28. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (KIEGÉSZÍTÉS)

28. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (KIEGÉSZÍTÉS) 2015.07.06-10. 2015.07.06. (HÉTFŐ) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. Fő utca 70-78 5.B.609/2013

Emberölés bűntette

2015. 07. 06.

11.00

A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben benyújtott vádiratot egyesítette a Fővárosi Törvényszéken az I.r. vádlott és társai ellen már folyamatban lévő büntetőügyhöz. A vádirat szerint az I. rendű vádlott már az 1990-es évek elején rendszeresen járt Magyarországra, majd 1995-től kezdődően az Energol csoporthoz köthető nagykőrösi telephely rendszeres őrző-védő szolgálatát látta el több társával együtt. Ennek során került kapcsolatba a II. rendű vádlottal, aki 2000 februárjáig volt az Energol Rt. egyik igazgatója. II.r. vádlott e tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert, és a budapesti „éjszakai élet" meghatározó alakjává lépett elő. 1997-ben az Energol Rt. vezető tisztségviselői és a vele kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ellen több büntetőeljárás indult adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A II.r. vádlott megszökött a felelősségre vonás elől, ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádirat szerint a sértett sérelmére 1997. január 22-én elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárásban többször kihallgatták tanúként, majd később ugyancsak tanúként hallgatták meg az Energol Rt tevékenysége kapcsán indult büntetőeljárásban is. A vádirat szerint a sértett a tanúkihallgatásai alkalmával részletesen nyilatkozott az Energol Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tevékenységéről, és ennek során más, többek között életellenes bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozta II. rendű vádlottat is. A tanú videóra vett vallomásai ismeretlen körülmények között kikerültek a rendőrségről, és még a televízióban is bemutattak egyes részleteket. II.r. vádlott is tudomást szerzett a tanúvallomás tartalmáról, s a vád szerint annak érdekében, hogy a sértettet elhallgattassa és a bizonyítást megnehezítse, megbízta az I. rendű vádlottat, hogy anyagi előnyért ölje meg a sértettet. A vád szerint miután I.r. vádlott elvállalta az emberölés végrehajtását, feltérképezte a sértett mozgását, így tudta, hogy az minden nap az Aranykéz utcai parkolóház földszintén hagyja az autóját, s onnét megy a Váci utcai irodájába. A vád szerint az I.r. vádlott ismeretlen körülmények között mintegy 4500-5000 gramm TNTt tartalmazó robbanóanyagot szerzett be, amellyel házilag összeállított, rádió távirányításos robbantó szerkezetet készített. Az I.r. vádlott megbízásából és utasításai szerint eljáró személy a direkt a célra vásárolt autóban elhelyezte a robbanóanyagot, majd a kocsit a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta a Budapest, V. kerület Aranykéz u. 13. szám előtti szakaszon, ahol a sértett minden nap elhaladt az irodájába menet. Ezt követően az I.r. vádlott és az őt segítő személy a helyszínen élesítették a robbanó szerkezetet, és várták a bűncselekmény elkövetésére alkalmas időpontot. A vád szerint miután az I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett 1998. július 2-án délelőtt elmegy az irodájába, megjelent az Aranykéz utcában és a parkolóháznál lesben állva felkészült a robbantásra. A sértett 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor érkezett az Aranykéz 1

utcába, s miután leparkolt, az Aranykéz utcát és a Váci utcát összekötő átjáró felé indult. Amikor gyalogosan elhaladt a Polsi Fiat 126 közelében, az I.r. vádlott távirányítással működésbe hozta a gépkocsiban elhelyezett robbantószerkezetet, majd taz általa előidézett robbanást követően 11 óra 50 perckor távozott Türr István utca felé. A robbantás következtében a merénylet célpontja a sértett és az Aranykéz utcában tartózkodó további három személy is azonnal életét vesztette. A robbantás hő- és repeszhatásai következtében a közelben tartózkodók közül húszan megsérültek. Az Aranykéz utcában található épületek ablaküvegei kitörtek, az úttest két oldalán parkoló gépjárművek megrongálódtak. A vád szerint az I.r. vádlott - aki még a robbantás napján elhagyta Magyarországot – a sikeres végrehajtásért 50 millió forintot kapott megbízójától a II. rendű vádlottól. A Fővárosi Főügyészség az I. rendű vádlott ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette, míg a II. rendű vádlott ellen felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

2

2015.07.07. (KEDD) BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 21. Ügyszám:

Ügy: 2015. 07. 07. 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette

5.B. 5/2015

08.30 óra

Vádirati tényállás: A vád szerint az akkor 38 éves férfi tápiószelei otthonukban, a kislány édesanyjának távollétében 2014. január 8-án egy hosszúkás, tompa tárggyal nagy erővel megütötte a 2 és fél éves nevelt lányát. A kislány egy-két percen belül eszméletét vesztette; a férfi értesítette a mentőket, de nem mondta el nekik, hogy mitől vesztette el az eszméletét a sértett. A kislány sérülései olyan súlyosak voltak, hogy az életét már nem tudták megmenteni, 2014. január 10-én életét vesztette. Információ:

Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. fsz. 32. és fsz. 36. 12.B.634/2014

Hűtlen kezelés bűntette 2015. 07. 07. 2015. 07. 09

08.30./fsz. 32. 08.30/ fsz. 36.

