A magyar tudomány helyzete a felsőoktatási intézmények szemszögéből Készült a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolójához
Az egyetemek által megküldött adatok és nyilvános adatbázisok alapján összeállította: Fortuna Zoltán, Batalka Krisztina és dr. Szabó Tibor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) 2011. szeptember
Tartalom Bevezetés, vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................ 3 1.
Tudományos Diákkörök adatai ................................................................................................................................. 4
2.
Doktori képzés és fokozatszerzés adatai................................................................................................................... 6
3.
A felsőoktatási intézmények kutatásfinanszírozása ................................................................................................. 9
4.
A k+f teljesítmények nem pénzügyi mérőszámai ................................................................................................... 27 4.1. MTA kutatócsoportok száma az egyetemeken .................................................................................................... 27 4.2. Szabadalmak és más oltalmi formák száma ........................................................................................................ 28 4.3. Publikációk száma ................................................................................................................................................ 29 4.4. Magyar egyetemek részvétele az EU-s keretprogramokban ............................................................................... 33
2
Bevezetés, vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia törvényi kötelezettsége, hogy kétévente beszámoljon az Országgyűlésnek munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről. A Magyar Rektori Konferencia felkérést kapott, hogy helyzetértékelést állítson össze a kutatásnak a felsőoktatásban 2009-ben és 2010-ben elfoglalt helyzetéről. Az elemzés az alábbi feltételek mellett készült: 1) Az elemzésben alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk, ezeket egészítettük ki – a tudományos kutatásra jellemző – naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény k+f+i teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával. Figyelemmel a későbbi idősoros összehasonlító elemzésekre, törekedtünk arra, hogy minden esetben fajlagos értékeket is bemutassunk. Másfelől az értékelt időszakban bonyolították le a kutatóegyetemi cím- és támogatási pályázatokat egyaránt, így a részletes, intézményenkénti szakmai értékelés a legtöbb egyetemre megtörtént, ezek eredményei a lebonyolító szervezeteknél elérhetők. A korábbi elemzéssel ellentétben, anyagunkban nem szerepeltettük a KKK-k, és RET-ek tevékenységeit, tekintettel arra, hogy a központilag támogatott időszak véget ért, a tudásközpontok az egyetemek (főiskolák) szervezetébe beépültek. Más megfontolásokkal mellőztük a különböző egyetemi-főiskolai hasznosító vállalkozások bemutatását. Ezekben az esetekben a hasznosításokról nem voltak sem szakmai, sem pénzügyi adataink, így el akartuk kerülni, hogy leíró statisztika nélküli, egyoldalú értékeléseket publikáljunk. 2) Az elemzés kapcsán (is) megállapítható, hogy a kutatás-fejlesztés számbavételének módszertana nem egységes. Az adatokat eltérő technikával és céllal – a KSH, a NEFMI, illetve a Nemzeti Kutatásnyilvántartó Rendszer, továbbá a kutatóegyetemre kiírt pályázatok is különbözőképpen – gyűjtik, a k+f+i teljesítmény értékelésére ugyanakkor nincs egységes szempontrendszer. Úgy véljük, hogy a legfontosabb teendő ez lenne, mert rangsorokat, idősoros elemzéseket csak egységes, kötelező és általánosan elfogadott, valamint nyilvános adatbázisokban fellelhető adatokból lehet készíteni. Ezzel összefüggésben az is megállapítható, hogy a különböző egyetemek eltérő k+f stratégiát követnek, ami megmutatkozik forrásszerzési és szellemi termékeiket hasznosító tevékenységeikben egyaránt. Végezetül köszönetet mondunk az adatszolgáltató egyetemeknek és más szervezeteknek, az összeállításban közreműködő műegyetemi kollégáknak.
Budapest, 2011. szeptember 27.
Dr. Péceli Gábor rektor
3
1.
