ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó: Szakértők:
év:
H- 486 -14/2009 Dr. Busáné Noviczki Zoltán Marth Ferenc
hó:
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KÜJ
KTJ
Harka-Önkormányzat – belterületi vízrendezés – vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Harka-5
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Harka község Önkormányzata (9422 Harka, Nyéki u. 34.) engedélyes kérelmének helyt ad, és az Ökopartner Mérnöki Iroda Bt. (9400 Sopron, Ferenczy J. u. 4.) 2007. januárjában készített „Harka község belterületi vízrendezés vízjogi létesítési engedélyezési terv” c. dokumentációja, valamint annak 2008. júliusában készített, valamint 2009. március 16-án, 2009. június 2-án, 2009. július 8-án csatolt módosításai alapján Harka község belterületi csapadékvizei elvezetése I. ütemének az ingatlannyilvántartásban a harkai 276/113., 276/114., 276/54., 276/77., 256., 270/4., 276/91., 27/1., 75., 28/1., 97/3., 95., 96., 97/31., 02/7., 02/4., 253., 256., 77/2., 378., 457., 269/18., 269/29., 701/5., 270/44., 270/25. hrsz. alatti ingatlanokat érintő megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. A./ Műszaki adatok: 1./ Erdő utca vízelvezetése: 16 fm Ø 40 beton csatorna 12 fm TBF 30/50/40 betonelem + fedlapos áteresz Létesül még összesen 44 fm hosszon útárok betonlapos árokburkolat, 2 db energiatörős árokburkoló elem. Elbontásra kerül 9 fm árok. Befogadó a Gida patak, a 0+733 km szelvényben, 193,91 mBf szinten beton előfejes kitorkolással. 2./ Ibolya utca vízelvezetése: Létesül 89 fm 40x40x6 cm beton árokburkolat. 2 db Ø 40-es csőáteresz tisztításra, és 2 db energiatörős árokburkoló elem elhelyezésre kerül. 3./ Soproni utca (óvoda és temető között) vízelvezetése: 99 fm folyóka előregyártott beton elemekből 39 fm Ø 40beton csatorna 1db 50x50-es víznyelő akna 21,0 fm árokburkolat 40x40x10 cm beton mederlapból. 1 db Ø 40-es csőáteresz tisztításra Befogadó a meglevő útárok, 10,0 m hosszú, 1%-os esésű TBF30-as burkolattal és fedlappal ellátott bekötéssel.
4./ Keresztúri utca vízelvezetése: 81,0 fm folyóka előregyártott beton elemekből 37 fm Ø 30beton csatorna 21 fm Ø 40beton csatorna 1db 50x50-es víznyelő akna 130 fm kiemelt útszegély vízelvezetéshez Befogadó a Kópházi utcai csapadékvíz gyűjtőcsatorna, épülő Ø 30 beton bekötőcsatornán. 5./ Határőr utca vízelvezetése: Létesül 130 fm Ø 30beton csatorna 4 fm víznyelő rácsos folyóka 33 fm előregyártott beton folyóka 9 fm TBF 30/50/40 betonelem fedlappal 55 fm árokburkolat 40x40x10 cm beton mederlapból 3 db beton tisztítóakna Befogadó a vizeket a Kecske patak felé elvezető meglevő árok 187,80 mBf fenékszinten. 6./ Nyulas utca vízelvezetése: 10 fm TBF 30/50/40 betonelem fedlappal 20 fm árokburkolat 40x40x10 cm beton mederlapból Befogadó a Soproni utca melletti nyílt árok. 7./ Nyéki utca vízelvezetése: 16 fm Ø 50 beton csatorna 152 fm Ø 40 beton csatorna 102 fm Ø 20 beton csatorna 8 db víznyelő rácsos folyóka 4 db beton tisztítóakna 245 fm kiemelt útszegély vízelvezetés céljából 510 fm meglevő árok 40x40x10 cm beton mederlapos burkolása 4 db energiatörős árokburkoló elem 149 fm előregyártott beton folyóka 150 fm (50 db) csőáteresz beépítése 116 fm 40 cm mély, 40 cm talpmélységű 1:1 rézsűhajlású gyepesített útárok 740 fm meglevő árkok gyepburkolattal ellátása 12 fm közúti csőáteresz 295/145 cm vasbeton elemekből Az utca csapadékvizeinek befogadói a Gida patak, a 0+242 km szelvényben, 189,45 mBf folyásfenék szinten, a Kecske patak, a 1+561 km szelvényben 189,30 mBf szinten, és a Kecske patak, a 1+571 km szelvényben. A Kecske pataknál a betorkolás a közúti híd két oldalán történik. A Kányaszurdoki patak 0+600 km szelvényénél a közúti híd alatti átvezetésnél új áteresz épül a patakon lefolyó nagyvizek biztonságos levezetése érdekében. Az áteresz vasbeton anyagú, Ø120/60 tojásszelvényű. 