ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadók
év:
hó:
3560-9/2012. dr. Horváth Cecília/ Hornyán Sándor/ Czibula György
nap:
Hiv. szám:
KÜJ: -
KTJ:
Dunaremete - Lipót – Szigvíz N. Kft. – ivóvíztávvezeték rekonstrukció vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Dunaremete-3 Lipót-9
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szigetközi Vízszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhely: 9232 Darnózseli, Jókai utca 25; Cégjegyzékszám: 18530959208) részére a Dunaremete-Lipót közötti ivóvíz-távvezeték rekonstrukciója keretében az alábbi vízilétesítmények megépítését az Ornativo Bt. E15-ös munkaszámú tervdokumentációja alapján engedélyezi: II. Főbb műszaki adatok: 1. Érintett ingatlanok:
Lipót: 048/4, 045/66, 049 hrsz Dunaremete: 025 hrsz
2. Műszaki adatok: Ivóvíz ellátás: A meglévő gerincvezeték kiásása nélkül épül meg az új D225 KPE vezeték oly módon, hogy első körben a meglévő aknákba történő bekötés nélkül a vezeték teljes hosszban megépül, majd a munka végeztével kerül összekötésre a tápláló vezetékkel. A tervezett D225 KPE vezeték kezdőpontja (Da) a 0+000 szelvényben, végpontja (La) az 1+493 szelvényben, a 048/4 hrsz-ú ingatlanon van. A vezeték kezdő- és végpontja a meglévő NA200 KMPVC vezetékhez csatlakozik. A vezeték végpontján 1,00 x 1,00 méretű betonakna épül, amelyben a tervezett és megmaradó szakasz összekötésre kerül. A tervezett vezeték 0+650 szelvényében (Tű) NA80 tűzcsap létesül. Lipót község külterületén az ivóvíz távvezeték keresztezi az utat az 1+462 és az 1+468,5 szelvények között. Ezen a szakaszon a vezetéket irányított fúrással elhelyezett acél védőcsőbe kell behúzni. Épül összesen: D225 KPE (P10) ivóvízvezeték NA80 tűzcsap 1,00 x 1,00 méretű betonakna D324 acél védőcső
1493,0 fm 1 db 1 db 10,5 fm
2 III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közcélú vízvezeték és szennyvízcsatorna üzemeltetésének biztosítására, a Szigetközi Vízszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 9232 Darnózseli, Jókai u. 25. Cégjegyzékszám: 08-09-017617 – mint a szolgalmi jogosult javára a Lipót Község Önkormányzatával kötött, 2012. március 7-én kelt, dr. Varga László ügyvéd által ellenjegyzett szerződés alapján, és hivatalból vízvezetési szolgalmat alapít az alábbi ingatlanok terhére, az alább meghatározott változási vázrajzok szerinti területre: TELEPÜLÉS HRSZ MŰV. ÁG SZOLGALOMMAL VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ ÉRINTETT 2 TERÜLET (M )
Lipót
045/66
út
841 - ivóvíz
Lipót
048/4
út
21 - ivóvíz
Lipót
049
országos közút
14 - ivóvíz 20 - ivóvíz 2 - ivóvíz
Dunaremete
025
országos közút
598 - ivóvíz
ATLASZ-HÉDERVÁR Építési-, Földmérési-, Könyvelési Kft. által 2012.01.10-én készített, a Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal által 2012. február 14-én záradékolt változási vázrajz ATLASZ-HÉDERVÁR Építési-, Földmérési-, Könyvelési Kft. által 2012.01.10-én készített, a Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal által 2012. február 14-én záradékolt változási vázrajz ATLASZ-HÉDERVÁR Kft. által 2012.01.13-án készített, a Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal által 2012. február 14-én záradékolt változási vázrajz
A szolgalom alapján: - A szolgalom jogosultja jogosult a vízvezeték üzemeltetésére, a szükséges karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére, és a munkálatokhoz szükséges mértékben az ingatlannak a változási vázrajzon feltüntetett részének használatára. - A szolgalmi jogi jogosult fenti jogosultságait köteles a mindenkori tulajdonosok és egyéb jogcímen használók jogszerű érdekeit figyelembevéve, olyan módon gyakorolni, hogy azok az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát ne zárják ki. - A szolgalmi jog jogosultja köteles az ellenőrzés és hibaelhárítás során a terhelt ingatlanon lévő építményeket kímélni, és a tevékenység következtében okozott kárt az ingatlan tulajdonosainak megtéríteni. Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jogi jogviszonyból eredő kártalanítás felől – a felek megegyezésének hiányában - a bíróság határoz. A szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.