Az ügyészség vádirata szerint a vádlott a Zrt. fürdőüzemeltetési tevékenysége kiszervezésére 2008 tavaszán a tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának előzetes tájékoztatása és engedélye nélkül, saját hatáskörében intézkedéseket foganatosított. A Zrt. igazgatósága a 2008. április 15-én igazgatási határozattal felhatalmazta a vezérigazgató vádlottat, hogy a társaság az általa működtetett fürdők teljes körű üzemeltetésére, mosodai szolgáltatására és takarítására vonatkozó közbeszerzési eljárást megindítsa és három legjobb ajánlattevővel a bíráló bizottság tárgyalásokat folytasson. A tárgyalások befejezését követően az eljárás eredményeképp és a bíráló bizottság döntésének megfelelően a vezérigazgató a vállalkozási szerződést írja alá, majd az aláírást követően a szerződés szövegét tájékoztatásul küldje meg az igazgatóság tagjainak. A vádlott ezen közbeszerzési eljárást megindította, amelyről a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága csak annak kiírása után szerzett tudomást. A Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága 2008. május 27. napján úgy döntött, hogy a Zrt. részéről a vállalkozásba adással kapcsolatban készüljön döntés-előkészítő anyag, amely két részből álljon: egy részletes üzleti tervből, amiben bemutatja az átszervezés gazdasági

3

hasznosságát, illetve a szolgáltatások vállalkozásba adásával kapcsolatos közbeszerzési pályázat ajánlatkérő dokumentációjából. A Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága a 2008. június 24. napján arra utasította a Zrt. igazgatóságát, hogy az üzemeltetés kiszervezésére kiírt közbeszerzési eljárás alatt lévő pályázatot azonnal vonja vissza, majd felkérte a Zrt. menedzsmentjét, hogy a kiszervezéssel kapcsolatos ajánlatkérő dokumentáció készítését kezdje meg és azt terjessze be a bizottság elé jóváhagyás céljából. A vádlott a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának határozatára figyelemmel 2008. július 9. napján a Gazdasági Bizottság részére megküldte egy a Zrt. műszaki üzemeltetés, mosodai és varrodai szolgáltatásokra vonatkozó iratot, a fürdők műszaki üzemeltetésének kiszervezésére vonatkozó hatástanulmányt, valamint egy döntés előkészítő elemzést a mosodai és varrodai tevékenység önállóan történő kiszervezéséről. Ezen iratok szakértői megalapozottság nélküliek voltak, azokban nem került kifejtésre a kiszervezés alternatívája és annak hatása. A készítőként feltüntetett személyek ténylegesen csak a Zrt. egyes szakterületinek adatszolgáltatói voltak. A vádlott gazdaságilag és szakértőileg nem megalapozottan évi mintegy 120 millió forint, összességében öt évre előre vetítve mintegy 600 millió forint megtakarítását helyezte kilátásába a kiszervezés végrehajtásával a becsatolt iratokban. A Fővárosi Önkormányzat Gazdasági Bizottsága a 2008. november 4. napján a társaság igazgatóságának hatáskörét magához vonva a Zrt. kezelésében lévő fürdők és strandok műszaki üzemeltetésének kiszervezési javaslatát jóváhagyta, és hozzájárult ezen tevékenységnél a közbeszerzési eljárás megindításához. A vádlott ezt követően a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, de a Zrt. kezelésében lévő 12 fürdő és strand folyamatos műszaki felügyelete, az azokhoz tartozó létesítményelemek és épülettartozékok ügyeleti és készenléti szolgálatának folyamatos ellátása, fürdőmedencék és ingatlanok speciális felszerelései üzembiztonságának, valamint tisztaságának biztosítása tárgyában 2008. november 20. napján hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, ami a Közbeszerzési Értesítőben is megjelent. A 2009. január 15. napján lejárt ajánlattételi határidőig négy részvételi jelentkező ajánlata érkezett be, 2009. január 20. napán a Zrt. bíráló bizottsága a pályázatból a megfelelő referenciával nem rendelkező két Zrt-t kizárt. Végül a Zrt. bíráló bizottsága arra tett javaslatot vádlott felé, hogy a legelőnyösebb ajánlattevő Kft. kerüljön nyertesként kihirdetésre és a szerződést a vádlott e céggel kösse meg. A tényleges kihirdetésre ugyanezen a napon került sor, azt a vádlott írta alá. A vád szerint a vádlott vezérigazgatóként vagyonkezelői kötelezettségét megszegve a Zrt. hivatkozott alaptevékenységét szükségtelenül és indokolatlanul kiszervezve a közbeszerzési pályázaton nyertes O Kft-vel 2009. június 18. napján tudatosan olyan „Műszaki Üzemeltetési Szerződést” írt alá, amely a Zrt-re vonatkozóan egyoldalúan előnytelen, ugyanakkor az O. Kft. számára pedig egyoldalúan előnyös rendelkezéseket tartalmazott. A műszaki üzemeltetés és a tisztaság biztosításának (takarításának) kiszervezése hátrányos módon befolyásolta a Zrt. pénzügyi helyzetét és tovább növelte a korábban keletkezett veszteségének mértékét. A vádirat szerint a Műszaki Üzemeltetési Szerződés mintegy 10, a Zrt. számára egyoldalúan hátrányos rendelkezést tartalmazott. A kiszervezett tevékenységet a Zrt. saját munkaszervezete kiszervezés nélkül is el tudta volna végezni, a szerződésben meghatározott ártól jelentősen alacsonyabb áron, mivel rendelkezett az ehhez szükséges szakértelemmel bíró munkaerővel és munkaeszközökkel.

