TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság 1038 Budapest, Óbor köz 1 e-mail:
[email protected] Tel: 06 20 227 03 44 Adószám: 28681867-3-41
Heti közéleti folyamatelemzés (2011. augusztus 18.)
(Legközelebb két hét múlva összevont számmal jelentkezünk) TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET Bogár László szerint ha hinni lehet Kondratyev elméletének, akkor feltehet leg a mostani globális válság is egy újabb technoevolúciós hullám el hírnöke, csak éppen még nem látjuk az új korszak létmin ségét. Egyre valószín bb, hogy az újabb és újabb technoevolúciós hullámok azért keletkeznek, mert az ember szembemegy a létezés alapvet összefüggéseivel. Az ember megteheti, hogy nem korrigál, hanem egy újabb technológiai innovációs hullám segítségével még mélyebben nyomul el re a végzetes zsákutcában, mert a rövid távú profitérdekek ezt diktálják. E globális ámokfutás ökológiai, szociális és kulturális költségeit a világ alávetett többsége fizeti meg. A legutóbbi ciklus – az elektronika, informatika, telekommunikáció és média szupertechnológiáival – igazából már a valóság leváltására és mesterséges valóságok legyártására épül. Pontosan azért, hogy a „valóságos” valóság „lázadását” ezzel eleve lehetetlenné tegye. Mindennek azonban már az üzemeltetése is olyan roppant anyagi er forrásokat igényel, amelyeket a globális birodalom csak olyan brutális eszközökkel tud megteremteni, amelyeket a pénzhatalmi rendszer éppen most próbál létrehozni. (MH 17) Nouriel Roubini szerint Karl Marxnak igaza volt, a kapitalizmus egy ponton lerombolja önmagát, mert a hatékonyság, a jövedelmez ség, a költségcsökkentés javításának örökös hajszolásával folyamatosan átszivattyúzza a jövedelmeket a munkától a kehez, ám ez elkerülhetetlenül kapacitásfeleslegekhez és az aggregált piaci kereslet hiányához vezet. (NG 17) Fricz Tamás szerint a világ m ködésének két-háromszáz éves paradigmája látszik szertefoszlani napjainkban. A „szabad piac” körülményei között a világ hihetetlenül sz k csoportja kezében koncentrálódik a világ javainak dönt része. A gazdasági és pénzügyi vezet elit több évtizeddel ezel tt megteremtette magának azokat az intézményeket, amelyek révén megsokszorozza a vagyonát és a hatalmát, s amely intézmények m ködését a polgári középosztály sem fogja átlátni soha. Ezek az intézmények milliószorossá fokozzák a világ egyenl tlenségeit. A piac pokolian és elviselhetetlenül kiélezte a társadalmi különbségeket. A paradigmaváltás sokkal mélyebb annál, hogy egyszer en bevándorlás-problémaként kezeljük. Az éhséglázadások megkezd dtek a világ legváratlanabb pontjain. Ami a borzasztó, hogy az elit válasza erre az, hogy magas falakat húz fel kastélyai, villái és várai köré, esetleg fegyveres rséget, rállásokat is felhúz. A világ eladósodott, fizetésképtelenné
1
vált. Ha ezt a világot irányító pénzügyi és hatalmi elitek nem értik meg, mert féltik saját privilégiumaikat és kiváltságos helyzetüket, akkor a világcs d beállta lesz erre a válasz. Magyarországon a jövedelmi viszonyok elképeszt en aránytalanokká váltak. Az elit többletbevételei legfeljebb a külföldi luxuscikkek fogyasztását növelik, és nem pörgetik fel a magyar gazdaságot. (MN 15) A világ egyik leggazdagabb embere Warren Buffett szerint tarthatatlan és elhibázott politika a gazdagok adójának csökkentése. Buffett felháborítónak nevezte, hogy és a hozzá hasonlók kisebb adót fizessenek, mint az alkalmazottaik. Zsebesi Zsolt szerint számos közgazdász tudta eddig is, hogy a kisebb jövedelm ek adóterheinek csökkentése nem csak igazságos, de jót tesz a gazdaságnak is. Növeli a fogyasztást és ezzel hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Err l eddig csak Matolcsy György nem hallott, akinek adórendszere jöv re is csak arra lesz jó, hogy tovább mélyítse a jövedelmi egyenl tlenséget. (Nv 16) Varga Dénes, a DEM Gazdaságkutató ügyvezet je szerint ahogyan korábban az MSZP, úgy most a Fidesz vezet rétege is lényegében azonos módon, a jobbmódú rétegek szemüvegén át szemléli az ország el tt tornyosuló problémákat. A konkrét gazdaságpolitikai intézkedések kölcsönös bírálatában a politikai taktikázásnak van f szerepe, az elvi ellentétek másodlagosak. Az MSZP 2011-re szóló személyijövedelemadó-törvénye 15 millió forintos jövedelemhatárig 17 százalékos adót írt el , ez lényegét tekintve alig különbözik a Fidesz 16 százalékos adójától, amelyet viszont nagy elánnal bírálnak. A Fidesz szívesen szakítana azzal a gazdaságés társadalompolitikával, amely Magyarországon eddig eredménytelennek bizonyult. Nem tudja azonban kidolgozni ennek a fordulatnak az elméleti alapjait, és nem tudja felépíteni ennek az új politikának az intézményi és szakért i hátterét, cselekvési programját. A siker legf bb gátja, hogy a Fidesz osztozik abban a hitben a bukott liberálisokkal, hogy annak az elitnek a támogatásával mozdulhat ki az ország a holtpontról, amelyik odajuttatta. El kell felejteni azokat a hamis közhelyeket, hogy „azokat kell támogatni, akik a vállukon viszik az országot”, vagy „Magyarországon túl kevesen fizetnek túl sok adót”. A Fidesznek igaza van abban, hogy a gazdaság kétpólusú jellegének enyhítésére, a foglalkoztatottság b vítésére, a bels piac er sítésére lenne szükség. De nem azok hiányoznak a munkaer piacról, akiknek már ma is jó állásuk van, nem azoknak a nagyobb fogyasztását várja a hazai gyártó és keresked , akik már ma is eleget fogyasztanak. A lakáspolitikában is elmarad a várt társadalmi, gazdasági hatás, ha a támogatást azok kapják, akik e nélkül is építkeznének vagy vásárolnának. (VG 11) Gazdag László szerint a hazai bérekbe nincs beleépítve a lakáshoz jutás költsége, a nyugdíjakba pedig a lakásfenntartás költsége. Ez az alapprobléma, de err l senki nem beszél. Ezért adósodott el ennyire a lakosság. A magyar népesség 88 százalékának semmilyen megtakarítása nincs. A lakosság többsége tulajdon nélküli páriává lett saját hazájában, jövedelemszintje pedig akkorát zuhant, hogy a lakáshoz jutás költségeit sem fedezte már. Kénytelen volt eladósodni, ezt tette el ször forintban, csak nem kalkulált a felel tlen hazai monetáris politikával: a forint inflációjának felpörgetésével. Ez a kamatokat elviselhetetlen mérték vé növelte. Ekkor jött a
