTTo rAdiO). Felvételről A nem nonstop adások hallgatása szinte véletlenszerű (attól függ, hogy épp online van-e a hallgató). Ezért - a hallgatók alacsony – 10-30 – száma miatt - számos rádió nem ad élőben. Csak felvételről lehet lehívni műsorát (még a leghallgatottabb európai internet-rádió hallgatottsága is (élőben) csak 400 egyidejű hallgató körül mozog).33. Erősen szakosodott adások Több rádió szakosodott egy témára: Rádió Hungary.cc: teleház, Rádió eleven1: “gyerekeknek nem ajánlott”, Nyugati Átjáró: műsorcsere határon túli magyarokkal, KFT Rádió: a KFT együttes dalai; Kisokos Rádió: amerikai magyarok real media heti magazinja; Subwoofer Rádió: "techno radio live from budapest” (az épp játszó DJ élőképével). 1996. októberében az Elender indította el még csak real audio kísérletként a bROADCast Motel (MatávNet, 30 egyidejű hallgató) rádiót (koordinátor: Kiss Vendel). 1998. decemberétől a MatávNettől megy az adás, 2000. tavasza óta mp3 formátumban. 1997. júliusában indult az első hazai csak internetes rádió, a ParaRadio (C3, 200 napi kattintás az adásra és az archív anyagokra) (Szerk: Nótári Péter). A rádió lényege olyan műsorokat nyújtani, melyek hiányoznak a kereskedelmi és a közösségi rádiókból is. A zenei kínálat: reggae, hiphop, metal, dark/goth, industrial, dj mixek stb. a beszélgetős műsorok témái: extrém sprotok, melegműsor, sci-fi, szerepjátek műsor stb.. "Nem mainstream-ellenes, hanem inkább mainstream-kiegészítő rádió a ParaRadio". Az adás nonprofit: reklám- (és fizetés)mentes. 2000. augusztusában indul az Internettóhoz kötődő NeTTo rAdiO (Internetto) (Szerk: Balogh Zsolt). Egy ftp szerverre a hallgatók feltölthetik hangállományukat, melyet adásba szánnak. "Nagy sikere van, sok mp3 érkezik, amelyek többnyire otthon készülnek. Akadt eddig idõjárás-jelentés Svájcból, néhány remix és vicc is." Napközben a Wolf FM adását tükrözzük." 34 3. 24 órás, élőben közvetítő egycsatornás rádió (nonprofit vagy kereskedel mi) A legtöbb rádió az interneten is egy csatornán közvetít. A 4847 weben közvetítő rádió35 többségét ők adják. Ezen közül mintegy 60036 csak az interneten közvetít, de az MP3 formátumú, játszási listákból (playlist) álló webrádiók száma még több. A világon ma 1140 élő mp3 rádió (csatorna) van, melyeket hallgatósága átlagosan csatornánként egyidejűleg kb 5 fő. Többen csak egymás adását relézik.37
33
Balogh Zsolt írásbeli közlése
34
Balogh Zsolt írásbeli közlése
35
2001.02., Comfm
36
Comfm 2001.01. 37 Balogh Zsolt írásbeli közlése
1999. februárjában indult a TiszaneT kisérleti rádióadása.38 Ez 1999. szeptemberében átalakult Webrádióvá (TiszaneT, 50-60; 2001.01: 200 napi kattintás élőben + 200 rögzített) (szerk: Szemők Árpád), mely a szegedi Indexszel ápol szoros kapcsolatokat. A Webrádió célja "a hazai zenei igények kielégítese musicbox rendszerben jó minőségű real audióban" és riportok közzététele.39 Szerkesztősége alapvetően egy napilapéra emlékeztet, ahol az írások mellé hangos illusztrációk is készülnek, s ami élő zenei adása mellé kínál olvasnivalót: riportokat, zenei híreket stb. A Hobby Rádió helyi kábelen már majd 3 éve hallható. "MP3-ban ad Debrecenbõl. Az egész mizéria egyetlen számítógéprõl megy. Az összekötõ szövegeket kell csak felmondani (ezt meg a mûsorvezetõk az otthoni gépükön is megtudják tenni), a zenéket, meg szignálokat az adásvezérlõ gép szolgáltatja - így lehet olcsón csinálni rádiót :-))). A rádió munkatársai jelenleg ingyen dolgoznak, reklámbevételünk nincs. Linux rendszert használunk, saját adásvezérlõprogrammal (script).” A Tilos Rádió (Tilos, napi 500 élő hallgató: 24 kb/s: 300 (+10 