A KEMECSEI REFORMÁTUS HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KEMECSEI REFORMÁTUS HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Székhelye: 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 24.

2017 1

Tartalomjegyzék

Pedagógiai program készítését meghatározó jogszabályi háttér ............................................................................. 4 Előszó ...................................................................................................................................................................... 5 1.Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda bemutatása ....................................................................................... 6 2. Az óvodai nevelés feltételrendszere .................................................................................................................... 7 2.1. Személyi feltételek ....................................................................................................................................... 7 2.2. Tárgyi feltételek ........................................................................................................................................... 8 ÓVODA ...................................................................................................................................................... 8 3. Az óvodai nevelés rendszere ............................................................................................................................. 20 3.1.Az óvodai nevelés célja ............................................................................................................................... 20 3.2. Gyermekkép ............................................................................................................................................... 21 3.3. Óvodakép ................................................................................................................................................... 21 3.4. Pedagóguskép ............................................................................................................................................. 22 3.4.1. A református óvoda dolgozóival szembeni elvárások ......................................................................... 23 3.5. Szülőkép ..................................................................................................................................................... 24 3.5.1. Együttnevelés a szülőkkel ................................................................................................................... 24 4. Az óvodai nevelés feladatai .............................................................................................................................. 25 4.1. Az egészséges életmód alakítása ............................................................................................................... 25 4.1.1. A környezettudatos magatartás megalapozása .................................................................................... 27 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés .......................................................................................... 28 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .................................................................. 32 5. Az óvodai élet megszervezése........................................................................................................................... 34 5.1.Óvoda kapcsolatai ....................................................................................................................................... 36 5.1.1. A gyermekek ....................................................................................................................................... 36 5.1.2.Szülő..................................................................................................................................................... 37 5.1.3.Az óvoda további kapcsolatai .............................................................................................................. 38 5.1.3.1. Kapcsolat a Bölcsődével .............................................................................................................. 38 5.1.3.2. Óvodákkal való kapcsolattartás .................................................................................................... 38 5.1.3.3. Az iskolával való együttműködés ................................................................................................. 38 5.1.3.4.Az óvoda és a fenntartó gyülekezet kapcsolata ............................................................................. 39 5.1.3.5. Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal ....................................................................... 39 5.1.3.6. Kapcsolat az egészségügyi ellátó rendszerrel .............................................................................. 39 5.1.3.7. A pedagógiai szakmai szolgáltatás ............................................................................................... 40 5.1.3.8. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat .................................................................................... 40 5.1.3.9. Pedagógiai szakszolgálatokkal ..................................................................................................... 40 5.1.3.10. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel .............................................................................. 41 6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ............................................................... 41 6.1. Játék ........................................................................................................................................................... 41 6.2. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................................................... 44 6.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás .................................................................................................... 48 6.3.1. Esztétikai nevelés: ............................................................................................................................... 51 6.3.2. Hitéleti nevelés .................................................................................................................................... 51 6.4.Verselés, mesélés ........................................................................................................................................ 54 6.5.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................................................................ 57 6.5.1.A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben.................................................................................... 60 2

6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ....................................................................................................... 62 6.7. Mozgás ....................................................................................................................................................... 66 6.8. A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................................................... 71 6.8.1. Környezet megismerése ...................................................................................................................... 72 6.8.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok ..................................................................................................... 77 6.8.3. Óvodánk ünnepei, rendezvényei ......................................................................................................... 79 6.8.3.1.Az ünnepek személyiségformáló szerepe, nevelő hatása .............................................................. 80 6.8.3.2. A jeles napok műsorkészítésének elvei, kritériumai..................................................................... 81 6.8.3.3. Hagyományápolás lehetőségei óvodánkban ................................................................................. 82 6.8.3.4. Emberélet fő fordulóihoz, ünnepi alkalmaihoz fűződő népszokások tartalmi elemei .................. 85 7.Integrált nevelés ................................................................................................................................................. 88 7.1. A sajátos nevelési igényű gyermekbefogadásnak, nevelésének, fejlesztésének módszertani szempontjai 88 7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek ............................................................ 90 7.3.Kiemelt figyelmet igénylő gyermek ............................................................................................................ 91 7.4.Tehetséges gyermekek nevelése .................................................................................................................. 91 7.5. Az óvodai fejlesztő program megszervezése ............................................................................................. 91 8.A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység ...................................................................... 93 9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ......................................................................................................... 94 10.Gyermekvédelem az óvodában ........................................................................................................................ 95 11. A Nemzetiség kultúrájának és hagyományainak ápolásával kapcsolatos feladatok ........................................ 98 12. A szülők által igényelhető, nem kötelező egyéb szolgáltatások .................................................................... 102 13. Tartalmi munkánk alapdokumentumai:......................................................................................................... 104 14. Érvényességi rendelkezés .............................................................................................................................. 106 Legitimációs záradék .......................................................................................................................................... 107 Idézetek jegyzéke: ............................................................................................................................................... 108 Felhasznált irodalom: .......................................................................................................................................... 109

3

Pedagógiai program készítését meghatározó jogszabályi háttér             

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 1995. ÉVI I. TÖRVÉNY A Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv átfogó módosításaival egységes szerkezetben) A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Alapító Okirat Óvodai nevelés országos alapprogramja Református óvodai keretprogram

4

Előszó Áldás! Békesség! Ezzel a köszöntéssel fogadjuk a Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda intézményébe érkezőket. A református alapfokú oktatási intézményünk alapításának éve: 2017. Az intézményünk neve: Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda. Városunkban 2017. szeptember 01-vel először üzemel református óvoda. Nagy fordulópont ez az életünkben, hiszen nem tudjuk mit vár el a Fenntartó tőlünk és gyermekeinktől. A városunkban a vallás szerint egyenlőnek mondható a katolikus és a református vallásúak száma.

5

„Elfogadni egy másik embert olyannak amilyen, valójában ez a szeretet egyik megnyilvánulása. Érezni, hogy elfogadnak bennünket ez azt jelenti, Hogy érezzük szeretnek minket.” (1)

1.Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda bemutatása Óvodánk története: Intézményünk Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében Nyíregyházától 15 km-re található Kemecse Város centrumában. Bejegyzett óvodánk már 1951 szeptemberétől van. Az 1980-as évek végén végbement politikai és gazdasági változások eredményeként megváltozott az óvoda létének és működésének feltétele. Az 1985-ös oktatási törvény legális lehetőséget adott az újabb nevelési irányzatokat kipróbáló, speciális szülői igényeket kielégítő szolgáltatások elindítására, kipróbálására. A program megerősíti, hogy a gyermek legfőbb tevékenysége a játék, ami egésznapi tevékenységét hatja át. Elvárásként fogalmazódik meg a differenciált fejlesztés, tehetséggondozás. Az ONP átdolgozásra került. 1996-ban megjelent az óvodai nevelés országos alapprogramja. 1999 szeptemberétől intézményünk saját maga által megírt és elfogadtatott helyi nevelési program alapján végezte nevelő-oktató munkáját. A 2008/2009-es nevelési-oktatási évtől a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében bevezetésre került az integrációs program, melynek értelmében módosult a Helyi Óvodai Programunk is. Hangsúlyossá vált a szociális funkció és a gyermekek egyéni fejlődéséhez igazodó differenciált nevelés. Településünkön igen magas a munkanélküli és a közmunka programban dolgozók száma. E tényező a család anyagi, szociális érzelmi biztonságára negatívan hat, és sajnos érzékelhető a gyermeknevelésben is. Sok a csonka és a felbomlott család. E gondterhelt családi életritmusban kevés idő jut a gyermekekkel való kellemes együttlétre, játékra, nevelésre. Az 1990-es évektől kezdve a magyarországi társadalmi-politikai változások lehetővé tették történelmi egyházainknak nevelési és oktatási intézmények fenntartását. Nálunk 2017. évben került erre sor, mivel a Kemecse Város Önkormányzata 58/2017.(V.24) sz. képviselőtestületi határozattal döntött a Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Tipegő Bölcsőde elnevezésű intézmény jogutód nélküli megszüntetéséről és a fenntartói jogát 2017. szeptember 1. napjával átadja a Kemecsei Református Egyházközség részére. Csiri-Biri Alapítványunk, melyet 1998-ban hoztunk létre egyházi keretek között is életképes, ezért továbbra is szeretnénk eredményesen működtetni. Az óvoda sajátos arculatát a kiegészítettük a református hit szellemiségével. Programunk készítésekor az Egyházkerület jól működő református óvodáinak tapasztalataira, azok programjaira építettünk (Nagyhalászi Református Óvoda, Újfehértói Református Iskola és Óvoda). Szeretnénk a programunkba új elemeket beépíteni, ami sajátossá, egyedivé teszi a 6

mi óvodánkat is. Legfontosabb feladatunknak a keresztyén értékek közvetítését, a magatartási, viselkedési szokások alakítását emeltük ki. Nehézséget okozott, hogy nem volt választási lehetőség sem a szülőknek, sem a dolgozóknak, mivel a településen 2017. szeptember 1-től csak Református Óvodai hitélet szerint folyik az óvodai nevelés. Így sokkal nagyobb próbatétel mindenki számára, hiszen nem mindenki gyakorolja a Református hitélet szellemiségét. Ezt nekünk is tanulnunk kell. Óvodánk hat csoporttal működik. A csoportok kialakítása az életkor és a partnerek igénye alapján történik. Így megtapasztalhatjuk mindkét szervezeti keret áldásait és nehézségeit is. Úgy szervezzük az óvodai életünket, hogy a szülők szívesen részt vegyenek közös programjainkon, fogadják el az óvoda által képviselt értékeket a gyülekezeti életbe való bekapcsolódást. A szeretet minden eszközével törekedjen a gyülekezet és az óvodapedagógus arra, hogy a családok hitből éljenek. Jelenlegi helyzetünkben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való nevelés-tanítás első lépcsőfoka óvodánk lehet. A helyi nevelési programunkat ajánljuk Kemecsei Református Egyházközség Presbitériumának valamint a jelenlegi és leendő szülőknek, pedagógusoknak és minden kedves olvasónak.

2. Az óvodai nevelés feltételrendszere .

2.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját,anyanyelvét. A nevelő, oktató munkát 13 fő szakképzett óvodapedagógus látja el. A nevelő-oktató munkát segíti 2 fő pedagógiai asszisztens és 6 fő dajka (szakképzett), és egy óvodatitkár Szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusok: Fejlesztő pedagógus Egészségfejlesztő, mentálhigiénikus óvodapedagógus Gyermek,- ifjúság, és családvédelem pedagógiája Közoktatás vezető Gyógytestnevelés

7

2.2. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelkezik.

ÓVODA (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A

B

1.

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

2.

csoportszoba

C Megjegyzés

gyermekcsoportonként 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 2 m /fő

3.

gyermekágy/fektető tároló helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1

4.

tornaszoba, sportszertárral

óvodánként (székhelyen A tornaszoba kialakítása és telephelyen) 1 kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más

Rendelkezésre áll a 6 csoportszobából 2 alapterülete kevesebb, mint 2 2 m /fő

5

nincs

8

nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. 5.

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként (székhelyen gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) 1 pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani

6.

óvodapszichológusi helyiség

ha az Gyógypedagógiai, konduktív óvodapszichológus pedagógiai óvodában helyben alkalmazása kötelező alakítandó ki. óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

7.

játszóudvar

óvodánként (székhelyen közterületen, iskolában is és telephelyen) 1 kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére

nincs

2

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani 8.

intézményvezetői iroda

óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1

1-1

9.

intézményvezetőhelyettesi iroda

ha az óvodában intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1

nincs

10. tagintézmény-, Ha az óvodában intézményegységvezető- tagintézmény-, helyettes intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1 11. óvodatitkári iroda

ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1

Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-

nincs

9

helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. 12. nevelőtestületi és könyvtárszoba

óvodánként (székhelyen A könyvtárszoba abban az és telephelyen) 1 esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez.

13. általános szertár/raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

1

14. többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség)

óvodánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

nincs

15. orvosi szoba, elkülönítő szoba

óvodánként (székhelyen Az orvosi szoba kialakítása, és telephelyen) 1 létesítése nem kötelező, amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.

nincs

16. gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1 Másik gyermekcsoporttal Mindkét óvodában a folyosón közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen.

17. gyermekmosdó, WC helyiség

gyermekcsoportonként 1 Gyermeklétszám (WC - nemenként 1) figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket

nincs

3

10

nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező. 18. felnőtt öltöző

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

Nincs

19. felnőtt mosdó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

Nincs

20. felnőtt WC helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

21. felnőtt zuhanyzó

óvodánként (székhelyen A kialakításnál figyelemmel és telephelyen) 1 kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

Nincs

22. mosó, vasaló helyiség


Nincs

23. szárító helyiség

óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) 1 pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.

Nincs

24. felnőtt étkező


Nincs

25. főzőkonyha

óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program és telephelyen) 1 szerint, helyben főznek.

26. melegítő konyha


1-1

27. tálaló-mosogató


1-1

28. szárazáru raktár


29. földesárú raktár


1-1

11

30. éléskamra


31. karbantartó műhely

óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) 1 pedagógiai óvodában.

32. kerekesszék tároló

óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) pedagógiai óvodában, ahol szintenként 2 mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.

33. ételhulladék tároló


1

34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1.

1. Csoportszoba

2.

óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

Mozgássérült esetén kemény 155 ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).

3.

gyermekszék (ergonomikus)


Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.

4.

gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

Mozgássérült, látás- és 42 középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok.

5.

fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

ablakonként 1

6.

szőnyeg

gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

12

7.

játéktartó szekrény vagy gyermekcsoportonként polc 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1

8.

könyvespolc

gyermekcsoportonként 1

9.

élősarok állvány


165

6

Nincs

12

10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény


óvodánként 1- 1

11. edény- és evőeszköztároló szekrény


óvodánként 1- 1

12. szeméttartó


6

14. tornapad

2

Nincs

15. tornaszőnyeg

1

1-1

16. bordásfal

2

Nincs

17. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

1

1-1

18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű Ha az óvoda sajátos nevelési foglalkoztatásához igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.

Nincs

13. 2. Tornaszoba

19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök

A pedagógiai programban foglaltak szerint.

21. tükör (az asztal szélességében)

1

1-1

22. Asztal

1

1

23. Szék

2

24. Szőnyeg

1

Egy gyermek, egy felnőtt.

2 1

25. játéktartó szekrény vagy 1 könyvek tárolására is alkalmas polc 26. 4. óvodapszichológusi szoba

Gyermeklétszám szerint

27. Asztal

1

28. Szék

4

29. Szőnyeg

1

30. Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc

1

31. 5. Játszóudvar 32. kerti asztal


Nincs

33. kerti pad


5

13

34. Babaház


5

35. udvari homokozó


3

36. Takaróháló

homokozónkként 1

37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.

Nincs

38. 6. Intézményvezetői iroda 39. íróasztal és szék

1-1

óvodánként 1-1

40. tárgyalóasztal, székekkel

1

1-8

41. Telefon

1

1-1

42. Fax

1

43. Könyvszekrény

1

Nincs

44. Iratszekrény

1

1

45. Elektronikus adathordozó szekrény

1

46. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

6

47. számítógépasztal és szék 1-1

5-5

48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda 49. (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 50. íróasztal és szék

1-1

51. Iratszekrény

1

52. Telefon

1

Közös vonallal is működtethető.

53. számítógépasztal és szék 1-1 54. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

55. 8. Nevelőtestületi szoba 56. fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is

pedagóguslétszám szerint 1

57. Szék

pedagóguslétszám szerint 1

58. könyvtári dokumentum

500

Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez. 14

59. Könyvszekrény

2

60. Fénymásoló

1

61. Tükör

1

Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.

62. 9. Többcélú helyiség 63. tárgyalóasztal székekkel 1 berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint

64. 10. Orvosi szoba, elkülönítővel

Amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva.

Nincs

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

165

65. 11. Gyermeköltöző 66. öltözőrekesz, ruhatároló, gyermeklétszám fogas figyelembevételével 67. Öltözőpad


szekrény + pad elegendő

69. Törülközőtartó


165

70. Falitükör

mosdókagylónként 1

6

71. rekeszes fali polc (fogmosótartó)


6

68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK A

B

C

1.

egyéni tisztálkodó szerek


fésű, fogkefe, fogmosópohár

165

2.

tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

Nincs

3.

Fésűtartó

csoportonként 1

Nincs

4.

Törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

10

5.

Abrosz

asztalonként 3

asztalonként 2

6.

Takaró


7.

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

15

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1.

szennyes ruha tároló


Nincs

2.

mosott ruha tároló


Nincs

3.

Mosógép


ha a mosás helyben történik

4.

Centrifuga


ha a mosás helyben történik

5.

Vasaló


2

6.

Vasalóállvány


2

7.

Szárítóállvány


2

8.

Takarítóeszközök


2

9.

kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1

ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna

1-1

10. Hűtőgép

óvodánként 1

2

11. Porszívó

óvodánként 1

2

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A

B

C

1.

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)

2.

különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a csoportszobai és udvari gyermekek 30%-ának eszközök külön-külön megfelelő mennyiségben

játékfajtánként elegendő, mozgásos játék 10 %

16

3.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a csoportszobai és udvari gyermeklétszám eszközök külön-külön figyelembevételével

elegendő

4.

ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermeklétszám programja szerint figyelembevételével

10%

5.

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermekek 30%-ának programja szerint megfelelő mennyiségben

10%

6.

értelmi képességeket gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai (érzékelés, észlelés, gyermekek 30%-ának programja szerint emlékezet, figyelem, megfelelő mennyiségben képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

10%

7.

ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök


elegendő

8.

a természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok


elegendő

9.

munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermekek 30%-ának programja szerint megfelelő mennyiségben

nincs

10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök 11. Televízió


6

12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak

három csoportonként 1

6

13. diavetítő vagy projektor óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

1

14. Vetítővászon


1

15. hangszer (pedagógusoknak)


16. hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, az óvoda pedagógiai a gyermekek 30%-ának programja szerint megfelelő mennyiségben

17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a sajátos nevelési igényű 30% gyermekek 30%-ának gyermeket nevelő óvodában; megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint

18. projektor vagy írásvetítő 1

az óvoda pedagógiai programja szerint

1-1

10%

1

17

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1.

1. Beszédfogyatékosok

2.

tükör 120 X 180 cm

csoportonként 1

3.

logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

4.

2. Hallási fogyatékosok

5.

Dallamíró

csoportonként 1

6.

hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés


7.

vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék


8.

a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó


abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

9.

nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz


abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

10. szurdologopédiai eszközök

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

csoportonként 1

18

11. 3. Látási fogyatékosok 12. Olvasótelevízió


13. hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda


gyengénlátók, aliglátók számára

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A

B

C

1.

étel-mintavétel (üvegtartály) készlet


amennyiben étel kiosztása folyik

1-1 készlet

2.

Elsősegélyláda


a közegészségügyi előírások szerint

1-1

3.

gyógyszerszekrény (zárható)


a közegészségügyi előírások szerint

nincs

4.

amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

külön jogszabályban meghatározottak szerint

köpeny, papucs

5.

amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

külön jogszabályban meghatározottak szerint

köpeny, papucs

6.

tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

5

19

3. Az óvodai nevelés rendszere 3.1.Az óvodai nevelés célja Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keretprogramjában foglaltakkal összhangban, a helyi nevelési programunk elkészítésénél a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását, a Bibliai integrációt tartjuk szem előtt. A hitéleti nevelés és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítik elő. Keresztény nevelésünk célja a harmonikusan fejlődő személyiség kialakítása, valamint a keresztény értékrend átadása, mely elsősorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi azáltalános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Alapelveink a nevelésben              

Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat. A gyermek játékos tevékenységére épülő tanulás. A családokkal való együttműködés és szükség szerint segítés, gondozás. A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Óvó-védő és szociális feladatok fontossága, gondoskodás és különös védelem biztosítása. A hagyományok tisztelete, a béke és szeretet harmonikus egységének megteremtése, a kisebbségi kultúra ápolása, a különbözőség elfogadása. A környezet védelme, a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítása. Egyéni készségek, kompetenciák fejlesztése. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó gyermeki szükségletek kielégítése, az egészséges fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz elengedhetetlenül szükséges személyi és tárgyi környezet biztosításával. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének megteremtése. A migráns gyermekek óvodai nevelésének biztosítása. A gyermekek és a művészetek között erős érzelmi kötődés alakuljon ki komplex élmények biztosításával

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek   

Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon fejlődni és tudjon kibontakozni. A kisgyermek fejlődésében nem hagyjuk figyelmen kívül az érést, amely a fejlődési folyamat sajátos, ám mindig jelenlévő jelensége. A gyerekek között vannak kiugró képességűek (ők sem feltétlenül minden területen azok), nehezen nevelhetők, más kultúrában élők, sajátos nevelési igényűek is akikre alkalmazzuk az egyenlő bánásmód és egyenlő hozzáférés elvét.

20



A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége.

3.2. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátost örvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Milyen gyerekeket szeretnénk nevelni?     

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól fejlettek, egészségesek mentálisan és szomatikusan is. tudják, hogy Ők Isten egyszeri és megismételhetetlen teremtményei, Aki harmonikus, kiegyensúlyozott személyiség. Aki kreatív, jól kommunikál, sokoldalú, kedves óvodás. Aki elfogadja a másságot, segít a hagyományok ápolásában, átörökítésében. Aki nyitott a teremtett világ dolgai felé.

3.3. Óvodakép S a törvény betöltése pedig a SZERETET. Szeretet egymás iránt, származásra és szociális helyzetre való tekintet nélkül. „Óvodaképünk nem viseli el a felnőtt egyeduralmát, a gyermek kiszolgáltatottságát. Szeretetteljes légkört, okos szeretetet, együttérzést, segítőkészséget, toleráns és bátorító magatartást, a kreatív kezdeményezések támogatását várja el az óvoda dolgozóitól. Mindez azonban nem zárja ki, a pontos, egyértelmű követelményeket, az együttélés szükséges szabályainak betartását, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működését.” (2) Óvodai nevelésünk alapja az óvó, féltő és segítő szeretet, gyermekeink hitben való nevelése, amely segíti a gyermekek személyiségfejlődését, egyéni képességei kibontakozását, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, valamint egyéni fejlődésük eltérő ütemét. Közösségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyermekeink élményekben gazdag keresztyén életet éljenek. Az óvodai életet meghatározza a játék, a játékos alaptevékenységek, melyeket az aktualitásnak megfelelően áthatnak a nemzeti és református értékek, hagyományok, az értékek megőrzése, a nemzeti identitás tudat kialakítása és fejlesztése és átörökítése. 21

A gyermek új környezetével az óvodával való első találkozása során olyan feltételek megteremtéséről gondoskodunk, amely gyermekeink számára érzelmi biztonságot nyújt, otthonos, de mégis más. A kisgyermek személyiségének fejlődéséhez szükséges játékeszközök biztosításával megteremtjük számukra a szerepjátékokhoz, dramatikus játékokhoz és bábozáshoz szükséges feltételeket is. Az udvari játékok tervezésekor és telepítésekor a megfelelő szabad mozgást biztosító játéktér mellett, ligetes pihenő részt is kialakítunk, amely elengedhetetlen feltétele a nyugodt, elmélyült szerepjátéknak. Az esztétikus környezet a felnőtt és gyermek számára is meleget sugárzó szép, igen fontos nevelőeszköz, ezért ennek megfelelően alakítjuk ki a gyermek környezetét. A Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége a helyi sajátosságánál fogva kiemelt feladatként kezeli a helyi, sajátos nevelési igényű és szociális hátránnyal küzdő etnikai, illetve migráns gyermekek felzárkóztatását és fejlesztését. Egy-egy egyházi rendezvény alkalmával nemcsak megismertetjük gyermekeinkkel a Bibliai történeteket, az elmúlt nemzedék szokásait, hanem érzelem gazdag, élmény dús, és sikerélményt nyújtó tevékenységet is biztosítunk számukra. Gyermekeink szereplése üde színfoltja az egyház egy-egy jeles napi rendezvényeinek, mellyel hozzájárulunk az egyház életének gazdagításához. Istenbe vetett hittel elkötelezettek vagyunk a református egyház és a változó körülmények által támasztott feladatok végrehajtására.

„ Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (3)

3.4. Pedagóguskép Programunk megvalósítása milyen pedagógust igényel? A keresztyén nevelők felnőtt közösségének olyanná kell formálódnia, - a Szent Lélek Isten segítségével – ahol a gyermek megérez, megtapasztal valamit Jézus Krisztus szeretetéből. Tiszteljék az emberben az embert. Gyermekeinket csak akkor tudjuk jól és helyesen nevelni, ha ennek a kölcsönös tiszteletnek és elfogadásnak kisugárzását látja rajtunk: szülein és nevelőin egyaránt. Az óvoda egész napját hassa át a keresztyén nevelésünk szellemisége, értelem fejlesztése. (A játékszituációban jelentkező helyzeteket, a természeti jelenségek észre vétetését, az étkezéshez és a lefekvéshez kapcsolódó imát, a hiányzó gyermekért való aggódást, a szülők várását, stb)    

Szakmailag pedagógiából, pszichológiából jól felkészült, saját képességet, készségeit reálisan értékeli. Képes jó kapcsolatot kialakítani az óvoda partnereivel, az együttműködés segítése érdekében használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Segíti a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését. Általa az óvoda pedagógiai elismertsége jobb legyen, szakértelmével növeli a pedagógiai munka színvonalát. 22

       

A Pedagógiai programunkat szem előtt tartva gazdag élményszerzési lehetőséget, változatos, gazdag tevékenységrendszert biztosít. Hangsúlyozza a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását, a családi neveléssel együtt. Képezi magát, azon fáradozik, hogy minél több ismeretet szerezzen a Pedagógiai Program megvalósításához. Munkája során lehetőség szerint alkalmazza a modern info- kommunikáció eszközeit. Lehetőség szerint bekapcsolódik az online szakmai közösségek munkájába. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Nevelőmunkája során az alkalmazott módszerek illeszkednek a gyermekközösséghez a képességfejlesztési területekhez. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja.

3.4.1. A református óvoda dolgozóival szembeni elvárások A pedagógus személyisége, példaereje és értékközvetítő szerepe az egyházi intézményeknél még fokozottabban jelenik meg. A gyermek a példát látja a vele foglalkozó nevelő megnyilvánulásaiban, tetteiben az utánozható modellt: ezért a pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetet, a támaszt, segítséget, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. A református óvodában dolgozók életében mértékadó erkölcsi érték a TÍZPARANCSOLAT, és a szeretet kettős nagy parancsa, amely minden emberi törvény alapja. A belőlük áradó szeretetet nem csupán a gyermekek felé kell sugározni, hanem a szülő, az embertársai, a kollégák, a munkatársak felé is. Hitelesnek, optimistának, etikusnak kell lenniük. Elfogadó, problémamegoldó, segítőkész, szeretetteljes, de nem elvtelen, engedékeny attitűd az elvárás. Fegyelmezéssel és biztatással következetesen kell a gyermekeket nevelni. A gyermek és egymás tisztelete jellemezze a kapcsolatokat (úgy teszem a dolgom mások javára, hogy csendben igyekszem helyesen cselekedni). Az óvodapedagógus a gyermek fejlesztéséhez alkalmazzon egyéni módszereket, legyen nyitott, kreatív, tudjon mesemondásával, énekével, alkotásaival esztétikus élményt nyújtani. Legyen nyitott minden értékre, szakmai érdeklődését tartsa ébren. Az óvodavezető kötelessége, hogy hitével, magatartásával, szakmai ismereteivel segítse és biztosítsa az óvoda jó működését. Az intézmény vezetőségének lehetőséget kell teremteni a dolgozók lelki épülésére, (áhítat, istentiszteleti alkalom, lelki gyakorlat) szakmai fejlődésre (továbbképzések, konferenciák). A fenntartó egyház törvényei, rendeletei, az etikai kódex is megköveteli a dolgozókkal szembeni elvárásokat a következőképpen. MRE 2005. évi II. tv. VII. 53 § alapján: a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát. MRE Kt. VII. 48 § alapján: az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését.

23

3.5. Szülőkép Milyen szülőkkel szeretnénk együtt nevelni a gyerekeket?      

Aki azonosulni tud a Kemecsei Református Hétszínvirág óvoda pedagógiai szellemiségével. Aki azonosulni tud a kötetlen szervezeti keretekkel, tanulási formákkal. Aki gyermekközpontú személyiségével segíti a Pedagógiai Program megvalósítását. Elvárásainak megfelelően képes az együttnevelésre, a gyermek személyiségfejlesztésére. Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében. Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját

3.5.1. Együttnevelés a szülőkkel „Ha középen áll Krisztus, S ha körülötte mi magunk Hozzá közel, egész közel Egymáshoz is közel vagyunk.” (4) Az óvoda igazi keresztyén szellemisége a szülők támogatása nélkül nem valósulhat meg. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk arra, hogy a református óvoda programját, feladatait megismerjék. A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek kapcsolata, melynek alapja a kölcsönös tisztelet, a megbecsülés, bizalmi kapcsolat. Istennel együtt hárman vagyunk, akik a gyermekkel foglalkozunk, és akik szeretjük őt. Hármunk közül a döntő tényező: Isten. Ő az, akinek a gyermek számára is életre szóló mondanivalója van, s amit nekünk, szülőknek, nevelőknek közvetítenünk kell. Hiszen ezt mondja nekünk az Úr „Beszéld el fiaidnak” (Zsolt78.6) - hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne felejtsék el Isten nagy tetteit és tartsák meg parancsolatait. Sajnos a szülők nem érzik, hogy ez nekik szól és nemcsak az óvodának, ahol majd „megtanítják erkölcsösen viselkedni”. Ahhoz, hogy keresztyén nevelésünk táptalajra találjon a gyermekekben, a szülők lelki épülésében is részt kell vállalnunk és a szülői nyájat is terelgetni kell a Pásztor felé. A szülő és pedagógus felelőssége, hogy „lássa a láthatatlant”, akit a gyermekek még nem látnak, mert még nincs lelki látásuk. De a gyermekek látnak minket! Ha mi Jézust követjük, minket látva és követve ők is Jézust követik. Ettől még nem tudatos Jézus követésük, még nem újjá született keresztyének, de a szívük fellazul, előkészül az IGE magjainak befogadására. A szülőktől elvárjuk, hogy elfogadják és tiszteljék az óvoda református értékrendjét, nevelési elveit, becsüljék az intézményben dolgozók munkáját.

24

4. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  Az egészséges életmód alakítása területén abból indulunk ki, hogy a test a Lélek temploma.  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosításánál a keresztyén erkölcsöt tartjuk szem előtt.  Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításánál a Biblia üzenetét is közvetítjük.

4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;  megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciálisgondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Céljaink: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során formálódnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek, fejlődnek testi képességeik. Az egészséges életmódra nevelés területei: a) gondozás b) testi nevelés c) egészségvédelem, edzés d) egészséges környezet kialakítása. Gondozás területei: Testápolás  Testápolási műveletek helyes technikájának elsajátítása /kézmosás, törlés, -fogmosás, fésülködés, tüsszentés, orrfúvás stb.  Szakember segítségével mentálhigiéniás tanácsadás.

25

Öltözködés Szülők figyelmét felhívjuk:  tartalékruha mindig legyen a szekrénybe  többrétegű öltözködés szükségessége  fokozatosan öltözzenek, vetkőzzenek megfelelő sorrendben  váltócipőt mindig húzzák át. Pihenés   

Feltételek biztosítása a nyugodt alváshoz. Szellőztetés, kényelmes fekhely, mese, nyugalom. A gyermeki igény figyelembevételével a feltételek alakítása /árnyékolás, halk zene /

Étkezés  evőeszközök helyes használata  fokozott önállóság a szedésnél  kulturált étkezés szokásainak betartása  asztal esztétikus terítése, rendje. Testi képességek fejlődésének elősegítése      

Egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztés. Mozgásos szabályjátékok gyakori alkalmazása. Sok kézi szer használata /labda, babzsák, kötél, karika /. Életkoruknak megfelelő terhelést adjunk a gyermekek számára. Igény kialakítása a rendszeres mozgásra. Versengések, sorversenyek, váltóversenyek szervezése.

A gyermek egészségének védelme, edzése Fontos, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet.     

A lehető legtöbb szabad levegőn való tartózkodás biztosítása. Tavasszal, nyáron, ősszel – tízórai, uzsonna elfogyasztása szabadban /kirándulás alkalmával / Télen is minden nap legalább rövid időre a szabadban kell tartózkodni. Hóesés esetén kiegészül játékkal, mozgással. /hóemberépítés, szánkózás, csúszkálás /. Lehetőség szerint a testnevelést és a mindennapos testnevelést az udvaron tartjuk.

Egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása Egészség: Szomatikus – pszichikus – szociális elégedettséget, harmóniát jelent.  Személyi és környezeti higiénia, pszicho higiénia egészség megőrzése.  Biztonságban érezzék magukat a gyermekek.  Konfliktushelyzetek kerülése, nyugodt környezet, légkör biztosítása.  Óvónők empátiás készsége nagyon fontos.  Stressz tényezők csökkentése.

26

4.1.1. A környezettudatos magatartás megalapozása A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk szem előtt tartja a környezettudatos magatartás megalapozását. Az óvoda alkalmazottainak többsége ezen a településen él, így van rálátásuk az adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka eredményes. Az óvodakörnyezeti és az egészségnevelési céljai.  a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása  rendszerszemléletre nevelés  fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  optimista életszemlélet kialakítása  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia és segítő életmód kialakítása. A célok elérését szolgáló feladatok, tevékenységek:         

az élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladék gyűjtés, lakó és óvoda környezet közös megóvása személyes higiéné elsajátíttatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén         

A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket. Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát). Igénylik az asztal esztétikus rendjét. A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). Önállóan öltöznek, ruháikat ki – begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre, teszik (zsákba illetve székre /pihenéskor/). Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. 27

 

Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.

4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy – a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;  azóvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;  az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;  az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Ismerniük kell, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Ennek eldöntésében segít a Szentírás. A nevelők és gyerekek előtt legyen egyértelmű, hogy milyen magatartás elfogadott illetve nem kívánatos a csoportban; Ezek betartatásában legyünk következetesek, dicsérettel és pozitív megerősítéssel motiválva. (Itt is példa a Biblia. Amikor Isten szólt, először bátorító szót hallunk, csak azután következnek a parancsok.); Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkezőszakemberekkel. A lelki egészség szerepe az óvodában A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen, és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. Amennyiben az érintett gyermekvonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. 28

A mentálhigiénés problémák érzékelésére, illetve azok lehetséges orvoslására a nevelési-oktatási intézmény különösen alkalmas színtér. . A mentális egészség fogalmát többféle megközelítésben értelmezhetjük:  Az általános egészségi állapot egyik összetevője, egyben olyan erőforrás, amely a mindennapi élethez, a sikeres életvezetéshez szükséges. A mentálisan egészséges ember én-tudata, önazonossága fejlett; helyesen ismeri fel a valóságot, emberi kapcsolatai számára örömforrásul szolgának.  Mint szubjektív kategória a „jól-levés” pozitív tudata nem pusztán az aktuális létállapottól, hanem annak megéléséből adódik.  Mint különböző képességek megléte jelenti pszichológiai, érzelmi, intellektuális, lelki fejlődésre való képességét.  A kielégítő személyes kapcsolatok kezdeményezésének, fejlesztésének és egyenrangú fenntartásának képességeit.  A mások iránti empátia képességét.  A pszichés stressz helyzetek fejlődési lehetőségként való felhasználásának képességét.  Mint érzés, ötféle érzéssel jellemezhető, a bizalom, kihívás, kompetencia teljesítmény, a humor érzetének kifejlődéseként.  Mint egyfajta érzelmi, lelki teherbíró képesség, amely hozzásegít az élet pozitív megéléséhez, a fájdalmak, problémák, csalódások és szomorúság leküzdéséhez, elviseléséhez. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodában a 3-6 éves korú gyerekek személyiségének formálása során az érzelmi nevelésnek – az értelmi, erkölcsi, testi, stb. mellett- kiemelt szerepet tulajdonítunk. Az érzelmi-viszonyulás a környező világhoz elengedhetetlen a felnőtt- és kortárskapcsolatok alakításában, a gyerek legfőbb tevékenységében a játékban is. Az érzelem alap a felnőtt-gyerek kapcsolat alakításához. A kölcsönös egymásra figyelés, érzelmi egymásra utaltság a nevelési folyamat rugója. Az érzelem motiváló energiaforrás a játék különböző önformálásainak megélésében, táptalaja közösségi-társas érzés alakításához, a szociális szereptanulás létrejöttéhez. Mindnyájan arra törekszünk, hogy gyermekeinkben kialakuljon a kommunikáció képesség, a felnőtt-gyerek kapcsolat biztonságos és nyugalmas legyen. Így lesznek képesek az újonnan látott és kínált ismeretanyag befogadására és feldolgozására. Úgy élünk együtt velük, hogy érezzék mozdulatainkból, lényünkből, hogy szeretjük őket. A kirándulásokon az érzelmi szálak erősödnek, az ismeretek gazdagodnak. Minden nevelő úgy érezheti, hogy a rábízott, szeretetre vágyó gyerekek szájából felcsendülő nevetés olyan eredmény, amelyért küzdeni és dolgozni érdemes. Óvodapedagógus konkrét feladata:     

Szeretetteljes, barátságos óvodai élet, körülmények biztosítása. Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. Segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, engedjen teret én érvényesítő törekvéseinek. Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kielégíthessék társas szükségleteiket: nevelje a gyermekeket a másság elfogadására. Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. 29

      

           

A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Viselkedése, magatartása, kommunikációja modell értékű legyen. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. Figyelembe kell venni a „sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési igényének irányelveit. Integrált nevelés. Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése. A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat) fejlődését, teret adva a gyermeki önkifejezésnek, önérvényesítésnek. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás – normarendszer kialakítása. Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermekgyermek, gyermek–óvodapedagógus, gyermek–dajka viszonylatában, melyet pozitívattitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükségesjártasságok, készségek alakítása. A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömtelitevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretetmegalapozása, az összetartozás élményének erősítése. A nemzetiségi roma gyermekek szokásainak, kultúrájuk, egyes elemeinek, megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása, és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családokkal történő intervenciósgyakorlat megvalósításával. A gyermekek tűrő- és konfliktuskezelő, megoldó képességének alakítása. A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában.

A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. A közösség erkölcsi igényeivel, kívánalmaival való azonosulás kialakítása. A differenciálás elvének gyakorlati alkalmazása.

A befogadás rendszere A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését azóvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, pozitív, elfogadó attitűd, az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából. Indokolt esetben szakember segítségének kérése.

30

Szokás-normarendszer Az ésszerű kereteket adó szokás-normarendszer biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelői hatás megteremtése, a két óvodapedagógus és dajka közötti összhang. A szokás és normarendszer minden nevelési év elején kerül meghatározásra. Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban megkívánunk valósítani. A szokás-normarendszer napirend-követő. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek:  a gondozás és egészséges életmód;  közösségi nevelés, társas kapcsolatok  a játék, mozgás  a tanulás területénnormaként jelennek meg az óvodai életben. Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozás feladatait, amely meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel. Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A program részletei az óvodánk ünnepei, rendezvényei című fejezetben. A társas kapcsolatok alakulásának segítése a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek viszonylatban Nevelőmunkánk a gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a különbözőségek megismerésére, elfogadására és tiszteletére irányul. A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában modell értékű az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek közötti kommunikáció, bánásmód, viselkedés. Társas együttműködés közben tanulják meg a gyermekek az egymás felé fordulást, egymássegítését valamint a közösség alapvető normáit. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, önkifejező törekvéseihez, önérvényesítéséhez. A gyermeki kapcsolatok (gyermek-gyermek, gyermek-dajka, gyermek óvodapedagógus) együttműködése során válik természetessé, hogy minden gyermek, különbözőségeivel is elfogadható és szerethető. A felnőtt-gyermek kapcsolatában: a felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely a jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet teszi lehetővé. A kommunikatív jelek megértésével, a mindenki számára azonosan értelmezett szokás-és normarendszer kívánalmaival a feltétel nélküli szeretet fokozatai, a gyermekek számára egyértelművé válnak. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén     

Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása. 31

     

A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni. A csoport „Illemtárában” meghatározott udvariassági szokásokat igyekeznek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja). Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés alapja. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatostevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Keresztyén nevelésünk szellemisége, mint ahogy az értelem fejlesztése, az óvoda egész napját áthatja. A játékszituációban jelentkező helyzeteket, a természeti jelenségek észrevétetését, az étkezéshez és a lefekvéshez kapcsolódó imát, a hiányzó gyermekért való könyörgést, a szülők várását éppen úgy át kell, hogy hassa. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben valógyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.  A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával.  Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának megismertetése, verbális és nemverbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának támogatása, gyakorlása.  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, célirányosbővítése.  A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó, a kreatív és az alakuló fogalmi gondolkodásfejlesztésével.  Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzet teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd). 32

   

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása. A roma nemzetiségi gyermekek nevelésében és a nyelvi kifejezőkészség – hanghordozás, gesztikuláció- és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

Alapvető pedagógiai elvünk Az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztés, különös tekintettel a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermek esetében. Olyan fejlesztő programra van tehát szükség, amely minden gyermekben akár kiemelkedő készséggel bír, akár átlagos vagy lassabban haladó, kialakítja azokat a képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a tanulás, önfejlesztés. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat.  Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditívdifferenciálásra.  Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.  Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.  Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik.  Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző.  Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.  A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jólkommunikálnak.  Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani.  A roma nemzetiségi gyermekek is megértik, és helyesen alkalmazzák az óvodai élethez szükségeskifejezéseket, és képesek magukat megértetni.  A szerzett ismereteket legyenek képesek megfelelő formában rendszerezni, gyakorlatban alkalmazni és közölni azokat,  A hibákat vegyék észre, rávezetéssel vagy önállóan tudják azokat kijavítani,  Rendelkezzenek megfelelő pozitív „én-képpel”,  Ismerjék a Bibliai történeteket, azok tanulságait.

33

5. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmibiztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetiendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozásfolyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják, melyek eredményességét felülvizsgáljuk. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Csoportszervezés Az óvodai csoport szerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük:  az óvoda hagyományait, adottságait  a szülők igényeit  a gyermek fejlettségi (testi, lelki, szociális) mutatóit.  az integrációt elősegítő csoportalakítás lehetőségeit A hátrányos helyzetű gyermek arányos elosztásának figyelemmel kísérése (szegregálás elkerülése). Minden 3 éves gyermek felvételének biztosítása a gyermekek fejlődése érdekében. Az óvodapedagógusok törekvése, segíteni a gyermekeket eljutni a lassú fejlődés átmenetnek abba az állapotába, amely által óvodásból iskolássá érnek. Nevelési hatékonyságunkat a tudatos képességfejlesztéssel – kognitív, kommunikációs – magyarázzuk, melyekhez nélkülözhetetlen a „kortársi csoporthatások”. Az azonos életkor nem jelenti azonban a gyermekek homogén fejlettségi szintjét. Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés). Ezt a csoportszerkezetet indokolja egyrészt a szülői elvárás, másrészt a mozgásfejlesztés hangsúlyozása. A csoportokat lehetőség szerint mindkét óvodapedagógus és dajka végigviszi az iskolába lépésig. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Napirend, heti rend Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére szolgál. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A 34

napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, a szabadjáték kiteljesedésére megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermek minden tevékenységét befejezze, pontosan elvégezze. Figyelembe vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére fordítható időkeretet. Így a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, (étkezés, gondozás, mindennapos testnevelés) melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak. A gondozásnak kiemelt jelentősége van a nevelésben, a kapcsolatépítésben, a gyermekek önállóságának fejlődésének elősegítésében, együttműködve a gondozást végző óvodapedagógusokkal és dajkákkal. A nyári időszak napirendjét is gondosan és tartalmasan tervezzük meg. Az év közben márkialakított szabályok, szokások, normarendszer megtartásával adjunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítsuk számukra a változatos tevékenységet.

Az óvoda nyitva tartása 6-17-ig. Napirend: Szeptember 1. – Május 31-ig Időtartam, tevékenység: 600-1030 Párhuzamos tevékenységek: gyülekezés, szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek, reggeli áhítat vagy bibliai ismeretek. Kötelező testnevelés, mindennapos mese, mindennapos testnevelés. 1030 1230 Udvari játék, levegőzés Öltözködés, testápolás, ebéd 1230-1445 Előkészület a pihenéshez, pihenés. 1445 -1700 Párhuzamosan tevékenységek: Öltözés, testápolás, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek. Napirend: Június 1. – Augusztus 31-ig Időtartam, tevékenység: 600-1130 Párhuzamos tevékenységek: gyülekezés, szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek, mindennapos mese, mindennapos testnevelés, udvari játék, levegőzés, a test edzése (napfürdő, lehetőség szerint vízfürdő) 1130 -1230 Öltözködés, testápolás, ebéd 1230-1445 Előkészület a pihenéshez, pihenés. 1445 17 00 Párhuzamosan tevékenységek: Öltözés, testápolás, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek. 35

A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg. A heti rend tevékenységrendszere az alapprogram által szabályozott.

5.1.Óvoda kapcsolatai „Ha képesek vagyunk egy másik ember iránt őszinte elfogadást érezni, és ezt kimutatni, ezzel hatalmas segítő tényezővé válunk számára. Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége.” (5) Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartásformái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.

5.1.1. A gyermekek A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedőszerepe van a dajkának, az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jónevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve – érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyénijellemzőt megismerheti az óvodapedagógus, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Azóvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságútársaikat. Gyermekeinket arra neveljük, hogy megértsék, elfogadják, hogy az emberek különböznek egymástól felnőtt - gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előre vivő 36

megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvodapedagógus minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben, a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a közös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. 5.1.2.Szülő Pedagógiai programunk tartalmi elemei közül kiemelést érdemlő a családokat támogató és bevonó tevékenység. Építve tapasztalatainkra és eredményeinkre, sokszínű együttműködésre törekszünk a családokkal. A szülőt megnyerni és elveszíteni a gyerekeken keresztül lehet. Mi a szülők mindegyikét megnyerni szeretnénk, mert ez a feltétele a nevelésben való jó együttműködésünknek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatban lépő családok a beiratkozás pillanatától segítséget kapjanak óvodapedagógusainktól. A nyílt és bizalmon alapuló kommunikáció kiépítése időigényes feladat. Fontos, hogy a pedagógusok kezdettől fogva rendszeresen beszéljenek a családokkal. Elsődleges célunk a partneri, nevelőtársi viszony biztosítása a gyermekek nevelése érdekében. A hatékony együttműködő kapcsolat kialakításának, megteremtésének módjai, amelyekre törekszünk munkánk során:  Őszinteség, tisztelet, megbecsülés egymás iránt.  Jó pedagógus-gyermekviszony megteremtése.  Nevelőpartneri viszony kialakítása.  Szülők nevelő-fejlesztőmunkába bevonása.  Szülők érzelmi megnyerése.  Rendszeres információcsere biztosítása.  Időhiány kiküszöbölése.  Elfogadás légkörének megteremtése.  Tolerancia, empátia az együttműködésben. A gyermek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellőbizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. A kapcsolattartás módjai, fajtái:  a kapcsolat és az együttműködés alakulásában lényeges, hogy a szülő bízhasson az óvónő diszkréciójában  naponkénti párbeszéd  nyílt napok  fogadóórák  szülői értekezletek  beszoktatás – az anya jelenléte érzelmi biztonságot jelent  közös programok szervezése – itt a szülő az óvónő segítőtársa.  közös munkadélutánok  óvoda és család együttműködésének erősödését segíti bekapcsolódásuk egy-egy ünnep lebonyolításában.