8./ Soproni utca – Kógel árok vízrendezése: A Kógel árok mederrendezése a következők szerint történik: A Kógel-patak 2+610 – 2+682km szelvények közötti szakaszon tervezett vízrendezési tárgyú vízimunkák jelen első ütemben nem valósulnak meg, azokat II. ütemű megvalósítással tervezik végrehajtani, melynek engedélyezésére új eljárást fognak kezdeményezni. A mederburkolás és csatornaépítés a Kógel árok 2+408 – 2+457 km szelvények közötti szakaszát nem érintik, ott a mederburkolás az eredeti tervekhez képest elmarad. A patak 2+473 – 2+590 km szelvények közötti szakszán, a Soproni utcában, 117,0 fm hosszon Ø 100b belméretű talpas betoncsőből négy tisztítóaknával zárt csapadékvíz elvezető csatorna épül, 0,15‰ eséssel, mely csatlakozik a 2+590 km szelvényben meglevő Ø 100b csatornába, és a 2+473 km szelvénynél meglevő és 50 fm hosszon tisztításra szoruló Ø 100 beton csőátereszbe. 8,0 fm hosszon Ø 60 beton csőáteresz elbontásra kerül. 2
A tervezettek szerint kiváltásra kerül 100 fm ivóvíz vezeték és 100 fm szennyvízcsatorna. 9./ A patakokba történő bevezetéseknél minden esetben beton előfej kerül kialakításra, és a bevezetés mindkét oldalán 1-1 méter szélességben betonlapos burkolóelemmel kerül ellátásra a meder és a rézsűvédelem. II. A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./ A kivitelezés a jóváhagyott vízjogi létesítési engedélyes terv, az azt többször módosító „Harka község belterületi vízrendezés módosított vízjogi létesítési engedélyezési terv”, valamint a szakhatóságok, kezelők, a csapadékvíz elvezető csatorna, vízfolyások befogadója és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. b./ A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a talajvíznek és a földtani közegnek a „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. c./ A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. d./ A csapadékvíz elvezető rendszert úgy kell megvalósítani, hogy a megépülő létesítmények együtt funkcionáljanak a már meglevő árokrendszerrel. e./ Az árkokba, vízfolyásokba bebocsátás szelvényeiben, a bebocsátások helyén a mederben illetve a rézsűn keletkező esetleges kimosódások érdekében meder és rézsűvédelemmel kell az árkot ellátni. f./ Az esetleges közműkeresztezések kivitelezése, a megépülő csatornák rácsatlakozása a közművek kezelőinek előírásai alapján valósíthatók meg. g./ A vízfolyások levezető képessége a kivitelezés idejére sem rontható. h./ Harka község belterületi vízrendezésének teljessége érdekében a II. ütemre tervezett vízrendezési munkákat külön eljárásban engedélyeztetni kell, és azokat mielőbb meg kell valósítani. i./ A megvalósult belterületi vízrendezési rendszer rendeltetésszerű üzemeltetésére vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a hatóságtól a megvalósult állapotokat tartalmazó teljeskörű megvalósulási tervdokumentáció csatolásával, melynek része kell legyen a nem e beruházás során létesült, hanem már meglevő rendszerek állapottervének is. Csatolni kell továbbá a létesítményekre vonatkozó Üzemeltetési és Karbantartási Utasítást.
3
2./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda előírásai: a./ A földmunkák meghatározott szakaszokon (pl.: Kecske patak medrének rendezése, víztározó kialakítása a Kányaszurdoki pataknál, csapadékvíz csatorna 0+050 és 0+100 közötti szakaszának kiépítése) csak régészeti szakfelügyelet mellett végezhetők. b./ A szakfelügyelettel építhető szakaszokat az illetékes múzeummal egyeztetni kell a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal. c./ A lefolytatott egyeztetésről készült jegyzőkönyvet az Irodának meg kell küldeni. d./ Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni (megelőző feltárás). e./ A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága (9022 Győr, Széchenyi tér 5.) jogosult. A régészeti tevékenység végzésére jogosulttal előzetesen szerződést kell kötni. f./ A többi szakaszon a földmunkák megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell az Irodát és a területileg illetékes múzeumot (Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága 9022 Győr, Széchenyi tér 5., illetve Soproni Múzeum 9400 Sopron, Fő tér 8.). g./ Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására (nyílt árkos megtekintés) és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására.
