ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni G:\Levego\2013\VargaLa\478-21.doc A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
nap:
478-21/2013.
Hiv. szám:
-
Varga Lajosné / Perjés Katalin
Melléklet:
-
KÜJ:
102042153
KTJ: 101723607
Tárgy: Környe, Bridgestone Tatabánya Kft. Tatabánya Ipari Park gumiabroncsgyár létestésének – II. ütem – környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bridgestone Tatabánya Kft. (2851 Környe, Kőhíd u.1. statisztikai azonosító jel: 13534776-2211-113-11) részére, a Tatabánya Nyugati Ipari Park, Környe 3808/2 helyrajzi számú területen, 13.000 gumiabroncs/nap kapacitású gumiabroncsgyár létesítésére (II. ütem) – az EDICON Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1122 Budapest, Határőr út 39.) által készített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján – környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: 1. A tevékenység megnevezése: Személy- és kisteherautó gumiabroncs gyártása, napi 13.000 db mennyiségben. 2. A létesítmény elhelyezkedése: Környe, 3808/2 helyrajzi számú ingatlan. 3. A fejlesztés célja: Napi 13.000 db radiál gumiabroncs előállítása személyautókra és kisteherautókra, az európai autópiac igényeinek kielégítésére. 4. A létesítmény alapadatai: Az új gyár alapterülete: 101.063 m2. Bruttó szintterülete: 115.074 m2 . Telekméret (a két gyár együttesen): 65.9115 m2. Az előállított késztermék, gumiabroncs mennyisége: 13000 db/nap Késztermék mennyisége: 111 t/nap Felhasznált nyersanyag mennyisége: 700 t/nap Parkolóhelyek száma: 101 db. VOC felhasználás: 4,2 t/év. Technológiai tüzelő berendezések bemenő hőteljesítménye: 20 MW.
455.0000 db/év. 38.675 t/év. 40.900 t/év.
5. A tervezett technológia: A gumiabroncs gyártása különböző tulajdonságú rétegek összevulkanizálásával történik.
2 A rétegek a következők: futófelület, vállrész, oldalfal, perem, szövetbetét, acélöv, belső légzáró réteg. A tervezett „együtt extrudálásos”, azaz a melegen sajtolásos gumiabroncs gyártási technológia eredményeképpen a környezeti kibocsátások és ezek közt is elsősorban a VOC (illékony szerves szénhidrogén) kibocsátás a hagyományos gumiabroncs gyártási technológiáknál szokásos VOC kibocsátás 10-20%-ára csökken. A technológia főbb lépései: 1. Nyersanyagok fogadása, alapanyagok minőségének ellenőrzése, bemérése, tárolása 2. Keverés, a természetes nyers gumi és a szintetikus gumik szétmorzsolása, gyúrása, őrlése után a kimért alapanyagok keverése. 3. Kalanderezés, szalagvágás - a keverőből kiérkező gumi lapokat acél kalander hengereken vezetik keresztül, a megkívánt vastagság elérése céljából. 4. Peremgyűrű és oldalfal készítése. 5. Köztes termékek extrudálása. 6. Gumiabroncs összeépítése , a gumiabroncs fő részeinek, a futófelületének, oldalfalnak, belső rétegeknek az összeépítése, azaz a „zöld köpeny” kialakítása 7. Hőkezelés, vulkanizálás az összeépített zöld köpeny hőkezelése során a kerék gumielemeinek szilárdsága eléri a megkívánt értéket. 8. Minőség-ellenőrzés, először automata ellenőrzés történik, majd egyesével, kézzel is ellenőrzik a termékeket. 9. Javítás, kisebb esztétikai hibák kijavítása csiszolással, festéssel. 10. Késztermék raktározása. 11. Csomagolás, kiszállítás. III. Környezetvédelmi előírások: 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 1.1. A technológia kiválasztása és telepítése során, a kibocsátott oldószerek elvárható szintű minimalizálására kell törekedni, összhangban a munkaegészségügyi és környezet-egészségügyi előírásokkal. 1.2. A technológiák energiamérlegén (hőcserélők, stb.) belül előnyben kell részesíteni a kevesebb fosszilis tüzelőanyag igényű, kisebb emissziójú, nitrogénoxid-szegény és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátó technikákat. 1.3. Az üzembe helyezésig az engedélyesnek a telepítendő légszennyező pontforrásokra vonatkozóan jogerős levegővédelmi engedéllyel kell rendelkezni, amelynek érdekében a meglévő levegővédelmi engedély módosítását kell kérni a jogszabályban előírt tartalommal, ezt követően a légszennyező pontforrásokat a levegővédelmi engedélyben előírt tartalommal és megadott technológiai kibocsátási határértékek mellett kell üzemeltetni. Az új légszennyező pontforrásokat –amennyiben lehetséges - a meglévő technológiákhoz javasolt besorolni. 1.4. A levegővédelmi engedélyben előírásra kerülő határértékek az üzemeltetés megkezdésétől számítva betartandóak, amelyet - maximális kapacitású üzemmenet mellett fél éven belül - méréssel igazolni kell. 1.5. A gumikeverékek előállítása, a gyártásközi vágási és a késztermék utómunkálatai során megfelelő leválasztó- és szűrőberendezések alkalmazásával minimalizálni kell a szilárd, korom és egyéb légszennyezőanyagok kibocsátását, amelyet az üzemeltetés során a fenti berendezések rendszeres, szakszerű karbantartásával kell biztosítani. 1.6. A gyártáshoz szükséges alapanyagok a tárolások során nem okozhatnak panaszra okot adó diffúz légszennyezést, ezért a tárolókat zárttá kell tenni, illetve a szél általi kihordás ellen megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni. 2. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 2.1. A tervezett létesítmény végleges használatbavételét, követően a tényleges környezeti zajkibocsátást, a zajvédelmi hatásterület lehatárolásával 60 napon belül mérési jegyzőkönyv benyújtásával igazolni kell. 2.2. Amennyiben a lehatárolt zajvédelmi hatásterületen belül védendő területek, épületek vannak, úgy a létesítményre az üzemeltetőnek zajkibocsátási határértéket kell kérni a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése alapján.