37

5.1.3.Az óvoda további kapcsolatai 5.1.3.1. Kapcsolat a Bölcsődével Közös intézmény lévén kapcsolatunk sokrétű:  munkáltatói jogok  munkavégzés szabályai  intézmény működését meghatározó dokumentumok összehangolása  értekezletek  információ áramlás. Az óvodába lépés előtt hasznos információt nyújt a gyermek óvodáskor előtti fejlődéséről készült feljegyzés. Az átmenet problémáinak csökkentése érdekében az első napon a gondozónő és az óvónő együtt fogadják a gyermekeket. Egymás mellett működik a két intézmény. A leendő kiscsoportos óvónő bölcsődei közösségben ismerkedik a gyermekekkel, tájékozódik szokásaikról, átveszi napos jelüket. Személyes beszélgetés, megfigyelés is segít a gyermek megismerésében. Kapcsolattartásunk nyílt, őszinte. Munkánkra a kölcsönös elfogadás, segíteni akarás jellemző. 5.1.3.2. Óvodákkal való kapcsolattartás Az intézményen kívül élő kapcsolatot tartunk fenn más óvodákkal a szakmai fejlődés, szakmai megújulás érdekében. Kapcsolattartás formái:  szakmai műhelymunkákon való részvétel  bemutató foglalkozások  projekt napok  jó gyakorlatok, új módszerek megismerése, alkalmazása  értekezletek 5.1.3.3. Az iskolával való együttműködés Szoros nevelőpartneri kapcsolatunk során arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek és képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenet minél zökkenő mentesebb legyen. Kapcsolattartás formái:  A megbecsülés és az egymás munkájának elfogadása építőjellegű legyen.  A gyermekek látogatása az iskolában, ismerkedjenek meg a tanító nénivel és az iskolai környezettel.  A tanító néni látogatása az óvodában.  Szülői értekezleten való részvétel: leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolára készülő gyerekek szüleit, az iskolába lépés teendőiről.  Figyelemmel kísérjük a beilleszkedést és a továbbhaladást.  A beiskolázás zavartalansága érdekében a jó partneri viszony erősítése.

38

5.1.3.4.Az óvoda és a fenntartó gyülekezet kapcsolata Miért nélkülözhetetlen a gyülekezet és az óvoda kapcsolata?   

A gyermek tapasztalatot szerezhet arról, hogy a felnőttek éppen olyan bizalommal, szeretettel és alázattal fordulnak Istenhez, mint ahogyan ezt az óvodai közösséggel átélte. Örömmel hallja az óvodában megismert bibliai történeteket, aranymondásokat, s ezek megerősítést jelentenek, igazi kinccsé válnak számára. A gyülekezet tagjai megismerik óvodánk, nevelő munkánk áldásait, s felismerve a szolgálat fontosságát, segítik azt.

Kapcsolattartási formák:     

meghívjuk a gyülekezet lelkipásztorát, presbitériumát és az érdeklődő egyháztagokat az ünnepségeinkre, tanévnyitó, tanévzáró, reformáció napján istentiszteletre megyünk a templomba, karácsonyi ünnepségünket a tartjuk templomban, melyre a gyülekezetet is várjuk, anyáknapi köszöntő a templomban, kiemelkedő jelentőségű intézményi eseményeinket hirdetik a vasárnapi istentiszteleten,

Intézményünk zavartalan működése érdekében fontos a jó munkakapcsolat erősítése. Segítségük, javaslatuk szolgálja nevelőközösségünk hatékonyabb munkavégzését. Hatékony segítségnyújtás a személyi és a tárgyi feltételek biztosításához. Kapcsolattartás formái:  Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.  Betekintő látogatások, értekezletek.  Óvodavezető beszámolója.  Képviselőtestületi ülések.  Városi rendezvényeken való segítő részvétel. 5.1.3.5. Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Segítségük szolgálja a nevelőközösségünk hatékonyabb munkavégzését, megkönnyíti a családokkal való együttműködést. Kapcsolattartás formái:  Kölcsönös tájékoztatás.  Egyéni megbeszélések (családlátogatás).  Értekezletek.  Lehetőség szerinti támogatás a szociális hátrány enyhítése érdekében. 5.1.3.6. Kapcsolat az egészségügyi ellátó rendszerrel Az óvodáskorú gyermekek egészséges testi fejlődése érdekében szoros kapcsolatot tartunk fent. Munkánkat a kölcsönös megértés, támogatás jellemzi.

39

Kapcsolattartás formái:  A gyermekek, rendszeres tisztasági vizsgálata.  Évenként legalább egyszeri fogászati, szemészeti, hallás, és általános szűrővizsgálat.  Programokon való részvétel.  Kölcsönös tájékoztatás.  Adatszolgáltatás, adategyeztetés. 5.1.3.7. A pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatás az intézmények fenntartóit, a pedagógusok munkáját, a gyerekek érdekvédelemmel összefüggő tevékenységét segíti. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában kulcsszerepe van a szakmai tanácsadónak. Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ: Megyei szintű továbbképzéseken országos szintű kitekintést és magas szakmai ismereteket sajátítunk el. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. Kapcsolattartás formái:  előadások  értekezletek  továbbképzések  műhelymunkák 5.1.3.8. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Óvodánkban kiemelt fontosságú a gyermekvédelmi munka. Nevelőmunkánk fontos része a jó munkakapcsolat működtetése. Minden intézkedés az arra rászoruló gyermek érdekét szolgálja. Rendkívül fontos szerepe van az időben történő intézkedések összehangolt meghozatalának. A gyermekvédelmi felelősmunkáját összehangolja a gyermekorvossal, a védőnővel a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársaival. Kapcsolattartás formái:  Esetmegbeszélések.  Családlátogatások.  Jelzőrendszer működtetése.  Éves értékelés elkészítése. 5.1.3.9. Pedagógiai szakszolgálatokkal A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus ellátja azokat a feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. Az óvodapszichológusa nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és teljesítményét növelő intézkedésekben.

40

Az óvodapszichológus a feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és rehabilitációs Bizottság a gyermek személyiségfejlődésével kapcsolatos vizsgálatokat végzi az óvodapedagógus, a szülő, illetve az egészségügyi intézmény közreműködésével. 5.1.3.10. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel A gyermek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, és élményszerzés céljából lehetőség szerint programokat szervezünk különböző közművelődési intézményekbe. Kapcsolattartás formái:  gyermekelőadások megtekintése  könyvtárlátogatás  múzeumlátogatás

6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét szaporítja tapasztalatait, Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (6)

6.1. Játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játék folyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

41

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirektreakcióival éri el. A bibliai történetek megismerése során gyakran azonosulnak a szereplőkkel és átélik újra a „szeretet győzelmét”. A keresztyén szellemiség kialakulásához szükséges az élményszerű átélés. Játékában így a keresztyén erkölcs jellemzőit gyakorolja, a szeretetet, megértést, igazságot, alkalmazkodást, rendet stb. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését, és az önálló kezdeményezés lehetőségét. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Személyiségfejlesztő hatása: A játék jelentősége abban rejlik, hogy kielégíti a gyermek szereplési vágyát, fejleszti fantáziájukat, memóriájukat, ítélőképességüket és kitartásukat. Tevékenység során játékos formában mélyíthetik el ismereteiket. Erősödik szabálytudatuk, és játék közben megtanulják elviselni az esetleges kudarcot. Megtanulják védeni és óvni a természetet. A játékban a gyermek többnyire a felnőttet utánozza, mintaválasztását érzelmei (kötődés, félelem) befolyásolják. Cél:

      

Boldog gyermekkor megteremtése, ahol a gyermek vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek. Az élményhatások figyelembevételével a szabad elmélyült, önkéntes, spontán, motiváló játéklehetőségek biztosítása. A környezetünkben található elemek felkutatása, megismerése játékon keresztül. A gyermekek egyéni fejlődéséhez szükséges játékformáinak, tartalmának gazdagítása. A szociális „együttélés” együttjátszás szabályainak fejlesztése, /ízlésformálás, konfliktus megoldások / nyitottság más csoportok iránt, a „másság” iránt egymás tevékenységeinek tiszteletben tartása, egészséges versenyszellem kialakítása. A játékban, napi tevékenységekben a helyszínek és eszközök rendezettsége, biztosítson lehetőséget a beszélgetésre. A gyermekek fejlődésének HOLISZTIKUS /egészleges / szemlélete.

Feladat:  Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző játékformákhoz, mint pl. a mozgásos játék, a szerepjáték, az építő, konstruáló játék, a szabályjáték a dramatizálás és a bábozás.  Az eszközigény kielégítése, a szükséges anyagok folyamatos gyűjtése, a szülők bevonásával.  A feltételek megteremtése, állandó bővítése  Játékfajták, közös élmények gazdagítása a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével.  Érzelmek, szokások, magatartásmódok formálása.  A csoportélethez kötődő hagyományok ápolása.  Szabadon kezdeményezett spontán játék elősegítése.  A gyermek vágyainak kielégítése, önállóságának tiszteletben tartása. 42

     

Kreativitásuk fejlesztése, indokolt esetben Info Kommunikációs Technika használata. Ismerjék meg az óvoda játékszokásait, a szabályokat. Legyenek képesek nyugodtan játszani. A gyermekeket játékeszközök elrakására és megbecsülésére neveli. A gyermekeket több élményhez juttatni, hogy szerepjátékaik minél gazdagabbak legyenek. Bátran használja az infokommunikációs eszközöket az óvodai játék tervezése, szervezése, megvalósítása során (játékgyűjtemény, online képességfejlesztő játék).

Gyakorló játékok: Mozgásos gyakorló játék: 3-4-5 éves korban mozgás közben ismerkedik saját testével, testi képességeivel, adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetével. Manipulációs gyakorlójáték: Ismerkedik a környező világgal, tárgyaival, tulajdonságaival. Verbális gyakorlójáték: Dallamot, mondókát, szófordulatokat ismételgetnek – ritmusjátékok –beszédgátlások megelőzése. /Új játékok tanulásánál vagy pihenés képen /. Építő-konstruáló játék:   

„A valamit alkotni” – öröme során kreativitásuk, értelmi, társas képességeik fejlesztése. Rész-egész viszony megtapasztalása. Tervezés, szerkesztés, megfigyelés, képesség, gondolkodás, fejlődése.

Szimbolikus- szerepjátékok  

Tapasztalataikat, ismereteiket, érzelmeiket, élményeiket fejezi ki, újra alkotva. Szociális tanulás során együttműködés, alá-fölérendeltségi viszonyok megtapasztalása 4-5 éves korban csoportokban együtt játszanak megértik, elfogadják társaik elgondolásait.

Szabályjátékok  

Verbális, mozgásos, manipulatív játéktevékenységek során a szabályok önálló betartása. Megtanulják érzelmeik, indulataik /siker-kudarc / tűrését.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:   

Fejlettségének és igényeinek megfelelő játékot válasszon. Motivációs szintjének megfelelően kapcsolódjon be a közös játékokba. Kezdeményező, nyitott, játékkultúrájával önmaga és társai iránt alakuljanak ki pozitív érzelmei. 43

          

Kapcsolódjon be aktívan a fejlesztő ügyességi játékokba. Tanulja meg, tartsa be és kövesse a szabályokat. Egyéni ötletei alapján készítsen egyszerűbb modelleket, maketteket. Saját élményeit legyen képes eljátszani. Adott tevékenységeiben válasszon elképzeléseinek megfelelően eszközanyagot. Fogadtassa el saját, ill. társai javaslatait, ötleteit, játéka során. A roma nemzetiségi gyerekeknél a kapcsolatok szokásai: udvariasság, segítőkészség, alkalmazkodóképesség, empátia, bizalom, a másik elfogadása, a „másság” elfogadás. Ezeknél a gyermekeknél különösen fontos a játék, hiszen felszabadítja a gyermekeket a megterheléstől, a pszichés feszültségektől. Óvodába lépéstől ismerkedjenek a játékszerekkel, használatukkal. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel, eszközökkel. Szerepjáték közben fejlődik képzeletük, szervezőkészségük – élménynyújtás fontossága, ismerethiány miatt. Építő-konstruáló játék során fejlődik kreativitásuk, megfigyelőképességük, képzeletük. Az összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését, szem-kéz koordinációt, tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A játékban az alkotás öröme, az „én csináltam” tapasztalat bizonyságot nyújt a saját képességeiről, mely növeli a biztonságérzésüket. Szabálytudatuk labilis, a szabály hézagos ismerete, illetve a lényegének meg nem értése miatt. Játék közben megértik a szabályok betartásának fontosságát, és tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogy mindenkinek van erős és gyengébb oldal, hogy mindenki lehet valamiben sikeres.

6.2. Munka jellegű tevékenységek „Az emberiség fennmaradása az emberi együttműködésen alapul. Kicsiny és nagy dolgokban fontos, hogy hassunk egymásra, a másikra, elfogadtassuk magunkat és mindazt amit fontosnak tartunk.” (7) A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önállótevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A gyermek munka jellegű tevékenysége: – örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; – a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; – a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

44

Törekedjünk arra, hogy a gyermekeknek ne kényszer legyen a munka, hanem pozitív élményeken keresztül értse meg, hogy Istentől, mint szeretett lénytől kapjuk feladatainkat. ”És fogta az Úristen az embert és elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (8)

Óvodapedagógus feladata:                 

Akarati tulajdonságok fejlesztése: feladattudat, kitartás, szabálytudat, stb. A gyermekek fejlődését segítse értékeléseivel, visszajelzéseivel. Önértékelés fejlesztése. Figyelemösszpontosítás fejlesztése. Nyugodt, barátságos légkör biztosítása /elegendő hely, idő, eszköz anyagi lehetőségek függvénye. Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermek bármikor elérheti és használhatja a szükséges eszközöket. Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklődő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljes összhangban. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat. Munkalehetőség biztosítása. Egyes munkafajták fokozatos bevezetése, mennyiségének növelése. A gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben ismerjék meg környezetüket. Az őket körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb információt szerezzenek. Munkálkodásuk közben tanuljanak meg eligazodni környezetük térbeli viszonyai között. Szerezzenek a világról mozgásos, tapintásos vizuális információkat. Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység /az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.

45

A gyermekmunka sajátosságai:    

A kitűzött cél érdekében végzett munka. A munka eredménye mérhető és ellenőrizhető. A gyermek munkáját felelőséggel végzi. A munkavégzéshez alaposabb ismeretekre, készségekre van szüksége

A munka jellegű tevékenység tartalma: A helyes életritmus kialakítása az óvodában kezdődik. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Feltétel az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. Az elvégzendő feladatok és ismeretek nehézségi foka a képességekhez mérten egyénenként is növelhető. A. / Önkiszolgálás: Az önkiszolgáló feladatok a tevékenységek begyakorlását teszik lehetővé, ehhez minden gyermeknek elegendő időt kell biztosítani.    

Tárgyak fogásmódjának megtanítása Minden tevékenységet bemutatással segítjük A teríték meghatározott helyről-helyre hordása. Terítésnél tányér, pohár elhelyezése, megnevezése.

B. / Naposság: Fejleszti a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát. mozgáskoordináció fejlődésére, a társas viszony és az együttműködés kialakulására is hat.

A

5-6-7 éves korban:        

önállóan terítenek, kiosztják az evőeszközöket, és esztétikusan elrendezik az asztalon. Feltálalják a tízórait és az uzsonnát. Étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt önállóan összehajtogatják, és a helyére teszik. Összesöprik a morzsákat, feltörlik az asztalok környékét. Játékrakás után, ha szükséges eligazítják, esztétikusan elhelyezik a tárgyakat. Figyelemmel kísérik, hogy az udvari játékok a helyére kerültek-e. A foglalkozásokhoz /kezdeményezésekhez / szükséges eszközök kiosztásában nagyobb önállósággal vesznek részt. Az állandóan használt eszközöket, felszerelési tárgyakat, felszólítás nélkül előveszik, kiosztják /tornazsákok, tornaszerek /. A szabadtéri játékhoz, foglakozáshoz szükséges eszközöket a megjelölt helyre teszik.

C. / Alkalomszerű munkák: Az alkalomszerű munkák egy része időről-időre ismétlődik, így nemcsak a feladattudatot fejlesztik, hanem az oly nehezen kialakuló időészlelés kialakulását is pl: a környezet rendjének helyreállítása, vagy ahogyan gyakrabban használjuk a „játékrakás”.

46

5-6-7 éves korban:        

Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, a csoportszoba átrendezésére vonatkozó megbeszéléseken ötleteket adnak az óvónőnek. Önállóan képesek a terem díszítésével kapcsolatos feladatok ellátására. Az élősarok számára magvakat gyűjtenek. Vigyáznak a terem rendjére, felszólítás nélkül felveszik az elejtett papírdarabot, helyére teszik a kint felejtett eszközöket. Megjavítják a játékszerek kisebb hibáit. Részt vesznek a játékszerek tisztításában, a babaruhák mosásában. Társaikkal együtt meghatározott időközökben nagytakarítást végeznek a játéksarokban. Ünnepekre ajándékokat készítenek. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van.

D. / Elsősorban a kognitív, értelmi képesség fejlesztésében jelentős. Az óvodások nemcsak az állatok és növények külső, belső tulajdonságaival, szokásaival és gondozási teendőikkel ismerkednek meg, hanem a természet törvényszerűségeivel, a fejlődés, változás, ismétlődés folyamatával, az ok-okozati összefüggések sokaságával, mint pl. az időjárásnak a növények fejlődésére gyakorolt hatásával. A kerti munka végzése közben a szem-kéz, szem-láb, kéz-láb mozgások koordinációja javul. Nő a gyermekek felelősségtudata, feladattudata. 5-6-7 éves korban:              

Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit. A gyűjtött terméseket, magvakat, egyéb növényi részeket meghatározott szempontok szerint csoportosítják, és önállóan elhelyezik az élősarokban. Megfigyelik a változásokat, azok figyelembevételével gondozzák a növényeket. Tél végén ágakat gyűjtenek. Minden gyermek önállóan ültet. Előkészítik a földet és elvetik a magvakat. Folyamatosan átrendezik, más-más növényekkel ültetik be az élősarkot. Az akvárium gondozásába az óvónő irányítása és felügyelete mellett kapcsolódnak be. Folyamatos feladatuk az udvar és kert rendezése. Ősszel önállóan terméseket gyűjtenek. Közreműködnek a falevelek összegereblyézésében az udvari járdák tisztántartásában. Tavasszal részt vesznek a virágágyások kialakításában, a föld előkészítésében, az utak tisztántartásában. A virágoskertben az évszaknak megfelelő virágokat, magvakat ültetnek, segítenek a palánták kiültetésében. Folyamatosan részt vesznek a növények gondozásában, megállapítják az elvégzendő műveletek sorrendjét, indokolják egy-egy feladat elvégzésének szükségességét vagy feleslegességét. Télen részt vesznek az udvaron a hó eltakarításában /járda/.

47

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:      

Természetes, észrevétlen módon reagálnak a külső szükségletekre. Segítenek önmagukon, észrevételezik, ha valamit meg kell csinálniuk. Tevékenységváltás folyamán tárgyi környezetüket igényüknek megfelelően alakítják. A hatékony munkára nevelés a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Úgy alakítjuk a csoportok életét, hogy mindent, amit maguk tudnak, önállóan, vagy kis segítséggel maguk végezzék. A gyermekek motiváltsága kedvező alap a munkavégzés folyamatainak, munkaszokások elmélyítésének. Felnőttek és egymás munkájának megbecsülése, tiszteletben tartása.

6.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás „Ne erőszakkal oktasd… a gyermeket tanulmányokra… hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy jobban megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama.” (9) A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán, szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, lehetővé téve az önkorrekciót. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire tapasztalataira, ismereteire. A tanulás a gyermek világképének alakulását is befolyásolja, ezt felismerve ki kell használni a tanulásban rejlő összes lehetőséget. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modell követéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Meg kell ismernünk egyéni adottságait, képességeit, lehetőségeit, korlátait, s ezek birtokában a Biblia tanítása szerint fejleszteni. ”Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (10)

48

Óvodapedagógus feladata:                 

  

Értelmi képesség fejlesztése. /Érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése, az adott helyzethez igazodó módszerekkel, azok rugalmas alkalmazásával, .mely módszerek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre Problémahelyzetek megoldása különböző problémahelyzetek biztosításával A gyermek feladattudatának fejlesztése. Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása, megfelelő módszerek alkalmazásával. A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szervezéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. A tudástartalmakat érthetően és szakszerűen közvetítse a gyermekeknek, közléseit kapcsolja össze cselekvéssel és szemléltetéssel. Logikusan építse fel a gyermeki tevékenységeket, foglalkozásokat, melynek rögzítése a csoportnaplóban történjen. Pedagógiai munkáját éves ütemterv, tematikus terv és projektterv alapján tervezi és végzi. Törekszik a személyre szabott, folyamatos értékelő visszajelzésre. mely a gyermek fejlődését segíti Értékelése a gyermek életkori sajátosságának, egyéni képességének figyelem bevételével történik A gyermek megfigyelése teljesítményének értékelése a fejlesztés alapjául szolgál. mely a tervezőmunkájában is megjelenik Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez Olyan helyzetet teremt, melyben a gyermek érzelmileg kapcsolatba kerül környezetével, megszólalásra késztető, változatos ingerek érik. Olyan életszerű szituációkat teremt, amelyek alkalmasak a fölfedeztetésre, az összehasonlításra, a megkülönböztetésre, az azonosításra, a kiemelésre, az analizálásra, a szintetizálásra: azaz a gondolkodás és a beszéd elemi formáinak gyakoroltatására. Fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét Nevelő munkájában szükség esetén alkalmazza az információs kommunikációs technikákat /IKT/ , a digitális tananyagot. Nevelőmunkája során használja a Református óvodai keretprogram mellékleteiben szereplő ajánlásokat.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem 49

kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodában a tanulás folyamatos egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátos szervezett tevékenység. Ebben az életkorban a gyermekek önkéntelen módon tanulnak ezért tudatos motivációval érzelmeire, önkéntelen figyelmére, kíváncsiságára kell alapoznunk, Állítsuk probléma szituáció elé, ebben maguk élhetik át a felfedezés örömét a megoldás sikeressége esetén. Tevékenykedtessük, cselekedtessük, mivel szemléletes helyzetben szerezett konkrét tapasztalatok által fejlődik gondolkodásuk. A gyermekek aktív tevékenységére épülő eljárásokkal, cselekvő, gondolkodtató ismeretszerzéssel érhető el a kívánt eredmény. Céljaink eléréséhez megfelelő tanulási tartalomra, jól szervezett tanulási-tanítási folyamatra és a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó módszerekre van szükségük. Nem mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. A tanulás lehetséges formái:     

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás /szokások alakítása /. A spontán játékos tapasztalatszerzés, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

Tartalom: A játék adta lehetőségek összes alkalmával, játékos helyzetekben, az óvodai élet egészében folyamatosan történik.         

A természeti és társadalmi környezetből közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések. Élmények, benyomások felfogása, azok emlékezetből felidézése. Képzeletet, fantáziát, kreativitást mozgósító tevékenységek. Szókincsbővítés, beszédfejlesztés. Megfigyelési szempontok biztosítása folyamatosan. Megbízatások, feladatok elvégzése. Jelenségek változatainak megfigyelése, összefüggések felismerése. Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. Tapasztalatok, élmények felidézése emlékezetből.

50

A fejlődés várható eredményei:        

Szándékos figyelme a minimum 5-15 percet érje el, maximum 30 perc. Alakuljon feladattudata, képes legyen önálló munkavégzésre. Legyen képes egyszerű, bővített, vagy összetett mondat visszaadására. /Hallás után Rövid mesék, történetek lényeges mozzanatainak, cselekményeit idézze fel. Ítéletek és következtetésekre való képesség. Elemi összefüggéseket fogjon fel /ok-okozat /. Természeti és társadalmi környezetben való tájékozottság. /Alapismeretek /. Szabálytudata kialakult.  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.