2
devizahitel-konstrukció, de megint nem számoltak a forint drasztikus gyengítésével. A mostani világgazdasági válságot 2008 szén George W. Bush kormányának 1500 milliárd dolláros adócsökkentése indította el, ebb l képz dött a pénzügyi lufttballon, ami a jelzáloghitel-piacon kipukkadva magával rántotta a világ pénzügyi rendszerét. Most ezzel bajlódik Obama kormánya. Gazdag mindig óvta az Orbán-kormányt az adócsökkentést l, helyette a reálbért emelte volna. Közalkalmazotti béremelés, kihegyezve els sorban az egészségügyi dolgozókra, valamint er teljes minimálbér-emelés. Abból több fogyasztás és megtakarítás képz dik, n az áfa-és szja-bevétel, valamint a tb-járulék-bevétel, és n a piacon a vállalkozói profit. A béremelést eladósodás nélkül is végre lehet hajtani, ahogy ezt a 2000-2002 közötti három év is mutatja. 2000-2001 között az els Orbánkormány 19 600 forintról 50 ezer forintra növelte a minimálbért. Ezután következett a Medgyessy kormány ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelése 2002 szeptemberében. Az infláció mégis lement az 1998-as 18-ról 4 százalékra. kiderült, hogy nincs bérinfláció. A béremelések után az államháztartás hiánya is csökkent 2004 végéig, tehát nem a béremelés áll az újabb eladósodási hullám mögött. Az igazi ugrás 2006-ban következik be, amikor egyetlen év alatt 1700 milliárd forinttal, vagyis tízmilliárd dollárral n az államadósság, és a magánszféra dóssága ugyanennyivel. A felel s a Gyurcsány-Kóka páros; a pénzügyileg megalapozatlan autópálya- és metróépítési program, a multiknak adott támogatás megnyolcszorozódása 2001-hez képest. És semmi köze a korábbi béremeléshez, 2007-ben kezd dik az újabb megszorítás, a reálbérszínvonal gyorsan csökken, és az EU-27-ek átlagában mérve a 2004-es 40 százalékról lecsökken annak 22 százalékára. A lakosság nem képes ilyen alacsony jövedelemb l fizetni a korábban felvett hiteleket, az árfolyammozgástól függetlenül is. (MN 16) EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA Csökkentené az éjszakai és megszüntetné a délutáni szakpótlékot a munka törvénykönyve, ami drasztikus jövedelemkiesést eredményezne az egészségügyi dolgozók jelent s részénél. A szakmai szervezetek szerint ezzel romba döntik az ellátórendszert. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint nem lesz olyan ember, akit 15 százalékos pótlékkal motiválni lehetne, hogy önmagát kizsákmányolva, a családját egyedül hagyva álljon éjszakánként a betegágy mellett. Toma Lajos, a Ment dolgozók Országos Szakszervezetének elnöke szerint ez a változás rültség, így a ment ápolók nettó fizetése 80 ezer forint alá csökken. (MN 11) Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke összehasonlítja Finnország, Hollandia, Németország és Magyarország állami fels oktatási intézményeinek adatait, rámutatva, hogy nálunk a legkevesebb az egymillió lakosra jutó intézmények ill. hallgatók száma (2.9 ill. 21 ezer, míg Finnországban 8.3 ill. 58 ezer), s az intézmények hallgatóinak átlagos száma is, tehát a szétaprózottság sem igaz. A magyar adatok nem indokolnak csökkentéseket, s t mind a hallgatói létszám, mind az intézmények megtartása az ország fejl désének egyik kulcsa. Az egész magyar
3
fels oktatás állami támogatása 180 milliárd forint körül van, míg a világranglistát vezet Harvard egyetem költségvetése átszámítva 800 milliárd forint, de a listán a 93. Bonni Egyetemé is 170 milliárd. A hazai támogatás csökkentésével leszakadásunk csak fokozódhat. A felvettek képességében, elhivatottságában sokkal nagyobbak a különbségek, mint az akkreditációs feltételek teljesítésében; ezen azonban a közoktatás fejlesztésével lehet javítani. (Nb 16) Az új alaptanterv életbelépésével drasztikusan csökken majd a mai túlzott tankönyvkínálat, ez pedig néhány éven belül megteremti a tartós, mindenki számára ingyenes tankönyvek bevezetésének lehet ségét. Addig árkorláttal tartják kordában az árakat. (MN 12) Szlovákiában gyerekeik iskolai teljesítménye alapján kapnának támogatást az arra rászoruló cigány családok. Folytatni kívánják a roma gyerekekkel foglalkozó pedagógusok szakképzését, valamint anyagilag is megfelel en akarják jutalmazni ket, figyelembe véve munkájuk nehézségét. (MN 12) Máté-Tóth András teológus és Nagy Gábor Dániel szociológus tanulmányt készített a hazai szcientológusokról. A tanítások egy része csak az elithez tartozók számára hozzáférhet . Az ügyfelek számára gyakran csak utólag derül ki, hogy olyan társasággal kerültek kapcsolatba, amely szorosan köt dik a szcientológiához. A szcientológiára különösképpen igaz, hogy maximális befolyásra törekszik a társadalomban. Az elkötelezett és aktív szcientológusok száma néhány ezer körül stagnál – nem elég nagy ahhoz, hogy az egész országot „behálózza”. Az új egyházi törvény alapján valószín tlen, hogy a szcientológusoknak a parlament megadja az egyházi státuszt. Annak az elvárásnak például, hogy hitelveikben a transzcendenciára kell törekedniük, aligha képesek megfelelni. (Nb 11) CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, SZEGÉNYSÉG Husz Ildikó szociológus (a Demográfia cím folyóiratban megjelent) tanulmányában Borsod és Baranya megye leghátrányosabb helyzet kistérségeiben hasonlítja össze a 15 és 49 év közötti falusi roma és nem roma n k termékenységét. A borsodi roma k vállalták