3 3. Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból: 3.1. A tervezett fejlesztéshez kapcsolódó, alábbi létesítmények kialakítása vízjogi engedély köteles tevékenység: kazánházi vizek kezelése (ionmentesítés), a vízkezelés során keletkező magas sótartalmú használtvizek szükség szerinti kezelése, szennyvíz- és csapadékvíz előtisztító műtárgyak (olaj-, iszap- és zsírfogók) beépítése - az építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével -, amely vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell benyújtani a Felügyelőségre, a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül3.2. A telephelyi és Ipari Parki csapadékvíz-elvezető csatornán keresztül a Szent György patakba bevezetett és az előtisztító műtárgyakon megtisztított csapadékvizek minőségének az alábbi kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie: pH: 6 – 9,5 KOIk: 75 mg/l összes lebegő anyag: 50 mg/l összes szervetlen nitrogén, öNásv: 20 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 5 mg/l szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): 5 mg/l 3.3. A közcsatornába bebocsátott szennyvizeknek az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelniük: pH: 6,5 - 10 KOIk: 1000 mg/l BOI5: 500 mg/l összes nitrogén, öN: 150 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 100 mg/l összes só: 2500 mg/l 10’ ülepedő anyag: 150 mg/l szerves oldószer extrakt (zsírok, olajok): 50 mg/l 3.4. A tevékenység végzése során a felszín alatti vizek veszélyeztetettsége nem állhat fenn. A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni. A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a felszín alatti vizek védelmét. 4. Hulladékgazdálkodási szempontból: 4.1. Az építés során hulladékok képződnek, melyet környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről feljogosított hulladékkezelő szervezetnek való átadással gondoskodni kell 4.2. Az építési tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékokról az 1. számú melléklet szerinti csoportosításban az építési hulladék nyilvántartó lapot, és azt a használatbavételi eljárásig be kell küldeni a környezetvédelmi hatósághoz. (Az adatlap az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete). 4.3. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, további kezelésére vonatkozóan a jogszabály előírásait kell betartani. A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 4.4. Az engedélyesnek, mint hulladéktermelőnek a veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyűjteni, csomagolni, címkézni és bizonylatokkal ellátni a hulladék gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során. 4.5. Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 4.6. Az engedélyesnek, ha a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására,
4 közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 4.7. A technológiából keletkező újrahasznosítható hulladékokat csak olyan hulladékkezelőknek adhatja át, melyek az adott hulladékok hasznosítására, kezelésére - a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha az engedélyes a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti. 4.8. Az engedélyesnek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást kell vezetnie.. 4.9. Az engedélyesnek a nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kódszámok alapján kell vezetni. 4.10. Az engedélyesnek a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot kell szolgáltatnia, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 4.11. Ha a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként, illetve termékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a gazdálkodó szervezet a melléktermék jogszabályi feltételeknek való megfeleléséről a melléktermék képződését vagy előállítását követő 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot. 4.12. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a melléktermékről meghatározott tartalommal nyilvántartást vezet. 4.13. Az engedélyes az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni 4.14. A próbaüzem leteltét követően (a használatbevételtől számított max. 1 év) a keletkezett hulladékokról összefoglaló jelentést kell beküldeni, melynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 4.15. Anyagmérleg, hulladék mérlegek, EWC számonként a felhalmozott hulladék készletek, elszállított mennyiségek, átvevő neve, KÜJ és KTJ száma, az előkezelt hulladék végső kezelőjének KÜJ és KTJ száma, kezelési kódja. 4.16. Az engedélyesnek a próbaüzem tapasztalati alapján az összefoglaló jelentéssel együtt hulladékcsökkentési tervet kell benyújtania, a tárgyévet követő év március 1-ig, amelyet évente felül kell vizsgálni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: a tárgyévben elért hulladékcsökkentésre vonatkozó eredményeket, adatokat, a csökkentés érdekében megtett intézkedéseket, anyagi és technológiai ráfordításokat. 4.17. A porleválasztók szűrőinek eldugulásakor a berendezést le kell állítani, és a szűrőt vagy szűrőbetétet ki kell cserélni, azt hulladékként kell kezelni 4.18. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést –a kárelhárítás egyidejű megkezdésével- az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 4.19. A tevékenység felhagyása során a telephelyen lévő összes hulladékot át kell adni hulladékkezelésére engedéllyel rendelkező kezelőnek. IV. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Komárom - Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XII-R067/00036-4/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez közegészségügyi szempontból hozzájárul. Környe Község Jegyzője a 128-4/2013.számon a következő állásfoglalást adta: A Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez helyi környezet és természetvédelmi szempontból hozzájárul
5 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/197-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda a FED/01/147-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Bridgestone Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 hrsz-ú területen a meglévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati ügyében indult szakhatósági eljárást megszüntette. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06/D/EP/00052-2/2013.számon a következő állásfoglalást adta: A Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja az alábbi kikötésekkel: -A gumiabroncsgyár bővítésének építési engedélyezési eljárás fázisában előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a beruházással érintett terület régészeti érintettségét egyértelműen tisztázza, valamint az elvégzendő régészeti feladatok idő-és költségvonzatait tartalmazza, Az előzetes régészeti dokumentáció készítésével kapcsolatban fel kell venni a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeummal (1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.) Az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végző szervnek- a beruházóval kötött szerződés megküldésével- be kell jelenteni az Örökségvédelmi Hivatalnak. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a XIV-G-033/5499-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Bridgestona Tatabánya Kft. (2851 Környe, Kőhíd u. 1.) Környe 3808/2 helyrajzi számú földrészleten a meglévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez szakhatóságként hozzájárul. V. Az engedély e határozat jogerőre emelkedését követően 10 évig hatályos. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 825.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 6.750,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás A Bridgestone Tatabánya Kft. (2851 Környe, Kőhíd u.1.) megbízásából az EDICON Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1122 Budapest, Határőr út 39.) környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, a Tatabányai Ipari Parkban gumiabroncsgyár létesítésére (II. ütem). Kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésének megfelelően megfizette az 1.650.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány nem felel meg a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 6.,7. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. – zajvédelmi, levegőtisztaságvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból –, ezért hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság az eljárás megindulásáról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket)15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól
6 szóló 1995. évi LIII. tv. 98. § (1) bekezdése alapján – és a közmeghallgatásról értesítette a társadalmi szervezeteket, illetve megjelentette Komárom-Esztergom Megye 24 óra című napilapjában. A nyilvánosság bevonása érdekében a hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak, illetve a 24. § (6) bekezdésének megfelelően az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában, és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére. A hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. §-ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A Felügyelőség a kiegészített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A végezni kívánt tevékenység a R.3. mellékletének 50. pontja alá tartozik (Gumikeverék-gyártó ,feldolgozó üzem), mivel a tevékenységre vonatkozó küszöbértéket (20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától ) önmagában is meghaladja a II. ütemű üzem kapacitása (40.900 t/év). A Bridgestone Tatabánya Kft. Tatabánya és Környe között elhelyezkedő Tatabánya, Nyugati Ipari Park környei területén egy 13.000 személygépkocsi gumiabroncs/nap kapacitású gumiabroncsgyár létesítését tervezi. Az üzem Környe 3808/2 helyrajzi számú, Tatabánya - Környe Ipari Park területén (a meglévő gyárral egy ingatlanon) található. Tatabányától nyugatra 1500 méterre, Környe központi belterületétől északra 2500 mre, a legközelebb eső kertvárosi családi házak (Szentgyörgypuszta) kb. 400 méterre találhatók. A telek területe: 659.000 m 2 , művelési ág: kivett beruházási terület. Az Ipari Parkba tervezett új gumiabroncsgyár gyártócsarnoka közvetlenül a meglévő gyár mellett épül fel. Az új gyár alapterülete: 101063 m2 , bruttó szintterülete 115.074 m2. A meglévő gyár két szintes iroda-öltöző épülete észak-keleti irányba bővül. Az új gyártócsarnok dél-keleti oldalfalához csatlakozóan gépészeti funkcióval két építmény létesül. A telep észak-keleti részén három db technológiai építmény létesül. Ezek az alábbiak: por és olaj hulladék tároló, kén és veszélyes anyag tároló, cement ház. Az üzemszerű működés megkezdésének tervezett időpontja: 2016. Az új gyár építése során 101 db személygépkocsi parkoló építése szükséges, az új gyár parkoló igénye 300 db, de a meglévő 350 gépkocsi parkolóból 151 parkoló elégíti ki a meglévő gyárat, 199 db már az új gyár igényét szolgálja ki. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői (a környezet igénybevételek és kibocsátások adatai): 1. Felszíni vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból: Vízellátás: A tervezett létesítmény vízellátása az Ipari Park ellátását biztosító, meglévő NA300-as gerincvezetékre történő csatlakozással fog történni. A közüzemi ivóvízhálózatról tervezett az üzem szociális, technológiai és tüzivíz igényeinek ellátása. A jelentősebb mennyiségű ipari célú vízfogyasztás a kapcsolódó gőzfejlesztési és hűtési műveleteknél jelentkezik. A hűtési műveletnél felhasznált víz jelentős hányada párolgás révén távozik a környezetbe. Várható napi vízigény 624 m3, amelyből a technológiai vízigény 600 m3/nap. Vízhasználatok: A kazánházban a fűtési rendszer feltöltésére és a hűtővíz pótlására lágyított vizet terveznek használni. Az oltóvíz biztosítására a tervezett épület köré föld feletti tűzcsapokkal ellátott körvezeték létesül, melynek kapacitása a II. ütemű üzem tüzivíz igényét is el tudja látni. Szennyvíz: A kommunális szennyvíz várható mennyisége azonos a szociális-kommunális célra felhasznált víz mennyiségével (24 m3/nap). A képződő kommunális szennyvíz közvetlenül az Ipari Parkban üzemelő szennyvízcsatorna hálózatba kerül. A kialakítandó étteremnél keletkező zsíros szennyvizek előkezelésére zsírfogó műtárgyak épülnek. Az üzemben a gumiabroncs-gyártási technológiának megfelelően szennyezett vizek csak kis mértékben keletkeznek, a padlózat és üzemi területek tisztítása során keletkező szennyvizek olajjal szennyeződhetnek. Jelentősebb mennyiségű ipari szennyvíz keletkezik a hűtővíz pótlására használt ionmentesített víz előállítása során. A keletkező hulladékvíz sótartalmának csökkentése érdekében az új üzem telepítése során a kisebb szennyezettségű szennyvizet generáló ionmentesítési technológia kerül alkalmazásra. Csapadékvizek:
7 Az épület csapadékvíz elvezetését gravitációs, a homlokzaton kialakított esőcsatorna elvezető rendszerrel oldják meg. A tervezett parkoló bővítés során keletkező többlet szennyvizet a meglévő olaj- és iszapfogó kezelni tudja. A csapadékvíz egy részével töltik a tűzivíz tartályt, a fölösleges csapadékvíz a telken kívüli zárt csatornán keresztül a Szent György patakba kerül. Az előírások 2. pontjában a vízfolyásba kibocsátott csapadékvizek minőségi előírásai a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint kerültek meghatározásra. A kibocsátott csapadékvíz befogadója a Szent György patak, mely az állandó és időszakos vízfolyásokról, a VITUKI Kht. által készített összeállítás szerint időszakos vízfolyásnak minősül, ezért a csapadékvíz kibocsátásra a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19/A. § alapján a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 3. kategóriájú, az időszakos vízfolyás befogadókra vonatkozó határértékek kerültek előírásra. Az előírások 3. pontjában a közcsatornába bevezetett szennyvizek kibocsátási határértékei a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete alapján kerültek megállapításra. Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból: Létesítés: A tervezett létesítmény létesítése során a kivitelezési munkák jelentős talajmunkákat nem igényelnek, szabályos és ellenőrzött végrehajtásával a felszín alatti vízre gyakorolt hatások nem jelentősek. Üzemeltetés: A gyár működtetése során a felszín alatti vízre gyakorolt hatások semlegesnek tekinthetők. Az ivóvíz hálózat és a keletkező szennyvíz az ÉDT. Zrt, által üzemeltetett ivóvíz vezetékről biztosított, illetve a csatornahálózatra vezetődik. A várható napi vízfogyasztás 624 m3 (156900 m3/év), melyből 600 m3 (148500 m3/év) technológiai vízigény. A keletkező csapadékvizek olaj- és iszapfogó műtárgyon keresztül vezetve kerül a felszíni befogadóba. A felületek burkoltak, a tartályok körül kármentők biztosítják a felszín alatti víz és talajszennyezés kizárását. Havária esetén kármentesítő eszközökkel biztosítják a káresemény gyors felszámolását. Felhagyás: A felszín alatti vízre gyakorolt hatások tekintetében a létesítéshez hasonló hatásokkal kell számolni. Hatásterület: Környe 3808/2 hrsz, Környe 0317hrsz: Szent György patak a csapadékvíz bevezetésétől a Patári patakba való bekötésig. Felszín alatti monitoring rendszer: A telephelyen jelenleg nincs kiépítve monitoring rendszer. Mivel a terület földtani felépítéséből adódóan (oligocén agyag rétegek) és a tervezett tevékenység végzése során sincs a felszín alatti vízbe történő kibocsátás, bevezetés, ezért ennek kiépítése nem szükséges. Tartályok: A meglévő olajtároló területén (üzemcsarnok ÉK-i végénél) a meglévő 3 db 30 m3-es tartályok mellett további 3 db tartály, kármentővel és műszaki védelemmel ellátva kerül kiépítésre. A tervezett tevékenységnek a felszín alatti vízre gyakorolt hatása nem tekinthető jelentősnek, vízgazdálkodási érdeket nem sért. A vízigényük kielégítése az ÉDT. Zrt. által üzemeltetett hálózatról biztosítható, a keletkező szennyvíz elvezetése az ÉDT. Zrt. hálózatára történik. A tűzivíz ellátás tűzcsapokkal biztosított. A felszín alatti víz állapotának nyomon követésére szolgáló monitoring rendszer kiépítése a terület földtani felépítéséből adódóan nem indokolt. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Környe-Tatabánya a 3. sz Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik, a telephely Ipari Parkban helyezkedik el. Létesítés: A létesítés során a munkagépek és szállítójárművek légszennyezésével - az építkezési területen és szállító járművek útvonala mentén egyaránt - lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. Üzemelés: Az üzemelés során a közlekedésből, alapanyag és késztermék szállításából, illetve a létesítmény légszennyező technológiájából eredő kibocsátással kell számolni. A tevékenység felhagyásakor az építésnél felsorolt, ideiglenes légszennyezéssel lehet számolni.
