Vasúti Érdekegyeztető Tanács szeptember szeptember 15

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15.

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15.

Elnök (Dr. Nemeskéri-Kutlán Endre): Szeretném megkérdezni, van-e bármilyen akadálya a kezdésnek. Tehát, akkor szeretném rögzíteni, hogy a VDSZSZ részéről jött jelzés, hogy Alelnök úrra kell várni… szeretnénk akkor… még Alelnök úr eltévedt valahol, úgyhogy ennyi kérés volt, hogy ezt, ha lehet, méltányoljuk. Reméljük, majd Alelnök úr is legközelebb önmérsékletet tanúsít, amikor valaki más késik. Mert, volt már erre nézve egykét hozzászólása. Jó. Boldogan megvárjuk... Rendszerű szabályrendszer, aminek a létezése erősen vitatott. Akkor abban az volt, hogy előre be nem jelentett távolmaradás után kell harminc perc után leinteni a futamot. Itt ugye, előre bejelentett távolmaradásnak tekintjük, mert ugye, az az érdekes helyzet állt elő, hogy a VDSZSZ részéről jelenlévő képviselők azt jelezték, hogy így, ebben a formában nem határozatképes az ülés. Ezért kérdeztem meg, tehát ezt tiszteletben tartjuk. Arról volt szó, hogy alelnök mindjárt jön. Ez egyébként befektetés a jövőbe, mert ha véletlenül innentől kezdve valaki más késik, akkor van némi beszámítási kifogásnak helye. Tehát, nincsen ezzel gond. Úgyhogy, még egy pici türelmet kérnék szépen, mindenkitől. Addig is boldog, csendes békességben meditálva készülhetünk föl a közös együttlétre. Már a pótolhatatlan űr is betöltésre került, és akkor mindenki jelen van. Kérdezem, hogy van-e még valaki, akire várunk esetleg. Úgy látom, hogy mindenki akkor, itt van. Na, ezt nem tudtam én, hogy mire várunk még, de köszönjük szépen, hogy… ezt esetleg napirendi javaslatként is tudom értékelni, hogyha ügyrendről is akar a VDSZSZ tárgyalni. Az is egy lehetőség. Én tisztelettel köszönteném akkor a mai érdekegyeztető ülésnek a kedves megjelent résztvevőit. Szeretném kérdezni, hogy tekintettel arra, hogy kedd délelőtt van, 9-től, a szokott időben van meghirdetve az ülés, napirendi javaslatok is kiküldésre kerültek, egyrészt a munkáltató is, másrészt pedig a VDSZSZ által eljuttatott levélben is számos napirendi pontra érkezett, javaslat. Szeretném kérdezni, hogy más résztvevő félnek van-e napirendi javaslata, egyéb. Illetve, az ülés időpontjára, bármire nézve ügyrendi javaslata van-e valakinek? Érdekképviseleti oldalról nem látok. Munkáltatói oldalon sem látok. Akkor, az előzetes meghívóban foglaltak szerinti napirendben, és a szokásos időkeretben történne a dolog lebonyolítása. Szeretném akkor a napirend előtti hozzászólásokra megadni a lehetőséget, a hosszúnak nem mondható uborkaszezon után. Kérdezném, hogy ki az, akinek van napirend előtti hozzászólása, a felek részéről. Bárány úr jelentkezett, VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Köszöntök mindenkit. Tehát, nem tudom, miért nincs itt a vezérigazgató, vagy a helyettese. Most már van kettő is, ugye, valamelyik csak ráérhetne, bokros teendői mellett. Mikor a harci szünetek vannak, akkor valamelyik ide tudna jönni, megpihenni esetleg. Erőt meríteni a következő harcra. Aztán, ugye, ezt nem írtuk napirendre… megjött a miniszternek a válasza a felső vezeték alatt végzett munkákkal kapcsolatban. Elég pofátlan válasz, de hát azért miniszter, hogy ilyet írhasson. Viszont, van egy eleme, ami ugye… tessék? Hát, mert pofátlan a válasza. A miniszternek. Amit másfél hónap után csak azért írt meg, mert rájött arra, hogy a… szerint illő lenne neki válaszolni egy hónapon belül. Na, de hát nem arról jellemzőek a kormány dicső képviselői, hogy a jogszabályok különösebben zavarnák őket. Tehát, ugye, azzal fordultunk… hát, ez ismert, hogy mivel, tehát azt nem gondolom, hogy részletezni

1

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. szükséges. Azért olyan fura, hogy a Minisztérium minket kér meg arra, hogy mi keressük meg a Madame Juliet Curie Intézetet, hogy a vizsgálatokat végeztessük el, ami szerintük egyébként jó. Akkor, nem tudom, nekünk minek, elvégeztetni. De hát, ha az ismereteim nem csalnak, akkor ez a munkáltatónak lenne a feladata, úgyhogy itt is, e helyt is kérjük, bár ezt megtettük levélben is. Tegnap elment e-mailben, hogy ezt a MÁV ejtse meg ezt a vizsgálatra való felkérést. A másik, ami ebben a levélben azért benne foglaltatik, hogy az éjszakai munkavégzés, az bizony a rák kialakulásában jelentős kockázati tényező. Ezt a miniszter is elismeri, ott a második oldalon van. Ezt már korábban, talán már két éve, vagy másfél éve is felvetettük. A VHO-nak volt egy állásfoglalása, úgy látszik ez továbbhaladt, és eljutott idáig is. Ugye, a miniszter itt munkaszervezési intézkedéseket javasolt. Hát, az EBK-nak a kiválóan felkészült munkatársai, gondolom, erre azért már kidolgoztak valamifajta megoldást. Ha nem, akkor nem tudom, minek vannak. És mi napirenden kértük, tárgyalni a vasútbiztonságnak a helyzetét, és ebben kértük azt is, hogy a MÁV-START-nak a közszereplői legyenek jelen, hiszen számos olyan, kettő olyan, mindenképpen, elem van, ami miatt itt kéne, hogy legyenek. Egy felől az, hogy a helyi függelékeikben a vonatokon szolgálatot teljesítők létszámában egyezségek születnek. A másik pedig az, hogy a MÁV-START vezérigazgató-helyettesasszonya rendelkezést adott ki a minimális létszámokat tekintve, és ezek egész egyszerűen nincsenek megtartva. És amikor ezt felvetjük, akkor egész egyszerűen hazudnak, hogy ez meg van tartva. Kérem, hazudnak. Van pofájuk, leírni, hogy rendben van minden. Annak ellenére, hogy dokumentumok állnak a rendelkezésünkre, és nekik is, hogy ez még nincs így. A pályavasút ezt regisztrálja, és akkor megy a polémia abban, hogy a pályavasút, akinek egyébként kötelessége a hálózatán közlekedő vonatok biztonságáért felelni, semmit nem tesz azon túl, hogy egy könyvet, mikor fölfektetett, annak a vezetését gyorsan abbahagyatta… Miskolcon, jelesen, mert megállapította, hogy a vonatok úgy mennek el, amely a forgalombiztonsági elvárásoknak nem felel meg. És akkor megy a labdadobálás, az NKH félrebeszél, az jogszabályokat mások ki egy hónap után, egy darab papírra. A Munkaügyi és Munkavédelmi Országos Felügyelőség szintén mellébeszél. Ezek a hatóságok jobbára szerintem, csak arra vannak, hogy fölmarkolják a lét, és reprezentálhassanak valahol, hogy szórakozzanak. Az, hogy a MÁV menedzsmentje ebben az ügyben meg, mit sem tesz, az meg őket minősíti. Szóval, tényleg, az egész ügy egész egyszerűen kezd tűrhetetlenné válni. Nem tudom, mit fogunk tudni, csinálni ebben a dologban, de ez nevetséges, hogy bármiért szólunk, az lepattan. Akármelyik falat éri a labda, onnan lepattan. Hát, a csoportos létszámleépítések körüli mizériáról már nem is beszélve, de az nincs napirenden. De hát, ami történik, megegyezünk itt, ebben a helyiségben, vagy nem tudom, a másikban, dolgokban, és utána nem az történik. Nem az történik, hanem az utasítással ellentétben, mindenki éli szabadon az életét, a világát, és különböző leveleket küldözget a munkatársainak. Egyelőre van egy érvényes, 2010. december 31-ig érvényes megállapodás, annak mentén kellene eljárni. És nem tudunk mit, elérni ebben az ügyben. Hát, szóval, azt se igazán értem, hogy egyáltalán, minek jövünk össze, miről beszélünk. Mert, vannak dolgok, amelyeket el lehet intézni informális úton, egyéni beszélgetésekkel, mit tudom én, semmi gond, de, hogy valami általános, generális ügyre megoldást leljünk, hát olyan egész egyszerűen nem létezik. És kíváncsi vagyok, hogy ez a két napirendi pontra, négyre, egyáltalán, milyen megoldásokat fogunk ma, nyerni. Ha fogadnék, akkor azt mondom, hogy semmit. A Bíró Tibor lelkesen bólogat, úgyhogy nyilván ő tudja, hogy ez így lesz. Kértem, hogy ne hívjátok ide. Köszönöm szépen.

2

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15.

Elnök: Mielőtt összeállítanánk egymás tárgyalódelegációját, további napirend előtti hozzászólás. Azért mondom, hogy az a következő lépés lenne. Következő, akkor a VSZ következik, és akkor megyünk tovább a sorban. VSZ: Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai érdekegyeztető tanácsülésen. Én is a központi irányítás szervezeteit érintő átalakításokkal kapcsolatban szeretném megkérdezni a munkáltatótól, hiszen olyan dömpinget épített meg, létszámleépítés területén, a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ, számvitel, humánszolgáltató, satöbbi, satöbbi, hadd ne soroljam, mert fölsorolni is nagyon hosszú. Szeretnénk megtudni, hogy a munkáltató hogyan képzeli el az érintetteknek a továbbfoglalkoztatását, milyen képzések, átképzések indításában gondolkodik. Annál is inkább szeretném megkérdezni, olyan intézkedésben, hogy tudomásunk szerint valaki, vagy valakik leállították a Baross Gábor Oktatási Központban – vagy tisztképzőnk, kinek hogy tetszik az elnevezése, nekünk még ez szimpatikus, ez az elnevezés – mindenfajta tanfolyamot. Ha erre is választ kapnánk, hogy ez igaz-e, vagy kacsa ez a hír. Van, aki ezt megerősítette itt szakszervezeti oldalon is, hogy valóban, mindenfajta tanfolyamok le lettek állítva. Szeretnénk kérdezni, hogy ez milyen összefüggésben, illetve hát, hogy milyen tanfolyamokat, átképzéseket kíván a munkáltató ezen a területen képezni. Szeretnénk megtudni, hogy ez a budapesti integrációs folyamat, ami több munkaanyagban, előterjesztésben napvilágot látott, ez ugye, az esélyegyenlőségnél az egyenlő bánásmód területén hogyan viaskodik a munkáltató ezzel a kérdéssel. Úgy tűnik számunkra, hogy a vidék teljes ellehetetlenítése van terítéken. Nem vagyunk benne biztosak, hogy azon kormányzati elvárásnak, amit ugye, a mellékvonalak kapcsán megláttunk, vasútvonalakat, úgy tűnik, hogy minden vonat csak Budapestre érkezik. Lehet, hogy akkor minden munkakör is, minden munka, Budapesten történik majd. Szeretnénk ezzel kapcsolatban is az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmódnál a munkáltató válaszát várjuk a tekintetben, hogy hogyan van ez összeegyeztetve, hogyan fér ez a kettő dolog meg, együtt. És hát szeretnénk azt is tudni, hogy azok az intézkedések, amelyek a negyvenmilliárdos spórolás tekintetében napvilágot látott, milyen intézkedéseket kíván a munkáltató tenni, hogyan látja annak a lehetőségét, hogy ezt a negyvenmilliárdot kispórolja. Elsősorban mi nem a létszám csökkentését gondolnánk. Szívesen várjuk a munkáltatónak azon álláspontját, hogy hogyan kívánják esetleg ők ezt a negyvenmilliárdot megspórolni, amit a kormányzat előirányozna. Köszönöm szépen. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor, haladjunk tovább a kérdésekben, az ülés szerinti sorban. PVDSZ-t is láttam jelentkezni, akkor megadnám a szót. Abban a sarokban. Romlik az én látásom, és akkor… következő ki volt, aki még jelentkezett napirend előttire? Akkor, MTSZSZ-é a szó. Akkor Robit csak nyújtózkodni láttam, elnézést. MTSZSZ: Semmi gond, majd beszerzünk most már… látom, Endre is öregszik, lassan szemüvegre van szüksége, vagy túl nagy a terem. Üdvözlök mindenkit. Én összességében egy kérdéssel és egy kéréssel szeretnék fordulni a munkáltatóhoz. A kérdés az, hogy május, június magasságában egyszer, egy VÉT ülésen föltettük azt a kérdésünket, hogy szeretnénk megkapni az üvegzseb törvény alapján a MÁV-START Zrt. és a MÁV csoportnál azonos szerződéssel lévő tanácsadók, szakértők és egyebek listáját. Erre egy, eggyel későbbi VÉT ülésen azt kaptuk, Mariann, hogy erről majd