6.3.1. Esztétikai nevelés: A mindennapi életben, természetes környezetben esztétikai ízlést alapozó élmények biztosítása. Cél:     

Esztétikai érdeklődés kialakítása. Esztétikai ízlés megalapozása. Esztétikai fogékonyság alakítása. Szép keresésének az igénye, a szép meglátásához szükséges készségek fejlesztése. Esztétikai alakító képesség kialakítása. Nem a produktum a lényeg, hanem maga a tevékenység. /Cselekedtetés, tevékenykedtetés /.

Óvodapedagógus konkrét feladata:  

A mindennapi életben, természetes környezetben esztétikai ízlést alapozó élmények biztosítása. A felnőtt példáján keresztül szerezzenek tudomást a helyes viselkedésről, megfelelő irányítással, gyakorolják a helyes szokások megismerését /illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés/.

6.3.2. Hitéleti nevelés „A hit hallásból van, a hallás Isten igéje által” (11) A történet elmondásának célja ebben az életkorban alapvetően nem az ismeretek elsajátítása, hanem a mindenható Isten szeretetének, kegyelmének és jóságának megéreztetése. Az óvodáskor az a legfogékonyabb időszak, amikor egy egész életre meghatározó lehet Isten közelségének élménye. Az óvodai hittanoktatás távlati célja:  a gyermekek hitre juttatása a Jézus Krisztus melletti, - korának megfelelő - döntéséhez való segítése.  majdan hívő református gyülekezeti tagokká nevelés. 51

Az óvodapedagógus feladatai: „Magadnak kell lángolni, ha másokat, akarsz meggyújtani”         

      

kapcsolódjék a keresztyén gyülekezethez, hitét gyakorolja, ismerje a Bibliát értékrendjének legyen alapja a Szentírás, ápolja Istennel és más hívőkkel való kapcsolatát, munkatársaival is törekedjék a keresztyén testvéri kapcsolatra, naponként rövid áhítatot tart a gyermekeknek, (egy Bibliai mondat vagy gondolat, ének, imádság, beszélgetés), munkáját hassa át a szeretet, az Isten iránti bizalom, az ebből fakadó pedagógiai optimizmus („Ne szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valóságosan”/1 Ján. 3,18/„Tudván azt, hogy a ti munkátok nem hiába való az Úrban”), az eredményért elsősorban Istennek hálás, neki adja a dicsőséget – „Az sem számít, aki ültet, az sem aki öntöz, hanem csak az Isten, aki a növekedést adja” ( I Kor. 3,7), munkájának legyen motivációja Isten igéjének biztatása: „Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemben, az engem fogad be” (Mk. 9,36-37), alakítson ki a gyermekben olyan Isten-képet, aki szeret, aki gondoskodik rólunk, s mint egy védőernyő alatt megőriz minket minden körülmények között, akinek minden döntése a javunkat szolgálja. Legnagyobb ajándéka számunkra fia Jézus Krisztus, aki meghallgat, aki mindig velünk van és úgy fogad el amint vagyunk, támaszkodjon a spontán gyermeki érdeklődésre, plántáljon el keresztyén erkölcsi tartalmakat pl.: személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, önzetlenség, türelem, segítőkészség, ragaszkodás, törekedjen arra, hogy a bibliai történetek tartalmi, formai felépítése illeszkedjék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenységi formáihoz (játék, munka, tanulás), vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét, csoportja aktuális problémáit, eredményeit és az ünnepek aktualitását, adjon lehetőséget arra, hogy a történeteket dramatizálhassák és rajzaikban, vizuális tevékenységükben, játékaikban élményeiket újra átélhessék, nevelőmunkájában a keresztyén tanítás terjedjen ki az érzelmi-, értelmi- és közösségi életre, az énekekkel a bibliai tanítás elmélyülését valamint esztétikai élmények erősödését szolgálja.

Hitéleti nevelés tartalmi elemei A Bibliai történetekkel való ismerkedésen kívül a másik sarkalatos terület az imádság, vagyis a mindennapi áhítatok sora. Fő feladatunk, hogy a gyermeket megtanítsuk imádkozni (ez tulajdonképpen a szülők és a család feladata lenne, de sok esetben ez hiányzik) vagy tovább fejleszteni azt, amit a szülők elkezdtek. Az imádság az Istennel való kapcsolatfelvétel formája. A gyermek számára legyen természetes dolog, hogy ahogyan hozzánk beszélgetnek és elmondhatják kérésüket, vágyaikat, bajaikat stb. ugyanígy elmondhatják Mennyei Atyjuknak is, aki figyel rájuk.

52

Az imádkozás formáját meg kell tanítanunk a gyermekeknek, mely szintén egy folyamat. Eleinte a kötött imádságokkal kezdjük (étkezések előtti-, utáni imádságok, napkezdő és hálaadó imádságok, lefekvés előtti ima stb.) Az Úr imádságát: a „Mi Atyánk” – ot csak később tanítjuk meg (a nagy csoport 2. félévében), részletekben és együtt értelmezve, hogy értsék is azt. Saját szavainkkal elmondott egyszerű imáinkat adjuk nekik példaként, mintaként. A gyermekek érezzék meg, hogy az imának ereje van, hisz Istennek mindenre van hatalma. Saját példák elmondásával erre bátorítsuk őket. Fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket, hogy ők is imádkozhatnak saját szavaikkal. Tanítsuk meg őket, helyesen kérni és hálát adni, megköszönni mindazt, amit az Úrtól kaptunk. Ismertessük fel, hogy mindennap van miért hálát adni, (egészségért, táplálékért, családunkért) ezekre kerüljön sor a mindennapi áhítatok során. Tanuljunk meg együtt örvendezni a gyerekekkel az élet apró örömei felett, ehhez jó eszköz lehet a hálaadó, dicsőítő dalok éneklése. Az áhítatok jó alkalmat adnak arra is, hogy beszélgessen közösen az egész csoport és az egyéni kívánságok, bánatok, örömök kiderülhessenek. Érezzék, hogy fontosak a számunkra és társaik számára is az ő problémáik. Legyen időnk meghallgatni őket. Az imádságot soha ne erőszakoljuk ki, várjuk meg, míg a szívükből fakad. Kiscsoportban a bibliai történetek feldolgozása a karácsonyi történettel kezdődik. Szeptembertől november végéig az áhítat témája, jellege kissé különbözik a többi csoportétól. Az áhítat már a beszoktatás alatt szerves része a napunknak. Eleinte az egymás-, az óvoda-, a csoport megismerése, az összetartozás élményének felismertetése a cél. Később a gyermekek életében megjelenő konfliktusok kezelésének biblikus megoldásait is tanítjuk. Továbbá a bibliai történetek megértéséhez nélkülözhetetlen fogalmak, korabeli eszközök, tárgyak, szokások megismertetése a feladatunk. Később a Bibliában található, életünkben nap mint nap előforduló fogalmakról beszélgetünk, mint például: a szeretet, boldogság, szomorúság, barátság, együttérzés, ünneplés, meglepetés, várakozás, megbocsátás, elengedés stb. A történet kiválasztásának alapvető kritériumai:  a történet ne keltsen félelmet a gyermekekben, ne tartalmazzon számukra feldolgozhatatlan tartalmakat és érzelmeket,  olyan történtetek közül válasszunk, amelyek pozitív érzelmi töltettel rendelkeznek, amelyek a szerető, gondoskodó Isten – képet erősítik meg. Mindig Isten gondoskodó szeretetét emeljük ki, soha ne hangsúlyozzuk a bűnt, a rosszat, hiszen a bibliai történetek elsősorban nem arról szólnak, hogy milyen az ember, hanem Isten kegyelméről és szeretetéről, Minden történetnél meg kell keresnünk az Ige fő üzenetét. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  a gyermekekben alakuljon ki a 3-6-7-8 éves gyermek szintjének megfelelő Istenkép,  tudják, hogy a Biblia szent könyv, mely Isten Igéjét (tanácsait, útmutatását, parancsait) tartalmazza,  ismerjenek és szeressenek bibliai történeteket,  ismerjenek egyházi énekeket, tudják, hogy az ének Isten dicséretére történik,  tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelően kell ott viselkedni,  tudják, hogy ezt a világot Isten teremtette és minket is Ő alkotott,  alakuljon ki bennük Jézus Krisztussal való kapcsolatteremtés igénye – az imádság,  jelenjen meg az életükben a keresztyén erkölcsi magatartás néhány jellemzője.

53

6.4.Verselés, mesélés „Az ember egész életére képes megőrizni a gyermekkorban rátapadó szavakat, hangulatokat, emlékképeket, amelynek aztán érett korban válnak igazi szellemi tulajdonná.” (12.) A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú okokozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Cél: A gyermekek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeknek megalapozása meseélmények segítségével és a versek zeneiségének, rímeinek csengésével. Óvodapedagógus feladata:      

A használt irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-7-8 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása /verselés, mesélés/ . A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel. Olyan szociális közeg biztosítása, ahol a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni tud, véleménye van, válaszolni akar. Keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyek segítik a keresztyén szellemben való nevelést. A gyermekek érdeklődésének felkeltése és fenntartása, valamint a gyermeki önállóság biztosítása. 54

 

Bátran használja az infokommunikációs technikát az óvodai Verselés-mesélés tervezése, szervezése, megvalósítása során. Differenciált fejlesztés változatos módszerekkel a gyermekek egyéni képességét figyelembe véve.

A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Az óvodás gyermekekre jellemző az érzelmek dominanciája, azért a megfigyelt jelenségekhez, élőlényekhez tartalmilag kapcsolódó vers, verskészlet spontán elmondásával fokozhatjuk, elmélyíthetjük a természetélmény hatását. Ezzel megteremtjük az érzelmi alapot a természet, környezet megbecsüléséhez, megóvásához. A verseket, mondókákat, találós kérdéseket a gyermekek gyorsan rögzítik, mert a ritmus, a rím segít ebben. A versmondásnak nem kötöttek a szabályai: bárhol, bármikor mondható, ahol aktuális és lehetőség adódik rá. Csoportszobáinkban igyekszünk mesesarkot kialakítani. Az eszközök, könyvek, bábok, gyermekméretű bábparaván a gyermek számára mindig elérhető helyen találhatók. Alapfeltételnek tartjuk a megfelelő érzelmi légkör és az átélést segítő atmoszféra megteremtését. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az ismert mesék, történetek cselekményét tovább szőjék, átalakítsák. A vers, mese többszöri meghallgatása után a gyermekek segítséggel, majd önállóan eljátsszák, elbábozzák azokat.

Tartalom:    

Beszélgetések a napi tevékenység során Beszédművelés: beszédhallás, beszédmegértés, beszédmozgás fejlesztése. Helyes ejtési gyakorlatok: légzéstechnika, ajakartikuláció, gyorsasági gyakorlatok, időtartam gyakorlatok, belső hallást fejlesztő gyakorlatok. Idő, és tér egymásutániság felfogása. /Történeti sorba rendezés /.

Mondókák, versek, mesék ajánlása: 3 – 4 éves  hintáztatók, hőcögtetők, lovagoltatók  egyszerű mondókamesék  rövid rögtönzött történetek  halmozó láncmesék  az állatok beszédének dramatizálása  egyszerű állatmesék /melyekben ismétlések vannak /. 4 – 5 éves  népi mondókák  névcsúfolók  halandzsa szövegű kiolvasók  vidám, humoros szövegű versek  mai, magyar költők versei  állatmesék  egyszerű tündérmesék  óvónénik történetei  verses mesék /refrénekkel tagolt /

55

5 – 6 – 7 éves  népi mondókák  kiolvasók  találós kérdések  lírai versek  mesék: állatok világa  tündérmesék  folytatásos meseregények  műmesék  irodalmi művek bábozása, dramatizálása  könyvek, folyóiratok nézegetése /polcon, könyvtárlátogatás /  bábszínház, színházlátogatás. A fejlődés várható eredményei:            

Igényli a mesét, a verset. Az érthető, kifejező beszédkészség alapjai kialakulnak. Szívesen mondjon spontán módon mondókát, verset, mesét. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait. Alakuljon ki beszédfegyelme, fejlődjön beszédkészsége, beszédkedve. Használjon a metakommunikatív jelzéseket is. Legyen képes kiegészíteni szóban ismert meserészleteket. Képes legyen a hallottak megjelenítésére. Szívesen nézegessen könyvet, mesekönyvet, Vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban. Ismerje meg a kapcsolatteremtés elemeit, szabályait /kérem, köszönöm /. Legyen képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.

Bábozás-dramatizálás   

Önmegvalósítás tapasztalatait, /esztétikai, szociális élményeit / elképzeléseit eleveníti fel. Bábok és paraván megismerése, készítésük különböző anyagokból. Óvónői bábozás ünnepeink színvonalát emelve legyen pozitív példa.

Feltételek:    

idő: a nap bármely szakában biztonságos, nyugodt légkör változatos játékeszközök. sokféle játéklehetőség, biztonságos hely kialakítása /játszósarkok, udvaron /.

56

6.5.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (13) Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgásszépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Fontos, hogy a református óvoda keresztyén szellemisége a zenei nevelésen keresztül is áthassa az egész napot. Ennek lehetősége az áhítatokon, illetve a hittanalkalmakon kívül az éneklésben rejlik Óvodapedagógus feladata:           

Zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk fejlesztésén kívül a gyermeki alkotókedv, improvizációs lehetőségek kihasználása, kibontakoztatása. Éneklési készségek alakítása – hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés, zenei formaérzék fejlesztés. Mozgás és zenei testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása. Környezetük zörejhangjainak felismertetése. Kisebbség kultúrájának zenei hagyományának ápolása. Az óvónő a gyermekek ének-zenei nevelését 3 éves távlatban tervezze. Az egy éves fejlesztési tervek egymásra épüljenek. A népdalok éneklése hallgatása a gyermektáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítsék Az óvónő törekedjen a módszerek, nevelői eljárások változatos megtervezéséhez, ismerjék a gyermekek fejlettségi szintjét, teljesítőképességét, s azt a szintet, amelyre a gyermekeket eljuttatni kívánja. Napközben is adjon lehetőséget a gyermekeknek éneklésre, mondókákra, körjátékok játszására. Mutasson jó példát, énekeljen mindig tisztán, szép szövegkiejtéssel, és élvezhetően. Törekedjen az egyöntetű, középerős éneklésre, a jól artikulált, szép szövegkiejtésre, a tiszta ének és mozgás együttes jó megoldására. Kövesse a fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében. 57



Mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal fejlessze a gyermekek anyanyelvi képességeit, zenei kreativitását, zenei képességeit – egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás.  Életkornak megfelelő hangkészletű dalokat tanítson meg a gyermekekkel.  A zene megszerettetése nemzeti, egyházi, népi kultúrák megőrzése, a zenei anyanyelv megalapozása valamint igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése.  Bátran , célszerűen, de kritikusan használjon infokommunikációs eszközöket a zenei élmények átéléséhez. Az óvodai zenehallgatás feladata, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését a zene iránt, illetve a zene figyelmes hallgatására neveljen. A zenehallgatás anyagát óvónőink szabadon választhatják meg, éneklési készségük, hangszertudásuk alapján. A zenehallgatásra nevelés az óvodai élet bármely szakaszában történhet feltéve, ha nyugodt a légkör, s a gyermekek nyitottak, érdeklődőek. A zene hatása emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. A zenei nevelést születéskor kell elkezdeni a saját néphagyományból kiindulva, mivel a nyelv és dallam itt alkot tökéletes egységet. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez Tevékenységi formák: A „foglalkozás centrikus” szemlélet helyett az egész napot át kell hatnia az egységes nevelő – fejlesztő szemléletnek. Terveznünk csak akkor szabad, ha már megismertük a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődési ütemét. Ki kell használnunk a csoport tagjainak egymásra gyakorolt hatását. Érzelmileg közel kell kerülnünk a gyermekekhez és nevelésükre nagy gondot kell fordítanunk. Meg kell teremtenünk a gyerekek biztonságérzetét és jó kapcsolatformáló képességgel megfelelő érzelmi szférát kell kialakítanunk. A zenei nevelést, a képességfejlesztést, óvodánkban többféle szervezeti formában valósíthatjuk meg. Napi alkalomszerű játék során, spontán énekelgetés során kötelező formában, kötetlen formában Alkalomszerű helyzetek         

Érzelmein keresztül kell megítélni, felhívni a gyermek figyelmét a hangokra, színekre, érdekes esetekre, ami élményként hasson. Csendben dúdolgassunk. Énekeljünk a gyermekek között hangulatkeltés szempontjából. Furulyázzunk, vagy más hangszeren játszunk. Énekeljünk játékra hívogatás szempontjából. Játékhelyzetekhez kapcsoljuk a hangutánzást. Bábozásnál, mesénél a szereplők jellegének karakterének megfelelően beszéljünk, esetleg énekeljünk. Hívjuk fel a figyelmet a külső zörejekre, különböző hangokra. Tudatosan használjuk szavaink pontosításához a gesztust, ami arckifejezéssel párosuljon. 58

 

A mondatoknak zenei hangzása legyen /spontán dalos játékok alkalmazása az udvaron, amik nagy teret igényelnek /. A zenét tudatosan használjuk a várakozási idő kitöltésére.

Tervezett kötött és kötetlen foglalkozás A program az életkornak, a csoport fejlettségi szintjének megfelelően határozza meg a zenei nevelés feladatait. Egyéni érdeklődésük, fejlettségük alapján vegyenek részt a foglalkozáson.

A fejlesztés tartalma: 3-4 éves korban:  Tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot, és 8-10 énekes játékot.  Tudjanak halkan, hangosan beszélni, énekelni, mondókázni.  Mozdulatokkal érzékeljék az egyenletes lüktetést  A beszoktatás ideje alatt a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása érdekében fontos eszköz a zene, a szeparációs szorongás oldásában elengedhetetlen fontosságú.  A ringatók, hőcögtetők, altatók a kellemes élmény mellett segítenek az érzelmi kapcsolat kialakításában is. 4-5 éves korban   

  

Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-12 gyermekdalt. Énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. Játszanak közepes nehézségű körjátékokat (szerepcsere, párválasztó sorgyarapító stb.) Kezdjenek önállóan, tisztán énekelni. Énekeljenek egyénileg és kisebb csoportokban halkan- hangosabban, magasabban, mélyebben. Érezzék az egyenletes lüktetést, a mondókák- dalok ritmusát. Használjanak többféle ritmushangszert Az egyenletes lüktetés gyakorlása bővebb terjedelmű dalokkal, mondókákkal folytatódik. Emellett a gyors-lassú megkülönböztetésére is sor kerül. Megjelenik a mondókák, dalok ritmusának kiemelése. Új hangszerekkel való ismerkedés (dob, cintányér, botok, stb.) .



5-7 éves korban



Tanuljanak meg 4-6 új mondókát és 15 –18 énekes játékot, valamint néhány (2-3) alkalomhoz illő műdalt. A nagyoknál (5-7 évesek) a fő hangsúly a közös játékon legyen. Gyakoroltassuk az énekes játékok változatos formáit, kapcsoljuk össze a megismert és begyakorolt zenei fogalmakat (pl.: halk-hangos, gyors-lassú stb.). Fejlesszük az emlékezőképességüket, visszhangtapsolással. Ritmikus mozgással, optimális hangtisztasággal, könnyed énekléssel alakítsuk esztétikus előadásmódjukat.

   

   

59

    

Fejlesszük a zenei hallást, a zenei emlékezőképességet, a zenei alapképességeket: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás. A hangszínfelismerés árnyalttá válik. Az egyenletes lüktetés automatizálódik. A ritmuskiemelés erősödik (hangszer). Megjelenik a ritmusvisszhang és improvizáció. A tempótartás bővül a gyors-lassúérzékeltetésével. A mozgás összerendezettségéből adódóan bonyolultabb mozgásformák is hangsúlyt kapnak, (páros alakzatok, forgások, bonyolultabb szerepcserék) a tánc alapformáival bővülnek.

6.5.1.A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él s hal. Teljes élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be.” (14.) Az ének lélektani hatása: Az éneknek felszabadító és gátakat ledöntő hatása van az éneklőre és az éneket hallgatóra egyaránt. Éneklés közben a szívben kinyílik egy kiskapu, s az ember könnyebben kitárja szívét – lelkét Isten és az emberek felé. A zene hasznos eszköze az Istenre való odafigyelésnek és az Istennel való kapcsolattartásnak. Fontos, hogy a keresztény lelkület a zenei nevelésen keresztül is áthassa az egész napot. A különböző tevékenységi formákhoz szorosan kapcsolhatunk egy-egy éneket és csoportszokások szintjére emelhetjük a dalokat. Ilyenek lehetnek:  áhítatra hívogató énekek,  napkezdő énekek,  lecsendesítő énekek,  imádság előtti- és utáni énekek,  étkezés előtti- és utáni énekek,  elalvás előtti- és ébresztés utáni énekek,  születés- és névnapi (ünnepi és köszöntő) énekek. Az óvodapedagógus feladatai: (a keresztyén énekek kiválasztásánál) 

szöveg szerint: o olyan énekeket válogasson, amelyeknek szövege érthető, viszonylag rövid, o ha lehet, kapcsolódjon bibliai történetekhez, o alkalmazkodjon az ünnepek aktualitásához.

60



dallam szerint: o az ének dallama is szép legyen és értékes, szolgálja a zenei ízlés alakítását, o lehetőleg a református zenei anyanyelvet használja fel (genfi zsoltárok XVIXVII. századi reformátori magyar énekek közül válasszon), o feleljen meg a gyermekek hangterjedelmének és énektechnikai követelményeknek.

Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érez az óvónő, fontos azonban, hogy keresztyén énekeink tanítását ne keverjük össze a népi gyermekdalokkal, a kötött ének foglalkozásokkal, hanem arra külön alkalmat teremtsünk.

A fejlesztés várható eredményei:              

Ismerjenek a gyermekek mondókákat. Korának megfelelő egyházi énekeket ismer, 5 – 6 hang terjedelmű dalokat tisztán szép szövegkiejtéssel. Tempó a természetes járásnak megfelelően. Biztonsággal énekeljenek. Egyszerű dallammotívumokat énekeljenek vissza. A mondókákat az egyenletes lüktetést kiemelve, a magyar beszédritmus szerint mondják. Ismert szöveg nélkül is tudjanak dúdolni, gyors – lassú különbséget esetleges cselekvéssel, énekkel, mozgással kifejezni. Figyeljenek fel a környezet zajaira, különböztessék meg őket. Szöveges ritmusmotívumokat tudjanak visszatapsolni. Egyöntetűen járjanak körbe, a táncos mozgásokat, azok változatos formáit, térformákat esztétikusan végezzék. /Átbújás, párválasztás, kifordulás, kilépés, zárás, kör – csigavonal /. Kreativitásuk a zenei nevelés folyamán szélesedjen ki: dallamok, ritmusok kitalálása. Örömmel vesznek részt dalos játékban, mernek és tudnak is énekelni, táncolni. A mondókák, dalok nagy része mozgással is lejátszható. Ezek segítséget adnak a mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, térérzékelés, az egymásra figyeléshez, valamint a gyermek és az óvodapedagógus érzelmi kötődés megszilárdulásában.

61

6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.” (15) A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Cél:  

Az alkotó, játékos, ábrázoló tevékenység öröme által a gyermek önfejlődéséhez igazodva, megteremtve a feltételeket a gyermek képi-plasztikai kifejező nyelvének, konstruáló képességnek fejlődéséhez megindítjuk a vizuális-esztétikai nevelésüket. A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá tétele.