Tudományos Diákkörök adatai
A tudományos utánpótlás szempontjából alapvető (a végzett doktoranduszok több mint 90%-a tudományos diákkörökben kezdte kutatói pályafutását) tudományos diákkörökről megemlíthető, hogy 2011-es országos konferenciájukon bemutatott pályaművek száma1 14 %-kal nőtt a 2009-eshez képest. A tudományos diákkörök intézmények közötti megoszlásáról, számáról és eredményeiről az 1. sz. táblázat és az 1. sz. ábra ad tájékoztatást.
Általános Vállalkozási Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Debreceni Református Hittudományi Egyetem Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Kaposvári Egyetem Kecskeméti Főiskola Kodolányi János Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Károly Róbert Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School) Nyíregyházi Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Rendőrtiszti Főiskola Semmelweis Egyetem Sola Scriptura Teológiai Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Széchenyi István Egyetem Szolnoki Főiskola Szent István Egyetem Szent Pál Akadémia Szegedi Tudományegyetem A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Tomori Pál Főiskola Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zsigmond Király Főiskola Határon Túli Intézmények Középiskolás Diákkonferenciák
34 6 568 135 50 1095 1173 80 6 95 309 843 34 10 80 73 86 124 145 14 4 545 31 20 7 29 6 168 395 256 3 265 1 246 801 144 903 3 1 489 50 523 3 1110 5 7 124 32 398 122
22 6 398 35 34 438 617 21 4 51 202 734 8 8 52 44 36 106 82 14 4 324 18 12 4 10 4 82 268 108 2 211 1 232 508 108 178 1 1 152 26 340 3 726 4 4 99 31 211 80
11 4 210 31 28 348 400 13 3 17 133 535 6 4 36 30 12 64 45 5 4 180 16 14 4 4 2 44 156 54 2 147 1 136 359 58 98 1 1 73 16 181 3 501 3 0 57 15 77 13
A XXX. Jubileumi OTDK-n elért minősített 1-3. helyezések száma 3 0 89 8 10 138 114 2 1 3 32 229 0 0 15 5 2 14 15 1 1 32 5 8 0 0 1 8 40 12 0 38 0 48 111 24 39 0 1 9 0 61 1 151 0 0 21 4 16 1
Mindösszesen
11651
6664
4155
1313
Intézmény
Intézményi TDKA XXX. Jubileumi OTDKOTDK-ra javasolt konferencián bemutatott n bemutatott pályamunkák száma pályamunkák száma pályamunkák száma
Pro Scientia, Pro Arte és Junior Pro Scientia Aranyérmes hallgatók száma 0 0 7 0 1 5 2 0 0 0 0 13 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2 2 0 5 0 0 1 0 0 0 4 0 0 2 0 0 1 48
1. táblázat: A tudományos diákkörök intézmények közötti megoszlásáról, számáról és eredményei
1
Forrás: Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökének e jelentéshez készült kézirata
4
1. ábra: A XXX. OTDK eredményei
2
2
A 2011 áprilisában megrendezett XXX. Jubileumi OTDK-n bemutatott pályamunkák számát a doktoranduszokkal csökkentett hallgatói létszámmal osztottuk, így számítva az intézmény egy hallgatójára jutó pályamunkák számát. A hallgatói létszámot a 2009. és 2010. október 15-ei NEFMI adatok átlagaként vettük figyelembe. Hasonlóan számítottuk az intézmény egy hallgatójára jutó XXX. Jubileumi OTDK-n elért minősített 1-3. helyezések száma.
5
2.