3 IV. A hatóság e határozat jogerőre emelkedését követően a határozat jogerős példányával és a záradékolt változási vázrajzzal és terület-kimutatással az illetékes Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatalt megkeresi a szolgalom bejegyzése végett. V. Az engedélyes jogosultságai mellett köteles az alábbi előírások betartására: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó rendszernek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő ivóvíz rendszerrel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. 3. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 4. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 5. Az építkezés során, a tavaszi-nyári időszakban (április 1. és augusztus 31. között) a már kiásott az árkokban, munkagödrökben biztosítani kell, hogy összegyűlő csapadékvízbe ne telepedjen meg védett hüllő vagy kétéltű állatfaj, mert az építkezés során azok kárt szenvedhetnek. A nyitva hagyott árkokat, munkagödröket munkakezdés előtt ellenőrizni kell, és szükség esetén a betelepedett állatokat el kell távolítani. 2.) Köteles az alábbi közmű- és egyéb kezelői nyilatkozatokban foglaltak betartására: - Magyar Közút Nonprofit Zrt. GYMS-2532/2/2011. számú közút- és vagyonkezelői nyilatkozata, - Magyar Telekom Nyrt. 9250111-35728286-2/2011. számú nyilatkozata, - E.ON Zrt. 251/2392/2011. számú nyilatkozata, - Égáz-Dégáz Zrt. F7119-5720-2/2011. számú nyilatkozata, - Darnózseli- Dunaremete- Hédervár- Kisbodak- Lipót- Mecsér községek Körjegyzőségének 2011.09.01-én kelt közútkezelői nyilatkozata, VI. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mosonmagyaróvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete 2634-2/2011. számú állásfoglalásában közegészségügyi szempontból az engedély kiadásához hozzájárult. VII. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási terveit. Az üzemeltetési engedélyt annak kell kérnie, aki a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. Amennyiben a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
4 VIII. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható, illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. IX. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Dunaremete-3, és Lipót-9. számokon a vízikönyvbe bejegyzi. X. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja - a vízilétesítmények engedélyezésével kapcsolatban – létesítményenként - 50.000 Ft, - a vízvezetési szolgalommal kapcsolatban, a vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által: ingatlanonként 5000 Ft. melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1003300101711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
INDOKOLÁS A Szigetközi Vízszolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban: SZIGVÍZ Kft.) megbízásából az Ornativo Bt. nyújtott be kérelmet a Dunaremete – Lipót közötti ivóvíz távvezeték rekonstrukciójának vízjogi létesítési engedélye iránt. Kérelméhez csatolta az E15/2011. munkaszámú, Katula Zsuzsanna tervező (VZ-T /08-0772) által készített engedélyezési tervdokumentációt, előzetes tulajdonosi nyilatkozatot, önkormányzati és állami közútkezelői hozzájárulását, közműnyilatkozatokat, térképmásolatokat és tulajdoni lapokat. A kérelmező SZIGVÍZ Kft. a hatóság felhívására az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 100.000 Ft-ot megfizette. Az eljárásról a hatóság értesítette az érintett útkezelőket és ingatlantulajdonos önkormányzatot. Részükről az eljárás során e határozat kiadásáig külön észrevétel, nyilatkozat nem érkezett. A kérelem a hatóság felhívására kiegészítésre került a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott adatlappal, meghatalmazással, rendelkezési jogosultság igazolásával. A hatóság megkereste az ügyben illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/4764/1/2011. számú végzésében az örökségvédelmi szakhatósági eljárását megszüntette, mivel a tervezett tárgyi beruházás jelenlegi adataik szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésére - nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni. Felhívja azonban az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 24.§-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során