3./ Be kell tartani továbbá az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. 7129-2164-3/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a Nemzeti Hírközési Hatóság Hivatala HS-14705-2/2007. sz. előzetes nyilatkozatában, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 251/1245/2007. sz., a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. 898-3/2007. sz., a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatósága 1577/2007. sz. hozzájáruló közútkezelői nyilatkozatában, a Magyar Telekom Hálózatirányítási Igazgatóság 583605/SO-249/2007. sz. közműkezelői nyilatkozatában foglaltakat.
IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít.
V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Harka - 5 számon a Vízikönyvbe bejegyzi.
VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. 4
A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 36.000.- Ft, azaz Harminchatezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-0171189900000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
INDOKOLÁS Harka község Önkormányzata (9422 Harka, Nyéki u. 34.) engedélyes 2007. július 17-én iktatott kérelmében az Ökopartner Mérnöki Iroda Bt. (9400 Sopron, Ferenczy J. u. 4.) 2007. januárjában készített „Harka község belterületi vízrendezés vízjogi létesítési engedélyezési terv” c. dokumentációja alapján Harka község belterületi csapadékvizei elvezetésének megvalósítására irányuló vízjogi létesítési engedély kiadását kérte, melyhez a Kapuvári Vízitársulat 63-3/2007. sz., a csapadékvizeknek az általa üzemeltetett Kecske patakba, Gida patakba és Kógel patakba történő bevezetéséhez való hozzájáruló nyilatkozatát, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. 7129-2164-3/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatát, a Nemzeti Hírközési Hatóság Hivatala HS-14705-2/2007. sz. előzetes nyilatkozatát, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 251/1245/2007. sz., a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. 898-3/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatát, a harkai 279/96., 276/38., 701/3., 137., 139., 271., 065., 036/3., 412., 406. 475., 72/2., 77/1., 013., 012/2., 56. és 52. hrsz. alatti ingatlanok tulajdoni lap másolatát csatolta, az eljáró hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése alapján az érintett ügyfeleket hirdetményi úton tájékoztatta. A hatóság tárgyi ügyben a kérelem jogi tárgyú vizsgálatát követően kibocsátott, H-10088-3/2007. sz. hiánypótlási felhívásában a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 §-a alapján a becsatolt tulajdoni lap másolatokból azt állapította meg, hogy az érintett ingatlanok közül nem mindegyik áll a leendő engedélyes Önkormányzat tulajdonában, hanem a harkai 279/96., 276/38., 701/3., 137., 139., 271., 065., 036/3., 412., 406. magánszemélyek, a harkai 475.hrsz. alatti ingatlan az Önkormányzat és egy magánszemély tulajdonában áll, a harkai 72/2., 77/1., 013., 012/2.hrsz. pedig országos közút, melynek tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az UKIG. A harkai 56. és 52. hrsz. esetében ugyan az Önkormányzat a tulajdonos, de az ingatlanokra széljegyként cserszerződés benyújtása van bejegyezve. A hivatkozott 2 § (1) bekezdés i) pontja szerint ha az érintett ingatlan nem a leendő engedélyes tulajdona, csatolni kérte a hatóság az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő olyan megállapodást, mely a hatóság általi jóváhagyása után alkalmas a szolgalmi jog földhivatalnál történő bejegyzésére. Tájékoztatta a hatóság az engedélyest, hogy a tulajdonosok egyoldalú nyilatkozata nem elegendő. A tervdokumentáció szerint a községben a víz, szennyvíz, gáz, elektromos és telefonvezetékek, valamint kábeltelevíziós hálózat kiépített, ebből a víz, szennyvíz, gáz, elektromos vezeték tekintetében csatoltak nyilatkozatot, ezért csatolni kérte a hatóság a hiányzó, a távközlési és kábeltelevíziós rendszer üzemeltetőjének jelen eljárásra alapozott közmű üzemeltetői nyilatkozatát, vagy amennyiben ezen közműveket a beruházás nem érinti, akkor erről szóló nyilatkozatot. A hatóság a kérelem vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata után H-10088-5/2007. sz. hiánypótlási felhívásában megállapította, hogy a benyújtott dokumentációkból nem határozhatók meg a pontos műszaki mennyiségek, ezért pótlólag kérte benyújtani egy tételes kimutatást a megépülő vízilétesítmények műszaki mennyiségeiről. Kérte továbbá megadni az építendő, vagy felújítandó árkok, zárt csatornák, műtárgyak, egyéb vízilétesítmények pontos mennyiségét, méreteit, anyagát, eséseit utcánkénti, vagy vízgyűjtő szerinti csoportosításban. A benyújtott dokumentációkból nem volt megállapítható, hogy a befogadó vízfolyásokban pontosan milyen beavatkozás történik, csak elvi szinten került leírásra. A nevezett mederkorrekció műszaki rajzai sem kerültek csatolásra. Kérte a hatóság közölni, hogy a beavatkozások milyen pontos műszaki 5