Óvodapedagógus feladata:         

A gyermek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelési, tapasztalat szerzési lehetőségek és élmények biztosítása. Az alkotó-alakító tevékenységek feltételeinek megteremtése: megfelelő légkör, hely, idő, megfelelő minőségű, mennyiségű anyag, eszköz biztosítása. Ismerkedés új anyagokkal /azok tulajdonságaival / eszközökkel és azokkal való bánásmóddal. Megismertetni a gyerekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Képi plasztikai kifejező nyelvük fejlesztése egyéni érettségi szintjükhöz igazodó differenciált fejlesztéssel. Vizuális képességek fejlesztése: képi gondolkodás, megjelenítő konstruáló képesség. Kezdeményező, kreatív magatartás érvényre jutásának segítése. Kreativitás kibontakozása. A gyermekek esztétikum iránti vonzódásának, jó ízlésének megalapozása. /Esztétikus környezet biztosítása, művészi alkotásokban gyönyörködés /. 62

  

Bátran használja az infokommunikációs eszközöket az óvodai Rajzolás-mintázás, kézimunka tervezése, szervezése, megvalósítása során (ötletek, műalkotások). Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez. Egész nap folyamán teremtsünk meg a feltételeit, s olyan légkört, amelyben az ilyenféle foglalatosságnak becsülete van. Így kap késztetést a gyermek arra, hogy templomi esemény vagy a bibliai történet élményeit rajzában, festményeiben is megelevenítse.

A gyermek alkotó tevékenysége a játékra épül. Saját élményeit alkotja újra saját elképzelései alapján. Az „alkotásra” buzdítást spontán helyzetekhez, élményekhez kapcsoljuk. A vizuális tevékenységet az óvodai élet mindennapjaiban folyamatosan szervezzük. A rajz, mintázás, kézimunka kötött, kötetlen, mikrocsoportos és egyéni fejlesztés keretein belül valósul meg óvodánkban. A tevékenységek szervezésében fontos feladatunk a megfelelő hely biztosítása, ahol minden gyermek bármikor saját választás alapján tevékenykedhet. Ezen a helyen minden eszköz az ábrázoláshoz biztosítva van. A szülőket bíztatjuk arra, hogy gyermeküknek otthon is adjanak lehetőséget ábrázolásra. Fejlesztés tartalma: Építés:  Nagy tárgyak alakítása, átrendezés.  Térrészek berendezése.  Hó, homok használata, alakítása.  Építés testekből /kapu, vár, stb./  Makettek. Építés közben szerezhető tapasztalatok:      

Tájékozódás a térben. /makro tér, mikro tér / Formák térbeli helyzete Arányviszonyok Soralkotás térben Ritmusképzés Irányok

Műveletei:    

Játékos egyéni páros, csoportos mozgások. Manipulatív tevékenységek közbeni tapasztalatok. Tapintás, rakosgatás, építgetés. Berendezés, rendrakás.

Plasztikai munkák:  Gyurkálás, formálgatás /3-4 év/  Természeti tárgyak gyűjtése.  Emberalakok, állatfigurák mintázása. Saját elképzelés, fantázia utáni mintázás.  Egyszerűbb ajándéktárgyak készítése. /Szerkesztés, összerakás  Báb, díszletkészítés.  Különféle anyagok megmunkálása. 63

Plasztikai munkák során szerezhető tapasztalatok:  Anyagok tulajdonságai /képlékeny, puha, kemény stb. /  Alakíthatók, megmunkálhatók.  Forma /gömbölyű, lapos, stb. /  Felület /érdes, sima stb./  Arányviszonyok, részekre osztása Műveletei:  Mintázás: makett, játékkészítés.  Papírmunkák: gyűrés, tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás  Konstruálás: kész elemekkel /pl. termésekkel /  Szövés, csomózás, varrás, fonalmunkák. Képalakítás:  Ismerkedés a technikával /3-4 év/  Ismerkedés az anyagokkal /3-4 év/  Rajz: Különböző cselekvéses jelenetek: mese, vers megjelenítése. Élmények kifejezése.  Nagyméretű rajz az udvaron. /Aszfaltra, hóba, homokba stb.….  Festések: elképzelések, élmények alapján.  Anyagkompozíciók /gyurkálás, domborművek, karcolás, lenyomatok /  Képalakítás.  Tépés, vágás, ragasztás stb. Szerezhető tapasztalatok      

Tájékozódás a kép síkján /pl: fent-lent / Térkifejezés a kép síkján /mellett, alatt / Színkeverés. Formák képezhetők Anyagok viselkedése /pl: oldhatóság / Technikai tapasztalatok.

Műveletei  

Rajzolás különféle eszközökkel /ceruza, zsírkréta, tus stb./ Pác, viasz, sokszorosító grafikai eljárások, karcolás agyagba, festés temperával, vízfestékkel. Színes papírból képalakítás, textilkép stb.

Találkozások a műalkotásokkal: Kép, szobor, tárgy, dísztárgy, reprodukció, fotó, diakép, illusztráció, festmény, grafika, természeti táj, népművészeti tárgy, használati tárgy Műveletei:   

Múzeum, tárlatlátogatás. /Helytörténeti múzeum Kemecse. Festmények megtekintése /Könyvtár, Általános Iskola aulája. Képnézegetés, képolvasás, képválogatás – gyönyörködés. 64

  

Séták, kirándulások során köztéri szobrok, épületek, parkok, utcarészek megtekintése. Élmények verbális kifejezése. Véleményalkotás.

Környezetalakítás:  Gyűjtött anyagok elrendezése, elhelyezése, színbeli formai rend.  Környezetdíszítés. Műveletei:  

Teremrendezés, díszítés. Kertrendezés, dekorálás térben és síkban.

Gyűjtőmunka: 

Sétákon, család bevonásával otthon megmunkálható anyagok, termések, kavicsok, dobozok stb. gyűjtése.

Technikai ajánlások:     

Rajzolás: bottal homokba, ceruzával, zsírkrétával, tollal, filctollal, szénnel, táblára krétával. Festés: ujjal, ecsettel, szivacsecsettel, szívószállal, fogkefével, pálcikával, fésűvel, zsinórral, fonallal, kislabdákkal, gyertyacsöpögtetés, hengerrel. Nyomdázás: Szivaccsal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, levéllel, textillel, ujjal, tenyérrel. Mintázás: agyaggal, só – lisztgyurmával, tésztával, gyurmával, gipsszel, hóval, homokkal, sárral. Vegyes technikák: tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, kollázs, montázs, terménykép, textilkép, fonalkép, karcolás, linónyomat, hajtogatás, origami, ajándékkészítés, varrás, fonás, szövés, gyöngyfűzés, tojáskép, ceruzaforgács ragasztás, ragasztóra homokszórás, gyöngyragasztás, diópác, monotípia, papírdúc.

Eszközök:  Színes grafit ceruzák, zsírkréta, filctoll, tempera, vízfesték, bot, toll, szén, ecset, szivacs, fogkefe, hurkapálcika, fésű, fonalak, cérnák, labdák, gyertya, henger, különböző papírok, rajzlap, írólap, csomagolópapír, karton, hullámpapír, dobozok, stb.  Zöldségek, gyümölcsök, különböző termések magvak, /búza, kukorica, bab, borsó stb./  Falevelek, különböző textíliák, gombok, gyöngyök, ollók, ragasztók. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

    

Tevékenyen vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat. A kép felületen tudjon kifejezni elemi térviszonyokat. Használja a képi kifejezés eszközeit. Ismerje az alap és mellékszíneket, színhasználatában érvényesítse kedvelt színeit. Formaábrázolásban képes hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. 65

          

Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák. Alkosson képet élmény, emlékezet után. Megfelelően használja az eszközöket, rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket. Tudja alkalmazni mintakötéssel a helyes technikai eljárásokat. Tudjon formát mintázni megfigyelés után. Díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján. Legyen véleménye saját és társai „műveiről” Önállóan javítsa a hibáit. Biztosítani kell a sokoldalú tevékenységekhez a szükséges anyagokat, eszközöket. Minél változatosabb technikák alkalmazásával lehetőséget adni az önkifejezésre és miközben átélik az alkotás örömét, buzdítani kell őket, hogy be is fejezzék a munkát. Ez sikerélményt ad, önbizalmuk erősödik és újabb alkotásra serkent. Ösztöntő, motiváló környezetben a gyermekek örömmel tevékenykednek. Közben finommotoros készségük, képzeletük, ábrázolási készségük fejlődik. Mindenképpen előtérbe kell helyezni az eszközök pontos, balesetmentes használatát. /Tű, olló/

6.7. Mozgás „A jövő nemzedékéért, a jelen kisgyermek egészséges testi fejlődésének biztosításáért, az egészséges életmód szokásainak megalapozásáért az óvodapedagógusok tehetnek a legtöbbet. (16) A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének –a pozitív énkép, önkontroll, érzelem szabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás –fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegő kihasználására.

66

Óvodapedagógus feladata: A gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó (sokszínű, változatos, örömteli) érzelmi biztonságban zajló játékokkal a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatásának biztosítása. A mozgásos játékokhoz szükséges kondicionális képességek fejlesztésével a helyes testtartás kialakítása a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásainak figyelembe vételével. A spontán, szabad játékok segítségével alakuljanak ki a komplex testmozgások, amelyek a gyermek személyiségének fejlődését segítik elő. Az óvodai nevelés minden napján és minden tevékenységében biztosítsa a fejlesztő mozgásos játékokat, törekedve a szabad levegőn való tartózkodást. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be. Kedvezően befolyásolja értelmi és szociális képességek alakulását is. Lehetőséget kell biztosítani a gyermekeknek a spontán megjelenő mozgásos tevékenységekre. Az óvodáskorú gyermeknek szinte határtalan a mozgásigényük ezért nemcsak önmagában a szabd levegőt, hanem a mennyiségben és minőségben optimális mozgást tekinthetjük fejlesztőnek. Bátran használja az infokommunikációs eszközöket a mozgás tervezése, szervezése, megvalósítása során (Mozgáskotta, Játékgyűjtemény). Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez Alkalmai: A mozgás sokoldalú tevékenység, feladatrendszere az egész óvodai élet minden napját átszövi. A testnevelés foglalkozáson túl jelen van a szabad játékban a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Fontos, hogy egész nap biztosítva legyen a megfelelő hely, eszköz a mozgástevékenységre, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodva. A fejlesztés:   

3 – 4 év természetes nagymozgások 4 – 5 év szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúlyérzék fejlesztése. 5-6 –7 év finommotorika fejlesztése.

67

1. A szabad játék és mozgástevékenységek Célunk: Minden gyermek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének, legmegfelelőbb tevékenységet az óvodai élet minden napján. Feladat: Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságot nyújtó játékokkal tegye lehetővé a gyermekek számára a pozitív élménynyújtást, egészségfejlesztő testmozgást. Kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységben a gyermekek örömmel vegyenek részt, pozitív élménynyújtás újabb cselekményre késztesse őket, a mozgás természetesen épüljön be spontán tevékenységeikbe is. Megvalósítása: Játékok:  szerep – utánzó, futójátékok  dalos népi körjátékok, labdajátékok  szabályjátékok, ugráló kötelezés, küzdőjátékok. 2. Szervezett kötelező foglalkozások Óvodapedagógus által kezdeményezett mozgásformák Tartalom: A komplex testmozgásokat a foglalkozások keretein belül a gyermekek egyéni képességeihez igazodva tervezzük, ezáltal fejlesztve személyiségét, szabálykövetését, társas viselkedését, együttműködési készségét. Testnevelés foglalkozás: I. Rendgyakorlatok:  állások  testfordulatok /bal-jobb /  menet lépéstartással – ütemtartásos járás  alakzatok és alakzatváltozások /vonal, oszlop, kör /. II. Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok  szabad  kézi szer /babzsák, bot, stb./  társas  pad Természetes gyakorlatok  Természetes járás  Különböző járásmódok.

68

III. Főgyakorlatok: 1.Torna: a./ Természetes támaszgyakorlatok:  kúszások /csúszás, mászás /  egyensúlyozó járásgyakorlatok b./ Talajtorna:   

gurulás a test hossztengelye körül gurulóátfordulás előre kézállás előgyakorlatai

c./ Függésgyakorlatok:  mászások /létrán, rácson, stb./  függés /rúdon, létrafokán, stb./ d./ Szerugrások:  mélyugrás  felfelé történő ugrás  padon végezhető előkészítő gyakorlatok 2.Atlétika:   

futások ugrások dobások

3.Játék: Labdagyakorlatok:  fogás, gurítás,  elkapás, dobás, vezetés.  Vezetés feladattal. IV. Testnevelési játékok:  futójátékok  fogójátékok  versengések  sorversenyek  váltóversenyek Alkalmazható eszközök: a./ Egyensúlyérzék fejlesztéséhez  ugróasztal  elefánttalp  gurulóhenger  lépegető kövek  farönkök, mászóka 69

b./ Szem –kéz-láb koordináció fejlesztéséhez:  labdajátékok /labda /  célba dobó játékok /karika /  ugróiskolák /ugrálókötél / c./ Térészlelés fejlesztéséhez  labirintus játékok /dobozok, szalagok d./ Nagymozgások fejlesztéséhez  téglák  kötelek  farönkök  nagy gumikerekek  létrák  dombok A fejlődés várható eredményei:        

  

A gyermekek szeretnek mozogni, igénylik a mozgást és kitartóak a mozgásos játékokban. Jó az állóképességük, fizikai teherbírásuk. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása kialakul, fejlődik. Tudnak szabályokat elfogadni és alkotni, sikert és kudarcot megfelelően kezelni. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni. A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Mindezek természetesen a cigánygyermekek fejlesztésénél elsődlegesek és meghatározóak. Alaklátás – formaállandóság fejlesztése – forma alakítás mozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körmozgás, behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése. Elengedhetetlen a TÜKÖR a csoportszobában, ahol az egész testképüket, mozgásukat, a társakhoz, tárgyakhoz való viszonyukat figyelhetik meg, tapasztalják. Különböző ügyességi játékok szabálytudatukat is növeli, pozitív élményt nyújt és újabb mozgásra, mozgássorra készteti őket. Mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei – testi képességek fejlődésén túl – szokásukká válik az egészségesebb életmód is.

70

6.8. A külső világ tevékeny megismerése „A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag. Mely így, vagy úgy ne szolgálná javad.” (17) A külső világ tevékeny megismerése A környezeti nevelésnek alkotó elemként kell megjelennie az óvodai nevelésben. A Biblia tanítását alapul véve a Föld és a világ Isten teremtménye. Isten lakásul, lakóhelyül rendezte be a Földet. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi és a keresztyén értékekkel egyező hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre bővülő, az ismeretszerzésben egyre mélyülő folyamat. Elősegíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti személyiségüket. Óvodánkban saját élményű tapasztalatszerzéssel, tanulással teremtjük meg a feltételeit a gyermekek fejlesztésének. A megismerési folyamatban az aktivitás biztosítása, problémahelyzetek teremtése a megoldás gyakorlásában, érzelmek mozgósítása a tevékenységekben fokozottan előtérbe kerül. Óvodánk kiemelt feladata, hogy az általunk nevelt gyermekekben elősegítsük, megalapozzuk a környezetét védő, természetszerető személyiségjegyek kialakulását. Ebben a korban a legfogékonyabbak a gyermekek, ekkor kezdik el felfedezni igazán a világot. Ahhoz kötődnek a legjobban, amit szeretnek, ami kedves nekik. A rácsodálkozás élményétől a megismerésen keresztül vezet az út oda, hogy a gyermekek megszeressék, óvják környezetüket. A munkánkba szorosan bevonjuk a szülőket, szoros kapcsolatot kiépítve gyermekeik környezettermészetvédő magatartásának kialakításában. A környezetvédelmi nevelési feladatok az óvodai életünk egészét áthatják. A foglalkozásokon kívül az egyéb tevékenységeket tudatosan és tervszerűen beépítjük a nevelési folyamatba.

71

6.8.1. Környezet megismerése A gyermekhez legközelebb álló közösség a család. Isten szeretete abban is megmutatkozik, hogy nem kell egyedül élnünk, mert szülőket adott nekünk, akik gondoskodnak rólunk, szeretettel vesznek körül Óvodapedagógus feladata:            

Sokszínű viszony kialakítása a környezethez /lásson, halljon, tevékenykedjen / A gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése. /Érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, megfigyelőképesség, gondolkodás, beszéd fejlesztése, természeti, társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyság, helyes erkölcsi, érzelmi viszony alakítása. / Összefüggések megláttatása, tapasztalatok rendszerezése. Környezetvédelem megalapozása: Természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása. Környezetkultúra iránti igény megalapozása. A gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése, megszerettetése, tudatosítása. Élő és élettelen tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása a helyi adottságok, lehetőségek felhasználásával. Tegye lehetővé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Bátran, célszerűen, de kritikusan használja az infokommunikációs eszközöket a tevékenység tervezése, szervezése, megvalósítása során ( Játékgyűjtemény, internet…). Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez

Fejlesztés tartalma: Társadalmi környezet:  Család  Család tagjai  Család élete  Foglalkozások, feladatok a családban Óvoda és környezete:  Felnőttek munkája  A lelkipásztor munkája  Gyerekek tevékenysége  Óvodai élet rendje  Az óvoda dolgozóinak munkája /munkájuk haszna, értelme /  Óvoda épülete, udvara  Közintézmények a környéken: Gyülekezeti terem ,Templom, Bölcsőde, , Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Rendőrség, Könyvtár, Mozi, Egészségügyi Szolgáltató Központ, Posta, 72



Vasútállomás, Mentőállomás, , OTP, Répássy Mihály Szociális Otthon,, Gyógyszertár, Járási Hivatal. Városháza) Emberek munkája egyes munkahelyeken.

Közlekedés városunkban:   

Közlekedési eszközök – eszközök csoportosítása Megkülönböztetett közlekedési eszközök Közlekedés szabályai

Ember testrészei:      

Testrészek Külső tulajdonságai Érzékszervek – érzékszervi funkciója Testápolás Testnevelés, sportolás fontossága Orvos, védőnő munkája

Természeti környezet:       

Élettelen természet anyagai Élettelen természet változásai Időjárás, évszakok jellemzői, időjárás és alkalmazkodás összefüggései, sajátosságai, napok, évszakok Természetvédelmi, környezetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint. Élő természet elemei: amit Isten teremtett az jó és szép. Növények tulajdonságai /zöldségfélék, gyümölcsök / Állatok tulajdonságai, életmódjuk, hasznuk, madárvédelem.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:          

Tudja személyi adatait/név, szülők neve, foglalkozása, lakcím stb./ Nevezze meg a testrészeit, érzékszerveit, ismerje azok funkcióit, ápolásuk fontosságát. Tudja az évszakok nevét, jellemzőit. /Napok nevét, sorrendjét, napszakokat /. Csoportosítsa az élőlényeket. Váljon igényévé a természet-környezetvédelem. Vegyen részt elemi környezetvédő, természetvédő tevékenységekben. Ismerje a színeket. Nevezze meg a közlekedés eszközeit, ismerje és tartsa be a gyalogos /kerékpáros / közlekedés alapvető szabályait. Ismerje az óvoda környékén, ill. a városban lévő fontosabb épületek funkcióját, a benne dolgozók munkájának fontosságát. A cigánygyermekeknek jó a természethez való viszonyuk, hiszen természet közelben nőnek fel, ismerik a növényeket, állatokat. Fontos a minél több, minél sokoldalúbb tapasztalatszerzés. „Kinyitni előttük a világ kapuját”, sok-sok sétával, kirándulással tesszük minél színesebbé mindennapjaikat. 73





Ismeretszerzés közben szerepek, magatartási módok elsajátítása, a környezeti értékek felismerésére is mód nyílik. Természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos szokások: az élet tisztelete, állat- és növényvilág védelme, igényszint kialakulása a környezetükkel kapcsolatban /környezet esztétika/ Önálló tapasztalatszerzéskor vélemény-nyilvánítás, kommunikáció.

„Környezetvédelemre nevelés lehetőségei” Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda Pedagógiai program kiegészítő gyűjteménye ajánlásával. Az óvoda és a család kapcsolata a környezetvédelmi nevelés terén A család az első hatásrendszer, amely óriási jelentőségű a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. Itt teremtődnek meg az alapok, amelyekre a későbbi nevelő hatások ráépülnek. A család vérségi kapcsolatokon alapuló közösség. A nevelő hatások közül a legjelentősebb a hatása. A szülők modellek a gyermek számára. A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó, hogy milyen modellt követ. Fontos feladatunk, hogy megismertessük a szülőket az óvodai nevelés környezetvédelmi céljaival, feladataival, s ezek megvalósításához kérjük segítségüket, hiszen partnerkapcsolat nélkül e munka elszigetelt, öncélú tevékenységgé válik. A családdal való kapcsolattartás módjai:  családlátogatás  szülői értekezlet  beszélgetőkör  nyílt nap, nyílt hét  közös programok. Családlátogatás: A családlátogatás jó alkalom arra, hogy megismerkedjünk a gyermekek otthoni körülményeivel. Segíti a közöttünk lévő kapcsolat alakítását, gazdagítását. Évente szükség szerint megyünk, így őszinte partnerkapcsolat alakulhat ki közöttünk. Az oldott hangulatú beszélgetések során lehetőség nyílik arra, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolatainkat kicseréljük. Javasoljuk, hogy engedjék gyermekeiknek a növények – állatok gondozását. Fogadják el segítségüket a ház rendben tartásában és a rendezésében, mert ők is aktívan részt vehetnek a környezetük rendben tartásában, védelmében. Felhívjuk figyelmüket annak fontosságára, hogy mindig jó példával járjanak elől. Közös kirándulások, séták alkalmával ügyeljenek a környezet tisztaságára, ha a gyermek a szüleitől ezt látja biztosan szokásává válik, ezt a viselkedésmódot fogja követni a későbbiek során is. Szülői értekezlet: Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a szülőkkel az óvoda környezetvédelmi céljait, feladatait. Igyekszünk megnyerni őket ezeknek a feladatoknak a megoldásához. Ismertetjük velük, hogy környezetünk milyen súlyos válságban van. Kicseréljük gondolatainkat, tapasztalatainkat e tények fontosságáról.

74

Vigyázunk arra, hogy ne egyoldalú tájékoztatás legyen, hanem mindenkit meghallgatva közösen jussunk el a feladataink megfogalmazásához. Szívesen vállalkozzanak közös programok szervezésére a gyermekekkel, az óvodai csoporttal. Beszélgető kör: Ennek a formának főleg az etnikum szüleinek szervezett beszélgetések alkalmával van igazán nagy jelentősége. Köztudott, hogy ezek a szülők nehezen jönnek el az óvodába, ha úgy van meghirdetve, hogy értekezlet. Mást jelent számukra, ha azt mondjuk, összejövünk és beszélgetünk. Főleg a környezet rendjéről, tisztaságáról, arról, hogy legyenek igényesek magukkal és a környezetükkel szemben. A szülő minta, modell gyermeke számára. Ha látja a felnőttől, hogy védi, óvja környezetét ő is ezt cselekszi. Szívesen részt vesznek csoport kirándulásokon, ahol megfigyelhetik gyermekük egész napi tevékenységét. Nyílt nap: Lehetőség nyílik arra, hogy a szülők közvetlenül megismerjék a gyermekük óvodai életét. Megbeszélhetjük a szülőkkel, hogy nem csak ilyen napok alkalmával, hanem bármikor igény szerint /előre bejelentve, egyeztetve / látogathatnak a csoportba. Kíváncsiak mi az ami gyermekeikkel történik, milyen tevékenységet végez, hogyan érzi magát az óvodában. Be is kapcsolódhatnak a különböző tevékenységekbe. Közösen barkácsolhatnak gesztenyéből, makkból. Csuhékból babát készíthetnek. Bekapcsolódhatnak a szituációs játékokba. Pl. Családjáték a babaszobában. A közös élményre, együtt játszásra nagy szüksége van a gyermeknek. Közös Programok: Lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy a szülők aktívan is részt vegyenek az óvoda életben. A négy évszak szerint csoportosítva a következő programokat szervezhetjük: Ősz:       



Kirándulás a természetbe. A szülőknek munkadélutánt szervezünk, ahol a gyermekekkel együtt munkálkodhatnak az óvoda udvarának szebbé tételében. Faleveleket összegereblyézzük, elszállítjuk. Facsemetéket, bokrokat ültetünk. Vitaminsalátát készítünk, amit közösen fogyasztunk el. Gyümölcsöskertben részt vehetünk az őszi gyümölcsök betakarításában /alma, szőlő, szilva /. Megfigyelhetjük, hogyan préselik a szőlőt. Gyümölcssalátát készíthetünk őszi gyümölcsökből. Kirándulhatunk az őszi erdőbe. Sóstói erdő. A sárga, barna, vörös színekben pompázó fák, bokrok látványa erősíti bennünk a természet szeretetét. Ügyeljünk a környezet védelmének megőrzésére irányuló példaadásra. /Nem szemetelünk, nem tördeljük le az ágakat /. Az erdei tisztáson futó – fogó játékokat játszhatunk. Vadaspark, Halastó. A gyermekek gyűjtőmunkát végezhetnek szüleikkel közösen. (makk, gesztenye, toboz, mákgubó, színes falevelek, virágmagvak, madaraknak eleségül szolgáló termések, gabonafélék magjai.)

