A 3. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 46

A 3. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.01.13-01.17.

2014.01.13. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. B. + 199 fő

Hivatalos személy által elkövetett 2014.01.13. vesztegetés bűntette

09:00

Az ügyben elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2012 áprilisában a mintegy 200 vádlottat hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság a vádlottak egy részére jelentős tartamú / I.r. vádlott 10 év /szabadságvesztés büntetést szabott ki, többüket pedig bizonyítottság és bűncselekmény hiánya miatt felmentette. Az ügyész minden vádlottra kiterjedően fellebbezett az ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása érdekében. A bíróság által megállapított 44 tényállást tartalmazó, 1015 oldalas irat szerint a vádlottak lakásépítési kedvezményeket igényeltek 2005 és 2008 között. Ennek azonban kizárólagos célja a családonként maximálisan folyósítható összeg megszerzése volt, nem pedig az állam által támogatni kívánt lakhatási körülmények javítása. A lakásépítési kedvezményből finanszírozták a telkek vételárát, az ügyvédi munkadíjakat, a hatósági eljárásokat, a valótlan tartalmú költségszámlákat, az ügyintézőknek juttatott összegeket, az építtetőknek a beköltözésről való lemondásért átadott összegeket. A magukat „építési vállalkozónak tartó” III., IV., V. és VI.r. vádlott felkutatta a megyében, mélyszegénységben élő, elsősorban roma származású sokgyermekes családokat és szóban megállapodtak az új lakás felépítéséről. Az építtető személyek 100.000.- Ftért „eladták” a kedvezményt, illetve a lakással való rendelkezési jogot az „építési vállalkozónak”. A cselekménysorozatban jelentős szerepet töltött be Sz. J. III.r. vádlott, aki kisebbségi önkormányzati képviselőként széleskörű ismeretségi körrel rendelkezett és jártasságot szerzett a hivatalos ügyek intézésében is. Elsősorban ő vette fel a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak. Pl. Cs. B. I.r. vádlottal, aki a vádbeli cselekmények időpontjában Szerencs Város Polgármesteri Hivatala Építésügyi és Városfejlesztési Osztályának vezetője volt 2008 szeptemberének végéig, és aki épületenként 50.000.- Ft-ot kapott az építési engedély soron kívüli és törvényi feltételek hiányában történő kiadásáért. Ugyanígy járt el a használatbavételi engedélyek kiadása során is, ott a tényállás egyes eseteiben lakásonként 200.000.- Ft jogtalan vagyoni előnyt fogadott el. L. Zs. II.r. vádlott Tokaj város közigazgatási területén építésügyi igazgatási ügyintézőként segítette a csalások elkövetését. A vádlottak közül többen a lakásépítők „felhajtásában” nyújtottak segítséget a „vállalkozóknak”. B. D. VII. és B. Dné VIII.r. vádlottak tudták, hogy a „vállalkozóknak” nem az a szándéka, hogy az arra jogosultak megfelelő lakóházhoz jussanak, hanem az elsődleges cél, hogy ők kapjanak jogosulatlanul minél több pénzt. K. L. XX.r. és B-B. I. XXI. r vádlottak több esetben olyan lakóépületeket terveztek, amelyek tervezésére nem voltak jogosultak, ezzel megtévesztették megbízóikat. D. Iné XXII., L. G. XXIII., K. L. XXIV. és az időközben elhunyt D. J. vádlott valótlan tartalmú felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat állított ki. K. Gné XXXVII., G. Dné XXXI., Pné B. P. XXIX., Sz. K. XXX., N. Gy. XXXII., XXXIII., Tné K. Á. XXXIV. J. B. XXXV., Z. Jné XXXVI. r. vádlottak az egyik pénzintézet szerencsi illetve tiszaújvárosi fiókjában dolgoztak és segítették a lakásépítési támogatások igénylését oly módon, hogy az építtetők által alacsony összegben megjelölt adatokat szabálytalanul korrigálták, míg az önerőre vonatkozóan kitöltetlen adatokat valótlanul olyan összegben tüntették fel, hogy az építkezés látszólag ne legyen forráshiányos, és az igényelt kedvezmény engedélyezhető legyen. Sz. J. III.r., Ifj. L. J. IV.r., Ifj L. Jné V.r., R Zs. VI.r., B. D. VII.r., B. Dné VIII.r., R. S. IX.r., K. Z. X.r., T. Á. XI.r. vádlottak részben egymás tevékenységéről tudva, egymás között a részfeladatokat felosztva, bűnszövetségben, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a

2 / 46 cselekményeiket, melynek során 43 db ház / 107 db lakás és egy toldalék épület / építésével jogtalanul összesen 497.300.000.-Ft lakásépítési kedvezményt vettek fel. Az utolsó szó jogán a vádlottak szólnak. Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budakörnyéki Járásbíróság – I/118. Vádlott: J. A. + 1 fő

Ügy: csalás bűntette

2014. 01. 13.

13.00 óra

ÍTÉLET VÁRHATÓ A vád szerint a vádlottak élettársak, egy Kft. tulajdonosai, az I. rendű vádlott ügyvezetőként, a II. rendű vádlott pedig kereskedelmi igazgatóként dolgozott a cégben. 2008. első félévében a vádlottak többek között kőzetgyapotot hirdettek eladásra az Interneten, más forgalmazóknál alacsonyabb áron. 2008. februárja és júniusa között több személy is rendelt kőzetgyapotot a Kft-től, a vádlottak pedig valótlanul azt állították a megrendelőiknek, hogy a termékek gyártójával közvetlen kapcsolatban állnak, ténylegesen azonban a megrendeléseket egy Kft-nek továbbították. A cégnek azonban tartoztak, így annak vezetője közölte, hogy a megrendeléseiket csak akkor szállítja ki, ha a tartozásaikat kifizették.

Információ:

A vádlottak ennek ellenére további megrendeléseket vettek fel, úgy, hogy egyes megrendelések teljesítése valójában nem állt szándékukban, illetőleg a szállításoknak a forgalmazó Kft általi megtagadása folytén reális esélyük sem volt. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 53. 30/32.B.156/2012

hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette

2014.01.13.

13:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a több évtizede a Budapest XI. Kerületben vállalkozóként tevékenykedő magánszemély (1. sz.) ügyvezetése alatt álló Q. C. Kft 1992 óta bérelt két üzlethelyiséget (a továbbiakban 1. sz. és 2. sz. üzlethelyiségek) a XI. Kerületi Bartók Béla úton. A fenti két üzlethelyiség bérletét az önkormányzat felmondta. A magánszemély (1. sz.) cége nevében a két üzlethelyiséget az önkormányzattól megvásárolta. Az adásvételi szerződések megkötése érdekében azonban “kenőpénzt” fizetett. A magánszemély (1. sz.) az 1. sz. üzlethelyiség bérleti jogviszonyának felmondását követően vételi

3 / 46 kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A magánszemélyt (1. sz.) felkereste a II. r. vádlott ügyvéd, aki az önkormányzat jogi bizottságának külső tagjaként is tevékenykedett, és közölte vele, hogy az adásvétel csak úgy jöhet létre, ha részére a vállalkozó 8.250.000 Ft-ot kifizet. Az ügyvéd magatartásával azt a látszatot keltette, hogy a kért összeget az önkormányzatnál az értékesítésről érdemben döntő személyeknek kell továbbítania. Az összeget a vállalkozó átadta a II. r. vádlottnak, majd ezt követően az adásvételi szerződést megkötötték. A II. r. vádlott a pénz átvételekor két ügyvédi letéti szerződést íratott alá a magánszeméllyel (1. sz.), mely szerint az átadott összegből 1.000.000 Ft jogi tanácsadási és képviseleti feladatokra megbízási díjként, adásvétel esetén az ügyvédnek, 7.250.000 Ft pedig közvetítői, tanácsadói díjként, szintén a sikeres adásvételtől függően az ügyvéddel azonos lakóhelyű másik magánszemélynek (2. sz.) jár. Valójában a magánszemély (1. sz.) nem bízta meg a másik magánszemélyt (2. sz.) a fenti tevékenységgel, őt nem is ismeri. A II. r. vádlott a pénzösszeg átvételéről nyugtákat állított ki, majd később a sikeres adásvétel ellenére a pénz visszaadásáról szintén nyugtákat íratott alá a magánszeméllyel (1. sz.), de a pénzt valójában nem adta vissza. Az I. r. vádlott 2007-ben a XI. Kerületi Önkormányzat Vagyongazdálkodási Bizottságának elnöke volt. A magánszemély (1. sz.) a 2. sz. üzlethelyiség bérleti jogviszonyának felmondását követően, vételi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. az I. r. vádlott egy személyes találkozó alkalmával 1.500.000 Ft-ot, majd később 2.200.000 Ft-ot kért a vállalkozótól azért, hogy az önkormányzat az üzlethelyiséget a Q. C. Kft-nek értékesítse. A vállalkozó a pénzt kifizette, majd az adásvételi szerződést megkötötték. Az I. r. vádlott további 1.000.000 Ft-ot kért a vállalkozótól arra hivatkozással, hogy a cég által nyilvános pályázat útján szintén megvásárolt 1. sz. üzlethelyiségre kizárólag a magánszemély (1. sz.) vételi szándéka miatt írtak ki nyilvános pályázatot. A vállalkozó erre nem volt hajlandó fizetni. A XI. Kerületi Önkormányzat 2007 novemberében pályázatot írt ki egy Kosztolányi Dezső téri üzlethelyiség bérleti jogának megszerzésére. Egy magánszemély (3. sz.) közölte a korábban egy másik ügyében eljáró, ügyvédként tevékenykedő III. r. vádlottal, hogy a bérleti jogot meg kívánja szerezni, majd a későbbiekben az üzlethelyiség tulajdonosává szeretne válni. A III. r. vádlott segítséget ígért az ügyben, majd közölte a magánszeméllyel (3. sz.), hogy a pályázat megnyeréséhez 5.000.000 Ft-ot kell fizetnie. A kért pénzt a III. r. vádlott úgy állította be, hogy ez az összeg “kenőpénz”, melyet a “megfelelő helyre” kell továbbítania, azaz abból a döntésben illetékes személyt kell lefizetni, hogy biztosan a magánszemély (3. sz.) szerezze meg a bérleti jogot. A magánszemély (3. sz.) az összeget kifizette és a bérleti szerződést megkötötték. A szerződés megkötését követően az önkormányzat az üzlethelyiséget apportálta egy Kft-be, amely céggel a magánszemély (3. sz.) újabb bérleti szerződést kötött. Ez a Kft később a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta. A magánszemély (3. sz.) követelésének hatására a III. r. vádlott az 5 milliós “kenőpénzből” 1.500.000 Ft-ot visszafizetett. Az ügyészség az I. r. vádlottat 2 rb. fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, a II. r. vádlottat 1 rb. vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, a III. r. vádlottat pedig 1 rb. vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyalási napon határozathozatal várható. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, II. 36. 12.B.1631/2011

csalás

2014.01.13., 20.

08:30

A Főtáv Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban indult büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség

4 / 46 különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt emelt vádat a Főtáv Zrt. volt vezérigazgatója és hét társa ellen. A vádiratban foglaltak szerint a vádlott az igazgatósági tagok megtévesztésével rábírta a Főtáv Zrt. igazgatóságát, hogy adja hozzájárulását a sem közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel, sem pedig a csepeli „R. L.” lakópark, mint társasház irányában érvényes hőszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező, az egyik vádlott vezetése alatt álló H. XXI. Kft. által létrehozott, Cs. H. Kft. megvásárlásához. A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. - a vádlott által aláírt szerződéssel – 2008. március 13-én 180 millió forintért megvásárolta a nevezett kft.-t, amelynek azonban sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A lakópark komplett fűtési-, és hűtési rendszerének kiépítését a későbbiekben a Főtáv Zrt. végezte el további kb. 300 millió forintért. A szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a vádlott által vezetett Cs. L. Zrt. részére a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezése céljából. Az I. r. vádlott a fenti cselekményével – II. és III. r. vádlottak segítségével – ténylegesen 120 millió forint kárt okozott. A korábban vázolt cél elérése érdekében a Főtáv Zrt. által a Cs. H. Kft. vételárának első részleteként 2008. július 23-án a III. r. vádlott által vezetett H. XXI. Kft.-nek átutalt 120 millió forintból a vádlott 2008. július 24-én részvények átruházása címén 62.700.000 forintot a IV. r. vádlott által vezetett – a lakópark építésében fővállalkozóként résztvevő – M. Zrt.-nek utalt át. A IV. r. vádlott, az M. Zrt. vezetője, az általa tudottan bűncselekményből származó, átutalt összeget, továbbutalta az építkezésben részt vevő társaságoknak, így közreműködött a bűncselekményből származó pénzösszeg megszerzésében, eredetének leplezésében, illetve megváltoztatásában. A fentieken túl az I. r. vádlott – az V. r. vádlott rábírására, 2007 novemberében – a káposztásmegyeri jégcsarnok fűtési rendszere kiépítése beruházási költségeinek biztosítása érdekében – indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével annak ellenére, hogy az adott időszakra vonatkozóan már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ennek megfelelően a Főtáv Zrt. 2008. január 7-én 24 millió forintot utalt át az üzemeltető cégnek. Ugyanebben az időszakban az I. r. vádlott rábírta a DHK Zrt. vezetőjét, a VI. r. vádlottat, hogy a Fõtáv Zrt.-hez hasonlóan szükségtelen és indokolatlan reklámszerződést kössön a csarnok üzemeltetőivel a fűtési rendszer kiépítése költségeinek biztosítása céljából. A DHK Zrt. a szerződés alapján 2008. január 7-én 7,2 millió forintot utalt át az üzemeltetőnek. A vádlott cselekményével – az V. r. vádlott felbujtására – a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint, míg a szintén vádlott a DHK Zrt.-nek 7,2 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Az I. r. vádlott 2008.júniusában szükségtelen, szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött a P. E. Kft.-t képviselő A VIII. r. vádlottal a Főtáv Zrt. 2007. júliusa és 2008. májusa közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. A vádlott cselekményével 3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Főtáv Zrt.-nek. Az ügyben a januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.198/2012

emberölés

2014.01.13., 15., 20., 22.

