ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős:
év:
hó:
Iktatószám:
10909-19/2014
Előadó:
dr. Balogh-Máté Rita/ Sulyok Zoltán/ Perjés Katalin/ Sovánné Nagy Gréte/ Puskás Sándor/ Herczeg Zoltán
nap:
KÜJ:103321866
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ:102501189
Ribesz-2000 Kft. – Beled - I. bányatelek kapacitásbővítésének előzetes vizsgálati eljárása
határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) Ribesz-2000 Kft. (9343 Beled, Jókai u.27.) által benyújtott a BIOTIT Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. (8100 Várpalota, Korompay u.3.) által készített „Beled-I.(Körvélyes dűlői bányaüzem) – agyag, kavics” bányatelek tervezett bővítésének előzetes vizsgálata” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Székhely címe: Telephely neve: Bányatelek területe: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja: Kitermelhető mennyiség: KÜJ: KTJ:
9343 Beled, Jókai utca 27. Beled I. kavicsbánya, 0175/2; 0177/9; 0177/10; 793/10 hrsz. 15 ha 7755 m2 134,4 mBf 110,0 mBf 500.000 m3/év kavics, 40.000 m3/év agyag 103321866 102501189
A bányatelek sarokponti EOV koordinátái: Pont jele 1 2 3 4 5 6 7 8
EOV Y (m) 502311,7 502342,7 502354,7 502355,7 502356,7 502361,7 502371,7 502406,7
G:\2014\HIRDETMENYEK\10909 -19.doc
EOV X (m) 238589.0 238582,0 238570,1 238556,2 238536,2 238492,2 238488,2 238486,2
1
Z (mBf.) 132,5 132,5 132,5 132,5 132,5 132,5 132,5 132,5
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
502424,3 502326,8 502193,8 502193,3 501971,1 502022,1 502138,0 502149,6 502192,8 502312,3
238480,2 238170,2 238211,2 238215,2 238282,6 238694,3 238680,2 238651,7 238615,3 238593,2
132,5 133,7 133,5 133,5 133,5 133,0 133,0 133,0 133,0 132,5
2.) A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: A beruházás a H-3549-2/1996. I. számú környezetvédelmi engedéllyel rendelkező agyag és kavicsbánya területén területfoglalást nem igényel, a termelési kapacitás bővítése függőleges bővítéssel valósul meg. Az eddig engedélyezett agyag kitermelés 20.000 m3/évről 40.000 m3/évre, a kavics termelési kapacitása az eddigi 60.000 m3/évről 500.000 m3/évre növekedne. Az agyagot és kavicsot a 86-os út építésénél használnák fel, a megnövekedett kapacitás öt évig tartana. Kapcsolódó műveletek: Rakodás, szállítás, tárolás. Technológia: Letakarás Haszonanyag kitermelés (jövesztés) Rekultiváció 3.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 4.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 5.) A jelen határozat szerinti termelés bővítés szükségessé teszi a H-35549-2/1996.I sz. határozattal kiadott környezetvédelmi engedély módosítását. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/1983-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökség védelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Északdunántúii Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Beled, Ribesz 2000 Kft. Beled L bányatelek kapacitás bővítésének előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10120/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) I0909-4/2014(számú megkeresésére a Beled I. bányatelek (Beled 0175/2, 0177/9, 0177/10, 793/10 hTSz7:~kaj3aeffeis bővítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban az alábbi szakhatósági nyilatkozatot tesszük: A Beled I. - agyag, kavics bányatelek tervezett bővítésére készült előzetes vizsgálati dokumentációban megfogalmazottakkal egyetértünk azzal a feltétellel, hogy az abban leírtak megvalósítását megelőzően az
2
érintett termőföld ingatlanok esetében kérni kell a termőföld időleges és végleges más célú hasznosítását A munkálatokat csak a jogerős, más célú hasznosítást engedélyező határozat birtokában lehet megkezdeni. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága /17.2/11702/2014 sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím által a megkereséshez csatolt Előzetes Vizsgálat Beled I. (Körtvélyes dűlői bányaüzem)- agyag, kavics bányatelek tervezett bővítésére dokumentáció alapján, az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom: o Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000.- Ft (azaz ötvenezer) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette.” 4./ Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1105-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása:
„A Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője mint környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 32..) a Ribesz 2000 Kft (9343 Beled, Jókai u. 27.) kérelmére „a Beled I. jelű bányatelek szakhatósági állásfoglalásomat megadom. A szakhatósági eljárás során költségek nem merültek fel. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az engedély kiadásával kapcsolatos jogorvoslati jogát.” 5./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR047/01034-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Beled község külterületén üzemelő Beled l. bányatelek kapacitás bővítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg..”