75

Tél:  Ügyes kezű apukák segítségével madáretetőt készíthetünk fából, dobozokból. Kihelyezzük az óvoda udvarán az egyik fára. A gyermekek madáreleséget raknak bele.  Otthon szüleikkel almát fűzhetnek fel és „madárkalácsot” készíthetnek. Ezeket kihelyezzük a fákra.  Szánkótúrát szervezhetünk, ahol közösen hóembert építünk, hó csatát „vívunk”. Jégvárépítő versenyt rendezhetünk  Bessenyei György Tanárképző Főiskola Botanikus kertjében gyönyörködhetünk az idegen tájak növényeiben. Láthatunk ott citrom, banán, narancsfát, orchideákat, pálmákat, kaktuszokat. Tavasz:     

Ismét ellátogathatunk az erdőbe. Megfigyelhetjük a rügyező fákat, bokrokat, előbújó növényeket. Kisétálhatunk a folyópartra. A vízpart élővilágát figyelhetik meg /béka, vadkacsa, nád, sás /. Lónyai Csatorna. Sétálni mehetünk az egyik családhoz, ahol fecskéket figyelhetünk meg. Azt is megfigyelhetik, hogy a fecske az eresz alá, a gólya pedig a villanyoszlopra rakta a fészkét. A háziállatokkal is közelebbről ismerkedhetünk a tavasz folyamán. Nem sok család tart már szarvasmarhát, sertést, lovat, kecskét, baromfit. Május 18-án a Madarak, fák napját megünnepeljük. Fákat és virágokat ültehetünk.

Nyár:  

Busszal kirándulhatunk a Vadasparkba Sóstóra. Megfigyelhetik a különbséget az állatok életmódjában. Gyógynövényeket szedhetünk és megszáríthatjuk az óvodában.

Az óvoda és a család együttműködésének jelentősége nagy és alkalmai változatosak. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan használjuk ki. A siker azon múlik, hogy meg tudjuk-e őket tenni. Ha ez sikerül biztosak lehetünk abban, hogy maximálisan segíteni fogják munkánkat gyermekeik fejlődése érdekében. A közös munka, közös játék óriási élmény a gyermek számára, hatalmas motiváló erő. Ha látják, hogy szüleik is aktívan védik, óvják a természetet, kialakul bennük is a környezet-természetvédő magatartás, viselkedésmód. A közös élmények során megismerik, megszeretik környezetüket és fontossá válik számukra, hogy szép, tiszta legyen környezetük.

76

6.8.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok „Osztani magad: - hogy így sokasodjál: Kicsikhez hajolni – hogy magasodjál: Hallgatni őket, hogy tudd a világot, Róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.” (18) A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélő képessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Cél:  A minket körülvevő objektív világ megismerése.  Mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseink, felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Óvodapedagógus feladata:        

A gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása játékos formában. Pozitív viszony kialakítása a probléma megoldásához, logikus gondolkodás megalapozása. Tegye lehetővé, hogy a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jusson a gyermek. Felismertetni a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakítani ítélőképességét, fejleszteni tér-, sík- és mennyiségszemléletét. Alkalmazzon változatos módszereket a megismerési folyamatok során. Bátran használja az infokommunikációs eszközöket a tevékenység tervezése, szervezése, megvalósítása során (Játék és feladatgyűjtemény). Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez

Környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire épülő kezdeményezések, foglalkozások ugyan csak 4 éves korban kezdődnek, már 3-4 éves korban is közvetítünk matematikai ismereteket. Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel mindennap találkoznak, a kifejezések passzív szókinccsé válnak, később egy részük beépül a beszédbe. A 4 éves kortól kezdődő matematikai nevelés játszva, rengeteg cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatja a gyerekeket matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. 5-7 éves korban történik a tanulási képességek és matematikai gondolkodás megalapozása. A matematikai tanulás formái lehetnek:   

Utánozás minta – modellkövető. Spontán játékos tapasztalatszerzésre az óvodapedagógus által irányított, megfigyelésekre épülő tapasztalatszerzés. Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás. 77

  

A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázat. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások Irányított megfigyelés

TÉMAKÖRÖK:

1. Halmazok képzése 2. Halmazok összehasonlítása tulajdonságaik szerint 3. Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra 4. Halmazok elemeinek sorba rendezése 5. Halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással 6. Mennyiségek összemérése  Magasság  Hosszúság  Tömeg  Űrtartalom  Mennyiség  Terület  Szélesség  Vastagság  Bőség 7. Kis számok összkép alapján 8. Sorba rendezett elemek helye a sorban: sorszámok 9. Tapasztalatok a darabszám változásairól 10. építések, alkotások, szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával 11. tevékenységek tükörrel 12. Tájékozódás térben 13. Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban 14. Formaészlelés, formaemlékezet, formaállandóság. Eszközök:  Természetes anyagok  Fejlesztő játékok

TARTALOM:            

Szín és formalátás, mely a rész-egész viszonyának észlelése. Térirányok pontos érzékeltetése /alatt, fölött, között, mellett, rajta /. Az irányok és az arányok egymáshoz viszonyított helyzetei /sorozatok létrehozása. Az irány relativitása /saját test a biztos állandó /. A szín és a formalátás, térirányok összetett alkalmazása /kompozíciós készség /. Tudatos változás /irány, forma, szín/ után matematikai következtetések. Azonosságok különbségek keresése figyelemfejlődése, feladattudat, kitartás fejlődése. Összefüggések felfedezése. Téri, idői, oksági összefüggések megláttatása. Számfogalom kialakítása. A szám abszolút értéke. A sorszám relatív értéke /balról, jobbról /. 78

A fejlődés várható eredményei:           

   

Fedezzék fel a matematikai nevelés tartalmának a közvetlen környezet és az élet összefüggéseit. Figyeljék meg a környező valóság mennyiségi, térbeli, viszonyait, formáit. Tevékenykedés közben fejlődjön az érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás, logikus gondolkodás. Fejlődjék gondolkodásuk érzékelési, észlelési folyamatai. Legyenek képesek több szempont egyidejű egyeztetésével döntések meghozatalára. Váljanak képessé arra, hogy az óvónő kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól Matematikai jellegű helyzetekről, problémákról saját gondolataikat mondják el, ítéljék és beszéljék meg egymás állításának igazságát, esetenként javítsák saját tévedéseiket Legyenek képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatni, sorba rendezni, összehasonlítani és ezeket szóban is kifejezni. Értsék és használják helyesen a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat (pl.: hosszabb, rövidebb, legrövidebb stb., több, kevesebb, stb.) Hosszúság jellegű mennyiségeket tudjanak önállóan is összehasonlítani, az összemérés alapján helyes megállapítást is tudjanak tenni. Tudjanak összemérni két halmazt párosítással (legalább 21 –ig.) az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is. Számláljanak meg tárgyakat legalább 10-ig. Legyenek képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. Szerezzenek tapasztalatokat és élményeket a tükörrel való játék során. A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra – balra irányok és állások megkülönböztetése; értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között)

6.8.3. Óvodánk ünnepei, rendezvényei Az óvodai ünnepek, jeles napok és az egyházi ünnepek sajátos keretek között lezajló közösségi események. Kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, a távlatok és a hagyományok rendszeréből. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat. A feldíszített óvodai csoportszobák, az óvoda folyosója, az ünneplőbe öltözött felnőttek, gyerekek, a meglepetések, a kölcsönös ajándékok az ünnep fényét emelik. Az óvoda az egyik kezdeményezője lehet a néphagyományőrző, értékteremtő munkának, s ezáltal újraélesztheti a kis közösségek hagyományait és erősítheti a család biztonságadó szerepét is. Megteremtheti az egyensúlyt a család, és az egyházi intézményes nevelés között. Az óvoda bátran nyúlhat azokhoz az eszközökhöz, amelyek az óvodáskorú gyerekek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapozva közel hozzák a múlt értékeit. Az érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi együttlét. 79

Az ünnepi előkészületeken a szülőknek, a lelkipásztornak, hitoktatónak fontos szerepük van, hiszen az előkészületben való részvételükkel emelik az ünnep hangulatát, miközben az óvodai csoporttal, óvodapedagógusokkal, technikai dolgozókkal és a többi szülővel együtt osztoznak az ünnep örömeiben. Ha az óvoda a hagyományápoló, hagyománykereső tevékenységébe a családokat is bevonja, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy minden családban él a derűs együttlétek, a közös tevékenykedések igénye, a közös múlt keresésével az egyes családokban olyan eddig nem ismert szokások is megjelennek, majd, amelyek népi kultúránk értékeit hordozzák és maradandóvá teszik. Az együttmunkálkodás, az egymásra odafigyelés örömét kaphatják örökségül a gyermekek akkor, ha a hagyományokhoz az óvodák így a családokkal együttműködve, közösen nyúlnak vissza. A ma nemzedékének, óvodapedagógusának fontos kötelessége kell, hogy legyen, hogy a néphagyományokon alapuló népszokások értékeit megőrizze és a jövő számára átmentse. Ezért fontos, hogy az óvodák a gyermekekben tudatosan és fokozatosan alakítsák ki a népi, nemzeti értékeinkhez, valamint a szülőföldjükhöz, az itt élő magyar és más nemzetiségekhez való újfajta viszonyukat. Óvodai nemzeti ünnepeink / Október 23. Március 15, Május 1, erkölcsi erejüknél fogva erősítik gyermekeinkben a hazafias emberi érzést, és a pozitív emberi magatartást. A nemzeti ünnepek valódi jelentését, eszmei tartalmát még nem érti az óvodáskorú gyermek, de énekkel, verssel részt vehet a felnőttek megemlékezésében, számára is érthető egyszerű formában. 6.8.3.1.Az ünnepek személyiségformáló szerepe, nevelő hatása Az ünnepek az emberek életében mindig kiemelkedő helyet foglaltak el és foglalnak el ma is. Minden ünnep jellemzője, hogy rendkívüliséget, különlegességet hoz az élet folyamatosságába és a mindennapok egyformaságába. A hétköznapokhoz képest az ünnep felemelő érzést ad az embereknek pompájával, fényével, hangulatával. A népszokások Dömötör Tekla megfogalmazása szerint: „A kultúra hagyományozódásának spontán formája, az a keret, amelyben a nép ünnepei és hétköznapjai lejátszódik. Közösségi magatartásmód és cselekvésmód: olyan viselkedési mód, amelyeknek a közösség tagjai alávetik magukat, mert megfelel az élő kulturális hagyományoknak. Egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia. Ha a kulturális hagyományokban kezdünk kutatni, jobban megismerjük őseink múltját, beállítódását, viselkedési normáit. A játékos elemek alkalmazása kitűnő módszer ahhoz is, hogy megismertessük óvodásainkkal a magyar néphagyományokat. A múltban és a jelenben is egy közösség tagjainak egymáshoz való viszonyát, a család rendjét, erkölcsét, illemét mindig a szokások szabták meg. Elsősorban az évenként ismétlődő ünnepek, szertartások, szokások, amelynek a gyökerei a népszokásokból erednek. A helyi adottságainkat, néphagyományainkat, népünk szokásait figyelembe véve próbáljuk nevelési terveinkbe beépíteni a népszokásokat / a gyermek életkori sajátosságaihoz igazítva /. Próbáljuk beépíteni a népi játékokat, mondókákat, népmeséket, énekeket a mindennapi életünkbe. Megismertetjük a különböző népszokásokat, amelyek régen a gyermekek személyiségfejlesztésében szerepet játszottak, s a felnőttek és idősek rituális jellegű szórakozási módját jelentették, ilyenek voltak a tojásfestés, Lucázás, locsolkodás, komatálküldés, 80

májusfaállítás, pünkösdölés. Ezeket a játékokat az ünnepek előtt és alatt játsszuk. Séták alkalmával meglátogatjuk a falunkban még fellelhető kismesterségek tárgykészítő tevékenységeit pl. suszter, kovács, asztalos, pék, szövés… Megnevezzük a régi használati eszközöket. Szülőket, nagyszülőket hívunk óvodai napra, hogy gyermekeiknek, unokáiknak felidézzék régi játékaikat, elmondják régi kedves meséiket, mondókáikat, énekeiket, meséljenek régi kedvenc ételeikről. Óvodai kollektívánk a szülőkkel karöltve gyűjtőmunkát végzett: „Így éltek elődeink” Címmel. Régi képeket, fényképeket, használati tárgyakat, ruhadarabokat és még számtalan régi szép és érdekes dolgot gyűjtöttünk. 6.8.3.2. A jeles napok műsorkészítésének elvei, kritériumai Az ünnepek nagyon összetett, komplex események, amelyeknek több elemük van. Az óvoda képességeket fejleszt, a szülő nyílt napokon farsangi, évzárói, anyák napi, mikulási ünnepségeken szerez tudomást és benyomást az óvoda tartalmi munkájáról, gyermeke teljesítményéről. Nagyon körültekintően kell eljárnunk, hogy a gyermekeknek ezek a napok ne legyenek fárasztóak és megerőltetőek. A szülőkben pedig megelégedettséget kell, hogy kiváltson. Az óvodai műsor akkor igazán szép, ha az évközben megtanult dalokra, jelenetekre, versekre, mesékre épül. De vannak ünnepek /Farsang, Karácsony, Húsvét…/ amikor annak ünnep előtti készülődéseiről állítjuk össze a műsort. Mit kell figyelembe vennünk egy műsor elkészítésénél? Meg kell határoznunk a műsorkészítés feladatait, kritériumait, elveit. Ennek tartalmaznia kell:  az ünnep tartalmi oldalát,  a népszokások tartalmát, irodalmi, zenei anyagát  az ünnep koreográfiáját /az ünnep képi megjelenítését/  az ünnepi előkészítés szakaszában végezhető tevékenységeket /jelkép, kellék, díszlet, jelmez stb. Kellékek, jelmezek a szép ünnepi ruhák fontosságáról beszélgetünk a gyerekekkel, és közben elkészítjük az előadáshoz szükséges eszközöket. El kell képzelnünk, hogy hogyan töltjük ki a teret, a mozgás, a hang, a tér stb. egységét teremtve jelenjen meg a szemünk előtt. A műsor tükrözze a komplexitást, a különböző foglalkozási ágak, így az irodalom, ének, környezet, testnevelés egységes egészét. Miután a két óvodapedagógus elkészítette a tervet, ezután jön a közös gyakorlás. Fontos, hogy az egész műsort egy ún. „keret” fogja össze, ami lehet akár egy mese, egy népszokás, évszak stb. A műsorban ilyen a refrén, ami vissza-visszatérő motívum, s ezzel gyönyörködtető, mély benyomást kelthetünk a külső szemlélőre. A változatos mozgásformák, a hanghatások, térformák emelik az ünnep szépségét. Az ünnepeken a következőkre ügyeljünk:  minden gyermek szerepeljen valamilyen formában,  a műsor ne legyen túl hosszú,  a gyermekek ne féljenek a szerepléstől,  a felkészítés ne zökkentse ki őket a mindennapi élet ritmusából,  az óvodapedagógus álljon mindig közelben, és adott esetben segítsen.

81

6.8.3.3. Hagyományápolás lehetőségei óvodánkban „Népet csak egészben lehet megismerni. A nép dalát is csak az érti meg igazán aki ismeri szokásait, ruházatát, életét, építkezését, egész életét”. (19) Fontos szerepe van az óvodánkban folyó nevelésben a népszokásoknak. Dömötör Tekla szerint a népszokás a kultúra hagyományozódásának spontán formája. Egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, közösségi viselkedésmód, költészet, művészet. Óvodánkban egy nevelési évre tervezzük a népszokásokat, a gyakorlatban bontjuk le, havi ill. heti anyagra. Figyelembe vesszük az aktualitást /pl.: évszakok, ünnepek / komplexitás elvét illetve a fokozatosságot. A tervezésnél a település jellegét, helyi hagyományokat, a szülők életmódját, gyerekek igényeit figyelembe vesszük, erre építünk. Fontos szempont a gyermekek egyéni, életkori sajátosságainak figyelembe vétele. Igyekszünk megnyerni a szülőket a céljaink eléréséhez. Igényeljük segítségüket a helyi hagyományok feltárásában, népszokásokat idéző tárgyak, hangszerek gyűjtésében, ünnepek megszervezésében. Közös munkadélutánokat, kirándulásokat szervezünk. A népszokásokat komplexen valamennyi gyermeki tevékenységi formához kötjük. Helye az óvodai nevelésükön belül a közösségi nevelésben van. A feladaton belül foglal helyet a távlatok, hagyományok, ünnepek rendszer. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban. Folyamatosan biztosítjuk a hagyományápoló munka során a játékosság, aktivitás, motiváció, élményszerűség, életszerűség elveinek érvényesülését. Napjaink óvodapedagógiájának egyik fontos eleme a néphagyomány, a népszokások és a népköltészet. Elsősorban a népi kultúra rétegének tárgyi és szellemi világában találjuk meg azokat az elemi formákat, amelyek magukban hordozzák az emberiség múltjából örökölt, régtől fogva érvényben lévő, mindig meghatározó esztétikai értékrendet. A folklór alkotásai minden korban kifejezik a társadalom, a közösség és az egyén állásfoglalását, gondolkodásmódját, életszemléletét, érzelmeit, vágyait. Mindezt művészi tartalom és formai kifejezőeszközök segítségével teszik. Csak a hagyományok révén őrizhetjük meg azt a felhalmozott tudást, tapasztalatot, amelyet elődeink létrehoztak. Az emberek így tanulták meg az egyes munkafolyamatok célszerű sorrendjét, ehhez ragaszkodtak, ez tért vissza évről-évre, alkalomról-alkalomra. Az emberek a meglévő hagyományokba beleszülettek, ahol meg volt a pontos helye mindenkinek és mindennek, ahol íratlan szabályok szerint élték életüket a családok, a rokonság, a falu közössége. Ebből a hagyományok szabályozta életből kilépni nem lehetett. Ha ezt a közösséget valaki megsértette, akkor az kivetette magából. A hagyomány nemcsak köt és kötelez, hanem a társadalom fejlődésével változik is. Legerősebben és legtovább a paraszti közösségek őrizték meg hagyományos életmódjukat, és ezzel a magyar népi kultúra értékhordozójává is váltak. A közösség tagjainak helyét, egymáshoz való viszonyát a család, a rokonság, a faluközösség szokásrendje határozta meg. Egy-egy falu szembetűnő szokásai főleg az ünnepekhez kapcsolódtak, de vannak olyan szokások is, amelyeket csak hosszabb együttélés után lehet megismerni.

82

A népszokások többsége a naptári évhez, az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez kapcsolódik. Ezek közül jeles napoknak nevezzük azokat az évente visszatérő naptári ünnepeket, amelyeket az egyes közösségek megünnepelnek. A jeles napok az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári napforduló köré csoportosulnak. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban:     

Verselés, mesélés, dramatikus játék. /Népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések, szólások, mondák /. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc. /Énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. / Rajzolás, mintázás, kézimunka. /Szövés, fonás, agyagozás, mézeskalácssütés, gyöngyfűzés, stb./ Külső világ tevékeny megismerése. /Népi jóslások/idő, jeles napok, találós kérdések /. Mozgás. /ügyességi játékok /.

Jeles napok: ŐSZI ÜNNEPKÖR:

Október 14.

Teréz napja: Szüret kezdőnapja. /Óvodai szüretelés közösen egy családnál. Szüretelés, darálás, prés használata, must, bor kifejezések /.

Szeptember 29. Mihály napi vásár Márton napja: Gazdasági év zárónapja. Többféle időjóslás jellemzi. Fonó /látogatás a helyi múzeumba / régiségekkel való ismerkedés. December 6. Miklós napja: Szent Miklós püspök emléknapja. Mikulás járás. Az óvodában készülődés a Télapó fogadására. /Teremdíszítés, ajándékkészítés, Télapó ünnepség megtartása /. November 11.

December 13.

Luca napja: Búza vetése.

TÉLI ÜNNEPKÖR

Karácsonyi ünnepkör: Advent: Karácsonyi előkészület négy hetes időszaka. Adventi koszorú készítése. Adventi házikó, naptár készítése. Karácsonyi ünnepség előkészületei:  Mézeskalácssütés,  fenyőfadíszek készítése,  teremdíszítés,  asztali dísz készítése. Ünnep az óvodában: Fenyőfadíszítés, ünnepi műsor. December 24. Karácsony Szenteste December 25. Karácsony első napja December 26. Karácsony második napja December 31. Szilveszter Január 1. Újév. Óvodába érkezéskor újévi köszöntők, mondókák, jókívánságok. 83

Február: Farsang: Február első felében tartjuk vidám napunkat, melynek lényege, hogy jelmezbe öltözünk és rendhagyó napot élünk át közösen. Megszervezésénél arra figyelünk, hogy ne essen bele a böjti időszakba. Megjelenő gyermeki tevékenységek: versenyjátékok, gyorsaságot, ügyességet fejlesztő játékok, vendégségbe megyünk a többi csoportba stb. Ünnepre készülődés. Jelmezkészítés, teremdíszítés, farsangi köszöntők, mondókák, énekek tanulása. TAVASZI ÜNNEPKÖR:

Március 18, 19, 20. Sándor- József – Benedek: Időjárási regulák, időjóslás. Április: Húsvéti ünnepkör: Húsvét (Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe) A nagypéntek megelőzi a húsvét ünnepét, ám mi az örömhírre tesszük a hangsúlyt, Jézus Krisztus feltámadott, így a gyermekekben nem keltünk félelmet, és az igazságot sem torzítjuk el. Tavaszvárás, időjárás folyamatos megfigyelése, versek, énekek tanulása. Húsvéti készülődés: locsolóversek, köszöntők, tojásfestés, teremdíszítés, beszélgetés, képek nézegetése a régi húsvéti locsolkodásról. Fehérvasárnap: Komatál küldés. Május: Májusfa állítása, majális. Vidám vetélkedők, versenyek rendezése. Anyák napja: Az életet és a szüleinket az Istentől kaptuk, neki tartozunk hálát adni az Édesanyánkért. Ölben ülve személyesen köszöntik az anyukákat, nagymamákat a gyerekek. Tanult versekkel, énekes játékokkal köszöntjük az Édesanyákat. Pünkösd: Pünkösdi királyválasztás. Gyermeknap: Évente változó meglepetéssel készülünk rá. (táncház, bábszínház, koncert, ugráló – vár stb.). Kirándulás: Minden csoport a tanév alatt legalább egyszer külső helyszíni tevékenység keretén belül, kirándulást szervez a saját csoportjának. NYÁRI ÜNNEPKÖR

Június: nyár kezdete Június 29. Aratás ünnepe Július: aratás hónapja Augusztus 20. Új kenyér ünnepe, látogatás a sütőüzembe, képek nézegetése. Szent István napja. Lakodalmas: lakodalmas játék bemutatása.

