Sajtószemle szeptember 15

Sajtószemle

2015. szeptember 15.

Híradó.hu

Eredményes a várólistacsökkentő program Van, ahol a felére csökkent a kórházi műtéti várakozási idő a betegekkel folytatott nyári egyeztetések után. A legtöbb többletkapacitással rendelkező intézményben szeptemberre jegyezték elő az ország más városaiból érkező, főként térd- vagy csípőprotézisre váró pácienseket. A kormány milliárdokat szán a várólisták csökkentésére. Az év végére valóban tisztulhat a kép, bár néhol még mindig nagy a sor. Várólista mindenhol van a világon, a cél az, hogy az itthoni olyan hosszú legyen, amilyet a beteg szakmai állapota indokolttá tesz, és ne kelljen évekig várnia. Az idei program azért indult el, hogy a nagy ízületi protézisműtéteknél ne kelljen fél évnél, kisebb operációk esetében pedig két-három hónapnál többet várakozni - magyarázta Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Elsősorban azok a beavatkozások tartoznak ide, amelyekre a legtöbben várnak, úgymint a térd- és csípőprotézis-beültetések, illetve a szürkehályog-, epekő- és sérvműtétek - tette hozzá. 2012-ben még 70 ezren voltak a várólistán, számuk mára 37 ezerre csökkent. 2012-ben még 2020-ra is jegyeztek elő műtéteket, manapság már legkésőbb 2016-ra. Óriási változások ezek, folytatni kell a programot, hogy még tovább javuljon a helyzet - hangoztatta. Az elmúlt 2 évben 7 milliárd többletforrást biztosított a kormány a várólisták csökkentésére. Ebben az évben 5 milliárd jut rá. A cél, hogy a pénz ne jelentsen korlátot, a kórházak annyi műtétet végezzenek el, amennyit csak tudnak. Az OEP ennek költségét többletként, korlát nélkül kifizeti - emelte ki. A program részeként a kórházak átirányíthatják egymáshoz a pácienseket is, főképp a kisebb beavatkozásokra; eddig százával vettek már át betegeket egymástól. A pénztár a felmerülő utazási költségeket is megtéríti - fűzte hozzá. Az egészségbiztosítási pénztár honlapján lehet tájékozódni arról, hol található szabad kapacitás. http://www.hirado.hu/2015/09/15/eredmenyes-a-varolistacsokkento-program/?source=hirkereso

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

Napi.hu

Így hatott a válság az egészségügyre Az információs rendszerek fejlesztését, az ellátás hiányosságainak feltárását és a betegek érdekeit érvényesítő egészségpolitikát szorgalmaznak a legújabb, a válság egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatását és az ezekre adott kormányzati válaszokat vizsgáló WHO-elemzés készítői. Kiderül az is, a gazdasági változásokra a mentális betegségek a legérzékenyebbnek. A fejenkénti egészségügyi közfinanszírozás 2007-2012 között Európa szerte csökkent a gazdasági válság hatására, néhol csak kis mértékben, máshol viszont - közte Görögországban, Horvátországban, Írországban, Lettországban és Portugáliában - folyamatos és nagy volt visszaesés, és a 2012-es egészségügyi büdzsé nem érte el a 2007-es szintet - olvasható a válság egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásáról, a napokban publikált WHO elemzésben. Negyvennégy európai országban az összes egészségügyi kiadáson belül az állami finanszírozás részesedése is zsugorodott. A magánköltések alakulását ellentmondásos trend uralta. Míg néhány országban alapvetően visszaesett ennek mértéke és aránya a teljes kasszán belül, máshol a növekedés volt a jellemző. A legnagyobb változást a krízis által legjobban érintett országokban tapasztalták. Görögországban és Észtországban mintegy 15 százalékkal csökkent a magánkiadások részesedése, ezzel szemben Lettországban, Litvániában és a Cseh Köztársaságban 7, Izlandon 10, Portugáliában pedig mintegy 25 százalékkal nőtt a magánkiadások aránya. A magánfinanszírozás többlete jellemzően nem az önkéntes egészségbiztosítóknál landolt, inkább a közvetlen lakossági kiadásokat gyarapította. Így fogták vissza a kiadásokat Az egyes államok különböző eszközöket vetettek be az egészségügyi finanszírozás fenntartása érdekében. Sok országban, köztük Magyarországon is, a megszűnő munkahelyek és az apadó jövedelmek miatt automatikusan csökkent a járulékokból befolyó összeg. A fiskális nyomás hatására visszafogták a kiadásokat az államok: volt ahol megvágták az egészségügyi tárcák kiadásait, csökkentették, vagy befagyasztották a költségvetés egészségbiztosítási transzfereit. Volt ahol a növekvő kiadásokat vették szorosabb kontroll alá, illetve bevezették az ellenőrzést. Az állami bevételek átcsoportosításának széles skáláját vetették be a hiány finanszírozása érdekében. A hitelfelvételi költségek emelése, az adósság leírása, vagy az állami költségvetési transzferek növelése mellett új adók bevezetése és a járulékok kiterjesztése a nem bér jellegű jövedelmekre éppúgy előfordult, mint a járulékok csökkentése. Mindenhol változott a rendszer A költést az ellátás oldaláról is megpróbálták visszafogni, ami a fizetős szolgáltatások felé tolta a rendszert, növelve a közvetlen lakossági kifizetéseket. Majdnem az összes felmérésben szereplő ország végrehajtott valamilyen változtatást az egészségügyi ellátáson válaszul a válságra. A legáltalánosabb megoldás az ellátási csomag szűkítése volt, erre 18 országban került sor, 13 országban a kiegészítő hozzájárulások költségét növelték.


