TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság 1038 Budapest, Óbor köz 1 e-mail:
[email protected] Tel: 06 20 227 03 44 Adószám: 28681867-3-41
Heti közéleti folyamatelemzés (2011. február 3.) A lapok rövidítése: Magyar Nemzet (MN), Népszabadság (Nb), Magyar Hírlap (MH), Népszava (Nv), Világgazdaság (VG), Napi Gazdaság (NG). A dátumból a nap szerepel, mivel a hónap a keltezés alapján egyértelm .
TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET Pozsgay Imre szerint az Alkotmánybíróságot 1989-es létrehozását nem a hatalmát félt MSZP er ltette; felállítását leginkább Antall József sürgette, mert korábban kellett a pozíció. Sólyom alkotmányozó nemzetgy lést csinált az Alkotmánybíróságból. Olyanná formálta a testületet, hogy se társadalmi, se közjogi kontrollja ne legyen. Az SZDSZMDF paktum harminc ponton módosította az ideiglenes alkotmányt. Ez maga felért egy alkotmányozással. Az ellenz k most tattól félnek, az új alkotmány elveszi t lük a lehet séget. Eddig éppen az alaptörvény menedékében tehettek azt az országgal, amit akartak. Aki az elmúlt húsz évben nyilvános fórumon nem tudta megoldani politikai problémáit, az az Alkotmánybírósághoz fordult. (MN 29) - Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az utóbbi húsz év bebizonyította, miként tudta egy sz k elit és a nemzetközi pénzvilág alkotmányos keretek között kifosztani Magyarországot és a magyar munkavállalókat. Hiába várjuk el az államtól, hogy biztosítsa a szociális biztonságot, ha az itt megtermelt javak nagy részét kiviszik az országból. Az új alkotmánynak ezért rögzíteni kell, hogy az itt megtermelt javak felett mindenekel tt az állam és a társadalom rendelkezik. (MN 2) EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA Elvi megállapodást kötött a polgármester és az egészségügyért felel s államtitkár arról, hogy a teljes városi önkormányzati tulajdonú kórházi rendszert átadják az államnak. Az intézmények államosítása szabad utat nyit az egészségügyért felel s államtitkárság reformterve megvalósulásának. (Nv 29) Tarlós István szerint valóban tárgyalnak a kormánnyal a cs d szélére vitt f városi egészségügy megmentésér l. A tizenkét f városi fenntartású kórházból egyel re négy országos hatáskör intézmény kerülne állami kézbe, köztük az egyesített Szent István-Szent László Kórház. (MN 31) Pesti Imre (rövid ideig f polgármester-helyette, ma a f városi kormányhivatal vezet je) élesen szembeszállt Tarlós és az egészségügyi államtitkárság formálódó megegyezésével. Szerinte az elképzelés nem szolgálja sem az ország, sem a f város egészségügyét. A Szent István-Szent László a f város egyik legnagyobb és legjobban m köd kórháza, ezért err l lemondani orvosszakmailag, gazdaságilag és politikailag sem indokolható. Ráadásul szerencsétlen lenne, ha bármelyik f városi kórházat az egyetem venné át, hiszen komoly finanszírozási gondokkal küszködik. Kérdés, érdemes-e támogatni, hogy egy tulajdonostól egy gazdaságilag rosszabb helyzetben lév másik tulajdonoshoz kerüljenek az intézmények. A helyes út Pesti szerint az intézményi integráció. (MH 2) 1
Szentes Tamás, Budapest egészségügyért felel s új f polgármester-helyettese szerint a város elképzelései nem állnak szemben a tárca terveivel. A város alkalmazkodni fog az országos koncepcióhoz. Szentes nem sajnálja az id t, a fáradságot arra, hogy meggy zze Tarlós Istvánt, a f város nem mondhat le arról, hogy saját egészségügyi ellátórendszere legyen. (Nb 28) Néhány órán keresztül úgy volt, hogy szinte valamennyi városi kórház igazgatójának távoznia kell posztjáról. Szentes Tamás valamennyi intézményvezet t a hivatalába kérette, de Tarlós István f polgármester Újvidékr l megüzente, hogy „egyetlen f igazgató sem lesz kirúgva.”(Nb 2) Tarlós szerint az elbocsátásokat nem Szentes kezdeményezte, az ötlet egy „kormányzati hivatalvezet é” volt. Szentes szerinte „kicsit túlbuzgó módon”, „rutintalanul” a szakmai egyeztetéseken tovább ment, mint lehetett volna, amikor fel akart menteni kórházvezet ket. Erre nem volt felhatalmazása, jóváhagyása. A f polgármester Szentest l „bizonyos jogköröket” megvont, például azt, hogy „az önkormányzaton kívüli emberekkel beszélje meg az egészségügyi kérdéseket”, továbbá meger sítette, hogy helyettese nem hozhat személyi kérdésekben önálló döntéseket. (hvg.hu) Tarlós István szerint tényleg lehet egy csoport a Fideszen belül, amely talán értetlenül figyeli az viszonylag szuverén m ködését. Tény: nem hoz létre nómenklatúrát, és nem pártalapon osztogatja a pozíciókat. Szakmai alapon dönt, annak alapján, hogy bizonyos feladatokra kit tart leginkább megfelel nek. Ezt a jogot következetesen megtartja magának még akkor is, ha ezért van prüszkölés. Az ellen rz szerepkör irányító posztjait átadták az ellenzéknek, megszigorították a közbeszerzések és a szerz déskötés rendszerét. (168 óra) A nemzetgazdasági tárca ötven évre el retekint modellje szerint az állami nyugdíjalap fenntartható. A modellben már számoltak a kormány által meghirdetett foglalkoztatás növel politikával. A tárca prognózisa szerint a 18-65 év közötti foglalkoztatottak száma 2020-ban eléri a 78 százalékot, szemben a 2010-es hatvan százalékkal. (NG 2) Mészáros József nyugdíjbiztosítási f igazgató szerint a magánnyugdíj-pénztárak ugyanúgy a kötelez nyugdíjbiztosítás részei, mint az állami pillér, ami felett az Országgy lés szuverén módon rendelkezhet. A magyar alkotmány a nyugdíj-várományokat védi, nem pedig az intézményi formát. Így a vizsgálat tárgyát az képezheti, hogy a visszatér k várományai csökkennek-e. Mészáros szerint egy fontos szempont Európa-szerte hiányzik a nyugdíjrendszerb l, hogy jutalmazzuk a felel s gyermekvállalást. Fontos lenne megteremteni annak a lehet ségét, hogy azokat a családokat, n ket jutalmazza a rendszer, akik két-három vagy több gyermeket felel sen felnevelnek, szakmához, képzettséghez juttatnak. (MN 1) Riogatásnak tartja a nyugdíjak jelent s csökkentésér l szóló ellenzéki véleményeket Simonovits András nyugdíjszakért . Valószín leg csak „kozmetikai m tétet” végez el a kormány. Például a nyugdíjszer kiadásokra fordított 300 milliárd forintot kiveszik a rendszerb l, és adóból fizetik majd – ahogyan tulajdonképpen eddig is. (NG 28) kéczki László szerint ma a Fideszben/KDNP-ben alapvet nevelési-oktatási értékelvek mentén vannak konfliktusok. Az egyik térfélen sokszorosan bukott „liberális” oktatási „technológiai” elvek küzdenek az elmúlás ellen. Száz éve kitalált pedagógiaioktatási technikák hívei folytatnak ma is értelmetlen harcot az örök emberi-társadalmi 2