3

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. fogunk kapni egy tájékoztatást. Ez valamiért, gondolom, a nyári uborkaszünet miatt nem érkezett meg. Most már, hogy teljes gőzerővel dolgozik mindenki, most már azért mégis, szeretnénk ezt megtudni. Ha kell, akkor leírom pontosan, illetve majd előszedjük a szövegből, hogy mit is kértünk akkor. A másik. Van egy információnk, én remélem, hogy nem helyes, mely szerint ugye, volt a nyári menetrend, és a nyári menetrendben a MÁV-START nagyon ügyesen és nagyon okosan, a plusz hálókocsiira megbízási szerződéssel foglalkoztatott hálókocsi kalauzokat. Na most, ha ez így van, akkor én azért szeretném, hogyha… és azért nem a MÁV-START-nál vetettük ezt föl, mert a múltkori VÉT ülésen nekem hasonló tapasztalataim voltak, mint amit az előbb Balázs elmondott. Tehát, az, hogy nem mondanak igazat, szerintem, néha túl finom kifejezés. De, azt azért én remélem, hogy ez nem így lesz, hogy nem munkaszerződéssel, és nem határozott idejű szerződéssel voltak ott, foglalkoztatva, emberek. Mert, én azért meg lennék lepve, hogyha a Monorierdő nem lenne elég nagy tanulság nekünk ezzel kapcsolatban, hiszen ott az alsónadrágjáig le kellett vetkőztetni minden munkavállalót, szerződésileg, biztonságilag és egyébként. Ehhez képest, a nemzetközi forgalomban, határon kívül, megbízási szerződéssel valami istentől elrugaszkodott élőlény kienged, embereket. Én nagyon szeretném kérni, hogy ezt vizsgáljátok ki, vizsgáltassátok ki, és rakjátok helyre. Köszönöm. Elnök: Szeretném kérdezni, van-e további napirend előtti hozzászólás, ami mikrofonköteles. Akkor, a második kört Bárány úr ismét megnyitja. VDSZSZ: Igen, mert egykét dolgot elfelejtettünk. Nem, csak… ez a nászút mély nyomokat hagyott az Endrében… na mindegy. Szóval, az a helyzet, hogy volt ez az ominózus debreceni járműjavítói műsor, ahol kétmilliárddal beljebb ugrott a MÁV, sikerült neki. És akkor ugye, hát, nagy nehezen az FB kezdeményezésére megtette a vasút a feljelentést, a rendőrségen… megtagadta a nyomozást… ügyészségen… majd, a pótmagánvádat úgy, elfelejtették beadni, azzal a lakonikus rövid mondattal, hogy nem látták értelmét. Nem igazán értem, miért nem látták értelmét, mi a rossebet vesztettek volna, vele. Ezt azért mondom itt el, mert már el akartam másutt is, csak elfelejtettem. De, hogy van ez? Kérem, kétmilliárd forintnak lába kelt. Ennek azért vannak egyéb, nyilván, következményei is, akár a járműjavítónak az eladása egy román… cégnek, és a vasút nem veszi a fáradságot, hogy pótmagánvádat adjon be. Miért mondom ezt? Azért, mert viszont egy más ügyben, a 2004 októberében történt komáromi baleset ügyében viszont vak buzgalommal beadtak perújrafelvételt is, amit úgy első fokon sikerült elveszteni a MÁV-nak. Többször kértük szépen a vasutat, hogy ne blamálja magát a vasút, ne szórakozzon a munkavállalójával, aki dolgozik, és nyilván nem direkt tette mindazt, amit tett, és hát ugye, a Munkaügyi Bíróság nem találta az ügyben, vétkesnek, mint ahogy most sem, de azért erre van energia. De, arra nincs energia, hogy a debreceni ügyben egy pótmagánvádat valamelyik kiváló jogász megfogalmazzon. Hát, legföljebb elbukják. És akkor mi van? De, ez se. Hát persze. Nem számít, nincs jelentősége. Nincs jelentősége, mint ahogy annak sincs jelentősége, hogy teljesen irreális összegű követelésekkel fellépő, a MÁV csoporthoz tartozó társaságok számára a MÁV minden gondolkodás nélkül azt megfizeti, különféle politikai alapján. Hangsúlyozom, politikai megfontolások alapján, mert a gazdaságnak ehhez semmi köze nincsen, a gazdasági elvárásoknak. És ezek azért gondok. Aztán, olyan következmények vannak belőle, ebből a magatartásból, hogy mondjuk, nyíregyházi kisvasutaknál kétórás késések vannak, például. Kétórás késések. És itt van a kimutatás, majd átadjuk. Ezek a

4

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. lassújelek. Szóval, Mariann, enyészik el, a vasút. A MÁV menedzsmentje, én nem tudom, mit tesz, mert épp ma szúrtak le, reggel, hogy azért nem vagyok ott azokon a tárgyalásokon, és ott akkor hát, nem tudhatom, hogy milyen élénk küzdelem zajlik. De, az, hogy a vasúttal szemben most már mindenki győztesebb lehet, már mindenki belerúghat a vasútba, a vasút menedzsmentje meg, úgy hallgat, mint, hát a csuka ahhoz képest komolyan mondom, egy szószátyár vénasszony. Ez hihetetlen. Meg nem szólalnak az újságokban, a tévében, a rádióban, csak bólogatnak, meg, közlik, hogy majd kispórolják, meg, kigazdálkodják. Negyvenmilliárd forintot kigazdálkodik a START. Ez szombaton hangzott el. Könyörgöm, ha negyvenmilliárd forintot a START ki tud gazdálkodni, akkor eddig mi a jóistent csinált? Azért az nem három forint. Mert, azt még ki lehet gazdálkodni, de negyvenmilliárdot kigazdálkodni, hát, amihez csak annyi kell, hogy valaki elnök is legyen, akkor ez egy jó csodaszer. De, mi az, hogy rossz ülésen teszem fel? Mariann, ez a MÁV-nak, a vállalatcsoportnak a… ez nem a MÁV, nem, ez a MÁV-START, a MÁV Zrt-hez tartozó cég. A GT szerint bizonyos… hogyhogy szerintem? Hát, javítsatok ki, ha tévedek. Hát, nem tudom, melyik az a határozat. Hát, ha majd megmondod, hogy melyik az a határozat, ami szerint a MÁVSTART önálló… hát, én határozatot… nem, nem. Nincs ilyen határozat. Nincs ilyen határozat. Azt szeretnék, hogy az legyen, de még nem az. Nem az. Mint ahogy a régiók sincsenek, bár, azt is szeretnék. És sok minden egyéb nincs, amit csak egy pár ember szeretne. És az, hogy a vasút vezetése ez ellen nem szól, legalábbis, én nem hallom, hogy szólna, vagy nem olvasom, az nemtelen magatartás. Az nem összeférhető, nem összeegyeztethető a Gazdasági Törvényben foglaltakkal, de hát az etikával sem különösebben. A legegyszerűbb válasz… ez az a beletörődés. Jaj, csak én éljem túl még ezt a napot, meg a holnapot, aztán, a többivel mi lesz, az nem érdekes. Hátha jut nekem is majd valami dinnyeföldből, a 30%-os alvállalkozói részesedésből majd talán hát, engem is megérint valami pozitívum. Ugye? Ezért sem szól senki, hogy ugye, közszájon forog az, hogy a VOLÁN társaságokkal megkötött közszolgáltatási szerződésnek 30%-a alvállalkozók kezébe kerülhet. Hát, innentől mi a rosseb érdeke lenne bárkinek is, aki mondjuk, különösebben nem kötődik a vasúthoz, hogy erőltesse a vasúti közlekedés fönnmaradását, adott vonalakon. Most mindegy, melyikeken. És nincs tiltakozás. Az a nagyon kiváló… ja, hát meg a Sigulinszky kiáll, és hazudik. Hát, egyszerűen képtelenség. Hogy nem téma a Heinczinger és az Andrási közötti hatalom rendezése. Hát, hogy az istenbe ne lenne téma, mikor a Hónig mással se foglalkozik, csak azzal, hogy mikor mondassa le a Heinczingert. Napjában ötször fölhívja, hogy mondjon le. Ő meg, nem mond le. Hát, azért mert… ez így van, kérem. Hát, azért az röhej, ami itt zajlik. Hát, röhej, hogy ezt el lehet játszani az ország legnagyobb cégével. És a menedzsment meg, hallgat róla. Azért tartozik egyébként a VÉT-hez, mert ha megnézed a Kollektív Szerződést, hogy miről szól a VÉT, akkor bizony, ez belefér. Mert, a vasutasokat érintő kérdések, ez viszont érinti a vasutat. Nyilván, érinti ez a vasutat, amikor a miniszter haragszik az egyik vezérigazgatóra, a másikat meg dédelgeti. Azért az nem jó. Szeresse egyformán mind a kettőt, ha már vannak. Az a minimum. Szerintem. Hát, meg azért is zavar egyébként engem, de, lehet, hogy csak engem, és tévedek, hogy hogy a jóistenben van az, hogy a közlekedésben kevésbé jártas, egyébként nem buta emberek, odapattantak a közlekedési tárca élére, és osztják az észt. Akik előtte a kohászatban jeleskedtek. Hát, vas, vas, igen. Az is vas. Tehát, a rosszhírek szerint ott voltak némi konfliktusok. De hát, nem voltam, tehát azt csak úgy, hallomásból ismerem. És akkor itt hirdetik az észt. És akkor erre mindenki bólogat. És amikor megkérjük a vasutat arra, hogy hát, próbáljunk már ebben valami közös

5

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. álláspontra jutni, mindegyikünk érdeke, illetve majdnem mindegyikünk érdeke, azt gondolom, akkor az égvilágon senki meg nem mukkan ebben a dologban. Maximum csak annyi van, hogy akkor behívnak minket, vagy beszélgetünk, és akkor panaszkodnak. Meg, átadnak, leveleket, amit aztán most a biztonsági… jaj, a biztonsági… nem az ártatlan bárányokról van szó. Te, hát az MVH, az nem is tudom, micsoda hozzá… ja, tényleg, hol tart? Jönnek a biztonságiak? Mert elmesélhetnék, hogy hol tartanak a nyomozásaik, honnan származott a levél… na, jó. Ugye? Ja, mindent hagyjunk? Világos. Világos. De hát, nem röhejes egy kicsit az a… Munkáltató: …Bárány Balázs mese délelőttje. VDSZSZ: Nem mese délelőtt, csak azért mondom ezeket el, mert más meg, nem nagyon akarja elmondani. Nem. Nem erről van szó. Nem az összes, dehogy az összes, csak amit hallunk… töredéke. De, tudná folytatni a Zoli is, és sokan mások. Elnök: Köszönöm szépen. Igazán szerencsés az eset, hogy nincsen hatályos ügyrend, az én tudomásom szerint, mert akkor, ha lenne, fölolvasnám azért a Bárány úrnak, hogy mit írt a korábbi ügyrend. A napirend előtti felvetéseket az érdemi és gyors kezelés elősegítése érdekében az ülés előtt két nappal, elsősorban írásban kell előterjeszteni. A napirend előtti felszólalással, illetve azonnali kérdésekkel a napirendek tárgyalását zavarni, vagy akadályozni, nem lehet. Ennek érdekében a napirend előtti felszólásra, illetve a kérdések felvetésére tagonként öt perc időtartam áll rendelkezésre. Nagy szerencse, hogy nincs ügyrend, mert akkor közbe kellett volna, lépnem. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Akkor, az első felvetés, hogyha jól értelmeztem, a VDSZSZ részéről érkezett, a Székely Tamás egészségügyi miniszter levele a felső vezeték sugárzás állapotához és a méréshez kapcsolódóan. Tisztelettel megkaptuk a levelet a VDSZSZtől, a miniszter tollából. Ezek után továbbítottuk, én magam is továbbítottam a vezérigazgatónak, meg a helyetteseknek, hogy tudjanak róla. Az nem derült ki, hogy ők is megkapták-e, de ma már inkább biztonsággal járunk el ebben a témában, hogy ki, mit kapott meg, jobb, ha egyeztetjük. És ezt követően pedig Vezérigazgató úr kiadta Debreczeni Katalinnak a feladatot, aki tájékoztatott bennünket, hogy egy tervezett válasz már elkészült, amely szerintem, még nem került kiküldésre, de most a miniszter levele alapján átnézik, és ennek megfelelően folytatódik tovább a munka. Tehát, erről vagy választ fogtok kapni, vagy egyeztetés lesz. Ezt most nem tudom még megmondani, válasz minden körülmények között. Tessék? Az éjszakai munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseket majd a mivel tudunk hatékonyan spórolni, vagy hogyan néz ki a foglalkoztatás, kérdésnél szerintem megvitathatjuk. Tehát, azért el kéne gondolni, hogy mit akarunk csinálni. Hát, megszüntethetjük az éjszakai munkavégzést, de akkor… értem, de a felvetés alapján, erre lehet egy reakció az, hogy jó, akkor nincsen éjszaka tolatás, meg kocsirendezési feladat. Jó. Ez, azt gondolom, hogy ez egy másik kérdés, az ezzel kapcsolatos felvetés és tárgyalás kérdése, hogy mit gondolunk. Biztonsággal kapcsolatos kérdés napirendi pont lett. Tehát, akkor így gondolva. És ahogyan itt az ügyrendből is idézett a VÉT Elnök úr, én a Kollektív Szerződésünkből szeretném a 14.§. (2) bekezdését, amely szerint a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő, átfogó, alapvető gazdasági, jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekre összpontosítunk az érdekegyeztetésen. Tehát, hogy a START milyen helyi függeléket köt, arról itt nem

