TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság 1038 Budapest, Óbor köz 1 e-mail:
[email protected] Tel: 06 20 227 03 44 Adószám: 28681867-3-41
Heti közéleti folyamatelemzés (2011. július 28.)
TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET Czakó Gábor szerint a reneszánsz végén megtört az egyház kamattilalma, a kamatos kamat révén a pénz istenné emelkedett. Minél közelebb áll valaki az értékteremtéshez, annál kevesebbet keres, s minél távolabb annál többet. A t ke a demokrácia fölött áll, miközben a sajtószabadság – a nép más javaival együtt – a ke tulajdona. A közvélemény is, hiszen a sajtó, a reklám, a butító iskola és a szórakoztatás képes a valóság leváltására. Tolvajokat, bunkókat, cédákat emel példaképpé. A „gender mainstreaming” a válogatható nemekkel hovatovább fölülírja a biológiait. Amilyen fickósan kitiltotta köreib l a Mindenhatót a szcientifista tudomány, oly alázatosan engedi be az Antikrisztus pokoli tudománytalanságait. A kapzsiság si b ne immár erény és törvény. Ez a gazdaság a halál és a kárhozat civilizációjának életrendje. (MN 27) Bogár László szerint egy, a folyamatok lényegét megérteni képes nép és egy anyagi és kulturális értelemben egyaránt komoly értékek felett rendelkez nemzetállam kombinációja komoly veszélyforrást jelentett volna a birodalom számára. A legfontosabb feladat az volt, hogy az állam egészét mint a történelmi „rossz” megtestesülését mutassák be. A „liberalizálás, deregulálás, privatizálás” hármas jelszó a radikális államtalanítás stratégiája. Arról nem beszéltek, hogy a banki, biztosítási, energetikai, távközlési, informatikai, kereskedelmi és médiarendszerünk, közm hálózatunk, élelmiszer-ipari és gyógyszeripari komplexumaink feletti ellen rzés teljes elvesztése milyen katasztrofálisan kiszolgáltatott helyzetbe juttat majd minket. Arra sem volt válasz, hogy ha egy külföldi állam „jó gazda”, akinek megéri magyar rendszereket vásárolni és profitábilisan m ködtetni, akkor miért pont a magyar államnak nem jó üzlet ez. Mint ahogy arra sem, hogy miért kaptak a magyar állami vagyont privatizáló külföldi vállalatok majdnem annyi anyagi támogatást a magyar államtól, mint amennyi t két összesen behoztak. Nem ártana feltárni azt a nemzetpusztítást, amit a birodalom és SZDSZ nev ügynökhálózata véghezvitt. És végre stratégiai bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elmúlt húsz év „magánkezeihez” képest az állam a legjobb tulajdonos. (MH 27) Scheiring Gábor szerint a spekulációs (Tobin) adó a nemzetközi pénzügyek instabilitását okozó rövid távú átutalásokat megdrágítva h theti a túlf tött pénz- és kepiacokat, miközben a reálgazdasághoz szükséges pénzügyi szolgáltatásokat nem korlátozza. A Fidesz korábbi retorikája alapján nagyobb kormányzati együttm ködési készségre számítottak. Orbán Viktor több alkalommal nyilatkozott úgy, hogy programjuk a spekulációs típusú, rövid távra tervez kapitalizmus helyett a termel
1
kapitalizmust támogatja. Joggal vélhették, hogy a nagy kockázatú pénzügyi és t zsdei veletek megrendszabályozása és megadóztatása része a Fidesz gazdaságfilozófiájának. Ráadásul a nemzetközi klíma még soha nem volt ilyen kedvez a spekulációs adó bevezetéséhez. Hogy a kormány mégis a lefelé tartó adóversenyben akar kit nni, vagy az, hogy nemrég létrehozták az úgynevezett szabályozott ingatlanpiaci társaságokat, azt mutatja, hogy a spekulatív nemzetközi pénzt ke idecsalogatására tettek fel mindent, ahelyett, hogy a fenntartható gazdaságfejlesztésre törekednének, azaz a min ségi, a helyi gazdaságba beágyazott termel két akarnák megkötni. A kés i kapitalizmus a rendelkezésre álló munkaer töredékével képes el állítani az igények kielégítéséhez elegend áru- és szolgáltatás-mennyiséget. Az egyik megoldás nyilván a munkaid csökkentése lehet, amire Franciaországban már történt kísérlet. A feltörekv országok versenye nem ebbe az irányba hat – inkább a munkaer kizsákmányolása fokozódik. Csökkenteni kell a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékokat, hogy jobban megérje a keintenzív termelés helyett a munkaer re építeni. Ehhez egy ökológiai adóreform is kapcsolódna, mert az államnak a jóléti szolgáltatások nyújtásához szüksége van bevételekre – de els sorban nem a munkát, hanem a környezeti szempontból káros tevékenységeket kell megadóztatni. (lehetmas.hu) Karsai László szerint a „rabló, területszerz ” és népirtó háborúban 1941. június 22-ig Németország legf bb szövetségese a Szovjetunió volt. Ha a Szovjetunió nem köt paktumot Németországgal, akkor lehet, hogy Hitler nem is vezényli támadásra csapatait, talán nem kockáztatta volna a kétfrontos háborút. Sztálin inkább akart Hitler cinkosa, mint katonai ellenfele lenni. (Nb 21) EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA A költségvetés számairól közzétett kormányhatározat alapján a következ két év egyik legnagyobb vesztese az egészségügy. Az E-Alap kiadásai az idei évre tervezett 1459 milliárdról jöv re 1385 milliárdra csökkennek, és ez az összeg 2013-ban tovább apad 1366 milliárd forintra. Az egészség-gazdaságtani szakmai kollégium jelezte az egészségügyért felel s államtitkárnak, ha a kormány nem tud a meglév nél több közpénzt átcsoportosítani az egészségügyhöz, úgy a szolgáltatási csomagot kell sz kítenie. - Az államtitkárság szerint jöv re 300 milliárd forintos uniós forrás érkezik az ágazatba, amit kiegészít az egészségügyi termékadóból várható összeg. (Nb 22) Megkezd dnek az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett tagok reálhozamainak kifizetései, a tagok átlagosan hetvenhatezer forintot kapnak. A több mint hárommillió visszalépett közül ötszázhatvanezernek nemhogy reálhozama nem termel dött, befizetéseik egy része is hiányzik. Selmeczi Gabriella szerint egy tíz évre lekötött bankbetét nagyobb hasznot hozott volna a magánnyugdíj-pénztári befizetéseknél. (MH 23) - A megkérdezettek kétharmada az államtól várja az öregkor pénzügyi biztonságának megteremtését, még a 18-29 éves korosztályban is 57 százalék említi ezt az els helyen. Az egyén öngondoskodásának els dlegességével csak a megkérdezettek 28 százaléka értett egyet. (NG 22)
2
Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa a tankötelezettség leszállításánál sokkal nagyobb kockázatnak látja a szakképzés átalakítására vonatkozó terveket. „Tömegesen léptetnénk be nagyon kicsi közismereti tudással rendelkez gyerekeket egy hároméves szakképzési rendszerbe, ahol nem lesz esélyük arra, hogy releváns szakmai tudást szerezzenek. Ideig-óráig, egy adott szituációban képesek lesznek talán munkát vállalni, de utána nem tudják frissíteni a tudásukat, és kipotyognak majd a rendszerb l. Sok százezres munkát vállalni nem tudó tömeget visszük magunkkal tovább, és tartjuk el segélyekkel”. (Nb 26) Csakhogy ma ezek a tudatlan gyerekek, még miel tt gyakorlati képzésükre sor kerülne, kihullanak a rendszerb l, így sem elméleti, sem gyakorlati képzettségre nem tesznek szert. Ideig-óráig sem képesek munkát találni, egyb l segélyekkel kell eltartani ket. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a rektori konferencia gazdasági bizottsága nagyon jó koncepciót dolgozott ki az államilag finanszírozott képzésre. Minden kreditnek lenne ára, ha valaki teljesíti, nem fizet. Ha nem teljesíti, akkor a következ t már csak térítés fizetés árán tudja felvenni. Ez jó alapgondolat, nem tandíj, de mégis arra ösztönözne, hogy egy ötéves képzést ne nyolc-tíz év alatt végezzenek el. Növelni lehetne a hallgatók létszámát is, úgy, hogy az államnak nem jelentene nagyobb terhet. A hallgatói létszám tekintetében uniós vállalásaink vannak, el kell érnünk a negyven százalékot 2020-ig. Általánosságban nem igaz, hogy túlképzés van és a diplomások nem tudnak elhelyezkedni. Ez egy rossz szlogen. (Nb 23) Visszafogná a kormány a diplomások nagymérték elvándorlását, ennek egyik lehetséges módja, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vev hallgatókkal szerz dést kötnek, amely tartalmazza, hogy a diploma megszerzése után bizonyos ideig Magyarországon kamatoztatják tudásukat. (MH 27) Hoffmann Rózsa szerint a jöv ben nyelvvizsga nélkül senki sem mehet egyetemre. Medgyes Péter, az ELTE Angol–Amerikai Intézetének egyetemi tanára a nyelvi oktatás tarthatatlan helyzetéért a középiskolai nyelvi képzést tartja felel snek. Szerinte arról nem beszél az államtitkár, mit tesz azért a minisztérium, hogy javítsa a középiskolai nyelvi képzést. Ha semmit, akkor csak az elitgimnáziumok „jól eleresztett” diákjai tudnak majd eleget tenni ennek a követelménynek. Úgy tudni, hogy az oktatásért felel s államtitkárság meg akarja szüntetni a nyelvi el készít évfolyamokat a középiskolákban. A nyelvi el készít bevezetésének egyik célja az volt, hogy minél több diák tegyen középiskolai tanulmányai végén nyelvvizsgát, függetlenül a családja társadalmi státuszától. Ha ezt megszüntetik, azzal százezrekt l veszik el a nyelvtudás megszerzésének lehet ségét, emellett tömegesen bocsátják majd el az iskolák a nyelvtanáraikat. (Nb 27) Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint bár az érdekvédelmi szervezetek nyitottan, az együttm ködés szándékával nyújtottak kezet a kormányzat felé, sokszorosan csalódtak. „A nemzeti együttm ködés rendszere kimerült a kérd íves felmérésekben, melyekr l mindig gy zelmi jelentéseket kaptunk, de a tényekr l semmit sem hallottunk”. (Nv 26) Lovas István szerint nincs még egy európai ország, amelyben a miénkhez hasonló durvasággal és minden alapot nélkülözve is lehet támadni a kormányt és annak tagjait anélkül, hogy az „elkövet knek” bármilyen valós retorziótól kellene tartania. Mennyire
3
szabad a nyugati demokráciák sajtója, amelyr l legjobb amerikai szakért k állítják, hogy az minél jobban úszik a pénzben, mint ez történik az elmúlt évtizedek páratlan médiakoncentrációja során, annál szegényebb lesz a demokrácia? Ha a demokrácia olyan kormányzati forma, amelyben a szuverén hatalom a népé, és ezt a hatalmat az általa választott tisztségvisel k gyakorolják, miként állíthatja bárki, hogy a „negyedik hatalmi ág” demokratikus? (MN 21) CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, SZEGÉNYSÉG Komoly csapást mérhet a szakszervezetekre a kormány a jöv év elején hatályba lép új munkatörvénykönyvvel. A tervezet eltörli a szakszervezet tisztségvisel inek eddig járó munkaid -kedvezményt, így a jöv ben legfeljebb önkéntes alapon, munkaid n kívül végezhetik az érdekképviseleti munkát. Ráadásul a szakszervezeti tisztségvisel ket ezután csak minimálisan védi a törvény a munkáltatókkal szemben. Ezzel párhuzamosan csorbul a szakszervezetek ellen rzési joga is. Eddig részletes betekintést kaphattak a cég helyzetébe és terveibe, a munkáltató pedig nem tagadhatta meg a tájékoztatást. Az új tervezet alapján megtagadhatja. Az új javaslatból kikerült a szakszervezeteknek az a joga, hogy kifogást emeljenek a munkáltató jogellenes döntéseivel szemben. A jelenlegi szabályozás szerint a kifogásolt intézkedést az egyeztetés befejezéséig vagy a bíróság döntéséig nem lehet végrehajtani, a tervezet alapján ennek a jöv ben nem lesz akadálya. A munkavállalók alapértelmezett képvisel i a munkáltatókkal szemben a jöv ben az üzemi tanácsok lesznek, melyek elnökének és tagjainak megmarad a munkaid kedvezménye. Az üzemi tanács a szakszervezetnél kisebb érdekérvényesítésre képes szervezeti forma: nem tagozódik nagyobb szervezetbe, s nincs vagyona. Nincs sztrájkjoga sem: munkabeszüntetés esetén pártatlan, semleges magatartásra köteles. (hvg.hu) A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új munka törvénykönyve, amely több lehet séget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen el nyös megállapodásra – nyilatkozta Dávid Ferenc VOSZ-f titkár. (VG 25) A Munkástanácsok elutasítja a tervezett módosításokat. A magyar gazdaság nem a munkavállalók túlzott jogai miatt került az elmúlt években ilyen helyzetbe, a foglalkoztatás eddig is „extrém rugalmas” volt. (MN 26) Az LMP szerint az eddigi munka törvénykönyve se védte kell en a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent. (MN 25) Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok egyoldalú, csak a munkáltatók számára el nyös módú átírása és keresetük "törvényes" csökkentése miatt. Elfogadhatatlan a szakpótlék- és a visszamen leges alapszabadság-csökkentés. (Nv 22) Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kifogásolta az el terjesztés azon elemeit, amelyek csökkentik a jövedelmet, a pihen id t, a munkaid t viszont növelik. (MN 25) Bertha Szilvia (Jobbik) szerint miközben a kormány munkahelyteremtésr l beszél, addig éppen arra teremt kereteket, hogy a növekv munkanélküliséget ne újabb munkaer alkalmazásával végeztessék el a foglalkoztatók. A tervezet „törvény szintjén is lehet vé tenné, hogy az emberek végletekig történ kizsigerelése még csak ne is legyen büntethet ”. (MN 26) Torkos Matild (a Magyar Nemzet publicistája!!) szerint a
4