6./ Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1475-7/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság, hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja; A szakhatóság a Ribesz-2000 Bogyósgyümölcs Termelő és Szolgáltató Kft (9343 Beled, Jókai utca 279 részére a rendelkezésre bocsátott dokumentációban foglaltak alapján - az előzetes vizsgálat elfogadásához,
3
az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: 1. A bányató vízszintjének ellenőrzését - a tóba telepített vízszintmérő mérce leolvasásával havi gyakorisággal el kell végezni. A mért vízszinteket tárgyévet követő január 31.-ig összefoglaló értékelő jelentés részeként kell benyújtani a Hatóság részére. 2. A bányászati tevékenység vízszint csökkentő hatására a tágabb környezetben várható talajvízszint változások nyomon követése érdekében 1 db vízszintészlelő kutat kell létesíteni és üzemeltetni. A kutat a bányaterület és a település belterületi határa közötti területen kell elhelyezni. A kút üzemeltetését jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában a tevékenység megkezdését követő 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A kérelmet és a tervdokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. 3. A technológiai célú - tóból történő - vízkivétel, és használtvíz tisztító/visszavezető rendszer vízjogi engedély köteles tevékenység. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani és benyújtani hatóságunknak. A technológiai célú vízkivétel és használtvíz tisztító/visszavezető rendszer üzemeltetése csak jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. 4. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. 5. A tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tó vízszintjének esetleges csökkenése és átlagos vízszint fölé emelkedése, valamint az ezekből adódó esetleges károk és a környezet elvizenyősödése vagy állékonyságromlása, továbbá az üzemeltetési problémák, kizárólag engedélyest terhelik. 6. A tevékenység során a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és a tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet alapján, a Kis-Rába folyó parti sávja a vízfolyás kezelőjének vízgazdálkodási szakfeladataira (fenntartás, mérés, védekezés) tekintettel és a vízfolyás kezelőjének hozzájárulása esetén vehető igénybe. 7. A tevékenység a Kis-Rába folyó vízkészletére káros hatást nem gyakorolhat. A tevékenységből fakadóan a folyóból vízkivétel és bevezetés tilos. 8. A bányászati tevékenység és annak felhagyása során is biztosítani kell a Kis-Rába folyó 37 m-es védőpií lérét. 9. A bányató hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korín, rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül- hatóságunktól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg..”
IV. Ribesz-2000 Kft. (9343 Beled, Jókai u.27.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni.
4
INDOKOLÁS Ribesz-2000 Kft. (9343 Beled, Jókai u.27.) kérelmet nyújtott be az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz melyhez csatolta a BIOTIT Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. (8100 Várpalota, Korompay u.3.) által készített „Beled-I.(Körtvélyes dűlői bányaüzem) – agyag, kavics” bányatelek tervezett bővítésének előzetes vizsgálata” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt . A kérelmező a hatóság felhívására a 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, valamint csatolta a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjainak befizetését igazoló bizonylatokat és teljesítette a műszaki hiánypótlásban foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A bánya kapacitásának bővítése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A kérelemmel kapcsolatos kizáró ok nincs, a tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3-5 §-ai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A bányatelek Győr-Moson-Sopron megyében, Beled község külterületén található. A vizsgált területek jelenleg anyagbánya szántó és gyümölcsös művelési ágúak. Beled település településrendezési tervében foglaltak szerint a bányatelket megtestesítő ingatlanok kavicsbánya besorolásúak. Beled község területe a 219/20004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete, valamint a 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint érzékeny terület. Figyelembe véve a tervezett bővítési terület ásványvagyonát, a jelenleg tervezett maximális éves kitermelési mennyiséget és a piacot, mint kockázati tényezőt (kiszámíthatatlan változó) a tevékenység időtartama 5 év. A bányászati tevékenység folyamatos. A tevékenység szüneteltetését nem tervezik A bányaművelés és feldolgozás az alábbi műveletekből tevődik össze: Letakarítás – jövesztés – osztályozás - üzemi szállítás – feldolgozás – rakodás – szállítás – meddőelhelyezés - tájrendezés A személyzet ivóvíz igényét palackos ivóvízzel elégítik ki. A szociális helyiségekben keletkező szennyvizet– zárt rendszerben, tartályba gyűjtik, amit szippantással ürítenek, majd szennyvíztisztító telepre szállíttatnak. A sérülékeny felszíni földtani képződmények, az ásvány vagyon és felszínalatti vízkészletek védelme érdekében zárt szennyvízgyűjtő rendszert telepítettek. A bányató vízszintjének a figyelésére lapvízmércét helyeztek el. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a homokos-kavics haszonanyag szemcse összetételét tekintve jellemző az átlagos (apró-durva, 4-40 mm) kavicsfrakció dominanciája. A nagyszemű frakció (40-100 mm) alárendelt mennyiségben jelenik meg. A vizsgálatok alapján a kutatási területen található homokos-kavics ásványi nyersanyag „bányászati betonkavics”-nak minősíthető. A bányatelket a Veszprémi Bányakapitányság 245/1993/5 számú határozatával állapította meg majd a 1164/1998 számú határozatával módosította. A bányatelek környezetvédelmi engedélyét a Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség H-355492/1996.I számon adta ki. A környezetvédelmi engedély 2014. november 28-ig érvényes. A bányatelek rendelkezik érvényes Műszaki üzemi tervel, amelyet a Veszprémi Bányakapitányság VBK/3126-7/2012. sz. határozatával hagyott jóvá. A műszaki üzemi terv szintén 2014. november 28-ig érvényes. Az érintett terület nem országosan védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak, de érinti az Országos Ökológiai Hálózat pufferterület és ökológiai folyosó övezeteit. A termelés bővítése nem jár a bányászattal érintett terület növekedésével, így táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a bányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve az esetleges karbantartási munkálatok során veszélyes, illetve települési szilárd hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladékot konténerbe gyűjtik, majd engedéllyel rendelkezőknek adják át. Az esetlegesen keletkező veszélyes
5
hulladékok gyűjtése zárt fémhordóban tervezett. A munkagépek karbantartását, javítását bányatelken kívüli telephelyen végzik. A kavicsbánya felhagyása után kialakuló nyílt vízfelületnek a környezet vízháztartási viszonyaira való hatását szivárgáshidraulikai modellezéssel vizsgálták. A modellezés célja a kavicsbánya tavak környezetét jellemző hidrodinamikai viszonyok előállítása, és a bányanyitás okozta többletpárolgás vízszintcsökkentő hatásának vizsgálata. A modellezés eredménye szerint januárban 0,8 cm-es, júliusban pedig 5,6 cm-es tóvízszint csökkenés prognosztizálható. A vízszintcsökkenés júliusban 95 m, januárban 30 m távolságra érzékelhető a bányatelek határától. A bányászat bányatóra gyakorolt vízminőségi hatásait, a vízminőség időbeni hatásait a tóvíz rendszeres vizsgálatával végzik el. A beküldött vízminőségi eredmény a bányató ammónium szennyezését mutatja, ez azonban a bányászati tevékenységhez nem köthető, ez a szomszédos mezőgazdasági művelési ágú területekről származhat. A bányatelek mellett folyó Kis-Rábára 37 méteres védőópillér került megállapításra, a tevékenység a felszíni vizet nem érinti. A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése – Beled - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10 pontban kijelölt, „az ország többi területe” kategóriába tartozik. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. A tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció és a hiánypótlás során becsatolt dokumentációk, zaj és rezgésvédelmi szempontból, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előzetes vizsgálatról szóló 3. §. és 4. számú mellékletének tartalmi követelményeinek, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel.A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (dózer, lánctalpas kotró mélyásó szerkezettel, vonóvödrös kotró, homlokrakodó, osztályozó) és a szállítójárművek, tehergépkocsik zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés nappali időszakban történik. A bányászati tevékenység során, a bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél – a Beled, Rábasor utca 12. szám alatti lakóépületnél – a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértéke – a benyújtott zajmérési dokumentáció alapján – teljesül. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület északkeleti és északnyugati irányban zajvédelmi szempontból nem védendő külterületi mezőgazdasági területeket érint (0177/14-28, 0177/12, 0177/3, 0177/4, 0177/1 hrsz.-ú ingatlanok), délnyugati irányban nem érinti a szomszédos ipari területeket, délkeleti irányban érint zajvédelmi szempontból védett területet, kijelölt, de még beépítetlen falusias lakóterületet (793/33, 793/35-43 hrsz.-ú ingatlanok), de nem érint zajvédelmi szempontból védendő épületet. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység a 0177/13 hrsz.-ú külterületi úton, illetve 8611. számú úton történi, Beled település belterületi ingatlanjait nem érintve. A zajszint változás, az érintett utakon nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A H-35549-2/1996.I. számú környezetvédelmi engedéllyel rendelkező bányászati tevékenység volumenének növelését agyag esetén évi 20.000 m3-ről 40.000 m3-re, kavics tekintetében 60.000 m3-ről 500.000 m3-re tervezik, így a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés abg) pontja alapján jelentős módosításnak minősül, ezért a környezetvédelmi engedély módosítása szükséges.