6

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. szeretnénk, tárgyalni. Viszont, a biztonsági kérdésről tárgyalunk. Létszámleépítéssel kapcsolatos felvetése volt a VSZ-nek, hogy megkapták a központi egységekre vonatkozóan. Azt tudom megismételni, amit az egyes konzultációkon is megismételtem. Tehát, gyakorlatilag ma az ÜDSZSZ kapcsán kint van egy egyeztetési folyamat, amely a munkavállalókkal való személyes elbeszélgetéseket tették meg a kollégák, és ott már létszám-leépítéses konzultáció volt. A BKSZE-re vonatkozóan, vagyis, a TÁSZ-ra vonatkozóan koncepcionális átszervezési anyag van most, kinn. A humánszolgáltatásnál az átszervezés kapcsán megszületett a döntés, és ahogyan tartalmazza a… vagyis, az átszervezésről megszületett a döntés, és ahogyan tartalmazza a melléklet, a munkavállalókat érintő kérdések nagy tömegére a következő évben kerül sor. Tehát, először is azt szeretnénk megnézni, hogy a kollégák között milyen hajlandóság van arra vonatkozóan, hogyha Budapesten kell munkát végezni, akkor tudják-e, és milyen feltételekkel tudják vállalni. Tehát, most ez a következő lépés. És az ingatlanterületről van még kint, hogyha jól emlékszem, egy anyag. Alapvetően mindenhol igaz az, hogy első körben munkakörök felajánlása… a kollégákat. Ez most az első csoportnak most vannak meg az eredményei, és akkor ennek megfelelően fogunk további intézkedéseket tenni. Nem tudok róla, hogy a Baross Gábor Oktatási Központ tanfolyamai le lennének állítva. Most itt előttem van az elmúlt tíz napban gyakorlatilag 12 tanfolyam lett meghirdetve. A tegnapi napon például, B3108/9, C151015/9, C141019/9, C181/9, C14107/9. Ezen kívül váltókezelő tanfolyam, vonali tolatásvezetői átképzésre, tűzvédelmi tanfolyam, elsősegély nyújtási tanfolyam, ha jól tudom, 11-ére volt határidős, hogy a forgalmi tisztképzőnek meg kellett adni a dolgait. Tehát, tulajdonképpen a MÁV Zrt. részéről folyamatosan mennek a tanfolyami meghirdetések és beiskolázások, tehát nem tudok ilyenről beszámolni. Negyvenmilliárd megspórolásával kapcsolatosan. Én arról tudok ezzel kapcsolatosan mondani, hogy július hónapban kaptunk az alapító részéről egy határozatot, amelyben felhívták a figyelmünket arra, ami a különböző kormányhatározat-tervezetben keletkezett, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen módon lehet a személyszállítási közlekedést hatékonyabbá tenni, milyen módon lehet az önálló pályavasút társaságot, illetve az önálló vagyonhasznosító társaságot, vagy vagyonkezelő társaságot létrehozni. Az általam jegyzett feladat ebből az FB és igazgatósági tagok számának csökkentése volt, és a tiszteletdíjak csökkentése. Tehát, ezt nagyon megjegyeztem. Tehát, menetrenddel kapcsolatos hatásvizsgálatok. Ezzel kapcsolatos feladatokat és vizsgálatokat végzik a kollégák, illetve két héttel ezelőtt a – nevezzük úgy, hogy – tulajdonosi bizottságszerűség, amelyik az üzleti, tehát ami a miniszteri, vagy alapítói döntés előtt az Üzleti tervet és egyéb beterjesztett anyagokat tárgyalja, végigtárgyalta és nézte, a MÁV Zrt. Üzleti tervét, és a leányvállalatoknak az Üzleti tervét is, amely Üzleti tervet egyébként a MÁV Zrt. Igazgatósága június 24-én tárgyalta, amely már tartalmazza a gazdasági válság hatását, és az egyéb finanszírozási pontokat. Tehát, ezek a hivatalosan MÁV Zrt. részéről elkészített, Minisztériumba beterjesztett anyagok, amelyben folyamatosan felhívják a kollégák, az illetékesek – itt ül az egyik legilletékesebb, mellettem – a MÁV Zrt. finanszírozásának és MÁV csoport finanszírozásának nehézségeire, feltételrendszerére, tehát ennek alapján azt gondoljuk, hogy amit feladatként, tennivalóként meg kell tenni ebben a témában, mindent megteszünk erről az oldalról. Szerintem, majd a VDSZSZ által felvetett 1. pontban még kéthárom kiegészítő mondatot erről Gyuri, hogyha majd mondasz. Az azonos tanácsadók listája. Tehát, ma nincsen hivatalos információnk és lehetőségünk arról, hogy a leányvállalatoknak ezt megnézzük. Egyébként kaptunk más szakszervezettől is megkeresést arra, hogy adjunk

7

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. számot, hogy milyen tanácsadói, meg, milyen szerződéseket kötöttünk. Ez, látom, a végkielégítések, a bérek mellett a következő legdivatosabb feladat az országban. Úgyhogy, ezt akkor is továbbítottuk az illetékes szakmai területek irányába, és utána fogok nézni, hogy akkor hol tart a válasz. Ezt tudom adni. Megbízási szerződéssel, hálókocsi kalauzra. Ugyanazt tudom mondani, mint a VDSZSZ felvetésére. A MÁVSTART Zrt. foglalkoztatási és működési kérdése. Tudtommal a MÁV-START Zrt. illetékesei is ismerik a Vasúti Törvényt, és a Vasúti Törvény tudtommal a nemzetközi forgalomban résztvevő személyzetre külön előírásokat határoz meg a normál belföldi személyzethez képest is. Tehát, gondolom, hogy megfeleltek ennek a kollégák. Nem tudok nyilatkozni, és nem is óhajtok ebben a kérdésben. Azt szeretném kérni, hogy vessétek fel a MÁV-START érdekegyeztetésén. Vagy, ahogyan én is kapok írásbeli megkereséseket, akkor biztos, hogy irányukban kellene ezt, tenni. Debreceni Járműjavító perújrafelvétel, vagy mit tudom én, mi ennek a magánvád, vagy egyéb történeteivel… tessék? Nem tudom, miről beszélsz, tehát… nem azért ül ott, azért ül ott, mert a Munkaügyi Kapcsolatok szervezeti egységnek a vezetője, és többször elmondtam, hogy nem vagyok hajlandó tárgyalni azon kollégáim nélkül, semmilyenfajta ülésen, akik ennek az egész érdekegyeztetési rendszernek, foglalkoztatáspolitikai, bérezési rendszernek az alapvető kérdéseit előterjeszti. Sajnálom, a kollégáimat én válogatom meg, és ehhez kapcsolódóan én döntöm el, hogy ki jön velem az érdekegyeztetésre. Nekem sem mindig tetszik mindenki, mégsem adok szót erről a történetről. Tehát, a felvetett kérdés pedig a Jogi Igazgatóság hatáskörébe tartozó kérdés. Amennyiben kihámozható a kérdésfelvetés, majd a Bettina segít az értelmezésében. Megkérdezzük, hogy mit mond erre a jogi Igazgatóasszony. Köszönöm szépen a figyelmet. Elnök: További rövid, ötperces hozzászólása, ügyrenden kívül valaki még? VDSZSZ: Mariann, az a helyzet, hogy ez a baleseti kérdés, hát, hogyha nyilván tájékozott vagy, ha nem, akkor hát, a jogászoknak kellett volna, tájékoztassanak téged arról, hogy az alapító döntött abban, hogy a baleseti és vasútbiztonsági kérdéseket egy kézben összpontosítsa, nevezetesen a pályavasútéban, épp ezért bátorkodtunk ezt idehozni. Innentől nem lehet kibúvó az, hogy ez a START-ra tartozik. Munkáltató: De, azt mondtam, hogy a 2/2-es napirendi pont a vasútbiztonsági helyzet, jönnek az illetékesek, és erről a témáról, ami a pályavasút, MÁV Zrt. hatáskörébe tartozik, arról tárgyalunk. Köszönöm. Elnök: MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: Köszönöm, és a választ is. Mariann, én egy dolog miatt jeleztem. Azt, hogy majd megjön az anyag, azt köszönjük szépen. A másik része a dolognak, egyetlenegy dolog miatt jeleztem én ezt ide, mert én azt gondolom, hogy próbáljuk a dolgot békésen rendezni, és ha mást nem, akkor a tulajdonosi viszonyon keresztül próbáljuk meg, békésen rendezni. Véleményem szerint senkinek nem hiányzik egy munkaügyi felügyeleti ellenőrzés a START-nál. Tehát, összesen ez volt a kérés, de igen, el fogjuk juttatni a START felé is. Ellenben, ami miatt én szót kértem. Jól értettem én azt, és jól ütötte meg nekem a fülem az, hogy legelőször júniusban jött bármiféle kérés,

8

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. információ a Minisztérium irányából, hogy a MÁV és a MÁV csoporttal kapcsolatosan valamiféle, ilyen anyagokat kell készíteni? Nem. Mert, a következő… Munkáltató: …akkor szeretném mondani. Tehát, a válság hatására, meg az egyéb változásra, tehát kezdjük ott. December 15-én megtárgyalta a MÁV Zrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága a 2009 évi Üzleti tervet. December 15-ei határozatokat követően beterjesztésre került a Minisztérium részére, alapítói jóváhagyására. Ezt követően kérték azt, hogy át kell dolgozni, ki kell egészíteni az Üzleti tervet annak megfelelően, hogy a különböző finanszírozási feltételek, illetve a működési környezetünk megváltozott. Ez a módosított Üzleti terv készült el júniusban, miközben érkezett egy alapítói határozat is, amely egyéb hatásvizsgálatokat kért. Tehát, én most, amiről beszéltem, a formalizált alapítói határozat a MÁV Zrt. életében, amely a különbözőfajta átalakításokhoz kapcsolódó hatásvizsgálatokkal kapcsolatosan született, amelyek még folyamatban vannak. Azért mondtam egyet, mert itt a különböző érintettek itt vannak, és vitatják, tehát például, az FB és igazgatósági tagok számának és költségeinek csökkentése kapcsán, de egyéb más pontok is vannak ebben a feladatban. Tehát, gyakorlatilag jelzés tekintetében, illetve visszajelzés arra, hogy a december 15-én Igazgatóság és FB által elfogadott Üzleti terven az időközben bekövetkezett gazdasági feltétel hatásait keresztül kell vinni, az már folyamatos volt. De, ez a júniusi, vagy júliusi, ez célzás volt arra a kérdésre, hogy akkor milyen határozatok, és milyen feltételek alapján. Ez már a negyvenmilliárdhoz kapcsolódó kérdéskört tartalmazza. Itt sok, sok, sok változás van, amely egymásra él. Mi egyetlenegy dolgot szeretnénk, hogy ez a június 24-én, illetve az FB által szeptemberben tárgyalt Üzleti terv gyakorlatilag elfogadásra kerüljön a tulajdonos részéről. Elnök: Viszont válasz az MTSZSZ részéről. MTSZSZ: Nem. Bocsánat, csak a dolog tisztázása miatt kérdezem. És akkor a kérdésem az, hogy egy: téves-e az az információnk, mely szerint májusban volt egy olyan előterjesztés, amit a MÁV Igazgatósága elé tettek, és a négy vezérigazgató jegyzett, és ezt tárgyalta az Igazgatóság, majd ez eljutott a Minisztériumba. Ha téves, akkor az a válasz, hogy téves, ha nem, akkor az a kérdésem, hogy azt valakivel sikerülte egyeztetni, hogy ebben az anyagban miért nem szerepel az, hogy a MÁV csoport, vagy a START, nem tudom, hogy ki, néhány milliárdos bevételt, megtakarítást, egyebet remél a munkavállalók menetkedvezményével kapcsolatos intézkedéseiből. Köszönöm. Elnök: Látok némi értetlenséget. Munkáltató kíván erre reagálni? Munkáltató: Amit tudok ezzel kapcsolatosan mondani, ez a hivatalosan tárgyalt Üzleti terv, az, hogy a négy vezérigazgató által jegyzett anyagot tárgyalta az Igazgatóság, és milyen határozatot hozott róla, erre én azt mondom, hogy továbbítom a kérdést, mert nem tudok erre mit, mondani. Jó. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor, lezárhatom – ugye? –, ha jól látom, a napirend előtti hozzászólásoknak a menetét? Gyorsan megragadva az alkalmat, akkor áttérünk az első napirendi pontra. A meghívó alapján első napirendi pontként a kamatmentes lakáskölcsönök kedvezményes visszafizetéséről szóló megállapodás-tervezet lenne az

9

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. első. Kérdezném, gondolom, munkáltatói előterjesztésről van szó, ezért kérdezném előterjesztőként a munkáltatót, hogy kíván-e a napirendhez akkor előzetesen, szólni. Munkáltató: Én általános felvezetővel kezdeném, és akkor utána észrevételeket… ez a kérdéskör az, amelyről korábban évente volt különböző megállapodás, aztán 2006-ban szerintem, csináltunk egy olyan megállapodást, ami generális kérdésként kezelte ezt, és mindig felmerült az a probléma, hogy a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban állók… tehát, tulajdonképpen itt az a helyzet, hogy mindenki a MÁV Zrt-től kapta a kölcsönt, ezek a kölcsönök praktikusan 2002. december 31. előtt keletkeztek, ami előtt a Választható Béren Kívüli Juttatások bevezetésre kerültek. És mindig volt egy ilyen moratóriumi idő, hogy már legalább a hatéves kölcsönök visszafizetésére lehetett adni valamilyenfajta engedményt. Most eljutottunk abba az állapotba, hogy gyakorlatilag most már csak régi kölcsönök vannak, tehát a legfrissebb is hétéves ebben a formában. Illetve számos olyan megkeresés van, itt most olyat kell elképzelni, hogy valakinek van még negyvenezer forint tartozása, törleszt ötszáz forintjával, és mondjuk, mivel a MÁV be van jegyezve jelzálogjoggal a lakásra, mondjuk, nem kap egy másik banktól kölcsönt azért, mert a MÁV ott van bejegyzettként. És akkor gyakorlatilag jön azzal, hogy járuljunk hozzá a bejegyzéshez, vagy töröljük, és praktikusan arra gondoltunk, hogy akkor viszont jó lenne, nemcsak, akik még aktív munkavállalók a MÁV Zrt-nél, hanem azok is, akiknek menet közben megszűnt a jogviszonyuk. Tehát, gyakorlatilag itt a jogviszonymegszűnés lehet az, hogy valamilyen módon, vagy munkáltatói, vagy munkavállalói felmondással elmentek a cégtől, vagy jogutódlással kikerültek egy másik társasághoz, vagy nyugdíjba mentek. Tehát, tulajdonképpen most ennek az akciónak a keretében gyakorlatilag mindenkit, akinek van lakáskölcsöne, megkeresnénk ezzel a javasolt feltételrendszerrel, és akkor, ahogyan a megállapodásban benne van, az alapján lehetősége lenne a még fennálló tartozás kedvezményes visszafizetésére. Praktikusan egyébként a MÁV-nak ebben az az érdeke, hogy ezek a fennálló tartozások, amelyek itt a következő időszakban gyakorlatilag egyre kevesebb darabszámmal vannak, illetve egyre jobban elhúzódó történetet jelentenek, olyan nagy adminisztrációt igényelnek még mindig a feladatok ellátására, hogyha jó lenne ezt kezelni és megszabadulni ezen típusú feladatoktól. Úgyhogy, ez lenne a lényege az előterjesztésünknek. Technikai, tartalmi kérdést, hogy mi, miért van, igényeltek, vagy észrevételek? Jó. VDSZSZ: Aláírjuk. Jó? VDSZSZ aláírja. Elnök: Tehát, volt egy egyetértő nyilatkozat. VSZ-é a szó. VSZ: Szeretném megkérdezni a munkáltató, hogy két anyagot kaptunk, ugye, az egyik egy tájékoztató dokumentum, a tájékoztató dokumentumban az szerepel, hogy a MÁV Zrt-vel munkavállalóban állók esetén, illetve a MÁV Zrt-től munkáltatói jogutódlással más munkáltatóhoz átkerülő munkavállalók esetén a lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege adómentes. A megállapodásban pedig az van írva, hogy azon adósok esetében, akik a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban állnak, illetve a MÁV Zrt-től a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó, más munkáltatóhoz átkerültek, és a szindikátusi szerződés, vagy munkaszerződések alapján folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek, egyösszegű visszafizetéskor a fennálló kölcsöntartozás összege az alábbi mértékben csökken. A Cargósok esetében mi az álláspont? A Cargós munkavállalókra mi vonatkozik?