munkavállalói jogokat ilyen brutálisan csorbítani igyekv törvénytervezet el terjeszt inek illik belenézni a dolgozók és érdekképvisel ik szemébe. A nemzetgazdasági tárca által társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet készít i mintha megfeledkeztek volna a bérb l és fizetésb l él milliók „öntudatos közösségér l”. Felfoghatatlan, hogy vajon miért akarnak mindenáron beletáplálni a bérb l és fizetésb l él emberekbe is egyfajta forradalmi hevületet akkor, amikor nagy részük már ma is kiszolgáltatott helyzet bérrabszolgaként éli meg munkavállalói létét, vagyis szinte már csak a „láncait veszítheti el”. A kormány a jelek szerint nem több frontot nyitott a nagy rendrakás érdekében, hanem egyet, de azt mindenki ellen, a saját öntudatos választói ellen is. (MN 25) Gaskó István szerint a szakpótlék elvétele 10–15 százalékos keresetcsökkenést fog okozni az amúgy is alacsony kereset ek között. Ráadásul az eddig járó 3 havi többletvégkielégítés is csökkenne. A Szociális Konzultáció els kérdésére a válaszadók több mint kilencven százaléka úgy reagált, hogy vezessék be a védett kort. Mivel a kormány olyan fontosnak tartotta ezt a kérdést, hogy ezzel indította a Szociális Konzultációt, meglep fordulat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetéb l kikerült, hogy csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással elbocsátani ezeket az embereket. (Nb 23) A Liga szerint a kabinet arcon csapta mindazokat, akik bíztak a szociális konzultációban: nemhogy a védett kort nem vezetik be, hanem még a jelenlegi csekély felmondási védelem sem illetné meg a nyugdíj el tt állókat. (Nv 22) A kísérleti léggömbre zúdult összt z némi korrekcióra késztette a kormányt. Szijjártó Péter szerint „a szociális konzultációban az emberek világosan elmondták, hogy mit akarnak, és a kormány ennek megfelel en fog eljárni. A védett kor intézményét már mindenki egy garantált jogintézményként veheti figyelembe. Lázár János szerint a Fidesz munkaanyagnak tekinti az NGM javaslatát, „s ha kell, akkor vitatkoznak azzal”. (Nb 26) Gaskó szerint a kisgyerekesekre vonatkozó szabályok is érthetetlenek annak fényében, hogy a kormány folyamatosan a gyermekvállalási kedv növelésér l beszél. (Nb 23) A védelmi id szak alatt is közölhetik a munkáltatók a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevel szül kkel, hogy nem kívánják ket tovább foglalkoztatni. (Nv 22) Ónody-Molnár Dóra szerint a családpolitikai szemlélet társadalompolitika ma ott tart, hogy megszüntetnék a gyesen lév kismamák munkajogi védettségét. Mivel a gyerekvállalás iránti hajlandóságot leginkább a munkahellyel kapcsolatos biztonság, illetve bizonytalanság érzése befolyásolja, ezért a munkavállalók kiszolgáltatottságát növel változások a lehet leghátrányosabban érintik a kormány kitüntetett céljának elérését. (Nb 26) Kristóf Attila (a Magyar Nemzet vezet publicistája) szerint ha a hatalom érzéketlenséget mutat, és erejét fitogtatja, s nem veszi tudomásul, hogy egyéni érdeksérelmeit l senki nem tekint el készségesen, nagy hibát követ el, s az önmaga elé állított erkölcsi (szolidaritási) mércét semmibe veszi. Ha a kormány az er t és határozottságot nem vegyíti fokozott empátiával, s nem keresi a megegyezés, megértés útját, az sz valóban forró lehet. (MN 23) Braunmüller Lajos szerint a pozitív hatáshoz arra is szükség lenne, hogy küszöbön álljanak a jobb id k. A kormányzat egyéb lépései miatt azonban a vállalkozásokra elvárt béremelés is nehezedik jöv re, miközben az erre fedezetet nyújtó gazdasági
5
felpezsdülést senki nem szavatolja számukra. A versenyképességet el segít rugalmasság és a versenyképességet rontó béremelési kényszer több cégnél valószín leg csak egyetlen kijáratot hagy szabadon: az elbocsátást. Ha a tervezetb l törvény lesz, mindez könnyebbé válik, mint valaha. (VG 26) - Az MSZP szerint a módosítással a kormány azt kompenzálná a háromszázezer forint alatt keres k esetében el írt béremelést nem teljesít vállalatokat a jöv évt l kezdve szankcionálni fogják. (MN 26) Ferge Zsuzsa szerint 20 év alatt a tulajdonosi t ke és a hatalmi t ke jelent s szerepcseréje vagy legalábbis új egyensúlya jött létre: a gazdasági t ke vált a folyamatok f meghatározójává. A leggazdagabb magyar vagyona 2010-ben 200 milliárd fölött volt - nagyjából annyi, mint a legszegényebb egymillió egész évi jövedelme. A jövedelmi-vagyoni egyenl tlenségek mögött egyfel l önös-elkapkodott privatizációs politika, gátlástalan spekuláció és korrupció húzódik meg, másfel l az a folytatólagos közfelel tlenség, amely nem látta át, milyen tartós katasztrófához vezet több mint egymillió munkahely elvesztése. A hatalom sok esetben elfogadja a kés érdekek dominanciáját a széles értelemben vett közérdek kárára (pl. egykulcsos adó, érdekegyeztetési fórumok gyengítése, a t két jobban kiszolgáló, 15-16 évre leszorított iskolai korhatár.) Az Eurostat 2009-es adatai szerint Magyarország a GDP 0,98 százalékát fordította munkaer -piaci programokra, a 27 Európai Uniós tagállam átlagban 2,18 százalékot. A 2011-es "koncepció" az összes kiadást, és ezen belül a minimális megélhetésre, a képzésre, a közmunkára fordítható összegeket egyaránt tovább csökkenti. A következményeknek - tömegek életkilátásai romlása, a mélyszegénység újratermelése, b nözés, élez konfliktusok - nagy lesz a társadalmi ára. (Nv 23) 70 ezer embert érint , a hátrányos helyzet ek elhelyezkedését célzó programról döntött a kormány. Ha a munkáltató 50 év feletti dolgozót vesz fel egy évre, az els négy hónapban a dolgozó bérének és járulékának 100 százalékát, a második négy hónapban 50 százalékát, a harmadik négy hónapban a járulékok 100 százalékát kapja meg támogatásként. 35 ezer ember az elhelyezkedésüket segít képzésben is részt vesz. (VG 21) Pintér Sándor szerint a határ rségnek kiválóan felszerelt, kiképzett, harcedzett határvadász századai voltak, amelyek beintegrálhatók lettek volna a Készenléti Rend rségbe. Ehelyett feloszlatták ket. Ez nagyon rossz döntés volt, hiszen az elmúlt egy év fényesen bebizonyította, hogy ott, ahol a készenléti rend rség egységei eltöltenek pár hetet, jelent sen javul a közbiztonság. Évek óta körözött b nöz ket fogtak el. Életvitelszer en mások javainak fosztogatásából él társaságokat értek tetten. Szükség van rájuk, s t növelni kell a létszámukat. A Készenléti Rend rség azért van, hogy mindig oda vezényeljék, ahol csapater ben hatékonyan tudnak m ködni. (Nb 25) PÉNZÜGYEK, ADÓK, JÁRULÉKOK Varga Mihály elismerte, hogy a kormány gazdasági tervei nem tarthatók és jöv re valószín leg rendkívüli intézkedésekre lesz szükség. Lehetségesnek nevezte, hogy 0,30,5 százalékponttal is alacsonyabb lesz a növekedés a tervezetnél, felül kell vizsgálni a
6
konvergencia-programot, az Új Széchenyi Tervet és a Széll Kálmán tervet. Ha a mostani frankárfolyam tartós marad, akár 0,3-0,5 százalékponttal is ronthatja a gazdaság növekedési képességét. Ennek ellenére Varga "kicsit túlzónak" tartja, hogy az elemz k szerint jöv re további 600 milliárd forintot kell majd megspórolni. (Nv 23) Varga azt javasolta: tartsuk az államadósságot a 80 százalék alatt, és az államháztartási deficitet nyomjuk 3 százalék alá. Így is megszorításokra lesz szükség, de kisebbre, mint ha er nket az államadósság voluntarista csökkentésére pazaroljuk. (Nv 25) Tukacs István (MSZP) egyetért Varga Mihállyal abban, hogy az államadósság jelenlegi ütem csökkentése közgazdaságilag értelmetlen, hiszen feleslegesen fékezi a gazdaságot, miközben elviselhetetlen terhet ró a legnehezebb körülmények között él kre. (Nv 26) Zsebesi Zsolt szerint józan politikai er k nem helyeslik Magyarország további eladósítását, de azt sem, hogy az emberek határtalan megnyomorításával próbáljunk meg elérni egy voluntarista célt, amit semmilyen józan gazdaságpolitikai számítás nem támaszt alá. (Nv 25) Zsebesi szerint az igazságtalan 