4

Ezzel szemben az O. Kft. a szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében utólag szerzett be 84 millió forint értékben speciális eszközöket és gépeket, enélkül az üzemeltetési tevékenységet nem tudta volna ellátni. A 2011. évben történt visszaszervezés kapcsán végzett számítások szerint a kiszervezés nélkül a Zrt. havi szinten mintegy 40 millió forinttal olcsóbban tudta volna a saját szakembereivel és eszközeivel ugyanezen tevékenységet végrehajtani, az O. Kft. vállalkozási díjának összegéhez képest. A vádlott, mint a Zrt. vezérigazgatója, 2009. július 1. és 2010. novembere között 2009. évben 696.000.000.- forint, 2010. évben 1.333.420.000.- forint vállalkozói díjat fizetett ki az O. Kft. részére. Ez összesen 2.029.420.000.- forint kifizetését jelenti 17 hónap alatt. Vádlott a műszaki üzemeltetés kiszervezésével és a vállalat számára kifejezetten előnytelen szerződés megkötésével a Zrt-nek 2009. június 8. és 2010. október hónap között összesen 491.112.299.- forint vagyoni hátrányt okozott. A vád szerint e vagyon hátrány összege három tételből tevődik össze: egyrészt 2009. évben a kiszervezés kapcsán felmentett dolgozók felmentési idejére elszámolt 11.888.000.- forint bérköltségből, másrészt 2009. évben a kiszervezés kapcsán dolgozói munkaviszony megszűnésekből adódó végkielégítésekre elszámolt 19.123.000.- forint összegből, harmadrészt a 2010. évben a Zrt. és az O. Kft. egymás közti, kiszámlázott és elismert (elszámolt) 460.117.299.- forint üzemeltetői többletköltségből, amely összeg a 2008. évi – kiszervezéssel még nem érintett év – üzemeltetési költségének 2010. évi árszintre emelése után különbözetként jelentkezett a Zrt. üzemeltetési költsége terhére. 2010. októberének végén a vádlottat a Zrt. vezérigazgatói beosztásában az új vezérigazgató váltotta. A Zrt. és az O. Kft. közötti Műszaki Üzemeltetési Szerződést 2011. február 7. napján az új vezérigazgató a Műszaki Üzemeltetési Szerződés 11.1.3. pontjára hivatkozással 2011. március 11. napjával egy hónapos felmondási idővel, rendkívüli felmondással megszüntette. Ezen felmondás jogszerűségét az O. Kft. nem fogadta el, és kinyilvánította azon szándékát, hogy a bíróság előtt támadja meg a rendkívüli felmondást. A peres eljárás elkerülése érdekében a két szerződött fél között egyezség tervezet, majd egyezség született, mely szerint a Zrt. 2010. december, 2011. január, február hónapokra, valamint 2011. március 1 – 10 . napjai közötti időszakra számla ellenében elismert teljesítésként 374.550.789.- forint, plusz általános forgalmi adó összeget fizetett, illetve 323.533.445.- forint összeget az O. Kft. részére kártérítés címén fizetett meg. Az O. Kft. ezen kifizetésekkel egyidejűleg a Zrt. részére térítésmentesen átadta azon 84.000.000.- forint értékű tárgyi eszközöket, amelyeket korábban a Műszaki Üzemeltetési Szerződés hatálya alatt szerzett be vállalt kötelezettségeinek teljesíthetősége céljából. A Zrt. az O. Kft-nak a kártérítési összeget három részletben 2011. május és 2014. január között fizette ki. A vádlott a műszaki üzemeltetés és takarítási tevékenység kiszervezésével és a vállalat számára kifejezetten előnytelen szerződés megkötésével a Zrt-nek 2009. június 18. és 2011. március 10. napja között összesen 730.645.744.- forint vagyoni hátrányt okozott, melyből a műszaki üzemeltetés és a takarítás kiszervezésével okozott vagyoni hátrány összege – figyelembe véve az O. Kft. által a Zrt-tól átvett 123 fő munkavállaló átadásával összefüggésben megjelenő költségmegtakarítást is – 491.112.299.- forint volt, amely összeget emelte a Műszaki Üzemeltetési Szerződés rendkívüli felmondásával összefüggően kifizetett kártérítés 323.533.445.- forint összege. Ezen együttes összegeket – és így a vagyoni hátrányt – csökkentette a térítésmentesen átadásra került eszközök 84.000.000.- forint értéke, mely eszközök a szerződés felmondásakor átkerültek a Zrt-hez.

5

Vádlott magatartásával megszegte a Zrt. 1997. február 15. napjától hatályos vezérigazgatói utasítással kiadott Szervezeti és Működési Szabályzatát, miszerint a vezérigazgató felelős a részvénytársaság egész tevékenységéért, ezen belül alapvetően a részvénytársaság gazdaságos, eredményes működéséért, személyi és gazdasági erőforrásainak célszerű felhasználásáért és gyarapításáért, valamint a részvénytársaság tulajdonának megőrzéséért. A vádlott cselekményével megszegte az ésszerű gazdálkodás követelményét is. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. fsz. 38. 21.B.849/2010

Sikkasztás bűntette

2015.07. 07. 2015. 07. 09.

08.30 13.00

A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel - 887.500.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBE-nek, amelyben a II. r. vádlott 780.940.000.- Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott 24.560.000.- Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában 666.000.000.- Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel 2008. április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd 2008. augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon iratismertetés várható.

Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 42.Kb.393/2013

Előljárói intézkedés 2015.07. 07. elmulasztásának 2015. 07. 09. bűntette

9.00 9.00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy

6

az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel 7

elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok 8

alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. fsz . 30. 26.B.288/2011

Hűtlen kezelés bűntette 2015.07.07.

9.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába – került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. Megbeszélést kezdeményeztek a II. r. vádlottal – az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével – aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft vételárért.

9

Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ftban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. A II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így a XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17-én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon tanúmeghallgatás várható.

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság R. D.

Csalás bűntette

2015. 07.07

9.00

2006-2008. években Hévízen a vádlott kihasználva a sértett betegségét, s megtévesztve őt kölcsön kért tőle, ajándékozási, illetve adásvételi szerződések megkötésére bírta rá, összesen 34.387.750 Ft kárt okozva ezzel. Információ:

10

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

2015.07.08. (SZERDA) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem S. SZ. A. II. r.

zsarolás bűntette

2015. 07. 08.

09.00

Az elsőfokú bíróság a harmadfokú eljárásban érintett II. r. terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében, mint bűnsegédet, 3. rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, folytatólagosan elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében, mint bűnsegédet. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a II. r. vádlottat a bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének vádja alól felmentette, valamint kimondta, hogy a folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettét társtettesként követte el. A másodfokú bíróság határozata ellen a II. r. vádlott és védője nyújtott be másodfellebbezést. Inform Dr. Kónya István áció: sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem L. M. II. r.

lopás bűntette

2015. 07. 08.