Tervezett tevékenység ismertetése Tervezett művelési rendszer: sekély mélységű külfejtés, haladó rézsűfalas művelési rendszer, víz alóli kotrás alkalmazásával. A bányaművelés során rétegvíz jelenlétével kell számolni. Ez a tény pedig meghatározza a bánya művelésének lehetséges módját. Fejtési mód: A haszonanyag kitermelése talajvízszint felett homlokrakodóval vagy mélyásó szerelékkel szerelt kotróval történik. A víz alól a haszonanyag kitermelését mélyásó szerelékkel szerelt hidraulikus-, dobóvedres-, vedersoros- vagy úszókotróval kotróval végzik. A művelés folyamán három szintet, egy letakarító és két termelő szintet (száraz agyag és kavicsszelet lefejtésének és a vízszint alatti kavicsszelet lefejtésének a szintje) képeznek ki. Letakatítás: A munkafolyamat célja: A fedőréteg eltávolítása, hogy a hasznos anyag felülete művelésre alkalmas legyen, és a fedőréteg, ne szennyezze a hasznos kőzetet.
6
A humuszos talajtakaró és az agyagos kőzetliszt fedőréteg eltávolítása után kezdődik el a produktív rétegösszlet kitermelése. A talaj és meddő letermelését tolólapos földmunkagéppel végzik és a felhasználásig külön-külön depóniákban tárolják a humuszgazdálkodási tervnek megfelelően. A depóniák mechanikai gyommentesítéséről folyamatosan gondoskodnak. A kitermelt nyersanyag és a talaj keveredését meg kell akadályozni. A fedőréteg letakarításának legalább 15 m-rel meg kell előznie a mindenkori fejtési homlokot annak érdekében, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre a termelési, rakodás és szállítási feladatok biztonságos ellátására. A fedőréteg eltávolítása még csapadékosabb időszakban is talajvíz feletti zónában történik, szikkasztás nem szükséges Jövesztés: A munkafolyamat célja: A nyersanyag természetes helyéről való elválasztása és feldolgozásra alkalmas állapotba hozása. A kitermelés technológiáját a meglevő gépek és a nyersanyag földtani helyzete határozza meg. Az idő és hely ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervben kerül leírásra (térképi megjelenítésre) és megvalósulása a piac igényei szerint fog változni, vagyis a bánya értékesítési lehetőségeitől függ. A mindenkori talajvízszint feletti nyersanyagot homlokrakodóval vagy mélyásó szerelékkel szerelt hidraulikus kotróval közvetlenül a szállító gépkocsira rakodják. A haszonanyag túlnyomó mennyiségét víz alól kell kitermelni (az összlet alsó szelete). A kitermelésben mélyásó szerelékkel szerelt hidraulikus-, dobóvedres-, vedersoros- vagy úszókotróval kotró fog dolgozni. Üzemi szállítás A kitermelő helyekről a kavicsosztályozóra a víztelenített nyers bányakavicsot gumikerekes homlokrakodóval szállítja a bányavállalkozó. A szállítóeszközök a közúti forgalomban nem vesznek részt, a szállítást az erre a célra kiépített belső szállító utakon végzi a bányavállalkozó. Feldolgozás A munkafolyamat célja: A sorba rendezett technológiai berendezések feladata, hogy a bányából kitermelt és a feldolgozó technológiai sorhoz szállított anyagot végtermékké, illetve további feldolgozásra alkalmas félkész termékké alakítson át az anyag köztes elválasztásával. Az osztályozómű nem üzemel teljes