09:00

Az ügyben egyesített három vádirat szerint a vádlottak egy bűnözői csoport tagjai voltak, amelyben a csoporttagok a korábbi elítéléseik eredményeként a büntetés-végrehajtási intézetekben együtt

5 / 46 töltött idő és korábbi bűnözői kapcsolataik kötötték össze. A csoport tagjai szabadlábra helyezésüket követően felvették egymással a kapcsolatot és változó összeállásban újabb bűncselekményeket követtek el, továbbá ilyen jellegű bűncselekmények elkövetését előkészítették, melyek végrehajtását bűncselekményeik felderítése és elfogásuk akadályozott meg. Az egyes vádlottakat az ügyészség különböző bűncselekményekkel, többek között több emberen elkövetett emberölés bűntettével, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, lőfegyverrel visszaélés bűntettével, robbanóanyaggal visszaélés bűntettével, valamint rablás bűntettével vádolja. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken volt folyamatban, azonban az I. r. vádlott kizárás iránti kérelmet terjesztett elő az ügyben eljáró bíró ellen, aki a kizáráshoz hozzájárult. A Budapest Környéki Törvényszék büntető ügyszakos bírái úgy nyilatkoztak, hogy az ügyben elfogultnak érzik magukat és kérik kizárásukat. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. január 31-én a büntetőügyből a Budapest Környéki Törvényszéket kizárta és egyúttal az elsőfokú eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki. Az ügyben a januári tárgyalási napokon a perbeszédek várhatók. Információ:


ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék L. G.

Emberölés bűntette

2014. január 13.

9.00

A vádlott, aki Zalavár községben együtt lakott a sértettel (a testvérével) és a nagyapjával – 2012 szeptemberében szóváltást követően egy kapával agyonverte a testvérét. A holttestet a pajtában ásta el és a másnap leszállított tűzifát halmozta fölé. Környezetének azt állította, hogy a testvére idegenekkel ment el. A testvére iratait és az elkövetés eszközeit eltüntette. A nyomozóhatóság a holttestet csaknem egy év múlva találta meg. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

6 / 46 2014.01.14. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem K. A.

Csalás bűntette és más bűncselekmények

2014. 01. 14.

09.00

A terhelt gépjárművével kapcsolatban hamis kárbejelentő lapot nyújtott be a biztosítóhoz, ezzel csalás kísérletét és magánokirat-hamisítást elkövetve. 2006. évben továbbá kölcsönszerződés alapján más nevében felvett készpénzt eltulajdonított. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem P. V. S.

Információ:

Súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmények

2014. 01. 14.

10.00

A terhelt társaival együtt 2010. január 10-én kocsmai szóváltás során bántalmazta a sértettet, akinek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek, de alkalmasak voltak súlyosabb sérülés előidézésére is. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem V. E. B.

Rágalmazás vétsége

2014. 01. 14.

11.00

A terheltet jogerősen felmentette a bíróság a rágalmazás vétségének vádja alól. A magánvádló feljelentése szerint a terhelt 2011. március 3-án sértő felirattal ellátott fényképet helyezett el a sértettről ingatlanán. Információ:


7 / 46 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem Cs. L.

Információ:

Emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények

2014. 01. 14.

09.00

Az elsőfokú bíróság a vádlottat zsarolás bűntettének kísérletében és testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a zsarolás bűntettének kísérlete miatti büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottal szemben kiszabott büntetést enyhítette.. 1.) Az irányadó tényállás szerint a sértett elmondta a vádlottnak, hogy a vádlott barátnőjével csókolózott. Később a vádlott megtudta, hogy a sértett szexuális kapcsolatot is létesített a vádlott barátnőjével. Eleinte szélsőséges hangulatingadozásai mentén hol megbocsátóan, hol indulatkitörésekkel fogadta a hírt a vádlott, majd később egy alkalommal felhívta telefonon a sértettet – aki akkora már másik városban élt -, hogy utazzon le hozzá és vigyen neki 40.000,- forintot – csak így tud megbocsátani a sértettnek -, különben mind a sértettet, mind a családtagjait bántalmazni fogja. A sértett a fenyegetés ellenére sem tett eleget a vádlott kérésének, másnapra pedig a vádlott is elállt a fizetési követeléstől. 2.) Az irányadó tényállás szerint a vádlott úgy érezte, hogy sérelmei barátnőjével kapcsolatban ismét eluralkodnak rajta és ezért elhatározta, hogy felkeresi a sértettet, aki ekkor egy boltban dolgozott eladóként. A vádlott magával vitte a korábban vásárolt gáz üzemű riasztópisztolyt. Az ugyan nem volt megtöltve és működésre alkalmatlan volt, de elhatározta, hogy megijeszti vele a sértettet. Amikor a vádlott belépett az üzletbe csak ő és a sértett voltak bent, mire a vádlott bezárta az ajtót, majd elővette a fegyvernek látszó tárgyat. A sértett felszólította a vádlottat a távozásra, aki azonban a pult mögé ment és több alkalommal ököllel arcon ütötte a sértettet. A sértett az ütésektől összeesett. Ekkor a vádlott ráfogta a fegyvert a sértettre, majd felszólította, hogy térdeljen le, aki azonban nem tett eleget ennek a felszólításnak, mire a vádlott a pisztoly nyelével több esetben fejen ütötte a sértettet. A sértett megpróbált kimenekülni a boltból, mire a vádlott - amikor a sértett megfordult -, a polcról levett vodkás üveggel, hátulról fejbe vágta a sértettet. A sértett az ütés hatására a földre rogyott. A vádlott megfenyegette a sértettet, hogy le fogja lőni, minek hatására a sértett nekiugrott a vádlottnak és mindketten beleestek a kirakatba. A vádlott később megvárta az értesített rendőrök kiérkezését. A másodfokú bíróság döntése ellen a vádlott és védője nyújtott be másodfellebbezést, enyhítés érdekében. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

8 / 46 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem J. E.

Lopás vétsége

2014. 01. 14.

10.00

Az elsőfokú bíróság a terhelt ellen a lopás vétsége miatt indult eljárást megszüntette. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére.

Információ:


KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B. L. A.

Személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmény

2014. 01. 14.

11.00

Az elsőfokú bíróság a terheltet személyi szabadság megsértésének bűntettében és magánlaksértés vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott büntetés mértékét enyhítette. Az irányadó tényállás szerint a terhelt és a sértett 2007-ben kötöttek házasságot. Ezt követően a sértett – szintén sértett – édesanyja házában laktak, majd elköltöztek egy másik városba. A terhelt minden értékét elvitte anyósa lakásából, ezt követően ott sem értékkel, sem kulccsal nem rendelkezett. A terhelt az ezt követő időszakban rendszeres munkával és jövedelemmel nem rendelkezett, több büntetőeljárás hatálya alatt állt. A feleségével szemben rendszeresen agresszív magatartást tanúsított. A sértett a terhelttől való félelmében több alkalommal az édesanyjához menekült. A sértett később édesanyjához költözött és házasság felbontása iránti keresetet nyújtott be. A terhelt nem tudta elfogadni, hogy a sértett elhagyta őt, így megjelent anyósa lakásánál, azzal a céllal hogy feleségét elvigye. A terhelt az anyósa engedélye nélkül, az ingatlan több, kulcsra zárt ajtaját megrongálva és kirántva bejutott a lakásba. A sértettet minden ellenkezése ellenére kirángatta a házból, és beültette a személygépkocsijába. A sértett testvérének bejelentésére – aki szintén a házban tartózkodott – a helyszínre érkeztek a rendőrök. A terhelt a gépkocsiban a sértettel kiabálva kérte, hogy az térjen hozzá vissza, majd ellentmondást nemtűrően közölte, hogy most elmennek. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

Információ:

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla L. T. Zs. + 4 fő


2014.01.14

08:00

9 / 46

Információ:

HATÁROZAT HIRDETÉS! Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 márciusában L. T. Zs. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, emberölés bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette és 5 rb. közokirattal visszaélés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a fegyházból leghamarabb 30 év után bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottat az ellene kifosztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Fk. L. D. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás kísérlete, bűnsegédként elkövetett rablás kísérlete, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 4 év 6 hónap fiatalkorúak börtönére és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Debreceni Városi Bíróság korábban kiszabott próbára bocsátást megszüntette a bíróság. L. Cs. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás kísérlete, bűnsegédként elkövetett rablás kísérlete, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 10 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Vásárosnaményi Városi Bíróság korábban kiszabott 3 hónap börtön végrehajtását is elrendelte a bíróság. B. G. IV. r. és Fk. V. Gy. V. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntette, segítségnyújtás elmulasztásának vétsége és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ügyész I. II. III.r. vádlott terhére a vádbeli minősítés megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása miatt, míg IV. és V.r. vádlott tekintetében megalapozatlanság okán, felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésér fellebbeztek. IV. és V. r. vádlott az ítéletet tudomásul vették. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott, aki fél évvel korábban szabadult összbüntetési ítéletéből 2011 januárjában elhatározta, hogy a 60 esztendős N. J. illetve a 80 éves N. M. sértettek hajdúhadházi házához megy és onnan pénzt, értékeket visz el, akár annak árán is, hogy a sértettektől azt erőszakkal elveszi. I. II. III.r. vádlott bemásztak a sértettek házának udvarára. N. J. sértett hallva a kutyák ugatását, kiment az udvarra, ahol a vádlottak körbeállták és I.r. vádlott egy bottal fejbe vágta az idős embert, majd a II. és III.r. vádlottak is bántalmazni kezdték és a már földön fekvő sértettet megtaposták. A kiabálásra N. M. sértett is kijött a házból, I. r. vádlott nagy erővel őt is fejbe vágta. Az idős asszony a földre zuhant, majd eszméletét vesztette. Ezt látva II. és III.r. vádlott megijedt és elszaladt. I.r. vádlott bement a házba és magához vett egy pénztárcát, amiben 5500 Ft volt és a hűtőből 2 db fagyasztott csirkét. Ezután III.r. vádlotthoz ment és az elkövetéshez használt ruházatukból több darabot elégetett. N. J. sértett, amikor néhány óra múlva magház tért, értesítette a rendőrséget és a mentőket. Sérülései következményeként maradandó fogyatékosság maradt vissza. A koponyasérülés közvetett életveszélyes sérülésnek tekinthető. N. M. sértett életveszélyes sérülései következtében magatehetetlen állapotba került, majd kórházi elhelyezését követően 4 hónap múlva egy ápolási intézetben szívelégtelenség következtében elhunyt. A sérülései és a halál beállta között közvetett ok-okozati összefüggés állapítható meg. N. J. sértett 2011 júliusában, otthonában elhalálozott. Halála nem áll ok-okozati összefüggésben a bántalmazással. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla G. Zs. + 8 fő

Hivatalos személy által elkövetett 2014.01.14. vesztegetés bűntette

11:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 májusában G. Zs. I.r. és M. T. J. II.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 3 év szabadságvesztésre 3 év közügyektől eltiltásra és 5.000.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. F. Z. III.r. és V. Zs. IV.r. vádlottat 2 év szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 5.000.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetést valamennyi vádlott esetében börtönben kell végrehajtani. A törvényszék N. T. V.r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette

10 / 46

Információ:

miatt emelt vád alól felmentette. A törvényszék M. T. J. II.r. vádlottal szemben 800.000.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III. és IV. r. vádlottak terhére a kiszabott büntetés súlyosításáért, míg V. r. vádlott terhére a felmentés miatt bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása céljából fellebbezett. I., II. és IV.r. vádlott és védője felmentésért, III. r. vádlott védője a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok jogszabálysértő felhasználása, iratellenesség és ténybeli következtetés hibája okán felmentés érdekében fellebbezett. V. r. vádlott tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. A bíróság által megállapított tényállás szerint M. T. J. II.r. vádlott 2007-ben Onga település polgármestere volt. III. és IV. r. vádlott 2007 és 2011 között közösen irányítottak egy szállítmányozással foglalkozó kft-t. Az érdekkörükbe tartozó Onga település külterületén tervezett építkezés feltételéül szolgáló építési engedély kiadásának meggyorsítása érdekében 2007-ben megállapodtak II.r. vádlottal, hogy a hivatali helyzetéből adódóan segít az engedély megszerzésében. Mindezért cserébe III. és IV. r vádlott 1.000.000.- Ft-ot ígértek II.r. vádlottnak, aki elfogadta az ajánlatot. 500.000.- Ft-ot át is adtak II.r. vádlottnak azzal, hogy a további összeget az engedély kiadása után fogja megkapni. 2007 júliusában, miután a képviselőtestület határozatot hozott az ügyben az érintett területet gazdasági területté nyilvánították a beépíthetőség érdekében. Ezért 300.000.- Ft-ot át is adtak II.r. vádlottnak. A fennmaradó összeg átadását az engedély kiadásához kötötték. Azonban a település jegyzője a képviselő-testületi döntést követően sem adta ki az építési engedélyt. 2008 februárjában a II. és IV.r. vádlott közös ügyvezetése alatt álló kft megvásárolta az érintette ingatlan, a képviselőtestület pedig márciusban módosította a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet. Onga település jegyzője 2008 áprilisában az építési engedélyezési eljárás lefolytatására más közigazgatási szerv kijelölését kérte. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építési- és Környezetvédelmi Osztálya az építési engedély iránti kérelmet elutasította. 2007-ben G. Zs. I.r. vádlott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke volt. G. Zs. I.r., F. Z. III.r. és V. Zs. IV.r. vádlottak – utóbbiak egy kft ügyvezetőiként – megállapodtak, hogy I.r. vádlott, mint a megyei közgyűlés vagyongazdálkodásért felelős alelnöke egy miskolci ingatlanon a kft által épített legalább 30.250.000:- Ft értékű felépítmény ellenérték nélküli átadása fejében közreműködik abban, hogy a kft egy a megyei önkormányzat tulajdonában lévő székház tulajdonjogát a lehető legkedvezőbb áron megszerezhesse. Az ingatlanforgalmi értékbecslés szerint az érintett ingatlan minimális vételára 1.063.640.000.- Ft plusz áfa volt. Mindezek érdekében I.r. vádlott a székház pályázati felhívásával kapcsolatosan a tisztségénél fogva tudomására jutott információkat azok nyilvánosságra kerülését megelőzően közölte a kft képviselőivel és közreműködött a pályáztatás menetének felgyorsításában. I.r. vádlott az ügyintézésben nyújtott segítségért cserébe a 30.250.000.- értékű felépítménnyel rendelkező ingatlant megvásárolta 12.000.000.- Ft vételárért. 2007 decemberében a székházra kiírt pályázatra két pályázat érkezett. III. és IV.r. vádlott cégének vételi ajánlata 610.000.000.- Ft volt. Végül a Pályázatelbíráló Bizottság elnöke a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította, mert a versenytárgyaláson kialakult végső ár elmaradt a még elfogadható, elvárható vételártól. A megyei közgyűlés ezt jóváhagyta, így a székház az önkormányzat tulajdonában maradt, az alelnökkel kötött ingatlan adásvételi szerződését pedig 2007 decemberében felbontották. A bíróság tárgyalásra tér át, tanút hallgat meg. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: E. Z. +11 fő

Ügy: különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bcs.