10.00

Az elsőfokú bíróság a II. r. terheltet jogerősen bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az I. r. és a II. r. terheltek több alkalommal a mérőóra megkerülésével loptak áramot, összese 407.000 forint kárt okozva az áramszolgáltatónak. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot a II. r. terhelt terhére. Álláspontjuk szerint a II. r. terhelt esetében nem lett volna alkalmazható a kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése. Inform Dr. Kónya István áció: sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

11

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Ügyszám:

Ügy:

24.B. 38/2015

szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények

2015. 07. 08.

09.00 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS ! Vádirati tényállás: A vád szerint az akkor 31 éves férfi 2013. augusztus 31-én délután gödöllői otthonában az ideiglenesen náluk albérletben lakó pár egyik gyermekéhez közeledett; a férfi egyedül maradt a 10 év körüli kisfiúval és kislánnyal, a fiút kiküldte a szobából, a kislánynak pedig a melleit és a combját simogatta, miközben dicsérte, hogy milyen szépen ki vannak fejlődve a mellei. Amikor a kislány ellenkezni kezdett, ellökte a vádlott kezét és kiabálni kezdett, a férfi megpofozta és hátba rúgta a gyermeket. A vádlott mindkét gyermeket megfenyegette, hogy megveri őket, ha a történtekről beszámolnak a szüleiknek. Másnap, amikor az udvaron tenyérrel tarkón ütötte a kisfiút, annak édesanyja számon kérte a vádlottat, hogy miért bántja a kisfiút. A két gyermek ekkoe elmondta az előző napon történteket is. Információ:


FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. fsz . 56. 7.B.595/2014

Adóbevételt jelentős 2015. 07.08 mértékben csökkentő adócsalás bűntette

08.30

A Fővárosi Főügyészség 2011-ben benyújtott vádiratában az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértében csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat az I. r. vádlott és 11 társa ellen az úgynevezett Eclipse ügyben. A vádirati tényállás szerint az I. r. vádlott vezetése és a II. r. vádlott irányítása mellett működő Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2005. szeptember 22. és 2009. január 23. között több nagy értékű informatikai tárgyú közbeszerzési pályázatot nyert el, amelyek nyomán a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalával és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal kötött szerződések alapján 2007 és 2009 között összesen 11 milliárd forintot meghaladó árbevételre tett szert. A vádlottak azért, hogy a bevétel után megfizetendő általános forgalmi adó mértékét jogosulatlanul csökkentsék, összehangoltan működő 12

csoportban 2010 januárjáig fiktív alvállalkozói szerződéseket kötöttek, és az alvállalkozók által kiállított fiktív számlákat az Eclipse Zrt. könyvelésébe beállították. A vádlottak az Eclipse Zrt. általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét 1 332 765 000 forint összeggel jogtalanul csökkentették. A Fővárosi Törvényszék a 2013. január 8-án kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottakat bizonyítottság hiányában felmentette az adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól. Az indoklás szerint nem igazolható, hogy az alvállalkozó cégek semmilyen munkát ne végeztek volna, a díjazás értékarányossága pedig nem volt vizsgálat tárgya. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2014. március 7-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította.

Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó u. 25. fsz. 20. I/22 B. 14845/2013 Hűtlen kezelés bűntette 2015.07.08.

12.45

Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a IV. r. vádlott, a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdekképviseleti Egyesület szakmai vezetője és elnöke, I. r. vádlott, a Fővárosi Közterület Felügyelet Zrt. stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese – egyben a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke – valamint a VIII. r. vádlott a Magyar Atlétikai Szövetség elnökhelyettese 2009. év végén megállapodtak abban, hogy az FKF Zrt. innovációs járulék felhasználására vonatkozóan fiktív szerződéseket köt a IV. r. vádlott vezetése alatt álló cégcsoport egyik tagjával és a fiktív szerződések alapján elkészítendő kutatási tanulmányokért fizetett összeg egy részéből, a szintén a IV. r. vádlott érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokon keresztül támogatják a Magyar Atlétikai Szövetséget. Az elkészült tanulmányok nem feleltek meg a kutatás-fejlesztési céloknak, innovációt nem tartalmaztak és olyan önálló, új fejlesztéseket sem, amelyeket sz FKF Zrt. tevékenysége során alkalmazhatott volna. Ezek az FKF Zrt-nél nem kerültek felhasználásra. A fenti cselekménnyel összefüggésben az FKF Zrt-nek 20 millió forint vagyoni hátránya keletkezett. A II. r., III. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottak közül volt aki a szerződések megkötésében, volt aki az azt megelőző egyeztetésekben, a szerződések elkészítésében, vagy a teljesítési igazolások kiállításában vett részt. Az ügyészség az I. r., II. r. és III. r. vádlottakat hűtlen kezelés bűntettével, a IV. r, az V. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon tanúmeghallgatás várható.

13

2015.07.09. (CSÜTÖRTÖK)

KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B. Cs. I. r. és 1 társa

Információ:

külföldi ítélet érvényének 2015. 07. 09. elismerése

09.00

Az I. r. és II. r. magyar állampolgár terhelteket az Osztrák Köztársaság Klagenfurti Tartományi Bíróság 2012. szeptember 18. napján kelt és aznap jogerős ítéletében az osztrák büntetőtörvénykönyv 127. § és 130. § 1. eset alapján üzletszerű lopás bűntette miatt halmazati büntetésül mindkét terheltet azonosan 9-9 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte. Az F. Törvényszék – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya kezdeményezés alapján – a 2014. június 30. napján kelt végzésével a Klagenfurti Tartományi Bíróság ítélete érvényét az I. r. terhelt tekintetében 6 rendbeli, társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt kiszabott börtönbüntetésként, a II. r. terhelt tekintetében 3 rendbeli, társtettesként elkövetett lopás büntette miatt kiszabott 9 hónapi börtönbüntetésként ismerte el. Az F. Törvényszék jogerős végzése ellen a Legfőbb Ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, melyben indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a megtámadott határozat törvénysértő és a terheltek vonatkozásában az eljárást szüntesse meg. A Legfőbb Ügyész indítványában kifejtette, hogy a V. Törvényszék – a Győri Ítélőtábla végzése folytán jogerőre emelkedett – végzésével már elismerte az osztrák bíróság ítéletének érvényét, így az F. Törvényszék ismételt elismerése törvénysértő. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem D. S. I. r. és 2 társa

lopás vétsége

2015. 07. 09.