kapacitással, naponta átlagosan 800 m3 anyag osztályozását végzi, ugyanakkor szakaszos üzemű, nem üzemel minden munkanap. A szárazon jövesztett nyers bányakavics (homokos kavics) a mobil osztályozómű fogadóbunkerébe kerül, innen a nyers bányakavicsot felhordószalag felviszi az előleválasztó rostájához. A nem szabványos termék ezután felhordó-deponáló szállítószalagon keresztül egy maximum 150 m3 volumenű kulé-kavics depóniába kerül ideiglenes tárolásra. Innen ez a bányameddő kőzetnek (BMK) minősülő anyag piaci igény esetén homlokrakodós tehergépkocsira rakodással elszállítható, értékesíthető. Más esetben a kulé-kavics rekultivációs célokra kerül bányaüzemen belüli felhasználásra. A szabványos méretű szárazan osztályozott bányatermék a kavicsmosóba kerül. A mosott kavicsot egy felhordó szalag szállítja tovább a vizes kavicsosztályozóra, ahol tovább frakcionálásra kerül és az osztályozott végterméket a kihordószalagok szállítják a 150 m3 volumenű végtermék depóniába. Az osztályozott 1 mm szemcseméret alatti termék a homokmosóba kerül és előkészítő ipari víz hozzáadásával leválasztásra kerül a 0,063 mm alatti iszap és agyag frakció. A mosott homok egy kihordó szalagon kerül depóniába. A 0,063 mm alatti frakció és víz keveréke (zagy) egy 300 mm átmérőjű csővezetéken keresztül kerül az ülepítő medencébe. A vizes osztályozás alkalmazott technológiája során a felhasznált vizet többször visszaforgatják, a használt vizet friss vízzel keverve a friss víz igényt csökkentik. Az osztályozómű technológiai vízigénye 50 m3/h, amelyet a bányatóból biztosítanak. A zagyvezeték az ülepítő medencébe szállítja a zagyos vizet, ahol az lepelszerűen szétterülve folyik be a medence vízterébe, közben az iszap jelentős részben kiülepszik. A használt víz az iszap kiülepedését követően egy kavicsból készült szűrőgáton át jut vissza a termelőtóba. A vizes osztályozónál felhasznált technológiai víz teljes mennyisége (ülepítés után) visszavezetésre kerül .a bányatóba. Szállítás A rövid távú szállítás homlokrakodóval történik max. szállítási távolság 150 m. Az értékesítésre kerülő termelvény kiszállítása a vevő által biztosított tehergépjárművekkel történik. A kiszállítási útvonal nem közelítheti meg 5 m-en belül a bányafalat. Deponálás
7
A letakarítás során keletkezett termőtalajt a talajdepóba a meddőt a kijelölt meddőhányón helyezzük el. A kitermelt meddőből építik meg a bányatelek határvonalán a védőtöltést. Tájrendezés A termelési tevékenység közben és végén a bánya a tájrendezési előterv alapján kerül rekultiválásra. Újrahasznosítási cél: a terület Natura 2000 jelölőfajok élőhelyének megfelelő vizes élőhely kialakítása. A rekultiváció megkezdése már a bányanyitással kezdődik és az üzemelés alatt folytatódik. A meddőanyag felhasználásával a kialakítandó tavak partján védőtöltést létesítenek. A kialakított védőtöltés meggátolja a külső területekről a csapadékvíz tavakba történő behatolását. A termőtalajt, a már kialakult vízszint feletti végrézsűkre terítik a biológiai tájrendezés megvalósításához, amely a füvesítésből áll. A tájrendezés ütemeit a mindenkori Műszaki üzemi tervben határozzák meg.