Doktori képzés és fokozatszerzés adatai Ebben a részben a tudományos utánpótlás szempontjából legfontosabb képzés adatait mutatjuk be: a doktori iskolák számát (2. sz. táblázat) a doktoranduszok létszámát intézményi bontásban, és arányukat az összes hallgatóhoz (2. és 3. sz. ábrák), a doktori fokozatot szerzettek számát az egyes intézményekben (4. sz. ábra), illetve a doktori fokozatot szerzettek számát a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében (5. sz. ábra)
Intézmény
Doktori iskolák száma
Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Pannon Egyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép-európai Egyetem Széchenyi István Egyetem Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Debreceni Református Hittudományi Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Evangélikus Hittudományi Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Óbudai Egyetem Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Összesen
25 20 19 17 14 10 8 8 8 7 7 6 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 171
Az intézmény doktori iskoláinak részaránya az összes doktori iskolából 14,6% 11,7% 11,1% 9,9% 8,2% 5,8% 4,7% 4,7% 4,7% 4,1% 4,1% 3,5% 1,8% 1,8% 1,2% 1,2% 1,2% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 100,0%
Forrás: Országos Doktori Tanács
2. táblázat: A doktori iskolák száma, 2010. december 31.
6
2. ábra: A doktoranduszok létszáma, 2010. október 15.
3
3. ábra: A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya, 2010. október 15.
3
Az ábrán jelölt egyéb intézmények 50 főnél kevesebb doktorandusz hallgatóval rendelkeztek: Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Óbudai Egyetem, Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem.
7
4. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma az egyes felsőoktatási intézményekben, 4 2009-ben és 2010-ben összesen
5. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében, 2009
4
Az ábrán jelölt egyéb intézmények 2%-nál alacsonyabb részesedéssel rendelkeztek: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kaposvári Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Közép-európai Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem.
8
3.
A felsőoktatási intézmények kutatásfinanszírozása A kutatásfinanszírozás rendszere meglehetősen bonyolult, számbavételére a felsőoktatás irányítása, a
KSH, illetve a különböző kutatásmenedzselő állami szervezetek (NIH, OTKA, NKR) eltérő módszereket alkalmaznak. Ebben a részben – e szervezetek adatainak felhasználásával – a szektor, az egyes intézmények helyzetét igyekeztünk bemutatni. A kutatásfinanszírozást az alábbiak szerint szemléltettük: a KSH adatainak felhasználásával megmutatjuk a k+f források áramlásának forrásait (6. sz. ábra), a felsőoktatási k+f mutatók jellemző megoszlását, összehasonlítva a szektor többi szereplőinek mutatóival (3. sz. táblázat). A felsőoktatási kutatóhelyek k+f ágazati pozíciójának demonstrálására szolgál a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak, költségeinek, létszámának táblázatai szintén (4-7. sz. táblázatok). A következő részben azt mutatjuk meg, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan részesednek a Kutatási és Technológiai Alapból (KTA), valamint az OTKA forrásaiból, intézményi és tudományterületi bontásokban. Érdekes adatokat mutat, ha az adatokat az oktatói-kutatói létszámra vetítjük (7-18. sz. ábrák). A következő blokk intézményi adatokra támaszkodik: az állami felsőoktatási intézmények éves beszámolója 7. sz. mellékletét veszi alapul, melyben az intézmények részletesen mutatják be k+f bevételeik és kiadásaik szerkezetét. Az adatokat szolgáltató egyetemek tekintetében megmutatjuk a vizsgált időszak (2009-2010) forrásait és kiadásait (8-11. sz. táblázatok), valamint az egy oktatóra-kutatóra eső fajlagos adatokat (19. sz. ábra). Végezetül ismertetjük, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan részesedtek az ÚMFT forrásaiból – a GOP, TÁMOP, TIOP programokkal összefüggésben. E programok nem feltétlenül közvetlenül a kutatást, a kutatási infrastruktúrát támogatták (esetenként nem is az intézményt, hanem annak leányvállalatát), nagyságrendjük miatt ugyanakkor feltétlen jelentős tényezők az intézményfinanszírozásban. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban az (állami) intézmények szabadon csoportosíthattak át előirányzataik között, e források mindenképpen hatást gyakoroltak az intézményen belüli kutatásfinanszírozási rendszerre is (12. sz. táblázat és 20. sz. ábra).