paraméterekkel történnek (hosszok, tervezett mederméretek, rézsűk), ezeket rajzi mellékletekben jól látható módon méretekkel és mennyiségekkel ellátva kérte ábrázolni, és a mennyiségeket vízfolyásonként kérte meghatározni. Mivel a H-1365-7/2006. számon kiadott jogerős elvi vízjogi engedélyben előírásra került, hogy a vízfolyásokba kizárólag iszap és olajfogó műtárgy beépítésével lehet vízbevezetést tervezni, és a tisztítóműtárgyak nem kerültek megtervezésre, kérte a hatóság ezeket pótolni, és a műtárgyakat hidraulikailag méretezni a mértékadó csapadékvíz mennyiségre. Az engedélyes a 2007. augusztus 27-én, szeptember 26-án iktatott beadványaiban a hiánypótlásra nyitvaálló határidő 30 nappal történő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság 2007. szeptember 30-ig, majd 2007. október 31-ig engedélyezett. Az engedélyes 2007. november 6-án iktatott beadványával a kért műszaki adatokat, az érintett ingatlanok pontosított kimutatását, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot megküldte, valamint előadta, hogy a pontosított lista alapján a harkai 065. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosával kellett szolgalmi jogi megállapodást kötni, valamint csatolta a 475. hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lap másolatát is, melyből megállapítható volt, hogy az már az engedélyes Önkormányzat tulajdonában áll. Csatolta továbbá a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatósága 1577/2007. sz. hozzájáruló közútkezelői nyilatkozatát, a Magyar Telekom Hálózatirányítási Igazgatóság 583605/SO-249/2007. sz. közműkezelői nyilatkozatát, a Harka KTV 2007. augusztus 10-én kelt nemleges érintettséget megállapító közmű egyeztetési nyilatkozatát, valamint a s 065. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosával megkötött szolgalmi jogi megállapodást. A hatóság a beküldött hiánypótlási dokumentáció áttekintése után kibocsátott H-1437-2/2008. sz. felhívásában megállapította, hogy a beruházás a harkai 269/1, 269/3, 77/1, 27/1, 27/3, 77/2, 457, 701/3, 701/5, 267/2, 270/44, 701/4, 276/113, 276/54, 276/68, 276/77, 276/138, 276/91, 270/4, 270/25, 276/48, 276/92, 276/17, 012/1, 012/2, 76, 97/3, 253/1, 255/2, 256, 413, 422, 476/1, 476/2 378, 414, 065, 405, 462/5, 466/1, 466/2, 468/3, 468/4, 473, 475 hrsz. alatti ingatlanokat érinti. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2§ (1) bekezdés h) pontja értelmében csatolni kérte a tervezett vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett összes ingatlan tulajdoni lap másolatát. A hatóság megállapította azt is, hogy nem került csatolásra, így megküldeni szükséges a harkai 269/1., 269/3., 27/1., 27/3., 457., 701/3., 701/5., 267/2., 270/44., 276/48., 012/1., 255/2., 256., 413., 422., 476/2., 466/1., 466/2., 468/3., 468/4. hrsz.alatti ingatlanok tulajdoni lap másolatait is. Az engedélyes képviselője 2008. január 31-én a hatóság Ügyfélszolgálatán megtartott általa kezdeményezett egyeztetésen igazolás kiadását kérte arra vonatkozóan, hogy a hatóságnál az eljárás folyamatban van. Előadta továbbá, hogy a terv arra tekintettel, hogy egyes ingatlantulajdonosok nem járulnak hozzá a beruházáshoz, módosulni fog. A hatóság ezzel kapcsolatban a módosított tervlapok, és az érintett ingatlanok módosított kimutatását kérte csatolni. A hatóság az eljárás folytatásáról szóló igazolást H-1437-4/2008. sz. iratában kiállította. Az engedélyes 2009. február 18-án a kiegészítő műszaki leírást, a módosított ingatlankimutatást megküldte. A hatóság a 2008. február 18-án csatolt ingatlan kimutatása áttekintése után kibocsátott H-14377/2008. sz. felhívásában kérte megküldeni a 276/71. hrsz alatti Alpesi utca, 75. hrsz. alatti Keresztúri utca, a 269/1., 269/3., 267/8., 267/9., 267/10., 270/44., 701/5., 28/1. hrsz-ok alatti Soproni utca, a 253., 256., 457. hrsz-ok alatti Nyéki utca, a 27/1., 27/3. hrsz-ok alatti Kópházi utca, a 422., 476/2. hrsz-ok alatti Kecske patak tulajdoni lap másolatát, mivel a többit az eljárás során már csatolták. Felhívta a figyelmet a hatóság, hogy a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 § (1) bekezdés i) pontja szerint ha az érintett 6