relé), -96 kb/s 140 (+20 relé) + 800-2000 letöltés az archívumból40) (rendszergazda: Maroy Ákos) FM sugárzása megszüntével kábeles és internetes (kényszer)adásra tért át. A hallgatók száma természetesen az internetes adás idejében sokkal kisebb, mint az éterben is szóló adáskor, de így is az interneten közvetítő rádiók közül a legtöbb kattintást kapó rádiók közt szerepel. „Az mp3 streaming szervere (és encodere) open source-os, nincs rajta programozott hallgatói limit. Mivel ezek command line applikaciók, kényelmesen lehet őket batch módban futtatni és bármi probléma esetén lehet módosítani / javítani Ha a jövőben az mp3-at kifejlesztő cégek jogdíjat kérnek, más megoldás után kell nézzünk”.41 A Tilos közösségi rádió az internetes Fórum lehetőségét is teljes mértékben kiaknázta, http://tilos.hu/pipermail/agora/ címen a hallgatók és munkatársak több ezer levélből álló fóruma található. 2. 24 órás, élőben közvetítő multirádió vagy sokcsatornás profitorientált zeneszolgáltatók Ma a Music Sercice Provider-ek (MSP), egyre nagyobb üzletet jelentenek nyugaton. A www.com URL cím egy ilyen birtokában van. Ezek 100-200 csatornán különböző zenei műfajokat kínálnak ingyen. 2.1 Magyarországon: 1999. december 20-án indult útjára "Magyarország első kereskedelmi internetes rádiója", az indexRAdio. (Főszerk: Falus Dániel) A 2000. augusztusban megalakult Indexradio.hu Kft. "az első internetes streaming médiára szakosodott Kft Magyarországon"42. Az Index portálhoz kötődő, de független adó induláskor 500 órás archívumból, kezdetben 5 nagy zenei stílusból választhatott a hallgató (electro, jazz, rock, classic, pop). A friss Index-híreket azonnal "kapcsolja" az automata. A zenén túl 15 magazinműsor hallható, pontosan meghatározható célközönséggel. A magazinokhoz képi tartalom is járul (video, diavetítés). Az Artisjussal a felhasznált zenék minden jogi kérdést rendezték. Az első hónapok tapasztalata alapján hallgatóinak többsége 64+ kb/s vonalon, munkahelyen hallgatja a műsort.
38
http://radio.tiszanet.hu Szemők Árpád írásbeli közlése 40 Maroy Ákos rendszergazda közlése nyomán, idézi Varga Ferenc (írásbeli közlés) 41 Maroy Ákos rendszergazda közlése nyomán, idézi Varga Ferenc (írásbeli közlés) 42 Falus Dániel szóbeli közlése 39
2000. augusztus 17-én tette közzé Cs. Kádár Péter az interneten43 Digitális néprádiót minden magyar embernek! oldalát, melyben a Magyar Rádió lehetséges megújításáról is szól. Felveti a Kodály Rádió ötletét , mely az interneten 10 különálló tematikus csatornán közvetítene. Ezek: népzene és folk; komolyzene; operett és magyar nóta; jazz; gyerekzene; dalok és megzenésített versek; tánczene és könnyűzene 1960 előtt; tánczene és könnyűzene 1960 után; pop/rock 1960-80; pop/rock 1981-; slágerlista. 2.2 Külföldön: a sokcsatornás rádió típuspéldája: a Netradio
43
http://www.extra.hu/elnokpaly/
A Netradio a www.com után a második legnagyobb sokcsatornás internetes rádió, de ez volt az első, mely ilyen szolgáltatással jelentkezett. 1995 októberében indult, 1998-ban az év internetes rádiója lett. Eddig (2000. vége) 2.5 millió egyedi hallgatójuk volt. Adabankjában 250 000 szám szerepel teljes terjedelemben, 1 millió pedig 1 perces mintaként, online áruházában. 120 csatornáján átlagosan 400 szám szerepel egyidejűleg, azaz ennyi szám után hallhatjuk újra ugyanazt a számot. Egy hallgató átlagosan napi másfél órán át hallgatja. Terveik szerint 2008-ra hallgatóik száma 105 millió lesz, az internetezők 63%-a. Website-jukon a vásárlási lehetőségen túl a zenékről is