rend ellen – modernség címén. A „modern oktatás” követi a mindent üzletesít társadalmi jelenségeket. A családi és iskolai nevelésnek minden szinten etikai-közösségi prioritásai vannak. Rend nélkül nincs, nem volt és nem lesz szabadság. Amit ma annak neveznek, az az er sek és gazdagok önkénye – a szegény legyen boldog a segéllyel. Ha az oktatásban nem tudjuk helyreállítani az értékek uralmát, és az üzletességet és szubkultúrákat nem tudjuk a helyükre tenni, akkor az európaiságnak is, de a magyarságnak biztosan vége! (MH 1) Miután a WAZ lapkiadó csoport ügyvezet igazgatója, Bodo Hombach találkozott magyarországi sajtótermékeik f szerkeszt ivel és kiadóhivatali f nökeivel, a cég a német kormányhoz és a brüsszeli bizottsághoz fordul, hogy azok a médiatörvény módosítására ösztönözzék a budapesti kormányt. (A WAZ öt megyei napilap, valamint a HVG kiadója Magyarországon.). Hombach szerint az újságírók a nép szószólói. A törvényszövegb l azonban pont a fordítottja csendül ki: a törvény úgy tesz, mintha meg kellene védeni a népet a médiától. (Nb 31) Georg Paul Hefty szerint ha a média körül minden olyan kristálytiszta volna, nem fogalmazta volna meg már harminc évvel ezel tt Elisabeth Noelle-Neumann a „Schweigespirale” elméletét. A könyvet azóta 25 nyelve lefordították. Arról szól többek között, hogy a média által az emberekre ráer szakolt egyoldalú vélemény hogyan gy zik tovább, mígnem elnémítja a nép valódi véleményét. (Nb 31) Mádl Ferenc szerint a jogszabály körüli vita túl van dimenzionálva, a reakciókat pedig túlzottnak és hiszterizáltnak tartja. Valójában nem a médiatörvénnyel van baja a baloldalnak, hanem azzal, hogy Magyarország az egyetlen állam a térségben, ahol a keresztény-polgári szövetség kétharmados többséget szerzett a parlamentben. (MN 30) Huth Gergely a nyilvánosság kétségbeejt helyzetének jeleként értékeli, hogy az Index, a milliós látogatottságú, sok százmilliós reklámforgalmat lebonyolító, megkerülhetetlen hírportál internetes blogterében a szerz k álnév mögé bújva következmény nélkül rágalmazhatnak és terjeszthetnek rémhíreket, miközben a klasszikus sajtó naponta rohangál a bíróságokra. Bevett szokás, hogy amit bizonyíték hiányában egy netes újságíró névvel nem szeretne megírni, azt lenyomja blogban. Már a bérbloggerek is megjelentek, akik konkrét tarifáért, álnéven vállalják a megbízó érdekét szolgáló cikkek közzétételét. Pedig a blogok eredetileg a civil világ kifutói voltak, ahol a szerz k játékos álneveken írtak a mindennapjaikról, munkájukról, szerelmeikr l, csalódásaikról. A pongyola törvényszöveg szerz i pontosan az efféle magatartást felejtették el világos módon megtiltani, miközben közvetlen beleszólást engedtek a kormánynak egy olyan szférába, amihez a mindenkori hatalomnak semmi köze. A törvényírók legalább az els leckéig eljuthattak volna a médiaetika-tankönyben: a hír szent, a vélemény szabad. Nem fordítva. (MH 29) Tamás Pál szerint a „progresszívek” úgy hiszik, hogy a lapok és a rádió/televízió a tulajdonosok értékeit, érdekeit tükrözi. A szabályozásnak így arra kell törekednie, hogy a tulajdonosok ne cserélhessék fel teljesen saját ízlésvilágukat, értékrendjüket, s t esetenként közvetlen gazdasági érdekeiket a közével. Ezzel szemben a konzervatívok szerint a lapok azok világképét tükrözik, akik csinálják, akik általában inkább liberálisok. A szabályozásnak els sorban ket kell kordában tartania. Így azután az egyik oldal médiatörvénye a másik médiaképéhez semmiképpen sem illeszkedik. (Pedig mindkét torzulás valós, s szabályozást igényel.) A ’80-90-es években a helyi sajtó, rádió, televízió 3
sokfélesége Nyugat-Európában is csökkent. A kiadói láncok, a televíziós hálózatok mindenütt homogenizálták a tartalmakat. Mivel a lokális médiapluralitás 1989 után komolyan nálunk egy másodpercig sem létezett, érthet , hogy miért olyan gyenge ugyanezeken a helyeken a civil társadalom is. Pluralitásról, vagy annak veszélyeztetettségér l az új helyzetben is kizárólag az országos szinten érdemes beszélni. Hogyan m ködhet itt a nemzeti szint nyilvánosság, ha már korábban elvesztettük a lokálisat, vagy ha azt már másfél évtizede politika-mentesítettük? A társadalomban alul megfogalmazódó alternatívák felmutatása fontos kérdésekkel kapcsolatban lényegében hiányzik. Persze, maguk az alternatívák is töredékesek. De ha nincs hol bemutatni, akkor nehezen áll össze a bemutatni való. (Nv 29) Csányi Vilmos szerint felsejlik valami a kormány elképzelései közül: er s középosztály, hagyományos értékek, hagyományos rend, erkölcs, szorgalmas munka, pihenés, erényes szórakozás. De az igazi probléma a hozzá vezet út. Azt képzelik vezet ink, hogy a jó szándékkal elképzelt rendszert simán be lehet vezetni. Az embereket csak 15-20 évnyi személyre szabott szocializációval lehet m köd képes állapotba hozni, és ha ez a szocializáció nem volt elég hatékony, elképzelhet , hogy minden sokkal rosszabb lesz. A nézhet , hallható, olvasható kultúrát nem lehet a piac martalékául dobni valamiféle absztrakt szabadságkoncepció ürügyén. Minden társadalom ki kell alakítsa a saját szabadságainak és korlátainak funkcionálisan összefügg rendszerét, ezt nevezzük kultúrának. Ez a rendszer valamennyire szabályozott kell legyen, és a szabályozást csak a társadalom egészének konszenzusa hozhatja létre. Normális kultúrában nem a piac, hanem társadalmi megegyezés alakítja ki a normákat. Megegyezés nélkül a törvények sem m ködnek. A médiatörvény szerkeszt i azt képzelik, hogy kizárólag a hatóságnak kell a jó erkölcsöt kialakítani. Pedig mennyi más eszköz is rendelkezésükre áll. Milyen szépen terelné a társadalmat a kívánatos erkölcsös állapot felé, ha a kormány a hozzá közel álló sajtó irányítóival megbeszélné, hogy ezentúl nem zsidóznak, nem gyaláznak senkit, még azt se, aki egyébként megérdemelné, hanem egy zárdában nevelt úrilány modorában adják meg nekik, ami nekik jár. Ez hatékony lenne. Terjedne, mint a futót z. Nagyobb hatása lenne, mint egy ötvenmilliós bírságnak! (Nb 29) Megdöbbenéssel értesült a Jobbik arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezel vezérigazgatója azt a Such Györgyöt nevezte ki az állami filmstúdiók élére, aki egy személyben felel a magyar közszolgálati rádiózás tönkretételéért. (MH 2) Az izraeli érdekeltség Cinema City négy f városi multiplex mozi 47 termének megvételével Budapesten is „nagyhatalommá” vált. A Magyar Producerek szövetsége a Versenyhivatalhoz fordult, indítson vizsgálatot annak érdekében, hogy a mozifelvásárlás nem sérti-e a magyar, illetve az európai uniós szabályozást. Egyúttal szorgalmazzák a filmtörvény módosítását is a magyar filmek érdekében, mivel – álláspontjuk szerint – a kialakult piaci helyzet veszélyeztetheti a magyar filmek forgalmazását, tekintve, hogy a Cinema City „jellemz en az amerikai top 10-es filmeket veszi alapul”. Buda Andrea, a Cinema City marketing és PR-igazgatója elmondta: semmilyen film sem élvez náluk el nyt, a m sorstruktúrába kerülés els dleges szempontja a néz szám. A vidéki városokban a filmek alkotóinak jelenlétében közönségtalálkozókat is szerveztek; annak ellenére, hogy ez a forgalmazó dolga lenne. A Cinema City korrektségét több hazai forgalmazó is meger sítette. (Nb 27)
4
CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, SZEGÉNYSÉG Az egynem ek közötti házasság tiltása nem alkotmányellenes – mondta ki a francia alkotmánytanács. (Nb 29) Tavaly május és október között tíz százalékkal kevesebb gyerek született, mint a korábbi években, emiatt minden id k legrosszabb születésszáma a tavalyi. Novemberben a születések száma visszaállt a korábbi évek átlagára. A demográfusok szerint a Bajnai-kormány megszorításai, a gyes háromról két évre csökkentése lehet az egyik magyarázat a jelenségre. A csökkenéshez hozzájárulhatott az általános rossz hangulat, túl érzékenyen reagáltak az emberek a gazdaság helyzetére. (Nb 29) A belügyminiszter szerint a tapasztalatok nem indokolják a rend rségen külön gyermekprostitúció ellenes akciócsoportok létrehozását. A tetten ért fiatalok szerinte szinte kizárólag saját akaratukból folytatják e tevékenységet. Ékes Ilona képvisel meggy dése, hogy fiatalkorúak esetén fogalmilag nem beszélhetünk önként választott tevékenységr l, legtöbbször fenyegetés, kényszer és er szak hatására kerülnek az utcára fiatal lányok. A prostitúció a gyermekek fizikai, lelki és anyagi kizsákmányolásának súlyos formája, a sérülékeny helyzet ek kiszolgáltatottságával való visszaélés, a hatályos Btk. szerint b