ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
Iktatószám:
4199-23/2011.
Hiv. szám:
Előadó:
Dr. Reiner Viktória/ Perjés Katalin
Melléklet:
KÜJ: 100365768
nap: -
KTJ:
101207853
Tárgy: Győr, Nemzeti Infrastruktúra Zrt. – Keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) részére, a Győr-Keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra létesítésére – a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által készített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján – környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: 1. A tevékenység megnevezése: Közlekedési infrastruktúra létesítése – kerékpárút Natura 2000 területen. 2. A létesítmény elhelyezkedése: Győr-Keleti Iparterület, 5433/3, 5475/74, 5491/3, 5490/2, 5489/2, 5475/75, 5478, 5489/1, 5490/1, 5491/1, 5492/1, 5498, 5430/2, 5433/25, 5433/28, 5403, 5402/1, 0748/83, 0748/84, 0748/85, 01050/7, 01051/2, 01049, 0748/42, 01045/3, 40001/2, 01047/46, 0748/2, 01050/16, 01050/17, 01050/18, 01050/15, 01045/4, 01047/42, 01047/44, 01047/32, 01047/34, 01047/36, 01047/38, 01047/40, 01047/22, 01047/23, 5475/66, 0748/77, 0748/78, 0748/79, 0748/86, 0748/69, 0748/70, 0977/4, 0978/2, 0977/5, 0977/6, 0977/3, 40001/1, 40002, 40003, 40004, 40007, 40008, 40009, 40010, 40013, 40014, 40016, 40017, 40019, 40020, 40021, 40022, 40023, 40024/1, 40024/2, 40025, 40026, 40027, 40028, 40029, 40030, 40031/3, 40033/4, 40033/2, 40034, 40036/2, 40038, 40037/35, 40037/47, 42752, 42716/2, 42751, 42750/2, 42749/3, 42747/4, 42746/6, 42746/4, 42744/3, 42744/2, 42743/3, 42742/3, 42742/2, 42741/2, 42740/2, 42737/4, 42737/3, 42735, 42734, 42733, 42732/2, 42730/3, 42729/1, 42728/2, 42727/2, 42723, 42722, 42719/3, 42718/2, 42717/2, 42716/5, 42715/2, 42714/2, 42713/3, 42713/2, 42710, 42709, 42708/1 hrsz. alatti ingatlanok. 3. A fejlesztés célja: Győr keleti részén a helyi rendezési terv módosítása logisztikai és ipari park létrehozását tervezi 200 ha nagyságú területen, ennek körbejárhatósága érdekében a gazdasági területek körül feltáró utakat kell kiépíteni, illetve a környező érintett városrészekkel városi gyűjtőutakat kell kialakítani.
2 4. A létesítmény alapadatai: - Tervezési Osztály: B.IV./b - Környezeti körülmény: A - Tervezési sebesség: 70 km/h. Az utak tervezési alapadatai: - Győr keleti iparterület körüljárását biztosító 2x1 sávos közút (Északi, Keleti és Déli út): Úthossz: 7 km Sávszám: 2x1 forgalmi sáv Északi és Keleti út: Szabályozási szélesség: 22 m Déli út: Szabályozási szélesség: 30 m - Győr-Győrszentiván bekötését biztosító 2 db közút: Sáv szám: 2x1 forgalmi sáv Szabályozási szélesség: 16 m - A tervezett fő csomópontok: - 1. sz. főút - Kardán u. csp.-„Északi” út - Járműosztályozós csomópontok - Honvédségi terület parkolójának megközelítésére szolgáló csomópont - „Északi” út - „Keleti” út - „Keleti” út - „Déli” út - meglévő Audi út - „Déli” út Az építés ütemezése: 2012. I. negyedév- 2012. IV. negyedév. A forgalombahelyezés legkésőbbi időpontja: 2012. december 31. III. Környezetvédelmi előírások: 1. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 1.1. Az út kialakítását és forgalombahelyezését követő 90 napon belül, Győrszentiván belterületén, két mérési ponton – a Vajda János utca és a Fecske utca legközelebbi lakóházainál – az út forgalmából eredő közlekedési zajterhelést méréssel kell alátámasztani. 1.2. A végleges forgalom kialakulását követően az első méréstől számított 6 hónapon belül a zajmérést ismételten el kell végezni és a mérési dokumentációkat meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 2.1. A tervezett útszakaszok építésének időszakában csökkenteni kell a kialakuló levegőterhelési hatásokat a létesítési tevékenység megfelelő megszervezésével, az alkalmazott munka- és szállítógépek karbantartásával, a kiporzó anyagok megfelelő tárolásával, esetleges locsolásával, a létesítési terület megközelítésére szolgáló útvonalakra felhordott föld szükség szerinti letakarításával. 2.2. A tervezett útszakaszok üzemelésének időszakában a kialakuló levegőterhelési hatásokat forgalomtechnikai eszközökkel, rendszeres útkarbantartással, egyes helyeken növénytelepítéssel csökkenteni kell. 3. Hulladékgazdálkodási szempontból: 3.1.
A létesítés, üzemeltetés, felhagyás, illetve esetleges havaria során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell.