10

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15.

Munkáltató: Hát, azt gondolom, hogy amikor a kölcsönök felvételre kerültek, ugye, ezek 2003 év előtti időszakot érinti, 2003 évi szabályoknak megfelelően jutottak a dolgozók ehhez a kölcsönhöz. Az elbírálás szempontjából azt gondolom, hogy hasonló elbírálás alá esnek, mint a MÁV csoport jelenleg is tagjai. Az, hogy 2008-ban a társaság eladásra került, azt gondolom, nem borítja föl ezt az állapotot. Elnök: PVDSZ, Enzsöl úr jelentkezik. PVDSZ: Alapvetően támogatjuk a megállapodást. Egy dolgot tartunk szükségesnek, tisztázni, mégpedig, hogy a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban állnak, ezt valahogy konkretizálni kéne, ugye. Amikor kezdeményezi, akkor kell munkaviszonyban állni, amikor a szerződés létrejön, akkor kell munkaviszonyban állni, vagy amikor a visszafizetés megtörténik, akkor kell. Most mi azzal szeretnénk pontosítani, hogy a kezdeményezés időpontjában, MÁV munkaviszonyban állnak. Tehát, itt elég komoly létszámmozgások vannak a MÁV-nál, meg, vannak, akik felmondási idejüket töltik, meg, millió dolog. Tehát, magyarul, itt ez tisztázandó konkrétabban, hogy mely időpontban kell a munkaviszonyban állás tényének fennállnia, hiszen ez az egész egy folyamat. Nem ritkán több hét, mire kezdeményezték és létrejön a megállapodás, a visszafizetésre. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Én arról az oldalról fognám meg ezt a történetet, hogyha már kezdeményezte, akkor, ha közben munkaviszony-megszüntetés történik, akkor is tudja, hogy ez folyamatban van, és inkább azt mondom, hogy kiadjuk a kollégáknak, hogy a munkaviszony-megszüntető megállapodásba ezt bele kell foglalni. Mert, ha itt most elkezdjük cizellálni, hogy a kezdeményezés időpontjában, és a többi, akkor egyre jobban csúszunk bele abba, mert most azt úgy mindnyájan érzitek, hogy az egy adómezsgye-határ, hogy most akkor mit fogad el, meg, mit nem fogad el. Tehát, gyakorlatilag azt gondolom, hogy ez a legjobb mindnyájunknak, tehát ez maradjon így, és kiadjuk azt, hogy akkor, ha ilyen közben történik, akkor ott foglalják bele, hogy azzal a feltétellel, ahogyan elindult. Jó? Elnök: PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Hát, ha adózás szempontjából az a legjobb, hogyha közös az utasítás, és mindenki értelmezi, aki akarja, akinek eszébe jut, hogy ez probléma, az szól érte, és akkor annak elintézzük, akinek nem jut eszébe, azt sajnáljuk, ez egy szakmai észrevétel pusztán. Szerintem, az a jó, hogyha az utasítást végrehajtók egyértelmű helyzetben vannak. Munkáltató: Bocsánat, de egyértelmű a helyzet. Tehát, amikor a munkaviszonya fennáll, akkor úgyis le kell zárni ezt a kamatmentes dolgot, és amikor, akkor elkezdi ennek a megállapodásnak az aláírását, akkor adómentesen megteheti ezt a dolgot. Hiába utána szól.

11

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. Elnök: Akkor, volt egy kiterjesztő értelmezés, volt egy dolog, ami elsimulni látszott, volt egy egyetértő nyilatkozat. Kérdezem, hogy van-e további hozzászóló. Nem látok további hozzászólót. De. Akkor, Lencsés úr nem mindig egyértelmű. Most már jól látom, tisztán és világosan, hogy bólogatni akart, illetve szólni akart, de szólni akart, úgyhogy akkor odaadnám a lehetőséget. MTSZSZ: Én is azt kérem, hogy tisztázzuk a Cargós dolgot, és egyébként részünkről aláírható. Köszönöm. Elnök: Munkáltató Munkáltató: Hát, azért most akkor ne írjuk már bele, hogy akkor kifejezetten MÁV Cargo, kifejezetten Debreceni Járműjavító, kifejezetten egyéb ilyen dolgok. Tehát, a MÁV Cargósokra is ugyanez igaz. Pont. Egyébként van szindikátusi megállapodás, kiszervezési megállapodás ezt tartalmazza, akkor a MÁV Cargósoknál is ez az eljárási irány. Egyértelműen tesszük. Ha mégis kell valamit fizetni, akkor… Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Sokszor voltunk úgy, hogy az adott szó is többet ér, mint bármilyen aláírt megállapodás, hogyha ez be van tartva. Részünkről az Igazgatóasszony mondata elegendő, garanciaként, hogy aláírjuk a megállapodást. Elnök: Akkor kérnénk ellenőrizni, hogy aláírható állapotba kerülnek-e … akkor, némi aláírási szünetet tartogatunk. Tehát, a kiosztott megállapodás-tervezetnek az aláírása többé-kevésbé megtörtént, annyi jeleznivalónk van hozzá, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete részéről az elvi egyetértés megvan, jelen pillanatban aláírásra nincsen mód a részükről, de ezt majd pótolni fogják az ígéretek szerint. Úgyhogy, a megállapodás majd, ha mindenki által alá van írva, akkor kerül majd visszaosztásra az érintett felek részére. És akkor szeretnék áttérni a következő napirendi pontra, tekintettel arra, hogy az egyes napirendek érintett előadói, felvezetői már régóta itt várakoznak. Munkáltató nyugodtan aláírogat, addig én fölvezetem a napirendet. Úgyis a VDSZSZ volt innentől kezdve a program összeállítója. Szeretném a klasszikusokat szó szerint idézni, bár elég lakonikus címek vannak. Első ilyen pont lenne a MÁV Cargo Zrt. eladásából származó bevétel felhasználása. Szeretném majd akkor kérni a VDSZSZ-t, hogy a napirendi ponthoz, ha van további észrevétele, vagy mit szán ezzel, akkor hadd ismerjük meg… hát, annyi van, hogy felhasználása. Még pont sincs utána, tehát ebből még sok minden lehet. VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Hát, nem tudom, miért kell provokálni. Ugye, hát, általában, aki ezzel foglalkozik, az tudja, hogy a kollektív munkaügyi vitának része az, annak a hazugságba burkolt megállapodásnak a követelése, miszerint is, az épp akkori közlekedési miniszter megígérte, illetve megegyeztünk – bocsánat – több tárgyalást követően, hogy a Cargo eredményes bevételéből a vasutasok részesednek. Na most, hát, ez nem történt meg. Emiatt ugye, több sztrájk is folyt már a Magyar Államvasutak területén, és még lesz is – félreértések elkerülése végett –, ha nem fizetitek meg. Nincs elfelejtve. Ezt csak azért, hogy az ügy evvel nincsen lezárva. Hát, hogyha a követeléseink nem teljesülnek a MÁV Cargo bevételével kapcsolatban sem, úgy ez okán is lesz sztrájk, bármennyire is úgy

12

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. gondoljátok, hogy elfelejtjük. De, attól függetlenül, ugye, arról szóltak a történetek, akár itt a VÉT-en, akár a különféle, hát, újságoldalakon, meg tévé, meg rádióriportokban, akik megszólaltak, hogy hát ezt hogy gondolják a vasutasok, mert hát itt minden fillér arra szolgál, hogy a vasút fölemelkedése, az megtörténjék, gyakorlatilag eljusson a legmagasabb régiókba. Új járműbeszerzések, pályakorszerűsítések, és a többi és a többi. Hát, új járműveket nem látok, csak összetörteket. Legutóbb Tatabányán sikerült kettőt összetörni, ügyesen. Hát, nem volt olyan nagyon rég, pár hónapja. De hát, sikerült az Istvántelken is még azért, produkálni. És sorolhatnánk. És még egyébként a Trakciónak az üzemviteli vezérigazgató-helyettese, a Márton Ferenc még mindig a helyén van. Ezt a Vasútbiztonsági Főosztály, vagy Igazgatóság jelenlévő képviselője figyelmébe ajánlom. Nem tudom, mire föl, van még mindig a helyén ezek után. Monor, Szőny és a többi. Jó? És a Márton Ferenc minden további nélkül. Jobb helyeken ilyenkor már ezek távozni szoktak. Mondjuk, maguktól. No. És hát, e válaszokat, tehát amikor ezeket meghallgathattuk, akkor kiderültek a felügyelő bizottsági üléseken, az erről szóló beszámolókból, hát, hogy bizony, közel sem arra fordultak ezek az összegek, amikről beszélt a MÁV menedzsmentje, illetőleg a Minisztérium illetékese is, hanem, a hiteleknek törlesztésére, tehát gyakorlatilag el lett tapsolva ez a pénz. Amit aztán végül a baromfitenyésztésben oly jártas miniszterelnök is a tévényilatkozatában megerősített. Ezért kértük a VEB-en, a vasúti ügyeket egyeztető bizottságon, hogy hát, a Minisztérium illetékesei erről számoljanak be. Hiszen, ha valakik, ők csak tudják, hogy mit hazudozik itt a MÁV evvel kapcsolatban. Hát, ők ettől elzárkóztak, Csepi Lajos, szegényke, az minden baja volt, de mondta, hogy ezt ő most nem, ha lehetne, mert ők erről, ha lehet, akkor inkább egy mukkot sem, ellenben a MÁV. Azt, mondtuk, mi a biztosíték, hogy a MÁV ebben a dologban majd szól, mert mikor a MÁV-ot kérdeztük, akkor odamutogattak… dehogynem. És akkor azt mondta, nem, szólni fog és intézkedik, és akkor a MÁV-tól megkapjuk a részletes – hangsúlyozom –, részletes, teljes körű kimutatást a 102 milliárd körüli összeg felhasználásáról. Na most, az a helyzet, hogy megkapjuk. Nem meghallgatjuk, hanem, megkapjuk. Tehát, hogyha hallgatni kell, akkor az maradjon el. Jó, szeretnénk megkapni. Nem vagyok kíváncsi a szóbeli előterjesztésre. Köszönöm szépen. Nem vagyok kíváncsi. Szeretnénk megkapni. Erről volt szó. Köszönöm szépen. Nem húztam föl, csak nem vagyok kíváncsi a szóbeli előterjesztésre. Hát, csak a kedvedért. Elnök: Nem a provokáció szándékával, de, ha jól tudom, ez egy érdekegyeztető tanácsülés, ahol a felek ismertethetik az álláspontjukat. Ettől ez egy újszerű megoldás lenne. Én is javasolnám, hogy hallgassuk meg azért a munkáltatónak is a hozzászólását. És, ha át óhajt adni valamit, úgy tűnik, hogy igen, akkor az is el fog utána következni. Egy pici türelmet, ha lehet. Hát, az a vasúti számon kérő bizottság lenne. Azért mondom, hogy lesz erre, csak várjuk ki, türelemmel. Tehát, azért javasoltam, hogy hallgassuk meg, és utána vegyük át. Munkáltató: Szóval és tettel. Tehát, ezzel a napirendi ponttal pont az a problémám, ugyanis, ha jól emlékszem, 84 alkalommal érveltünk és ellenérveltünk a Cargo bevételének, felhasználásának sorsán, és amikor megláttam ezt a vasúti egyeztető bizottság napirendi pontján, akkor végképp nem értettem, hiszen a VDSZSZ sokszor kérlelt, könyörgött, hogy legyek már kedves azt mondani, hogy nem mi vagyunk az illetékesek, hanem, a tulajdonos illetékes ebben a kérdésben. Tehát, a Cargo privatizációs bevételből kért 250 ezer forintos követelés meghatározhatatlan adózási

13

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. szempont alapján való kifizetés kérdésében a munkáltató és az érdekképviselet között tudtommal folyamatban van egy kollektív munkaügyi vita, tehát bármilyen más irányú tárgyalás ebben a témában csak arra jó, hogy tovább… hogy ők szeretnék átvenni a kollektív munkaügyi vita további folytatását és a sztrájktárgyalásokat, vagy ez a MÁV Zrt-nek a feladata. És természetesen, egyetértettek abban, hogy ez a MÁV Zrt-nek a feladata, tehát így került ez az érdekegyeztető bizottság ülésére. Alapítói határozatot nem kaptam arra vonatkozóan, hogy bármit is írásban kellene átadni, de úgy gondoltuk, hogy a téma fontossága érdekében, illetve ha jól emlékszem, a VSZ is írásban keresett meg bennünket anno, egy félévvel ezelőtt, és írásban válaszoltunk arra, hogy akkor ezzel kapcsolatosan mi a helyzet. Illetve, a VDSZSZ is kapott tavaly tavaszi sztrájkok során, tehát 2008 tavaszán a Cargo felhasználás további sorsát illetően egy tájékoztatót, úgyhogy megkértük a pénzügyi területet, hogy akkor készítsenek egy összefoglalót, illetve egy kiegészítést hozzá. Úgyhogy, én átadnám a szót Petrilla úrnak, illetve ő akkor majd odaadja az írásban elkészített választ is erre a dologra. Munkáltató: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy fontos erről néhány szót váltani, hiszen valóban, a MÁV életében egy nagyon fontos témáról van szó. Nem akarok hosszan visszamenni a történelembe. Azért, néhány információ csak összefoglalásképpen. Ugye, maga az egész ügylet tudjuk, hogy 2007-ben indult, 2008. január 2-án került sor a szerződés aláírására. Ezt követte egy igen-igen hosszú egyeztetés. Először ugye, a normál menetben ugye, szükséges a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása egy ilyen ügylethez. Azonban, az ügylet nagyságrendje miatt ez az Európa Unió versenytanácsa elé került, és hát ők foglalkoztak vele, hosszasan. 2008 évben, azt gondolom, hogy jó néhány előterjesztésünk tartalmazott ezzel kapcsolatban, a felhasználásával kapcsolatban, javaslatokat. Alapvetően három irányban, és ezt, azt gondolom, minden dokumentum rögzítette, terveztük felhasználni ezt az összeget. Beruházásokat kívántunk finanszírozni belőle, adósságszolgálatát kívánta a MÁV csökkenteni, valamint a folyó finanszírozásban is segítségül hívtuk ezt az összeget. Ez igazgatósági szinten, de hát ugye, mint ismert, a Felügyelő Bizottságot is folyamatosan tájékoztattuk, tájékoztatjuk a mai napig is a MÁV gazdálkodási helyzetéről, likviditási helyzetéről. Ezek az összefoglalók folyamatosan tartalmazták ezeket az információkat. Ami ugye, az ügylethez tartozik, tavalyi, azaz 2008. november 25-én hagyta jóvá az Európa Unió bizottsága az ügyletet, ezt követően történt az ügylet zárása, 2008. december 3-án folyt be 97,5 milliárd forint a MÁV számlájára, a vásárlócsoporttól, majd ezt követően még tavasszal 2,5 milliárd forint, amikor az ügylet ténylegesen lezárásra került. Tehát, ebből származik a százmilliárdos bevételünk. A bevétel természetesen, ugye, a tavalyi évben került elszámolásra, hát, ezt ismerjük, hogy a MÁV eredményét jelentősen javította. Felhasználással kapcsolatban. Említettem folyamatosan, ugye, ez a három cél volt a szemünk előtt. Ennek megfelelően történt a felhasználása is. Én egy rövid összefoglaló táblázatot szeretnék majd kiosztani, vagy akár most közben. Ha valaki segítene, azt megköszönném. Lényeg az, hogy amikor, és hát ez is ismert a felügyelő bizottsági tagok előtt, akik itt is ülnek, illetve ismert volt az Igazgatóság előtt is, 2008 évben számítottunk erre a bevételre. Tehát, ennek a bevételnek az ismeretében igen sok munkát megkezdtünk, úgymond, előfinanszíroztunk. A 2008 évben befolyt… nem, csak az egyiket. Nem. Azt gondolom… tehát, végeredményben ugyanez a táblázat forog féléve, háromnegyedéve a kézen, erről adtunk tájékoztatást, a sajtóban is megjelent erről pár mondat. Bár, ugye, a sajtó nem mindig azt írja, amit a szakértők nyilatkoznak. Tehát, a lényeg az, tehát

