TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság 1038 Budapest, Óbor köz 1 e-mail:
[email protected] Tel: 06 20 227 03 44 Adószám: 28681867-3-41
Heti közéleti folyamatelemzés (2011. szeptember 15.) TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET Kardos Gábor szerint a nyugati típusú szabadpiaci kapitalista gazdaságfelfogás klasszikusai azt feltételezték: a természeti er források kimeríthetetlenek, vagyis a hitelnek mindig lesz valamilyen valós fedezete, ha a jelenben nem, legalább a jöv ben. Ez a munkahipotézis megd lt: a jöv kizsákmányolása globális zsákutca, és végs soron ezért nem m ködik a globális kapitalizmus hitelrendszere és az egész erre épített gazdasági modellje. A globális válság f oka az, hogy nincs valós fedezete a nyugati típusú bolygófogyasztói rendszernek. Itt az a tét, hogy a Föld nem ad több hitelt nekünk, mert kiderült, hogy fejl désnek hazudtuk azt, ami lényegében fedezet nélküli önkényes hitelezés volt az öncélú fogyasztásnövelés érdekében. Ahhoz, hogy újra hitelképesek legyünk ezen a bolygón, vissza kell nyernünk él helyünk bizalmát. - Érdekes, hogy a globalizált gazdasági rendszerekben „finanszírozhatatlan” elemként jelenik meg a dolgozók egészsége és a közoktatás, miközben az offshore vagyonkijátszás például nem nik finanszírozhatatlannak ugyanabban a rendszerben… (MH 9) - Anatol Lieven, a londoni King’s College professzora szerint hagymázas elképzelés, hogy az ipari gazdaságtól el kell mozdulni a szolgáltatások, a bankszektor felé. Ez voltaképpen arról szól, hogy a legtöbb munkahelyet a legalacsonyabb fajta szolgáltatói munkakörré változtatja, miközben magasan képzett informatikusok, bankárok stb. sz k csoportja viszi el a torta nagy részét. (MN 10) Pálfi Jen szerint a mai válságot már semmilyen bels , Magyarországon bevezethet módszerrel nem lehet megoldani. Ezt csak közösen az Európai Unióval, s t az USA-val együtt lehetne kezelni. A globalizáció végzetes hatású lehet e két régió számára. A belföldön maradt termel k egyre több ágazatban szenvednek a távol-keleti konkurencia miatt, a gazdaság mozgástere egyre kisebb. Munkanélküliség, elszegényedés, a társadalom kettészakadása, a b nözés növekedése; nincs a modellen egy reláció sem, amely kielégít en m ködne. Csak egy kiút van: Ki kell egyenlíteni fiskális módon a versenyképességi különbségeket mindaddig, amíg a távol-keleti és egyéb régiók fel nem zárkóznak az európai átlagbérszínvonal 60-70%-ra. Kvóták, véd vámok és egyéb megállapodások szükségesek, melyeket csak a két szenved régió közös és egységes fellépésével lehet elérni. A keexportot, különösen ha az ilyen régiókba irányul, büntet adóval kell sújtani. Mit fognak csinálni az E–15-ök, ha már a fejlett iparágaik is veszélybe kerülnek a kínai konkurens termékek miatt? Mit tesznek akkor, ha mondjuk VW-min ség autók gurulnak le a kínai gyártósorokról, és azokat jóval olcsóbban kínálják? S mit fogunk tenni mi, ha még ezekben a relációkban is megsz nnek a beszállítások? (Nb 13) Ésszer , de a t keliberalizációban érdekelt nemzetközi gazdasághatalmak miatt ma lényegében megvalósíthatatlan javaslatok.
1
Keynes 1936-ban megfogalmazta: ha a jövedelemelosztás azoknak a gazdagoknak kedvez, akiknek már mindenük megvan, és ezért fogyasztási hajlandóságuk alacsony, a gazdaság nem tud fejl dni. A középosztályt kell er síteni, mert k keresetük jóval nagyobb részét fordítják fogyasztásra. Mellár Tamás szerint ehhez képest a Fidesz az egykulcsos adóval „átcsoportosított” 500 milliárd pluszjövedelmet a legtehet sebbeknek, s azt várta, ett l fellendül a hazai piac. Csakhogy a jómódúak inkább megtakarítanak, illetve importluxuscikkekre költenek. Eredetileg arról volt szó, a munkát terhel adókat csökkentik majd, mert ezzel ösztönözni lehetne a munkaadókat, hogy több embert foglalkoztassanak. Ehelyett vezették be aztán az egykulcsos szja-t, amely a foglalkoztatás növelése szempontjából sokkal rosszabb megoldás. A Fideszben – talán küls befektet i körök nyomására is – felülkerekedett egy olyan neokonzervatív gazdaságpolitika, amely kifejezetten a vagyonosokat szolgálja. (168 óra) Hegyi Gyula szerint a magyar baloldal f áramlata 1989-t l a liberális társadalomszemlélet mellett kötelezte el magát. Az SZDSZ-szel politikai koalíció nemcsak a parlamenti többség biztosítására, hanem a balszárny kiszorítására is szolgált. Az eredeti szocialista értékek fokozatosan átadták a helyüket annak a "szociálliberális" politikának, amely a neoliberális gazdaságpolitikát olyan társadalmi gyakorlattal ötvözte, ami a baloldal hagyományos alsó középosztályi bázisának értékrendjével szakítva a normasért ket, a segélyb l él ket preferálta. Miközben az alsó középosztály egzisztenciális biztonsága romlott, még azzal is szembe kellett néznie, hogy az utcán, az iskolában, saját a kertjében sem számíthat az állam védelmére. A minden megrázkódtatás ellenére a normális társadalmi létezéshez ragaszkodó dolgozó milliók megbecsülésére kell épülnie a megújuló baloldali társadalompolitikának. A társadalom legmélyén él ket abban kell segíteni, hogy saját munkájukkal és a közösség támogatásával felzárkózzanak az alsó középosztályhoz, s egyben fogadják el annak normáit. Ehhez nyilvánvalóan szakítani kell olyan doktrínákkal is, mint a "megélhetési b nözés" tolerálása, a "bukásmentes iskola", az antiszociális viselkedés mentegetése, a feltételek nélkül osztogatott segélyek és az elmúlt két évtized hasonló balfogásai. Magyarország annál biztosabban állja ki a vihart, minél kisebbek benne a társadalmi különbségek, minél megbízhatóbban m ködik az állami egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás. Ha a baloldal mindezt újragondolja és szakít a neoliberális dogmákkal, akkor el bb, vagy utóbb, de bizonyosan méltó szerepben szolgálhatja a befogadó és összetartó társadalmat. (Nv 8) EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA A Fidesz-frakcióban egyesek értetlenkedve fogadták Lázár János bejelentését, hogy a jöv ben állami feladat lesz a fekv - és járóbeteg-ellátás; az önkormányzatoknál az alapellátás biztosítása marad. Lázár szerint a frakció abban is állast foglalt, hogy a kórházak és szakrendel k ne a kormányhivatalok felügyelete, hanem központi állami szerv irányítása alá tartozzanak. (Mások ellenben úgy tudták, hogy elhalasztották a döntést.) - Azon, hogy mely szervezet felügyelje a kórházak m ködését, nemcsak az múlhat, hogy a Fidesz er s embereinek lesz-e beleszólásuk például a kórházakkal kapcsolatos beszerzésekbe, beruházásokba, hanem az is, hogy a következ id szakban sikerül-e, és ha igen miként, levezényelni az ellátórendszer struktúrájának átalakítását.