2014. 01. 14.

8.30 óra

11 / 46

Információ:

A vád szerint az I. rendű vádlott társaival 2004. és 2006. között több milliárd forintnyi ÁFA-t igényelt vissza jogosulatlanul, számlagyárak és áruk körbeutaztatása segítségével. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettével, adócsalás bűntettével és magánokirat-hamisítással vádolt meg 12 személyt. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/524. Vádlott: B. J.+1 fő

Ügy: életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bcs.

2014. 01. 14.

8.30 óra

A vádlottak 2010. október 29-én délutántól kezdve a baráti társaságukkal italoztak Vác Deákvár városrészében, majd az esti órákban az összesen 6 fős társasággal elindultak Vác belvárosába szórakozni. 20.45 körüli időben találkoztak egy másik, szintén fiatalokból álló csoporttal, akik között a II. rendű vádlott lány észrevette a volt barátját (a sértettet) és hangosan szitkozódva, trágár szavakat kiabált felé. A sértett látta, hogy a volt barátnője és a társasága már erősen ittas, ezért szólt a saját barátainak, hogy ismeri a lányt, de ne foglalkozzanak velük, menjenek tovább. A II. rendű vádlott egy idő után abbahagyta a szitkozódást és mindkét társaság haladt tovább a váci főtér felé. A sértett és vele egykorú, 17-18 éves barátai a főtéren a régi templom romjait körülvevő alacsony kőfal melletti padok közelében megálltak beszélgetni; a vádlottak társasága már elhaladt előttük, de a II. rendű vádlott visszafordult és újból szidalmazni kezdte a sértettet, aki visszaszólt, hogy fogja be a száját, mert nem akar semmilyen összetűzést. Az erősen ittas II. rendű vádlott odament hozzá és megkarmolta az arcát, illetve ágyékon rúgta a sértettet, aki válaszul lábon rúgta a lányt, aki ettől a földre került. A II. rendű vádlott társasága látta, hogy barátjuk a földre került és ők is közelebb mentek. Az I. rendű vádlott elégtételt akart venni a sértetten, és azt mondta neki, hogy ne lányokkal kötözködjön, hanem vele rendezze le a vitát. A szóváltás során az I. rendű vádlott a nadrágszárából egy kést vett elő, amivel a sértett hasa irányába szúrt. A sértett védekezett, de ennek során a kés a jobb lábszárába fúródott. A sértett ekkor kigáncsolta a vádlottat és elvette tőle a kést. A vádlottat a barátai felsegítették a földről és távoztak a helyszínről. A sértettet a barátai egy padra fektették és a sebére nyomókötést tettek, illetve nadrágszíjjal szorították el a spriccelő vérzést, miközben értesítették a mentőket, akik kiérkezve ellátták a sérülést, majd a fiatalembert a Váci Jávorszky Ödön Kórházba szállították, ahol sürgős műtéti beavatkozást hajtottak végre rajta.

Információ:

A szűrt sérüléssel összefüggésben a sértettnél közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a halálos eredmény elmaradása csak az idejében történő segítségnyújtásnak és orvosi beavatkozásnak tudható be. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

12 / 46 Budapest Környéki Törvényszék fszt. 20. Vádlott: Gy. L. + 1 fő

Információ:

Ügy: hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bcs.

2014. 01. 14. és 2014. 01. 30.

9.00 óra

A vádlottak 2010. június 1. napján a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság épületében gyanúsítottként hallgatták ki a sértettet, a kihallgatás során a vád szerint bántalmazták a sértettet, az I. rendű vádlott több alkalommal belerúgott, megütötte, illetve a sértett fejét a falba verte. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: S. M.

Információ:

Ügy: nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette

2014. 01. 14. és 2014. 01. 16. és 2014. 01. 17.

8.30 óra

A vád szerint a vádlott 2012. szeptemberében több nőt is megtámadott, hogy az autójukat megszerezze. 2012. szeptember 20-án egy hatvani nő autóját vette el, szeptember 24-én pedig Gödöllőn próbálkozott, először sikertelenül. A sikertelen kísérlet után pár órával visszament a helyszínre és beugrott egy nő mellé az autójába, aki a feltorlódott kocsisor miatt megállni kényszerült. A nőt végül ellenállásának megtörése érdekében többször megszúrta, a sértett végül belehalt az őt ért összesen 26 rendbeli szúrt sérülésbe. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Dunakeszi Járásbíróság – fszt. 21. Vádlott: T. G.

Információ:

Ügy: felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette

2014. 01. 14. és 2014. 01. 21.

8.30 óra

A vád szerint a vádlott a vádbeli cselekmények idején egy dunakeszi iskola tanára, illetve osztályfőnöke volt, ebben az időszakban kirándulásokat is szervezett a diákoknak. A vádlott a kirándulások alkalmával esténként, illetve dramatikus óra keretében napközben egyre inkább olyan játékokat játszatott a kiskorúakkal, amelyek során le kellett venniük magukról, illetve egymásról ruhadarabokat, arcon, szájon kellett puszilniuk egymást, illetve egymás félmeztelen vagy meztelen testét meg kellett érinteniük. A vádlott a játékoknál jelenlévő kiskorúaknak megtiltotta, hogy elmondják másnak a történteket. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

13 / 46 Gödöllői Járásbíróság - 1-A Vádlott: P. K. B.

Információ:

Ügy: megrontás bűntette

2014. 01. 14.

9.30 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS A vádirat szerint az akkor 21 éves vádlott 2012. nyarán ismerkedett meg az akkor 13 éves sértettel, akiről tudta, hogy nem töltötte be a 14. életévét. A sértett és a vádlott ezt követően szexuális kapcsolatot létesítettek, melynek következtében a sértett 2013. május 18-án gyermeket szült. A Gödöllői Járási Ügyészség megrontás bűntette miatt emelt vádat. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, I. 97. 5.B.1501/2013

csalás

2014.01.14., 16.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. és a II. r. vádlottak a vádbeli cselekmények elkövetésekor filmproducerként tevékenykedtek. A vádirat szerint a vádlottak elhatározták, hogy 2008-tól angol nyelvű 3D animációs filmek megvalósítására helyezik át filmproduceri tevékenységüket. A vádlottak a filmek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adófizetési kötelezettség csökkentése végett elhatározták azt is, hogy filmgyártásra saját belföldi céget létesítenek, melyhez a saját tulajdonosi érdekeltségükbe tartozó, külföldi székhellyel bejegyzett off-shore cégeken keresztül juttatják a gyártáshoz szükséges forrásokat, majd a filmek forgalmazását és értékesítését is ezen cégeken keresztül végzik. A filmgyártási költségek belföldi elszámolhatósága és így a közvetett filmtámogatás igénybevétele, valamint a fiktív filmgyártási költségekhez kapcsolódóan a filmelőállító cégek ÁFA-fizetési kötelezettségének csökkentése, illetve az ÁFA jogtalan visszaigénylése végett 2008-ban az I. és II. r. vádlottak F. D. és a III. r. vádlott közreműködésével fiktív gyártási láncolatot szerveztek. Az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek a ténylegesen szintén a vádlottak érdekeltségi körébe tartozó Kft. által gyártott 3D animációs filmek előállítására fiktív vállalkozási szerződéseket kötöttek az F. D. irányítása alatt álló Kft-vel, amely további színlelt szerződéssel a III. r. vádlott által képviselt Kft-t vonta be a gyártásba alvállalkozóként. A filmelőállító cégek az I. r. és II. r. vádlottak révén a túlszámlázott fiktív bizonylatokon felszámolt pénzösszegeket F. D. Kft-jének átutalták, majd azokat F. D. továbbutalta a III. r. vádlott Kft-je részére. Ezeket az összegeket a III. r. vádlott készpénzben felvette és F. D-n keresztül visszajuttatta az I. r. és II. r. vádlottak részére, vagy az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó Kft. bankszámlájára a V. r. vádlott ügyvezetőnek utalta tovább. Az I. r. és II. r. vádlottak 2009-től a filmgyártási költségek fiktív cégláncolaton keresztül történő elszámolását a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúllyal a közvetett támogatások szerzésére használta fel, melyre a forrásszerzésben is áthelyezték a hangsúlyt. A fiktív költségelszámolást a közvetett filmtámogatás minél nagyobb mérvű igénybevétele végett az I. r. vádlottal rokoni viszonyban álló a IV. r. vádlott által képviselt Kft-re alapozták. A filmtámogatók által nyújtandó támogatások igénybe vétele végett a IV. r. vádlott túlszámlázott, fiktív filmgyártási költségeket igazoló számlákat bocsátott ki az általa képviselt Kft. nevében az I. r. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek felé. A fiktív számlák a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál az I. r. és II. r. vádlottak által indított közigazgatási eljárásokban a közvetett támogatás alapjaként elismerendő közvetlen filmgyártási költségek igazolására

14 / 46 szolgáltak. A túlszámlázott fiktív bizonylatokkal igazolt ráfordításokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közvetlen filmgyártási költségként ismerte el, majd az erről kiállított mozgóképszakmai hatósági támogatási igazolások alapján a filmtámogatók folyósították a filmelőállító cégekkel kötött szerződésekben vállalt támogatást. A filmtámogatók a támogatással egyező összegű adókedvezményt három adóéven belül a fizetendő társasági adó összegéből való levonással érvényesíthettek. Az I. r. és a II. r. vádlottak által létrehozott céghálózat működése során az egyes filmekhez kapcsolódóan jogátruházási szerződéseket kötöttek, melyek nem bírtak érdemi tartalommal, azok ténylegesen a vádlottak érdekeltségébe tartozó off-shore cégek felé történő forráskivonáshoz, illetőleg az azoktól történő forrásbevonáshoz teremtették meg a jogcímet, valamint lehetőséget nyújtottak a filmgyártási költségek igazolására kibocsátott fiktív számlákhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség ellenszámlázás révén történő elkerüléséhez. A vád szerint a vádlottak cselekményeikkel hozzávetőlegesen 5 milliárd Ft kárt okoztak a központi költségvetésnek. Az ügyészség különböző mértékben és minőségben elkövetett, különböző bűncselekményeket ró az egyes vádlottak terhére. A vád többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette. A következő tárgyalási napokon a vádlottak meghallgatása folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette

2014.01.14.

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra

15 / 46 módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány

16 / 46 viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is

17 / 46 alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118.

B.A.

emberölés kísérlete

bűntettének

január 14.

9.00

A fiatalkorú vádlott egy lánnyal kapcsolatos féltékenység miatt vitába keveredett a sértettel 2013. március 1-én a kaposvári buszpályaudvarnál. A vita végén a vádlott a sértettet hátba szúrta egy zsebkéssel. Folytatólagos tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott Á.Á. és társai

ügy pénzmosás bűntette időpont 2014. január 14. és más bűncselekmények 16. 9 óra

Folytatódik a kiskunfélegyházi „számlagyáros” büntetőper Folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken annak a 28 vádlottnak a büntetőügye, akik ellen a BácsKiskun Megyei Főügyészség pénzmosás bűntette, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott – utólag közelebbről már meg nem határozható időpontban és körülmények között – 2005. évben úgy határozott, hogy akként tesz szert rendszeres jogtalan anyagi haszonra, hogy Kiskunfélegyházán úgynevezett „számlagyárat” hoz létre és működtet. E tevékenység lényege az volt, hogy az I.r. vádlott az erre igényt mutató „megrendelők” (különböző gazdálkodó szervezetek) részére – általa is előre tudott módon adócsalás elkövetéséhez – úgy nyújt segítséget, hogy létező gazdasági társaságok nevében állít/állíttat ki valótlan tartalmú, fiktív számlákat, amelyeket – anyagi ellenszolgáltatás fejében – eljuttat a megrendelők felé, akik az általuk is tudottan fiktív számlákat könyvelésükbe beállítják, ezt követően pedig adóbevallásaikat a fiktív számlák figyelembe vételével, valótlan tartalommal készítik el, majd nyújtják be az adóhatósághoz, és ezáltal adófizetési kötelezettségüket csökkentik különböző adónemekben. Az I.r. vádlott a vádbeli időszakban – 2005-2010 évek - az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nevében különböző összegekről fiktív számlákat állított/állíttatott ki a számlákat megrendelő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók részére. Az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nagyszámú gazdasági társasággal és egyéni vállalkozóval álltak nem valós üzleti kapcsolatban, mely során egymás között rendszeresen pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre.