3 3.2. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen kell gyűjteni, egy évet meg nem haladó időtartamig, majd engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 3.3. A keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtését zárt gyűjtőedényzetben kell végezni, rendszeres elszállításáról engedéllyel rendelkező hulladékkezelő útján gondoskodni kell. 3.4. A keletkező hulladékok tekintetében a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket külön jogszabályi előírások szerint teljesíteni kell. 3.5. A kitermelt talajt és humuszfelesleget szennyeződés elkerülését biztosító módon össze kell gyűjteni, amennyiben a helyszínen nem használható fel, úgy érvényes rekultivációs engedéllyel rendelkező hulladéklerakók vagy egyéb tájsebek, engedély szerinti rekultiváció céljára adható át. 4. Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból: 4.1. Az utakról összegyűjtött csapadékvizek minőségének a tervezett vízfolyásba bevezetéskor meg kell felelniük a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatozó jogszabályban foglalt határértékeknek (általános védettségi kategória befogadó, időszakos vízfolyás befogadó), ezért szakirodalmi adatok és gyakorlati mérések alapján vizsgálni kell az összegyűjtött csapadékvizek vízminőségi paramétereit, mivel ez alapján dönthető el a befogadóba való bevezetés előtti olaj- és hordalékfogók elhelyezésnek szükségessége. 4.2. A csapadékvíz-elvezetési tevékenység során a csapadékvízbe kerülő szennyezőanyag elhelyezése (szikkasztás) csak a vonatkozó jogszabály által a felszín alatti vízre és földtani közegre előírt B szennyezettségi határértékeknél kedvezőbb állapot lehetőség szerinti megőrzésével végezhető, és nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz és a földtani közeg B szennyezettségi határértéke jellemez. Ennek érdekében vizsgálni kell e feltételrendszer teljesülésének lehetőségeit. 5. Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházási területen 2011. október 31-ig mindennemű talajmozgatással járó tevékenység végzése tilos, kivéve a növény- és állatáttelepítéssel összefüggő munkálatokat. 5.1. A növényáttelepítésre vonatkozó előírások: - A beruházási területen az építési munkák megkezdése előtt az alábbi védett növényfajok áttelepítését kell elvégezni: - árlevelű len (Linum tenuifolium) - maggyűjtéssel és vetéssel - homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria) - maggyűjtéssel és vetéssel - pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) - maggyűjtéssel és vetéssel - csajkavirág (Oxytropis pilosa) - maggyűjtéssel és vetéssel - orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio) - egyedi átültetéssel - tavaszi hérics (Adonis vernalis) - egyedi átültetéssel - bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) - egyedi átültetéssel, maggyűjtéssel és magvetéssel - kései szegfű (Dianthus serotinus) - egyedi átültetéssel - homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) - egyedi átültetéssel - homoki vértő (Onosma arenaria) - egyedi átültetéssel - selymes boglárka (Ranunculus illyricus) - egyedi átültetéssel - Az egyes védett növényfajok áttelepítése érdekében külön természetvédelmi engedélyt kell beszerezni. - A területen előforduló védett növényfajok áttelepítését a szakfelügyeletet ellátó szervvel/személlyel, ill. a befogadó hely tulajdonosával, kezelőivel egyeztetett időpontban, az egyes fajoknak leginkább megfelelő időszakban meg kell kezdeni. Az áttelepítést 2011-től kezdődően a területrendezési munkák megkezdéséig kell végezni. A természetvédelmi engedélyt ennek megfelelően kell megkérni. 5.2. Az állatfajok áttelepítésére vonatkozó előírások: 5.2.1. Magyar futrinka mentése: - A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományának mentését 2011. augusztus- szeptember között kell elvégezni. - A magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek áttelepítése érdekében szükséges engedélyt az
4 -
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kell beszerezni. A mentési munkálatokról, ill. az áttelepítésről készítendő jelentést a Felügyelőség részére is meg kell küldeni.
5.2.2. Madárfajok védelme: - Az építkezés ütemezése során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő madárfajok zavartalanságának biztosítására. - Amennyiben fák, ill. cserjék kivágása szükséges, azt a fészkelési időszakon kívül, valamennyi védett állatfajra tekintettel kell elvégezni. - A fakitermelést megelőzően, a „Tölgyessel” szomszédos erdőrészletekben található odútelep áthelyezése érdekében fel kell venni a kapcsolatot az odútelepet működtető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoport képviselőjével (Szentmihályi Gábor: 30/520-9000). 5.2.3. Kétéltű és hüllő fajok védelme: - A beruházási területen előforduló kétéltű és hüllő fajok zavartalan telelésének biztosítása érdekében a benyújtott dokumentáció 111. oldalán található 15. sz. ábrán jelölt területen októbertől február végéig talajmozgatással járó, ill. a hibernált állatokat veszélyeztető tevékenységek végzése tilos. - Az északi út megvalósítása során biztosítani kell, hogy a környező területekről az állatok ne tudjanak az úttestre jutni. 5.3. A védett növényfajok és a magyar futrinka számára alkalmas befogadó hely előkészítése: A beruházás területéről kimentett védett növényfajok, ill. a magyar futrinka egyedeit a Győr 13046/1 hrsz- ú területre az alábbiakban megjelölt előkészítő munkák elvégését követően kell elhelyezni. A befogadó helyen szükséges előkészítő munkákat a jelen határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Ehhez előzetesen be kell szerezni az érintett terület kezelőjének, tulajdonosának hozzájárulását. 5.3.1. A Győr 13046/1 hrsz- ú területen az alábbi előkészítő munkákat kell elvégezni: - A területen található építési törmeléket és kommunális hulladékot el kell távolítani. - Az építési törmelék és a kommunális hulladék eltávolítása után a terepet el kell egyengetni. - A területen előforduló akác (Robinia pseudo-acacia) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia) egyedeket az áttelepítést megelőzően, ill. azzal párhuzamosan el kell távolítani mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg az akác teljesen ki nem pusztul a területről. - A letermelt faanyagot és a vágástéri hulladékot el kell szállítani a területről vagy a helyszínen el kell égetni. - A terület gyomosodó részeit az elkövetkező 5 évben évente egyszer, szükség esetén kétszer le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet 2 héten belül a területről el kell szállítani. - A terület azon részeit, ahova lehetőség van gépjárművel történő behajtásra, be kell keríteni. 5.4. A beruházás feltételeként az alábbi Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket kell megvalósítani: - A kiegyenlítő intézkedéseket a jelen határozat jogerőre emelkedésétől kell megkezdeni és fontosabb lépéseit 2016. december 31-ig kell megvalósítani. - A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket a VTK Innosystem Víz-, Természet, és Környezetvédelmi Kft. vezető tervező által készített, „Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra környezeti hatástanulmánya” című dokumentáció 6.1.5.2 fejezetében foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. - A fent hivatkozott dokumentációban szereplő intézkedések, illetve azok célja: 5.4.1. A HUFH20009 kódszámú, „Gönyűi-homokvidék” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bővítése és a bővített területek rekonstrukciója: Az érintett ingatlanok: Gönyű 064 hrsz- ú ingatlan (Gönyű 21C erdőrészlet) és a Győr 0879 hrsz- ú ingatlan b), d) és f) jelű alrészlete (Győr 538 J, K, TI2, CE2, NY2 erdőrészletek). Az intézkedés célja a jelenleg meglévő Pannon homoki gyep helyreállítása, és mintegy 25 ha nagyságú területen a jelölő élőhelytípus kialakítása.