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 10 százalékos társasági adó nem indította be a gazdaságot. A szerény magyar növekedést az exportnak köszönhetjük. Munkahelyek a láthatáron sincsenek. A stagnáló fogyasztás, a kevés új munkahely, a megalapozatlan adócsökkentések miatt visszaesett az állam adóbevétele. Jöv re megint lyuk tátong az államháztartásban, amit valahogy be kell tömni. Varga Mihály szerint fordulatra van szükség. Ennek érdekében: hagyjunk fel az adósságcsökkentés értelmetlen szajkózásával! A 77 százalékos államadósságot tartani és olcsóbban finanszírozni kell. Az adósságcsökkentésre szánt pénzt pedig gazdaságélénkítésre fordítani. Varga azt mondja: az adósságot 80 százalék alatt kell tartani, és az államháztartási deficitet 3 százalék alatt. „Éljen Varga Mihály!” (Nv 25) Róna Péter szerint tavaly a globális cégek 94,6 milliárd forintot vittek ki adózatlanul az országból royalty, oktatási programok és egyéb más hasonló jogcímeken. Rendbe kell tenni az adórendszert. Nem válságadó kell, hanem a royaltyt is be kell vonni az adóalapba. A kisvállalkozók az ilyen legális kiskapus könyvelési trükkök miatt nem tudnak versenyezni a nagyokkal. (MH 21) Elképzelhet olyan helyzet, hogy az állam értékesítse a nemrégiben szerzett Molpakettjének egy részét, hiszen nem tudjuk mi fog történni a devizafinanszírozásban vagy a devizapiacokon – mondta a Gazdasági Rádiónak Varga Mihály. (MN 23) BANK, KAMAT, ÁRFOLYAM, A jegybank monetáris tanácsa egyhangúlag tartotta a hatszázalékos alapkamatot. Az inflációs és a reálgazdasági érvelés alapján nem lehetne kizárni a kamatvágás lehet ségét, ám a tavaly gyakran hangsúlyozott – az elmúlt id szak során viszont elfeledett – érv, a kockázatkerülés és a küls kitettség megakadályozza a monetáris enyhítést. Az inflációs cél akár a korábban várthoz képest hamarabb is teljesülhet, ami felvethetné a kamatcsökkentés lehet ségét, ám a pénzügyi stabilitási kockázatok akadályozzák a monetáris politika enyhítését – véli Suppan Gergely a Takarékbank elemz je. (NG 27) - Róna Péter szerint a pénzügyi rendszer, a monetáris politika nem szolgálja, hanem megfojtja a magyar gazdaság érdekeit, versenyhátrányt okoz. 3600-
7
4000 milliárd forintot tartanak a pénzintézetek MNB kötvényekben, minden kockázat nélkül. Jelenleg az ideális jegybanki alapkamat maximum három százalék lenne. (MH 21) Boros Imre szerint százezrével vállalták az emberek hazánkban kényszer l vagy vállalkozó kedvb l az üzleti életet, jórészt t ke nélkül. Ezek a kisvállalkozói egzisztenciák együtt a legnagyobb foglalkoztatók. A kehiányt sokan közülük ingatlannal fedezett hitelekkel, lízingekkel pótolták, amik most sorban d lnek be. A kicsik bed lését gyorsítja, hogy a beszállítóknak a nagyok egyszer en nem fizetnek. A vállalkozási hitelek fedezeteként igénybe vett ingatlanok nem szerepelnek a sokat hangoztatott százezer feletti problémás, kilakoltatás-veszélyes otthonok között, de a veszély ugyanaz, s t súlyosabb, mert a család együtt bukja vállalkozását, otthonát és egzisztenciáját. A baj potenciális méreteire csak abból lehet következtetni, hogy a hazánkban bejegyzett több százezer vállalkozás zöme olyan, ahol a tulajdonos felel ssége korlátlan, tehát anélkül is felel teljes családi vagyonával, ha éppen nincs az ingatlan megterhelve. A hozott intézkedések még a sz kebben vett lakáshitelproblémákat sem oldják meg, mert nincs elég pénz erre a kormány zsebében. A bankok továbbra is kivonják a pénzt a gazdaságból. Kockázatot nálunk nem vállalnak. Azzal vannak elfoglalva, hogy a hazaiakat a házból, a cégb l kitúrják. Nem is kell nekik kockázatot vállalni, mert a jegybank el zékenyen fogadja be százmilliárdjaikat messze az infláció feletti kamatokon. A bankok nem azért gy jtenek betéteket, hogy azokat a gazdaságba hitelezzék, hanem azért, hogy a jegybankba tegyék. A jegybank nem ellátja a gazdaságot pénzzel, hanem kiszárítja a pénzforrásokat. Ha nincs a kormánynak elég pénze, és a bankok sem hiteleznek, a probléma kezelésére csak egy megoldás marad, megkurtítani azok hasznát, akik eddig a bajok okozásából zsírosan profitáltak, és ezután a növekv nyomorból akarnak hasznot húzni. Mindez nem megy konfliktus nélkül, de az sem, ha újabb félmillió középosztálybeli zuhan a roncstársadalom vigasztalanságába. (MN 21) GAZDASÁG, IPAR, KÖZLEKEDÉSPOLITIKA A Magyar Európai Üzleti Tanács jelentésében kiszámítható gazdaságpolitikát szorgalmaz, és azt javasolja a magyar kormánynak, hogy ha fontos döntéseket hoz, akkor azt érdemi konzultáció el zze meg az érintettekkel. Magyarországnak szüksége van egy hosszú távú, átfogó, politikai ciklusokon átível ország stratégiára. Az államháztartási hiánycél kijelölése, vagy az államadósság csökkentése nem tekinthet stratégiai célnak. (Nv 22) Tehervasúti körökb l származó értesülés szerint eld lt, hogy a távol-keleti áruforgalom európai belép pontja nem Záhony, hanem a szlovákiai Ágcserny lesz. Ezzel a záhonyi térség végleg leértékel dik. (MN 21) MEZ GAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉSEK A gmo-botrányban érintett két vállalkozás – a Pioneer és a Monsanto – miatt hivatalos tájékoztatást kért az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége. A Pioneer
8
visszautasítja a génszennyezés szándékosságával kapcsolatos találgatásokat. Különösen azért, mert így a saját érdekeit szolgáló, a hazai termel kkel gm-mentes vet megtermelésre alapozott üzletága évi 1,3 millió zsákos, több mint száz millió forintos exportját is veszélyeztetné. (NG 25) Hazánk egyáltalán nem szorul vet magimportra. A mostani szennyezést egyértelm en a külföldön el állított és itthon eladott vet mag okozta. Romániából és Horvátországból behozott Pioneer és Monsanto magokat vetettek a gazdák. (MN 26) A szeptember 30-ig beadott kárigényeket az év végéig az állam megtéríti. A kormány egy engedményezési szerz déssel átvállalja az érintett forgalmazókkal kapcsolatos jogviták lefolytatását, illetve ezen eljárások vége el tt megtéríti a gazdák kárát. (NG 27) Termelési alapok, agrárpiac, stratégia és nemzetközi kapcsolatok – e területekért felelt az a négy osztályvezet , akit menesztettek a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A tárca a történteket belügynek tekinti, ezért nem magyarázza. Hogy a minisztérium m ködését alapvet en meghatározó feladatkörök irányítóinak miért kell távozniuk, arról teljes csend. Tamás Gábor szerint amikor egy éve a VM új irányítóinak neve ismertté vált, az ellentét kódolva volt, mert a meghatározó államtitkárok mindegyike pontosan körülírható érdekkörb l érkezett. Az egyik „nyitottabb” a nagyüzemi gazdálkodás felé, a másik a „sokszín ökogazdálkodás” hittérít jeként lett ismert, a harmadik elkötelezett zöldpolitikus. Valószín , hogy az eredménytelenségért, a stratégiai mélység bels viták okozta patthelyzetért kellett nbakokat keresni. Csakhogy egy ilyen intézkedés a vezet k között meghatározó ügyekben meglév feloldhatatlan