TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság 1038 Budapest, Óbor köz 1 e-mail:
[email protected] Tel: 06 20 227 03 44 Adószám: 28681867-3-41
Heti közéleti folyamatelemzés (2011. szeptember 8.) TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET Tanács István rámutat: a „termelékenység” növekedésével Európában és Amerikában nem tudják megvenni az alacsonyabb bérrel el állított, egyre szaporodó árutömeget, így kialakul a klasszikus túltermelési válság – ahogyan az 1929–33-as gazdasági világválság idején is. Exportálni a koldusszegény indiai parasztembernek és kínai ipari munkásnak lehetne – ha meg tudnák fizetni. De k éppen azért versenyképesebbek, mert annyira szegények és kizsákmányoltak, hogy még a saját maguk által hihetetlenül olcsón el állított árut sem tudják megvásárolni. Ezen módosít, de alapvet en nem változtat a Kínában, Indiában, Brazíliában növekv középosztály, amelynek bérével és életszínvonalával az „észak-atlanti” proletárok még b ven boldogtalanok lennének. Az el gazdasági világválság nem múlt el a több munkától és kevesebb bért l. Megjelent viszont egy Hitler nev ember, aki el ször csinált egy furcsa „jóléti államot” Németországból, amivel maga mögé állította a hiábavaló versenyb l, szegénységb l és bizonytalanságból kiábrándult embereket, aztán a második világháborúban halomra gyilkolták a világot. Ez kellett ahhoz, hogy 1942-ben Lord Beveridge, Churchill közeli munkatársa, hátat fordítson a versenynek, a mindenáron való profitnak, és le merje írni: a háborús gy zelem után meg kell szabadulni a szükség rabszolgaságától. Az emlékezet rövid. Úgy t nik, a szükség hajcsárai újra végig akarják hajszolni az emberiséget ugyanazon az úton. (Nb 2) Bogár László szerint az anyagi valóság elemeivel való gazdálkodásnál sokkal mélyebb és fontosabb az, amit a lelki, erkölcsi, szellemi javainkkal viszünk végbe. Az úgynevezett gazdasági döntések folyamatosan él sködnek ezen a láthatatlan spirituális testünkön, minden gazdaságinak nevezett célt ezek kárára szokás megvalósítani. Amit végzetes tévedésként gazdaságnak nevezünk, az valójában ennek a gigantikus komplex szeretetgazdaságnak a folyamatos kifosztása. A globális szuperstruktúra az uralkodó beszédtérb l tökéletesen kizárja azt az értelmezési keretet és fogalomkészletet, amely egyáltalán lehet vé tenné az err l az önfelél stratégiáról való párbeszédet. Amit magyar gazdaságként említ az uralkodó diskurzus, az valójában nagyjából három tucat globális korporáció, illetve kiszolgálóik lokális telephelyeinek hálózata, amelynek csak az a feladata, hogy az anyagi er források egyre nagyobb hányadától szabadítsa meg a magyar társadalmat. E gazdasági növekedés forszírozásával valójában önmagunk kifosztását gyorsítjuk. A több százezer magyar kis- és középvállalkozás már szinte szabadesésben zuhan ismeretlen mélységek felé. Különösen nagy dráma, ami az épít iparban lejátszódik. A magyar bérekben a háború óta egyszer en nincs benne a lakhatás költségeinek a fedezete. Ráadásul aljas indokból, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel arra biztatták a „hajléktalan” munkaer tömegeit, hogy a b séges és
1
alacsony kamatú devizahitel segítségével oldják meg lakhatási gondjaikat. Ha a bérekben nincs benne a lakhatás költségeinek a fedezete, akkor a hitel csak tovább ronthat a helyzeten, hiszen a lakhatás normál költségei mellett ráadásul már a bankok extraprofitját is ki kellene gazdálkodni, ami nyilvánvaló képtelenség. (MH 2) Tanács István szerint a közmunkát azért nem fizetik meg, mert a piaci munkát sem fizetik meg: a magyar kapitalizmus az els privatizációtól kezdve az alacsony béreket próbálta a legf bb versenyel nyévé tenni. Kérdés, hogy egy-egy – pláne kisebb – ország demokratikusan választott kormánya tud-e valamit tenni a globális trendek ellen. Még fontosabb kérdés, hogy akar-e. Az önellátó élelemtermelés körülbelül olyan élet lenne, amilyenben a tanyán feln tt az 1960-as években. Természetközeli, nyugodt élet volt. De csak addig, ameddig nem tudatosult benne, hogy a XX. század közepén máshogyan is lehet élni. még vissza tudna állni ilyen önellátó életre, de nem akarna. A történelem korábbi id szakaiban, amikor „emberbuborékok” alakultak ki, a problémát megoldották a járványok vagy a háborúk. Valaminek most is jönnie kell, mert a mind nagyobb munkanélküli-tartalékhadsereg, a globális gazdaság számára fölösleges embertömeg nemcsak éhezni nem szeretne, miközben látja mások tékozló luxusát, az átlagtársadalomból való szegregált kivonulását és fennhéjázó g gjét, hanem ahhoz sincs kedve, hogy két home-made krumplileves elfogyasztása között csöndben ellegyen, mint a bef tt. (Nb 3) Ágh Attila szerint a baloldal hajlamos arra, hogy a "modernizálók" és az "elesettek" két végletét mantrázza. Ez helytelen, mert a magyar társadalom nem két, hanem három részre szakadt, és így éppen a nagy többség megszólítása vész el. A kétezres évek közepére döbbent rá a többségi társadalom arra, hogy az egymást követ kormányoknak a probléma felszínét súroló intézkedései cseppet sem vittek el re a magyar társadalom újraegyesítésében, s t a globális válság a középrétegek gyors és széls séges differenciálódására vezetett. A dinamizmust és a létbiztonságot követel k mellett megjelent a "dinamikus biztonságot" elvárók nagy csapata, akik a választók zömét adják. Ezt a csalódott tömeget képtelen a baloldal megszólítani, mert a hitelképessége mind politikai, mind pedig közpolitikai értelemben súlyos csorbát szenvedett az elmúlt évtizedben. (Nv 6) Andor László szerint a kilencvenes években Magyarország „éllovassága” els sorban a piaci átalakulás ütemét tekintve volt igaz, ám sok tekintetben illúzió volt, hiszen nem teljesítménymutatókra épült. Közben az ország adósságállománya mindvégig kiemelked en magas volt, csak éppen nem volt mindig érzékelhet , hogy ez milyen költségekkel és kockázatokkal jár hosszú távon. Lett volna mód adósságkönnyítésre. Antall József azt komolyan mérlegelte is, de aztán nem ebbe az irányba indult. Lengyelország hasonló helyzetben másképp döntött, és hosszú távon el nye származott bel le. A gyors EU-csatlakozás, amelynek reményében a magyarok az ortodox állásponton maradtak, nem következett be. A régió pechje, hogy pont akkor került sor az átalakításra, amikor a washingtoni konszenzus, vagyis egy minél gyorsabb és nagyobb mérték gazdasági liberalizációt és privatizációt hirdet gazdasági paradigma a fénykorát élte. A szakmai vitákban is a sokkterapeuták vitték a prímet, és Magyarország áhítattal követte ket. A fokozatosság útján járó országok - Csehország, Szlovénia kisebb veszteséggel oldották meg a maguk átalakulását. (Nv 3)
2
Szilágyi Ákos szerint a hatalom a hatalmat gyakorló személyt elzárja az élet valóságos folyamatától. Azt látja és hallja, amit informátorok, szaktanácsadók eléje tárnak vagy eléje merészelnek tárni. A demokratikus hatalom emberét valamelyest védi a teljes izolációtól a politikai és társadalmi vita folytonos kényszere, a tárgyalási, egyeztetési, versengési kényszer. Viszont az egyetlen kézben koncentrált, mindenféle visszacsatolási mechanizmust kiiktató hatalomban valóban úgy ül az egyén, mintha magánzárkában lenne. A csúcson lev k el bb-utóbb szükségképpen sz k-kör , zárt csoportot alkotnak, amely kasztosodásnak és szektásodásnak indul. Minél zártabb az uralmi elit, annál er sebb a gyanakvás, a bizalmatlanság, a megvetés, a gy lölet azok iránt, akik kívül vannak rajta. A külvilág a maga egészében ellenséges hatalommá tömörül, hiszen alig érintkezik vele, mégis szüntelenül besz dik cellájába a külvilágban zajló válságok és a külvilágból érkez figyelmeztetések nyugtalanító morajlása. (Nb 3) EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA Visszavonta a polgármester a 12 f városi kórház államosításáról szóló el terjesztését. Pesti Imre kormányhivatal-vezet szerint több hiányzó jogszabályt meg kell még hoznia az Országgy lésnek, csak ezt követ en dönthet a közgy lés a kórházak állami kézbe adásáról. Pesti szerint a f városi önkormányzati kórházak január 1-jét l várhatóan a budapesti kormányhivatalhoz kerülnek. - A megyei önkormányzatok fideszes vezet i abban az esetben mentek bele a reform egyes lépéseibe, ha