18 / 46

A fiktív számlát „megrendelő” gazdálkodók a valótlan tartalmú számlákon szereplő különféle pénzösszegeket átutalták az I.r. vádlott által megadott gazdasági társaságok bankszámláira, majd azt I.r. vádlott utasítására, a pénzfelvételre jogosult vádlott-társ – jellemzően az utalás napján – készpénzben felvette a gazdasági társaság bankszámlájáról. A pénzt felvevő személy a felvett pénzösszegeket ezt követően átadta I. r. vádlottnak, aki a jutaléka levonását követően a megmaradt pénzösszeget visszaadta a számlát megrendelő vállalkozások képviselőjének vagy tulajdonosának. Készpénzfizetési számlák esetében a számlákat megrendelő számlabefogadók az I. r. vádlottal előzetesen megbeszélt összeget – a bruttó számlák 5-20%-át – fizették ki a számlák átvételekor az I. r. vádlottnak, vagy valamelyik megbízottjának. Az I.r. vádlott érdekeltségi körébe a vádbeli időszakban 23 gazdasági társaságok tartozott. A gazdasági társaságok tulajdonosi köre jelentős átfedést mutatott. A gazdasági társaságok tulajdonosai és képviselői külföldi, elsősorban ukrán és szerb állampolgárok voltak. A társaságok jelentős részében a kézbesítési megbízott I. r. válott, illetve az irányítása alá tartozó vádlott társak voltak. A számlakibocsátó gazdasági társaságok tényleges irányítását az I. r. vádlott látta el, illetve rendelkezett a társaságok bankszámlájára utalt pénz felhasználásáról. A társaságok egy része viszonylag rövid „élettartamú” volt, a cégekkel szemben a nagy összegű adótartozás miatt felszámolási eljárás elrendelésére került sor. A fenti gazdasági társaságokkal kapcsolatosan elkövetett adócsalás bűncselekményekből származó jövedelmük legalizálása érdekében az I. r. vádlott és több társa az adóhatóság felé személyi jövedelemadó (továbbiakban SZJA) adónemben, több adóéven keresztül kiugróan magas értékű fiktív személyi jövedelemadó bevallásokat tettek, melyek alapjait az I. r. vádlott által a „foglalkoztató” gazdasági társaságok számlájára történő készpénzbefizetés, illetve az ezen számlákról a magánszemélyek részére történő banki átutalás biztosított. Az I. r. vádlott által a „foglalkoztató” gazdasági társaságok számlájára teljesített készpénzbefizetések és átutalások a vádlottak által elkövetett adócsalás bűncselekményekből származnak. A vádbeli időszakban összesen 181.136.220 Ft összegű nettó bérjövedelem (munkabér, prémium, végkielégítés) átutalása történt meg a vádlottak részére. Az adócsalás, valamint a pénzmosás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat egy személyi kör működtette, akik I. r. vádlott utasításainak megfelelően végezték a fiktív számlák értékesítését, a beérkező összegek elosztását, valamint a befogadó gazdasági társaságok képviselői részére történő készpénzek „visszajuttatását”. Az előzőekben részletezett tevékenységet a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték, oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet az I. r. vádlott hozta létre a bűncselekmények elkövetése érdekében. Felkutatott olyan személyeket, akik gazdasági társaságokat hoztak létre annak érdekében, hogy azok felhasználásával bűncselekményt kövessenek el – számlagyárat működtessenek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon és e-mailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a társaságok megalapításától, külföldi tagok, illetve ügyvezetők beszervezésétől, kézbesítési megbízottak felkutatásától, a cégek eladásától, a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságtól, készpénzfelvételektől és a számlák kiállításáig kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték, és ez alapján hajtották végre. A fent részletezett láncolaton keresztül szerzett pénzeszközöket a vádlottak a bűnszervezet működésére, valamint a hálózatba szervezett fiktív gazdasági társaságok fenntartására, illetve a bűnszervezetben tevékenységet végző személyek díjazására fordították. Az adócsalások elkövetéséből származó összegek eredetét az elkövetők, a hálózatban található gazdasági társaságok közötti sorozatos banki átutalások útján kísérelték meg leplezni, illetve a bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmüket kiugróan magas értékű, fiktív személyi jövedelemadó bevallások benyújtásával kísérelték meg legalizálni. A bűnszervezetet I. r. vádlott hozta létre, a bűnszervezet munkáját szervezte és koordinálta, részt vett a készpénzek felvételében, valamint a pénznek a befogadó társaságok képviselői részére történő „visszajuttatásában”. Több esetben a bűnszervezetben szereplő fiktív gazdasági társaságok korábbi képviselője volt, illetve több gazdasági társaság esetében a kézbesítési

19 / 46

megbízotti teendőket is I. r. vádlott látta el. A számlakibocsátó társaságok esetében a társaságok bankszámlái felett rendelkezési jogosultsággal bírt, és tulajdonosként rendelkezett a bűnszervezetbe bevont fiktív gazdasági társaságok felett. Az I. r. vádlott irányította a szervezet számla kiállítási tevékenységét. Döntött a gazdasági társaságok megalapításáról, az ügyvezetők, kézbesítési megbízottak, bankszámla feletti rendelkezési joggal bírók személyéről, majd ezt követően utasításokat adott társainak a számlák kiállítására, pénzfelvételekre és átutalásokra. Utasításai alapján került sor a számlagyárban résztvevő gazdasági társaságok bankszámlájáról történő pénzfelvételekre, majd döntött a megszerzett pénz rendeltetéséről. Intézkedett az átutalásos számlák esetében a fiktív számlák kiállításának költségén kívüli összegek számlabefogadó társaságok vezetői részére történő visszafizetésről. I. r. vádlott egyezett meg a számlabefogadó gazdasági társaságok vezetőivel, illetve képviselőivel a fiktív számlák kiállításának körülményeiről. Mindezek alapján az I. r. vádlott irányította a bűnszervezetet, amelyben II. r., III. r., IV. r., V. r., XXII. r., XXIV. r. és XXVII. r. vádlottak tagként vettek részt. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2014 január 9.00 csalás bűntette, ún. „Takszöv- 14., 16. óra ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 108. számú tárgyalóterem S. Á. és 11 társa – ún. „Tiszai árvíz Üzletszerűen elkövetett csalás 2014. január 8.30 utáni fertőtlenítés ügye” bűntette és más 14. óra bűncselekmények Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak – az irányításuk alatt álló „BS” Alfa Kereskedelmi Bt. nevében eljárva – a 2006. év folyamán a Tiszán levonuló árvíz utáni helyzetet kihasználva a VI.r. vádlott, mint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesének közreműködésével Csongrád megye területén levő Tisza-menti települési önkormányzatok eljáró képviselőit rábírták arra, hogy az árhullám levonulását követően az ártér fertőtlenítési munkáinak elvégzésével bízzák meg a „BS” Alfa Bt-t. Ezen fertőtlenítési munkák elvégzésére nem volt szükség, azokat a „BS” Alfa Bt. nem, vagy nem

20 / 46 szakszerűen végezte el, ahhoz személyi, vagy tárgyi feltételekkel nem is rendelkezett. Az I. és a II.r. vádlottak a „BS” Alfa Bt. képviselőiként felkerestek 14 önkormányzatot és velük átlagosan 32 Ft/m2 áfás megbízási áron, 1-294 hektár közötti területek fertőtlenítésére megbízási szerződéseket kötöttek. Az önkormányzatok a fentiek szerinti téves tudatállapotban a fertőtlenítési munkák elvégzéséhez összesen csaknem 283 millió forint állami támogatást igényeltek a vis major alapból, melyből csaknem 58 millió forintot utaltak át, míg Tiszasziget saját költségvetéséből további 16,5 millió forintot, Hódmezővásárhely pedig további 21,1 millió forintot fizetett ki a „BS” Alfa Bt. részére. A „BS” Alfa Bt. a fertőtlenítési munkák elvégzésének igazolására valós gazdasági eseményt nélkülöző, fiktív alvállalkozói szerződéseket kötött a III-V.r., illetve a VII-XII.r. vádlottak irányítása alatt álló társaságokkal, melyek tevékenységi körébe 2006. év után került bejegyzésre a szennyeződésmentesítés. Az I. és II.r. vádlottak fenti cselekményéről és szándékáról tudva B. Zoltán IV.r. vádlott rábírt egy további személyt (aki nem volt tisztában a vádlottak valódi szándékával) arra, hogy alapítson egy szennyeződésmentesítéssel foglalkozó betéti társaságot, mely szakszerűtlenül, de elvégzett olyan munkarészeket, mellyel a vádlottak az önkormányzatok képviselőinek tévedését fenn tudták tartani. B. Ignác V.r. vádlott a XII.r. vádlottat bírta rá arra, hogy betéti társaságának tevékenységi körében szerepeltesse a szennyeződésmentesítést, mely szintén fiktív számlákkal igazolt teljesítést a vádlottak részére. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló R. G.

életveszélyt okozó testi sértés 2014. január 09.00 bűntette 14.

Vádlott egy sörözőben dulakodni kezdett sértettel, melynek során vádlott egy bicskával egy alkalommal szemből megvágta sértett nyakának bal oldalát 18 cm hosszan. Bizonyítás! Információ: Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság B. I.

Erőszakos közösülés bűntette

2014. január 14.

9.00

A vádlott 2012 júniusában egy zalai községben található lovas karám környékét fát vágott. A karámból magához csalta a lovakat etető gyermekkorú kislányt, akit fenyegetéssel és ütlegeléssel kényszerítve az erdőbe cipelt. Az erdőben a gyermeket arra kényszerítette, hogy orálisan elégítse ki. A kiskorú súlyos fokú pszichés traumatizációt szenvedett el.

21 / 46 Információ

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

22 / 46 2014.01.15. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. I.

Információ:


2014.01.15.

09:30

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 októberében H. I. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 3 év fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a szabadságvesztés 4/5-részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, a vádlott 2012 júniusában született gyermeke feletti szülői felügyeleti jogát megszüntette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a kiszabott fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás tartamának lényeges felemelése érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott enyhítés, míg védője enyhébb minősítés és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint H. I. vádlott 2012 júniusában Nyíregyházán egyedül, segítség nélkül életképes fiúgyermeket szült. A köldökzsinórt elszakította, a méhlepényt az udvaron lévő kútba dobta. Az újszülöttet nem látta el, a gyermekről semmilyen módon, egyáltalán nem gondoskodott. Belenyugodott abba, hogy a gyermek halála bármikor bekövetkezhet. A vádlott barátja Z. I. tanú, a sértett születését követően 36 órával váratlanul érkezett látogatóba a vádlotthoz azért, mert az asszony ismerősei a hosszú távollétét már kifogásolták. Z. I. kérdőre vonta a vádlottat, majd a gyermeket azonnal plédbe csomagolta és bevitte a nyíregyházi kórházba. A csecsemő közvetlen életveszélyes állapotban volt, ha 1-2 órával később kerül kórházba halála nagy valószínűséggel bekövetkezett volna. A vádlott az eljárás során nem tett vallomást. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla H. A.

Életveszélyt okozó testi sértés 2014.01.15 bűntette

11:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 szeptemberében H. A. vádlottat az ellene életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, az ítélet megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 decemberében V. P. sértett a Mezőzombori Önkormányzat tulajdonában lévő külterületei ingatlanon különböző munkálatokat végzett. A szomszédos, egy kft tulajdonában álló drótkerítéssel elválasztott telephelyen lévő nagytestű keverék kutyák közül négy átbújt a kiszakadt kerítésen és rátámadt a sértettre, aki a kerítésbe kapaszkodva állva maradt, de a kezét, lábát arcát összeharapdálták az állatok. A segélykiáltást hallva a környéken dolgozó közmunkások elzavarták a kutyákat és értesítették a mentőket. A mélybe hatoló, izomsérülést és jelentős szövethiányt okozó harapott, tépett sérülések 8 napon túl gyógyulóak voltak és maradandó fogyatékosságot okoztak a sértettnek. Orvosi beavatkozás nélkül a halál bekövetkeztével reálisan számolni lehetett volna. Perbeszédek.

23 / 46 Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem K. M.

hivatali befolyással üzérkedés 2014.01.15. 9.00 bűntette Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. vádlott (1966) 2010. év elején elhatározta, hogy akként fog rendszeres, illegális jövedelemre szert tenni, hogy a hozzáforduló „ügyfeleknek” azt fogja mondani, hogy egy ismerőse, családi kapcsolata ügyintézőként dolgozik a Győri Polgármesteri Hivatal Lakásügyi Osztályán, akin keresztül el tudja intézni, hogy a közvetítésével benyújtott szociális bérlakás iránti kérelmeket garantáltan pozitívan bírálják el, és az ügyfél a rendes ügymenettől eltérően ne csak hosszú éveken át tartó várakozást követően, hanem már fél éven belül hozzájusson az általa kiválasztott önkormányzati bérleményhez. A közbenjárásáért vagyoni előnyt, nem kevés pénzbeli ellenszolgáltatást fog kérni. Elhatározta, hogy az ügyfelei bizalmát egy ügyvéd által ellenjegyzett, megbízási szerződésnek nevezett okirattal nyeri el, amelyben az aláírásával elismeri a „közbenjárásáért” járó ellenszolgáltatás átvételét, egyúttal vállalja, hogy visszafizeti a „sikerdíjat”, ha a megbízójával fél éven belül nem köti meg a bérleti szerződést a tulajdonos önkormányzat. A vádlottnak nem állt szándékában a megbízási szerződések szerinti „gondos” ügyintézés, amely az állítólagos családi kapcsolatából adódó, ténylegesen viszont meg nem levő befolyás érvényesítését tarkarta. Az sem állt szándékában a vádlottnak, hogy a megtévesztett ügyfeleinek visszafizesse a nem létező befolyásra, jó hivatali kapcsolatára hivatkozással kicsalt összegeket. Az I. r. vádlott 2010. évben színlelt befolyására hivatkozással rendszeres haszonszerzésre törekedett, 6 alkalommal összesen 4.750.000,- Ft jogtalan hasznot realizált, amelyből 575.000,- Ft-ot visszafizetett. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. 1 rb. vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette és 5 rb. üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt – halmazati büntetésül - 2 év 4 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 4.175.000,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A magánfelek polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

Információ:

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem K.J. és társa emberölés bűntette

2014. január 15.

9 óra 30

24 / 46

Dr.Makai Lajos tanácsa – másodfokú nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A vádlottak élettársak voltak 2010. óta, kiegyensúlyozatlan életvitelt folytattak, gyakran fogyasztottak szeszes italt. 2011. decemberében az I.r. vádlott (37 éves nő) édesapjához költöztek Balatonszabadiba. A vádlottaknak ettől fogva a mértéktelen alkoholfogyasztás miatt folyamatos, tettlegességig fajuló konfliktusaik voltak egymással és az I.r. vádlott apjával is, melyek többször rendőri intézkedést is szükségessé tettek. A vádlottaknak elfogyott a pénzük, így december 28-án az esti órákban az I.r. vádlott, miután a II.r. vádlott elaludt, annak ruházatát magára vette és az idős sértett lakásához ment és a nyitva talált ajtón bement. A hálószobában tartózkodó sértett észlelte őt, köztük szóvált6ás alakult ki, majd a sértett segítségért kiáltott. A vádlott azért, hogy a sértett értékeit megszerezze, a kezében lévő ismeretlen, tompa, érdes felszínű tárggyal a sértettet több esetben megütötte, amelytől az idős nő a földre került. Ezt követően az I.r. vádlott a sértettet több ízben megrúgta. A bántalmazás következtében a sértett az eszméletét vesztette és a padlón maradt. Az I.r. vádlott ezt követően a sértettől 20.300 Ft értékben tulajdonított el tárgyakat, majd távozott. A sértett az elszenvedett bántalmazás következtében rövid időn belül elhunyt. Az I.r. vádlott a lakásukba visszaérve a felébredő II.r. vádlottnak elmesélte, hogy mi történt, majd megállapodtak abban, hogy az eltulajdonított ruhákat, cipőket és az I.r. vádlott által viselt ruházatot a kályhában elégetik. A sértett kezéről eltulajdonított aranygyűrűt és a sértett lakásának kulcsát előbb elrejtették, majd a gyűrűt egy zálogházban megpróbálták értékesíteni, sikertelenül, így azt egy csatornába dobták. A Kaposvári Törvényszék az I.r. vádlottat bűnösnek találta nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II.r. vádlottat a bíróság bűnösnek találta emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettében, ezért őt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész az I.r. vádlott terhére súlyosításért, míg a II.r. vádlott terhére eltérő minősítés és súlyosítás végett jelentett be fellebbezést. Az I.r. vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért, míg a II.r. vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: G. B.

Információ:

Ügy: különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette

2014. 01. 15.