szemléletbeli ellentétein semmit nem lazít. (Nb 23) Dóczi Kálmán zöldségkertész szerint az uniós földalapú támogatások lehívása válik lassan a mez gazdaság tevékenységévé. Egy falu határát a jelenlegi technológia szintjén akár néhány ember képes megm velni, ami a vidék teljes pusztulásához vezethet. Az itt felhasznált drága gépeket mind importálják, ezek megtérülése nem valószín . Beszerzésük állami hozzájárulással lehetséges, vagyis mi is a külföldi gépgyárakat támogatjuk. Magyarország egyik kitörési pontja az állattenyésztés, a kertészet, a vet magtermesztés, a biotermelés és az ehhez kapcsolódó beszállító- és feldolgozóipar fejlesztése lenne, ami megoldaná a sok százezer képzetlen munkanélküli foglalkoztatását is. Két hektár növényházban több embert lehet foglalkoztatni, mint 3000 hektár szántón, és a termelés ingadozása is sokkal kisebb. Ehhez földrészünkön a magyar Alföld rendelkezik a legjobb adottságokkal. Mégsem történik semmi, s t a hanyatlás felgyorsulva folytatódik. A döntések a leger sebb érdekérvényesítésre képes csoportok javára történnek. Ez pedig a nagyüzemi lobbi és az unió elvárása. A nagybani piacokat Hollandiában a termel k szervezetei m ködtetik, nálunk a piacot üzemeltet k el tt egyetlen cél lebegett: minél több pénzt kicsikarni a termel kb l. (MN 26) Szeremley Béla, a Hangya Szövetkezeti Együttm ködés elnöke szerint az elmúlt tíz évben négyezermilliárd forintot fordított az állam agrár- és vidékfejlesztésre, amib l szinte semmi nem jutott azokra a célokra, amelyek érdemben tudnák enyhíteni a munkanélküliséget, a falvakban él k rossz szociális helyzetét. A termékpályák egészét érint érdekeltségi rendszerhez kell hozzányúlni. E nélkül nincs helyben tartott értéktöbblet. Olyan szövetkezeti modellváltás szükséges, amely kiterjed az élelmiszeriparra, a kereskedelemre és a hitelezésre. Csak egy intézményében átgondolt,
9
sokágú nemzeti összefogás képes megtörni a multinacionális t keérdekeltség lobbik erejét. Dániában mindegyik termel számára kötelez a szövetkezeti tagság. A t kealapú agrártársaságok lényege viszont az, hogy egyetlen ember birtokolhat másokkal szemben jelent s vagyonokat. A demokratikus testületi döntések alapján m köd szövetkezetben nem a t ke a legfontosabb, hanem a beszállító tulajdonosok személyes érdekeltsége. (MN 25) - Scheiring Gábor örül, hogy a fenntartható vidékfejlesztésnek Ángyán József személyében elkötelezett képvisel je van a kormányban. Ugyanakkor tudják, hogy a mennyiségi alapú támogatások hívei is ott vannak a kormány közelében. Egyel re még reménykednek, de azért vannak komoly kétségeik. (lehetmas.hu) KORMÁNY-, PÁRTPOLITIKA Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmánymódosítások alkotmányellenességének kimondását szorgalmazó indítványokat. Ugyanakkor hangsúlyozza: „Amennyiben magába az alkotmányba épít be az alkotmányozó hatalom olyan szabályokat, amelyek az alkotmányos jogállamot és az alkotmányos demokráciát, az alapjogok védelmének szintjét rontják, csökkentik vagy garanciákat építenek le, az Alkotmánybíróság nem élhet az alkotmányba foglalt rendelkezések megsemmisítésének jogával, de jelezheti, t – különösen széls esetben – jelezni is köteles ezt a tényt még az alkotmányozó hatalom számára is.” Az alkotmányos jogvédelem egyszer már elért szintje és garanciális rendszere nem csökkenthet , csak – egészen kivételes esetben – más alapjog védelme érdekében, a szükségesség-arányosság mércéjének figyelembe vételével. Az ennek nem megfelel alkotmányvédelmi szint csökkentése ellentmond az alkotmányos jogállam követelményének.” „Ha az alkotmányozó hatalom egy korábban megsemmisített törvényszöveget úgy kíván ismét elfogadtatni, hogy azt beemeli az alkotmányba, kivonva ezzel annak felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság hatásköréb l, ez az alkotmányozó és törvényhozó hatalomnak olyan beavatkozása a hatalmi ágak egyensúlyát biztosító rendszerébe, amely alkotmányos alapjogok súlyos sérelmével járhat. Az Alkotmánybíróság hatalma vészesen meggyengül, és nem tudja alapjogvédelmi feladatait ellátni, sérül az alkotmányos alapjogok védelme, a társadalom tagjai kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.” (Nb 23) Kristóf Attila szerint a földi uraknak bármely magas pozícióban rá kell jönniük, hogy a hízelgés b n, a talpnyaló nem jár egyenes úton. Egy kiváló embert is hülyévé lehet hízelegni, mivel tettei feletti kontrollját a nagy tömjénfüstben meg riznie szinte lehetetlen. Aki hagyja magát hájjal kenegetni, s azt netán élvezi is, bizonyos személyi kérdésekben el bb-utóbb képtelen lesz elfogulatlanul és helyesen dönteni: elnyeli a hízelg k hada. S mivel a legrafináltabb talpnyalók máshoz nem is értenek igazán, a szakértelem, a tudás, a tehetség, a rátermettség, a nyíltság, a kritikai hajlam háttérbe szorul. A „kegyosztás” transzcendens körökben érdemek alapján történik, a képmutatást Jézus az egyik legalantasabb emberi magatartásként bélyegzi meg. (MN 27) Korszakváltás zajlik, a régi nyugati életmód fenntarthatatlan, hamarosan jön az összeomlás. Az újonnan felépül korszakban az államnak új szerepe lesz a gazdaságban, csak az állam képes visszavezetni a munka világába az onnan kiesetteket. Magyarország minden más európai országot megel zve adta meg a helyes választ e korszakváltásra, ennek a szellemében születtek az utóbbi id szak f bb döntései. Err l
10
beszélt Orbán Viktor Tusnádfürd n. Török Gábor politológus szerint lehet akár örülni az egyre jobban megismert víziónak, az id mutatja majd csak meg, hogy helyes alapvetésekre épült-e az orbáni stratégia. A problémákat mégsem lehet adócsökkentéssel orvosolni, mert ett l, mint az kiderült mára, nem indult be a gazdaság. (Nb 26) - Tamás Gáspár Miklós szerint Orbán Viktor éppen azzal került hatalomra, hogy kilátásba helyezte a jóléti állam visszaállítását Magyarországon. Most azonban el kellett magyaráznia, hogy ez miért nem történhet meg mégsem. (Nb 26) Hack Péter szerint így fordítható le magyar nyelvre Orbán beszéde. Ami következik, a Fidesz nem akarja „megszorításnak” nevezni, holott valójában az, a miniszterelnök beszéde ennek a folyamatnak ágyazott meg. A többi európai országban is szükségképpen hasonló lépések következnek, mert a magas nyugdíjak, a fizetések, a színvonalas oktatás és az egészségügyi ellátás költségeit ezek a gazdaságok sem tudták kitermelni. A Fideszszavazóknak a miniszterelnök próbálta elmagyarázni, hogy a korkedvezményes nyugdíjak és a szociális ellátások megkurtításával még nem vagyunk túl a nehezén. Az viszont kérdéses, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik-e az egykulcsos adóhoz, amelyr l mára egyértelm en kiderült, hogy tévedés volt. A lakosságnál maradó jövedelmek nem növelték a fogyasztást, nem teremtettek munkahelyeket, növelik ugyanakkor a társadalmi feszültségeket. Ha a kormány képes lesz ezt korrigálni, akkor van Magyarországnak esélye arra, hogy elkerülje Görögország