09.45

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében szabálysértési értékre, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt az I. r. terheltet 6 hónap fogházbüntetésre és 1 évre Magyarország területéről való kiutasításra , a II. r. terheltet 5 hónap fogház büntetésre és 1 évre Magyarország területéről való kiutasításra, valamint a III. r. terheltet 6 hónap fogházbüntetésre és 1 évre Magyarország területéről való kiutasításra ítélte. A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a külföldi állampolgárságú terheltek 2014. szeptember 13. napján a kora délutáni órákban, egy b.-i ajándékboltnál tartózkodó sértett hátizsákjából megkísérelték eltulajdonítani a sértett mobiltelefonját. A lopási kísérlet eredményre nem vezetett, mivel a sértett telefonja egy zsinórral a hátizsákhoz volt rögzítve. A jogerős ítélet ellen a terheltek javára a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, mivel a jogerős határozat törvénysértő módon utasította ki Magyarország területéről a terhelteket. A terheltek ugyanis román állampolgárok, akiket törvény alapján megillet a szabad 14

mozgás és tartózkodás joga. A Btk. 59. § (3) bekezdése szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, a terheltek által elkövetett cselekmény büntetési tétele azonban 2 évig terjedő szabadságvesztés. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 21. Ügyszám:

Ügy:

5.B. 79/2014

emberölés bűntette

2015. 07. 09.

08.30 óra

Vádirati tényállás: A vád szerint az akkor 21 éves lány megölte alkalmi szexuális partnerét 2013. július 27-én éjszaka, a sértett fiatalember turai lakóhelyén. Információ:


Budapest Környéki Törvényszék – IV/417. Ügyszám: 15B.64/2014

Ügy: 2015. 07. 09. nevelése alatt álló, 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette

09.00 óra

Vádirati tényállás: A Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2011. január 21-től egyedül, külön háztartásban élt volt élettársától. Külön költözésük előtt a vádlott és F. Mónika együtt éltek közös, 2007 májusában született gyermekükkel. 2011 januárjában a nő ideiglenesen a nagybátyjához költözött a kisfiúval, de mivel közösen gyakorolták a szülői felügyeletet, a vádlott 2011. április 8-án láthatásra elvitte magával a fiát. Másnap telefonon közölte a volt élettársával, hogy nem viszi, hozza vissza a gyermeket, a továbbiakban ő fogja nevelni. Ezt követően megállapodtak abban, hogy a kisfiú a vádlottnál kerüljön elhelyezésre, mivel a nő lakhatása nem volt megoldott. 15

2012 márciusában a vádlott a kiskorúval együtt a szüleihez költözött, ahol a ház padlásterén kaptak helyet közös szobában. A vádlott egy ágyban aludt a kiskorú sértettel, akivel 2011 április és 2013 augusztusa közötti időben, több alkalommal közösen szexuális tartalmú tévéműsorokat nézett, amelynek során a vádlott a kiskorú sértettel ugyanolyan szexuális cselekményt végzett, mint amilyet a filmben látott. Ezen alkalmakkor, amennyiben a sértett nem a vádlott igényeinek megfelelően cselekedett, a férfi a fejére ütött a kezével, amely ütéseket fájlalt a kiskorú sértett. Bár a vádlott megtiltotta neki, hogy bárkinek is beszéljen a történtekről, a kisfiú a fentieket mégis elmondta az édesanyjának, aki feljelentést tett a rendőrségen. Információ:


FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. fsz. 32. és fsz. 36. 12.B.634/2014

Hűtlen kezelés bűntette 2015. 07. 07. 2015. 07. 09

08.30./fsz. 32. 08.30/ fsz. 36.

Az ügyészség vádirata szerint a vádlott a Zrt. fürdőüzemeltetési tevékenysége kiszervezésére 2008 tavaszán a tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának előzetes tájékoztatása és engedélye nélkül, saját hatáskörében intézkedéseket foganatosított. A Zrt. igazgatósága a 2008. április 15-én igazgatási határozattal felhatalmazta a vezérigazgató vádlottat, hogy a társaság az általa működtetett fürdők teljes körű üzemeltetésére, mosodai szolgáltatására és takarítására vonatkozó közbeszerzési eljárást megindítsa és három legjobb ajánlattevővel a bíráló bizottság tárgyalásokat folytasson. A tárgyalások befejezését követően az eljárás eredményeképp és a bíráló bizottság döntésének megfelelően a vezérigazgató a vállalkozási szerződést írja alá, majd az aláírást követően a szerződés szövegét tájékoztatásul küldje meg az igazgatóság tagjainak. A vádlott ezen közbeszerzési eljárást megindította, amelyről a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága csak annak kiírása után szerzett tudomást. A Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága 2008. május 27. napján úgy döntött, hogy a Zrt. részéről a vállalkozásba adással kapcsolatban készüljön döntés-előkészítő anyag, amely két részből álljon: egy részletes üzleti tervből, amiben bemutatja az átszervezés gazdasági hasznosságát, illetve a szolgáltatások vállalkozásba adásával kapcsolatos közbeszerzési pályázat ajánlatkérő dokumentációjából. A Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága a 2008. június 24. napján arra utasította a Zrt. igazgatóságát, hogy az üzemeltetés kiszervezésére kiírt közbeszerzési eljárás alatt lévő pályázatot azonnal vonja vissza, majd felkérte a Zrt. menedzsmentjét, hogy a kiszervezéssel kapcsolatos ajánlatkérő dokumentáció készítését kezdje meg és azt terjessze be a bizottság elé jóváhagyás céljából.