5 - A fenti cél megvalósítása érdekében mindenek előtt az érintett területek részletes felmérése szükséges. A felmérésnek ki kell terjednie különösen: • alap talajtani és talajkémiai, valamint botanikai és zoológiai felmérésre • a területeken előforduló özönnövények felmérésére • a területen meghagyható őshonos és a termőhelynek megfelelő fafajok megjelölésére • az özönnövények előfordulása ismeretében a legjobb irtási módszer ismertetésére • a szükséges talajművelési munkák meghatározása • a talajművelési munkák során megkímélendő foltok kijelölésére - Az erdőterület igénybevételéhez külön erdészeti hatósági engedélyt kell beszerezni. - A részletes felmérést és tervet 2011. június 30-ig kell benyújtani a Felügyelőség részére. A felmérés függvényében az intézkedés főbb lépései: • Fás növényzet eltávolítása • Özönnövények irtása • Gyepesítés • Utókezelések • Monitoring - A területen az idegenhonos fás növényzet, illetve a selyemkóró eltávolítását követően kezdődhet meg a homoki gyep létrehozása. - A gyepesítés során a meglévő gyepfoltokat az előkészítési munka során meg kell kímélni. - A gyepesítés szántás, boronálás, vetőágy készítés vetés munkafázisait az ősz folyamán kell elvégezni. - A gyep megeredését követően évi egyszeri, szükség esetén kétszeri kaszálással (lehordással együtt) vagy legeltetéssel kell biztosítani a gyep fejlődését. - Az esetlegesen újra megjelenő selyemkórót folyamatosan el kell távolítani a területről. - A vetéshez szükséges mag gyűjtését (min. 25kg/ha) már 2011-ben meg kell kezdeni. - A maggyűjtést száraz időben, száraz füvön kell végezni. - A begyűjtött magot legfeljebb 2 évig szabad tárolni. - Szükség esetén a magvetést többször meg kell ismételni. - Az utókezelések során elsősorban kaszálással és a széna elszállításával kell biztosítani a nem kívánatos fajok és a holt szerves anyag eltávolítását. - Az utókezelések eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell. - Az utókezeléseket a gyep természeteshez közeli záródásáig kell folytatni. 5.4.2. Az „Euró- szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal” (91IO) elnevezésű élőhelytípus élőhelyrekonstrukciója a HUFH20009 kódszámú, a „Gönyűi homokvidék” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen Az intézkedés célja 12 ha „Euró- szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)” elnevezésű élőhely helyreállítása a HUFH20009 kódszámú, „Gönyűi- homokvidék” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. Az intézkedéssel érintett terület: Gönyű 051 hrsz. (4C, 4P erdőrészlet). A fenti cél megvalósítása érdekében részletes, erdőrészletenként kidolgozott egyedi beavatkozási tervet kell készíteni. A felmérésnek ki kell terjednie különösen: • a területeken előforduló özönnövények felmérésére • a területen meghagyható őshonos és a termőhelynek megfelelő fafajok megnevezésére • a kivágandó egyedek megjelölésére • a monitoring tervre. A részletes felmérést tartalmazó dokumentációt 2011. június 30-ig kell benyújtani a Felügyelőség részére. 5.4.3. Özönnövények irtása a HUFH20009 kódszámú, „Gönyűi homokvidék” elnevezésű területén létrehozandó új élőhelyek környezetében Az intézkedés célja a HUFH20009 kódszámú, „Gönyűi homokvidék” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen létrehozandó új élőhelyek kialakítására irányuló intézkedések támogatása a környező területek potenciális özönnövény (Ailanthus altissima – bálványfa, Asclepias syriaca – selyemkóró, Celtis occidentalis – nyugati ostorfa, Eleagnus angustifolia – ezüstfa, Solidago gigantea – magas aranyvessző fajok esetében) forrásainak eltávolításával.
