ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\KoczkaA\7312-8.doc A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
7312-8/2013. dr. Hegyi-Koczka Ágnes/ Hoffman György/dr. Busáné
hó: Hiv.szám: Melléklet:
nap:
KÜJ: 100 440 995 Tárgy:
KTJ:
Gyermely Tóth Zoltán -0135/5-7 hrsz.-ú öntözőtelep vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Gyermely-13.
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tóth Zoltán (2821 Gyermely, Virág u. 1.) engedélyes részére a Fábián-Lukács Judit (2800 Tatabánya, Gál István ltp. 532.) 2013. márciusában készített tervdokumentációja alapján a Gyermely 0135/5, 0135/6 és 0135/7 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett öntözőtelep vízellátásának megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: A. / Műszaki adatok: Engedélyes neve: Tóth Zoltán 2821 Gyermely, Virág utca 1. KSH szám: 48703220-0111-231-11 KÜJ: 100440995 Helye: 2821 Gyermely 0135/5-7 hrsz. – öntözőtelep 4,8 ha 2821 Gyermely 0135/5 hrsz. – vízpótló kút I. Vízbeszerzés: A Gyermely 0135/5 hrsz.-ú ingatlanon lévő, H-13173-5/2006 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 96 m mélyfúrású kútból. Az engedélyezett öntöző vízigény 10.000 m3/év. A Gyermely 0135/5c, 0135/6, 0135/7 hrsz-ú, összesen 4,8 ha-os területen, alma, kajszi és homoktövis ültetvény vízigényét mikró szórófejes és csepegtető öntözéssel kívánják megvalósítani, amelynek vízigénye: 3076 m3/év. Éves vízigény: mélyfúrású kútból 3076 m3/év öntözési célra II. 4,8 ha-os öntözőtelep A Gyermely 0135/5c, 0135/6, 0135/7 hrsz-ú, összesen 4,8 ha-os területen, alma, kajszi és homoktövis ültetvény vízigényét kielégítő mikró szórófejes és csepegtető öntözőrendszer kiépítése tervezett.
A tervezett öntözőrendszer a kiépült 8,58 ha-os öntözőtelep vízellátó rendszerének Ø 90 mm KPE fővezetékére csatlakozik. A fő és osztóvezetékek 1 m mélységben kerülnek elhelyezésre. Az osztóvezetékről minden fasorban leágazás készül, amelyről Ø 25 mm LPE csővel egy, illetve két szál csepegtető cső kerül felvezetésre a földfelszínre. A felszín alatti Ø 75 mm KPE fővezeték 200 m, míg a Ø 63 mm KPE osztóvezeték 360 méter hosszúságban kerül kivitelezésre. Mikro szórófejes öntözőrendszer: Netafim Supernet SRD 30 l/h tip. (2880 db) A mikro szórófejek a fasorokba készített segéd támrendszerre felkötözött Ø 25 mm csőbe kerül elhelyezésre 5600 m hosszon. Csepegtető öntözőrendszer: Metzerplas Vered 20 l/h tip. A csepegtető cső a fasorokba készített segéd támrendszerre felkötözve kerül elhelyezésre 8600 m hosszon. II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A műtárgyak karbantartásáról gondoskodni. 3. A kivitelezés során be kell tartani a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében a közművezetékek fektetése esetében meghatározott védőtávolságokat. 4. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 5. A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a Felügyelőséget a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal értesítenie kell 6. A felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. 7. A keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, majd engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kell szállítani. A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gyűjteni és kezelni. 8. A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak részét képezi a külön jogszabály szerinti építési napló, tartalmaznia kell továbbá a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. 9. A vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani. 10. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (6.) bekezdése alapján biztosítani kell, hogy az építési munkálatok során kialakított létesítmények a felszín alatti vizeket ne veszélyeztessék. 11. Az engedélyesnek (vízhasználónak) nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési vízhasználat vonatkozásában, azonban a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségét a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alóli mentessége esetén is teljesítenie kell. Ennek keretében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság részére nyilatkozatot kell adni a tényleges vízigénybevétel összevont adatairól a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon. 12. A vízhasználattal kapcsolatos adatok: Öntözési vízigény 50 %-a: 1.538 m3/év Vízkészlet jellege: rétegvíz Minősége: II. Vízhasznosítás jellege: öntözés „g”= 3,0
2
13. 14.
15. 16. 17.
18.
mért vízhasználat esetén (hiteles vízmérővel) m= 1,0 vízmérőóra hiányában m=2,0 A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. Az öntöző telep vízjogi üzemeltetési engedélye a vízellátását biztosító K-12 OKK. számú kútra kiadott H-13173-5/2006. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítását követően adható ki. Az öntöző telep kialakítása nem okozhatja talaj, a földtani közeg illetve a felszín alatti víz állapot romlását. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkezők kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. Az elkészült létesítményekre a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalommal, a szükséges mellékletekkel és kellékekkel együtt vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni, ami az engedélyes feladata.
2./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/1147-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához talajvédelmi szakhatósági szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: 1. Az építés megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről és a helyreállításáról. A humuszos termőréteget az alsóbb termőrétegektől elkülönítetten, keveredésüket megakadályozva kell kiemelni és a kivitelezés idejéről szennyeződést kizáró módon elhelyezni. A feleslegben maradó alsóbb talajrétegek termőföldön nem teríthetők el. 2. A nem humuszos talajanyagokat és hulladékokat a termőföldről el kell szállítani. 3. Az igénybe vett termőföldeket eredeti művelési águknak megfelelően helyre kell állítani. a gépek által járt területeket lazítani szükséges. 4. A munkák megkezdését a talajvédelmi hatóság részére előzetesen be kell jelenteni. 3./ Be kell tartani továbbá a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. 666/2013. számú közmű üzemeltetői nyilatkozatában foglaltakat. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot, a tényleges EOV koordinátákat tartalmazó megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot, valamint a kút üzemelési szabályzatát. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít.
3
V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Gyermely-13. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodik annak nyilvános közzétételéről. VII. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 10.000.- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. INDOKOLÁS Tóth Zoltán (2821 Gyermely, Virág u. 1.) képviseletében a Praxis Pro-Aqua (2800 Tatabánya, Gál I. ltp. 532.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Gyermely 0135/5-7 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett öntözőtelep vízellátásának vízjogi létesítési engedélye iránt. Kérelméhez csatolta a 2013. márciusában kelt dokumentációt, meghatalmazását, az érintett ingatlanok tulajdoni lapját, valamint a földhivatali térképmásolatot. A hatóság felhívására megfizette az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot, valamint a közmű üzemeltetők nyilatkozatát. Az eljárás során a hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. § (3) bekezdés alapján –megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/10147-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: „A Tisztelt Felügyelőség megkeresésére indult eljárásban a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E.§ (3) a) pontja szerint, Fábián-Lukács Judit (2800 Tatabánya, Gál ltp. 532.) 2013. március keltezésű engedélyezési dokumentációja, valamint a Földért 2005. Kft. (2890 Tata, Szilágyi E. 101.) Ö-01/2013. számú öntözést megalapozó talajvédelmi terve alapján alakítottuk ki állásfoglalásunkat. A talajvédelmi terv a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet (továbbiakban R.) 2. melléklet 2.6. pontja szerinti talajvédelmi követelményeknek megfelel. Állásfoglalásunk előírásai a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 43.§ (1)-(3) és 48.§ (3) bekezdésein alapulnak, melyek megtartásával a kivitelezés során az érintett termőföldek minősége megóvható. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2013. május 6-án indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.11.4. pontja határozza meg, melyet az ügyfél az eljárás során megfizetett. Szakhatósági közreműködésünk a fent idézett jogszabályi helyeken túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. CXL. törvény (Ket.) 44.§ (1) és (6) bekezdésén alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségeiről és feltételeiről a Ket. 98.0 (1)-(4) bekezdése rendelkezik.”
4
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/EP/784-2/2013. számú végzésében a szakhatósági eljárását megszüntette. Végzését az alábbiakkal indokolta: „Tóth Zoltán Ferenc (2821 Gyermely, Virág u. 1.) kérelmére a Gyermely, 0135/5c; /6 és /7 hrsz ingatlanokon 4,8 ha-os mikro öntözőtelep vízjogi létesítési engedélyének ügyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél indult eljárásban szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalomhoz. Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, agy – figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 2.§ (3) bekezdésére – nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Hatóságom hatáskörét a Kr. 2.§ (1) bek. a) pontja a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/§ (3) bek. c) pontja, illetékességét a Kr. 2.§ (3) bekezdése határozza meg. A fenitek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A.§ (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásom a Ket. 71.§ (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg.” A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból, a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható, a vonatkozó engedély kiadható. A kérelem vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata alapján, megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenyég védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A kútra kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján az engedélyezett öntözhető terület a 0135/5 hrszú ingatlan. Ez alapján a jelen kérelemben szereplő 0135/6 és 0135/7 hrsz-ú ingatlanokat nem öntözheti. A tervezett tevékenység a környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek körébe tartozik, mivel a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában szerepel. A benyújtott adatlap áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a tevékenység végzésével kapcsolatban vízminőség-védelmiés vízgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi szempontból kizáró ok nem áll fenn, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság a határozat nyilvános közzétételéről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/B.§-a alapján rendelkezett.
5
A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2013. június 24.
dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
6