a legtöbb, átlagosan 2,6 gyereket, míg a baranyaiak átlaga 2,1 volt. (A nem roma n k 1,7, illetve 1,8 gyermeket vállaltak.) Az iskolai végzettség emelkedésével egyre inkább közelít a roma és a nem roma n k gyermekvállalása egymáshoz. A szakmunkásképz t végzettek esetében már lényegében nincs is különbség a két csoport termékenysége között. A borsodi roma n k 31 százaléka, a baranyaiak 24 százaléka szült kamaszkorában. A borsodi nem romák 8, a baranyaiak 11 százaléka vált ilyen fiatalon anyává. (Nb 11) Az LMP azt szeretné, ha a kormány felfüggesztené és újratárgyalná a bankszövetséggel kötött korábbi megállapodást a devizahitelek l és a tárgyalásokba bevonná a hitelesek érdekeit véd szervezeteket is. (Nv 11) Az OTP a Nemzeti Eszközkezel vel azonos szerepkör tevékenységi épít ki: még a bírósági végrehajtás el tt megvásárolják a bajba jutott adósok ingatlanát, majd bérbe adják az adósoknak,
4
és ha a család jövedelempozíciója megjavulna, akkor készek részükre ismét eladni a lakást. (Nv 12) Szekeres Imrét középvállalatok vezet i keresték meg azzal az ötlettel, hogy átvállalnák a svájci frank kölcsönök 180 forintos árfolyamrögzítése miatt technikai számlára kerül , kés bb megfizetend törleszt részletet, munkavállalóként átlagosan havi 15 ezer forintot, ha ezt költségként elszámolhatják, nem kell utána adót és járulékot fizetniük. Fontos számukra, hogy a drágán képzett munkaer t megtartsák, illetve hogy a munkás teljesíteni tudjon. Ezt sok cégnél vállalnának, kötelez vé tenni azonban nem szabad, és biztosítani kell azt is, hogy ne béremelés helyett adják. (Nv 13) Boros Imre szerint nálunk a cs dvédelem is diszkriminatív. A nagy cégeknek jár, de nem részesülhetnek bel le a kis családi cégek, valamint a családok és a magánszemélyek sem. Sok más országban viszont nincs ilyen diszkrimináció, ott egyenl jogokat élveznek a gazdasági élet szerepl i. Ha most megkapnák nálunk a bajba jutott emberek a cs dvédelmet, az azt jelentené, hogy az ügyfelekre zúdított kockázat jelent s része visszakerülne a bankokhoz, amelyek a gondot okozták. A bankok azonban már megtalálták patrónusaikat a jobboldalon is, akik azt mondják, hogy az egyéni és családi cs d nem lehet megoldás, mert a nép majd a feketemunkába menekül. Érdekes okfejtés, hiszen a feketemunka jelensége a családi cs d intézménye nélkül is létezik. Semmi kétség, a cs desetek gyengítenék a bankok mérlegét. Többségük külföldi tulajdonossal rendelkezik, k eldönthetnék, hogy végrehajtanak-e felt késítést az elmúlt másfél évtizedben innen kivitt profitokból, vagy inkább értékesítik a cégeket. (MH 15) A szakszervezetek szerint a Kardkovács Kolos helyettes államtitkárral tartott találkozó alkalmatlan volt a konkrétumok egyeztetésére. Hiába születnek nyilatkozatok, egyel re nincs újabb szöveg, amelyr l vitázni lehetne. Mind a munkaadók, mind a munkavállalók háromoldalú, konkrétumokról szóló egyeztetést akarnak, ám a jelek szerint a kormányoldal ezt szeretné elkerülni. (VG 15) Palkovics Imre szerint a kormány elfogadhatatlan módon akarja gyengíteni a szakszervezeteket, miközben a tervezet a gazdasági érdekek alá rendeli az alapvet emberi jogokat. (Nb 12) Gondatlan károkozás esetén is átháríthatnák a dolgozóikra a kár teljes összegét a munkáltatók – ez is szerepel a munka törvénykönyve tervezett módosításában. Ez egy hibaper miatt az egészségügyben akár több tízmillió forintot is jelenthet. Jelenleg a munkáltató a kár összegének csak egy részét – legfeljebb a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 százalékát – átháríthatja a károkozó dolgozójára. Más szakmában is el fordulhatnak nagy összeg káresemények. (MN 12) Nyitrai Imre szociális helyettes államtitkár szerint a jöv ben a jogosultak a legtöbb esetben természetben kapnák a segélyt; az egyb l a közüzemi szolgáltató számlájára kerülhet vagy az iskolába. Kizárólag eseti mérlegelés alapján lesz lehetséges, hogy valaki készpénzt kapjon. Csak akkor, ha az esetmenedzser szerint garantálható, hogy a pénz nem a kocsmában landol. Nagy hangsúlyt helyeznek a támogatott személyek
5
együttm ködési kötelezettségére. Az állam vállalja a támogatásokat, amelyekkel, ha nincs is rendszeres munkajövedelem, a minimális életszínvonal fenntartható. Cserébe az együttm ködést kéri. Ahol egy uzsorás ennél sokkal keményebb feltételeket is könnyedén le tud nyomni egy család torkán, ennek nem lehet akadálya. (MH 11) PÉNZÜGYEK, ADÓK, JÁRULÉKOK Agresszív vételi érdekl dés mutatkozik a magyar állampapírok iránt, és úgy t nik, hogy egyetlen szerepl visz el mindent a másodpiacon és az aukciókon egyaránt. December óta az amerikaiak minden aukciót „csont nélkül” elvisznek, a kínaiak érkezését szeptember-októberre várják. A magyar gazdaság viszonylag stabilnak nik, alacsony hiánnyal, alacsony inflációval és „egészséges hozamokkal”. Lehet, hogy amikor a Barclays, a Royal Bank of Scotland vagy éppen a Goldman Sachs jelentkezik a magyar kötvények vásárlójaként, akkor a megbízó éppen kínai. Csak olyan végbefektet l lehet szó, aki nagyon komolyan gondolja, hosszú távra vásárol. Az is lehet, hogy olyan szerepl l van szó, aki más módszerrel értékeli a kockázatot és a londoni cds-árazásokra nem sokat ad. (NG 15). Móró Tamás, a Concorde Értékpapír elemzési vezet je szerint Magyarország évente legalább 450 milliárd forinttal túlfizeti a befektet ket, ebb l is adódik az, hogy ilyen nagy szokott lenni a kereslet a magyar állampapírok iránt. (MN 13) A vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt a Nemzetgazdasági Minisztériumban forgatókönyvek készülnek a kies állami bevételek kompenzálására. Az szja-ban a szuperbruttó megfelezésér l hatályos törvény rendelkezik, de „más lehet ségek is a tervez asztalon hevernek”. Az adójóváírás mérséklésében „jóval nagyobb a