ncselekmény. Miközben a büntet törvénykönyv a 18 év alatti prostituáltat megrontás, azaz b ncselekmény áldozatának tekinti, nem ismeretes, hogy ilyen eljárást indított-e valaha is bárki ellen a rend rség. A szabálysértési törvénykönyv szerint ellenben ugyanezt a kiskorú lányt meg is lehet büntetni, ha például felkínálkozik, türelmi zónán kívül áll vagy éppen nincs nála a bárca. (Nb 27) Szepessy Zsolt (leváltott monoki polgármester) idején százhatvan közmunkást foglalkoztatott a falu, de Ficsór Csaba szocialista önkormányzati képvisel szerint megérte: az emberek egy kicsit fel tudtak egyenesedni, minden hónapban számíthattak egy olyan összegre, amib l már nem csak kenyeret meg tejet lehetett venni. Ennek most vége, jelenleg tizenöt közmunkás dolgozik helyben, a többieket elküldték. Ha ez így folytatódik, hamarosan éhséglázadás fog kitörni! (Nb 29) - Pócs János, Jászapáti polgármestere ígéretéhez híven visszaszorította a b nözést, er teljesen föllép az uzsora ellen. Megüzente a szegényeket szipolyozó családoknak, hogy börtönbe kerülnek, ha nem hagynak föl tevékenységükkel. Törvényjavaslatot fognak kidolgozni, hogy az uzsorások ellen titkosszolgálati tevékenységgel is lehessen küzdeni. A bajba jutottak ugyanis nem mernek tanúskodni a b nöz k ellen. - Aki nem rakja rendbe a portáját, az nem vehet részt a közmunkaprogramban. Fölülvizsgálják a düledez viskók állapotát, s amelyiket életveszélyesnek találják, azt eldózerolják, megel zve, hogy rájuk szakadjon a tet . A telket – ha a tulajdonos attól meg akar válni – az önkormányzat kifizeti, s olyannak adja tovább, aki vállalja, hogy új házat épít, és rendet tart otthona körül. (MH 31) PÉNZÜGYEK, ADÓK, JÁRULÉKOK Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felel s biztosa a magyar kormányhoz írt levelében arra kéri a kabinetet, hogy mihamarabb közölje azokat a tartós és konkrét reformlépéseket, amelyek jelzik, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az Ecofin ajánlásainak betartása mellett. A bizottság olyan „költségvetési fejleményekre” lett figyelmes, amelyek lehetséges, hogy „nem egyeznek meg” az uniós ajánlásokkal. A 5
Bizottság attól tart, hogy a reformok hiányában 2012-t l ismét növekedésnek indulhat a hiány. (VG 1) BANK, KAMAT, ÁRFOLYAM, Szinte egymás kezéb l kapkodták ki az államkötvényeket az Államadósság-kezel Központ aukcióján a befektet k. Hiába emelte meg hét elején az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a hozamok mindhárom lejáraton több mint 50 bázisponttal csökkentek a két héttel ezel ttihez képest. (VG 28) A 3 éves kötvényeknél az átlaghozam a két héttel ezel tti 7,42 százalékról 6,90 százalékra az 5 éves lejáratú kötvényeknél 7,62-r l 7,07 százalékra mérsékl dött. A 10 éves kötvénynél is 50 bázispont feletti hozamcsökkenést mértek. (Miközben a jegybank havonta emeli az alapkamatot!) (Nb 28) Az aukció sikerében az is szerepet játszhatott, hogy a külföldi intézmények portfólióiban az elvárt szinthez képest alulsúlyozottá váltak az utóbbi id szakban a magyar állampapírok. A magyarországi hozamszintek már a mélypontjuk közelében járhatnak. Ami határt szabhat a hozamcsökkenésnek, az egyrészt a jelenleg 6 százalékos alapkamat (ismét kiderül: nem a piac kényszeríti ki a kamatnövelést, hanem éppen a magas kamat akadályozza a hozamcsökkenést), másrészt a lengyelországi hozamok, amelyek már csak 100 bázisponttal magasabbak a magyarnál. (VG 28) A Fitch Ratings nem lát okot arra, hogy újra lemin sítse Magyarországot. A forint több hónapos csúcsot állított be. (MH 31) A Morgan Stanley szakért i úgy vélik, Magyarország „nem érdemelné meg”, hogy lemin sítsék. Ezt a RBC Capital Markets szakért i is durva, nehezen igazolható döntésnek tartanák, tekintettel arra, hogy Magyarország költségvetési pozíciója „jelent sen jobb” más EU-tagállamokénál, és az adósságállomány megújítása sem t nik érdemi problémának. (Nb 28) Az euróövezeti infláció gyors ütemben emelkedik. Az Európai Központi Banknál úgy vélik, ennek ellenére nincs szükség kamatemelésre, az infláció év végére visszatér a rendes mederbe. A drágulási hullámért egyértelm en a nyersanyagárak okolhatók. (Nb 1) Torba Tamás szerint az alapkamat emelésével költséginflációs folyamatokat igen kevéssé lehet orvosolni, ha egyáltalán. - A kamatemelés azért nem elkerülhetetlen, mert az inflációt els sorban küls tényez k okozzák, amelyek ellen nem tud védekezni a központi pénzintézet. Továbbá nemzetközi összehasonlításban a magyar infláció nem szemet bántóan magas. Ráadásul az ország kockázati megítélésében nem várható romlás, a makrogazdasági mutatók inkább a javulást vetítik el re – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezet elemz je. Az olaj és élelmiszerárak inflációgerjeszt hatása nem befolyásolható a forintkamaton keresztül. (MN 2) GAZDASÁG, IPAR, KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Február 1-t l 6 százalékkal tt az egyetemes szolgáltatásban eladott villamos energia ára. A többletbevétel egésze a nagykeresked MVM Zrt.-nél csapódik le. Emiatt 2011ben egy átlagos hazai háztartás villanyszámlája 2000-2500 forinttal n het. Heged s Miklós a mostaninál nagyobb emelést tartott volna indokoltnak. Az árak szociális megfontolásból történ alacsonyan tartása miatt a keresked k kénytelenek nagyfogyasztóikkal megfizettetni a kiesést. (VG 2) - Megszületett a cs degyezség a 6
Vértesi Er és hitelez i között. Az elkövetkez 2 évben nem terveznek csoportos létszámleépítést. A szénbánya 2012. év végéig megmarad, az er 2014. év végéig ködhet, további támogatások nélkül. A „szénfillér” továbbra is befolyik a céghez. (Nb 1) A nemzetgazdasági tárca feltevése szerint az uniós forrásokból finanszírozott eszközfejlesztés drasztikusan csökkenti a vasúti és az autóbusz-közlekedés ködési költségeit. Ez lehet vé tenné, hogy a költségvetés három-öt év múlva 50–80 milliárd forintot is megspórolhatna. Rövid távon azonban mindez nem feltétlenül lesz így. A megtakarítás helyett várt veszteség azért jelenik majd meg, mert az új buszok könyv szerint éppen úgy komoly terhet jelentenek üzemben tartóiknak, mint a régi vasúti szerelvényeket leváltó motorvonatok: amortizációjuk borsos árát „meg kell fizetni”, vagyis a cégkönyvekben le kell írni. Ráadásul úgy, hogy ezzel a költséggel a régi eszközöket használó szolgáltatóknak már jó ideje nem kell számolniuk. A meglév , kiöregedett járm vekkel, berendezésekkel sok a gond, és szolgáltatásaik sem nevezhet k európainak, de legalább amortizációjuk nulla a könyvelésben. (Nb 2) Amennyiben az új fejlesztési terv miatt Magyarország hozzá szeretne nyúlni a közösségi pénzek elköltésének céljaihoz, pénzügyi kereteihez, operatív programjaihoz, akkor azt a bizottságnak el bb jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság és Magyarország között utoljára a Bajnai-kormány idején történtek megbeszélések az uniós források átcsoportosításáról. Az Új Széchenyi Terv semmit sem változtatott a pénzek elköltését szabályozó operatív programokon, igazából csupán technikai változtatásokat jelent a pályázatokat illet en. Az ÚMFT programjai 2007–2013 közötti id szakra szólnak, az ÚSZT azonban 2011–2020-ig tekint ki. (Nb 28) Boros Imre szerint a vev k a privatizációkor két-három éves, néha még ennél is rövidebb megtérülésre számítottak, és ez valóra is vált. Beruházási kedvezményekre nagyjából annyit fordított eddig az ország, mint amennyi a külföldi t keinvesztíció volt. A befektetések tehát nemcsak a termelt profitból, de az állami kedvezményekb l is eleve megtérültek. Ma sincs olyan