–2–

Változtattak a jogosultságon is. Néhol kiterjesztették, épp a szegények és a fiatalok védelme érdekében. Észtországban például bevonták az ellátásba a munkanélkülieket. Máshol azonban kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportoktól vonták meg az ellátást. Spanyolországban például az EU-n kívülről érkezett illegális bevándorlók, Csehországban az állandó lakcímmel nem rendelkezők kerültek ebbe a körbe. Költséghatékonyságra hivatkozva, több országban egyes ellátásokat, technológiákat, gyógyszereket vontak ki az állami finanszírozásól, és volt ahol az alapellátás hozzáférhetőségét korlátozták. Az önkéntes biztosítás nem helyettesíti a közfinanszírozást Az önkéntes egészségbiztosításokról az elemzés megállapítja, bár megvédhetnek a plusz kiadásoktól, de nem foltozzák be hatékonyan a közfinanszírozott ellátás meglévő lyukait, különösen azokban az országokban, ahol eleve magas a lakosság közvetlen szolgáltatás vásárlása, azaz a magánfinanszírozás aránya. A gazdasági sokkra való reagálásban, a várakozások szerint az önkéntes egészségbiztosítás általánosan nem játszik az eddigieknél nagyobb szerepet. Megelőzéssel spórolni A költséghatékonyságról szólva az elemezés kiemeli: a prevencióba és az olyan állapotok, mint a magas vérnyomás, a koleszterinszint, és néhány ráktípus rendszeres szűrésébe, a diétás tanácsadásba való befektetés hosszú távú gazdasági előnyeire egyre több a bizonyíték. Az erős, széles skálájú alapellátás - beleértve a megelőzést, a szűrést és a krónikus állapotok menedzsmentjét - javítja az egészségügyi rendszerek minőségét és hatékonyságát és összességében csökkenti a költségeket a szövődmények és súlyosabb állapotok megelőzésével. A válság lendületet adott a krónikus ellátás fejlesztésének, de plusz befektetés, és az eHealth fejlesztése nélkül nehéz igazi előrelépést elérni. A válságra adott egyik leggyakoribb közvetlen válasz a kórházi tartózkodás idejének és költségeinek csökkentése volt az országok beszámolói szerint. Az újrastrukturálási tervekbe foglalt intézkedések a hatékonyság javításával, az alternatív lehetőségek erősítésével, az indokolatlan kórházi felvételek csökkentésével foglalkoztak. Terítékre kerültek a hosszú várólisták negatív hatásai és azok kiküszöbölése, amire az országok szintén különböző megoldásokat találtak, az átláthatóság javítása, mint cél, azonban szinten mindenhol - így Magyarországon is - előtérbe került. Összefoglalásképpen megállapítják, a szükséges stabilitás helyett számos országban a fejenkénti egészségügyi közfinanszírozás meglehetősen hullámzó volt. Azonban az egészségügyi kassza mérsékelt csökkenése nem feltétlenül kell, hogy aláássa az egész rendszer működését, kivéve, ha a csökkenés tartós, ha a rendszer amúgy is alulfinanszírozott és gyenge, és a válság súlyos. Számos más ország mellett, a közfinanszírozás nem megfelelő szintje miatt, Magyarországot is a rizikós országok közé sorolták. Mit tett az egészségünkkel? A korábbi recessziók tapasztalatairól szólva az elemzők megállapítják, a viselkedésbeli változtatások nyomán kedvezőbbé váltak a halálozási adatok, ám az elmúlt válság nem hozott ilyen pozitív fordulatot a mortalitsában. Bizonyítottnak vélik, hogy a mentális egészség a legérzékenyebb a gazdasági változásokra, a munkanélküliség és a pénzügyi bizonytalanság bizonyítottan növeli a mentális rendellenességek előfordulását. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–3–

