ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda – Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
Iktatószám:
3357-2/2012.
Hiv.szám:
Előadó:
dr. Busáné/ Hornyán Sándor
Melléklet
nap: Tárgy:
KÜJ
KTJ
Győr – Önkormányzat- Móricz Zsigmond rakpart (Duna-korzó) átalakítása kapcsán ivóvízvezeték kiváltás - vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Győr-6
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) engedélyes kérelmének helyt ad, és a Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63. ) HP 21-11. sz. dokumentációja alapján Győrben, a Móricz Zsigmond rakpart (Duna-korzó) átalakítása kapcsán szükséges ivóvízvezeték kiváltásnak az ingatlannyilvántartásban a győri 6419/2., 6822., 6820. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat érintő megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. A./ Műszaki adatok: 1./Ivóvízvezeték kiváltása: Az árvédelmi védvonalnak a Belváros irányába nagyságrendileg mintegy 9 m-rel történő áthelyezésére, melynek során a jelenlegi NA500 ö.v. ivóvíz főnyomóvezeték az új védvonal 10 m-es védősávján belülre kerül, a fővezeték nyomvonalát át kell helyezni. Az érintett vízvezeték kiváltás a Móricz Zsigmond rakpart Teleki és Újkapu utcák közötti szakaszát érinti. Az új nyomvonal a Móricz Zsigmond rakparti NA300 elosztó vezetékkel párhuzamosan, attól építési távolságra (50 cm palásttávolság) kerül kiépítésre. A tervezett D560 KPE vezeték kezdőpontja (1. csomópont) és végpontja (4. csomópont) a meglévő NA500 ö.v. vezetékhez nagy mérettűrésű szűkítő csatlakozó idommal kapcsolódik. 2./Épül összesen: D560 KPE ivóvíz gerincvezeték
218,0 m
II. A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak szerint történhet. b./A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó rendszernek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő ivóvíz rendszerrel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. c./A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. d./Az elkészült létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyhez az engedélyesnek csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási terveit. e./A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 2./Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete előírásai: a./Vízi közmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között-védőcső hiányában-legalább 0,5 méter vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatorna vezeték fölött kell elvezetni. b./Az ivóvíz vezeték kiépítését követően vízvizsgálatot kell végeztetni, melynek eredményét az üzemeltetési engedélyezés során be kell mutatni az Intézetnél. 3./Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája előírásai: a./ A földmunkák csak régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők. b./ Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. c./A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) jogosult. d./Az esetlegesen előkerülő, helyben megőrzendő régészeti emlékekről gondoskodni kell. 4./Be kell tartani továbbá az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-7107-2/2011. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/3013/2011. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) K115101434 sz. nyilatkozatában, a ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. 2011. november 17-n kelt 3592/2011. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 0814-035/2011. sz. hozzájáruló nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez
2
szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr –6 számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 50.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) a 2011. szeptember 16-án előterjesztett kérelmében a Győrben, a Móricz Zsigmond rakpart (Duna-korzó) átalakítása kapcsán szükséges ivóvízvezeték kiváltás vízjogi létesítési engedélye kiadását kérte, melyhez a Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63. ) HP 21-11. sz. dokumentációját csatolta, az eljáró hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az érintett ingatlanokra bejegyzett vezetékjogok, illetve földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog jogosultját, a Győr-Szol Zrt.-ot ( 9024 Győr, Orgona u. 10.), a Győr-MosonSopron megyei Földhivatalt ( 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24.), az E.on Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.-ot (9027 Győr, Kandó K. u. 11-13.) az eljárás megindulásáról a 111873-3/2011. sz. iratában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (3) bekezdése alapján tájékoztatta. Az értesítés alapján nyilatkozatot a Győr-Moson-Sopron megyei Földhivatal ( 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24.) tett, aki az 1-216/2011. sz. iratában nyilatkozott, hogy a tárgyi beruházással kapcsolatos kifogást nem emel, tekintettel arra, hogy a győri 6820., 6822., és 6419/2. hrsz. alatti ingatlanokon földmérési alappont nem került elhelyezésre. A kérelmező a hatóság eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat a meghosszabbított határidőn belül az eljárás során csatolta. A hatóság a jelen határozatát a Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63. ) HP 21-11. sz. dokumentációjára, a Pannon Víz Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség Ü/2012/18. sz., 2012. január 31-én kelt, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-7107-2/2011. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/3013/2011. sz., a Magyar Telekom MSZI 9250111-36305870-2/2011.sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) a K115101434 sz. nyilatkozatára, Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 14-297/2011. sz. nyilatkozatára, a ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. 2011. november 17-én kelt 3592/2011. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 0814-035/2011. sz. hozzájáruló nyilatkozatára alapozta. A hatóság megállapította, hogy a tárgyi beruházással érintett ingatlanok mindegyikének tulajdonosa az engedélyes, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete a 6832-2/2011. sz., a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a
3
410/4432/1/2011. sz. állásfoglalásában hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg, A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a hivatkozott számú állásfoglalásaiban megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény (Kötv) 19 § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A 22 § (1-2) bekezdése szerint a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét-a jelenlegi adataik szerintelsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv 7 § 21. pontja szerint a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv.22 § (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20 § (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásnak költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a 19 § (3) bekezdés értelmében a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A 23 § (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben az Iroda álláspontja az irányadó. Amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni a Kötv. 24 § alapján. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 82 § (1) bekezdés, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001 (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében intézkedett Győr Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága nyilatkozatának beszerzéséről a tárgyban, hogy a tárgyi tervdokumentációkban foglaltak megfelelnek-e a tűzvédelmi szabályokban foglaltaknak. Győr Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága az O-10/2011. sz. iratában megállapította, hogy a tervezett vízellátás kialakítása megfelel a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet 5.rész I/5 fejezet 5.2. és 5.3. szakaszában foglaltaknak. A kérelem vízgazdálkodási, vízvédelmi, jogi és természetvédelmi tárgyú vizsgálata és a hiánypótlási eljárás lefolytatása után megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. Az érintett terület nem országosan védett, és nem része sem az Országos Ökológiai Hálózatnak, sem a Natura 2000 hálózatnak. A tervezett tevékenység tájképi értéket nem veszélyeztet, a tájhasználatot nem befolyásolja károsan. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból, a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható, a vonatkozó engedély kiadható. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajés rezgésvédelmi és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők, az alábbi szakterületi megállapítások szerint:
4
Hulladékgazdálkodás: Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A létesítés során építési-bontási (műanyag, bitumenkeverékek, talaj és kövek, beton) és csomagolási hulladékok keletkezése várható, melyek kezelése megoldott. Az üzemelés során hulladékok képződésével nem kell számolni. A tevékenység felhagyása A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. Levegőtisztaság-védelem: A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működés során, ill. az esetleges karbantartás alatt légszennyező hatás nem lesz érdemi. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zaj- és rezgésvédelem: A közmű megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. Természet- és tájvédelem: A beruházási terület nem védett és nem része sem a Natura2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A beruházás táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2012. április 02. Németh Zoltán s.k. igazgató
5