6 Az intézkedéssel érintett területek: Gönyű 5P, O, Q, 6D, E, F, 8J, N, M, 7A erdőrészletek. (Gönyű 052/, 048/ hrsz-ek) - A fenti cél megvalósításának első lépéseként az erdőrészleteket részletesen fel kell mérni és részletes beavatkozási tervet kell készíteni. - A beavatkozási tervnek tartalmaznia kell különösen: - részterületenként az előforduló özönfajokat, a fertőzöttség mértékét - a beavatkozási idő és a legjobb módszer (injektálás, kenés, kézi és gépi permetezés, az alkalmazni tervezett vegyszer fajtája) megjelölését - monitoring- tervet - A beavatkozási tervet 2011. június 30-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - Az özönnövények irtása kombinált mechanikai és kézi módszerekkel végezhető. - Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környező terület élőhelyeinek védelmére. - Az ellenőrizhetőség érdekében a vegyszerbe színezőanyagot kell keverni. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. 5.5. A kiegyenlítő intézkedések monitorozása: - A monitoring során elsősorban a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer (NBmR) szabványos mintavételeit kell alkalmazni. - 5 évig, minden év december 31-ig jelentést kell készíteni az addig elvégzett munkálatokról. A jelentésben meg kell nevezni a szakfelügyelettel megbízott szervet/személyeket is. A jelentést a Felügyelőség részére kell megküldeni a következő év január 31-ig. - Az 5. év végén összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet 2016. december 31-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - Vizsgálni kell különösen: • a létrehozott élőhelyek állapota (összetétel, szerkezet, funkció) hogyan viszonyul a referencia élőhelyekhez képest; • a létrehozott és helyreállított terület állapota hogyan változik az intézkedés ideje alatt; • a létrehozott és helyreállított élőhelyek faunája hogyan változik a beavatkozások következtében; • milyen sikerrel történt meg az invazív fajok eltávolítása; • tapasztalható- e visszatelepedés a kezelt területeken; • tapasztalható- e javulás a közösségi jelentőségű és a hazai jogszabályok alapján védett fajok tekintetében; • a beavatkozások befejeződése után az élőhelyek és a fajok állapota hogyan változik meg (fenntarthatóság vizsgálata); szükségesek- e rendszeres fenntartó kezelések. - Amennyiben az 5. év végén, az összefoglaló jelentésben foglaltak, ill. a területek aktuális állapota alapján az egyes területekre meghatározott Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljai elérése érdekében további beavatkozások végzése szükséges, úgy a Felügyelőség a kompenzációs intézkedések folytatásáról fog dönteni. A mintavétel módszertana: - Élőhelyek esetében a magyarországi Natura 2000 monitorozás gyepekre és erdőkre kidolgozott módszertana (szerkezet és funkció monitorozás- intenzív) alkalmazandó. - Növényfajok esetén az NBmR védett és ritka fajokra kidolgozott protokolja alkalmazandó, azzal, hogy a beavatkozási területen minden érintett növényfaj állományát ponttérképezéssel kell vizsgálni. - Özönnövények esetében folt és ponttérképezés kombinálásával kell az előfordulások helyét rögzíteni. Az özönnövények mennyiségét %- os borítás formájában kell megadni az adott foltra vonatkoztatva. - A talajlakó ízeltlábúak, az egyenesszárnyú közösségek és a hüllők esetében is a NBmR megfelelő protokollja alkalmazandó. - A madarak esetében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kidolgozott Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) módszertanát kell használni. Mintavételi helyek száma: - Élőhelyek: beavatkozási területenként min. 2 mintavételi hely és/vagy 20 ha- ként min. 1 mintavételi hely. - Valamennyi növényfaj: teljes beavatkozási terület. - Talajlakó ízeltlábúak és egyenesszárnyúak esetében a mintavételi helyek egyezzenek meg az élőhelyekre kijelölt helyekkel. - Hüllők: beavatkozási területenként min. 2 db, 1000 m- es transzekt. - Madarak: teljes beavatkozási terület.
7 5.6. Tájvédelmi előírások: - Az utak mentén invázióra hajlamos fajok a zöldfelületek kialakítása során nem telepíthetők, ill. spontán megtelepedésük esetén azokat haladéktalanul el kell távolítani. - A fenntartás során gondoskodni kell az adventív özönfajok folyamatos eltávolításáról. - Nem ültethető lágyszárú, cserje- és fafajok: bálványfa (Ailanthus altissima), ezüstfa (Eleagnus angustifolia), zöld juhar (Acer negundo), tűztövis- fajták (Pyracantha fajták), Celtis sp. (különösen nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), gyalogakác (Amorpha fruticosa), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), virágos kőris (Fraxinus ornus), akác (Robinia pseudo- acacia), alkörmös (Phytolacca americana) - Spontán betelepedés esetén irtani kell: selyemkóró (Asclepias syriaca), egynyári seprence (Erigeron annus), betyárkóró (Erigeron canadensis), magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea et canadensis), tarackbúza (Agropyron repens), siskanád (Calamagrostris epigeios), álkörmös (Phytolacca americana). Jelen engedély nem mentesít a jogszabályokban meghatározott engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól. IV. Az eljárásban részt vett szakhatóságok előírásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 2258-2/2011., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/1418/01/2011., a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10.498/2011. számú, a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze a GYA/119-2/2011., Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/529-2/2011. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély kiadásához. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a 25651-2/2011. számú végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az eljárást megszüntette. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 27.3/2318-2/2011. és 27.3/2318-4/2011. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély kiadásához, az alábbi kikötések megfogalmazásával: - Az erdőről az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78.§. (2) bekezdése alapján az erdőterületek igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges, amely eljárást az Evt. 78-82. §-ai szerint kell lefolytatni. - Bármilyen, az Evt. hatálya alá tartozó területen kivitelezés kizárólag az erdészeti hatóság erdőterület igénybevételre vonatkozó jogerős határozata birtokában, valamint az igénybevétel érdekében szükséges fakitermelési munkálatok Evt. 40.§ (3) szerinti erdőterv módosítás, és az Evt. 41.