ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS: év: 2011
hó: 08.
Iktatószám: 6100-19/2011.
Hiv. szám:
Előadó:
Melléklet:
Dr. Reiner Viktória/
nap: 15.
Csütörtök:
KÜJ: 100 170 793
Tárgy: 1 db
Kelemenné Sz. Tímea
9-16 óráig
Létesítmény: 101 751 792 KTJ: Telephely: 101 667 998
Bőny, ATEV Zrt. melléktermék feldolgozó környezethasználati felülvizsgálata
üzeme egységes engedélyének
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az ATEV Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Illatos út 23., KSH szám: 10893661-3821-114-11) részére, a Bőny-Purglypuszta, 0174/10, 12, 25 hrsz. alatti telephelyén lévő, állati eredetű melléktermék-feldolgozó üzem üzemeltetésére a hatóság H-1363-5/2006. számú határozatával kiadott, a H-4844-4/2007., H-4844-13/2007., H-4844-16/2007., H-4338-4/2008., illetve az 5984-7/2009. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyét a VITAQUA Közműtervező Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) által készített felülvizsgálati dokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. 1. Általános adatok: A telephely címe: Bőny-Purglypuszta, 0174/10, 12, 25 hrsz. EOV koordinátái: X: 258 435; Y: 554 915 A fő tevékenység megnevezése: állati eredetű melléktermékek alapanyaggá feldolgozása. A tevékenység TEÁOR száma és megnevezése: 10.92 hobbiállat-eledel gyártás. A melléktermék-feldolgozás kapacitása: 15.000 tonna alapanyag/év(~ 50 tonna/nap). A tevékenység besorolása: létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. A tevékenység NOSE-P kódja: 105.14 - újra feldolgozó ipar (Hulladék anyagok) 2. A telephely és a tevékenység jellemző adatai: 2.1. A telephely és létesítményei: A telephely Bőny-Győr közút mellett, Bőnytől 6,2 km-re található, külön szennyezett és tiszta övezeti bejárattal rendelkezik. A feldolgozó üzemet közvetlenül a területhez tartozó nyárfás védőerdő határolja, a telekhatáron kívül északi, keleti és nyugati irányban mezőgazdaságilag művelt területek helyezkednek el. A
2 telephelytől dél-délnyugati irányban, az üzemépülettől 300 m-re a Gallus-Bársonyos Kft. baromfi istállói találhatóak. A telephelytől számított 2000 m-es sugarú körön belül védendő objektumok nincsenek, a legközelebbi lakott terület Bőny-Purgly, amely 2 km-re DK irányban található. A telephely alapterülete: 4 ha 6209 m2. A telephely létesítményei: • irodaépület, • üzemépület, • kiszolgáló épület, • transzformátorház, • portaépület, • gázfogadó • szennyvíztisztító műtárgyak. A telephely két részre osztható: tiszta (fehér) és szennyezett (fekete) övezetre. A szennyezett övezetbe tartozik a feldolgozó épület nyersanyag fogadó és gépkocsi mosó része, a szennyvíztisztító és légtisztító segédüzemek, műhelyek, valamint a beszállító gépkocsik és konténerek tároló területe. A tiszta övezetbe tartozik a főépület kazánházi, termékkiadó, segédanyag tároló területe. A szociális épületen belül található az üzemiroda, és egy laboratórium helyiség is, ahol a telephelyen keletkező nyers és tisztított szennyvíz, kazántápvíz előkészítés és a kazánvíz minőségi paramétereinek, valamint a termékek beltartalmi értékeinek vizsgálata történik. A szállító járművek mérlegelését a telephelyen kívül található hídmérlegen végzik. A telephely vízellátását mélyfúrású kút biztosítja. A telephely D-i részén található egy 250 m3-es tűzivíz tározó. A telephelyen a tevékenység három műszakos munkarendben folyik. A gázkazán és a szennyvíztisztító folyamatos munkarendben üzemel, a beszállítás és melléktermék feldolgozás három műszakos munkarendben történik. 2.2. Az alkalmazott technológia: A telephelyen állati eredetű (vágóhídi) melléktermékek feldolgozását végzik. A beszállított állati eredetű melléktermékeket darálják, sterilizálják, szárítják. A félkész termékből zsírt préselnek (ipari zsír). A zsírt homogenizálják, tisztítják, tárolják. A keletkezett préspogácsákat kalapácsos darálón aprítják, rostálják, homogenizálják és csomagolják, hobbi állat eledelhez felhasználható húsliszt alapanyagot előállítva. A technológia a következő műveleteket tartalmazza: Fehérje-liszt és zsír gyártása: - beérkező gépjárművek mérlegelése, szállítólevek ellenőrzése, beérkeztetés, - a nyersanyagok fogadása, tárolása 2 db 28 m3-es fogadóvályúban, - az alapanyag aprítása daráló berendezéssel, - az aprított alapanyag főzése, sterilizálása, szárítása 3 db 11 m3-es desinfektorban, - a szárított félkész termékből zsír préselése, a zsír homogenizálása, tisztítása, tárolása, - a zsír kipréselése után visszamaradó préspogácsa aprítása kalapácsos darálón, majd az - aprított termék rostálása, homogenizálása és kiszerelése 50 kg-os zsákokba. A technológiához kapcsolódó tevékenységek: - gépek, gépjárművek karbantartása, fertőtlenítése, mosása, - az épületek és a térbetonok karbantartása, takarítása, fertőtlenítése, - a technológiai és kommunális szennyvizek tisztítása, szikkasztása, - alapanyagok, vegyszerek, melléktermékek és hulladékok szállítása, - keletkező szaganyagok megkötése biofilterrel. A telephelyen a következő tevékenységet is végzik, amelyek azonban nem egységes környezethasználati engedély kötelesek, és nem a technológia részei: - állati vér beszállítása, tárolása, hűtése,
3 - 3. osztályú, import húsliszt termék átrostálása, csomagolása zsákokba. 2.3. A technológia során felhasznált alap- és segédanyagok: A szennyvíztisztításhoz szükséges vegyszereket a felhasználásig a szennyvíztisztító gépházban tárolják. A többi veszélyes anyagot (fertőtlenítő, valamint vízkezelő szereket) az üzemi épület északi oldalán, fedett, drótfonatú oldalfallal ellátott, zárható burkolt felületű tárolóterületen tárolják. III. A hatóság – az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélybe foglalva – az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. részére az alábbi hulladékkezelési engedélyt adja: 1. Az engedélyezett tevékenység megnevezése: települési folyékony hulladék előkezelése – P 0303 (homogenizálás). 2. Előkezelhető hulladékok megnevezése és mennyisége: Megnevezés
EWC kód
Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok
20 03 99
Mennyiség (tonna/év) 1000
A kezelhető hulladékok mennyisége összesen: 1000 t/év, amelyből a naponta fogadható hulladékok mennyisége: 3 tonna/nap. 3. Az engedélyezett hulladékkezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: A települési folyékony hulladékot hulladékkezelési engedéllyel rendelkező, szippantó gépkocsival szállítja a telephelyre. A szippantó kocsit hídmérlegen mérlegelik, majd kerékfertőtlenítőn halad át. A települési folyékony hulladék ürítése egy 25 m3 térfogatú, felszínre telepített fogadó tartályba történik, ahonnan gravitációsan, a nyers szennyvíz átemelő aknán keresztül jut a szennyvíz a szennyvíztisztítóba, ahol keveredik az üzemben keletkező szennyvizekkel. A szennyvíztisztítás műveletei a hatályos vízjogi üzemeltetési engedély szerint történnek. A rácsszemét gyűjtése fedett műanyag edényben, a szennyvíziszap fedett épületben, fedett konténerben történik, a további kezelés céljából történő elszállításig. 4. Személyi és tárgyi feltételek: A szennyvíztisztító telephelyen 1 fő környezet- és hidrotechnológus végzettséggel rendelkező alkalmazott irányítja a hulladékkezelési tevékenységet. A folyékony hulladék fogadó tartály kialakított, a telephelyen biztosítottak a vízjogi üzemelési engedélyben meghatározott technológia műtárgyai, berendezései és gépei. IV. A hatóság – az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélybe foglalva – az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. részére az alábbi levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapítja meg: A melléktermék-feldolgozó üzem működése során a technológiából eredő bűzképződéssel, a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, kis mértékű porképződéssel kell számolni. Technológia - pontforrás kapcsolatok: A légszennyezést okozó technológia megnevezése: T1 – hőenergia termelés P1 – kazánház kémény A légszennyezést okozó technológia megnevezése:
4 T2 – Melléktermék feldolgozásához kapcsolódó bűztelenítés biofilterrel. D1 – Biofilter 400 m2 felületű 1.5 m vastag növényi abszorbenssel feltöltött szűrőágy) Kibocsátott légszennyező anyagok: P1 forrás: kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag, A légszennyező pontforrásra vonatkozó kibocsátási határértékeket a határozat melléklete tartalmazza. Bűzszennyezés: Az üzem légterét teremelszívó berendezéssel folyamatosan elszívják, az elszívott bűzös levegőt a biofilterre vezetik. A keletkezett gőzök először egy kondenzátorba kerülnek, majd a szennyvízrendszerbe. A nem kondenzálódó gázokat egy nedvesítő egység után nagy teljesítményű ventilátor a biofilterbe nyomja. A biofilter egy 400 m2 felületű, 1,5 m vastag növényi abszorbenssel feltöltött szűrőágy, az ezen elszaporodott baktériumok lebontják a szaganyagokat. A kiépített kéményeken a környezetbe kerülő légszennyező anyagok hígulása biztosítható, a keletkezett légszennyező anyagok nagy távolságú terjedése nem várható. Melléktermék feldolgozásához kapcsolódó bűztelenítés biofilterrel technológiai leírása: Az üzem légterét teremelszívó berendezéssel folyamatosan elszívják, az elszívott bűzös levegőt a biofilterre vezetik. A keletkezett gőzök először egy kondenzátorba kerülnek, majd a szennyvízrendszerbe. A nem kondenzálódó gázokat egy nedvesítő egység után nagy teljesítményű ventilátor a biofilterbe nyomja. A biofilter egy 400 m2 felületű 1.5 m vastag növényi abszorbenssel feltöltött szűrőágy, az ezen elszaporodott baktériumok lebontják. V. Környezetvédelmi előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: - Az üzemelés során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen kell gyűjteni és további kezelésükről – a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással – gondoskodni kell. - A települési hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A gyűjtés környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon történhet. - A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabály szerinti kódokkal vezetni kell, megfelelő hasznosításukról, ártalmatlanításukról – engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással – gondoskodni kell. - A hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív jellegű kötelezettségek (bejelentés, nyilvántartás stb.) teljesítéséről gondoskodni kell. A telephelyre tengelyen települési folyékony hulladék beszállítását csak a környezetvédelmi hatóság által kiadott érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező végezheti. - Az előkezelt folyékony hulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként való besorolását eredményezhetné. - Az átvett hulladék mennyisége a kiépített fogadókapacitást nem haladhatja meg. - A települési folyékony hulladékot az erre a célra kialakított fogadó tartályba kell üríteni. - A szennyvíztisztító telepen üzemzavar, rendkívüli szennyezés, vagy egyéb okból bekövetkező kibocsátási határérték túllépés esetén a folyékony hulladék fogadását-kezelését fel kell függeszteni. - A kezelés során bekövetkező havária eseményeket – a kárenyhítés azonnali megkezdése mellett –, az esetleges környezetszennyezést az illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell bejelenteni és a hulladékkal szennyeződött területet az előírásoknak megfelelően kell mentesíteni. - A hulladékkezelés során keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani, a hulladékokat a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kell átadni.
5 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - A technológia (ventilátorok) szakszerű üzemeltetésével és gyakori karbantartásával a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzképződés mértékét. A biofilter jó hatékonyságát folyamatosan ellenőrizni kell. - A technológiák biztonságos üzemeltetésével meg kell akadályozni a környezeti levegő indokolatlan terhelését. - A környezetre veszélyes technológiai folyamatoknál csak szakmai gyakorlattal rendelkező és környezetvédelmi oktatásban részesített dolgozókat lehet alkalmazni. - A pontforrás emisszióját – a kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan – teljes üzemmenet mellett 2012. július 1-jéig méréssel igazolni kell. A mérést hatályos mérési szabványban előírt mérőhely kialakításával kell biztosítani. - Az ellenőrző méréseket akkreditált mérőszervezettel kell végeztetni. A mérések tervezett időpontjáról a Felügyelőséget 15 nappal előtte írásban kell értesíteni, és részére a mérési jegyzőkönyvet 2 példányban a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. - Az üzemeltető a légszennyező forrásokra (pont és diffúz forrásra egyaránt) vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). - A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő (T1. P1) valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO2-re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. - Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. - A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 3. Zaj- és rezgés védelmi szempontból: - Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Felügyelőségnek. Környezetvédelmi előírások a tevékenység felhagyására vonatkozóan: - A berendezéseket ki kell szerelni és el kell szállíttatni. - Az épületeket el kell bontani és az alépítményeket fel kell szedni. - A keletkezett szennyvizeket meg kell tisztítani, és gondoskodni kell a keletkezett tisztított szennyvíz és víztelenített szennyvíziszap előírásoknak megfelelő ártalmatlanításáról. - A kialakított monitoring kutakat a határozatban előírtak szerint kell működtetni és mintázni. - A telephelyen maradt összes hulladékot a felhagyás folyamán el kell szállíttatni és engedéllyel rendelkező kezelőnek át kell adni. VI. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok előírásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 3123-2/2011. számú, Bőny Község Önkormányzatának Jegyzője a 380-5/2011. számú állásfoglalásával feltételek közlése nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. VII. Az egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie. VIII. Az eljáró hatóság a határozat jogerőre emelkedésével a hulladékkezelőt nyilvántartásba veszi.
6 IX. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 525.000,-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. képviseletében eljáró VITAQUA Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) a H-13635/2006. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára vonatkozó kérelmet nyújtott be a hatósághoz. A hatóság megállapította, hogy a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megfelel a 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet, illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.29.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) előírásainak. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői és folytatásának környezeti hatásai: 1. Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból: Vízellátás: A Zrt. a telephely vízellátására vonatkozóan a hatóság 5139-4/2008. számú határozatával módosított 7.0713/1992. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az üzem technológiai (gőz előállítása, járművek, berendezések mosása) és szociális vízszükségletének kielégítését a K19 kataszteri számú, 96 m talpmélységű rétegvíz kút, a fogyasztásingadozás kiegyenlítését és az állandó víznyomást egy 77 m3-es víztorony biztosítja. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a hatóság a 5350-5/2011. számú határozatával módosította a vízhasználat mennyisége és a lekötött vízmennyiség tekintetében. A vízigény jellemzően 19 m3/d, 7.000 m3/év. Szennyvizek: Az üzem területén keletkeznek: 1. technológiai szennyvizek • a termelés felületi kondenzátorainak kondenzátuma • üzemi mosóvizek (nyersanyagfogadás, tárolás, adagolás mosóvizei, technológiai mosóvizek, szállítójárművek mosó- és fertőtlenítő vizei) 2. járulékos szennyvizek (pl. kazánházi kezelés szennyvizei) 3. kommunális szennyvizek (a szociális épületek szennyvizei). A telephelyen keletkező szennyvizeket az üzem saját szennyvíztisztító telepén kezelik. A hatóság a szennyvíztisztító és elhelyező rendszerre vonatkozóan 70.248-4/1998. számú határozatával határozatlan ideig érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. Az engedélyt a hatóság a 11566-3/2008. számú határozatával az ATEV Zrt. nevére átírt, változatlan műszaki tartalommal. A szennyvíztisztítóra érkező szennyvíz mennyisége napi átlagban: 35-40 m3/d. A szennyvízkezelés mechanikai, valamint kétfokozatú biológiai tisztítást biztosító létesítményben történik. A tisztításra kerülő szennyvizek mechanikai tisztítására a szennyvíztisztító gépházban kerül sor. A mechanikai szennyvízkezelő rendszer a következő részekből áll: 1. rács, 2. tárolómedence (V=12 m3), 3. osztótartály, 4. ívszita (1,25 m2 felületű), 5. flotáló berendezés gyors és lassú keverővel (V=2,3 m3), 6. kiegyenlítő tartály (felszín alatti, V=80 m3), 7. légtelenítő, 8. egyesített szennyvíztároló medence. Az egyesített szennyvíztároló medencéből a szennyvíz a kétfokozatú biológiai szennyvízkezelő rendszerbe kerül. A műanyagtöltetű csepegtetőtestes tisztítást követően a szennyvíz 2 db egyenként 60 m3-es levegőztető (eleveniszapos) medence egyikébe, majd a 28,5 m3-es utóülepítőbe kerül. Az utóülepítőből egy iszapszivattyú
7 segítségével a recirkulációs iszap visszakerül a levegőztető medencébe. A leválasztásra kerülő fölös iszap a 25 m3-es iszaptárolóba kerül. A tárolóból az iszap egy iszapvíztelenítős konténerbe kerül, amelybe polimert adagolnak. Az iszapból leválasztott vizet a szennyvíztisztítóba kerül visszavezetésre. Az utóülepítőt követően a tisztított szennyvíz egy homokszűrő, valamint egy fertőtlenítő rendszer közbeiktatását követően az un. tisztított szennyvízaknába (V=50 m3) jut. A szennyvízaknából a tisztított szennyvíz nagyobb részét az 520 m2es szikkasztó mezőre vezetik. A tisztított szennyvíz egy részét visszaforgatják a technológiába: az üzemből elszívásra kerülő bűzös gázok nedvesítésére, illetve egyes berendezések hűtéséhez használják. Az üzemben keletkező nyers szennyvíz mennyiségének hozzávetőlegesen 80 %-a kerül elszikkasztásra a szennyvíztisztítást követően. A keletkező kommunális szennyvizet már nem szippantják, nem szállítják el. A szennyvíztisztító vízjogi üzemeltetési engedélye alapján a szikkasztómezőre jutó szennyezőanyag terhelés nem haladhatja meg a 16 kg/nap KOI és a 33 kg/nap ammónium mennyiséget. A telephely bejáratainál, valamint a tiszta és a szennyezett övezet között fertőtlenítőszeres vizet tartalmazó kerékmosó medencéket alakítottak ki a ki- és behajtó járművek kerekeinek fertőtlenítése céljából. A mosófolyadékot szükség esetén az üzem csatornahálózatában vezetik el. Csapadékvizek: A burkolatlan felületekre és a tetőzetre hulló nem szennyezett csapadékvíz a telephelyen belül elszikkad. Az üzemépület körüli burkolt közlekedő utakra hulló csapadékvíz az utak mellett futó nyílt és burkolt árokrendszerbe kerül. Az itt összegyűlő esővíz - mely közvetlen szennyeződésnek nincs kitéve, de a zsír lefejtés, valamint a kiszerelt hús rakodás során esetlegesen szennyeződhet - egy 8 m3-es ülepítő, zsírfogó műtárgyba kerül, és ezt követően a bekötőút melletti árokban kerül elszikkasztásra. A zsírfogóban összegyűlő szennyeződéseket rendszeresen eltávolítják, az eltávolított anyagot az ATEVSZOLG Zrt. komposztáló telepére szállítják. Monitoring: A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció kitér az üzem területén korábban előírt monitoring kutakra, amelyek kialakításától a hatóság H-13037-3/2008 számú végzésében eltekintett, mivel a területen 30 m mélységig a talajvíz megjelenése nem várható, így az előírt 2 db 15 m mélységű figyelőkút nem töltené be funkcióját. A telep területe felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” azaz érzékeny területnek minősül. A vizsgált területhez eső legközelebbi vízfolyás K-re a Cuha, mintegy 4,5-5 km-re. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely Bőny külterületén található. A levegőterhelést okozó anyagok nagy távolságú terjedése nem várható, a légszennyező pontforrások hatásterülete telekhatáron belül lehatárolható. A melléktermék feldolgozó üzem működése során a technológiából eredő bűzképződéssel, a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, kis mértékű porképződéssel kell számolni. A kiépített kéményeken a környezetbe kerülő légszennyező anyagok hígulása biztosítható, a keletkezett légszennyező anyagok nagy távolságú terjedése nem várható. A Mérőállomás által készített MÁ 289-L/07. sz. mérési jegyzőkönyv (a T1 technológiára vonatkozóan) levegővédelmi szempontból megfelelő, határérték túllépés nincs. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephelyen a tevékenység technológiai zajforrásainak és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban is üzemelnek. A benyújtott zajvédelmi munkarész alapján, a telephelyet külterületi gazdasági és mezőgazdasági területek határolják minden irányból, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes
8 rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet nem érint. A fentiek alapján a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja szerint zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete e rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra számítással. A telephelyen folytatott tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértékeket, a telephely közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A telephelyre történő kiés beszállítás által okozott forgalmi zajterhelés a szállítási útvonalakon nem jelentős mértékű. 4. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Zrt. 2010. évben 6400,71 tonna állati eredetű mellékterméket dolgozott fel, ezáltal a kapacitását 42,7 %-os mértékben használta ki. A telephely szennyvíztisztítóján 7286,5 tonna EWC 020299 kódú élelmiszeripari szennyvizet és 208,66 tonna mennyiségű EWC 2003074 kódú települési folyékony hulladékot kezeltek. A Kft. telephelyén 2010. évben az alábbi hulladékok keletkeztek: a) veszélyes hulladékok: EW C kódszám Megnevezés Mennyiség (kg) 13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó 30 motor-, hajtómű- és kenőolajok 15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy 10 azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 15 01 11* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 6 szűrőanyagok 15 02 02* Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 261 szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat 16 01 06* termékként tovább nem használható járművek, 1550 amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket 16 02 09* PCB-ket tartalmazó transzformátorok és 376 kondenzátorok 16 02 13* veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont 100 berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől A veszélyes hulladékok gyűjtése munkahelyi üzemi gyűjtőhelyen megoldott. Az üzemi gyűjtőhely a feldolgozó üzem mellett déli oldalon található, fedett, betonozott aljzattal ellátott zárt tároló. A hulladékokat fajtánként elkülönítve zárt tároló edényzetben, feliratozva. Gyűjtött hulladékok: 15 01 10*; 15 02 02*; 13 02 05*. Az ellenőrzés során a munkahelyi gyűjtőhelyen a következő hulladék fajták voltak megtalálhatók: 15 01 10*; 15 02 02*; 15 01 11*. A munkahelyi gyűjtőhely zárt térben az üzem épületben található a hulladékokat fajtánként elkülönítve gyűjtik, zárt műanyag gyűjtőedényzetben. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyről működési szabályzat készült. b) veszélyesnek nem minősülő termelési hulladékok (2010. év): EWC kód Megnevezés 02 02 02 hulladékká vált állati szövetek 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 15 01 02 műanyag csomagolási hulladék 17 01 01 beton 17 02 02 üveg 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 17 04 02 alumínium
Mennyiség (kg) 2500 400270 300 373 7800 520 2470 750
9 17 04 07 17 04 05 17 06 04 19 08 14 191204
fémkeverék Vas- és acél szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13-tól Műanyag és gumi
1420 43730 288 454520 663
c) veszélyesnek nem minősülő települési szilárd hulladékok (2010. év): EWC kód Megnevezés Mennyiség (kg) 20 03 01 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési 5070 hulladékot is A telephelyen keletkező települési hulladékot 5 m3-es zárt konténerben gyűjtik és szerződés alapján engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba (GYŐR-SZOL Zrt.) szállíttatták. A telephelyen földalatti tartályok és vezetékek nincsenek. 5. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az üzem területe védett vagy Natura 2000 területet nem érint, a további üzemeltetés természetvédelmi és tájvédelmi érdeket nem sért. 6. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: Az iparág legjelentősebb környezetvédelmi problémái: a feldolgozás során keletkező magas szervesanyagtartalmú szennyvíz, a tevékenység jelentős bűzhatása és a fertőzésveszély. Fontos szempont a tevékenység vízés energiafelhasználása. A tevékenység az alábbi intézkedések alkalmazása miatt megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek: - Energiahatékonysági rendszert alakítottak ki, mérik a felhasznált gáz, víz, villamos energia mennyiségét, vízvisszaforgatást alkalmaznak. A fajlagos energiafelhasználás kismértékben meghaladja a BAT útmutatóban meghatározott értéket, de csökkentésére intézkednek. - A vízfelhasználás pontos nyomon követése megoldott, mivel mérik a felhasznált éves vízmennyiséget. - Környezetvédelmi irányítási rendszert alkalmaznak. - Rendszeres karbantartást végeznek, - A bűzhatást folyamatosan ellenőrzik, a biofiltert rendszeresen karbantartják. - Zárt, saját tulajdonú, engedéllyel rendelkező gépjárművekkel szállítják be az alapanyagot. - A kezelési időt igyekeznek minimálisra csökkenteni, legfeljebb 12 órán át tárolják az alapanyagot (mivel hűtésre nincs lehetőség). - Törekednek a technológiai fegyelem betartására. - Könnyen tisztítható, sima felületű speciális járműveket és berendezéseket, sima felületű burkolatokat alkalmaznak. - Rendszeresen tisztítják és fertőtlenítik a tárolókat, járműveket, burkolatokat. - Rendszeresen vizsgálják a késztermék minőségét, a technológiák hatékonyságát. - Száraz takarítást alkalmaznak, minimális vizet és tisztítószert alkalmaznak. - Elkülönítetten kezelik a csapadékvizet és a technológiai szennyvizet. - A szennyvízkezelés során kiegyenlítő tartályt, mechanikai szűrést, zsírfogót, flotáló és szennyvíziszap víztelenítő berendezést alkalmaznak. - A szennyvíztisztítási technológia folyamatos, a kibocsátott szennyvíz minőségét rendszeresen vizsgálják. Az eljáró hatóság a R. 4. számú mellékletének megfelelően megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat:
10 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 3123-2/2011. számú, Bőny Község Önkormányzatának Jegyzője a 380-5/2011. számú állásfoglalásával feltételek közlése nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a R. 20. § (3), (8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet rendelkezésein alapulnak. Az ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezését a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A hatóság a csapadékvíz, szennyvíz szikkasztására vonatkozó előírásokat a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján állapította meg. A talajvíznek és a földtani közegnek a „B” szennyezettségi határértékét a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben tartalmazza. A levegőtisztaság-védelmi követelményeket a hatóság a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet figyelembe vételével állapította meg. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket a 31. § (1), (2) és (4) bekezdései alapján határozta meg. A hatóság a határozat mellékletét képező táblázatban foglalt határértékeket a kérelemben megadott tömegáramok és várható kibocsátási adatok figyelembevételével állapította meg. A T1 technológiára vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértéket a 23/2001. (XI.13) KöM rendelet tartalmazza. A hatóság a környezethasználó azon kérelmének, mely szerint a P1-es légszennyező pontforráshoz tartozó két egyforma műszaki paraméterekkel rendelkező kazán közül csak az egyikre vonatkozzon az időszakos mérési kötelezettség, a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 4. § (5) bekezdése alapján adott helyt. A hatóság a mérésre vonatkozó rendelkezéseket a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 5. és 6. §-a alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a VM rendelet 14. sz. mellékletének megfelelően rögzítette. A mérőhely kialakítására, a mérési módszerekre, a mérőszervezetre illetve mérőműszerekre, valamint a mérési eredmények értékelésére és az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekre a VM rendelet előírásai vonatkoznak. Mérést csak olyan szervezet végezhet, amely megfelel a VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek. A zaj-és rezgésvédelemmel kapcsolatos változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 20. § (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a R. 20. § (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik.
Győr, 2011. július 19. Németh Zoltán igazgató s.k.
A határozatról értesül: 1.) ATEV Zrt. 2.) VITAQUA Kkt. 3.) Gy-M-S M Kormányhivatal Népegészségügyi Szakig. Szerve 4.) Bőny Önkormányzatának Jegyzője Jogerő után: 5.) OKTVF IPPC Főosztály 6.) Informatikai Osztály
1097 Budapest, Illatos út 23. vétívvel 6500 Baja, Hunyadi u. 4. vétívvel 9024 Győr, Jósika u. 12. 9073 Bőny, Rákóczi u. 10.