14

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. tavalyi évben, december elején eljutottunk egy olyan helyzetbe, mondom, ismert mindenki számára, hogy a MÁV előfinanszírozott jelentős összegben, beruházásokat. Szükségünk volt ezekre a beruházásokra, illetve sajnos, eljutottunk egy olyan állapotba, hogy a szállítói oldalon jelentős tartozásokat halmoztunk fel, finanszíroztuk magunkat – őszintén szólva – a piacról. A bevétel felhasználása a két év között látható a megosztása. Amit megtettünk, a tavalyi évben már meg tudtuk tenni, ötmilliárd forintban csökkentettük a MÁV folyószámla-hitelállományát, egy OTP hitel visszafizetésével. Szállítóállományt rendeztünk abban a pillanatban, amikor beérkezett az összeg. Ezt úgy kell elképzelni, december 3-án jött az összeg, 4-én, 5-én, 6-án több mint kilencmilliárd forintot fizettünk ki. Ebből nyolcmilliárd volt akkor az aktuális működési szállítóállományban visszafizetett összeg. Valamint a 2008-ban elindított és finanszírozott beruházásokra 22 milliárd forintot visszapótoltunk a MÁV folyószámláira. Kénytelenek voltunk folyószámlából, tehát folyó finanszírozásban előfinanszírozni. Őszintén szólva, a Cargo bevételre mi a nyár folyamán számítottunk, minden hét tulajdonképpen egy-egy gyötrelem volt, amíg eljutottunk a bevételig. 2009re vonatkozóan látható, hogy 33 milliárd forintot fordítunk adósságszolgálat csökkentésére, ebből tőketörlesztés 13 milliárd forint. Ennek a jelentős része megtörtént június 30-áig. Durván egy másfélmilliárd forint van még hátra ebben, az évben. A 2008ban elindított beruházásokat finanszíroztuk az év elején. Tehát, kifizetésre kerültek azok az összegek, amelyek alapján a szállítások megtörténtek. Valamint, a működési cashflow-ban fölhasználunk az év során 24 milliárd forintot. Ez természetesen, nem történt meg teljes összegében, hiszen folyamatosan költjük el ezt a pénzt. Tehát, ez az a nagyságrend, tehát látszik az, hogy az eredeti tervek szerinti elképzelések megvalósultak, 30 milliárd forint közvetlen beruházásokba ment, 38 milliárd forint adósságszolgálat, amiből nagyon fontos az, hogy abból 18 milliárd forint, az tőketörlesztés, tehát az eladósodásunkat csökkentette. Szállítóállomány nyolcmilliárd a tavalyi évben, és a működési cashflow-ban idén 24 milliárdot használunk fel. Ez az összefoglalása a Cargo bevétel felhasználásnak. Ebből az összegből még jelenleg is rendelkezésünkre áll pénzforrás, nagyjából év végéig, január hónapig költjük még folyamatosan ezeket az összegeket. Köszönöm szépen. Ha bármi kérdés van, szívesen válaszolok. Elnök: Bárány úr következik, a VDSZSZ részéről, ha jól látom, elsőként. VDSZSZ: Igen. Hát, az a helyzet, hogy a Krisztián volt oly kedves, és kigyűjtötte, amennyit csak tudott, az összeg felhasználására vonatkozó nyilatkozatokból, amit ugye, hát, a különféle szintű menedzserek nyilatkoztak. És hát, azokból ezek a szavak nem igazán jelennek meg. Műszaki fejlesztések voltak, munkakörülmények javítása, új mozdonyok. Nem látok ilyet, hogy mozdonyok. Lemaradt. Kocsik, meg, ilyenek. Tehát, figyeljetek, ez az összeg, ami itt megjelenik, ez semmi más, mint az, amit mondott az a Bajnai nevű ember, hogy el lett tapsolva az a pénz. Hát, akkor ennyi erővel el lehetne adni még sok minden mást, hogy akkor a hiteleket visszafizessék. Hát, nem ez volt a célja. Nem ez volt az eladásnak az értelme. Hát, mutassatok meg nekem egy olyan előterjesztést, amelyben ezek szerepelnek, hogy azért kell eladni a Cargót, hogy az adósságszolgálatot lehessen mérsékelni, a szállítóállományt rendezni, és a működési finanszírozásokat ebből bonyolítani. Hát, akkor el kell adni még valamit. Még nem kellett volna bérbe venni a székházat. Biztos, az is benne van. Hát, megint becsaptatok úgy elegánsan, bennünket, ahogy kell, és ezt meg lehet tenni büntetlenül. Ebben ez a

15

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. szörnyű. Ja, meg hiányzik még két egész, nem tudom, hány milliárd forint. Mert, 102 valamennyi volt. Vagy az már nem is számít? Az olyan kis apróság, hogy az így már kinek tűnik fel ennyi között? Tehát, ebből egy nyomorult hasznos tett nem valósult meg. Az a helyzet. Tehát, egyfelől helytelen, és nem is értem. Többször szóltunk arról, hogy a MÁV mindig avval takarózik, és most MÁV alatt értek bárkit, akár a START-ot, akár a MÁV Zrt-t, hogy hiteleket kénytelenek felvenni azért, mert a megrendelő nem fizet. Ugye? Erre mit csinál a MÁV? Fölvesz hiteleket. Hát, nyilván magas kamattal. Mert, hát nem tudom, hogy most az állam vállal-e garanciát, ha vállal garanciát, akkor nyilván, a magas kamat nem igazán világos, ha állami garancia mellett vállal magas kamatot, vagy ad magas kamattal a bank, akkor meg ugye, összejátszás van. Hát, ez egyértelmű. Nem véletlen tart Magyarország a korrupciós listának a negatív végén. Ja, hát szó nincsen… ja, persze, te nem tudod, ki fizette azt a bróker céget, aki ezt a két és félmilliárdot is megkapta. Az lehet, hogy nem ebből a pénzből ment. Tehát, még egyszer, azt kérdezzük, hogy akkor a MÁV ebből miért nem azt valósította meg, amit a vezérigazgató, a minisztériumi illetékesek, mondjuk ez a Kóka nevű igazmondó legény mondott? Miért nem? Megint, mondom, be lettünk csapva. Figyeljetek, hát, kifizettétek az adósságot, amit nem kellett volna kifizetni. Mert, nem igazán értem, hogy miért halmozódott föl az adósság, hiszen, azért volt adósság, mert nem kapta meg a MÁV azokat a költségeket, amiket a működése okán elköltött. És akkor eladta a vagyonát. És ahelyett, hogy azt beforgatta volna, ahogy azt normális helyeken teszik, hogy fialjon, elvesztette. Sikerült eltapsolni százmilliárd forintot. Se pénz, se posztó. Ez hiányleplezés. És megint nem mondta senki a MÁV menedzsmentjéből, hogy eb ura fakó, ezt nem csináljuk meg. Azt nem értem meg, hogy az Igazgatóság ezt hogy vehette ezt tudomásul, mondjuk. Aki felel a cég gazdálkodásáért. Nem erről volt szó. És nem véletlenül nem akart nyilván, a Minisztérium se erről beszélni. Munkáltató: Tessék? VDSZSZ: Nem véletlenül nem akart erről a Minisztérium sem, beszélni. Úgy egymás közt. Hát, becsaptatok minket. Becsaptátok a vasutasokat. Egy éven keresztül. Egy éven keresztül hazudtatok a vasutasoknak. De, lehet, hogy több időn át is. Ez nem megy így. El lett adva a Cargo, utána meg ki lettek fizetve a reszlik, mit tudom én, kiknek. És arra sem kapunk sose, választ, hogy miért van az, hogy a MÁV úgy teljesít, hogy tudva tudja, hogy majd valamikor fizetnek, ha egyáltalán, fizetnek. A MÁV vesz föl hiteleket a megrendelő helyett, és fizeti a kamatokat. Hát, persze, hogy akkor növekszik a vesztesége. És akkor ennek megissza a vasutas a levét, akkor ezt a hülye újságírók interpretálják úgy, hogy a MÁV az egy feneketlen kút, ahova csak önteni lehet a pénzt, a még hülyébb politikusok szintén ezt vallják, mert halvány gőzük nincsen, hogy mi zajlik. És amikor lett volna egy lehetőség, amiről végül is egyezség volt, mert ezt nem tagadhatjuk, legalábbis a VDSZSZ nem mondta azt, hogy a Cargo ne legyen eladás, ne kerüljön eladásra. Azt igen, hogy ne ilyen formában, hanem, hogy a mozdonyokat is szépen vigyék magukkal, de akkor még Udvari Laci bácsi azt mondta, hogy a menyasszonyt szépen kell kistafírungozni, és hát az anyóst nem kell hozzá odaadni. Ezek voltak a mozdonyok. De hát, nem ez volt az ígéret. Ez elfogadhatatlan, ez a fajta pénzköltés. És az a helyzet Mariann, hogy tudom, hogy hiába fordulunk rendőrséghez, bírósághoz, úgyis lepereg róluk, mint ahogy a székház-ügy is lepergett róluk. A Számvevőszéknek sem lesz ebben sok foganatja. Ugyanezt állapította meg a… itt mindent meg lehet csinálni. Itt mindent el lehet lopni. Hát, kérem, ezt a pénzt egész

16

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. egyszerűen ellopták. Az a helyzet. Nem mondom, hogy ki, mert nem óhajtok ülni a vádlottak padján, de a pénz, ez el lett lopva. Be lett csapva a vasutas, le lett nyúlva 102 milliárd forint. Úgy, hogy abból semmi haszon nem született. Kérem, arról volt szó, hogy lesz ötven mozdonya a Magyar Államvasutaknak, ez a Bombardier, különböző szerződések – ó! – rendkívüli üléseket kellett összehívni az FB-nek, mert azonnal dönteni kell, hát én még egyet nem láttam. Pedig arról volt szó, hogy 2009-re már itt lesz egy jó pár darab. Ahhoz képest azt kell látni, hogy a tíz Talentból működik három, vagy négy, darabokban persze, mert egy kocsival, meg két kocsival közlekednek, nem férnek föl rá az utasok. Hát, hogy a jóistenben van az, hogy a MÁV-nak nincs gazdája? Hogy a MÁV menedzsmentje ennyire nem törődöm, bánik… és én azt gondolom, ezt már mondtam egy párszor, hogy ugye, senki nem bírósági ítélettel van itt a MÁV-nál. Tehát, nem úgy volt, hogy a Magyar Köztársaság bírósága ítéletet hirdetett, arra ítélem, hogy öt évig a MÁV-nak az akármilyen státuszába kell, hogy kerüljék. És ezt csinálják. Hát, persze, nem a saját… azt azért kíváncsi lennék arra, hogyha valakinek ez a saját pénze lett volna, azt is így használta volna fel. Arra marha kíváncsi lennék. Hogy van százmilliárd forint, és akkor ez az eredménye. Egy nagy nulla… nemcsak, hogy nulla, hanem az összes többi, ami miatt veszkődünk és kínlódunk. A vonal megszüntetések, a VOLÁN-nal való cinkos összejátszás egyes kormányzati köröknek, vagy érdekcsoportokban, vagy mit tudom én, kiknek. Meg, a himnikus magyarázatok a Vasutas Magazinban, hogy a RailJet kihasználtsága 60%. Ez elfogadhatatlan. Ez elfogadhatatlan, és becsaptatok bennünket. Az a helyzet. Köszönöm szépen. Elnök: Röviden összefoglalnám, amit közben láttam. Egyrészt gondolom, a munkáltató kíván reagálni, másrészt volt kezdeményezés, szünetre, harmadrészt láttam hozzászólási szándékot. Kérdezném, hogy melyik irányba folytassuk. Én azt gondoltam, hogy talán nem megy annyira széjjel a napirend, hogy ne tudnánk ezt most lezárni. Tehát, én arra tennék javaslatot. Nem tudom, hogy mi lenne a menete, mert általában az szokott lenni a szokás, hogy érdekképviseleti oldalról meghallgatjuk az összes hozzászólást, és a munkáltató ezekre egyben reagál. Én ezt javasolnám, hogyha lehet. Akkor, PVDSZ-é, Enzsöl úré a szó. VDSZSZ: Itt valamit nem értünk. Itt, a Rudi segít benne. Ha a 2008-as függőleges sort összeadja, az nem 35, hanem 40, a 2009-es, az 98… a táblázat. Tessék? Elnök: Tehát, képletezési probléma van akkor, valószínűleg. Az olvasásnál van képletezési hiba. VDSZSZ: Nem az olvasásnál van, hanem… Elnök: Nem egyformán értelmezi a két oldal, de a munkáltató elmondta, hogy hogyan kell érteni. Megértettük. Köszönjük. Akkor, Enzsöl úré a szó, a közjáték után. PVDSZ: Én csak röviden szólnék hozzá. Azt leszögezném, hogy ez tényleg nem néz valami jól, ki. Annyit talán segítene a képen, hogyha ez a 30 milliárdos beruházási összeg, ez kifejtésre kerülne, hogy ez végül is milyen tárgyiasult formát öltött, tehát konkretizálva lenne. Valamint, ugye, az adósságszolgálat tekintetében nem mindegy, hogy milyen típusú hitelek törlesztése valósult meg. Tehát, hogy ezek gyakorlatilag cashflow-t szolgáló hitelek voltak-e, illetve ha igen, akkor ebből milyen arányban,