A hátrányos helyzetű csoportokat negatívabban érintette a válság, mint a lakosságot általában, még ha ez az adatok aggregált volta miatt rejtve is maradt - hangsúlyozzák az elemzők. Ráadásul a káros hatások valószínűleg koncentrálódnak a kutatók által nehezen megközelíthetőek körében, a hajléktalanoknál, bevándorlóknál és a droghasználóknál. Mérséklésükhöz országosan és nemzetközi szinten is szoros monitorozásra és időben történő beavatkozásra van szükség a WHO szerint. Így hatott tehát a válság röviden: • • • • • • •

sokféleképpen érintette az európai országokat sok országban a közkiadások mind abszolút értékben, mind arányaikban visszaestek megerősítette, amit eddig is tudtunk, hogy a gazdasági sokk veszélyes az egészségre és az egészségügy teljesítményére kiderült, hogy néhány egészségügyi rendszer felkészültebb volt másoknál a súlyos helyzet kezelésére az is látszott, hogy a gyenge kormányzás és a szegényes egészségügyi rendszer aláássa a rugalmasságot válaszlépésként a legtöbb országban pozitív változásokra is sor került a szükséges intézkedéseket nem mindig tudták bevezetni, ha a kívánt eredmény elmaradt, az valószínűleg rontotta a teljesítményt

A jövő érdekében ajánlásokat is megfogalmaztak az elemzők. Eszerint jobb információs rendszert kell kifejleszteni, hogy a releváns adatok időben rendelkezésre álljanak a válságkezelésnél. Foglalkozni kell az ellátásbeli hiányosságokkal és meg kell erősíteni az egészségfinanszírozási politikát, hogy a finanszírozás kevésbé legyen kitéve a foglakoztatásnak és az adóbevételeknek, és jobban alkalmazkodjon a lakosság egészségügyi szükségleteihez. A hatékonyságjavítást célzó intézkedésekbe pedig muszáj invesztálni. A hatékonyság útjában álltak: • • • • • • •

generikus gyógyszerek háttérbe szorulása, magas ár, nem megfelelő minőségű, illetve hamis, valamint alkalmatlan, hatástalan gyógyszerek használata a gyógyászati eszközök iránti túlkínálat és a túlzott alkalmazásuk, nem megfelelő vizsgálatok és eljárások alkalmatlan, alulfizetett, motiválatlan dolgozók indokolatlan kórházi felvételek, nem megfelelő hosszúságú kórházi tartózkodás, inadekvát kórházméretek, az infrastruktúra kihasználatlansága műhibák, nem megfelelő minőségű ellátás korrupció, alkalmatlan, nem hatékony stratégia

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/igy_hatott_a_valsag_az_egeszsegugyre.603018.html