sorsát. (Nb 26) Scheiring Gábor szerint a gazdasági csodaszernek kikiáltott egykulcsos adó megbukott. A legfrissebb, júliusi jegybanki el rejelzés szerint a Széll Kálmán-terv megszorításait 560 milliárddal kell megfejelni. A kabinetnek két választása van: vagy újabb, az eddig bejelentett megszorításokkal azonos nagyságrend további elvonásokhoz kezd, vagy visszavonja az egykulcsos adót. Az LMP az utóbbit támogatja, szerintük többkulcsos, igazságos adórendszerre, ökológiai adóreformra és zöld munkahelyteremtésre van szükség. (lehetmas.hu) Molnár Zsolt (MSZP) szerint a kormány a gazdagokat gazdagabbá, a szegényeket pedig szegényebbé teszi. Ezt alátámasztja az egykulcsos adózás, az adókedvezmények átalakítása, a t zsdén szerzett jövedelmek adójának csökkentése, Európa legszigorúbb munkanélküli-támogatási rendszere. Ez perverz, az ország jöv jét felszámoló politika, amit a következ kormánynak korrigálnia kell, hogy visszaálljunk a biztonság, a fenntartható fejl dés, a kiszámítható demokrácia pályájára. (MH 22) Vámos György szerint a jó érzés magyar zsidók nem engedhetik meg azt a pert, amelyben egy chicagói bíróságon holokauszttúlél k leszármazottai 240 millió dollár vagyoni, és egymilliárd dollár nem vagyoni kártérítést követelnek a MÁV-tól. Nemcsak a nagyméret anyagi követelés miatt, ami most, a válság idején egyenesen végzetes lehet, hanem mert a népirtásban való aktív részvétel, a kollektív b nösség vádját végre le kellene mosnunk Magyarországról és a magyar népr l. Meg kell sz njön végre Magyarországon a holokauszt mint zsarolásra alkalmas eszköz állandó felemlegetése, s meg kell sz nnie annak is, hogy e gyászos eseményekkel egymást tartsuk sakkban. Miként létezik az, hogy hatvanhét évvel a szörny ségek után a kilencvenötöknek most jutott eszükbe perelni? Érdekes módon éppen most, hogy nem egy háttér-világuralom kedvére való kormánya van az országnak, felbukkant kilencvenöt zsidó, valahol a világ másik végén, és perel. Nem t rhetjük tovább a
11
felbujtókat, akik mikor néhány hétre, hónapra vagy akár évekre is lecsillapodik a hangulat e témában, hirtelen el kerülnek, és belerúgnak egy nagyot Magyarországba. „Nekünk, zsidóknak egyszer és mindenkorra az ismeretlen felbujtókat kell elutasítanunk, mert nem t rhetjük tovább, hogy egy demokráciában, a zavaros húsz év után, a huszonegyedik évben is tovább tartson hazánk állandó meggyalázása”. (MH 21) Németh Sándor vezet lelkész szerint a Fidesz mostani regnálása alatt a Hit Gyülekezetét nem érte a kormány részér l atrocitás. A hivatalos, egyházügyi egyeztetésen semmiféle feltétel, vagy követelmény nem hangzott el. Orbán Viktor csupán annyit mondott, hogy ha a Hit Gyülekezete körül lesz bármiféle törvénysértés, akkor számoljanak azzal, hogy határozottan fel fognak lépni velük szemben. Ha minden rendben lesz körülöttük, akkor nem kell aggódniuk. A Gyülekezet által birtokolt ATV irányultságával kapcsolatban a tulajdonosi kör összesen négy dolgot kért a kezdet kezdetén; ne engedjék be a szexipart, ne legyen trágárság, se okkultizmus, és vallási, etnikai közösségekkel szembeni uszítás sem. (Nv 22) Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint a kutatásokból az látszik, hogy a közvélemény jelent s része szimpatizál a Jobbik nézeteivel, így a választók pillanatnyilag nem a mérsékelt irányba nyomják a Jobbikot. (Nb 22) Tétényi Éva esztergomi polgármester kezdeményez szerepet vállalna egy szakmai programpontokra épít , országos közéleti mozgalom m ködésében. Ennek azért is lehet létjogosultsága, mert a választók többsége már egyik párttal sem rokonszenvez. (MH 26) Bokros Lajos szerint, amikor az euró szilárdsága forog kockán, Görögország ég, Olaszországot nyaldossák a lángok, feltételezi bárki is józan ésszel, hogy egy apró tagállam kisszer belharcai Európában bárkit is érdekelnek? Magyarország akkor lenne téma, ha cs d szélén állna. (168 óra) (Rossz hír a brüsszelbe, Washingtonba oly szívesen szaladgálóknak…) EURÓPA 68 áldozatot követelt Anders Behrink Breivik, egy iszlámellenes és idegengy löl norvég férfi ámokfutása, melyet interneten publikált naplója szerint évek óta tervezgetett. Egy autóba rejtett, házi készítés bombát robbantott fel a kormányzati negyed közepén, amely hét ember halálát okozta. Míg az ország a mentést szervezte, Breivik elautózott a 30 kilométerre fekv Utoya-szigetre, ahol a kormányzó Munkáspárt tartotta éves ifjúsági táborát. Rend rnek öltözve tüzet nyitott. A norvég rend rség speciális csapatai érkezése után Breivik azonnal megadta magát, addigra azonban már több tucat fiatalt megölt. A férfi beismerte tettét: „szörny nek, de szükségesnek” nevezte a vérengzést. Úgy gondolja, jogos „keresztes háborút” folytat az iszlám ellen. A norvég törvények értelmében maximum 21 évnyi börtön vár rá. - Dési András szerint Breivik abban is különbözik a radikális muzulmán merényl kt l, hogy eszében se volt a mártíromság. A testére nem pokolgépet aggatott, hanem golyóálló mellényt. Nem lett öngyilkos a helyszínen, hanem bevárta a rend röket. Nem a gyors halált kereste, hanem minél több fiatalt akart megölni. (Nb 25)
12
Bayer Zsolt szerint Breivik, mint minden tömeggyilkos, megideologizálta tettét. S az az ezerötszáz oldal tartalmaz vaskos igazságokat. Európának a lelke beteg. A politikai establishment pedig úgy tesz, mintha minden rendben lenne, és mondja fel monoton hangon az ostoba píszí szöveget a másságról és annak tiszteletér l. És egy mai európai tizenéves a hihetetlen és kétségbeejt m veletlenségével ezerötszázszor több igazságot fog találni Breivik szövegében, mint a politikusok valóságtól elrugaszkodott semmitmondásában. Szembe kell nézni Európa beteg lelkével és a neoliberalizmus, a kés világrendszer, a multikulturalizmus tarthatatlanságával. „Mert valahol, sok-sok helyen sok-sok eljövend Breivik lövi már csúzlival a madarakat…” (MH 26) Bruce Bawer, az Amíg Európa aludt: Hogyan rombolja le belülr l a radikális iszlám a Nyugatot? cím , a Breivik naplójában sokat idézett könyv szerz je szerint sokkal nehezebb lesz a norvég mészárlás után a multikulturalizmus válságának valóban létez problémáiról beszélni. Jevgenyij Gyjakonov Üzbegisztánból Oslóba menekült újságíró szerint ha a norvég hatalom továbbra is elhallgatja a bevándorlók egyes csoportjainak er szakos fellépését, akkor Breiviknek több követ je is akadhat. Norvégiában nem szabad etnikai bandákról beszélni, pedig mindenki tudja például, hogy a szomáliaiak tartják kezükben a drogkereskedelmet, rabolnak és védelmi pénzt szednek. (MN 28) Aczél Endre szerint miközben Afganisztán és Líbia miatt a fél világ Norvégia „alkaidás” megbüntetését várta, lehet, hogy az ország valójában palesztin szimpátiái miatt élte meg második világháború utáni történetének legnagyobb tragédiáját. Stoltenberg miniszterelnök elkötelezett palesztinbarát, Norvégia a független Arab-Palesztina egyoldalú elismerése és az ENSZ-be való felvétele mellett van. (168 