17

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. illetve milyen arányban törlesztettünk esetleg beruházási célú hiteleket, mert ez esetben talán tisztább képet lehetne, kapni. Ez így, ahogy jelen pillanatban ez a táblázat van, ez egyrészt elég keveset mond a tényleges folyamatokról, másrészt, hát nagyon rosszul néz ki, tényleg. Köszönöm. Elnök: Köszönöm. Akkor most munkáltató következik. Munkáltató: Tehát, hadd válaszoljak először én, mert egy folyamat… tessék? Tehát, először időrendi sorrendben szeretnék menni. 2008. február 18-án a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás, leánykori nevén nevezett szakszervezet részére, Gaskó István elnök úrnak íródott levél, négy vezérigazgató aláírásával ellátva, melyet a kollektív munkaügyi vitában lévő közvetítőnk moderálásával készítettünk el, hogy foglaljuk össze az álláspontokat. Idézném, 5. oldal (4) bekezdés. A MÁV Zrt. az állami vagyon értékének megőrzése céljából a bevételeket fejlesztésre, és hiteltörlesztésre kívánja fordítani, de a likviditási tervek szerint átmenetileg a MÁV-START Zrt. veszteségeinek finanszírozására is igénybe kell, hogy vegye. 2008. februári állapot. Szeretném még hozzátenni azt, hogy a bekezdés utolsó mondata, a MÁV csoport 2008 évi gazdasági működésének feltételét, az állami költségtérítés mértékét a MÁV Cargo értékesítésből, várható árbevétel figyelembevételével hagyta jóvá a kormány. 2008. februárjában, abban a tudatban tárgyaltunk anno, a követelésekről és az egyéb helyzetről, hogy az év első részében befolyik a Cargós bevétel, amit Igazgató úr itt említett, hogy a tavalyi évben végig finanszírozási gondot okozott az, hogy mikor kapjuk meg a brüsszeli jóváhagyást, hiszen a költségtérítésünket gyakorlatilag 2008 évre ennek tudatában hagyta jóvá a kormány. Levél, Simon Dezső Vasutasok Szakszervezete elnök részére, kelt 2008. december 12, ez is kint van a VSZ honlapján, ha jól emlékszem arra a dologra. A bekezdés ugyanaz, tehát MÁV csoport 2008 évi gazdasági működési feltételeit, az állami költségtérítés mértékét, a MÁV Cargo értékesítésből várható árbevétel mentén hagyta jóvá a kormány. MÁV csoport működésének biztosításához, satöbbi. Ugyanígy benne van. Tehát, és az is benne van, hogy a MÁV Zrt, a MÁV-START Zrt, Gépészet, Trakció Zrt, a munkavállalók munkavégzésének gazdasági és szociális feltételeit a munkáltatók a fentiekben felsorolt megállapodásokban a foglalkoztatók gazdasági körülményeitől vállalták. Tehát, ne keverjük össze azt, hogy a munkakörülmény-javításra mit költünk. Ezt végig mondtuk, hogy ez nem ennek a bevételnek, és nem ennek a kérdésnek a tisztázása. Szeretném visszaidézni, Alelnök úr szerencsétlenségére, együtt éltük meg 2008. december 15-ét, a földszint 43-ban, ahol Igazgató úr, tagtársa, a Felügyelő Bizottság előtt is észrevételezte azt, hogy a harmincmilliárdos beruházás hogyan van tervezve a MÁV Zrt. Üzleti tervében, amikor is a felügyelő bizottsági tagként résztvevő Alelnök úr az utána következő VÉT-en – annak nem tudom a dátumát pontosan, jegyzőkönyvből megnézhető – teljesen konkrétan vélelmezte, látni, hogy az Üzleti tervünk konkrétan tartalmazza a BKV-tól 30 milliárd forintért megvásárolandó HÉV-nek a sorsát. Én akkor sem láttam az Üzleti tervben, most is ugyanarról van szó ilyen formában. Tehát, harmincmilliárd beruházást tartalmaz, amiről most itt számot is adott az Igazgató úr. Tehát, azért ne keverjük már annak megfelelően mindig, a mondatokat, ahogyan az adott szituációnak és pillanatnak megfelel. Én is végighallgattam, tehát azt szeretném, hogy a munkáltatói álláspontot és észrevételt is végighallgassátok. Tehát, az egyik az, hogy a mellékelt táblázatban, amit átadtunk, egyrészt benne van, hogy mennyit fordítottunk hiteltörlesztésre, másrészt benne van, hogy mennyit fordítottunk

18

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. beruházásra. Harmadrészt, az első Üzleti tervtervezetünkben, ami szintén tudott volt, és az első Üzleti tervtárgyalásnál is benne volt, a MÁV Zrt. úgy számolt, hogy 2009 évben 24 milliárd forint nagyságrendileg, állami költségtérítést kap a pálya működtetéséért. És a költségtérítést ennek tudatában hagyta jóvá a kormányzat 2009 évre, hogy tudta, hogy a Cargo bevételt itt hagyja a MÁV Zrt-nél, és gyakorlatilag így történik a finanszírozás. Tehát, ezek a gazdasági folyamatok nem függetlenek egymástól. Ennek a Petrilla igazgató úr sokkal jobban tudja az állami könyvelési és elszámolási szabályait, hogy mit, miért és hogyan kell, úgyhogy szeretném kérni, hogy még egészítsd ki ezekkel. Munkáltató: Igen. Néhány dolgot szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Illetve, próbáltam kérdéseket értelmezni az elhangzottakból. Tehát, először is, százmilliárd forint a bevétel. Tehát, ennyi érkezett a MÁV számlájára, 97,5 milliárd… száz, kerek százmilliárd forint. 102,5 volt az eredeti vételár, ebből a 97,5 befolyt tavaly december 3án, a 2,5 milliárd befolyt ez év tavaszán. Hiszen, a Cargo részvényvásárlási program mindenki által ismert, ahol a Cargo dolgozók fél áron vásárolhattak részvényt. Tehát, ennek… Munkáltató: Tehát, a 2,5 a Cargós munkavállalók zsebében, praktikusan. Munkáltató: Így van. Egész pontos. Tehát, százmilliárd folyt be. Az, hogy a MÁV fejlesztési terveiben mik szerepelnek, azt gondolom, ez egy összetett dolog, hiszen természetesen, sok zsebünk van, amiben különböző pénzek vannak, és sok célunk van, amik különböző megoldásokat igényelnek. Azt gondolom, az elhangzottak is alátámasztják, hogy folyamatosan ugyanazt a három célt jelöltük meg, tehát beruházás, adósságtörlesztés, illetve a harmadik az, hogy a folyó finanszírozásra is fölhasználunk ebből. Kocsi- és mozdonybeszerzés. Mint ismert mindenki számára, természetesen folyamatban van még például, a mozdonytender, ahol a mozdony jellegéből fakadóan nem feltétlen kell olyan forrásokat felhasználni, amelyeket más célokra tudunk felhasználni, hanem, tudunk jelzálog, zálog bejegyzése mellett, hitelt fölvenni. A múltban is alkalmazta a MÁV, ismert, hogy a Flirt-öket is így vásároltuk, tehát nem a vagyonunkat adósítottuk el, hanem kimondottan zálogtárgyakat ajánlottunk fel. A pályavasúti beruházások esetében, amiről majd egy rövid, de én tudok egy hosszabb összefoglalót is adni, ugye, a zálog lehetősége, az nem olyan egzakt és megoldható a bankok felé, tehát a forrásainkat úgy tereljük, hogy a lehető legjobb felhasználás legyen. Hogy elvesztette. Azt gondolom, hogy nem vesztett el a MÁV semmit, sőt, azáltal, hogy legalább a névértékét a Cargónak a beruházásokba visszatette, az adósságállományát, az adósságszolgálatát csökkentette, ezáltal egy sokkal kedvezőbb pozícióba ért el. Én nem akarok belemenni, hogy 2007-ben hol tartottunk, 2007 elején 350 milliárdos hitelállományban, ma a MÁV-nak 213 milliárd, talán éppen, a hitelállománya, és folyamatosan fogy. Célunk is volt, hogy ezt a hitelállományt folyamatosan csökkentsük, hiszen valóban van egy adósságszolgálat, egy kamatmérték mögötte, amely nem kicsi. Hogy kicsi, azért azt szeretném hozzátenni, hogy Magyarországon a MÁV Zrt. a legjobb kondíciókkal veszi fel a hiteleiket. Vannak olyan hiteleink, nem mennék bele mélyen, Eurofima hiteleink, ahol 1% alatt van a kamat, tehát 0,9% ma egy hitelkamatunk. Ez a summa kamat, mindenestől. Ezt, azt gondolom, hogy a mai helyzetben lehet értékelni. Egyéb hiteleinket, folyó forrásainkat is jellemzően pedig, a jegybanki alapkamat környékén, búbor fölött – sajnos – vesszük ma már, föl. A fölött, sajnos, az ma picit magasabb, mint korábban. Korábban a búbor

19

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. alatti szintet is el tudtok érni a folyó finanszírozásnál. Azt gondolom, a mai gazdasági helyzetben egy nagyon komoly eredmény, hogy hitelt tudunk felvenni. A felhasználásra vonatkozóan. A 30,02 milliárd – egész pontosan, ami itt az én papíromon szerepel – ebből nagyon durván, kerekítve 22,2 milliárd forint ment el pályavasúti felújításokra. Itt három nagy csoportba van rendezve. Egyébként, okmány mélységű változata létezik ennek az összeállításnak. Az egyik a pályavasúti létesítményekhez kötődő beruházások, felújítások, ez 14,9 milliárd volt. Távközlési erősáramú és bizber berendezésre költöttünk 4,6 milliárdot, és a pályavasúti alaptevékenységhez kötődő informatikai fejlesztésekre 2,6 milliárdot. Ez ment, tehát 22,2 ment a pályavasútra. Az egyéb eszközök, telephelyek, ingatlanok – MÁV-osról beszélek, természetesen – felújítására 3,7 milliárdot költöttünk. Ugye, mint közismert, a MÁV tulajdonában van egy jelentős gördülőállomány, ennek a felújítására 2,9 milliárdot költöttünk. Egyéb informatikai fejlesztések, tehát a központi rendszerek fejlesztése 0,9 milliárd, és hát van egy EU program MÁV önrész is, ami nem jelentős, ez háromszázmillió forint. Tehát, ez az a célonként, nagy célonkénti összeállítás, ami szerepel, és ennek van egy okmányos változata. Igazgatóasszony szót ejtett arról, hogy mennyire volt köztudott a MÁV költségvetésében ez a százmilliárd, ennek a beérkezése. Még egyszer mondanám, a célok hasonlóak voltak, folyamatosan, az elmúlt közel két év alapján. Valóban, a költségtérítés összege, – pályavasúti költségtérítésről beszélek – elég… ez a tavalyi évre vonatkozik. Ebben az évben 384 millió forint, millió forint. Azt gondolom, hogy ebből lehet értékelni azt… mondanám, hogy egy összegben megkaptunk, tehát ez egy igen jó hír volt a költségvetésünkben. Tehát, ezzel szemben áll az, hogy valóban, azt gondolom, hogy adósságszolgálat és beruházás terén hát, egy közel hetvenmilliárd forintos pozíciójavulást értünk el a tavalyi évben. Valóban költünk másra is, így karbantartásokra, fejlesztésekre, ebből a forrásból. Köszönöm szépen. Elnök: Tekintettel arra, hogy lassan a biológiai tűrőképesség határára fogunk jutni két óra után, lesz-e… kérdezném a feleket, hogy tartunk-e most szünetet, vagy megkíséreljük, lezárni a napirendet, mert úgy látom, hogy még hozzászóló van. Munkáltató azt mondja, hogy tárgyaljuk végig, akkor hátha Bárány úr is így gondolja, és akkor eljutunk oda, hogy valamilyen pontra akkor le tudjuk ezt a napirendet majd, zárni. VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Jó. Hát, amit a Gyuri elmondott, az csak erősíti azt, amit az előbb igyekeztünk jól, rosszul kifejteni, hiszen az a helyzet, hogy gyakorlatilag a vasút állapota e bevételből fakadóan mit se változott, nem javult. Úgy vélem, hogyha ez a tranzakció nem jön létre, akkor is, amiről szó volt, azokat a feladatokat a MÁV-nak el kellett végeznie, hiszen, ha kitekintünk a hálózatra, akkor azt kell látni, hogy vajmi kevés javulás volt az elmúlt évhez képest, egykét helyet leszámítva, amelynek, ha nem tévedek, a forrásai nem feltétlen a Cargo bevételből származnak, hanem egyéb finanszírozóktól. Ugye? Az, hogy ott a négy vezérigazgató miket írogat alá, különösebben nem feltétlen izgat bennünket, hiszen, még egyszer, azok a nyilatkozatok, amik a sztrájkok során elhangzottak a MÁV vezetése részéről, nem ezeket a fordulatokat alkalmazták, ami most is ugye, felolvasásra, vagy elmondásra került. Az, hogy a költségvetési hiányt ilyen módon próbálja cinkos módon a MÁV fedezni, hát ez meg ízlés dolga. Az, hogy a két és félmilliárd, az úgy elveszett, arról nem volt szó. Legjobb tudomásom szerint, lehet, hogy tévedek, az a kettő és félmilliárd, az a munkavállalói részvények megfizetésére szolgál, az attól függ. Sőt, talán rá is