16

A vádlott a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának határozatára figyelemmel 2008. július 9. napján a Gazdasági Bizottság részére megküldte egy a Zrt. műszaki üzemeltetés, mosodai és varrodai szolgáltatásokra vonatkozó iratot, a fürdők műszaki üzemeltetésének kiszervezésére vonatkozó hatástanulmányt, valamint egy döntés előkészítő elemzést a mosodai és varrodai tevékenység önállóan történő kiszervezéséről. Ezen iratok szakértői megalapozottság nélküliek voltak, azokban nem került kifejtésre a kiszervezés alternatívája és annak hatása. A készítőként feltüntetett személyek ténylegesen csak a Zrt. egyes szakterületinek adatszolgáltatói voltak. A vádlott gazdaságilag és szakértőileg nem megalapozottan évi mintegy 120 millió forint, összességében öt évre előre vetítve mintegy 600 millió forint megtakarítását helyezte kilátásába a kiszervezés végrehajtásával a becsatolt iratokban. A Fővárosi Önkormányzat Gazdasági Bizottsága a 2008. november 4. napján a társaság igazgatóságának hatáskörét magához vonva a Zrt. kezelésében lévő fürdők és strandok műszaki üzemeltetésének kiszervezési javaslatát jóváhagyta, és hozzájárult ezen tevékenységnél a közbeszerzési eljárás megindításához. A vádlott ezt követően a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, de a Zrt. kezelésében lévő 12 fürdő és strand folyamatos műszaki felügyelete, az azokhoz tartozó létesítményelemek és épülettartozékok ügyeleti és készenléti szolgálatának folyamatos ellátása, fürdőmedencék és ingatlanok speciális felszerelései üzembiztonságának, valamint tisztaságának biztosítása tárgyában 2008. november 20. napján hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, ami a Közbeszerzési Értesítőben is megjelent. A 2009. január 15. napján lejárt ajánlattételi határidőig négy részvételi jelentkező ajánlata érkezett be, 2009. január 20. napán a Zrt. bíráló bizottsága a pályázatból a megfelelő referenciával nem rendelkező két Zrt-t kizárt. Végül a Zrt. bíráló bizottsága arra tett javaslatot vádlott felé, hogy a legelőnyösebb ajánlattevő Kft. kerüljön nyertesként kihirdetésre és a szerződést a vádlott e céggel kösse meg. A tényleges kihirdetésre ugyanezen a napon került sor, azt a vádlott írta alá. A vád szerint a vádlott vezérigazgatóként vagyonkezelői kötelezettségét megszegve a Zrt. hivatkozott alaptevékenységét szükségtelenül és indokolatlanul kiszervezve a közbeszerzési pályázaton nyertes O Kft-vel 2009. június 18. napján tudatosan olyan „Műszaki Üzemeltetési Szerződést” írt alá, amely a Zrt-re vonatkozóan egyoldalúan előnytelen, ugyanakkor az O. Kft. számára pedig egyoldalúan előnyös rendelkezéseket tartalmazott. A műszaki üzemeltetés és a tisztaság biztosításának (takarításának) kiszervezése hátrányos módon befolyásolta a Zrt. pénzügyi helyzetét és tovább növelte a korábban keletkezett veszteségének mértékét. A vádirat szerint a Műszaki Üzemeltetési Szerződés mintegy 10, a Zrt. számára egyoldalúan hátrányos rendelkezést tartalmazott. A kiszervezett tevékenységet a Zrt. saját munkaszervezete kiszervezés nélkül is el tudta volna végezni, a szerződésben meghatározott ártól jelentősen alacsonyabb áron, mivel rendelkezett az ehhez szükséges szakértelemmel bíró munkaerővel és munkaeszközökkel. Ezzel szemben az O. Kft. a szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében utólag szerzett be 84 millió forint értékben speciális eszközöket és gépeket, enélkül az üzemeltetési tevékenységet nem tudta volna ellátni. A 2011. évben történt visszaszervezés kapcsán végzett számítások szerint a kiszervezés nélkül a Zrt. havi szinten mintegy 40 millió forinttal olcsóbban tudta volna a saját szakembereivel és eszközeivel ugyanezen tevékenységet végrehajtani, az O. Kft. vállalkozási díjának összegéhez képest. A vádlott mint a Zrt. vezérigazgatója, 2009. július 1. és 2010. novembere között 2009. évben 696.000.000.- forint, 2010. évben 1.333.420.000.- forint vállalkozói díjat fizetett ki az O. Kft. részére. Ez összesen 2.029.420.000.- forint kifizetését jelenti 17 hónap alatt. Vádlott a műszaki üzemeltetés kiszervezésével és a vállalat számára kifejezetten előnytelen szerződés megkötésével a Zrt-nek 2009. június 8. és 2010. október hónap között összesen 491.112.299.- forint vagyoni hátrányt okozott. 17