–4–

Magyar Idők online

Meggyorsítanák az egykori rokkantak komplex felülvizsgálatát Nyugdíjas orvosok is kaphatnak ezentúl megbízást rehabilitációs orvos szakértői feladatok ellátására, miután a kormány döntése alapján rájuk ezentúl nem vonatkozik a „nyugdíj vagy munka” elve. Az ok prózai: több szakemberre lenne szükség, hogy végre lezárhassák az egykori rokkantnyugdíjasok 2012ben kezdett komplex felülvizsgálatát. Csaknem öt éve, hogy a kormány döntést hozott arról: 2012 januártól átalakította a rokkantellátás rendszerét, és ezzel egy időben komplex felülvizsgálatra kötelez minden 57 évnél fiatalabb rokkantat, illetve rendszeres szociális járadékost. Azért őket, mert az alapelképzelés az volt, hogy akit lehet, azt rehabilitálni kell, és visszavezetni a munka világába. Márpedig ez az ő esetükben volt ez a leginkább valószínűsíthető. A változásnak kétszázezer érintettje volt, de a nyilatkozatot csak valamivel több mint 186 ezren küldték vissza. Majdnem tízezren nem is nyilatkoztak, félszázan pedig nem kívántak részt venni a komplex minősítésen, így összesen több mint tízezer volt rokkantnyugdíjas ellátása szűnt meg a törvény erejénél fogva 2012. május elsejétől. Mint most a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH) megtudtuk, 2015 közepéig sem sikerült mindenkinél elvégezni a felülvizsgálatot, az első fokon eljáró szakértői bizottságok összesen 144 211 egykori rokkantnyugdíjasnál, illetve szociális járadékosnál végezték el az ellenőrzést. Ez ugyanakkor már jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy az első két évben alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex felülvizsgálatát végezték el az orvos szakértők. A probléma éppen ez utóbbiakkal, egészen pontosan azzal van, hogy kevesen voltak, illetve vannak. A munkaerőhiány enyhítésére az NRSZH újabb orvos szakértőket vont be a munkába, és miután erre a feladatra javarészt nyugdíjas korú orvosok jelentkeznek, most a kormány is tett egy lépést a megoldás érdekében. A kabinet egy, a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent határozatában módosította a „közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről” szóló kormányhatározatot, azt, amelyik alapján a közszféra nyugdíjas korú dolgozóinak – így többek között az orvosoknak – választaniuk kell a továbbfoglalkoztatás és a nyugdíj között, a rehabilitációs orvos szakértői feladatokat ellátó orvos szakértőkre mindez nem vonatkozik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál – amely már másodfokon eljáró hatóság – hét helyen összesen 27 orvos szakértő végez jelenleg komplex minősítést. Az első fokon eljáró kormányhivataloknál ennél többen állhatnak jogviszonyban, ám az NRSZH-nak nincs információja a számukról. Az egykori rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata valóban komplex módon történik: ennek során az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik. Az ellenőrzésen átesettek közül több mint 69 ezernek ítéltek meg rokkantsági ellátást (ez 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén jár). Rehabilitációs ellátást – ami legfeljebb három évig folyósítható annak, akit rehabilitációt követően munkára alkalmasnak találnak – kevesebb, mint 17 ezer embernek ítéltek meg. A felülvizsgálat után, azért, mert az érintett már nem minősült megváltozott munkaképességűnek, 2013 óta több mint 20 ezer ember ellátása szűnt meg. Összességében jelenleg H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–5–

valamivel több mint 142 ezren kapnak rokkantsági, míg majdnem 93 ezren rehabilitációs ellátást az NRSZH közlése szerint. A kormány 2011-ben még azzal számolt, hogy a rokkantak jelentős része, mintegy 150 ezer ember újra munkába állítható. A szigorúbb, körültekintőbb elbírálás miatt idén március végéig majdnem 64 ezer új rokkantsági kérelmet utasítottak el. Az elutasítások elsődleges oka, hogy a kérelmező az új rendszer szerint nem minősült megváltozott munkaképességűnek. Előfordul azonban, hogy olyanok folyamodnak rokkantsági ellátásért, akik dolgoznak vagy rendszeres pénzellátásban részesülnek. Azért, mert nem volt meg a jogszabályban előírt biztosítási idejük, a kérelmezők 14,2 százalékát utasították el, ez az összes elutasított kérelem 22 százalékát tette ki. Annak a korábbi rokkantnyugdíjasnak, aki a felülvizsgálaton rehabilitálhatónak minősül, „együttműködési kötelezettsége van”, ami kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a részvételre a felajánlott képzési vagy munkaerőpiaci programban, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A 2015. első negyedévi adatok szerint a kötelező együttműködés több mint 37 ezer embert érint, és további több mint 15 ezren önkéntesen kérték nyilvántartásba vételüket ezekre a szolgáltatásokra. Még mindig sokat költünk Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011 decemberében, tehát a rendszer átalakítása előtt a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak átlagos összege 72 888 forint volt, míg az egészségkárosodott személyek szociális járadékai esetén ez az összeg 30 299 forint. Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban az ONYF 2015. januári adatai szerint mintegy 405 ezren részesültek, a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átlagos összege 2013 januárjában 66 035 forint, 2014 januárjában 66 364 forint, 2015 januárjában pedig 67 759 forint volt. 2012-ben 342,2, 2013-ban 349 milliárd forintot fordított a költségvetés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásaira. A 2014-es előirányzat 345 milliárd forint volt, a 2015-ös 336 milliárd. A rehabilitációs hozzájárulásból – amit minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalói aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát – befolyó bevétel 2012-ben 62,7, 2013-ban 64,1 milliárd forint volt, a 2014-es és a 2015-ös előirányzat pedig egyaránt 65 milliárd forint. http://magyaridok.hu/belfold/meggyorsitanak-az-egykori-rokkantak-komplex-felulvizsgalatat-16135/