5 régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82.§ (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45.§ (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kéri az Örökségvédelmi Iroda, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (GyőrMoson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 9021 Győr, Széchényi tér 5.) és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. Az Örökségvédelmi Iroda döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A§ (3) bekezdésén alapul, állásfoglalását a Ket. 44.§ (6) bekezdésére és 71.§ (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hozta meg. A közegészségügyi szakhatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete 2634-2/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult. Indokolásában megállapította a megküldött dokumentáció alapján, hogy az engedély kiadása közegészségügyi szempontból nem kifogásolható. A szakhatósági hozzájárulást a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján adta ki. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A hatóság által belföldi jogsegély keretében megkeresett Mosonmagyaróvári Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 1047/5/2011. számú levelében tájékoztatta a hatóságot, hogy a tervdokumentációt tűzvédelmi szempontból áttekintették, és azzal kapcsolatban kifogás nem merült fel. A benyújtott tervdokumentáció és iratok áttekintése után megállapíthatóak az alábbiak: Jelenleg a kiváltandó szakaszon egy rossz minőségű KM-PVC anyagból készült ivóvíz gerincvezeték működik, elsősorban magántulajdonosok földjén. A kiváltás oka a meglévő vezetéken történt műszaki meghibásodások magas száma. Az Aqua Szolgáltató Kft. 2011/2-0569 számú iratában a vízjogi létesítési engedély kiadásához és a vízvezeték terv szerinti megvalósításához hozzájárult. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajés rezgésvédelmi és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők, az alábbiak szerint: Hulladékgazdálkodás: Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. Létesítés A létesítés során építési-bontási (műanyag, bitumenkeverékek, talaj és kövek, beton) és csomagolási hulladékok keletkezése várható, melyek kezelése megoldott. Az üzemelés során hulladékok képződésével nem kell számolni. A tevékenység felhagyása A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. Levegőtisztaság-védelem: A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős.
6 Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működés során, ill. az esetleges karbantartás alatt légszennyező hatás nem lesz érdemi. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zaj- és rezgésvédelem: A vezetékek fektetésével együtt-járó építési tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. Természet- és tájvédelem: Az érintett ingatlanok nem védett természeti területek, és nem Natura 2000 területek. A vezeték végpontja azonban határos a Szigetközi Tájvédelmi Körzettel. A területen, de azon kívül is, védett hüllő és kétéltű fajok élnek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, (…), lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A kivitelezés a Lipót 048/4, 045/66, 049 és a Dunaremete 025 hrsz-ú ingatlanokat érinti. Az eredeti tervek szerint az új gerincvezeték a 054/103 hrsz-ú ingatlanon csatlakozott volna egy meglevő aknába a meglevő vezetékhez, azonban a tervet módosították, és a 048/4 hrsz-ú út ingatlan területén csatlakozik vissza az eredeti vezetékhez, egy újonnan tervezett aknában. A módosítás folytán a lipóti 054/103 hrsz-ú ingatlant már nem érinti a kivitelezés. A Dunaremete 025 hrsz-ú ingatlan művelés alól kivett, országos közút, tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Közlekedési Koordinációs Központ. A Lipót 045/66 hrsz-ú ingatlan kivett út, tulajdonosa Lipót község önkormányzata. A Lipót 049 hrsz-ú ingatlan művelés alól kivett, országos közút, tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Közlekedési Koordinációs Központ. A Lipót 048/4 hrsz-ú ingatlan kivett út, tulajdonosa Lipót község önkormányzata. A kérelmező SZIGVÍZ Kft. és Lipót község önkormányzata nevében Tóth Péter József polgármester a Lipót 045/66 és a 048/4 hrsz-ú ingatlan tekintetében szolgalmi jogi megállapodást kötöttek egymással a létesítendő ivóvíz-távvezeték megépítésére, illetve üzemeltetésére. A szerződést dr. Varga László ügyvéd (Móvár, Fő