§ (1) szerinti bejelentést követően kezdhető csak meg. Az előírás vonatkozik a Natura 2000 kompenzációs intézkedésekkel érintett erdőterületekre is. Erről a végleges igénybevételi kérelemben nyilatkoznia kell. - Az eljárásban csak erdészeti szempontokat vizsgáltam, hozzájárulásom megadása engedélyest nem mentesíti az erdőterület igénybevételéhez a z indokoló részben megnevezett közreműködő szakhatóságok engedélyének beszerzése alól Amellett az erdőterületek többsége honvédelmi rendeltetésű, kivett Állami terület I. minősítésű. Az Evt. 77. §-a szerinti és hatóságomnál lefolytatandó erdőterület igénybevételi eljárásban az ilyen minősítésű földrészleteken a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (1) pontja alapján a Honvédelmi Minisztérium hatósági feladatokért felelős hivatala vezetőjét szakhatóságként be kell vonni. A Győr 0748/83 hrsz. jelű erdőterület védett régészeti lelőhely is. Az Evt. 77. § szerinti és hatóságomnál lefolytatandó erdőterület igénybevételi eljárásban az ilyen minősítésű földrészleteken a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (1) pontja alapján a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet szakhatóságként be kell vonni. - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78.§ (2) bekezdése alapján az erdőterületek igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges, amely eljárást az Evt. 78-82. §-ai szerint kell lefolytatni. - Az igénybevétellel érintett (termelésből kivonás, mezőgazdasági művelésbe vonás) erdőrészletek esetében lehetőleg a községhatárban, vagy a szomszédos községhatárban az Evt. 82. § (3) bekezdése szerinti csereerdősítést kell végrehajtani, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületek igénybevétele esetén pedig az Evt. 80-81. §-ai értelmében az erdővédelmi járulékalap tízszeresét kell megtéríteni. V.
8 A környezetvédelmi engedély e határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie.
VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 450.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 9.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-0171189900000000 számú számla javára.
Indokolás A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) képviseletében eljáró VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, a Győr-Keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra létesítésére. Kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésének megfelelően megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és kiegészítése alapján megállapította, hogy a kérelem megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.29.) Korm. rendelet (R) előírásainak. A hatóság az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 98. § (1) bekezdése alapján az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról értesítette a feltételezetten érintett társadalmi szervezeteket, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát, illetve megjelentette a Kisalföld című napilapban. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. út 7.) jelezte, hogy az eljárásban ügyfélként részt kíván venni. A nyilvánosság bevonása érdekében a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak, illetve a 24. § (6) bekezdésének megfelelően az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére. A hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. §-ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. Ezt követően a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján az eljárásba az bevonta az érintett szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 2258-2/2011., a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/1418/01/2011., a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala a 10.498/2011. számú, a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze a GYA/119-2/2011., Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/529-2/2011. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély kiadásához. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője a 25651-2/2011. számú végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az eljárást megszüntette. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 27.3/2318-2/2011. és 27.3/2318-4/2011. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély kiadásához, a rendelkező részben foglalt kikötések megfogalmazásával. A hatóság a R. 9. § (1) bekezdése alapján 2011. április 12-én Győr Megyei Jogú Polgármesteri Hivatalának Dísztermében közmeghallgatást kívánt tartani, melyen azonban a lakosság illetve a társadalmi szervezetek részéről nem jelent meg érdeklődő.
9 A hatóság a benyújtott dokumentációk alapján az alábbiakat állapította meg: A végezni kívánt tevékenység a R. 3. számú mellékletének 88.2. pontja szerint – Kerékpárút védett természeti területen vagy Natura 2000 területen – a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői (a környezeti igénybevételek és kibocsátások adatai): 1. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az út létesítése során, az építési munkálatok zajterhesével, a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely azonban átmeneti. Az építési munkálatok során, a legközelebbi védendő lakóépületeknél – Győr-Likócs és Győrszentiván lakóépületeinél – a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az építési tevékenységet nappali időszakban végzik. Az építéshez kapcsolódó szállítási tevékenység várhatóan nem növeli meg jelentősén a meglévő utak zajterhelését. Az út üzemelése során, a közlekedési járművek zajterhelésével lehet számolni. A benyújtott dokumentáció alapján a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeken – Győr-Likócs és Győrszentiván lakóépületeinél – a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 3. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A dokumentáció zajvédelmi munkarészében a létesítmény hatásterületét lehatárolták a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ és 6.§ szerint. A tevékenység felhagyása esetén a vizsgált létesítmény által okozott környezeti zajterhelés a telepítést megelőző szintre áll vissza. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett útszakaszok létesítésekor a földmunkák, az útalap építése során a felhasznált anyagok manipulálása során porkibocsátás várható, amely a tevékenységi terület közvetlen közelében okozhat kismértékű porszennyezettség növekedést. A létesítési munkákhoz köthetően jelentkezik a munkagépek légszennyező anyag kibocsátása (kipufogógáz) is. A létesítés időszakában közvetett hatásterületként értelmezhető a létesítési terület megközelítésére szolgáló útszakaszok, ill. ezek közvetlen környezete (30-100 m). Az útszakaszok létesítése során a munkálatokat végző munkagépek hatásterülete az út tengelyétől mindkét irányban mért 45-45 m-es sáv. Az üzemelés során a gépjárművek légszennyező anyag kibocsátásával kell számolni. A vizsgált útszakaszok működése során az útszakaszokon haladó járművek légszennyező anyag kibocsátása miatt kialakuló légszennyezettség változás kismértékű. Az üzemelési időszakra becsült hatásterülete az útszakaszok tengelyétől számított kb. 10 m széles sáv. Az építkezés idején, majd az üzemelés során a megnövekedett forgalom (munkagépek, szállítás, közlekedés) az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros -határértéket meghaladólégszennyezettség