óra) A JTA zsidó hírügynökség szerint a norvég zsidó közösség attól fél, hogy az Izraelt támogató gyilkos miatt a jelenleginél is er sebb antiszemitizmusra számíthatnak. Az Utoya szigeten a támadás idején a fiatalok éppen az Izrael elleni bojkottról tárgyaltak. (MN 28) A német egyesítés emlékére alapított, az Európa er sítése terén végzett tevékenység elismeréseként évente adott Quadriga-díjra a kuratórium többek közt a palesztin kormányf , Szalam Fajad mellett Vlagyimir Putyint tartotta érdemesnek. Stier Gábor szerint a kérdés megosztotta Németországot, amely szokás szerint hagyományos érdekei és a racionalitás, valamint a jó és mindenkivel szemben kompenzáló liberális énje között vívódott. A korábban kitüntetett Václav Havel is a díj visszaadásával fenyeget zött. A döntését néhány nappal korábban még az orosz kormányf történelmi érdemeivel indokló kuratórium pedig önmagát nevetségessé téve visszakozott, s a mindennek megfelelni akaró, Európát lassan romlásba dönt politikai korrektség jegyében úgy döntött, hogy idén nem osztják ki a díjat. Az Oroszországban még mindig ellenséget látó atlantisták és a liberális jogvéd k most diadalmasan d lhetnek hátra. Egy ilyen díj ugyanis az orosz demokrácia minden bukdácsolása ellenére is legitimálná, hogy az angolszász típusú liberális demokráciamodell mellett létjogosultsága van a társadalmi-politikai berendezkedést illet en más elképzeléseknek is. Emellett a múltból él hivatásos atlantisták aligha örülnének annak, ha sokan elgondolkodnának azon, mi szüksége van Európának Amerikára, ha Oroszország már nem jelent veszélyt. Különösen kockázatos felismerés lenne ez annak fényében, hogy a transzatlanti szolidaritást hangsúlyozó Washington sokszor önmaga gyengíti ezt az összetartozást,
13
amikor egyre nyíltabban csak eszközként használja mások, többek közt Oroszország ellen „gyengül öreg barátját”, miközben jó ideje a maga útját járja. Európa látványosan gyengül, és új er források, szövetségek nélkül menthetetlenül marginalizálódik. Ám az Európai Unió ennek ellenére is csak lassan és nehezen látja be, hogy számára Oroszország immár nem veszélyt, hanem jóval inkább esélyt jelent. (MN 26) Aczél Endre szerint az új romániai megyerendszer alapvet en forgatná fel a népességi arányokat – nem csak a Székelyföldön, a Partiumban is. Ott, ahol az átalakítás után húsz százalék alá csökkenne a magyarság aránya, többé nem volna kötelez kétnyelv táblákat kihelyezni, anyanyelven ügyeket intézni. Ilyenformán a kisebbségi törvény, amelyet Basescu csereként ajánlott fel az RMDSZ-nek az új megyerendszer elfogadásáért, automatikusan kiüresedne. (Nb 27) Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kifejtette: Brüsszelben az autonómia témájának napirendre kerülése a magyar jelenlétnek köszönhet . Azonban a magyarság nem ámíthatja magát azzal, hogy Brüsszel majd megoldja a helyzetét. (Nv 23) - Csutak István, az RMDSZ régióátalakítási tervezetének szerz je szerint az unió számára az a lényeg, hogy hatékonyan, célszer en használják fel a forrásokat, nem az a fontos, milyen nyelven. Ha a magyarok értelmesen elmagyarázzák, hogy átalakítási elképzelésünk hatékony forrásfelhasználást, fejlesztéspolitikát jelent, akkor Brüsszel sem akad fenn a törekvések etnikai vonatkozásán. A vidékfejlesztésben vannak olyan hívószavak, mint a helyi identitás meg rzése, amit a Székelyföldnek mint régiónak keményen ki kell használnia. Mert erre fogékony az unió, nem a székely zászló kit zésére. Nem azt kell mondani, hogy magyar vagyok a románok ellenében, hanem hogy rendelkezem helyi identitással, és hagyjátok, hogy ezt hozzáadott értékként bevigyem az unióba, gazdagítva azt. Hargita, Kovászna és Maros megye mind a 118 települése a romániai szegénységi küszöb alatt teng dik, itt a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. És erre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nem úgy reagált, hogy akkor tegyünk valamit értük, hanem hogy tilos Székelyföldet szegénynek nevezni. (HVG) alatt, részlegesen és csak néhány napra, de gyakorlatilag engedi cs dbe menni az Európai Unió Görögországot, ez azonban a korábbi félelmekkel szemben nem dönti romba az euróövezetet. A „ki nem mondott” cs ddel szinte mindenki jól jár: a hitelez k még tolerálható veszteségekkel megússzák a kalandot, Görögország adósságterhei remélhet leg teljesíthet szintre süllyednek vissza, és így az euróövezeti adófizet kre is kisebb teher hárul. (VG 25) Zsebesi Zsolt szerint Brüsszelben megmentették az eurózónát, az eurót, és Görögországot. A privát bankok és az eurózóna tagországai mellett Görögország is jól jött ki a dologból. (Nv 22) Olyan kötvénycserén dolgoznak, amelyben a lejáró görög állampapírok helyett felkínált újak visszafizetését közvetve, az EFSF-en keresztül, az eurózóna tagországai garantálják. Ez már elég lenne az Európai Központi Banknak ahhoz, hogy akkor is elfogadja a papírokat fedezetként a forrásért hozzá forduló bankoktól, ha a hitelmin sít k amúgy fizetésképtelennek nyilvánítanák Görögországot. Berlin elérte, hogy Párizs lemondjon az európai szint bankadó bevezetésér l. (NG 22) Néhány döntés valódi változást eredményezhet. Az egyik ilyen megoldás az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap m ködési kereteinek b vítését jelenti. Az alap hitelkereteket nyújthat, a bajba kerül államoknak, így akadályozva meg, hogy spekuláció célpontjává váljanak. (MN 22)
14
Stabilitási Alap lehet séget kapott szükség esetén görög állampapírok vásárlására. Az eurózóna tagországai a ment hitelek kamatainak 4,5 százalékról, 3,5 százalékra csökkentésével és a 7 és féléves futamid 15 évesre hosszabbításával fogják megkönnyíteni Görögország, Írország és Portugália helyzetét. A nemzetközi hitelmin sít k ezt az eljárást részleges fizetésképtelenségnek fogják ítélni, de ez nem nagyon érdekelt senkit. A bankok 17 milliárd euróval szálltak be. A privát bankok, amelyek önként vesznek részt a ment akcióban, átalakíthatják lejárat el tt álló, és értéküket vesztett görög államkötvényeiket, biztonságosabb, kés bb lejáró papírokra, amivel megmenekülnek a közvetlen veszteségt l, és az esetleges lemin sítésekt l. A hírek hatására általános optimizmus lett úrrá el a devizapiacokon, a svájci frankot nagy tételben kezdték eladni a spekulánsok, a forint sokat javított pozícióján. (Nv 22) Komoly mértékben csökkentek az adósságtörlesztési kockázatbiztosítási tranzakciók árazásai: a görög szuverén kötvények cs d elleni biztosításának középárfolyama 1660 bázispont környékén mozgott a pénteki londoni kereskedésben – el nap még 2000, hét elején pedig történelmi rekordmagasságban, 2500 bázispont felett járt. Portugália és Írország CDS-középárfolyamai is jelent sen, 830, illetve 790 bázispont alá süllyedtek – hét elején még 1160–1180 bázispont között mozogtak. (VG 25) Ismét lerontotta a görögök adóssági besorolását a Moody’s hitelmin sít három fokozattal. Barcza György, a K&H Bank vezet