8 Jelen beruházásnál nem a meglévő gyárban beépített teljesen automatikus működésű BIRD technológia kerül alkalmazásra, hanem az úgynevezett együtt extrudálás, azaz a melegen sajtolásos technika. Ennél az eljárásnál is csak minimálisan használnak fel oldószeres cement-anyagot a gumiabroncs összeépítése során. Ezen eljárás során a gumiabroncs rétegek közül az egyik még melegen kerül a másik rétegre, így nem használnak, a hagyományos gumiabroncs készítési technológiánál megszokott tapadásjavítást elősegítő cement-anyagot, ill. csak kis mértékben, a „zöld köpeny” kisebb javításának céljából. A gumiabroncs festésénél oldószeralapú festéket használnak. 15 db légszennyező pontforrást terveznek megvalósítani. A légszennyező pontforrások közül 2 db a fűtés, technológiai hő előállításhoz, 6 db az alapanyag keveréshez, 6 db a gumiabroncsok vulkanizálásához és 1 db utómunkálati területhez tartozik. A gumiabroncs alapanyagaként a bekeverés műveleténél esetlegesen felhasznált illékony szerves vegyületet tartalmazó anyagok nem tekinthetők szerves oldószernek, mivel a keverés során a felhasznált anyagok alapvetően kémiai átalakuláson mennek keresztül és nagyrészt beépülnek a köztes terméknek minősülő nyers gumilapokba, és a végtermékben is megmaradnak. A fentiek alapján az alábbi munkafolyamatoknál történik oldószer felhasználás: Zöld köpeny köztes javításánál: 0,2 t/év Gumiabroncs festéséhez használt anyagokban levő oldószer: 2 t/év Heptán oldószer felhasználás a késztermék javítás és minőség ellenőrzés során: 2 t/év. Összes oldószer felhasználás éves szinten: 4,2 t. A tevékenység nem tartozik a 10/2001. (IV. 19.) KöM (a VOC) rendelet hatálya alá. Az illékony szerves anyagok egy része a teremszellőzéssel, diffúz módon távozik a szabadba. A tervezett pontforrások kibocsátási adataira (emissziók és koncentrációk) vonatkozóan a hasonló technológiával működő meglévő gyár mérési adatai adtak útmutatást. A mellékletként benyújtott, meglévő telephely egyes légszennyező pontforrásainak mérési eredményei alapján a pontforrásokon keresztül az alapanyag keverésnél szerves szénhidrogének: ecetsav, propionsav, toluol, xilol, acetaldehid, metil-izobutil-keton és por szennyezőanyagok, az impregnálásnál pedig formaldehid, acetaldehid és aceton légszennyezők távoznak. A tűzelőberendezéseknél NO2, CO és CO2 légszennyező anyag kibocsátás várható. A bemutatott számítás alapján az új gyár becsült éves NOx terhelése 21.1 tonna, a két gyár együttesen 28.8 tonna. A CO kibocsátás éves terhelése az új gyár esetében 5.3, együttesen 5.5 tonna. A CO2 becsült éves terhelése 20576 tonna, együttesen a két gyár 29365 tonna. Szilárd, nem toxikus anyag becsült éves terhelése 1.7 tonna, együttesen a két gyár 2.9 tonna. A terjedésszámítás és hatásterület lehatárolás során a legkedvezőtlenebb esetet vették figyelembe, azaz a teljes szilárd anyag PM10 formában van jelen, és az NOx teljes mennyisége NO2 formában van jelen. A lehatárolást a 306/2010. Korm.rendelet 2.§ 14. pontja szerinti „a” és „b” pont szerint is elvégezték. Az „a” pont szerint a hatásterület az a terület, ahol a pontforrás maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltségi változás az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb, a „b” pont szerint a hatásterület az a terület, ahol a légszennyezettség növekedése a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb. A kibocsátott szennyezőanyagok terjedésvizsgálatának eredményei alapján közvetett hatásterület került meghatározásra, az alábbiak szerint: a CO szennyező anyag esetében mindkét számítási módszer szerint 0 m a hatásterület, PM10 szennyező anyag esetében a hatásterület az „a” módszer szerint 210 m, „b” módszer szerint 160 m. NO2 szennyező anyag tekintetében a hatásterület az „a” módszer szerint 480 m, míg a „b” módszer szerint 360 m. A benyújtott dokumentáció transzmissziós modellszámítása alapján megállapítható, hogy a telephely tekintetében a megvizsgált pontforrások és anyagok (szállópor, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) viszonylatában a közvetett hatásterületnek a levegőminőségi immissziós határértékek és a légszennyező anyagok által okozott terhelés összehasonlítása alapján 480 m sugarú kör terület tekinthető, azaz a létesítmény hatásterülete a vizsgált szennyező anyagok közül a legnagyobb hatásterület értéke, 480 méter a kibocsátó pontforrások súlypontjától számítva. A hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti:
9 Környe 3808/2, 0247/3, 0247/6, 0247/7, 0247/8, 0307/3, 037/4, 0307/5, 0247/4, 0247/5, 0242/8, 0242/25, 0242/23, 0242/21, 0242/19, 0242/15, 0224/5, 0235/1, 0235/2, 0218/7, 0219, 0220, 0307/6, 0312/3, 0221, 0218/8, 0311/3, 0307/7, 0316/1, 0316/2, 0313/6. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Tatabánya-Környe Ipari Park 3808/2 hrsz. szám alatti gumiabroncsgyár tervezett II. ütemére vonatkozóan benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció bemutatja a tervezési terület jelenlegi zajállapotát. A korábban elvégzett mérési eredmények alapján a legközelebbi Környe-Szentgyörgypuszta családiházas lakóterületén a vonatkozó előírásoknak megfelelő zajterhelési határértékek teljesültek. A tervezett új létesítmény működése során az épületen belüli technológia, valamint a szabadban levő légtechnikai, hűtéstechnikai egységek valamint a telephelyen belüli anyagmozgatás, járműforgalom zajával kell számolni. A várható zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján számítás útján került lehatárolásra Környe községönkormányzata 4/2004(VII.07.) számú rendeletével elfogadott „Környe Ipari Park építési szabályzata és szabályozási terve” szerinti területi kategóriáknak megfelelően. A számítás alapján megállapítható, hogy a legközelebbi védendő épületeknél a zajkibocsátás megfelel a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásainak, azonban a szentgyörgypusztai lakóépületek egy része a zajvédelmi hatásterületén belül van A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. 4. Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: A létesítés szakaszában keletkező hulladékok: Hulladék megnevezése EWC kódszáma Mennyisége (t) Beton hulladék 170101 30 Papír-karton csomagolási hulladékok 150101 20 Műanyag csomagolási hulladékok 150102 15 Fa csomagolási hulladékok 150103 15 Fém csomagolási hulladékok 150104 6 Veszélyes anyagokkal maradékként tartalmazó vagy azokkal 150110* 3 szennyezett csomagolási hulladékok Tégla 170102 15 Fa 170201 Vas és acél 170405 12 Fémkeverékek 170407 6 Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok 170409* 2 Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 170411 7 Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 170604 9 03-tól A telepítés során keletkező hulladékok – környezetvédelmi szempontból megfelelő – gyűjtéséről és elszállításáról, illetve azok ellenőrzéséről a beruházó a kivitelezőkkel kötendő szerződésekben rendelkezik. A létesítés során ténylegesen keletkező hulladékokról a megvalósulást követően benyújtják a felügyelőségre az építési-bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékkezelők átvételi igazolását. Működés: A II. ütemben megvalósuló gumiabroncs gyárban 13.000 db gumiabroncs gyártását tervezik, amely évente 4.550.000 db késztermék előállítását jelenti. Ez 38675 tonna készterméknek felel meg, amelynek gyártásához 40900 tonna nyersanyagot használnak fel. Az üzem -II.ütem- működése során keletkező hulladékok: A technológiai hulladék mennyisége: 2225 tonna/év, ami a felhasznált alapanyag mennyiség 5,44 %-a. Egyéb segédtechnológiák és szolgáltatás hulladékainak mennyisége: 1330 t/év.
10 A fenti adatokból számolva egy darab átlagosan 8,5 kg tömegű gumiabroncs gyártása során 0,78 kg hulladék keletkezik. Az I. ütem 2011. évre vonatkozó anyagmérlegéből számítva egy darab átlagosan 10,9 kg tömegű gumiabroncs gyártása során 1,2 kg hulladék keletkezett. A II. ütemben a hosszú távú üzemelés során várhatóan alacsonyabb fajlagos hulladékképződési arányt érnek el, mint az I. ütemnél megadott érték. A keletkező hulladékok megnevezése, a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti EWC kódszáma és mennyisége (csökkenő mennyiségi sorrendben megadva): Hulladék megnevezése Termékként tovább nem használható gumiabroncsok (vulkanizált gumiabroncs hulladék) Közelebbről nem meghatározott hulladékok (kezeletlen technológiai gumihulladék) Műanyag csomagolási hulladékok Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Fa csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Papír-karton csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok Veszélyes anyagokkal maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Vasfémek Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Műkorom Étolaj és zsír Nem-vas fémek Hulladék műanyagok (technológiai hulladék) Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Fém csomagolási hulladékok Papír és karton Feldolgozott textilszál hulladékok Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól Elhasznált viaszok és zsírok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Közelebbről nem meghatározott hulladékok (technológiai hulladék) Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok Egyéb elemek és akkumulátorok Elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítve gyűjtött elektrolit Összesen:
EWC kódszáma 160103
Mennyiség t/év 1732,3
070299
777,0
150102 130502* 150103 161001* 130508*
352,0 95,4 79,2 66,4 65,5
200301
63,6
150101 070214* 150110*
62,2 53,6 52,7
160117 130205*
38,1 26,5
061303 200125 160118 070213 150202*
21,0 20,2 16,9 7,0 6,6
150104 200101 040222 160214
6,0 5,6 2,9 0,8
120112* 080317* 150111*
0,7 0,6 0,6
160506*
0,6
070199
0,5
080111*
0,2
160605 160606*
0,2 0,1 3555,0
11 A hulladékok keletkezési technológiáinak és gyűjtési módjának részletezése: Az anyagfogadást követően betárolják az anyagokat és egyes beérkező szállítási egységek bontását végzik, amelynek során (egy utas és több utas) csomagoló anyag hulladékok keletkeznek. Nem veszélyes hulladékok a sérült raklapok, amelyek az anyagmozgatás során törések, sérülések révén keletkeznek (EWC 15 01 03), valamint a bontásnál keletkező papír és karton (EWC 15 01 01), továbbá műanyag (EWC 15 01 02) csomagolóanyag hulladék. Veszélyes hulladékok a veszélyes anyagokkal szennyezett göngyölegek (EWC 15 01 10), amelyek ugyancsak a bontásnál és esetlegesen a beérkező egységek sérülése során keletkeznek. A csomagoló anyag hulladék túlnyomó részben az alapanyagok bemérése során keletkezik. A hulladék részben veszélyes, részben nem veszélyes csomagoló anyag (műanyag, papír göngyölegek – veszélyes csomagolási hulladék – EWC 15 01 10). A veszélyes és nem veszélyes hulladék keveredésének elkerülése érdekében ezek veszélyes hulladékként vannak gyűjtve és kezelve. Mérés során továbbá alapanyag maradékok keletkeznek, melyeket teljes mértékben megpróbálnak visszaforgatni, így a technológiából alapanyag hulladék nem keletkezik. Takarításból származó minimális hulladék mennyiséget pedig veszélyes hulladékként (EWC 07 02 14) gyűjtik és kezelik. A keverés során az aránylag nagy mennyiségben, töltőanyagként használt szénporból termelési selejt keletkezik, azt a helyszínen visszaforgatják. A nagy terheléseknek kitett keverők működtetésénél alkalmazott kenőolajokból származó használt kenőolajok, ugyan nem a gyártási technológia közvetlen hulladékai, de az olajok