9
6. ábra: A K+F ráfordítások forrásainak és felhasználásának áramlása szektorok szerint, 2009
Szektor Vállalkozási Felsőoktatási Államháztartási Összesen
Kutatóhelyek száma 45,1 48,1 6,8 100,0
K+F tényleges létszám 31,4 49,4 19,2 100,0
K+F számított létszám 44,3 28,1 27,6 100,0
Ebből kutató 44,7 30,7 24,6 100,0
K+F ráfordítás 58,3 21,3 20,4 100,0
Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. p. 6.
3. táblázat: A kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző mutatóinak szektoronkénti megoszlása, 2009 (%)
10
Kutatófejlesztő Vállalkozási Felsőoktatási intézet és kutatókutatóhely egyéb fejlesztő hely kutatóhely Számított létszám, fő
Foglalkozás
Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen
4928 1709 1597 8234
6164 1172 1036 8372
8972 2646 1571 13189
Összesen fő
a 2008. évi %-ában
20064 5527 4204 29795
108,4 105,5 114,8 108,7
6,9 1,9 1,5 10,3
105,5 102,7 111,8 105,8
56,9 63,2 49,4 56,7
x x x x
Egy kutató-fejlesztő helyre jutó átlagos számított létszám, fő Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen
25,0 8,7 8,1 41,8
4,2 0,8 0,7 6,0
6,9 2,0 1,2 10,1
Számított létszám az összes létszám százalékában Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen
82,5 79,5 80,7 81,5
33,5 37,4 23,5 32,3
82,3 76,5 73,8 80,0
Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 12. számú táblázat
4. táblázat: A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám szektorok és foglalkozástípusok szerint, 2009
Pénzügyi forrás Vállalkozások
7575,8
Állami költségvetés Nonprofit Külföldi forrás Összesen
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely értéke megoszlása (millió Ft) (%) 12,6
Felsőoktatási kutatóhely értéke (millió Ft) 9720,3
megoszlása (%) 15,5
Vállalkozási kutatófejlesztő hely értéke megoszlása (millió Ft) (%) 121596,3
71,0
Összesen értéke (millió Ft)
megoszlása (%)
138892,4
46,4
a)
47625,7
79,4
46175,9
73,7
26496,1
15,5
125594,6
327,7
0,5
1492,8
2,4
231,5
0,1
2052,0
42,0 0,7
4473,8
7,5
5244,3
8,4
22901,6
13,4
32619,7
10,9
60003,0
100,0
62633,3
100,0
171225,5
100,0
299158,7
100,0
a) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 17. számú táblázat
5. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint, 2009
11
Társadalmi, gazdasági célok
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely
Felsőoktatási kutatóhely
Vállalkozási kutatófejlesztő hely
Összesen
Mezőgazdaság
15,7
12,1
3,1
7,6
Az ipari termelés és technológia
13,0
12,7
62,4
41,8
Energia
1,1
3,3
2,1
2,2
Környezet
4,4
4,4
2,7
3,4
Egészség
10,5
17,3
14,8
14,5
A Föld kutatása és hasznosítása
8,1
0,0
0,2
1,7
Általános tudásszint fejlesztése
20,9
21,6
1,8
9,9
Védelem
0,4
0,8
0,6
0,6
A világűr kutatása és hasznosítása Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra Oktatás Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok Összesen
0,8
0,2
0,1
0,2
6,6
5,0
11,0
8,8
1,2
16,7
0,2
3,9
6,1
1,7
0,1
1,7
11,2
4,2
0,9
3,7
100,0
100,0
100,0
100,0
Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 21. számú táblázat
6. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint, 2009 (%)
12
Tudományág
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely
Felsőoktatási kutatóhely
Vállalkozási kutatófejlesztő hely
Egy foglalkoztatottra (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (E Ft) Természettudomány
8318
7948
10449
Műszaki tudomány
5320
10406
11611
Orvostudomány
3971
5494
9628
Agrártudomány
6701
6662
6662
Társadalomtudomány
7835
6565
8209
Bölcsészettudományok
5358
5499
7467
Összesen
6857
6979
10915
Egy kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (E Ft) Természettudomány
13395
10388
12727
Műszaki tudomány
9179
13321
17630
Orvostudomány
7911
9583
14613
Agrártudomány
13640
14521
16547
Társadalomtudomány
11356
7316
10429
Bölcsészettudományok
8358
6113
16178
Összesen
11457
9479
16045
K+F költségek megoszlása (%)
a)
Bérek és jövedelmek
57,6
69,1
49,3
Egyéb költség
42,4
30,9
50,7
Összesen
100,0
100,0
100,0
a) A K+F költségek tartalmáról lásd a "Fogalmak és módszertani megjegyzések" c. fejezetben. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 23. számú táblázat