Mno.hu

Leszálló ág: ingerlékeny és mentálisan kimerült a magyar A nyugati társadalmakban emelkedik az átlagéletkor, amivel együtt a szellemi hanyatlás is többeket érint. Pesszimista becslés, de hamarosan ezen betegségek kerülnek majd a legtöbbe a társadalomnak. A helyzet hazánkban sem fényes. Az Európai Agytanács (European Brain Council) adatai szerint az elöregedő társadalmak miatt az időskori szellemi hanyatlás kezelése minden más betegségcsoporténál többe kerül majd, az érintettek terápiájára, ellátására költött összeg már jelenleg is a második legmagasabb. Az elsők a hangulatzavarral kapcsolatos betegségekre fordított összegek, és meglepő, de a drágábbnak gondolt H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–6–

betegségek, mint az agyvérzés, a daganat vagy a stroke, a demencia mögé kerültek. Az unió tagállamaiban, valamint Svájcban, Norvégiában, Izlandon évente 105 milliárd eurót költenek az ilyen típusú betegségekben szenvedők kezelésére, ellátására, gondozására. Az ok érthető: a nyugati társadalmakban egyre többen érik meg a 70-80 éves életkort, ahol már kézzel fogható, markáns tünetek jelentkeznek, az érintettek pedig hosszú távú ápolásra szorulnak. A tendenciát a hazai adatok is alátámasztják: a Központi Statisztikai Hivatal számaiból kiderül, hogy az elmúlt tíz évben az agyi érbetegségek előfordulási gyakorisága itthon is több mint kétszeresére emelkedett. Az a reprezentatív hazai felmérés sem mutat túl biztató jövőképet, amelyet a Trend Inspiráció Műhely végzett az elmúlt hetekben. Kiderült belőle, hogy a magyar felnőttek közel 90 százaléka észlel magán bizonyos időközönként olyan tüneteket, amelyeknek hátterében a romló agyi vérkeringés, az agy gyengülő oxigénellátása is állhat. Olyan általános panaszokról van szó, amelyek nem köthetők a kezdődő demenciához, viszont annak is lehetnek tünetei. Ilyen az alig feltűnő feledékenység, a romló memória, az alvászavarok, mentális kimerültség, de ebbe a körbe tartozik az ingerlékenység is. Bizonytalan előjelek „Utóbbit a felnőttek 86 százaléka tapasztalja magán valamilyen rendszerességgel, míg mentális kimerültségről 74 százalék, feledékenységről pedig 72 százalék számolt be. Utóbbi leginkább a nőket és a 40 év alattiakat zavarta” – ismertette az eredményeket Vida Zsuzsanna. A neurológus főorvos rámutatott arra is, hogy akiket valamilyen rendszerességgel érintenek a fenti problémák, közel 80 százalékban élik meg stresszesen a hétköznapokat. A hétfőn bemutatott tanulmányból kiderült az is, hogy a megkérdezettek nagy többsége ugyan fontosnak tartja az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, ám mindössze minden harmadik ember tesz csak erre irányuló lépéseket. Probléma az is, hogy mivel a tünetek egy része általános, hátterében pedig több egyéb ok, többek közt a stressz és a túlhajszoltság is meghúzódhat, az érintettek többsége nem lát összefüggést köztük és a rosszabb agyi vérellátás között. Emiatt ilyen problémákkal jellemzően már csak idősebb korban, markáns tünetekkel jutnak el orvoshoz a betegek. Több tíz év tévedés A probléma késői felismerése mögött az is húzódik, hogy a többség a szellemi hanyatlás megindulását jóval későbbi életkorra teszi, mint az valójában megkezdődik. A felmérés erre is rámutatott: a megkérdezettek 26 százaléka gondolta úgy, hogy a gyengülő memória a 40-50 éveseknél kezdődik, 30 százalék vélte úgy, hogy ez kizárólag az 50 év felettieket veszélyezteti. További 10 százalék szerint 30 éves kor alatt is jelentkeznek ezek a tünetek, 16 százalék szerint bármikor kialakulhat ilyesmi, míg 3 százalék tippelni sem tudott. „A kérdésre a helyes válasz az, hogy a gyengülő memória problémája már 30 éves kor felett felmerül, ehhez képest ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolta így” – emelte ki a neurológus. Hozzátette, hogy az agyi vérkeringés már 35-40 év felett romlani kezdhet, különösen akkor, ha szívés érrendszeri rizikót jelentő társbetegségek is fennállnak. Viszont 60 év alatt ezzel a problémával, illetve az agy tudatos karbantartásával alig foglalkoznak az emberek. Elfelejtett megelőzés A főorvos a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelte, hogy az agyi vérkeringés egészségének fenntartását már olyan egyszerű feladatokkal is lehet segíteni, mint amilyen a H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–7–