A vád szerint e vagyon hátrány összege három tételből tevődik össze: egyrészt 2009. évben a kiszervezés kapcsán felmentett dolgozók felmentési idejére elszámolt 11.888.000.- forint bérköltségből, másrészt 2009. évben a kiszervezés kapcsán dolgozói munkaviszony megszűnésekből adódó végkielégítésekre elszámolt 19.123.000.- forint összegből, harmadrészt a 2010. évben a Zrt. és az O. Kft. egymás közti, kiszámlázott és elismert (elszámolt) 460.117.299.- forint üzemeltetői többletköltségből, amely összeg a 2008. évi – kiszervezéssel még nem érintett év – üzemeltetési költségének 2010. évi árszintre emelése után különbözetként jelentkezett a Zrt. üzemeltetési költsége terhére. 2010. októberének végén a vádlottat a Zrt. vezérigazgatói beosztásában az új vezérigazgató váltotta. A Zrt. és az O. Kft. közötti Műszaki Üzemeltetési Szerződést 2011. február 7. napján az új vezérigazgató a Műszaki Üzemeltetési Szerződés 11.1.3. pontjára hivatkozással 2011. március 11. napjával egy hónapos felmondási idővel, rendkívüli felmondással megszüntette. Ezen felmondás jogszerűségét az O. Kft. nem fogadta el, és kinyilvánította azon szándékát, hogy a bíróság előtt támadja meg a rendkívüli felmondást. A peres eljárás elkerülése érdekében a két szerződött fél között egyezség tervezet, majd egyezség született, mely szerint a Zrt. 2010. december, 2011. január, február hónapokra, valamint 2011. március 1 – 10 . napjai közötti időszakra számla ellenében elismert teljesítésként 374.550.789.forint, plusz általános forgalmi adó összeget fizetett, illetve 323.533.445.- forint összeget az O. Kft. részére kártérítés címén fizetett meg. Az O. Kft. ezen kifizetésekkel egyidejűleg a Zrt. részére térítésmentesen átadta azon 84.000.000.- forint értékű tárgyi eszközöket, amelyeket korábban a Műszaki Üzemeltetési Szerződés hatálya alatt szerzett be vállalt kötelezettségeinek teljesíthetősége céljából. A Zrt. az O. Kft-nak a kártérítési összeget három részletben 2011. május és 2014. január között fizette ki. A vádlott a műszaki üzemeltetés és takarítási tevékenység kiszervezésével és a vállalat számára kifejezetten előnytelen szerződés megkötésével a Zrt-nek 2009. június 18. és 2011. március 10. napja között összesen 730.645.744.- forint vagyoni hátrányt okozott, melyből a műszaki üzemeltetés és a takarítás kiszervezésével okozott vagyoni hátrány összege – figyelembe véve az O. Kft. által a Zrt-tól átvett 123 fő munkavállaló átadásával összefüggésben megjelenő költségmegtakarítást is – 491.112.299.- forint volt, amely összeget emelte a Műszaki Üzemeltetési Szerződés rendkívüli felmondásával összefüggően kifizetett kártérítés 323.533.445.- forint összege. Ezen együttes összegeket – és így a vagyoni hátrányt – csökkentette a térítésmentesen átadásra került eszközök 84.000.000.- forint értéke, mely eszközök a szerződés felmondásakor átkerültek a Zrt-hez. Vádlott magatartásával megszegte a Zrt. 1997. február 15. napjától hatályos vezérigazgatói utasítással kiadott Szervezeti és Működési Szabályzatát, miszerint a vezérigazgató felelős a részvénytársaság egész tevékenységéért, ezen belül alapvetően a részvénytársaság gazdaságos, eredményes működéséért, személyi és gazdasági erőforrásainak célszerű felhasználásáért és gyarapításáért, valamint a részvénytársaság tulajdonának megőrzéséért. A vádlott cselekményével megszegte az ésszerű gazdálkodás követelményét is. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

18


Sikkasztás bűntette

2015.07. 07. 2015. 07. 09.

08.30 13.00

A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel - 887.500.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBE-nek, amelyben a II. r. vádlott 780.940.000.- Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott 24.560.000.- Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában 666.000.000.- Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel 2008. április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd 2008. augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon iratismertetés várható.

Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 42.Kb.393/2013

Előljárói intézkedés 2015.07. 07. elmulasztásának 2015. 07. 09. bűntette

9.00 9.00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban

19

¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. 20

október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. 21

A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó utca 25. fsz. 7. 19.B.1075/2013

Hivatali bűntette

vesztegetés 2015.07.09.

08.30

A Rákospalotai EAC jogosulatlanul befolyásolt mérkőzéseivel kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség 17 személy – köztük 15 labdarúgó - ellen emelt vádat. Az ügyészség a 2007. szeptember 9-től - 2009. május 30-ig terjedő időszakban 7 mérkőzés kapcsán vetette fel az egyes vádlottak felelősségét. A vádirat szerint a III. r. vádlott 2005 nyarát követően ismerkedett össze az I. r. és a II. r. vádlottakkal, akikkel megegyezett, hogy mintegy közvetítőként részt vesz a REAC egyes labdarúgó mérkőzései eredményeinek manipulatív befolyásolásában, melyekre vonatkozóan ¨C az eredmény előzetes ismeretében ¨az I. r. illetve a II. r. vádlottak ismeretlen fogadóirodáknál ismeretlen összeggel haszonszerzés céljából fogadni akartak. A vád szerint a mérkőzések eredményeit rendszerint úgy manipulálták, hogy az adott mérkőzés előtt pár nappal az I. r. vagy a II. r. vádlott telefonon közölte az akkoriban a REAC-ban futballozó III. r. vádlottal, hogy az adott mérkőzés eredményének manipulációjáért mekkora összeget tudnak felajánlani, illetve minimálisan hány játékosnak kell benne részt vennie. Ezután a III. r. vádlott ¨C edzések előtt vagy után, illetve közvetlenül az adott mérkőzés előtt - megkereste az ajánlattal egyes játékostársait, majd közölte K. az I. r. vagy II. r. vádlottakkal, hogy kik vesznek részt a mérkőzés eredménynek jogosulatlan befolyásolásában. A vádirat szerint az I. r. és a II. r. vádlottak részéről általában az volt az „elvárás”, hogy a REAC csapata egyszerűen veszítse el az adott mérkőzést, de olyan kérés is megfogalmazódott részükről, hogy legalább két góllal veszítsenek, illetve úgy veszítsenek, hogy minél több gól essen a mérkőzésen. Előfordult olyan eset is, hogy az adott mérkőzés eredményének manipulációját nem az I.r. vádlott vagy a II.r. vádlott rendelték meg, hanem a mérkőzések eredményeinek jogosulatlan befolyásolásában rendszerint részt vevő REAC játékosok egyike szólt a III.r. vádlottnak, hogy meg kellene keresni a „megrendelőket”, mivel hajlandóak lennének „eladni” nekik az adott mérkőzést. Az I.r. és az a II.r. vádlottak által a manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként, amit készpénzben, általában euróban vagy az adott mérkőzés előtt vagy azt követően kapta meg az I. vagy II. r vádlottól ismeretlen helyen a III. r. vagy a IV. r. vádlott, akik azt később ¨C vagy rögtön az adott mérkőzés után, vagy a mérkőzések utáni egyik edzés előtt, illetve azt követően a REAC stadionjában, illetőleg más, pontosan meg nem határozható budapesti helyszínen történt találkozás alkalmával ¨C szétosztották a manipulációban részt vevő játékostársaik között. A vádirat szerint amennyiben az I. illetve II. r vádlott a mérkőzés előtt adták át a játékosoknak szánt, manipulációért járó készpénzt, de a mérkőzésen nem az elvárt eredmény született, akkor a játékosoknak ha az már átadásra került, vissza kellett fizetniük nekik a pénzt, illetve a következő mérkőzés eredményének jogosulatlan befolyásolását „ingyen” kellett megcsinálniuk. A manipulációért kapott pénz szétosztása rendszerint úgy zajlott le, hogy a manipulációban részt vett játékosok közül azok, akik az adott mérkőzés kezdőcsapatában szerepeltek, egyenlő összeget kaptak, míg azok, akik csereként játszottak a mérkőzésen, a kezdőjátékosokhoz képest csökkentett összegben részesültek. 22