biztos és magas profitot biztosító szektor, ahol ne a külföldiek lennének dönt többségben. A magyarországi multiktól mi sem áll távolabb, mint az, hogy a hivatalos könyvelésükben is kimutassák, mekkora profitra tesznek szert, és hogyan. Két ára van a portékának, egy itthoni, egy külföldi. Ha veszünk, ha eladunk, nekünk mindig a kedvez tlenebb ár jut. Ezekkel a man verekkel elt nik az adóztatható nyereség egy része is. B ven van erre közvetett bizonyíték. Miként lehet ugyanis az, hogy miközben a hazai él munka termelékenysége nagyságrendnyit javult hazánkban a rendszerváltozás óta, a külkereskedelem cserearányai ezzel szemben szinte megállás nélkül romlanak? A magyar kormánynak ki kell dolgozni a panaszkodó cégre szabottan az érveket, s összeállítani a bizonyítékokat a vállalatok magyarországi megjelenésének idejét l kezdve a múlt év végéig. Azt is be kell mutatni, hogy a panaszkodó kör még a válságadókkal együtt is kisebb adóterhet visel, mint a hazai kis- és középvállalkozások. (MH 28) A Tesco anyacége 2010-ben 3176 millió font adózás el tti eredményt ért el, és 840 millió font adót fizetett, az adó mértéke tehát 26,4 százalék. A magyarországi Tesco adózás el tti nyeresége 9,9 milliárd forint volt, aminek alapján összesen 162 millió forint 7
társasági adót és különadót fizetett Magyarországon. Ez 1,6 százalékos adószintnek felel meg. A Tesco nyereséges gazdálkodása ellenére annyi társasági adót fizetett Magyarországon, amennyit 20-25 jobban keres egyéni vállalkozó volt kénytelen fizetni. Egy svájci fióktelep miatt az adóalap csökkenthet volt 7,4 milliárd forinttal, másrészt 3,1 milliárd forintnyi költségként elszámolt royalty (jogdíj) 600 millió forint adómegtakarítást eredményezett. A magyar költségvetés bevétele minimális volt, ugyanakkor a Tesco és a svájci állam járt jól. (hvg.hu) MEZ GAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉSEK Bárány László, Baromfi Termék Tanács elnöke szerint tarthatatlan, hogy január közepén még nincs az igazi felhasználóknál, az állattenyészt knél vagy a takarmánykever knél a gabona. A készletek dönt en exportra kerülnek, s a kevés gabonát a malmok olyan árakon szívják majd fel, amelyekkel a tenyészt k nem tudnak versenyezni. Arra kérik a minisztériumot, hogy a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság révén felvásárolva a gabonát tartsa az országban azt. A Gabonaszövetség szerint takarmányhiány nincs, csak fizetésképtelen tenyészt k. Korábban fél évre elegend készletet tudtak vásárolni, ma helyenként csak egy-két hetes készlet felett rendelkeznek. A takarmány alapanyaga drága, és az állattartók gyakran fizetésképtelenek. A takarmány országhatárokon belül tartásának egyetlen módja, hogy a termel k piaci áron megvásárolják azt, a gabonatermel t sem lehet arra kényszeríteni, hogy hazafias alapon olcsóbban adja a terményt. (VG 27) Az agrárkormányzat nem tervez állami gabonafelvásárlást, hiszen az csak tovább emelné az amúgy is magas piaci árakat. (Nb 2) A felvásárlók az ezt tiltó, készül törvény ellenére is követelik a belvízkárt szenvedett gazdákról a leszerz dött mennyiséget, ill. annak híján kártérítést. Vámosi Gábor, az IKR Zrt. termeltetési és terménykereskedelmi igazgatója elmondta, a be nem szállított mennyiséggel az IKR is tartozik azoknak a keresked cégeknek, amelyekkel szerz dést kötött. Annak ellenére, hogy a jogszabály a keresked i kötbérezést, illetve az ehhez hasonló követelést is tiltja vis maior esetén. Ha a hatóságok a tiltakozó gazdáknak adnak igazat, az az IKR-nek is jó lesz. Hiszen ezt az „igazságot” k is érvényesíthetik majd a keresked kkel szemben. (MH 1) A Parlamenti Hungarikum Munkacsoport megyei szervezetekre épül hivatali hálózatot, és a határainkon kívül m köd önkéntes rendszert képzelt el a legfontosabb nemzeti értékek rendszerezésére és min sítésére. Ehhez képest visszalépést jelent, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium hungarikum törvénytervezete nem kíván forrást biztosítani a települési, megyei és határon túli értéktárak felállítására, m ködtetésére. A szöveg szerint a települési, megyei önkormányzatok fakultatív feladatként azonosítják a helyi értékeket, így jönnek létre a települési értéktárak. A törvény m ködtetésére jelen pillanatban gyakorlatilag egyetlen forint költségvetési pénz sincs elkülönítve. Arra pedig az önkormányzatok többsége anyagilag képtelen, hogy a helyi értéktárakat létrehozza és fenntartsa. (Nb 1) Atkári János szerint az el városvezetés alig vette figyelembe - a világgazdaságban lezajló krízis nélkül is - el álló válságot. A ciklusban az már nem reális cél, hogy 8
meg rizzék a város m ködésének, szolgáltatásainak jelenlegi színvonalát. Húsz év tapasztalatával lényegesen súlyosabbnak látja még a helyzetet, mint az új vezetés. A közvélemény pedig fényévnyire van attól, hogy ennek a helyzetnek a komolyságát felismerje. A korábbi városvezetés két fényévnyire volt t le. Az új vezetés felismerni látszik a helyzet komolyságát. A költségvetési koncepció jelentette akadályt is jobban vették, mint korábban bármelyik ciklusban a döntéshozói kör. (Nv 31) KORMÁNY-, PÁRTPOLITIKA Sólyom László szerint ami az új alkotmány koncepcióját illeti, az szakmai szempontból „a tankönyvekben sem szerepelhetne jobban”, harmonikusan illeszkedik az alkotmányossági tradíciókhoz. A nem szimbolikus, konkrét újítások javíthatnának is a mostani alkotmányon, például az adatvédelem, az információszabadság vagy a környezetvédelem területén. Sólyom nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy Magyarországon megsz nne a demokrácia, és a diktatúra szélére sodródtunk volna. (Nb 27) Rétvári Bence szerint az alkotmányozás során nem sz kítenék, inkább szélesítenék az Alkotmánybíróság hatáskörét. El zetesen is véleményt nyilváníthatna zárószavazás el tt álló törvényjavaslatokról. - Olyan véleményezési jog bevezetésén gondolkodik a kormány, mint amilyen joga az 1990-es évek elején volt az AB-nek, s amely jogával a testület maga soha nem akart élni, mert ezáltal a jogalkotás résztvev jévé válik, és e szerepében az Országgy lés jogkörét korlátozza, ugyanakkor osztozik a törvényhozó felel sségében. (Nb 2) Pozsgay szerint Sólyom László politikai szerepet játszik. Azt ajánlaná neki, álljon ki végre politikusként, és így vívja meg a küzdelmét, ne pedig újfent elfogulatlan jogvéd ként mutatkozzék be. De számoljon azzal, hogy azok lesznek a támogatói, szövetségesei, akik öt éven át gyalázták elnöki tevékenységét! (MN 29) Az új médiatörvény megszületésének módját és a médiatanács hatáskörét illet en is a kritikus vélemények vannak többségben - derül ki a HVG megbízásából készült Medián-felmérésb l. A kormánypárti szavazótábor 27 százaléka sem ért egyet a jogszabállyal. A válaszadók több mint fele aggályosnak tartja, ha egy testületnek, amely nem független a kormánytól, ilyen széles a hatásköre. (Nv 27) Ám sok függ attól, ki, s mit kérdez. A Néz pont Intézet felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka szerint a sajtószabadság „teljes mértékben” vagy „inkább” biztosítva van Magyarországon. Az MSZP-sek 35 százaléka sem félti a sajtó szabadságát. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével 91, az emberi méltóság tiszteletben tartásának elvárásával kilencven százalék ért egyet. (MH 28) Miközben a „filozófusügyben” Pálinkás József, az MTA elnöke bírálta a pályázati rendszert, amiért technológiai fejlesztést szolgáló alapból „filozófiai, esztétikai tanulmányokra megy el a pénz”, a 168 óra szerint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program éppen az irányítása idején hozta létre 5. alprogramját, „A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása”-t. A 2001-es NKFP-pályázaton nyert – többek között – Granasztói György 96 millió forintot, amit az általa vezetett Teleki László Intézet kapott. Görömbei András egy több egyetemr l szervezett konzorciumi kutatócsoportnak vezet jeként 31,8 millió forintot nyert. A XXI. Század Intézet 9