valószínűleg nem lép fel. 3. Vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból: A tervezett tevékenység az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire várhatóan jelentős környezeti hatást nem gyakorol, a tervezett létesítmény megvalósítása ellen vízvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. Az iparterület körüljárását biztosító tervezett utak részeként kiépülő, az utakról összegyűjtött csapadékvizek elvezetésére szolgáló vízilétesítmények megvalósításához, majd üzemeltetéséhez a Felügyelőségtől előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával. A tervezett úttestről elvezetett csapadékvizek jelentős részének befogadója az Új Szentiváni árok lesz, amely az Iparcsatornába torkollik. A felszíni vizeket érintő hatások és hatótényezők az út vízelvezetését biztosító árkok befogadó vízfolyásba történő bevezetésénél és a keresztező vízfolyásokat érintő műtárgyak környezetében alakulnak ki. Vízvédelmi szempontból a hatások elsősorban az út üzemeléséből, üzemanyag, kenőanyag elcsöpögésből, a téli időszak síkosság-mentesítéséből, valamint az úttartozékok mosásából származtathatók. A felszín alatti vizek szennyeződése elsősorban a gépjárművek üzemelése során kikerülő olajszármazékok bemosódása révén keletkezhet. Ezek a hatások a felszín alatti vizekre nézve nem jelentősek, a felszíni víz befogadóra
10 nézve pedig az engedélyezési tervezés során elvégzett vizsgálat eredményétől függően kiküszöbölhetőek, megfelelő tisztító műtárgy beépítésével. 4. Hulladékgazdálkodási szempontból: I. A nyomvonal kivitelezésnél, azaz a létesítés során az alábbi hulladék-kibocsátásokkal kell számolni: EWC kódszám 08 01 11* 13 02 * 14 06 * 15 01 10* 15 02 02* 16 01 * 16 07 08* 17 01 01 17 03 02 17 05 04 17 09 04 20 03 01
A hulladék megnevezése szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok Kenőanyag hulladékok (pl: 130205*, 130208*) szennyezett oldószer maradékok (pl: 140603*) veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett szűrőanyagok gépjárművek karbantartási hulladéka olajat tartalmazó hulladékok beton bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től föld és kövek kevert építési és bontási hulladékok egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is
Az út építése során a nyomvonal mentén fölöslegesen hátra maradt föld, melynek egy része szétteríthető, más részét gyűjtés után elszállítják tájsebek rendezésére vagy rekultivációs engedéllyel rendelkező hulladéklerakók rekultivációjára. A hulladék-kibocsátás mennyiségi adatai a kiviteli tervekben kerülnek meghatározásra. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok zárt gyűjtőedényzetben való összegyűjtés biztosítható. Egyéb nem veszélyes hulladékok fajtánkénti gyűjtése környezet szennyezést kizáró módon biztosítható. II. Az üzemeltetés során várható hulladék-kibocsátások: A rendeltetésszerű üzemeltetés során jelentős hulladék-kibocsátással nem kell számolni. Hulladékok csak eseti karbantartások során képződnek, melyeknek EWC kódszámai és megnevezései az alábbiak: EWC kódszáma 13 05 02* 13 05 07* 15 01 10*
15 01 11*
15 02 02*
A hulladék megnevezése olaj-víz szeparátorokból származó iszapok olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot tartalmazó fém csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek
Keletkezési hely Olajleválasztó berendezés Olaj leválasztó berendezés Festés javítása
karbantartás
karbantartás
III. A felhagyás során: Az út élettartalmát több évtizedre tervezik, a felhagyás során az akkori előírások alapján döntik el, hogy az utat – tisztítás után – felszedik, vagy a talajban hagyják.
11 IV. A havária esetek során keletkező hulladékok: Havária a munkagépek üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyása esetén alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni. EWC-kód 02 01 02 130502* 150110* 150111* 130205* 150202* 160708* 170503*
Megnevezés hulladékká vált állati szövetek olajos iszap veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladék kiürült hajtógázas palack ásványolaj tartalmú motor-, hajtóműolaj veszélyes anyaggal szennyezett törlőkendő olajat tartalmazó hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
5. Táj- és természetvédelmi szempontból: Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása tárgyában SZTM 2009-002 sz. alatt Győr Megyei Jogú Város Városi Főépítésze a Győri Logisztikai Park létesítése kapcsán megkereste a Felügyelőséget előzetes állásfoglalás megadása érdekében. A megküldött előzetes tájékoztatót áttanulmányozva a Felügyelőség megállapította, hogy a terület része a Natura 2000 hálózatnak (Gönyűi homokvidék HUFH20009) és az ökológiai hálózatnak, ill. országosan védett értékek találhatóak rajta. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő településrendezési tervek esetében, amennyiben a terv a külön jogszabályban meghatározott Natura 2000 területre jelentős káros hatással lehet, a környezeti vizsgálat [Kvt. 43. § (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező. A tervezett beruházások megvalósulása esetén Natura 2000 élőhelyek ill. jelölő fajok fognak megsemmisülni, tehát a jelentős káros hatás vélelmezhető. A településrendezési terv módosítására irányuló és az ahhoz kapcsolódó környezeti vizsgálati eljárás során készült Natura 2000 hatásbecslés, továbbá környezeti értékelési dokumentáció, illetve ebben az eljárásban készült el az Európai Unió felé később benyújtásra került a társadalmi-gazdasági közérdek meglétét véleményeztető dokumentáció. A Felügyelőség megállapította, hogy az Audi Hungária Motor Kft. személygépjármű gyártó kapacitásbővítése és az ahhoz kapcsolódó, Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztés kiemelt közösségi jelentőségű fajokra és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokra jelentős hatással lehet. Emellett az érintett beruházási területet jelentős kiterjedésben borítják természetes és természetközeli élőhelyek, melyek számos védett fajnak biztosítanak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet. A beruházással érintett terület korábban az országos ökológiai hálózat részeként magterület besorolásban szerepelt. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 10/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra – a (3) bekezdés kivételével – kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. A 10/A. § (2) bekezdés szerint, az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A 10/A. § (3) bekezdés értelmében a Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez – a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül – egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. A 10/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelőség 2010. augusztusában az Európai Bizottság véleményét a Korm. rend. 8. számú melléklete szerinti adatlap kitöltését követően, az illetékes miniszter útján kikérte.