7. táblázat: A kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói, 2009
13
7. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft)
14
8. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft)
5
9. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése a KTA forrásból, 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból
5
Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak besorolása a 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelethez tartozó melléklet szerint, a projektvezetők által történt.)
15
10. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése a KTA forrásból, 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból
6
11. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső KTA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
6
Az 1 oktató és kutatóra eső fajlagos adatokhoz a létszámok kalkulációja a NEFMI által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján az alábbiak szerint történt: teljes állású oktatók + teljes állású kutatók + teljes állásúra átszámított oktatók + teljes állásúra átszámított kutatók. Miután a NEFMI felsőoktatási statisztikájában az oktatókba beszámításra kerülnek a tanárok és az egyéb oktatók is, akik a k+f jellegű források bevonásában nem, vagy elhanyagolható mértékben aktívak, ezért az előzőekben definiált összegből a teljes állású nyelvtanárok, a teljes állású kollégiumi tanárok, a teljes állású testnevelő tanárok és a teljes állású egyéb oktatók levonásra kerültek. Azokban a későbbi grafikonokon személtetett esetben, amikor kettő év átlagos teljesítménye kerül megjelenítésre, a létszámok a 2009. és 2010. évi létszámok átlagai. A 2009. évi teljes állásúra átszámított kutatók létszáma –
16
12. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső KTA-ból 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
adathiány miatt – a 2010. évi létszámból került becslésre, olyan módon, hogy a 2010. évi teljes állásúra átszámított létszám került megszorzásra a 2009. és a 2010. évi részmunkaidős kutatók arányával.
17
13. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft)
18
14. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft)
15. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése az OTKA forrásból, 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból
19
16. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése az OTKA forrásból, 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból
17. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
20
18. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
21
Felsőoktatási intézmény Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem
Költségvetési támogatás
K+F feladatra átvett pénzeszközök
Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból 7 (vállalkozás is)
Összesen
3 533 830
3 186 970
1 812 603
8 533 403
2 207 294 1 650 361 1 534 827 767 167 485 546 444 836 310 768 141 493 37 262 15 550
3 433 720 3 642 109 2 056 637 2 215 460 1 109 002 1 555 423 482 502 977 669 273 181 0
1 625 001 0 80 892 498 486 984 756 231 410 828 008 298 356 84 294 0
7 266 015 5 292 470 3 672 356 3 481 113 2 579 304 2 231 668 1 621 278 1 417 518 394 737 15 550
Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján.
8. táblázat: A k+f tevékenység 2009. évi forrásai (E Ft-ban)
Felsőoktatási intézmény Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Miskolci Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem
Költségvetési támogatás
K+F feladatra átvett pénzeszközök
Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is)
Összesen
2 781 242
3 657 795
3 088 672
9 527 709
1 160 142 700 246 1 759 119 1 573 824 1 670 451 859 248 144 020 257 859 29 112 13 325
3 587 064 2 952 829 2 399 095 1 061 737 1 475 290 1 923 021 2 267 413 109 759 166 528 0
1 464 866 509 132 0 983 105 0 221 286 212 892 1 113 132 53 792 0
6 212 072 4 162 207 4 158 214 3 618 666 3 145 741 3 003 555 2 624 325 1 480 750 249 432 13 325
Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján.