hűtő, kenő, tömítő feladata következtében a termelő folyamat közvetlen részesei, amelyek mennyisége, így a hulladékolajok mennyisége is a termék mennyiséggel közvetlenül arányos. A gumi előállításához használt olajok maradékai (EWC 13 02 05) képezik a keverés során keletkező hulladékok harmadik fajtáját, melyet a Kft. hulladékhasznosítónak ad át. Az esetlegesen keletkező gumihulladékot (EWC 07 02 99) anyagában történő hasznosításra küldik a hulladék kezelőjének. Különböző frakciókban gyűjtik a gumihulladékot, ezzel is elősegítve az anyagában történő hasznosítást. A telephelyen előkezelést, darálást végeztetnek a szállítás hatékonyság növelésének érdekében. A kalanderezés és vágás során esetlegesen keletkező gumihulladékot nagy részben visszaforgatják, amit nem lehet visszaforgatni, azt hasznosításra küldik EWC 07 02 99 jelű hulladékként. A perem gyűrű és oldalfal készítésénél az esetlegesen keletkező gumihulladékot nagy részben visszaforgatják, amit nem lehet visszaforgatni, azt hasznosításra küldik (EWC 07 02 99), továbbá sodrony hulladék keletkezik (EWC 07 02 99), melyet külön gyűjtenek. Az extrudálás és gumiabroncs összeépítés során az esetleges keletkező hulladék festékanyagot veszélyes hulladékként (EWC 08 01 11) kezelik. A gumihulladékot nagy részben visszaforgatják, amit nem lehet visszaforgatni, azt hasznosításra küldik (EWC 07 02 99). A hőkezelés és vulkanizálás során keletkező vulkanizált gumiabroncs hulladékot (EWC 16 01 03) anyagában történő hasznosítás céljából adják át hulladékkezelőnek. A minőség-ellenőrzés során kis mennyiségű gumihulladék keletkezik, amikor a sorját és az egyéb gumi szennyezést távolítják el a felületről, további szilárd hulladék a hibásnak minősített selejtes kerekek. A tisztításnál keletkező oldószert tartalmazó törlő anyagok (EWC 15 02 02) veszélyes hulladéknak minősülnek. Minimális mennyiségben veszélyes hulladékként megjelenik a használt szappanozó folyadék (EWC 16 10 01), ami a gumiabroncs felnire való felhelyezést segíti elő. A kisebb esztétikai hibák javítása során keletkező hulladékok: - csiszolóanyagok (javítás – veszélyes hulladék, EWC 12 01 21); - vegyszerrel szennyezett törlőanyagok (teszt labor – veszélyes hulladék, EWC 15 02 02); - vizes bázisú festékhulladék (javítás – veszélyes hulladék, EWC 08 01 11); - nem veszélyes vulkanizált gumihulladék, melyet anyagában történő hasznosításra küldenek (nem veszélyes hulladék, EWC 16 01 03). Az alapanyag laborban keletkező hulladékok: - vulkanizálatlan (EWC 07 02 99) és vulkanizált (EWC 16 01 03) gumihulladék – nem veszélyes; - fém (EWC 16 01 18) és textil (EWC 04 02 22) anyag; - műanyag csomagolási hulladék (EWC 15 01 02); - szerves és szervetlen vegyszer hulladékok (EWC 16 05 06*); - szappanos folyadék (EWC 16 10 01*). Ezen kívül a késztermék raktározása során etikett címke hulladék keletkezik, amelyet elkülönítetten kell gyűjteni és kezelni. A konyhai étkeztetés során keletkező zsíros-olajos szennyvizekből egy zsírfogó berendezésben leválasztják az EWC 20 01 25 kódszám alá sorolt hulladékot, amelyet elkülönítetten gyűjtenek és szállítatnak el.
12 Az üzem területén lévő utakról és csarnoktetőkről elvezetett szennyezett csapadékvizet egy olaj- és homokfogó műtárgyba vezetik. A műtárgyban leválasztott EWC 130508* kódszámú hulladékot veszélyes hulladékként kezelik és adják át további kezelőnek. Hulladékok gyűjtése: A II. ütemű üzem létesítése során a telephelyen kialakításra kerülő gyűjtőhelyek: - kb. 3000 m2 nagyságú műszaki védelemmel ellátott, burkolt felület, manipulációs tér létesítése a nem veszélyes (ipari) hulladék gyűjtő konténerek elhelyezésére. - új, nem veszélyes és veszélyes hulladéktároló épület (üzemi gyűjtőhely), amelynek egy része egy hulladék olaj tároló tér (150 m2) és hulladék por tároló tér (280 m2). A hulladék olaj gyűjtésére szolgáló tér zsompos kármentővel kerül kialakításra. A keletkezett veszélyes hulladékokat a telephelyen erre a célra létesített üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik. A szilárd halmazállapotú hulladékok szelektív gyűjtésére 110- 1000 literes műanyag és fém edényzet áll rendelkezésre. A folyékony halmazállapotú hulladékokat gyűjtőzsomppal ellátott gyűjtőhelyen 1 m3-es tartályokban gyűjtik. Az oldószerrel szennyezett törlőanyagok gyűjtését speciálisan kialakított zárt gyűjtőedényben oldják meg a kipárolgás megakadályozása céljából. A vulkanizálatlan, a vulkanizált gumi hulladék, a selejt gumiabroncsok a telephelyen belül kerül- egy MEWA UC-90 típusú aprítóberendezéssel, melynek max kapacitása: 4.200 tonna/év – darálásra, majd az előkezelt gumihulladék a telephelyről a jelenlegi 18 tgk helyett összesen 54 tgk. forgalommal naponta kiszállításra kerül végső hasznosításra. A települési hulladékot betonozott területen az elszállító cég által rendelkezésre bocsátott konténerben gyűjtik. Szelektíven kerülnek gyűjtésre a csomagolási hulladékok. A telephelyen a hulladékok tömegének meghatározására hídmérleg biztosított. A hatóság a határozat III. fejezetének 4./ 14, és 15. pontjában lévő előírásokat az alábbi indokok alapján tette: A .beruházással a telephelyen belül keletkező gumihulladékok mennyisége több mint a duplájára nő, a hasznosítása jelenleg megoldott. A hasznosítási engedélyek öt évenkénti felülvizsgálata miatt a végső kezelésig történő hulladék útjának nyomon követése céljából szükséges ismerni, hogy a gumihulladékok hasznosítására a Magyarországi kapacitás öt év után is biztosított Az engedély kiadását követően a Kft. próbaüzemet tervez, a próbaüzem és a további üzemelés tapasztalatinak figyelembe vételével szükséges a tevékenység hulladékkezelési szempontból történő felülvizsgálata, különös tekintettel a