vezet jeként Fricz Tamás 41 millió forintot, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének projektvezet jeként Csépe Valéria 47,2 millió forintot nyert. Nyíri Kristóf, aki szerint „jól körülhatárolt csoport aránytalanul nagy összeghez jutott”, elfelejtette megemlíteni, hogy az NKFP pályázatán 2001-ben is nyert, és 43 millió forintot kapott a Recepció és kreativitás cím kutatómunkájára. A „másik oldalról” a nyertesek között volt akkoriban Hankiss Elemér, Glatz Ferenc, Inotai András, s t a baloldali Politikatörténeti Intézet igazgatója, Földes György is. (168 óra) Pálinkás reagálása szerint a 2001-ben meghirdetett társadalomtudományi kutatások rendszerét a kormányváltást követ en jelent sen átszabták, szakmaiságában megalapozatlanná, finanszírozásában logikátlanná, jogilag támadhatóvá tették. „Az új pályázati rendszerben jelent s összegekt l fosztották meg az alap kutatásokat, ugyanakkor lehet séget nyújtottak arra, hogy az innovációhoz vagy Magyarország EU-csatlakozásához olykor csak verbális bravúrokkal köthet társadalomtudományi kutatási pályázatokat a megszokottnál jóval tekintélyesebb összegekkel támogathassák”. (Nb 1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem esztétika, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem szabadbölcsészet tanszékének vezet i is közös állásfoglalást adtak ki: „Mélységes aggodalommal tölt el bennünket az MTA Filozófiai Intézet körül kialakult vita és feszültség. Szükség van a hazai szellemi eliten belül, s így a filozófiai szakmán belül is egyfajta kiegyezésre, arra a nyugodt légkörre, amely egyedül alkalmas az alkotásra.” Pálinkásnak az ATV-nek adott interjújában a liberális filozófusokkal kapcsolatban megjegyezte: „Butaság lenne tagadni, hogy kipécézték ket.” (168 óra) Kornis Mihály szerint a „filozófusok elleni hadjárat” azt üzeni, hogy e pillanattól bárki célba vehet , és a közönség egy része nem is tart igényt hitelt érdeml bizonyítékokra. Az ország kettéhasításán, a társadalmi békétlenség légkörének megteremtésén régóta dolgoznak, nem is túl sokan, de eredményesen. Ezzel egy id ben, lassan húsz éve, a baloldal is meg van gy dve róla, hogy minden jobboldali rossz. Most tehát, öreg fejjel a pártokon átível szolidaritás megszületéséért szeretne megtenni minden lehet t. (Nb 29) Az Alkotmány szerint »Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány m vel i jogosultak«. Ennek tiszteletben tartása azok számára is kötelez , akik a kutatás, a fejlesztés és az innováció pályázati rendszerében, a tudományos intézmények ködésében jogsértést vélnek felfedezni - olvasható Pálinkás József akadémiai elnök közleményében. A sajtó munkatársainak feladata, hogy a közvéleményt hitelesen tájékoztassák, ugyanakkor elkerüljék az igaztalan vádaskodást, a megel legezett ítélkezést. (Nb 1) A magyar kormányt lejárató levelet köröztetett a magyar szocialista delegáció az Európai Parlamentben. Ismertetik a nyugati lapok bírálatait, illetve Kifogásolják, hogy „hazafias gazdaságpolitikája” érvényesítése érdekében az Orbán-kormány elutasította az EU, a Nemzetközi Valutaalap ment csomag felújítását. A magyarországi szocialisták világossá tették: véteknek tartják, hogy a magyar kormány nem veszi figyelembe az Európai Bizottság javaslatait az államháztartási hiány csökkentése kapcsán. További gond, hogy a magyar kormány megszorítások helyett válságadókat vezetett be olyan ágazatokban, ahol els sorban külföldi vállalatok tevékenykednek. Csatolták azt az Európai Bizottságnak címzett levelet is, amelyben a tizenhárom Magyarországon tevékenyked külföldi vállalat kifogásolja a magyar különadókat. (MN 27) 10
Bolgár György szerint a világ komoly reményekkel fogadta a kétharmados többséggel rendelkez jobboldalt, hogy megcsinálja a rengeteg érdeket sért , „de elengedhetetlen reformokat”. Alig félévvel kés bb viszont reform semmi, ellenben a magyar demokrácia meglétét már Európában is egyre többen kérd jelezik meg. Úgyhogy akár lesznek az eddigieknél még súlyosabb kifogásai az Uniónak Magyarországgal szemben, akár nem, a játszmát Orbán elvesztette. Vagy visszavonul, és kezdi helyreállítani az általa lerombolt demokráciát, vagy a szkanderben lenyomják. (Nv 28) Göncz Kinga ellenben azon szomorkodik, hogy a magyar emberek mintha még nem éreznék a veszélyt, ti. hogy „a Fidesz a kétharmaddal sorra elfoglalta a demokratikus intézményeket, így Magyarországon sem fékek, sem ellensúlyok nem maradtak”. Pedig a gondokat csak a választók tudják megoldani, a küls világ csupán jelzéseket adhat. (Nv 28) És Ausztria példáján már láthattuk, hogy az ilyen er szakos „jelzések” könnyen dacreakcióhoz vezetnek. Nagy N. Péter szerint ha nem tekintjük a magyar választópolgárt a politikai-érzelmi elfogultság miatt teljes valóságfogyatkozásba borult lénynek, akkor magyarázatot kell találni arra, hogy a Fidesz népszer sége változatlanul átüt erej . Amikor immár kontinensek között rendez dnek át az er viszonyok, meglehet, hogy erre csak egy jóval „egységesebb politikai er térrel” lehet érvényesen reagálni? Olyannal, amellyel hazai viszonyok között kísérletezik a miniszterelnök? S hogy Európa liberális és baloldali térfele azért reagál ilyen ingerülten, mert saját végzetét véli felfedezni a rusztikus módon el adott, de ett l önmagában még nem érvénytelen magyar forradalomban. Meglehet, a magyar választó öntudatlanul is, de érzi és becsüli a miniszterelnöke által kirakott tétet? Ekkora és ilyen tartós támogatás ill , hogy elbizonytalanítson minden elemz t. (Nb 29) Széles Gábor Orbán Viktor jól ráérzett, hogy a magyar érdekek kemény képviselete népszer vé teszi politikáját. Szerinte az MSZP-nek annyi esélye van visszatérni a hatalomba, mint egykor az MDF-nek volt, vagyis semmi. A szocialisták nem tudnak megváltozni. Az MSZP a magyar érdekeket semmibe vev kommunikációjával arra ösztönzi Orbán Viktort, hogy a saját útját járja. (MH 29) Az MSZP Változás ideje cím programdolgozata szerint a párt az 1948 el tti MSZDP szellemi örököse és magáénak vallja Kéthly Anna szellemiségét is. Elfogadják a piacgazdaságot, de „kritikai viszonyt alakítanak ki” a globalizáció korlátlanságához; kis, hatékony és fejleszt államot akarnak egy olyan helyzetben, ahol „bebizonyosodott, hogy a piac önszabályozása nem mindenható”. (Nb 27) Egymást kioltó megközelítések káosza… A választmányi ülés zárt részén Lendvai Ildikó a Programtanács vezet jeként ismertette a testület vitaanyagát. Ezt néhány, Gyurcsány Ferenchez közelálló választmányi tag megpróbálta levetetni a napirendr l, hogy arról külön választmányi ülés tárgyaljon, de a többség leszavazta a kezdeményezést. Gyurcsány Ferenc egy veszprémi lakossági fórumon ismét arról beszélt, hogy a Fidesszel szemben álló demokraták összegy jtésével és az MSZP átalakításával lényegében új pártot kell létrehozni. (Nb 31) Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíció platformjának várhatóan át kell írnia az alapszabályát, különben nem kaphatja meg a hivatalos min sítést az MSZP-n belül. Az MSZP alapszabályába ütközik az, hogy az új platformban sok száz pártoló tag is helyet kapott.