lehet informálódni (“Learn” rovat). (Összehasonlításként: a www.com-on 400 ezer dal hallható 230 külön zenei csatornán).44 A nyugatihoz hasonlóan a keleti kultúrák is elindították a maguk sokcsatornás internetes rádióit. Ezek között első helyen állnak a különféle 6-10 csatornás indiai zenerádiók (radioofindia.com).45 2.3.Playlist alapú személyes rádiók Számos nagy site van, melyen a felhasználók maguk állíthatják össze különböző egyedi hangfile-okból a kedvüknek való „rádiót”, mely meghatározható sorrendben egymás után egy ún. Playlist alapján lejhátssza a zeneszámokat („A saját rádióm”). Ilyen ingyenes szolgáltatás a live365.com („Radio revolution”) vagy az mp3.com egyik szolgáltatása. A zenéket a rádió készítőjének magának kell mp3 formátumban feltöltenie (pl. saját CD-ről konvertálva) vagy egy megadott listáról, adatbankból kiválasztania. A live365.com szolgáltatásai közt szerepel saját összekötőszöveg, szignálok stb. fetöltése is. A Napster nem ilyen szolgáltatás, azzal az egyik felhasználó a másik egyedi hangfile-jai között tudott keresni és letölteni azokat. A playlist alapú egyénileg „összerakott” rádió kiegészítő szolgáltatásként a többcsatornás rádióknál (Music Service Providereknél) is megjelent. 10. Szerzői jogok Az Artisjus 2000-es közleményben külön szabályozza a streaming élő sugárzás, a “csak meghallgatást lehetővé tevő, de a letöltést nem engedő, ún. "real audio" típusú felhasználás”, és a “letöltést (tartós másolat készítését) is engedő ún. "download" típusú felhasználás” jogdíjait. On Demand (lehívás) esetén a díjazás nem tesz különbséget a lehívások száma, az adás minősége, a zene műfaja szerint. Letöltés (download) esetén ennek díjának 12%-át kell jogdíjként fizetni, de ha ingyenes a letöltés, akkor is min. 25 Ft-ot lehívott művenként. Nonprofit szervezet esetén 10 műrészletig nem kell jogdíjat fizetni, 10-1000 műrészlet esetén 25 ezer, 1-1000 teljes mű esetén 90 ezer Ft-ot havonta. (Összehasonlításként: a magyar, 10-100 ezres napi látogatottságú internetes portáloknál általában 2-10 Ft-ot kérnek egy reklámcsík (banner) egy megjelenítéséért.). A fentieken túl a MAHASZ-szal is meg kell egyeznie a rádióknak. Online rádió a jövőben – a hallgatók igényei Technikai kérdések A hallgatók igényelnének egy olyan megoldást, ahol egy rádió közvetlenül úgy hallgatható, hogy egyszerűen a számítógép desktopján a rádió ikonjára kattint a hallgató46. Ilyen – banálisan egyszerű – megoldás ma még nem ismert (vagy nem terjedt el). A mobil internet – és online rádió – mindenkinek vágya, de ma még a WAP-os telefonokkal sem megoldható. Egy felmérés47 résztvevőinek 50%-a szerint “sokkal többet” hallgatnának internetes rádiót, ha lenne hordozható webrádió/tv készülék, míg 24%-uk kicsit többet, 15%-uk ugyanannyit, mint most. A mobil rádiónak egyik formája a WAP-hoz hasonló mobiltelefonra alapuló techológia lehet, de elképzelhető, hogy a számítógépek drótnélküli kapcsolatát lehetővé tevő BlueTooth technológia lesz az, mely a (kis hatósugarú, szobán belüli) mobilitást megteremti e téren. Japánban már megjelent az ottani i-mode mobiltelefonrendszerben a 64k sebességű streaming hangátvitel. Szintén Japánban kísérleteznek olyan (elsősorban autóknak szóló) zeneszolgáltatással, melyen a 44
További nagy „globális” sokcsatornás rádiók: thedial.com/ netradio.com/ www.com vagy onair.com/ flashradio.com/ radiowave.com/ DiscJockey.Com/ radio.sonicnet.com/ www.rhythmradio.com/ 45
További „regionális” (nemzeti célközönségű) változataik: 1000%, Multimusic (Párizs) All Danz (Texas), Ohio.com (Ohio), Canal Libre (Buenos Aires),
46 47
Arbitron/ Edison Media Research: Internet III. 1999. Arbitron/ Edison Media Research: Internet III. 1999.