ingatlan nem a leendő engedélyes Önkormányzat tulajdona, csatolni kell az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő olyan megállapodást, mely a hatóság általi jóváhagyása után alkalmas a szolgalmi jog földhivatalnál történő bejegyzésére. Az engedélyes a 2008. március 12-én iktatott beadványával a kért 17 db tulajdoni lap másolatot csatolta valamint előadta, hogy a nem az ő tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozó megállapodásokat 15 napon belül csatolja. Az engedélyes 2008. március 27-én a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonosaival kötött megállapodásokat csatolta, melyeket a hatóság a H-1437-10/2008. sz. iratával visszaküldte azzal, hogy azokat ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel kell ellátni, mivel anélkül azok nem alkalmasak a szolgalmi jog földhivatalnál történő bejegyeztetésre. Ezen iratában továbbá megállapította a hatóság, hogy az Ökopartner-Sopron Mérnöki Iroda Bt. 2008. február 18-án csatolt ingatlan kimutatása szerint a beruházás többek között a harkai 27/3. hrsz. alatti ingatlant érinti, viszont a 27/5. hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lap másolatát csatolták, melyre tekintettel a hatóság visszaküldte a 27/5. hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lap másolatát azzal, hogy helyette a 27/3. hrsz. alatti ingatlanról kell tulajdoni lap másolatot csatolni. A harkai 476/2. hrsz. alatt nyilvántartott, „patak” művelési ágú ingatlan vonatkozásában megállapítható volt a tulajdoni lap másolatból, hogy annak tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője pedig az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Erre tekintettel kérte a hatóság csatolni az ingatlan vagyonkezelőjének jelen eljárásra alapozott vagyonkezelői hozzájárulását. Az engedélyes a 2008. április 22-én iktatott iratában a megváltozott műszaki tartalom dokumentálásáig az eljárás felfüggesztését kérte, mely kérelemnek a hatóság a H-1437-13/2008. sz. végzésében jogerősen helyt adott, és az eljárást legkésőbb 2008. június 30-ig felfüggesztette. Az engedélyes a 2008. július 3-án iktatott beadványában az új műszaki tartalom pontos, precíz elkészítése érdekében a felfüggesztés határidejének 2008. július 31-ig történő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság a H.1437-16/2008. sz. végzésében jogerősen engedélyezett. Az engedélyes 2008. augusztus 4-én a módosított tervdokumentáció példányait, és a módosított terület kimutatást megküldte. Ezrek áttekintését követően a H-1437-19/2008. sz. hiánypótlási felhívásában hatóság megállapította, hogy az Ökopartner-Sopron Mérnöki Iroda Bt. módosított tervdokumentációja alapján készült ingatlan kimutatás szerint a beruházás érinti többek között a harkai 276/113., 276/114., 276/54., 276/77., 270/4., 276/91., 74, 97/3., 95., 02/4., 256., 378., 269/18., 269/29., 269/2., 270/25., 753., 037., 040. hrsz. alatti ingatlanokat. Ezen ingatlanok esetében nem történt meg a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatok csatolása, így azokat kérte a hatóság megküldeni. Egyéb érintett ingatlanok esetében a tulajdoni lapokat az eljárás korábbi szakaszában már csatolták. Az engedélyes 2008. szeptember 10-én a kért tulajdoni lap másolatokat csatolta, valamint előadta, hogy a harkai 74. hrsz. nem létező hrsz., illetve a 269/2. hrsz. 269/3-ra változott. A hatóság a 2008. szeptember 10-én csatoltak áttekintése után az engedélyes részére kibocsátott H1437-23/2008. sz. felhívásában megállapította, hogy a becsatolt tulajdoni lap másolat szerint a harkai 753. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa Horváth Attila és Horváthné Petrik Éva (9400 Sopron, Kurucdomb sor 12.), a 040. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa pedig a Magyar Állam, vagyonkezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9435 Sarród, Rév-Kócsagvár.), tehát nem a leendő engedélyes. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 § (1) bekezdés i) pontja szerint ha az érintett ingatlan nem a leendő engedélyes, Harka község Önkormányzata tulajdona, csatolni kell az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is 7
érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő olyan megállapodást, mely a hatóság általi jóváhagyása után alkalmas a szolgalmi jog földhivatalnál történő bejegyzésére. Tájékoztatta az engedélyest, hogy a tárgyi szolgalmi jogi megállapodást a 040. hrsz. alatti ingatlan vagyonkezelőjével, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal is meg kell kötni. A hatóság a tervező részére kibocsátott. H-1437-24/2008. sz. felhívásában arra hívta fel, hogy mivel a Körzeti Földhivatal tájékoztatása szerint az érintettként megjelölt, a harkai 74. hrsz. nem létezik, közölje a helyes helyrajzi számot, és annak tulajdoni lap másolatát is küldje meg. A tervező a 2008. október 9-én iktatott beadványában előadta, hogy feltehetően a Keresztúri utcában lévő 75. és 76. hrsz. alatti önkormányzati területek egyike került elírásra. A hatóság a tervező részére ezt követően kibocsátott, H-1437-29/2008. sz. felhívásában arra tekintettel, hogy a Soproni Körzeti Földhivatal nyilvántartása szerint a Keresztúri utcában tervezett vízimunkákkal – többek között – az érintettnek feltüntetett harkai 74. hrsz. nem létezik, az Ökopartner-Sopron Mérnöki Iroda Bt. tájékoztatása alapján az érintett ingatlan a harkai 75. vagy 76. hrsz, kérte az engedélyestől a helyes helyrajzi számot megjelölését. Az engedélyes a 2008. október 31-én iktatott beadványában előadta, hogy a helyes helyrajzi szám a harkai 76. hrsz., valamint a szolgalmi jogi megállapodások becsatolására nyitvaálló határidő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság 2008. december 31-ig engedélyezett. Az engedélyes 2009. január 7-én a harkai 753. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó szolgalmi jogi megállapodást csatolta továbbá előadta, hogy további szükséges egyeztetések miatt a harkai 040. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó hiánypótlási határidő meghosszabbítását kéri, melyet részére a hatóság 2009. március 31-ig engedélyezett. Az engedélyes a 2009. március 16-án iktatott beadványában ismételt tervmódosítást és módosított műszaki leírást terjesztett elő, melynek értelmében elmarad a harkai 040. hrsz. alatti ingatlan mederburkolása, így nem kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulását beszerezni. A hatóság a 2009. március 16-án csatolt tervmódosítás és szolgalmi jogi megállapodás áttekintése után kibocsátott, H-486-5/2009. sz. felhívásában kérte csatolni az engedélyes és a harkai 753. hrsz-ú ingatlan tulajdonosai között megkötött vízvezetési szolgalmi szerződés 5. pontjában megjelölt, földmérő által készített, a szolgalmi jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges vázrajzot tekintettel arra, hogy a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 § (3) bekezdése alapján közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló eljárásban mellékelni kell a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését. A harkai 753. hrsz-ú ingatlan tulajdonosaival megkötött vízvezetési szolgalmi szerződést a 2 § (3) bekezdése b./ pontja alapján pedig kérte kiegészíteni az ingatlan tulajdonosa és a szolgalmi jog jogosultja között létrejött, a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó megállapodással, vagy annak megállapításával, hogy a szolgalom alapítása kártalanítás, azaz ellenérték nélkül történik. Az engedélyes 2009. április 27-én iktatott beadványában a harkai 753. hrsz. alatti ingatlannal kapcsolatban a H-486-5/2009. sz. hiánypótlási felhívásban foglalt határidő meghosszabbítását kéri, melyet részére a hatóság 2009. május 31-ig engedélyezett. Az engedélyes 2009. június 2-án a tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési terv újabb módosítását terjesztette elő, melyben a korábban a harkai 040. hrsz. alatti ingatlan mederburkolásának elhagyása kapcsán beterjesztett tervmódosításon túl elhagyható lett a Kógel patak eredetileg tervezett mederburkolásának egy kisebb része, amelyen a szolgalmi jogok bejegyeztetése további 8