2
(MN 10) Döntés született arról, hogy a kórházak nem a kormányhivatalokhoz, hanem minisztériumi háttérintézményhez kerülnek. Nem tudni, hogy a Fidesz eddig kardoskodó prominensei mit l gondolták meg magukat. Van, aki szerint a döntés egyetlen reális magyarázata, hogy forráskivonás, tömeges kórházbezárás készül, amelyért Szócska Miklós államtitkár b rét vinnék vásárra. (Nv 15) Az els félév végén a magánnyugdíj-kasszák már 5,1 milliárdos m ködési veszteségnél tartanak (tavaly ugyanebben az id szakban „csak” 0,6 milliárdnál). Ezzel szemben mindössze 750 milliós bevétel áll. (NG 9) - A magán-nyugdíjpénztári vagyonból fizeti vissza a kormány azt a 250 milliárd forintnyi áfát a cégeknek, amelyre az uniós bíróság kötelezte az államot. (MN 13) A fels oktatási törvénykoncepció szerint az államilag támogatott hallgatóknak a tanulmányaik megkezdése el tt szerz désben kell nyilatkozniuk arról, hogy diplomájuk kézhez vétele után 7–15 évig Magyarországon vállalnak munkát, különben vissza kell téríteniük a képzési költséget. A törvény 2015-ig tudományegyetemekre, valamint iskolákra osztaná a fels oktatás intézményeit. Az intézmények összevonásáról október végéig kell dönteni. Várhatóan emelik a m szaki, természettudományos és informatikai hallgatók számát, de lényegesen kevesebb tanulót vesznek fel ingyenes agrár-, bölcsészés jogi képzésekre. Ismét kettéválik a tanárképzés. Általános és szakiskolák számára 4 + 1 éves, középiskolák számára 5 + 1 éves képzést lehetne indítani. (MH 8) Balog Zoltán szerint a cél az, hogy az ösztöndíj valóban ösztönzést jelentsen, ne pedig segélyt. A két és fél milliárd forint kiosztására lehet séget adó Útravaló-Macika program abban a szellemben indul, hogy a teljesítmény mindenképpen feltétele a támogatás elnyerésének. Az összeg egy része ösztöndíj formájában a diákokhoz, míg a nagyobb hányada a többletfeladatot vállaló pedagógusokhoz kerül. (MH 10) Alexa Károly szóvá teszi, hogy a készül önkormányzati törvény kapcsán a kultúra szóba sem kerül. Err l nem esett szó Kötcsén sem. És ahol nincs hír, ott rémhír van és pletyka. Alexa a vidéki kultúra pusztulásától tart, miután a megyei önkormányzatok kiüresítésével az állam csak az általa megjelölt feladatokra utal ki pénzt. „S vajh’ megjelöli-e fenntartandóként az „állam” a szombathelyi skanzent, a szegedi operatársulatot, a pécsi irodalmi lapot, az egri színházat, a miskolci múzeumot?” (MH 14) CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, SZEGÉNYSÉG Anatol Lieven szerint a család az emberi társadalom mindenféle politikai formációját megel zi. Tízezer évekkel. Ha minden más elpusztul, ez megmarad - ha szerencsénk van. Hiszen azt látjuk, hogy a nyugati országokban a család elt ben van. És ha elt nik, akkor gyengül állam fog lebegni az anarchia felett. Lehet, hogy a klánok Pakisztánban majd összefognak, és er s államot alkotnak, miközben London és Los Angeles vadállatian sötét korba süllyed. (MN 10) Andor László szociális és foglalkoztatási ügyekért felel s uniós biztos szerint igen komoly gond az Európai Unión belül a fiatalok munkanélkülisége. A legkritikusabb állapotban Spanyolország van, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája meghaladja a 46
3
százalékot. Aggasztó a helyzet Szlovákiában és a balti államokban is. Magyarországon 26,6 százalék. Aránytalanul súlyosan érinti a fiatalokat a határozott idej szerz dések túlzott mérték alkalmazása. (VG 9) Pataky Péter MSZOSZ-elnök szerint már tavaly sszel sem voltak valódi bértárgyalások, helyette a személyi jövedelemadó-változtatások negatív hatásainak kompenzálásáról volt szó. Vélhet en idén is hasonló forgatókönyv szerint zajlanak majd az események. (Nb 12) A szociális segélyek természetbeni kifizetése – amire az uzsora letörése jegyében készül a kormány - kifejezetten jó hatással lenne az élelmiszer-kereskedelemre. A vidéki kis boltok a munkanélküliség, a csökken fogyasztás miatt nehéz helyzetben vannak, így egy célzott jegyrendszer, vagy az üzletek szociális bolthálózati rendszerbe illesztése komoly segítség lenne. (NG 14) Gönczöl Katalin szerint a b nüldözésben nem a szankciórendszer, hanem az alacsony felderítési arány jelent gondot. Az évente ismertté vált négy-ötszázezer b ncselekmény elkövet inek jó, ha harmadát leplezik le. A hatékony büntet politika alapvetése: fogják el gyorsan a tettest, gondoskodjanak a sértett közösség vagy magánszemély kártalanításáról, s az elkövet kapjon igazságos és méltányos büntetést. Az elmúlt egy esztend ben elfogadott Btk.-módosítások azonban nem ebbe az irányba mutatnak, pedig számos példa van rá, hogy a tettes tevékeny megbánását a sértett szívesen elfogadja. A mediációs eljárással egyébként is mindenki jobban járna, hiszen az elkövet nem kerül rács mögé, az áldozat pedig jóvátételt kap – erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. (Nb 14) PÉNZÜGYEK, ADÓK, JÁRULÉKOK Ismét intenzíven csökkentek a magyar államkötvényhozamok. Már a tízéves IRS (interest rate swap) is 6 százalék alá süllyedt, ami elvileg azt jelenti, hogy már száz bázispontos kamatcsökkentést áraz a piac. (NG 9) Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezel kötvényüzletág-vezet je szerint a kamatok száz éve nem látott alacsony szintje masszív t kebeáramlást idézett el a feltörekv gazdaságokba, ahová a fejlett piacokon folyó pénzhígítás el l menekülnek a befektet k. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezel befektetési igazgatója szerint a magyar állam finanszírozási költsége igen kevéssé függ hazai tényez kt l. Ha a t kepiacok átmenetileg elfordulnának régiónk eszközeit l, a magyar kötvénypiacon akkor is eladók lennének, ha a magyar gazdaságban minden flottul menne. A finanszírozási költségünket tehát alig tartjuk kontroll alatt. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezel vezet portfóliókezel je úgy véli, ha a kormány tartja magát a költségvetési szigorítással kapcsolatos elképzeléseihez, jöv re akár 2-3 százalék közé is leeshet az infláció, ehhez képest az állampapírok még mindig séges reálhozamot kínálnak. Ez vonzó lehet a külföldi befektet knek, akik a legtöbb nagy devizában nem kapnak (reál)kamatot a pénzükre. (VG 9) A helyzet a kedvezményes banki el törlesztés bejelentése után némileg módosult; a másodlagos piacokon 10-20 bázispontos hozamnövekedés történt, Varga István szerint
4
azonban az állam kell tartalékok birtokában egyszer en kivárhatja az állampapírkibocsátással a kedélyek megnyugvását. Ha a befektet biztosítottnak látja a megtérülést, továbbra is finanszírozni fogja hazánkat. (MN 15) A cds-felár Magyarország esetében két és fél éves csúcsra, 443 bázispontra ért, de a perifériás országokat is hasonlóképpen büntették a befektet k. A pénzpiacokon el bb a két százalék körüli amerikai esést kellett beépíteni az árfolyamokba, s csak ezután jött a görög cs dhelyzet veszélye miatti fejveszett menekülés a bankrészvényekt l. Er s túlzás lenne azt állítani tehát, hogy a nemzetközi piacok figyelmét Orbán Viktor szavai kötötték volna le, s miután a végén kiderült, hogy a pénzügyi rendszere stabilitását kisebb sokk érte a végtörlesztési szabályozás felpuhításával, mint azt az eredeti javaslatban sugallták, a forint is és a t zsde is visszaer södött. (Nb 13) 1,258 millió adózó a minimálbérnek megfelel vagy annál is alacsonyabb éves keresetr l adott számot. Utóbbi kör az összes személyi jövedelemadónak csupán 1,8 százalékát fizette be. - Ez a lineáris adó bevezetésének egyik f érve; a „közteherviselést” manapság úgy értelmezik, hogy az alacsony jövedelm ek is fizessenek az állami szolgáltatások értékéhez közelít mérték adót. Csakhogy ezek az alacsony jövedelmek itt és most többnyire az alapvet emberi létezéshez sem elegend ek (pl. nem tartalmazzák a lakhatás költségeit). (Vukovich Gabriella KSH-elnök szerint a váratlan kiadások fedezésére a lakosság 75 százaléka nem képes Magyarországon, ez az EU-ban a legrosszabb mutató - VG 9) Még szerencse, hogy a kormány politikai belátásból