elemz je szerint Görögország jobb helyzetbe került az új segélycsomagnak köszönhet en, ezért a hitelmin sít knek inkább felmin síteniük kellett volna. (MN 26) Zsebesi Zsolt szerint végül sikerült megmenteni a nagy európai bankokat attól, hogy a spekulációs célból vásárolt, mert nagy hozammal kecsegtet görög államkötvényeiket le kelljen húzniuk a WC-n. Elkerülte az euró zóna számos tagországa, hogy egy azonnali görög államcs d miatt búcsút kelljen vennie a már korábban Görögországba pumpált milliárdoktól. A magánbankok is készek voltak a kasszához fáradni. A jelenlegi elértéktelenedett görög állampapírjaikért cserébe jobbakat kaptak, és így megúszták, hogy lemin sítsék ket, ami megcsapolta volna a nyereségüket, és a menedzsment euró milliókban számolt prémiumát. Görögország járt a legkevésbé jól, az új segélycsomagot is vissza kell egyszer adni. A görög polgárnak még egy lyukat, de inkább kett t kell vágnia a nadrágszíján. (Nv 23) Lóránt Károly szerint az unió továbbra sem kíván foglalkozni azokkal a gazdasági egyensúlytalanságokkal, amelyek az adósság felhalmozódásához vezettek. Ha egy országban olyan mérték kereskedelmi többlet keletkezik, mint a németeknél, annak valahol hiányként is jelentkeznie kell, s ennek a folyamatnak az egyik áldozata Görögország. (MN 26) Bogár László úgy véli, az eurózóna vezet i a mai napig nem néztek szembe a problémák valódi okaival. A Görögországnak megítélt pénzeket nem a görög társadalom kapja, hanem a pénzügyi hatalom, amelyik a fizetési nehézségekkel küzd államokat adósságcsapdába kergeti azáltal, hogy egyre drágábban és drágábban hajlandó finanszírozni ket. (MN 22) Róna Péter szerint az eurózóna két részre fog szakadni. Lesz egy kemény csoport: Németország, Franciaország, a Benelux államok, Ausztria és Finnország az eurót megtartják, aki pedig kihullik, visszatér a korábbi saját fizet eszközéhez. (MH 21) Az eurózóna rendezett kettéválásának teóriájáról ír esszéjében Ambrose Evans-Pritchard, a Telegraph nemzetközi gazdasági rovatának elemz je. E szerint Európa jobban járna, ha
15
az EMU er ltetése helyett egy északi és a déli valutaunió jönne létre. Ez csak úgy képzelhet el, hogy Németország fogja szatellit országait, és kilép az európai monetáris unióból. Hátramaradna egy latin blokk az euróval, amely gyorsan leértékel dne a jüannal, a jennel, a vonnal, a zlotyival szemben. A blokk országai versenyképesebbé válnának és a latin euróban számolt adósságuk csökkenne. A Németországot, Hollandiát, Finnországot, Ausztriát, Szlovákiát és talán Flandriát összefogó teuton unió bankjai nagyot buknának a latin unió államainak kötvényein. T keinjekciókra és esetleg államosításra szorulnának. Ennek teljes költsége azonban messze elmaradna attól 2-3,5 ezer milliárd eurótól, amire a jelenlegi eurózóna rendbetételének árát teszik. (NG 22) NEMZETKÖZI GAZDASÁG A dohai szabadkereskedelmi tárgyalások áprilisi összeomlása után a WTO f titkára, Pascal Lamy javasolta egy „mini-Doha” megállapodás elfogadását, hogy a kevésbé vitatott pontokat rögzítsék, és a sok sikertelenség után valamilyen haladást tudjanak felmutatni. Amerikai, kínai, és dél-afrikai tárgyalók azonban egybehangzóan pesszimizmusuknak adtak hangot az egyezség lehet ségével kapcsolatban. A fejlett és a fejl világ közötti hatalmi és gazdasági egyensúly eltolódása indokolja az egy helyben állást, valamint az, hogy egyszer en túl nagyok az érdekellentétek, és számos kérdésben az országok inkább védeni akarják hazai piacaikat. (NG 25) AMERIKA A demokraták terve 2,7 ezermilliárd dollárral csökkentené a szövetségi államadósságot a következ tíz évben. Ezermilliárdot ebb l Amerika háborúinak a leépítése tenne ki. (Nb 27) A republikánus frakció mély vágásokat követel a szociális kiadásokból, hallani sem akar adóemelésekr l, ugyanakkor szívósan védi a katonai-ipari komplexum profitforrásait a költségvetésben. (MN 27) Obama szerint a republikánusok, akik ellenzik az adóemelést, a gazdagokat védik. Hogyan is kérhetünk meg egy diákot, hogy több tandíjat fizessen, ha el bb nem kérjük meg a fedezeti alapok menedzsereit: ne a titkárn iknél alacsonyabb kulcson adózzanak? – vetette fel. (Nb 27) Szabó Anna szerint az Egyesült Államokban a 4000 milliárdos költségcsökkentés politikai veszteségét senki nem szeretné vállalni. Eközben a döntéshozók nagyon is tisztábban vannak azzal, hogy a megegyezést mindenképpen tet alá kell hozniuk. Az utóbbi harminc évben 35 olyan törvényt hoztak, amely az éppen aktuális adósságplafont megemelte. A különbség annyi, hogy 1981-ben ezermilliárd dollár volt a plafon, most pedig 14.300 milliárd. A szemünk el tt folyó politika játszma tétje tehát nem a közvetlen cs dveszély elhárítása, hanem az elkerülhetetlen költségcsökkentés elfogadtatása a közvéleménnyel, valamint az ezzel kapcsolatos politikai felel sség átruházása a másik félre. Az adósságvita nem más, mint a Wall Street-i forgatókönyv alapján íródott színjáték, az amerikai lakosságnak. A politikát ugyanis már rég foglyul ejtette a pénzügyi lobbi, és ezen sem a válság, sem az Obama-kormány nem változtatott. Az elnök pénzügyi tanácsadói egyt l egyik egy sz k pénzügyi elit neveltjei, és már a hitelválság idején is fontos állami pozíciókat töltöttek be. Azok, aki most cs dt l védelmezik Amerikát, néhány éve még a pénzügyi szabályozás lazítása mellett érveltek,
16
amely korlátlan spekulációhoz, a fedezetlen hitelezéshez, végül több pénzintézet összeomlásához vezetett. Ugyanez a lobbi támogatta az alacsony kamatokat, amely révén boldog-boldogtalan hitelt vehetett fel. A következ évtizedek rovására virágzott a jóléti társadalom. A mai pénzügyminiszter, Timothy Geithner a válság el tt a jegybank New York-i elnöke volt, a t zsdei felügyelet jelenlegi elnöke korábban állami ment övre szorult nagybankot vezetett. Bush gazdasági tanácsadója ugyanaz a Lawrence Summers volt, aki mostanáig Obamának segített, a korábban rossz kamatpolitikát folytató Fed elnöke pedig helyén maradhatott. A lényeg mit sem változott. A Wall Street irányította politika végérvényesen hátat fordított a társadalomnak, amelyt l most azért kér áldozatot, mert nem zabolázta meg id ben a pénzügyi szektort. (MN 26) A VILÁG TÖBBI RÉSZE Afganisztán nem írja alá az Egyesült Államokkal a tervezett hosszú távú partnerségi szerz dést, ha Washington nem fogadja el a Kabul által megszabott feltételeket – közölte Hamid Karzai afgán elnök. A külföldi er k nem vehetnek rizetbe embereket, és be kell fejezniük az afgán otthonok elleni éjszakai támadásokat. (MN 27) A líbiai polgárháború Afrikai Unió által ajánlott rendezési terve mellett tette le voksát Kína – derült ki Hu Csin-tao kínai és Jacob Zuma dél-afrikai elnök pekingi tárgyalásán. A konfliktust nem Kadhafi kiiktatásával, hanem azonnali zszünettel és az ezredes és a lázadók közötti párbeszéddel kellene megoldani. „Az afrikai országoknak afrikai észjárással kell megoldani a problémát” – mondta Hu. (MH 22)
17