tervezési szabadság”, ami, ha a kormány presztízsokokból elzárkózik a korrekció lehet ségét l, az alacsonyabb jövedelm ek fokozottabb megterhelését vetíti el . (Nb 17) BANK, KAMAT, ÁRFOLYAM, Gerencsér György ügyvéd szerint Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke leleplezte a bankok valódi mentalitását, hozzáállását a nagy bajban lev devizahitelesek vonatkozásában. Amikor a riporter a bankokkal szemben perrel fellépni készül k fel l faggatta Patait, kerek perec kijelentette, hogy ne próbálkozzanak a hitelkárosultak pertársasággal, mert „a bankokkal szemben nem lehet pert nyerni.” Okszer a kérdés, ezt honnan, mib l tudja a bankszövetség elnöke? (MN 15) Pásztor Pál szerint, ami a gazdálkodónak, polgárnak költség, a bankoknak haszon. A svájci frank alkalmazása esetén: a bank papíron el bb pénzt vesz és ebb l forintot vált, itt van egy átváltási jutalék. A második részben a bank a pénzt kölcsön adja a szerz félnek és ezért kamatot, jutalékot, költséget számít fel, mindez haszon. A harmadik részben a szerz fél törleszt, ennek részeként a forintot átváltják CHF-re, és megint átváltási jutalékot számítanak fel. A negyedik tétel szerint a magyar banknak a forintban kitermelt nyereség hazautalása miatt a pénzt át kell váltani, de itt is van átváltási jutalék, ám a CHF-szerz dés esetén a bank ezt is megnyeri. Az átváltások
6
során felszámított két jutalék a kölcsönügylet keösszegét átlagosan 8-10 százalékos költségtöbblettel terheli. A bank még csak arra sem vette a fáradságot, hogy az ügyletek mögé valóságosan is beszerezze a svájci frankot: az átváltási jutalékot azonban felszámították! A jutalékmegtakarítás extraprofit. A CHF-alapkamat 0,25 százalék, a CHF-kölcsönösszegre számított kamat 6-7 százalék. A t kére számított kamat minden egyes százaléka hatalmas kamathasznot jelent. Ez a kiugró mérték haszon elegend fedezet a túlzott lakossági megterhelés csökkentésére. Fizetési késedelem esetén a bank büntet kamatot számít fel ahelyett, hogy kamatengedményt adna a teljesítés el mozdítása érdekében. A szerz dés a kamat- és költséghalmaz miatt uzsorás szerz dés. A szerz dés lényeges feltétele az ellenérték meghatározása. A szerz dés alapján az ellenérték kiszámítása nem lehetséges. A kölcsönszerz dés megnevezés okirat nem szerz dés, az nem jött létre, a végrehajtás alapjául nem szolgálhat. (MN 11) GAZDASÁG, IPAR, KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Tobias Schmidt, a Feri EuroRating Services, a legnagyobb európai hitelmin sít vezet je szerint érthetetlen, hogy Magyarország miért vesz fel rosszabb kondíciókkal hiteleket, mint amik a Nemzetközi Valutaalap révén rendelkezésére állnak, miközben az IMF által elvárt megszorításokat végrehajtja. (hvg.hu) A Világbanknál és az IMF-nél sokkal kedvez bb feltétellel kínál hitelt magyarországi beruházásokhoz is a Szaúdi Alap. A hitelfelvétel ügyében érdemi el relépés várható Orbán Viktor szeptember végi szaúdi útjától, amely jelent s el relépés lehet abba az irányba, hogy gazdasági el nnyé váljon Magyarországnak a Perzsa-öböl menti országokkal ápolt jó kapcsolata. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-arab tagozatának elnöke szerint a Szaúdi Alap kész százmilliárdos nagyságrendben és hosszú távon beszállni a magyar vízügy, a környezetvédelem és az egészségügy finanszírozásába. Másrészt a szaúdi 171 milliárd dollár érték szociális intézkedéscsomag megvalósítása keretében kedvez piaci lehet ség nyílhat magyar cégek számára is. (VG 16) Mellár Tamás szerint legalább négy területen kellene gyors és hatékony intézkedéseket hozni a gazdasági fordulat megvalósításához. Els ként a vidékfejlesztés területén. A vidéki hatalmas munkaer -tartalékot csak a helyi gazdaságok tudják újrafoglalkoztatni. Ezeknek a revitalizálásához pedig t kére és keresletre van szükség. Ezért az államnak ki kell alakítani egy központi felvásárlási és értékesítési rendszert, valamint egy szövetkezeti alapon szervez termelési és finanszírozási rendszert. Másrészr l újra kellene éleszteni a tetszhalott állapotban lév Új Széchenyi-tervet és komoly vállalkozásélénkítési programokat indítani. Ehhez azonban el ször a körbetartozások ügyét kellene elrendezni, mindenekel tt az önkormányzatok felt késítésével. Harmadrészt pedig szükség lenne a lecsúszó középosztály, a pusztuló egzisztenciák megmentésére, hogy valahonnan fogyasztási keresletre is számítani lehessen. Ennek megoldásához a devizahitelesek ügyének rendezése sem nem szükséges, sem nem elégséges. Negyedszer pedig egy új gazdasági egyezségre lenne szükség a külföldi t kével, amely így stabilizálhatná a beruházási aktivitását. (VG 17)
7
Az els Nemzeti Fejlesztési Terv a céljainak megvalósítására 687,6 milliárd forint állt rendelkezésre. Ebb l 19,4 ezer szerz dés született, és 678,12 milliárd forint volt a kifizetés, azaz Magyarország a számára megítélt pénzt gyakorlatilag elköltötte. A megkötött szerz dések 66 százaléka kis- és középvállalkozásokhoz köt dik, de csak a pénzek negyede jutott el a szektorba. A kifizetett közösségi támogatások 58,1 százaléka az állami szférába ment. A fejlesztések közül a környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, a vidékfejlesztéssel közeledtünk az EU fejlettségi szintjéhez, de ezek rövid távon nem vezetnek gazdasági növekedéshez. Nem csökkentek a Magyarországon belüli területi egyenl tlenségek: az északmagyarországi, az észak- és a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli régiók egyenesen felkerültek az EU 20 legszegényebb régiójának a listájára. Az ÁSZ ellen rei a sikerességet gátló tényez ként említették az ügyintézés és a kifizetések lassúságát, a jogszabályi és gazdasági környezet változását, a túlzott bürokráciát, valamint a sokszerepl s intézményrendszert. (Nb 11) Hegmanné Nemes Sára államtitkár szerint az autópályák kivételével valamennyi PPP-megállapodás megsz nhet még az idén. Hogy az elkészült épületek mennyit érnek, arról független igazságügyi szakért k foglalnak állást. A kormány kizárólag az építkezések valódi költségét hajlandó kifizetni, ami kétszázmilliárd forint körül lehet. A magáncégek többsége ilyen feltételek mellett is hajlik megegyezésre, mert a bankok ket is szorongatják, másrészt kiderült, hogy a szerz dések jelent s részét jogellenesen kötötték meg. Némelykor még versenyt sem hirdettek a befektet k között. Több esetben felt értékaránytalanságra bukkantak a tárca szakemberei: az állam által fizetend PPP-díj összegét gyakorta az elkészített épületek értékének háromszorosában határozták meg. (MN 15) A King’s City fejleszt i a Világbank mellett m köd választott bírósághoz fordultak, százmillió dolláros nagyságrend kártérítést követelhetnek az államtól, amely viszont kétmilliárd forintnál többre pereli ket – Magyarországon. A választott bíróság el bb tárgyalásos megoldásra kívánja rábírni a feleket. Az állam a választott bíróság illetékességét pedig nem ismeri el. (Nb 15) A július végéig eltelt 12 hónapban 17 ezer cég végelszámolására került sor, ez 32,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bezárások ellenére a bejegyzett vállalkozások száma húszezerrel gyarapodott. A vesztes vállalkozók legtöbbször új cég alapításával próbálnak megkapaszkodni. A megugrás hátterében nem els sorban a recesszió áll, hanem az, hogy a mérlegbenyújtást elmulasztó társaságoknál elindultak a kényszer-végelszámolások. (NG 11) - Tovább tart az épít ipar mélyrepülése, miután az év els felében közel tizedével csökkent a szektor termelése. (VG 16) Hiábavaló a kedvez adórendszer, az állami bürokrácia rendkívüli lassúsága (amit a szakembergárda létszámcsökkentése súlyosbított) akadályozza a befektet k megjelenését. Egy társaság érdekl dik adott befektetés iránt, feltesz harminc kérdést, amire húszra csak a szakminisztérium tud válaszolni. A tárca három hónap múlva tud választ adni. Hónapokon keresztül senki sem fog toporogni egy válaszra várva. A
8
feltételes adómegállapítások ügyében pl. az adómegállapításokat iszonyatos átfutással adja ki a minisztérium. Ezzel nem csak az adott ügylet veszíti el jelent ségét, hanem maga a feltételes adómegállapítás intézménye is, ami egyébként kifejezetten jó szolgáltatás. (NG 16) MEZ GAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉSEK Szeptembert l lehet pályázni a kormány által meghirdetett tanyafejlesztési programra, összesen 825 millió forintra. A keretet kétszázhét település veheti igénybe. Jelenleg több mint háromszázezer ember él tanyán Magyarországon. A tanyaprogram-pályázattal a rossz állapotú utak felújítását, az ehhez szükséges gépek beszerzését, a tanyai áruk piacra jutását, az állatállomány gyarapítását, b vítését, a regionális tanyafejlesztési programok kidolgozását, a vet magés gyümölcsfabeszerzést, a tanyák energia- és ivóvízellátásának javítását, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztését, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszer sítését kívánja támogatni a kormány. Újabb hiánypótló, kiváló program, újra komolytalanul csekély forrásokkal… (MH 16) Budai Gyula természetkárosítás és tlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tett a nagybereki madárrezervátum kezel je által lecsapolt terület ügyében. 1992 áprilisában nyolcezer hektár állami földet évi nyolcvanezer forintért 99 évre bérbe adtak egy német vállalkozónak. (MN 17) Nincs egyetértés Budapest átalakításáról; az sem elképzelhetetlen, hogy az érdekellentétek és a megegyezés hiánya miatt az önkormányzati törvényb l akár ki is kerülhet Budapest kérdése, s arról egy kés bbi, külön Budapest-törvény rendelkezne. Egy elképzelés szerint a jöv ben a kerületek vezet i automatikusan tagjai lennének a városi Közgy lésnek. Horváth Csaba, a szocialista frakció vezet je szerint a kerületi vezetésnek és a f város központi irányításának más-más mez ben kell tevékenykednie. A legfontosabb a tiszta és hatékony munkamegosztás megteremtése. Az állampolgárok napi kiszolgálását – például a szociális és oktatási feladatokat – a kerületeknek kell végezniük, de a stratégiai m ködtetés semmiképp sem képzelhet el a városinál alacsonyabb szinten. Ha a 23 kerület vezetné a várost, az Budapest teljes cs djéhez, széteséséhez vezetne. (MH 16) KORMÁNY-, PÁRTPOLITIKA tlen kezelés gyanújával gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis István volt MVM, jelenlegi BKV-vezérigazgatót az MVM több milliárdos veszteséges ügyeletei kapcsán. Kocsis a vagyonvesztés felel sségét a Gyurcsány-kormány 2008-as stratégiaváltásában jelöli meg, amely az MVM feldarabolását és gyorsított eladását zte ki célul. (Nb 17) Szekeres Imre szerint a készül MSZP-program az el nyolc év kormányzásához képest drasztikus változást jelent, ami azonban nem jelenti az el nyolc év kormányzásának bírálatát. A 2002-10 közötti kormányok teljesítményéb l semmit
9
nem von le, hogy ma más politikára van szükség, mert megváltoztak a viszonyok. (Nv 13) Ez a makacs ragaszkodás a hiteltelenné vált politikához (és politikusokhoz) már szocialista politikusokat is borúlátóvá tesz: Tukacs István szerint a világban sok országban az emberek az utcákon tiltakoznak a megszorítások ellen. Magyarország csöndes, mert az emberek nem érzik az er t maguk mögött sem az ellenzéki pártokban, sem a szakszervezetekben, sem a civil szervezetekben, amellyel változtathatnának a dolgok menetén. (Nv 11) - Az összes megkérdezett körében a kormánypártok támogatottsága 40 százalék, míg az MSZP és a Jobbik a magyarok 11-11 százalékát tudhatja szimpatizánsainak körében – derül ki a Néz pont Intézet kutatásából. Az aktív szavazóknál a Fidesz-KDNP 58, a Jobbik 18, az MSZP 16 százalékon áll. Az LMP esetleges LMP-MSZP-Jobbik összefogásról szóló javaslata hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt hónapban a párt népszer sége az összes megkérdezett körében hétr l három százalékra, a választási részvételét biztosra ígér aktív szavazók körében pedig tizenegyr l hétre csökkent. (MN 11) Laki László ifjúságkutató szerint, aki teheti, az el fog menni ebb l az országból. A széls ségek ott terjednek, ahol a „polgári” pártok nem kínálnak megoldásokat az éget problémákra, ahol a létbizonytalanság, az egzisztenciális kiszolgáltatottság és a lecsúszás uralja a társadalmat. A széls ségek felé az fordul, aki ilyen élethelyzetbe kerül és úgy érzi, a pártok cserbenhagyták. Függetlenül attól, hogy milyen kormány van hatalmon, mert ez nem kormány- specifikus, hanem rendszerspecifikus kérdés. Magyarul, a kialakult újkapitalizmus az eddigi gazdasági, foglalkoztatottsági, jövedelmi és mobilitási teljesítményével képtelen önmagát legitimálni, és azt sem tudja bizonyítani, hogy a politikai elit ura a helyzetnek. (Nb 15) Vona Gábor Jobbik elnök óvatosan elhatárolódott a Magyar Szigeten elhangzott brutális kijelentésekt l. A Jobbik radikalizmusa „az igazság radikalizmusa és nem az ököl radikalizmusa”. „A Jobbik elnökeként nem fogom hagyni, hogy amit kínkeservvel felépítettünk az elmúlt években, azt akár az elmúlt húsz év pártjai az igazságtól való félelmükben, vagy akár azok, akik ezzel ugyan szemben állnak, de józan ítél képességüket nem mindenkor birtokolják, lerombolják”. Azok nem tartoznak közéjük, akik szeretnének ugyan változtatni az elmúlt húsz éven, de elveszítették józan ítél képességüket. Zagyva Györgyöt azonban nem zárják ki a frakcióból. (Nb 17) Berze Márton és Dorosz Dávid, LMP-s országgy lési képvisel k szerint a trianoni szerz dés sebei máig kezeletlenek maradtak. A kibeszéletlenség, a feldolgozatlan traumák, a párhuzamosan létez , metszéspontokat nélkülöz család- és nemzettörténetek nyitnak utat a történelem hamisítóinak, a kizárólagosságra törekv , manipulált elbeszéléseknek, a kollektív amnézia békés békétlenségének, a szégyenfoltok hangtalan takargatásának. Identitásunkat nem határozhatjuk meg többé negatív módon: küls fenyegetések, elnyomó hatalmak vagy bels ellenségképek tagadásával, gy löletével. Szenvedéllyel kell harcolnunk ésszer célokért. Törésvonalakat kell átugranunk, árkokat kell betemetnünk, hogy felemelt fejjel tehessünk hitet az egy magyarság eszméje mellett. Az új nemzetpolitika mindig a szociális és az oktatási területtel szerves egységben gondolkodik a nemzet
10
fogalmáról. A nemzeti közösség számára ott kezd dik, ahol a gazdagok szolidaritást vállalnak a szegényekkel, a szerencsések segít kezet nyújtanak a természeti vagy ipari katasztrófák áldozatainak, ahol a politikai elit nem nézi ölbe tett kézzel, hogy teljes régiók leszakadnak, vagy pár száz f s települések az országban megoldatlan konfliktusok hadszínterévé válnak hetekre. Az új hazafiság a jöv építésére és identitásunk meg rzésére koncentrál. (Nb 15) EURÓPA Pataky István szerint ezúttal Marosvásárhelyen bizonyosodott be, hogy az önálló, állami, magyar egyetem nagyon hiányzik Erdélyben. Egyes fels oktatási intézmények román többség vezet i ugyanis az egyetemi autonómiára hivatkozva igyekeznek háttérbe szorítani a magyarokat. Az új oktatási törvény szerint a multikulturális romániai egyetemeken önálló tagozatot kell létrehozni a tanítási nyelv alapján. Erre alapozva próbáltak önállósodni a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tanárai, illetve diákjai. Csakhogy az intézmény román többség szenátusa az egyetem autonómiájára hivatkozva semmibe vette a jogszabály kitételét, s egyben a magyarok követeléseit. (MN 13) Parászka Boróka szerint egyre biztosabbnak látszik, hogy különbékét köt egymással az Orbán-párt és a „poszt-Markó” RMDSZ. Az Erdélyi Magyar Néppártnak a másfél év óta tartó pártépítési folyamat során sem sikerült egész Erdélyben jelen lév szervezeti hálózatot létrehoznia, és a pártprogramot az ígérgetések ellenére sem hozták még nyilvánosságra. A Fidesz tehát, ha politikai szempontból cselekv képes partnert akar Erdélyben, egyezséget kell kötnie az RMDSZ-szel. Az RMDSZ, ha nem is jól, de elvan a magyarországi pénzek nélkül is, ám stabilitásához most szükség van országon belüli és kívüli támogatásra is. Nem a forráshiány okozhat válságot ugyanis a szervezetben, hanem saját kormányzati szerepvállalása. (168 óra) Teljes kudarcként értékeli az ukrán és orosz sajtó a két ország államf inek találkozóját. A kudarc pedig azt jelenti, hogy véget ért a stabilitási id szak Oroszország és Ukrajna között, ami Viktor Janukovics államf hatalomra jutásával kezd dött. Kijev szinte csak a gázárak csökkentését, míg Moszkva mindezért cserébe az ukrán tranzitvezetékek fölötti ellen rzés megszervezését és Ukrajnának a vámunióhoz való csatlakozását forszírozza, miközben oda sem figyelnek a másik érvelésére. (MN 13) Oroszország a magas gázárakkal akarja rábírni Ukrajnát, hogy lépjen be a vámunióba, annak ellenére, hogy egyre szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatokat épít ki az Európai Unióval. Vlagyimir Putyin áprilisban azt mondta, Ukrajna évi 6,5-9 milliárd dollárral kevesebbet fizethetne az orosz gázért, ha csatlakozna a vámunióhoz. Janukovics viszont közölte, hogy országa nem csatlakozik. (VG 12) - Tóth Gy. László szerint kérdés, Timosenko rájött-e id közben, hogy „narancsos forradalma” az Egyesült Államok geopolitikai érdekeit szolgáló puccs volt: Mivel id közben Washington külpolitikai stratégiájának változásával Ukrajna szerepe leértékel dött, az ukrán „forradalmárok” magukra maradtak. (MN 17)
11
A szlovák munkaügyi minisztérium olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, melynek értelmében a szociálisan hátrányos helyzet személyek ingyenesen kapnának fogamzásgátló szereket. Civil szervezetek szerint ez rasszizmus. (MN 15) Alapvet en a liberalizmust okolhatjuk az angliai zavargások kitöréséért – nyilatkozta Philip Blond, a Respublica brit kutatóintézet vezet je. A baloldali liberalizmus hibáztatható az emberi kapcsolatok gyengüléséért, a családok széteséséért. A jobboldali liberalizmus pedig egy olyan világot alkotott, amelyben a szabadpiac monopóliumokat hoz létre, s a leggazdagabbak még gazdagabbak lettek, kiszorítva az átlagembereket az el rehaladás, a meggazdagodás lehet ségéb l. A zavargók többsége egy olyan társadalom szülöttei, amelyben az értékeknek nincs szerepe. A szakért többek között az egyház szocializáló szerepének er södésében látja a kiutat a válságból. A Daily Telegraph is annak a liberális politikának tulajdonítja a problémákat, amely aláásta az alapvet erkölcsi értékeket. Toby Young szerint a multikulturális társadalom egyik legnagyobb hibája az, hogy miközben toleranciára tanít bennünket, tabunak számít a tényleges erkölcsi érték átadása. (MN 16) A Daily Mail úgy látja, az elmúlt évtizedek liberális politikája aláásta az alapvet társadalmi és erkölcsi értékeket. Ahelyett, hogy a hagyományos családi értékeket támogatták volna, egy olyan világ jött létre, ahol a gyerekek fegyelem nélkül n nek fel. Azokat a házaspárokat, ahol a feleség otthon marad, „megbünteti az adórendszer”. Id közben a rend rségnek annyira oda kell figyelni a politikai korrektségre és az emberi jogokra, hogy maguk sem tudják, hogy a törvény rei vagy szociális munkások. (MN 15) David Cameron szerint a hagyományos családi keret gyakori felbomlásával megsz nt a szül k nevel , fegyelmez befolyása, míg az iskolákban a politikai korrektség tiltja a rendbontó tanulók fegyelmezését. (MN 16) Az olasz kormány rendkívüli ülésen fogadta el a megszorításokat tartalmazó újabb csomagot. Új munkaügyi törvény elfogadását is tervezik, amely csökkentené a munkavállalók jogait, a munkaadó pedig könnyebben mondhatna fel. A kormány privatizációra kínálja fel a vízm veket, valamint az áramszolgáltatókat. (Nv 13) Olaszországban példátlan nagyságú a költséglefaragás, amely jelent s adóemelést is tartalmaz. Az öt százalékra rúgó szolidaritási adó több mint félmillió állampolgárt érint. Emellett megduplázzák a kebefektetések hasznára kivetett adó mértékét, és növelik a szerencsejátékra, a dohányra. és az energiaszektor szerepl ire vonatkozó különadó kulcsát is. (MN 16) Szükség esetén elképzelhet nek tartja eurókötvények kibocsátását Németország. A Welt am Sonntag szerint a kormánykoalícióban er södik a felismerés, hogy ilyen megoldások nélkül nem menthet meg az euróövezet. Ez azonban csak a legvégs esetben lehet megoldás Berlin szerint: ha a válság az euróövezet szétesésével fenyeget. (MH 15) Németország egyik legbefolyásosabb gazdasági szervezete is felsorakozott azok mellé, akik szerint az eurózónának közös kötvényeket kellene kibocsátania. Anton Börner a német exportszektort reprezentáló BCA elnöke nyíltan az eurókötvények mögé állt, azzal indokolva lépését, hogy már nincs más lehet ség az
12
övezet adósságválságának legy résére. Az alternatíva az, hogy a piac rászabadul Olaszországra, aztán Franciaországra majd Németország elveszíti szuverén államadósságának AAA besorolását. Ez egy lefelé haladó spirál, amely világméret gazdasági depresszióba vezet, s így végül a háromszorosát fizetjük majd meg annak, amit most állanunk kellene. Az ellenzéki német szociáldemokrata párt els embere, Sigmar Gabriel konkrétabban fogalmazott, az eurózóna tagországainak forrásszükségletük 50-60 százalékát közös kötvénykibocsátásból kellene finanszírozniuk. Azoknak az államoknak, amelyek részt vesznek ebben a folyamatban, le kell mondaniuk költségvetésük egy részének önálló meghatározásáról. A német sajtó úgy tudja, hogy a CDU-n belül is tanulmányozzák a közös eurózónás kötvények kibocsátásának feltételeit. Ugyanakkor a CSU és a liberális FDP egyel re tartja megát az eredeti elutasító német állásponthoz. (NG 16) Merkel és Sarkozy találkozója után bejelentették, hogy az eurokötvény csak az integráció befejez aktusa lehet, aminek még nem jött el az ideje. (MN 17) A német gazdasági miniszter, Philipp Rösler szerint új stabilitási paktumot kell alkotni az eurózónának a tagországok fiskális politikájának szorosabb ellen rzése érdekében. A paktum keretében egy stabilitási tanácsot is felállítanának, amely automatikusan szankciókat vethetne ki a valutaunió laza költségvetési politikát folytató tagjaira. AZ eurózóna minden tagállamának alkotmányában szerepelnie kell adósságfékre vonatkozó el írásnak. Rösler javaslata lehet vé tenné a ment övet kapó tagállamok jelenleginél szorosabb felügyeletét arra vonatkozóan, miként használják fel a pénzügyi segítséget, és milyen módon hajtják végre az annak feltételéül szabott költségvetési kiigazításokat. (VG 12) Lengyel László szerint Európa gazdagabb és er sebb országai, adófizet polgárai, vagy vállalják a szegényebb és gyengébb országok adósságait, vagyis továbbmegyünk egy föderalizált Európa irányába, vagy nem vállalják, és akkor egymás után cs dbe engedik és kizárják maguk közül a gyengébb országokat. A XIX. századvégi válságokban, majd még 1929-ben is felmerült az Egyesült Államokban, hogy miért kellene a dollár közösségét elvállalnia a gazdag északkeleti államoknak a szegény déliekkel szemben. Könnyen lehet, hogy a német, a holland adófizet a görögök és a portugálok, illetve a magyarok és a lettek ellen dönt, ahogy a nyugatnémetek már er sen bánják a német egyesítést. (Nb 13) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium betiltotta a pénzügyi szektor szerepl ire vonatkozó shortügyleteket, hogy korlátozzák a pletykák terjesztése révén történ t zsdei nyerészkedést. (NG 15) A shortolás akkor biztos üzlet, ha valakinek jó információi vannak arról, hogy egy valutát meddig tud védeni az adott kormány, vagy ha maguk az eladások tudják befolyásolni az árfolyam alakulását. 1609 óta ez a spekuláció számtalanszor megismétl dött, és számos alkalommal be is tiltották, majd a spekulációban érdekeltek nyomására újra engedélyezték. (MN 13) Zsebesi Zsolt szerint kissé szétvertek pár angliai nagyvárost, a kár közelíti a 200 milliárd fontot. A múlt héten nem csak a cs cselék volt aktív, de a fels középosztály és a még fels bb
13
rétegek is megtették a magukét, amikor áldásos, és f leg teljesen törvényes tevékenységük hatására ezermilliárd dollárokban mérhet károk keletkeztek a zsdéken, minek hatására néhány ország ismét szembe kellett nézzen az államcs ddel. Kulturáltan, mások testi épségének veszélyeztetetését kerülve sikerült rzavarba kergetni az egész világgazdaságot. Viszont ebben az esetben nem fosztogatott és nem lopott senki egy pennyt sem. Csak shortoltak. A legjobb üzlet, ha olyan papírokat adunk el, amelyek nincsenek a birtokunkban. Az vesse az els követ a vel ire, aki nem tenne meg egyet s mást, hogy az a bizonyos esés be is következzen. A shortolást, szemben a fosztogatással egyel re csak átmenetileg tiltotta be néhány európai ország, mert túl sokat vesztettek rajta. Néhány hét múlva újra engedélyezni fogják, és a mai spekulánsok ismét befektet kké lépnek el . A shortolás bele van építve a kés gazdasági rendbe, annak lényege maga a spekuláció. (Nv 15) A lemin sítés miatt kialakult pánik miatt a befektet k amerikai állampapírokba menekítették pénzüket. A befektet k a Standard & Poor’s lesújtó véleménye ellenére továbbra is el szeretettel hiteleznek az Egyesült Államoknak, ráadásul olcsóbban, mint eddig. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az Egyesült Államok adósságának fenntarthatatlansága miatt kirobbant pánik a befektet ket az amerikai állampapírok felé terelte. Vagyis miközben az egész fejlett világ ráfizet az Amerika miatti hisztériára, az amerikaiak olcsóbban tudják finanszírozni adósságukat. (MN 13) A Spiegel szerint Németország olyan er ben van, mint régóta nem. Ám, ha egyszer egy eladási hullám útnak indul, az végiggörög mindenkin, a viszonylag egészséges nemzetgazdaságokon és vállalkozásokon is. Aczél Endre szerint a németek kénytelenek – nagyon rosszkedv en – nyugtázni, hogy valamilyen láthatatlan köldökzsinór a Wall Streethez közi ket. Nincs olyan, hogy az amerikai t zsde zuhan, a német meg szárnyal. A mindenütt jelenlev befektet knek ugyanarra a srófra jár az agyuk és a tevékenységük. Ha eladnak itt, eladnak ott is, szinte tekintet nélkül a kiválasztottak tényleges gazdasági erejére. (168 óra) Tobias Schmidt szerint Kelet-Európa hiába igyekezett az elmúlt években, a Nyugat magával rántja a válságba. Nyugat-Európa problémáit kell els sorban kezelni tudni. A gazdag régiókból két kell most átcsoportosítani a katasztrófa szélén táncoló országokba, tudomásul véve, hogy ez utóbbiak belátható id n belül nem képesek minden adósságukat visszafizetni. Vagyis hosszabb id re el kell ket tartani. Mindezt nem javasolnám persze normális id kben. De most nem normális id ket élünk. Az Egyesült Államok vészterhesen eladósodott, s még veszélyesebbé teszi saját helyzetét azáltal, hogy inflálja a pénzét. Az amerikai államháztartást jóval fegyelmezettebben kell vezetni, az amerikaiaknak pedig takarékoskodniuk kell. (hvg.hu) Tóth Levente szerint az adósságjátékban egyre többen és egyre többet kérnek egyre kevesebbekt l, aminek hatására már azoknak is kezd elfogyni a pénzük és hitelük, akikr l pedig azt hittük, hogy az övék sohasem. Nagyjából most jön el a válság szaldójának elosztása. Jó okunk van tartani t le, hogy ez nem lesz sem méltányos, sem könyörületes. A szegény országoknak és szegény embereknek ilyenkor van a legnagyobb szüksége és egyben a legkevesebb reménye a szolidaritásra. A következmények is rutinszer ek: a krízis által legyengített országok pénzügyi
14
összeomlása, a társadalmi feszültségek felszínre törése. Mi, magyarok bizonyosan azok közé tartozunk majd, akiknek a válság elszenvedéséb l több jut, mint amennyi részünk az el idézésében volt. Nem közelebb kerülünk a vágyott világhoz, hanem újra csak távolabb t le. (Nb 13) AMERIKA Az ultrakonzervatív Michele Bachmann nyerte Iowa államban a Republikánus Párt próbaszavazását. Ez lélektani el ny. A kérdés, hogy Bachmann is képes lesz-e pénzt összegy jteni az elnökjelöltséghez, maga mellé állítva a befektet ket. (MN 15) Juan Cole amerikai történész nevéhez f dik Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hírhedt mondatának lefordítása és az abból kialakult vita. A New York Times munkatársa szerint az elnök azt mondta beszédében: „a megszálló rezsimet le kell törölni a térképr l”, utalva Izraelre. Juan Cole szerint a helyes fordítás az volna: „a megszálló rezsimnek el kell t nnie egy napon”, amely egyáltalán nem az a harcias mondat, amely bekerült a lapokba és az egész világon ezzel igazolják Irán veszélyességét Izraelre nézve. (MN 15) A VILÁG TÖBBI RÉSZE A Dél-kínai-tenger olaj- és földgázkincsére Kínán kívül Vietnam, Japán, Tajvan és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A Dél-kínai-tenger körül zajló disputák arra indították a vietnamiakat, hogy közös hadgyakorlatot bonyolítsanak le az Egyesült Államokkal, amellyel évtizedes, gyilkos háborút vívtak. Kína tiltakozott, és óvta az amerikaiakat attól, hogy beavatkozzanak olyan területi vitákba, amelyekhez semmi közük. Aczél Endre szerint Vietnam legszívesebben amerikai véderny alá bújna, ami legújabb kori történelmünk meghökkent paradoxonja. (Nb 11)
15