9. táblázat: A k+f tevékenység 2010. évi forrásai (E Ft-ban)
7
Az, hogy a külső megrendelésre végzett munka több intézmény esetén 0, azért is lehet, mert a tevékenység jellegéből fakadóan vállalkozási jellegűnek tekinthető feladatokat az adott intézmény nem vállalkozási tevékenységként tartja nyilván és számolja el.
22
Felsőoktatási intézmény Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Pannon Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem
Költségvetési támogatás
K+F feladatra átvett pénzeszközök
Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is)
Összesen
3 361 505
2 191 386
1 812 603
7 365 494
1 806 591 787 759 982 016 499 373 355 198 206 588 243 380 136 965 24 968 15 550
2 369 292 2 487 506 2 212 994 1 598 607 876 273 562 582 1 097 383 643 833 96 924 0
1 182 309 0 79 041 369 521 799 830 706 384 125 281 191 402 79 593 0
5 358 192 3 275 265 3 274 051 2 467 501 2 031 301 1 475 554 1 466 044 972 200 201 485 15 550
Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján.
10. táblázat: A k+f tevékenység 2009. évi kiadásai (E Ft-ban)
Felsőoktatási intézmény Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Miskolci Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem
Költségvetési támogatás
K+F feladatra átvett pénzeszközök
Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is)
Összesen
2 613 309
2 555 859
3 088 672
8 257 840
717 400 496 389 934 461 1 494 838 142 542 1 079 757 623 697 165 802 28 545 13 325
3 869 414 2 854 311 2 438 979 1 031 388 2 175 027 1 260 647 1 522 742 165 524 120 248 0
829 649 368 184 0 691 801 158 106 0 90 614 951 680 40 063 0
5 416 463 3 718 884 3 373 440 3 218 027 2 475 675 2 340 404 2 237 053 1 283 006 188 856 13 325
Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján.
11. táblázat: A k+f tevékenység 2010. évi kiadásai (E Ft-ban)
23
19. ábra: A k+f tevékenység 1 oktatóra és kutatóra jutó 2009. és 2010. évi átlagos forrása és kiadása (E Ft-ban)
24
Elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben Felsőoktatási intézmény
GOP
TÁMOP
TIOP
Szegedi Tudományegyetem
7 239 703
18 853 880
26 093 583
29
899 779
Debreceni Egyetem
7 803 659
15 673 244
23 476 903
34
690 497
Pécsi Tudományegyetem
2 182 458
18 865 300
21 047 758
24
876 990
Széchenyi István Egyetem
Összesen
Támogatott Átlagos projektek projektméret száma
4 936 493
7 444 233
12 380 726
14
884 338
1 000 000
3 767 874
7 585 210
12 353 084
14
882 363
800 000
3 391 948
4 687 213
8 879 161
17
522 304
Eszterházy Károly Főiskola
2 071 985
5 044 717
7 116 702
19
374 563
Pannon Egyetem
2 081 121
4 183 072
6 264 193
11
569 472
Kecskeméti Főiskola
1 479 295
3 801 005
5 280 300
10
528 030
Dunaújvárosi Főiskola
966 927
3 981 474
4 948 401
8
618 550
Semmelweis Egyetem
3 726 882
3 726 882
14
266 206
3 246 616
8
405 827
Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem
Kaposvári Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem
312 026
2 934 590
2 695 540
2 695 540
11
245 049
2 376 265
2 376 265
9
264 029
Eötvös Loránd Tudományegyetem
2 227 752
2 227 752
13
171 366
Nyíregyházi Főiskola
877 782
697 361
1 575 143
9
175 016
Budapesti Gazdasági Főiskola
612 649
597 000
1 209 649
4
302 412
Szent István Egyetem
859 899
2 509
862 408
10
86 241
Károly Róbert Főiskola
776 234
9 980
786 214
5
157 243