10.00 óra

A vád szerint a vádlott 2011. december 29-ről december 30-ra virradó éjszaka egy húsklopfolóval legalább hatszor fejbe ütötte alvó feleségét, aki a helyszínen meghalt. A vádlott ezután azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a házban idegen személy értékek után kutatott. 2011. december 31-én délelőtt visszament a házba és azt a látszatot keltette, hogy ő fedezte fel a felesége holttestét – akit ismeretlen személy megölt-, majd értesítette a mentőket. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected]

25 / 46 Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: H. K. J. +3 fő

Információ:

Ügy: emberölés bűntette kísérlete

2014. 01. 15. és 2014. 01. 17.

8.30 óra

A vád szerint a vádlott és társai egy férfit, akivel „elszámolni valójuk volt”, súlyosan bántalmaztak, golfütővel, baseball ütővel és viperával ütlegelték és meg is rugdosták a férfit, akit később a mentők elláttak és kórházba szállítottak. A támadáshoz használt eszközök, az elkövetés módja és a támadott testtájékok alapján akár súlyosabb, közvetlen életveszélyes állapot is kialakulhatott volna. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: M. A. M.

Információ:

Ügy: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete

2014. 01. 15. és 2014. 01. 17.

8.30 óra

A vád szerint az akkor 31 éves vádlott 2012. augusztus 14-én reggel több kést is használva megtámadta és súlyosan megsebesítette korábbi barátnőjét, egy 18 éves monori nőt. A nőt az udvaron támadta meg a férfi, majd a dulakodás az utcán folytatódott. Itt az egyik szomszéd lépett közbe, neki és a sértett védekezésének köszönhető, hogy nem történt tragédia. A vádlott elmenekült, a fiatal lányt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A vádlottal szemben még aznap elfogatóparancsot, illetve a rendőrség a körözésről sajtóközleményt adott ki, amelynek eredménye alapján a vádlottat 2012. augusztus 15-én Székesfehérváron megtalálták a rendőrök. A férfi a rendőrök elől menekülve kiugrott egy 3. emeleti ablakból, ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Ráckevei Járásbíróság – 16. tárgyaló Vádlott: fk. L. Gy. + 1 fő

Ügy: szemérem elleni erőszak bűntettének kísérlete és más bcs.

2014. 01. 15.

13.00 óra

26 / 46

Információ:

A vádlottak a tököli Fiatalkorúak BV Intézetében közös zárkában voltak elhelyezve a sértettel, akivel a vád szerint 2011. november 6-án az I. rendű vádlott erőszakoskodni próbált, ebben pedig a II. rendű vádlott a segítségére volt. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Főiskolai csalás Debrecenben 2014. január 15. szerda 08.00 Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények B.208/2013 Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 19. 1. tárgyalás Vádlottak: I.r. dr .V. Z., II.r. dr.V.T. G., III.r. V-F.M. A vádirat szerint az I.r. vádlott 2006-tól a Tiszántúli Református Egyházkerület, mint fenntartó kezelésében álló Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője volt. A 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így több külső óraadóval szerződtek - többek között V. Ti-ral is - szemináriumok megtartására és kollokviumi vizsgáztatásra. Ezt a főiskola – félévente - egészen 2011 nyaráig kötötte meg a II.r. vádlottal. A külső óraadó által megtartott órákról, vizsgáztatásról haladási naplót kellett kiállítani, melynek valóságtartalmáért mind az oktató, mind az intézet vezetője felelt. Az intézet oktatásszervezője ezeket összegyűjtötte, ellenőrizte, a kifizetési engedélyeket elkészítette és a rektor elé terjesztette. A vádirat szerint a II.r. vádlott 2007 januárjától 2010 februárjáig a szerződésekben vállalt óraadói kötelezettségét egyáltalán nem teljesítette, a szemináriumokat és a vizsgákat kivétel nélkül az I.r. vádlott tartotta meg az akkori rektor tudta és beleegyezése nélkül. Az I. és a II.r. vádlottak a haladási naplókat minden esetben kiállították, a teljesítési igazolásokat az I.r. vádlott intézetvezetőként, a II.r. vádlott óraadóként ellenjegyezte. A III.r. vádlott, VF. M. oktatásszervezőként kezelte a haladási naplókat, ő készítette el a benyújtott számlák alapján a kifizetési engedélyeket is és terjesztette a rektor elé. A rektor a kifizetési engedélyeket ellenjegyezte, a pénzt az I. vádlott, illetve az általa megbízott személy vette fel a főiskola pénztárából. A vád szerint a III.r. vádlott tudta, hogy a haladási naplók valótlan adatokat tartalmaznak. Dr. V. Z.a másik két vádlott közreműködésével a rektort jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette, mely következtében összesen 1.374.600 forint kárt okozott – áll a vádiratban. 2010. július 1-től az I.r. vádlottat nevezték ki a főiskola rektorává, így az intézmény vagyonának kezeléséért is ő felelt. A II.r. vádlottal 2010 őszén az oktatási tevékenység ellátásáról szóló szerződést az I.r. vádlott, már mint rektor és egyben, mint megbízó írta alá. Az óraadói és vizsgáztatói tevékenységet azonban a továbbiakban is ő maga látta el. Miután az elsőrendű vádlott rektori megbízása után új vezető került a Médiatudományi Intézet élére, a haladási naplót az új vezető részére a III.r. vádlott, mint oktatásszervező nem mutatta be, a teljesítés igazolásából és a kifizetés engedélyezéséből teljes mértékben kihagyták. A vád szerint az I.r vádlott – két társa segítségével - a rá bízott vagyonból 156.000 Ft kárt okozott. A 2010/2011 tanévben újabb két szerződés született. Az I.r. vádlott a főiskola rektoraként szakmai tanácsadói munkával bízta meg a II.r. vádlottat. A két megállapodás szerinti 450.000 és 600.000 forintról kiállított számlákat az I.r. vádlott utalványozását követően a főiskola kifizetette. A vádirat szerint a szerződés mögött valós tanácsadói tevékenység nem állt, így az ügyészség szerint az I.r. vádlott a rá bízott vagyonból 1.050.000 Ft-ot jogtalanul eltulajdonított. További információ:

27 / 46 Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.198/2012

emberölés

2014.01.13., 15., 20., 22.

09:00

Az ügyben egyesített három vádirat szerint a vádlottak egy bűnözői csoport tagjai voltak, amelyben a csoporttagok a korábbi elítéléseik eredményeként a büntetés-végrehajtási intézetekben együtt töltött idő és korábbi bűnözői kapcsolataik kötötték össze. A csoport tagjai szabadlábra helyezésüket követően felvették egymással a kapcsolatot és változó összeállásban újabb bűncselekményeket követtek el, továbbá ilyen jellegű bűncselekmények elkövetését előkészítették, melyek végrehajtását bűncselekményeik felderítése és elfogásuk akadályozott meg. Az egyes vádlottakat az ügyészség különböző bűncselekményekkel, többek között több emberen elkövetett emberölés bűntettével, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, lőfegyverrel visszaélés bűntettével, robbanóanyaggal visszaélés bűntettével, valamint rablás bűntettével vádolja. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken volt folyamatban, azonban az I. r. vádlott kizárás iránti kérelmet terjesztett elő az ügyben eljáró bíró ellen, aki a kizáráshoz hozzájárult. A Budapest Környéki Törvényszék büntető ügyszakos bírái úgy nyilatkoztak, hogy az ügyben elfogultnak érzik magukat és kérik kizárásukat. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. január 31-én a büntetőügyből a Budapest Környéki Törvényszéket kizárta és egyúttal az elsőfokú eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki. Az ügyben a januári tárgyalási napokon a perbeszédek várhatók. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II.79. 24.B.600/2011

emberölés bűntette

2014.01.15.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottat a Fővárosi Bíróság 2003. május 8-án kelt, 2005. január 25-én jogerős ítéletével felmentette az ellene előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól. Az ügyben általa előzetes letartóztatásban töltött időre tekintettel – 2007 decemberében jogerősen befejeződött kártérítési per nyomán – a vádlott 25.258.934 Ft kártalanításban részesült a Magyar Államtól. A vádlott kokain Magyarországra történő behozatalával és továbbértékesítésével kezdett foglalkozni. Így került üzleti kapcsolatba a sértettekkel. Egy kábítószer-szállítmány behozatalával kapcsolatban a vádlott és az egyik sértett egy perui utazást szerveztek. A tervezett utazással kapcsolatos részletek egyeztetése miatt a sértettek felkeresték a vádlottat a házában. A vádlott még a találkozó előtt elhatározta, hogy a sértetteket megöli és az egyikük lakásán tartott pénzt és korábbi behozatalból származó kokaint megszerzi. Ennek megfelelően, amikor a sértettek megérkeztek a vádlott a házban tartózkodó élettársát elküldte sétálni. Ezt követően a vádlott a sértetteket fejbe lőtte. A holttesteket később feldarabolta és zsákba rejtette. A lövések hallatára a pincében szerelési munkát végző személy - a vádlott volt

28 / 46 zárkatársa – felment az emeletre, ahol meglátta a sértettek holttestét. A vádlott megfenyegette a személyt, hogy megöli, ha bárkinek beszél arról amit látott. Az egyik sértett lakásán található pénz és kokain megszerzése végül meghiúsult. A vádlott a holttesteket Balatonboglár és Balatonlelle között a nádasban rejtette el. Az ügyészség a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével. Az ügyben a januári tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 15.

K. M.

közveszélyokozás bűntettének január 15. előkészülete

13.00

A 38 éves vádlott 2013. május 19-én, Siófokon ittas állapotban az utcán parkoló személygépkocsikat hígítóval leöntötte, és azt kiabálta, hogy a kocsikat, illetve a nyaralót is felgyújtja. Az értesített rendőrök őt a helyszínen elfogták. Első tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 126. vádlott S.G.

ügy közokirat-hamisítás időpont 2014. január 15. bűntette 14-30 óra

Folytatódik a hamis útlevelet használó román vádlott tárgyalása A vádirat lényege szeriont a román állampolgárságú vádlott 2011. december 7-én 10 óra 41 perckor az egyik kecskeméti bank fiókjában bolgár állampolgárnak adva ki magát, L. M. névre kiállított bolgár útlevelet adott át a banki ügyintézőnek azzal a céllal, hogy Forint, illetve Euró folyószámlát kíván nyitni. Az adatok és az útlevél ellenőrzése során, a bankbiztonsági program szerint a vádlott által átadott útlevél hamisnak bizonyult. A helyszínre kiérkező rendőrjárőrök a vádlottat igazoltatta, amely során a vádlott a fenti hamis bolgár útlevelet átadta részükre. A vádlott a Kecskeméti Rendőrkapitányságon történt előállítása után, a ruházat átvizsgálásakor, az útlevél meghamisításának leplezése céljából 12 óra 40 perckor a rendőrjárőrök jelenlétében az íróasztalon lehelyezett, nyitott állapotú bolgár útlevélből a fényképes adatlapot kitépte, és azt a szájába tömve, lenyelte. Az igazságügyi okmányszakértői vélemény szerint a vádlott által használt bolgár magánútlevél eredeti gyártású, amely anyagában és nyomat-technikai elemeiben is megegyezik az eredeti, hatóság által kiállított útlevelekkel. Az okmányból eltávolították a nagy valószínűség szerint meghamisított ún. adatoldalt (1-2. számozású oldalak). Így

29 / 46

összességében a kérdéses útlevél az adatok eltávolítása miatt meghamisítottnak minősül. A vádlottal szemben az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza. Információ:

Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 131. tárgyaló vádlott L.Zs.

ügy csalás bűntette stb.

időpont 2013. január 15. 13-30 óra

Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek tárgya kuruzslás és csalás. A vádirat lényege szerint a vádlott 2009. évtől 2011. évig – illetve egy sértett esetében már 2007. évtől kezdődően – a vele ismerősi, baráti viszonyban álló több személy bizalmát kihasználva, tőlük hamis indokokra hivatkozással kért és kapott különböző összegű, összességében több milliós nagyságrendű készpénzt, az esetek többségében bankszámlájára történt átutalással, míg néhány esetben személyes átadással. A vádlott ezen időszakban semmilyen legális jövedelemmel nem rendelkezett, megélhetését ezen sértettek sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből – cselekményeit rendszeres haszonszerzésre törekedve megvalósítva – biztosította. Néhai Z. Gy. I-né sértettet a vádlott 1995-ben ismerte meg, öt éven keresztül állt baráti kapcsolatban a sértett egyik lányával, majd szakításukat követően a sértett és a vádlott továbbra is tartotta egymással a kapcsolatot – a vádbeli időszakban már csak kizárólag telefonon keresztül, mivel a vádlott valótlanul arra hivatkozott a sértettnek, hogy külföldön tartózkodik, holott Budapesten élt -. A vádlott hosszú évek során teljességgel a sértett bizalmába férkőzött. A sértett magánéletének legbizalmasabb részleteibe is beavatta a vádlottat, így amikor nála 2009. májusában mellrák betegséget diagnosztizáltak, a vádlottal ezt is megosztotta. A vádlott és a sértett ezt követően napi szinten telefonos kapcsolatban álltak egymással, így a vádlott folyamatosan értesült a sértettől betegsége aktuális állásáról, arról, hogy mikor, melyik egészségügyi intézménybe megy, mik a vizsgálati eredményei, kezelőorvosai számára konkrétan milyen gyógyszereket, illetve terápiát írtak elő. A vádlott ezen telefonbeszélgetéseik alkalmával eleinte különböző – többnyire az általa e témában az interneten olvasottakat megosztva a sértettel – különböző életviteli, táplálkozási tanácsokat adott. A néhai sértett betegsége súlyosságának tudatában kereste gyógyulásának lehetőségeit, ezt kihasználva a vádlott az alábbiakat hitette el vele: A vádlott azt állította néhai sértettnek, hogy rendszeresen jár külföldre, Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba, ennek során neves orvosokkal került ismerősi viszonyba. Állítása szerint az egyik USA-ban élő professzor egy olyan őssejt terápiát dolgozott ki, mely a rákgyógyítás jelenlegi legkorszerűbb – de még csak kísérleti stádiumban lévő – módszere, ugyanakkor a jelenleg Magyarországon alkalmazott gyógymódok gyógyulást nem hoznának a sértett számára. A vádlott elmondása szerint ezen terápia lényege, hogy újszülöttek köldökzsinór véréből kinyert anyagot befecskendezéses eljárással juttatnak a rákos szervezetbe, mely anyag felszívódását különböző kapszula alakban előállított gyógyhatású készítmények segítik. A vádlott ezt követően elhitette a sértettel, hogy ezen – tetemes pénzösszegekbe kerülő és e mellett jelentős vámmal is terhelt gyógyszereket ő külföldi kapcsolatai révén be tudja szerezni a sértettnek, aki azoknak az előírtak szerinti alkalmazása mellett száz százalékosan fel fog épülni. Néhai sértett a vádlott ezen – minden valós alapot nélkülöző – állításaiban bízva, betegsége 2009. májusában történt diagnosztizálását követően a szakorvosok által előírt