rejtvényfejtés és az olvasás. A táplálkozás és a stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett hasznosak azok a készítmények is, amelyek serkentik az agyi vérkeringést és hozzájárulnak a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózat karbantartásához. Ilyen hatóanyag többek közt a páfrányfenyő levelének kivonataiban található, a vérlemezkék összetapadását gátló, szöveti oxigénfelhasználást javító terpén-lakton és az antioxidáns hatású flavonoidok. Az E- és a Cvitamin jótékony hatását ugyancsak igazolták a vizsgálatok, szintén az antioxidáns hatás miatt, de ebbe a körbe tartozik az omega-3 zsírsav is. A nyelvtanulás, a különböző tanfolyamok ugyancsak segítséget jelentenek, időseknek társadalmi programként is egyre több helyen szerveznek ilyesmit, még egyetemeken is. A szellemi hanyatlás megindulását késleltetni, illetve lassítani lehet azzal is, ha az érintettek foglalkoznak testsúlyukkal, kezeltetik szív- és érrendszeri betegségüket, magas vérnyomásukat és vérzsírjukat, cukorbetegségüket. A demenciára való korai hajlamot genetikai adottságok is fokozhatják, a betegségek családon belül halmozódhatnak. Ilyen esetben az érintetteknek a megelőzésre különösen figyelniük kell. http://mno.hu/belfold/leszallo-ag-ingerlekeny-es-mentalisan-kimerult-a-magyar-1304314

hajdupress.hu

Iskolateremtő professzort köszöntöttek Tóth Csaba professor emeritus 75. születésnapja alkalmából tartottak jubileumi tudományos ülést pénteken Debrecneben, a DAB Székházban. Kollégái, tanítványai, barátai ünnepelték szeptember 11-én, pénteken az új műtéti technikákat és eljárásokat meghonosító, iskolateremtő Tóth Csaba urológus professzort. A rendezvényre az egész országból érkeztek vendégek. - Tóth Csaba professzor 1940-ben született, ez az évszám előrevetítette, hogy sok nehézség is kísérte a professzor pályáján, és keményen megküzdött azért, hogy ilyen sikeres életutat tudasson maga mögött – kezdte köszöntőjét Flaskó Tibor, a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, aki kezdő orvos volt, amikor 1995-ben Tóth Csaba professzor a klinika élére érkezett. A jelenlegi vezető nemcsak főnökének és mesterének, hanem második édesapjának is tekintette a szaktekintélyt, akire mindig jó szívvel gondol vissza, és örömmel tölti el, hogy a professzor ma is részt vesz a klinikai munkában. Édes István, a Klinikai Központ főigazgatója köszöntőjében előrebocsátotta, gyerekkora óta, több mint 50 éve ismerik egymást a professzorral, aki iskolát teremtett Debrecenben: számos szakembert nevelt ki, új műtéti technikákat és eljárásokat honosított meg Debrecenben. Tóth Csaba professzor volt az első, aki endoszkópos kőzúzással távolította el a veseköveket egy kis bemetszésen keresztül, úgy, hogy nem kellett "félig körbevágni" a betegeket. Elsőként végzett


–8–

laparoszkópos urológiai műtéteket és szintén az ő nevéhez fűződik a kétoldali vesekő egy műtéttel történő eltávolítása. Édes professzor arról is szólt, hogy minden sebésznek szüksége van egy hobbira, ami a napi rutin mellett kikapcsolja. Tóth Csaba a fényképészetet választotta, amit ráadásul munkájában is tudott hasznosítani, hiszen Endoszkópos vesekősebészet című, 1985-ben írt tankönyvét saját fotóival illusztrálta. - Öröm látni, hogy a DAB Székház tele van. Ez mutatja azt a tiszteletet és őszinte szeretetet, ami a professzort övezi. A kedvéért még az ország távoli pontjairól is többen ide utaztak – fogalmazott Mátyus László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Az egyetemi tanár szerint Tóth Csaba életpályája azt is példázza, hogy az üdvözüléshez nem mindig egy, és egyenes út vezet. A professzor egy olyan szakmában teremetett iskolát, melyben a sok műtét és oktatás mellett a tudomány művelésére nem mindig ideálisak a feltételek. Mátyus László továbbá kiemelte az ünnepelt fotóművészetét, és a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kari Tanácsának oklevelével köszönte meg a professzor több évtizedes áldozatos munkáját. Nyírády Péter, az Urológiai Szakmai Kollégium elnökeként és Tenke Péter, a Magyar Urológiai Társaság elnökeként barátként, tanítványként méltatta a professzor szakmai munkáját. Elhangzott: szinte nincs olyan az endoszkópia iránt érdeklődést mutató szakmabeli, aki ne lett volna a professzor tanítványa. Munkásságával példát mutatott a magyar sebészek, urológusok, orvosok számára, hogy itt is lehet európai, sőt világszinten alkotni. Ennek elismeréséül Tóth Csaba professzor átvehette a Magyar Urológiai Társaság ezüst emlékplakettjét is.