a kórházakat nem a Szócska-modellben szerepl betegszervezési központok, hanem a helyi kormányhivatalok irányításába adják. Szócska többször is kilátásba helyezte lemondását, ha a Semmelweis Terv megvalósulása elé akadályt gördít a Fidesz. (Nv 1) Nékám Kristóf allergológus professzor szerint a politikai döntéshozók nagyobb része továbbra is mez gazdasági-igazgatási-büntetési-kényszerkaszálási kérdésnek tekinti a parlagf terjedését, és a legnagyobb súlyú, közös jöv nket romboló egészségügyi kártétel szinte teljesen elsikkad. Az egészségpolitikusok hangja alig hallható. Éves pollenterhelésünk többszöröse bármely más országénak, és csúcstartók vagyunk mind a szezon hosszát, mind a napi pollenmaximumokat illet en. A média figyelmének középpontjában f leg a kiskerttulajdonosok és városi önkormányzatok vannak, de a nagy pollenforrások az elhanyagolt külterületi földek. Százezer hektár term földünk egyáltalán nem volt nyilvántartva. Mi teremhet ennyire gazdátlan területeken parlagfüvön kívül? Az irtás nem csak közös kötelesség, végs soron jó üzlet is az egész társadalomnak. Hatékonyságával párhuzamosan évr l évre csökkennek a költségei, terméseredménynek javulnak a leginkább érintett napraforgó- és kukoricatáblákon, és kevesebb lesz az új beteg, zsugorodnak a gyógyszerszámlák, egészségügyi ellátókapacitás szabadul fel. (MN 3) A köznevelésr l szóló törvény tervezete szerint a nevelési-oktatási intézmények alapítója, fenntartója nemcsak az állam, de a kormányhivatallal kötött szerz dés alapján önkormányzat, illetve egyház és más szervezet, személy vagy intézmény is lehet. A központi költségvetés biztosítja a pedagógusok és a munkájukat közvetlenül segít alkalmazottak munkabérét. Állami fenntartású intézmény esetén a dologi kiadások is a központi költségvetést terhelik. A 8-15 f s létszámmal m köd felzárkóztató
3
évfolyamon túl csoportokat indítanak azoknak a fiataloknak is, akik a nyolcadik osztály után nem akarnak továbbtanulni. A tankötelezettség tizenhat éves korig tart, 2014-t l hároméves kortól kötelez vé teszik az óvodai képzésben való részvételt. Az általános iskolában egész napos keretben fog zajlani a nevelés-oktatás, de a fels tagozatosok engedéllyel távol maradhatnak a délutáni foglalkozásokról. Fels tagozatot csak ott lehet fenntartani, ahol a létszám két párhuzamos osztály m ködését biztosítja. (MH 1) (A költségtakarékosság legy rte a vidéki népesség megtartásának szempontját!) Aczél Endre szerint az „otthonról hozott hátrányok” kiegyenlítése eddig igazán csak a szociálisan nagyon érzékeny és hosszas gazdasági konjunktúrát élvez skandináv országokban sikerült. (Ahol nincsenek olyan nagy szocializációs-társadalmi különbségek, mint pl. az új tagállamokban; ill. ahol a bevándorlók miatt létrejönnek, meg is jelennek a jól ismert feszültségek.) Megvolt hozzá az akarat és a pénz. Ehhez képest Angliában az egész iskolarendszer az otthonról hozott el nyök és hátrányok konzerválását szolgálta évtizedeken át. Magyarországon az ún. „népi értelmiség” létrejötte az elnyomó rendszerek érdeme. Ehhez nagyfokú társadalmi egyenl sdi kellett. A tanulók közötti különbség legfeljebb annyi volt, hogy az egyik otthon a mahagóni könyvszekrényb l azt a regényt vette le, amelyiket akarta, a másik közkönyvtárba járt. E közegben a jó tanuló lett a véleményvezér. Ez a rendszerváltozás el tt már drámai módon módosult. Nem tanulási érdemek, hanem a divatos tárgyak birtoklása szerint torzult a hierarchia. Torz értékrend ült a valódi helyére, ahonnan nem egy oktatási reformmal, hanem a társadalom általános felemelkedésével fogunk felállni. Valamikor. (Nb 1) Hoffmann Rózsa szerint ha az állam milliókkal támogat egy képzést, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz. Ezért az állam már a jelentkezés el tt szerz déseket fog kötni a finanszírozott helyekre pályázókkal. Ha valaki a diplomaszerzést követ en külföldre megy, maga vagy családja fizeti képzésének költségeit. (Nb 5) Méltányolható szempont, ám az érem másik oldala is elgondolkodtató: Mib l gondolhatta bárki is, hogy ha drasztikusan csökkentik a fels oktatásban az államilag finanszírozott tanulók létszámát, akkor a továbbtanulási lehet ségeiket elveszt fiatalok tömegei majd szakmunkásnak vagy fizikai dolgozónak állnak, mert a gazdaságnak erre van szüksége, és lemondanak álmaikról a kormány kedvéért? – teszi fel a kérdést Molnár Richárd. Hiszen az ezt követ logikus lépés az, hogy az ember külföldi egyetemre, f iskolára megy, a diplomájával pedig már nem fog hazatérni. Mib l gondolhatta bárki is, hogy ha a fiatalok diploma nélkül munkát vállalnak hazánkban, akkor a csökken fizetések és a növekv munkaterhek mellett gürcölik végig az életüket? Miért dolgozna bárki szakmunkásként ötödannyi jövedelemért, mint amennyiért Angliában tányért mosogathat? A mai bérviszonyok és árszínvonal mellett sincs lehet ségük arra, hogy lakásra gy jtsenek, gyermeket vállaljanak anélkül, hogy ne adósítsák el magukat harminc-negyven évre el re. Mib l gondolhatta bárki is, hogy ez a generáció engedelmes és szorgalmas adósként végighajtja az életét, fizetése felét a törleszt részletekre fordítva, hogy aztán vénségére végre megszerezze annak az ingatlannak a tulajdonjogát, amelyért értékének többszörösét fizette ki a banknak? (Nv 5) Pályi Gyula akadémikus szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság olyan hatáskört harcolt ki magának a fels oktatás területén, amely már-már meghaladja az illetékes
4
minisztérium hatáskörét. (Szakok indítása, m ködtetése, egyetemi tanári pályázatok, doktori „iskolák” stb.) Hatalma addig terjed, hogy a MAB döntései ellen fellebbezni a MAB-hoz lehet, s csak másodfokon az illetékes minisztériumhoz. A MAB döntéseivel lényegében nem felel s senkinek, és összetétele távolról sem tükrözi a választópolgárok parlamenti választásokon kifejezett akaratát. Ugyanakkor állami költségvetésb l m ködik. Az lenne a megoldás, hogy a MAB feladatait a jöv ben az illetékes minisztérium oktatási államtitkárságának egyik osztálya lássa el. Pályi szerint a kétfokozatú egyetemi oktatást sürg sen meg kell szüntetni, és vissza kell térni a folyamatos 5 éves képzésre. Amúgy több olasz egyetem is komolyan foglalkozik e visszatéréssel. (MN 5) Szentesi Zöldi László kifogásolja, hogy szappanoperájával Jáksó László kétmilliárdos szerz déshez juthat az MTV-ben. A Heti Hetesben Jáksó hosszú éveken át azok ellen tötte az embereket, akiknek a kegyelméb l most busás szerz déshez jut. Miközben teljesen apolitikus televíziósokat is elbocsátottak százával. Kétmilliárd forint annyi, amennyi a Nemzeti Eszközkezel Társaságnak jut a devizahitelesek megsegítésére. „No comment”… (MH 1) - Karinthy Márton színházigazgató bemutatja Csurka István Eredeti helyszín cím m vét, amit huszonöt éve nem játszottak. Nála nincs politika, tavaly Moldovával kezdett, most Csurkával. Csak azért, mert mind a kett jó darab. (Nv 3) CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, SZEGÉNYSÉG Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára szerint a rendszerváltás után stagnáló születésszám csak a Bokros-csomag bejelentése után zuhant százezer alá. Az 1995-ös csomag f üzenete az volt, hogy a családtámogatások visszavehet k, s ez mélyütésként érte az embereket, hiszen a hetvenes évekt l kezdve ezen a területen folyamatos építkezés folyt. Sokan hittek abban, hogy ezek tartós intézmények. Ha például az emberek bíznának abban, hogy a most bevezetett családi adókedvezmény évtizedekig fennmarad, akkor mernének ezzel tervezni. De a magyar politika döntései egy kormányzati cikluson belül is változnak, kormányváltások után pedig szinte biztosan felforgatják a korábbi állapotokat. A születésszám a 2010 májusától még további b tíz százalékkal esett. A jelenség mögött egy 2009. áprilisi parlamenti döntés áll. Akkor fogadták el a gyes idejét három évr l két évre csökkent jogszabályt. (Nb 3) Sikeresnek nevezték a háromoldalú egyeztetést a részt vev munkaadói és munkavállalói szervezetek, amelyek az új munka törvénykönyvér l tárgyaltak. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, elfogadható az a jogos munkavállalói igény, amely szerint garanciális szabályok kellenek ahhoz, hogy a versenyképesség ne eredményezze a dolgozók kiszolgáltatottságát. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint az egyeztetés sikeres, reményt kelt irányt vett. Minden résztvev célja az, hogy a változásokkal ne csökkenjen a munkavállalók jövedelme. Palkovics Imre szerint a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele elfogadható. Czomba Sándor államtitkár hangsúlyozta, minél szélesebb kör konszenzusra törekszenek. (VG 7)