30 / 46

gyógykezeléseket – különösen az ebben a stádiumban leghatékonyabbnak bizonyuló kemoterápiás kezelést – nem vette fel, más esetben csak késve, illetve a terápiát egy-két kezelés után abbahagyva vette csak fel. A vádlott 2009. nyarától 2011. májusáig terjedő időszakban több esetben küldött postai úton – feladóként nem létező, általa orvosnak mondott személyek nevét feltüntetve – a sértett részére valótlan hivatkozásai szerint őssejtet tartalmazó, illetve az őssejt szervezetbe való beépülését elősegítő kapszulákat, melyek általa hivatkozott ellenértékét, illetve „vámoltatásának” a díját kifizettette a sértettel. Mind e mellett a néhai sértettel azt is elhitette, hogy az általa beszerzett és külföldről küldött készítményeknek a sértett szervezetére gyakorolt hatását műholdon keresztül folyamatosan figyelemmel tudják kísérni, erre hivatkozással folyamatosan tájékoztatta a sértettet arról, hogy „az őssejtek száma” az előírt gyógyszerek és a sértett által a vádlott tanácsai alapján elfogyasztott ételek hatására mikor, hogyan módosult. Diagnózist állított fel a sértett vérnyomásáról, vérsüllyedéséről, gyomor nyálkahártyájának, agyműködésének állapotáról, pontosan előírta továbbá számára a postai úton küldött, gyógyszernek mondott kapszulák pontos adagolását. A vádlott a súlyos betegséggel küzdő és e betegségéből felgyógyulni kívánó néhai sértett bizalmát és ezen elesett állapotát teljességgel kihasználva konkrétan az alábbi összegekkel károsította meg a néhai sértettet. Néhai sértett a vádlott bankszámlájára összesen 32.078.000 Ft összeget fizetett be – több részletben. A vádlott által a néhai sértett részére postai úton megküldött készítmények valójában sem őssejtet, sem gyógyszer hatóanyagot nem tartalmaztak, azok a kereskedelmi forgalomban néhány ezer forint ellenértékért beszerezhető étrend-kiegészítők voltak. A sértett a szakorvosok által előírt kezeléseket a vádlott valótlan ígéreteinek, rábeszélésének hatására nem vette fel, miután ekkorra már teljességgel a vádlott befolyása alá került. A vádlott által küldött - a vádlott állításától eltérően semmiféle rákellenes hatóanyagot nem tartalmazó – készítmények ugyanakkor a megfelelő kezeléseket nem helyettesítették, az előírt gyógyszeres és kemoterápiás kezelések elmaradása a sértett betegség túlélési esélyét nagymértékben rontotta. A sértettnél daganatos betegsége a vádlott magatartásának következtében gyors progressziót mutatott, holott amennyiben a betegsége 2009. májusában történt felismerését követően a szakorvosok által számára előírt – az alkalmazható terápiák közül az orvostudomány jelenlegi állása szerint ezen stádiumban leghatékonyabbnak tartott – kezeléseket kellő időben és kellő rendszerességgel felvette volna, azok elutasítása helyett, úgy klasszikus antiosztrogén terápia esetén túlélési esélye 64 %, míg kombinált kezelés esetén 88 % lett volna. A sértett egészségi állapota a jelen vádpontbeli cselekmény tárgyában megindult büntetőeljárás során fokozatosan rosszabbodott, majd végül 2011. július 10. napján elhalálozott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában. Az ügyészség a vádlottal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Határozathozatal nem lesz. Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

Információ:

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék fsz.II. F.L.


2014. 15.

január 13.00

31 / 46

Információ:

A vádirat szerint F.L. 2012. augusztus 18-án 12 óra 45 perckor egy korábbi konfliktus után összeszólalkozott Pécs egyik bárjában B.D. sértettel és zsebéből tőrkést vett elő. B.D. hiába próbált egy bárszéket maga előtt tartva védekezni, a vádlott a IV. és V. bordája közé szúrt, aminek következtében elhalálozott. A bíróság a tárgyalást folytatja, a tárgyalási napra 3 főt idézett. Ítélethirdetés esetlegesen várható. Dr. Hajdu István sajtószóvivő 06-30/520-9577 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 1-os tárgyaló Z. T.és társai

jelentős értékre üzletszerűen 2014. január 12.00 elkövetett lopás bűntette és 15. más bűncselekmény

A Kft telephelyéről rendszeres haszonszerzési szándékkal vádlottak több alkalommal tulajdonítottak el a telephelyen raktározott, de a sértett tulajdonában lévő illatosítókat. Ítélet hirdetés. Információ:

Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

32 / 46 2014.01.16. (CSÜTÖRTÖK) KÚRIA

33 / 46 KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. F.

Közúti baleset gondatlan okozásának vétsége

2014. 01. 16

09.00

A terhelt buszsofőrként dolgozott a Győr-Veszprém vonalon. A terhelt a busz sebességét nem a jármű tulajdonságainak, ill. a téli időjárás- és útviszonyoknak megfelelően választotta meg, ezért az egyik kanyarban megcsúszott és az útpadkára sodródott, majd oldalára dőlve egy beton kilométerkőnek ütközött. A baleset tömegszerencsétlenséget okozott. Információ:


FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 4. számú tárgyaló M. Zs. és társa Nyereségvágyból elkövetett Nyilvános ülés emberölés bűntettének 2014. január 16. kísérlete és más bűncselekmények

13:00

1. Elsőfokú ítélet: Budapest Környéki Törvényszék 2012. november 6. napján kelt 4.B.115/2009/294. sz. határozata 2. Bűncselekmény, kiszabott büntetés: M. Zs. I.r. vádlott bűnös - 2 rb. rablás bűntettében, mint társtettes (Btk. 321.§ (1), (3) bek. a./, c./ pont II. ford.), - testi sértés bűntettében, mint társtettes (Btk. 170.§ (1) és (5) bek. I. ford.), - magánlaksértés bűntettében, mint társtettes (Btk. 176.§ (1), (2) bek. a./, b./ c./ és d./ pont, (4) bek.), - 4 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében, mint társtettes (3 rb. Btk. 175.§ (1) bk., 1 rb. 175.§ (1), (3) bek. e./ pont) ezért őt a törvényszék – halmazati büntetésül – mint többszörös visszaesőt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra, valamint 231.015 Ft vagyonelkobzásra ítélte. K. L. II.r. vádlott bűnös - 2 rb. rablás bűntettében, mint társtettes (Btk. 321.§ (1), (3) bek. a./, c./ pont II. ford.), - testi sértés bűntettében, mint bűnsegéd (Btk. 170.§ (1) és (5) bek. I. ford.), - magánlaksértés bűntettében, mint társtettes (Btk. 176.§ (1), (2) bek. a./, b./ c./ és d./ pont, (4) bek.), - 4 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében, mint társtettes (3 rb. Btk. 175.§ (1) bek., 1 rb. 175.§ (1), (3) bek. e./ pont) ezért őt a törvényszék – halmazati büntetésül – 8 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra, valamint 231.015 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Az elsőfokú bíróság rendelkezett továbbá az előzetes fogva tartásban és a házi őrizetben töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. B. A. III.r. vádlottal szemben a büntetőeljárás elmebetegsége miatt a felgyógyulásáig felfüggesztésre került, míg a negyedik elkövető kiléte a nyomozás során ismeretlen maradt. M.i Zs. I.r. vádlott a házi őrizetből megszökött, így az eljárás távollétében zajlik. 3. Személyi tényállás Mindkét vádlott büntetett előéletű. M. Zs. I.r. terhelt korábban emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt 5 év börtönbüntetést, míg K. L.II.r. vádlott vagyon elleni, illetve vagyon elleni erőszakos bűncselekmények miatt összesen 16 év 2 hónap börtönbüntetést kapott.

34 / 46 4. Történeti tényállás Az I.r. és a II.r. vádlottak, valamint 2 társuk ismeretlen személyektől információt szereztek arról, hogy Sz. A. sértett nagy összeget örökölt. Elhatározták, hogy ezt erőszakkal, avagy élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel, illetve a sértettek védekezésre képtelen állapotba helyezésével megszerzik. A kapcsolattartás érdekében mobiltelefonokat szereztek be, felmérték a ház környékét és az elkövetéshez magukat álcázó ruhákat szereztek be. 2008. december 15. napján 3 óra 50 perckor az I.r. és a II.r. vádlott, valamint két társuk egy kőrözés alatt álló BMW típusú személygépjárművel megjelentek Sz. A. sértett vecsési házánál. Az elkövetők egyike a házhoz tartozó díszkivilágítást elvágta, illetve a bejárati ajtót egy hengeres tárgy segítségével befeszítette. Ezt követően M. Zs. I.r., K. L. II.r. vádlott és két társuk két lőfegyvert és két emberélet kioltására is alkalmas tárgyat, ún. viperát és egy 40-60 cm hosszúságú feszítővasat maguknál tartva bementek a házba. Az ajtó befeszítésével járó hanghatásra Sz. A. sértett felkelt az ágyból, elment a hálószobájuk ajtajáig, ahonnan látta, hogy az emeletre vezető lépcső aljában egy férfi áll. Rákiáltott a férfira, aki erre felszaladt a lépcsőn és berontott a szobába. Őt követte K. L. II.r. vádlott és még egy társa. Az elsőnek belépő elkövető a nála lévő 40-60 cm hengeres fémtárggyal nagy erejű ütést mért Sz. A. sértett fejére, amitől az erősen vérezni kezdett. A szobába harmadikként belépő elkövető Sz-né P. Klára sértetthez lépett és kezében tartott fegyvert a sértett fejéhez szorította. Sz. Attila sértettet eközben arra utasította, hogy üljön le „különben megöli az asszonyt”. Ezalatt az elkövetők egyike bántalmazni kezdte Sz. A.t. Ezt követően K. L. II.r. vádlott és egy másik elkövető Sz. A. sértettet, illetve feleségét megkötözte gyorskötözővel, illetve ragasztószalaggal, akik kérdésre elmondták, hogy merre találhatók az ékszerek és a készpénz. A vádlottak az ékszereket megtalálták, amelyek összesen 759.000 forint értéket képviseltek, illetve 165.000 és 180.000 forint összegű készpénzt is magukhoz vettek. M. Zs.I.r. vádlott a társai cselekménye alatt a földszinten lévő egyik szobában megtalálta B. M.né sértettet, akit idős kora ellenére arra kényszerített, hogy menjen fel az emeletre, ahol aztán a többi sértett mellett műanyag gyorskötözővel megkötözött. Ezt követően K. L.II.r. vádlott átment M. K. fiatalkorú sértett szobájába, akire fegyvert fogott, és ezzel fenyegetve a szülők hálószobájába kísért, majd szintén megkötözött. Ezután a vádlottak tartva attól, hogy M. K. sértett korábban mobiltelefonján a rendőrséget értesítette, a sértetteket megkötözve hátrahagyva az elvett értékekkel elhagyták a helyszínt. A vádlottak távozását követően M. K.nak sikerült a kezét kiszabadítania és elvágta a szülei kezét rögzítő kötelékeket is, majd rövid időn belül értesítették a rendőrséget. A járművéhez futó M. Zs. I.r. vádlottat egy, az adott környéken szolgálatot teljesítő, a kőrözés alatt álló járművet ellenőrző rendőrjárőr megállásra szólított fel, majd a menekülő vádlottat elfogta. Az I.r. vádlottat elkísérte a sértettek házához, akik felismerték őt, mint az egyik elkövetőt. A bűncselekmény során Sz. A. sértett 8 napon túl gyógyuló, közvetett életveszélyes állapotot előidéző sérülést szenvedett el, az eltulajdonított értékek nem kerültek elő, az átélt élmények a család minden tagját, de különösen a gyermek lelki világát jelentősen megterhelték. 5. Fellebbezések - A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a testi sértést okozó eszközre (vipera) és a megtámadott testtájékra (fej) figyelemmel az ismeretlen elkövető szándéka eshetőlegesen az emberi élet kioltására is kiterjedt, melyhez az I.r. és a II.r. terheltek részesi magatartásukkal csatlakoztak. Cselekményüket nyereségvágyból követték el, így az ügyészség az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben a Btk. 166. § (1) és (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő bűnsegédként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérletében indítványozta a bűnösségüket megállapítani. Az ügyészi álláspont szerint a súlyosabb bűncselekmény miatt mindkét vádlott esetében hosszabb tartamú fegyházbüntetés kiszabása az indokolt. - Az ügydöntő határozat ellen az I.r. vádlott védője enyhítésért, eltérő minősítés miatt jelentett be fellebbezést. Írásbeli beadványában indítványozta, hogy védence bűnösségét a Fővárosi Ítélőtábla a Btk. 316. § (2) bekezdése d./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében mondja ki, mivel nem bizonyított, hogy az I.r. vádlott valóban járt a házban. - A II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

35 / 46 Információ:

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: S. M.

Információ:


2014. 01. 14. és 2014. 01. 16. és 2014. 01. 17.

8.30 óra


Budapest Környéki Törvényszék fszt. 20. Vádlott: B. I. +13 fő

Információ:

Ügy: különösen nagy értékre, 2014. 01. 16. 9.00 óra üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bcs. ÍTÉLET VÁRHATÓ A vád szerint az I. rendű vádlott társaival egy olyan csoportot szervezett és működtetett, melynek célja az volt, hogy az egyébként szabályosan működő cégeik pénzvagyonát úgy vegyék ki az adott cégekből, hogy közben azt a látszatot keltik, hogy ezek a cégek egy szállítóval szabályos üzleti kapcsolatban álltak volna, amelynek eredményeképpen részére rendszeres kifizetéseket teljesítenek banki átutalások formájában, továbbá, hogy az átutalt összegek pontosan meg nem határozható része az átutaló magánszemélyekhez kerüljön vissza készpénz formájában. A 9 cég összesen csaknem 800 millió forintot utalt át a Kft. számlájára, úgy, hogy azzal semmilyen szerződéses kapcsolatban nem álltak. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: G. J.

Ügy: hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, több emberen elkövetett emberölés

2014. 01. 16.