időveszteséget okozott volna.Mindössze a 701/7. hrsz. alatti ingatlant keresztező partszakasz csőben való továbbvezetését tervezték meg, amelyre az ingatlan tulajdonosa kérte az Önkormányzatot. A hatóság a 2009. június 2-án csatolt tervmódosítás áttekintése után kibocsátott, H-486-9/2009. sz. felhívásában megállapította, hogy a tervmódosítás után a harkai 701/7. hrsz. alatti ingatlan érintettsége is megállapítható, ezért a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 § (1) bekezdés h) pontja értelmében kérte meg küldeni annak tulajdoni lap másolatát is, mivel az eljárás során még nem történt meg. Ugyanakkor továbbra is kérte a hatóság csatolni a H-486-5/2009. sz. hiánypótlásban foglaltakat is. Ezzel egyidőben a hatóság a többszöri tervmódosításra tekintettel egyeztetés lefolytatását kezdeményezte a tervezővel, melyet a felek 2009. június 18-án tartottak a hatóság Ügyfélszolgálatán. Ezen az egyeztetésen a tervező előadta, hogy a Kógel patak egy részének földhivatali helyzete úgy alakult, hogy a telkesítés során magánszemélyek tulajdonába került. Ez a szakasz az eredeti tervek szerint a vízimunkák kezdő szakasza, de a Kógel pataknak nem kezdő szakasza, hanem a meder egyik, középső része, ami miatt fel kell újítani. Mivel a szolgalmi jogi megállapodások még nem köttettek meg, és ez a rész a vízimunkák első szakasza, a beruházás szakaszolható az engedélyezhető második szakaszra, és utána a Kogel patak ezen jogilag rendezetlen részére. A hatóság tájékoztatta a tervezőt, hogy a szakaszokban való engedélyeztetéshez kérelem módosítást terjesszen elő, kérje a II. szakaszra az eljárás felfüggesztését, valamint az új ingatlan kimutatást aktualizálva az első és második szakaszra. Az engedélyes 2009. július 8-án iktatott beadványával a módosított tervet és ingatlan kimutatást megküldte, valamint a 2610-2682 szelvénye közötti szakaszra az eljárás felfüggesztését kérte. A hiánypótlási dokumentáció áttekintését követően a hatóság távbeszélőn a tervezővel pontosította, hogy a 2009. július 8-án megküldött módosított ingatlankimutatás csak az első ütemre vonatkozik, az engedélyest pedig arról tájékoztatta, hogy egyszer már kérték az eljárás felfüggesztését, így az eljárás ügyfél által kezdeményezett felfüggesztésére további jogszabályi lehetőség nincs. Az engedélyes úgy nyilatkozott, hogy akkor csak az első ütemre kérik az engedélyt, a második ütemre külön eljárást fognak indítani. Az engedélyes a 2009. július 13-án iktatott beadványában a vízjogi létesítési engedélynek a belterületi vízrendezés első szakaszára vonatkozó kiadását kérte, és előadta, hogy a tervekben szereplő második szakasz engedélyeztetésére külön eljárást fognak kezdeményezni. Ezt követően a hatóság megállapította, hogy az első ütemmel érintett ingatlanok részben az engedélyes tulajdonában állnak, másrészt olyan, „országos közút” művelési ágú ingatlanok, melyeknek tulajdonosa a Magyar Állam, és amelyekre nézve a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatósága 1577/2007. sz. alatt vagyonkezelői nyilatkozatában a hozzájárulását megadta. Tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárás megindulásakor a vízjogi engedély önmagában a vagyonkezelő nyilatkozatára alapozható volt, és a vagyonkezelői nyilatkozat nem írta elő, hogy a Magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi hozzájárulását is be kell szerezni, annak csatolására való felhívást a hatóság mellőzte, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ot a jelen határozata megküldésével tájékoztatja. A hatóság az eljárás során megállapította, hogy a módosítás után érintettként megjelölt, a belterületi vízrendezéssel érintett, a harkai 040, 269/18, 269/29. hrsz. (utóbbiak 042/19, 042/30 belterületbe vonásával) részei a Natura 2000. hálózatnak (HUFH 10012 Soproni-hegység). A harkai 040. hrsz. alatti ingatlan egyúttal az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1997. számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Soproni Tájvédelmi Körzet része. Erre tekintettel a természetvédelmi hatáskörben felmerült tények és körülmények szakmai megítélése érdekében a hatóság a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságát (9435 Sarród, Rév-Kócsagvár) szakértőként kirendelte annak megállapítása érdekében, hogy veszélyeztet-e jelölő fajokat, élőhelyeket a csatorna hálózat létesítése, várható-e jelentős káros hatás a külterületi Natura 2000 területeket 9