hulladékok mennyiségének alakulására. Felhagyás: A felhagyás esetén vizsgálni kell a létesítmény és környezetének állapotát tartósan befolyásoló hatásokat. Felhagyást követően az épületek, berendezések állapotának vizsgálatára kerül sor, azok esetlegesen más célra történő hasznosításának figyelembevételével, egy új tevékenység beindítása esetén. Hulladékgazdálkodási szempontból fontos továbbá a felhasználatlan anyagok (segédanyagok), veszélyes hulladékok elszállítása. Az üzemcsarnokok, a szabad területek és az épületek átvizsgálásával a visszahagyás ténye, mértéke megállapítható. A káros, veszélyes anyagokra, azok elhelyezésére vonatkozó bizonylatok, dokumentációk megőrzendők. Havária: Az esetlegesen előforduló rendkívüli események (havária) esetén teendő intézkedéseket a Kft. havária terve tartalmazza. A kármentesítéshez szükséges eszközök ( kármentő tálcák, lapát, felitatóanyag, gyűjtőedényzet, stb.) a telephelyen rendelkezésre állnak. A tevékenység során felhasználásra váró oldószerek és a keletkező folyékony halmazállapotú veszélyes hulladékok gyűjtése, telephelyen belüli mozgatása során bekövetkező elfolyás okozhat talaj szennyezést, amelyet a gyűjtőhelyen tartandó felitató anyagok alkalmazásával kívánnak mérsékelni ill. megszüntetni. Hulladékgazdálkodási szempontból a hatóság vizsgálta az elérhető legjobb technikának való megfelelést, és a következőket állapította meg: A telephelyen belül előkezelt gumihulladékok hasznosításra kerülnek. Szelektíven kerülnek gyűjtésre a csomagolási hulladékok. A telephelyen a hulladékok tömegének meghatározására hídmérleg biztosított.
13 A hulladékok fenti módon való gyűjtése esetén a környezeti elemekre (talaj, talajvíz) terhelő hatást nem fejt ki. A keletkezett veszélyes hulladékokat a telephelyen erre a célra létesített üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik. A szilárd halmazállapotú hulladékok szelektív gyűjtésére 110- 1000 literes műanyag és fém edényzet áll rendelkezésre. A folyékony halmazállapotú hulladékokat gyűjtőzsomppal ellátott gyűjtőhelyen 1 m3-es tartályokban gyűjtik. Az oldószerrel szennyezett törlőanyagok gyűjtését speciálisan kialakított zárt gyűjtőedényben oldják meg a kipárolgás megakadályozása céljából. A települési hulladékot betonozott területen konténerben gyűjtik. A hulladékok fenti módon való gyűjtése esetén a környezeti elemekre (talaj, talajvíz) terhelő hatást nem fejt ki. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az érintett ingatlan nem része országos, sem helyi jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem pedig az Országos Ökológiai Hálózatnak, természetvédelmi szempontból jelentős területek a beruházási helytől távol találhatóak. A tervezési terület mezőgazdasági felhasználású, illetve ruderális gyomnövényzettel borított, védett növény- vagy állatfaj előfordulására vélhetően nem kell számítani. Mindezek fényében a gyár bővítése védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján a hatóság az eljárásba bevonta az érintett szakhatóságokat: A Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a XIIR-067/00036-4/2013.számú állásfoglalásában a Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez közegészségügyi szempontból hozzájárult. Megállapította, hogy a jelenlegi beruházással a Bridgestone gumiabroncs gyár termelési kapacitása naponta 13000 db gumiabronccsal emelkedik a jelenleg engedélyezett 8000 db/nap volumenértékhez viszonyítva, ami kb. 160 %-os növekedést jelent a termelési kapacitásban. A telephely Környe és Tatabánya közigazgatási határán található, Tatabányától nyugatra, nagyjából 1500 m-re, Környe központi belterületétől északra, 2500 m-re helyezkedik el. A jelenleg működő gumiabroncsgyár a Park Délnyugati részén a 3808/2 hrsz.-ú ingatlanon található. A bővítési terület vízellátása a meglévő vízbekötésről megoldható. A csatornahálózat telken belüli kialakítása a bővítéssel járó többletterhelést el tudja vezetni. A légszennyező források helyhez kötött légszennyező pontforrásnak minősülnek. Az elérhető legjobb technikának való megfelelésnek köszönhetően a tervezett létesítmény működése során a fenti pontforrásokon kívül jelentős légszennyező anyag kibocsátására nem kell számítani, azaz diffúz források előfordulása, vizsgálata és engedélyezése nem merül fel. A terjedésszámítás eredményei azt mutatják, hogy éves viszonylatban a meglévő üzem és a II. ütemű üzem együttes hatása – az NO2 légszennyező anyag tekintetében – sem kifejezetten jelentős, mivel a telekhatárnál is már csak 1 mikrog/m3 koncentrációval emelkedik a légszennyezettség mértéke, tehát az egészségügyi határérték teljesülését- a mérési eredmények alapján kb. 20 mikrog/m3 terhelhetőséget figyelembe véve- nem veszélyezteti a gumiabroncs gyár. Állásfoglalása a 306/2010.(XII.23.)Korm.rendeleten, a 2000.évi XXV. törvényen, a 25/2000.(IX.30.) EüMSZCSM rendeleten, a 288/2010.(XII.21.)Korm.rendeleten, a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendelet 4. számú mellékletén, a 2006. évi LIII. törvény 5.§-án alapul. Környe Község Jegyzőjét, mely a 128-4/2013.számú szakhatósági állásfoglalásában a Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez helyi környezetvédelmi szempontból hozzájárult. Megállapította, hogy a meglevő gumiabroncs gyár II. ütemű üzemrészének létesítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálat Környe Község 15/2011.(XI.18.) számú rendeletével módosított 6/2011.(X.31.) számú Önkormányzati rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzattal (HÉSZ) és a rendezési tervével nem ellentétes. Az ingatlan övezeti besorolása Gip-SZ/50/12,5/1,§, az ingatlan nem áll műemlék védelem alatt. és rendezési tervével nem ellentétes.