Környezetre gyakorolt hatások ismertetése:
Üzemelés : A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a bányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve az esetleges karbantartási munkálatok során veszélyes, illetve települési szilárd hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladékot konténerbe gyűjtik, majd engedéllyel rendelkezőknek adják át. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése zárt fémhordóban tervezett. A munkagépek karbantartását, javítását bányatelken kívüli telephelyen végzik. Az esetleges karbantartások során – többek között - az alábbi veszélyes hulladékok keletkezése várható: - EWC 15 02 03, abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 150202-től - EWC 13 02 08* egyéb, motor-, hajtómű- és kenőolaj - EWC 130113*, egyéb hidraulikaolaj A vizsgált terület környezetében lévő területek többsége mezőgazdasági művelés alatt áll. A bányászat során a felső földrétegek eltávolítása esetén a talaj és a talajon keresztül talajvíz is szennyeződhet. Ennek elkerülésére érdekében a földmunkagépek és az építési eszközök műszaki és környezetvédelmi vonatkozású ellenőrzésére, kiválasztására fokozott figyelemmel lesznek. A területen esetlegesen bekövetkező balesetekből vagy a munkagépek, berendezések, szállító járművek meghibásodásból származó kenő-és üzemanyagok talajra kerülése esetén az elfolyt szennyezőanyagokat az átitatott közeggel (talaj) együtt haladéktalanul zárt tároló edénybe össze kell gyűjteni és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell kezelni. A területen csak kifogástalan állapotú munkagépek és zöldkártyával rendelkező szállítóeszközök alkalmazhatók a szennyezés elkerülése érdekében. Normál üzemmenet esetén földtani közeg, felszíni és felszín alatti víz szennyeződése nem várható. A bánya üzemelése közben a munkagépek (1-1 db kotró, homlokrakodó, dózer, osztályozó) gumikerekes homlokrakodó és mobil osztályozó, valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta max. 185 fuvar várható: 20 t/jármű terheléssel. Egy forduló során kb. 5 percet tölt mozgásban egy jármű, a többi időben álló motorral vár rakodásra. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Porképződés csak a kiszáradó bányafal kitermelésekor és szállításkor történhet. A meddő és humusz depóniák a tömörítés miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A termelés és szállítás kipufogógáz és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki. Az emisszió értékek felhasználásával elvégzett terjedésszámítás szerint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. pontja által értelmezett meghatározó levegőtisztaság-védelmi hatásterület PM10 esetén alakul ki. A hatásterület a szálló por kibocsátással járó tevékenység végzési helye középpontja köré rajzolt 34 m sugarú kör területével jellemezhető, lakóépületet nem érint A tevékenység felhagyása:
8
A tevékenység felhagyása során hulladékképződés nincs. A felhagyás során a rekultivációval (tájrendezés, bányató hasznosítása) járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A tájrendezés folyamatosan történik. A tevékenység felhagyása nem érint felszíni vagy felszín alatti vizeket. Havária : Az üzemelés során alkalmazott munkagépek üzem-, és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során a fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC 17 05 03*) keletkezésével is számolni kell.
A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj-és rezgésvédelmi, valamint táj-és természetvédelmi szempontból várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges.
A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. 1./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/923-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Beled, Ribesz 2000 Kft. Beled I. bányatelek kapacitás bővítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XÍI.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Mivel ez a mellékelt Előzetes Vizsgálati Dokumentációban megtörtént- bár az örökségvédelmi jogszabályi háttér változása elavulttá tette,- a fentiek szerint dönt a hivatal.A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. § (3) bekezdésén, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13.§, 1. számú melléklet 7. pontján alapul.. A jogorvoslati út a Két. 44. § (9) bekezdése alapján került megállapításra”
2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10120/2014. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása
„ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Beled I. bányatelek (Beled 0175/2, 0177/9, 0177/10, 793/10 hrsz.) kapacitás bővítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági megkeresést küldött hivatalunkhoz. A becsatolt dokumentumok áttanulmányozva megállapítottuk, hogy az érintett ingatlanok gyümölcsös, út, anyagbánya művelési ágúak. A bővítést átlagos és átlag feletti minőségű területeket érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére átlag alatti területek nem állnak rendelkezésre, mivel az ingatlanok szomszédságában 1 kivétellel csak átlag feletti minőségű ingatlanok találhatóak. Nyilatkozatomat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8-11. §-ban foglaltak figyelembevételével adtam. Jelen végzésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Két.) 44.§, 45/A. (3) bek és a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII.28.) VM rendeletet foglaltakon alapul. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Két. 44.§ (9) bekezdés zárja ki.”