11
Vagy tagozattá alakulnak, vagy lemondanak arról, hogy pártoló tagjai legyenek a platformjuknak. (MH 29) A demográfiai csapdával kapcsolatban Vona Gábor hangsúlyozta: ennek oka a magyarság fogyása és „a cigányság elképeszt szaporodása, és már csak id kérdése, hogy mikor lesz a cigányság a többség Magyarországon, ami pedig biztosan polgárháborúhoz vezet. Mindent meg kell tenni a cigányság felemelése érdekében, a magyar családok népszaporulatának ösztönzése érdekében, és „le kell lassítani a cigányság népszaporulatát”. (Nb 31) Balavány György szerint ez a náci – mármint Vona – bizony nem t nik domesztikáltnak. F leg azért kéne keményen fellépni most, „mert keresztény értékek és magyarság és lelkiismeret és szabadság és tisztesség és becsület. Ezekkel nem igazán passzol össze, ha egy parlamenti politikus bármilyen népesség – jelen esetben a cigány származású magyarok – létszámát limitálná”. „Remélem, a Fidesznek lesz annyi esze, hogy e menthetetlen és magyarázhatatlan, vegytiszta nyilas megnyilvánulás miatt Vona Gábort sürg s takarodásra szólítsa fel”. (mindennapi.hu) EURÓPA A hágai Nemzetközi Törvényszék egykori f ügyésze, Carla Del Ponte 2005-ben elrendelte azon dokumentumok megsemmisítését, amelyek bizonyították, hogy Koszovóban, illetve Albániában a szerbek szerveivel kereskedtek – adta hírül a belgrádi Blic jelenlegi f ügyész, Serge Brammertz egyik tanácsadójára hivatkozva. (Nv 28) Az Európa Tanács parlamenti közgy lésén a képvisel k egy csoportja megfigyelési eljárás elindítását kérte Magyarországgal kapcsolatban, mert aggasztónak tartja a magyarországi jogrend és az emberi jogok helyzetét, a demokratikus intézmények ködését. A többségében hozzászóló néppárti képvisel k korainak nevezték a monitoringot. (Nb 27) Jogorvoslatot kért a BBC, a Guardian és a Times. A titkosszolgálat és a hírszerzés azzal, hogy a polgári peres eljárások vallomásaira is kiterjesztené a titkosítást, súlyosan megsérti a tájékoztatás szabadságára vonatkozó helyi és uniós törvényi el írásokat. Kitiltotta volna a sajtót a szakszolgálatok számára kényes bírósági ügyekr l. Így például a brit állampolgárságú guantánamói foglyok tárgyalásairól sem tudósíthattak volna. A polgári peres eljárásokon elhangzó vallomásokból kiderülne, hogy az egykori Blair-, illetve Brown-kormányzatok mélyen érintettek a kényszervallatásokban. (MN 27) Szent-Iványi István ljubljanai nagykövet, az SZDSZ egykori európai parlamenti képvisel je szerint a bírálók józanabb része is túlzónak tartja a reagálások hevességét. Ivo Vajgl szlovén liberális EP-képvisel nagyon kritikus a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, érez azonban valamiféle igazságtalanságot ebben az ügyben. Sok országban vannak ugyanis komoly problémák a média szabályozásával és nemcsak törvényi szinten, hanem a gyakorlatban – ami Magyarországra egyáltalán nem mondható el – mégsem volt a mostanihoz hasonló felzúdulás. (MN 2) Viviane Reding alapjogi biztos, aki mind ez ideig nem szólalt meg a médiatörvényr l, felhívta a figyelmet arra, hogy nincs uniós médiatörvény, de létezik az audiovizuális szolgáltatásokról szóló direktíva, amelynek alkalmazásáért Neelie Kroes felel. A feladata ennek ellen rzése,
12
ideértve a megfelelést a charta szellemének. Neki nem kell kézen fogva vezetnie kollégáit. (Nb 2) Pr hle Gergely szerint hiába mondjuk egy lapról, hogy konzervatív, tudjuk, hogy a ’68as mozgalom különböz rend -rangú figurái minden szerkeszt ség vezet ségében felbukkannak, a Weltben is. Náluk olvastunk el ször a magyar kormány kapcsán Führerstaatról. A hitlerizmus traumája Németországban máig hat. Az ilyen abszurd állítás ellehetetleníti az érdemi vitát. Persze lehet, hogy nem is ez a cél, hanem a sztereotip vádaskodás. Ezért esik még most is sok szó a Magyar Gárdáról, noha azt a jelenlegi kormány felszámolta. Amikor bírálják a bankadót, miért nem kérdezik meg, miként volt lehetséges, hogy Európában éveken át Magyarországon volt a legnagyobb a betéti és a hitelkamatok közti különbség? (Nb 31) A Bundestag Aktuális óra nev szakaszában heves vita folyt a magyar médiatörvényr l. Jan Mainka, a Budapester Zeitung f szerkeszt je szerint a balliberális frakciók nem valamely jogi szakvéleménnyel indokolták állításukat, hanem azzal, hogy „a törvényt az Európai Bizottsági és Együttm ködési Szervezet médiaügyi biztosa, valamint annak hivatali el dje is kritizálja”. (A „hivatali el d” Haraszti Miklós) A második „érv”, amellyel a német képvisel k egy szuverén ország belpolitikai ügyeit saját nemzeti parlamentjük elé citálták, nem más, mint hogy a jogszabály kapcsán Magyarországon is tiltakozás van. A szocialista Michael Roth közölte: „Nem jogi vitát akarunk, hanem politikai értékelést végezni”. A nemzetközi ügyekbe be nem avatkozás elve az Európai Unióban kifejezetten nem érvényes. Épp ellenkez leg: beavatkozási kötelezettség van. Jürgen Hardt szerint viszont a német parlament nem a magyar parlament felügyel bizottsága. (MH 27) A Szlovén Demokratikus Párt hasonló kihívással szembesült a szlovén EU-elnökség idején. A szlovén baloldali pártok az európai széls baloldallal karöltve folyamatosan nyomást gyakoroltak és alaptalan vádakkal támadtak bennünket - olvasható Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök Orbán Viktornak címzett levelében. A Szlovén Demokratikus Párt támogatja, hogy bevezessék az új médiatörvényt és hatékonyan levezényelhessék az unós elnökséget. (MN 27) Churchill mondta ki 1949. december 1-jén: „A szabadságra való jogos igény egyedül az angolul beszél népek sajátja, ebb l a szempontból minden más nép másod-, harmad-, vagy negyedrend jelent séggel bír.” Végh Alpár Sándor szerint ezek igazolják a sok vért, amelyet a britek fakasztottak fels bbrend ségük tudatában. A németek fejére máig ráolvassák, hogy Nietzsche übermenschének eszméjét hordozzák a fejükben és pusztító háborújuk fegyvereiben. Hogyhogy Churchill megtehette ugyanezt? Aki gy z, annak mindenben igaza van. (MN 29) Georg Paul Hefty szerint Merkel kancellár és integrációs ombudsmanja úgy ítélkeztek Thilo Sarrazin könyvér l, hogy el tte el sem olvasták – tehát körülbelül úgy, mint sok nyugati politikus és kommentátor a magyar médiatörvényekr l. Hogy Sarrazint az államf közvetlen beavatkozásával kiebrudalták az állásából, az a német polgárokat hasonló módon háborította fel, mint ahogy a magyar polgárok felháborodnak sok 13
igazságtalanságon. Ha Orbán miniszterelnök és Schmitt Pál köztársasági elnök így jártak volna el a nemzeti bank egyik igazgatósági tagjával, akkor Vásárhelyi Mária erre a tettre csak elrettent példaként és nem dicsér leg hivatkozna. A Sarrazin elleni politikai kampánynak az a következménye, hogy a könyv túllépte egymilliókétszáz-ötvenezres példányszámot. A politikusok ezt az üzenetet megértették. Sem Gabriel, sem az SPD vezet sége nem akarja elveszíteni a Sarrazin-könyv szociáldemokrata vásárlóit. Ez a pillanatnyi valóság a németországi Sarrazin-ügyben. (Nb 31) Európa vezet politikusai egy emberként állnak ki a közös fizet eszköz mellett. Nicolas Sarkozy azt üzente az euró halálára játszó spekulánsoknak, hogy inkább másutt kereskedjenek, ha nem akarják veszni látni a pénzüket. Sarkozy kiemelt feladatának tartja, hogy a világ túlzottan dollárfügg valutarendszerét több lábon állóvá alakítsa át, tehermentesítve a világot az Egyesült Államok aktuális gazdasági helyzetét l. (Nb 31) Az eddiginél szorosabban összehangolt gazdaság- és szociálpolitika mellett tette le a garast Angela Merkel Davosban. Példaként hozta fel az egységes nyugdíjkorhatár elfogadását, az adórendszer, a kutatás-fejlesztés és az oktatás harmonizálását. „Meg fogjuk védeni az eurót, ez nem kérdéses”. A kancellár szerint az euró jelenti Európa számára a versenyképességet a világpiacon, és lehet vé teszi a kontinens fejlett országai szociális vívmányainak meg rzését. Nemcsak a kontinensnek van szüksége "több szabályozásra", de az egész világnak. Nagyon fontosnak nevezte a nyersanyagokkal folyó nemzetközi spekuláció megfékezését, és annak biztosítását, hogy a világgazdaság résztvev inek egyenl esélyei legyenek a hozzáférésre a létfontosságú nyersanyagokhoz. Ehhez a szabad kereskedelem feltételeit kell biztosítani. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter az államadósságok túl gyors leépítésének veszélyeire figyelmeztetett. (Nv 29) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Világméret hitelháború kitörését kockáztatja az Egyesült Államok azzal, hogy ultralaza monetáris politikával és az ehhez alkalmazott bankópréssel szeretné fellendíteni gazdaságát – áll a kínai Dagong Global Credit Rating hitelmin sít elemzésében. Az Egyesült Államok saját devizája árfolyamának folyamatos csökkentésével más országok érdekeit kívánja aláásni. Ennek megel zésére javasolta Hu Csin-tao elnök a G20 szöuli konferenciáján, hogy hozzanak létre egy, „a kibocsátási szabályoknak alávetett és szabályozható kínálatú értékálló nemzetközi tartalékdevizarendszert.” (MN 29) A dollár mint egyeduralkodó valuta a biztonság hamis illúziójába ringatta az amerikaiakat. Amennyiben azonban Kína csökkenti kereskedelmi többletét, és egyre kevesebbet tartalékol dollárban, akkor azt azonnal megérzik az amerikai kötvénypiacon – ezzel a burkolt fenyegetéssel él a Financial Times hasábjain a kínai jegybank monetáris tanácsának egyik tagja. Ju Jong Ding kilátásba helyezte, hogy csak az adósságproblémák megnyugtató rendezése után hajlandó Kína ismét eurókötvényeket vásárolni. (MN 31) Martin Feldstein, Harvard Egyetem professzora szerint Kínában a nemzeti megtakarítási ráta a GDP 45 százaléka körüli szinten áll, ez a világon a legnagyobb. Az új ötéves terv nyomán csökkenni fog ez a mérték, amint a pekingi kormány kísérletet tesz a fogyasztói kiadások és a kínai átlagpolgár életszínvonalának növelésére. A terv 14
magasabb reálbéreket irányoz el . Az állami vállalatokat arra szólítják fel, hogy a profitjuk és az osztalékaik terhére is növeljék a fizetéseket. A kormány ugyanakkor emeli a kiadásait olyan szolgáltatásokra, mint az egészségügy, az oktatás és a lakásügy. Növekszik a fogyasztás részaránya a GDP-n belül, és kisebb lesz a folyómérleg-többlet. Az alacsonyabb kínai kereskedelmi többlet egyet jelent majd azzal, hogy Peking nem lesz többé az amerikai államkötvények nettó vásárlója, ami felhajtóer t fejt ki a kamatszintet illet en. (VG 2) A jelenlegi gazdasági növekedés olyan mintát követ, amely magában hordozza a következ gazdasági válság csíráit – jelentette ki Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója. Az olyan országok GDP növekedését, amelyek külkereskedelmi hiánnyal küszködnek – a legjobb példa erre az Egyesült Államok -, továbbra is a bels fogyasztás hajtja, míg a jelent s külgazdasági többletet realizáló államok – Kína, Németország – b vülését most is az export vezérli. Az ebb l fakadó ellentétek a kereskedelmi és pénzügyi protekcionizmus er södéséhez vezethetnek, az egyes országokon belüli feszültségek pedig szociális és politikai bizonytalansággal, esetenként er szakos konfliktusokkal járhatnak. A Valutaalap igazgatója elismerte, hogy rövid távon indokoltak azon kormányzati intézkedések, amelyek igyekeznek fékezni az egyes országok devizájának felértékel dését er sít t kebeáramlást. (NG 2) A londoni CMA Datavision jelentésében Magyarországot is a világ tíz pénzügyileg legkockázatosabb országa közé sorolta. Bogár László szerint ez ugyanannak a globális megtorláshullámnak a része, amit hazánk már hónapok óta átél. Magyarország halmazati büntetésként került a „kivégzend k klubjába”, mert a globális birodalom kényszerít -hatalmi, fegyelmez -hatalmi és értelmez -hatalmi gépezetével egyszerre merészelt szembeszegülni. Ennek igazi veszélye a „precedens” jelleg. A tíz ország közül Venezuela és Argentína megbocsáthatatlan b ne, hogy nacionalista, populista, protekcionista. Ami magyarul azt jelenti, hogy tiszteli saját nemzetét, és komolyan veszi, hogy t valóban a nép hatalmazta fel, ezért igyekszik a nép javára cselekedni, és annak érdekeit megvédeni. Ukrajna b ne hasonló, ráadásul azért is b nh dnie kell, mert feladta a „színes forradalmak” sorában ráosztott szerep eljátszását. A birodalmi kifosztás egyetlen alternatíváját a kifosztottak új szövetségi rendszerei képezhetik, amelyek a birodalmat az egyenként való karanténba zárás, levadászás fegyelmez -hatalmi intézményeit l fosztják meg. (MH 2) AMERIKA Emberi hibák, rossz döntések következménye volt, s elkerülhet lett volna a 2008-as pénzügyi válság - erre a következtetésre jutott egy amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság. Két volt jegybankelnököt is felel ssé tesz a többségi jelentés: Greenspan a jelentéstev k szerint tétlenül nézte, ahogy az ingatlanpiaci buborék növekedett. Hibás döntésnek tartják, hogy Greenspan a piaci deregulációt szorgalmazta, s nem vetett gátat a "mérgez " jelzáloghitelek felszaporodásának. A Clinton-kormányzatot a laza pénzügyi szabályozásért hibáztatják, azokból az id kb l eredeztetik a válságot. (Nv 28)
15
Robert Reich, a Berkeley Egyetem professzora, korábbi munkaügyi miniszter szerint, ha nem változnak a dolgok, akkor az Egyesült Államokban az emberek elfordulnak a gazdasági liberalizmus elveit l. Mindez annak a következménye, hogy az elmúlt évek során az amerikai középosztály inkább vesztese volt a folyamatoknak. A válságot megel fellendülés során az amerikaiak leggazdagabb 5 százaléka gazdagodott a többiek rovására, majd a válság alatt és azután is ez a réteg vált még gazdagabbá. Korábban az Egyesült Államokban a szupergazdagok nem váltottak ki általános ellenszenvet. Most mindez változóban van, különösen, hogy a fels bankvezérek a milliárd dolláros bankment csomag után is folytatták a rongyrázást. Reich igyekszik meggy zni a döntéshozókat arról, hogy ha nem lesznek képesek a rendszer m ködését kiigazítani, az egész szisztéma veszélybe kerülhet. (MN 1) Ifj. George Bush visszaemlékezései szerint a volt elnök tanácsadói el tt 2008 szén kijelentette: ha tényleg egy gazdasági világválságnak nézünk elébe, biztosak lehetnek benne, hogy én nem (a republikánus) Hoover elnök leszek, hanem Roosevelt, s és így is cselekedett. Sz k körben jelezte, milyen nehézséget jelentett ez számára: a barátaim otthon azt fogják kérdezni, mi történt a szabadpiacos pasival, aki ismertek. Miért költjük a pénzünket egy olyan vállalat megmentésére, amely a válságot okozta. Megértem a felel sségteljes amerikaiak csalódását, akik vonakodnak a Wall Street mértéktelenségének árát kifizetni, de ha nem nyújtunk be törvényjavaslatot most, az kés bb sokkal több kerül. (Nb 30) A Michigeni Egyetem professzora, Lisa Disch a Tea Party társadalmi bázisát és értékeit elemezve bemutatta, hogy a mozgalom támogatóinak nagy része, bár konzervatív retorikát használ, nem utasítja el a szociális intézményeknek és intézkedéseknek azt a részét, amelyik a Roosevelt nevével fémjelzett New Deal társadalmi reformjainak keretében került bevezetésre (például a társadalombiztosítást). Nem a szociális elvekkel, hanem az újraelosztás módjával van problémájuk. A mozgalom támogatói, ha nem is tudatosan, az adócsökkentés követelésével az afroamerikai szegények számára hátrányos helyzetet, a szociális juttatásokhoz való egyenl tlen hozzáférést védelmezik. (Nv 1) A VILÁG TÖBBI RÉSZE Ammánban és több más városban is tüntetések kezd dtek azzal a követeléssel, hogy II. Abdallah király váltsa le a kormányf t. Szakszervezetek, ellenzéki iszlamista pártok és társadalmi mozgalmak szerint a kormányzat kudarcot vallott a nép igényeinek kielégítésében. (MH 29) Hazatért Egyiptomba az ellenzék egyik vezéralakjaként számon tartott Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi igazgatója. Baradei békés tiltakozásra szólította fel az elégedetlenked ket. Elérkezett az ideje, hogy Hoszni Mubarak elnök távozzon a hatalomból - mondta. (Nb 28) A hatóságok házi rizetbe helyezték el-Baradeit, aki csatlakozott egy békés tüntetéshez Kairóban. A világháló elérhetetlen. (MH 29) Mubarak új kormányt nevezett ki, de a tiltakozást nem sikerült lecsillapítani. Elt nt a tüntet kkel szemben korábban aktívan fellép rend rség az egyiptomi városok utcáiról. A katonai jelenlét továbbra is nagy, ám a fegyveres er k nem avatkoznak be a megmozdulásokba. (Nb 31) Sitkei Levente szerint Egyiptom egy napig volt forradalmi, azóta egyszer en kaotikus, ahol a rend rség nem tud, a hadsereg pedig – egyel re - nem akar rendet teremteni. A Muzulmán Testvériség persze szívesen átvenné a stafétabotot, de nagyon úgy t nik, hogy nekik ebben a játszmában nem osztottak lapot. (MN 31) A Muzulmán Testvérek pártként m ködik és hatalmas karitatív 16