Szolnoki Főiskola
523 425
523 425
3
174 475
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kodolányi János Főiskola
335 788
335 788
3
111 929
211 731
211 731
1
211 731
196 628
196 628
2
98 314
Eötvös József Főiskola
167 179
186 253
3
62 084
Óbudai Egyetem
158 297
158 297
3
52 766
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
140 604
140 604
3
46 868
Magyar Képzőművészeti Egyetem
85 535
85 535
3
28 512
Zsigmond Király Főiskola
83 398
83 398
1
83 398
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
70 932
70 932
2
35 466
Gábor Dénes Főiskola
65 191
65 191
2
32 596
Tomori Pál Főiskola
57 684
57 684
1
57 684
Színház-és Filmművészeti Egyetem
24 023
24 023
1
24 023
291
510 951
Összesen Támogatott projektek száma Átlagos projektméret
19 074
1 800 000
52 506 907
94 379 862
148 686 769
2
248
41
291
900 000
211 721
2 301 948
510 951
Forrás: A www.nfu.hu honlapról egyéni szűrés a „főiskola”, az „egyetem”, valamint az egyes intézmények rövidítéseire, mint kulcsszavakra.
12. táblázat: Az egyes intézmények által 2009-ben és 2010-ben elnyert GOP, TÁMOP és TIOP forrás (E Ft-ban)
25
20. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó GOP, TÁMOP és TIOP forrás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban)
26
4.
A k+f teljesítmények nem pénzügyi mérőszámai
4.1. MTA kutatócsoportok száma az egyetemeken Az egyetemek tudományos teljesítményének egyik lakmuszpapírja az MTA-val kialakított közvetlen együttműködés, az MTA kutatócsoportok száma. A 2010. év végi állapotot jellemző táblázatban (13. sz. táblázat) a kutatócsoportok létszámát is feltüntettük.
Felsőoktatási intézmény
Kutatócsoportok száma
Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Miskolci Egyetem Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem Kaposvári Egyetem Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Összesen
20 12 12 11 6 2 2 2 2 2 2 1 1 75
Foglalkoztatottak Kutatócsoport száma átlaglétszáma (FTE) 92 4,6 67 5,6 53 4,4 58 5,3 47 7,8 12 6,0 13 6,5 8 4,0 14 7,0 12 6,0 8 4,0 5 5,0 2 2,0 391 5,2
Forrás: MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája
13. táblázat: MTA kutatócsoportok az egyes felsőoktatási intézményekben, 2010.12.31.
27
4.2. Szabadalmak és más oltalmi formák száma A kutatási eredmények hasznosításának egyik módja a szabadalmak és egyéb oltalmi formák bejelentése. A 14-15. sz. táblázatokon tanulmányozhatjuk a szabadalmak és más oltalmi formák helyzetét intézményi bontásban. Felsőoktatási intézmény Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pannon Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kecskeméti Főiskola Összesen
2009.
2010.
7 6 5 4 3 3 1 1 1 1
1 2 2
32
1 1 1 1
1 10
8
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
14. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett szabadalmak száma
Felsőoktatási intézmény Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Károly Róbert Főiskola Összesen
2009.
2010.
1 1 1
1 7
1 3 7
1 9
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
15. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett egyéb oltalmi formák
8
A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés a „főiskola”, az „egyetem”, valamint az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra az összes oltalmi formában a bejelentés napjára.
28
4.3. Publikációk száma Ebben a pontban a publikációk számát vizsgáljuk – a jelentéssel érintett időszakban: elsőként a Web of Science adatbázisára támaszkodva mutatjuk be az intézményi és összesített adatokat, azok oktatói-kutatói létszámmal súlyozott fajlagosait (21-23. sz. ábrák), A következő táblázat (16. sz. táblázat) a KSH – a kutatóhelyek önbevallásán alapuló – felmérését közli, melyben a hivatal által a „tudományos munka főbb mérőszámainak” tartott publikációs helyzetet mutatja be, különböző bontásokban.
21. ábra: Magyar publikációk száma a Web of Science-ben, 2009-2010
9
9
Egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra.
29
22. ábra: A felsőoktatási intézmények publikációinak száma a Web of Science-ben, 2009-2010
10
10
Forrás: Lásd az előző lábjegyzetet.
30
23. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk 2009-ben és 2010-ben átlagosan
31
Megnevezés
Kutató-fejlesztő Vállalkozási Felsőoktatási intézet és egyéb kutatókutatóhely kutatóhely fejlesztő hely
Összesen a 2008. évi 2009 %-ában
Mennyiség (db) Megjelent könyvek és könyvfejezetek
2953
5995
222
8810
107,3
magyar nyelvű
1823
4485
176
6484
108,5
idegen nyelvű
770
1510
46
2326
104,1
Megjelent cikkek
8131
19990
1424
29545
99,5
4163
11417
886
16466
102,6
3968
8573
538
13079
96,0
765
2336
388
3480
x
3422
12524
866
16812
109,2
426
982
83
1491
114,0
Ebből
Ebből magyar nyelvű idegen nyelvű Elektronikus formában megjelent tudományos művek Konferenciakiadványok Elfogadott értekezések
a)
100 kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) számított mennyiség Megjelent könyvek és könyvfejezetek
53
97
2
44
x
37
73
2
32
x
Ebből magyar nyelvű idegen nyelvű
16
24
1
12
x
Megjelent cikkek
165
324
16
147
x
84
185
10
82
x
81
139
6
65
x
15
38
4
17
x
69
203
10
84
x
9
16
1
7
x
Ebből magyar nyelvű idegen nyelvű Elektronikus formában megjelent tudományos művek Konferenciakiadványok Elfogadott értekezések
a) Nem összehasonlítható, mert 2008-ra csak a CD-kre vonatkozó adat áll rendelkezésre. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 25. számú táblázat
16. táblázat: A tudományos munka főbb mutatószámai, 2009
32
4.4. Magyar egyetemek részvétele az EU-s keretprogramokban Ebben a pontban az FP6 és FP7 projektekben mutatott aktivitásokat (hány nyertes program futott az időszakban) szemléltetjük, intézményi bontásokban (24-25. sz. ábrák, 17. sz. táblázat). A 2009-2010-es időszak – FP 7-es keretprogramból származó – fajlagos (egy oktatóra-kutatóra eső) bevételeit – bár ezek pénzügyi mutatók – is itt ábrázoljuk.
24. ábra: Magyar felsőoktatási intézmények az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 11 2009-ben és 2010-ben
11
Forrás: CORDIS, egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra.
33
Intézménynév Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Közép-európai Egyetem* Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem** Szent István Egyetem Pannon Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Miskolci Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Széchenyi István Egyetem Összesen
Támogatott projektek száma 31 20 16 10 13 11 9 5 9 2 4 1 2 1 2 1 1 1 139
Elnyert támogatási összeg 5 527 412 4 711 133 3 634 041 2 132 894 2 069 021 1 962 715 1 127 530 985 376 588 413 414 600 282 492 99 611 74 328 55 639 48 176 4 200 4 200 2 112 23 723 893
* CEU Üzleti Kar Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együtt ** Semmelweis Pályázati és Innovációsközpont Kft.-vel együtt Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal
17. táblázat: Magyar felsőoktatási intézmények által elnyert támogatás az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben összesen
34
25. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó, az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban)
35