8.30 óra

36 / 46 bűntettének kísérlete

Információ:

A vádlott 2011. júniusában Vácott zaklatni kezdett egy volt rendőrt, aki vele szemben évekkel korábban eljárt. A férfit többször zaklatta, hívogatta, fenyegette, aki zaklatás miatt feljelentést is tett vele szemben. 2011. június 10-én a feljelentés nyomán rendőrök akartak intézkedni a férfival szemben, aki villáskulccsal és késsel támadt a rendőrökre, akik előbb figyelmeztető lövéseket adtak le, majd lábon lőtték a vádlottat. A férfi még ekkor elmenekült, amikor a rendőrök utolérték, akkor ismét rájuk támadt, ekkor még egyszer lábon lőtték, ezután tudták csak elfogni és megbilincselni. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: K. K.

Információ:

Ügy: önbíráskodás bűntette és más bcs.

2014. 01. 16.

8.30 óra

A vádirat szerint a sértett korábban kölcsönkért egy férfitól, akinek ezért a kölcsön visszafizetésének fedezetéül eladta egy budakalászi ingatlanát és egy másik ingatlana felét. A kölcsönt azonban nem tudta időben visszafizetni, ezért 2009-ben megállapodott a vádlottal, hogy a vádlott segítségével banki kölcsönhöz juthasson. A kölcsönügyletekben való részvételért a vádlott 1 millió Ft-ot kapott a sértettől. A sértett egy ideig fizette is a törlesztőrészleteket, de 2010. márciusára már 950,000 Ft elmaradása volt, emiatt a vádlott többször kilátásba helyezte, hogy ha nem fizet, akkor eladja az ő és a családja feje felől az ingatlant. A sértett vállalta az összeg megfizetését, de 2010. március 22-én a vádlott egy ismeretlen társával megjelent nála és a sértettet bántalmazva, fenyegetve őt egy ügyvédi irodához vitték, ahol a sértett, a vádlott és társa követelésének megfelelően ingatlanok vonatkozásában a haszonélvezeti jogot megszüntető megállapodást írt alá. Az ügyvéd, a sértet fenyegetett helyzetéről nem tudva a megállapodást ellenjegyezte. A fenyegetés hatására készült és ezzel valótlan tartalmú megállapodást ezt követően a sértett haszonélvezeti jogának törlése érdekében a földhivatalhoz benyújtotta. A földhivatal a haszonélvezeti jog törlése iránti kérelmet a sértett feljelentése alapján indult büntetőeljárás jogerős befejeződéséig függőben tartja. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Nagykőrösi Járásbíróság – fszt. 1. Vádlott: T. G. A.

Ügy: halált okozó foglalkozás 2014. 01. 16. 13.00 óra körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége ELSŐ TÁRGYALÁS A vád szerint a vádlott a vádbeli időszakban betanított kéményseprőként állt alkalmazásban a Magyar Kémény Kft. Pest Megye 2. Kirendeltség szervezeti egységénél. A 2010. szeptember 08. napján kelt munkaköri leírása szerint - köteles a mindenkori jogszabályi előírásokban rögzített, a szolgáltatási szabályzatban előírt és a műszaki vezető által meghatározott kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatási feladatokat ellátni. A munkavégzés helye a kirendeltség vezető által

37 / 46

A

A

A

A

meghatározott települések. A vádlott egyedi munkaköri leírásának mellékletét képező részletes munkaköri leírás szerint köteles - a kirendeltség vezető által meghatározott körzetben, településen, a meghatározott ütemterv szerint, a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatok maradéktalan elvégzésére, - közvetlen élet- vagy tűzveszélyt jelentő hibák észlelése, feltárása esetén a jogszabályokban előírt szabálysértési bejelentés kezdeményezése, - az ügyfeleket tájékoztatni a feltárt hibákról, külön kérés esetén a jogszabályi előírásokról, a közszolgáltatás szakmai szabályairól. 2012. február 15. napján a nagykőrösi családi házban az időszakos kötelező kéményfelülvizsgálatot a Magyar Kémény Kft. alkalmazottjaként a vádlott végezte. A felülvizsgálat tárgyát képező kéménybe a 3,73 m2 alapterületű és 8,2 m3 légtérfogatú fürdőszobában üzemeltetett FEG V-4.2 típusú fali gázmelegítő készülék volt bekötve. A vádbeli időszakban hatályos, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 6. § a/ pontja szerint a gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló egyedi és gyűjtőkémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását évente egy alkatommal ellenőrizni kell, e kéményeket, valamint azok kéménytoldóit, szikrafogóit, bekötőnyílásait – a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével kondenzgyűjtőit, koromzsákjait, füstcsatornáit, továbbá a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit. ha szükséges, egyidejűleg tisztítani is kell. A vádlott a 2011. február 15. napján megtartott felülvizsgálat során észlelte a kémény hiányosságát, amelyről 004579 sorszámon egy tűzrendészeti figyelmeztetőt állított ki. Ebben azt jelezte a tulajdonosnak, hogy a 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 2. § /2/ bekezdés h/ pontja alapján közvetlen élet- vagy tűzveszély áll fenn a külön jogszabályban megbatározott feltételek hiánya miatt nem használható kémény használatbavétele, működtetése miatt. A vádlott a tűzrendészeti figyelmeztetőn észrevételezte, hogy szükséges a gázüzemű hagyományos kémény utólagos bélelése a kémény állagának megóvása érdekében, továbbá megállapította, hogy a kémény átjárható, huzata megfelelő. A vádlott azonban a kémény ellenőrzését nem végezte el, nem észlelte, hogy hiányoztak a kémény tisztítási feltételei (tisztítónyílás, koromzsák, koromzsák-ajtó), és így közvetlen életveszély állt fenn a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 2. § 121 bekezdés c/ pontjában meghatározott okból is. A vádlott a kémény tisztítását a bekötőnyíláson keresztül nem végezte el. A vádlott - az általa is észlelt, a fenti jogszabály 2. § /2/ bekezdés h/ pontjában meghatározott közvetlen élet- és tűzveszély fennállása ellenére nem tett bejelentést a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, valamint a területi gázszolgáltatónak, ezzel megszegte a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 10. § 151 bekezdésének előírását. Eszerint közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén a szolgáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost írásban felhívni. Egyidejűleg a szolgáltató bejelentést tesz az első fokú tűzvédelmi hatóságnak a 2. § (2) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott veszély esetén, az első fokú építésügyi hatóságnak a 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott veszély esetén, a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak a c), g) és h) pontokban meghatározott veszély esetén, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak, amely jelen esetben a földgázellátásról szóló 2003. évi XLIÍ. Törvény 40. §. (1) bekezdés a/ pontja alapján megtagadhatta volna a gázszolgáltatást. A 2011. február 15. napján a vádlott által elvégzett időszakos kötelező kémény-felülvizsgálatot követően az ingatlan fürdőszobájában tovább üzemeltették a falra felszerelt fali gázmelegítő készüléket. A vádlott foglalkozási szabályszegése következtében 2012. február 18. napján a kémény kürtőben felgyülemlett szennyeződés teljes keresztmetszetében elzárta a bekötőnyílást, így a fali vízmelegítő készülék működése közben keletkezett füstgáz nem tudott a kéményen keresztül a szabadba távozni, hanem közvetlenül visszaáramlott a helyiségbe. A sértett 2012. február 18. napján este 21:30 óra körüli időben fürödni készült a nagykőrösi ingatlan fürdőszobájában. A sértett a falra felszerelt fali gázmelegítő készülékből meleg vizet

38 / 46

Információ:

engedett a kádba, ma|d a fürdőszoba ajtaját magára csukta és beleült a kádba, azonban a kéményből visszaáramló égéstermékben található szén-monoxidnak a fürdőszoba levegőjében való feldúsulása a sértett fulladásos halálát okozta. Az igazságügyi orvos-szakértő szerint a sértett halála erőszakos módon, szén-monoxid mérgezés, következményes agybénulás, fulladás miatt állott be. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Ráckevei Járásbíróság – 16. tárgyaló Vádlott: M. L. L. +7 fő

Információ:

Ügy: vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette

2014. 01. 16.

13.00 óra

I. r. M.L.L. vádlott VII. r. és VIII. r. vádlottak kérésére vállalta, hogy megszervezi vietnami állampolgárok Magyarországra történő beutaztatását, de már a Romániába történő beutazásukhoz szükséges meghívólevelek alapján benyújtott vízumkérelmek elutasításra kerültek. I. r. vádlott vállalta négy személy Magyarországra illegálisan történő átléptetését személyenként 1800 euró ellenében. II. r. vádlott B. Zs. vádlott fogadta Marosvásárhelyen az öt vietnami személyt, majd Gernyeszegre szállította őket, családi házba, aminek használatát I. r. vádlott szervezte meg. A további részletek, valamint a Magyarországra történő illegális átszállításuk megszervezése II. r. B. Zs. vádlott feladatát képezte. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, I. 97. 5.B.1501/2013

csalás

2014.01.14., 16.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. és a II. r. vádlottak a vádbeli cselekmények elkövetésekor filmproducerként tevékenykedtek. A vádirat szerint a vádlottak elhatározták, hogy 2008-tól angol nyelvű 3D animációs filmek megvalósítására helyezik át filmproduceri tevékenységüket. A vádlottak a filmek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adófizetési kötelezettség csökkentése végett elhatározták azt is, hogy filmgyártásra saját belföldi céget létesítenek, melyhez a saját tulajdonosi érdekeltségükbe tartozó, külföldi székhellyel bejegyzett off-shore cégeken keresztül juttatják a gyártáshoz szükséges forrásokat, majd a filmek forgalmazását és értékesítését is ezen cégeken keresztül végzik. A filmgyártási költségek belföldi elszámolhatósága és így a közvetett filmtámogatás igénybevétele, valamint a fiktív filmgyártási költségekhez kapcsolódóan a filmelőállító cégek ÁFA-fizetési

39 / 46 kötelezettségének csökkentése, illetve az ÁFA jogtalan visszaigénylése végett 2008-ban az I. és II. r. vádlottak F. D. és a III. r. vádlott közreműködésével fiktív gyártási láncolatot szerveztek. Az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek a ténylegesen szintén a vádlottak érdekeltségi körébe tartozó Kft. által gyártott 3D animációs filmek előállítására fiktív vállalkozási szerződéseket kötöttek az F. D. irányítása alatt álló Kft-vel, amely további színlelt szerződéssel a III. r. vádlott által képviselt Kft-t vonta be a gyártásba alvállalkozóként. A filmelőállító cégek az I. r. és II. r. vádlottak révén a túlszámlázott fiktív bizonylatokon felszámolt pénzösszegeket F. D. Kft-jének átutalták, majd azokat F. D. továbbutalta a III. r. vádlott Kft-je részére. Ezeket az összegeket a III. r. vádlott készpénzben felvette és F. D-n keresztül visszajuttatta az I. r. és II. r. vádlottak részére, vagy az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó Kft. bankszámlájára a V. r. vádlott ügyvezetőnek utalta tovább. Az I. r. és II. r. vádlottak 2009-től a filmgyártási költségek fiktív cégláncolaton keresztül történő elszámolását a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúllyal a közvetett támogatások szerzésére használta fel, melyre a forrásszerzésben is áthelyezték a hangsúlyt. A fiktív költségelszámolást a közvetett filmtámogatás minél nagyobb mérvű igénybevétele végett az I. r. vádlottal rokoni viszonyban álló a IV. r. vádlott által képviselt Kft-re alapozták. A filmtámogatók által nyújtandó támogatások igénybe vétele végett a IV. r. vádlott túlszámlázott, fiktív filmgyártási költségeket igazoló számlákat bocsátott ki az általa képviselt Kft. nevében az I. r. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek felé. A fiktív számlák a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál az I. r. és II. r. vádlottak által indított közigazgatási eljárásokban a közvetett támogatás alapjaként elismerendő közvetlen filmgyártási költségek igazolására szolgáltak. A túlszámlázott fiktív bizonylatokkal igazolt ráfordításokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közvetlen filmgyártási költségként ismerte el, majd az erről kiállított mozgóképszakmai hatósági támogatási igazolások alapján a filmtámogatók folyósították a filmelőállító cégekkel kötött szerződésekben vállalt támogatást. A filmtámogatók a támogatással egyező összegű adókedvezményt három adóéven belül a fizetendő társasági adó összegéből való levonással érvényesíthettek. Az I. r. és a II. r. vádlottak által létrehozott céghálózat működése során az egyes filmekhez kapcsolódóan jogátruházási szerződéseket kötöttek, melyek nem bírtak érdemi tartalommal, azok ténylegesen a vádlottak érdekeltségébe tartozó off-shore cégek felé történő forráskivonáshoz, illetőleg az azoktól történő forrásbevonáshoz teremtették meg a jogcímet, valamint lehetőséget nyújtottak a filmgyártási költségek igazolására kibocsátott fiktív számlákhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség ellenszámlázás révén történő elkerüléséhez. A vád szerint a vádlottak cselekményeikkel hozzávetőlegesen 5 milliárd Ft kárt okoztak a központi költségvetésnek. Az ügyészség különböző mértékben és minőségben elkövetett, különböző bűncselekményeket ró az egyes vádlottak terhére. A vád többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette. A következő tárgyalási napokon a vádlottak meghallgatása folytatódik. Információ:


Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, XIX., Kossuth tér 7/9., fsz. 27. 9.B.879/2010

különösen nagy kárt okozó csalás

2014.01.16.

09:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott az 1990-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott. A későbbiekben annak érdekében, hogy jogtalanul

40 / 46 jelentős pénzösszegekhez jusson, elhatározta, hogy azt gyémánt-értékesítési és befektetési tevékenység végzésének ürügyén, az ügyfelek megtévesztése útján szerzi meg. Az I. r. vádlott az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett. A befektetési tevékenység hirdetése, a szerződéskötések, majd ezt követően az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a gyémántok származása, a gyémántok értéke és azok értéknövekedése tekintetében a vádlott a sértetteket megtévesztette, a visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége nem volt, az szándékában sem állt. A sértettek számára ígért nyereséget Az I. r. vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek újabb és újabb befektetéséből származó bevételből tudta megfizetni. A PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában megállapította, hogy a DT Diamond Rt. a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett. A büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, melynek hatására a sértettek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált. Az I. r. vádlott azonban nem hagyott fel a csalárd magatartásával és a „befektetési tevékenység” folytatásának érdekében a DT Diamond Rt. részvényeit 2005. január 17-én 500 Ft-ért értékesítette K. Tamás II. r. vádlott részére és ezzel egyidejűleg megalakította a Diamond Trade Kft-t. 2005 júniusát követően a nagy nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá vált a gyémántok tényleges értéke és a befektetés valótlansága, így a továbbiakban a Diamond Trade Kft. tevékenysége ellehetetlenült. Az I. r. vádlott 2002. január 15-től 2004. december 29-ig terjedő időben közvetve, vagy közvetlenül legalább 626 sértettet legalább 1651 drágakő értékesítésével kapcsolatban ejtett tévedésbe és kötött gyémántértékesítési, gyémánt-visszavásárlási szerződést. Az ügyészség az I. r. vádlottat - 5 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen és 4 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, - 290 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen, 152 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely egy esetben kísérlet, - 328 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen és 48 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely esetben kísérlet, - 3 rb. csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint a II. r. vádlott a DT Diamond Rt. megvásárlását követően 2005. január közepén az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján 1 milliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfelek részére azt a tájékoztatást adta, hogy a befektetések kifizetésére csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően kerülhet csak sor. Majd később arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a kifizetések 2005 februárjában megkezdődnek. A II. r. vádlott a PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában foglaltakra hivatkozva, a határozat tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve felmondta a DT Diamond Rt. és a sértettek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta a sértetteket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a DT Diamond Rt. részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlásával kapcsolatban az eredeti befektetés 102%-ának megfelelő értékű ajánlatot tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni. Valójában a II. r. vádlottnak és a DT Diamond Rt-nek továbbra sem volt lehetősége a gyémántok megvásárlására, az a II. r. vádlottnak szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt. A sértettek részére a II. r. vádlott a gyémántok ellenértékét nem fizette meg, hanem valótlanul arról tájékoztatta őket, hogy bár az Rt. számláján nem áll rendelkezésre a vételár megfizetéséhez szükséges összeg, azonban a sértettek gyémántjainak értékesítése gyakorlatilag már megtörtént.

41 / 46 Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás során a kezdetekben úgy nyilatkozott, hogy azon ügyfelek akik a náluk lévő gyémántot nem adják le a DT Diamond Rt. részére, csak jelentős késéssel fogják megkapni befektetésük ellenértékét, később viszont már azt közölte, hogy amennyiben a gyémántokat nem adják át, úgy azokat soha nem fogják tudni értékesíteni. A befektetések kifizetésével, a leadott gyémántok ellenértékének megfizetésével kapcsolatos késlekedés vonatkozásában a II. r. vádlott tevékenysége során újabb és újabb kifogásokat talált ki, a sértetteket folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására. A II. r. vádlott 2005. március 17-től 2006. november 16-ig terjedő időben 172 sértett megtévesztése útján 428 drágakövet vett át. Az ügyészség a II. r. vádlottat - 23 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 130 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 26 rb. csalás bűntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott É.J.

ügy emberölés bűntette

időpont 2014. január január 16. 8-30 óra

Kezdődik a több ember sérelmére elkövetett emberöléses ügy tárgyalása Megkezdődik a Törvényszéken annak a férfinek a büntetőpere, akit prostituáltak sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott 2010. október 2. napján a 44. számú főúton megállapodott az egyik sértettel, hogy a sértett 3.000,- forintért szexuális szolgáltatásban részesíti. A sértett útmutatása alapján egy erdős részre mentek. Itt a sértett sértő megjegyzéseket tett a vádlottra, mire a vádlott pofon ütötte, majd dulakodni kezdtek. Ennek során a vádlott először ököllel bántalmazta a sértettet, majd egy gépkocsiemelővel több nagy erejű ütést mért a fejére, majd a bántalmazás következtében ekkor már eszméletét vesztő és földön fekvő sértettet tovább ütlegelte az emelővel. A bántalmazás következtében a sértett a helyszínen életét vesztette. Halálát többszörös koponyatető és koponyaalapi töréshez társuló agykéregi zúzódás, traumás agyvizenyő miatti agyi beékelődés okozta. A vádlott a vád megállapítása szerint 2012. augusztus 29. napján szexuális aktusban állapodott meg az ügy másik sértettjével a 44. számú főút közelében. Miután kifizette a 3.000,- forintot, látta, hogy a sértett pénztárcájában sok pénz van. Elhatározta, hogy ezt megszerzi és az aktus közben elővett egy kést, amivel a sértettet testszerte több alkalommal megszúrta. Időközben a sértettet kihúzta a gépkocsiból és az erdőben ismételten többször megszúrta, majd amikor a sértett úgy tett, mintha meghalt volna, a bántalmazással felhagyott. Ezt követően a sértett egy közeli tanyához ment, ahol segítséget kért. A sértett a bántalmazás következtében közvetetten életveszélyes /mellűri levegő-és vérgyülemmel társuló tüdőfél összeesés/ sérülést szenvedett el, ami orvosi ellátás hiányában a halálát okozta volna. A vádlott előzetes letartóztatásban van. Információ:


Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott Á.Á. és társai

ügy pénzmosás bűntette időpont 2014. január 14.

42 / 46

más bűncselekmények

és 16. 9 óra

Folytatódik a kiskunfélegyházi „számlagyáros” büntetőper Folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken annak a 28 vádlottnak a büntetőügye, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség pénzmosás bűntette, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott – utólag közelebbről már meg nem határozható időpontban és körülmények között – 2005. évben úgy határozott, hogy akként tesz szert rendszeres jogtalan anyagi haszonra, hogy Kiskunfélegyházán úgynevezett „számlagyárat” hoz létre és működtet. E tevékenység lényege az volt, hogy az I.r. vádlott az erre igényt mutató „megrendelők” (különböző gazdálkodó szervezetek) részére – általa is előre tudott módon adócsalás elkövetéséhez – úgy nyújt segítséget, hogy létező gazdasági társaságok nevében állít/állíttat ki valótlan tartalmú, fiktív számlákat, amelyeket – anyagi ellenszolgáltatás fejében – eljuttat a megrendelők felé, akik az általuk is tudottan fiktív számlákat könyvelésükbe beállítják, ezt követően pedig adóbevallásaikat a fiktív számlák figyelembe vételével, valótlan tartalommal készítik el, majd nyújtják be az adóhatósághoz, és ezáltal adófizetési kötelezettségüket csökkentik különböző adónemekben. Az I.r. vádlott a vádbeli időszakban – 2005-2010 évek - az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nevében különböző összegekről fiktív számlákat állított/állíttatott ki a számlákat megrendelő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók részére. Az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nagyszámú gazdasági társasággal és egyéni vállalkozóval álltak nem valós üzleti kapcsolatban, mely során egymás között rendszeresen pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre. A fiktív számlát „megrendelő” gazdálkodók a valótlan tartalmú számlákon szereplő különféle pénzösszegeket átutalták az I.r. vádlott által megadott gazdasági társaságok bankszámláira, majd azt I.r. vádlott utasítására, a pénzfelvételre jogosult vádlott-társ – jellemzően az utalás napján – készpénzben felvette a gazdasági társaság bankszámlájáról. A pénzt felvevő személy a felvett pénzösszegeket ezt követően átadta I. r. vádlottnak, aki a jutaléka levonását követően a megmaradt pénzösszeget visszaadta a számlát megrendelő vállalkozások képviselőjének vagy tulajdonosának. Készpénzfizetési számlák esetében a számlákat megrendelő számlabefogadók az I. r. vádlottal előzetesen megbeszélt összeget – a bruttó számlák 5-20%-át – fizették ki a számlák átvételekor az I. r. vádlottnak, vagy valamelyik megbízottjának. Az I.r. vádlott érdekeltségi körébe a vádbeli időszakban 23 gazdasági társaságok tartozott. A gazdasági társaságok tulajdonosi köre jelentős átfedést mutatott. A gazdasági társaságok tulajdonosai és képviselői külföldi, elsősorban ukrán és szerb állampolgárok voltak. A társaságok jelentős részében a kézbesítési megbízott I. r. válott, illetve az irányítása alá tartozó vádlott társak voltak. A számlakibocsátó gazdasági társaságok tényleges irányítását az I. r. vádlott látta el, illetve rendelkezett a társaságok bankszámlájára utalt pénz felhasználásáról. A társaságok egy része viszonylag rövid „élettartamú” volt, a cégekkel szemben a nagy összegű adótartozás miatt felszámolási eljárás elrendelésére került sor. A fenti gazdasági társaságokkal kapcsolatosan elkövetett adócsalás bűncselekményekből származó jövedelmük legalizálása érdekében az I. r. vádlott és több társa az adóhatóság felé személyi jövedelemadó (továbbiakban SZJA) adónemben, több adóéven keresztül kiugróan magas értékű fiktív személyi jövedelemadó bevallásokat tettek, melyek alapjait az I. r. vádlott által a „foglalkoztató” gazdasági társaságok számlájára történő készpénzbefizetés, illetve az ezen számlákról a magánszemélyek részére történő banki átutalás biztosított. Az I. r. vádlott által a „foglalkoztató” gazdasági társaságok számlájára teljesített készpénzbefizetések és átutalások a vádlottak által elkövetett adócsalás

43 / 46

bűncselekményekből származnak. A vádbeli időszakban összesen 181.136.220 Ft összegű nettó bérjövedelem (munkabér, prémium, végkielégítés) átutalása történt meg a vádlottak részére. Az adócsalás, valamint a pénzmosás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat egy személyi kör működtette, akik I. r. vádlott utasításainak megfelelően végezték a fiktív számlák értékesítését, a beérkező összegek elosztását, valamint a befogadó gazdasági társaságok képviselői részére történő készpénzek „visszajuttatását”. Az előzőekben részletezett tevékenységet a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték, oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet az I. r. vádlott hozta létre a bűncselekmények elkövetése érdekében. Felkutatott olyan személyeket, akik gazdasági társaságokat hoztak létre annak érdekében, hogy azok felhasználásával bűncselekményt kövessenek el – számlagyárat működtessenek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon és e-mailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a társaságok megalapításától, külföldi tagok, illetve ügyvezetők beszervezésétől, kézbesítési megbízottak felkutatásától, a cégek eladásától, a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságtól, készpénzfelvételektől és a számlák kiállításáig kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték, és ez alapján hajtották végre. A fent részletezett láncolaton keresztül szerzett pénzeszközöket a vádlottak a bűnszervezet működésére, valamint a hálózatba szervezett fiktív gazdasági társaságok fenntartására, illetve a bűnszervezetben tevékenységet végző személyek díjazására fordították. Az adócsalások elkövetéséből származó összegek eredetét az elkövetők, a hálózatban található gazdasági társaságok közötti sorozatos banki átutalások útján kísérelték meg leplezni, illetve a bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmüket kiugróan magas értékű, fiktív személyi jövedelemadó bevallások benyújtásával kísérelték meg legalizálni. A bűnszervezetet I. r. vádlott hozta létre, a bűnszervezet munkáját szervezte és koordinálta, részt vett a készpénzek felvételében, valamint a pénznek a befogadó társaságok képviselői részére történő „visszajuttatásában”. Több esetben a bűnszervezetben szereplő fiktív gazdasági társaságok korábbi képviselője volt, illetve több gazdasági társaság esetében a kézbesítési megbízotti teendőket is I. r. vádlott látta el. A számlakibocsátó társaságok esetében a társaságok bankszámlái felett rendelkezési jogosultsággal bírt, és tulajdonosként rendelkezett a bűnszervezetbe bevont fiktív gazdasági társaságok felett. Az I. r. vádlott irányította a szervezet számla kiállítási tevékenységét. Döntött a gazdasági társaságok megalapításáról, az ügyvezetők, kézbesítési megbízottak, bankszámla feletti rendelkezési joggal bírók személyéről, majd ezt követően utasításokat adott társainak a számlák kiállítására, pénzfelvételekre és átutalásokra. Utasításai alapján került sor a számlagyárban résztvevő gazdasági társaságok bankszámlájáról történő pénzfelvételekre, majd döntött a megszerzett pénz rendeltetéséről. Intézkedett az átutalásos számlák esetében a fiktív számlák kiállításának költségén kívüli összegek számlabefogadó társaságok vezetői részére történő visszafizetésről. I. r. vádlott egyezett meg a számlabefogadó gazdasági társaságok vezetőivel, illetve képviselőivel a fiktív számlák kiállításának körülményeiről. Mindezek alapján az I. r. vádlott irányította a bűnszervezetet, amelyben II. r., III. r., IV. r., V. r., XXII. r., XXIV. r. és XXVII. r. vádlottak tagként vettek részt. Információ:


44 / 46 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2014 január 9.00 csalás bűntette, ún. „Takszöv- 14., 16. óra ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló K. G.

Információ:

védekezésre képtelen személy 2014. január 09.00 sérelmére elkövetett emberölés 16. bűntette

Vádlott együtt élt édesanyjával és annak élettársával. Vádlott kért az édesanyjától 500,forintot, hogy abból cigarettát vásároljon, de nem kapott mivel az adott héten minden nap adott neki pénzt. Vádlott erre haragra gerjedt, szó nélkül magához vett egy konyhakést, majd bement a nappali szobába, odalépett a franciaágyhoz és két kézzel, nagy erővel, kéz ízben megszúrta az ágyban alvó sértettet (vádlott édesanyjának élettársát), melynek következtében sértett a szakszerű orvosi ellátás ellenére elhalálozott. Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

45 / 46 2014.01.17. (PÉNTEK) BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: S. M.

Információ:


2014. 01. 14. és 2014. 01. 16. és 2014. 01. 17.

8.30 óra


Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: H. K. J. +3 fő

Információ:

Ügy: emberölés bűntette kísérlete

2014. 01. 15. és 2014. 01. 17.

8.30 óra

A vád szerint a vádlott és társai egy férfit, akivel „elszámolni valójuk volt”, súlyosan bántalmaztak, golfütővel, baseball ütővel és viperával ütlegelték és meg is rugdosták a férfit, akit később a mentők elláttak és kórházba szállítottak. A támadáshoz használt eszközök, az elkövetés módja és a támadott testtájékok alapján akár súlyosabb, közvetlen életveszélyes állapot is kialakulhatott volna. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: M. A. M.

Ügy: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete

2014. 01. 15. és 2014. 01. 17.

8.30 óra

A vád szerint az akkor 31 éves vádlott 2012. augusztus 14-én reggel több kést is használva megtámadta és súlyosan megsebesítette korábbi barátnőjét, egy 18 éves monori nőt. A nőt az udvaron támadta meg a férfi, majd a dulakodás az utcán folytatódott. Itt az egyik szomszéd lépett közbe, neki és a sértett védekezésének köszönhető, hogy nem történt tragédia. A vádlott

46 / 46

Információ:

elmenekült, a fiatal lányt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A vádlottal szemben még aznap elfogatóparancsot, illetve a rendőrség a körözésről sajtóközleményt adott ki, amelynek eredménye alapján a vádlottat 2012. augusztus 15-én Székesfehérváron megtalálták a rendőrök. A férfi a rendőrök elől menekülve kiugrott egy 3. emeleti ablakból, ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

A 3. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Recommend Documents