némi béremelés kikényszerítésével teremti meg a növekv adófizetés feltételeit; az inflációt azonban ez már nem ellensúlyozza. Közben a „top száz” szja-bevallónál átlagosan 519 millió forintos éves jövedelem keletkezett. (VG 14) - Hargitai Miklós szerint az egykulcsos adóhoz való ragaszkodás, a vagyon adóztatásának merev elutasítása jelzi, hogy a nemzeti elit a kormány szerint egyel re nem engedheti meg magának a közteherviselés luxusát. (Nb 9) Torkos Matild szerint az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatát felvetni manapság felér egy felségsértéssel. Az egész nemzeti együttm ködés rendszerét tagadja meg az, aki képtelen belátni, hogy a társadalmi igazságosság magasztos eszméje hatja át azt az egyetlen kulcsot. Ez így marad. A több százmilliárdos bevételkiesés miatt viszont egyre jobban fájhat Matolcsy György feje, mert már nem nagyon van honnan elvenni. (MN 9) - Gyurcsány Ferenc szerint az a 800-1000 milliárd, amellyel jöv re ki kell igazítani a költségvetést, azt jelenti, hogy fel kell dúlni a teljes magyar jóléti rendszert, az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjellátást, a munkaügyi ellátást, az önkormányzati rendszert. Ezt pedig csak a középosztály sérelmére lehet megcsinálni és tömeges elszegényedést vetít el re. „Mindez azért, mert Orbán belement ebbe az rült adócsökkentésbe. Ássa a saját sírját ez a kormány, meg közben persze az országét is”. Gyurcsány elismeri, ha nekik kellene megoldani most ezt a problémát, adóemelés nélkül nem tudnák úgy megoldani, hogy ne járjon brutális érdeksérelemmel. (Nv 10) A Fidesz-KDNP frakcióülésén, ahol éles vita alakult ki a kérdéskörr l, Orbán Viktor meger sítette: nemhogy megmarad az egykulcsos szja-rendszer, hanem meg is er síti a kormány. Menet közben nem lehet váltani - a párt már eldöntötte, hogy nem a munkát, hanem a fogyasztást terheli. (Nv 10) Orbán a pártján belüli konfliktusokat is vállalja, mert úgy gondolja, ha kétharmadossá teszi a közteherviselés alapvet szabályait, akkor
5
évtizedekre el re stabilizálja az ország gazdaságpolitikáját. Azt szeretné, ha az adóalkotmány leszögezné, hogy Magyarországon egykulcsos, arányos adórendszer ködik, melynek kulcsa maximum 16 százalék lehet. (Nv 10) Ez nem jelenti azt, hogy örökre vége a progresszív adóztatásnak Magyarországon. Bármikor be lehet vezetni egyfajta, akár szolidaritásinak nevezett adót bizonyos jövedelem fölött – amib l adott esetben az szja levonható lesz -, ami a gyakorlat szintjén progresszív szja-rendszernek felel meg. (NG 12) A sarkalatos törvényben helyet kapna a gyerekek után járó adókedvezmény, valamint kimondaná: a nyugdíjrendszer két pilléren nyugszik, állami alapon és önkéntes pénztárakon. Még a Fidesz elnökségében és a parlamenti képvisel csoportban is vitatják, hogy az adószabályoknak valóban kétharmadosnak kell lenniük. Ezzel a döntéssel saját kezét is megkötné a kabinet. (Nv 10) Hargitai Miklós szerint Matolcsy György ötlete az uniós szint luxusadóról látványosan demagóg: az a kormány, amelyik az egyik kezével gálánsan leveszi a terheket a tehet sek válláról (évi százmilliárdos nagyságrendben), hiába próbál utóbb néhány tízmilliárdot – az EU-t segítségül híva, és kudarc esetén nyilván Brüsszelre mutogatva – visszaszedni, ett l még az adóztatás igazságtalan volta nem változik. A másik probléma jóval súlyosabb. Amíg az adórendszer a legnyilvánvalóbban személyes luxusfogyasztást is „költségesíthet vé” teszi, amíg kényelmes kibúvót biztosít a regisztrációs adó megfizetése alól az álhibrid cirkálóknak, és az offshore-ozás fölött továbbra is szemet huny, addig a luxusáfa legfeljebb kedélynyugtató látszatintézkedésnek tekinthet . (Nb 9) László Csaba volt pénzügyminiszter szerint, ha a magyar kormány el kívánja érni, hogy a luxus termékekre bevezesse a közösség, vagy csak Magyarország a 35 százalékos áfát, ehhez meg kell szereznie mind a 26 másik tagállam támogatását. Akár egy ország ellenkezése is megtorpedózhat egy ilyen javaslatot. Veres János volt pénzügyminiszter szerint ez az újabb ötlet csak a hazai közvéleménynek szól, és arra épít, hogy kidomborítsa, a magyar kormány megadóztatná a gazdagokat, de Brüsszel megakadályozza ebben. A politikus igen csekély esélyt ad arra, hogy Matolcsy ötlete átmenjen Brüsszelben, hiszen az uniós harmonizált forgalmi adórendszer egyik sarokpontjának megváltoztatását javasolja a magyar kormány. Különösen akkor nehéz sikerre vinni egy ilyen fontos adóügyi kérdést, ha korábban Orbán Viktor a nemzeti érdekek hangoztatásával kinyilvánította, kimarad Magyarország az Euró Plusz Paktumból, vagyis egy adóharmonizációs egyezségb l. (Nv 9) Dedák István szerint a csalódást kelt 1,5 százalékos növekedési ütem csak részben vezethet vissza küls okokra. A másik leglényegesebb ok, hogy az adócsökkentés dönt hányada (az MNB számításai alapján mintegy kétharmada) a legfels decilisbe tartozó háztartások jövedelmét gyarapította. (MN 10) Vámosi-Nagy Szabolcs szerint arról érdemes szakmai vitát folytatni, hogy az adóváltozás eloszlása a fogyasztás szempontjából mennyire volt szerencsés. Véleménye szerint nem volt az. (Nb 12) Dedák szerint az így keletkez jövedelemtöbbletet a tulajdonosok dönt en megtakarításra vagy importra fordítják, vagyis nem – illetve nem a hazai – GDP-t növeli. (MN 10) VámosiNagy szerint a jómódúak, amit fogyasztásra költenek, az inkább külföldi termékre megy el. Rosszabb esetben vásárolni is a határon túlra mennek. Ahogy a Rogán-bizottság is megállapította, túl sok adózónak csökkent a nettó jövedelme az alsóbb
6
bérkategóriákban. (Nb 12) Dedák szerint a növekv költségvetési gondok láttán számos országban vet dik fel a gazdagok személyes jövedelmének nagyobb adóztatása, és ezt nem csak a társadalom igazságossági, szolidaritási megfontolásai indokolják. A nagyobb jövedelm ekt l beszedett adó húzza össze legkisebb mértékben a keresletet. Az okfejtés fordítva is m ködik: a nagyon jómódúaknak adott juttatás növeli legkevésbé a keresletet. Pontosan ez az, ami történt nálunk, amelynek veszélyeire egyébként számos szakért el re figyelmeztetett. A rossz helyen landoló fiskális ösztönzés küls okokkal összekapcsolódva együttesen felel s a gazdaság drámai lassulásáért. (MN 10) Vámosi-Nagy Szabolcs szerint tévhit, hogy az adóintézkedések munkahelyeket teremtenek: ha a cégnek nincs megrendelése, minek hozzon létre új álláshelyeket? A munkáltatónak abból származhatott el nye, hogy akinek az adóváltozás miatt n tt a nettó jövedelme, nem állt el béremelési követeléssel. Az egykulcsos adó a gazdaság fehéredését sem tudja szolgálni. A teljes bérköltségben ugyanis a járulék a meghatározó tétel. A legfrissebb felmérések szerint Magyarország versenyképesebb Szlovákiánál, holott ott alacsonyabb az összes közteher. (Nb 12) Dedák szerint az eladósodás jelent sebb csökkentésének nem most, a növekedés globális lassulása és az újabb recessziós félelmek közepette van itt az ideje, mert az a gazdaság további lassulásával fenyeget. A jelenlegi helyzetben túlságosan nagy lenne az az ár, amelyet az eladósodás er teljesebb csökkentéséért fizetnünk kellene, ezért arra majd csak a növekedési dinamika er södésével érdemes törekedni. (MN 10) BANK, KAMAT, ÁRFOLYAM, A kormánytöbbség javaslata szerint svájcifrank-alapú hiteleket 180, míg az euróban jegyzett kölcsönöket 250 forintos árfolyamon lehetne végtörleszteni, az ezzel járó veszteséget pedig a bankoknak kellene benyelniük. F leg azok járnának jól, akiknek van annyi megtakarításuk, hogy egy összegben vissza tudják fizetni devizahitelüket. Az adósok többségének ez nem valós alternatíva. (Nb 10) Oszkó Péter szerint annak lesz lehet sége devizahitelét kedvez árfolyamon forintra váltani, akinek van megtakarítása vagy egyébként is hitelképes. Az átváltás miatt viszont jelent sen gyengülhet a forint, tehát a kiszolgáltatott devizahitelesek még többet veszíthetnek. (VG 12) Mesterházy Attila szerint a javaslat csak azon keveseknek ad alternatív megoldást, akik komoly megtakarítással rendelkeznek. Schiffer András úgy véli, a bankokat azért szorítják meg, hogy azok el tt nyissanak lehet séget a végtörlesztésre, akik egyébként is képesek egy összegben visszafizetni a hitelüket. A Fidesz nem el ször és nem utoljára úgy csinál, mintha megoldana egy problémát, közben pedig a fels réteget gazdagítja tovább. (Nb 10) - Róna Péter szerint jogilag komolyan aggályos a megoldás, pénzügyileg destruktív, és méltánytalan, mert csak azoknak biztosít lehet séget, akiknek megvan a pénzük a törlesztésre. Az osztrákok meg fogják támadni a megoldást az EU-nál, és szerinte sikerrel. (hvg.hu) A kormány számára készített el zetes KIM-szakvéleményében szerint a beavatkozás visszamen leges hatállyal módosít a polgári szerz déseken, amit még a korlátozott jogkör magyar Alkotmánybíróság is, az Európai Bíróság viszont szinte biztosan elfogadhatatlannak min síti majd. A magyar jog alapján van lehet ség arra, hogy a parlament akár visszamen leges hatállyal beavatkozzon polgári jogi szerz désekbe, ehhez
7
azonban olyan változásnak kell beállnia a körülményekben, aminek köszönhet en a vállalt kötelezettség teljesítése valamelyik fél jogos érdekét sértené. A változásnak a társadalom széles rétegét kell érinteni, és biztosítani kell azt is, hogy a beavatkozás a cél elérése érdekében szükséges, a megvalósításával korlátozott más alapjogok sérelme arányos. Bár a széles kör társadalmi érintettség megállapítható, s az árfolyamváltozás megváltozott küls körülmény, szakért k szerint ennek lehet ségét minden adós ismerte és vállalta a hitelszerz dés aláírásakor. A jog szerint a bankoknak a kölcsönt kére vonatkozóan tulajdonjogi védelme van: az AB könnyen kártérítést ítélhet meg az állam terhére a bankoknak abban az esetben, ha az adós által a kedvezményesen visszafizetett végtörlesztés nem éri el a fennálló t ketartozást. Ha az állam a t keveszteség vonatkozásában nem kártalanítja a bankokat, az a szabályozás alkotmányellenességének kockázatát rejti magában. (index.hu) A 800 ezer devizahiteles harmada tudna élni a lehet séggel, Lázár János sem számolt 200–300 ezernél több adóssal. Biztosan nem segít a javaslat viszont azokon, akik már most sem tudják törleszteni adósságukat. Számukra a devizahitelük forintosítása sem jelent megoldást, mivel a magas törleszt részletet már így sem tudják fizetni. Az ilyen nehéz helyzetben lév ügyfelek valószín leg amúgy sem kapnának a bankoktól új forinthitelt. (Nb 10) Várhegyi Éva (Pénzügykutató Zrt.) szerint bankon kívüli forrásból a lakossági devizahitelek legfeljebb tizede törleszthet . Ám ha a hitelintézetek forintkölcsönökkel finanszírozzák ezt, akkor az adósságnak akár a kétharmadát is átválthatják. Ha a jelent sebb hitelintézetek közül valamelyik elkezdi forinthitelekkel finanszírozni a végtörlesztéseket, az öngerjeszt folyamatotokat indíthat el. A jöv ben kamatot fizet ügyfelek a forinthiteleket rövid id alatt nyújtó bankokhoz kerülnek. A liberális kutató a szabad piac nagyobb dics ségére kartellezésre bíztatja a bankokat: a kereskedelmi bankoknak érdemes lenne megegyezniük abban, hogy egyáltalán nem vagy csak nagyon sz k körben finanszírozzák forinthitelekkel a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történ végtörlesztését. (VG 14) A devizahitelek arányának csökkenése jelent s kockázatot venne ki a rendszerb l, és lényegesen javítaná Magyarország nemzetközi megítélését is. Ez azonban csak hosszabb távon igaz. A pénzügyi rendszert érint bizonytalanságok rövid távon megingathatják a befektet i bizalmat. Legvalószín bb 50-60 milliárd forintos kiadás az OTP-nél. (MN 10) A Goldman Sachs londoni befektetési részlegének szakért i szerint ha az elképzelést "jól megtervezett" módon hajtják végre, az hosszú távon "nagyon pozitív" fejleménynek bizonyulhat, mivel er södne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, az MNB anélkül tudna monetáris enyhítést végrehajtani, hogy a forint esetleges gyengülése a háztartások vagyoni helyzetét kockáztatná. Csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami a fogyasztást élénkítené. (hvg.hu) Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke szerint az intézkedés beindíthatja a forinthitelezést és egészséges versenyt generálhat a hazai bankrendszerben. Ennek nyertese az OTP és a takarékszövetkezetek lehetnek, mivel ezek a pénzintézetek séges forintlikviditással rendelkeznek a devizahitelek forinthitelre váltásához, míg egyes bankok akár el is hagyhatják a magyar piacot a kedvezményes végtörlesztés bevezetése miatt. (Nb 14) - Az elmúlt 12 hónapban a fogyasztást dönt részben az infláció és a devizahitelek megn tt törleszt részletei fogták vissza. Ha valóban enyhül a
8
devizanyomás a háztartásokon, az élénkítheti a kiskereskedelmi forgalmat – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. A bankok a válság óta amúgy sem mutattak komolyabb aktivitást az áruvásárlási hitelek kihelyezésénél és a kiskereskedelmi fejlesztések finanszírozásánál, vagyis a kormány végtörlesztési terve már nem oszt, nem szoroz. (NG 14) Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a kedvezményes végtörlesztés nem ütközik-e a t ke szabad mozgására vonatkozó el írásokba, illetve az állami támogatással kapcsolatos szabályozásba. A Fitch Ratings és a Standard & Poor’s szerint az intézkedés igazságtalan, mert aránytalanul nagy terhet ró a bankokra. (Nb 14) A Fidesz egyik ismert politikusa szerint a hitelesek és a bankok nem egyenl arányban viselték a negatív hatásokból fakadó terheket. A kormány a kármegosztás elvére apellálva képviseli az ügyet. A javaslat jogi megalapozottságát jelentheti, hogy a fogyasztóvédelem pontosan err l szól. Vagyis a kormány beavatkozhat polgárjogi szerz désekbe is. (Nb 14) A Magyar Bankszövetség az Alkotmánybíróságnál és az Európai Unió illetékes szerveinél keres majd jogorvoslati lehet séget, ha a meghirdetett formában törvény születik a javaslatból. (Nb 13) Szakért k szerint hatalmas megkönnyebbülést jelentett a hitelintézetek számára, hogy a végtörlesztés lehet ségét nem kötötték össze számukra kötelez en újabb forinthitelek folyósításával. Így az érintettek – és nem a rászorulók – töredékén segít ezúttal is a kormány. (Nb 13) Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter azzal fenyeget zött, hogy az Európai Bíróság elé viszi Magyarországot. A kormány tervezett többi intézkedésével kapcsolatban a bankszövetség megenged bben fogalmazott közleményében. Pedig ezek között is akad olyan, amely jelent s veszteséget okozhat. Például a devizahiteleknél a kamat referenciakamathoz kötése. Ez azt jelentené, hogy a bankok nem háríthatnák át ügyfeleikre a forrásköltségek emelkedéséb l adódó pluszkiadásokat. Sokat veszíthetnek a pénzintézetek azon is, ha majd a devizahiteleknél a forintban felmerül költségeiket csak forintban állapíthatják meg. (Nb 13) - Torba Tamás úgy gondolja, hogy a 180 forinton történ el törlesztés az Európai Unió sz jén nem megy majd át. A megoldás az lenne, ha kötvényesítenénk a tartozást. Ez lehet vé tenné, hogy a svájci jegybanknak kötvényeket adjunk frankért cserébe, így teremtsük el a devizafedezetet. (MN 14) Róna Péter azt javasolja, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel-állományt a bankoktól diszkont áron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetnének, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba. Alternatív megoldás lehetne szerinte erre az is, ha az MNB swap ügylet keretében svájci frankot vásárolna magyar államkötvényekért a svájci jegybanktól, ahogyan azt a lengyelek tették korábban. (hvg.hu) Varga István szerint a bankoknál b ven volt forintbetét, amib l hitelezhettek volna. Ám ha valóban devizaalapú (volna) a hitel, akkor is extraprofitot értek el rajta a bankok. Amíg a svájci referenciakamat a válság hatására 2,5 százalékról 0,1 százalékra csökkent, addig a magyar bankok 4,5 százalékról 7-10 százalékra emelték a kamatokat. Tehát nem a kamat kicsi, hanem a banki kamatrés nyílt hatalmasra. Külföldi anyabankjuktól hatalmas mennyiség deviza áramlott a hitelez bankokhoz. Ezeket azonban nem a lakosság hitelezésére fordították, hanem elhelyezték a MNB-ben. Mert az MNB kirívóan
9
magas kamatot fizet a forintbetétért. (MN 9) Boros Imre szerint a gazdaság betegségét kiváltképpen a jegybankban állomásozó két hatalmas pénzvolumen jellemzi, a 35 milliárd eurónyi devizatartalék és a csaknem húszmilliárd eurót kitev , rövid lejáratú kereskedelmi banki betét. A bankok, ahelyett, hogy a betétesek pénzét a gazdaságba forgatnák, húszmilliárd eurónyi forintot a jegybankban tartanak. (MH 13) Varga szerint az MNB ezt a devizát külföldre küldte, azonban jóval kevesebb kamatot kap érte. Ezzel a technikával ömlött ki a pénzünk külföldre. (MN 9) Boros szerint a jegybanki kamatpolitikának semmi köze sincs az infláció szintjéhez. A pénzügyi spekuláció költségei irdatlanok. Teljesen feleslegesen dob ki a jegybank legalább egymilliárd eurót évente a kereskedelmi banki rövid betétekre. A tartalékok hozama és a források költsége között is feszül évi kétmilliárd eurónyi különbség. (MH 13) Mark Allen, az IMF regionális képvisel je a Krynicában rendezett gazdasági fórumon azt mondta: a bankrendszer akkorára n tt, hogy az már nem szolgálja se a világ jólétét, se a reálgazdaság növekedését… és ez a trend nem tud folytatódni, a következ évtizedekben vissza fog fordulni, és kisebbé válik a bankrendszer. (MN 12) GAZDASÁG, IPAR, KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Jávor Benedek szerint az energetikai stratégia az els olyan dokumentum, amelyik átfogó módon, több forgatókönyvet is figyelembe véve próbálta meg felrajzolni az ország energetikai képét, közgazdasági számításokkal, stratégiai környezeti vizsgálattal. A fejlesztési minisztérium megalapozott, racionális érvelés alapján próbált döntést hozni, ám az szerintünk rossz döntés. Tévesek a megfogalmazott prioritások, amelyek szerint a jöv ben folyamatosan az ország energiaigénye, amit els sorban az atomenergiával és fosszilis energiahordozókkal lehet kielégíteni. (lehetmas.hu) A Magyar Posta cselekvési terve szerint a cég a másfél év múlva esedékes uniós piacnyitás után a távközlési piacra való visszatéréssel és a pénzforgalmi szolgáltatások vítésével igyekszik talpon maradni. A posta valamelyik távközlési cég rendszerét bérelve, kés bb saját hálózaton, teljes érték szolgáltatóként folytatná tevékenységét. A távközlés piacán a megjelenést az állam birtokában lév üvegszálas infrastruktúra is segítheti. Január elsejét l a kormányzati gerinchálózatnak a Magyar Villamos M vek lesz a gazdája. (MN 9) - Szeptember végén indul két intercity személygépkocsi prototípusának gyártása a MÁV Gépészeti Zrt. szolnoki bázisán. A kocsinként 320 millió forint körüli ár jóval alacsonyabb annál, mint amilyen ajánlatokat a MÁV Start a nemzetközi piacról beszerzett. A beruházás értékének akár 80 százaléka is származhat hazai beszállítóktól. Ha beválnak a prototípusok, beindulhat Szolnokon a sorozatgyártás. (VG 12) A logisztikai költségek drágulása miatt az elektronikai márkák a jöv ben egyre kevésbé ragaszkodnak ahhoz, hogy bérgyártóik a Távol-Keleten tartsák a termelést. Fontosabb a vev höz való földrajzi közelség. Egyre többen döntenek úgy, hogy az évekkel korábban Malajziába, Kínába vagy Thaiföldre kihelyezett gyártást visszahozzák. Még ezzel együtt is jelent s kapacitások maradnak a Távol-Keleten, de az ottani infláció, a bérköltségek emelkedése és általában a kihelyezések negatív megítélése miatt már költség-, min ségi és biztonsági szempontból vonzóbbnak t nik az otthoni
10
gyártás. Az európai piacra szállított termékek gyártásánál tovább n het hazánk szerepe. (VG 13) - Dennis Meadows szerint az alkatrészraktárakat kihagyó, a gyártási igényeket közvetlenül kiszolgáló „just in time” rendszerr l Fukusima után kiderült, hogy baj esetén tökéletesen rugalmatlanná válik: országszerte leálltak a gyárak néhány, a katasztrófa övezetében kényszerszünetet tartó beszállító miatt. Nem reklámozzák ugyan, de azóta megkezd dött a „just in time” gyártás visszaszorítása. (Nb 15) Magyarországon hozza létre közép-európai központját a kínai BGI. Az err l szóló megállapodást Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke írta alá. A BGI Ázsia vezet biotechnológiai kutatóintézete, amely világhálózatot épít. A kutatóintézet jelent s sikere a humán gén feltérképezésében való részvétel. (NG 14) MEZ GAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉSEK A kabinet az új birtokpolitikai irányelveknek megfelel en kívánja földhöz juttatni a gazdákat. - Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, amelyben a földb l származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is t keer s nagyvállalatok kapják, s véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizet k pénzéb l Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk - hívja fel a figyelmet az Él lánc Magyarországért. (MH 10) „A vidékfejlesztési stratégia egy m helymunka, minden javaslat átmegy egy egyeztetési mechanizmuson, és közben gazdagodik, b vül”. Ezt válaszolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arra a felvetésre, amely szerint az új agrárstratégia lényegét teljesen átírták. Tamás Gábor szerint Ángyán József államtitkár a Fidesz meghatározó üzleti köreinek agrárius alapérdekeit veszélyeztet elképzeléseket írt le: a „magyar mez gazdaságot ki kell emelni a napi piaci viszonyokból”; „ rhetetlen, hogy csak néhány nyereségérdekelt t késcsoport jusson hozzá az agrártámogatások dönt részéhez” és „a keresked láncok uralmát adminisztratív eszközökkel is meg kell törni”. A gazdasági tárca egyik szakért je le is írta, hogy a belterjes értékesítés er sítése (a bels piac szerepének hangsúlyozása a forró pénzt hozó exporttal szemben) összeegyeztethetetlen a nemzetgazdaság érdekeivel, míg a külügy arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós támogatási rendszer szankciókkal fenyeget megsértése lenne bizonyos normatív támogatások agrárpolitikai szempontú átcsoportosítása. Ezek voltak azok a pontok, amelyek miatt „a miniszterelnökhöz nagyon is közel álló körökben el került a piros filctoll, és határozott áthúzásokkal „gazdagította, vítette” az ominózus koncepciót”. (Nb 13) Fideszes képvisel k vitatták, hogy az 1000 f alatti településeken ne legyen (f állású) polgármester – a miniszterelnök emellett szállt síkra, de elnapolták a döntést. A polgármesterek azzal is szembementek, hogy az önkormányzatok költségvetését a kormányhivatal ellen rizhesse. A belügyi koncepció szerint feladatfinanszírozásra kell számítaniuk az önkormányzatoknak, az állam csak az általa megjelölt feladatokra biztosít forrást. A helyhatóságok feladat- és hatásköre viszont radikálisan sz kül: marad az óvodák, bölcs dék m ködtetése, a szociális ellátás és a segélyezés. Kötelez lesz a társulás, és az önkormányzatok csupán olyan feladatokat láthatnak el, „amelyeket csak helyben lehet megoldani”. (Nb 10) A kötelez feladatok ellátásához nyújtott normatív támogatások a tényleges kiadásoknak csak körülbelül a felét fedezik. Ha ez igaz, az idei büdzsében közoktatási hozzájárulás címén szerepl mintegy 370 milliárdhoz az
11
államnak még ugyanennyit kellene hozzátennie, ha maga akarná m ködtetni a rendszert. Ha az állam nem akar ráfizetni, a települések saját bevételeinek jelent s részét központosítani kell. Kérdéses azonban: honnan mennyit kell elvenni; ha sokat vonnak el, jól m köd városok mehetnek cs dbe, ha keveset, a költségvetés fizet rá. (Nb 10) Tanács István szerint nincsenek új dolgok abban a módszertani útmutatóban, amelyet a Belügyminisztérium adott ki, hogy segítségével olyan önkormányzati szervezeti és ködési szabályzatokat lehessen szövegezni, amely nemcsak a döntéshozatalból szorítja ki a testületi kisebbséget, hanem a nyilvános kritika, s t, a közérdek adatok megismerésének lehet ségéb l is. Összeállítói csupán aprólékos figyelemmel egybegy jtötték a joggal való visszaélés széles körben bevált, tipikus eseteit. Az öt ciklus során kialakult antidemokratikus praktikákat külön-külön minden párt igyekezett alkalmazni, amikor módjában állt. (Nb 8) KORMÁNY-, PÁRTPOLITIKA A kötcsei találkozó után a miniszterelnök szóviv je azt mondta: a kormány javaslata megosztja azokat a terheket, amelyek a devizahitelezésb l adódó kockázatokkal járnak, és amelyekre az el nyolc évben a szocialista kormányok nem hívták fel a figyelmet. Orbán Viktor Kötcsén is kormánya egyik legfontosabb céljaként említette az államadósság csökkentését, és meger sítette, hogy a kormány kiáll az egykulcsos adórendszer mellett. (MM 12) A miniszterelnök országvédelmi tervet jelentett be:. Zéró toleranciát hirdettek az uzsorások ellen. (MN 13) A Népszabadság szerkeszt ségi álláspontja szerint kormányf az él sköd b nöz kkel egy sorban említette azokat a pénzintézeteket is, amelyek teljes hiteldíjmutatója meghaladja a 30 százalékot, amire válaszul a kormány ezt a lehet séget megszünteti. E logika mentén a kormány rögzíthetné az elfogadható nyereség mértékét is. (Nb 13) A Start munkaprogramban a mez gazdaság, az energiatermelés és az országos nagyberuházások területeire tömegesen kiterjesztik a közmunkaprogramokat. Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mez gazdasági termékek körében. A magas rezsiköltség miatt központi ármegállapítást vezetnek be a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. (MN 13) Schmidt Jen , a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere szerint egységes tarifákat abban az esetben lehet alkalmazni, ha a tulajdonosi kör is azonos. Az egyes szolgáltatások önköltsége településtípusonként változó. Ebb l az következhet, hogy egyes helyeken a közszolgáltatások csak veszteséggel tarthatók majd fenn, míg fejlesztésre csak akkor lesz lehet ség, ha az állam vagy az önkormányzat a zsebébe nyúl. A miniszterelnök szavaiból nem derül ki egyértelm en, hogy kormányzati ármegállapítást terveznek, vagy egy olyan szisztémát dolgoznak ki, melyben az árképzés szigorú szabályai mellett a fogyasztói árakban valamilyen súllyal megjelennek a helyi sajátosságok és a szolgáltatással kapcsolatos helyi költségek is. Ma ugyanis a szolgáltatási díjak között óriási a szórás, amely elérheti a száz százalékot is. (Nb 13) Az Orbán Viktor által preferált egyfordulós parlamenti választásra voksoltak a fideszes és a kereszténydemokrata képvisel k a frakciószövetség ülésén, annak ellenére, hogy Áder János és Kövér László a kétfordulós rendszer mellett érvelt. A Fidesz
12
gesztust tehetett volna az LMP felé, ha ellenzéki szövetségest keres az új választó-jogi törvény elfogadásához; a párt részér l informálisan állítólag jelezték: a kétfordulós rendszert kompromisszumnak tekintenék. Lesz a rendszernek kompenzációs eleme. Ha egy jelölt nem szerez mandátumot, a rá adott szavazatokat az országos listán vennék figyelembe. (Nb 9) Gyurcsány Ferenc abszurdnak tartja, hogy Magyarországon csak kapitalizmus-, piac- és keellenes pártok vannak a parlamentben. Lehet szociálissá tenni a piacgazdaságot, de nem lehet a piacgazdaság fundamentumaival szemben politizálni, mert annak az a vége, hogy nincs befektet . Az ország lakóinak jelent s része frusztrált, mert olyan vágyat kerget, amely nem elégülhet ki. Szembemenni mindennel, ami a szabad világ alapja, az Magyarország lecsúszását, halálát jelenti. (Nv 10) Tölgyessy Péter realistább: szerinte a nyugatos, jogállami, kapitalista, többpártrendszer óriási kudarcot hozott. Ez a mostani kétharmad is azért születhetett, mert el tte azt sugallta a kétharmados gy ztes, hogy ezután nem a jogbiztonságot keresi, hanem a materiális igazságot. Eszközként használják a jogot, ha van egy probléma, megoldják, nem tör dve azzal, hogy az az alkotmányosságban mit jelent. A miniszterelnök a kétharmados többséget erre kapta, a materiális igazságra. Arra, hogy lépjen ki a nyugati normatív jogi gondolkodásból, és keletiesen, a tényleges fundamentális igazságosságot keresse. (Nb 14) Kertész Ákos szerint az egész baloldali elit és tisztikar elégtelenre vizsgázott szolidaritásból. Nem tudja letörölni magáról azt a bélyeget, hogy beállt a harácsolók, a korruptak közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkrétan a baloldal közkatonáit is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti rablott vagyonát és az irháját. Ezek a mi finom, úri szocialistáink. Nem a közemberekkel, nem a nyomorba taszítottakkal lesznek szolidárisak. A szegénység nem esztétikus, s t: büdös. Kertész fél, nem veszik majd védelmükbe a büntet szankciókkal fenyegetett szegény embereket. Csak azokkal lesznek szolidárisak, akikkel nagyon muszáj, a régebbi vezet kkel, ha a Hatalom koncepciós perekkel fenyegeti ket. Tudja ez a Hatalom, mit csinál. Így prolongálja a régi vezetés pozícióit a szocialisták pártján belül, és akadályoz meg mindennem megújulást. (Nv 12) Gyurcsány szerint az MSZP megújításának kísérlete legfeljebb a jöv évig folytatódhat. 2014-ben biztosan nem indul egy változatlan MSZP listáján. Van egy pont, amikor el kell dönteni, hogy folytatják tovább ezt a küzdelmet, hogy ebb l egy jó párt legyen, vagy keresnek maguknak más politikai, közéleti aktivitást, esetleg befejezik a politikát. Egy éve optimistább volt, mint ma. Eszel s ellenállás van a párt közepén, hogy megbontsák ezt a kultúrát, ezt a hatalmi rendet. (Nv 10) - Mesterházy Attila amerikai diplomáciai iratok szerint 2010 februárjában azt mondta az amerikai nagykövetnek Gyurcsány Ferencr l: „nem hagyhatjuk, hogy újra hatalomra jusson”. (MH 8) leg balliberális kutatóintézetek, politológusok elemzéseire volt kíváncsi a budapesti amerikai nagykövetség a 2006-2010 közötti id szakban – derül ki a bizalmas amerikai diplomáciai táviratokból. Az amerikaiak a Political Capital, a Progresszív Intézet és a Demos munkatársainak beszámolói alapján tájékozódtak a magyarországi belpolitikai helyzetr l. Leggyakrabban Szabados Krisztiánnak, a Political Capital elemz jének, az
13
SZDSZ korábbi sajtóf nökének a neve szerepel a dokumentumokban, független, centrista politikusként tüntetik fel. (MN 13)
t gyakran
EURÓPA Összegy jtötte a szükséges harminc (közte tizenhat szlovák) támogató aláírást Híd-Most, így az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért a szlovák állampolgársági törvény ügyében. Az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy akarata ellenére senkit sem foszthatnak meg a szlovák állampolgárságtól. (Nb 10) - Csehországban az egyre rosszabb körülmények közt él s alkalmazkodásra képtelen vagy alulképzett roma fiatalság – hasonlóképpen, mint egyes széls séges csoportok – agresszivitása egyre nagyobb méreteket ölt, s a térségben még jobban feler södtek az ellentétek. Varnsdorfban órákig tartó utcai csatározásra került sor a romák ellen felvonuló széls ségesek és a kommandósok közt. Több száz kommandós tartózkodik a térségben, s a tüntetések sem szünetelnek. (MN 13) Régi adósságát pótolta a nyugat-európai konzervatív sajtó azzal, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung riportot közölt a Székelyföldr l, illetve a székelyek önrendelkezési törekvéseir l. A székelyek jogos követelései, valamint az európai értékekre való hivatkozásai eddig jobbára éppen Európa figyelmét kerülték el a leginkább. Papp El d, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa szerint a dél-tiroli mintájú autonómia megoldást jelentene csaknem valamennyi székely problémáira. Karl-Peter Schwarz úgy értékelte, hogy egész Erdélyben a magyarság reneszánsza van folyamatban, és a románok kezdenek hozzászokni ehhez. (MH 10) - Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Adrian Cioroianu román külügyminiszter beszélgetésén Fried biztosította tárgyalópartnerét, Amerika nem várja el Romániától, hogy hasonló „kiváltságos bánásmódban” részesítse a magyar kisebbséget, mint amilyenben a koszovói szerbek részesülnek majd. Cioroianu ugyanakkor tisztázta: amikor precedensr l beszélt, nem a magyarokra, hanem Bosznia-Hercegovinára és a Moldovai Köztársaság szakadár területére, Transznisztriára gondolt. (MN 14) - Marosvásárhelyen a román többség egyetemi szenátus nem hosszabbította meg nagyobbrészt magyar nyugdíjas óraadó tanárok szerz dését, ami megnehezíti a magyar tagozat m ködését. Míg a diákság majdnem fele magyar nemzetiség , a tanárok aránya egyharmad alá csökkent. (MH 13) A francia köztársasági elnök nem tudja elfogadni, hogy Európa olyan termel kt l importál élelmiszert, akiknek nem kell teljesíteniük ugyanazokat a feltételeket, mint az európai gazdáknak, mivel ez versenytorzító hatású, és rontja az uniós termel k piaci esélyeit. Franciaországban a fogyasztó egészségének és a környezet védelmének érdekében tíz év alatt negyedére csökkent az engedélyezett növényvédelmi hatóanyagok száma, ezzel szemben a versenytársak teljesen legálisan használnak olyan hatóanyagokat, amelyek Franciaországban már nem engedélyezettek, de a példákat lehet folytatni az állatjóléti, takarmányozási kérdésekkel is. Franciaországban a születéskor várható élettartam az utóbbi id ben hét évvel n tt, ami a legjobb érték Európában. A köztársasági elnök szerint ez egyértelm en a helyes táplálkozásnak köszönhet . Az elnök szerint sajnálatos, hogy minden er feszítés ellenére egyes kereskedelmi láncok még mindig nem teszik átláthatóvá az árképzésüket. (MN 10)
14
Elutasította a német alkotmánybíróság a görög, valamint eurótámogatási ment csomagokkal kapcsolatban benyújtott alkotmányossági panaszt. A panaszosok azzal érveltek, hogy a válsághelyzetben fizetend milliárdok túlterhelik a költségvetést, végs soron veszélyeztetik az állam cselekv képességét, így alkotmányellenesek. (MN 8) - Athén vállalta, hogy egy villanyszámlához kapcsolva gyorsan beszedhet , új ingatlanadóval javítja költségvetési helyzetét. Ugyanakkor a villamos m vek harcias szakszervezete azzal fenyeget zött, hogy bojkottálni fogják a cégen keresztül történ adószedést. Görög hivatalnokok attól tartanak, a megszorításokba belefáradt lakosság adólázadásba kezd, azaz megtagadja az adófizetést. (NG 14) Angela Merkel figyelmeztette az euró ellen spekulálókat, hogy kudarcra vannak ítélve. Németország csak az euróval jöhet ki a gy ztesként a jelenlegi világgazdasági válságból, tehát érdeke az euró meger sítése. (Nv 8) Philipp Rösler német gazdasági miniszter arról beszélt, hogy „az euró stabilizálása érdekében többé nem létezhetnek tabuk, beleértve Görögország rendezett államcs djét is, ha megvannak hozzá a szükséges eszközök”. (MN 13) A piac már gyakorlatilag tényként árazza a görög államadósság-törlesztés fenntarthatatlanná válását. A kockázatra köthet biztosítási csereügyletek középárfolyama a 3500,4 bázispontos el záróról 4700 bázispontra emelkedett. Minden tízmillió eurónyi görög államadósságra 4,7 millió euró a biztosítási díj. A piaci szerepl k szerint 96 százalékos a valószín sége, hogy Görögország, mint államadós törleszt képtelenné válik. (MN 13) Németország és Hollandia befolyásos vezet i nyíltan beszéltek arról, hogy Görögországnak el kéne hagynia az eurózónát. Mark Rutte holland kormányf és pénzügyminiszter olyan uniós pénzügyminiszter kinevezésére tett javaslatot, akinek joga van felülbírálni az eurózóna tagállamainak költségvetését. A jelenlegi tagállamoknak dönteniük kellene: elfogadják-e az új hatóságot vagy inkább kilépnek az övezetb l. (NG 9) A finn miniszterelnök szerint veszélyezteti a demokráciát, hogy egy új, informális vezet i csoport alakult ki az unióban, az euróövezetben pedig már hosszú ideje semmibe veszik a törvényi el írásokat. (MN 8) „Török hadihajók olyan feladatot kapnak, hogy védelmet nyújtsanak török hajóknak, amelyek humanitárius segélyt visznek Gázába”. Ez szinte háborús kihívást jelent. Erdogan török miniszterelnök korábban utalt rá, hogy egyiptomi látogatása során személyesen megy el Gázába, s közös egyiptomi–török flottagyakorlatokat is ígért. Ankara leállított minden katonai és hadiipari együttm ködést Izraellel. (Nb 10) Erdogan szövetséget ajánlott az Arab Ligának a térség jöv jének érdekében. „Jövend sorsunk, hogy egyesítsük er feszítéseinket.” A palesztin állam elismerése kapcsán úgy vélekedett: az elismerés nem lehet ség, hanem kötelesség. (MN 14) NEMZETKÖZI GAZDASÁG csei Tamás, a PwC cégtársa szerint mindent meg kell tenni a spekuláció kordába szorításáért is, mert nem lehet tudni, hogy milyen valós vagy valótlan hírek indítanak el világgazdasági mozgásokat, amelyek egész régiókat érinthetnek kedvez tlenül. (MH 14) AMERIKA
15
Barack Obama 447 milliárd dolláros tervet jelentett be a gazdaság élénkítésére és azon belül is a 9,1 százalékos munkanélküliség csökkentésére. A csomag a járulékok csökkentését, a munkanélküliek járadékainak növelését tervezi. Helyet kaptak a tervekben olyan "keynesiánus" élénkít intézkedések is, mint - 80 milliárd dolláros ráfordítással iskolák, autópályák, vasútvonalak és repül terek felújítása. (Nb 10) Évi 1611 milliárd dollárt költ a világ fegyverkezésre, közel 600 milliárddal többet, mint a 2001-es terrortámadások idején. A legtöbbet messze az Egyesült Államok fordít hadikiadásokra. A 2001-es 379 milliárd 2010-re 898 milliárdra n tt. (NG 9) Zord Gábor László szerint egyre többen döbbennek rá világszerte, hogy a Közel-Keleten és KözépÁzsiában országokat felforgató, tízezrek halálát okozó amerikai katonai beavatkozás már jóval több, mint az agresszió áldozatának védekezése vagy válaszcsapása. Geopolitikai opportunizmus volt az, birodalmi arroganciával, emberjogsérelmekkel, civil áldozatokkal, az er források uralásának szándékával és a katonai ipari komplexum csillapíthatatlan profitéhségével. (MN 10) Pósa Tibor szerint szeptember 11-ével kapcsolatban az évek folyamán rengeteg kérdés merült fel, amelyekre hivatalos körökb l csak részben, vagy egyáltalán nem érkezett válasz. A kétked k els csoportja szerint a Bush-kormányzat tudott a készül merényletekr l, de nem tett semmit a megakadályozása érdekében, ugyanis az nagyon jól jött neki, hogy megindokolja az afganisztáni és iraki háborúját. A terror elleni háborúval meger síthették az új világrendet, az egekbe növelték a katonai költségvetést, szárnyalt a hadi és biztonsági cégek profitra, és rátehették kezüket az iraki olajvagyonra. A CIA hónapok óta tudott róla, hogy az országba érkezett két szaúdi terrorista, és az FBInak lett volna ideje lekapcsolni a merényletekre készül terroristákat, mégsem tettek semmit. George W. Bush elnök aznapi viselkedése is kételyeket ébreszt. Az elnök kisiskolásoknak felolvasott egy könyvb l, a második repül gép WTC-be történ becsapódása után egy titkár fülébe súgással értesítette az eseményekr l. Bush majd tíz percig folytatta a felolvasást. Minden biztonsági szolgálat tudja, hogy ilyen helyzetben az államf nek azonnal el kell hagynia azt a helyet, ahol tartózkodik. A merényletet megel napokban egyesek a két amerikai légitársaság, amelyek gépei elpusztultak a 9/11-i támadásokban, meredek zuhanására játszottak. Kivételesen nagy összeget tettek erre, és több száz, egyesek szerint a milliárd dollárt is meghaladó hasznot söpörtek be. A hivatalos indoklás szerint a repül gépek ég üzemanyaga megolvasztotta a tartószerkezetet, amely nem bírta el a terhelést. A szakért k szerint a kerozin 900 fokon ég, az acél olvadáspontja viszont 1400 Celsius-fok. Semmilyen repül sem csapódott be a WTC7-es számú épületébe. A világon ez az egyetlen vasbeton felh karcoló, amely z következtében romba d lt. Az is gyanús, hogy az acél tartószerkezeteket – mindenféle vizsgálat nélkül – gyorsan eladták kínai és dél-koreai kohóknak. A WTC7-ben voltak találhatók a CIA, a zsdefelügyelet, a New York-i polgármesteri hivatal irodái, itt rizték a Wall Street-i kontroll, egyebek közt az elhíresült Enron energetikai cég vizsgálati anyagait. Négyezer akta semmisült meg. (MN 10) John Shattuck, a Clinton-kormányzat emberi jogokkal foglalkozó korábbi külügyi államtitkára szerint tragikus, hogy belevágtak az Irak elleni háborúba. Szeptember 11.
16
egyik következménye, hogy jelenleg az amerikai költségvetés mintegy húsz százalékát katonai-védelmi kiadásokra fordítják. A két háború jelent s adósságterhet rakott az amerikai gazdaságra, Bush elnök többet tett hozzá a deficithez, mint bármely más amerikai elnök. (Nv 10) Joseph E. Stiglitz szerint ha azt meg is lehetne bocsátani Bush elnöknek, hogy Amerikát és a világ nagy részét hamis indokolással és a hadi költségek meghamisításával vitte háborúba, az végképp elfogadhatatlan, ahogy a hadjáratait finanszírozta. Az övé volt az els háború, amelyet maradéktalanul hitelre alapoztak. Amikor az Egyesült Államok hadba vonult, a deficitek máris ugrásszer en növekedni kezdtek a 2001-es adócsökkentési program nyomán. Bush kés bb elhatározta, hogy még mélyebbre rántja Amerikát az adósságtengerben, amikor további adókedvezményeket hagyatott jóvá a vagyonosok számára. A növekv védelmi kiadások és az elnök adócsökkentései f okként szerepelnek abban, hogy a Bush hivatalba lépésekor még 2 százalékos államháztartási többlet a mostani deficit- és adósságpozícióba fordult át. (VG 8) Anatol Lievent egyik kollégája figyelmeztette Lievent, hogy vannak szavak, amelyeket sosem szabad használnia, amikor Amerikáról ír. Az egyik ilyen szó a hanyatlás. A másik a propaganda. Úgy gondolják, hogy a propaganda az, amit más népek csinálnak – k nem. A harmadik dolog, amelyre figyelmeztették, hogy sose hasonlítsa Amerikát más országhoz. Kivéve persze pozitív értelemben. Ám ez a mentalitás például most az amerikai politikusokat fosztotta meg attól a lehet ségt l, hogy az egészségügyi reformról szóló vitában megmutathassák, mennyivel rosszabb az amerikai rendszer a vele összevethet más országokénál. Hogy mennyivel többe kerül, és hogy mennyivel kevesebbet kapnak ezért a pénzért az amerikaiak. Így azonban az egészségügyi reformot sürget k érvkészleteinek fele azel tt semmivé vált, hogy a vita megkezd dött volna. A republikánus oldalon egyre inkább képtelenek arra, hogy Amerikát elemezzék, mert – többek között – igen mély a félelem Amerika hanyatlását illet en. Amerikában a tömegek tévét néznek, és ha nem is sokan, de elég sokan olvasnak újságot. Az a fontos, hogy biztosítva legyen, mi ne jelenjen meg a képerny n, és bizonyos mértékig a New York Timesban, a Washington Postban, a többi meg kit érdekel. Könyveket nem sokan olvasnak. Lieven szerint Izrael különleges eset, és az azzal kapcsolatos tabu valóban nagyon er s. Amikor egy könyve az amerikai nacionalizmus mibenlétér l megjelent, Lieven majdhogynem közellenséggé vált az amerikai médiában. A New York Times kritikusa antiszemitizmussal vádolta meg. Annak ellenére, hogy az Amerika és Izrael viszonyáról szóló érvelése nem a palesztin álláspontra épített, hanem azoknak a nyugalmazott izraeli tábornokoknak és hírszerz nököknek a gondolkodását tükrözte, akik nyilvános levelet írtak Netanjahu miniszterelnöknek, hogy tiltakozzanak Izrael politikája ellen – épp Izrael érdekeit szem el tt tartva. (MN 10) A VILÁG TÖBBI RÉSZE Indiában Manmohan Szingh kormányf - megrémülve a 74 éves aktivista, Anna Hazare sikeres mozgalmától - megtette az els lépéseket az elhatalmasodott korrupcióval szemben, immáron olyan politikusokat és üzletembereket is pellengérre állítva, akik eddig teljes védettséget élveztek. rizetbe vették Dzsanardana Reddyt. A két déli állam, Karnataka és Andhra Pradesh teljes vasércbányászata és -kereskedelme a Reddy család
17
kezébe vándorolt. Beigazolódott: az illegális bányászat valóban létezik, és India lassan belefullad a korrupcióba. A Reddy család legkevesebb 3,5 milliárd dollárnyi adóbevételt l fosztotta meg az államot, ám ez az összeg csupán aprópénz a telekommunikációs cégek állami pályázatain állítólag elcsalt 39 milliárd dollárhoz képest. 2008-ban egy adóreform terve miatt Dzsanardana majdnem megdöntötte saját kormányát, ahol testvéreivel együtt fontos miniszteri posztokat töltött be. (MN 13) Tripoliban Musztafa Abdel-Dzsali, az líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács elnöke azt ígérte, hogy a mérsékelt iszlám alapján álló államot építenek. Az elnök felszólította híveit, tartózkodjanak a bosszútól. „Muzulmánok vagyunk, a megbocsátás népe”. (Nb 14) A Átmeneti Nemzeti Tanács még április elején hozzájárult ahhoz, hogy a jöv ben 35 százalékban a franciák aknázzák ki Líbia olajvagyonát. Ez a hír újabb lendületet adott a francia légier nek, hogy a Kadhafi elleni NATO-bevetésekb l is hasonló arányban vegye ki a részét. A francia és brit cégek kényelmes helyzeti el nyt élveznek minden tárgyaláson, amelyen a kiaknázási jogokról, az újjáépítés lehetséges kivitelez ir l döntenek majd. Jó helyzetben lesz Katar is, amely vadászgépeivel részt vett a Kadhafier k gyengítésében. Az Agoco líbiai olajcég egyik vezet je egyértelm en fogalmazott: „problémánk lesz az orosz, a kínai és brazil vállalatokkal”. (MN 12) Az iraki síiták egyik legbefolyásosabb hitszónoka, Moktada al-Szadr felszólította követ it, hogy ne adjanak ürügyet az amerikai megszállók év végére ígért teljes kivonulásának módosítására, ezért szüneteltessék a külföldi katonák elleni akciókat. Ugyanakkor, ha az amerikaiak nem távoznak december 31-ig, akkor felújítják a támadásokat ellenük. (Nb 12) Anatol Lieven szerint ki kell vonulni Afganisztánból, amilyen gyorsan az ésszer séget szem el tt tartva ez lehetséges. Erre csak úgy van esély, ha valamiféle alku köttetik Omar mollával és a tálib parancsnoksággal. Ehhez pedig igen nagy szükség van Pakisztánra. Pakisztánban elég szembeötl , hogy a leghatékonyabb modernizációs programot Ajub Khán ideje alatt hajtották végre az ötvenes-hatvanas években, aki gyökeresen eltér nyugati gazdasági modellel dolgozott. Olyannal, amely iparosításra, az infrastruktúra fejlesztésére, az import kiváltására és a megtakarításokra helyezte a hangsúlyt. (MN 10)
18