20

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. kérdeztünk. Az nem azt tartalmazta, az azon felül volt. Hiszen a vevő ezen felül vállalta. Most kiderült, hogy mégsem. Tehát, ez megint olyan umbulda, ami hát… egyébként, tök mindegy, úgyse lesz következménye, mint ahogy semminek nincsen. De hát, legalább ezektől a magyarázatoktól lehetne megkímélni. Amikor úgy állítasz be, dolgokat, úgy olvasol föl egy februári levelet, mintha mi ezt kész tényként elfogadtuk volna, és azt mondtuk volna, hogy ez így van rendben. Csak akkor ezt találtátok ki. Akkor sem értettünk vele egyet, mert nem erről szólt a történet. Ezt leírtátok. Akkor is arról volt szó, hogy a vasutasokat ez az összeg megilleti. De, ezt most hagyjuk, ezt majd elérjük. És letettétek a nagyesküt, hogy ebből aztán a vasút épül-szépül, fejlődik. Figyelj, Mariann, ebből a vasút nem épült, nem szépült, nem fejlődött. Mert úgy, még egyszer, ugyanis, ennek az összegnek a hiányában is a jelen állapot valószínű, hogy létezne. Létezne, mert ha nem létezne, akkor nem igazán lehetne közlekedni. Munkáltató: De, a másikra hagy mondjak már azért, mert az egy kicsit nagyon erős csúsztatás, amit mondasz, ha… VDSZSZ: Ez nem csúsztatás, abszolút… hazudok. Nem csúsztatok. Hülye szó, hogy csúsztatás, Mariann. Nem csúsztatok, egyáltalán nem akarok csúsztatni. Munkáltató: Nem hazudás. Most ne menjek vissza… jó. Most még, ha nem akarok ebbe… nézd végig az összes, Cargo privatizációval kapcsolatos érdekképviseleti véleményeztetési anyagot, amelyben konkrétan benne van, hogy a részvények hány százalékát veszik meg a munkavállalók. A munkavállalók a MÁV Zrt-től vették meg a részvényeket, és a Rail Cargo Austriának adták el. Tehát, tulajdonképpen a nyereség innentől kezdve a részvény árfolyamban, technikailag a munkavállalóknál van. Ne mondd már, hát ez fehéren-feketén ott van az anyag, és egyetértettek vele. Ott ültünk végig a Cargós tárgyaláson, amikor véleményeztették a privatizációs feltételeket. Tehát, ezt ne találj már ilyet ki. VDSZSZ: Nem találok ki, ez így volt. Ez nem volt így, ahogy elmondod. Jó. Persze. Na. Tehát, arról volt szó, hogy a MÁV ezért 102,5 milliárdot fog kapni, a MÁV. Erről szól a történet. És a Rail Cargo Austria ezen felül biztosítja a munkavállalók… Munkáltató: Az a vételár, a 102,5, az a vételár. De, a… a munkavállalók… VDSZSZ: Még egyszer mondom, ennek úgyse lesz gazdája, ennek az egész ügyletnek, de, hogy sikerült megint becsapni a vasutasokat, sőt, sikerült eltapsolni… figyelje, a miniszterelnök megmondta, hogy el lett tapsolva ez a pénz. Hát, dehogynem. Ott a Sajtószemle, el kell olvasni. Ugye? És akkor magyarázzátok itt a bizonyítványt. Figyeljél, Mariann, van itt olyan dolog, amit nem tudtatok volna még eddig, megmagyarázni? Volt már itt olyan, egyetlenegy olyan rohadt kurva ügy, amiben azt mondta volna a MÁV, hogy ezt elrontottam, és ebben hibáztam, és itt ebben van felelősségünk? Nem volt olyan. Nem akarok mást kérdezni, csak azt, hogy mondjuk a… egyáltalán, lehet azt tudni, hogy például miért ment el a BGOK-nak a vezetője, a helyéről? Azt se lehet tudni. Semmiről nem lehet tudni. Itt mennek a mutyik. Az a helyzet. Nyilván, annak is oka volt, nem is kevés. Hát, ha csak a fele igaz, amit hallottam. Ha csak a fele igaz. De hát, nincs következménye semminek, csak mink vagyunk a hülyék, és csak azon lehet szórakozni, hogy valaki megkapja a

21

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. műszakpótlékját nagy nehezen, öthónapos tárgyalás után, vagy nem, mondjuk, dombóváron. De, nem is érdemes ezzel különösebben kínlódni, nyilván, amit tudunk ebben az ügyben, megtesszük, aztán ha lesz következménye, lesz, ha nem lesz, akkor nem lesz. De hát, így lehet eltékozolni egy nemzeti vagyont. Ebben Magyarországon egyesek a művészetig tudták fokozni a cselekvőképességüket. Köszönöm. Elnök: További hozzászólót nem látva, a napirendet lezárva, vagy nem tudom, hogy van még igény? Mert erre az oldalra kinéztem, ott nem láttam semmit. Petrilla úr akkor egyfajta zárszóként. Munkáltató: Csak nagyon röviden két dolgot szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Az egyik, hogy azt gondolom, hogy javulás tapasztalható volt az elmúlt két évben. 2007 és 2008-at értek alatta. Alátámasztható javulás van, volt, jó néhány vonalon, lassújelek számában, és folytathatnám. 2009-re lehet, hogy ez nem igaz. De, 2007, 2008-ban mindenféleképpen jelentős összegeket szerettünk volna. Még egy megjegyzésem lett volna, és evvel kezdtem a hozzászólásomat, hogy ami a sajtóban megjelenik, sajnos, nehezen befolyásolható. Tehát, úgy gondolom, hogy nagyon gyakran fél információk, vagy akár információk nélkül jelennek meg olyan megnyilatkozások, aminek a végén kiderül, hogy nincs is, nem is volt, nem is úgy volt. Tehát, én azért szeretnék mindig a tényekhez ragaszkodni, a tényekre pedig azt gondolom, hogy igen komoly alátámasztásunk van. Ennyi lett volna. Köszönöm szépen. Elnök: Igen. Sejtettem. Bárány úré a szó. VDSZSZ: Hát, azt gondolom, Gyuri, hogy azért annyira ne ragaszkodjál mindig a tényekhez, mert azért az nem biztos, hogy kedvező, akár rád nézve is. Jobb néha csak mellébeszélni. Az meg, hogyha a miniszterelnök mellébeszél, hát az az ő dolga. Az, hogy tegnap – mennyit késtek a szegedi vonalon? – négyszáz perceket késtek az IC-k a szegedi vonalon, tényleg hatalmas a javulás az elmúlt két évhez képest. Igazad van. Tényleg. Mit mondjak már erre? Menj ki egy pályaudvarra, ha ki szoktál járni, ha nem, akkor majd próbáld ki, és nézzél körül, hogy milyenek az állapotok. Jó? A százmilliárd eltapsolása okán. Köszönöm. Nem. Fölösleges, mit mondani már. Tényleg, egyszerűen fölösleges. Reménytelen. Reménytelen. Mintha az ember lóval imádkozna. Az zajlik. Az zajlik. Képesek vagytok annak az ellenkezőjét mondani, amit előtte három másodperccel kinyögtetek. Hát, az a helyzet. Hát, kabaré az egész. Kabaré az egész. Na, mindegy. Hagyjuk abba. Hülyeség. Úgy hülyeség… szóval, ez minősíthetetlen. Százmilliárdnak a lába kelt, az a helyzet. Hát, el kell olvasni az ÁSZ-nak a véleményét, amit tavalyelőtt leadtak. Lett következménye? Nem lett. Az ÁSZ leírta a rohadt székház-ügyet. Van következménye? Nincs következménye. Hát, el kéne bujdosnotok, Gyuri. Azok után, amit leírt az ÁSZ. Fölállni az asztaltól, és elmenni innen. Tudod? Ma. Ha még tegnap nem tettétek meg. És vidáman itt üldögéltek. A másik ÁSZ jelentésekről nem is beszélve. Hát, mit mondjak még erre? Szégyelljétek magatokat, az a helyzet. És nem kell több válasz, mert csak fölhúztok. Elnök: Munkáltató viszont ragaszkodik a válasz lehetőségéhez. Munkáltató: Sajnálatosan, muszáj válaszolnom, mert elhangzott néhány olyan dolog, amit, azt gondolom, hogy válaszra kell méltatni. Egyrészt, azt gondolom, hogy

22

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. különösen a magam szakmájában úgy gondolom, hogy a tényekhez kell ragaszkodnunk. Tehát, ezt szeretném rögzíteni. Másodsorban szeretném rögzíteni, hogy nem eltapsolásról van szó – ez többször elhangzott –, hanem, felhasználása van egy pénznek. Azt gondolom, hogy a legjobb tudása szerint próbál minden gazdálkodó, és tételezzük föl, felhasználni, forrásokat. Ezt gondolom, a MÁV is megtette. Tehát, ezt szeretném rögzíteni. Köszönöm. Elnök: Kihasználva a pillanatot, akkor most fogunk tartani egy… mindenki fölállhat, és elhagyhatja a székét, és negyed tizenkettőkor folytatjuk a következő napirendi ponttal. Kérek mindenkit, hogy foglaljuk el a helyünket, mert indulnánk tovább. Ez olyan, mint a menesztésnek a rendje. Én állok, amint kapom a jelet, hogy mindenki a helyén van, olyan, mint a Bajnokok Ligája. Ha beintenek, hogy indul a második félidő, mehet. Na. Mindenki mond valamit, úgyhogy, szerintem, a drámai első felvonás után vágjunk bele a második felvonásba. Még előtte? Mi lehet még előtte? Ügyrendi típusú javaslat? Napirend előtti? Bárány úr hamar szalad el az első felvonásban, úgyhogy még szeretne valamit hozzátenni. VDSZSZ: Én azért mentem el, mert nem voltam kíváncsi a szövegre. De, azért az mindenképpen érdekes, hogy a Csepi Lajos azt mondta a legutóbbi VEB ülésen, hogy a Minisztérium megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy elfogyott a pénz. Ezt azért nem tudtam akkor elmondani, mert akkor épp kinn voltam, hanem a Zoli segített ebben, hogy amíg kinn tartózkodtam, addig ez így elhangzott. Így, szó szerint. Akkor azért ennek csak van valami oka, amikor azt mondjuk, hogy hát, ez a tehénke nem annyira fehér, mint amennyire feketének látszik. Aztán, hogy ne mindig csak a bántás érjen titeket, az a helyzet, hogy hosszas vívódások után, amióta megtörténtek bizonyos változások a MÁV-ban, érdekes módon lehet rendezni, bár nehezen, a dombóvári kérdést. Csak jóakarat kérdése volt a dolog, gyakorlatilag egy félnap alatt el lehetett rendezni. Félnap alatt azt, amit a… hát, volt ott valami szatír, állítólag. És a társaság nem volt képes hónapokon keresztül, elintézni. Ennyit erről. Fél délelőtt alatt el lehetett rendezni. Ez a helyzet. Munkáltató: …szeretnéd kifejezni Kovács Ernő, Lipusz Ferenc, Wikidál István uraknak, és Zsoldos Mariannak. VDSZSZ: Hát, ilyen hosszú névsorra nem gondoltam, de ha ez a vágy, akkor legyen így. Munkáltató: Én most csak a jegyzőkönyv kedvéért, mert mindig csak ócsárolni szoktad az illetékes… VDSZSZ: De, így jó. Jó. Ha ezen múlik, persze. És reméljük, hogy a jó példa ragadós. Köszönöm. Elnök: Azért a munkáltatói oldalnak mondanám, hogy valaki dicséretet kapott a szakszervezeti oldalról, és elég hosszas magyarázkodásra kényszerült utána. Tehát, nem biztos, hogy ez a legjobb üzlet, és legjobb befektetés, de mindenképpen rögzíti a jegyzőkönyv. Ezen pozitív kicsengés után a kevésbé pozitívnak ható második napirendi pont címét olvasnám. Klasszikusokat szó szerint. A vasútbiztonság egyre aggasztóbb

23

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. helyzete, címmel, az előterjesztőt illeti a szó. Egyúttal bejelenteném, hogy Földházi urat itt marasztaltam magam mellett. Ez nem a társelnöki pozíciót jelenti, hanem azt, hogy a munkáltatói részről ő képviseli a VDSZSZ kérésének és meghívásának megfelelően, mint az illetékes szakmai vezető, MÁV csoport vasútbiztonságáért felelős vezetőként ő van jelen az ülésen. Előterjesztőé a szó, ha kíván élni vele. Hát, nyilván igen, mert így a cím megint elég talányos. VDSZSZ: Hát, nem tudom, mi a talányos benne. És hát, azért kértük azt, hogy a vasútbiztonságért felelős első számú vezető legyen jelen, hiszen a Gyurival szemben nyilván elfogultak vagyunk, pozitív értelemben. Hát, a Túrós is rendes, végül is nincs is azzal sem, gond. Csak az a helyzet, hogy a dolgok ettől még nem alakulnak jól. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, főleg a Kiemelt Ügyek Osztálya, az Aschler nevű legénnyel az élen, meg az Oláh Bélával kisegítve, mindent megtesz annak érdekében, én úgy látom, hogy az elé kerülő ügyeket lehetőleg a legtovább húzzák, és véletlen se adjanak rá, korrekt és konkrét válaszokat. Egyébiránt ez ügyben az NKH elnökével egy hosszas beszélgetés is folyt, ígéretet tett arra, hogy változtat ezen a fajta mentalitáson, a Horváth Zsolt Csabával. Igen. Aztán, ezt követően kaptunk egy levelet, ami gyakorlatilag a jogszabályok felsorolásában merítkezett ki, erre volt képes Oláh Béla, amit aztán Aschler nevű ember alá is írt. Azt gondolják sokan, hogy ez játék. Egyfajta okvetetlenkedés a részünkről, mindaddig, ameddig ugye, nincsenek következményei. Mint például, Tatabányán, ahol ugye, sikerült pár százmillió forintos kárt összecsapni. Szó szerint. Hasonló, és mindezt három nap alatt, mert utána az istvántelki… Istvántelken is volt egy ilyen tolatásos malőr, és talán valahol még. Ugye? Ja, és a Szombathely. Igen. Úgyhogy, ennek nyilvánvalóan okai vannak. És lehet ezt egyszerűsíteni, hogy hát persze, a baleset megtörtént, akkor elemzik, jó, hát ez, meg ez, meg amaz hibázott. De, soha nem jutunk oda, hogy végre, valahára, a vasút, illetőleg a hatóságnak az erre felkentjei elkezdjék azt vizsgálni, hogy mi vezet el idáig, hogy egy baleset bekövetkezik. Hiszen, senki nem akar szándékosan balesetet okozni. Senki. Vannak ennek előzetes jelzései, amire nem figyelnek oda. Ami hiba. És nem az nem figyel oda, aki elköveti később a balesetet, hanem, az ellenőrzésekkel megbízottak veszik ezt félvállról. Ennek kötetnyi irodalma van, nyilván, akik evvel foglalkoznak, azt vélhetően jobban ismerik, de, hogy nem alkalmazzák, az hétszentség. Hát, szóval, ez a tatabányai dolog, hát, ez egyszerűen röhej, hogy fogja magát, és valakivel összeütközik. Egy tolatási mozgással. Itt van a jegyzőkönyv, nem működik a rádió, csak, ami kiderül belőle. És látszik az, hogy ez nem először történik meg. Tehát, ez egy bevett gyakorlat, amiből pech lett. Ugye? Akkor, ott vannak ezek a jelentések, amikhez ugye, nyilván hozzá lehet jutnunk. Szembeközlekednek vonatok, akkor nagy nehezen megállnak, még jó, hogy van a rádiótelefon, vagy mit tudom én, a mobiltelefon. Ugye? Ez nem MÁV csoportos esemény volt. Pedig, ebből már volt baleset Pannonhalmán, hasonló okból. Ugye? Meg is haltak. És egyre több az ilyen jellegű probléma, és a pályavasút helyesen elérte azt, hogy az egész MÁV csoportra vonatkozóan ő lehessen a vasútbiztonságért felelős. Ez helyes. Azt már nem tudta elérni, hogy a Vasútőr Kft-t visszaintegrálják a MÁV csoportba, és még… hogy? Vagy a MÁV Zrt-be, bocsánat, elnézést. Igen. És még azt se, hogy az alvállalkozókat ne foglalkoztassa, mert annak túl sok teteje nincsen. De hát, ez lenne a követendő út. És ami továbbra is vesszőparipánk, hogy meggyőződésünk, hogy a vasúti üzletszabályzat szerint a pályavasútnak lehetősége, joga és ebből fakadóan kötelessége is, szigorúan ellenőrizni, hogy a hálózatán közlekedő vasúti járművek és azok személyzete kielégíti-e a biztonságos közlekedésre