5
2011-ben ismét csökkentek a bruttó reálbérek. A Hay Group felmérése szerint 2006 óta 25,5 százalékkal n ttek a fizetések, a reálértékük azonban 14 százalékkal esett ezen id alatt. A fels vezet k kizárólag az adócsökkentésnek köszönhet en akár ötmillió forinttal többet vihetnek haza, mint tavaly. A cégek minden korábbinál differenciáltabban változtatták a fizetéseket. A kompenzáció nem érte el az infláció és az adóváltozások okozta veszteség összhatását. (Nb 5) Demján Sándor szerint a vagyonos embereknek óriási felel sségük van a hazai szegénység elmélyülésében. Meg kell teremteni a verseny és az esélyegyenl ség feltételeit, hogy egy halmozottan hátrányos, de tehetséges fiatalnak is legyen lehet sége a tisztességes megélhetésre. Széchenyire hivatkozva kijelentette, a reformkor arról szólt, amir l korunknak is szólnia kell: az arányos közteherviselésr l. Ennek alapján egyetért azokkal, akik be akarják vezettetni a szolidaritási adót. (Nv 2) Paár Ádám szerint a New Deal közmunkaprogramjának a legnagyobb eredménye az volt, hogy - Európa számos országától eltér en - sikerült megmenteni a törékeny társadalmi békét, biztosítani a társadalmi status quót, és egyúttal optimista hangulatot kialakítani a munka nélkül teng tömegekben. (Nv 7) PÉNZÜGYEK, ADÓK, JÁRULÉKOK Orbán Viktor így kommentálta Simor András kijelentését (hogy nem kell megsegíteni a bajba jutott devizahiteleseket): így gondolkodnak a bankárok. „Ezért sem szabad ket a kormány közelébe engedni, ugyanis soha nem fogják megérteni, mit jelent például az, hogy senkit nem szabad az út szélén hagyni”. (Majd találkozott nyolc bankárral, egy statisztikussal, egy vámossal és egy liberális egyetemi tanárral …) (MH 1) - Baka F. Zoltán szerint Orbán kommunikátorai tanítanivaló módon simítottak el egy nagy veszéllyel fenyeget konfliktust. Az utóbbi id ben a jobboldalhoz sorolt közgazdászok körében mind többen ütöttek meg kritikus hangot. A kormányf ahelyett, hogy nyilatkozatháborúba kezdett volna, maga köré gy jtött egy csokorra valót azok közül, akik a jobboldali táborba sorolhatók. Gondosan válogatva köztük, ügyelve arra, hogy a kánontól elüt hangon megszólalók épphogy képviselve legyenek a szakmainak álcázott találkozón. Csaba László, Bod Péter Ákos maradtak, akik mostanában a kritikát képviselik azon az oldalon. (És „természetesen” fel sem merült Boros Imre, Bogár László, Lóránt Károly vagy Gazdag László meghívása. Persze kérdés, mi a „másik oldal”) Csodálkozunk, ha ebben a mez nyben nem lehet határozottan artikuláltnak tekinteni a gazdaságpolitikai irányváltást sürget véleményt? (Nb 5) Mindamellett Orbán Viktor, rendkívüli politikai érzékenységével kikerülni látszik egy újabb csapdát. Szerinte költségvetési elemek zárolására már nem nagyon van mód, hiszen a közkiadásoknak elértük azt a kritikus határát, amely alá már nem mehetünk, de van néhány olyan tétel, amit ebben az évben nem teljesítünk, hanem a jöv évi, vagy a két évvel kés bbi költségvetésben végzünk el. (hvg.hu) Matolcsy György szerint a miniszterelnökkel találkozó tizenegy közgazdász arra biztatta a kormányt, hogy a strukturális átalakításokat hajtsa végre, azokból ne visszakozzon. Els sorban az egykulcsos adórendszer került ebben az összefüggésben napirendre, ami nem rövid távú program, hanem stratégiai fontosságú terület. (Nb 2) Warren Buffett vitatja, hogy az általa sürgetett adónövekedés visszafoghatná a beruházásokat. „Hatvan
6
éve vagyok a pályán, de egyszer sem találkoztam olyan példával, hogy valaki azért tekintett volna el egy jó befektetést l, mert azt nagyon megadóztatják”. (MN 3) Matolcsy szerint a szakért k óvták a kormányt az "arányos adórendszer" megváltoztatásától. Több, az Orbánnál jelenlev közgazdász már korábban éppen fenntartásait hangoztatta az egykulcsos adóval kapcsolatban, Matolcsy a hallgatást vehette beleegyezésnek - jegyezte meg az egyik résztvev . (Nv 2) Amikor Kálmán Olga az ATV-ben szerette volna megtudni, csakugyan támogatták-e a lineáris adót, Csaba László professzor felt zavarban és t le szokatlanul akadozva, de rendületlenül mellébeszélt. Addigra azonban internetes fórumokon már nyilvánosságra került, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyszer en elhallgatta a politikáját ért kritikákat. (Nv 3) Többen tanácsolták a kormányf nek, hogy a szuperbruttó kivezetésével még várjon egy-két évet, de a kormány képvisel i elég eltökéltnek t ntek, hogy az eredeti ütemezés szerint folytatódjék a jövedelemadó rendszerének átalakítása. Szó esett a forgalmiadó-rendszerben meglév jogszabályi lyukak befoltozásáról, a fordított áfa bevezetésér l, amivel több százmilliárd forintot lehetne a költségvetésbe terelni. (Nb 2) Orbán Viktor hallhatta az udvariasan megfogalmazott véleményeket arról, hogy a 2012es költségvetés összehozásához bevételi intézkedésekre is szüksége lesz. A legésszer bb lenne az szja további csökkentésének felfüggesztése. (Nv 3) Orbán szerint a kabinet célja, hogy a költségvetési hiányt három százalék alatt tartsa. Ennek része, hogy az adórendszert nem változtatják meg alapjaiban: „az egyszer , átlátható, egykulcsos jövedelemadó-rendszer tervét teljesítjük”. A kormány 2012-ben meghozza az arányos adórendszer véglegesítéséhez szükséges intézkedéseket. (MN 3) A kormányf szerint egyetlen forint pazarlást, egyetlen felesleges kiadást sem engedhetünk meg magunknak, és egyetlen ember sem dolgozhat feleslegesen az államigazgatásban, mert ezt most már nem bírja el az ország. (De több százmilliárd szétosztását a legmagasabb kereset ek között kibír…) (MN 1) - Oszkó Péter nem egykulcsos-adó-ellenes, de jobb lett volna kés bb, stabil növekedési periódusban bevezetni ezt az adólépést. Most emiatt nagyon kényszer és szigorú megtakarítások felé kell mennie a kormánynak. (MH 5) Vadász Iván adószakért szerint válságos id szakban igazságosabb a progresszív adózás. (MH 5) Demján Sándor szerint a magas kereset eknek három évig szolidaritási adó megfizetésével kell hozzájárulniuk a közös kasszához. A jelenlegi nehéz helyzetben már nem várható el több áldozatvállalás a szegényebb rétegekt l. (MN 1) Baka F. szerint a kisebbségben maradt közgazdászok dönthettek volna úgy – ha id ben észreveszik a nekik állított csapdát –, hogy nem vesznek részt az eseményen. Mostantól viszont jóval nehezebb lesz hitelesen képviselniük szakmai véleményüket a nyilvánosság el tt. (Nb 5) - Bod Péter Ákos nyíltan vállalta különvéleményét. A legésszer bbnek azt tartaná, ha felfüggesztenék a személyi jövedelemadó mérséklési tervét. Be kellene látni, hogy ez az szja-csökkentés túlfutott a lehet ségeken, és a vele járó gondok jócskán meghaladják a hasznát. Jobb megoldásnak t nik újraszámolni az egyének, családok adófizet képességét, és valamilyen többlépcs s adót bevezetni, kiegészítve akár vagyonadóval. (Nv 3) Bod szerint a kormány számára a legkevésbé veszélyes a megígért, de még végre nem hajtott adócsökkentés id beni eltolása. Számos közgazdász ezt javasolja, azaz leállhatna a szuperbruttó kivezetése. Az még mindig kisebb beavatkozás a családok, cégek terveibe, mintha menet közben változtatnak meg fontos szabályokat. (Nv 3)
7
csei Tamás, a PwC cégtársa a lineáris adó mellett érvelve kiemeli: az adójóváírás miatt több mint egymillió ember havi hétszáz forint szja-t fizetett, ám az állami szolgáltatások minden el nyét élvezték. Az egykulcsos rendszer szélesíti az adóbázist, s azt üzeni, hogy vége a potyautas filozófiának. Kérdés, hogy amikor a t ke a bérb l „kifelejti” a lakhatás forrását (is), ki a valódi potyautas… A német alkotmánybíróság ki merte mondani, hogy a létfenntartás költségei nem terhelhet k adóval! (MH 5) Oszkó Péter szerint, ha már egyszer valaki megcsinálta az egykulcsos adót, sokkal nehezebb visszatáncolni egy kompromisszumos megoldásba. Ennek az adócsökkentésnek a fedezete részben a szegényebb rétegek adóterhelésének az emelésér l, részben a kiadási lefaragásokról és ezáltal a megszorításokról szólt, így ezt egyfajta liberális gazdaságpolitikának kell tekinteni. (MH 5) - Orbán igazi neoliberális gazdaságpolitikát hirdetett a zárt ajtók mögött, arról beszélve, hogy a polgároknál kell hagyni a pénzt, mert azok jobban használják fel, mint az állam. (Nv 2) A miniszterelnök nehezményezte, hogy a magyar vállalkozói világ nem viszonozta fegyelmezett adófizetéssel a kormányzat azon lépését, hogy jelent sen csökkentette az ket terhel adókat. Az áfa területén továbbra is nagy az adóvisszaélés, -elkerülés és csalás. (MN 3) Orbán Viktor nem támogatja a szolidaritási adó bevezetését, mert az új adónem bevezetése után a gazdagok külföldre menekíthetnék jövedelmüket. Pet Péter szerint a miniszterelnök azoktól várja a gazdaság fellendítését, akikr l nem feltételezi, hogy az ország sorsának jobbra fordulását tartják szemük el tt. Furcsa szemléletet tükröz, hogy az elöljáró éppen annak a társadalmi csoportnak szán többet a közösb l, amely – meglátása szerint – adózás helyett kimentené vagyonát az országból, ellenben egyre többet vesz el attól, amelynek nincs mit félretennie. Az adóreformnak köszönhet en csökkent a fizetése az alacsony kereset ek egy részének. A magát egykor plebejus politikusként meghatározó miniszterelnök, aki szónokolt mértéktartásról és luxusbaloldalról, a társadalmi igazságtalanság nevében egyre irritálóbban tagadja a szolidaritás eszméjén nyugvó közös teherviselés gondolatát. (Nb 5) Progresszív adó nélkül er södni fog a kormánnyal szembeni ellenállás – írta Mesterházy Attila szocialista pártelnök. Az egykulcsos adó költségvetési hiányt okoz, ugyanakkor nem élénkíti a gazdaságot. (Nv 5) Orbán Viktor azt mondja, hogy nem érdemes sok id t fecsérelni vitákra, inkább cselekedni kell. Ám Bogár László szerint kérdés, ha nem „fecsérelünk” id t a vitára, akkor a helyzet és a teend k értelmezésének melyik elbeszélési módja és milyen alapon fog a cselekvés kiindulópontjává válni? Ki spóroljon és mennyit? Az ország legnagyobb személyi adóalapja évi hétmilliárd forint. Az illet nek eddig évente 4,5 milliárd forintja maradt, de az egykulcsos adó nyomán ezután már évente egymilliárd forinttal több, 5,5 milliárd marad nála. Valóban vita nélkül kell elfogadnunk, hogy ez a spórolás leghatékonyabb módja? Ha igen, a miniszterelnök azon mondatában lehetünk a legbiztosabbak, hogy „az sz harcos, küzdelmekkel teli id szak lesz majd”. (MH 6) Madár István közgazdász szerint a kormány a romló küls környezet mellé annyi determinációt – az egykulcsos adó mellett például az ingatlanadó, vizitdíj elutasítása – beépített magának, hogy igen összetett feladat megoldása elé került. Ha a deficitcélt valóban nem adja fel a kormány, akkor rákényszerül valamelyik emblematikus
8
intézkedés feladására. A kormány lemondott 500 milliárd forintról, amit átmeneti intézkedéssel pótolt. A Széll tervvel dolgozták ki a tartós intézkedések sorát. Ebben az értelemben nem beszélhetünk arról, hogy mostanra bukott meg a Matolcsy-program. Arról van szó, hogy amit a minisztérium összerakott, kevésnek bizonyult, és az év elején végbement gazdaságpolitikai váltásnál is nagyobb fordulat szükséges. (MN 3) Novembert l jöhetnek olyan adóemelések, amelyekre a 2012-es büdzsének szüksége is van, így azonban további tízmilliárd forint bevételhez juthat az állam már az idén is. A játékadó 50 százalékkal n , a dohánytermékek adója 7, az aromázott töményszesz jövedéki adóját 50 százalékkal emelik meg. A gázolaj adója 97 forintról 110-re n literenként. A kormány beszerzési stopot hirdet az államigazgatásban. (VG 7) A svájci bankok továbbra is csak nagyon kevés kliensükr l szolgáltatnak információt, inkább megadóztatják náluk eldugott vagyonukat. Washington azonban nem éri be pénzzel, ragaszkodik az adóelkerülésre vetemed polgárok személyes adataihoz. 2013 után a svájci bankok forrásadóval sújtják a náluk lev brit vagy német tulajdonú számlákat és az összeget átutalják Londonnak, illetve Berlinnek. (NG 7) Esetleg hazánk is próbálkozhatna ilyen „pótlólagos forrás” megszerzésével… BANK, KAMAT, ÁRFOLYAM, Giday András és Szeg Szilvia szerint a svájci devizában nyújtott hitel jelent s súlyt kapott az elmúlt évtizedben a lengyel jelzálog-hitelezésben is. Csakhogy ott az elmúlt három évben a devizahitelek kamatai – a svájci kamatcsökkenés hatására – érdemben csökkentek. Nálunk ezzel szemben még emelkedtek is. A lengyeleknél 2,7 százalékos kamatcsökkenés nagyjából 30 százalékkal csökkentette az adósságszolgálat értékét – durván épp annyival, mint amennyivel növelte volna azt a svájci frank euróval szembeni er södése. Hasonló esetben éves szinten 150 milliárd forinttal több maradhatott volna a magyar lakosság zsebében. A lengyel kamatszinthez képest 4 százalékkal drágább hazai jelzáloghitelre nem magyarázat a forint magasabb kockázati szintje, hiszen a magyar hitelkockázati felár átlagosan 1-1,5 százalékponttal haladta meg a lengyel szintet az elmúlt két, illetve két és fél évben. (MN 7) GAZDASÁG, IPAR, KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Dessewffy Tibor szerint Orbán Viktor (inkább a gyáriparosok…) a nemzetközi termelési értéklánc alján jelöli ki Magyarország státuszát, ahol az olcsó és képzetlen munkaer vel belépve a túlélést célozhatjuk meg, létrehozva esetleg a futballklubok eltartására is képes magyar nagyburzsoáziát. Orbán a reformjaival rossz irányba, a „kubikus Magyarország” irányába visz. Csányi Sándor MLSZ-elnök bejelentette, hogy a következ nyolc évben 240 milliárd forint áramlik a magyar fociba. Amennyiben a labdarúgás fejlesztése a jöv ben is ennyire arányos lesz a fels oktatás és a kutatás-fejlesztés leépítésével, akkor talán helyesebb lenne már most „segédmunka-alapú társadalomról” beszélni a hivatalos célokban. (Nb 3) Gazdag László szerint a versenyképesen alacsony adószintet és az olcsó béreket versenyel nynek tekint ostoba gazdaságfilozófiával csak a nemzetközi munkamegosztásba való gyarmati jelleg kapcsolódásunkat konzerváljuk. A magyar
9
lakosság 88%-ának nincs megtakarítása. A középosztály definíciójába beletartozik, hogy megtakarításra képes, és rendelkezik is ilyesmivel. Magyarországon ma nincs középosztály! A lakossági adósságválság valódi, mélyen fekv oka a túl alacsony jövedelemszint. Ebb l következik a megoldás is a mostani pótcselekvés-ötletdömping helyett: dinamikus reálbér-felzárkóztatás! Volt kísérlet egy évtizeddel ezel tt a bérfelzárkóztatásra: az I. Orbán-kormány minimálbéremelése 19 600-ról 50 000 Ft-ra, majd a Medgyessy-kormány 50%-os közalkalmazotti béremelése. Az I. Orbánkormány az inflációt 18%-kal veszi át, 9,8%-kal adja tovább – a nagyarányú minimálbéremelések ellenére. A Medgyessy-kormány ezt a pénzromlási ütemet mérsékli 4,2%-ra, szintén a nagy béremelés ellenére. Bebizonyosodott, hogy nincs bérinfláció. A két nagyarányú béremelés után az államháztartás hiánya is csökken, a 2001. évi 9,2%-ról 2004 végére (Medgyessyt 2004 szeptemberében buktatják meg) 6,4%-ra. Ebb l látható, hogy nem a száznapos program az újbóli eladósodás oka! A GDP-arányos államadósság 2002–2004 között elkezd fölfelé kúszni (45%-ról 59%-ra), de nem a béremelések miatt, hanem azért, mert elfogyott a privatizálandó vagyon, illetve Medgyessy nem is akarta folytatni a nemzeti vagyon kiárusítását. A kamatos kamat törvényeib l következett az újabb lassú adósságnövekedés. Az adósságnövekedés majd a Gyurcsány-kormány idején lódul meg, és 59%-ról fölugrik az 1992-es csúcs közelébe, 80% fölé. Az újabb eladósodási hullám oka a felel tlen állami gazdasági szerepvállalás: pénzügyileg megalapozatlan autópálya- és metróépítési program, illetve a gazdaságnak nyújtott állami támogatás megnyolcszorozódása 2001-hez képest. A támogatások 90%-át a multik kapják. (Nb 3) Csath Magdolna szerint a gond az, hogy a kormány a külföldi t ke támogatásától túl sokat várt, nem véve figyelembe azt, hogy a külföldi cégek exportja által vezérelt gazdasági növekedés nagy bizonytalanságot jelent. Ezt azonban ki lehetett volna védeni azzal, ha a gazdaság dinamizálására leginkább képes hazai kkv-szektor az új kormány els percét l fogva jobb lehet ségekhez jutott volna a közbeszerzéseknél, az EUpályázatoknál és az új Széchenyi tervnél. Különösen nagy gond a hazai épít ipar fokozódó agonizálása. A körbetartozások és a f vállalkozók által ki nem fizetett számlák, amelyek után azonban az áfát be kell fizetni, cs dbe kergeti a kisebb épít ipari cégeket. Az oktatásból és az innovációból való pénzkivonás annak a humán t kének a leértékelését jelenti, amely hosszabb távon versenyképesség-növelésünk forrása lehetne. Át kellene gondolni néhány állami beruházást, amelynek megvalósítása nem igazán fontos a gazdaság fejlesztése szempontjából. (MN 1) Az Elm és az Émász is rosszabb eredményt ért el az idén az els félévben a tavalyinál. Az Elm 123,5 milliárd forint árbevételt ért el, adózás utáni eredménye 11,06 milliárd forintot tett ki, ami 22,7 százalékkal kisebb a tavalyi els félévi adatainál. (NG 2) De még mindig majdnem tíz százalék bevétel-arányos profit – a különadó ellenére. - Január elsejét l a Magyar Villamos M vek átveszi az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózattal kapcsolatos szolgáltatásokat és feladatokat. Az MVM részt vesz a fejlesztési tárca által létrehozott nemzeti tulajdonú távközlési hálózat-fejlesztési projektben is. A rendszer gondozását a Magyar Telekom végzi. Magyarország ezzel a lépéssel 5,8 milliárd forintot spórol meg éves szinten, míg a német távközlési óriáscég évente 12 milliárd forint megrendelést l esik el. (MN 3) - Mártha Imre, az MVM volt
10
vezérigazgatója szerint érthetetlen, hogy leállították a Mátrai Er telephelyén tervezett új er megépítését. Pedig a beruházás maximálisan az Orbán-kormány prioritásai szerint lett kialakítva: 75 százalék feletti állami tulajdon, a hazai lignit hasznosítása csökkentené az importfügg séget, az építkezés és az üzemeltetés több ezer magyar embernek biztosítana munkát, a tervezett berendezések a technikai élvonalba tartoznak és régi, rossz hatásfokú egységeket váltanának ki, ráadásul lignitb l az atomenergia után a második legolcsóbb áram nyerhet . … talán bölcs lenne az egész kérdést újra átgondolni. (VG 6) A második negyedévben 6,5 százalékkal zuhantak a nemzetgazdasági beruházások. A feldolgozóipar jó állapotban van, a nagy meglepetés az infrastrukturális beruházások oldaláról érkezett – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemz je. A jöv szempontjából f kérdés az is, hogy ezek a fejlesztések mikor indulnak el. A vasúti beruházásokra például 600 milliárd forint van félretéve. Az állami infrastrukturális fejlesztések leálltak, holott ezek mögött komoly EU-s pénzek húzódnak meg. (NG 1) Dessewffy Tibor szerint érthetetlen, hogy egy másik, rakétaként emelked ország, Vietnam miért nincs a gazdasági diplomácia figyelmének fókuszában. Vietnamban a politikai és a gazdasági elit jelent s része beszél magyarul – mivel hazánkban tanult. Ezt a kulturális, kapcsolati t két botorság veszni hagyni. Kína nem felemelkedésként, hanem sokkal inkább visszatérésként éli meg a jelenlegi fejl dést. Ezt a civilizációt kellene megértve tisztelni, akárcsak az ebb l fakadó gondolkodásmódot. Kína, a konfuciánus hagyományok miatt, a közösség els dlegességét tartja megkérd jelezhetetlen alapértéknek. Peking nem véletlenül kezeli prioritásként a tudásintenzív ágazatokat, már ma komoly eredményeket érve el a hírközlés, a géntechnológia és az alternatív energia területén. Ez a XXI. századi, az információs társadalom valóságában gyökerez válasz. (Nb 3) MEZ GAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉSEK Árva László szerint a foglalkoztatás drasztikusan csökkentése a magyar mez gazdaságban és élelmiszeriparban ma még talán visszafordítható, mégpedig anélkül, hogy szembe kellene menni az érvényben lév nemzetközi megállapodásainkkal. A helyi termel és értékesít szervez dések segítéséhez jóval kevesebb, nagyrészt EUforrásból biztosítható pénzre lenne szükség, mint amennyit az elmúlt évtizedben a nagygazdaságok külföldi gépvásárlásainak támogatására fordítottak, segítve ezzel a német és amerikai gépgyártókat és hozzájárulva a magyar mez gazdaságban a foglalkoztatás csökkenéséhez. (MN 5) Fazekas Sándor szerint egyes bolthálózatok direkt azért jöttek létre, hogy a saját országukból a termékeket a termel kt l közvetlenül a külföldi fogyasztóhoz közvetítsék. Elemi érdekünk, hogy Magyarország mez gazdasági szerepéhez méltóan létrejöjjön egy olyan er s magyar áruházlánc, amely más országokban is meg tudja vetni a lábát. Némi ösztönzéssel azt is sikerült elérni, hogy növekedjen a nemzetközi áruházláncok által kivitt magyar áruk mennyisége. Tavaly 14 százalékkal n tt az ágazat exportja. (MH 3) Az Aldival egyeztetések kezd dtek a hazai áruk arányának növelésér l. Az áruházlánc gyorsan és pozitívan reagált a tárgyalási javaslatra. (MN 5) - Az elvártnál rosszabb
11
üzletmenetre hivatkozva a Tesco megszünteti a tevékenységét Japánban. A japán társadalomra jellemz hagyománytiszteletnek és a patriotizmusnak is része lehetett abban, hogy az áruházlánc nem találta meg a számításait - kommentálta a bejelentést Völgyi Katalin, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének szakért je. (MN 1) A hazai Hangya mozgalom az alapító, Almási Balogh Elemér unokájának segítségével szervez dik újjá. A magyar termékeket forgalmazó Új Hangya kártyarendszerhez már több ezer termel és keresked csatlakozott. Az Új Hangya szövetkezetek kialakításának része az elméleti és gyakorlati oktatási központok létrehozása, amely a közmunkaprogram egyik eleme. A szövetkezeti kezdeményezés másik célja az országban kihasználatlanul álló mez gazdasági géppark felkutatása, hasznosítása. (MN 5) - Tamás Gábor szerint a kormány tanyaprogramja mellé rendelt költségvetési keret, a 930 millió forint csak kimondva sok. A tanyák ötödén semmiféle kiépített út nincs, ezen állapot felszámolásának árát – a legprimitívebb megoldásokkal számolva is – 40 milliárdra becsülték öt évvel ezel tt. Az elektromos ellátottság harmincmilliárdba kerülne. A pénzhiány miatt napi nehézségekkel küzd a tanyagondnoki rendszer is. Lesz majd néhány propagandaút meg talán mutogatható trafóház pár kilométernyi új vezetékkel, de a szomorú kép egésze nem változik. (Nb 6) Tanács István szerint a vidék lecsúszásának alapvet en az volt az oka, hogy hagyták elveszni az élelmiszerpiacokat, monokultúrás alapanyag-termel vé visszafejl dni a mez gazdaságot. Vidéken olyan kicsi, és olyan kevés kézben koncentrálódik a helyben termett jövedelem, hogy alig tud rá valamilyen szolgáltatás épülni. A Pallaviciniuradalommal sem az volt a baj, hogy nem volt elég versenyképes, hanem az, hogy nincstelenek sokasága éhezett mellette. Mostanáig legalább a remény élt, hogy visszaer södhetnek a vidéki települések: ahol m ködik a községháza, helyben járhat iskolába a gyerek, van öregek patika, bolt, posta, kocsma – ott még lehet jöv . Azzal, hogy a közigazgatás és az iskola elvész, mert majd „bekoncentrálják” a járási székhelyre, megsz nnek az utolsó, képzettebb, felel sebb embereknek való állások. Hiába marad polgármester és egy-két képvisel , pénz és hatáskör nélkül legfeljebb vitaklub lesznek, nem önkormányzat. Színtiszta pénzkérdésr l van szó, amely mögött a munkalehet ségek egyenl tlen elosztása, a globális piacgazdaság számára használhatatlan és felesleges embertömeg kialakulása áll, amelynek eltartási költségeit mindegyre csökkenteni akarják az államok. (Nb 3) Tanács István szerint Magyarországon a kapitalizmus sem képes olyan gazdasági teljesítményre, amely fenntarthatná a nyugat-európai minták nyomán született, a helyi autonómiákra épít önkormányzati rendszert. Ha a korábbi ciklusokban lett volna stratégiai együttm ködés az ellentétes politikai irányzatok között, a rendszer átalakítására már jóval korábban sor került volna. De ez csak a vidékre érvényes. A városban, ahol a legnagyobb összegek állnak rendelkezésre, és a sokból sokat lehet eltékozolni, már a rendszerváltozáskor sem volt képes m köd , az ország más részeivel harmonizáló rendszert kiizzadni a politika. Most Orbán Viktor diktatórikusnak kikiáltott egyszemélyi hatalma sem lesz elég ahhoz, hogy a f városi és a kerületi önkormányzatok hatalmi és presztízskáoszában felszámolja az éppen helyzetben lév klientúrák kifizet helyeit. Hiába hát, hogy egy-egy budapesti kerületben félmegyényi kistelepülés önkormányzatának m ködtetésére elegend pénzt szórnak el ellen rizhet eredmény
12
nélkül, a vidéket fenekestül felforgatják, míg Budapesten – Pokorni, Rogán és társaik – az ellenzék biztató pillantásaitól kísérve sikeresen fekszenek keresztbe a rendszer átalakításának. 1990-ben még megvoltak a termel szövetkezetek, a faluról városba ingázók munkahelyei: még sokan fizettek adót és társadalombiztosítást, de kevesen álltak sorba segélyért. Verebélyi Imre államtitkár még nem annak tudatában rakta össze az önkormányzati törvényt, hogy Raskó György egy-két éven belül eladja a magyar mez gazdaság feje fölül az élelmiszeripart, jelent s részben olyanoknak, akiknek nem az üzem kellett, hanem a magyar piac. (Nb 3) Az egyik legnagyobb parlamenti lobbit igyekszik kiiktatni az önkormányzati rendszer átszervezésével Orbán Viktor a megyei jogú városok különleges státuszának megszüntetésével. Jelent s hatáskör- és presztízsveszteséget szenvednek, igaz, az állam cserébe segít konszolidálni hitelállományukat. Bár az „önkormányzati lobbi” korábban hatékonyan akadályozott meg minden hasonló reformot, most nincs túl sok mozgásterük a kormány terveivel szemben: Nagy részük cs dben van, köztük nagy, befolyásos polgármesterek által vezetett városok is, így akármilyen érdeksérelemmel jár is a reform, kénytelenek lesznek lenyelni a békát. (hvg.hu) KORMÁNY-, PÁRTPOLITIKA Orbán Viktor az uniós nagykövetek el tt a kampányban azt mondta: „pay no attention what I say to get elected”, azaz: „ne figyeljenek arra, amit azért mondok, hogy megválasszanak” – olvasható a WikiLeaks által kiszivárogtatott egyik követségi táviratban. (Nb 6) „A külföldi diplomatáknak ma is azt mondom, hogy ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem amit csinálok” – mondta Orbán Viktor. (Nb 7) Magyar Kornélia politikai elemz szerint a szándék feltehet en az volt, hogy a nagyköveteken és a politikai döntéshozókon keresztül megnyugtassa a piacokat és a befektet ket: felel sebb gazdaságpolitikára készül, mint ami az ellenzéki retorikából kiolvasható. A WikiLeaks a politikát a maga p re valójában mutatja meg: feltárul a kínzó kérdés, hogy vajon szükséges része-e a hazugság a hatalom és a politika szempontjából. (Nb 6) Többen bírálták Orbán Viktort a Fidesz vezetésében 2006-ban a választási kudarc után. A WikiLeaks által közzétett bizalmas távirat szerint Stumpf István úgy vélte, Orbán Viktornak Brüsszelben lett volna a legjobb helye. A javaslattal többen egyetértettek a Fidesz prominensei közül. Kósa Lajos pedig jelezte: átvenné a pártelnök helyét. (Nv 6) Kósa 2006 decemberében, egy nagyköveti találkozón kijelentette: "A politikusoknak tudniuk kell, hogy mikor lépjenek le". Kósa azt hangoztatta, hogy szerinte Orbán többé nem lesz miniszterelnök. Varga Mihály séggel, Pokorni Zoltán viszont "nyílt ellenszenvvel" beszélt annak idején a budapesti amerikai követség munkatársainak Orbán Viktorról. Pokorni 2007 nyarán többek között azt mondta April H. Foley akkori nagykövetnek, hogy a Fidesz érdeke az lenne, hogy "legyen több választási lehet ség a vezet ségben". Hozzátette, ebben az MSZP "sokkal rugalmasabb". (Nv 7) Egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott 2007-es diplomáciai táviratban Foley nagykövet sorra veszi a Fidesz akkori vezet ségét, hol Orbánra hivatkozva, hol a nagykövet benyomásait idézve. Orbán Viktor Varga Mihályt nevezte meg helyettesének és potenciális utódjának: azt mondta: „Varga minden jogot meg fog kapni, ha én nem leszek elérhet ”, majd hozzátette, hogy „nem vagyok öreg, de soha nem tudhatjuk mi fog történni”. Orbán
13
viccel dve azt mondta, Kósa a „Debrecen Független Köztársaság elnökeként” nélkülözhetetlenné vált. Pokorni Zoltánról annyit mondott, inkább arra a „hatalmas felel sségre” akar koncentrálni, amit a XII. kerület polgármestereként visel. (MN 3) Botrányt kavart Kertész Ákosnak az Amerikai Népszavának írt cikke: „A magyar genetikusan alattvaló. A magyar a legsúlyosabb történelmi b nökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem is akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással viszi valamire. A holokausztért egyedül a magyar a felel s, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a b neit, se töredelmes nbánatot nem tanúsított, s meg nem fogadta, hogy soha többé, se b nbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!” Mirkóczi Ádám Jobbik-szóviv közölte: megvizsgálják annak lehet ségét, hogyan lehet visszavonatni Kertész állami kitüntetését. Az Amerikai Népszava szerint a „genetikai” kifejezést nem faji, hanem „nemzeti sajátosságként” kell értelmezni. Kertész Ákos szavaiból a mély hazaszeretet, a magyarság volt és bekövetkez sorstragédiáiért érzett fájdalom és felel sség fejez dik ki. (MN 3) Schiffer András megmagyarázhatatlannak, szégyenletesnek és igaztalannak min sítette Kertész írását. A cikk a magyar emberek önérzetét sérti, és csak beteges sztereotípiák igazolására jó. Ugyanakkor bármennyire is menthetetlenek a leírt szavak, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kertész Ákos maga is elszenved je volt a vészkorszaknak. Ezért Schiffer András azt kérte a demokratikus pártoktól és közéleti szerepl kt l, hogy ne sétáljanak be a „széls jobboldal utcájába”, és kezeljék méltányosan az ügyet. (MN 5) Tamás Gáspár Miklós Kertész cikkét minden elképzelhet szempontból helytelennek tartja. Kertész Ákos dühét nyilván az a látszólagos körülmény váltotta ki, hogy a jelenleg hivatalban lév kormány tevékenysége nem vált ki ellenállást. Ámde ez nem igaz. Arról nem a magyar nép tehet, hogy a népszer ségét vesztett kormánnyal szemben nem lel érvényes (ellenzéki) alternatívát. De, még ha igaza lenne is ebben Kertész Ákosnak, szidalmai igaztalanok. Kertész az uralkodó konszenzus egyik sztereotípiájára gyárt változatokat, amelyek szerint „a szegény nép nem szeret dolgozni”, és egyenl séget akar, tehát „irigy”. Ezek a széls jobboldal eszméi, amelyeket a magát baloldalinak nevez Kertész Ákos anélkül tett magáévá, hogy észrevette volna. Nem Kertész az egyetlen, aki a rendszer hibáiért a népet kárhoztatja, ez azoknál is súlyos gondolkodási hiba, akiknek jobb a modoruk, mint az övé. (MN 3) Révész Sándor felidézi: a „jobboldali” magyargyalázók 1994-ben úgy vélték, hogy „az ország lakossága bebizonyította: nem érdemli meg a szabadságot. Magyarország polgárai... felhagytak a gondolkodás luxusával” (Csermely Péter). A 2004-ben elbukott népszavazás után pedig: „A magyar népesség alapvet en a homo kádáricus alfajához tartozik. Erre a speciesre a tudósok szerint az alábbi tulajdonságok a jellemz k: gyáva, önz , irigy, lusta, kicsinyes, sunyi, hazudós” (Bencsik András). Mindennek a logikai szerkezete ugyanaz. Állítok valamit egy csoport egészér l, amir l tudom, hogy csak egy részére igaz. Kertész Ákos ezt a logikát er síti. Azt, amelyen az agresszív, széls séges rasszizmus alapul. Akik azt hiszik, ez ellen a rasszizmus ellen lépnek föl, amikor Kertész
14
szavait védelmezik, tévhitben élnek. Ezzel éppen a rasszizmus elleni harcot hiteltelenítik. (Nb 6) Mester Ákos szerint ez a szöveg szégyentelen és védhetetlen. Rosszul teszi, aki védeni akarja. Kertészt úgy kellett volna megvédeni, hogy valaki a saját politikai oldalán id ben és szelíden rászól: ne csináld! Vagy nem szólt senki, vagy Kertészb l már hiányzik a belátóképesség. Kicsit jobb lenne a helyzet, ha Kertész Ákos legalább annyit mondana: bocsánat. (168ora.hu) Mester persze könnyen elengedi Kertész kezét, hiszen Kertész volt az, aki hasonló bels felindultsággal ostorozta az MSZP liberális árulását, s Gyurcsánnyal szembefordulva is számos cikkében kérlelhetetlenül számon kérte a kisemberpárti baloldaliságot. Balogh András MSZP-elnökhelyettes szerint a baloldal mindig meg akarta változtatni a fönnálló társadalmi-gazdasági viszonyokat, el akarta törölni a múltat. Így nem igazán tartotta érdemesnek, hogy a múltat átfogóan tanulmányozza. Ez a történetietlen szemlélet megbosszulta magát és rendkívüli károkat okozott a baloldalnak. A mai magyar jobboldalnak könny dolga van: a múlt kisajátítása során nem ütközik komoly akadályba. A jelenlegi hatalom észrevette, hogy a baloldal nem foglalkozik eléggé, nemcsak a nemzeti történeti, hanem a szociális problémákkal sem, szinte kizárólag a modernizációra, az európaiságra helyezi a hangsúlyt. Napjainkban, amikor el térbe kerültek az unión belüli problémák és a lakosság tekintélyes része súlyos egzisztenciális gondokkal küzd, az európai integrációt igenl baloldal érvei nem túl hatékonyak. Látva a jobboldal térnyerését nemcsak a nemzeti, hanem a szociális kérdések felvetésében is, „elkezdtünk sért dötten sikoltozni”. Balogh úgy véli, a gazdasági és szociális válság és a széls jobboldal el retörése idején alapvet kérdésekben szükséges lenne, hogy a bal- és jobboldal közös megoldásokat találjon. (Nv 2) Somogyi Zoltán szerint a Jobbik nem fogja megtagadni hátországát; például a cigányellenességet nyíltan, büszkén vállalja. A Jobbik kirohanásai szinték. A Jobbik a legelvszer bb párt. Rémes elvekkel, de önazonos képvisel kkel. A Jobbik, miközben játssza a parlamenti pártot, gyakorlatilag „magánhadsereget” tart fenn. Somogyis szerint Ha tényleg olyan választási helyzet áll el , amelyben a Fideszt és rendszerét csak a Jobbikkal összefogva lehetne leváltani, akkor ne legyen kormányváltás, maradjon a Fidesz. Ebbe sokkal könnyebb beletör dni, mint abba, hogy a következ választáson a Fidesz legyen az egyetlen választható lehet sége a demokratáknak a nácik és szövetségeseik ellen. (168 óra) EURÓPA Aczél Endre szerint a Fidesz és Orbán száz százalékig elkötelezte magát kés László mellett, aki nemcsak az RMDSZ, hanem Szász Jen MPP-je ellenében is pártot kívánt alapítani, amelynek bejegyzése azonban majdnem kilátástalan. Ilyenformán az MPP marad egy darabig az RMDSZ „hivatalos” alternatívája, amely Kövér Lászlót tiszteletbeli elnökké választotta. (Nb 7) - Ukrajnában az orosz mellett több más nyelvet – köztük a magyart is – kisebbségi nyelvvé min sítette egy kormánypárti képvisel k által beterjesztett törvényjavaslat. A javaslat értelmében a nyelvek a kijelölt régiókban - a hadsereget kivéve – az élet minden területén használhatók lesznek. Az új nyelvtörvény 2012 tavaszán, a parlamenti választások el tt fogják elfogadni, hogy ezzel növeljék a Régiók Pártja népszer ségét az ország déli és nyugati területein. (MN 1)
15
Viktor Janukovics a tádzsik f városban kijelentette, nem enged semmiféle nyomásnak a gáztárgyalásokon. Kezdetben sarokba szorítottak bennünket, majd pedig megpróbálták ránk er szakolni saját feltételeiket - szögezte le Dmitrij Medvegyevhez intézve szavait, aki néhány napja a gáz áráról folytatott tárgyalásokkal összefüggésben „él sköd nek” nevezte az ukrán vezetést. Az orosz államf szerint Kijev folytonosan csak engedményeket kér, miközben rendre visszautasítja javaslatait, hiszen sem az egységes gazdasági térséghez, illetve a vámunióhoz nem akar csatlakozni, sem pedig a gázvezetékeit nem hajlandó eladni. Ukrajna sem ezt, sem azt nem akarja, csak a gáz árának csökkentését követeli, de ez nem fog menni. (MN 5) Viktor Janukovics mára már az illúzióját is eloszlatta annak, hogy az orosz nép nagy barátja – hangzott el az els számú orosz tévécsatorna Vremja cím hírm sorában. Ukrajna hamar be akar lépni az EU szabadkereskedelmi övezetébe, amivel szakért k szerint csak azt éri el, hogy megromlanak a kapcsolatai Moszkvával, és Brüsszelben sem talál majd megértésre. A kétoldalú viszony elhidegüléséért a csatorna az ukrán oligarchákat teszi felel ssé, akik mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az orosz t kebefektetéseket. Ennek következménye, hogy a kétoldalú gazdasági projektek teljesen leálltak. (MN 3) Ukrán ügyészségi információk szerint Viktor Juscsenko volt államf dioxinos mérgezése kitaláció, nem létezett semmiféle ellene irányuló gyilkossági kísérlet. Juscsenko megtagadta a vérvizsgálatot, nem m ködött együtt a hatóságokkal a kivizsgálás során, ami szerintük azt bizonyítja, hogy csakis szavazatszerzési szándék húzódott a soha nem igazolt mérgezési kísérlet bejelentése mögött. (Nv 5) Hashim Thaci koszovói kormányf védettsége alighanem kemény alku eredménye lehetett: az ENSZ és a hágai törvényszék nem faggatta múltjáról, pártfogói voltak er sebbek. Thacinak persze tudnia kellett, hogy Hágában annyi vád és bizonyíték gy lt össze ellene, hogy akár élete végéig élvezhetné a scheveningeni börtön luxuscelláját. Amikor 2003. június 30-án körözés alapján a magyar hatóságok Budapesten - teljes joggal – rizetbe vették, az uniós intézményekben állítólag rjöngtek a hír hallatán, s maga Solana járt közben, hogy három óra múltán elengedjék az ENSZ útlevéllel rendelkez politikust. Thaci azonban a jelek szerint mára elhasználódott. Vagy azért, mert koszovói miniszterelnökként nem tudta hozni a várt eredményeket sem társadalmi, sem gazdasági szinten, vagy, mert a sajtóban is rendszeresen tálalt nügyei miatt mostanra vállalhatatlanná vált. Esetleg mindkét szempont szerepet játszik abban, hogy nyugati támogatói egymás után veszik le kezüket a politikusról. (MN 3) Váratlanul felfüggesztették a tárgyalásokat a görög kormány és az IMF-ECB-EB trojka között. A görög kormánynak a jelek szerint kezd elege lenni az egyre durvább megszorításokból. A görögök szerint a vártnál mélyebb recesszió miatt nem sikerült teljesíteni a vállaltakat, a nemzetközi hitelez k szerint azonban a görög kormány sem teljesítette a megszorításokat, és nem halad el re a privatizációval az ígéreteknek megfelel en. A görög pénzügyminiszter szerint a görög társadalom képessége határához érkezett az egymást követ megszorítások miatt, ráadásul a recesszió is mélyebb lesz a költségvetési egyenleg-javítás miatt. Egy IMF tisztvisel szerint már az el re megtervezett „puha” államcs d lehet sége is távol van. Akár már idén is eljöhet a fizetésképtelenség bejelentése. (NG 5)
16
Bogár László szerint a „görög út” kialakulásáért a legkevésbé a görög társadalmat terheli a felel sség. Súlyos és veszélyes tévedés volna azt hinnünk, hogy a görög társadalom felel tlen túlfogyasztása vezetett a jelenlegi helyzet kialakulásához. Súlyos tévedés, hogy azt a horribilis pénzösszeget, amit az EU megítélt Görögország számára, a görög társadalom kapja! Ez az európai adófizet k zsebéb l kivett kétszázmilliárd euró a Görögországnak hitelez bankok szuper-extraprofitját növeli. Az euró alapkamata most 1,5 százalék, a görög állampapírok kamatát viszont gyakorlatilag másfél év alatt sikerült 5-r l 45 százalékra (!) felvinni. Kizárólag azért, mert a hitelkockázati mutatót a csinált hisztériával az egekbe emelték, arra hivatkozva, hogy a görög állam a cs d felé halad. Az emelés indoka, hogy „ha cs dbe jut…”, vagyis ha mégsem jutna cs dbe, akkor erre hivatkozva az Európa népeib l kiszivattyúzott gigantikus pénzösszegeket vissza kellene fizetnie a birodalom pénzhatalmi oligarcháinak, amire persze nem kerül sor. Azért nem, mert Európa népe a szisztematikus elhülyítésnek már azon a szintjén van, ahol tökéletesen reménytelen a lényeg megértetése. (MH 6) Lengyelország pénzügyminisztere, Jacek Rostowski kijelentette, „az európai elitnek el kell határozni, akarja- e, hogy az euró megmaradjon. Ha nem, akkor fel kell készülnünk az eurózóna tervszer , ellen rzött lebontására. Nagyon egyszer választásunk van: szolidaritás vagy Európa összeomlása.” Lóránt Károly szerint minden szövetségi államban a központi költségvetés a GDP legalább 15-20 százalékát teszi ki, és ennek révén a kevésbé fejlett térségek (államok) javára történ masszív jövedelemátcsoportosítás akadályozza meg azokat a problémákat, amellyel most az eurózónának szembe kell néznie. Ekkora közös költségvetéssel nem lenne gond egy görög, vagy más ment csomag összeállítása. Ezen túlmen en egy szövetségi államban az egyes tagállamok pénzügyeit a közös büdzséb l és nem a piaci spekulánsok „befektetései” alapján finanszírozzák. Ha Görögország és a többi ország nem vett volna fel kölcsönt, a németek nem tudtak volna többet exportálni, mint amennyit importáltak. A német exporttöbblethez viszont Angela Merkel ragaszkodik. Vagyis a probléma gyökere, hogy a német gazdasági terjeszkedés árát a gyengébb versenyképesség országokkal fizettetik meg. (MN 5) Sztrájk bénította meg Olaszországot. Milliók tüntettek a Berlusconi-kormány megszorító csomagja ellen. Az olasz elnök felszólította a pártokat, az ország pénzügyi hitelességének érdekében ne álljanak az intézkedések útjába. Az Európai Központi Bank eddig olasz kötvények vásárlásával védte az országot, azonban a novemberben hivatalba lép új EKB-elnök, az olasz jegybank volt vezet je felszólította az itáliai politikusokat: hajtsák végre a megszorításokat és ne vegyék készpénznek a bank további segítségét. (Nv 7) - A szociáldemokraták nyerték Mecklenburg-El pomerániában a tartományi parlamenti választásokat 37 százalékot szerezve, 7 százalékkal növelve támogatottságukat. A CDU 28 százalékról 24-re esett vissza. A CDU még soha nem szerepelt olyan rosszul a tartományban, mint most. A harmadik hely a Baloldal pártjáé lett. Folytatták jó szereplésüket a zöldek, kiestek a liberálisok. Az újfasiszta NPD ismét bejutott a tartományi parlamentbe. (Nv 5) NEMZETKÖZI GAZDASÁG
17
Egyes amerikai multicégek esetében az ügyvezet igazgató fizetése már meghaladja az általa irányított vállalat éves társaságiadó-befizetésének összegét – derül ki az Institute for Policy Studies elemz központ felméréséb l. 28 százalékkal még emelkedtek is az ügyvezet k juttatásai, miközben az alkalmazottak bérének emelése csak három százalékot tesz ki. Idén már 325-szörös volt az átlagfizetés és a cégvezet k bére közötti különbség. A globális nagyvállalatok jelent s része él az adóparadicsomokba menekített vagyonkimentés lehet ségével, amely évente százmilliárd dollár kiesést jelenthet a költségvetésnek. A legnagyobb adóelkerül k között szerepel a General Electric, illetve a Citibank és a Bank of America. A vállalatok annak ellenére járultak hozzá kevesebbel a közkiadásokhoz, hogy nyereségük az el évhez képest lényegesen javult. (MN 3) Az Egyesült Államok szövetségi lakásfinanszírozási ügynöksége jogi eljárást indított 17 vezet bank ellen, amelyek 200 milliárd dollár értékben adtak el „mérgezett eszközöket” a felügyelete alá tartozó kormányzati támogatású lakáshitelez knek. (Nv 5) AMERIKA A WikiLeaks táviratokból leplezetlenül kirajzolódik, ahogy az amerikai nagykövetség helytartóságként próbálja utasítgatni a magyar kormány vezet it. Egy titkos min sítés távirat szerint 2007 április 5-én négyszemközti megbeszélést folytatott April Foley és Gyurcsány. A nagykövet felhívta a figyelmét, hogy Magyarország „kétértelm üzeneteket” küld az energiabiztonság kérdéskörében. Foley ajánlatot is tett arra, hogyan „tisztázhatná magát” a kormány. Például Gyurcsány elutazhatna Azerbajdzsánba, Budapest pedig rendezhetne egy Nabucco-konferenciát. Gyurcsány szóban hitet tett a diverzifikálás mellett, de tagadta, hogy „bármilyen kötelességünk lenne választani” az energiaszállítók közül, annak ellenére, hogy „egyes körök szívesen vennék, ha elköteleznénk magunkat a Nabucco mellett, függetlenül annak megvalósíthatóságától”. Gyurcsány még egész karakánul viselkedik, ám tizenegy nappal kés bb ismét négyszemközt találkozva a nagykövettel, a titkos távirat alapján úgy t nik, voltaképpen meghunyászkodik. Hitet tett a diverzifikálás mellett. Foley április 5-i ajánlatához képest túlkompenzált. A nagykövetnek beszámolt a Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalásairól, amelyen szerinte Putyin „nem hozta szóba az energetikát”. Ám Foley zárójelben megjegyezte: Gyurcsány tanácsadói f nökük háta mögött az amerikai nagykövetségnek elmondták, az energiakérdések miatt volt az egész út. (Hát nem gyönyör ? A „tanácsadók” a „f nök” háta mögött a Birodalomnak jelentenek!) Június 17-én az amerikai nagykövet ebédre fogadta Gyurcsány Ferencet. A kormányf a nagykövet szerint „feszültnek, befelé fordulónak és nyíltan védekez nek” (!) t nt. Gyurcsány reményét fejezte ki, hogy Magyarország nem kerül a vonalba a „számára észrevétlenül” megromlott orosz-amerikai viszony miatt. Bár Foley a táviratban megjegyezte, hogy a tudatlanság inkább kényelmes, mint hihet magyarázat, az egyeztetések felvetését örömmel fogadta el a nagykövetség, mert véleményük szerint ezzel meg tudja akadályozni, hogy Budapest külpolitikája tovább sodródjon a rossz irányba (!!). (Nb 7) Hasonlóan leleplez egy (vélt) magyar-türkmén gázüzlet kapcsán az amerikai viselkedés. A „szabad kereskedelem” nagyobb dics ségére a budapesti és az asgabati nagykövetség is azt kérte a külügyminisztériumtól, lépjen közbe, különben a két ország olyan, 30 évre
18
szóló gázszállítási szerz dést köt, amely alááshatja a Nabucco tervet. A türkmenisztáni diplomaták megszerezték a készül szerz dés dokumentumait. A budapesti nagykövet pedig „kérd re vonta” (!) Banai Károlyt, Gyurcsány kül- és biztonságpolitikai „tanácsadóját” (tehette, hiszen, úgy néz ki, volt a valódi f nöke…) Az ügy meghiúsult „nem kis mértékben az amerikai beavatkozásnak köszönhet en”. Gyurcsány kés bb elutazott Türkmenisztánba, de az amerikaiaknak „a magyar diplomácia végig azt bizonygatta, hogy semmi másról nem esett szó, mint a Nabucco-gázvezetékr l”. Az amerikaiak által ingadozónak és felkészületlennek titulált Gyurcsány „arra kényszerült, hogy levélben bizonygassa az amerikai elnöknek elkötelezettségét” a Nabucco mellett. Ugyanakkor Orbán Viktor, miközben a Déli Áramlatról szóló magyar-orosz szerz dést puccsnak nevezte, az amerikai diplomatáknak jelezte, Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon a Déli Áramlat-projektb l, még akkor sem, ha e vezeték megépülésének áldozatul esik a Nabucco. (Azért van még karakán magyar politikus…) (VG 7) Egy amerikai diplomáciai jelentés szerint „nincs egyetlen más ország sem, amely Romániához fogható módon testesítené meg elképzelésünket az USA-val szorosan együttm köd Új Európáról”. A kelet- és közép-európai tagállamok könnyen felhasználhatók „Brüsszel kilendítésére” az amerikai érdekeknek megfelel en. Egy volt amerikai hivatalosság meglepetten tapasztalta, hogy az unió intézményei „mennyire hajlíthatók, ha megfelel módon közelítenek hozzájuk”. (greenfo.hu) A VILÁG TÖBBI RÉSZE A lehet legalacsonyabb szintre csökkenti diplomáciai kapcsolatait Ankara Izraellel, így reagálva arra, hogy a zsidó állam nem hajlandó bocsánatot kérni a Mavi Marmara segélyhajót ért támadásért. (MN 3) Ankara kiutasította az izraeli diplomatákat az országból. A török külügyminiszter kijelentette, Törökország minden óvintézkedést megtesz a Földközi-tenger keleti részén lév hajóinak biztonságáért. Lovas István megkérdezte a brüsszeli NATO központot, vajon amennyiben egy török hajót Izrael részér l fegyveres támadás ér, alkalmazzák-e automatikusan az ötödik cikkelyt, hogy amennyiben egyiküket fegyveres támadás éri, az valamennyiük elleni támadásnak min sül? A szervezet sajtóosztályán Anthony White elmondta: ilyen esetben a NATO tanácsa azonnal összeül, és teljes egyetértés esetén lép csak automatikusan életbe az ötödik cikkely. (MN 6) - Izraeliek tízezrei kértek és kaptak állampolgárságot európai uniós tagállamoktól az elmúlt években. Elemz k szerint az izraeliek menekül útvonalként tekintenek második állampolgárságukra. (MN 3) Aczél Endre szerint Líbiában segélyekre voltaképpen nem is volna szükség, ha a Kadhafi-rendszer nyugati bankokban lev pénzeit – amelyeket befagyasztottak – az érintett kormányok felszabadítanák. Abban a mértékben fogják visszacsöpögtetni a hihetetlenül nagy, 100-120 milliárd dollárra becsült összeget Tripoliba, ahogy a politikai hatalom hozzáférést enged az olajkincséhez. A nemzeti olajtársaság már tett is egy nyilatkozatot: dicsér leg említette a NATO-országokat, s hozzátette, hogy Kínával, Oroszországgal, Brazíliával vitáik vannak. Ezek hárman, minthogy kiegyezést sürgettek Kadhafival, akár semmi jóra se számítsanak. (168 óra)
19
Sitkei Levente szerint, ha most tartanának Szíriában demokratikus választásokat, Aszad minden bizonnyal elsöpr fölénnyel nyerne. Valóban nagy feszültség van a középs területeken, a hamai tüntet k szintén utálják az elnököt, ahogy a városban szintén szeretik. A tüntet k zászlói egyt l egyig vadonatújak, egy kisbuszról pakolják ki ket a megmozdulás el tt, majd hosszas órákon át tartó skandálás után a fiatalok szétszélednek, mint akik jól végezték dolgukat. Nyilván meg van szervezve jó el re az esemény, ráadásul az újságírók orra elé van tálalva, megírható és lefilmezhet akció. (MN 3)
20