14 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságát, mely a KEF/20.2/197-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta. Megállapította, hogy a tervezett tevékenység a megvalósítás és üzemeltetés során a szomszédos termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. A megvalósítás szakaszban a szomszédos termőföldeket káros hatás nem érheti, azokat sem szállítás, sem anyagtárolás céljából igénybe nem veszik. Az üzemeltetés szakaszában jelentkező környezeti hatások egy része diffúz jellegű, és a meglévő létesítmény esetében is fennáll, a megvalósítás ezek növekedését nem befolyásolja számottevően. Állásfoglalása a 328/2010.(XII.27.) Korm.rendelet 17.§ (1) bekezdésén, a 2004. évi CXL. törvény 44.§-án alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, mely a KE. - 06/D/EP/00052-2/2013.számú szakhatósági állásfoglalásában a Bridgeston Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 helyrajzi számú területen lévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását feltétellel adta meg, mely a határozat rendelkező részébe beépítésre került. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a nagyberuházással érintett ingatlanon az 54303, 59481, 53882, 57958 azonosító számokon nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. A beruházás a mellékelt dokumentáció alapján közvetlenül érinti az 54303 és 59481 számú lelőhelyeket. A kulturális örökség védelméről szóló többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19.§ (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A Kötv. 20/A.§ (1) bekezdése értelmében a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kötv. 23/C §.(3) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyen próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredményeinek megfelelően a Kötv. 23/C (3) bekezdése értelmében az Örökségvédelmi Hivatal dönt a további régészeti feladatok elvégzéséről. Kikötését a régészeti örökség védelme érdekében tette. Állásfoglalása a 393/2012.(XII.20.)Korm.rendelet 3. számú melléklet A.I. pontjában felsoroltakon, a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendeleten, a 2004. évi CXL. törvény 44.§§ (1) bekezdésén alapul. A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Irodáját, mely a FED/§’/147-2/2013. számú végzésével a Bridgestone Tatabánya Kft. Környe, 3808/2 hrsz-ú területen a meglévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati ügyében indult szakhatósági eljárást megszüntette az alábbi indokok alapján: Az ÉDU-KTVF a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. Környe, 3808/2 hrsz-ú területen a meglévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítése tárgyában környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (Kr1.) értelmében. Az eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (Kr2.) 32/A. § (1) bekezdésére, illetve a 4. sz. mellékletére, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (8) bekezdésére, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (KBtv.) 5. §-ára hivatkozva – faxon - 2013. február 22-én szakhatósági megkeresés érkezett az ügyben hatóságomhoz. Az ÉDU-KTVF a megkereséséhez mellékelte a Környe, 3808/2 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó helyszínrajzot. A Kr1. szerinti előzetes vizsgálati eljárásban hatóságom hatáskörét a Kr2. 32/A.§ (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 9. pontja állapítja meg, mely szerint az állami főépítész a környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóság a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. A tárgyi építmény megvalósítása területrendezési tervekkel való összhangjáról az alábbiakat állapította meg: - A Környe, 3808/2 hrsz-ú ingatlanon a meglévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítése a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet 7. sz. mellékletében nem szerepel, így az nem minősül a területrendezési tervekben sem országos, sem jelentős jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek. - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTRT) 9. § (5) számú bekezdése értelmében az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a
15 kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. - A tervezett létesítmény nem szerepel sem az OTRT és a Komárom - Esztergom Megye Területrendezési Tervéről szóló 22/2005. (IX. 29.) önkormányzati rendelet szöveges és rajzi mellékletében sem. - A tervezett létesítmény vonatkozásában a KBtv. és a Ket. felhatalmazása alapján kiadott, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. Tatabányai Ipari Parkban megvalósuló új személygépkocsi gumiabroncs gyártó üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 446/2012. (XII. 29.) Kormányrendeletben (Kr3.) a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda nem szerepel közreműködő szakhatóságként. A Ket. 45/A. § (3) bekezdése szerint, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. A fenti ügyben a Kr2. és a Kr3. alapján megállapítottam hatásköröm hiányát, ezért szakhatósági eljárásomat megszüntettem. Döntésem jogalapja a hivatkozott jogszabályhelyek. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, mely a XIV-G-033/5499-2/2013.számú szakhatósági állásfoglalásában a Bridgestona Tatabánya Kft. (2851 Környe, Kőhíd u. 1.) Környe 3808/2 helyrajzi számú földrészleten a meglévő gumiabroncsgyár II. ütemű üzemrészének létesítéséhez szakhatóságként hozzájárult. Megállapította, hogy az erdőre gyakorolt hatások szempontjából a beruházás megvalósítása és a gyár működése nem okoz jelentős kárt. Állásfoglalása a 2009. évi XXXVII. törvény 4., 6., 56., 62., 63. §, a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendelet 32/A.§ és 4. számú mellékletének 5. pontja, a 193/2009. (IX.15.) Korm.rendelet, illetve a 324/2012.(XII.27.) Korm.rendelet 13.§ (2) bekezdésén alapul. A hatóság a R. 9.§ (1) bekezdése alapján 2013. február 25-én Környe Polgármesteri Hivatalában közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. A fentiek alapján a hatóság a környezethasználó részére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 71. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra, számítással. A zajterhelési határértékeket a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet írja elő. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtését, átadását , további kezelését a 2012.évi CLXXXV.tv.(Ht.) 7.§ (1) bekezdése, 12.§(1)bekezdése , 31.§ (1), (4), )(5) bekezdése, 54.§ (1) bekezdése, 58.§ (1) bekezdése szabályozza. A nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget a Ht. 65.§ (1),(3), (5),(6) bekezdése írja elő. A melléktermékekről a 64.§ (4) bekezdésében meghatározott tartalommal kell nyilvántartást vezetni. Az építési tevékenység során keletkező hulladékokra a 45/2004.(VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet 10.§ (1) bekezdésének előírásai vonatkoznak. Az Adatlapot a 191/2009.(IX.15.)Korm.rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A veszélyes hulladéknak más hulladékkal és anyaggal történő összekeverésének a tilalmát a Ht. 56.§ (1) bekezdése írja elő. A porleválasztók szűrőinek cserélésekor a lecserélt szűrőbetétet a 314/2005.(XII.25.)Korm.rendelet 10.§ (4) bekezdés a) pontja szerint hulladékként kell kezelni. A felhagyáskor a 314/2005.(XII.25.)Korm.rendelet 10.§ (4) bekezdés bd) pontjában előírtakat kell betartani. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 11.§ (1) bekezdés, a) pontja alapján állapította meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98.§ (1) bekezdése, valamint a 99.§ (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás szolgáltatási díját a 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2.§ (4) bekezdése állapítja meg. A hatóság hatásköre a fent idézett jogszabályokon kívül a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8.§-án, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1.sz. mellékletén alapul. Győr, 2013. 02.28. Dr.Buday Zsolt s.k. igazgató