84

Emberélet fő fordulóihoz, ünnepi alkalmaihoz fűződő népszokások Születésnap:  ünnepi asztal díszítése  ajándékkészítés  ünnepi kívánság teljesítése Névnap:  Névnapköszöntők  Ajándékkészítés Anyák napja:  május első vasárnapja  gyermekek motiválása, hangulati előkészítés folyamatosan.  Ajándékkészítés, terem, udvardíszítés, beszélgetéssel.  Ünnepi műsor. Gyermeknap:  május utolsó vasárnapja  népi, mozgásos verseny, ügyességi játékok  gyermekek megajándékozása, kirándulások szervezése Évzáró műsor:  /Egész évben folyamatosan megismert dalok, mondókák, versek, mesék, bemutatása /. Nemzeti ünnepek: Október 23.  Koszorúzás a templomkertben a Hősök emlékműnél  Megemlékezés kis műsorral, /óvónők bábjátéka / Március 15.  Koszorúzás a Kossuth szobornál  Zászlókészítés, virágcsokorkötés /tavaszi virágokból  Műsorral emlékezés. 6.8.3.4. Emberélet fő fordulóihoz, ünnepi alkalmaihoz fűződő népszokások tartalmi elemei A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik. Az évszakok váltakozásához, napfordulókhoz, a természet örök körforgásához kötődik. A népi kultúrában az ember és a természet kapcsolata tükröződik vissza. Az év kezdetét és végét különböző rítusokkal tette az ember emlékezetessé. Az emberi élet egyénhez és kisebb közösségekhez kötődő sorsfordulóihoz, valamint állami és egyházi ünnepekhez is meghatározott népszokások fűződtek és fűződnek ma is. Így alakultak ki a naptári évtől elválaszthatatlan ünnepek, a „jeles napok”. Az alapprogram abból indul ki, hogy a népi dalos játékok, táncok, versek, manuális tevékenységek, a természet évenként ismétlődő változásai bonthatatlan egységben élnek. Az egység abban is megmutatkozik, hogy a természet változásait követő ünnepek, az emberi élet fordulói mindig meghatározott cselekedettel és mondanivalóval jelennek meg. Sok névnap is jeles nappá vált azáltal, hogy hozzájuk:  időjósló megfigyelések,  valamilyen munkafolyamatok elvégzésének időszerűsége, esedékessége kapcsolódott.

85

Nevelési tervünkben ezeket figyelembe véve készítjük el a különböző ünnepkörök tervét. Az ún. „zászlós” ünnepeinket is fontosnak tartjuk, hiszen az óvodai nevelésünk egyik legfontosabb feladata a 3-6 éves korú gyermek erkölcsi magatartásának és szokásainak a megalapozása. Ehhez a pedagógiai tevékenységhez elengedhetetlen a hazaszeretet csíráinak ápolása, a hazához fűződő mély érzelem kialakítása, a szülőföld szeretete. Népi játékainkat a következőképpen csoportosíthatjuk, amit a különböző ünnepkörök jeles napjain szívesen játszunk: 1./ Ügyességi, erőfitogtató játékok Ide tartozik a futás, bújócska, különböző eszközökkel végzett játékok. Ezek a játékok fejlesztik önuralmukat, magabiztosságot, éntudatot formálnak. 2./ Szellemi képességet fejlesztő játékok Ezek a játékok rendkívül jól fejlesztik a gyermekek szenzoros és szenzomotoros képességét /Megy a gyűrű, Csön-csön gyűrű…/ 3./ Dramatikus és utánzó játékok /körjáték/ Komplexek ezek a játékok, bennük a dal, a ritmus, a dialógus beszéd, mozgáskultúra, egyéni teljesítmény a gesztikulációval, mimikával összefonódik /Fecskét látok, Katalinka, Hidas játékok/. Dr. Kerényi György: Magyar énekes népszokások –című könyvében így ír a gyermekjátékokról: „Szövegei, cselekménye és dallamai a szokásokéhoz állnak közel. Igen sok népszokásunk dallama a gyermekek termő, tápláló talajából nőtt ki. A zenéjük mindenkor nyitva állt, s korról korra befogadta a felnőttek dalaiból a szívéhez szólókat, elsősorban persze a mozdulatokkal együtt járókat.” A szülők bevonása az ünnepi előkészületekbe nagyon fontos. A gyerekekkel való törődés, szeretet, együttjátszás, kommunikálás mindennél fontosabb, hiszen a drága játéknak minden gyerek örül, de ez nem pótolhatja azt a pénzért soha meg nem vehető érzést, amit szeretetnek hívunk. Ha ezt az érzést a gyermek megtapasztalja, és átéli az ünnepeken és jeles napjainkon, képes lesz arra, hogy ezeket az érzéseket ő is továbbadja. Napjainkban egymás mellett él a keresztyén ünnep, a hagyomány és a szokásvilág. Így esnek egybe és így fonódnak össze egyházi ünnepeinken is: Karácsony, Húsvét, Pünkösd jeles napjain felhasználjuk a megfelelő zenei, irodalmi, vizuális, akusztikai megoldásokat, az ünnephez kapcsolódó népszokásokat. Az óvodai élet és az óvodai környezet az emberi élet első olyan közösségi hatása, amelyben nagyon fontos, hogy milyen hatások érik a gyermekeket. A gyermek ízlését jelentősen befolyásolja, formálja az esztétikusan kialakított óvodai környezet. A környezet az a valóság, amelyet mi emberek magunk köré teremtünk. Ha ezt a környezetet egyszerű harmónia, szépség, szemet gyönyörködtető, nyugtató egésszé próbáljuk formálni – ez kihat a gyermek testi-lelki fejlődésére, érzésvilágára, motiválja magatartását, hangulatát és aktivitását. Az óvodapedagógus egyik fokmérője az, hogy milyen valóságot teremt a gyermekek köré, meghatározva ezzel ízlésük alakítását. A mi óvodai környezetünkben is jelen van a természetes anyagok közelsége. A teremrendezésben a népművészeti tárgyakat is felhasználjuk, ezekkel játszhatnak gyermekeink. Az udvarunkon ötletes, fantáziadús játékokra inspiráló fajátékokkal játszhatnak gyermekeink, amit igyekszünk folyamatosan bővíteni. Azt a régi szabályt ismeri kollektívánk

86

„a kevesebb sokszor több”, tudjuk elég pár szép falikép ahhoz, hogy esztétikai tartalmat sugározzon. A csoportszobában a „csodafánk” átváltozása jelzi az évszakok váltakozását, s ebben az átváltozásban segítenek a gyerekek. Az ünnepek közeledtét jelzik az óvodánk környezetének a hangulata is. Az ünnep lényege elvész, ha nem készülünk fel rá tartalmas cselekvéssel: a várakozás, készülődés fokozza az ünnephez fűződő érzelmeket /takarítás, ajándék-, jelmez-, eszközkészítés…/ A gyermekekben felébreszthető esztétikai élmény igénye: átélés, alkotás, azonosulás vágya, örömforrássá válik kezdeti éveikben, ami a későbbi időkre is hatással lesz. Óvodánkban jelen van a vallásos nevelés is a lelkipásztor segítségével. Hetente egy alkalommal tart a gyermekeknek vallásos beszélgetést, ahol a rövid imákat, énekeket mondogatnak, bibliai történeteket hallgatnak. Ezeknek megfelelően igyekszünk a vallásos ünnepeket ennek szellemében előkészíteni. A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az ünnep a teremtő Isten rendelése, aki megszentelte és megáldotta a 7. napot, ezzel elkülönítve a hét többi napjától. Az egyházi ünnepek alkalmával a bibliai történeteken keresztül beszélünk az ünnepi szokásokról, az ünneplés lényegéről. Egyházi ünnepkörök: Három nagy ünnepkört tartunk számon:  Karácsonyi ünnepkör (advent első vasárnapjától, vízkeresztig)  Húsvéti ünnepkör (hamvasztó szerdától, pünkösd vasárnapig)  Pünkösd Ünnepeink egy részét megemlékezés formájában visszük közel a gyerekekhez és a hittan tevékenység keretében beszélgetünk az ünnephez kapcsolódó eseményekről. Ide tartozik:  Október 31. Reformáció ünnepe  Március 15. 1848-49-es szabadságharc  Virágvasárnap Jézus Krisztus bevonulása Jeruzsálembe  Pünkösd Szent Lélek kitöltése  Advent (Jézus Krisztus születését megelőző négy hét) Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az Adventre. Célunk, hogy a gyermekek ismerjék meg, és úgy éljék át a biblikus adventet, mint Jézus Krisztus születésének várását. A december hónap a készülődés jegyében telik, melynek keretében: a. Karácsonyi játszóházat szervezünk, melyre a szülőket is meghívjuk (koszorút, képeslapot, ajándékzacskót, mécsest, kísérőkártyát, asztaldíszt stb. készítünk). b. Adventi naptárt vagy házikót készítünk, melynek segítségével közösen figyelemmel kísérjük az ünnep közeledtét. 

Karácsony (Jézus Krisztus megszületésének, Isten testet öltésének ünnepe) Két helyszínen rendezzük meg. Először az óvodában, amikor mi felnőttek kedveskedünk a gyerekeknek. Ezzel példát mutatunk, adni legalább olyan öröm, mint kapni. 87

A református templomban gyermekeink adnak műsort szeretteiknek. Itt megkapják a gyülekezet ajándékát. Ez az alkalom szeretetvendégséggel zárul. 

Húsvét (Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe) A nagypéntek megelőzi a húsvét ünnepét, ám mi az örömhírre tesszük a hangsúlyt, Jézus Krisztus feltámadott, így a gyermekekben nem keltünk félelmet, és az igazságot sem torzítjuk el. Az ünnepet megelőző időszakban a gyermekek tevékenységei lehetnek pl.: ágak rügyeztetése, tojásfestés, sütés, kosárfonás.



Anyák napja Az életet és a szüleinket az Istentől kaptuk, neki tartozunk hálát adni az Édesanyánkért. Ölben ülve személyesen köszöntik az anyukákat, nagymamákat a gyerekek. Süteményre, üdítőre vendégül látjuk őket.



Évzáró ünnepély keretében hálát adunk az eltelt évért. Műsorunkban az év közben tanult dalokból, versekből, mesékből, óvodában is énekelhető egyházi énekekből, bibliai történetekből adnak elő a gyerekek. Külön köszöntjük az édesapákat, ezt követi a nagycsoportosok búcsúztatása, ajándékkal kedveskedünk nekik.

7.Integrált nevelés Az integráció fogalma A különböző okoknál fogva tanulásban akadályozottak együttes oktatása-nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Integrált nevelés célja A gyermeki jogok alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával.

7.1. A sajátos nevelési igényű gyermekbefogadásnak, nevelésének, fejlesztésének módszertani szempontjai Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermekszámára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés,az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.

88

A program célja Az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek inkluzív és integrált nevelésének megvalósítása oly módon, hogy  az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, az életkori sajátosságok figyelembe vételével  fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,  a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl. A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést,esetenként egyéni fejlesztést igényel. A sajtos nevelési igény kifejezi:  a gyermek életkori sajátosságainak a részleges vagy teljes körű módosulását;  a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Alapelvek:  minden gyermek fejleszthető;  segítő- támogató szemlélet;  egyéni bánásmód;  a gyermek meglévő képességszintje a kiindulási alap; Feladatok:  a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók  differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével  annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő  A nevelési-fejlesztési feladatait a nevelési terv, illetve a személyiségnapló tartalmazza, a feladatokat az egyéni fejlesztési tervben rögzítjük A fejlődés, nyomon követés területei, módszerei megegyeznek a többi gyermekével együttműködés az SNI gyermekek szüleivel kapcsolat rendszer kiépítése a specialistákkal, a Szakértői Bizottság véleményének, fejlesztési javaslatainak alkalmazása  az élmények és tapasztalatok felhasználása a fejlesztésben, és a tanultak gyakorlati alkalmazása  Derűs, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítani a különböző tevékenységekhez  törekedni kell a szükségleteik maximális kielégítésére  a gyermekek fejlesztése 3 irányú : o tevékenységorientált o spontán o feladatorientált. Felvétel, befogadás Az óvodai előjegyzéskor kérjük a kisgyermekek jelenlétét. Ekkor a szülőtől elkérjük a meglévő orvosi, szakorvosi véleményt, diagnózist. Abban az esetben, ha beíratáskor nem derül ki a gyermek különbözősége, sajátos nevelési igénye, akkor a következő eljárásrend szerint történik a befogadás:

89

Óvodapedagógusok feladata:  a kisgyermekről anamnézis felvétele;  megfigyelésre, mérésre épülő bemenetmérés elkészítése mérőeszközeinkkel (október31. ill. november 15-ig);  az óvodapedagógusok- szülővel történő egyeztetése, megbeszélés lefolytatása;  felismerni a gyermek magatartási problémáit, szakvélemény kérése (Pedagógiai Szakszolgálat, , Gyermekneurológiai Szakrendelő, Sz. Sz. B. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat)  egyéni fejlesztési terv készítése a szakvélemény alapján;  szakember, specialista igénylése, módszertani segítségkérés, ön és továbbképzés. Az óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek, dajkák érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekhez, illetve a csoportban való jelenlétükhöz. Türelem, megértés, segítés, támogatás jellemezze a befogadás utáni állapotot. Utazóspecialista igényelhető a Tanulási Képességet Vizsgáló I. sz. Szakértői Bizottságtól. A szülők, a gyermekcsoport, a dajka felkészítése szükséges az ilyen gyermekek fogadására

7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Fejlesztés módjai:  Egyéni fejlesztési terv az arra rászoruló gyermekeknek fejlesztő pedagógus segítségével, gyógypedagógus irányításával.  Fejlesztő foglalkozások a tanulási zavarok megelőzésére, korrekciójára fejlesztő pedagógus segítségével. A fejlesztés a részképesség zavarban szenvedő óvodás gyermekek /kiscsoportos formában történő fejlesztésére szolgál. Az egyes részképességek, képességek fejlődésében lemaradt, lelassult gyermekek felzárkóztatására irányul. A foglalkozások megkezdése, tervezése a fejlődésben lemaradásokat mutató gyermekek kiszűrésével, képességméréssel indul. A Szakértői Bizottság által készített szakvélemény alapján a megszervezett elmaradottság szintjének pontos mérése egyes gyermekeknél. /DPT, GMP, SINDELÁR, Képességmérés az óvodában I. /Szerkesztettel: Kelemen Lajos/, PREFER segítségével. A fejlődés nyomon követésére fejlődési naplót vezetünk, melyben az induló szint, a mérések eredményei /összesen 3/ találhatóak.

A tevékenységformák témakörei: Mozgásfejlesztés. Nagy-és finommozgások egymásra épülő rendszere. Finommozgáson belül iránymozgás koordinációt fejlesztő feladatok. Testséma fejlesztés – téri tájékozódás: Testrészek, személyi zónák megismerése. Térben való tájékozódás, viszonyítás önmagához és a tárgyhoz.

90

Percepciófejlesztés: 1. Vizuális percepció: formafelismerés, arányosság, különbözőség, azonosítás, alak – forma állandóság, alak – háttér megkülönböztetés, rész – egész viszonya /Gestalt/. 2. Auditív percepció: „Belső hallás” javítása. Hangösszevonások, magánhangzók, mássalhangzók időtartama, megkülönböztetések. Akusztikus ritmus, akusztikus differenciálás. 3. Taktilis észlelés: Tapintásos feladatokkal, játékokkal fejlesztés. Összehasonlítás megkülönböztetés, analízis, szintézis, Gestalt funkció. 4. Térészlelés: Téri tájékozódás, jobb-bal elkülönítése. Relációs szókincs /névutók, hely, irány / 5. Verbális fejlesztés: beszédkésztetés, beszédmegértés, beszédprodukció fejlesztése. Beszédhibák, beszédzavarok kiszűrése, javítása

7.3.Kiemelt figyelmet igénylő gyermek     

különleges bánásmódot igénylő gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kiemelten tehetséges gyermek, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

7.4.Tehetséges gyermekek nevelése Kiemelten

tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, Az átlagtól eltérő fejlettségű gyerekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Ezeknek a gyerekeknek nagyobb teret engedünk az önállóságban, de természetesen nem hagyjuk magukra őket. Változatos módszerekkel, minden helyzetben több lehetőséget kínálunk számukra az önmegvalósítás és az önkifejezés területén. Választási lehetőséget nyújtunk a tevékenységek tartalmában, az eszközökben és a képességszintjükhöz igazodó feladatokban. Óvodánkban a pozitív megerősítést, az értékelés személyre szabottságát tartjuk a személyiségfejlesztés és a tehetséggondozás leghatékonyabb eszközének.

7.5. Az óvodai fejlesztő program megszervezése Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető gyerekek létszáma azonban nem haladhatja meg az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.

91

Az óvodai fejlesztő program keretében a gyermek igényéhez igazodva biztosítja az óvoda:  a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet,  az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak. Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tíz százalékot. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladat ellátási helyen több vegyes csoport működik. Az óvodai fejlesztő programban részt vevő gyermek haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben résztvevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét és indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, valamint a nevelési tanácsadást végző pedagógiai szakszolgálat képviselőjét. Az óvodai fejlesztő programot az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. E szakmai szolgáltatás kiterjed az önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvető készségek megfelelő fejlesztésének színtere az óvoda, ahol - az agyi érési folyamtok lezárulásáig – megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermeki kognitív fejlődésükben öt éves korukra elmaradást mutatnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítőjének – helyzetüknél és képzettségüknél fogva – kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvodáskorú gyermekek megismerésének és fejlesztésének rendszere óvodánkban már bevált módszer.  A gyermekek megismerésének első lépcsőfoka az óvodába lépés, amikor anamnézis segítségével megismerjük a családra vonatkozó adatokat, a gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatokat, csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődés jellemzőit, valamint a gyermek fejlettségének jelenlegi állapotát.  A beóvodázási és beszoktatási tervünk fontos eleme a gyerekek érzelmi biztonságának megteremtésében.  A beilleszkedési tapasztalatok és az óvodába lépéskor vizsgált képességek, mind a testi, motoros képességek, értelmi képességek, érzelmi, akarati képességek, szocializációs képességek és az anyanyelvi képességek, a gyermekek fejlettségi 92

szintjének megismerését teszi lehetővé. Mindez alapja az óvodapedagógus mindennapi fejlesztő munkájának. A folyamatkövetés során a gyermekek fejlődését mérve (DIFER mérés) kézzel foghatóvá válik a fejlesztés eredménye. A gyermek pozitív irányú fejlődése egyéni fejlesztési tervek alapján történik, eredmények rögzítése az egyéni fejlesztési naplóban található.  Projekttervek, szervezési feladatok, élményszerzések, szülősegítők és egyéb egyeztetések dokumentuma. Vezetésük a törvény által előírt módon szükséges.

A gyermek fejlettség mutatóinak mérése: Mérési Naptár Idő ANAMNÉZIS

BEMENET

FEJLETTSÉGI SZINT

Terület ÓVODÁBA LÉPÉSKOR AZ ÓVODÁBA LÉPÉST KÖVETŐ 3 HÓNAPON BELÜL

KIMENETI SZINTHEZ VISZONYÍTOTT FEJLETTSÉG

X

X

RENDSZERES IDŐKÖZÖNKÉNT

X

5-7 ÉVES KORBAN

X

X

Dokumentációk a gyermekek egyéni fejlődési naplójában találhatóak,ahol a PDCA ciklus nyomon követhető.

8.A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység Feladataink:  a mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása  praktikus ismeretek, tevékenységek, szokás és szabályrendszer kialakítása  térítési díjkedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,  családi életre és egészséges életmódra nevelés  a mozgás megszerettetésével az egészséget értéknek tekintő gondozáskialakítása, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényére való nevelés  tolerancia, segítőkészség kialakítása, másság elfogadása.

93

Tevékenységek:  differenciált fejlesztés,  egészségnevelés  mozgástevékenység rendszeres, hatékony biztosítása  nemzetiségi kultúra és hagyományápolás  tehetséges gyermekek felkészítése,  egyéni fejlesztő foglalkozások  élményszerzés biztosítása  kulturális rendezvényeken való részvétel  pályázatok írása Szülőknek felajánlott alkalma:  szülői értekezletek, csoportmegbeszélések  folyamatos rendszeres tájékoztatás a család működését segítő szolgáltatásokról  szülőkkel közös programok szervezése

9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

94

Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív –elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

10.Gyermekvédelem az óvodában A gyermekvédelem célja: A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A nehezen nevelhető gyermekek fejlesztésében a Szakszolgálat munkatársai nyújtanak segítséget: logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógusA halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét megkönnyíti az IPR, illetve az esélyegyenlőség az óvodában pályázati program. Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet -személyi és tárgyi feltételrendszert,-, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Az általános elvárások közül- tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd, szeretetteljesség, következetesség-kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. 95

Migráns gyermekeinek nevelése során biztosítjuk önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Célunk: A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. Hátrányos helyzetű  a szülő, családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége  az alacsony foglalkoztatottság  szegregátum vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények. Halmozottan hátrányos helyzetű  

az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében hátrányos helyzet meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, a nevelésbe vett gyermek,

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:  a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategóriába eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.  Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre eső alapterület.  egészségtelen lakhatási feltételek  a szülők alacsony iskolai végzettsége  deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély  család hiánya- állami gondozásba vett, illetve onnan kikerült gyermek, egyszülős család, elvált szülők.  beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására Veszélyeztetettség: olyan- a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza Az óvoda vezetője köteles:  jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál  hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá  a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A gyermek veszélyeztetésére utaló jelek:  fizikai bántalmazás  a gyermek szexuális zaklatása 96

      

szülői felügyelet hiánya elhanyagoló szülői magatartás hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények pszichés bántalmazás éhezés, nem megfelelő táplálkozás indokolatlan hiányzás az óvodából minimális jövedelmi viszonyok

Feladataink: Az óvónő feladatai:  az óvodába járó gyermek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése szükség szerint környezettanulmány végzése  hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek  hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek differenciált nevelése, fejlesztése  a rendszeres óvodába járás figyelemmel kisérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek A gyermekvédelmi felelős feladatai:       

Nyilvántartás vezetése az alapellátásban résztvevő gyermekekről, valamint a veszélyeztetett helyzetű gyermekekről.. Szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokról. Egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése a szülők bevonásával. A szülők anyagi nehézsége esetén támogatások és juttatások lehetőségeinek feltárása. Szükség esetén védő – óvónő intézkedések megtétele. Kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hiányzásokat és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A prevenció, a segítségnyújtás, amelyre a megértés, humánum, empátia a jellemző Az óvodavezető feladatai:  a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása ( gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelő testületi szinten  bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal  törvények, rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása  veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása  étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően, ezek dokumentálása. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei:  tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatásokról  kedvezményes étkezés biztosítása  a szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak Az óvoda köteles együttműködni: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében  az óvoda orvosával, védőnőjével, 97

 

gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzat illetékeseivel.

Sikerkritérium:  csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma,  minden rászoruló időben megkapja a segítséget,  a szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal,  anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki

11. A Nemzetiség kultúrájának és hagyományainak ápolásával kapcsolatos feladatok A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése. Óvodánkban a nemzetiségi gyerekek óvodai nevelése magyar nyelven folyik nemzetiségi neveléskeretében. Alapelvek:  az egyenlő hozzáférés biztosítása;  az nemzetiségi gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása;  a gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg;  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, multikulturálisnevelésen alapuló integrációt.

ápolását,

erősítését,

átörökítését,

a

Cél- és feladat meghatározás: A nemzetiségi gyermekek nevelése 3 éves kortól kezdődően életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően a kultúrájuk és hagyományaik megismerését,elsajátítását, átörökítését és fejlesztését célozza meg- igényeik szerint. Rendszeres óvodábajárás mellett iskolaéretten, örömmel várják az iskolakezdést. Feladataink:  már 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek,  érzelmi biztonság megteremtése,  a családból az óvodába való átmenet segítése  a magyar nyelven folyó óvodai nevelés, kommunikáció teljessé tétele  rendszeresen járjanak óvodába,  az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadása, maximálisfigyelembe vétele mellett,

szükségleteik

98

    

az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése, gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása különböző tevékenységi formákban, gyermek- és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása, hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal) váljon értékükké az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, az igazmondás és a becsületesség, kisebbségi kultúra kincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) gyűjtött és választott tematika beépítése .