A köszöntőket követően a tudományos ülésen egykori és jelenlegi kollégák idézték fel egyebek mellett Tóth Csaba professzor fiatal éveit, munkásságát a debreceni Urológiai Klinikán és a sebészeti technikák, terápiás lehetőségek fejlődését. A tanácsülés után a professzor fényképeiből „Sokarcú élet” címmel fotókiállítás is nyílt. http://www.hajdupress.hu/cikk/iskolateremto-professzort-koszontottek

4024.hu

A Debreceni Egyetemen kötelező kurzus indult a szervátültetésről Hazánkban elsőként a Debreceni Egyetemen indult kötelezően választható kurzus „Szerv-, és szövetátültetés alapjai” címmel orvostanhallgatóknak. A szerv-, és szövetátültetés napjainkban már rutingyakorlat a legtöbb országban, az egészségügyi ellátás legmagasabb szintjét jelenti, ezért úgy gondoljuk, hogy az orvostanhallgatók alapképzésében kötelező ezen ismeretek átadása egy önálló választható tantárgy formájában is – indokolta a kurzus indításának szükségességét Nemes Balázs, az Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet Transzplantációs Tanszékének vezetője. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–9–

A hallgatók ebben a szemeszterben az egyes szakterületek (szív-, máj-, tüdőátültetés, csontvelő- és cornea-transzplantáció) elismert szakembereinek tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a szerv-, és szövetátültetés nemzetközi, valamint hazai gyakorlatával, továbbá az eddig elért eredményekkel. A kurzus az általános, családorvosi pályára készülőknek és az egyes szakterületek leendő orvosainak is hasznos ismereteket nyújt. A Debreceni Egyetemen az elmúlt években dinamikusan növekedett a veseátültetések száma. Míg 2013-ban 21, 2014-ben 41, eddig idén eddig már 40 veseátültetést végeztek a Sebészeti Intézetben. Nemes Balázs szerint ezt a számot akár 70-re is tudnák növelni. A tanszékvezető úgy véli, Debrecenben minden adott lenne ahhoz, hogy májátültetéseket is végezhessenek az intézményben, ehhez azonban törvénymódosításra is szükség van. A 2013-as Eurotranszplanthoz való csatlakozás után hazánk is részévé vált annak a közösségnek, amelynek nyolc ország 77 transzplantációs centruma tagja. A közös várólistára évente 11 ezer új jelentkező kerül fel, közülük legtöbben vesére várnak. Közülük tavaly 7700-an kaphattak új szervet. http://4024.hu/2015/09/14/transzplantacios-oktatas-indult-a-debreceni-egyetemen/

weborvos.hu

Négymilliót hozott Ózdnak az Egészségváros Az intézmény az összeget életmentő eszközök, így EKG készülék és defibrillátor beszerzésére fordítja. Szombaton, a Richter Egészségváros ózdi állomásán több százan tettek egészségükért, mellyel az Almási Balogh Pál Kórház eszközbeszerzéséhez is hozzájárultak. Az intézmény az összeget életmentő eszközök, így EKG készülék és defibrillátor beszerzésére fordítja - adták hírül a szervezők. A Richter Egészségváros Program keretében az ózdi családoknak számos területen adódott lehetőségük ingyenesen egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni az Almási Balogh Pál Kórház szakembereinek segítségével. A legtöbben koleszterinszintjüket, mintegy 350 fő, és vérnyomásukat – több 300 fő – mérették meg. A két vizsgálat különös jelentőséggel bír hazánkban, hiszen statisztikák szerint minden második ember szív- és érrendszeri megbetegedésben hal meg. Magas vérnyomás miatt 4 főt azonnali ellátásban részesítettek a szakemberek, míg magas koleszterinszintet a szűrésen részt vettek 10%-nál regisztráltak. Csontsűrűség mérésen 230-an vettek részt, a szakemberek 63 főnél találtak csontritkulásra utaló, figyelmeztető jeleket. A betegség elsősorban a nőket, illetve az 50-60 éves korosztályt érinti. A prosztatarák a férfiak daganatos halálozásának első három leggyakoribb oka között szerepel. Az ingyenes – prosztata vizsgálatot 132-en keresték fel, 35 esetben javasolt a további kivizsgálás, 7 esetben jelentősen emelkedett értéket regisztráltak a szakorvosok.


– 10 –

Az asztma szűrésen részt vettek közül 75 tüdőszűrő szakrendelésre javasolt beteg kiszűrése történt. A nap folyamán véradásra is volt lehetőség, melyre 42 fő jelentkezett. A kiszűrt résztvevők azonnali tanácsadás keretében a kórház szakembereitől közvetlenül tájékozódhattak a további teendőkről. „Boldogan kapcsolódtunk a Richter programjához, mert a céljaink azonosak. Legnemesebb célunk ugyanis az egészséges életmódra való nevelés, a betegségek megelőzését célzó tevőleges hozzáállás kialakítása, melyre minden lakos figyelmét szükséges felhívni." – összegezte a Program jelentőségét Dr. Eszenyi Géza főigazgató, aki a nap végén az ózdi lakosok aktivitásának köszönhetően 3.982.400 forintos adományt vehetett át Dr. Zalai Károlytól, a Richter Gedeon Nyrt. PR főmunkatársától. (Képünkön) Szeptember 19-én Szigetvár lesz az Egészségváros helyszíne, a szűréssel, tanácsadással a betegségmegelőzésen túl a Szigetvári Kórháznak szánt adományalapot lehet növelni, cél egy inkubátor beszerzése. Program itt http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/negymilliot_hozott_ozdnak_az_egeszsegvaros/226008/

Zaol.hu

Megnyílt a megyei kórház főbejárata, végleges helyén a betegfelvétel http://zaol.hu/hirek/megnyilt-a-megyei-korhaz-fobejarata-vegleges-helyen-a-betegfelvetel-1726046

Honvédelem online

Katona-egészségügyi szakemberek tanácskoztak Budapesten Katona-egészségügyi szakemberek tanácskoznak a következő napokban Budapesten, az idén immáron huszonharmadik alkalommal megrendezett Többnemzeti Katona-egészségügyi Konferencián. Dr. Orosz Zoltán altábornagy nyitotta meg szeptember 14-én, hétfő reggel a Többnemzeti Katonaegészségügyi Konferenciát a budapesti Art Hotelben. Mint a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese rövid köszöntőjében rámutatott, jelen esemény az 1992-ben kezdődött amerikai-magyar katonaegészségügyi konferenciák továbbfejlesztése, amelyet idén már huszonharmadszorra rendeztek meg. Orosz Zoltán méltatta a rendezvény sokrétű megközelítését is, hiszen a konferencia témakörei között egyaránt szerepelnek megelőzési vagy járványügyi kérdések, a menedzsmenttel kapcsolatos előadások, illetve súlyos sérültek ellátásával kapcsolatos prezentációk. Mint az altábornagy rámutatott, napjainkban különösen fontos ez az átfogó szemlélet, hiszen a jelenlegi biztonsági környezet is állandó készenlétet kíván meg mindenkitől – így a katonaegészségügyi szakemberektől is – a maga folyamatosan változó, kiszámíthatatlan körülményeivel. Példaként említette az Iszlám Állam tevékenységét, az azzal szorosan összefüggő migrációs válságot, H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

– 11 –

illetve az ukrajnai helyzetet. Orosz Zoltán a katona-egészségügy szempontjából alapvetőnek nevezte a harctéri tapasztalatok feldolgozását és visszaforgatását, és a kihívások folyamatos elemzését is, a konferenciához pedig sok sikert és eredményességet kívánt a résztvevőknek. http://www.honvedelem.hu/cikk/53067

„Ki legyen az év orvosa és ápolója?” - szavazás Fejér megye: http://duol.hu/hirek/ki-legyen-az-ev-orvosa-es-apoloja-fejer-megyeben-1725920 Zala megye: http://zaol.hu/hirek/ki-legyen-az-ev-orvosa-es-apoloja-zala-megyeben-1725926 Veszprém megye: https://veol.hu/hirek/ki-legyen-az-ev-orvosa-es-apoloja-veszprem-megyeben-1725928 Vas megye: http://vaol.hu/hirek/ki-legyen-az-ev-orvosa-es-apoloja-vas-megyeben-1725921


– 12 –

Sajtószemle szeptember 15

Recommend Documents