12 Magyarország megkeresésére, az 1992. május 21- én elfogadott, a Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelv (Élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése alapján Győr Város Rendezési Terv- módosításával kapcsolatban az Európai Bizottság 2011. január 25-én kelt véleményében - figyelemmel az irányelv 6. cikk (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakra megállapította, hogy elkészült a megfelelő hatásbecslés, mely tartalmazza, hogy a tervezett beruházások jelentős hatással lesznek a „Gönyűi-homokvidék” elnevezésű Natura 2000 területre, méghozzá elsősorban két élőhelytípusra és két közösségi jelentőségű fajra (6260 Pannon homoki gyepek, 91I0 Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal, homoki nőszirom, magyar futrinka). Az Európai Bizottság megállapította, hogy nincs alkalmas alternatívája a tervezett beruházásoknak. A Bizottság úgy látta, hogy a hatáscsökkentési lépések ellenére a projekt káros negatív hatással jár a Natura 2000 „site” integritására nézve, különösen a 6260 kódszámú (Pannon homoki gyepek), a 91I0 kódszámú (Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal) és a 91N0 kódszámú (Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) élőhelytípus tekintetében, valamint a magyar futrinka, a homoki nőszirom, a hőscincér és a szarvasbogár közösségi jelentőségű fajok tekintetében. Ezek a negatív hatások azonban megfelelő módon kompenzálva lesznek. A jelen határozat rendelkező részében előírt kiegyenlítő intézkedések az Európai Bizottság 2010. november 12i konzultációja alapján kidolgozott, „Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések” című dokumentáción alapulnak. A dokumentációban az ún. keleti elkerülőre és a kapcsolódó úthálózatra egységesen kerültek kidolgozásra a kiegyenlítő intézkedések. A beruházás azonban nem egyszerre, hanem több lépcsőben és több résztvevővel, engedélyessel valósul meg, ezért megtörtént a kiegyenlítő intézkedések ennek megfelelő bontása. Az utak megvalósulásával a 6260 kódszámú élőhelytípus 5,87 ha- on érintett, míg a 91IO kódszámú élőhelytípus ténylegesen 1,42 ha- on, a 91NO kódszámú élőhelytípus 0,2 ha- on érintett. Ez utóbbi élőhelytípus a területen nem minősül jelölő élőhelynek. Az előírt kiegyenlítő intézkedések eredményeként a 6260 kódszámú élőhelytípus létrehozása mintegy 25 ha- on fog történni. A 91IO élőhelytípus tekintetében az előírt kiegyenlítő intézkedések eredményeként új területek jelölése 14 ha- on, helyreállítása 12 ha nagyságú területen fog történni. Az „Özönnövények irtása a HUFH20009 kódszámú, „Gönyűi-homokvidék” elnevezésű területén létrehozandó új élőhelyek környezetében” intézkedés a kiegyenlítő intézkedések jobb eredményességét szolgálja. Az előírt kiegyenlítő intézkedéseken túl Magyarország kötelezettséget vállalt a HUDI20040 kódszámú, „Gödöllői- dombság peremhegyei” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bővítésére. A bővítéssel érintett területek a Magyar Állam tulajdonát képezik. Az új Natura 2000 site-okat a magyar hatóságoknak - a Bizottság véleménye értelmében - 2011 végéig ki kell jelölni, a kompenzációs intézkedések főbb elemeinek (hatósági engedélyek, terület előkészítések, főbb fizikai beavatkozások) 2015-ig kell lezajlania. A Bizottság részére kétévente, részletes kivitelezési és monitoring jelentéseket kell küldeni 2016 végéig, 2012 végétől kezdődően. Az előírt kiegyenlítő intézkedéseket tehát 2016. december 31- ig be kell fejezni. Amennyiben a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljainak elérése érdekében ezt követően is szükséges további intézkedések megtétele, úgy arról a Felügyelőség rendelkezni fog. A javasolt és az Európai Bizottság által is elfogadott kiegyenlítő intézkedések a hatóság álláspontja szerint biztosítják a Natura 2000 hálózat koherenciáját Magyarországon, a negatívan érintett élőhelyeket és fajokat nagyobb arányban célozzák meg, mint amekkora a beruházás, ill. beruházások által várhatóan okozott kár. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Győr Város Rendezési Terv módosítása, ill. ezen belül a tárgyi beruházás keltette tartós negatív hatások az elsőrendű közérdek kényszerítő oka révén kellően alá vannak támasztva. Az Európai Bizottság véleménye szerint, tehát a beruházás megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, azonban a káros hatások mérséklése érdekében kármérséklő intézkedésekre is szükség van. A Korm. rend. 10.§ (8) bekezdése szerint, ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A Korm. rend. 10.§ (9) bekezdése szerint, a (8) bekezdés szerinti esetben a felügyelőség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen
13 hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő az érintett vagy más területen. A kompenzációs intézkedéseken túl, melyek olyan speciális intézkedések, melyek célja a projekt negatív hatásainak csökkentésén túl az érintett fajnak vagy élőhelynek megfelelő pontos kompenzáció biztosítása, kármérséklő intézkedéseket is kell tenni A kármérséklő intézkedések azok az intézkedések, melyek a terv vagy a projekt negatív hatásait minimalizálják. A kármérséklő intézkedések a projekt meghatározásának alapvető részei, melyek a kompenzációt igénylő káros hatásokat csökkentik. A kármérséklő intézkedések elsősorban a beruházási területen előforduló védett, ill. fokozottan védett növényés állatfajokra irányulnak. A kármérséklő intézkedések a beruházási területen előforduló fajok mentését, az érintett állományok pusztulásának csökkentését, ill. az érintett fajok más állományainak megőrzése érdekében végzett élőhely javító intézkedéseket célozzák meg. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 42.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez. Tárgyi utak nyomvonalán 14 védett növényfaj fordul elő. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás, visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése, A Korm. rend. 3. § (1) bekezdése szerint, védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz - a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek áttelepítése érdekében szükséges engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kell beszerezni a 348/2006. (XII.23.) Korm. rend. 17.§ (2) bekezdés b) pontjának megfelelően. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdés a), b), és c) pontjai szerint, a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához; a terület helyreállításához; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását. Az erdőről az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) 4. § (1) bekezdés b), c) pontjai szerint, e törvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre; a külterületen található fásításra. Az Etv. 12. § (1) bekezdése szerint, e törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló egyes fa; ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport); olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő). Az Evt. 70. § - ban foglaltak alapján az erdőben fakitermelést - a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az Evt. 78. § (1) bekezdése értelmében erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. A 78.§ (2) bekezdés kimondja: az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. A 81. § (1) bekezdése alapján erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. A területen előforduló növényfajok egy része esetében az áttelepítés nem lehetséges, ilyenek az egyéves fajok, míg mások esetében az áttelepítést el kell végezni, ehhez külön természetvédelmi engedély szükséges. Az egyedi ültetés, maggyűjtés és vetés június- október hónapokban lehet optimális.
14 Több, a beruházás területén előforduló védett faj esetében, azok életmódja, életciklusa miatt nem határozható meg hatékony kármérséklő intézkedés. Ezen fajok (puhatestűek, egyenesszárnyúak, fogólábúak, recésszárnyúak, holt- és élőfához kötődő bogarak, lepkék) tekintetében a befogadó helyre előírt élőhely- javító intézkedések is pozitív hatással lesznek, így ezek is a kármérséklés, kárcsökkentés körébe sorolhatók. A magyar futrinka esetében az élőhely-javító intézkedések mellett az egyedi áttelepítés lehet a megoldás 2011. augusztus- szeptember hónapok közötti időszakban. Az északi úttól 350 m- re található a legközelebbi nagyobb vizes élőhely, így nem zárható ki, hogy egyes kétéltű egyedek ebbe az irányba mozognak, ezért biztosítani kell, hogy a környező területekről az állatok ne tudjanak az úttestre jutni. A tervezett utak nyomvonalán kétéltű szaporodó hely nincs, így mentést nem lehet végezni. A kétéltűek és hüllők védelme érdekében a hatóság a telelőhelyekre vonatkozóan időbeli korlátozást írt elő. A beruházással érintett területről számos archív adat áll rendelkezésére és több, mint 10 év bejárásainak tapasztalatai alapján az előforduló védett növényfajok listája pontosan megadható. A monitorozás valamennyi beavatkozás tekintetében kiemelt jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság véleményében feltételként írta elő, hogy a kompenzációs intézkedések finanszírozása, kivitelezése és monitorozása úgy történjen, ahogyan az a megküldött dokumentációban van. A kompenzációs intézkedésekhez kapcsolódó munkálatokat mindaddig folytatni kell – szükség esetén az 5. év leteltét követően is – amíg a kiegyenlítő intézkedések a céljukat el nem érik. A kompenzációs intézkedések monitorozása mellett ugyan ilyen fontos az áttelepítendő növényfajok, ill. a befogadó hely teljes körű monitorozása. Az áttelepítés érdekében folyamatosan gondoskodni kell a befogadó hely utókezeléséről. Mindezek alapján a hatóság a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a környezethasználó részére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 71. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: Az utakról összegyűjtött csapadékvizek minőségére vonatkozó rendelkezéseket a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatozó 28/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet tartalmazza. A csapadékvíz-elvezetési tevékenység során a csapadékvízbe kerülő szennyezőanyag elhelyezését a a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. A tevékenység során keletkezett hulladékok nyilvántartásának pontos adattartalmát, az adatszolgáltatás formátumát és gyakoriságát a 164/2003. (X.18.)Korm. rendelet, a tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtésének kötelezettségét és a további hasznosítás és ártalmatlanítási kötelezettséget a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 13. § (1), a veszélyes hulladékokra vonatkozó gyűjtési és átadási feltételeket a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. § írja elő.
Győr, 2011. április 28.
Németh Zoltán igazgató s.k.