A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermekek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. A nemzetiségi és magyar gyermekek együttes integrált nevelése valósul meg homogén ill.heterogén szervezésű, vegyes életkorú csoportokban. A szülő kérését tiszteletben tartva történik a kisgyermeke csoportban történő elhelyezése. Mindez segíti egymás megismerését, elfogadását, az eltérő kultúrák, hagyományok által. A szülők nem igénylik a nemzetiség nyelvén történő óvodai nevelést. Az óvodai nevelőmunkát kiegészíti a családdal történő együttműködés, a szülőbevonás, anyás beszoktatás egyaránt. Óvodai programunk, nevelési feladataink megvalósításának fontos feltétele a bizalomra épülő együttműködés a családdal. Ez a tény a roma családok esetén még hangsúlyosabb eltérő kultúrájuk, életmódjuk, életvitelük miatt. Az óvodapedagógusok maximálisan vegyék figyelembe ezt, és érvényesítsék az integrációs gyakorlatot, a segítségnyújtás mindig legyen családhoz mért. Mindenképpen a gyermekek személyiségfejlődését elősegítő együttműködés szükséges. E kapcsolatrendszerben legyen kezdeményező az óvoda. Legyen rendszeres a családlátogatás. Minden új gyereknél év elején, segítség, probléma esetén többször egy évben

A nemzetiségi óvodai nevelés formái Óvodánkban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottak szerint folyik a nevelő-oktató munka. Tevékenységi formáiban a tartalomhoz igazítva felhasználjuk a nemzetiségi irodalmi, zenei (művészeti), szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Feladatunk a hagyományok, szokások továbbörökítése, az önazonosság megalapozása, fejlesztése. Formáját tekintve; egyéni vagy mikrocsoportos formában szervezzük az alkalmakat. A műveltségtartalmakban rendszeresen beépítésre kerülnek az adott kulturális, népi, hagyományos elemek, illetve az egyéb tevékenységekbe beépített feladatokat a nevelési terv tartalmazza.

99

Segédanyag:  Szemán Józsefné dr. Multikulturális értékeket közvetítő óvodai program  Lakatos Mihály: Cigány gyermekek nevelése és a napközi otthon pedagógiája  www.oco.hu  cigany.lap.hu  www.romnet.hu Játék Alapvető feladatunk a szabadjáték, játszás örömének biztosítása, a játékeszközök és szabályok megismertetése a gyermekekkel. Felhasználjuk a tárgyi kultúra értékeit, a cigányjátékokat. Egyéni érdeklődésüknek megfelelő játékeszközök biztosítása mellett, derűs, családias légkörben egyénileg vagy együttesen játszanak, melyhez otthoni élményeik felhasználása mellett az óvodai közös élmények a játéktartalom bővítését, fejlesztését szolgálja. Legyen lehetőségük kedvenc játékeszközükkel nyugodt körülmények közé elvonulni, kuckózni. Verselés, mesélés Mivel az itt élő roma családok nem beszélik anyanyelvüket, így az ilyen jellegű oktatást nem igénylik. Szükséges az irodalmi kultúra értékeinek megismertetése, továbbörökítése, a tartalmakba az irodalmi értékek beépítése. Legyenek a nemzetiségi gyerekek büszkék kultúrájukra, kiemelkedő művész személyére. Nagyfokú szereplési vágyuk kielégítésére a drámajátékokat, dramatizálást (színjátszást) és a bábozást kiemelten támogatjuk Ének- zene, énekes játék, gyermektánc Biztosítjuk a kultúrájukból eredő nagyfokú muzikalitáshoz az eszközöket: dob, bot, csörgődob, cintányér. A magnetofon, CD-lejátszó a csoportszobában lehetővé teszi tudásuk, készségeik gyakorlását. Fontos a gyerekek zene iránti szeretetének elmélyítése, a ritmikus, szép testmozgás(tánclépések) gyakorlása, a kultúrájuk ápolása (dalok, mondókák). A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek kisebbségi hovatartozását. Rajzolás, mintázás, kézimunka Feladatunk a vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág megjelenésének segítése, támogatása a sokféle kifejezési eszköz által, a mindennapokban. Óvónői minta, modelladás, segítés, ösztönzés hatására fűzzenek, varrjanak, fessenek, mintázzanak, szőjenek, fonjanak, ismerjenek meg változatos technikákat. Legyenek büszkék élénk színes munkáikra, produktumaikra. Sor kerülhet kiállítások szervezésére, pályázati munkák beküldésére. Mozgás A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítéséhez kedvező az óvoda nagyméretű, füves fás udvara. Fontos a mozgás összerendezettségének alakítása, a nagymozgások és kismozgások fejlesztése a mozgáskoordináció miatt. Az óvodában biztosított felszerelések felhasználásával szeressenek mozogni a gyerekek szabadon, zenére, egyedül és közösen. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma tánckultúra megismertetése (tánclépések, táncelemek).

100

A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek tudása a praktikumon alapul, ezért lehetőséget kell biztosítanunk, hogy kötetlen formában bármikor számláljanak, kártyázzanak, kísérletezzenek, tegyenek felfedezéseket - s ezáltal fejlődjenek gondolkodási műveleteik. Megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása mellett spontán és szervezett ismeret- és Tapasztalatszerzésben az óvónő feladatai:  a gyermekek élmény anyagának megismerése, s az ezen alapuló igényeik kielégítése,  tevékenység során minél több gyakorlati tapasztalathoz kell juttatni őket,  minta-, modelladás. Munka jellegű tevékenységek E területen meghatározó a gyermekeknél az otthoni praktikus munkamegosztás (főzés, segítés az előkészületekben, kisebb testvér felügyelete, öltöztetése, ellátása). Utánzás alapján motiválás: önkiszolgálás mellett később mások ellátására, naposi munkára, felelősi munkára, kerti munkára ösztönzés. Fontos feladatunk igényszintjük növelése, különösen a tisztaság-ápoltság terén. A követendő és a közvetítő az óvónő. A munkafolyamatok szervezésében a fokozatosság és a rendszeresség elve érvényesüljön. A tevékenységekben megvalósuló tanulás    

A nemzetiségi gyermekek tanulási folyamata az utánzásra, modellkövetésre épül, melynek alapja az érzelmi kötődés. A folyamat szervezésénél biztosított a gyermek számára a választási lehetőség a tevékenységek között. A mikrocsoportos ill. egyéni foglalkoztatási forma hozzájárul a gyermek egyéni fejlődési, fejlesztési üteméhez ill. ehhez igazított. Elsődleges a közvetlen gyakorlati ismeret- és tapasztalatszerzés, fokozatosan juttatjuk el őket a képszerű ill. verbális gondolkodás szintjére. 6 -7 éves korra a családdal való együttműködés folytán alakuljanak ki az iskolai életmegkezdéséhez szükséges képességek: a testi, lelki és szociális területen egyaránt.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként     

a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt; életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja közvetíteni; tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben; ismerjen a kisebbség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat; ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

101

12. A szülők által igényelhető, nem kötelező egyéb szolgáltatások ORIGAMI Ismerkedés a papírral: A papír sokfélesége, felhasználhatósága: színes papírok, teás papírok gyűjtése.  Gyűrés /virágok, fák /.  Tépés /tájképek /.  Vágás /olló használata tetszőleges képek kivágása.  Ragasztás /ragasztás szabályai / technikák összekapcsolása  Hajtogatás /kedvenc mese szereplőinek meghajtogatása, mese eljátszása ujjbábok segítségével/ Ismerkedés az alaphajtogatásokkal:  Szalvéta,  papír zsebkendő,  szekrény,  tölcsér,  batyu,  sátor,  sarok,  boríték. Kizárólag csak a pontos hajtások a jó hajtások. Fontos a kitartás, önfegyelem, pontosság. Egyszerű formák hajtogatása. Kiegészítők a mesékhez: házikók, fák, virágok. Hajtogatás az évszakok változásának figyelembevételével. JÁTÉKOS TÁNC AZ ÓVODÁBAN Előkészítő anyag a néphagyományokon alapuló játékos-táncos nevelésnek. A foglalkozás során figyelembe vesszük a gyermekek kicsiny, de egyre táguló világát, a közvetlen környezetükből szerzett legfontosabb élményeket, tapasztalatokat. A természet rendje: évszakok, hónapok, az időjárás változása adja a keretet. Ez tükröződik a választott mondókákban, rigmusokban. Fontos helyet kap a ritmus, a szöveg, és a dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Névnapokról, pajtásaik névnapjáról emlékeznek meg a köszöntőkkel, névcsúfolókkal, melyeket mindig változtathatnak, egyénekre szabva kedvük szerint. A népszokásokból csak annyit merítünk, amennyi e „kis világukba” belefér, és nem kelt zavart bennük. A játékok kiválasztásánál, összefűzésénél igyekszünk valamiféle komponáltságot teremteni, hangulati, vagy egyéb összetartó elemet keresni az egyes játékfajták között, hogy a 20-25 perc valóban élményt, mégpedig egyre fokozódó élményt nyújtson. A magyar néptáncok igen gazdag és változatos az ugrós tánc látszik legalkalmasabbnak arra, hogy már kicsiny gyermekek is élvezzék, szeressék. Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók alapfokon. Motívumainak, lépéseinek elemeit, előkészítő mozdulatait alkalmazzuk táncanyagunkban.

102

A foglalkozás ezen részét szabad táncnak nevezhetnénk, kifejezve ezzel azt a szándékot, hogy a gyerekek ismerjék meg és szokjanak hozzá a magyar néptánc alapvető és legfontosabb tulajdonságához, a rögtönzéshez. /Improvizáció/ Kezdő és pihenő, hangsúlyos és kevésbé látványos, valamint záró figurák váltakozásából alakulhat ki e kreatív, egyéni táncolás. A szabad táncot természetesen összefogjuk néha egyegy szabályozott formával, körtánccal, válltánccal, mint ahogy az a néphagyományokban a különböző táncalkalmakkor szokás volt. Célunk a tánc eredeti funkciójának megőrzése, örömükből, bánatukból fakadó természetes használata. A játék és tánc a pedagógus személyes élményeivel, tudásával, saját játékanyag- készletével, ötleteivel megtölthető, bővíthető szem előtt tartva, hogy nemes, értékes zenei és játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára. A tevékenységet hozzáértő óvodapedagógus végzi, kiszűrve a jó mozgású táncos kedvű gyermekeket. Az etnikum gyerekei számára is szeretnénk biztosítani a náluk őshonos táncos tanulási lehetőséget. Megfelelő számú érdeklődés esetén cigány szülő vállalná a gyermekek mozgásfejlesztését, tánctudásuk gyarapítását. Az értékek átörökítése, hagyományuk ápolása fontos feladatunk az óvodai nevelésünk során. JÁTÉKOS ANGOL NYELV Az óvodás angol foglalkozásaink elsődleges célja, hogy a gyerekek az életkori sajátosságaiknak megfelelő vidám, játékos formában megismerkedjenek az angol nyelvvel, szeressék meg azt és váljon természetessé számukra az angol nyelv használata. Fontos ,hogy bátran kommunikáljanak angolul. A gyerekek mondókákon, dalokon, játékos és mozgásos feladatokon keresztül sajátítják el a nyelvet , hetente egy 25 perces foglalkozás keretében. Fő témakörök amivel a játékos foglalkozásokon megismerkednek: Köszönések, emberek, számok, állatok, testrészek, alap mozgásfogalmak( ülj le ,állj fel, fuss stb…) tárgyak-játékok neve elnevezése stb. A korai nyelvtanulás fontossága nem csak abban rejlik, hogy hány szót, kifejezést tanul meg és tud a kisgyermek, hanem abban is, hogy megismeri az angol nyelv hangzását, természetessé válik számára egy más nyelven történő kommunikáció és kialakul a szeretet és a kötődés az angol nyelv iránt, ami segítséget és biztos alapot nyújt számukra a későbbi, iskolai nyelvtanulás során. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEN KÍVÜL TARTOTT FOGLALKOZÁSOK, PROGRAMOK Óvodánkban a gyermekek személyiségének fejlődését elősegítő, nevelőmunkánkon kívüli térítés ellenében igényelhető szolgáltatásokat biztosítunk az óvodai időkeretbe ágyazottan. Intézményünkben csak olyan szolgáltatás megszervezése lehetséges, amely összeegyeztethető a helyi nevelési programunk szellemiségével, a nevelőtestület által elfogadott értékrenddel, kiegészítik nevelőmunkánkat, és szülői igényt elégítenek ki. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alap-szolgáltatásban részt vegyen. A fakultatív programok választásáról a szülő dönt. A szolgáltatások szervezésének időpontja a nevelési év eleje. A jelentkezés, írásban történik. A szülő év elején, egy nevelési

103

évre érvényes nyilatkozatot ad arról is, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső (művészek, együttesek) programokon. Amennyiben a szülő nem járul hozzá a gyermekének a csoport programján való részvételéhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A fakultatív szolgáltatást végző külső személy a gyermekeket az óvoda épületéből nem viheti ki. A Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda és Tipegő Bölcsőde SZMSZ-e tartalmazza a nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. Óvodán kívüli program lehetőségek, nevelési programon kívüli egyéb a szülők által igényelt szolgáltatások:  Sportolási lehetőségek: úszás,  Kirándulás: (megfelelő számú résztvevő esetén, óvodai időben).  Kulturális programlehetőségek: gyermekszínház, bábszínház, kiállítás-látogatás, állatkerti séta, szabadtéri lehetőségek. A fakultatív, az egyéni igényeket vagy szükségleteket kielégítő tevékenységek díját az óvoda csak költségtérítéssel (szülői befizetés) tudja megoldani, pl: kirándulás bábszínház, úszás stb. Az óvoda szülői segítség bevonását is igénybe véve, oldja meg a külön programokra való, szakszerű gyermekfelügyeletet.

13. Tartalmi munkánk alapdokumentumai: Alapprogram. a tervezésünk alapja. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Pedagógiai program Elkészítésénél figyelembe vettük az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett:  A nemzetiségi óvodai nevelés irányelveit  Kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelésének irányelveit  Az óvodai fejlesztő programot.  Református óvodai keretprogram

104

Pedagógiai munkaterv Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. Az óvodai nevelési év helyi rendje tartalmazza:          

az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek fogadóórák időpontját, a nyári zárva tartás időpontját, az óvodában folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározását, a kiemelt célokat, feladatokat, a megvalósítás ütemezését, munkaközösség munkatervet, gyermekvédelmi munkatervet, angolnyelv oktatás játékos munkatervét, fejlesztőpedagógusok munkatervét.

Dokumentáció:  Felvételi előjegyzési napló  Felvételi mulasztási napló  Csoportnapló  Óvodai törzskönyv  Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény  A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációk. Csoportnapló ellenőrzésének szempontjai:  a gyermekek fejlettségi szintjére alapozott célok és feladatok,  a gyermekek életkori sajátosságához igazodó tevékenységek,  életkori sajátosságokra épülő készség – képesség fejlesztés,  a tervezési ciklusok határidejének betartása,  a csoport neveltségi szintje,  sajátos arculatunk megjelenési módjai mindennapjainkba.  Gyermekek fejlettségét mutató egyéb munkák. Az óvodai csoportok ellenőrzési és értékelési rendszere Ellenőrzés formája: tervszerű (építő jellegű) A csoportban folyó ellenőrzés tartalma:  A hívő életre nevelés megjelenése a nap folyamán.  A csoport hangulata, légköre (gyermek - gyermek, gyermek - óvónő kapcsolata).  Konfliktusok megoldása.  Helyzetfelismerés játéktevékenységben, munkában, nevelési helyzetek megoldása.  Témaválasztás megfelel-e a szakmai követelményeknek (tiszta forrás felhasználása, aktualitás, életkori sajátosság, stb.).  Milyen nevelő hatása van az adott témának.  Szabály, szokásrendszer kialakítására törekvés.  Nevelési stílus. 105

Dokumentumelemzés 

 

Csoportnapló: évi két alkalommal: február vége, augusztus 31. - nevelési terv, tevékenységek tervezésének ellenőrzése - személyiséglapok vezetésének ellenőrzése: február vége, augusztus 31. Felvételi és mulasztási napló ellenőrzése: háromhavonta. A tervszerű ellenőrzés megadott szempontok alapján, előre megbeszélt időpontban történik (évi alkalommal).

A fejlesztő munka ellenőrzése, elemzése, értékelése:  A gyermek erkölcsi képzeteinek és ítéletének alakulása. Etikai értékrend alakulása.  Gondozási, egészségügyi szokások ellenőrzése.  A gyermek testi fejlettségének, mozgásának, beszédfejlődésének vizsgálata.  Értelmi képességek, gondolkodás fejlettsége, közösségi magatartás, feladattudat (szabálytudat, társas kapcsolatok, akarat, viselkedés). Az értékeléseket fejlettségmérő lapok alkalmazásával, megfigyeléssel, szociometriai vizsgálattal végezzük, a személyiséglapokhoz csatolva. A gyermek megfigyelése elsősorban a játéktevékenységben történik.

14. Érvényességi rendelkezés A nevelőtestületnek lehetősége van a pedagógiai program időszakos értékelésére vagy annak módosítására. Az intézménybe érkező új pedagógus ismerje meg és tekintse magáénak a programot. Amennyiben a pedagógusok (50%+1) a gyakorlati munkájuk során szükségesnek látják a program beválás vizsgálatát, akkor azt el kell végezni, és a szükséges változásokat a programba be kell írni, valamint ha az óvodapedagógusok összetétele 50 %-ban megváltozik, a programot újra felülvizsgáljuk. A helyi óvodai pedagógiai program érvényességi ideje: 2017. szeptember 1-től visszavonásig. A helyi óvodai pedagógiai program felülvizsgálatának és módosításának indokai: Kötelező:  a fenntartó által meghatározott feladatváltozás  jogszabályváltozás Lehetséges:  sikeres innováció eredményeinek beépítése  minőség fejlesztési munka eredményeinek beépítése, a sikertelenségek elhagyása. A nevelési program módosításának módja, lehetséges indokai: A dokumentum nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását a felmerülő igények és lehetőségek alapján írásbeli előterjesztés után az intézményvezetés kezdeményezheti, a nevelőtestület 50 + 1 %-os támogatás jóváhagyása mellett. A helyi óvodai pedagógiai program nyilvánossága: A vezetői irodában és a csoportokban 1-1 példány. A szülők, vagy más érdeklődő részére fenntartói, ill. óvodavezetői engedéllyel az irodában átadható tanulmányozásra.

106

Legitimációs záradék A Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda Pedagógiai Programja: Összeállította: Biró Sándorné

dátum: 2017. május

Véleményezte: Fekete Mihályné Óvodai szakértő

dátum: 2017. június

Elfogadta: A Kemecsei Református Hétszínvirág Óvoda nevelőtestülete dátum: 2017. május 29. Jóváhagyja: Biró Sándorné nevelőtestület nevében

P.H.

Nagyné Asztalos Katalin Szülői szervezet elnöke Egyetértését fejezi ki: Szalkó Károly István lelkipásztor fenntartó részéről

dátum: 2017. május 29. dátum: 2017. május 30.

P.H.

dátum: 2017. június 07.

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely elfogadta a helyi pedagógiai programot, iktatószáma, dátuma: 115/1/2017. 2017. május 29. 2. A szülői szervezet véleményét bemutató 115/2/2017 iktatószámú jegyzőkönyv, dátum: 2017. május 29 3. Szakértői vélemény intézményi iktatószáma:124/2017 4. Fenntartói egyetértés a helyi pedagógiai program jóváhagyásáról…/2017. számú határozata, kelte: 2017. június ……/2017 intézményi iktatószámon.

Kemecse, 2017 . …………….... P.H. Biró Sándorné intézményvezető

107

Idézetek jegyzéke:

1. Thomas Gordon: P.E.T.szülői eredményesség tanulása 2.Református Óvodai Nevelés Keretprogram 3.Biblia:Zsidók 11:6 4. Füle Lajos 5. Thomas Gordon: P.E.T. szülői eredményesség tanulása 6. Komplex Prevenciós Óvodai program: Varga Domokos 7.Lépésben a változásokkal: /Hajdúböszörmény/ Elhangzott előadások II. 1992 – 93 /Mojzesné Dr. Székely Katalin/ 8. Biblia 1Móz 2,15) 9. Platón 10. Biblia (Péld 22,6) 11. Biblia(Róm 10,17) 12. Törzsök Béla 13. Forrai Katalin: Ének az óvodában /Kodály Zoltán/ 14. Kodály Zoltán 15 Antoine De Saint Exupery: Móra kiadó 1971. A kis herceg 16.Dr. Bondár Zsuzsanna: Törekvések az óvodai testnevelés korszerűsítésére. Testnevelés az óvodában 17.William Shakespeare 18. (Váci Mihály 19. Kodály Zoltán

108

Felhasznált irodalom: 1. Az óvoda helyi programja Óvoda, Iskola és Kultúra Háza Csempeszkopács 1997. 2. Az óvoda helyi programja Békéscsaba, Hajnalutcai Óvoda 1998 3. Agárdy Sándor:Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti Neveléshez. Aqva kiadó, Budapest 1996 4. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alex – Typo Kiadó Budapest 1992 5. Bognár Ferencné – Pető Attiláné: Környezetvédelem a gyakorlatban. Óvodai nevelés folyóirat XLII. Évfolyam 1989/10 szám. 6. Dr. Daróczi Erzsébet – Dr. Kovács György – Dr. Krajcsonszky József Óvodapedagógiai Nemezeti Tankönyvkiadó 1993 7. Dömötör Tekla: Magyar népszokások Korvina Kiadó 8. Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITIÓ MUSICA Budapest 1974 9. Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés Budapest 1994 10. Horváth Kálmánné: A környezet megismerése, védelmére nevelés Óvodai nevelés folyóirat XLII. Évfolyam 1994/4 11. Dr. Kuti István – Dr. Kuti Istvánné: Körlánc Környezeti nevelés az óvodában Kecskemét, 1995 12. Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen 1995 13. Pipicz Gáborné: Vízvédelem Óvodai nevelés folyóirat XLII. Évfolyam 1989/5 14. Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex prevenciós Óvodai program Budapest 1997 15. Porkolábné Dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában Alex Typo, Budapest 1992 16. Zilahy Józsefné: Mese – vers az óvodában I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 17. Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás-népszokások Hajdúböszörmény 1995

109

18. Lépésben a változásokkal: /Hajdúböszörmény 1992 Elhangzott előadások /1991-92 / 19. Lépésben a változásokkal: /Hajdúböszörmény 1992/ Elhangzott előadások II. /1992-93 / 20. Lépésben a változásokkal: /Hajdúböszörmény 1994/ Elhangzott előadások III. /1993-94 / 21. Lépésben a változásokkal: /Hajdúböszörmény 1995/ Elhangzott előadások IV. /1994-95/ 22. Az óvodai nevelés programja Országos Pedagógiai Intézet 1989. 23. Az óvoda helyi programja Kemecse 1999. 24. Dömötör Tekla: Magyar népszokások Corvina Kiadó, Budapest 1983. 25. Dr. Bucherna Nándorné – Faust Dezsőné – Zadravecz Teréz: Néphagyományőrzés az óvodában A Honi Alapítvány Kiadványa Budapest 1991. 26. Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó 10. Átdolgozott Bővített kiadás 1991. 27. Granasztói Szilvia – Magyari Bech Anna: Ünnepsoroló Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest 1979. 28. Opre Csabáné: Varázsvessző helyett Tiszavasvári 1994. 29. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Budapest 1982. 30. Vince Ágnes: Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I-II kötet Tankönyvkiadó Budapest 1961. 31. Zilahy Józsefné: Mese-vers az óvodában I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1994. 32. 1995. ÉVI I. TÖRVÉNY A Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye (az 1998. évi I.; a 2005. évi II. és a végrehajtási utasítással, továbbá a 2013. évi V. tv átfogó módosításaival egységes szerkezetben) 33. Újfehértói Református Iskola és Óvoda pedagógiai programja 34. Nagyhalászi Református Óvoda pedagógiai programja 110

A KEMECSEI REFORMÁTUS HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS TIPEGŐ BÖLCSŐDE ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents