A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELŐTESTÜLETE: 2004. március 31. Módosítva 2007.II.28. Módosítva 2008.V. 29 Módosítva 2010.III. 24

Tartalomjegyzék A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA ..................................................... 11 Pedagógusaink feladata: ...............................................................................................................11 Ennek érdekében: .........................................................................................................................11

I. BEVEZETÉS ................................................................................................ 12 I.1. Az iskolánkról… ....................................................................................................................12 I.2. A CSEPEL- TISZK: ..............................................................................................................15

II. NEVELÉSI PROGRAMUNK ........................................................................ 20 II.1. Az intézményünkben folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. ................................................................. 20 II.1.1. Személyiségfejlesztés területei: .........................................................................................28

II.2. Tagintézményeink .................................................................................... 45 II.2.1. Iskolánk… .........................................................................................................................45 II.2.1.1. Az iskola környezete, tanulói közössége ........................................................................45 II.2.1.2. Iskolai Diákönkormányzat ..............................................................................................48 II.2.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: ...........................................................50 II.2.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk..51 II.2.1.5. Tehetség kibontakozását segítő tevékenységeink ...........................................................55 II.2.1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: .............................................57 II.2.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. ............................60 II.2.1.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő munkánk - a hátrányos helyzetű tanulóinkkal való egyéni bánásmódunk ....................................................................................................................61 II.2.1.9. A szülő, tanuló, iskolai és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei....................................................................................................................................62 II.2.1.10. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ........................................................................................................63 II.2.2. Kollégiumunk ....................................................................................................................68 II.2.2.1. A Kollégium helyzete .....................................................................................................68 II.2.2.2. Kik laknak nálunk? .........................................................................................................69 II.2.2.3. Személyi feltételek .........................................................................................................70 II.2.2.4. Tárgyi, dologi eszközök .................................................................................................71 II.2.2.5. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások ..................................71 II.2.2.6. Kollégiumunk kapcsolatai ..............................................................................................72 II.2.2.7. A kollégiumi nevelésünk céljai ......................................................................................73 II.2.2.8. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .................75 II.2.2.9. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek ..........................................................................................76 II.2.2.10. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei .................................................................................77 II.2.2.11. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások .............................................................................................78 II.2.2.12. A kollégiumi tevékenység szerkezete ...........................................................................79 II.2.2.13. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek .....................................82 II.2.2.14. A kollégiumban folyó nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ......................................................................................................................................83

5

II. 3. Intézményünk vezetőinek értékelése ...................................................... 87 II.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke. ................................................................................... 90 II.4.1. Iskolánk belső felszereltsége: ............................................................................................ 90 II.4.2. Kollégiumunk belső felszereltsége: .................................................................................. 91

II.5. Egészség- és környezetnevelési program ................................................ 92 II.5.1 Az intézményünk szerepe az egészségnevelésben ............................................................. 94 II.5.2 Egészségnevelésünk főbb szinterei .................................................................................... 95 II.5.3. Környezeti nevelés .......................................................................................................... 101 II.5.4. Ajánlás az osztályfőnöki órákhoz ................................................................................... 104

III. HELYI TANTERV ..................................................................................... 118 III.1. Iskolánk óratervei .................................................................................. 119 III.1.1. Szakiskolai óraterv ......................................................................................................... 119 III.1.1.1. Érvényes: a 2008/2009 tanévtől .................................................................................. 119 III.1.2. Az előrehozott szakképzés óraterve ............................................................................... 120 III.1.2.1. Érvlényes a 2010/2011 –es tanévtől ........................................................................... 120 III.1.3. Szakközépiskolai óratervek ........................................................................................... 120 III.1.3.1.Nyelvi előkészítő osztály óraterve, érvényes: a 2004/2005 tanévtől ........................... 120 III.1.4. Egységes szakközépiskolai óraterv ................................................................................ 121 III.1.4.1. Érvényes: a 2006/2007 tanévtől, kifutó rendszerben a 2010/2011-es tanévig ............ 121 III.1.4.2. Érvényes: felfutó rendszerben a 2008/2009 tanévtől .................................................. 122

III.2. Tantárgyi tantervek ............................................................................... 122 III.3. Kollégiumi foglalkozások kerettanterve ................................................. 124 III.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................. 126 III.4.1. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei ............................ 126 III.4.1.1. A magyar irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei ....................................... 126 III.4.1.2. A magyar nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................ 128 III.4.2. Matematika középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................... 134 III.4.2.1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok ......................... 134 III.4.2.2. Számelmélet, algebra .................................................................................................. 135 III.4.2.3. Függvények, az analízis elemei .................................................................................. 138 III.4.2.4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria ......................................................... 139 III.4.2.5. Valószínűség-számítás, statisztika .............................................................................. 143 III.4.3. Történelem középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................... 144 III.4.3.1. Az ókor és kultúrája .................................................................................................... 144 III.4.3.2. A középkor.................................................................................................................. 145 III.4.3.3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora .............................................. 145 III.4.3.4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban ............................................ 146 III.4.3.5. Magyarország a Habsburg Birodalomban ................................................................... 146 III.4.3.6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora ............................... 147 III.4.3.7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon...................................... 147 III.4.3.8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig .............................................. 148 III.4.3.9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig ................................................................................................................................................... 149 III.4.3.10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig ............................................................ 149 III.4.3.11. A jelenkor ................................................................................................................. 150

6

III.4.3.12. A mai magyar társadalom és életmód .......................................................................150 III.4.4. Szakmai informatikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei ................151 III.4.4.1.Hardver alapismeretek .................................................................................................151 III.4.4.2. Szoftver alapismeretek ................................................................................................151 III.4.4.3. Szövegszerkesztés .......................................................................................................153 III.4.4.4. Táblázatkezelés ...........................................................................................................153 III.4.4.5. Informatikai alapismeretek ..........................................................................................154 III.4.4.6. Hálózati ismeretek .......................................................................................................154 III.4.4.7. Programozási alapismeretek ........................................................................................155 III.4.4.8. Adatbázis-kezelés ........................................................................................................157 III.4.5. Elektronikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei ..............................158 III.4.5.1. Villamos alapfogalmak ...............................................................................................158 III.4.5.2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei .........................................................................159 III.4.5.3. A villamos áram hatásai ..............................................................................................159 III.4.5.4. Energiaforrások ...........................................................................................................160 III.4.5.5. Villamos erőtér ............................................................................................................161 III.4.5.6. Mágneses erőtér ..........................................................................................................162 III.4.5.7. Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök ..............................................162 III.4.5.8. Többfázisú hálózatok ..................................................................................................163 III.4.5.9. Villamos gépek ...........................................................................................................164 III.4.5.10. Passzív elektronikai áramkörök ................................................................................164 III.4.5.11. Félvezető áramköri elemek .......................................................................................165 III.4.5.12. Tranzisztoros alapáramkörök ....................................................................................166 III.4.5.13. Alapáramkörök alkalmazásai ....................................................................................167 III.4.5.14. Impulzustechnikai alapáramkörök ............................................................................169 III.4.5.15. Digitális alapáramkörök ............................................................................................169 III.4.6. Gépészeti alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................170 III.4.6.1. A műszaki ábrázolás alapjai ........................................................................................170 III.4.6.2. Mechanika ...................................................................................................................175 III.4.6.4. Anyagismeret ..............................................................................................................181 III.4.6.5. Megmunkálások ..........................................................................................................183 III.4.6.6. Villamosságtani ismeretek ..........................................................................................184 III.4.6.7. Az ember és környezete ..............................................................................................186 III.4.7. Fizika középszintű érettségi vizsga témakörei ...............................................................187 III.4.7.1. Mechanika ...................................................................................................................187 III.4.7.2. Termikus kölcsönhatások ............................................................................................192 III.4.7.3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás ........................................................................194 III.4.7..4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás ..........................................................201 III.4.7.5. Gravitáció, csillagászat ...............................................................................................206 III.4.7..6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek ............................................................................207 III.4.8. Német nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei .....................................................208 III.4.8.1. Személyes vonatkozások, család .................................................................................208 III.4.8.2. Ember és társadalom ...................................................................................................209 III.4.8.3. Környezetünk ..............................................................................................................209 III.4.8.4. Az iskola .....................................................................................................................209 III.4.8.5. A munka világa ...........................................................................................................209 III.4.8.6. Életmód .......................................................................................................................209 III.4.8.7. Szabadidő, művelődés, szórakozás .............................................................................210 III.4.8.8. Utazás, turizmus ..........................................................................................................210 III.4.8.9. Tudomány és technika .................................................................................................210 III.4.9. Angol nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei .....................................................210

7

III.4.9.1. Személyes vonatkozások, család ................................................................................ 210 III.4.9.2. Ember és társadalom ................................................................................................... 210 III.4.9.3. Környezetünk .............................................................................................................. 211 III.4.9.4. Az iskola ..................................................................................................................... 211 III.4.9.5. A munka világa ........................................................................................................... 211 III.4.9.6. Életmód ....................................................................................................................... 211 III.4.9.7. Szabadidő, művelődés, szórakozás ............................................................................. 212 III.4.9.8. Utazás, turizmus ......................................................................................................... 212 III.4.9.9. Tudomány és technika ................................................................................................ 212 III.4.10. Közgazdasági ismeretek – elméleti gazdaságtan középszintű érettségi vizsga követelményei ............................................................................................................................ 212 III.4.10.1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések ................................................... 212 III.4.10.2. A makrogazdasági egyensúly ................................................................................... 212 III.4.10.3. Az állam gazdaságpolitikája ..................................................................................... 213 III.4.10.4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések ................................ 213 III.4.10.5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések .................................................... 213 III.4.10.6. A fogyasztói magatartás és a kereslet ....................................................................... 213 III.4.10.7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat .............................................................. 214 III.4.10.8. A termelési tényezők piaca ....................................................................................... 214 III.4.10.9. Az externáliák és a közjavak ..................................................................................... 214 III.4.10.10. Marketing és marketinggondolkodás ...................................................................... 214 III.4.10.11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai ....................................................... 215 III.4.10.12. Pénzügyi műveletek ................................................................................................ 215 III.4.10.13. A vásárolt készletek ................................................................................................ 216 III.4.10.14. Az emberi erőforrás ................................................................................................ 218 III.4.10.15. Befektetett eszközök ............................................................................................... 219 III.4.10.16. A tevékenység költségei és az értékesítés ............................................................... 220 III.4.10.17. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása .... 221 III.4.10.18. Zárás - éves beszámoló ........................................................................................... 222 III.4.11. Informatika középszintű érettségi vizsga követelményei ............................................. 223 III.4.11.1. Információs társadalom............................................................................................. 223 III.4.11.2. Informatikai alapismeretek – hardver ....................................................................... 224 III.4.11.3. Informatikai alapismeretek – szoftver ....................................................................... 225 III.4.11.4. Szövegszerkesztés ..................................................................................................... 225 III.4.11.5. Táblázatkezelés ......................................................................................................... 227 III.4.11.6. Adatbázis-kezelés ..................................................................................................... 229 III.4.11.7. Információs hálózati szolgáltatások .......................................................................... 230 III.4.11.8. Prezentáció és grafika ............................................................................................... 230 III.4.11.9. Könyvtárhasználat .................................................................................................... 231

III.5. Tanulóink magasabb évfolyamba lépésének feltételei ........................... 232 III.6. A tanulóink tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárásaink: ......................................................... 234 III.7. A tanulóink magatartásának és szorgalmának minősítési, értékelési alapelvei, követelményei és formái: .............................................................. 238 III.7.1. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje és korlátai: ................................... 238 III.7.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, meghatározásának elvei és korlátjai: ......................................................................................... 240

8

III.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. .................................................................................... 240 III.9. Az érettségire bocsátás feltételei ........................................................... 241 IV. SZAKMAI PROGRAM .............................................................................. 241 IV.1. Az iskola szakképzési rendszere ........................................................... 241 IV.1.1. Informatika szakmacsoport ............................................................................................241 IV.1.2. Közgazdasági szakmacsoport ........................................................................................244 IV.1.3. Elektromos szakmacsoport ............................................................................................245 IV.1.4. Gépész szakmacsoport ...................................................................................................246 IV.1.5. Kereskedelem-marketing szakmacsoport.......................................................................247 IV.1.4. Ügyvitel szakmacsoport .................................................................................................249

IV.2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ................................ 250 IV.3. Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása ............. 251 V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ........................................................................ 253 V.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei: ..................................................... 253 V.2. A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata: ............................ 253 V.3. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumait: .......................... 253 V.4. A pedagógiai program módosításának dokumentumai: .......................... 254 V.5. A pedagógiai program újabb módosításának dokumentumai: ................ 254 V.6. A pedagógiai program újabb módosításának dokumentumai: ................ 255 VI. EGYÉB ISKOLAI DOKUMENTUMOK ...................................................... 258 VI.1. Intézményünk házirendje ...................................................................... 258 VI.1.2. Iskolai házirend ..............................................................................................................258 VI.1.2.1. Az iskola és a család. A szülőkkel történő kapcsolattartás .........................................258 VI.1.2.2. Tanulmányi kötöttségek teljesítése .............................................................................259 VI.1.2.3. Az iskolai, tanulói munkarend ....................................................................................260 VI.1.2.4. Lehetőségek, kötelességek, feladatok, elismerések, fegyelmi intézkedések elvei ......261 VI.1.2.5. Térítési díjak, tandíjak, szociális támogatások, ösztöndíjak be- és visszafizetése, felosztásának elvei .....................................................................................................................266 VI.1.2.1. A tankönyvelosztás rendje, szabályai: ........................................................................267 VI.1.2.7. Egyéb ..........................................................................................................................268 VI.1.3. Kollégiumi házirend.......................................................................................................269 VI.1.3.1. A tanulóink jogai és a jogok gyakorlásának szabályai ................................................270 VI.1.3.2. A Kollégisták kötelességei ..........................................................................................274 VI.1.3.3. A kollégium helyiségeinek használata ........................................................................275 VI.1.3.4. A kollégiumi diákközösségek, a diák-önkormányzat..................................................276 VI.1.3.5. Az egészségre káros anyagok .....................................................................................277 VI.1.3.6. Teendők betegség esetén .............................................................................................277 VI.1.3.7. Dicséret, jutalmazás elvei ...........................................................................................277 VI.1.3.8. Fegyelmező intézkedések elvei ...................................................................................278 VI.1.3.9. Egyéb ..........................................................................................................................278

9

VI.1.3.10. Adminisztratív ügyek intézése .................................................................................. 278

VII. CSEPEL - SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA .................................... 280 VII.1 Minőségpolitika ..................................................................................... 280 VII.1.1. A fővárosi önkormányzat minőség-irányítási követelményei ...................................... 280 VII.1.1.1. A fővárosi önkormányzat minőség-irányítási alapértékei ......................................... 280 VII.1.1.2. Fenntartói elvárások .................................................................................................. 281 VII.1.1.3. A szakközépiskolai képzésre vonatkozó fenntartói elvárások ................................... 282 VII.1.1.4. A szakiskolai képzésre vonatkozó fenntartói elvárások ............................................ 282 VII.1.1.5. A kollégiumra vonatkozó fenntartói elvárások ......................................................... 282 VII.1.2. Intézményi alapértékeink ............................................................................................. 282 VII.1.3. Küldetés, jövőkép ......................................................................................................... 283 VII.1.4. Az igazgató minőségpolitikai nyilatkozata .................................................................. 284 VII.1.5. Minőségpolitikai célkitűzések ...................................................................................... 284

VII.2. A minőségfejlesztési rendszer ............................................................. 285 VII.2.1. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti és működési keretei ..................................... 285 VII.2.1.1. A minőségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában ............................................... 285 VII.2.1.2. A minőségfejlesztés szervezeti kereteinek meghatározása ........................................ 285 VII.2.1.3. A minőségfejlesztés dokumentációs rendszere / működtetése .................................. 286 VII.2.1.4. A munkatársak minőségfejlesztési kompe-tenciáinak fejlesztése ............................. 286 VII.2.2. Az intézményi működés kulcsfolyamatainak meghatározása ...................................... 286 VII.2.3. A vezetői feladatok végrehajtásának meghatározása ................................................... 287 VII.2.4. A partnerkapcsolatok irányítása ................................................................................... 289 VII.2.5. Oktatás-nevelés ............................................................................................................ 289 VII.2.6. Biztonságos intézmény ................................................................................................. 290

VII.3. Az IMIP bevezetése ............................................................................. 291

10

A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA Intézményünk, olyan pedagógiai műhely, ahol gyermekeink nevelése körül szerveződik minden tevékenységünk. Fenntartónk a Fővárosi Önkormányzat. Nevelésünket az érvényes törvények és a Pedagógiai programunk alapján végezzük. Intézményünk nevelni szeretne, ehhez határozott értékrendre van szükség. Pedagógusaink feladata: olyan embereket nevelni, akikre jellemző, a tisztességes, becsületes, emberséges, gondolkodó, alkotó tevékenység felkészíteni a sikeres érettségire és a szakvizsgára felkészíteni a sikeres életpályára Ennek érdekében: elfogadjuk a gyereket olyannak, amilyen, saját értéke felöl közelítjük meg, segítünk kialakítani a helyes énképét, a belső biztonságot, kiműveljük személyiségét, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget, kialakítjuk a kötelességek és jogok egyensúlyát, nevelésünk folyamán a velük történő bánásmód egyediségét tartjuk fontosnak, A tehetséges és a lemaradó tanulóinkkal differenciáltan foglalkozunk intézményünk nevelési-oktatási folyamatát át-tekinthetővé és ellenőrizhetővé tesszük a szülők és minden érdekelt (érintett) számára, folyamatosan megújítjuk, fejlesztjük pedagógiai és szakmai tudásunkat, rendszeresen nevelési tanácsadást tartunk a viselkedési és tanulási nehézségekkel küzdő diákok és a szülők részére folyamatos kapcsolatot alakítunk ki nevelőtársainkkal, a szülőkkel.

11

I. BEVEZETÉS Az intézmény helye és szerepe a főváros szakképzésében Közös igazgatású közoktatási intézményünk iskolát és kollégiumot foglal magába. A két intézmény 2003 óta összevont irányítás alatt. Nevelési programunk egységben szemléli az iskola és a kollégium életének minden mozzanatát, de figyelembe veszi a két intézményrész különbözőségéből adódó feladatokat. I.1. Az iskolánkról… Iskolánk története visszanyúlik Csepel történetéhez, amely összekapcsolódik Weiss Manfréd nevével. Ő teremtette meg az iparosodás feltételeit akkor, amikor ide telepítette vállalatát. Az elmaradott kisközségből így lett a főváros legnagyobb gépipari centruma. A második világháború után került sor a szakképzés megújítására, melynek célja a 1.sz.kép A KF250 fűrészgép szétszórtan létező, de nem megfelelően szervezett szakképzésnek megteremteni a fejlesztéséhez szükséges kereteit. 1948/49-ben indult nálunk az iskolarendszerű szakképzés. Ekkor még Weiss Manfréd Iparos-iskolaként működtünk, de 1950-től már a Munkaerő Tartalékok Hivatalának (MTH) 1 számú Rákosi Mátyás Iparostanuló Intézete lettünk. Iskolánkban ekkor a nagyüzemi igényeket kiszolgáló gépész szakmákat oktattunk: géplakatos, marós, köszörűs, esztergályos, kovács, öntő, hengerész, acélolvasztár. Évente 2000 – 2500 fő végzett nálunk. Ebben az időben indított iskoláknál a tanműhelyek termelési központok is voltak. Egészen a rendszerváltásig gyárszerűen működetek. Nálunk EAN 1000es típusú esztergagép, és KF 250-es típusú fűrészgép gyártása volt az előírás (lásd a 1. számú kép) 1961-ben indult egy új középiskolai képzési forma a szakközépiskola, melynek kettős célja volt: az érettségi és valamilyen szakma együttes elsajátítása. A szakmai képzés szerkezete 1971-ig lényegileg változatlan volt. Ekkor érte el a demográfiai hullám a középiskolákat. 12

Csökkenő gyermeklétszám hatására összevontak több iskolát. Először a MüM 33 iskolával egyesültünk. Így szakmai profilunkat döntően a villanyszerelő szakmai képzés határozta meg. 1975-ben a Bajáki Ferenc Szakközépiskolával egyesítettek minket, s elsők között lettünk vegyes profilú kettős képzési célú iskola. 1992-ben vettük fel a Csepel Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola nevet. Ebben az időszakban megszűntek a külső gyakorlóhelyeink: HITEKA, EVIG, Csepel Autógyár stb. A tanműhely működtetését átalakítottuk, megszüntettük a gazdaságtalan gépgyártást, majd vállalkozni kezdtünk, hogy ezzel életszerűbbé tegyük a képzést. Amíg 1990-ben a szakmunkástanuló létszámunk 778 fő volt, a szakközepes, pedig ennek a kb. a fele 424 fő. Ez az arány mára megfordult. Tudatosan erősítettük kapcsolatainkat a vállalkozói szférával. Igyekszünk maximálisan megfelelni az igényeiknek. Nyitásunk eredményeként több mint 100 kisebb nagyobb céggel állunk kapcsolatban. Jelenleg az általunk képzett szakmákban nagyobb a munkaerő-piaci igény, mint az beiskolázott tanulóink száma. Évente szakközépiskolai tagozatunkon 200-250 fő tesz sikeresen érettségi vizsgát. Közülük kb. az 50% tanul valamilyen szakmát a szakképzési tagozatunkon. Szakközépiskolai képzés fejlesztésére koncentráltunk. Bekapcsolódtunk követő iskolaként a világbanki projektbe, három szakmacsoportban: gépészet, elektronika, informatika. Ma közel háromszor annyian járnak szakközepes, mint a szakmunkás osztályokba. Ezzel egy időben a hagyományos szakközépiskolánál bővítettük képzési kínálatunkat, a programozó, a programozókönyvelő szakmákkal. Ezek növelték az iskolánk iránti érdeklődést. A tanulói és szülői igények igazolták a világbanki típusú szakközépiskolai modell létjogosultságát. 1993-ban a Sziget Közgazdasági Magán Szakközépiskola olvadt be hozzánk. Ez Csepelen az első magán szakközépiskolaként működött. 13

Az összevonással váltunk jogosulttá a közgazdasági szakképzésre is több területen. 1995-ben megnyertünk egy PHARE-pályázatot. Ebben a pedagógiai modellkísérletben, a PHARE - CAS programban vállaltuk " egy szakmunkás osztály átalakítását " szakközepes szintű érettségiző osztállyá. Ennek során csoportok alakultak a nevelőtestületben, akik tantervkidolgozással foglalkoztak. 1998-ban három újabb jelentős programba kapcsolódtunk be: „Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” Világbanki program „B”(középfokú szakmai orientáció) komponense. „Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” Világbanki program „A” Ez a program a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését segíti elő. Vállaltuk a CAD-CAM informatikus szakma kidolgozását, és képzésének bevezetését. Mindkét program elősegítette pedagógiai szakmai színvonalunk emelését a különböző továbbképzések, tanulmányutak segítségével. Ezen kívül jelentős eszközfejlesztési támogatást is kaptunk. Iskolánk teljes képzési szerkezete átalakult a fejlesztéseink során, amely az alábbi ábrán jól látható.

2005 szeptemberétől fenntartónk a Podmaniczky Frigyes Szakközépiskolát integrálta intézményünkbe, így négyre nőtt a hozzánk jelentkezők által választható szakmacsoportok száma. Intézményünk a 2003-tól a hozzánk csatolt - korábban Sziget Középiskolai Kollégiummal - Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium néven várja a hozzánk jelentkező diákokat.

14

I.2. A CSEPEL- TISZK: A Fővárosi Önkormányzat döntése 1842/2007.(XI.29.)) alapján a Csepel TISZK 2007. november 29-én alakult meg, melynek központja a Csepel - Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, amely Csepelen a Posztógyár utca 10. szám alatt üzemel. Központunk célja egy stabilan működő, a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozók részére nyitott, befogadó, megtartó szakképző központ létrehozása, ahol a világosan látható működés mellett a munkaerő-piaci igényeket kielégítő színvonalas szakképzés folyik. Különböző tevékenységekkel segíti a képzésbe vonást és a lemorzsolódás csökkentését. A kommunikációnk során kiemelt figyelmet szentelünk a szakmai PR-ra. A képzéseink során – fenntartónk döntése értelmében – elfogadjuk az RFKB beiskolázási arányokra vonatkozó előírásait. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a piaci szereplőkkel és a beiskolázandó leendő tanulóinkkal (felnőttképzésben résztvevő hallgatókkal). A fejlesztéseink során a lehető legkorszerűbb tanulást segítő eszközöket, módszereket alkalmazzuk. Építünk az uniós tagságunkból adódó lehetőségekre és biztosítjuk tanulóinknak (felnőttképzésben résztvevő hallgatóinknak) az európai szakmai kitekintést, és felkészítjük őket a közös munkaerő-piacon való érvényesülésre. A CSEPEL-TISZK önálló szakközépiskolák együttműködésével jött létre. Külön önálló jogi személyisége nincs. Közös tevékenységét a következő (2008/2009-es) tanévben kezdi. A TISZK tagjai Csepel - Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két-tannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola A társulás elkötelezett a TISZK által kiűzött feladatok megvalósításában. Nagy tapasztalattal, megfelelő informatikai, és humán erőforrás háttérrel rendelkezik a projekt munkákban. A pályázat előkészítésében is közösen vettek részt, világosan meghatározták a hatásköröket, és az egymás közötti munkamegosztás optimális formáit. A társiskolák egyenként eddig kb 70%-os súllyal jelentek meg az iskolarendszerű képzés helyi piacán. 15

A TISZK a 10. és/ vagy a 12. évfolyam lezárását követő szakképzési szakaszban hatféle szakmacsoportban biztosít OKJ szerinti szakképesítést. Ezek a: gépészet, elektrotechnikaelektronika, informatika, közgazdaságtan, ügyvitel, kereskedelem- marketing. A képző központ koncentrálja a szellemi és tárgyi erőforrásokat, és ennek megfelelően a lehető legjobb feltételeket biztosítja a szakmai képzéshez. A Szakmai Tanácsadó Testülete segíti a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzési struktúra kialakítását. A bevezetésre kerülő pályakövetési rendszer folyamatos visszaigazolást ad a végzett tanulók elhelyezkedéséről, szakmai életpályájuk alakulásáról. Ezek az információk a munkaerő-piaci visszajelzésekkel együtt segítik a központ szakképzési kínálatának folyamatos fejlesztését. A fejlesztés kiterjed a felnőttképzésre is (átképzés, továbbképzés). A társiskolák közül jelenleg két iskola vesz részt a felnőttképzésben. A TISZK iskolái a dél-, kelet-pesti régióban találhatók. Képzési tevékenységével ezen terület, valamint Pest Megye Csepel Szigethez tartozó népességének továbbtanulási igényeit elégíti ki elsősorban. A központban található 400 fős kollégium ezeket a határokat kibővíti, így lehetőséget biztosít a felnőttképzés területén bentlakásos tanfolyamok tartására is. A képzés elérhetővé válik a KMR-ben lakók számára is. A 2007/2008-as tanévben 3986 tanuló jár a társult iskolákba. Ebből a központban 1078 tanuló vesz rész szakképzésben. A következő tanévtől a szakképzésben résztvevők számát 1600 főre szeretnénk emelni, a fővárosi TISZK-ek közül több olyan szakma lesz, amit csak ebben a központban lehet tanulni. A vonzáskörzetünkből adódik, hogy elég magas a hátrányos helyzetű tanulóink száma. Eléri a 15-25%-ot is. Ez az arány különösen magas a szakiskolai évfolyamokon. A 2010 júniusában indul a TÁMOP-2.2.3/B-09/1-es nyertes pályázatunk megvalósítása. 124 millió forintos támogatás segítségével a következő célok megvalósítását tűztük ki: A Csepel TISZK társiskoláinak a szakmai és intézményi integrációjának elősegítése, az integrációt, koncentrációt érintő közös szervezetfejlesztés irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása; Egységes szakmai módszertan kialakítása a képzési igényfeltárás, igényfelmérés kialakításának, fejlesztésének vonatkozásában, megteremtve a munkaerő-piaci regionális intézményrendszer szereplőivel az egységes kapcsolattartás kereteit;

16

A gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés; A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; Önálló tanulásra alkalmas, kompetencia alapú tananyagfejlesztés, és képzésszervezés módszertanának kidolgozása, elterjesztése; Képzési és továbbképzési programok kidolgozása, adaptálása, és a képzés megvalósítása az intézmény pedagógusai, képzői számára; Pályaválasztási- és pályaorientációs, karrier-tanácsadási feladatok ellátása; Közösségi funkciók ellátása, családpedagógiai, pszichológiai, ifjúságvédelmi, fejlesztőpedgógiai és szabadidős szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára; A program eredményeinek nyomon követési tevékenysége; A TISZK és intézményei közös marketingstratégiájának kialakítása Tanácsadási tevékenység az új modul rendszerű képzés gyakorlati oktatásával összefüggésben; Az eredmények széles körű terjesztése; Módszertan és mérőeszközök kifejlesztése a tanulók, képzésben résztvevők készségének, képességének mérésére.

17

II. NEVELÉSI PROGRAMUNK II.1. Az intézményünkben folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Nevelési feladataink… Az elmúlt időszakban kitűzött pedagógiai céljaink közül sikerült megvalósítanunk, hogy ma már valódi „Nyitott, befogadó, megtartó iskola” vagyunk. Diáklétszámunk 700 főről 1200 főre nőtt. Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában a gyerek áll. Alapja a gyerek iránti szeretet és bizalom. Hittel valljuk a gyermek teljes elfogadását azon a szinten, amelyen van: érzelmileg, szociálisan, tudását illetően. A hozzánk érkező minden gyermeknek éreznie kell, hogy számunkra fontos, nálunk biztonságban van. Meggyőződésünk, ha egy gyereknek megnyerjük a szívét, megnyerjük az eszét is. Nevelőtestületünk évek tudatos építőmunkájának köszönhetően stabil, a fenti pedagógiai elveket magáénak vallja. Nevelési céljainkat állandóan alakítja a valóságos társadalmi gyakorlat folyton változó szükségleteivel - a nevelő-oktató intézményünkben mégis előre is kell terveznünk. Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Iskolánk és pedagógusaink feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő, vagy hátráltató tényezőket. Ez a folyamat biztosítja, hogy az Iskola lehetőségeihez mérten alkalmazkodni tudjon a szülők elvárásaihoz. Intézményünk biztosítja a nyitott fejlesztés lehetőségét, és működteti azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének 20

megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához, programjaink korrekciójához, a megfelelő módszerek adaptálásához. (Szülői értekezletek, fogadóórák, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, PP megismertetése, elektronikus napló, elektronikus levelezés lehetősége az intézmény vezetőivel, stb.) Mindannyian családban élve tapasztaljuk, tapasztalhattuk a nevelés „hétköznapiságát, egyszerűségét”. Pedagógusokként naponta kerülünk szembe nehezebbnél nehezebb pedagógiai helyzetekkel, amelyek megoldásához hiányoznak a megfelelő megoldási képletek, módszerek. Nekünk is naponta kell újra és újra meghatároznunk nevelési elveinket, feladatainkat, s megtalálni a szükséges alkalmazandó módszereinket. A pedagógia talán az egyetlen olyan tudomány, amely összetettsége és nehezen megfogható volta miatt legnehezebben tanulható és tanítható meg, ezért kell olyan célkitűzéseket megfogalmaznunk, amelyek maradandó emberi értékeket képviselnek. Ilyen tudatos és intenzív nevelői tevékenység annak elérése, hogy a humánum kiteljesedjen tanulóinkban. Olyan állampolgárokat szeretnénk nevelni, akik tisztában vannak a magyarság történelmi szerepével, bátran vállalják identitásukat, segítik a határon túli magyarokat az egyesült Európa szellemében. Célunk, hogy a tanulók felismerjék és megértsék az egy életre szóló tanulás szükségességét. Nyíltan, demokratikusan gondolkozzanak, saját belső hit- és eszmerendszerrel rendelkezzenek. Felelősséget érezzenek embertársaik iránt, s elismerjék a másikat, tolerálják a másságot. Ezeknek az elveknek átfogóan, tantárgyaktól függetlenül érvényesülni kell nevelőmunkánk során. Nevelési célkitűzéseink fő területei: Tudatos, önálló személyiség fejlesztése: reális énkép, megalapozott önbizalom, vállalkozókészség, pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítása. Biztosítjuk, hogy vallási, világnézeti kérdések felvetésében gyermekeink megkapjanak minden tájékoztatást a fölmerülő igényeiknek megfelelően. Megnyilatkozásainkban semleges álláspontot képviselünk. Tudatosság, értelmi megalapozottság szerepe megnőtt a nevelési célok megvalósításában (pl.: logikus, összefüggésekben, folyamatokban történő gondolkodás, nyitottság, problémamegoldó, alkotó képesség, önálló tanulás, ismeretszerzés igénye, eligazodás a különböző információforrásokban, önálló vélemény kialakítása, konfliktuskezelés). 21

Életvitel, magatartás, szociális képességek fejlesztése, kiépítése elősegíti az egészséges és kulturált életmódra nevelést. Nevelésünk során a gyermekeink személyiségformálásában sokféle külső és belső pszichikai hatás érvényesül. Az iskola és a kollégium az a társadalmi intézmény, ahol ezek a folyamatok erősen tükröződnek. Nevelő-oktató intézményünk feladata, hogy ne csak tükrözze, hanem előre mutatóan modellezze a társadalmi fejlődést. Képviseljük azokat az értékeket, amelyek közvetítik az emberi együttélés legmagasabb rendű értékeit, az erkölcsöt. Feladatunk, hogy fejlesszük és alakítsuk ki azokat a személyiségjegyeket, amelyek birtokában a tanulóink, kollégistáink megtalálják a társadalomban az önmaguk által választott helyét. A hozzánk járó, nálunk lakó diákok családi háttere nem mindig segíti ezt a folyamatot. A gyerek gyakran a család perifériájára szorul, és ott szenvedi el a legtöbb sérülést. Ezért tartjuk fontosnak a családdal való együttműködést. Nevelésünkhöz szilárd értékrend szükséges, amit nemcsak szavakkal, hanem cselekedeteinkkel is közvetítenünk kell tanulóink felé, mert a példák vonzanak, a szavak csak oktatnak. Az értékrend hiánya a személyiség torzulásához vezethet. Intézményünkről már akkor benyomást szerez az ember, ha látja, hogy milyen diákélet zajlik a folyosón, a társalgóban, a tanulószobában, a büfében, udvaron, ebédlőben. Ezért kell intézményünket otthonossá tenni, feldíszíteni szép, hangulatos képekkel, tablókkal és virágokkal. E külsőségek hatással vannak diákjaink, de saját magunk kedélyére, mondhatjuk úgy is, észrevétlenül belopják szívünkbe a derűt. Nevelésünk feladatait az intézményi élet valamennyi megnyilvánulásában, az intézményünk szellemének minden késztetésében, mozzanatában, érvényesítenünk kell. Tanulószobai (szilenciumi) tevékenységre, Tanórai tevékenységre, Csoportfoglalkozásokra A kötelező foglalkozásokon kívüli iskolai, kollégiumi rendezvényekre (ünnepek, kirándulások, a családdal való együttműködés stb.) eseményekre egyaránt.

22

Alapvető feladatunk a tanulási folyamat megszervezése, a tanulók sikeressé tétele, érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése, illetve a továbbtanulási szándék motiválása. Céljaink megvalósulásához fegyelmezett, kitartó munka kell, mind a diákok, mind a tanárok részéről. Az intézményi fegyelemnek az iskolai, kollégiumi életünk egészéből kell következnie. Feladatunk, hogy mint tapasztalt felnőttek, személyes példánkkal segítsük gyermekeinket a fegyelem elsajátításának folyamatában. Milyenek legyünk mi pedagógusok? Legyünk mi a humanista értékek közvetítői. Nem direkt módon, s nem elsősorban szavakban, mert a tegnapról örökölt pedagógiával nem lehet a ma gyerekét a jövőre felkészíteni. Melyek ezek az értékek? Az elfogadás, tisztelet, megértés, együttműködési készség, megbecsülés, bizalom, hitelesség, önkritika, nyitottság, tolerancia, egymásra figyelés. A gyerek attól tanul a legtöbbet, annak engedelmeskedik szívesen, akit szeret. Hajlamosak vagyunk rá, sőt el is várjuk, hogy tiszteljenek, szeressenek diákjaink, de mi nem tudjuk őket minden esetben tisztelni, szeretni, különösen akkor nem, ha úgy véljük, kellő okunk is van rá. Gyermekeink akkor fordulnak hozzánk bizalommal, ha feltétel nélküli elfogadást éreznek, ha megértést tapasztalnak. Ez akkor lehetséges, ha bele tudjuk élni magunkat a gyerek érzelmi állapotába, helyzetébe, hangulatába. Az empátia lényegében ráhangolódást jelent a gyerek belső világára, érzéseire. Törekednünk kell empatikus képességeink állandó fejlesztésére azért, hogy jobban reagáljunk diákjaink érzelmeire, többször beszélgessünk velük nemcsak a kötelező foglalkozásokon, hanem a szünetekben folyosói találkozások alkalmával, 23

többször dicsérjük őket, magatartásunkban kevesebb legyen a rituálé, többet mosolyogjunk a diákjainkra. Azokban a csoportokban, osztályokban, ahol ezt sikerül megvalósítanunk, megfigyelhető lesz, hogy vidámabbak a diákok, jobb a hangulat, nő a tanulmányi eredmény, kevesebb a hiányzás, az igazolatlan mulasztás, nem félnek a gyerekek, több a kérdésfeltevés, több a szemkontaktus a tanárral. Ha intézményünkben megvan a kölcsönös tisztelet, megbecsülés a tanárok és tanulók, a tanárok és tanárok között, akkor a fegyelem betartását mindig elfogadják a diákok. Ha munkánk során kicsi a nevelés becsülete, akkor bármit teszünk, diákjaink a fegyelmezés minden módját megkérdőjelezik. Erősítenünk kell a nevelés becsületét, azaz rendelkeznünk kell azokkal a képességekkel, amelyek nélkül nincs nevelés. Tudnunk kell, hogy nincs nevelés tisztelet nélkül és nincs tisztelet tekintély nélkül! Tekintélyünk lehet: külső: kapott vagy szerzett tekintély, ez maga a tanári állás, a csoportvezetői, az osztályfőnöki, igazgatói kinevezés belső: vagy személyi tekintély, amely egyéniségünkből sugárzik, szakmai pedagógiai tudásunkból fakad, s párosul egy pszichológiai érzékkel. Akkor van tekintélyünk diákjaink előtt, ha személyiségünk megfelel hivatásunk követelményeinek, ezért nem engedhetjük meg magunknak a szabadosságot beszédünkben, viselkedésünkben és még külső megjelenésünkben sem. A tanár-diák viszony értelmezhető vezető-vezetett kölcsönhatásaként. A pedagógusnak képessé kell tennie a tanulót a helytállásra. Közben állandó figyelemmel kell lennie arra a tényre, hogy a tanulónak nincs kellő felkészültsége, ezért itt a segítésnek, a szerető gondoskodásnak kell dominálnia. A jó tanár a magatartási szabályokat szigorúan megtartja, megköveteli a szorgalmas, eredményes munkát. Tekintélye személyiségéből, szakmai tudásából fakad. Így tanulóinak biztos támasza, védelmezője, eredményes tanítója lesz. Az ilyen tanárt tisztelik, szeretik tanítványai.

24

A Mi intézményünk, egy „kifelé és befelé” egyformán nyitott, pedagógiailag hozzáértő, demokratikusan szervezett és vezetett közösségben létezik és fejlődik. Mindenkitől elvárjuk, hogy a maga területén önállóan tervezze és irányítsa a munkáját. Ha valaki ezt a feladatot csak úgy tudja ellátni, hogy folytonosan figyelmeztetni kell vállalt kötelezettségére, hivatásából adódó feladataira, akkor neki máshol érdemes keresni boldogulását. Legyen legfontosabb belső kontrollunk a saját lelkiismeretünk!

25

Pedagógiai munkánk megvalósításának záloga iskolánk nevelőtestülete. Pedagógiai személyiségünk egyik legfontosabb része szakmai kompetenciánk. Ennek fejlesztése a továbbképzések feladata. Ha megvizsgáljuk a kollégák végzettségét, akkor azt tapasztaljuk, iskolai területen A kollégium és iskola még mindig magas a főiskolát nevelőtestületének életkori megoszlása végzett kollégák száma. Ez az arány folyamatosan változik, mert évente egyre többen 41-50év 50év szereznek egyetemi 32% felett végzettséget kiegészítő szakon. 33% A kilépő vagy nyugdíjba vonuló kollégák helyett már csak egyetemi végzettséggel 31-40év 20-30év rendelkezőket veszünk fel. 20% 15% Ennek eredménye lesz, hogy a jövőben ez az arány az egyetem felé fog elmozdulni. Mindenkit a végzettségének megfelelő évfolyamra osztunk be. Kollégáim kiválóan látják el tevékenységüket. A továbbképzéseknél az elmúlt években elsősorban azokat támogattuk, akik az egyetemi végzettség megszerzésére törekedtek, ill. azon kollégákat, akiknek át kellett képezni magukat, hogy az iskolai profileltolódásból adódó feladatokat el tudják látni. Így többen végeztek informatika tanári, ill. A kollégium és iskola nyelvtanári szakot az eltelt nevelőtestületének végzettség években. Ha a nevelőtestület szerinti megoszlása korosztályát nézzük, akkor 2% látszik a tudatos fiatalítás, de 44% minden korosztály képviseltetve van a tantestületen belül. A kollégák 54% nagy része évek óta dolgozik nálunk, ezzel biztosítva van a Egyetem Főiskola Egyéb pedagógiai munkánk folytonossága. Tapasztalt kollégáink kiválóan segítik fiataljainkat a beilleszkedésükbe. 26

A rendelkezik

nevelőtestületünk mindazokkal a Iskolai nevelőtestület végzettség tulajdonságokkal, szerinti megoszlása 2008 képességekkel, amelyek céljaink eléréséhez 5% szükségesek. Évek hosszú sora óta tudatosan készülünk, új, és 46% újabb feladataink ellátására. A kilencvenes években lezajlott 49% átalakulásokat tudatosan követtük szervezett Egyetem Főiskola Egyéb továbbképzéseinkkel. Kollégáink képezték át magukat a megfelelő korszerű és új ismeretek átadására. A különböző világbanki programok során megfelelő nemzetközi és hazai tapasztalatokat szereztünk. Alkalmassá váltunk az önálló, pedagógiai fejlesztő, és program-menedzselő munkára.

Személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: Milyenek legyenek diákjaink? Inkább csak vágyainkat lehet megfogalmazni. Fontos kérdés, hogy milyen tulajdonságokat szeretnénk látni növendékeinkben. Elvárjuk azt, hogy a gyerekeink legyenek értelmesek, aktívak, érdeklődők, szorgalmasak (ha nem is olyan okosak, de akarjanak), őszinték, becsületesek, engedelmesek, megbízhatók, de legyenek, olyanok, akik önmagukhoz képest mindig előre tudnak lépni. Szerintünk a gyermeket olyannak kell elfogadni, amilyen! Gyermekeinket ezért kell megtanítanunk megismerni, azaz megszerettetni velük a dolgok megismeréséhez szükséges eszközöket, meg kell tanítanunk dolgozni, hogy tudjanak hatni a környezetükre, meg kell tanítanunk együtt élni, hogy együttműködhessenek a többi emberrel minden emberi tevékenységben, és végül meg kell őket tanítanunk élni, s ez számukra a legfontosabb, amely az előző három tevékenységük eredménye lehet.

27

II.1.1. Személyiségfejlesztés területei: A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész A kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. 28

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A 29

matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a 30

tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A 31

kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári 32

kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális 33

sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és 34

kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladataink: A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiségnek a saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az önismeret, az öntudat és a döntésre való képesség kialakítása az erkölcsi nevelés legfontosabb feladata. Az ismerettől függ az én-tudat, a megfelelő döntés, viselkedés. Fel kell hívnunk a figyelmet az önvizsgálatra, mint viselkedésünk utólagos elemzésére, személyiségünk értékelésére, a megfelelő következtetések levonására. A helyes önismeret kialakításához szükség van érzelmi biztonságra, a belső lelki törvényszerűségek életkornak megfelelő ismeretére. A közös értékekhez tartozás alakítja egy közösség erkölcsi tudatát, a közös emberi értékek tisztelete, azok megvalósításában az egymásrautaltság egyesíti a társadalom tagjait, mely nem létezhet értékrend, viselkedési normák, helyes szokások nélkül. Szükség van önmagunk és a másik ember tiszteletére, a szolidaritásra, udvariasságra, állhatatosságra, megbízhatóságra. Iskolánk, kollégiumunk hagyományai, példaképeink elősegítik az erkölcsi normákkal való azonosulást. Erkölcsi nevelésünk egyik legfontosabb eleme a tanári példamutatás.

35

Családi életre nevelés A család az ember magánéletének világa, a közösségi élet egyik formája, az erkölcsi nevelés legfontosabb tényezője. Az ember életét döntően befolyásolja, milyen családban született. Ösztönösen vagy tudatosan, példaként vagy ellenpéldaként befolyásolja életünket. Ennek a közösségnek tagja, törvényei jelentik számára az első élettapasztalatokat, ezek alakítják jellemét, gondolkodását, érzelmeit. A család a felnövekvő fiatalok nevelésének elsődleges színtere. A gyerek az ismereteket, készségeket, magatartási és erkölcsi normákat itt sajátítja el. A nevelés, az egészségvédelem és a gyerekvédelem letéteményese a család. Az egyén és a társadalom csak a családdal együtt fejlődik. Az iskola és a család kapcsolata akkor jó, ha nem egymás ellen, egymás mellett, hanem egymásért akarnak tenni. A gyermekeink nevelése a család és az iskola közös felelőssége. Támogatnunk kell a családot, elsősorban olyan szociális és pedagógiai szolgáltatások által, amelyek nem helyettesítik a családot, hanem jobb nevelői működésünket segítik elő. Fel kell ismernünk a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányokat (pl.: személyiségzavarok, magatartási és tanulási zavarok, különböző pszichoszomatikus betegségek, pl.: testi görcsös tünetek, depresszió, mások ellen fordulás, agresszió, bűnözés, stb.), de még a testi, lelki, erkölcsi, érzelmi és igen gyakran az anyagi vonatkozású felénk áradó segélykérő jelzéseket is. Olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a gyerekeink ki tudják bontakoztatni legjobb képességeiket, ki tudják fejezni önmagukat, s megtalálják a nehézségeikből kivezető saját megoldást. Segítjük diákjainkat a családi életre való felkészülésben. Ebben az életkorban kiemelt jelentőségűvé válik a párválasztás, az egészséges szexuális élet és a szülővé válás felelőssége. Segítenünk kell a családi közösséget a harmonikus együttélés megvalósításában. Számítunk a szülői ház támogatására nevelési céljaink és módszereink megvalósításakor. Hon- és népismeret - Hazaszeretet Elengedhetetlen, hogy a tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. 36

Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Minden lehetséges alkalmat fel kell használnunk, hogy erősítsük tanulóinkban a haza szeretetét, a nemzeti azonosságtudatot, kötődést a nemzethez. Fejleszteni, növelni kell azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog magyarnak, a független Magyarország szabad polgárának lenni! Nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró állampolgárokat neveljünk, akik megértik, hogy 1000 éves történelmünk és kultúránk elválaszthatatlan az európai fejlődés fő vonalától. Megértetjük tanulóinkkal, hogy kölcsönösen tisztelni és becsülni kell a velünk együtt élő és szomszédos népeket. Tudatosítjuk, mit jelent a magyarság számára címerünk, zászlónk, a szent korona, és államiságunk egyéb jelképei; megismertetjük velük a Himnusz és a Szózat üzenetét, jeles elődeink szerepét. Be kell mutatnunk, hogy határainkon kívül sok magyar él, akik hozzánk tartozóknak érzik, vallják magukat. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük

37

a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Tanulóink törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek érdekében kiemelt szerepet kap az iskolai idegen nyelv tanítása, a kollégiumi nyelvi szakkörök, korrepetálások. Iskolánkban két európai nyelv (angol, német) oktatása folyik. A nyelvtanítás megszervezése sok gondot okoz. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve beindítottuk a nyelvi előkészítős osztályunkat angol nyelvből. Az öt éves képzés alatt reményeink szerint mindenkit sikeresen fel tudunk készíteni alap vagy középfokúnyelvvizsgára. Az önkormányzat támogatásával évek óta folyik a projekt rendszerű nyelvi képzés angol, és német nyelvből. Már jól látszanak az eredményei a plusz óráknak. Az EurópaiUnió teljes jogú polgáraiként, bekapcsolódtunk az európai közösség által meghirdetett programokba. Ennek keretében finn, lengyel, német, török, norvég stb. cserekapcsolatokat építettünk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy a határon túli magyarsággal szoros, ún. napi jellegű kapcsolatot alakítottunk ki. Több éve fogadtunk Erdélyből tanulókat. Ők két hónapig jártak a szakközépiskolánkba, ahol elektronikai, valamint számítástechnika ismereteket sajátítottak el. Iskolájukat magyar nyelvű szakkönyvekkel, számítástechnikai eszközökkel segítettük, és vállaltuk pedagógusaik eseti továbbképzését is. Kialakítandó külföldi kapcsolatainkat segítették a különböző világbank,és a Tempusz Közalapítvány által finanszírozott programok. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulóink aktív állampolgárrá válását. Közös feladatunk, hogy olyan sokféle, változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazzunk, amelyek elősegítik tanulóinknak a társadalmi 38

beilleszkedést. Olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik élvezik a személyes szabadság jogát, egyúttal osztoznak másokkal abban a felelősségben, hogy együttesen alakítanak egy olyan jövőt, amely továbbra is teret ad a szabadság és önkormányzás alapvető értékeinek. Ennek szellemében támogattuk a diákönkormányzat megalakulását és működését, ahol tanulóink elsajátítják a demokrácia alapszabályait. Fontosnak tartjuk, hogy külön erre a munkára a diákok által felkért pedagógusok is segítsék tevékenységüket. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Szeretnénk, ha képessé válnának a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulóink magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Ennek 39

érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk tanulóink természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulóink életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelésünk során a tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon mutassuk be a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása Tanulás a személyiség alakításának motorja: A tanulás során legfontosabb feladatunk a figyelem, az érdeklődés felkeltése, a kutatási kedv ébrentartása, a vidám, érzelmileg telített helyzetek megteremtése, a tanulásra késztetés. Az önálló tanulás érdekében segítjük tanulóinkat: helyes tanulási szokások kialakításában, egyénre szabott módszerrel; a koncentrálóképességük, beszédképességük tréningszerű fejlesztésében a kifejező és néma olvasás által; memóriájuk fejlesztésében, a hasznos rögzítési módszerek kialakításában. A tanulási folyamatban szükség van a tanár-tanár, tanár-diák, illetve a diák-diák együttműködésére, melynek során mindegyik fél tudásában gyarapodik, lelkileg gazdagodik. A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskolánk alapfeladata.

40

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. A kerettantervek bevezetésével egy időben mindenki számára bevezettük „Tanulás segítése, életviteli ismeretek” tantárgyat a 9-10 évfolyamos tanulóinknak. A 2007/2008-as tanévtől már nem külön tantárgyként, hanem az osztályfőnöki tantárgyba integrálva, tömbösítve tanítjuk. Ezeket az ismereteket a kollégiumi csoportfoglalkozásokon is tanítjuk. Célunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. Ez a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás tanításának, segítésének fontos színtere és eszköze iskolánk és kollégiumunk 16000 kötetes könyvtára. Ennek érdekében elő kell segítenünk, hogy kollégáink megismerjék a tanulóink sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Így pedagógusi munkájuk során figyelembe tudják venni a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Testi és lelki egészség színtere az egészséges életmódra nevelés1 Az egészséges életvezetésnek alapkérdése az érzelmi egyensúly és a szeretetkapcsolat megtartása a családban, a jó iskolai légkör. A gyermek egészséges fejlődésén a testi, lelki, erkölcsi fejlődés egysége értendő. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok felismerjék: az ember egészsége nagy érték, melyet az egyénnek, közösségnek óvnia, ápolnia kell. Az intézményünknek segítenie kell a helyes életszokások kialakítását. Szükséges az is, hogy a tanulók tisztában legyenek az egészségkárosító tényezők, anyagok személyükre veszélyes következményeivel (pl.: alkohol, kábítószer, dohányzás stb.) Az egészségnevelés szerves része a testi nevelés. A harmonikus testi-lelkifizikai fejlődést a testi neveléssel, a testnevelési órákkal, sport-foglalkozásokkal 1

A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját.!

41

segítjük. E foglalkozások megszerettetése, az elért eredmények erkölcsi hatása szemléletformáló a gyermek életében. Célunk, hogy a fiatal egészséges, erős, edzett legyen, az egészséges életmódot tudatosan akarja és élje, s ez a magatartásforma váljék személyisége olyan jellemző vonásává, amely felnőtt korban is megmarad. Az intézményünkön belüli sportolás az iskolai, kollégiumi életet színessé, élményszerűvé teszi. A tanítási órákon, a sportköri órákon biztosítjuk a mindennapos testi nevelés feltételeit. Felmérjük gyermekeink fizikai állapotát, s ennek ismeretében egyénre szabott fejlesztési programot igyekszünk biztosítani számukra.2 Az intézményünkön belüli vöröskeresztes tevékenység is hozzájárul a fenti célok megvalósításához Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készítenünk tanulóinkat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulóink cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusaink életvitelének személyes példamutatásának jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A pályaorientációs tevékenységünk általános célja, hogy segíteni a tanulóink pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulóinkban, pályamódosításra kényszerülhetnek.

hogy

életpályájuk

során

többször

Egy életen át tartó tanulásnak ma nincs alternatívája! (Life Long Learning) 2

A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját

42

Ennek érdekében a 9-10. évfolyamokon olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulóink kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció folytatódik a tanulás során, mert csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységét összehangoljuk. Tanulmányok során két esetben 10. és 12. évfolyamon központilag szervezett pályaválasztási előadásokat, tanácsadást tartunk a szülőknek és a gyerekeknek. A kollégiumunkban a munka lehetőséget ad az önálló kezdeményezések, megvalósításának, és a tanulókkal való egyéni foglalkozásra. Célunk tanulóink felelősségérzetének elmélyítése, a közép- és hosszú távú célmeghatározó gondolkodásának ösztönzése, kialakítása. A csoportokon belüli igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkábaállást segítjük. Kollégiumban lakó tanulóink egy része már választott szakmát (szakiskolás és szakképző évfolyamos tanulók). Az ő esetükben feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, tanácsadással, korrepetálással segítünk, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba. Tanulásra nevelés Pedagógiai tevékenységünk fontos eleme értékeink, hagyományaink tisztelete: Iskolai hagyományaink: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola-közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezés felelőseit a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Iskolai rendezvényeinken kötelező ünnepi viseletben, valamint hagyományos sportfelszerelésben a megjelenés. Az erre vonatkozó elvárásokat a Házirendünk tartalmazza.

43

Az iskolánk hagyományos kulturális, ünnepi, sport rendezvényei: tanévnyitó első évesek gólyatábora Október 23. tantestületi karácsony szalagavató megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól Március 15. Iskolanap Holocaust emlékünnepély "Mi napunk" tanévzáró

és

szórakoztató

A tanulóknak iskolánkban lehetőségük van az iskolai újság, faliújság, és az iskolarádió műsorának szerkesztésére. A gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében az igazgató és az általános (nevelési) igazgatóhelyettes hetente egy alkalommal fogadóórát tart a tanulók és szülők számára. Ennek időpontját a tanév elején körlevél és ellenőrző könyv útján a diákokkal és szüleikkel közöljük. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozást, erősíti. Kollégiumi hagyományaink: Feladatunk a kialakult hagyományaink megőrzése, továbbfolytatása, fejlesztése, újítása oly módon, hogy a tanulók öntevékenységére alapozva mélyítse az érzelmi kötődést egymáshoz, a közösséghez. Ennek segítése, irányítása minden nevelőtanár feladata. Az éves munkatervek részletesen tartalmazzák a tevékenységi formákat, időpontokat. Ilyen hagyományos rendezvényeink: elsősök avatása mikulás ünnepség karácsonyest farsangi bál végzősök ballagása tavasszal a „Sziget Napok” vetélkedők: „Mire vagy képes?” „Nemek harca”

44

II.2. Tagintézményeink II.2.1. Iskolánk… II.2.1.1. Az iskola környezete, tanulói közössége Csepel-szigeten a HÉV végállomástól néhány percre a volt Csepel Művekbe beépülve helyezkedik el az iskola épülete. Ehhez az épülethez tartozik egy csodálatos kert, sportpályával. Az elméleti oktatáshoz tartozó épületszárnnyal egybeépítve van egy tanműhelyünk. A tanműhelyhez tartoznak kiszolgáló létesítmények (festőműhely, raktárak, asztalosműhely, garázs stb.). A tanműhely és az iskola között található színházterem, az étterem és az 1000 főnek étkezését biztosító konyhánk. A főépület komplexum mellett van az 400 fős kollégiumunk. Befogadó iskola vagyunk. A gyereket elfogadjuk olyannak, amilyen. Hisszük, és valljuk, hogy azoknak is van joguk hozzánk jelentkezni, akik látszólag kevésbé eredményesek az általános iskolában nyújtott teljesítményük alapján. A jelentkezők közül mindenki számára igyekszünk az érdeklődésüknek és képességüknek legjobban megfelelő képzési lehetőséget biztosítani. Évek óta figyelemmel kísérjük, hogy kik, és honnan jelentkeznek az iskolánkba. Most is jellemzően a Csepel - szigeti és közvetlen vonzáskörzetéből kerülnek ki a felvettek közül a legtöbben. Megfigyeltük azt is, hogy a csepeli kerületi iskolák tanulói közül többen minket választanak.

45

Ez a végzősöknek általában az 50 %. Természetesen tudjuk, hogy a néhány éve bevezetett beiskolázási eljárás szerint pontosan nem állapítható meg, hogy mekkora azoknak a tanulóknak a száma, akik első helyen minket választanak, de jónak tartjuk, hogy évente 500-600 azon tanulóknak a száma, akik hozzánk beadják a jelentkezési lapjukat. Az iskolai felújítási munkák befejezése óta (2002. október) a felméréseink szerint növekedett azok száma, akik először választottak minket. Ezt utólag abból állapítottuk meg, hogy a jó, és a jeles eredményű tanulók közül többen maradtak nálunk. Mi befogadó, nevelő, megtartó iskola vagyunk. A középiskolai képzés magyarországi fejlődése mennyiségi növekedéssel is járt. Ez azt jelenti, hogy ma már az általános iskolát végzett tanulók többsége középiskolában érettségit adó képzésben szeretne részt venni. A kilencvenes évek elején a szakmunkás iskolák még felvették az esetlegesen hiányosságaik miatt középiskolát végezni nem tudó tanulókat, s szakképzésben részesítették őket. Az iskolánkban tapasztalható nagyarányú sikertelenség, bukás egy része ennek köszönhető. Az évek óta rendszeresen végzett felméréseink azt mutatják, hogy fővárosi viszonylatban, a mérésekben résztvevő iskolák közül a mi gyerekeink az utolsó egyharmad elején, az átlag alatti tudásszinttel érkeznek hozzánk. Ezt mutatják a tanulmányi eredmények is 2,1-3,3 között van a többség, de inkább a 2,1-hez közelebb. Mindenféle pedagógiai mozzanat lényege, hogy „növelünk-e?” (nevelés = növelés). Célunk nem lehet az, hogy ilyen hiányos képességű gyerekeket átlagon felülivé alakítsunk, növeljünk, hanem az ő szintjükhöz képest kell elmozdulnunk. Ezek a mérések általában olyan tudáselemeket vizsgálnak, amelyek helyzetén ebben a korban már nagyon nehéz javítani, fejleszteni. Nekünk erre az alapra kell építkeznünk, és tudjuk előre, hogy az érettségi „legalsó szintjének” elérése lehet az általunk megvalósítható cél a gyerekeink többségénél. Ez nagyon nehéz és kitartó pedagógiai munkát kíván nevelőtestületünktől.

46

Fontos tudnunk, hogy ezzel az alappal szerezhetnek esélyt gyermekeink egy piacképesebb tudás, egy jobb szakma elsajátítására. Természetesen tanulóink egy szűk rétegénél lehet cél az elsősorban főiskolai, s ritkább esetben az egyetemei továbbhaladásra való esélyes felkészítés. Az elmúlt öt évben egyre több tanulónk (évi 10-15fő) nyert felvételt a különböző felsőoktatási intézményekbe. Mi motiválja a minket választó tanulókat? A szülőkben és gyermekekben megtestesülő álmok, vágyak nem minden esetben találkoznak a realitásokkal. A hiányos képzettség sok esetben előre meghatározza, hogy milyen pályát futhat végig valaki az első választásra. Ki kell emelnünk itt az első választás jelentőségét, azért mert a piacgazdaság közvetlen velejárója, hogy az élet során többször kényszerülünk szakmaváltásra, és ezért fontos, hogy a szakképzés alapos, átfogó széleskörű ismereteket nyújtson, amelyre többféle szakma építhető. A beiskolázást már a hetedik évfolyamon kezdjük. Rendszeres értekezleteken tájékoztatjuk a leendő szülőket, tanulókat. Természetesen mi megyünk el hozzájuk és meghívjuk őket látogatásra. Senkit sem utasítunk el ha megkeres az iskolában, mindenkinek rendelkezésére állunk. A gyerekek részére programokat szervezünk: „Nyitott héten” minden érdeklődőt szívesen látunk. Programjainkat rendszeresen hirdetjük az újságokban, de a szervezést nagyrészt a tanárok, a mozgósítást pedig a tanulóink végzik.

47

Tájékoztatás elősegítésére készítünk pályaválasztási kiadványokat, naptárakat, valamint az évente megjelenő pályaválasztási kézikönyvekben is ajánljuk magunkat. Iskolánk megítélése az elmúlt évek során nagyon sokat változott, ez ennek a működő kommunikációs rendszernek is köszönhető. Tanulóink életkorának megfelelő - a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Az iskolánk kapcsolatai: Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottságával, Ügyosztályával hasonló profilú szakképző intézményekkel, NSZFI-vel, minisztériumokkal, iskolával kapcsolatban lévő gyakorlóhelyekkel, gazdasági kamarákkal Rendszeres kapcsolatot tartunk az EU szakképző intézményeivel, melyet a Leonardo és a Comenius program támogat A gyermek-ifjúságvédelem érdekében a személyes gondoskodást nyújtó intézményekkel: a gyámhatósággal a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval a gyermekjóléti szolgálattal‚ az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal. II.2.1.2. Iskolai Diákönkormányzat Feladata az igényfelmérés, az információk (ötletek, javaslatok, vélemények) feldolgozása, továbbítása, a megvalósítás lehetőségeinek megbeszélése, a többségi vélemény kialakítása, az elnökség munkája - irányainak meghatározása. Továbbá az IDÖ által támogatott diákkörök tevékenységének figyelemmel kísérése és működésük támogatása (pl. iskolarádió, újság). Üléseit szükség szerint tartja. Az IDÖ üléseit a konszenzusra, az osztályok közötti megegyezésre való törekvés jellemezi. Döntését a jelenlévők 2/3ának igenlő szavazata alapján lehet meghozni. Az IDÖ döntésképessége nem számhoz kötött, miután az osztályok felelőssége és lehetősége a megjelenés. (Kivétel: választás, alapszabály módosítás, ahol legalább az érintett osztályok képviselői felének meg kell jelennie. Határozatképtelenség esetén új időpontban dönthet az IDÖ. Az IDÖ javaslatot tehet a diákmozgalmat segítő pedagógus és az ifjúságvédelmi felelős tanár személyére. 48

Az IDÖ tevékenysége nyilvános, így ülései is. A tanulókkal való együttműködés legalapvetőbb formája természetesen a tanítási órákon való aktív, közös munka. Ez csak akkor lehet igazán hatékony, ha mind a tanárok, mind a tanulók kölcsönösen megismerik a feléjük irányuló elvárásokat. Ezt segíti a közvetlenül a tanév előtt megrendezésre kerülő gólyatábor is, ahol már megkezdődik az osztályközösségek kialakulása, barátságok szövődnek. Az első tanítási napon a tanulók nem úgy ülnek be az iskolapadba, hogy csupa vadidegen arc - diáktársak és tanárok egyaránt – veszi őket körül, eltűnnek, vagy csökkennek az iskolakezdéssel együtt járó félelmek és szorongások. Az időszakosan megrendezésre kerülő iskolai diákparlament lehetőséget nyújt a felmerült igények és problémák megoldására. A résztvevő tanárok és az osztályaikat képviselő tanulók közötti párbeszéd elengedhetetlen a zökkenőmentes együttműködés szempontjából. A rendszeres diák-önkormányzati ülések az információ oda-vissza áramlásának biztosításán kívül ugyanezt a célt szolgálják. Ehhez kell, hogy szervesen kapcsolódjon az iskolastúdió tevékenysége is, hiszen kiváló lehetőség a diákok – és a tanárok – tájékoztatására, közérdekű információkkal való ellátására, sőt riportok, műsorok közvetítésére is. Rendkívül lényeges az, hogy ezeken a fórumokon és helyzetekben körvonalazódott elképzelések és tervek meg is valósuljanak! Fontos a visszacsatolás: mennyire fedi az eredeti elképzeléseket a létrejött eredmény, mennyiben teljesíti azokat az igényeket, amelyek a létrehozását indokolták, stb. A szülőkkel való rendszeres és intenzív kapcsolattartás nagyon hasznos eszköze lehet a tanuló jobb megismerésének, hiszen a szűkös együtt töltött idő nem mindig elegendő arra, hogy minden diákunkról megtudjuk, milyen hobbija van, mivel tudnánk őt még jobban motiválni a számára hasznos célok elérésében. A különféle szakkörök és klubok létezése és működése is elengedhetetlenül fontos iskolánkban. Ez az életkor az, amikor a gyermek képességei a felszínre kerülnek, és a legjobban fejleszthetők. Nekünk, tanároknak kötelességünk ezt elősegíteni, 49

hiszen a középiskolában nemcsak matematikusokat, nemcsak történészeket, nemcsak fizikusokat képzünk, hanem elsősorban nevelünk. Olyan embereket nevelünk, akik jól képzett és hasznos tagjai lehetnek társadalmunknak, de nem utolsósorban elégedett és kiegyensúlyozott emberek. Ennek egyik legfontosabb ismérve az lehet, ha valaki olyasmivel foglalkozhat, olyan munkát végezhet, amit szeret, amiben sikerélményei vannak, amiért elismerik. II.2.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Közösségfejlesztés az a folyamat, személyisége és a társadalom között.

amelyben

hidat

verünk

tanulóink

Ennek egyik legfontosabb színtere az Iskolai Diákönkormányzat. A diákok önálló önkormányzati szervvel rendelkeznek, amelynek az ügyrendjét, céljait, költségvetését ők határozzák meg. Vezetőségüket találóan IDÖ-TANÁCS-nak nevezik. (Iskolai Diákönkormányzat Tanács). Ők az “IDÖSEK”. Az iskola vezetőségével a kapcsolatot a diákmozgalmat segítő pedagógusok segítségével tartják. Évente rendszeresen nagyobb fórumokat is szerveznek a felmerülő problémák megoldására. Saját iskolarádiót és iskolaújságot működtetnek. Ezzel jó kommunikációs lehetőségeket alakítottak ki egymás között, illetve a pedagógus kollektívával az iskolán belül. Az Iskolai Diákönkormányzat (a továbbiakban IDÖ) célja, hogy létével és egész tevékenységével közösségformáló erőként szervezze az iskolai diákéletet, hozzájáruljon az iskola egészének fejlődéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásához. Valljuk, hogy egy iskola jó szellemét a diákok egymás közötti viszonya, valamint a tanár-diák kapcsolat minősége határozza meg. Egész tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy tanár és diák között demokratikusabb, előítéletektől mentes partneri viszony alakuljon ki. A diákönkormányzat fontos szerepet tölt be abban, hogy a demokratikus viselkedéskultúra elsajátításával felkészítse a tanuló ifjúságot az emberi jogok teljességével bíró állampolgári létre. Az önkormányzat független, önálló, politikai szervekhez nem kapcsolódik.

50

II.2.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk A sikeres nevelői munka első feltétele a gyermek alapos megismerése, múltja s jelen állapota egyaránt. Ehhez pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani vele. Segítő szándékkal részt kell vállalni a tanuló magatartási, viselkedési, tanulási és egyéb zavarainak rendezésében. Ehhez szükséges a tanuló, vagy szüleik, hozzátartozóik segítő kapcsolata. Ennek folyamatában olyan ismeretek birtokába juthatunk, melyek jól hasznosíthatók a tanuló megértésében és kezelésében. A felszínen jelentkező problémák: magatartási, beilleszkedési zavarok mögött az esetek többségében bonyolult és rendezetlen emberi viszonylatok húzódnak meg. Célszerű pedagógiai szakszolgálatok segítségét, véleményét kikérni, mint pl.: gyógypedagógiai tanácsadó tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs központ nevelési tanácsadás pályaválasztási tanácsadás gyógytestnevelés drogmegelőzés

51

II.2.1.5. Tehetség kibontakozását segítő tevékenységeink Kötelességünknek tekintjük a tehetséges tanulók felkarolását is. Tapasztalatok szerint a tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe jelentős hatású. Az a gyerek, akit a pedagógusok “lebecsülnek”, rosszabbul, akit “túlbecsülnek”, jobban teljesít. A tehetséges tanítványainkkal rendszeresen foglalkoznunk kell. Tanulásukat elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre ösztönöz, és teljesítményképes tudást eredményez. Fontos a folyamatos cselekedtetés és az önálló munkáltatás. Meglévő szolgáltatásaink a tehetséggondozásban Tankönyvön kívüli ismeretforrások beépítése a tanulásba. Önálló ismeretszerzési lehetőségek (könyvtárak, forrás-központok, nem hagyományos ismerethordozók). Nyitott tanulótér- tanulói Internet központunk Speciális tehetséggondozó szakkörök, tantárgyi szakkörök, konzultációk, felvételi és nyelvvizsga előkészítő foglalkozások. A helyi, illetve fővárosi önkormányzat által meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználása az ösztöndíj elnyeréséért. Egyetemek, főiskolák által indított felvételi-előkészítő tanfolyamokon való részvétel. Országos versenyekre való felkészítés és részvétel. Iskolai szintű irodalmi pályázatok meghirdetése. Állandó szakköreink:  színházbarát-kör,  „Beszélni nehéz!” - kör,  „érdekes jelenségek” szakkör,  elektronika szakkör  filmklub  modellező szakkör, stb.  Iskolai, kerületi műveltségi vetélkedők (vers- és prózamondó- verseny, Kazinczy szépkiejtési verseny, stb.) is a tehetséggondozást szolgálja.

55

Egyéb lehetőségek Kapcsolatfelvétel, szakmai tanácskérés az 1989-ben megalakult Tehetséggondozó Társasággal és a Fővárosi Pedagógiai Intézet keretében működő Tehetséggondozó Központtal. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket, stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkájában nagymértékben a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére számítunk. A diákkörök szakmai irányítását a pedagógusok, esetleg külső meghívott szakemberek segítik. A tanórán- és az iskolán kívüli ún. szabadidős tevékenységeink is jól szolgálják a tehetséges tanulóink magas szintű fejlesztését és a felzárkóztatást is. A szabadidő szervezésénél figyelembe vesszük az alábbi feladatokat. A legfontosabbak ezek közül: a személyiségfejlődés elősegítése, a pihenés, regenerálódás biztosítása, a hangos szórakozás, játék biztosítása, a művelődés biztosítása, az egyéni érdeklődés kielégítése. A művelődési-tanulási és a szabadidő szervezési céljaink: a szabadidőt irányító pedagógusok jobb összmunkája, szakkörök, fakultatív tevékenységek körének bővítése, jobb együttműködés kialakítása a kerületi közművelődési intézményekkel, Továbbra is színvonalasan szervezzük a színházi, múzeumi programokat az osztályközösségek részére, értékes filmalkotások közös megtekintése már hagyománnyá vált iskolánkban. a rendhagyó irodalomórák gyakoriságát is szeretnénk biztosítani, amelyek neves művészek (Mikes Lilla, Bánffy György, Hegedűs D. Géza, stb.) közreműködésével jöhettek létre, és szereztek a tanulóknak, tanároknak életre szóló élményeket, az aktív művelődési lehetőségek megszervezése (amatőr művészeti csoportok, művészeti szakkörök), rendszeres sportolási és testedzési lehetőségek biztosítása, fő irányokhoz tartoznak a különféle közös osztályprogramok (kirándulások, társas együttlétek, klubestek, stb.), a tanulók anyagi, erkölcsi ösztönzése (pl. a jó tanulók évente egy alkalommal tanulmányi kiránduláson vesznek részt. A költségeket az iskola finanszírozza. Irodalmi, történelmi pályázatoknál díjak kitűzése, stb.).

56

II.2.1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A gyermek és ifjúságvédelem (továbbiakban gyermekvédelem) azokkal a kiskorúakkal foglalkozik, akik környezetük ártó hatásai, vagy saját személyes fejlődésük rendellenességei miatt fejlődésükben veszélyeztetettek. A gyermekvédelem és a családpolitika a köznevelés rendszerébe is tartozik. Ezek létét és működését törvények és más jogszabályok határozzák meg. A gyermekvédelem így válik elméletben és gyakorlatban is komplex területté, amelynek összetevői között a leglényegesebbek: a jogi, a szociális, az egészségügyi, a közgazdasági, a pszichológiai részterületek. Mivel azonban a gyermekek és a családjuk életében mindezek egyedi módon érvényesülnek, a gyermekvédelmi problémáik összegződnek: ezért a gyermekvédelem szemléleti alapja a gyermeki személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Minden tudomány és minden gyakorlati eljárás a pedagógiának van alárendelve a gyermekvédelmi esetekben. A gyerek érdekeit legjobban a pedagógiai érdek fejezi ki. A gyermekvédelem széleskörű tevékenység, amely szükség esetén magába foglalja azokat az intézkedéseket, tevékenységeket, amelyek a gyermek eltartását, egészségügyi ellátását, gondozását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését hivatottak segíteni és biztosítani. Megold pedagógiai, egészségügyi, jogi (és speciális) problémákat - a tehetséggondozástól az iskoláztatás egész időszakára, majd a felnőtté válásig átfed egy jelentős életszakaszt. A gyermekvédelmet törvények szabályozzák valószínűleg a jövőben is túlnyomórészt állami feladat marad, amelyben a társadalmi változásoknak megfelelően szerepet vállalnak az egyházak, alapítványok stb. is.. A gyermekvédelem eszerint kisegítő tevékenység, melynek célja a család nevelőmunkájának kiegészítése, esetleg pótlása. Az iskolánkba járó gyermekek kb. 20-30 % jelentős szociális és műveltségi hátránnyal küzd, ezért felzárkóztatásukat, a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet szintén kiemelt feladatként kezeljük. A szociális hátrányokat helyi segélyekkel (tankönyvsegély, étkezési hozzájárulás, stb.), valamint a fővárosi, kerületi önkormányzat által felkínált segítséget is igénybe véve próbáljuk elviselhetőbbé tenni. Tanulóink magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk olykor nehezen tud lépést tartani a feladatokkal, ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának feladata.

57

Elsődleges és meghatározó tennivaló a megelőzés. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés is hozzájárulnak a problémák kiküszöböléséhez. A gyermekek életkörülményeiben és fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárnunk, intézkedésünknek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Szükség esetén szakember segítségét is kell kérnünk. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeink segítése: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezünk. Az osztályközösség segítségét is igénybe vesszük, ezzel is erősítjük bennük az összetartozás érzését. Szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásának segítése: Szükség esetén családlátogatás. Pályaválasztás segítése. Tanulók szabadidejének szervezése. Gyermek- és ifjúságvédelem 1997 júniusában elfogadták az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amely elősegíti az iskolai gyermekvédelmi tevékenységét. Második éve van lehetőség félállású ifjúság- és gyermekvédelmi felelős alkalmazására. Ezt a munkát két főállású pedagógus kollégánk látja el. Munkájukat a többi kollégával közösen végzik. Feladataik: A szülőket szülői értekezleteken, fogadóórákon rendszeresen tájékoztatni a szociális juttatások lehetőségeiről, a különböző problémák esetén a megfelelő intézményekhez irányítani őket. Az osztályfőnökökkel együttműködve tanév elején felmérést készítenek az iskola hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeiről, javaslatokat dolgoznak ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. Gyermekjogok ismerete, érvényesítése, az esetleges jogsértések feltárása. Az osztályfőnökökkel együttműködve figyelemmel kísérik a beiskolázást, a tanulók rendszeres iskolába való járását, az iskolába járás alól felmentett tanulók életét, a felmentett gyerekek osztályozó vizsgára való felkészítését. Segítséget nyújtanak a kulturált, egészséges életvitel kialakítása. Felhívják a figyelmet a különböző egészségkárosító szerekkel történő élés egészségi és jogi kockázataira.

58

Kapcsolattartás:  a családdal,  az iskolaorvossal,  a Gyermekjóléti Szolgálattal,  a Családsegítő Szolgálattal,  a kollégiumi nevelőkkel,  a drogambulanciával, A hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatásának segítése iskolánk minden pedagógusának feladata. Közös feladataink: A tanulók lemaradásakor az okok feltárása. Segíteni a lemaradókat az ismeretszerzés lépéseinek, a helyes tanulás, az egyszerű feladatmegoldások módjának gyakoroltatásával, kisebb-nagyobb sikerélmények biztosításával. A tanulási kudarccal küszködő gyermekeinket több alkalommal ösztönözzük, dicsérjük. Az iskola egyéni felzárkóztató foglalkozásokat szervez 3-4 tanuló részvételével. Az előírt tanítási program és követelményrendszert differenciáljuk. Intézményünk a NAT szellemiségének megfelelően segíti az esélyegyenlőség megvalósulását. A különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával törekszünk erre. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, ezért erre irányuló vizsgálatokat végzünk. Egyes tantárgyakból ( pl. idegen nyelv) indokolt esetben felmentjük. A hátrányt nem jelentő képességterületen erősítjük a tanuló kiemelkedési lehetőségeit. Segítjük a tanulókat abban, hogy ismerjék meg önmagukat, hogy legyen reális énképük, ismerjék meg az önfejlesztés lehetőségeit. Szaktantermeink eszközeit folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük ( pl. számítástechnika, biológia).Módszereinket és eszközeinket igyekszünk érdekesebbé, korszerűbbé tenni. Osztályfőnöki órákon, a tanulás segítése tantárgy keretén belül ismertessük meg tanulóinkkal a különböző, helyes tanulási módszereket .A tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni kell.

59

II.2.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Ahogy telnek az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények, egyre többet kíván a gyerektől az iskola, a pedagógus. Az észrevétlen tanulást fölváltja a tudatos, munkához hasonló ismeretszerzés. A tanulás így mesterséggé válik, méghozzá a legelsővé, amihez a gyereknek értenie kell. Ugyanakkor a mai pedagógiai kultúránkban a tanítás során kevés szó esik a tanulás hatékony eljárásairól. Pedagógiai módszereink pedig nem olyan gazdagok, hogy magukban hordozzák a tananyag elsajátításának módjait. Így diákjaink magukra maradnak tanulási problémáikkal, az iskolában eltöltött időt kudarcok árnyékolják be. Nem jutnak elegendő sikerhez, nehézzé válik a gyerek élete. Pedig a személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett tudásnál is. A tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni kell. Melyek ezek? Koncentráló képesség, beszédkészség, hatékony olvasás, emlékezőképesség, gondolkodóképesség, tájékozódó képesség. Tanulni is meg kell tanítani a gyerekeket. Fentieken kívül a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat úgy kell megszervezni, differenciálni – hogy a tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását szolgálja. Továbbá az egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeretet annyi egyéni órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeretet az egyes évfolyamok és tanítási hetek kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásainak átcsoportosításával kell megoldani. A program eredményességét a közösséget tanító tanárok havi 1 alkalommal megbeszélik, a nevelőtestületi értekezleten értékelik. Az egyéni bánásmód és az esélybeli különbségek kiegyenlítése Gyerekeinkkel a velük való kapcsolatunk egyediségét éreztessük meg. 60

Személyiségük és jellemük csak akkor bontakozhat ki, ha nevelési módszereink a megbecsülésen és az együttérzésen alapulnak. Az iskolában látja a gyerek azokat a viselkedési mintákat, amelyeket részben elfogad, átalakít, esetleg elutasít, de mindenképpen döntési helyzetbe kerül. Feladatunk, hogy segítsük a diákot a számára megfelelő döntések meghozatalában. Az esélybeli különbségeket észre kell vennünk, továbbá igazodnunk kell ahhoz, hogy eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, érzékenységű, családi és társadalmi hátterű fiatalokat kell nevelnünk szabadságuk megélésére, mások elfogadására. Törekednünk kell az eltérő műveltségi szintek esetén a tehetség kibontakoztatására és a gyengébb, lemaradó tanulók felzárkóztatására. II.2.1.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő munkánk - a hátrányos helyzetű tanulóinkkal való egyéni bánásmódunk A tehetséges tanulóink felkarolása mellett egyenrangú feladatunk a hátrányos helyzetűekkel való kiemelt törődés is. Egyre inkább kell számolnunk a csonka családból érkező, a munkanélküli felnőttekkel és hozzátartozókkal körülvett gyerekekkel is. Sokan vannak kudarcélményekkel bőven rendelkező fiataljaink, akiknek a család és az iskola normái feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. A családi környezet hiányosságaiból eredő tanulói veszélyeztetettséget, kirívó eseteket (pl. deviáns, alkoholista, büntetett szülő, stb.) nem tapasztalunk közösségeinkben. Alkalmanként azonban szükséges igénybe venni a kerületünkben működő Családsegítő Központ segítségét, valamint a Budapesti Ifjúságvédő Központ tanácsait. Ez utóbbi intézménnyel igen jó a kapcsolatunk, hiszen egy régebben az iskolánkban dolgozó munkatárssal - aki jól ismeri körülményeinket, gondjainkat, a tanulók összetételét - nagyon jól tudunk együttműködni. Sajátos és humánus módszerei igen hatékony lelki segítségnyújtást eredményeznek. Az általános iskolából a középiskolába való bekerülés okozta nagyobb követelmények miatt elég sok diáknak lesz tanulási problémája. Új módszerek, gyakorlati fortélyok (pl.: ideális időbeosztás, a tanulás rövid-, közép- és hosszú távú megtervezése, használati utasítás a különböző szaktárgyak tanulásához, egyéni és csoportos tanulás lehetőségei, ésszerű időfelhasználás, pozitív motivációk ébresztése... stb.) elsajátíttatásával, a tanulás megtanításával, nagy türelemmel és személyes segítséggel csökkenthetők ezek a nehézségek. Gyermekközpontú nevelésünk további javítása érdekében szükséges az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáit figyelmesebben kezelni.

61

A kortárs fiatalok társadalma más követelményeket támaszt egymással szemben, mint szüleik és tanáraik. Amivel egyik helyen sikert aratnak, az máshol kudarchoz vezet(het). Csendes, alkalmazkodó? Szülei éppen ezt dicsérik benne, holott osztálytársai emiatt gyávának tartják. A mindig jól teljesítő, minden feladatra készségesen jelentkező kamasz azt veszi észre, hogy osztálytársai “strébersége” miatt kiközösítik. Ezek az élmények kételyt ébreszthetnek a serdülőben, esetleg változtatni próbál a személyiségén. Ez azonban belső és külső konfliktushoz vezethet. A fiatal a környezet folytonos visszajelzéséből ismeri meg önmagát. Ez a vegyes jelzés, a róluk alkotott kép, a velük szemben támasztott többféle igény nem mindig áll összhangban egymással és identitászavart okozhat. A felsorolt problémák feltárása a legnehezebb feladatunk. Tanulási nehézségek adódhatnak: részképesség hiányából, ezek feltárása már a 9. évfolyam megkezdése előtt megtörténik. A beiratkozásnál felmérőt iratunk. Ezzel kiszűrhető a diszgráfia. A tanulók számától függően az enyhe eseteknél felzárkóztatást szervezünk a korrepetálási órák terhére. Súlyosabb esetben szakértőhöz (logopédushoz) küldjük a gyereket, és ennek alapján döntünk a megfelelő segítségről. Szociális problémából adódó nehézségek feltárása a legnehezebb, mert sok esetben nincs kézzelfogható jele. Az osztályfőnököknek kell átnézni a tanulók anyagait (orvosi karton, jelentkezési lap, általános iskolás bizonyítvány stb.), el kell beszélgetni személyesen mindenkivel. Alkalmazni kell a modern pszichológia módszereit (családrajz, szociometria, megfigyelés stb.). A legkisebb eltérés észlelésekor szakemberrel kell megerősíteni diagnózisunkat. Segítő kezet kell nyújtanunk. Élnünk kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel (korrepetálás, segély, egyéni problémakezelés). Munkánk során bármilyen hátrányos helyzetű diákkal állunk szemben, fontos, hogy a lehető legnagyobb szeretettel, türelemmel és diszkrécióval kezeljük a problémáikat. II.2.1.9. A szülő, tanuló, iskolai és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítésére a nevelő és oktató munka segítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az elmúlt évben megszűnt az iskolaszék, és helyette megalakult a Szülők Közössége. Ebben a szervezetben minden osztály szülői közössége képviselteti magát, egy fővel.

62

A szülői szervezet jogkörébe tartozik: működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása tisztségviselőinek megválasztása továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület a döntési, véleményezési jogát a szülői közösségre átruházza az iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellen-őrzésében részt vehet, véleményezési jogosultsága van egyetértési, véleményezési jogot gyakorol a nevelési, illetve pedagógiai program a házirend megtekinthetőségének helyéről és időpontjáról a szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben egyetértési, véleményezési jogosultsága van. A szülői szervezettel az iskola nevelési igazgatóhelyettese tart rendszeres kapcsolatot. Szülők részére iskolánk nevelőtestülete évente két alkalommal szülői értekezletet, egy alkalommal központi fogadóórát tartunk. Tanév elején a 9. osztályos tanulók részére nevelési programunkat bemutató megbeszélést szervezünk. Félévkor a 10. és 12. évfolyamos szülőknek pályaválasztási megbeszéléseket tartunk. Nevelési problémák kezelésére heti két alkalommal délutáni ügyelet tartunk, melyen a nevelési igh. és az igazgató áll a szülők rendelkezésére. Évente meghatározhatják a nevelőtestülettel és a Diákönkormányzattal együtt a nem ingyenesen igénybe vehető iskola, kollégiumi szolgáltatások legmagasabb összegét. II.2.1.10. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszere: Pedagógusaink értékelésénél alkalmazott mód-szereink: Szóbeli értékelés: A tanév során minden területi vezető figyelemmel kíséri pedagógusaink munkáját, ezért: rendszeresen ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet, figyelemmel kíséri a munkahelyi magatartást (késés, hiányzás stb.) óralátogatásokon ellenőrzi a szakmai munkát, szülői, tanulói beszélgetéseken visszacsatolja a közös tevékenységet. A szerzett tapasztalatokat folyamatosan meg kell beszélni velük. Törekednünk kell arra, hogy a jót is észrevegyük! Adott esetben ne fukarkodjunk a dicsérettel! 63

Írásbeli értékelés formái: Értékelő nevelőtestületi értekezletek: Évente két alkalommal (félév, év vége) az egész iskola pedagógiai munkáját értékeljük. Ekkor mindenkire kiterjedő általános értékelést adunk. Kiemelkedő munkavégzés értékelése: Minden pedagógus kollégánk munkáját évente egy alkalommal értékeljük a nevelőtestület által elfogadott szempontok alapján. Értékelést a tárgyév augusztus 31.-ig kell elvégezni. Ennek ismeretében kell megállapítani a munkaterület vezetőjének (igh.), hogy a következő tanévben milyen jellegű továbbképzéseken kötelező a kartársaknak részt venni.

64

II.2.2. Kollégiumunk II.2.2.1. A Kollégium helyzete A kollégium 2003. július 01. óta működik az iskolával közös irányítás alatt. 14 éves kortól 22 éves korig fogadunk diákokat. A férőhelyek száma 324 fő. Kollégiumi tanulóink nagy része nem iskolánkba jár. Évente 10-15% csak azoknak a száma akik nálunk tanulnak, ezért 30-35 iskolával kell tartanunk a kapcsolatot. Tanulóink az ország minden területéről érkeznek, és bár létszámuk jelentősen csökkent az elmúlt tanévekhez viszonyítva, határon túli (Erdély, Kárpátalja, felvidék, Vajdaság ) diákok is laknak nálunk. Diákok megoszlása megyék szerint Budapest Baranya

2 2 3

6

5

Bács-Kiskun

2 4 5

Békés

3

14

Borsod-Abaúj-Zemplén

5

Csongrád

12

10

Fejér

3

Győr-Moson-Sopron

11

4

3 2

Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok

5 11

Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

16 72 7

4

Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Erdély

Vajdaság Ez egyedi nevelési helyzetet teremt, amelyet nem könnyű kezelnünk. Feladatainkat csak a tanév beindításakor tudjuk meghatározni, mert a kollégium Felvidék egyéni helyzetéből adódik, hogy a tényleges létszám csak Kárpátalja a szeptemberi beiratkozásnál derül ki, mivel a kollégiumi jogviszony minden tanév végén megszűnik.

68

A kollégium feladata megteremteni a tanulás nyugodt, harmonikus feltételeit. Felkészíteni kollégistáinkat az önálló életvitelre és a családi együttélésre. Megtanítani őket a helyes életvitelre, a közösségben való együttműködésre, az együttélés szabályaira. Ehhez kell kialakítani azt a rendet, életritmust, szakszerű pedagógusok, nevelők segítségével, hogy ennyi kollégista együttélése lehetővé váljon. A kollégium megismerése a külső, belső adottságoknál kezdődik, de végső soron az emberi tényező a meghatározó. Az 1977-ben átadott 8 emeletes házgyári elemekből készült épület a tanulók nemenkénti és csoportonkénti elhelyezése szempontjából jónak mondható, mert építészetileg két szárnyra – egy szárny 9 szoba, 27 fő, ami egy kollégiumi csoport - tagolódik emeletenként. Az egyes szárnyak külön vizesblokkal és emeletenként a két csoporthoz tartozó teakonyhával rendelkeznek. A diákok étkeztetése az iskola épületében lehetséges. A 30 éves épület műszaki állapota elkeserítő képet mutat. A szobák rendkívül lelakottak, festésre az elmúlt években nem volt lehetőségünk és úgy néz ki, hogy a következő években sem lesz. A tanulói létszámunk csökkenésének ez az egyik oka. A nyílászárók funkciójuknak már nem felelnek meg, az elektromos, a vízés lefolyóhálózat azonnali cserére szorul. Az épület teljes felújításra vár. A kollégiumi élet, a diákok közérzete szempontjából nagyon fontos, hogy rendelkezünk tornateremmel. Az iskola tornatermét, rendezvénytermét valamint az udvari sportpályákat is használva kedvező lehetőségeink vannak szabadidős és sporttevékenységek folytatásához. II.2.2.2. Kik laknak nálunk? Kollégiumunk koedukált. Lakóink csak mintegy 40%-a 14-18 év közötti középiskolás, vagy szakiskolás. A többség már a 18 életévét betöltött fiatal felnőtt.

69

Diákok megoszlása korosztály szerint 84

90 80 70 60 50 40

45

Fiú

35

34

Lány

30 20 10 0 14-18 év közöttiek

18 év felettiek

Évről-évre csökken a kollégiumba beiratkozó tanulók száma, melynek okai: csökken a középiskolába, és a 9.-es szakképző évfolyamba lépők száma a demográfiai helyzet miatt, a második szakma nem ingyenes, kollégium épületének rossz állapota, elhelyezkedése – külvárosi helyzete, a HÉV-től még 5-10 perc séta, stb., a szakképzés átalakult és „eltolódott” az érettségi utáni időszakra, valamint egyes szakmák oktatása két évről három évre változott. Ezek az objektív okok a jövőben is meghatározzák, hogy kik és hányan jönnek ide lakni. II.2.2.3. Személyi feltételek A kollégiumi nevelőtanárok végzettsége a törvényben előírtaknak megfelel. A fiatal és középkorú, a férfi és női kollégák aránya ideálisnak mondható. Végzettségüket tekintve pedagógia, humán és reál szakos, műszaki tanár szakos kollégák egyaránt vannak a nevelőtestületben éppen úgy, mint szociálpedagógus végzettségű. Az SNI-s tanulókkal való speciális foglalkozást vezető fejlesztő pedagógus álláshellyel nem rendelkezünk. Elvárjuk kollégiumi nevelőtanár kollégáktól, hogy legyenek hitelesek. Megjelenésükben, beszédkultúrájukban, problémakezelési módszereikben jelenítsék meg azt az elfogadó magatartást, mely megteremti az őszinte, nyitott kommunikációt, lehetővé téve nevelő és nevelt együttműködését. 70

A nevelési helyzetek kezelésében legyenek empatikusak és a konfliktusok kezelésénél alkalmazzák a kölcsönös előnyök stratégiáját. A diákokkal, szülőkkel, az iskolákkal való személyes kapcsolattartásukban és a mindennapos gondoskodó magatartásukkal a kollégium befogadó, elfogadó, megtartó otthona..a diákoknak Nevelőtanáraink képviselik nevelési alapelveinket, mely során tovább élnek a szervezett továbbképzéseken való részvétel és önképzés lehetőségével. A törvényi előírásoknak megfelelően a továbbképzési terv intézményi szinten készül el. A nem pedagógiai jellegű feladatokat az intézmény technikai személyzete látja el. II.2.2.4. Tárgyi, dologi eszközök A kollégium műszaki állapotát a bevezetőben már részleteztük. Természetszerű elvárásunk, hogy az állagmegőrzés működjön, a rendszeres technikai ellenőrzés, karbantartás megvalósuljon. Ezt a tevékenységünket nevelési kérdésként is kezeljük. Tárgyi feltételeink kedvező eleme, hogy rendelkezünk számítógépteremmel, ahol internetezési lehetőséget biztosítunk diákjainknak. Az elmúlt tanévben informatikai hálózat kiépítésére kiírt pályázaton nyert pénzből a csoportok tanulószobáiban megvalósítottuk az internethez való csatlakozás lehetőségét. Tervünk, hogy megvalósíthassuk tanulóinknak a világháló nyújtotta előnyök hozzáférési lehetőségének szobáikban való használatát. Rendelkezünk könyvtárral, tornateremmel, kondi teremmel, betegszobákkal. Az évek alatt a lakószobák egy részében sikerült kicserélnünk az ágyakat. A szobák berendezésének otthonosságát más bútorok beszerzésével és festéssel pénz hányában nem tudtuk emelni. Igényesebb televíziós csatornák vételére alkalmas antennarendszer kiépítésére van szükség. II.2.2.5. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégiumi élet szervezettségét a munkafolyamatok gördülékeny megvalósulása jelzi. A kollégium nevelőközössége két munkaközösséget hozott létre: a csoportvezetők, és az ügyeletet ellátók munkaközösségét. Az ő munkájukat egészíti ki, teszi teljessé az ifjúságvédelmi-, szabadidő- és sportfelelős, a könyvtárvezető, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a rendszergazda kolléga működése. A munkafolyamatok biztonságos, kiegyensúlyozott rendszerben működnek, melyet a belső mérések rendszere (a 71

visszacsatolás) szabályoz, a kitűzött minőségi céljaink megvalósítása érdekében. A szervezeti felépítésünk hatásköri – felelősségi rendszerű meghatározottsága átláthatóvá teszi a kollégiumunk működését. A belső informatikai hálózaton, a nevelőtestület minden tagja számára elérhető adatbázisunk: házirend, baleset-, és tűzvédelmi foglalkozás anyaga, kerettantervi foglalkozások tanári, és tanulói értékelési szempontjai, óratervek, tanmenetek, továbbképzések összefoglalói, tanári beszámolók szempontjai, munkafolyamatok leírása, kritériumrendszere, szociometriai-, és elégedettségi vizsgálatok kérdőívei, tanári beosztások, a tanulói tanulmányi eredmények, hiányzások, a szobaértékelések összesítői. Elvárásunk az elért minőségi paraméterek megtartása és folyamatos fejlesztése. Kollégiumi Diákönkormányzat A kollégiumunk alapvető feladata, hogy a nálunk lakó fiatalokat a társadalmi beilleszkedésükben segítsük. A kollégiumi nevelés nagyon fontos területe a diákok szervezett csoportfoglalkozásokon kívüli tevékenysége. Az öntevékenységen alapuló diákmozgalom, mely mint nevelési eszköz hozzájárul a tanuló személyiségének fejlődéséhez. Meghatároztuk azokat az alapelveket, melynek meg kell felelnie a diákönkormányzatnak: az iskolák képviselete megoldott legyen, a sajátos képzési formák képviselete biztosított legyen, áttekinthető, működőképes legyen, alulról szervezett és egymásra épülő legyen. A diákok maguk választják meg társaik közül, kik alkalmasak az önkormányzati munkára. Ennek eredményeként összeáll a Kollégiumi Diák Önkormányzat, amely megválasztja az elnökséget. A legfelsőbb diákfórum a közgyűlés, amely évente egy alkalommal ülésezik, közte a választmány végzi az érdemi munkát. A választmányt az elnökség képviseli a nevelőtestület előtt és más szinteken. II.2.2.6. Kollégiumunk kapcsolatai a szülőkkel, az iskolákkal, a főváros kollégiumaival, a Mérei Ferenc Fővárosi Pályaválasztási és Pedagógiai Intézettel, az Országos Kollégiumi Diákszövetséggel, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, a főváros közművelődési intézményeivel a Főváros Önkormányzattal ( fenntartóval) gyermekjóléti intézményekkel A kollégium külső kapcsolatai közül súlyponti helyet foglalnak el a kapcsolódó iskolák, melyek diákjainak biztosítjuk a kollégiumi állátást. 72

Ezen iskolák döntő többségével a kapcsolattartás nevelői és vezetői szinten rendszeres és nagyon eredményes. Rendszeresen meghívjuk az iskolák vezetőit a kollégiumba, bemutatjuk a kollégiumot. Kollégáink tájékoztatást tartanak néhány közös érdeklősére számot tartó kérdéskörbe, majd bemutatjuk a kollégiumot működés közben, tekintve, hogy ezeket a rendezvényeket a délutáni és esti időszakban tartjuk. Az iskolákkal történő kapcsolattartás legfontosabb láncszeme a csoportvezető nevelőtanár. Minden nevelőtanár részére biztosítunk az emeletén egy önálló munkaszobát és az iskolalátogatási feladataik ellátásához külön időt a kötelező munkaidő- kerete terhére. Nevelési kérdésekben, a tanulmányi előmeneteli kérdésekben rendszeresen konzultálnak a diákjaink osztályfőnökeivel, és az őket tanító pedagógus kollégákkal. Ellenőrzik a diákok előmenetelét, amelyet havi rendszerességgel bevezetnek a csoportnaplóba, és az annak megfelelő számítógépes adatbázisunkba. Ezen túlmenően az iskola előzetes értesítésére részt vesznek a szülői értekezleteken. A kollégiumunk kapcsolatrendszeréhez természetes módon hozzátartozik a többi fővárosi kollégium is. A kapcsolattartás az igazgatói munkaközösségi, a kollégiumvezetői munkaközösségi, illetve igazgatói szövetségi tagozat értekezleteken valósul meg az igazgatón vagy a kollégium vezetőjén keresztül. A szülők és a kollégium kapcsolata érdekesen alakult a mi intézményünk esetében. A nehéz kapcsolatfelvétel, földrajzi távolságok időhiány, stb. okán az intézményünk nem tervezte a szülőkkel való intenzív kapcsolattartást, így a „kollégiumi szék” -et nem alakítottuk meg. Minden évben vannak szülők, akik aktívan érdeklődnek a saját gyermekükön túlmenően a kollégium sorsa iránt. A gyermekjóléti szolgálatokkal az évek alatt hatékony együttműködést sikerült kiépítenünk diákjaink érdekében. II.2.2.7. A kollégiumi nevelésünk céljai A Kollégiumi Nevelés Alapprogramjának szellemében készítettük el pedagógiai programunkat, melynek főbb gondolatai: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; 73

az alapvető erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; a fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; v integrált nevelés megvalósítása; orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása; Helyezzük előtérbe az életkezdéshez szükséges alapvető ismereteket. A csoportos foglalkozások mellett fektessünk nagyobb hangsúlyt az egyéni foglalkozásokra. Ahol éreznie kell a diáknak a vele való kapcsolat egyediségét. Hangolódjunk rá diákjaink hullámhosszára. Több, finomabb rezonanciát igényel tőlünk nevelőtanároktól, ha nem sajnáljuk időnket a beszélgetésekre, s akkor is szóba állunk a gyerekkel, ha nincs fontos megbeszélnivalónk. Határozzuk meg követelményeket.

a

fiatal

felnőttek

számára

teljesítendő

minimális

Érjük el, hogy ne „ágyrajáró” szállás legyen kollégiumunk, hanem valós otthonná váljon minden korosztály számára. Mindez jól tervezett és jól szervezett nevelőtanári munkát kíván. A megvalósítás során elsődleges szerepe van empatikus képességeiknek. Pedagógiai tevékenységünk során felértékelődik az önállóság, az egyéni döntés, a döntésképesség és a következmények felelősségteljes vállalása. A kollégiumi nevelési programunk kiterjed az átlagostól eltérő, speciális nevelést igénylő tanulók teljes körére, mind az átlaghoz jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind hátránnyal induló tanulók esetében. Kollégistáink nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem a kollégiumi nagycsalád tagjaként életük fontos szakaszát töltik itt el. A kollégiumi közélet segítségével megtanítjuk őket, saját jogaikra, s ezzel egy időben mások jogainak a tiszteletben tartására. Tartsák természetesnek, hogy nálunk is léteznek korlátok a diákjaink életvitelével kapcsolatban. Ilyen nagy közösség életét megszervezni, irányítani csak megfelelően kialakított szabályrendszer és az ehhez kapcsolódó számonkérési mechanizmus segítségével lehet. 74

Tudomásul kell vennünk, hogy a kollégiumi nevelés állandó odafigyelést kíván, ezért folyamatosan biztosítanunk kell a szakszerű pedagógiai ellátást és felügyeletet (éjjel-nappal). II.2.2.8. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendjét a kollégium házi- és napirendje szabályozza. Életrendjük kialakításánál igyekszünk, hogy az legyen összhangban a kollégium és az iskolák működésével, figyelembe véve annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, szórakozás, művelődés. Az életrend legyen rugalmas, de ne sértse más tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál figyelembe vesszük az iskolák kialakult rendjét, a tanulók szokásait és igényeit. A házi- és napirend adta keretszabályozáson belül arra törekszünk, hogy a nevelőtanárok éljenek a differenciálás lehetőségével a fentiek figyelembe vétele mellett. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjanak. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítjuk a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok figyelembe veszik: az iskolatípust, a tanulók egyéni szokásait és a tanulók elért eredményeit. Tanulóinktól elvárjuk a képesség, a szorgalom és az eredményesség hármas egységét és az erre való folyamatos törekvést. A tanulószoba szervezésénél van lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra, akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőség van az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül (szobákban, konyhákban). A szabadidő eltöltése legyen hasznos és részben tervezett, szervezett. A tanulink szabadidejük egy részét önművelődésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására fordítják. A kollégiumi szakkörök részben biztosítják ezt az igényt. Tárgyi feltételeink és lehetőségeink a tanulók rendelkezésére állnak, az információáramlás biztosítja ezek ismeretét. Nevelőtestületünk igyekszik megtanítani, hogy a tanulóink ne feledkezzenek meg arról, hogy szabadidejükben a kollégiumon kívül is kollégistához méltó módon viselkedjenek. Szabadidejüket használják arra is, hogy a várossal, a város történelmével és kulturális lehetőségeivel megismerkedjenek. A szabadidő biztosítja a tanulók érzelmi és fizikai feltöltődését, a kikapcsolódás lehetőségét.

75

II.2.2.9. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek A tanulók fejlődését értelmi és testi értelemben is biztosítani kell. A tanulók testi-, fizikai- és pszichikai fejlődése gyors, teherbírásuk nem egyforma. Figyelünk a kimerülés, a lelki problémák jeleire, próbáljuk feltárni okait és lehetőségeinken belül segítünk. Jól szolgálja ezt az egyéni beszélgetés, az önismereti körök és a szülővel, az iskolával való rendszeres kapcsolat. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség a kondicionáló terem és a tornaterem, sportudvar használata. Az értelmi fejlődés segítését szolgálják a szakkörök adta lehetőségek. Fel kell ismernünk a tehetséget, iránymutatásainkkal segítjük a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeit. A tanuló képességei és az iskola, a szülő és a kollégium elvárásai nem mindig vannak összhangban. A csoportvezető tanárok figyelemmel kísérik a tanuló eredményeit, szükség esetén szigorításokat (szorgalom hiány esetén) alkalmazhatnak a tanulók szaktanári korrepetálásra irányítva, harmadik szilenciumra kötelezve, kimenőt megvonva. A szülőket a nevelők időben tájékoztatják a tanulóink fejlődéséről és a felmerült problémákról. Nevelőink rendszeresen felkeresik az iskolai szaktanárokat, gyakorlati oktatókat, információkat kérve kollégistáinkról. Kollégiumunk mindenféle iskolatípusból lakik tanuló. A felzárkóztatást három fő formára bontjuk: alapok pótlása: főleg elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti különbségeket hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják iskolai tanítás-tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, ettől több vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukásra áll, dolgozat lesz vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése után elmaradnak a korrepetálástól. A pályaválasztást segítő tevékenység Tanulóink egy része (szakiskolai tanulók) már választott szakmát, szakirányt. Az ő esetükben feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos, megerősítést megkapják tőlünk. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, tanácsadással, korrepetálással segítünk, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba.

76

Célunk, hogy tanulóinknál növeljük a továbbtanulás esélyét, és segítjük a munkába állásukat. A kollégium fejlesztése tág teret ad az önálló kezdeményezéseknek, segíti az önálló nevelőmunka, csoportarculat kialakulását. Célunk a felelősségérzet elmélyítése, a közép- és hosszú távú célmeghatározó gondolkodás ösztönzése. Az önálló életkezdés elősegítése komoly feladat nevelőink számára. Az önálló életkezdés elősegítését biztosító tevékenységünk alapelvei, hogy akik nálunk voltak kollégisták középiskolai tanulmányaik alatt. legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, legyenek képesek a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). Nevelőmunkánk legfontosabb területe az egyéni foglalkozások ahol, a kollégistáinkkal való személyes beszélgetések folyamán derül ki, kinek milyen elképzelései vannak, kit milyen tanáccsal tudunk ellátni. A sütés-főzés, szabás-varrás, kézműves foglalkozás terén biztosítunk szakköröket. Számítástechnikai ismereteiket a kollégiumban működő számítógépes teremben bővíthetik. II.2.2.10. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumunkban a közösségi élet fejlesztése legyen tervszerű, tudatos és a fiatalkori sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő. A közösségépítésben kiemelkedően fontos feladatunk az új diákjaink, a határon túlról érkező erdélyi, szlovákiai, ukrán, újvidéki fiatalok, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók beilleszkedésének segítése. A közösségszerkezet, a diákcsoportban működő, meglévő értékválasztás szakszerű feltárása a kiindulópontja a fejlesztési munkának. A csoportokban szociometriai mérést végzünk, mely alapján pontosan tervezhető az építkező folyamat. A közösségépítés „művészi” munka, indirekt megközelítési módokat kíván, olyan cselekvési mezőt, mozgásteret szükséges teremtenünk, melyben a fiatal felnőtt önmagát pozícionálhatja, a közösségben ismerheti fel személyiségének önálló fejlődési irányát.

77

A játék módszerként kiválóan alkalmazható. A játék során feszültség-levezetés, élményfeldolgozás történik, a katarzis élménye élhető meg. A társakkal való játékban gyakorolható a kölcsönösség, együttműködés, tanulható az önszabályozás, közös tapasztalás, az összehasonlíthatóság, az együttesség öröme élhető meg egyenrangú kommunikációban, szimmetrikus kapcsolatban. A sport, a szakköri tevékenység, a klubokban való részt vétel a játék, mint olyan, tág értelmezésben az együttmozgás, együttdolgozás, együttgondolkodás fizikai, és érzelmi mezőjét teremti meg. A kerettantervi foglalkozások arra alkalmas témái tárgyalásakor a szituációs játékok módszerének alkalmazása, csoportban dolgozás gyakran használt metodikai elem. A folyamatban a diákok megélik a „szerepcsere” szituációt, ezzel fejleszthetjük empatikus képességüket. Ebben a tevékenységben tanulóink megtanulják, hogy a játékban szerzett tapasztalataik alkalmazhatók a „valós életben” is. A közös együttlétre kiválóan alkalmas, kollégiumunkban hagyományosan alkalmazott módszer a közös feladat- közös együtt eltöltött, cselekvően kellemessé tett idő: a csoportok havonta, kéthavonta közös főzést, vagy közös sétát szerveznek, mely során megtapasztalják a tervezést, feladatmegosztást, a közösségi élményt. A kollégiumi szintű rendezvények a nagyobb közösséghez tartozás élményét nyújtják. A legkiemelkedőbb alkalom ebből a szempontból a hagyományos karácsonyi ünnepi műsor, a gyertyafényes, fehér abrosz mellett elköltött közös vacsora. A közösségi lét, a művelődési, és sportolási tevékenység szervezése során a következő elveket tartjuk kiemelten fontosnak: a közösség tagjainak életkori sajátosságainak figyelembevétele, a közösség fejlettségi szintjének figyelembevétele egyenlő esélyek elvének betartása, hátránykompenzáció humánus elvének betartása, demokratikus életvezetési stratégiák alkalmazásának elve, önszerveződéshez való jog tiszteletben tartása, öntevékenységhez való jog érvényesíthetőségének lehetősége egymás iránt való kölcsönös tisztelet, és elfogadás tanúsításának elve. II.2.2.11. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások Nevelőink elsődleges feladatnak tekintik a hátrányos helyzetű tanuló beilleszkedését a kollégiumi közösségbe. Az újonnan bekerültek esetében fokozottan odafigyelnek és foglalkoznak ezekkel a jelenségekkel, sok esetben a társaik segítségét is igénybe véve. Kollégiumunkban fontosnak tartjuk, hogy az 78

itt töltött évek alatt a hátrányos helyzetű tanulókkal is megszerettessük az olvasást, a komolyzene hallgatását, a színházi darabok nézését. Ezért szervezünk zene- és videoklubot, filmklubot, irányítjuk őket a könyvtár felé, pályázat útján nyert ingyenes színházjegyeket osztunk szét. Tanulmányi előmenetelüket is fokozottabban segítjük, mivel sok esetben pont ezeknél a tanulóknál tapasztalunk lemaradást, hiányosságokat. II.2.2.12. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumunk – igazodva a ”Közoktatási törvény”. rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordítunk a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozzuk meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozásszilencium, felzárkóztatás, korrepetálás, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, Csoportos foglalkozások: tematikus csoportfoglalkozás - kerettantervi foglalkozás, általános csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. A szilencium a napi felkészülést szolgáló tevékenység, tanári irányítással, meghatározott időkeretben és nyugodt tanulást biztosító környezetben, csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében zajlik. A részvétel minden kollégistánk számára kötelező. Segítsük a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében. Fokozottan figyeljünk az iskolai tanulásban gyengén teljesítő diákokra. Növeljük nevelői munkánk hatékonyságát a szilenciumi fegyelem betartatásával, a foglalkozások pontos kezdésével, a tanulmányi eredmények nyilvántartásával, a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és a fegyelem rendszeres értékelésével. 79

A tanulásban lemaradt tanulóknak szaktanár segíti a felzárkóztatást korrepetálás keretében. Nagy számban laknak a kollégiumban zeneiskolába járó diákok. Az ő számukra a gyakorlás lehetőségét kell biztosítanunk, ezzel segítve a mindennapi felkészülésüket. A tematikus csoportfoglalkozásokon az alapprogram által előírt témakörök egy részét – művészet, környezeti nevelés, háztartási ismeretek bizonyos területeit – tömbösített formában dolgozzuk fel. A tematikus csoportfoglalkozások kerettantervi témakörei és óraszámai: Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14 évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

3 3

4 3

3 3

3 4

1 3

1 2

3

3

3

2

4

5

2 4 3

2 4 3

2 4 3

2 4 3

2 4 3

3 4 2

4 22 óra

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

3 20 óra

Azokon a csoportfoglalkozásokon, ahol nem a Kerettantervi foglalkozások témakörei kerülnek feldolgozásra, elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. Az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének. Ezeket a foglalkozásokat kell felhasználni arra, hogy a tanulók 80

elsajátíthassák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális kompetenciáik fejlődjenek, értékrendjük kialakuljon. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják és ezek megoldására tanácsot kapjanak. Speciális ismereteket adó foglalkozások Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A kollégiumon belüli szabadidő szervezését az a pedagógiai elv határozza meg, hogy a kevés szabadidőt próbáljuk meg közösen, hasznosan eltölteni. Diákjaink szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Mára már kialakultak azok a szakkörök, amelyek állandósultak és bizonyították életképességüket, hasznukat. Szakköreink: Főzőcske Kézműves Díszítő műves Önismereti Filmklub Barangoló klub A sport terén adódó lehetőségeinket igyekszünk maximálisan kihasználni. Tornatermünk és kondicionáló termük kihasználtsága nagyon jó. Használjuk az iskolai sportcsarnokot is. Rendszeresen szervezünk sport délutánokat, és rendszeresen részt veszünk a kollégiumok közötti sportversenyeken. A kollégiumi könyvtár használata rendszeressé vált. A könyvtár ad otthont a könyvtárhasználati ismeretek foglalkozásainak, csendes kutatómunkának, kluboknak, szavalóversenyeknek, és csoportok foglalkozásaira, vagy éppen nyelvi korrepetálásra is alkalom nyílik hangulatos közösségi térben. A számítógép teremben állandó telt ház van. Kollégiumon kívüli szabadidő: Fontosnak tartjuk, hogy kollégistáink rendszeresen éljenek a főváros művelődési intézményei által adott lehetőségekkel. Mozi-, színház- és koncertlátogatásokat rendszeresen szervezünk. Olyan előadásokra igyekszünk elvinni tanulóinkat, amelyek általános műveltségüket gyarapítják és iskolai tanulmányaikat segítik, kiegészítik. Múzeumba, kiállításokra többször is ellátogatunk. 81

A foglalkozások sávos elrendezése: Hétfő 16-18 tanulószoba 18.30-19.15 tematikus csoportfoglalkozás

Kedd 16-18 tanulószoba 19-20 csoportfoglalkozás

20-21 szabadon választható

20-21 egyéb

Szerda 16-18 tanulószoba 19-20 egyéni fejlesztést megvalósító csoportos 20-21 szabadon választható

Csütörtök 16-18 tanulószoba 19-20 egyéni fejlesztést megvalósító csoportos 20-21 szabadon választható

II.2.2.13. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal intézkedéseket, vegyék fel a kapcsolatot a kollégium gyermek és ifjúságvédelmi felelősével, kezdjék meg a segítő munkát. Ezen tevékenységek: szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek felzárkóztató, tehetséggondozó programok drog- és bűnmegelőzési előadások pályaorientáció felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése ösztöndíjak a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.) kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal a diákönkormányzat bevonása segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén a tanulók megismertetése a diákjogokkal a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek.

82

A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A nevelőtanáraink prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal. II.2.2.14. A kollégiumban folyó nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszere: Pedagógusaink értékelésénél alkalmazott módszereink: Szóbeli értékelés: A tanév során minden területi vezető figyelemmel kíséri kartársaink munkáját, ezért: rendszeresen ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet, figyelemmel kíséri a munkahelyi magatartást (késés, hiányzás stb.) óralátogatásokon ellenőrzi a szakmai munkát, szülői, tanulói beszélgetéseken visszacsatolja a közös tevékenységet. A szerzett tapasztalatokat folyamatosan meg kell beszélni a kartársakkal. Törekednünk kell arra, hogy a jót is észrevegyük! Adott esetben ne fukarkodjanak a dicsérettel! Írásbeli értékelés formái: Értékelő nevelőtestületi értekezletek: Évente két alkalommal (félév, év vége) az egész intézmény pedagógiai munkáját értékeljük. Ekkor mindenkire kiterjedő általános értékelést adunk. Kiemelkedő munkavégzés értékelése. Minden pedagógus kollégánk munkáját évente egy alkalommal értékeljük az alábbi szempontok alapján.

83

Csoportvezető nevelőtanárok értékelő lapja Név

Maximálisan Javasolt adható pont pont

Csoportfoglalkozások értékelése a látogatások alapján A foglalkozás szervezettsége, felépítése. A tanár kérdéskultúrája, az alkalmazott módszereinek gazdagsága és változatossága. Az alkalmazott munkaformák gazdagsága és változatossága (szemléltető módszerek, eszközök) A nevelési tervhez való illeszkedés – szakmai színvonal. A nevelő- és ismeretátadó munka színvonala. Iskolalátogatások, csoport tagjainak rendszeres ellenőrzése, Látogatások kötelező nyilvántartása Csoportvezető nevelői munka hiányzás és ellenőrzés, kallódó gyerekekkel való foglalkozás, Szabadidős foglakozások szervezése: színház, mozi, kiállítás, kirándulás stb. kapcsolattartás a szülőkkel, kapcsolattartás a kartársakkal, kapcsolattartás az KDÖK patronálójával, önálló nevelési irányvonal kidolgozása, kapcsolattartás a gyerekekkel, a diákmozgalom segítő támogatása Fejlesztő pedagógiai munka Milyen szerepet tölt be egy adott feladat megvalósításában: Részfeladat kidolgozásával bízták-e meg? Összefogó, koordináló szerepe van-e? Egyéni fejlesztő módszerek kidolgozása. Pályázatok készítése, részvétel az eredményes pályázat megvalósításában. Nevelési, foglalkozási program készítése, fejlesztés. Szemléltető eszközök készítése. Munkafegyelem pontos megjelenés, távozás, ügyeletek ellátása határidők betartása, a kollégiumi házirend betartása, betartatása, öltözete, megjelenése, viselkedése a helyhez, alkalomhoz illő-e, hiányzását bejelenti-e időben, ha előre látható, Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása kollégiumi rendezvények szervezése, műsorkészítés, kollégiumi versenyek szervezése, feladatok összeállítása, dekoráció, egyéb tevékenységek. Adminisztrációs feladatok ellátása Naplóvezetés, tanulói nyilvántartás vezetése Összes pontszám

50

84

20 50

20

30

20

10 200

Ügyeletes nevelőtanárok értékelő lapja Név Ügyeletes nevelőtanári munka A kollégiumi házirend betartatása. Hiányzás és ellenőrzés.Szabadidős foglalkozások felügyelete. Csoportnevelő tanárokkal való kapcsolattartás. Önálló nevelési irányvonal kidolgozása. Aktív részvétel a kollégiumi DÖK munkájában. Egészséges életmód nevelése Testi-lelki egészség védelme. Kultúrát közvetítő nevelés: Viselkedéskultúra, érzelmi műveltség fejlesztése Ügyeletes nevelőtanári egyéni foglalkozás A tanulók személyiségének optimális fejlődése. A tanulók közti viselkedések felismerése, irányítása, ellenőrzése. Rejtett egyéni problémák felismerése. Fejlesztő pedagógiai munka Milyen szerepet tölt be egy adott feladat megvalósításában: Részfeladat kidolgozásával bízták-e meg? Összefogó, koordináló szerepe van-e? Egyéni fejlesztő módszerek kidolgozása. Pályázatok készítése, részvétel az eredményes pályázat megvalósításában. Nevelési, foglalkozási program készítése, fejlesztés. Szemléltető eszközök készítése. Munkafegyelem pontos megjelenés, távozás, ügyeletek ellátása, határidők betartása, a kollégiumi házirend betartása, öltözete, megjelenése, viselkedése a helyhez, alkalomhoz illő-e, hiányzását bejelenti-e időben, ha előre látható Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása kollégiumi rendezvények szervezése, műsorkészítés, kollégiumi versenyek szervezése, feladatok összeállítása, dekoráció, egyéb tevékenységek. Adminisztrációs feladatok ellátása Naplóvezetés, tanulói nyilvántartás vezetése Összes pontszám

Maximálisan Javasolt adható pont pont 50

20

50

20

30

20

10 200

Az értékelést tárgyév augusztus 31-ig kell elvégezni. Ennek ismeretében kell megállapítani a munkaterület vezetőjének (igh.), hogy a következő tanévben milyen jellegű továbbképzéseken kötelező a kartársaknak részt venni. 85

A tanulók munkájának értékelése A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek az értékelés szempontjaival és tisztában legyenek a velük szemben támasztott követelményekkel. A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelőtestület, a munkaközösség vezető és a kollégiumvezetés egyetemes feladata. Az értékelés területei Csoportfoglalkozásokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, előrehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, közösségi munkavégzés, versenyeken való részvétel, eredmények. Az értékelés formái, alkalmai Szóbeli értékelés a napi munka során adott cselekedetekhez kapcsolódóan, diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, a naplók, ellenőrzők egyeztetése után, a félévi eredmények megszületésekor, a tantestület előtti értékelés, az egész diákközösség előtti értékelés (félévente egyszer), közös együttlétek (kirándulás, kulturális program, házi versenyek, vetélkedők) értékelése, felkérésre vagy önként végzett feladatok értékelése. Szöveges értékelés Kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulóknál levélben vagy az ellenőrző könyvön keresztül a szülő értesítése, külső, illetve az intézményvezetés felkérésre készített vélemények, minősítések, összegzések, statisztikák, partneriskolákkal való kapcsolattartás. Számszerű értékelés A tanulmányi helyzet alakulására, az osztályzatok összegzésével, rendszerezésével, átlagszámítással, szobatisztaság, valamint közöshelyiségtisztaság és rend mérésére alkalmazzuk. A csoportnevelő tanár havonta egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit és a diákkal együtt áttekinti a féléves, éves időszak teljesítményét. Diagnosztizáló mérések Év elején, főként a kilencedikes, az alapvető írási, olvasási, szövegértési és összegző képesség, az alapvető számolási képesség, tanulási stílus vizsgálata. Tanulóink dicséretének, jutalmazásának elveit, formáit, a Házirend tartalmazza. 86

II. 3. Intézményünk vezetőinek értékelése Az intézmény pedagógus munkakörben dolgozó vezetőinek (az egyes szakmai területeket irányító igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, gyakorlati oktatásvezető, tanműhelyfőnök) minősítéséről az intézmény igazgatója dönt. Szóbeli értékelés: A tanév során az igazgató figyelemmel kíséri kartársaink munkáját, ezért: rendszeresen ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet, figyelemmel kíséri a munkahelyi magatartást (késés, hiányzás stb.) ellenőrzi a szakmai munkát, tanári, szülői tanulói beszélgetéseken visszacsatolja tevékenységüket. A szerzett tapasztalatokat folyamatosan megbeszéli a vezető kollégáival. Írásbeli értékelés formái: Értékelő nevelőtestületi értekezletek: Évente két alkalommal (félév, év vége) az egész iskola pedagógiai munkáját értékeljük. Ekkor mindenkire kiterjedő általános értékelést adunk. „Iskoláért, oktatásért” emlékgyűrű, emléklánc: Iskola alapításának 50. évfordulóján alapította a díjat nevelőtestületünk. Évente egy alkalommal kapja meg a legkiválóbbnak ítélt dolgozónk. Ezt kiterjesztjük a kollégiumban dolgozókra is.

87

II.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke. II.4.1. Iskolánk belső felszereltsége: Az oktatásban résztvevőket a következő létesítmények szolgálják ki: 5 szintes iskolaépület saját konyhás ebédlővel 1 előadó/rendezvényterem 33 osztályterem 10 szaktanterem 7 tanulócsoportos foglakozásra alkalmas szaktanterem 13 tanári szoba és szertár 1 -25000 kötetes könyvtár 1 Nyitott tér 1 tornaterem 1 sportpálya 1 tanműhely 17 oktatókabinettel A magas tanulói létszám nem teszi lehetővé a teljes kabinet rendszerű oktatást, ennek ellenére a szakmai kabineteket fenntartottuk, sőt újakat fejlesztettünk és tervezünk is kialakítani. Kabineti lehetőségek vannak: a számítástechnika a CISCO hálózati ismeretek a mechanikai mérések az elektromos és elektronikai mérések az idegen nyelvek a fizika és a kémia tanítására. Fejlesztéseink közül büszkék vagyunk a számítástechnikai programunk keretében kifejlesztett szaktantermeinkre. Az elmúlt években tizenhármat alakítottunk ki a képzés megfelelő színvonalon történő ellátására. Oktatási eszközeink: (részletes felsorolás a mellékletben történik) Iskolánk tárgyi eszközellátása jónak mondható. Ez a Nevelőtestület több éve tartó folyamatos, célirányos fejlesztő munkájának köszönhető. Velük együtt sikerült a pénzügyi háttér megteremtése a különböző pályázatokból és iskolánk vállalkozásainak bevételeiből. Eszközfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseink: Fejlesztéseinknél a szakmai tantárgyak kerültek előtérbe, itt is főleg az informatika eszközeinek beszerzése és fenntartása okozza a legnagyobb problémát. Az erőforrások megteremtése állandó odafigyelést, folyamatos 90

pályázást igényel. A Decentralizált Szakképzési Alapból nyertük el a legtöbb támogatást. Egyéb forrásaink közül jelentős segítség a tanműhelyi termelési bevétel. Ennek nagyságrendje folyamatosan csökken, mert az egyre kevesebb gyerekkel és oktatóval csökkennek a munkavállalás lehetőségei. A nehéz anyagi lehetőségeink ellenére az elmúlt években az átalakított szakmastruktúrához megteremtettük a feltételeket. Iskolai termelő kapacitásunk segítségével sokféle szakipari munkát elvégeztünk. Számítógépes szaktantermeinkben a falburkolattól a bútorokig, az elektromos szerelésig mindent mi alakítottunk ki. Számítástechnikai tanáraink végzik a számítógépek összeszerelését, javítását, hálózataink kiépítését, üzemeltetését stb. Ugyanez mondható el a tanműhelyeinkben is, ahol többfunkciós kabineteket alakítottunk ki, amely többféle szakma oktatására alkalmas. Úgy gondoljuk, hogy erőforrásaink végesek. A folytonosan növekvő energiaárak, egyéb fenntartási költségek jelentősen csökkentik kereteinket. Tárgyi feltételeink is megváltoztak. 1990-ben kezdődött meg a főépületünk, és a tanműhely teljes rekonstrukciója.

Ez a folyamat 2002-ben zárult le, kb. egy milliárd Ft-ból teljesen megfiatalodtunk. 2006-ban a tanműhelyi öltözői részen került kialakításra egy új iskolai szárny a szakképző évfolyamok számára. II.4.2. Kollégiumunk belső felszereltsége: A lakószobák 4 ágyasak, így a 4 m2 /fő ajánlott területnél kisebbek. Személyes sarkok kialakítása nem lehetséges. A lakószobákban az ágyak számát 3-ra csökkentettük, így lehetőség nyílt három tanulóasztal elhelyezésére is. Ezzel az egyéni tanulás lehetőségét tudjuk biztosítani. Jelenleg a tanulás a szintenkénti tanulóban folyik. Ebben a helyiségben kell még a csoportfoglalkozásokat, a szabadidős programokat, TV nézést, beszélgetéseket tartanunk. A kollégium teljes közösségét befogadni képes teremmel az épület nem rendelkezik, de az iskolai részen rendelkezésünkre álló színházterem megoldotta ezt a gondunkat.

91

A tanulók mintegy felének befogadására alkalmas társalgóval rendelkezünk, ugyanakkor kisközösségi termek vonatkozásában nagyon rosszul állunk. Nincsenek alkalmas helyiségeink különböző diákszakköri tevékenységekhez. Ehhez az emeletenkénti konyhák egy részét tudjuk használni. Továbbá komoly probléma, hogy nincs a látogatókkal való találkozásra alkalmas fogadóhelyiség. A testedzés, sportolás feltételei a kollégiumban nagyon jók. A tornatermen kívül van kondicionáló termünk, melynek felszereltsége jónak mondható. Rendelkezünk szabadtéri sportpályával, így a szabad levegőn tartózkodásra a kollégistáinknak jó lehetőségei vannak. Természetesen az iskolai összes sportlétesítmény a rendelkezésünkre áll. A kollégium pályázott, hogy kollégistáik közül az érdeklődők vagy egészségi problémákkal küszködő anyagi támogatással járhassanak uszodába. Az intézménynek van egy folyamatosan fejlődő könyvtára. Folyamatban van a stúdió újbóli üzemelését lehetővé tevő átalakítás és átszervezés, valamint a belső tömegkommunikációs rendszer kialakítása. Az újonnan kialakított számítógépes teremben van a központi fogadó szervere az Internetnek, amelyhez az eszközállományt pályázatokkal kívánjuk bővíteni. Összességében a kollégium tárgyi-technikai feltételrendszere korszerűsítésre és fejlesztésre szorul, ezt szolgálná a fenntartónk által tervezett fejújítási program.

II.5. Egészség- és környezetnevelési program A környezeti nevelésünk célja, feladata, hogy segítse tanulóinkat, a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakításában. Igazítsuk el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek. Ezen célok elérése érdekében a tanulóinknak személyes tapasztalatokat kell szerezniük. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, az ember – természet bemutatására és formálására. A környezettudatos szemlélet kialakítására már vannak törekvéseink, mint a közvetlen környezet tisztántartása – szobákat a diákok maguk takarítják, a 92

kollégium közvetlen környezetét a DÖK szervezésében alkalmanként rendezik. Összeszedik az ablakokon kihullott szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés területén is vannak kezdeményezések, de ehhez nincsenek meg a technikai feltételek. Hívjuk fel az ifjúság figyelmét a környezetvédelem jeles napjaira kirándulással, filmvetítéssel Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció szerint az egészséget alapvető emberi jognak „az élethez szükséges erőforrásnak” kell tekinteni. Az egészség nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem az egész emberre vonatkozik. Egy tudatos képességfejlesztés lehetőségeinek kiaknázása, amely magába foglalja az egészségről alkotott véleményét, a saját egészség megtartása, visszaszerzése, és a társas viselkedés módozatait a szűkebb és a tágabb környezetünkben. Legyen célunk az, hogy képessé tegyük gyerekeinket arra, hogy saját kontrollt alakítsanak ki maguknak a saját egészségük felett. Többet törődjenek az egészségükkel, az életmódbeli változtatásokkal a mindennapok gyakorlatában is. A feladatunk az, hogy az egészségmegőrző tevékenység során megismertessük a tanulókkal az emberi szervezet működését, az előforduló betegségeket és azok megelőzését és helyes életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését a környezeti tényezők tükrében. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy ha lelki és testi egyensúlyunk felborul, akkor csak a labilis személyek keresnek kapaszkodót a saját felelősségük felmentése céljából és az ideiglenesen megtalált „pótszerek, pótcselekvések” nem a jó megoldást jelentik. Ezen cél megvalósítása érdekében rendszeresen tartsunk „Egészségnap”-ot, Drogprevenciós előadást és kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk a rendszeres sportnak, mint szabadidős tevékenységnek. A sportnak, mint a nevelés sajátos eszközének fontos szerepe van a közösség kialakításában, a közösség formálásában a szocializálódás a sporttevékenység folyamatában személyiség fejlesztő pedagógiai cél. A sport a mostani társadalmi tendenciák, káros magatartási formák, életviteli módok korrekcióját teszi lehetővé. A kollégiumi élet, a családtól való „elszakadást”, az önállóságra való törekvést, új szokás, norma és értékrend megismerését, betartását jelenti a diákoknak. A diákok magatartása nem kizárólag saját személyiségjegyeiktől, hanem környezetüktől, környezetük hatásától is függ. A kollégium egy közösség, ahol 93

közös sporttevékenység közben kialakulnak az érzelmi, értelmi kapcsolatok, alkalmazkodás, egymás méltánylása, elismerése, segítése, a „mi” tudat, a barátság. A testmozgással összefüggő személyiség tulajdonságok meghatározhatják a kollégium lakóinak testi-lelki egészségét.

alapvetően

Az egyénnek a közösség teremtheti meg személyes jegyeit, a közösséget viszont az egyének akarata, tevékenysége működteti és minősíti. Az elmúlt évek során sikerült leraknunk a szabadidő eltöltés egyik olyan aktív formájának – mai szóhasználattal élve rekreáció - alapjait, amelyet a diákok önként választottak, örömmel végezték, a sport sajátosságai mellett élményt, szórakozást, közösség formálást jelentett a nevelőknek és a diákoknak egyaránt. Ezt az utat folytatva tovább kell a fiatalokban a sport, a mozgás , az egészséges életmód iránti igény kialakítását erősítenünk. Használjuk ki, hogy a tanulóifjúság mindenkor vonzódott, vonzódik a társas kapcsolatokhoz, keresik az együttes élményeket, örömmel tartózkodnak olyan közösségben ahol pozitívan minősítik elért eredményeiket, egyéni sikereiket, igénylik másik – nevelők, diák társak – elismerését, fontos, hogy sikerélményüket környezetük is megerősíti. A tanulásban nehézséggel küszködő tanulóknak is tudjunk sikereket, örömöket adó tevékenységi területet biztosítani. Szükséges a fiatalok ez irányú támogatása, segítése, olyan időszakban amikor az értékrendek eléggé átrendeződtek, összekuszálódtak. A saját produktumának örülő ember – legyen az gyerek, vagy felnőtt – képes mások, illetve egy szociális közösség teljesítményét becsülni és azoknak örülni. Vegyünk részt az elkövetkező időkben is a kollégiumok között rendezett versenyeken, ahol szereplésünk mindig eredményes. Ezekre a versenyekre differenciálás nélkül minden aktív diákunkat mozgósítva biztosítsunk részvételt, sikerélményt, bizonyítási lehetőséget a fiataloknak. A világban való tájékozódásukat a természeti és társadalmi ismereteik bővítésével, a művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával segítjük. Színház- és múzeumlátogatásokat, valamint a fiatalok érdeklődésének, igényének megfelelő egyéb programokat szervezünk. II.5.1 Az intézményünk szerepe az egészségnevelésben Legfontosabb feladatunk a családdal való szoros együttműködés kialakítása munkánk során. Meg kell szerveznünk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadását, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatását. 94

Magatartási alternatívákat kell ajánlanunk melyek alkalmasak az egészségvédő magatartásra, annak gyakorlására, példaértékű bemutatásra alkalmasak. Motiválni kell a gyerekeinket az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálás kialakítására, elfogadására, a helyes döntés kiválasztásában. Tudatosítanunk kell, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúlyi állapotot fejez ki. Célunk az, hogy a fiatalok egészséges, erős, és edzettek legyenek, az egészséges életmódot tudatosan akarják és ez a magatartásforma váljék személyiségük olyan jellemző vonásává, amely felnőtt korban is megmarad. II.5.2 Egészségnevelésünk főbb szinterei Intézményünkben egészségügyi szolgálat működik minden nap, egy orvossal, egy védőnővel. Ők felelősek a tanulók egészségi állapotának felmérésére, követésére és az adott állapot javítására. Ennek érdekében az iskolában minden tanuló évente szűrővizsgálaton vesz részt, melynek keretében valósul meg: a testi fejlődés mérése (testmagasság, testtömeg, mellkas körfogat) és értékelése az elhízás és a kóros soványság megítélése mozgásszervek vizsgálat (lúdtalp, tartási rendellenességek) vérnyomás ellenőrzés fogászati ellenőrzés visus vizsgálat, színtévesztés vizsgálat hallás vizsgálat nemi fejlődés megítélése Az egészségügyi szempontból veszélyeztetett tanulók fokozott gondozása (egyéni megbeszélés, rizikófaktorok és életmóddal kapcsolatos problémák feltárása) A leendő 9. évfolyamnál alkalmassági szűrővizsgálaton vesz részt minden az iskolába jelentkezett gyermek az adott évben. A 12. évfolyamos tanulóknak részére a pályaválasztási tanácsadás az egészségi állapot figyelembe vételével történik. A tanév folyamán egészségnevelő, egészségvédelmi, és felvilágosító előadásokat tart a védőnő kötetlen beszélgetések formájában az alábbi témakörökben: helyes táplálkozás, bőrápolás, személyes higiénia, káros szenvedélyek, szexuális felvilágosítás keretén belül a szűrővizsgálatok

95

fontossága, a fogamzásgátlás, terhesség-megszakítás, Rendszeres fogadóórát biztosít a védőnő.

nemi

betegségek.

Szeretnénk a jövőben pszichológust alkalmazni, akinek a fő tevékenysége: a tanulók belső lelki egyensúlyának, megtartására irányuló módszerek ismertetése és alkalmazása. sok esetben a családi háttér miatt labilissá vált gyerekek érzelem és lelki világának gyógyítása, Az egészséges életszemlélet kialakítása. A gyerekek önként vehetik igénybe a szakember segítségét, vagy adott esetben az osztályfőnök ajánlását is kérhetik. A gyermekek tanulási nehézségének feltárására szakszolgálatokat is igénybe kell vennünk természetgyógyász által egyénekre szabott speciális gyakorlatok segíthetnek a tanulók fejlődésében, a kollégiumban tanulók stressz-kezelő kínai légzés és mozgásterápiákon vehetnek részt. Az egészséges élet alapját jelentő testi, fizikai állóképesség megőrzésére és fejlesztésére a tanulóknak lehetőségük van a testnevelési tanórákon kívüli testedzésre is. Rendszeresen folynak az iskolában szakköri foglalkozások, melyeknek az a célja, hogy a gyermek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodva játékos mozgástevékenységgel testileg és lelkileg is kiegyensúlyozott munkabírású fiatalokat neveljen. Ezen sajátos eszközökkel hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan a életstílust tanuljanak meg, gyakoroljanak be, amely a későbbi életszakaszokban is nélkülözhetetlenné teszi számukra a rendszeres testedzést. El kell érni, hogy a tanulók sportolás közben éljék át a mozgás és a versengés örömét. Ezért a diákok rendszeresen járnak versenyekre, így az egészségmegőrző hatáson túl a gyerekek kikapcsolódást és szórakozást is találnak a sportolásban. Az nevelő-képző intézményi testnevelés célja ezen kívül a tanulók testalkati kóros elváltozásának megelőzése, a helyes testtartás és az izomzat fejlesztése, erősítése az érrendszer javítása. A sport és a testnevelés szerepe, hogy az emberi lény biológiai, pszichológiai, szociális egyensúlyát és harmóniáját kialakítsa, amelyhez az alábbi témakörök is segítséget nyújtanak: Az egészséges táplálkozás és a sport kapcsolata A káros szenvedélyek hatása a sport teljesítőképesség romlására -A rendszeres mozgás élettani hatásai. 96

A vöröskeresztes szakkörön a tanulók megismerkedhetnek az embert érő sérülések kezelésével, és tudásukat szívesen mutatják be versenyeken. Rendszeresen plakátpályázatokat hirdetünk meg az egészséges életmód népszerűsítése érdekében. Egészségnevelés a tanítási órákon: A biológia tanórákon megismerkedhetnek a tanulók a saját szervezetük felépítésével, a betegségekkel, és a káros hatások forrásaival. Részletes ismereteket szerezhetnek a diákok a helyes táplálkozás fontosságáról, amely a fizikai alapot adhatja meg egy egészséges szervezet számára. Különösen nagy szerepet kap a tananyagból megismerhető betegségek (AIDS, Hepatitis) elkerülésére irányuló szemlélet kialakítása, helyes életmódbeli változtatások alkalmazása. Fontos témakör a káros anyagok (dohányzás, alkohol, drog) hatásainak ismertetése. A pótcselekvések elkerülésére irányuló alternatívák ismertetése, a kockázati tényezők felismerése és elkerülése. Testnevelési órák és a mindennapos testi nevelés. Budapest egyik legnagyobb középiskolájában a testnevelés tantárgy 9-10. évfolyam heti 3, míg a 11-12. évfolyamban heti 2 órában történik, így biztosított a mindennapi testnevelés. Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek) és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek, valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük, a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink megbecsüljék társaik teljesítményét, felismerjék a sport egészségügyi és prevenciós értékét. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. A tantárgyi program elemei a tanulók fizikai képességének a felmérése szakosztályok működése sportköri órák az iskolában úszás és oktatása egészségnevelési program A tantárgyi programok egyik alapvető célja: a tanulók fizikai képességeinek – koordinációs, és kondicionális felmérése A felmérő lényegében próbarendszer, melyet nevelési eszköznek tekintünk. Ezt a felmérő tesztet dr. Mérei Ildikó egyetemi docens és munkatársai dolgozták ki. 97

A felmérés elvégzéséhez az infrastrukturális háttér biztosított, hiszen iskolánk modern sportcsarnokkal, kondicionáló teremmel, nagypályás labdarugó pályával, valamit atlétikai pályával rendelkezik. A személyi feltételeket figyelembe véve, a munkaközösség 3 főből áll, egyetemi végzettséggel – így mid tárgyi, mind személyi feltételek optimálisak a felmérő elvégzéséhez. Kiemelnénk, hogy iskolánkban, heti bontásban 67 óra tanórát, míg kiegészítésként 18 óra sportköri órát tartunk. Ez összesen 85 óra testnevelés egy héten. A felmérő teszt elemei: Cooper teszt (12 percfutás) célja a kardio-respiratikus állóképesség mérése fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig (db), melynek célja a vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig (db), melynek célja a hátizmok erő-állóképességének mérése hanyattfekvésből felülés és visszaengedés folyamatosan kifáradásig (db), melynek célja a hasizmok erő állóképességének mérése A beiskolázott tanulókkal kezdjük a felmérést, tanórákon illetve sportköri órákon. Tekintettel arra, hogy diákjaink különböző képességgel jönnek hozzánk, az egységes teszt lehetőségét biztosít bizonyos hiányosságok feltérképezéséhez. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mid az egyéni, mind a közösségi fejlesztő felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére. Ez a munka szeptember – október hónapban történik. A felmérő befejezésével kialakult eredmények tükrében meghatározhatjuk ezen évfolyam terhelhetőségét és tervezhetővé válik az évi program. Megjegyezzük, hogy a teljesítmény-teszt nem oldja meg a testnevelés tanításának problémáját, sőt az ellenőrzés más formáit sem helyettesítheti. A 10 - 11 – 12. évfolyam felméréseit novemberben kezdjük, ez a munka összehasonlításon alapul, az előző év, vagy évek eredményeivel, így visszajelzést kapunk az általunk alkalmazott módszerek helyességéről és a fejlődés mértékéről. Iskolánkban 4 szakosztály működik jelenleg: labdarúgás, kosárlabda, atlétika és testépítő szakosztály. A szakosztályok munkáját a szaktanárok irányítják hétfőtől péntekig 1500- 1600 – óráig állnak a tanulók rendelkezésére. 98

A felmérő eredmények kiértékelése után a munkaközösség összeállítja a szakosztályok névsorát, így lehetőséget biztosítva tanulóinknak bizonyos középiskolai versenyeken való részvételre. A középiskolai versenyek labdarúgásban, kosárlabdában, atlétikában és asztalitenisz sportjátékokban kerülnek megrendezésre, mely rendezvényeken iskolánk tanulói igen nagy számban vesznek részt. A szakosztályok működtetésével, valamint a sportköri órák biztosításával kettős célunk van: bizonyos sportágak megismertetése, szabályainak elsajátítása, technikák elsajátítása, a szabadidő eltöltésének kulturált keretek közötti érvényesítése. A testnevelés, mint tantárgy szervesen kapcsolódik az egészségnevelési programhoz. Megpróbáltuk diákjainkkal megértetni az egészség, a mozgás, az egészséges életmód fontosságát és jelentőségét. Az egészséges ember biológiailag, pszichológiailag, és szociológiai értelemben kiegyensúlyozott. A testnevelés a maga eszközével a testi- lelki kiegyensúlyozottságot elősegíti, illetve a kiegyensúlyozottság fenntartását, megtartását biztosítja az egyén számára. A rendszeres testedzéssel, sportköri órákkal, a mindennapi mozgással szeretnénk kialakítani tanulóinkban a mozgás iránti szeretet, a testi- lelki egészség megőrzését. Oktató, nevelő munkánk során felhívjuk tanulóink figyelmét bizonyos mozgásszervi betegségek kialakulására, azok mellékhatásaira, betegségek kialakulására, illetve ezek megelőzésére. Az egészségnevelési program további részei: személyi, higiéniás ismeretek – személyes példamutatás tisztálkodás, helyes öltözködés egészséges táplálkozás elhízás, és annak következményeire való figyelemfelhívás étkezési szokások kialakítása, ismerete ajzószerek, teljesítményfokozó szerek tiltása (koffein, drog, alkohol stb.,) életmód, életviteli problémák megbeszélése elsősegélynyújtás ismereteinek elsajátítása Feladatunknak tekintjük továbbá olyan fiatal, életerős egészséges tanulók nevelését, akik mind testi, mind szellemi képességeiknél fogva hasznos tagjai lehetnek az Európai Unió társadalmának.

99

A fenti ismeretanyagot egészíti ki az osztályfőnöki órák témakörei, melyek a személyes ismeretségre is alapozva rávezeti a tanulókat a helyes döntések kialakítására. Programunk tartalmaz egy ajánlást az osztályfőnöki órákhoz.3 Az életviteli tanórákon kiscsoportos foglalkozások keretén belül a diákoknak módjukban van a véleményük kinyilvánítására és az eltérő vélemények megvitatására. Fontos szempont ezeken az órákon az egészségnevelés szerves részét képező nézetek kinyilvánítása. Tisztázhatják a tanulók önmagukban és a közösségben is a környezet fontosságát, az „én” helyemet ebben a környezetben. Kiemelkedő szerep jut az énkép kialakításában, az önbecsülések forrásainak felkutatása, a környezetük bizalmi kapcsolatainak, kiépítése. Kritikusi szempontokat kaphatnak a helyes életmód, életkép kialakításához, a problémák kezelésére és a megoldások megtalálására. A társadalmi kapcsolatok kialakítását célozza meg a hazaszeretet, múltunk és jövőnk kapcsolatának témakörei. A célunk, hogy a tantárgy keretén belül az, hogy a diákok egymás véleményét is fegyelembe véve együtt alakítsák ki a helyes utat, hogy az egészséges élet a saját életük elengedhetetlen részévé váljon. Az iskolához intézményesen hozzátartozik a kollégium, ahol az alábbi formákban nyilvánul meg az egészségnevelés: Az egészségügyi szolgálatot egy védőnő látja el, aki ügyeletet is tart. Lázat, vérnyomást mér, kisebb sérüléseket lát el, mentőt hív, orvoshoz küldi a tanulókat szükség esetén. Tanácsokat ad kiscsoportos ill. egyéni beszélgetések során a helyes táplálkozás, a bőrápolás, személyi higiénia, a szűrővizsgálatok fontossága, a káros szenvedélyek, szexuális felvilágosítás témaköreiben. A diákok az alábbi sportolási lehetőségeket vehetik igénybe:  Labdarúgás  Kosárlabda  Röplabda  Asztalitenisz  Sakk  Lábtenisz  Tollaslabda  Erőemelés  Biliárd  Úszás (bérlet biztosítása a diákok számára)  Atlétika  Tájfutás  Lövészet 3

Készítették: dr. Kulisics László, Felvinczi Katalin, dr. Rácz József, Rébay Lajos, Tábori Anna Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon

100

 

Kondicionáló-terem: testépítés, aerobic Természetjáró túrák

Külső, fővárosi kollégiumok bajnokságaiban részt vesz a kollégium: atlétika, terepfutás, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, sakk. A sportolás önmagában nem elég, hanem a test és lélek egysége szükséges, hiszen sok testi probléma lelki eredetű. A kollégiumban az alábbi stressz-kezelő technikákat használhatják a diákok: Taj Csi Csi Kung - lassú harmonikus torna Immaginációs – mentálisan serkentő életenergia áramlás Belső Elixir, Montak Chia - belső mosoly Nyolc brokáttekercs – álló gyakorlatok, Nyolc brokáttekercs – ülő relaxációs gyakorlatok. A nevelőtanárok a diákokat az egészséges élet elemeinek és feltételeinek rejtelmeibe csoportfoglalkozások, kiscsoportos- és egyéni beszélgetések révén avatják be. A helyes táplálkozásról, a reformkonyháról nemcsak elméletben tanulnak a diákok, hanem gyakorlatban is kipróbálhatják a „Főzőcske – szakkör” keretében. II.5.3. Környezeti nevelés A környezeti nevelés feladata, hogy segítse a tanulóinkat a környezettel harmonikus életvezetési képességeinek kialakításában. Igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek. Ezen célok elérése érdekében a tanulóinknak személyes tapasztalatokat kell szerezniük. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, az ember – természet bemutatására és formálására. A környezeti nevelés minden pedagógusnak és minden tantárgynak a feladata, hiszen minden ugyanarról a világról szól. Fontos, hogy az intézményi élet mindennapjaiban a szervezett foglalkozásokon kívül is érvényesüljön az ökológiai kultúra (hulladék szelektív gyűjtése, közvetlen környezet tisztántartása, energiatakarékosság, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése). A környezeti nevelésnek megvannak az intézményünkön kívüli formái is: múzeumok, növény és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, természet és 101

környezetvédelmi központok. A velük való együttműködés fontos az intézményi nevelésünk szempontjából. A környezeti nevelés célkitűzései: A tanulóinkat képessé kell tennünk arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, önmaguk lássák meg a problémákat és keressék a megoldásokat. A létező környezeti problémák mögött gazdasági és társadalmi okok állnak és fontos, hogy a tanulóink ne csak egyenként érzékeljék ezeket a gondokat, hanem ezek okait is megértsék, amely arra ösztönözheti őket, hogy saját környezetük minőségét hatékonyabban javítsák. Az ember a természet része és csak akkor van esélye a boldogulásra a jövő nemzedék létének biztosítására, ha együttműködik a környezetével, és nem uralkodni akar felette. A környezeti nevelés főbb színterei: Nálunk a tanulók környezeti nevelésének színtere egyaránt lehet a tanóra, és a tanórán kívüli foglalkozások is. A földrajz és a biológia tanórák egyik fő célja a diákok megismertetése környezetünk alapvető értékeivel, a természet sokszínűségével és felhívni a figyelmet a környezet károsodásának tendenciáira és arra, hogy mit tehetnek ők maguk a szűkebb és tágabb környezetünk megóvása érdekében, hogy e káros jelenségeket vissza lehet, és kell szorítani. Célunk, hogy felelősen gondolkozzanak környezetükről a mai kitágult világban a Földről. Mit tehetnek Ők: a légkör szennyezésének csökkentésének érdekében csökkenteni lehet a háztartásuk energiafogyasztását, pl. az ablakok szigetelését javítani, kerékpárral járni autó helyett, ne használjanak ózontartalmú spray-ket, a talaj és vízszennyezés csökkentése érdekében ráébreszteni őket a szemetelés elkerülésének szükségességére, a Magyarországon gyermekcipőben járó szelektív hulladékkezelésre, ne öntsenek lefolyóba forró zsírt vagy erős savakat, takarékoskodjanak otthon is az ivóvízzel. A tanítási órák keretében a tanulóink megismerkedhetnek az emberi társadalom alapvető jelenségeivel és folyamataival, ennek során két fő cél fogalmazódik meg: Tudatosítani a diákjainkban az emberi faj sokszínűségét: az emberiség továbbélésének záloga az egymás iránti tolerancia. Legyenek képesek elfogadni embertársaikat bőrszínre, nemre, korra és minden különbözőségére való tekintet nélkül.

102

El kell érni, hogy a tanulóinkban kialakuljon az egészséges hazaszeretet, szeressék hazánkat, hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. E témák érintik a társadalomismeret órákat is, melyeken úgyszintén ki kell emelni, hogy a Föld jövője az ő kezükben van: fel kell hagyni a természet kizsákmányolásával és az emberek megkülönböztetésével – minden szinten. A környezeti problémák megbeszélésére osztályfőnöki tanórák keretében is sor kerülhet, épp a diák-tanár személyesebb kapcsolata miatt. A tanórákon kívül a diákok rajz- és fotópályázatok segítségével kerülhetnek közelebb e jelenségekhez, hiszen témái lehetnek a környezet, a társadalom és annak károsításának módozatai, ill. megoldási alternatívái.(Globális felmelegedés, levegő-, víz- és talajszennyezés, ózonlyuk, a természet harmóniája, embertársaink elfogadása) A tanulók szervezett kirándulásokon közvetlenül is megismerkedhetnek a természettel, és közelebbi barátságba kerülhetnek vele. Személyesen tapasztalhatják a környezetszennyezés káros hatásait, milyen szörnyű látni a természet agóniáját, és elgondolkozhatnak maguktól is, milyen lesz ez, ha így folytatódik minden. Kollégiumi környezeti nevelés színterei: Veszélyes hulladékgyűjtés szétválogatása.

külön

konténerekben,

szelektív

hulladék

A Sziget Drámaműhely és Szavalókör foglalkozásai elsősorban az intézmény tanulóinak kommunikációs, előadói, és koncentrációs képesség és készségfejlesztését szolgája a tanulássegítés érdekében a drámapedagógia és a retorika módszerével, eszközeivel és a különböző relaxációs, meditációs módszerek módszereivel, technikáival, valamint a diákok irodalom és színház iránti igényének kielégítését és a kulturális érdeklődésének felkeltését célozza meg. A filmklubban nemcsak filmek vetítésére van lehetőség, hanem az előadást követően szakemberek segítségével lehet a filmeket elemezni. Színházlátogatások célja, hogy megismerjék az irodalmi művek élő varázsát, kialakuljon bennük lassanként a társasági, kulturális igény. Múzeumlátogatásoknak szintén a kulturális, és az esztétikai igényesség fejlesztését célozza. A társas kapcsolatok kiépítését szolgálja a táncház, ami a lehető legszélesebb skálát ölelné fel, a néptánctól a modern táncokig. Ez lehetővé tenné, hogy diákjaink a minél szélesebb körű ismeretekre tegyenek szert a mozgáskultúra területein.

103

A textil és dekorációs, ill. a kézműves szakkörön a tanulók kibontakoztathatják a tehetségüket. A Barangoló klub keretén belül a nagyvilág szebbnél szebb tájaira juthatnak el a tanulók virtuális és valós utazásokkal. A természet szépségeit, a természetes környezet hasznosságát ismertető előadásokon, vetítéseken vehetnek részt a diákok. Nyáron erdei iskolát, táboroztatást szervezünk Magyarország szép tájaira, ezzel a természet szeretetére, illetve a hazához valóerősebb ragaszkodást szeretnénk erősíteni. A Kollégiumi napok keretében egészségügyi vetélkedőt szervezünk. II.5.4. Ajánlás az osztályfőnöki órákhoz 9. évfolyam Felfogások az egészségről A gyerekek a 9. évfolyamot feltehetőleg egy új iskolában kezdik. Más személyes környezetben, az eddigiektől eltérő vagy legalábbis részben eltérő tanári gárdával. Ezért érdemes ebben az új közegben általánosságban is beszélgetni velük az egészség, az egészségi állapot és a személyes jólét problematikájáról. Minthogy bevezető óráról van szó, indokolt ezzel a témakörrel kapcsolatosan bizonyos tárgyi és korszerűnek tekinthető információk átadása. Érdekes és korosztályukhoz illeszkedő lehet egy tágabb fogalmi háló kimunkálása, amelynek során megbeszéljük, hogy miként alakult az egészségről való gondolkodás például történeti koronként, társadalmi csoportonként. Az elvi-elméleti tájékozódást követően a tanulóknak saját életükre kell e gondolatokat vonatkoztatniuk. Csoportmunka keretében érdemes vizsgálni, hogy a jólét a konkrét mindennapokban miként érhető el Felfogások az életmódról Az egészségi állapot jelenlegi és későbbi alakulása szempontjából kulcsfontosságú elem az életmód. Tekintsék át a diákok, hogy milyen különböző életvitelek képzelhetők el, milyen tényezők befolyásolhatják, határozhatják meg az életmód alakulását (pl. társadalmi csoporthoz való tartozás, életkor, történeti háttér). Az általános értelmezési keret áttekintését követően szükséges a személyes összefüggések áttekintése is, valamint annak feltárása, hogy saját életvitelüket hogyan alakítják, és hogyan szeretnék alakítani. „Vigyázat serdülök!” Ebben az életkorban már sokat tudnak a diákok arról, hogy a serdülőkor milyen testi-lelki változásokkal jár. Ugyanakkor ritkán és keveset foglalkoznak azzal, hogy mindennapi életük konfliktusszituációi némiképp abból is fakadnak, hogy 104

társadalmi pozíciójuk meglehetősen bizonytalan, még nem felnőttek, de már nem is gyerekek. Ennek a „köztes” élethelyzetnek a következményeit, sajátosságait tekintsék át a pedagógus segítségével, szem előtt tartva a megoldási lehetőségeket és azok összefüggéseit az egészségi állapottal. Ki számít kortársnak? I. Milyen kapcsolatai vannak a fiúknak és a lányoknak ebben a korban? Ki számít kortársnak? Mi jellemző a kortársakra (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben)? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak (zenei ízlésben, öltözködésben, véleményben, életmód összetevőiben)? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. Kortárs hatások felismerése és kezelése. Ki számít kortársnak? II. Lásd 4. óra. Kapcsolatok és a megjelenés A külső megjelenés értékközvetítőként működik. Ezen az órán azzal a kérdéssel foglalkoznak a diákok, hogy a különböző megjelenések, az öltözködés milyen „üzeneteket” hordoznak. Mi az, amit ebből a diákok tudatosan vállalnak, mik azok, amelyeket nem. Az óra lehetőséget biztosít annak feldolgozására is, hogy a különböző társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben. Itt nyílik lehetőség annak megvitatására is, hogy mi lehet a kapcsolat a megjelenés és az önértékelés között. Mi számít drognak – legális és illegális A középiskolában ezen az órán kerülnek szóba a „veszélyes anyagok”. A tényleges ismeretek fényében érdemes áttekinteni a drogok csoportosítását legális és illegális besorolás szerint. Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges „találkozási” formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok + filmek). Előfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban. Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat ezen az órán. Ajánlott segédanyag: videofilm „Mielőtt”. Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok Az előző óra folytatása. A téma feldolgozása annak a kérdésnek a tisztázásával bővülhet, hogy mire is „jó” a drog. Példák csoportosítása, például élménykeresés vagy lelki problémák enyhítése. Föltétlenül szükséges annak a kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvő alternatívák lehetnek? Kockázatok és veszélyek – a biztonság megőrzése 105

Ezen az órán a diákok késztetést kell, hogy kapjanak, hogy kritikusan, elemző módon tekintsék át, mi minden lehet az egészségre veszélyes, kockázatos dolog, továbbá, hogy mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget). Érdemes átgondolni a veszély és a biztonság relatív voltát (például életkortól függő változások). Változások és az egyensúly – összefoglalás Ezen az összefoglaló órán áttekinthetjük mindazokat a témaköröket, amelyekkel a tanév során foglalkoztunk. A megbeszélés tengelyébe a tanév kezdéskor már érintett problémát tanácsos állítani, azt, hogy az érintett diákok már nem gyerekek és még nem is felnőttek: állandó változásban vannak. Napi aktualitás lehet számukra az is, hogy hol, kinél, milyen intézménynél, szolgáltatásnál lelhetnek segítséget. Az is fontos kérdés, hogy valójában miben is segíthet a segítő. 10. évfolyam „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások Óracímek Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média A kilencedik évfolyam anyaga az „Egészséges életmódok és a serdülés” címet viselte, tulajdonképpen ez a gondolatmenet folytatódik, amikor arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a mai 16-17 éves kamaszoknak és vajon eleget tudnak-e tenni ezeknek. A társadalom és a család elvárásaival gyakran nincsenek összhangban a kortárscsoport által közvetített kívánalmak. A média által – sokszor igen erőszakosan sugallt – elvárások, amelyek elsősorban az áruk és szolgáltatások eladását szolgálják, nagyon erősen befolyásolják a kortársak által elvárt magatartást is. Nincs könnyű helyzetben az a serdülő, aki megpróbál az összes irányába ható elvárásnak megfelelni. Ez gyakorlatilag nem is lehetséges, ezért számos konfliktus keletkezhet, amelyek felboríthatják az amúgy is igen érzékeny egyensúlyt. Nagyon fontos szempont, hogy a gyerekek az őket ért hatásokat megfelelő módon tudják értelmezni és értékelni. A család hatása az életmódra A család, ahogy ezt a korábbiakban már többször is tárgyaltuk, ez az elsődleges szocializáció helyszíne, egyénenként eltérő, de ebben a korban gyengülő hatást gyakorol a serdülőkorú gyerekre. Természetesen a jól, demokratikus elvek alapján működő, kiszámítható elvárásokat közvetítő család hatása erősebb, de jó, ha a szülők, nagyszülők is figyelembe veszik a kortárscsoport és a média hatását. Jó, ha tudjuk: még a magát liberálisnak tartó család is – a gyermek szemében – gyakran konzervatív üzeneteket közvetít, amit a gyerekek 106

nehezebben fogadnak el. Ezen időszakban a család szerepe elsősorban az egyensúly megtartásában, a fékek beiktatásában, illetve a helyes értékelés elősegítésében fogalmazható meg. Ezen az órán a diákoknak lehetőségük nyílik annak mérlegelésére, hogy bizonyos életmódminták elutasítása vagy vállalása milyen mértékben saját átélt választásuk, illetőleg tiltakozás a család által kínált minták ellen. Kortársak hatása az életmódra I. A kortársak hatásának felértékelődése ezen életkorban még tovább fokozódik. A közös – jellemzően közösségi – élmények, a hasonló kulturális és fogyasztási szokások a média által „sulykolt” ideálok erősítik ezt a hatást. A kortárscsoportok erősen befolyásolják a gyerekek étkezési szokásait (gyors étkezdék mint a társasági élet központjai), a már kialakult kapcsolatrendszerüket (család, rokonok), valamint a veszélyeztető, illetőleg a veszélyes helyzet felméréséről kialakult elképzeléseiket (társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása). Ezen tényezők módszeres és átfogó tárgyalására biztosít lehetőséget ez az óra. Kortársak hatása az életmódra II. Tovább folytatva az előző órán megkezdett gondolatsort, vegyük szemügyre, hogyan befolyásolják a kortárscsoportok az egyes gyerekek alkoholhoz, dohányzáshoz, illetve drogokhoz kapcsolódó viszonyát. Az alkohol – mint a társadalmilag elismert egyik tudatállapotot befolyásoló szer – a felnőtté válás egyik állomását jelképezi. A kortárscsoportok nyomása gyakran irányul arra, hogy az a „felnőtt” és „bátor”, aki nem ijed meg néhány pohár szesztől. Mit üzen a média I. Ebben az életkorban – támaszkodva egyébként más tantárgyak, tantárgyi modulok tartalmára – bátran vállalkozhatunk arra, hogy általában vizsgáljuk a média viselkedésre gyakorolt hatását. Nem kicsinyített kommunikációs szakemberek képzését kívánja ez a néhány óra előmozdítani, de szükséges a lehetőségekhez mérten módszeres elemzés tárgyává tenni a különböző tematikájú üzeneteket, azok viszonyát mindennapi életünkhöz. Érdekes kísérletek ismertek például az érzékeléspszichológia területéről, amelyek meggyőzően demonstrálják az ún. szubliminális (küszöb alatti) ingerlés viselkedésbefolyásoló hatását. Mit üzen a média II. Az előző óra folytatása. Ez az alkalom jó lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos elemi befolyásolási technikákkal ismerkedjenek meg a diákok. A befolyásolás demonstratív példája Thomas Mann Mario és a varázsló című munkája, amely a középiskolában kötelező olvasmány. A kérdés tárgyalását előkészítheti ennek a műnek a tanulmányozása. Azt szeretnénk elérni, hogy a 107

diákok ezen befolyásolási technikák hatásmechanizmusával megismerkedve ébredjenek rá: viselkedésünk, vélekedéseink, vágyaink, választásaink sok esetben nem autonóm döntéseink eredményei. Gyakran kiszolgáltatottak vagyunk. Ez a kiszolgáltatottság mérséklődik, ha tudatára ébredünk annak, hogy milyen mechanizmusok révén hat, érvényesül a befolyásoló hatás. Társadalmi elvárások Milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a diákok szerint a mindennapokban.? Honnan tudjuk, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velünk szemben? Ki milyen módon hozza tudomásunkra, hogy minek a megtételét vagy meg nem tételét várja, reméli vagy kívánja tőlünk? Ezen az órán a problémakör felvetése, kibontása lenne a feladat. Különös hangsúlyt kellene fektetni a kommunikációra, a kommunikáció többszintűségére, a lehetséges félreértésekre, a szó és a gesztusok egymáshoz való viszonyára. Jóllehet, a kamaszok látszólag minden kérdésre tudják a választ, de valójában nagy belső bizonytalanságokat élnek át. Állandóan ott van, természetesen rejtett formában a kérdés: „Kire hallgassak, ki segít eligazítani, kitől kérhetek segítséget?” Társadalmi elvárások – devianciák Ezen az órán azzal foglalkoznak a diákok, hogy a társadalmi elvárások milyen formákban jelennek meg: hogyan fogalmazódnak meg az értékek, a normák. Mit jelentenek életükben a hagyományok, a törvények (BTK). Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? Fontos kérdés, hogy az aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, kit tekint normasértőnek. Milyen közvetlen következményei vannak az ilyen viselkedésnek? Érdemes bemutatni, eljátszani a konformitás jenségét demonstráló néhány jellegzetes kísérletet. (Ajánlott forrásmunka tanároknak: Aronson: A társas lény) Kölcsönhatások Az eddigi órák során javarészt elméletekkel, mások történeteivel ismerkedtek a diákok. A téma jobb megértése, átlátása érdekében ez alkalommal próbáljunk a saját átélés számára alkalmat teremteni. Azzal a kérdéssel foglalkoznak ugyanis a diákok ezen az órán, hogy a deviancia, a normasértés mennyiben tekinthető egyéni „teljesítménynek”, illetőleg a társas interakciók „termékének”. Játékot javaslunk: „Címkézés”. A mindössze 10 perces játék eredményeképpen kiderül: a homlokunkra ragasztott címke – még ha mi magunk nem is ismerjük annak tartalmát – a társak tevékeny együttműködése révén garantálja, hogy annak megfelelően fogunk viselkedni. A deviáns karrier nemcsak a deviáns cselekményt feltételezi, de a minősítés magunkévá tételét is. Meg akarok felelni? Az év utolsó ilyen tematikájú osztályfőnöki óráján az önértékelés és a társadalmi (csoportbeli) presztízs összefüggéseit vizsgálják a diákok a pedagógus 108

segítségével. Ismét a felelősség és a döntés problematikája kerül az érdeklődés homlokterébe. Két témakör említése szükséges: a párkapcsolatok (szexualitás) és az illegális drogok. Kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy ezen tematikák összefüggésében párban vagy kiscsoportokban bonyolítsanak le kockázathaszon elemzést a diákok. Fontos! – Nem az eredményekre kell hangsúlyt fektetni, hanem a folyamatra. 11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton? Óracímek A társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Gyakorlat A társadalmi együttélési szabályok kialakulása és fontossága jól demonstrálható az úgynevezett „Tao-Ceti” játékkal. A játék lényege, hogy 4–6 fős kiscsoportok egy megadott szabályrendszeren belül törekszenek konszenzusos döntést hozni, majd a kiscsoportok egyeztetik nézeteiket a szabályokról. A nagycsoport is konszenzust alakít ki. Cél: a szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és előítéletek tisztázása, szembeállítása, valamint annak bemutatása, hogy a társadalmi együttélés szabályai olykor nehéz, indulatokat is kiváltó egyezkedés eredményeként jönnek létre. (Forrásmunka: Delphoi örökösei) A társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szabály, szokás) Az óra során arra hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy mindennapi életünket – különböző eredetű – szokások és normák szabályozzák. A szokások kialakításában nagy szerepük van az egyes embereknek és kisebb közösségeiknek. A szokások alapvetően abban különböznek a normáktól, hogy az utóbbiak rendszerint írásbeli formát öltenek. Rávilágítunk az erkölcsi, a társadalmi és a jogi normák közötti különbségekre. Az egyes emberek és közösségeik – a kulturális, földrajzi, gazdasági és vallási környezettől erősen befolyásolt – nézeteit, megfogalmazott elvárásait foglalhatjuk össze az erkölcsi norma fogalmában. Az egyes csoportok által megfogalmazott normák – társadalmi elfogadottság esetén – a társadalmi norma rangjára emelkedhetnek. A jogi szabályok a modern társadalmakban írott formában jelennek meg. Társadalmi rendszerenként, történelmi koronként eltérő, hogy egy adott országban milyen testület vagy szervezet hozhat mindenkire kötelező szabályokat. Nem ritka, hogy egyes országokban például táplálkozási szokások a társadalmi (vallási) norma rangjára emelkedtek (az iszlám és a zsidó vallás uralta területeken például az alkohol vagy a sertéshús fogyasztásának tilalma).

109

Eltérés a szokásostól: táplálkozás Az előző óra már alapot nyújt arra, hogy a tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismerünk-e olyan táplálkozási szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A tanulókkal közösen összegyűjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-, gyümölcscukormentes táplálkozás) eltérő okokra vezethetők vissza. Korábban már volt szó például a vallási okról. Számos egyéb oka is lehet az eltérő táplálkozási szokásoknak, így betegség (lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozási szokásokat. (Filmajánlat – „Életben maradtak” című film.) Eltérés a szokásostól: Párkapcsolati minták Ezen az órán a tanulókkal közösen továbbgondoljuk, vajon a társadalmi elvárások mit fogalmaznak meg felénk a párkapcsolatok terén. Melyek azok a párkapcsolatok, amelyek megfelelnek az általános elvárásnak és melyek nem? Vajon van-e összefüggés a kulturális, erkölcsi és vallási környezet és a közvetített minták között? A legtöbb társadalomban a családi (férfi-nő) kapcsolatok az elfogadottak, mégis – különösen a 60-as években sokat lehetett hallani a nagyobb csoportok (kommunák) együttéléséről. Vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az együttélésnek ez a formája? Napjainkban igen gyakori a párok házasság nélküli tartós együttélése. Milyen lényeges különbségek fedezhetők fel a házasság és a tartós együttélés között? Eltérés a szokásostól a szexualitás mindennapjai A korábbi órán áttekintettük a párkapcsolatokat, amelyeknek az alapja – jó esetben – a tartós érzelmi kapcsolat. Az ezen az alapon kialakult harmonikus szexuális kapcsolat megalapozhatja az életre szóló monogám házasságokat, amelyekben a születendő gyermekek biztos családi háttér mellett növekedhetnek. Az általánostól eltérő, szokatlan szexuális szokások (homoszexualitás, gyakori párváltás stb.) általában a társadalom elítélését vonják maguk után. Vizsgáljuk meg közösen: vajon ezek a kérdések az egyes egyének magánügyei vagy éppen ellenkezőleg a közösségre tartoznak? Eltérés a normáktól: alkohol és drog I. Az emberiség ősidők óta használ olyan szereket, amelyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott tudatállapotot idézzenek elő. Ezek a hagyományosan és elsősorban fájdalomcsillapításra használt szerek (ópiumszármazékok) az idők folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha az óra során bemutatjuk, hogy Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az 110

emberek a megváltozott tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentők, szintetikus szerek) a világ országaiban általában tiltottak, de ismerünk olyan társadalmat is, amelyik legalizálta egyes szerek (marihuána) forgalmát. Ezen és a következő órán javasoljuk, tekintsék át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyék számba az egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha kitérnek a drogfogyasztásnak a párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függőség következményeire. Arányban állnak-e az esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen következményekkel? Elfogulatlan, nyílt beszélgetést lenne szerencsés kezdeményezni a diákokkal, melynek során bátran vállalhatják saját tényleges álláspontjukat, ugyanakkor bátoríthatjuk őket a mérlegelésre. Eltérés a normáktól: alkohol és drog II. Az érzelmi, szellemi és testi biztonság megőrzése az egészséges kiegyensúlyozott élet fontos összetevője. Hasznos lehet, ha a gyerekek különbséget tudnak tenni a veszély és a veszélyes fogalompár jelentése között. Hasznos, ha áttekintik, hogy milyen szituációk adódnak a mindennapokban, amelyek magukban rejtik a veszélyt. Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy felismerjük és elkerüljük ezeket a szituációkat. Milyen szerepe lehet a csoportnyomásnak a rizikó vállalásában? Mi a szerepe az önismeretnek, a felelősségérzetnek? Mi szükséges ahhoz, hogy a helyes döntést hozzuk meg? E területen is eredményesebb a baj megelőzése, amit egy mondatban úgy fogalmazhatunk meg: „Maradj a napos oldalon!”. Következmények: deviáns karrierek Ezen az órán ismét egy korábban érintett témával foglalkozunk: a személyiség részét képező, belsővé váló minősítés jelentőségével a „deviáns karrier” szempontjából. A téma feldolgozását segíti, ha valamilyen szépirodalmi alkotáson vagy filmen keresztül követhetik, érthetik meg a diákok, hogy a minősítés, a csoportba sorolás egy idő után önálló életet kezd élni, öntudatlanul is elvárásokat igazolunk. A pedagógus munkáját segíti, ha megismerkedik az „önbeteljesítő jóslat – Pygmalion effektus” hatásmechanizmusával. A diákok saját élményszerzését nagyban segítheti, ha a témakör feldolgozása során szerep-, szituációs játékokat veszünk igénybe. Fontos annak az összefüggésnek az átlátása, melynek révén élő kapcsolat teremtődik a mindennapok és a távolabbi jövő várható vagy elkerülhetetlennek látszó eseményei között.

111

Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás Számos kutatást ismerünk, amely arról tájékoztat, hogy a pályaválasztási döntések olykor elhamarkodottan, saját tényleges késztetéseink és lehetőségeink valódi ismerete nélkül születik meg. A középiskola 11. évfolyamában a pályaválasztás kérdése megkerülhetetlenné válik. Mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, milyenek is vagyunk valójában, mi érdekel, mi köt le, mit szeretnénk csinálni? Ezeket a kérdéseket szükséges áttekinteni. Különösen szerencsés lenne újra kézbe venni a 8. évfolyamban írott kis fogalmazást: „Életem 10 év múlva”. Vajon hogyan látták a diákok akkor a jövőjüket, és hogyan látják 3 év elmúltával. Ez az összehasonlítás kiváló alkalom lenne annak megszemlélésére, hogy milyen változékony is az ember, holott úgy képzeljük, hogy következetesek vagyunk, lényegi kérdésekben nem változunk. Az óra legfontosabb mondanivalója, hogy a jó pályaválasztási döntések elsősorban az önismereten múlnak, továbbá, hogy a sikeresség egyik leglényegesebb összetevője a jó illeszkedés: a személy és a pálya kínálta lehetőségek összefüggésében. „Maradj a napos oldalon!” A 7. órán az illegális kábítószerekkel kapcsolatban már megfogalmaztuk az üzenetet, hogy a veszélyekkel szembeni legnagyobb védettséget az jelenti, ha mindig a napos oldalon járunk. Ez a tétel azonban nem korlátozódik az említett problémakörre. Ezen az összefoglaló, áttekintő órán arra kérjük a diákokat, hogy vizsgálják meg: jelenlegi életviszonyaik között mit jelent a „napos oldalon lét”, milyen eltérülések lehetnek, látják-e, hogy ezekből mi következhet hosszú távon saját személyes életükre nézvést, és mi történhet szeretteikkel, a hozzájuk kapcsolódó különböző személyekkel. Milyen típusú felelősséget kell és lehet vállalni? Ezek a vállalások mit jelentenek a mindennapokban? 12. évfolyam Felelősség a közösségért Óracímek A felnőtté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás Ebben az évben az osztályfőnöki órák egészségvédelmi témáit a felelősség a közösségért gondolat hatja át. Az egészséges életmód összetevőit most a növekedés és a felnőtté válás szemszögéből tekintjük át. Ez az aspektus lehetőséget biztosít arra, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a végzős gyerekek előtt álló nehéz élethelyzetekben segítséget nyújtsunk. A felnőtté válás folyamatát – leegyszerűsítve – úgy is áttekinthetjük, mint a döntési kompetencia változásának menetét. A tanulók egyre több élethelyzetben hoznak olyan saját döntést, amely alapvetően befolyásolhatja jövőbeni életüket, egészségüket. Egyre önállóbban határoznak életmódjukról, kapcsolataikról, a környezethez 112

való viszonyukról. Ezen időszak talán legfontosabb döntése a pályaválasztás. E döntés során nemcsak önmagukról kell reális képpel rendelkezniük, hanem azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetük milyen képet alakított ki róluk. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és jártasságokkal, amelyek megkönnyítik azt, hogy elfogadják más döntéseit, még akkor is, ha az a személyüket érintik. Döntések, döntések! Ezen az órán a döntések meghozatalához vezető útról, a döntési technikák, a döntéseket befolyásoló tényezők feltérképezését javasoljuk. A döntés – sokszor mondják – egy pillanat műve, de sokszor gyötrelmes és nehéz folyamat előzi meg. Gyűjtsenek össze a diákok olyan helyzeteket, amelyekben az elmúlt egy hónap alatt dönteniük kellett. Válasszanak ki a gyerekek által vázolt szituációkból néhány jellemzőt. A szituációk közös kiválasztását követően gondolkodjanak azon, vajon milyen szakaszai lehetnek a döntési folyamatnak. Mit kell mérlegelni, milyen információk szükségesek, milyen hatásai lehetnek a döntésnek, meg kell-e vizsgálni a másokra gyakorolt hatást, mi van, ha másként döntünk, mi van ha esetleg nem döntünk? A folyamat modellezését követően, gondolkodjanak el azon, vajon milyen mód adódik a döntések értékelésére. Mindvégig tartsák szem előtt, hogy csak a reális döntéseknek van esélyük. Döntések életmódomban: kapcsolatok Döntéseink jelentős része összefüggésben van életmódunkkal, ezen belül is kapcsolatainkkal. Próbáljanak olyan döntéseket találni a tanulók életében, amikor döntéseik befolyásolták kapcsolataikat. Biztosan találnak olyan helyzetet, amikor barátságok születéséről vagy éppen megszakadásáról hoztak örömteli vagy éppen fájdalmas döntést. Vajon hogyan befolyásolják ezen kapcsolati döntések az egyes emberek életmódját? Milyen hatásokkal kell számolni? Milyen szerepe lehet az önismeretnek és mások ismeretének? Fel lehet-e készülni a kudarc elviselésére? Milyen szerepe van a kapcsolatokban a hiteles kommunikációnak? Szögezzük le: a kapcsolatokat érintő döntések mindegyike érinteni fogja testi-lelki egyensúlyunkat. Ha felborul az egyensúly, célunk az lehet, hogy mindent megtegyünk a helyreállítása érdekében. Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné A következő órán arra keressük a választ, hogy az egészséges életvitel három fontos területén milyen személyes kompetenciákkal rendelkeznek a tanulók. Kérjük meg a diákokat, próbáljanak meg visszaemlékezni arra, mikortól rendelkeznek önálló döntési jogkörrel a táplálkozás, a mozgás és a személyes higiéné területén. Melyik terülten és mikor nyerték el szuverenitásukat. Gondolkodjanak el azon, hogy ők, ha gyermekeik lesznek, ugyanezen területeken mikor engedik át a döntést. Miért akkor? Szerintük milyen 113

képességek szükségesek ahhoz, hogy az ember maga döntsön saját ügyeiben? Mit szólnának ahhoz, ha mondjuk, gyermekük tízéves korában bejelentené, hogy többet nem eszik húst? A címben jelzett területeken meghozott döntések vajon rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolják az egyének egészségét? Mi lehet a rossz döntés következménye? A döntések hatása: rövid távon – hosszú távon Ezen az órán azt tekintsék át, hogy az egyes döntések milyen távon „fejtik ki” hatásukat. Minden döntésnek vagy éppen a döntés hiányának következményei vannak. Ezen következmények egy része azonnal vagy rövidtávon érzékelhető lesz, de egyes – esetleg nem várt – eredmény csak hosszabb távon ismerhető fel. Vajon van-e lehetőség arra, hogy mai döntésünk hosszú távú eredményét megismerhessük? Milyen módszerek állhatnak rendelkezésünkre? Képzeljenek el egy mindennapi döntést és vizsgálják meg, melyek a rövid távú, ma is jól látható következményei, majd próbálják felmérni a közép és hosszú távú következményeket. Milyen információkra van szükségünk a jövőbeni következmények felmérésére? Hogyan képzelem el a családom? Kérjük meg a diákokat, hogy gondolják végig, hogyan képzelik el életüket 1015 év múlva. Most elsősorban azt gondolják végig, hogy milyen családot szeretnének. Vajon milyen elvek mentén fogják gyerekeiket nevelni? Hogy látják most, mennyire alkalmazzák majd a saját szüleiktől megismert nevelési elveket? Van-e olyan mondat („Amíg az én kenyeremet eszed…”), amelyet gyakran halottak szüleiktől, és ők nem akarják majd ugyanezt gyermeküknek mondani? Mi az, amit ma úgy látnak, hogy fontos lesz 10-15 év múlva a családi élet és a gyerekek nevelése szempontjából. Gondolják azt végig, hogy napjainkban a szemünk előtt lejátszódó információs forradalom mennyire lesz hatással a családra, a kapcsolatokra, a gyerekek nevelésére. Milyen szerepe van a tradíciónak az elsődleges szocializációban? Hogyan képzelem a munkám? Folytassák az előretekintést, és most azzal a gondolattal játsszanak el, hogy hogyan képzelik a tanulók önmagukat 10-15 év múlva a munka világában. Kinek milyen tervei vannak? Vajon ma tehetnek-e azért, hogy jövőbeni terveik valóra váljanak? Gondolják végig, milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, a családi élet, illetve a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából. Hogyan lehet kezelni a munkahelyi kudarcokat? Szét lehet-e választani a magán- és a munkahelyi problémákat? Képzeljék el azt a helyzetet, ha valamilyen ok miatt nem válhat valóra elképzelésük. Milyen hatással lesz ez életmódjukra, családi életükre?

114

Közösségért érzett felelősség: a környezet Ezen az órán folytatódik a jövőbe tekintő leltárkészítés. A beszélgetés elsősorban a manapság szinte mindenkit foglalkoztató környezeti problémák köré szerveződjön. A diákok már nagyon sok mindent tudnak fizikából, biológiából és kémiából a környezeti problémák okairól. Ezen tudás fényében vizsgálják meg, hogy milyen konzekvenciákat, következményeket ismernek fel, amelyek befolyásolják saját életük alakulását. Az irányított beszélgetés során azt tekintsék át, hogy egy mai cselekedet milyen következményekkel járhat a tágabb környezetre nézve. Egészséges életmódok és az életminőség A tanév utolsó órái. Egészséges életmódok társadalmi csoportonként az életpálya függvényében. Az életminőség összetevői, (munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb.). Ezek elérésének lehetőségét mennyiben határozzák meg az objektív körülmények és mennyire az egyéni akarat és energia befektetés? Hogyan és meddig terjedhetnek célkitűzéseink a korlátozott lehetőségek között? Vannak reális és teljesíthetetlen vágyak. Kérdés, hogy ezzel miképpen tudunk megbirkózni mindennapjainkban? Méltán felvetődhet a kérdés, hogy ki elégedettebb a sorsával – az örökké elégedetlen, új célokat kitűző, vagy a sorsával kiegyező ember? Helyem a világban Helyem a világban – helyem a jövőben. Adják, vagy kivívom a helyem a világban – megszerzem vagy kialakítom azt. Mi az értékesebb? Mit jelent a mindennapok szempontjából az önmegvalósítás (egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése) vagy szükségességünk visszaigazolása másoktól? Győzelem vagy legyőzés? Harc és együttműködés a pozíciószerzés folyamatában. A vesztes-vesztes (nulla összegű) játszmák cserélhetők-e kettős nyereséggel járó együttműködésre? Vajon milyen személyes kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy megfelelő egyensúlyra találjunk az érdekérvényesítés, illetőleg az érdekegyeztetés vonatkozásában? Az óra folyamán kapjon lehetőséget mindkét nézet, de komolyan mérlegeljék azt a szempontot is, hogy valóban lehet-e elégedett, „boldog” az, az ember, aki a társai ellenében kíván érvényesülni?

115

III. HELYI TANTERV Iskolánk középtávon is változatlanul folytatja a már kialakult képzési struktúráját. 2001. szeptembertől 9.,11., 13. évfolyamára vesz fel jelentkezőket. A 9-10. évfolyamon a kerettanterv szerinti négy szakmacsoportban a szakképzésre felkészítő alapképzést végez közismereti tárgyakból, mellette minimális óraszámban szakmacsoportos pályaorientációs szakmai órákat tart. A 2003-as tanévtől bevezettük a szakiskolai képzést 9-10. évfolyamon is. A lemaradók itt lehetőséget kapnak a felzárkózásra és az azt követő szakképzésre. Ennek megfelelően módosítottuk az óraterveinket is 2003-ban. A 2004/2005-ös tanévtől beindítottuk a nyelvi előkészítő osztályunkat. A nyelvi irányultság megfelel az általunk tanított nyelveknek.(angol, német) A hagyományos felvételi eljárással párhuzamosan tovább folytatjuk az érettségizettek szakmai képzését a 13-14. évfolyamon iskolai rendszerben. A választható OKJ képzések a 2008/2009-es tanévtől kibővülnek két új szakmacsoport (kereskedelem - marketing, ügyvitel) a CSEPEL-TISZK megalakulása miatt. 2006 szeptembertől a gépész és elektronika-elektrotechnika szakmacsoportban szakmai gyakorlati oktatás kezdődött a szakképzés megerősítésére. A tantárgyakat és tanítási órák számát a mellékelt óraterv tartalmazza. A kerettantervi rendelet alapján készült óraterveinkben, tantervi és vizsgakövetelményeinkben egyértelműen azonosítható a NAT által követett és indokolt szaktudományi és tantárgyi, pedagógiai műveltségkép. A középiskolai (9-12. évfolyam) oktatáshoz használatos tankönyveket mindig az adott szakos munkaközösségek választják ki. Az elsődleges szempont, hogy a tankönyv tartalma megegyezzen az adott évfolyamra elő-írt követelményrendszerrel. Fontos, hogy a tankönyv könnyen tanulható, megérthető legyen, valamint ára közepes vagy olcsóbb tankönyvek közé tartozzon. Elvárásunk a szakmai munkaközösségektől, hogy egy-egy évfolyamon azonos szakmacsoporton belül azonos tankönyvet használjanak. A kerettantervek tartalmazzák az alkalmazott tankönyveket. 118

III.1. Iskolánk óratervei III.1.1. Szakiskolai óraterv III.1.1.1. Érvényes: a 2008/2009 tanévtől Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Pályaorientáció Informatika Szakmai alapozó elmélet Szakmai gyakorlat Heti kötelező óraszám a törvény alapján:

Óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 3 3 2 2 3 3 3 3 1 1 0,5 0,5 1 1 2,5 2,5 3 2 2 1,5 0,5 1 1 1 1 4 6 27,5 27,5

Nem kötelező órakeret Ktv. 52§ Szakmai alapozó elmélet Szakmai gyakorlat Rajz és vizuális kultúra Földrajz Testnevelés és sport

1 2 0,5 0,5 0,5

1 0,5 0,5 0,5

Nem kötelező óraszám:

4,5

2,5

119

III.1.2. Az előrehozott szakképzés óraterve III.1.2.1. Érvlényes a 2010/2011 –es tanévtől Kompetenciaterületek

Idegennyelvi* Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem-szociálisállampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Összesen

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11.(1.félév) Összesen 108 108 36 36 18 90 72

72

18

162

72 72 72 36 72 540

36 36 36 72 72 360

36

144 108 108 126 162 1008

18 18 108

Az tanítási órák heti időkerete 35 óra, a választható tanórai foglalkozások időkerete is a szakképzési évfolyamra szabottan alakul, ami 1,75 óra. A gyakorlati képzés a 9. évfolyamon csak iskolai tanműhelyben szervezhető. III.1.3. Szakközépiskolai óratervek III.1.3.1.Nyelvi előkészítő osztály óraterve, érvényes: a 2004/2005 tanévtől Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Informatika Heti kötelező óraszám a törvény alapján:

Nem kötelező órakeret Ktv. 52§ Informatika Testnevelés és sport

120

0. évfolyam 4 2 12 3 0,5 2 4 27,5

2 1

III.1.4. Egységes szakközépiskolai óraterv III.1.4.1. Érvényes: a 2006/2007 tanévtől, kifutó rendszerben a 2010/2011-es tanévig Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Fizika Közg. sz.cs. Földünk és környezetünk Közg. Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Elméleti gazdaságtan /közg. sz.cs./ Üzleti gazdaságtan /közg. sz.cs./ Szakmai gyakorlat Szabadon tervezhető: Tanulás segítése, életvitel ismeretek Heti kötelező óraszám a törvény alapján: Nem kötelező órakeret Ktv. 52.§ Szakmai gyakorlat Matematika Történelem Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret és etika Informatika (gépész-elektro.-közgazd. szakm.csop) Médiaismeret (informatika szakmacsoport) Nem kötelező órakeret Ktv. 48.§ Testnevelés és sport

9. évf. 4 2 3 3 1 1 2 3 3 2 1 5 (2) 3

Óraszámok 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 2 2 2 1 1 3 3 3 3 4 4 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 2 2

3 2 1 5 -

2 8 4 4

2 8 4 4

0,5 27,5

0,5 27,5

Em. é. 2 30

Em. é. 2 30

1 1 1 1 -

1 1 1 -

1 2

1 2

2

2

-

-

1

1

121

III.1.4.2. Érvényes: felfutó rendszerben a 2008/2009 tanévtől Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, alapozó oktatás Szakmai gyakorlat Szabadon tervezhető: Testnevelés és sport Heti kötelező óraszám a törvény alapján: Nem kötelező órakeret Ktv. 52.§ Szakmai orientáció, alapozó oktatás Matematika Történelem Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret és etika Informatika (gépész-elektromos-közgazdasági szakmacsoport) Médiaismeret (informatika szakmacsoport) Testnevelés és sport

9. évf. 4 2 3 3 1 1 2,5 3 2 1 5 3

Óraszámok 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 2 2 2 1 1 3 3 3 3 4 4 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2 2 2 3 1 5

2 8

2 8

27,5

27,5

0,5 30

0,5 30

1 1 1 1 -

1 1 1 1 -

2 1 1

2 1 1

1 0,5

0,5

1 -

-

III.2. Tantárgyi tantervek Kötelező tantárgyak Iskolánk a szakközépiskolai kerettantervnek megfelelően az alábbi tantárgyakat tanítja kötelező óraszámban: Magyar nyelv- és irodalom * Történelem és társadalmi ismeretek * Társadalomismeret és etika 122

Idegen nyelv * Matematika * Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz (Földünk és környezetünk) Biológia - egészségtan Kémia Informatika Szakmai orientáció, alapozó oktatás, (Szakmacsoportos alapozó oktatás) Szakmai gyakorlat A nem kötelező órakeret terhére tervezett tantárgyak: Médiaismeret Informatika Matematika Történelem és társadalmi ismerete Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Testnevelés és sport Társadalomismeret és etika Szakmai orientáció, alapozó oktatás Szakmai gyakorlat A *-gal jelölt tantárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni A felsorolt tantárgyak tanulása a nevelőtestület döntése alapján kötelező. Iskolánk a szabadon tervezhető órakeret terhére szükség szerint felzárkóztató, vagy emelt szintű érettségire felkészítő oktatást szervez, amely mindenki számára kötelező. Választható tantárgyak: Választhatóak elsősorban azok a tantárgyak, amelyek a szakmacsoportos képzésből adódóan a későbbiekben szakirányt határoznak meg. Ezekből szakmacsoportnak megfelelő szakirány szerint szintén érettségi vizsgát lehet tenni. A tantárgyak: Gépipari alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) Elektronikai alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) Informatika alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) Közgazdasági alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) 123

Közismereti tantervek A közismeretei tanterveinket az Intézményi Tantervtárunk tartalmazza. A szakmacsoportokban tanult szakmai alapozó ismeretek tantárgy a szakirányú szakmai képzési programokba: szakiskolában 75%-os tartalommal, szakközépiskolában 50%-os tartalommal beszámítható. A 2009/20010-es tanévtől a 9. évfolyamosok számára felmenő rendszerben, az egységes fenntartói ajánlás alapján készült szakmai alapozó ismeretek tananyaga beszámítható a szakképzésbe. A tantárgyak beszámítását kérelem alapján az iskola igazgatója engedélyezi. Szakmai tantervek A szakmai tanterveinket az Intézményi Tantervtárunk tartalmazza. A szakmacsoportokban tanult szakmai alapozó ismeretek tantárgy a szakirányú szakmai képzési programokba: szakiskolában 75%-os tartalommal, szakközépiskolában 50%-os tartalommal beszámítható. A 2009/20010-es tanévtől a 9. évfolyamosok számára felmenő rendszerben, az egységes fenntartói ajánlás alapján készült szakmai alapozó ismeretek tananyaga beszámítható a szakképzésbe. A szakképzésbe jelentkezők akkor is kérhetik a beszámítást, ha más intézményből jelentkeznek, és a korábbi iskola az egységes óraterv szerinti tanterv alapján tanította a szakmai alapozó tárgyat. A tantárgyak beszámítását kérelem alapján az iskola igazgatója engedélyezi.

III.3. Kollégiumi foglalkozások kerettanterve Témakörök Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

124

Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság *

9. 4 3

10. 3 3

11. 3 4

12.

13-

3

2

3

3

2

4

5

2 4 3 3 22 óra

2 4 3 4 22 óra

2 4 3 4 22 óra

2 5 3 3 20 óra

3 5 2 3 20 óra

* A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

125

III.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei Megjegyzés: Az emeltszintű érettségi vizsga témaköreit központilag adják meg III.4.1. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.1.1. A magyar irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. 126

A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 127

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. III.4.1.2. A magyar nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Kommunikációs funkciók és közlésmódok Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). 128

Személyközi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Nyelvművelés A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete. Kisebbségi nyelvhasználat A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvűség A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 129

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. Mondattan A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. 130

A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg és a kommunikáció A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg szerkezete és jelentése A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 131

A szöveg szóban és írásban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. 132

Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Állandósult nyelvi formák Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). Nyelvi-stilisztikai változatok A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. Stíluseszközök A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése.

133

A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján. III.4.2. Matematika középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.2.1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Halmazműveletek Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Számosság, részhalmazok Véges halmazok elemeinek száma.

134

Matematikai logika Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Kombinatorika Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. III.4.2.2. Számelmélet, algebra Alapműveletek Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. 135

Oszthatóság Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Számrendszerek Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Racionális és irracionális számok Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. -e. Valós számok Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az n√a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Betűkifejezések Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Nevezetes azonosságok Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2; (a - b) 2; (a + b) 3; (a - b) 3; a2 - b2; a3 - b3;

136

Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Arányosság Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Egyenletek, rendszerek

egyenletrendszerek,

egyenlőtlenségek,

egyenlőtlenség-

Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Magasabb fokú egyenletek Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Négyzetgyökös egyenletek Tudjon √ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani. 137

Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Tudjon |ax + b| = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint |ax + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Exponenciális és logaritmikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Trigonometrikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. Középértékek, egyenlőtlenségek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk. III.4.2.3. Függvények, az analízis elemei A függvény A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet) Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Egyváltozós valós függvények Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: 138

x → ax + b; x → x2; x → x3; x → ax2 + bx + c; x → √x; x →|x|; x → a/x; x → sin x; x → cos x; x → tg x; x → ax; x → log a x. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [(x) + c; (x + c); c · (x); (xc)] A függvények jellemzése Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. Sorozatok Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Számtani és mértani soroztok Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. III.4.2.4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Térelemek Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat.

139

A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Síkban Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Térben Hasonlósági transzformációk Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. Egyéb transzformációk Merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Síkbeli alakzatok Háromszögek Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. 140

Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Négyszögek Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban.

deltoid)

és

Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Sokszögek Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. Kör A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. Térbeli alakzatok Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Vektorok síkban és térben Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:  vektor fogalma, abszolútértéke, 141

   

nullvektor, ellentett vektor, vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, vektor felbontása összetevőkre.

Skaláris szorzat definíciója; tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:0  vektor koordinátái,  a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái,  vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái,  skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Trigonometria Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. Koordinátageometria Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Pontok, vektorok Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Egyenes Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának koordinátageometriai feltételeit. 142

és

merőlegességének

Elemi háromszögés négyszög-geometriai koordinátageometriai eszközökkel.

feladatok

megoldása

Kör Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. Kerület, terület Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t= a · ma/2; t = ab sin γ/2. Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Felszín, térfogat Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. III.4.2.5. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. 143

Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat:  aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép),  medián (rendezett minta közepe),  módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat segítségével.

összehasónlítani

a

tanult

statisztikai

mutatók

A valószínűség-számítás elemei Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás. III.4.3. Történelem középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.3.1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulás A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többisten-hit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. 144

A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. III.4.3.2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Az iszlám vallás kialakulása civilizációformáló szerepe.

és

főbb

tanításai.

A

világvallások

A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 4.3.2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. III.4.3.3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján.

145

A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. III.4.3.4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. III.4.3.5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

146

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. III.4.3.6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján. III.4.3.7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 147

A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. III.4.3.8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A második világháború előzményei jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. 148

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-KözépEurópában. III.4.3.9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). III.4.3.10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok.

149

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma szabadságjogok, függetlenség

és

következményei

(pl.

államforma,

III.4.3.11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). III.4.3.12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 150

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. III.4.4. Szakmai informatikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.4.1.Hardver alapismeretek A számítógépek felépítése Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak. (Pl. analóg.) Funkcionális egységek Ismerje az alapvető hardverelemek feladatait és legfontosabb tulajdonságait. [Ház, tápegység, alaplap (processzor, memória, buszrendszer, integrált szolgáltatások), háttértárak, optikai meghajtók, videovezérlő (videokártya), audiovezérlő (hangkártya), hálózati csatoló (NIC), modem, monitor, nyomtatók, digitalizáló eszközök] Ismerje és tudja felsorolni egy minimális számítógépes konfiguráció összeállításához szükséges eszközöket, szerszámokat, szabályokat. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközöket. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközök előnyös és hátrányos tulajdonságait. III.4.4.2. Szoftver alapismeretek A rendszer előkészítése Ismerje a partíciók jelentőségét, fajtáit és kialakításuk módját. Ismerje a formázás szerepét és fajtáit. Ismerje a tanult operációs rendszer fájlrendszerének legfontosabb jellemzőit. Programok telepítése Ismerje a szoftverfogalmát és fajtáit. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Ismerje az adatvédelmi törvények előírásait.

151

Értse a szoftverek felhasználói jogosultság szerinti csoportosítását és jellemzését (freeware, shareware, kereskedelmi). Ismerje a korszerű telepítő programok jellemzőit. Értse egy szoftver utómunkálatok).

telepítésének

menetét

(előkészítés,

végrehajtás,

Operációs rendszer használata Alkalmazza a használt operációs rendszerben az alapvető katalóguskezelési műveleteket. (Könyvtárszerkezet kialakítás, másolás, átnevezés, törlés, tulajdonságok módosítása.) Ismerje az adott operációs rendszer memóriakezelésének alapjait. (Működési feltételek.) Értse az adott operációs rendszer betöltési folyamatát. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Alkalmazza a munkafelület módosítási lehetőségeit (dátum, idő, hangerő, elhelyezés stb.). Alkalmazza az operációs rendszer területi beállításait (pénznem, számforma, dátumforma stb.). Alkalmazza a grafikus felület testreszabását (képernyővédő, felbontás, megjelenítési stílus stb.). Ismerje az elvégzendő műveleteket, amelyek a tanult operációs rendszer meghibásodásakor a hiba elhárításához szükségesek. Állományok kezelése Alkalmazza a katalógusok és az állományok jellemzőit (attribútumok). Alkalmazza az állománykezelő parancsokat. Alkalmazza az lehetőségeit.

állományok

különböző

ismérvek

szerinti

keresésének

Segédprogramok használata Értse a tömörítés lényegét. Értse a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések sajátosságait. Ismerje a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések alkalmazási területeit. Értse az archiválás és adatvédelem szükségességét és megoldási módjait. Értse az archiválás és a frissítő archiválás közötti különbségeket. 152

Elemezze a lemezkarbantartások szükségességét és megoldási módjait. Értse a lemezkarbantartás rendszerességét és szükségességét. Értse a vírusok leggyakoribb támadási módjait. Alkalmazza a vírusok elleni védekezések lehetőségeit. III.4.4.3. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő használata Alkalmazzon egy szövegszerkesztőt. Alkalmazza a karakter, bekezdés és oldalformázásokat, valamint a tabulátor beállításokat. Alkalmazza a szövegbe különböző objektumok csatolását, vagy beillesztését. Alkalmazza az élőfejet, élőlábat, és a tartalomjegyzék generálást. Alkalmazza a helyesírás ellenőrzőt, automatikus elválasztást. Alkalmazza az oldal, szakasz tulajdonságainak beállítását.

és

hasáb

szövegelemek

különböző

Alkalmazza a körlevél szolgáltatást különböző forrásból származó adatok és törzsdokumentumok felhasználásával. Grafikai kiegészítő ismeretek Értse a vektoros és a pixeles grafikák jellemzőit. Alkalmazza a grafikák szövegbe illesztését. Ismerjen alapvető kép-manipulációs eljárásokat. (Forgatás, nagyítás, kicsinyítés, kivágás, fényerő, kontraszt módosítás.) III.4.4.4. Táblázatkezelés Táblázatkezelő program kezelése Ismerje a különböző adattípusokat; az adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cellahivatkozások különböző lehetőségeit. Alkalmazza egyszerű gyakorlati hivatkozásokat, függvényeket.

feladatok

kapcsán

a

konstansokat,

Ismerje a célérték keresést. Ismerje a kimutatás készítést. Ismerje a szűrők használatát (autoszűrő, irányított szűrő). Alkalmazza az elkészült táblázatokon a formázási előírásokat. 153

Alkalmazza az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázásokat (tájolás, margó). Értse összetett diagramok készítését és nyomtatását. III.4.4.5. Informatikai alapismeretek Számábrázolás, számrendszerek Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket. Ismerje az aritmetikai számrendszerben.

és

logikai

műveletek

végrehajtását

kettes

Ismerje a fix- és lebegőpontos ábrázolás sajátosságait. Kódolás Ismerje a kód, kódolás fogalmát. Ismerje a binárisan kódolt decimális számábrázolást. Ismerjen különböző kódolási módszereket. Ismerje a hibafelismerő és a hibajavító kódolást. III.4.4.6. Hálózati ismeretek Hálózati alapok Ismerje a lokális hálózatok építőelemeit, és legfontosabb tulajdonságaikat (szerver, munkaállomás, NIC, repeater, HUB, switch). Ismerje a leggyakrabban használt fizikai közegeket, tulajdonságaikat (koaxiális, UTP, optikai kábelek). (A rendelkezésre álló eszközök közül történő kiválasztással.) Ismerje a topológia, a protokoll, a hálózati struktúra és architektúra, a sávszélesség fogalmát. Ismerje a helyi hálózatok topológiájának legfontosabb megvalósítási módjait (csillag, gyűrű, sín). Ismerje a legfontosabb LAN hálózati szabványok konkrét megvalósításait. Ismerjen fel egy IP címzést. Ismerje a jelismétlő, a HUB és a kapcsoló eszközök funkcióját. Ismerje a modemes kapcsolat megvalósítását. Ismerje a tanult hálózati környezetben a kliens oldali operációs rendszer beállítását, konfigurálását. Ismerje a kliens oldali operációs rendszer komponenseinek a frissítését, a javító csomagok installálását. 154

Ismerje az OSI és a TCP/IP modellek alap összefüggéseit (rétegek és feladatok részletezés nélkül.) Bejelentkezési környezet Ismerje a hálózati felhasználók rendszerét. Ismerje a felhasználói profilokat. Ismerje saját hálózati környezetében a felhasználói adatbázis jellemzőit. Ismerje a felhasználói profil kialakításának fontosabb elemeit, eszközeit a saját környezetben. Ismerje a megfelelő felhasználói jelszó megválasztását. Hálózati operációs rendszer használata Ismerje a biztonsági hierarchiát (azonosító, jelszó, jogosultságok). Ismerje a hálózati tárolás sajátosságait. (Hálózati meghajtók megosztott használata jogokkal.) Ismerje a jogok, a jogosultsági szintek, az öröklődés és az effektív jog fogalmakat. Ismerje a nyomtatási sor fogalmát és használatát. Ismerje a hálózatban attribútumait.

használt

adatállományok,

mappák

legfontosabb

Kommunikáció a hálózaton Ismerje részletesen a hálózati levelezés lehetőségeit (több személynek küldés, fájlok csatolása, idézetek a válaszban, címjegyzék stb.). Ismerje a levelezés veszélyeit (vírusos, túlságosan nagy, kéretlen stb. levelek). Ismerje a weblap jellemzőit. III.4.4.7. Programozási alapismeretek A feladatmegoldás lépései, módszerei Ismerje a hagyományos programozás lépéseit. (Feladat meghatározása; Specifikációk, változók és típusok, a kiinduló és a végső állapot rögzítése; algoritmus készítése és rögzítése valamilyen módszerrel; kódolás; tesztelés, hibakeresés javítás; hatékonyság vizsgálat; dokumentálás.) Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát. Ismerje a strukturált programozás alapelveit. 155

Algoritmusok Ismerjen az algoritmus-leíró eszközöket (mondatszerű leírás, folyamatábra, struktogram). Értse programok tervezéséhez az algoritmus-leíró eszközök használatát. Ismerje a rekurzió fogalmát. A programkészítés környezete Ismerje a programkönyvtárak szerepét. Programnyelv ismerete Ismerje a programkód és programnyelv fogalmát. Ismerje a kódolás és a forrásprogram fogalmát. Ismerje a programnyelvek generációit, típusait. Alkalmazza az alapvető programszerkezeteket a tanult programozási nyelven (szekvencia, elágazás, ciklus). Ismerje az utasítás, az adatok, a függvények, az eljárások fogalmát, célját a tanult programnyelvi környezetben. Alkalmazza az elemi adattípusokat (egész számok típusa, valós számok, logikai adattípus, karaktertípus, mutató típus, felsorolás típus). Értse a változók élettartamának és érvényességi körének fogalmát. Ismerje a fontosabb alapfüggvényeket, a paraméter-átadás alapjait és a hívási szabályokat. Értse az összetett adatszerkezetek használatát (szöveg és tömb). Ismerje a verem, a sor és a lista struktúrákat. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakterés szövegműveletek, tömbből elem kiválasztása az indexével.) Ismerje a strukturált feladatmegoldást. Programozási tételek Értse a legfontosabb programozási tételeket: (összegzés, eldöntés, szekvenciális keresések, kiválasztás, szélsőérték kiválasztás, megszámlálás, metszetképzés, belső rendezések, egyesítés, szétválogatás, kiválogatás, összefuttatás). Ismerje valamely algoritmus-leíró nyelven a kiválasztott algoritmus leírását. Értse a programok előfeltételének és utófeltételének fogalmát.

156

Értse a szükséges változók kiválasztását és a programban történő szabatosan megfogalmazását. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Ismerje a tesztelés szerepét és alapelveit. Értse a hibás működés kiszűrésére alkalmas mintaadatokat. Értse a nyomkövetéssel történő programtesztelést. Értse a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Az objektumorientált programozás alapjai Ismerje a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát. III.4.4.8. Adatbázis-kezelés A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai Értse a relációs adatbázis fogalmát. Értse a rekord, a mező és a kulcs fogalmakat. Ismerje az adattábla és a kulcs kapcsolatát. Ismerje a kulcsmező kiválasztását. Ismerjen egy adatbázis modell leírást. Adatbázis-kezelő használata Ismerje az adatbázis-kezelő programok általános jellemzőit. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos mezőtípusokat és jellemzőiket. Ismerje az adatbázis-kezelő által használt állományok típusait. Legyen képes új adattábla létrehozására (mezők helyes kiválasztása, kulcsmező meghatározása, tábla feltöltése, elmentése). Ismerje és értse a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját, és módszereit. Ismerje az adattábla szűrését és a lekérdező állomány létrehozását. Ismerje az adattáblák módosítási lehetőségeit az adott környezetben. Adatbázis-használat Értse az adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordok megjelenítését. (Egy vagy több táblából egyszerre.) Értse egy lekérdezéshez a megfelelő mezők kiválasztását. Értse az adattáblák nyomtatását. 157

Ismerje adott jelentésformák kialakítását és nyomtatását. SQL nyelv használata Ismerje az SQL nyelv elemeit. Értse az SQL programnyelv szükségességét, célját, működési elvét. Értse a lekérdező SQL-mondat adatmanipuláció lényegét.

felépítését,

az

adatdefiníció

és

az

Értse az adatrekord pozicionálást. Ismerje a záradékok, csoportképzők megfogalmazását. Ismerje az adatbeviteli űrlap tervezését, az űrlapon vezérlők elhelyezését. III.4.5. Elektronikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.5.1. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség mértékegységeit (V, A, As, Ω, S). Értelmezze az áram és a töltés közötti összefüggést. Végezzen átszámításokat a mértékegységekkel a prefixumok szerint (μV, mV, μA, mA, K, μS, mS). Ellenállásokkal kapcsolatos számítások Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Értelmezze a fizikai és geometriai paraméterek alapján az ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggést. Végezzen ellenállás-számításokat az ellenállás megadott fizikai és geometriai paraméterei segítségével. Értelmezze az ellenállások hőfoktényezőjét, a negatív és a pozitív hőfokfüggést. Végezzen hőmérsékletfüggésre vonatkozó számításokat. Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Ismertesse az ellenállások fajtáit és katalógusadatait. Mutassa be a legfontosabb ellenállások szabványos jelölésmódjait

158

III.4.5.2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások Mutassa be az egyszerű áramkör felépítését, jellemzőit. Definiálja az egyenáramú hálózatok Ohm törvényét. Definiálja az egyenáramú hálózatok csomópontokra és hurkokra vonatkozó Kirchhoff törvényeit. Alkalmazza a Kirchhoff törvényeket egyszerűbb hálózatok jellemzőinek számításánál. Határozza meg az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggéseket. Végezzen eredő ellenállás számításokat soros, párhuzamos és vegyes kapcsolások esetén. Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Definiálja a feszültségosztás törvényét. Definiálja az áramosztás törvényét. Végezzen számításokat egyszerű feszültség- és áramosztó áramkörökön. Határozza meg a Wheatstone-híd kiegyenlítésére szolgáló összefüggést. Méréshatár kiterjesztés: előtét- és söntszámítások Ismertesse az áram- és feszültségmérő méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat. Értelmezze az alapműszer jellemzőit. Határozza meg az előtét- és a söntellenállás kiszámítására szolgáló összefüggéseket. Számítson ki előtét- és söntellenállásokat. III.4.5.3. A villamos áram hatásai Hőhatás Ismertesse a villamos- és a hőenergia közötti kapcsolatot. Magyarázza el az áram hőhatásának okait. Értelmezze a fajhő fogalmát.

159

Soroljon fel hőhatáson alapuló jellemző gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés, izzólámpák, biztosítók, hűtőbordák). Vegyi hatás Ismertesse a folyadékok vezetési mechanizmusát, az anyagok kiválasztásának folyamatát. Definiálja Faraday törvényét. Mutassa be az elektrolízis jellemző gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása, galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás). Élettani hatás Ismertesse az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó hatásait. Sorolja fel az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit. Mágneses hatás Értelmezze az állandó mágnes, ill. az árammal átjárt vezető mágneses tere közötti kapcsolatot. Sorolja fel a mágneses hatással kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat. III.4.5.4. Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Értelmezze a villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Számítással határozza meg a villamos munkát és teljesítményt. Értelmezze a hatásfok fogalmát. Végezzen számításokat a berendezések hatásfokának figyelembevételével. Ismertesse az ellenállások szabványos terhelhetőségeit. Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) Értelmezze a belső ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát. Különböztesse meg az ideális és a valóságos generátorokat. Rajzolja fel a feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton). Számítással határozza meg az egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit.

160

Határozza meg a sorosan, a párhuzamosan és a vegyesen kapcsolt generátorok jellemzőit. Végezzen számításokat generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. A szuperpozíció tétele Definiálja a szuperpozíció tételét. Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Ismertesse a generátorok lehetséges terhelési állapotait. Értelmezze a generátorok teljesítmény-viszonyait és hatásfokát. Magyarázza el az illesztést, s mutasson rá gyakorlati jelentőségére. III.4.5.5. Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Ismertesse a villamos tér fogalmát és értelmezze jellemzőit (töltés, erőtér, erő, térerősség, feszültség). Értelmezze a villamos töltések egymásra gyakorolt taszító és vonzó hatását. Definiálja Coulomb törvényét. Végezzen számításokat a Coulomb törvény segítségével. Ábrázolással szemléltesse a villamos erőteret. Értelmezze a homogén erőteret. Anyagok viselkedése villamos térben Mutassa be a villamos térerősség és az anyagok kapcsolatát. Ismertesse a dielektromos állandó fogalmát. Értelmezze a polarizációt, az átütést, az átütési szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a piezovillamos jelenséget. Kondenzátorok, kapacitások Ismertesse és értelmezze a kapacitás fogalmát, mértékegységeit és a hozzá kapcsolódó prefixumait. Értelmezze a síkkondenzátor kapacitását meghatározó paraméteres összefüggést. Ismertesse a kondenzátorok típusait, azok katalógusadatait és szabványos jelöléseit.

161

Határozza meg a kondenzátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás eredő kapacitásaira vonatkozó összefüggéseket. Végezzen számításokat a kondenzátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. Töltés, kisütés, energia Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisütési folyamatát. Értelmezze az időállandó fogalmát. Értelmezze a kondenzátorok energiáját. Ismertesse a kondenzátorok veszteségeit. III.4.5.6. Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Ismertesse a mágneses erőtér fogalmát és értelmezze jellemzőit (térerősség, indukció, fluxus, gerjesztés). Szemléltesse ábrázolással a mágneses teret. Értelmezze a mágneses erőtér erőhatásait. Határozza meg a mágneses tér és az áram kölcsönhatásánál fellépő erőhatás összefüggését. Anyagok viselkedése mágneses térben Mutassa be az anyagok viselkedését mágneses erőtérben (elemi mágnesek, domének). Mutassa be a mágnesezési görbéket, értelmezze a mágneses permeabilitást. Értelmezze a hiszterézist. Elektromágneses indukció Értelmezze az indukált feszültség nagyságát meghatározó indukciótörvényt. Értelmezze az indukált feszültség irányát meghatározó Lenz törvényt. Ismertesse a mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a kölcsönös indukciót. Ismertesse az önindukciós tényező (induktivitás) fogalmát és mértékegységét. Ismertesse az induktivitás be- és kikapcsolásánál fellépő jelenségeket. Ismertesse az induktivitás energiáját meghatározó tényezőket. III.4.5.7. Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői 162

Ismertesse és értelmezze a szinuszos váltakozó jel amplitúdóját, frekvenciáját, körfrekvenciáját, periódus idejét, pillanatnyi értékét és fázisszögét. Ismertesse a váltakozó mennyiségek ábrázolási módszereit (vonaldiagram, vektor-diagram). Értelmezze és számítsa ki a váltakozó jel középértékeit. Egyszerű váltakozó áramkörök Értelmezze a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzőit. Ismertesse az induktív és a kapacitív reaktancia fogalmát. Összetett váltakozó áramkörök Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Értelmezze a tekercsek és a kondenzátorok veszteségeit. Mutassa be a valóságos ohmos ellenállás és a valóságos reaktanciák jellemzőit. Értelmezze az impedancia és az admittancia fogalmát és kapcsolatait. Határozza meg vektorábrák segítségével a soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos RL, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőire vonatkozó összefüggéseket. Végezzen számításokat soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön. Rezgőkörök Értelmezze a rezgőkörök fogalmát. Rajzolja fel a rezgőkörök rezonanciagörbéit. Definiálja a határfrekvenciákat, a rezonancia-frekvenciát és a jósági tényezőt. Váltakozó áramú teljesítmények Értelmezze a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Ismertesse a váltakozó áramú teljesítmények közötti kapcsolatot. Értelmezze a teljesítménytényező fogalmát. III.4.5.8. Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések Ismertesse a háromfázisú rendszer fogalmát, jellemzőit (fázistekercsek, fázisfeszültségek, vonali feszültségek, teljesítmény, láncolás, csillagpont, csillagkapcsolás, delta- kapcsolás, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés). 163

A villamos energia szállítása és elosztása Ismertesse a villamos energia szállításának és elosztásának gyakorlatát III.4.5.9. Villamos gépek Transzformátorok Csoportosítsa a villamos gépeket. Ismertesse a transzformátor felépítését, működését és fajtáit. Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos transzformátorokat. Ismertesse a transzformátorok veszteségeit, szórását és hatásfokát. Értelmezze a transzformátor feszültség-, áram és impedancia-áttételeit. Rajzolja le a transzformátor rajzjelét. A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Ismertesse a forgó mágneses mező fogalmát és jellemzőit. Csoportosítsa a villamos forgógépeket és ismertesse jellemzőiket (kommutátor, armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám, nyomaték). Egy- és háromfázisú generátorok Ismertesse az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok felépítését, működését. Egyenáramú generátorok és motorok Ismertesse az egyenáramú generátorok felépítését, gerjesztési megoldásait és működését. Ismertesse az egyenáramú motorok felépítését, gerjesztési megoldásait és működését. Váltakozó áramú motorok Ismertesse a háromfázisú motorok felépítését és működését. III.4.5.10. Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalmát Értelmezze a passzív kétpólusok jellemzőit (impedancia, admittancia, fázisszög, helyettesítő kép). Ismertesse az aktív kétpólusok helyettesítésének lehetőségeit Norton, ill. Thevenin helyettesítő képpel.

164

A négypólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus négypólusok fogalmát. Értelmezze a passzív négypólusok jellemzőit impedancia, admittancia és hibrid paraméteres egyenleteik alapján. Értelmezze a passzív négypólus csillapítását és a szint fogalmát. Számítsa ki a passzív négypólus csillapítását. Szűrőáramkörök Értelmezze az aluláteresztő, a felüláteresztő és a sávszűrők határfrekvenciáit és sávszélességét. Ábrázolja a szűrők frekvenciaátvitelét a nevezetes frekvenciák bejelölésével III.4.5.11. Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák Ismertesse a félvezetők fizika alapjait. Értelmezze a félvezető dióda felépítését és működését. Értelmezze a félvezető dióda jellemzőit. Rajzolja fel a félvezető dióda karakterisztikáját és jelképét. Mutassa be a félvezetők hőfokfüggését. Mutassa be félvezető dióda működését egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és kétutas egyenirányítás). Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tűs- és a LED-dióda felépítését, jellemzőit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit. Bipoláris tranzisztorok Értelmezze a bipoláris tranzisztor áramviszonyait és a tranzisztorhatást.

felépítését,

működését,

feszültség-,

Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit és alapkapcsolásait. Ismertesse a bipoláris tranzisztor közös emitteres áramegyenleteit. Rajzolja fel a legfontosabb közös emitteres jelleggörbéket és a h-paraméteres helyettesítő képet. Rajzolja le a tranzisztor jelképeit. 165

Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, feszültség- és áramviszonyait. Mutassa be az unipoláris tranzisztorok jellemzőit és alapkapcsolásait. Rajzolja fel a legfontosabb source-u jelleggörbéket és az y-paraméteres helyettesítő képet. Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek jelképeit. Egyéb félvezetők Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a lézerdióda felépítését, működését, és karakterisztikáját. Mutassa be az egyéb félvezetők gyakorlati alkalmazásait. Rajzolja fel jelképi jelöléseiket. III.4.5.12. Tranzisztoros alapáramkörök Munkapontbeállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris működést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot. Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes fogalmát és szerepét. Mutassa be a munkapont beállítására szolgáló kapcsolásokat bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál. Ismertesse a munkapontbeállító kapcsolások egyes elemeinek szerepét. Méretezze a munkapontbeállító alkatrészeket. Erősítő áramkörök alapjellemzői Értelmezze a feszültségerősítést, az áramerősítést, a teljesítményerősítést, a bemeneti ellenállást és a kimeneti ellenállást. Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, és magyarázza el működésüket. Határozza meg a h paraméteres helyettesítő kép alapján a közös emitteres alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőire vonatkozó összefüggéseket. Számítsa ki az erősítő alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit. Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a közös source-u unipoláris tranzisztoros alapkapcsolást és y-paraméteres helyettesítő képét. 166

Magyarázza el az áramkör és helyettesítő képe alapján a kapcsolás működését. Számítsa ki az y paraméteres helyettesítő kép alapján a közös source-u alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit. Többfokozatú erősítők, csatolások Ismertesse a többfokozatú erősítők csatolási lehetőségeit, s azok alkalmazási korlátait. Definiálja az előerősítő, a főerősítő és a teljesítményerősítő fogalmát. Értelmezze a többfokozatú erősítők váltakozó áramú jellemzőit. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Mutassa be a közös emitteres erősítő frekvenciafüggésének okait. Definiálja az erősítők alsó és felső határfrekvenciáját, sávszélességét. Rajzolja fel a közös emitteres erősítő amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját a nevezetes pontok feltüntetésével. Zajok és torzítások Értelmezze a zajok és a torzítások okait, fajtáit és jellemzőit. Ismertesse a zajok és a torzítások csökkentésének lehetőségeit. Visszacsatolások Ismertesse a visszacsatolás elvét és céljait. Értelmezze a visszacsatolás alapegyenletét, a visszacsatolási tényezőt és a hurokerősítést. Mutassa be tömbvázlatok alapján a negatív- és a pozitív-, a soros- és a párhuzamos-, ill. a feszültség- és az áram-visszacsatolást. Ismertesse az egyes visszacsatolás fajták váltakozó áramú jellemzőkre gyakorolt hatásait. Mutasson be egy jellemző visszacsatolást a közös emitteres erősítőben. III.4.5.13. Alapáramkörök alkalmazásai Szélessávú erősítők Értelmezze a szélessávú erősítők működését és jellemzőit (erősítés, sávszélesség, sávjóság). Mutassa be a szélessávú erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Hangolt (szelektív) erősítők Értelmezze a hangolt erősítők működését és jellemzőit (rezonancia frekvencia, jósági tényező, sávszélesség, feszültségerősítés). 167

Mutassa be a hangolt erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Nagyjelű erősítők Értelmezze a kivezérelhetőség, a hatásfok és a nagyjelű erősítés fogalmát. Ismertesse a nagyjelű erősítők fajtáit és munkapont-beállítási lehetőségeiket. Ismerje fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat. Mutassa be a nagyjelű erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések előállítására szolgáló módszereket. Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást. Ismertesse a berezgés fázis- és amplitúdó feltételeit. Csoportosítsa az oszcillátorokat. Ismertesse egy-egy tipikus kis- és nagyfrekvenciás oszcillátor működését. Stabilizátorok Értelmezze a feszültség- és áramstabilizátor kapcsolások felépítését, működését és jellemzőit. Mutassa be a soros és a párhuzamos stabilizálás elvét. Elemezze az átvezető tranzisztoros feszültségstabilizátor működését. Ismertesse a stabilizátorok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Ismertesse a műveleti erősítők tömbvázlatos felépítését, jelképi jelöléseit, és jellemzőit. Ismertesse a differenciálerősítők, az áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a szinteltolók felépítését és működését. Rajzolja fel a műveleti erősítős alapkapcsolásokat, értelmezze jellemzőiket (feszültségerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás). Ismertesse a műveleti erősítők munkapont-beállítási lehetőségeit. Mutassa be a műveleti erősítők ofszet feszültség, ofszet áram és frekvencia kompenzálásait. Határozza meg a műveleti erősítős alapkapcsolások méretezésére szolgáló összefüggéseket. Számítsa ki az invertáló és a nem invertáló műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó áramú jellemzőit. 168

III.4.5.14. Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Értelmezze az impulzus fogalmát és fajtáit. Értelmezze az impulzusok jellemzőit, az amplitúdót, a periódusidőt, az impulzus időt, a felfutási- és visszafutási időt, a felfutási- és visszafutási meredekséget, a felfutási- és visszafutási sebességet, a tetőesést, a túllövést és a kitöltési tényezőt. Rajzolja fel a legfontosabb impulzusfajtákat. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Mutassa be a passzív jelformáló áramköröket. Magyarázza el a differenciáló-, az integráló- és a vágóáramkör működését. Ismertesse a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit. Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása Értelmezze a félvezető elemek és a műveleti erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot. Magyarázza el a tranzisztoros vagy műveleti erősítővel felépített bistabil, monostabil és astabil multivibrátor működését és értelmezze jellemzőiket. Ismertesse a Schmitt-trigger és a fűrészjel előállító áramkörök működését és értelmezze jellemzőiket. III.4.5.15. Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Definiálja a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a kettes és a tizenhatos számrendszer jellemzőit és az átszámítási algoritmusokat. Mutassa be az információ kódolásának elvét és a leggyakrabban alkalmazott numerikus és alfanumerikus kódokat. Mutassa be a logikai függvények leírási módjait: szövegesen, igazság táblázattal, logikai vázlattal, algebrai alakban. Értelmezze az egy-, a két- és a többváltozós logikai függvényeket. Ismertesse a logikai (Boole) algebra alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerűsítés szabályait. 169

Értelmezze a logikai függvények mintermes és maxtermes szabályos alakjait. Mutassa be egyszerű feladaton keresztül a szabályos alakú logikai függvények grafikus egyszerűsítését. Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs és a szekvenciális hálózatok jellemzőit. Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzőit és kimeneti megoldásait. Rajzolja le a logikai kapuk rajzjeleit. Ismertesse a funkcionálisan teljes rendszereket, a NÉV, a NAND és a NOR rendszert. Realizáljon egyszerűsített logikai függvényeket NÉV, NAND és NOR rendszerben. Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait, az R-S, a J-K, a T és a D tárolót. Írja fel az egyes tárolótípusok vezérlési táblázatait. Mutassa be egy egyszerű feladaton keresztül a szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerét. III.4.6. Gépészeti alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.6.1. A műszaki ábrázolás alapjai Ábrázoló geometriai alapismeretek Síkmértani alapfogalmak Mutassa be a szerkesztő rajzolás alapjait (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, feliratmező, szabványírás jellemzői). Ismertesse és vázlattal mutassa be a méretmegadás négy alapelemét és azok jellemzőit. Ismertesse a méretszámok előtt használatos jeleket és rajzoljon példákat az alkalmazásukra. Térmértani alapfogalmak Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a térmértani alapfogalmakat: Sorolja fel a térelemek fajtáit. Ismertesse a térmértan alaptételeit  illeszkedés,  merőlegesség,  párhuzamosság,  kitérő helyzet, 170



metszés.

Sorolja fel sík- és a térmértan közös alapfogalmait. Osztályozza a síklapú és görbelapú testeket, ábrázolja ezeket és nevezze meg felületelemeiket. Mutassa be a forgástesteket (egyenes körhenger, kúp, gömb, tórusz) és magyarázza el származtatásukat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Vetületi ábrázolás Mutassa be a merőleges vetítést. Értelmezze az európai és az amerikai vetítést. Ismertesse az egy és két képsíkos ábrázolást, a három képsíkos képsíkrendszer felépítését. Ábrázoljon egyszerű csonkított hasábot három képsíkban és mutassa be a nézetrendet hat nézettel. Mutassa be a térelemeket (pont, egyenes, sík). Vázolja fel egy mértani test megadott axonometrikus ábrájáról a vetületeit. Készítsen szerkesztett ábrákat. Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Mutassa be a perspektivikus ábrázolást, azon belül az egypontos és a kétpontos ábrázolás lényegét, alkalmazási területét. Mutasson be rajzvázlattal izometrikus, dimetrikus, frontális axonometriában ábrázolt egyszerű mértani testet (pl. hasáb). Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus szabadkézi vázlatot (síklapú testek). Szerkessze meg adott vetületek alapján egyszerű csonkolt szögletes test axonometrikus képét. Készítsen szerkesztett ábrákat. Síkmetszés Határozza meg a beforgatás és a leforgatás szerepét a síkmetszéskor keletkező metszetidomok valódi nagyságának meghatározásában. Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit hasábok és gúlák esetében. Sorolja fel, hogy milyen metszetidomok keletkezhetnek henger és kúp síkmetszése esetén.

171

Mutassa be a síkkal metszett egyszerű mértani testek palástkiterítésének módszerét. Készítsen szerkesztett ábrákat. Áthatások Határozza meg az áthatás fogalmát. Sorolja fel, milyen kombinációban fordulnak elő síklapú és forgástestek közötti áthatások. Ismertesse a síklapú és forgástestek áthatásszerkesztésének menetét. Vázolja fel közös tengelyvonalú és egymást merőlegesen metsző tengelyvonalú, henger-henger, kúp-henger esetén keletkező jellegzetes áthatási vonalakat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Metszeti ábrázolás Ismertesse a metszeti ábrázolás célját és elvét. Ismertesse a metszet és a szelvény fogalmát. Sorolja fel a metszetek fajtáit és mutassa be a metszősík nyomvonalának jelölését. Mutassa be a többsíkos metszeteken az egyes metszetek azonosításának módját. Rajzvázlaton mutasson be egy-egy példát teljes metszetre, a félnézet félmetszetre, lépcsős és befordított metszetre, valamint a részmetszetre (kitörés). Mutassa be a szelvények elhelyezésének lehetőségeit, rajzoljon példát metszősík nyomvonalára, középvonalra, tetszőleges helyre helyezett szelvényre. Sorolja fel, milyen esetekben nem szabad metszetben ábrázolni az elmetszett tárgyat (metszési tilalmak). Mutassa be a metszetfelület jelölésének általános módját. Rajzoljon példát néhány nemfémes anyag metszetben történő jelölésére (fa, műanyag, üveg, folyadék stb.). Készítsen szerkesztett ábrákat. Géprajzi alapismeretek alkalmazása Felvételi vázlatkészítés Ismertesse a géprajzfajták rendszerét. Ismertesse a vázlatkészítés szerepét, szabályait.

172

Mutassa be egyszerű gépalkatrész axonometrikus rajza alapján a vázlatkészítés technikáját. Készítsen vázlatot makettről, alkatrészről, gépelemről. Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következő ábrázolási módokat:  vetületi rendtől eltérő elhelyezés,  törés, nem teljes vetületek,  szimmetrikus tárgy, félvetület,  a helyi nézet,  kiemelt részletek,  ismétlődő alakzatok,  hajlítás előtti alak,  síkfelület jelölése. Készítsen szerkesztett ábrákat. Mérethálózat Ismertesse a méretmegadás általános előírásait. Mutassa be a méretek elhelyezésének legfontosabb ismérveit a rajzokon:  szögek és körosztások,  szimmetrikus alkatrészek,  sorozatos kis méretek,  recézés, közös alapvonalra támaszkodó méretek,  lekerekítés,  éltompítás, szabványos részletek,  kúposság,  lejtés. Mutassa be a mérethálózat kialakítását, felépítésének elveit, a bázisvonal, alapvonal fogalmát, alkalmazását. Egészítse ki adott feladatlapon, forgácsolt tengely vagy tárcsa jellegű alkatrész rajzát mérethálózattal. Ismertesse a géprajzokon leggyakrabban előforduló szöveges előírásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Mérettűrések Ismertesse a tűrés fogalmát. Mutassa be szemléltető ábra segítségével a tényleges, a névleges-, az alsó- és a felső határméretek értelmezését. Értelmezze az alsó és a felső eltérés, valamint a tűrés fogalmát. 173

Ismertesse az illesztés fogalmát, sorolja fel fajtáit, és mindegyikre mondjon egyegy példát. Mutassa be, hogy a szabványos tűrésválasztékból hogyan adhatók meg csap és furat jellegű tűrések. Adjon meg rajzon tűréseket. Alak- és helyzettűrések Sorolja fel a leggyakoribb alak- és iránytűréseket. Kiadott alkatrészrajon értelmezze az adott alak- és helyzettűréseket. Értelmezze és adja meg a szóban forgó tűréseket. Felületminőség Határozza meg az átlagos felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság fogalmát. Rajzolja fel a felületi érdesség megadására szolgáló rajzjeleket (kötetlen eljárással megmunkált, forgácsolással megmunkált, forgácsolás nélkül megmunkált felület). Mutassa be, milyen esetben lehetséges a rajzon kiemelt felületi érdességi jelet alkalmazni. Adjon meg felületi minőséget forgácsolt alkatrészek rajzain. Sorolja fel, milyen jellemzőbb hőkezelési és felületkikészítési előírások fordulnak elő munkadarabrajzokon. Jelképes ábrázolások Mutassa be a jelképes ábrázolási szabályokat:  csavarmenetek,  fogazott alkatrészek,  kapcsolódó fogazott elempárok,  ék és reteszkötések,  csapszegkötés,  bordás tengely és -furat,  rugók, gördülőcsapágy,  siklócsapágy,  hegesztett,  forrasztott,  ragasztott és szegecskötések,  csövek, csőszerelvények. Értelmezze a csavarmenetek egyszerűsített méretmegadását (Tr40x14x-P7-LH stb.). 174

Készítsen vázlatokat. Munkadarabrajz készítése Rajzolja meg egy gépalkatrész munkadarabrajzát axonometrikus ábra alapján, szabadkézi vázlat formájában. Adjon meg munkadarabrajzon mérettűréseket, felületi érdességet és egyéb előírt jellemzőt (anyagminőség, hőkezelés stb.). III.4.6.2. Mechanika Merev testek statikája Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek Határozza meg az erőrendszer fogalmát. Mutassa be a vektorokkal végezhető alapműveleteket (erők felbontása, összegzése). Ismertesse az erőrendszer eredőjének fogalmát. Számítsa ki a forgatónyomatékot. Határozza meg az erőpár fogalmát, számítsa ki forgatónyomatékát. Ismertesse a statika alaptételeit:  erőháromszög tétele,  két erő egyensúlyának feltétele,  egyensúlyi erőrendszer hozzáadása,  eltávolítása,  hatás-ellenhatás törvénye. Határozza meg az erőrendszerek eredőjét szerkesztéssel és számítással: közös hatásvonalú, közös pontban metsződő erőrendszerek esetében. Ismertesse a súlypont és a súlyvonal fogalmát. Ismertesse tetszőleges síkidom statikai nyomatékának kiszámítási elvét. Számítsa ki egyszerű síkidom statikai nyomatékát. Mutassa be a síkidomok súlypont meghatározásának elvét. Számítsa ki egyszerű síkidom súlypontját. Ismertesse a stabilitás (állékonyság) fogalmát és gyakorlati jelentőségét. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Sorolja fel a kényszerek fajtáit és jellemzőit. Ismertesse, hogy a reakcióerő támadáspontja, nagysága és értelme (irányítása) milyen módon alakul:  támasz, 175

   

kötél, statikai rúd, csukló és befogás esetén.

Ismertesse három, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeit. Írja fel az egyensúly feltételét számítás esetén. Mutassa be szerkesztéssel három erő egyensúlyának meghatározási módszerét. Számítsa ki három megadott erő egyensúlyát. Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók Osztályozza a tartókat kialakítás szempontjából. Definiálja a kéttámaszú tartót, rajzvázlaton mutassa be a szabványos jelöléseit. Mutassa be, milyen igénybevételek terhelhetik az egyes tartókat. Sorolja fel, milyen feladatokat kell megoldani a tartók vizsgálata során. Sorolja fel a reakcióerő számítás fő lépéseit koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál. Ismertesse rajzvázlat alapján, hogyan keresztmetszetében terelő nyomaték.

számítható

ki

a

tartót

adott

Definiálja a pólustávolság fogalmát, ismertesse szerepét a nyomaték meghatározásában. Ismertesse, hogy mi a nyíróerő ábra és mi a szerepe a maximális nyomaték helyének meghatározása szempontjából. Mutassa be lépésenként, hogyan kell megszerkeszteni a nyíróerő ábrát. Ismertesse, hogy mi határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét, és hogyan határozható ez meg a szerkesztésből leolvasott adatokkal. Definiálja az egyik végén befogott tartót. Végezze el szerkesztéssel és számítással koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és befogott tartók statikai vizsgálatát Szilárdságtan Igénybevételek Ismertesse a szilárdságtan tárgyát, feladatát. Fogalmazza meg mit nevezünk igénybevételnek. Sorolja fel az egyszerű igénybevételeket. 176

Mutassa be az igénybevételek keresztmetszetben.

meghatározásának

módját

tetszőleges

Határozza meg a normálfeszültség és a csúsztatófeszültség fogalmát. Az anyagjellemzők ismertetése érdekében elemezze a lágy, szívós és rideg acél szakítódiagramját, értelmezze a feszültségeket és az alakváltozást. Mutassa be a Hooke-törvényt. Méretezés egyszerű igénybevételre Mutassa be a méretezést és az ellenőrzést, a terhelhetőség meghatározását húzó igénybevétel esetén. Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó igénybevétellel terhelt állandó keresztmetszetű rúd szilárdságilag szükséges keresztmetszetét. Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és ismert keresztmetszetű rúdszerű alkatrész megengedhető terhelését húzó igénybevétel esetén. Definiálja a nyomó igénybevételt, és írja fel feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Határozza meg a felületi nyomás és a palástnyomás fogalmát. Mutassa be, hogyan számítható ki a felületi nyomás és a palástnyomás. Számítsa ki megadott adatokkal gépszerkezeti elemen létrejövő felületi nyomást, illetve palástnyomást. Ismertesse a kazánképletet és mutassa be, hogy mire alkalmazható. Számítsa ki vékony falú, belső nyomással terhelt tartály falvastagságát ismert adatok esetén. Definiálja a tiszta hajlító igénybevételt. Mutassa be egyszerű tartókon a hajlító igénybevételkor elvégezhető méretezést, ellenőrzést és terhelhetőség meghatározást. Ismertesse a nyíró igénybevételt és a feszültség kiszámításának módját. Mutassa be az egyszeres és a kétszeres nyírást. Végezzen méretezést, ellenőrzést, terhelhetőségi számítást tiszta nyírású egyszerű alkatrészek esetén. Vázlattal ismertesse a tiszta csavaró igénybevételt. Írja fel a csavaró feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Ismertesse a csavarónyomaték kiszámítását a az erő és erőkar, illetve az átvitt nyomaték esetében. 177

Számítsa ki a csavaró nyomatékot ismert szögsebesség és teljesítmény esetén. Számítsa ki egyszerű, kör keresztmetszetű tengelynél alapadatok ismeretében a szükséges tengelyátmérőt. Méretezés összetett igénybevételre Definiálja az összetett igénybevételt. Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit. III.4.6.3. Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Válassza meg és ábrázolja a különféle szegecskötési megoldásokat (egy oldalról kialakítható szegecskötések, két oldalról kialakítható átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros szegecskötések). Mutassa be a szegecskötések geometriai és szilárdsági méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait, méretezzen szegecskötést. Ismertesse a hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések kialakítását. Ismertesse azokat a műszaki követelményeket, amelyek a zsugorkötés alkalmazását indokolják. Mutassa be a különböző technológiákkal kialakított zsugorkötéseket és a kötésben részt vevő elemek igénybevételeit. Ábrázolja és jellemezze a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsóés anyameneteket. Mutassa be a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. Ismertesse az ékkötések jellemzőit, alkalmazásuk korlátait. Méretezzen ékkötést. Ismertesse a reteszkötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát. Méretezze szilárdsági szempontból, válassza ki és ellenőrizze a szabványos reteszkötések elemeit. Ismertesse a bordástengely kötések jellemzőit, alkalmazásukat. Végezze el a csapszeg- és szegkötések szilárdsági méretezését, ellenőrzését. Alkalmazza a vonatkozó szabványok előírásait. Rugók és lengéscsillapítók Ismertesse a rugók feladatát. Jellemezze és vázolja fel a jellegzetes rugótípusokat. 178

Végezze el adott terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági méretezését. Ismertesse a lengéscsillapítók feladatát, mutasson be egy típust. Csövek, csőszerelvények Számítsa ki a térfogatáram, illetve a tömegáram és az áramlási sebesség ismeretében a szükséges névleges átmérőjű cső átmérőjét, és a szabványból válassza ki a szabványos méretét. Számítsa ki adatok ismeretében, kazánképlettel, a cső szükséges falvastagságát. Vázlattal mutassa be a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat. Ismertesse a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő kialakítását, a velük szemben támasztott követelményeket.

szerkezetek

Mutassa be a közeg áramlását szabályozó, szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését. Tengelyek, csapágyazások Mutassa be szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeti méreteinek meghatározását. Határozza meg szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. Rajzolja meg a szabványok előírásai szerint az optimális tengelyalakot. Ismertesse a siklócsapágyak jellegzetes szerkezeti kialakításait. Ismertesse a fellépő palástnyomásnak a siklócsapágy helyes működésére gyakorolt hatását. Ismertesse a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. Mutassa be vázlatokkal, és ismertesse a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket. Válassza ki a célnak megfelelő csapágyat katalógusból. Ismertesse a leggyakoribb csapágy beépítési és rögzítési megoldásokat. Mutassa be a gördülőcsapágyak kenési, tömítési és porvédelmi megoldásait. Tengelykapcsolók és fékek Ismertesse az alábbi tengelykapcsoló csoportokból egy-egy típusnak a működését: merev tengelykapcsolók (tárcsás, tokos, héjas), rugalmas tengelykapcsolók (bőr- és gumidugós, acéltűs, acélszalagos), kiegyenlítő tengelykapcsolók (kormos, Oldham, Hardy-tárcsás, kardáncsukló), súrlódó tengelykapcsolók (súrlódó tárcsás, lemezes, kúpos), önműködő tengelykapcsolók (biztonsági, indító, szabadonfutó). 179

Számítsa ki a legfontosabb működési jellemzőket. Ismertesse az egyes tengelykapcsolók nyomatékátvivő szerkezeti elemeinek méretezési elvét. Méretezze az egyes tengelykapcsolók nyomatékátvivő szerkezeti elemeit. Ismertesse a fékek fő szerkezeti kialakításait (pofás fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúpos fék, villamos fékek), megoldásait. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékezésben közvetlenül résztvevő elemeket (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.). Méretezze, illetve ellenőrizze szilárdsági szempontból a fékezésben közvetlenül résztvevő szerkezeti elemeket. Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások Ismertesse a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomatékátszármaztató elemeinek anyagát, igénybevételét, méretezési elvét, az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. Számítsa ki a legfontosabb működési jellemzőket. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a dörzshajtások jellemző elrendezéseit, alkalmazási területeit. Számítsa ki dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erő nagyságát. Mutassa be a laposszíj hajtás méretezési módszerét. Ismertesse az ékszíjhajtás szerkezeti kialakítását, és mutassa be működését. Vázlatokkal mutassa be az ékszíjak típusait és az ékszíjtárcsák kialakítását. Méretezzen táblázatok és diagramok felhasználásával ékszíjhajtást. Ismertesse a lánchajtások jellemzőit, alkalmazási területeit. Mutassa be a különféle lánc és lánckerék kialakításokat. Mutassa be a lánchajtások elrendezéseit, gépelemeit, a lánc kiválasztásának módját. Ismertesse a fogaskerekek kapcsolódásának feltételeit. Mutassa be vázlaton az evolvens fogazat fő jellemzőit. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás jellemzőit. Mutassa be a fogaskerekek geometriai méreteinek számítását elemi fogazatnál, számítsa ki ezeket. 180

Vázlaton mutassa be egy jellegzetes csigahajtás szerkezetét. Hajtóművek Ismertesse a hajtóművek funkcióit, csoportosításukat. Mutassa be egy jellegzetes hajtóműtípus működését. III.4.6.4. Anyagismeret Fémtani alapismeretek Alapfogalmak Sorolja fel a gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. Ismertesse a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. Fémtani alapfogalmak Ismertesse a fémek kristályrendszereit. Mutassa be a színfémek kristályosodásának főbb jellemzőit:  kristályosodási sebesség- és képesség  polikrisztallin dermedés,  rácshibák, diszlokáció. Mutassa be a vas allotrop átalakulását lehűlési és hevítési görbéjével. Ismertesse az ötvözet fogalmát, az ötvözés módját, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolatát. Mutassa be a kétalkotós ötvözettípusok lehűlési folyamatát. Határozza meg a kétalkotós egyensúlyi diagram fogalmát, lényegét. Ismertesse a lehűlési görbe felvételének módszerét. Mutassa be a kétalkotós egyensúlyi diagram szerkesztését lehűlési görbékből. Ismertesse a kétalkotós egyensúlyi diagramok olvasási szabályait. Mutassa be két fém egyensúlyi diagramjait, ha a képződő szövetelem:  szilárd oldat,  eutektikum,  szilárd oldat és eutektikum. Mutassa be egy kiválasztott egyensúlyi diagramon, kijelölt koncentrációban a lehűlés menetét, és nevezze meg a keletkezett szövetelemeket. Rajzolja le a lehűlési görbéket.

181

Kiadott állapotábrán ismertesse a metastabilis vas-karbon rendszert, és a jellegzetes koncentrációkban vezesse végig a lehűlést, nevezze meg az egyes szövetelemeket. Mutassa be az acél gyors hűtésekor bekövetkező változásokat, ismertesse a Cgörbét. Fémes szerkezeti anyagok Osztályozza a nyersvasakat és ismertesse jellemző összetételüket. Csoportosítsa az acélokat összetétel és felhasználás szerint. Mutassa be az ötvözetlen acélokat a szövetszerkezet és a szilárdsági tulajdonságok összefüggése alapján. Osztályozza az ötvözött acélokat, mutassa be jelölésrendszerüket és főbb felhasználási területüket. Ismertesse az ötvözés célját és a jellemző acélötvözők hatásait. Ismertesse a nyersvas és az öntöttvas közötti különbséget. Mutassa be az öntészeti szürkevas, fehérvas szövetszerkezetét, tulajdonságait, alkalmazási területeit, jelölését. Ismertesse a különleges öntöttvasak alkalmazási területeit, jelölését.

szövetszerkezetét,

tulajdonságait,

Jellemezze az alumínium tulajdonságait, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. Ismertesse a réz tulajdonságait, előállítását, ötvözeteit, felhasználási területeit. Hasonlítsa össze az ón és az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, ismertesse jellemző felhasználási területeiket. Nemfémes szerkezeti anyagok Sorolja fel a műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságait. Sorolja fel a műanyagok fő csoportjait, és ismertesse legjellemzőbb tulajdonságaikat: temoplasztok, duroplasztok, elasztomerek. Jellemezzen, és mutasson be az alábbiak közül egy kijelölt nemfémes anyagfajtát, tulajdonságaik és felhasználási területük alapján: kerámiák, üveg, fa, papír, textilanyagok, bőr, kenőanyagok.

182

III.4.6.5. Megmunkálások Forgács nélküli megmunkálások Jellemezze az öntési eljárásokat az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga, valamint a formázás módja szerint. Ismertesse a homokformába történő öntés gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait. Ismertesse a héjformázást és a precíziós öntést. Mutassa be az öntészet területéről az állandó formába öntések elveit, berendezését alkalmazási területeit: gravitációs öntés, nyomásos öntés, a centrifugál öntés. Csoportosítsa a melegalakító eljárásokat. Ismertesse a szabadonalakító kovácsolás szerszámait, műveleteit. Mutassa be a süllyesztékes kovácsolást. Ismertesse a hengerlés berendezéseit, anyagait, technológiáját. Ismertesse a sajtolás berendezéseit, anyagait, technológiáját. Hőkezelések Csoportosítsa az ipari vasötvözetek hőkezelő eljárásait. Ismertesse az acél hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait. Definiálja az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát. Ismertesse a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. Jellemezze a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket. Ismertesse az ötvöző tulajdonságaira.

anyagok

befolyását

az

anyag

hőkezelhetőségi

Ismertesse a dekarbonizációs jelenség hatásait. Hegesztés Jellemezze a hegesztést, és definiálja a hegeszthetőség fogalmát. Csoportosítsa a hegesztő eljárásokat. Jellemezze a lánghegesztést, az égő gázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit. Ismertesse a lánghegesztés technológiáját. 183

Ismertesse a hegesztés előkészítő műveleteit, az utólagos munkálatokat. Ismertesse a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját. Csoportosítsa és jellemezze a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket. Ismertesse a hegesztés során fellépő hibákat. Forrasztás Definiálja a forrasztást. Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás hőmérséklete szerint. Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás forraszanyagait és jellemző alkalmazási területeiket. Ismertesse a folyasztószer feladatát, jellemző tulajdonságait. Ismertesse a forrasztópákával végzett forrasztó eljárást. Ismertesse a lángforrasztást (lágy- és keményforrasztás). Műanyagok megmunkálása Ismertesse a duroplaszt termékek előállítására szolgáló eljárásokat, a készített termékeket és jellemző felhasználási területeiket: sajtolás, fröccsöntés. III.4.6.6. Villamosságtani ismeretek Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Alapfogalmak Sorolja fel az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit. Ismertesse a szinuszos váltakozó feszültség előállításának elvét, valamint az áram és feszültség jellemzőit. Ismertesse a háromfázisú feszültség előállításának elvét. Mutassa be a csillag és a háromszög kapcsolást. Értelmezze az áramkörökben a teljesítmény, a munka és a hatásfok fogalmát, valamint a látszólagos-, a meddő- és a hatásos teljesítmény fogalmát. Számítsa ki a teljesítményt, a munkát és a hatásfokot, valamint a látszólagos-, a meddő- és a hatásos teljesítményt. Áramköri elemek Ismertesse a villamos áramköri elemek működési elvét, felépítését, fajtáit. Definiálja az elektronikai elemek fogalmát. 184

Ismertesse egy kijelölt félvezető elvi működését (dióda, tranzisztor, tirisztor, diac, triac) és jellemző gyakorlati alkalmazási területét. Transzformátorok Felépítés, működés Indokolja a transzformátor alkalmazásának szükségességét és sorolja fel fő alkalmazási területeit. Az indukció jelenségét alkalmazva magyarázza el a transzformátor elvi felépítését és működését. Ismertesse transzformátor-törvényeket, értelmezze a feszültség áttételt, az áram áttételt, menetszám áttételt, végezzen ezekkel kapcsolatos alapszámításokat. Sorolja fel a jellegzetes transzformátortípusokat és ismertesse főbb alkalmazási területeiket. Transzformátortípusok Ismertesse az egy- és a háromfázisú transzformátorok szerkezeti felépítését és alkalmazási területeit. A különleges transzformátorok közül ismertesse a hegesztő transzformátor szerkezeti felépítését és sorolja fel jellemzőit. Egyenáramú- és váltakozó áramú villamos forgógépek Egyenáramú villamos forgógépek Ismertese az egyenáramú gépek működési elvét és szerkezeti felépítését, vázolja fel a mechanikai jelleggörbéiket. Sorolja fel és ismertesse kapcsolási rajzokkal az egyenáramú motorok és generátorok gerjesztésének kapcsolási módjait és jellemzőit. Ismertesse kapcsolási rajzok segítségével a motorok indítását. Magyarázza el a motor forgásirányának és fordulatszám-változtatásának megoldásait. Mutassa be a fékezési megoldásokat. Váltakozó áramú villamos forgógépek Ismertesse az aszinkronmotorok felépítését és működési elvét. Sorolja fel az aszinkronmotorok típusait a forgórész megoldása szerint. Értelmezze a szlip fogalmát. Végezzen alapszámításokat. 185

Ismertesse az aszinkronmotorok üzemi viszonyait. Rajzolja le a mechanikai jelleggörbéket. Értelmezze a billenő nyomatékot, a terhelő nyomatékot és az indítónyomatékot. Mutassa be kapcsolási rajzokkal az indítás módjait. Ismertesse fordulatszám-változtatás és a forgásirány-változtatás kapcsolásait. Mutassa be a fékezés kapcsolásait. Sorolja fel az aszinkronmotorok alkalmazási területeit. III.4.6.7. Az ember és környezete Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Indokolja a természetvédelem, szükségszerűségét.

a

környezetvédelem

lényegét

és

Jelölje meg a természetvédelem céljait és feladatait. Értékelje a talaj védelmének fontosságát, különös tekintettel az üzemi eljárások és módszerek hatásaira. Definiálja az emisszió, transzmisszió és immisszió fogalmát. Sorolja fel a természetes vizek és az ivóvíz minőségét jellemző tényezőket és a vízszennyezés legfontosabb forrásait. Ismertesse a szennyvizek kezelésének és tisztításának lehetőségeit. Sorolja fel a levegőszennyezés legfontosabb forrásait. Nevezze meg az ipari és a kommunális hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módjait, mutasson rá a hulladékhasznosítás lehetőségeire. Ismertesse a zaj, a rezgés, az infrahang az ultrahang és a sugárzás hatásait. Munkakörnyezet, ergonómia Sorolja fel a megvilágítási elveket. Definiálja a klíma fogalmát. Sorolja fel a klíma közérzetre gyakorolt hatásának okait. Ismertesse a zaj fogalmát és a zaj hatásfok-befolyásoló hatását. Sorolja fel a terhelés-igénybevétel fajtáit. Helyezze el az ergonómiát a tudományok rendszerében. Csoportosítsa az kölcsönhatásokban. 186

emberi

tényezőket

és

ismertesse

szerepüket

a

Definiálja az antropometria fogalmát és ismertesse az ergonómiában betöltött szerepét, jelentőségét. III.4.7. Fizika középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.7.1. Mechanika Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. Newton III. törvénye Erőlökés Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. 187

Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Vonatkoztatási rendszer Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Pálya, út, elmozdulás Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Helyvektor, elmozdulásvektor Egyenes vonalú egyenletes mozgás Legyen jártas konkrét mozgások készítésében és elemzésében.

út-idő,

sebesség-idő

grafikonjának

Sebesség, átlagsebesség Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.

188

Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Gyorsulás Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Négyzetes úttörvény Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Szabadesés, nehézségi gyorsulás Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Periodikus mozgások Jellemezze a periodikus mozgásokat. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Rezgésidő, frekvencia 189

Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Matematikai inga Lengésidő Tudjon periódusidőt mérni. Mechanikai hullámok Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. Hangmagasság 190

Hangszín Ultrahang, infrahang Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Emelési munka Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Súrlódási munka Energia, energiaváltozás Mechanikai energia: Mozgási energia Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye Konzervatív erők munkája Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Teljesítmény Hatásfok Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. A speciális relativitáselmélet elemei Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés

191

III.4.7.2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Avogadro törvénye Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Folyadékok hőtágulása Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat. Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 192

Az ideális gáz kinetikus modellje Hőmozgás Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. Belső energia Adiabatikus állapotváltozás Körfolyamatok Perpetuum mobile Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Halmazállapot-változások Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Olvadás, fagyás Értelmezze a fogalmakat. Olvadáshő, olvadáspont Párolgás, lecsapódás Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Párolgáshő 193

Forrás, forráspont, forráshő Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket. Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). A levegő páratartalma Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Csapadékképződés Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Hőerőgépek Hatásfok Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Másodfajú perpetuum mobile III.4.7.3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés 194

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező Homogén mező Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. Földpotenciál Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 195

Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája Ismerje a kondenzátor energiáját. Egyenáram Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. Félvezetők Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Félvezető eszközök

196

Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Hő-, mágneses, vegyi hatás Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.

eszközök

Galvánelemek, akkumulátor Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. Iránytű A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket. Indukcióvonalak, indukciófluxus Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag 197

Mágneses permeabilitás Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Lenz törvénye Kölcsönös indukció Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Önindukció Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Tekercs mágneses energiája Ismerje a tekercs mágneses energiáját. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. 198

Generátor, motor, dinamó Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. Thomson-képlet 199

Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Fénysebesség Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Színképek Homogén és összetett színek Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 200

A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Leképezési törvény Nagyítás Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. III.4.7..4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Atom Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.  Molekula  Ion  Elem

201

Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Elektronburok Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Rutherford-féle atommodell Atommag Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. A kvantumfizika elemei Planck-formula Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Fotocella (fényelem) Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Vonalas színkép Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok 202

Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. A fény mint részecske Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Tömeg-energia ekvivalencia Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Elektronhéj Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele  Proton  Neutron  Nukleon  Rendszám  Tömegszám Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Izotóp

203

Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Erős (nukleáris) kölcsönhatás Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Magerő Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tömeghiány Kötési energia Fajlagos kötési energia Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. Radioaktív bomlás Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. α-, β-, γ-sugárzás Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. Magreakció Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Aktivitás Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Mesterséges radioaktivitás Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Lassítás 204

Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Láncreakció Hasadási energia Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Szabályozatlan láncreakció Atombomba Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Magfúzió Tudja elmagyarázni energiafelszabadulást.

a

magfúzió

folyamatát

és

értelmezni

az

A Nap energiája Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Hidrogénbomba Ismerje a H-bomba működési elvét. Sugárvédelem Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Sugárterhelés Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Háttérsugárzás Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Elnyelt sugárdózis 205

Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Dózisegyenérték Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. III.4.7.5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét.

az

erő

A bolygómozgás Kepler-törvényei Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Súly és súlytalanság Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Nehézségi erő Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. Potenciális energia homogén gravitációs mezőben Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Kozmikus sebességek Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. Csillagászat Fényév Ismerje a fényév távolságegységet. Vizsgálati módszerek, eszközök Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Naprendszer Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Nap 206

Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Hold Üstökösök, meteoritok Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. A csillagok Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. A Tejútrendszer, galaxisok Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan. III.4.7..6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor 207

Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodásráa. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott korgazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását. III.4.8. Német nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.8.1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

208

III.4.8.2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfiszerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között III.4.8.3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás III.4.8.4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok III.4.8.5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás III.4.8.6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban 209

Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) III.4.8.7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események III.4.8.8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai III.4.8.9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben III.4.9. Angol nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.9.1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek III.4.9.2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek 210

Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között III.4.9.3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás III.4.9.4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok III.4.9.5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás III.4.9.6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

211

III.4.9.7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események III.4.9.8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai III.4.9.9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben III.4.10. Közgazdasági ismeretek – elméleti gazdaságtan középszintű érettségi vizsga követelményei III.4.10.1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések A mikro- és makroökonómiai megközelítés A mikro- és makromegközelítés különbségének értelmezése A makrogazdaság szereplői és piacai felsorolása Termékek és jövedelmek áramlása A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése A kibocsátás nemzetközi mutatószámainak megnevezése, különbség a mutatók között III.4.10.2. A makrogazdasági egyensúly A pénzpiac A mai magyar bankrendszer jellemzése Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció 212

III.4.10.3. Az állam gazdaságpolitikája A költségvetési és a monetáris politika A költségvetési és monetáris politika definiálása III.4.10.4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata A nemzetközi gazdasági szervezetek A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása A legfontosabb EU ismeretek használata III.4.10.5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések Alapkategóriák és összefüggések A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű bemutatása A modellalkotás szerepének bemutatása a vizsgálatokban A piaci alapfogalmak A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek felsorolása Kereslet jellemzése Keresleti függvény és elmozdulásának bemutatása Kínálat jellemzése Kínálati függvény és elmozdulásának bemutatása A Marshall-kereszt összehasonlítása

definiálása,

a

piaci

egyensúlytalanság

eseteinek

III.4.10.6. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntés tényezői A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferencia rendszer, hasznosság A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, nominál- és reáljövedelem

213

III.4.10.7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalat A vállalat mikro- és makrokörnyezetének bemutatása A vállalkozási formák felsorolása és rövid jellemzése III.4.10.8. A termelési tényezők piaca Az erőforrások kereslete és kínálata A származékos kereslet fogalmának értelmezése III.4.10.9. Az externáliák és a közjavak Az állami beavatkozás formái A külső gazdasági hatások szerepének bemutatása, az állami beavatkozások szükségességének indoklása III.4.10.10. Marketing és marketinggondolkodás A marketing modern értelmezése A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok felsorolása A marketingmix A 4P marketingmix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása A legjellemzőbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása Piacorientált gondolkodás A piacorientált felfogásoktól

gondolkodásmód

értelmezése,

megkülönböztetése

más

Egyszerű esettanulmányban A marketingeszközök kiválasztásának értelmezése A marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erősítse a mix elemek együttes hatását Az eszközök megváltoztatása a piacról érkező információk alapján 214

III.4.10.11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Az államháztartás és alrendszerei Az államháztartás alrendszereinek felsorolása A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid bemutatása A legfontosabb költségvetési bevételek felsorolása A költségvetési kiadások főbb típusainak felsorolása A költségvetési egyenleg értelmezése A támogatások A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása Az adók A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában (lehet a törvényi helyek illusztrálásával) III.4.10.12. Pénzügyi műveletek A pénz és a pénzforgalom A pénz funkcióinak, a vállalkozás jellemző pénzáramainak felsorolása Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása Néhány pénzintézet és jellemző pénzintézeti tevékenységek megnevezése A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélő fizetések összehasonlítása a szereplők és a gazdaság számára előnyös és hátrányos jellemzőik alapján A készpénzforgalom Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése A pénztár és a bankszámla kapcsolatának bemutatása 215

A számlapénzforgalom A bankszámlaszerződés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik felsorolása A bankszámla felett rendelkezés módjának bemutatása A különböző bankszámlák szerepe közötti különbségek meghatározása Az átutalás és a beszedési megbízás fizetési módok lépéseinek bemutatása, a banki megbízások információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése A bankkártya, a csekk és a váltó A bankkártya felhasználási lehetőségeinek ismertetése a modern gazdaságban, használata előnyeinek kiemelése A bankkártya tulajdonságainak felsorolása A csekk és a váltó szerepe és felhasználási lehetőségei közötti különbségek megfogalmazása A csekk és a váltó jellemzőinek bemutatása Érvényességi kellékeik felsorolása III.4.10.13. A vásárolt készletek A készletek fajtái A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtől Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása A minimális, a maximális és a folyó készlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében A készletek analitikája A vásárolt készlet bevételezés és kiadás bizonylatainak és a szállítói számla információtartalmának bemutatása, a formai és tartalmi követelmények felsorolása A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből) 216

Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla-nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése A vásárolt készlet értékelése A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása A készlet beszerzési áron történő értékeléséből adódó problémák megfogalmazása a készletcsökkenés értékének meghatározásában - megoldási módok ismertetése és összehasonlítása a költségekre és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatás szerint A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott átlagár módszerrel A főkönyvi készletnyilvántartás Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan Az Anyagok főkönyvi számlatartalmának, egyenlegének értelmezése A készletfinanszírozás forrásai A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása A hitelezés alapelvei között a hitelcél jelentőségének kiemelése és összekapcsolása a lejárattal A hitelképesség vizsgálatára likviditási mutatók számolása megadott adatokból, és a kapott mutatók nagyságának értelmezése A váltó, mint kereskedelmi hitel bemutatása Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa A levonható és a fizetendő általános forgalmi adó megkülönböztetése, a költségvetési kapcsolat bemutatása. Fizetendő és levonható forgalmi adó adatok ismeretében a költségvetéssel elszámolandó adó összegének meghatározása Az adómértékek definiálása Az adómentesség és az adókedvezmény összehasonlítása.

217

A tárgyi és az alanyi általános forgalmi adó mentesség lényegének megfogalmazása III.4.10.14. Az emberi erőforrás Az emberi erőforrás, mint termelési tényező Az emberi erőforrás sajátosságainak ismertetése, megkülönböztetése a többi termelési tényezőtől Bérezési formák és alkalmazási lehetőségeik felsorolása Kereset és bér megkülönböztetése A bér részeinek felsorolása, példákkal bemutatása A munkavállaló összehasonlítása

és

munkáltató

bérterheinek

megkülönböztetése,

A munkavállaló bérterheinek bemutatása: a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék A munkáltató bérterheinek bemutatása: a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás A munkavállalótól levont átvállalt tartozások, előleglevonás, kártérítési levonás értelmezése Bérek számfejtése A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás, az egyéni kereset összesítés, a munkavállalói tartozás nyilvántartás információtartalmának és kapcsolatuknak bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben, a bérfelosztás (bérek költségként), bérjárulékok, levonások főkönyvi könyvelési tételek megszerkesztése Bérek fizetése A bérfizetés bizonylatainak információ-tartalma, kapcsolat a bérszámfejtés bizonylataival, a bizonylatok információ-tartalmából a gazdasági esemény megnevezése A bérfizetés gazdasági esemény főkönyvi könyvelése pénztári kifizetéssel és bankszámláról fizetés esetén A bérrel kapcsolatos tartozások - adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A Jövedelem elszámolási számla tartalmának bemutatása

218

Személyi jövedelemadó Az éves összevont jövedelem csoportjainak megnevezése, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával, a jövedelemmeghatározás módjainak ismertetése a fő csoportokban Az éves összes jövedelem összegének ismeretében az éves adóteher kiszámítása A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének meghatározása A személyi jövedelemadó bevallási módjának és határidejének meghatározása III.4.10.15. Befektetett eszközök A befektetés A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre A befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása A beruházások A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek felsorolása, a beruházás értelmezése A tárgyi eszközök fajtáinak felsorolása A bekerülési érték legjellemzőbb elemeinek felsorolása, a bekerülési érték meghatározása idegen kivitelezésű beruházás számlázott értékei alapján A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma, az analitikus nyilvántartással szembeni követelmények felsorolása Az idegen kivitelezésű beruházás számlázott értékei és az aktiválás gazdasági események főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközök és az immateriális javak fokozatos értékátadásának értelmezése, az értékcsökkenés és leírás kapcsolata Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés megkülönböztetése, a terven felüli leírás jellemző eseteinek felismerése Az értékcsökkenés számolás alapjának meghatározása Az idő- és teljesítményarányos leírás jellemző eseteinek megkülönböztetése Negyedévi és évi értékcsökkenés összegének és a nettó értéknek meghatározása időarányos lineáris és teljesítményarányos leírással 219

A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése A beruházások forrásai A beruházások finanszírozási lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek megkülönböztetése A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben A biztosítékok formáinak bemutatása és különbségük A kamat, a kamatláb értelmezése és jellemző kamatnagyság felismerése A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír kamatok nagysága napi gazdasági információk alapján A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása a hitelkérelem benyújtásától a visszafizetésig A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök fajtái, a lekötött bankbetét, az éven túl nyújtott kölcsön, a tartós részesedés, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közös tulajdonságainak bemutatása Az értékpapír tulajdonságok felsorolása A részvény és a kötvény összehasonlítása az értékpapírba foglalt jog, a hozam és az átruházási lehetőség szerint Egyszerű feladatban a befektetés jövő- és jelenértékének kiszámítása, a kapott értékek rövid, szöveges értelmezése A befektetett pénzügyi eszközök analitikus feljegyzésének információtartalma, az analitikus nyilvántartással szembeni követelmények ismertetése III.4.10.16. A tevékenység költségei és az értékesítés A tevékenység költségei Különbség és kapcsolat a költség és a ráfordítás között A költségnemek felsorolása és példával illusztrálás A közvetlen és közvetett költségek különbségének meghatározása és példával illusztrálás A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, a bizonylatok információtartalmának megnevezése, a gazdasági esemény megnevezése és a költséggyűjtés könyvelési tételének költségnemekre történő megszerkesztése

220

A befejezett tevékenységek elszámolása Költségnemelszámolás esetében a raktárra vétel bizonylatának megnevezése, információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése A kalkuláció fogalmának és indokolt időpontjának meghatározása, az előállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása A saját termelésű készletek állományváltozásának kiszámítása, előjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között A késztermékek készletre vétele, könyvelési tételének megszerkesztése Az értékesítés gazdasági esemény és hatása A vevőkövetelések információtartalmának és a vevőszámla tartalmának bemutatása A követelés nyilvántartással szembeni követelmények megfogalmazása Az értékesítés árbevételének és a termék készletcsökkenésének főkönyvi feljegyzése összköltség eljárás esetén A fizetendő általános forgalmi adó könyvelése Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása III.4.10.17. Az erőforrások statisztikai feldolgozása

és

befejezett

tevékenységek

adatainak

Egyszerű adatfeldolgozási módszerek Adatforrások megnevezése egyszerű példaesetekre Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönböztető ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerű példaesetekben Statisztikai sorok felismerése, statisztikai sor és tábla, valamint grafikus ábra kellékek ellenőrzése és hiányzó elemek kiegészítése egyszerű példaesetekben A viszonyszámok Megoszlási viszonyszám számítása csoportosító sorból Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása közölt idősorból Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból A feladatokban a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök ismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozó statisztikai sorok adatainak felhasználása 221

A középértékek Egyszerű és súlyozott számtani átlag kiszámítása - a súly szerepét betöltheti a relatív gyakoriság is Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése Mértani átlag számítása idősorból a változás átlagos ütemének meghatározása érdekében Egyszerű kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból Az érték - ár- és volumenindexek A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési érték, a termelési volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és az indexek közötti összefüggés bemutatása Az adatok közlése A számítások eredményének rövid szöveges értékelése Az eredmények statisztikai táblába rendezése Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése III.4.10.18. Zárás - éves beszámoló Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban Az ellenőrzés szerepének értelmezése a pontos információ létrehozásában, a visszacsatolás jelentőségének leírása A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők megfogalmazása A leltározás teendőinek felsorolása. Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetés fontosságának rövid bemutatása Leltár és Mérleg A Mérleg és Leltár összehasonlítása közös és megkülönböztető tulajdonságaik szerint, az Éves Beszámoló szerepe, részeinek felsorolása. Az A típusú mérleg felépítése - főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése A Mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Az eredménykimutatás Az Eredménykimutatás céljának bemutatása Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása

222

Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredménykimutatás és Mérleg kapcsolata Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre érdekkonfliktus értelmezése Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása Zárás A zárlati munkák céljának bemutatása Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák zárásának, a könyvelési tételek szerepének ismertetése III.4.11. Informatika középszintű érettségi vizsga követelményei III.4.11.1. Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni.

gyakorlati

példákat

Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, tv, ...). Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Közhasznú információs források Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól.

223

Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai egészségkárosító hatását.

eszközhasználat

személyiségromboló,

Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). III.4.11.2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

224

III.4.11.3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Állományok típusai, keresés a háttértárakon Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. III.4.11.4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata A program indítása Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. 225

A munkakörnyezet beállítása Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. A szövegszerkesztő menürendszere Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni. Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Karakterformázás Bekezdésformázás Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Oldalformázás Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...) Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. 226

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Körlevélkészítés Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. III.4.11.5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. A táblázatkezelő menürendszere Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Adatok a táblázatokban Adattípusok Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat.

227

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Cellák és tartományok másolása Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Formázási lehetőségek Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. A mindennapi életben előforduló problémák Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. 228

Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. III.4.11.6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Adatbázisok létrehozása, karbantartása Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Összesítés Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Jelentések használata Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. 229

III.4.11.7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. WWW Ismerjen egy levelezési rendszert. Keresőrendszerek Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Távoli adatbázisok használata Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli a segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Web-lap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. Web-lap készítése Web-szerkesztővel A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Formázási lehetőségek Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni. III.4.11.8. Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) A program indítása Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. 230

A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. A program menürendszere Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása Tudjon bemutatót készíteni. Grafika A program indítása Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Képek beillesztése, formázása Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. III.4.11.9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

231

Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD). Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat Tájékoztató eszközök Katalógusok Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Adatbázisok Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.

III.5. Tanulóink magasabb évfolyamba lépésének feltételei Az iskolánk tanulója magasabb évfolyamba, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesíti. A 13. és 14. szakképzési évfolyamokon a továbbhaladás legalább elégséges tantárgyi vizsgához kötött. Ezt félévenként, illetve modulonként kell teljesíteni. A vizsgák lebonyolításának feltételeit külön szabályzatban írjuk elő. Iskolánk magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulóinknak nem kell külön beiratkozniuk, tanulói jogviszonyuk folyamatos. Az a tanulónk, aki nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, javító vizsgát tehet. Nyilatkoznia kell, hogy a javítóvizsgát az új tanév kezdése előtt az augusztus végi vizsgaidőszakban kívánja letenni, vagy haladékot kér az októberi pótlásra. Ezen nyilatkozat alapján magasabb évfolyamba léphet. Amennyiben nem teljesíti legalább elégséges szintre tanulmányi kötelezettségeit az októberben kijelölt vizsgán sem, akkor tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásától eltiltottak. Az a tanuló, aki a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást 232

kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa. Tanulóink kezdeményezésére az iskolánk igazgatója engedélyezheti, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítsék. Az engedély kiadásánál a gyakorlat alól mentesség csak kivételes esetben adható. Annak a tanulónak, aki egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként kell megállapítanunk és a törzslapjára rá kell vezetnünk. A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni. Tanulóink kezdeményezésére – a szakképzés kivételével – engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként a kérelmező felsőbb évfolyamra léphetne. Tanulóink kezdeményezésére az iskola igazgatója engedélyezheti, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. Tanulóink az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kapnak. Azok a tanulók, akiknek egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztásuk együttesen meghaladja a kétszázötven órát, vagy az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 30%-át, a tanítási év végén és munkájuk nem értékelhető akkor az elmélet tárgyakból osztályozó vizsgát tehetnek. Csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a továbbhaladás feltétele a gyakorlati óraszámok, valamint az egybefüggő gyakorlat teljesítése, és ezt igazolt, vagy igazolatlan mulasztásai maradéktalanul nem végezte el. Továbbhaladási feltétel továbbá az adott szakképesítés számára előírt gyakorlati szintvizsga teljesítése. Sikertelen vizsga esetén a pótló vizsgáig felmentés

233

adható az évfolyamismétlés alól, amennyiben az sikertelen, a szakképzésben való részvétel csak a tanév megismétlésével folytatható.

III.6. A tanulóink tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárásaink: Az értékelés fontos része pedagógiai munkánknak. Biztosítjuk az értékelés nyilvánosságát és rendszerességét a tanulók, a szülők és a kartársak számára. Tanulóink teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesítenünk kell az ellenőrző útján. Az osztályzatokat a naplóba, elektronikus naplóba és a tanulóink ellenőrzőjébe rendszeresen be kell írni, s ezt az osztályfőnököknek havonta ellenőrizni kell. A hiányzó érdemjegyeket pótolni kell! A félévi és az év végi osztályzatot az összes érdemjegy számtani átlaga alapján kell meghatározni, a kerekítésnél a matematikában előírt módszert kell alkalmazni. Az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi a kérdéses tantárgyból a heti óraszám. Év végén a jegyek lezárásánál a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat kell figyelembe venni. Ezen osztályzatokról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesítenünk kell. Az érdemjegyet, illetőleg az osztályzatot a tanulóink teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem használhatjuk fel, mint fegyelmezési eszközt. Tanulóink magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnöknek – az osztályban tanító pedagógusok véleményének figyelembevételével – kell megállapítani. Az iskolánkban használt érdemjegyek és osztályzatok a következők: Tanulóink tudásának értékelésénél és minősítésénél az ötfokozatú rangskálát alkalmazzuk: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

234

Tanulóink magatartásának értékelésére négyféle minősítést alkalmazunk: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) Tanulóink szorgalmának értékelésére négyféle minősítést alkalmazunk: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) Tanulóink év végi osztályzatát a nevelőtestületünk értekezleten áttekinti és a pedagógusaink, illetve az osztályfőnökeink által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestületünk felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha pedagógus kollégánk nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestületünk ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Azoknál a tanulóknál, akiknek a gyakorlati képzését nem az iskolánk adja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének kell értékelni az általunk alkalmazott elvek szerint. A félévi és év végi osztályzatukat – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestületünk állapítja meg és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Tanulóink érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon és a gyakorlati foglalkozáson végzett szóbeli és írásbeli munkájuk, illetőleg gyakorlati tevékenységük figyelembevételével állapítjuk meg. Az értékelés ajánlott módszerei: A diagnosztikus értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas (formatív) értékelést alapvetően a tanulástanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására, a tanulási folyamat segítésére használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási 235

módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az összegző (szummatív) értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. A minősítés általános elvi szempontjai: Szóbeli feleltetésnél: 5 (jeles):

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

4 (jó):

összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,

3 (közepes):

akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,

2 (elégséges):

nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,

1 ( elégtelen ):

elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven % -át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A tanulmányok alatti vizsga: Egyedi esetekben tanulóink az osztályzatait osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javító-, pótló- vizsgán nyújtott teljesítményük alapján állapítjuk meg.

236

A tanulmányok alatti vizsgát (osztályozó, különbözeti, javító) iskolánkban a tanuló, ill. kiskorú esetén a szülő kérésére független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Feltételeit a Közoktatási Törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az iskolában szervezett vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához annak a tanulónknak osztályozó vizsgát kell tennie: akit felmentettünk a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, akinek engedélyeztük, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, aki a tanévben meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, akinek az átvételnél az iskolánk igazgatója előírta. A magántanulóknak a magatartását és szorgalmát nem kell minősítenünk. Az a tanulónk, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból a javítóvizsgát nevelőtestületünk csak a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezheti. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Annak a tanulónak, aki a tankötelezettségét a szülő kérése és az iskola igazgatójának döntése alapján magántanulóként teljesíti, a felkészítéséről a szülei gondoskodnak. Az iskolánk pedig, – kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról – megállapítja a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskolánk igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről. Azok a tanulóink, akiknek egyéni adottságaik, fogyatékosságuk, továbbá sajátos helyzetük alapján indokoltan mentesítettek egy tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásukról nem kell számot adniuk, illetőleg tudásukról az iskolánk által meghatározott módon adnak számot. Ha a mentesítést a tanuló testi érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékosságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási 237

rendellenességre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét csatolni kell. Ha egy tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, akkor a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetnünk.

III.7. A tanulóink magatartásának és szorgalmának minősítési, értékelési alapelvei, követelményei és formái: 1-2 óra

igazolatlan mulasztás esetén szóbeli figyelmeztetés, ha más fegyelmi vétséget nem követ el a tanuló, akkor a magatartása lehet még 5-ös.

3-7 óra

igazolatlan mulasztás esetén osztályfőnöki intés, megrovás. Javasolt magatartási osztályzat 4-es, 3-as.

8-15 óra

igazolatlan mulasztás esetén igazgatói megrovás, kedvezmények juttatások csökkentése. Javasolt magatartási osztályzat 3-as, 2-es.

15-30 óra

igazolatlan mulasztás esetén szigorú igazgatói megrovás, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába. Javasolt magatartási osztályzat 2-es.

31 óra

igazolatlan mulasztás esetén a következő döntések hozhatók: eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából a hiányzás következménye. Kivéve, ha a tanuló nem töltötte be a 16. életévét, ebben az esetben sorsáról a tantestület dönt, az érvényes jogszabályok figyelembevételével.

Az osztályfőnökök feladata, hogy bármelyik fegyelmi fokozatot ha eléri a tanuló, köteles erről a szülőt értesíteni. III.7.1. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje és korlátai: Az iskolai írásbeli beszámoltatás jellege lehet: Szintfelmérés, írásbeli mérés országos, iskolai és évfolyam szinten Félévi témazáró dolgozat Témazáró dolgozat Írásbeli dolgozat Írásbeli felelet Kötelező írásbeli feladat  Szorgalmi írásbeli feladat  Gyakorló írásbeli feladat  Önálló kutatómunka, kiselőadás stb. 238



Írásbeli beszámoló (félévi, év végi)

Formái lehetnek: Esszé, teszt, írásba foglalt tudományos dolgozat stb.

kiselőadás,

feladatválasztós

feladatsor,

Rendje: Egész osztályt érintő egész órás félévi témazáró, témazáró, írásbeli dolgozat illetve írásbeli felelet egy napon legfeljebb kettő darab íratható Egész osztályt érintő egész órás félévi témazáró, témazáró, illetve írásbeli dolgozat tényét egy héttel előbb a naplóba előre be kell írni, a tanulókat az íratásáról egy héttel előbb tájékoztatni kell Írásbeli feleletet néhány gyerek, de az egész osztály is írhat, és erről nem kell előzetes tájékoztatás Szorgalmi és gyakorló feladatok: kiadható bármikor, de hiánya nem büntethető Önálló kutatómunka: témakör megadása hosszabb időtartamra, csoport vagy egyéni munka. Hiánya nem büntethető, ilyen módon félévente legfeljebb kettő osztályzat szerezhető. Beszámoló: A félévi, év végi záró értekezleteket megelőző 2 hétben kell az osztályzatokat megszerezni. Indokolt esetben igazgatói engedéllyel az év végi beszámoló a javítóvizsga időszakban is letehető. Értékelésben betöltött szerep: A tanuló érdemjegyet kapjon és kaphasson:  Írásbeli feleletére  Írásbeli feladatára, dolgozatára  Önálló órai előadására  Óra alatti munkájára A fenti felsorolt írásbelikre kapott jegyek beszámításakor nem kötelező súlyozást alkalmazni Az írásbeli számonkérés formáit tekintve alkalmat adunk a szokványos iskolai írásbeli, számonkérésen túl a kiselőadások, kutatómunkák elkészítésére, melyek ugyanolyan súllyal megjelennek félév és év végi osztályzatokban is A témazáró dolgozat minden tanuló számára kötelezően megírandó, hiányát a tanulónak pótolni kell. A témazáró dolgozat javítására biztosítsunk lehetőséget – önkéntes jelleggel. Beszámolóra, vizsgára jegy szerezhető a félév folyamán szerzett részjegyek alapján is, például olyan magántanulók esetén, akik bejárnak az iskolába

239

Emeltszintű vizsgajegy: Az emelt szintű szóbeli vizsgákon a szülői munkaközösség illetve az IDB tagjai is képviseltethetik magukat, mint megfigyelők Törekedni kell az érettségi rendszerre és követelményekre az érdemjegy kiszámításánál, illetve a vizsgák rendjénél Az emelt szintű képzésben résztvevő diákok félévi osztályzatát három jegy átlaga adja:  a közép szintű képzésben félévkor kapott osztályzat  az emelt szintű írásbeli vizsgán szerzett osztályzat  az emelt szintű szóbeli vizsgán szerzett osztályzat III.7.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, meghatározásának elvei és korlátjai: Kötelező házi feladat hétvégére és iskolai szünetre nem adható.

III.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. A tantárgyak előírt tankönyveit a tanmenetek tartalmazzák. A könyvek a kerettanterveknek megfelelően felmenő rendszerben, a tankönyvek megjelenésével párhuzamosan kerülnek kiválasztásra. A szakmai tanárok a kötelezően előírtaktól eltérően más tankönyvet is meghatározhatnak a képzéshez. A tankönyvválasztást minden év február hónapjában a munkaközösségek felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják azt.

szakmai

A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: A tankönyv illeszkedjen az intézményi tantervekhez Tegye lehetővé a tanuló önálló tanulását Tegyen lehetővé együtt A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának módja: A szaktanárok a tanévkezdés előtt, az adott évfolyam tanuló-összetételét figyelembe véve állítják össze a használandó eszközöket, segédleteket. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik az iskolai könyvtárat tartós tankönyvekkel, irodalmi és szakmai jellegű könyvekkel ellátni és folyamatosan fejleszteni.

240

III.9. Az érettségire bocsátás feltételei Rendes, előrehozott, pótló és javító érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében abból a tantárgyból tehető, amelynek a vonatkozó rendeletekben és a pedagógiai programban meghatározott, az összes előírt évfolyamra vonatkozó követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását legalább elégséges osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig le kell adni. A jelentkezési lapot az intézmény igazgatójához kell benyújtani. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét is, továbbá az összes olyan adatot, ami a lap kitöltéséhez szükséges. A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell beadni. A jelentkezési lap elfogadásáról az igazgató dönt, az elutasításról pedig indoklással határozatot hoz. AZ ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOKAT A 100/1997 (VI.13.) KORM. RENDELET TARTALMAZZA.

IV. SZAKMAI PROGRAM IV.1. Az iskola szakképzési rendszere A CSEPEL-TISZK funkciójának megfelelően a társult iskolákból kikerülő szakképzés a 2008/2009-es tanévtől intézményünkben folyik tovább. Intézményünk nevelőtestülete folyamatosan készíti elő a korszerű szakképzés dokumentumait, és kér indítási engedélyt a fenntartótól. Hatályos alapító okiratunk szerint fenntartói jóváhagyással rendelkező, és a jövőben tervezett szakképesítéseink: IV.1.1. Informatika szakmacsoport Indítási engedéllyel rendelkező szakmai képzések: Informatikus - Gazdasági informatikus OKJ:54464101 (kifutó OKJ) Informatikus – Rendszerinformatikus OKJ: 54464103 (kifutó OKJ) 241

Multimédia fejlesztő OKJ: 54840901 (kifutó OKJ) A folyamatosan megjelenő központi programok alapján indításra tervezett szakmai képzések: Informatikai rendszergazda - Webmester Feladata: Felülvizsgálni, fejleszteni és dokumentálni webes tartalomszolgáltatásokat. Fogadni, kezelni/továbbítani a weblátogatók észrevételeit, panaszait, kérdéseit, igényeit Intézni a webtartalom telepítését és a hozzá kapcsolódó hostok regisztrációs kérelmét. Jogosultság struktúrát kezel a webes tartalom eléréséhez. OKJ-szám: 54 481 03 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Rész-szakképesítések Számítástechnikai szoftverüzemeltető (középszintű, érettségivel) Elágazások Informatikai hálózattelepítő és – üzemeltető Informatikai műszerész IT biztonság technikus IT kereskedő Számítógéprendszer- karbantartó Szórakoztatótechnikai műszerész Webmester Informatikai rendszergazda - Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Feladata: A számítógépes rendszer - mint hardver - üzemeltetési feladatai, a számítógépes szoftverkörnyezet üzemeltetési feladatai. Általános célú szoftverek alkalmazása, üzemeltetése, új szoftverek üzemeltetésének elsajátítása. LAN / WAN hálózatok üzemeltetése és felügyelete. OKJ-szám: 54 481 03 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Rész-szakképesítések Számítástechnikai szoftverüzemeltető (középszintű, érettségivel)

242

Elágazások Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető Informatikai műszerész IT biztonság technikus IT kereskedő Számítógéprendszer- karbantartó Szórakoztatótechnikai műszerész Webmester Informatikus - Gazdasági informatikus Feladata: A gazdasági és a társadalmi életben, elsősorban a vállalkozásoknál a gazdasági információ gyűjtése, karbantartása, feldolgozása, hasznosítása, vezető informatikusi feladatok ellátása. Nagyvállalatok informatikai bázisának tervezése, fejlesztése és karbantartása. OKJ-szám: 54 481 04 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások Gazdasági informatikus Infostruktúra menedzser Ipari informatikai technikus Műszaki informatikus Távközlési informatikus Telekommunikációs informatikus Térinformatikus Informatikus - műszaki informatikus Feladata: Korszerű megoldásokhoz szükséges hardverkörnyezet, alapszoftver, szoftverfejlesztői környezet és alkalmazói szoftver kiválasztása, háttér kialakítása; saját fejlesztésű hardvereszközök tesztprogramjainak megtervezése, kidolgozása. Szoftverek integrálása; adatátvitel megvalósítása és biztosítása különböző számítógépes rendszerek között; kommunikációs programok fejlesztése, folyamatos üzemeltetés biztosítása. 243

OKJ-szám: 54 481 04 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások Gazdasági informatikus Infostruktúra menedzser Ipari informatikai technikus Műszaki informatikus Távközlési informatikus Telekommunikációs informatikus Térinformatikus Informatikai alkalmazásfejlesztő Feladata: Számítógépet kezel, szoftvereket használ, munkaszervezéssel, kapcsolatos tevékenységet végez, projektet tervez és értékel, rendszert tesztel és dokumentál a kialakított eszközkörnyezetben., infokommunikációs alkalmazásokat fejleszt, adatbányászatot végez, programozási feladatot lát el, rendszert / alkalmazást tervez és fejleszt, programintegrációs feladatot végez, internet alapú szolgáltatást tervez, feltérképezi az infokommunikációs környezetet. OKJ-szám: 54 481 02 - Szint: emelt szintű szakképesítés- Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és –tervező Internetes alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő IV.1.2. Közgazdasági szakmacsoport Indítási engedéllyel rendelkező szakmai képzések: Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ: 52343204 (kifutó OKJ) A folyamatosan megjelenő központi programok alapján indításra tervezett szakmai képzések:

244

Pénzügyi-számviteli ügyintéző Feladata: Vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok önálló elvégzése, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetése, könyvviteli feladások készítése. Egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számításokat végez, valamint a könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatokat lát el. OKJ-szám: 52 344 01 - Szint: középszintű szakképesítés - Képzési idő: 1,5 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi IV.1.3. Elektromos szakmacsoport Indítási engedéllyel rendelkező szakmai képzések: Elektronikai műszerész Feladata: Az elektronikai műszerész feladata elektronikus áramkörök készítése, ellenőrzése és szerelése. A különböző egységekből készülék összeállítása, élesztése és műszeres bemerése. Az elektronikus berendezések hibáinak megállapítása, hibás egységek javítása vagy új egységek beépítése és gyári előírás szerinti beállítása. OKJ-szám: 33 522 01- Szint: középszintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam Rész-szakképesítések Szórakoztatóelektronikai műszerész (középszintű, 8. évfolyam után) Az elektronikai műszerész képzés a következő, korábbi OKJ szerinti képzéseket váltja ki Elektronikai műszerész (OKJ 51 5223 01) Rádió- és hangtechnikai műszerész (OKJ 51 5223 09) Televízió- és videotechnikai műszerész (OKJ 51 5223 11) Villanyszerelő Feladata: A lakó- és középületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények épületeinek erősáramú és gyengeáramú (jelző, riasztó, automatikai) áramköreinek kialakítása, javítása, karbantartása, felújítása. Épületek villamos energia ellátásával a kisfeszültségű villamos berendezések, készülékek és gépek vezérléseivel szabályozási köreinek telepítésével azok üzembe helyezésével, javításával foglalkozik. 245

OKJ-szám: 33 522 04- Szint: középszintű szakképesítés, - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam. Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszámát az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítunk. Itt a szükséges iskolai végzettség: 8. évfolyam Rész-szakképesítések Kábelszerelő (iskolai végzettség nincs előírva) Ráépülések Elektromos alállomás üzemeltető (középszintű, 10. évfolyam után) Érintésvédelmi, erősáramú berendezés (középszintű, 10. évfolyam után)

szabványossági

felülvizsgáló

FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) (középszintű, 10. évfolyam után) Villámvédelmi felülvizsgáló (középszintű, 10. évfolyam után) IV.1.4. Gépész szakmacsoport A folyamatosan megjelenő központi programok alapján indításra tervezett szakmai képzések: Géplakatos Feladata: Gépek, szerszámgépek beállítása, szerelése, felújítása és javítása. Különféle alkatrészek készítése megmunkáló gépeken is. OKJ-szám: 31 521 10 - Szint: középszintű szakképesítés - Képzési idő: 3 év Szükséges iskolai végzettség: általános iskola Rész-szakképesítések Gépbeállító (középszintű, 8. évfolyam után) CAD-CAM informatikus Feladata: Életünket egyre korszerűbb funkciókkal rendelkező és ezzel együtt egyre tetszetősebb formájú ipari termékek veszik körül. Nem is lehet ma olyan terméket értékesíteni, amely nem eléggé dizájnos. A tetszetős formák viszont nagyon bonyolultak, ezeket számítógép alkalmazása nélkül megtervezni, megrajzolni, gyártani sem lehet. Erre szolgálnak a CAD (számítógéppel támogatott tervezés), valamint a CAM (számítógéppel támogatott gyártás) 246

OKJ-szám: 54 481 01 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Rész-szakképesítések Számítógépes műszaki rajzoló (középszintű, 8. évfolyam után) Gépgyártástechnológiai technikus Feladata: Az ipar területén a nem mérnöki felkészültséget igénylő, gépészeti jellegű műszaki gyártásfejlesztő, gyártástervező, gyártásirányító és ellenőrző feladatok ellátása. Részt vesz a gyártási folyamatok tervezésében, a meglevő gyártási folyamat korszerűsítési munkálataiban, minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásában. Gondoskodik a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáról. OKJ-szám: 54 521 01- Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi IV.1.5. Kereskedelem-marketing szakmacsoport Indítási engedéllyel rendelkező szakmai képzések: Marketing- és reklámügyintéző Feladata: A vállalkozásoknál a piackutatással, eladással, reklámmal, propagandával kapcsolatos szervezési és technikai feladatok ellátása részben önállóan, részben a marketingmenedzser irányításával. Rendezvényeket szervez, vállalati arculatot kezel. OKJ-szám: 52 342 01 - Szint: középszintű szakképesítés - Képzési idő: 1 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Rész-szakképesítések Hirdetési ügyintéző (középszintű, érettségivel) Logisztikai ügyintéző Feladata: A leszállítandó áru rendeltetési helyére való eljuttatásának megszervezése a legoptimálisabb feltételek mellett; az ezzel kapcsolatos irodai munkák elvégzése; kapcsolattartás hazai és nemzetközi ügyfelekkel is. Döntéselőkészítést, PR tevékenységet végez. OKJ-szám: 54 345 02- Szint: emelt szintű szakképesítés- Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi 247

Rész-szakképesítések Anyagbeszerző (középszintű, 8. évfolyam után) Áruterítő (középszintű, 8. évfolyam után) Veszélyesáru-ügyintéző (középszintű, érettségivel) Ráépülések Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző (emelt szintű, érettségivel) Külkereskedelmi üzletkötő Feladata: Külkereskedelmi tevékenység megtervezése és elemzése, a költségtervek készítése, a finanszírozási lehetőségek meghatározása, az üzleti eredményesség elemzése. Feladata a külkereskedelmi ügylet feltételeinek kialakítása, a megállapodás szerződésbe foglalása. OKJ-szám: 54 341 01 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi A külkereskedelmi üzletkötő képzés a következő, korábbi OKJ szerinti képzéseket váltja ki Külkereskedelmi üzletkötő (OKJ 54 3433 03) A folyamatosan megjelenő központi programok alapján indításra tervezett szakmai képzések: Kereskedelmi ügyintéző Feladata: Az áruforgalomhoz kapcsolódó tevékenységekben (megrendelés, átvétel, minősítés) való aktív részvétel; az irodai adminisztráció ellátása (adatrögzítés, kapcsolattartás, panaszos esetek kezelése, szervezés, marketing, stb.); az irodai berendezések kezelése. OKJ-szám: 52 341 04 - Szint: középszintű szakképesítés, - Képzési idő: 1 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Ráépülések Külgazdasági ügyintéző (középszintű, érettségivel

248

Kereskedő Feladata: Kereskedelmi vállalkozások megszervezése, beindítása, megszüntetése; a piaci folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése; áruforgalmi, értékesítési tevékenység szervezése, ill. irányítása. OKJ-szám: 52 341 05 - Szint: középszintű szakképesítés, - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Rész-szakképesítések Bútor- és lakástextil-kereskedő (középszintű, érettségivel) Élelmiszer- és vegyiáru - kereskedő (középszintű, érettségivel) Ruházati kereskedő (középszintű, érettségivel) Ráépülések Kereskedelmi bolthálózat szervező (emelt szintű, érettségivel) IV.1.4. Ügyvitel szakmacsoport Indítási engedéllyel rendelkező szakmai képzések: Ügyviteli titkár Feladata: Protokoll feladatokat végez, rendezvényeket, eseményeket szervez, titkári tevékenységet lát el idegen nyelven, személyi titkári feladatokat végez, menedzserasszisztensi munkát lát el. Irodai munkafolyamatokat készít és szervez meg. OKJ-szám: 54 346 01 - Szint: emelt szintű szakképesítés - Képzési idő: 2 év Szükséges iskolai végzettség: érettségi Elágazások Idegen nyelvi titkár Iskolatitkár Ügyintéző titkár Az ügyviteli titkár képzés a következő, korábbi OKJ szerinti képzéseket váltja ki Idegen nyelvi ügyintéző titkár (OKJ 54 3404 02) Közoktatási asszisztens (OKJ 52 3462 01) Ügyintéző titkár (OKJ 52 3404 04) 249

A folyamatosan megjelenő központi programok alapján indításra tervezett szakmai képzések: Vállalkozási ügyintéző Feladata: Pénzügyi, pénzkezelési feladatok elvégzése, a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, ügyiratkezelés, levelezés, analitikus nyilvántartások vezetése, időszakos beszámolók elkészítése. OKJ OKJ-szám: 52 344 02 - Szint: középszintű szakképesítés - Képzési idő: 1,5 év - Szükséges iskolai végzettség: érettségi

IV.2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében A szakképzésről szóló törvény alapján, a szakképzésben előírt megegyező tartalmú szakmai követelmények teljesítésébe be kell számítani a szakmai alapozó ismereteket. A kerettantervi útmutatások, a szakmai programok, a konkrét tartalmak és óraszámok alapján az iskola igazgatója dönt a beszámítás mértékéről. A beszámítás a szakképesítések követelményeinek megfelelően különböző formájú, időtartamú és egyénenként különböző, differenciált. A szakmai programokban, a szakképesítések óraszámai mellett megtalálhatóak a korábbi tanulmányok beszámíthatóságának feltételei. A 2008/2009-es tanévtől a CSEPEL TISZK társult iskolái egységes szakmai alapozó tantervek alapján dolgoznak, ezért a beszámítás ideje szakmától függően 0,5-1 év lehet. Ez az egységes szakmai alapozó tanterv a fővárosi iskolahálózatban lehetővé teszi az iskolák közötti mozgásokat (iskolaváltást, tanulók átvételét). Eltérő szakmacsoport esetén ezt különbözeti vizsgával szervezzük meg. Adott esetben az évfolyam ismétlés is járható út az átveendő tanulók részére.

250

IV.3. Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása 1990-es rendszerváltás óta erősítettük kapcsolatainkat a vállalkozói szférával. Igyekszünk maximálisan megfelelni az igényeknek. Nyitásunk eredményeként több mint 100 kisebb, nagyobb céggel állunk folyamatos kapcsolatban. Külső munkahelyeinket az iparkamarákkal együttműködve minősítjük, hogy a képzés feltételei megfelelőek legyenek. Kapcsolataink széleskörűek, támogatjuk tanulóink saját munkahely igényét is, mert ezek többnyire már jövendő munkalehetőségeket kínálnak a leendő szakembereknek. Ezek az ipari vállalkozások teljes képzési profilunknak megfelelnek, így minden diákunk számára biztosítani tudunk külső képzési helyeket. Jelenleg külső kapcsolatainkat elsősorban határozott idejű, szakmai ismeretbővítés /konkrét munkafolyamatok megismertetése/ céljából történő kihelyezésekkel, Együttműködési Megállapodások kötésével vesszük igénybe. A tartós kihelyezés lehetőségét sok esetben csökkenti, hogy a munkáltatókat terheli a tanmenet által előírt kötelező tananyag. Korábban, a hagyományos szakképzésben résztvevőket bátrabban foglalkoztathatták a szakmai rutin megszerzése céljából több feladattal is. Az alternatív szakképzés bevezetésével újra lehetőség nyílik a külső szakmai gyakorlat igénybevételére. Egyre több cég alkalmazza a Tanulószerződéssel történő foglalkoztatást is. Hatékony együttműködésünkre jó példa felnőttképzésünkben az évek óta visszatérő tanfolyami jellegű villanyszerelő, illetve villanyszerelő mester-képzés, melyet vállalkozásokkal, és a Pest-megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen bonyolítunk le. Nemcsak a szervezetünk, hanem a technológiánk területén is jelentkezett a korszerűsítés. Az elektromos ipar vezető cégeinek támogatásával rendszeresen modern szerelvényekkel bővül a tanulók képzését segítő eszközpark. Tanműhelyünket a fővárosi fejlesztési projekt keretében 251

korszerűsítettük, teljesen felújítottuk, s olyan kabineteket alakítottunk ki, amelyek többféle szakma képzésére alkalmasak, és igény szerint rövid időn belül átszervezhetők, akár elméleti képzés céljából is. Megfelelő feltételekkel végezhetjük minden szakmai területen az orientációs, az alapozó, és a szakképzést is. Az Elektroműszerész és Villanyszerelő szakképzés kiemelkedően jó körülmények között, és feltételekkel tanulható. Mind az európai színvonalú oktatóhelyiségek, mind a villanyszerelő gyakorlóépület, a legkorszerűbb eszközkészletekkel biztosítják a naprakész ismeretek megszerzését. Fontos állomása szakképzésünknek az alternatív energiaforrások bevonása oktatási folyamatunkba. A tanműhelyben dolgozó tanulók segítségével végezzük karbantartási feladataink nagy részét. Iskolai villamoshálózat szerelése, világítótestek készítése, számítógépes hálózat kialakítása, stb. is rendszeresen a gyermekeink segítségével történik. A számítógéppel vezérelt tervező és gyártórendszerek (CAD/CAM) kialakítása, fejlesztése oktatási programunk szerves része. Ezekkel az országban először iskolánk indított olyan CAD/CAM informatikus képzést, amely az eddigi gyakorlattól eltérően nyitottabb, és többféle szoftver használatával ismerteti meg a hallgatókat. Pályázatainkból és saját erőforrásainkból olyan gyártórendszert alakítottunk ki, melynek gépparkja teljesíti a tervezés és a megmunkálás területén a jelenlegi csúcstechnológiával szembeni követelményeket. Az informatikai képzésben Budapesten a harmadikként vettük fel a programozói szakot, ezzel képzési profilunkban nagymértékű átalakulás kezdődött. Az iskolánkba jelentkező tanulók túlnyomó része már ezt a szakirányt választja. A számítástechnikai képzés területén is sok céggel van kapcsolatunk, speciális képzéseinknek köszönhetően (AS-400, multimédia stúdió), itt végző diákjainknak is jó esélye van a szakmában való elhelyezkedésre. 13 informatikai szakkabinetünk látja el a gyakorlati képzést, amelyek az elmúlt évek fejlesztéseinek és pályázatainknak köszönhetően világszínvonalú eszközparkkal rendelkeznek. Iskolánkban minden tanulónk hozzáférhet az Internet lehetőségeihez, tanuláshoz, információgyűjtéshez. Szabad idejében a nyitott tanulótérben kihasználhatja a hálózat kínálta szolgáltatásokat.

252

V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK V.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei: A pedagógiai programot megjelentetjük könyv formájában, és közzé tesszük Internetes iskolai WEB oldalunkon. Az intézményünk nevelési-oktatási dokumentumainak nyilvánossága: Iskolánk Nevelési és pedagógiai programja a szülők és tanulók részére az iskola tanulmányi osztályán és a könyvtárban szabadon megtekinthető Fentiekről tájékoztatást ad a szülőknek - diákoknak  az intézmény vezetője (helyettese) a szorgalmi időszak elején‚  az osztályfőnök szülői értekezlet ill. osztályfőnöki órák keretében‚  a Diákönkormányzatok vezetője a diák önkormányzati értekezleteken.

V.2. A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata: Pedagógiai programunk érvényes 2004. 09. 01 - 2010.09.01-ig. Nevelőtestületünk évente felülvizsgálja a végrehajtását, amelyet a tanévzáró értékelésében írásban is rögzít. Módosítani csak a fenntartó jóváhagyásával lehet. Módosítás történhet: A nevelőtestület 50%-nak a kezdeményezésére, A fenntartó kezdeményezésére, Törvényi változások átvezetésekor.

V.3. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumait: A 2004. március 29-én megtartott Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tartalmazza. A nevelőtestület nevében intézményünk pedagógiai programját hitelesítem: Budapest, 2004. március 29. Kollár József Igazgató sk.

253

V.4. A pedagógiai program módosításának dokumentumai: A határozati javaslatot a 2006. szeptember 13-án megtartott Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tartalmazza. A nevelőtestület nevében intézményünk pedagógiai programját hitelesítem: Budapest, 2006. szeptember 13. Kollár József Igazgató sk.

A pedagógiai program aktuális módosítását, a mellékletek kiegészítését elfogadtuk: Budapest, 2006. szeptember 13. Diákönkormányzat

Szülői munkaközösség

Nevelőtestületi határozattal lezárva: Budapest, 2006. szeptember 13. Kollár József Igazgató sk.

V.5. A pedagógiai program újabb módosításának dokumentumai: A határozati javaslatot a 2007. február 28-án megtartott Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tartalmazza. A nevelőtestület nevében intézményünk pedagógiai programját hitelesítem: Budapest, 2007. február 28. Kollár József Igazgató sk.

254

A pedagógiai program aktuális módosítását, a mellékletek kiegészítését elfogadtuk: Budapest, 2007. február 28. Diákönkormányzat

Szülői munkaközösség

Nevelőtestületi határozattal lezárva: Budapest, 2007. február 28. Kollár József Igazgató

V.6. A pedagógiai program újabb módosításának dokumentumai: A határozati javaslatot a 2008. május 28-án megtartott Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tartalmazza. A nevelőtestület nevében intézményünk pedagógiai programját hitelesítem: Budapest, 2008. május 29. Kollár József Igazgató sk.

A pedagógiai program aktuális módosítását, a mellékletek kiegészítését elfogadtuk: Budapest, 2008. május 29. Diákönkormányzat

Szülői munkaközösség

Nevelőtestületi határozattal lezárva: Budapest, 2008. május 29. Kollár József Igazgató sk.

255

VI. EGYÉB ISKOLAI DOKUMENTUMOK VI.1. Intézményünk házirendje A házirend jogforrás. Az intézményi életünk tanulókra, kollégistákra vonatkozó szabályainak alapdokumentuma, amely vonatkozik a teljes iskolai, kollégiumi életre (beleértve az iskolába, kollégiumba érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai, kollégiumi élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola, kollégium területén kívüli iskolai rendezvényekre. Előírásai a tanulóra, a kollégistára, a pedagógusra, az intézmény más alkalmazottjára és a szülőre (gondviselőre), aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, teljesít kötelezettségeket, kötelező érvényű. Ismerete és megtartása iskolánk közösségéhez való tartozás feltétele. Házirendünk a következő rendelkezések alapján készült: A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, A Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet, A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési díjakról szóló 5/1997. (II. 4.) Főv. Kgy. rendelet, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelet, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény. VI.1.2. Iskolai házirend VI.1.2.1. Az iskola és a család. A szülőkkel történő kapcsolattartás A nevelés elsődleges színtere a család. A gyerek jó irányba fejlődik, ha az otthon légköre szerető, kiegyensúlyozott. Az oktatás és a közösségi életre nevelés csak akkor válhat eredményessé, ha az iskola és a család között a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és türelmen lévő közvetlen kapcsolat alakul ki. 258

Közösen nevelünk. A szülő és az osztályfőnök a gyerek minden iskolai elfoglaltságáról, eredményéről beírásáról tud, törődik a diák egyéb elfoglaltságával és gondjaival is. Ezt a kapcsolatot szolgálják a fogadóórák, a szülői értekezletek, valamint az Ellenőrző könyv. A szülő törvényes képviselő, aláírásával igazolja, hogy tudomása van a szerzett érdemjegyekről és az Ellenőrző könyvbe írt egyéb bejegyzésekről. VI.1.2.2. Tanulmányi kötöttségek teljesítése Iskolánkban a tankötelezettség a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig teljesíthető. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy az éppen hatályos jogszabályokban meghatározott mértéket. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapítására a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha hiányzása mértéke miatt nem osztályozható, vagy a tantárgyak egyikéből a diák hiányzása meghaladta a félévi óraszám 30 %-át és a szaktanár és osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: január 20. – február 20. év végén: június 1-30. – 12. évfolyamos tanulók esetén április 1-30. A nevelőtestület az osztályozó vizsgára „bocsátást” akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladta az igazolt mulasztások számát. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható és tanköteles, tanulmányait évfolyam ismétléssel folytathatja. Amennyiben nem tanköteles, a továbbiakról a tantestület dönt.

259

VI.1.2.3. Az iskolai, tanulói munkarend Egy közösség meghatározott életrendje biztosítja működésének menetét, kiszámíthatóságát, biztonságát. Általános tudnivalók: Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. (Kivétel a szakképző évfolyam és a gyakorlati oktatás, melyről a Közös Irányítási Többcélú Közoktatási Intézmény Szervezeti Működési Szabályzata (KITKISZMSZ) intézkedik. Minden tanuló köteles 10 perccel a tanítás megkezdése előtt az iskolában, illetve a gyakorlati foglalkozás helyén tartózkodni. Csak érvényes diákigazolvánnyal lehet az iskolába belépni, melyet kötelező a portán felmutatni. A tanítási órák alatt a folyosókon a tanulók nem tartózkodhatnak. A tanítási idő alatt az iskolát elhagyni csak az ügyeletes tagozatvezető, igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével szabad. A tanítási óra becsengetéstől kicsengetésig tart. Becsengetés után a tanulók a tanterem előtt kettesével, fegyelmezetten sorakozva várják a tanárt. A tanulók a tanterembe csak tanárral együtt mehetnek be. Tanteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az ülésrendet a tanulókkal közösen a pedagógus határozza meg. Az óraközi szünetek 10 percesek, a harmadik óra utáni szünet 15 perces. Ha a tanuló késik az óráról, a tanár ezt a haladási naplóban jelzi. Visszatérő későknél fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. A tanítási órát bármilyen módon zavarni, a tanárt és a tanulót az óráról kihívni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató vagy az ügyeletes tagozatvezető kivételt tehet. A testnevelés órákon az előírt felszerelés: fehér trikó, kék nadrág, fehér torna zokni, tornacipő. A tanulók a jogviszonyukból eredő kötelezettségük teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges eszközeiket hozhatják az iskolába. Ezért nem ajánlott pld.: rádió, walkman, discman, mobil telefon, stb. behozatala. Használatuk az iskolai foglalkozások alatt szigorúan tilos! E tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Motorral, autóval a tanulónak az iskola területére behajtani és ott tartózkodni tilos. Az ellenőrző könyvnek minden nap, minden órán a tanulónál kell lennie. Osztályzatait a tanuló köteles beírni az ellenőrzőbe. Ha ezt nem tudja megtenni (pl. hiányzik), a legközelebbi órán, illetve osztályfőnöki órán köteles pótolni. 260

Kiemelkedően veszélyes és súlyosan elítélendő jogellenességnek minősül az agresszió, másik tanuló megverése, bántalmazása, testi-lelki megalázása. VI.1.2.4. Lehetőségek, kötelességek, feladatok, elismerések, fegyelmi intézkedések elvei Iskolánk diákja vegyen részt a tanulmányi munkát segítő és kiegészítő iskolai tevékenységek (korrepetálás, szakkör, tanulmányi versenyek, stb.) kezdeményezésében, megvalósításában. A közösségi élet bármely kérdésében véleményével, javaslatával, kérdéseivel a nevelőtestülethez, diákönkormányzathoz fordulhat az osztályfőnökön, illetve diákönkormányzaton keresztül. Egy-egy osztály közössége a tanulók nagyobb közösségének minősül, így véleményezési jogkörrel rendelkezik. Joga van megválasztani az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát. Diákkörök létrehozását kezdeményezheti a tanulók nagyobb közössége, valamint az Iskolai Diákönkormányzat. Egyéni gondjaival az osztályfőnökhöz, az ifjúságvédelmi felelőshöz az igazgatóhoz, a diákönkormányzathoz fordulhat. Felvetéseire, javaslataira 15 napon belül választ kell kapnia. Választhat, illetve választható a különböző szintű önkormányzati szervekbe (ODB, sportkör, diákönkormányzat, stb.). Az iskola felszereléseit, helyiségeit, az előírásoknak megfelelően használhatja. Az iskola nevelési és pedagógiai programját a tanuló és a szülő a tanulmányi osztályon, az iskolai könyvtárban és az intézmény honlapján (www.csepelmuszaki.hu) szabadon megtekintheti. A tanulókat minden őket érintő kérdésekben havonta rendszeresen tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: osztályfőnöki óra keretében, az ellenőrző-könyvön keresztül az iskola újságon és az iskolarádión keresztül történik. Az igazgató vagy megbízottja az Iskolai Diákönkormányzaton keresztül is adhat tájékoztatást. A tanulók véleményüket a fenti fórumokon havonta rendszeresen megtehetik. Szükség esetén biztosítani kell, hogy Iskolai Diákönkormányzaton keresztül nevelőtestületi értekezleten is kifejtsék véleményüket, az őket nevelő pedagógusok munkájáról, a tanulmányaikat érintő kérdésekről. Tanulói, szülői igény szerint fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vehet. Kérelmére az iskola diákjóléti alapjából szociális támogatásra, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tankönyvtámogatásban részesülhet. Tanulószobai foglalkoztatás nincs. Minden tanítási nap részt vehet szervezett sportköri, szakköri foglalkozáson.

261

Rosszullét, betegség esetén azonnal az iskolaorvoshoz kell fordulni, aki tanítási napokon délelőtt rendel. Véleménye alapján az ügyeletes igazgatóhelyettes a szülő meghallgatásával közösen mérlegeli, hogy önállóan, vagy szülői kísérettel engedi haza a tanulót. A szülőt minden esetben értesíteni kell. Diáktárs nem lehet kísérő. A kötelező és a választható tantárgyakat a pedagógiai program tartalmazza. A választható tantárgyakból az iskola megszervezi az oktatást, amennyiben a feltételek rendelkezésre állnak és igény mutatkozik iránta. Az erre való jelentkezést beiratkozáskor, illetve az előző tanév végéig le kell adni az osztályfőnöknek. Szülői kérés, indoklás alapján részben vagy egészben felmenthető a tanórák látogatása, illetve az értékelés alól. A témazáró dolgozatok idejét, anyagát 5 nappal annak megírása előtt ismertetni kell. Az érdemjegyet közölni kell. A dolgozatok megtekinthetését miden esetben biztosítani kell. Témazáró dolgozat megírása alól nincs felmentés. A tanulók kérdést intézhetnek az IDÖ Tanácson keresztül az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra érdemi választ kell kapniuk 15 napon belül. Hiányzások igazolása: A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb 8 napon belül az osztályfőnöknek be kell mutatnia. Ha ez időn belül nem igazolja távolmaradását, mulasztott óráit igazolatlannak kell tekinteni.  3 napon túli hiányzást csak orvos igazolhat. E mellé a tanuló köteles az ellenőrző könyvét is bemutatni, melyben a szülő jelzi, hogy tudott gyermeke betegállományáról.  3 napot tanévenként egyszer a szülő is igazolhat, melyet (a rendkívüli eseményt kivéve) köteles az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetni. Öt óra igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt, 10 óra igazolatlan mulasztás esetén az illetékes önkormányzat jegyzőjét. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, késésnek számít. A szülő előre tudott esemény miatt írásban előzetesen távolmaradási kérelmet írhat. Tanulói kötelességek teljesítése: Minden diák alapvető kötelessége részt venni a kötelező és választott foglalkozásokon, s a tananyagot képességeinek megfelelő szinten elsajátítani. Ennek érdekében a tanítási órákra fel kell készülni, azokon pontosan megjelenni, fegyelmezetten dolgozni, a tanár utasításait betartani.

262

Meg kell tartania az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a Házirend és egyéb iskolai szabályzatok előírásait. Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken fokozottan vigyázzon önmaga és társai viselkedésére, ne sértse mások jó ízlését, kerülje a feltűnő magatartást. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, személyes tulajdonát, tartsa be a balesetvédelmi, tűzvédelmi, közlekedési szabályokat, melyekről a tanév első osztályfőnöki óráin felkészítést kap. Ha balesetet szenved, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel, azonnal jelentse a legközelebb lévő pedagógusnak. Az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. Őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja létesítményeit, felszereléseit. A gondatlanságból, netán szándékosan okozott anyagi károkat – fegyelmi felelősségre vonás terhe mellett – meg kell téríteni. Ünnepélyeken, vizsgákon az alkalomhoz illő öltözetben kell megjelenni. Tilos az iskola egész területén a külső portai kaputól számítva a tanulónak dohányoznia, vagy egészséget károsító bármely narkotikumot fogyasztania. Tilos továbbá a rohangálás, hangoskodás, kiabálás. A lépcsőket szabadon kell hagyni közlekedés céljára. Szaktantermekben való tartózkodás szabályait a termek szabályzatai írják elő. Nevelőtestületünk elvárja tanulóinktól, hogy ápoltan, a közízlésnek megfelelő mértéktartó, gondozott ruházattal, hajviselettel jelenjenek meg az iskolában. A tanuló külső megjelenésével az ápoltság vagy az ápolatlanság, illetve valamely szélsőség hirdetője. Megjelenésével egyetlen olyan csoportot sem képviselhet, amelynek értékrendje szemben áll iskolánk mértéktartó értékrendjével, melyet pedagógiai programunkban fogalmaztunk meg. Ennek érdekében tilos minden szélsőséges megjelenési forma hajviseletben, öltözetben, általános kinézetben. Hetesi, portai, ügyeletesi kötelességek Az iskola valamennyi tanulója hetesi feladatokat lát el minden tanévben, az osztályfőnök megbízása alapján. Nevüket az osztálynaplóba jegyzik be.

Teendőik: A táblát, a tanári asztalt, széket tisztán tartják, gondoskodnak a táblatörlőről és krétáról. A terem előtti folyosórész tisztaságáról gondoskodnak. A tanár belépésekor vigyázzba állítják az osztályt és jelentik a hiányzókat. 263

A hiányzások napközbeni módosulását figyelemmel kísérik, s az órát adó tanárt erről pontosan tájékoztatják. Becsengetés után 5 perccel jelzik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek, vagy tagozatvezetőnek, ha a tanár még nem érkezett a tanterembe. Ügyelnek a tanterem tisztaságára, rendjére, szünetekben szellőztetésére. Gondoskodnak arról, hogy az óra befejezése után a terem tisztán és rendben kerüljön átadásra. Minden rendkívüli esetet azonnal jelentenek az osztályfőnöknek, ügyeletes igazgató-helyettesnek, vagy tagozatvezetőnek. Portai ügyelet: A portán a 11. és 12. évfolyam 2 fő diákja lát el ügyeletet. Őket az osztályfőnök választja ki. Az ügyelet ideje 7,45 – 13,20 óra. Teendőik: késő tanulók név és osztály szerinti feljegyzése (számítógépes nyilvántartása). az iskolába érkező idegenek udvarias, tisztelettudó fogadása, kísérete. tanítási idő alatt az iskolát elhagyó diákok kilépési engedélyének ellenőrzése. Dohányzással kapcsolatos előírások: Az iskolában a dohányzás szigorúan tilos a középiskolai nappali tagozatos tanulók számára. Az iskolában csak a felnőttképzésben résztvevő 18. életévüket betöltött hallgatók, az arra kijelölt helyen dohányozhatnak. Dohányzásra kijelölt hely az iskolai aula konyha felőli kijáratához tartozó udvarrész. Ezt a nevelési igazgatóhelyettes megbízására diákügyelet ellenőrzi. A diákfelügyelet „ügyeletes” igazolvánnyal rendelkezik, amit az ellenőrzöttel szemben fel kell mutatnia. Dicséret, jutalmazás elvei A dicséret a tanár, igazgató, tantestület elégedettsége, elismerése, öröme, helyeslő véleménye arról, amit a tanuló tesz. Erősíteni kell a tanulóinkban, tanulói közösségünkben azt a meggyőződést, hogy érdemes helyesen cselekedni. Jutalmazni az átlagon felüli teljesítményt, a huzamosabb időn át való kiváló kötelességteljesítést lehet. A jutalmazásnak arányban kell állnia azzal az erőfeszítéssel, ami a tanuló teljesítménye mögött van. 264

A dicséret, jutalmazás formái: Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret, Igazgatói dicséret Nevelőtestületi dicséret Az utóbbi kettő a bizonyítványba is beírásra kerül. Fegyelmező intézkedések elvei A fegyelmezés elsőrendű célja azt a felismerést kialakítani, hogy a tanuló felelős tetteiért, melyek következményei kihatnak másokra és visszaszármaznak reá. Jobb és tökéletesebb a fegyelmezetlenségeket megelőzni, mint büntetni. Ezért a fegyelmezést mindig előzze meg a szóbeli figyelmeztetés. Ahol már ezek nem használnak, főképp ahol az engedetlenség vagy a kötelességérzet teljes hiánya mutatkozik, csak ott lehet helye a fegyelmezésnek. Mértéke és módja olyan legyen, hogy az a közösségre is hatást gyakoroljon. Az alkalmazott nevelési eszközünk végső célja, hogy a tanuló azzal az érzéssel folytassa iskolánkban munkáját, ha ezentúl kifogástalanul viselkedik, ismét kiérdemelheti tanárainak teljes megelégedését, sőt bizalmát is. Az a tanulónk, aki magatartásával az iskola hírnevének kárt okoz, illetve súlyosan elítélendő jogellenes a cselekménye, úgy az iskolán kívüli vétségért is felelősségre vonható. Fegyelmező intézkedések: osztályfőnöki intés, megrovás, gyerek – szülő – nevelési igazgatóhelyettes személyes megbeszélés. Fegyelmi intézkedések: igazgatói megrovás, szigorú igazgatói megrovás, áthelyezés másik osztályba, szigorú igazgatói megrovás, utolsó figyelmeztetés, tanulói jogviszony felfüggesztése a tanévre (nem tanköteles tanuló esetén), áthelyezés másik iskolába, kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetén). Az igazolatlan mulasztással kapcsolatban a következő intézkedések érvényesek: 1-2 óra igazolatlan mulasztás esetén szóbeli figyelmeztetés, ha más fegyelmi vétséget nem követ el a tanuló, akkor a magatartása lehet még 5-ös. 3-7 óra igazolatlan mulasztás esetén osztályfőnöki intés, megrovás. Javasolt magatartási osztályzat 4-es, 3-as. 8-15 óra igazolatlan mulasztás esetén igazgatói megrovás, kedvezmények juttatások csökkentése. Javasolt magatartási osztályzat 3-as, 2-es. 265

15-30 óra 31 óra

igazolatlan mulasztás esetén szigorú igazgatói megrovás, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába. Javasolt magatartási osztályzat 2-es. igazolatlan mulasztás esetén eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából a hiányzás következménye. Kivéve, ha a tanuló nem töltötte be a 16. életévét, ebben az esetben sorsáról a tantestület dönt, az érvényes jogszabályok figyelembevételével.

Bármelyik fegyelmi fokozatot eléri a tanuló, az osztályfőnök köteles erről a szülőt értesíteni. A késéssel kapcsolatban az alábbi intézkedések érvényesek. Késések időtartama összegezhető, s amennyiben eléri a tanóra időtartamát a 45 ’-et, akkor a késés igazolatlan órának tekintendő. Mint igazolatlan órára a fegyelmi intézkedések az érvényesek. VI.1.2.5. Térítési díjak, tandíjak, szociális támogatások, ösztöndíjak be- és visszafizetése, felosztásának elvei A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltakat kell alapul venni. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályiról szóló 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. Rendelet szerint iskolánkban az alábbi a szabályozás: Iskolánk térítési díjköteles szolgáltatásai: (Térítési díjfizetési kötelezettséget „A Közoktatásról szóló törvény” 115.§. szabályozza) tanórán kívüli foglalkozások (pl. nyelvvizsga előkészítő) szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon a 2. alkalommal történő megismétlése‚ ha a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. Ez felnőttképzés esetén is fizetendő. Ingyenes szolgáltatásaink: tanórai foglalkozások évfolyamismétlés‚ ha arra azért van szükség‚ mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha‚ védőfelszerelés és tisztálkodó eszköz tanórán kívüli foglalkozások pl: tanulmányi‚ szakmai versenyek‚ mindennapos testedzés‚ iskolai sportkör stb. tanítás kezdete előtti‚ szünetek alatti felügyelet osztályozó‚ különbözeti‚ javító‚ alkalmassági vizsga. iskolai létesítményeknek‚ eszközeinek használata.

266

Iskolánk tandíjköteles szolgáltatásai: (A tandíj fizetési kötelezettséget „A Közoktatásról szóló törvény” 116.§ szabályozza) második szakképzettség megszerzése. 11. évfolyamtól kezdődően az évfolyam 3. és további alkalommal történő megismétlése, ha a tanulmányi követelményeket nem teljesítette tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga‚ érettségi és szakmai vizsga‚ beleértve a javító- és pótvizsgát is. Térítési és tandíjak befizetése‚ visszafizetése: A tanévre meghatározott térítési és tandíjak negyedévente fizetendők. Az eseti jellegűek (pl: vizsgadíj) az eseményt megelőzően. A visszaigénylést a befizetést követő 3 napon belül lehet megtenni‚ megfelelő indokok alapján. Ennek visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. Távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes. Tanulók által értékesíthető terméket nem állítunk elő. Szociális ösztöndíj‚ illetve támogatás megállapításának és felosztásának elvei: Az osztályfőnök feladata, hogy minden tanév elején a diákok szükségleteinek megfelelően a szülői és önkormányzati adatok alapján‚ az alábbi szempontok figyelembe vételével megállapítsa: mennyi a családon belül az 1 főre jutó jövedelem a szülők‚ eltartók között van-e rokkant nyugdíjas‚ vagy nyugdíjas a szülők‚ eltartók között van-e munkanélküli hány fő az eltartott családtagok száma van-e közöttük állami gondozott a szociális támogatást igénylő tanuló egészségi állapota Fentieket hitelt érdemlően kell igazolni‚ a támogatást pályázni, illetve kérvényezni kell. A támogatások elosztásának elvei: A megítélt támogatást az osztályfőnök osztja szét‚ az osztályfőnöki munkaközösség‚ a szülői közösség‚ az iskolaszék és diákönkormányzat egyetértésével. VI.1.2.1. A tankönyvelosztás rendje, szabályai: A tankönyvrendelés szabályai: A tankönyvrendelés előkészítésével a tankönyvfelelős saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. 267

Az iskola minden év november 15-ig felméri a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket, illetve az iskola által nyújtott kedvezményeket. A felmérés határideje előtt legalább 15 nappal értesíti írásban a szülőket az igények bejelentéséről és a törvény által biztosítható kedvezményekről. Az iskola a beérkezett igények alapján megállapítja, hogy kinek jár a kedvezmény. Az igazgató erről minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot. A nevelőtestület december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, s erről a szülőt, illetve a nagykorú, cselekvőképes tanulót írásban értesíti. A szakmai munkaközösségek minden év december 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok január 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a terület tagozatvezetőjével, akik összesítve átadják a tankönyvfelelősnek, aki február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést. Iskola június 10-ig közzéteszi az iskolából kölcsönözhető ajánlott és kötelező tankönyvek jegyzékét. Tankönyvtámogatás rendje: A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény által alanyi jogon jogosultak igényének kielégítése után fennmaradt összeget a szociális rászorultság alapján a család 1 főre jutó jövedelmének figyelembevételével kerül kiosztásra. Tartós tankönyv kölcsönzés a rendelkezésre álló pénzügyi keret terhére lehetséges. A tartós tankönyveket a könyvtár bevételezi és névre szólóan kölcsönzi. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet kell alkalmazni. Részletes szabályozást az Iskolai Tankönyvellátási szabályzat tartalmazza. VI.1.2.7. Egyéb Az iskola minden dolgozójának kötelessége a diákok testi épségének felügyelete, egészségének óvása, baleset esetén a szükséges intézkedés megtétele. A pedagógus köteles az óra befejezése után a termet tisztán, rendben átadni. Pedagógusoknak és az iskola más alkalmazottjának dohányoznia csak az arra kijelölt helyen szabad. A házirendet az osztályfőnök köteles a szülőkkel, diákokkal részletesen ismertetni, érvényesülését figyelemmel kísérni. Szükség esetén minden pedagógus a házirend módosítását kezdeményezheti az Iskolai Diákönkormányzat és a szülők közössége véleményezésével.

268

Minden szülő és tanuló tanévkezdéskor megkapja az iskola pedagógiai programját, amelynek melléklete az iskolai házirend. A házirendet az internetes oldalunkon nyilvánosságra hozzuk (www.csepelmuszaki.hu). Adminisztratív ügyek intézése: A tanulók minden hivatalos ügy intézésével az osztályfőnökhöz forduljanak először. Az iskolai titkárságot csak a hivatalos fogadási időben keressék fel. Rendkívüli esetben az osztályfőnök engedélyével ettől eltérhetnek. Az iskola telefonszámai: 276-6742 276-6263 276-6542 276-1502 (telefax) VI.1.3. Kollégiumi házirend Módosítva: 2008.03.14. Javítva: 2008.05.21. A házirend jogforrás. Az intézményi életünk tanulókra, kollégistákra vonatkozó szabályainak alapdokumentuma, amely vonatkozik a teljes iskolai, kollégiumi életre (beleértve az iskolába, kollégiumba érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai, kollégiumi élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola, kollégium területén kívüli iskolai rendezvényekre. Előírásai a tanulóra, a kollégistára, a pedagógusra, az intézmény más alkalmazottjára és a szülőre (gondviselőre), aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, teljesít kötelezettségeket, kötelező érvényű. Ismerete és megtartása iskolánk közösségéhez való tartozás feltétele. Házirendünk a következő rendelkezések alapján készült: A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, A Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet, A nemdohányzók védelméről és dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény,

269

A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési díjakról szóló 5/1997. (II. 4.) Fővárosi Közgyűlés rendelete, A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 73/1996. (XII. 20.) Fővárosi Közgyűlés rendelete, Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VII. 27.) OM rendelet, A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény. VI.1.3.1. A tanulóink jogai és a jogok gyakorlásának szabályai A kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elvei: Elsődlegesen iskolai, gyermekvédelmi kérelmek, javaslatok alapján, utána a jelentkezés sorrendjében. Felvétel feltétele a hatályos jogi előírásoknak való megfelelés, azaz középiskolai tanulói jogviszony( kivételesen alsó fokú iskolai) igazolása, oktatási azonosító szám,orvosi igazolás, SNI-s tanuló estén szakértői vélemény. A kollégiumunk használata, eltávozások, hiányzások A kollégiumi ellátás igénybevételére és a kollégiumba történő belépésre az a tanulói jogviszonnyal rendelkező középiskolai (kivételesen alsó fokú iskolai) diák jogosult, aki beiratkozott, és rendelkezik az intézmény eredeti körbélyegzőjével ellátott és a kollégiumvezető által aláírt igazolással. A kollégium az egész tanév folyamán, hétvégén és munkaszüneti napokon is nyitva tart a rendeletben meghatározott tanév rendje szerint. A kollégiumba történő beérkezés és a helyek elfoglalása a felvételi értesítőben rögzítettek alapján, és a hivatalosan kijelölt beiratkozás megtörténte után lehetséges. A kollégiumot a tanuló indokolt esetben a nevelőtanár engedélyével hagyhatja el, hét közben 1800 – és 2100 óra között. Indokolt esetben a nevelőtanár által kiállított eltávozási engedéllyel meghosszabbítható, amely tartalmazza a kilépés időpontját és várható beérkezést, valamint a távozás okát. Hétvégén, tanítás nélküli munkanapokon a tanuló saját elhatározása szerint hazalátogathat. A tanév rendjében meghatározott szünetek előtti napon az eltávozás időpontja 800 óra. A szünet utolsó napján a beköltözés 1400 órától lehetséges. Az ifjúságvédelmi felelőstől szükség esetén tanácsot, segítséget kérhetnek. A tanulónak joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze ezek létrehozását. (A diákkör jogosult – 12 fő esetén – 270

helyiséghasználatra, támogatásra,diákönkormányzat munkájába való bekapcsolódásra.) A tanulónak joga van kérdést intézni a DÖK-ön keresztül az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra érdemi választ kapni 30 napon belül. Tanulmányi munkájához segítséget vehet igénybe (korrepetálás, szakkörök, pályázatok, tanulmányi versenyek, stb.) Egy kollégiumi csoport a tanulók nagyobb közösségének minősül, így véleményezési jogkörrel rendelkezik. Joga van megválasztani azokat a kollégistákat, akik a csoportot képviselik a DÖK-ban, a közösség érdekeit szolgáló javaslatokat tesznek. A magánlakáshoz való jog Minden kollégistának kizárólagos joga - a kollégium által - személyes használatra bocsátott eszközöknek, ágy, szekrény, ágynemű, falvédő, stb. használata, egyben kötelessége is ezek rendeltetésszerű használata és állagmegóvása. A kollégista diák jogában áll a csoporton belül szobát, ágyat, szekrényt, továbbá szobatársakat választani. Az ezzel kapcsolatos igényeket a csoportvezető nevelőtanárral kell egyeztetni, aki a lehetőségeket és a nevelés szempontjait mérlegelve dönt. A hálószobák a kollégiumi élet és nevelés színterei, valamint a benne lakók magánéletének is helyszínei, ezért mindenkinek fokozatosan kell odafigyelnie a szobákon belül egymásra, a személyi tulajdon védelmére, és a többiek jogait nem sértő, egyéni életvitel tiszteletben tartására. A szobába a csoporton belül bárki beléphet, illetve szabadon bent tartózkodhat, akinek ottlétével a szoba minden lakója egyetért. A szobákban az éjszakai pihenő alatt, csak a szoba lakói tartózkodhatnak. A szobába jogosult belépni, ellenőrizni, és szükség esetén intézkedni a csoportvezető nevelőtanár, a hivatalosan megbízott helyettese, illetve az ügyeleti szolgálatot ellátó nevelőtanár valamint a kollégium vezető beosztású dolgozói. A lakószobába másik csoport diákja csak a csoportvezető nevelőtanár és a saját nevelőtanár engedélyével tartózkodhat. Vallási, lelkiismereti jogok érvényesítése A kollégium világnézetileg semleges, illetve elkötelezetlen, vagyis a kollégiumban egyenrangúnak ismerünk el minden világnézetet, vallási felekezetet, mely a Magyar Köztársaság alkotmányával nem ellentétes. Mindenkinek joga van saját vallásának, lelkiismereti meggyőződésének, világnézetének megfelelő tevékenység gyakorlására, nézetének megvallására nem kényszeríthető. Vallásának gyakorlásával nem zavarhatja mások személyes jogainak érvényesülését, nem állhat szemben e joggyakorlás a

271

kollégium egyik közösségével meghatározottakkal.

sem,

továbbá

az

e

házirendben

Etnikai, nemzetiségi jogok A kollégistáknak joguk van etnikai és/vagy nemzetiségi kisebbséghez tartozásukhoz ragaszkodni, és azt kifejezni, ha az nem áll ellentétben a házirenddel és mások jogait nem sérti. Identitásuk megőrzéséhez igénybe vehetnek nevelői segítséget, a könyvtárat, és a kollégium információs és kommunikációs rendszerét a házirend szerint. A tanuló távolmaradása és annak igazolása A hiányzás indoklása: A tanuló köteles részt venni a kollégiumi csoportfoglalkozásokon, és a választott foglalkozásokon, valamint a kollégium hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti iskolai hiányzásokról orvosi igazolás kell. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell ennek ellenőrzése a csoportvezető nevelőtanár feladata. A távolmaradási engedély: A szülő – nevelőtanár és a tanuló számára – előre tudott esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Szilencium alatt a kollégium területe csak a portán felmutatott írásos nevelőtanári vagy vezetői engedéllyel hagyható el. Az igazolatlan hiányzás súlyos vétség, többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmező eljárást kell indítani. Kollégiumunk napirendje 5.30 – 9.00 Ébredés, az iskolai elfoglaltságtól képeznek a hétvégi és ünnepnapok.

függően.

Kivételt

5.30 – 7.30

Tisztálkodás, ágy Reggeli, illetve indulás az iskolába.

10.00 – 12.00

Felkészülési időszak azok számára, akik délután mennek iskolába, illetve szabadfoglalkozás azoknak, akiknek iskolai szünnapja van.

12.00 – 15.20

Ebédidő, szabadidő.

16.00 – 18.00

Szilencium! A kollégiumban 16.00 – 18.00 óra között a teljes csend kötelező a nyugodt tanulás érdekében.

16.00 – 18.00

Az Internet terem csak tanulásra vehető igénybe!

18.00 – 19.20

Vacsora.

272

18.00 – 21.00

Szabadon választott fogalakozások a kollégium területén. Nevelőtanárok által vezetett csoporttevékenységek, szakkörök, klubélet, könyvtár, sport stb.

21.00 – 22.00

Lefekvési előkészületek (tisztálkodás, ágyvetés). A kollégium minden lakója 21.00 órától köteles saját csoportjánál, az üvegajtón belül tartózkodni.

22.00 – 6.00

Villanyoltás a szobákban, éjszakai pihenés. Villanyoltás után tanulás csak a tanulószobában engedélyezett. A 22.00 – 6.00 óráig terjedő időszakban a hálószobákban biztosítani kell a csendes, nyugalmas pihenés, alvás feltételeit, lámpát, gyertyát stb. gyújtani nem szabad.

Hétfői napokon 17.30 – 18.15 óra között kerettantervi foglalkozások. 21.00 óra után a kollégiumból a kilépés nem engedélyezett. A foglalkozásokon túl biztosított szabadidőt a nevelőtanár engedélyével a kollégiumon kívül is eltöltheti a tanuló, de viselkedésével a kollégium hírnevét nem csorbíthatja. Alkoholos állapotban a kollégiumba még nagykorú tanuló sem léphet be. Kiskorú tanuló csak szervezett kollégiumi, iskolai rendezvények keretében látogathat vendéglátóipari egységet. A kollégiumban délelőtt 10 – 12 óra közötti, délután 16 – 18 óra közötti időszakban – a kollégiumi hagyományoknak megfelelően - a szilencium időszaka van, ami a 9.-12. évfolyamosok számára kötelező. A szilencium időszakában mindenkinek – aki a kollégiumban tartózkodik, csendes elfoglaltságot kell végeznie. A kollégium illetve a társak nyugalmát hangos tevékenységgel, zenével, kiabálással stb. zavarni nem szabad. A szilencium időszakában a csoportvezető nevelőtanár tanulószobai tanulásra illetve egyéni tanulásra, valamint korrepetálásra kötelezi azokat, akiknek tanulmányi eredménye elmarad az elvárásoktól. A szilencium elsősorban az elmélyült tanulást elősegítő rendelkezés, de ez az idő alkalmas csendes pihenésre, az egyéni világnézet szerinti elmélyült meditálásra, és miden egyéb csendben végezhető hasznos tevékenységre. A szilencium ideje alatt mindenkinek a csoport számára előírt helyiségben kell tartózkodnia, a kollégiumból kimenni csak különösen indokolt esetben szabad, csoportvezető nevelőtanári engedéllyel. Látogatók fogadása A kollégisták a szilenciumi időn- és a kötelező foglalkozásokon kívül látogatókat fogadhatnak a magasföldszinti aulában. A látogatók a kollégium más részeibe nem léphetnek be, részükre szükség szerint a magasföldszinti mosdó használatát biztosítja a portás. Adott esetben kivételt képeznek a kollégisták közeli hozzátartozói, nevezetesen a szülő, 273

nagyszülő, testvér, akik a csoportvezető nevelőtanár tudtával és engedélyével, a tanuló kíséretével beléphetnek a kollégium tanulók által használt helyiségeibe. Látogatók, idegenek kíséret nélkül a kollégiumban nem tartózkodhatnak. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal: A kollégiumban 24 órás portaügyelet működik, amelyet elektromos beléptető rendszer segít. Azok a személyek, akik a kollégium diákjaihoz, és/vagy dolgozóihoz jönnek látogatni csak a személyazonosságuk igazolásával léphetnek be. Csoportbeosztás szabályai Lehetőleg azonos iskola tanulói kerüljenek egy csoportba. Csoporton belül is igyekezni kell az azonos korú kollégisták egy szobában való elhelyezésére. Felmenő rendszert kell biztosítani - ugyanazon tanárhoz kerüljenek vissza a tanulók a következő tanévben. VI.1.3.2. A Kollégisták kötelességei Minden tanuló alapvető kötelessége a tanulás Valamennyi kollégista kötelessége megjelenésével, viselkedésével a kollégiumot képviselni az intézményen kívül. A kollégiumi ünnepek közül a kollégium szintű tanévnyitón és a félévi értékelő közgyűlésen a megjelenés kötelező, ünnepélyes, alkalomhoz illő öltözetben. A kollégium szellemi és tárgyi vagyonát, eszköz és feltételrendszerét mindenki köteles rendeltetésnek megfelelően használni. Az ettől eltérő használatból, illetve vétlen károkozásból származó kár megtéríttetése egyedi elbírálás alapján történik a csoportvezető nevelőtanár, a diákönkormányzat képviselője, a gondnok, a kollégium vezető jóváhagyásával. A szándékos károkozás mindennemű anyagi konzekvenciáit teljes körűen vállalnia kell a károkozónak. Minden kollégista köteles részt venni a tanév elején, illetve a belépéskor tűz, és balesetvédelmi tájékoztatáson, melynek megtörténtét illetve tudomásulvételét aláírásával igazolja. Az ott megtanultakat ismerni, és adott helyzetben alkalmazni köteles. A lakószobában tűzveszélyes és elektromos hő fejlesztő berendezéseket tárolni és használni nem szabad. A lakószobákban minden diák köteles a számára kijelölt tárgyakat és eszközöket rendeltetésszerűen használni és az egész szoba állagmegóvásáról gondoskodni.

274

A lakószobák tisztántartása, takarítása, a keletkező hulladék eltávolítása a szobában lakók feladata a szorgalmi időszak alatt. SZERDA a TAKARÍTÁS napja. Mosatlan edény tárolása TILOS! Az így talált edényeket a gondokság összegyűjti. A lakószobák díszítésével, dekorációjával kapcsolatos kérdésekben a szoba lakóinak kell megállapodásra jutni, a díszítésre, dekorációra csak az egészséges közízlésnek megfelelő tárgyakat, és eszközöket szabad használni, a dekoráció nem vezethet a szoba állagának romlásához. Minden tanulónak kötelessége lakattal zárni szekrényét, gondoskodnia értékeinek megőrzéséről. Kéthetente gondnoki bejárás. A kollégiumba behozott, a tanulást segítő nagyobb értékű eszközöket (pl. számítógép, stb.) be kell jelenteni a gondnokságon (típus, gyártási szám). A tanuláshoz nem szükséges eszközöket (DVD, TV, videó-játék) behozni tilos. Mobiltelefont zárt szekrényben kell tartani. Az ezekben bekövetkezett kárért az intézményt nem terheli felelősség. VI.1.3.3. A kollégium helyiségeinek használata A kollégiumi csoportvezető nevelőtanár irányításával – az épület egy-egy félemeletét - rendeltetésszerűen, egy-egy csoport használja. A fél szinthez tartozó vizesblokkokat, mosdót, zuhanyzót, mellékhelyiségeket, szobákat, a hűtőgépeket, kizárólag a csoport, illetve tagjai használhatják. Minden csoportnak rendelkezésre áll egy közös helyiség, melyet szilenciumidőben kizárólag tanulószobaként, egyéb időben pedig a csoportvezető nevelőtanár döntése szerint közös társalgóként, kollégiumi foglalkozás tartására, csoport klubhelyiségként, TV nézésre stb. lehet használni. A csoport területére a csoport tagjain kívül csak a kollégium dolgozói léphetnek be. A csoportvezető nevelőtanár joga, hogy kizárólag a nevelői szobában vagy a tanulóban, az utóbbiban kizárólag tanulás, korrepetálás céljából csoporton kívüli diákokat engedjen be. Ez esetben egyeztetni kell a külső diák csoportvezetőjével és a felügyeletről ez alatt az időtartam alatt a fogadó tanár gondoskodik. A kollégium közös helyiségeinek használata A kollégisták megkülönböztetés nélkül jogosultak a kollégium közös helyiségeinek, az abban elhelyezett eszközöknek, berendezéseknek a használatára, egyben kötelesek rendeltetésszerű használatra, és az állagmegőrzésre. 275

A könyvtár szilencium idő alatt csendes olvasásra, tanulásra a nevelő tanár engedélyével igénybe vehető. A könyvtári állomány részlegesen kölcsönözhető. A könyvtár nyitva tartás egyéb idejében klubhelyiségként működik, az olvasáson túlmenően játékra, beszélgetésre, találkozásra igénybe vehető. A kollégiumi étkeztetés az iskola épületében kialakított étkezdében történik. Az egyes étkezéseket a diákok egyéni döntés szerint szabadon vehetik igénybe, az alábbi időbeosztás szerint: Hétfőtől- Csütörtökig

Hétvégén és ünnepnap

Reggeli 5.00 – 7.30 Ebéd 12.00 – 15.20 Pénteken 12.00 – 15.20 Vacsora 18.00 – 19.20 Pénteken 17.30 – 18.00

7.30 – 8.00 11.30 – 12.00 Hideg

Az étkezőből indokolt esetben az étel saját eszközök felhasználásával elhozható, és a csoport számára kijelölt teakonyhában elfogyasztható. A kollégium sportlétesítményeinek használata A tanulóknak joga, hogy a mindennapi testedzés számukra biztosítva legyen. A tornaterem és kondicionálóterem nevelőtanári felügyelet mellett használható. Időbeosztást minden tanév elején nyilvánosságra hozzuk. Információs és kommunikációs rendszer használata A kollégistának jogában áll igénybe venni az informatikai kabinetben (Internet-labor) elhelyezett információtechnológiai és kommunikációs eszközöket, ahol egyéni tanulásra, internetezésre, e-mail küldésére és fogadására is van lehetőség térítésmentesen, a sulinet hálózaton keresztül. Az Internet szoba hétfőtől csütörtökig 16.00 – 20.30 óráig tart nyitva. VI.1.3.4. A kollégiumi diákközösségek, a diák-önkormányzat A kollégiumi diákság nagyobb közösségének minősül a kollégium – jogszerűen megválasztott és működő – diákönkormányzata, csoportvezető nevelőtanárok által vezetett diákcsoportok, valamint szakkör, érdeklődési kör, ha azok létszáma eléri a 25 főt. A kollégiumi diákság nagyobb közösségi tevékenységükhöz a kollégium helyiségeit, berendezéseit, eszközeit térítésmentesen használhatják. A kollégium diákönkormányzata kidolgozza saját működési rendjét, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. 276

A diákönkormányzat, diákok nagyobb közössége a programjaihoz reálisan tervezett költségvetést készít, és nyújthat be, melyet a gazdasági igazgatóhelyettes egyetértésével az igazgató hagy jóvá. Szabálytalan, vagy rendeltetésszerű felhasználástól eltérő gazdálkodás esetén a támogatást az igazgató részben, vagy egészben megvonja. A diákönkormányzat e rend szerint működik, melytől el nem térhet. A diákönkormányzat diák média ügyekben kezdeményezőként léphet fel. Diákújságot, kollégiumi rádiót működtethet a jogi, technikai lehetőségek függvényében. VI.1.3.5. Az egészségre káros anyagok Az egészségre káros anyagok és termék-féleségekkel kapcsolatos szabályok: A kollégium területén dohányozni TILOS ! (30/2004 OM rendelet) Alkoholt illetve alkohol tartalmú italt a kollégista nem tarthat magánál, zárt kiszerelésben sem. Egyéb egészségre káros anyagok észlelése esetén az észlelő köteles azt jelenteni az ügyeletes nevelő tanárnak, aki az anyagot megvizsgálva írásos feljegyzést, javaslatot készít az igazgatónak. Egészségre káros anyagok tartása, fogyasztása, terjesztése szigorúan tilos! Az egészségre káros anyagok tiltás ellenére való tartása, fogyasztása fegyelmi eljárást eredményez, melynek következménye a kollégiumból való kizárást vonhatja maga után. VI.1.3.6. Teendők betegség esetén Betegség, illetve rosszullét észlelését azonnal jelenteni kell a szakápolónak, távollétében az ügyeletes nevelőnek. Elsősegélyre szoruló, illetve fertőző beteget a betegszobán a szakellátásig el kell különíteni. A betegállományban lévő – iskolalátogatás alól orvos által írásban felmentett – tanuló nem tartózkodhat a kollégiumban, haza kell utaznia. Amennyiben a tanuló betegség vagy családi ok miatt a kollégiumba nem érkezik vissza, a csoportvezető nevelőtanárát, hiányzás esetén a megbízott helyettesét, erről telefonon értesíteni köteles. VI.1.3.7. Dicséret, jutalmazás elvei A dicséret a nevelőtanár, igazgató, nevelőtestület elégedettsége, elismerése, öröme, helyeslő véleménye arról, amit a tanuló tesz. Erősíteni kell a tanulókban, tanulói közösségükben azt a meggyőződést, hogy érdemes helyesen cselekedni. Jutalmazni az átlagon felüli teljesítményt, a huzamosabb időn át való kiváló kötelességteljesítést lehet. A jutalmazásnak arányban kell állnia azzal az erőfeszítéssel, ami a tanuló teljesítménye mögött van. 277

VI.1.3.8. Fegyelmező intézkedések elvei A fegyelmezés elsőrendű célja azt a felismerést kialakítani, hogy a tanuló felelős tetteiért, melyek következményei kihatnak másokra és visszaszármaznak reá. Jobb és tökéletesebb a fegyelmezetlenségeket megelőzni, mint büntet. Ezért a fegyelmezést mindig megelőzi a szóbeli figyelmeztetés, írásbeli intés. Ahol már ezek nem használnak, főképp ahol az engedetlenség vagy kötelességérzet teljes hiánya mutatkozik, csak ott lehet helye a fegyelmezésnek. Mértéke és módja olyan legyen, hogy az a közösségre is hatást gyakoroljon. Mint nevelési eszköznek végső célja, hogy a tanuló azzal az érzéssel lakjon kollégiumunkban: ha ezentúl kifogástalanul viselkedik, ismét kiérdemelheti a nevelőtanárok teljes megelégedését, sőt bizalmát is. Ha a tanuló magatartásával a kollégium hírnevének kártokoz, illetve súlyosan elítélendő jogellenes a cselekménye, úgy a kollégiumon kívüli vétségért is felelősségre vonható. A házrend rendkívül súlyos megsértése esetén, valamint az egyénre és/vagy a közösségre különösen veszélyes magatartás illetve cselekmény esetén fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. A fegyelmi eljárást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás során, a diákönkormányzat képviseletén túl a csoport diákközösségének képviseletét is biztosítani kell. VI.1.3.9. Egyéb A kollégium nevelői és lakói az üzemeltetési problémákat (zár, vízcsap, villany, bútorzat, felszerelés stb.) a portán erre rendszeresített füzetbe való beírással jelezhetik a kollégium gondnoka felé. Ágyneműcsere kéthetente van. Ekkor a nevelőtanárok felveszik a tiszta ágyneműt a csoport tagjai számára, majd a szinten a szennyes ágyneműt begyűjtve kiosztják azt. A begyűjtött szennyes ágyneműt a nevelőtanárok leadják a raktárba. Szennyes ágynemű az emeleten nem maradhat! VI.1.3.10. Adminisztratív ügyek intézése A kollégium lakói minden hivatalos ügy intézésével a kollégium vezetőségéhez fordulhatnak. Rendkívüli esetben az intézmény igazgatójához. A kollégium telefonszámai:  420-7805,  fax: 420-3748 Budapest, 2008.március 14. 278

Az Iskolai Diákönkormányzat véleménye a házirendről Az iskolai házirendben esedékes változásokat megbeszéltük. Az új házirendet elfogadjuk, a benne foglaltakkal egyetértünk. Budapest, 2010. március 24. ......................................................... Iskolai Diákönkormányzat

A Kollégiumi Diákönkormányzat véleménye a házirendről A kollégiumi házirendben esedékes változásokat előzetesen megbeszéltük, a változtatandó pontokat közösen megfogalmaztuk. Az új házirendet elfogadjuk, betarthatónak véljük, és a benne foglaltakkal egyetértünk. Budapest, 2010. március 24. ......................................................... Kollégiumi Diákönkormányzat

A Szülői Közösség véleménye a házirendről Az iskolai házirendben esedékes változásokat megbeszéltük, az új házirendet elfogadjuk, a benne foglaltakkal egyetértünk. Budapest, 2010. március 24. ......................................................... Szülői Közösség

279

VII. CSEPEL - SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatályba lépés dátuma: 2004. 09. 01. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2005. 08. 31. Felülvizsgálat: 2008. május 29

VII.1 Minőségpolitika VII.1.1. A fővárosi önkormányzat minőség-irányítási követelményei VII.1.1.1. A fővárosi önkormányzat minőség-irányítási alapértékei Gyermekközpontúság A fővárosi közoktatás-irányítási és az intézményi munkában elsődleges a gyermekek személyiségének megfelelő feltételek biztosítása. Partnerközpontúság Az intézmények a partnerek igényeit feltárják és a feladatukat ennek megfelelően látják el. Esélyegyenlőség Intézményeinkben kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felemelésére, integrálására. Törvényesség A törvényesség fenntartásában példamutatóan kell eljárni. Eredményesség A közoktatás nevelési és oktatási intézményei felkészítenek a továbbtanulásra, a sikeres munkavállalói létre.

280

Hatékonyság, átláthatóság, kiszámíthatóság Precíz, hatékony, átlátható és ellenőrizhető munkával Budapest fejlődését kívánjuk elősegíteni. VII.1.1.2. Fenntartói elvárások Az oktatással kapcsolatos elvárások Intézményünk tegyen lépéseket az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztésére. Ennek érdekében munkája során kapjon nagyobb hangsúlyt az egyéni tanulási utak módszereinek kialakítása, mellyel biztosítható a differenciálás a különböző adottságokkal rendelkező gyermekek számára. Törekedjen az intézményünk a nyelvi képzés színvonalának emelésére. Törekedjen az intézményünk az informatikai kultúra színvonalának emelésére. Jelenjenek meg a fővárosi sajátosságok az intézményünk pedagógiai programjában Legyen tudatos az egészségnevelés és a környezet-tudatos gondolkodás fejlesztése. Segítse, támogassa az intézményünk az egész életen át tartó tanulást, szakmai programokkal, képzési kínálatukkal a felnőttek számára is. Segítse a munkaerő-piaci beilleszkedést a sikeres munkavállalás érdekében. A neveléssel kapcsolatos elvárások Fektessen nagyobb hangsúlyt az intézmény: a prevenciós tevékenységekre, hogy a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdő tanulóknál időbeni felismerjék a beilleszkedési, deviáns viselkedési problémákat arra, hogy az alkalmazottjaik elsajátítsák és használják a konfliktuskezelési technikákat; a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára a tanárok szakmai továbbképzésére, az intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre; a tolerancia, empátiakészség, mások iránti tisztelet és a beilleszkedési képességek fejlesztésére. Az oktatásszervezéssel, intézmény-működéssel kapcsolatos elvárások Biztosítsa az intézmény a fővárosi közoktatási információs rendszer működtetését. Az intézményben működjön jól a gyermekek érdekeit képviselő diákönkormányzat. Az intézményvezető felelőssége, hogy az intézmény törvényesen működjön. Kiemelt figyelmet fordítson a gyermeki jogok érvényesülésére.

281

Az intézmény tegyen lépéseket azért, hogy alkalmas legyen az EU projektekben való részvételre. Az intézmény határozza meg, szabályozza és dokumentálja az intézményi kulcsfolyamatokat. Az intézményvezetés partner legyen az elektronikus interaktív kommunikációban, a fenntartóval. VII.1.1.3. A szakközépiskolai képzésre vonatkozó fenntartói elvárások A pályaorientációs szakaszban biztosítsa a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát. Biztosítsa a szabad szakma-, és iskolaváltást, az átjárhatóságot a szakképző intézmények között. Szorosan működjön együtt a szakmai szervezetekkel, a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. Segítse az új technológiák, ismeretek és módszerek alkalmazását és beépítését a pedagógiai-szakmai munkába. Segítse a szakmai idegen nyelvi ismeretek megszerzését. VII.1.1.4. A szakiskolai képzésre vonatkozó fenntartói elvárások A felzárkóztatás hatékonyságának növelése, a lemorzsolódás csökkentése. Neveltségi szint, viselkedési kultúra és a nyelvi kompetencia fejlesztése. A szabad szakmaváltás elősegítése akkor is, ha az intézményváltással jár. Sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. VII.1.1.5. A kollégiumra vonatkozó fenntartói elvárások Szorosabb és hatékonyabb együttműködés az iskolákkal és a civil szervezetekkel. A hátrányos helyzet és az esélykülönbségek csökkentése. Személyesebb kapcsolat ápolása a nevelő és a kollégista között, a családi háttér-funkció erősítése. Hagyományápolás és a kollégium egyéni arculatának erősítése. A nevelőtestület stabilizálása. VII.1.2. Intézményi alapértékeink Nyitott, befogadó nevelő intézmény vagyunk. Intézményünk nevelési, oktatási folyamatai áttekinthetőek, mérhetőek és ellenőrizhetőek. A gyereket önmagához képest neveljük, számára szakképzettséget biztosítunk. Fontos a gyermekek egyéni differenciált képzése, a tehetségesek gondozása. Szakmai tudás, kompetencia magas szintű az intézményünkben. A határon túl élő magyar és uniós diákok számára is biztosítjuk a szakmai és általános műveltség megszerzését. 282

VII.1.3. Küldetés, jövőkép Intézményünk olyan pedagógiai műhely, amelyben a legfontosabb feladatunk, hogy kialakítsuk az önismereten alapuló önművelési és együttműködési készséget, mint módszert az alkalmazkodáshoz és ahhoz, hogy tanulóink igényeiket és lehetőségeiket összhangba tudják hozni a társadalom elvárásaival. Céljaink, hogy a tanulóink: felismerjék és megértsék az egy életre szóló tanulás szükségességét; nyíltan és demokratikusan gondolkozzanak, saját belső hit- és eszmerendszerrel rendelkezzenek; felelősséget érezzenek embertársaik iránt, elismerjék és tolerálják a másikat, tudjanak élni a demokrácia adta lehetőségekkel. Alapvető feladataink: a tanulási folyamat megszervezése, a tanulók sikeressé tétele, érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése; a szakmai továbbtanulási szándék motiválása; megteremteni a tanulás és a pihenés nyugodt, harmonikus feltételeit, felkészíteni kollégistáinkat az önálló életvitelre és a családi együttélésre. Ma már valódi nyitott, befogadó nevelő intézmény vagyunk. Hittel valljuk és vállaljuk a gyermek teljes elfogadását azon a szinten, amelyen van, érzelmileg, szociálisan, tudását illetően. Várjuk azokat a diákokat is, akik látszólag kevésbé eredményesek az általános iskolában nyújtott teljesítményük alapján. A jelentkezők közül mindenki számára igyekszünk az érdeklődésének és képességének legjobban megfelelő képzést biztosítani. A mi intézményünk kifelé és befelé egyformán nyitott, pedagógiailag hozzáértő, demokratikusan szervezett és vezetett közösségben létezik és fejlődik. Pedagógiai személyiségünk egyik legfontosabb része, szakmai kompetenciánk. Mindenkitől elvárjuk, hogy a maga területén önállóan tervezze és szervezze a munkáját. Képesek vagyunk az önálló, pedagógiai fejlesztő és program-menedzselő munkára. Az elmúlt évek során a szakközépiskolai képzés fejlesztésére koncentráltunk, de a szakiskolai és a felnőtt oktatást is fejlesztettük. Négy szakmacsoportban folytatunk képzést: gépészet, elektronika, informatika, közgazdaság. Ezzel egy időben a szakképzés területén tudatosan erősítettük kapcsolatainkat a vállalkozói szférával. Szellemi és tárgyi erőforrásaink színvonala lehetővé teszi, hogy sikeresen megfeleljünk küldetéstudatunknak és a társadalom elvárásainak egyaránt. 283

VII.1.4. Az igazgató minőségpolitikai nyilatkozata A Csepel - Sziget Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium igazgatója legfontosabb minőségpolitikai céljai: a partnerközpontú szemlélet alkalmazása; az emberi, szakmai tudás biztosítása; az igazgatói munka hatékonyságának növelése; az intézményi minőségirányítási munka elfogadtatása minden alkalmazottal. Mindezen célkitűzéseket a törvényesség példamutató betartásával kell végrehajtani. VII.1.5. Minőségpolitikai célkitűzések Stratégiai és minőségcélok megfeleltetése Stratégiai cél A stratégiai célhoz kapcsolódó minőségcélok

A gyereket elfogadjuk olyannak amilyen, saját értéke szerint közelítjük meg, és erre építve kiműveljük személyiségét, megalapozzuk szaktudását.

Intézményünk nevelési, oktatási folyamatait áttekinthetővé és ellenőrizhetővé tesszük a szülők, nevelők és szakmai partnereink számára.

A tehetséges és a lemaradó diákjainkkal differenciáltan foglalkozunk.

284

A megvalósítás időtartama (tanév-félévtől tanév félévig)

A hozzánk jelentkező tanulókat abba a szakmacsoportba vesszük fel, amelyre jelentkeznek, és azon az idegen nyelven tanulnak tovább, amelyet az általános iskolában előzőleg tanultak. A tanulók 10 %ának lehetőséget biztosítunk második idegen, illetve szakmai idegen nyelv tanulására. A hozzánk felvett budapesti diákok jelenlegi 56 %-os arányát az elkövetkezendő 5 év alatt fenntartjuk. Az érettségire épülő szakképzéseinkre a nálunk végzett 2004 / 2005 tanulók jelenlegi 50 %-os arányát biztosítjuk 2009 / 2010 Pedagógiai programunkat az Interneten nyilvánossá tesszük, eljuttatjuk a szülők, nevelők és szakmai partnereink számára. Házirendünket az Interneten nyilvánossá tesszük, eljuttatjuk a szülők, nevelők és partnereink számára. Minden diákunk tanulmányi eredményét, mulasztását az Interneten közzé tesszük a szülők, nevelők számára, a 2004 / 2005 személyiségi jogok tiszteletben tartásával. 2009 / 2010 A tanulók iskolai lemorzsolódását a jelenlegi 6,3 %-os szinten tartjuk, a kollégiumban a jelenlegi 30 %-ról 20 %-ra csökkentjük. Tehetséges diákjaink ösztönzésére évente legalább két szakmai vagy kulturális programot szervezünk. A szakköri és sportköri órák számát az elkövetkezendő 5 év alatt a jelenlegihez 10 %-ról 15 %-ra növeljük. Az idegen nyelveket, a szakmai gyakorlatokat és az 2004 / 2005 informatikai gyakorlatokat csoportbontásban tanítjuk. 2009 / 2010

Megújítjuk, illetve fejlesztjük pedagógiai és szakmai tudásunkat.

A határon túl élő magyar és uniós diákok számára biztosítjuk a szakmai és általános műveltség megszerzését.

Nyelvvizsgával rendelkező, nem nyelvszakos tanáraink számát öt főről 10 főre növeljük. Az egyetemet végzett kollégáink számarányát az elkövetkező öt év alatt 50 %-ról 60 %-ra növeljük. Minden pedagógusunk az elkövetkező tanévtől évente legalább egy pedagógiai továbbképzésen vegyen részt. A pedagógusok fluktuációját a kollégiumban öt év alatt 30% alá csökkentjük. Az elkövetkező 5 év alatt a kollégiumban a jelenlegi 4 fő/szoba elhelyezési mutatót 3 fő/szoba értékre csökkentjük. Minden tanítási évben legalább 2 kulturális rendezvényt szervezünk a nem magyarországi diákok kultúrájának bemutatására és elfogadtatására. A kollégiumban a diákok számára a szakmai és érettségi tantárgyakból heti 1 óra korrepetálást biztosítunk

2004 / 2005 2009 / 2010

2004/2005 2009/2010

VII.2. A minőségfejlesztési rendszer VII.2.1. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti és működési keretei VII.2.1.1. A minőségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában A minőségfejlesztési csoport közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik. A csoport vezetőjének feladata az iskola minőségfejlesztési tevékenységének irányítása. A csoportvezetőnek van alárendelve az iskolai és a kollégiumi minőségfejlesztési vezető. Ez a két vezető felügyeli a saját területén a minőségfejlesztési tevékenységet és a minőségi körök tevékenységét. A minőségi körök munkájában az iskola és a kollégium tanárai, illetve dolgozói vesznek részt, melyről folyamatosan tervezett formában visszajelzést adnak a nevelőtestület és az alkalmazotti testület részére. VII.2.1.2. A minőségfejlesztés szervezeti kereteinek meghatározása A minőségfejlesztési csoport munkájához az iskola igazgatója biztosítja a szükséges feltételeket, azaz a helyiséget, a bútorokat, a számítástechnikai eszközöket és a dokumentációk elkészítéséhez szükséges eszközöket. A minőségfejlesztési csoport vezetője tagozatvezetői beosztásban dolgozik, amelyért tagozatvezetői pótlékot kap. A csoportvezető és a két területi vezető kiemelt bérpótlékot kap. A minőségi körökben tevékenykedő tanárok, illetve munkatársak minőségi bérpótlékot kapnak. A minőségfejlesztési, csoport vezetőjének irányításával meghatározza az éves munkatervét, amelynek alapján tevékenységét végzi. Az éves munkaterv tartalmazza a tanárok munkájának ütemezett ellenőrzését, értékelését és a diákok előmenetelének és mulasztásainak nyomon követését. Amennyiben szükséges az eredményes munkához, állandó vagy időleges minőségi köröket hoznak létre, illetve egyéni megbízásokkal is lehetséges a feladatok kiadott elvégzése. 285

VII.2.1.3. A minőségfejlesztés dokumentációs rendszere / működtetése A minőségfejlesztési programok az megfogalmazottak alapján működnek.

intézményi

eljárási

szabályzatban

A minőségfejlesztési dokumentumok az alábbiakból állnak: minőségfejlesztési program; éves minőségfejlesztési munkatervek; a tanárok pedagógiai munkáját értékelő lapok és az elfogadott értékelési szabályok; SZÁN (számítógépes napló), amely a diákok tanulmányi eredményeinek és mulasztásainak nyilvántartására és nyilvánosságra hozására létrehozott elektronikus dokumentáció; jelentések a minőségi körök munkájáról és az éves munkatervek végrehajtásáról. A tanárok ütemezett ellenőrzése is ebben van meghatározva, amelyről az érintetteket értesítik. A SZÁN adatainak feltöltése – jelenleg - havonta történik. Az adatokat az Interneten közzé tesszük, ahol bármely tanuló adatait a kiadott jelszavak használatával a szülők, nevelők elérhetik. Az adatok rendszeres kiértékeléséből eredő feladatokat az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök végzik el. A jelentéseket a tanév végéig kell elkészíteni. VII.2.1.4. A munkatársak minőségfejlesztési kompe-tenciáinak fejlesztése Az iskola minőségirányítási rendszerében a kompetenciák fejlesztése háromféleképpen lehetséges: minőségi körökben; külső, illetve belső képzések keretében; adott feladatra külön megbízási szerződéssel minőségfejlesztési kompetenciák beépítése a pedagógiai, szakmai munkába a munkaközösségek keretein belül. A képzés után a tanároknak és a dolgozóknak képesnek kell lenniük a minőségirányításból adódó feladataik ellátására. VII.2.2. Az intézményi működés kulcsfolyamatainak meghatározása Kulcsfolyamatok, az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító, az intézményalapítási (nevelés-oktatás) céljának közvetlen megvalósítását segítő folyamatokat értjük (pl. stratégiai tervezés folyamata, éves tervezés folyamata, vezetői ellenőrzés folyamata, vezetői értékelés folyamata, az intézményi önértékelés folyamata, a partneri igény- és elégedettségmérés és elemzés folyamata

286

A kulcsfolyamatok bemutatása: A vezetői feladatok végrehajtásának meghatározása A jogszerű működés biztosítása A tervezés Az intézmény működési rendjének a biztosítása Az intézmény működésének az értékelése A partnerkapcsolatok irányítása A partnerek igényeinek és elégedettségnek / elégedetlenségének a mérése Kommunikáció a partnerekkel. Oktatás, nevelés A pedagógiai program fejlesztése. A módszertani kultúra fejlesztése. A tanulás támogatása. A pedagógusok / dolgozók együttműködése. A tanulócsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés. A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása. A biztonságos intézmény Az egészséges és biztonságos munka- és tanulási körülmények biztosítása. Mentálhigiéné. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység. VII.2.3. A vezetői feladatok végrehajtásának meghatározása A fejezet célja: A vezetői terület tevékenységeinek, kulcsfolyamatainak a meghatározása. Fogalom meghatározások: Intézményvezetés: E dokumentum értelmezésében a döntéshozó vezető, helyettesei, valamint a minőségirányítási csoport vezetője. Stratégiai tervezés: A tervezési folyamat nagyobb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. Ellenőrzés: Ellenőrzésnek tekinthető minden olyan eljárás, amely során előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja a szervezet. Kulcsszavai: megfelelés - nem megfelelés. 287

Értékelés: Értékelés az az eljárás, amely előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető, össze-hasonlítható indikátorokkal jelzi egyes intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát ezzel fejlesztési irányokat meghatározva. Feladatok: Minőségcél, teljesítmény kritérium, eredményelvárás Valamennyi dolgozó ismerje meg az intézmény szabályzatait, illetve minőségirányítási programját.

Kulcsfolyamat Jogszerű működés biztosítása.

Az intézmény működőképességének hosszú távú biztosítása Hatékonyság, átláthatóság, kiszámíthatóság, eredményesség Törvényesség, átláthatóság, partnerközpontúság

Stratégiai tervezés.

A pedagógiai munka hatékonyságának a növelése

Vezetői ellenőrzés.

Pedagógia munkával kapcsolatos elvárások visszacsatolása.

Vezetői értékelés.

288

A folyamat szabályozásának helye Jogszabályok, belső szabályozások közzétételének szabályzata KITKI SZMSZ Pedagógiai program Intézményvezetői tervezések szabályzata

Éves munkaterv elkészítése.

Intézményvezetői tervezések szabályzata.

Az intézmény működési rendjének a biztosítása.

KITKI SZMSZ Iskolai házirend Kollégiumi Házirend Kollektív szerződés Ellenőrzés és értékelés szabályzata Pedagógiai program KITKI SZMSZ Ellenőrzés és értékelés szabályzata Pedagógiai program KITKI SZMSZ

VII.2.4. A partnerkapcsolatok irányítása A fejezet célja A partnerekkel történő kapcsolattartás kulcsfolyamatainak feltárása annak érdekében, hogy az intézmény működése egyre jobban közelítsen és feleljen meg az igényeknek. Fogalom meghatározások: Partner: Az intézmény partnerei ebben a dokumentumban azok a csoportok vagy intézmények, amelyek elvárásai és véleménye jelentősen befolyásolják az intézmény munkáját. Feladatok Minőségcél, teljesítmény kritérium, eredményelvárás Az intézményünkben a partnerközpontú működésünkhöz a partnereket azonosítani kívánjuk Partnerek elégedettségségének, elégedetlenségének és igényének megismerése Folyamatos kapcsolattartás a partnerekkel Partnerek elégedettségségének, elégedetlenségének és igényének megismerése A partnerek tájékoztatása

A partnerek azonosítása

A folyamat szabályozásának helye Partnerkezelési szabályzat

Partneri igény felmérése

Partnerkezelési szabályzat

Kommunikáció a partnerekkel

Partnerkezelési szabályzat KITKI SZMSZ

Panaszkezelés

Panaszkezelési szabályzat

PR tevékenység

PR tevékenységek szabályzata

Kulcsfolyamat

VII.2.5. Oktatás-nevelés A fejezet célja: Meghatározni azokat a folyamatokat és szabályozásuk módját, amelyek a nevelő-oktató munka sikeressége, céljai elérése, megvalósítása érdekében kulcsfontosságúak. Fogalom meghatározások: Módszertani eszköztár: Az intézmény nevelési programjának cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a pedagógusok gyakorlati munkáját segítő elméleti vagy gyakorlati útmutatók, eszközök összessége, mely az intézményi szakmai kommunikáció során alakul, bővül. 289

Önálló ismeretszerzés: A tanuló tanórán és tanórán kívüli olyan, közvetlenül nem pedagógus által irányított ismeretszerzése, amely az intézmény nevelési-oktatási programjával összhangban van. Feladatok: Minőségcél, teljesítmény kritérium, eredményelvárás

Kulcsfolyamat

A folyamat szabályozásának helye

A partneri igények követése a pedagógiai program megvalósításával Az egységes pedagógiai elvárásokra épített pedagógiai kultúra megvalósítása Tanulási technikák kialakítása, a tanulók egyéni útjának végigkövetése

A pedagógiai program fejlesztése

Pedagógiai program

Módszertani kultúra fejlesztése

Eredményesség, hatékonyság növelése A középiskolai keret-tantervek lebontása Mérhetővé tenni a tanulási folyamatokat A tanmenetek végrehajtásának az ellenőrzése Egységes követelményrendszer érvényesítése az intézményen belül

A pedagógusok / dolgozók együttműködése A tanulócsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés

Pedagógiai program Éves munkaterv SZÁN Vizsgaszabályzat Ellenőrzés és értékelés szabályzata SZÁN KITKI SZMSZ Munkaköri leírások Pedagógiai program SzMSz Tanmenetek, tantervek elkészítésének szabályzata SZÁN

A tanulás támogatása

A gyereke / tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérő-eszközök meghatározása

Minimum követelmények kidolgozásának szabályzata SZÁN Ellenőrzés és értékelés szabályzata

VII.2.6. Biztonságos intézmény A fejezet célja: Meghatározni azokat a folyamatokat és szabályozásuk módját, amelyek az intézmény biztonságos működtetése érdekében kulcsfontosságúak Fogalom meghatározások: Biztonságos intézmény: Olyan intézményi környezet, amelyben biztosított a tanulók, dolgozók fizikai és lelki védelme. Prevenció: Olyan tevékenység, amelynek eredményeként az intézmény megelőzi a testi – lelki veszélyek kialakulását. 290

Feladatok: Minőségcél, teljesítmény kritérium, eredményelvárás Növekedjen az élet- és vagyonbiztonság. Környezeti veszélyforrások csökkentése

Az intézményben felmerülő mentálhigiénés problémák kezelése. A mindenkori társadalmi elvárásoknak megfelelő igényszint kialakítása Környezeti veszélyforrások csökkentése

Kulcsfolyamat

A folyamat szabályozásának helye

Egészséges és biztonságos Iskolai házirend munka és tanulási körülmények Kollégiumi házirend biztosítása Tűzvédelmi szabályzat Baleset- és munkavédelmi szabályzat Vagyonvédelmi szabályzat KITKI SZMSZ Mentálhigiéné Egészség- és környezetnevelés programja KITKI SZMSZ Szemléletformálás, prevenciós Egészség- és tevékenység környezetnevelés programja KITKI SZMSZ

VII.3. Az IMIP bevezetése A fejezet célja: Annak bemutatása, hogy az intézmény hogyan gondoskodik az intézményi minőségirányítási program működtetéséről, fenntartásáról Szabályozandó terület/kulcsfolyamat

Feladat Korrigálandó szabályozás

Új szabályozás

Szabályozási időszak Jogszerű működés Jogszabályok, belső 2004 / 2005 – biztosítása. szabályozások 2009 / 2010 közzé-tételének szabályzata Stratégiai tervezés. Éves Intézményvezetői 2004 / 2005 – munkaterv elkészítése. tervezések 2009 / 2010 szabályzata Vezetői ellenőrzés. Vezetői Ellenőrzés és 2004 / 2005 – értékelés. A tanulás értékelés 2009 / 2010 támogatása. A tanulók szabályzata értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása A partnerek azonosítása. Partnerkezelési 2004 / 2005 – Partneri igény felmérése. szabályzat 2009 / 2010 Kommunikáció a partnerekkel

Bevezetési időszak 2004.09.30 – 2004.06.15.

Véglegesítés időpontja 2004. 06. 30. rendben

2005.01.15 – 2005. 06.30.

2005.09.15. rendben

2004.11.30 – 2007.11.30.

2007.12.15. folyamatos

2004.09.15 – 2005.12.15.

2006 01.15. folyamatos

291

Panaszkezelés PR tevékenység Módszertani kultúra fejlesztése. A tanulás támogatása. A tanulócsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés. A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása. A tanulás támogatása.

Panaszkezelési szabályzat PR tevékenységek szabályzata SZÁN

2004 / 2005 – 2004.09.15 – 2009 / 2010 2006.12.15. 2004.09.15 – 2005.12.15. 2004 / 2005 – 2004.08.31 – 2009 / 2010 2005.01.31.

2008.12.30..

Vizsgaszabályzat

2004 / 2005 – 2005.03.30 – 2009 / 2010 2005.10.15.

2004.11.01. rendben

2006.01.15 folyamatos 2005.02.15 folyamatos.

Összesítő táblázat A pedagógusok / dolgozók együttműködése.

Munkaköri leírások 2004 / 2005 – 2004.06.01– szabályzata 2009 / 2010 2004.12.15.

2004.12.31. rendben

A tanulócsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés.

Tanmenetek, tantervek elkészítésének szabályzata Minimum követelmények kidolgozásának szabályzata

2004 / 2005 – 2005.01.15– 2009 / 2010 2005.06.30.

2005.09.15. rendben

2004 / 2005 – 2005.01.15– 2009 / 2010 2005.06.30.

2005.09.15. rendben, folyamatos

Tűzvédelmi szabályzat

2004 / 2005 – 2004.09.01– 2009 / 2010 2004.10.01.

2004.10.15. folyamatos

Baleset- és munkavédelmi szabályzat Vagyonvédelmi szabályzat

2004 / 2005 – 2004.09.01– 2009 / 2010 2004.10.01.

2004.10.15. folyamatos

2004 / 2005 – 2004.09.01– 2009 / 2010 2004.10.01.

2004.10.15. folyamatos

A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása. Egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása. Egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása. Egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása.

292