9
3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága /17.2/11702/2014 sz. szakhatósági állásfoglalása indokolása: „Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a „Beled I. (Körtvélyes dűlői bányaüzem)- agyag, kavics bányatelek tervezett bővítése előzetes vizsgálat tárgyú beruházás: az eljárás időpontjában termőföldnek minősülő ingatlant érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, o az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, o a tevékenység hatása a környező, eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős, A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja alapján, a talajvédelmi szakhatósági eljárásért 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amit az ügyfél befizetett. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Két.) 21. § (1) bek., a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33 §. (1) bekezdés, 5. számú melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul. .” 4./ Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1105-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása indokolása: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28- 32.) a Ribesz 2000 Kft (9343 Beled, Jókai u. 27.) részére szakhatósági állásfoglalást kért a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől, mint az illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi jogkört gyakorló hatóságtól az „Beled I. jelű bányatelek” bővítésének előzetes vizsgálata ügyében. Az eljárás során megállapítottam, hogy a szóban forgó bővítés előzetes vizsgálata Beled Város Önkormányzat képviselő-testületének 3/2009. (IIL2.) számú rendelettel elfogadott, hatályos Településrendezési Tervvel nem ellentétes, abban a fenti tevékenységre kikötés, vagy feltétel nincs, a terület bányaterületként van jelölve. A bővítés természetvédelmi, környezetvédelmi vagy vízügyi érdeket nem sért, helyi jelentőségű természeti értéket nem érint. Az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (KÉT) szabályai alapján folytattam le. Határozatomat a KÉT.. 20 § (1) bekezdésben biztosított jogkörömben, a KÉT. tv. 45 § (2) bekezdése és a 156 § (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. számú melléklete (7) pontja alapján hoztam meg..”
5./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR047/01034-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása indokolása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Ribesz-2000 Kft. (9343 Beled, Jókai utca 27.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet alapján.
10
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EÜM. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg. ”6./ Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1475-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása indokolása:” Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 10909-4/2014. számú levelében kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A szakhatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott dokumentációban foglaltak szerint a tervezett beruházás a Beled I. bányatelken a bányászati tevékenység kapacitás ((kavics 60.000 m3/év-ről 500.000 m3/év-re, agyag 20.000 m3/év-ről m3/év) és vertikális (+114,0 mBf. -szintről +110,0 mBf. szintig) bővítésére terjed ki. A szakhatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt és annak kiegészítését megvizsgálta és a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontból az alábbi megállapításokat teszi:A dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízből lesz megoldva. A keletkező kommunális szennyvíz tárolására zárt gyűjtőtartály áll rendelkezésre, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított vállalkozó a legközelebbi szennyvíztelepen kiüríti. A bányatelekre hulló csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. A terület bányászati igénybevételének megkezdésekor a letakarítás során a letermelt termőtalajból és meddőkőzetből a termelési terület határán védőtöltés kerül kiépítésre. A védőtöltés a külső vizek behatolását megakadályozza. A bányatelek közvetlen közelében a Kis-Rába folyó húzódik, amelyet 37 m széles védőpillér biztosít. A bányászati tevékenység végzése során technológiai vízfelhasználás történik. Az osztályozok mosó vizét a tóból szivattyúk szolgáltatják. A használt víz ülepítő kazettán keresztül visszavezetésre kerül a tóba. Az osztályozómű ipari vízellátása a bányaüzem területén létesített termelőtó és ülepítő medence biztosítja .A termelő tóba egy db RITZ 50/100 RF típusú centrifugál szivattyú (vagy vele egyenértékű) Q= 100 m3/hP= 25,9 kWA szivattyútól egy 100 mm-s átmérőjű csővezetéken jut el a víz az osztályozóba.Az osztályozómű technológiai vízigénye 50 m3/h.A zagyvezeték az ülepítő medencébe szállítja a zagyos vizet, ahol az lepelszerűen szétterülve folyik be a medence