A büntetőügynek összesen 17 vádlottja van, akik ellen vesztegetés vétsége, illetve vesztegetés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Az I. r. és a II. r. vádlottak ellen 6 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétsége a vád. A III. r. vádlottat 7 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják. Az ügyészség a vádiratban mind a 17 vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés kiszabását indítványozta. Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság az I és II. r. vádlottak kivételével valamennyi vádlottat végleges hatállyal tiltsa el a labdarúgó foglakozástól. A következő tárgyalási napon tanúmeghallgatás várható.


Csalás bűntette

2015.07.09.

08.30

A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt nyújtotta be vádiratát az I. r. Vádlott és társai ellen. Szentes város önkormányzata 2006-ban hozzájutott egy ingatlanhoz, amelyet a későbbiekben szállodaként kívánt hasznosítani, azonban erre pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésére. A vádirat szerint I.r. vádlott a P. Kft. Ügyvezetője volt, vádlott az L. P. Kft. kereskedelmi ügyeit intézte és a III.r. vádlott pedig L. P. Kft. pénzügyi igazgatója volt. I.r. vádlott az önkormányzat felé jelezte, hogy részben saját eszközökből, részben pedig banki kölcsönből elvégzi az épület felújítását. Az önkormányazt végül egy olyan Kft-vel – P. Sz. Kft. - kötött szindikátusi szerződést, amelynek 90%-ban a P. Kft. volt a tulajdonosa. A vádirat szerint a P. Sz. Kft. Képviselője az L. P. Kft-vel a generálkivitelezői pályáztatás lebonyolítására, a kapcsolódó tárgyalások lefolytatására és az ajánlatok bekérésére kötött szerződést. Az A. Zrt. Az L. P. Kft-vel pénzügyi, műszaki és üzletviteli tanácsadásra kötött szerződést. A vád szerint a vádlottak egymás cselekményéről tudva megtévesztették az A. Zrt. Részéről a generálkivitelezői szerződés megkötésével, majd teljesítésével összefüggésben eljáró személyeket. A vádlottak valótlan adatokat és körülményeket közöltek a projekt megvalósítása vonatkozásában. A felek többek között a megbízási díj mértéke, valamint a későbbi faktorálási szerződés kapcsán is megtévesztették az A. Zrt-nek. A következő tárgyalási napon tanúmeghallgatás várható.

23

2015.07.10. (PÉNTEK) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, Markó u. 27. I/97. 15.B.1503/2014

Befolyással bűntette

űzérkedés 2015.07.10.

08.30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az MVM Zrt. korábbi vezérigazgatóját és Sz. A-t 2011-ben gyanúsítottként hallgatták ki egy - a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda előtt - indult nyomozás során. Sz. A-t ezt követően egy ismeretlenül maradt személy megkereste, és közölte vele, hogy kétszer 3.000.000 euró kifizetése esetén a nyomozó hatóság elfogadja az ügyben előterjesztett védekezésüket. K. I. Sz. A, közvetítésével tájékoztatta a vádlottat a követelésről. A vádlott azt javasolta, hogy a pénzt adják át neki. A vádlott 750.000 euró kifizetését kérte, majd a fennmaradó összeg kifizetésére határnapokat jelölt meg. K. I. 2011. december 20-án legalább 120.000 eurót adott át a vádlottnak. A vádlott arra tekintettel, hogy az összeg a megbeszéltnél kevesebb volt közölte, hogy a megbízója rossz irányba fogja felgyorsítani az eljárást. A vádlott 2012. január 28-án ismételten kérte a 420.000 euró megfizetését, amit azzal magyarázott, hogy a belügyminiszter és a legfőbb ügyész részvételével konstruált metódust egy meghatározott személy a miniszterelnökkel is elfogadtassa. A vádlott 2012. január 28-án Sz. A-val ismételten közölte, hogy fizessen számára pénzt és ekkor egy bíró barátjára hivatkozott, aki befolyással lehet az ügyre. 2012. február 7-én már azzal kereste meg Sz. A-t, hogy 1.000.000 eurót fizessen meg, mely esetben megígérte, hogy a büntetőügyet úgy tárják a bíróság elé, hogy nem hoznak benne marasztaló ítéletet. 2012. február 9-én A vádlott a belügyminiszterre hivakozással közölte, hogy az ügy kedvező befolyásolása érdekében 420.000 eurót vigyen neki és az ügy befejezésééig 3.000.000 eurót fizessenek meg. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádlottat vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon perbeszédek és ítélet várható.

24

28. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (KIEGÉSZÍTÉS)

Recommend Documents