hálózata van. Amikor Kairóban földrengés volt, a Testvérek ment autói el bb ott voltak, mint az államiak. A radikálisabb tagok sem gondolkodnak fegyveres harcban, olyan visszarendez dés, mint Afganisztánban, a párt hatalomra jutása esetén is elképzelhetetlen. (Nb 1) Sokan Mubarak utódlásának el készítését látják abban, hogy az elnök Omar Szulejmánt, a hírszerzés f nökét nevezte ki alelnöknek. Az elmúlt 30 évben ilyen kormányzati poszt nem volt. Betiltották az al-Dzsazíra hírtelevízió tevékenységét, amely részletesen beszámolt a zavargásokról. (Nb 31) Mohammed el-Baradei feltehet en az egyik legismertebb egyiptomi a világban. De nem Egyiptomban. El-Baradei kultúráját, szokásait és mindenekel tt vagyonát illet en Föld-Hold távolságnyira élt eddig honfitársai millióitól. Habár, amit mond, az többnyire megfelel az vágyaiknak is. El-Baradei köd márkanév, akár képviselhetné is országát, amennyiben ott van, aki igényt tart reá. El nye valamelyest, hogy vitába szállt az amerikaiakkal. Nem er sítette meg az ifjabb Busht abban a feltételezésében, hogy Szaddám atomfegyvereket gyárt. Az IAEA vezet jeként viszont a Nyugatot képviselte Iránnal szemben az atomdúsítási ügyben. (Nb 31) Sitkei Levente szerint egész Észak-Afrika dilemmával küzd: demokrácia vagy biztonság. Könny volna az amerikai doktrína alapján megadni a polgári szabadságjogokat a népnek, csakhogy int példa Algéria hasonló próbálkozása. Algír 1991-re írta ki az els szabad választásokat, amelyet az Iszlám Felszabadítási Front meg is nyert. Egyiptom betiltotta a vallási pártokat. A Muzulmán Testvériség egy szabad választáson Egyiptomban akár még nyerhetne is, létrehozva egy er s iszlamista államot, Izrael mellett. Ha pedig Mubarak és az Egyiptomi Iszlám Kalifátus között kell választani, akkor Washington és az Európai Unió is a korrupt, de megbízható 83 éves féldiktátort választja. (MN 27) A stabilitást szem el tt tartva Egyiptomban nyitást, reformokat szorgalmaz az Egyesült Államok, nem pedig szabad választásokat. Egyben szövetségesnek nevezte Mubarakot, aki "számos ügyben segített a KözelKeleten". Mubarak az elmúlt két évben többször járt a Fehér Házban, mint a középeurópai vezet k összesen. (Nb 29) Seres Attila szerint a kényurak, az elszegényedéssel, a növekv munkanélküliséggel, a megélhetés drágulásával mit sem tör , kivénhedt diktátorok ellen robbantották ki az elégedetlenség forradalmát Észak-Afrikában. A Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, képtelen szabadulni a regionális stabilitás rögeszméjét l. A Nyugat másik végzetes tévedése, hogy az iszlámot tette meg els számú közellenségének. Nem az iszlám széls séget, hanem az iszlámot. Szem el l tévesztve, hogy a választási sikereik miatt Mubarak számára veszélyessé vált és betiltott Muzulmán Testvériség nev pártnak létezik egy kifejezetten mérsékelt irányzata, amely demokratikus választásokon, parlamenti úton szeretne magának nagyobb befolyást szerezni az ország irányításából. (Nb 31) Legalább egymillió egyiptomi vonult az utcára országszerte Hoszni Mubarak távozását követelve. A hadsereg bejelentése, miszerint nem fog er szakot alkalmazni, felbátorította az egyiptomiakat. Nem indul a következ elnökválasztáson – jelentette be Mubarak egyiptomi államf – addig viszont hatalmon akar maradni. Korábban Barack Obama felszólította Mubarakot, hogy ne jelöltesse újra magát. Azt is kikötötte, hogy 17
Mubarak fia, Gamal sem indulhat a választásokon. (Nb 2) Miklós Gábor szerint a lázadást feltehet en azok a fiatalok indították el, akik diplomával sem tudtak munkához, jövedelemhez jutni, s akiket naponta taposott földbe a rend rterror. Mubarak az iszlamisták támadását várta, s a másik oldal kelt fel ellene. (Nb 31) Mubarak-párti ellentüntet k összecsapásokat provokáltak. Egyiptom muftija arra szólította az egyiptomiakat, hogy térjenek vissza otthonaikba. "Üdvözlöm Mubarak elnököt, aki párbeszédet ajánlott és válaszolt a nép követeléseire. A legitimitás elleni lázadás tilos, csak káoszhoz vezethet. Mi a stabilitás pártján álunk. Amit látunk, az vak káosz, ami polgárháborúhoz vezet. Kérjük a szül ket, hívják haza gyermekeiket" - mondta. (hvg.hu) A Time magazinban egy publicista azzal a meghökkent közléssel állt el , hogy „Kína jobban m veli a kapitalizmust, mint az Egyesült Államok”. A végs kig centralizált, a szabad vállalkozásokat egyszerre kézben tartó és szabadon enged kínai kormány hihetetlenül komplex gazdasági-pénzügyi kérdésekben mindig képes körültekint és racionális döntéseket hozni, miközben Obama kormánya alig tudja, mit kezdjen magával, az országgal. Példa: az a gazdaságösztönz csomag, amelyet a válság láttán Peking megvalósított, méreteiben is, hatékonyságában is összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint az amerikai. A rettenetes tömeg pénzt infrastruktúrába ruházták be, hogy ezzel is tágítsák gazdasági terjeszkedésük alapjait. Francis Fukuyama azt írta a Financial Timesban, hogy „olyan korszak kezd dött, ahol az amerikai típusú liberális eszmék már nem lesznek uralkodók”. Belátta: tévedett. Elismerte, hogy „sok kínai” úgy gondolja: az országuk jár helyes úton, nem pedig Amerika. Fukuyama nem állítja, hogy a „nép hangjának” meghallásához feltétlenül nyugati típusú demokratikus választások kellenek. Mert Peking erre a hangra vitathatatlanul figyel, gazdasági er forrásait is a gyöngék, és a szükséget szenved k igényei szerint csoportosítja át. (168 óra) Salát Gergely, az ELTE BTK kínai tanszék adjunktusa szerint Kína – történelme során el ször – függésbe került a világtól. Az ország GDP-jének 30 százalékát az export teszi ki. Az energiaforrások és nyersanyagok nagy részét külföldr l kell beszereznie, és a technológiaimporttól is nagyban függ. Ha például valamelyik fontos kereskedelmi partner „bekeményít” a kínai árudömping ügyében, netán elzárja az olajcsapot, az végzetes csapást mérhet Kína bels stabilitására. Persze a külvilág is függ Kínától. Immár valamennyi fél kényszerpályán mozog. Egyes vezet i nem örülnek ennek a függésnek: az elitbe évezredek alatt beleégett, hogy Kína önálló civilizáció, amelynek saját lábán kell állnia. Csakhogy az egyetlen, amit tehetnek, hogy igyekeznek diverzifikálni érdekeltségeiket, hogy legalább ne egy-két partnerükt l függjenek nagymértékben. A jelenlegi vezetés abban érdekelt, hogy az ország minél jobban – és természetesen minél er sebb pozíciókat megszerezve – integrálódjék a világgazdaságba, s ne keveredjen senkivel olyan konfliktusba, ami károsan hatna gazdasági növekedésére. Ezért hirdeti a kínai kormány a „harmonikus világ” eszméjét, amelyben a problémákat békésen, tárgyalásokkal, a másik szuverenitását tiszteletben tartva, a „kölcsönös el nyök” elve alapján oldják meg. Az igazán éles összecsapásokat Kína hosszú ideig igyekezett elkerülni. (MN 29)
18