vízterébe, közben az iszap jelentős részben kiülepszik. A használt víz az iszap kiülepedését követően egy kavicsból készült szűrőgáton átjut vissza a termelőtóba.A kitermelt víz 100 000 m3 teljes mennyisége (ülepítés után) visszavezetésre kerül.Az ülepítő medencébe az iszap szemcsék döntő mértékben leülepszenek és a víz, a kivett vízzel közel azonos minőségben, visszavezetésre kerül ugyanabba a közegbe, ahonnan a vízkivétel történt. A termelő tóból történő vízkivételnél mintegy 12.000 m3éves vízveszteséggel számolnak; a víz visszavezetés a veszteséggel együtt a terület vízgazdálkodási folyamatait várhatóan károsan nem befolyásolja. A vízminőség a vízkivétel és az ülepítés után történő víz visszavezetés következtében érzékelhető mértékben nem változik. A technológiai vizeket csak ülepítés után, ülepítő medencén keresztül és a kavicstöltésen történő szűrést követően vezetik vissza a mosóvizes medencébe. Az osztályozótói a 0,0063-0,0125 mm közötti szemcseméretű agyag-, homokiszapot tartalmazó technológiai víz NA300 acélcső vezetéken kerül vissza a bánya területén, az ülepítő medencébe. A medence befogadó képessége 1 500 m3. A zagykazettába ülepítésre jutatott technológiai víz agyag-, és homok-iszap tartalma napi 32 m3. A napi 32 m3 agyag-, és homok-iszap tartalommal, valamint 250 éves üzemnappal számolva éves szinten 8000 m3 homok-iszap és agyag képződéssel számolnak. A leülepedett homok-iszap és agyag a derítőmedencéből kitermelésre kerül és a depóniában történő
11
víztelenítést követően a bánya tájrendezésénél kerül felhasználásra és/vagy a víz alatti rézsűkre visszatöltése tervezett. A bányászati tevékenység befejeztével a területen visszamarad két 22-24 m mélységű bányató 13 ha kiterjedésű nyílt vízfelülettel. Az előzetes vizsgálati dokumentációban lehatárolt bányaterület lőj elölt vízbázis védőidomát/védőterületét nem érinti. A csatolt dokumentumokból megállapításra került továbbá az is, hogy a tervezett termelés és a bányatavak által a talajvízszintben okozott depressziós hatás jelentkezik, ez a bányató max. kiterjedése esetén legfeljebb 2 cm-re tehető a bányató közvetlen közelében. A tervezett tevékenység depressziós hatástávolsága 95 m. A dokumentáció kiegészítéséből megállapítható, hogy a hatástávolságon belül felszín alatti vízhasználók nincsenek. A folytatott illetve a megkezdeni tervezett tevékenység vízhasználókra vagy vízművekre nincs hatással. Tóth Ferenc oki. bánya és geotechnikai mérnök által elvégzett rézsűszámításból megállapítható, hogy 27°-os rézsűszögnél (biztonsági tényező 1,533) a bányászati tevékenység a környező területekre hatást nem gyakorol, figyelembe véve a 1164/1998. számú bányatelek határozatban megállapított védősávot. A szakhatóság megállapította továbbá azt is, hogy a tervezett technológiai célú vízhasználat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LW. Tv 28. § értelmében, vízjogi engedély köteles, melyre vonatkozóan előírását a szakhatóság a rendelkező rész szerint megtette. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (6) bekezdése és 72.§ (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul. „
A hatóság az alábbiakra hívja fel a figyelmet:
A bányatóba szervesanyagtartalmú meddőt visszatölteni tilos. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. Havária esetére a bányában felitatóanyagot kell tartani, Az engedélyes a 219/2004 VII. 21.) Korm. Rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a felszín alatti vízben, földtani közegben okozott szennyezést hatóságunknak köteles bejelenteni, az azonnali intézkedést igénylő környezetkárosodás esetén kárelhárítást haladéktalanul megtenni.
A hatóság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a H-35549-2/1996. I sz. határozattal kiadott környezetvédelmi engedély hatálya 2014.november 28-án lejár, ezért a hatósághoz felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtani oly módon, hogy azt a hatóság a hatály lejárta előtt el tudja bírálni.
12
A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján, és az érintett önkormányzatnál közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014. augusztus 18.
dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s. k. mb. igazgatóhelyettes
A határozatról értesül: 1. Ribesz-2000 Kft. (9343 Beled, Jókai u.27.). 2.dr.Gál László jegyző Beledi Közös Önkormányzati Hivatal 9343 Beled, Rákóczi u.137. 3.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ 9024 Győr, Jósika u. 5. 4. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 9028 Győr, Arató u.5. 5.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala 9300 Csorna, Soproni u.58 6.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 9021 Győr, Káptalan domb 28. 7.Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 9022 Győr, Árpád u. 28-32.
13
8.Ügyfélszolgálat 9. Informatika
14