illetően, az ott lévő fajok, élőhelyek vonatkozásában, illetve a tevékenység engedélyezhetősége esetén szükséges-e időkorlátozás a létesítéssel kapcsolatban, indokolt-e egyéb feltételek előírása. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakértői véleményét 21-149-2/2008. sz. iratában előterjesztette, melyet a hatóság az engedélyes és a tervező részére H-1437-33/2008. sz. iratával megküldött azzal, hogy annak kézhezvételét követő 15 napon belül a Felügyelőséghez írásban benyújtott észrevételt tehetnek. Észrevétel a tárgyi szakértő véleménnyel kapcsolatban nem érkezett. A kérelem és a szakértői vélemény alapján a hatóság megállapította, hogy az érintett területeken jelölő fajok, ill. társulások nincsenek, a belterületi vízrendezés természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet. A tervezett vízrendezés során a felszíni vizekbe történő tápanyag terhelés és veszélyes anyagok bemosódása kizárható, így nincs sem jelentős, sem veszélyes hatással a környező védett, és Natura 2000 területek ökológiai állapotára. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során az eredeti tervdokumentáció alapján még Harka község Jegyzője 463-7/2007. sz. állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta, majd a módosított tervdokumentációval kapcsolatban a hatásköri és illetékességi szabályok időközbeni megváltozása miatt már Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője 18914/2008. sz. állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda az eredeti tervdokumentáció alapján 410/1523/02/2007. sz., majd a módosított tervdokumentáció alapján a 410/5378/01/2008. sz. állásfoglalásában hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/1523/02/2007. sz. állásfoglalásában megállapította, hogy a tervezési terület több nyilvántartott régészeti lelőhely közvetlen környezetében található. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 19 § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A 22 § (1-2) bekezdése szerint a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni, a régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét – a jelenlegi adataik szerintelsődlegesen a régészeti megfigyelés megfelelően biztosítja. A régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérését és annak dokumentálását jelenti, azonban nem terjed ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben ezek kerülnek elő, úgy a régészeti tevékenységet a főszabályként alkalmazandó megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra a 22 § (3) bekezdés értelmében írásbeli szerződést kell kötni, és az a 20 § (1) bekezdés alapján csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető. A szakfelügyelet (megfigyelés) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a 19 § (3) bekezdése értelmében a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált. A kérelem vízgazdálkodási, vízvédelmi, jogi és természetvédelmi tárgyú vizsgálata után megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak. A tervező felelősséggel kijelentette, hogy a dokumentációban tervezett csatornák, árkok, egyéb vízilétesítmények valamint az el nem szikkadó többlet csapadékvizek befogadói alkalmasak a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes gyűjtésére, elvezetésére, szikkasztására, illetve befogadására, és a csapadékvíz jogszabálynak megfelelő minőségben történő élővízbe vezetésre. A csapadékvizek végső befogadója a Gida-patak, a Kecske-patak, valamint a Kógel-patak, megépülő új bevezetéseken keresztül. A Kapuvári Vízitársulat 63-3/2007. számon hozzájárulását adta a kezelésében levő vízfolyásokba történő csapadékvíz bevezetéshez. Mivel a belterületi vízrendezés teljessége úgy valósul meg, ha a jelen I. ütemű beruházásból kimaradó, és a II. ütemű beruházásba kerülő vízrendezési munkák is elkészülnek, így vízgazdálkodási szempontból szükséges ezen munkák külön eljárásban történő engedélyeztetése és mielőbbi megvalósítása.
10
Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltakra, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára és a 275/2004. (X. 8.) Korm. r. 10. § (1) bekezdésére alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (2) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2009. szeptember 3.
Gerencsér Tivadar s.k. igazgató
11