u. 23.) készítette és jegyezte ellen. A szerződéshez tartozik az ATLASZHÉDERVÁR Kft. által 2/2011. munkaszámon, 2012.01.10-én készített, a Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal által záradékolt változási vázrajz és terület-kimutatás. A lipóti 049 hrsz-ú ingatlanra és a dunaremetei 025 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan a kérelmező elkészítette a vízvezeték üzemeltetését biztosító szolgalmi jogi dokumentációt (változási vázrajzot és terület-kimutatást). Az ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam, melynek a képviseletében eljáró Közlekedési Koordinációs Központ és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem tudott megegyezni, hogy mely szerv jogosult a tulajdonosi hozzájárulás kiadására. A kérelmező mindkét szervet, több ízben megkereste. Mivel a hozzájárulást megszerezni nem tudta, kérte a hatóságot, hogy hivatalból alapítson szolgalmat az érintett ingatlanok területére. Végül a Közlekedési Koordinációs Központ G2/000113-5/2012. számú iratában előzetes tulajdonosi hozzájárulását az engedélyezési eljárás lefolytatásához megadta, azonban végleges hozzájárulásának kiadását feltételekhez kötötte. Fentiekre tekintettel a hatóság vízvezetési szolgalmi jog alapításáról rendelkezett e határozat III. fejezetében, az alábbi jogszabályhelyek figyelembevételével: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 6.§ (1) bekezdése szerint, amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A Vgtv. 1. számú melléklet 26. a.) pontja szerint közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja.
7 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (1) bekezdés szerint „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, ...” Az Ötv. 8.§ (4) bekezdése szerint: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Megállapítható, hogy a tervezett vízellátó-vezeték és a hozzá tartozó műtárgyak közcélú vízilétesítménynek minősülnek. A hatóság a fentiek szerint a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését biztosítandó, vízvezetési szolgalmi jogot alapított az e határozat III. fejezetében rögzített, nem saját tulajdonú ingatlan tekintetében. A szolgalom gyakorlásának feltételeit a Vhr. 6.§ (5) bekezdése alapján rögzítette a hatóság: (5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlannyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen: a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással; b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A Vgtv. 20.§ (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügy igazgatási szervnek határozata alapján a vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A Vgtv. 21.§ (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Vhr. 17.§ (1) bekezdése alapján a kártalanítás felől – megegyezés hiányában – bíróság határoz. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapítására vonatkozó III. fejezetét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja, 20. § (1) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 6.§ (4) bekezdése, (5) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 § (3) bekezdése alapján határozta meg, és ezek alapján döntött a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokról és kötelezettségekről. A hatóság a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 11.§ (2) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27.§-a alapján rendelkezett az illetékes földhivatal megkereséséről, a határozatba foglalt vízvezetési szolgalom bejegyzése végett. Megállapítható, hogy a benyújtott dokumentáció alapján a vízilétesítmények kialakítása vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból a tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható és a tervdokumentáció megfelelt a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.§. (1) és 29. § (1) bekezdései és 30.§ (1) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 5. § (1) bekezdése és 11.§ alapján.
8 Az érintett közmű, és egyéb szolgáltatók nyilatkozataiban foglaltak betartására a hatóság e határozat rendelkező részében kötelezte az engedélyest. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) és (6) bekezdései alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2012. június 26.
dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