rendelés szűk sávszélességű mobilhálózaton, a kiszolgálás (mp3 letöltés) csomópontokban felállított broadband antennákkal történne. A hallgatók várják a személyre szabható rádió eljövetelét (ami napjainkban történik), de keresik a rádióstreamek linkjeit felsorakoztató linkgyűjteményeket is. A mai linkgyűjtemények a rádiók nagy száma (több ezer) miatt gyorsan elavulnak, a linkek fele-kétharmada nem működik. Az internetes streaming media (mozgókép vagy hang) lehet az internet növekedésének mozgatója az elkövetkező években48. Ehhez a széles sávú hozzáférés, az egyszerűbb használat, a széles tematikájú tartalom elérhetővé válása, a TV és a PC konvergenciája teremtik meg az alapfeltételeket (tehát full-screen, teljes figyelmet igénylő műsorok – HH.). A jelentésben hat fő mozgatóerőt emelnek ki: 1, az interaktivitás iránti igény, 2, a hirdetők számára hatékonyabb, targelethető és könnyen elérhető hirdetési felület, 3, B-to-B Broadcasting lehetőségek: az interneten lefolytatott konferenciák, távoktatás, bemutatók, telegyógyítás, promóciós bemutatók. 4, Költséghatékonyabb tartalomszétosztás (pl. kazettás műsorterjesztés helyett), 5, Tartalom megjelenése: a streaming media formájában terjesztett hangok és mozgóképek pluszbevételt jelenthetnek alkotóiknak 6, Innovatív megoldások, melyek a nézőt/hallgatót fogyasztásra késztetik. Nem technikai kérdések Általános trend világszerte, hogy az online levő fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. A szöveges elemek ugyan kezdetben – technikai korlátok miatt – uralták az internetet (lásd pl. szöveges MUD49-ok), de a web, ma pedig a Flash megjelenésével a képek, mozgóképek, ikonok mind nagyobb szerephez jutnak. A (multimédiás) rádió ezért a jövőben sikeresebb lesz. A szörfölők igényelni fogják, hogy a híreket, történeteket, pletykákat stb. ne kelljen elolvasniuk, hanem (akár más munka vagy „a szem pihentetése” közben) meghallgathassák. (www.teamaudio.com/, ananova.com) ** 1 millió főre jutó interneten közvetítő rádiók száma az OECD országokban 2000.01.50 1. Izland 21,5 2. USA 7 3. Írország 6,7 4. Görögország 6,5 5. Svájc 4,4 6. Ausztrália 4,3 7. Új-Zéland 3,4 8. Finnország 3,1 9. Magyaro. 2,8 10. Norvégia 2,7
48
http://www.piperjaffray.com/ 2000.10 U.S. Bancorp Piper Jaffray Szerepjátékra épülő “Multi-User-Dungeon” 50 http://www.olis.oecd.org/olis/2000doc.nsf/linkto/dsti-iccp-tisp(2000)1-final 49