24

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. vonatkozó minimális előírásokat. És, hogyha erre úgy ítéli meg, hogy kevés a létszáma, vagy nem felkészült eléggé, akkor akár megbízással, akármi más módon, akár létszámnöveléssel, ezt pótolnia szükséges, hogy ezek az állapotok mérséklődjenek. Voltam a múltkor egy ilyen előadáson, ott a KBSZ-nél, és ott is elhangzott az, hogy hát a mozdonyvezető a hibás, mert nem nézi meg a jelzőt. Hát, nem. Még egyszer, és ez szemlélet. A biztosítóberendezések azért vannak, ez nagyon fontos… hogy az esetleges emberi mulasztásokat korrigálni legyenek, képesek. Ha nem képesek rá, akkor az nem biztosítóberendezés. Gondolom, ebben egyet lehet érteni. Akkor az semmi. És ott tart a Magyar Államvasutak, vagy a pályavasút, hogy a monori balesetet követően kijelenti a TEB szakszolgálat, hogy a vonatbefolyásoló berendezés… az a neve egyébként, egyesített vonatbefolyásoló és éberségi berendezés, hogy ez nem vonatbefolyásoló berendezés, hát ez a világ vége. Akkor, miért így hívják? Akkor nem értem. Akkor, miért nem más a neve? Valami egész más. Nem tudom, most mi. Hát, lehet találgatni, hogy minek lehessen nevezni. Minek nevezzelek? Ezt leírták már ezelőtt lassan egy éve, azóta se történt egyébként, semmi. Ja, megvettek egy olyan biztosítási rendszert, ezt az ETCS1-et, ha jól mondom, amit már sehol nem használnak. Azt sikerült beépíteni a… úgy tudom. Ha tévedek, majd javítotok. Azt használják Magyarországon. Az ETCS2-t nem sikerült megvenni, mert hát gondolom, azért nem adtak annyi jattot. Mert, a jóért nem adnak, a rosszért meg csak, hogy elkeljen, azért kapnak eleget, akik azt megveszik. Aztán, repedeznek ezek a kurva vonatkerekek. Ugye, a német kocsiknak a tuskós fékezéssel fékezett… nem tudom, már hány száz kerékpárt kellett cserélni. Még mindig ott tart a dolog, hogy az a berendezés, amely alkalmas arra, ilyen ultrahangos berendezés, amely alkalmas arra, hogy megfelelő hozzáértés mellett a kerékpárokat átvizsgálják, hogy egyáltalán, a repedés kialakult-e már bennük, majd talán pár hét múlva kerül a MÁV birtokába. Akkor, amikor ez a jelenség már több hónapja létezik. Ment a presztízsvita a Gépészet, a vasútbiztonsági, nem tudom még, ki között, hogy milyen technológiai utasításokat, mert inkább annak lehetne nevezni, adjanak ki annak érdekében, hogy a kerékrepedések száma mérséklődjék, vagy esetlegesen, elmaradjon… technikával közlekedtessék ezeket a vonatokat, ahol ez potenciálisan fellép. Mindent kitalált mindenki, hogy nehogy véletlenül valami változás legyen. Akkor nagy nehezen sikerült egyfajta eljárást alkalmazni, amit aztán visszavontak, módosítottak, most éppen nem tudom, hogy áll az ügy. És még egyszer, amit elmondtam már az előbb is. Az tarthatatlan a számomra, hogy amikor kéthárom éven belül közfeltűnést keltő, halállal végződő, súlyos anyagi kárt okozó balesetek történnek, akkor annak ne legyenek személyi konzekvenciái. Hogy akkor a Trakcióban a közlekedés, az üzemvitelért, az üzemeltetésért felelős vezérigazgató-helyettes a helyén maradhasson. Hogy egyedül a felelősség a mozdonyvezetőt terheli. Ez nem így működik, kérem. Sehol, a világon nem így működik, csak Magyarországon. Ez persze, vonatkozik minden olyan szakágra, ahol ilyen helyzetek előállhatnak, és tartósan. Hát, ez a vezető felelőssége, kérem, hogy nem engedi meg azt, hogy észreveszi, és utána cselekszik, és nem engedi meg azt, hogy ez a helyzet tovább fönnálljon, és kialakuljon. Szerettük volna… jó. A START. Ugye, szóba került, hogy a START-nak miért kéne itt lenni. Hát, jó, nem kell itt lenni, itt van a Gyuri, ő felel a START-ért is, ugye, most már, az alapítói határozat okán. Ugye, a START-nál nagyjából ismert a probléma. Nem, hogy nagyjából, teljes egészében ismert kell, hogy legyen a probléma, hiszen azt a levelet, azt elküldtük az Andrási elnökvezérigazgatónak, ami ezt tartalmazza. Átadtuk az NKH-nak, annak egy másolatát elküldtük a Vasútbiztonsági Igazgatóságnak is, tehát mindenki tud mindent. Csak egy valami nem történik, az ezzel kapcsolatos vizsgálat, illetve intézkedés. Minden gond

25

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. nélkül loholnak el a vonatok szabálytalanul, egy fővel, ott ahol, a rendelkezés kategorikusan tiltja. A vezénylők hivatkoznak arra, hogy létszámhiány okán egész egyszerűen megoldhatatlan az, hogy a rendelkezésnek megfelelő kiállítású vonatokat produkáljanak. Jegyvizsgálóra gondolok. Két kötőszabály is van, ugye, az egyik ugye, a helyi függelék, a másik pedig a Németh Ági által kiadott rendelkezés. Ez ügyben a Zoli többször próbált… nem próbált, hanem, tárgyalt. Mi is tárgyaltunk. Mindenfajta ígéretek elhangzanak. Ja, és ami a legszörnyűbb az egészben, le is írják, hogy minden a legnagyobb rendben van. Kérem, egész egyszerűen a szemünkbe hazudnak. Leírják azt, hogy hiány… nem történik, akkor, amikor a menetokmányokból egyértelműen kiderül az, hogy ez nem igaz. És ezt nem merik kiírni. Hát, nyilván azért, mert nem kell tartani a következményektől. És akkor itt arra kérném a pályavasútnak a képviselőit, hiszen ők felelnek a hálózaton történő vonatok közlekedésének a biztonságáért, mivel ismerik ezeket a kiadványokat, a rendelkezést mindenképpen, mert megküldtük még áldott emlékű Csontos Endrének is, de a Mosóczi Lászlónak is, tehát ismerniük kell, nem is tagadják, hiszen Miskolcon ráadásul jegyezték is, hogy ott, ahol nem a rendelkezésnek megfelelő létszámmal jelentenek készre, vonatot, ott a vonat indítását tagadják meg. Mindaddig, ameddig a START nem állítja elő azt a helyzetet, amely a rendelkezésnek megfelelő. Ez kutyakötelessége álláspontunk szerint a pályavasútnak. A Vasútbiztonsági Igazgatóság képviselőjét pedig arra kérek, hogy a Vasútbiztonsági Igazgatóság ezt fokozottan ellenőrizze, praktikusan a nagyobb pályaudvarokon. Nem is kell olyan nagyon messzire elmenni. Keleti, Nyugati, Déli, esetleg Miskolc, és más ilyen. Hát, hogy ne kelljen sokat gyalogolni, mert nem… akkor, a Zoli folytatná. Nem? Jó. Köszönöm szépen. Elnök: A VSZ következik. VSZ: Két dologra szeretnénk mi is kitérni, itt a vasúti járművek ellenőrzését illetően. Több alkalommal jutott a birtokunkba olyan információ, illetve dokumentum is, amely azt… hogy túlsúlyos kocsik tömkelege közlekedik a vasúti hálózaton, ami azt a feltételezésre enged bennünket, hogy nagy valószínűséggel azok a feladások, kocsik műszaki állapota, nincsenek kellően megvizsgálva. Egyik következménye, hogy a túlsúlyos kocsiknál gyakorlatilag ez tetten érhető. És hát azt tudjuk, hogy a Vasútbiztonsági Osztálynak lesz a feladata, hogy ezeket az ellenőrzéseket is, a magán vasúttársaságok részéről hát, vizsgálhatjátok… az egyik, az a közlekedésbiztonsági feladatokat ellenőrzők létszámának a kérdésköre. Erről majd szeretnénk, hogyha hallhatnánk egy pár gondolatot, hogy ez akkor ez se az a megállapítás a szakszervezetünk részéről, hogy ott valami többletlétszám szükségeltetik. A másik pedig, egy olyan intézményrendszernek a megteremtése, amely klasszikus esetben ugye, még a kocsivizsgálók nem kerültek szétválasztásra, Cargós és személyszállítási területre, akkor ez alapvetően ennek a közösségnek volt a feladata. Most azonban, hogy saját társaságban végzik ezt a tevékenységet, mondván a nagy akkori gondolkodók, hogy azért van szükség, a Cargóba vinni a kocsivizsgálókat, mert ha a társaság föl akar adni valami kocsit, utaztatni akarja, akkor ő felel azért. Mert, a közúthoz hasonlították. Mindig ezt a szöveget hallottuk. Igen ám, csak a közúton is van egy olyan ellenőrző közösség, aki azt mondja, hogy rendben van, én felelek az autómért, hogy legyen rajta kerék, meg, megfelelő világítás, de, hogyha ezek hiányoznak, akkor van olyan valaki, aki azt mondja, hogy hát, kizár engem a közlekedésből. Hát, azt gondolom, hogy ennek az intézményrendszerének a megteremtésére szükség lenne. A magunk részéről így

26

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. gondoljuk. Úgyhogy, ezzel kapcsolatban is várjuk a véleményt a hozzáértő szakembertől, természetesen. Elnök: További érdekképviseleti hozzászólás van-e? Nem látunk. Akkor, munkáltatóé, oldalról, Földházi úré a szó. Munkáltató: Köszönöm szépen a szót. Nagy szeretettel üdvözlöm a VÉT résztvevőit. Hát, a VDSZSZ felvetésére szeretnék egy picit messzebbről elindulni. Bizonyos fokig pici fáziskésést érzünk, és a közlekedésbiztonság súlyának a picit eltolását látjuk. Azt kell látni, hogy a 2008-as év, az elég rossz statisztikával vonult be a közlekedésbiztonság, ezen belül is a vasútbiztonság életébe, ezért a MÁV csoportnak olyan intézkedéseket kellett hozni, hogy lehetőség szerint ez többet ne ismétlődjön meg. Ennek ma már kézzel fogható eredményét látjuk. Tulajdonképpen ismertek az I—VIII hónap adatai, amely, hát, ha nem is jelentős, de közel 20%-os eseményszám csökkentést eredményeztek. Én úgy gondolom, hogy ezen belül is, a közlekedő vonatokkal történt események számában van csökkenés, ez számunkra vigasztaló. És még azt is hozzá kell tenni, hogy egyetlenegy területen történt úgymond, emelkedés, az pedig az elütések száma, de hát ennek egyik jelentős része, az az öngyilkosok, ami ellen igazából sokat tenni, pillanatnyilag nem áll módunkban. Tehát, hogyha a statisztikát nézzük, akkor én úgy gondolom, hogy igen kedvező a helyzet. Tehát, olyan nagyon vészharangot kongatni nem teljesen célszerű. Azonban, amikor a probléma fölvetése mögé most a szóbeli kiegészítést megtette a Balázs, akkor természetesen, azok a gondok, amelyeket ő fölvetett, azok számunkra is aggasztóak. Azonban, szeretném én befejezni azt, amit a Balázs fölvetett, hogy azért megfelelő intézkedéseket megtettük, és folyamatosan tesszük. Tehát, én úgy gondolom, hogy ebben a kérdéskörben azért ez a szó, hogy aggasztó, ezt azért lassan szeretnénk, hogyha törlésre kerülne. Konkrétan, ami elhangzott, kérdés, azokra, amiben hát, információink vannak, és amiben konkrétan tudunk szólni, arról egy pár dolgot azért mondanék. Tény, hogy valamilyen sok-sok összetevő következményeképpen rövid időn belül három látványos tolatási balesetre került sor, ezen mi is tulajdonképpen, mi mondjuk, persze, nem megdöbbentünk, hanem szeretném tájékoztatni a VÉT-et, hogy mind a három eseményt soron kívül, és nagyon gyorsan megvizsgáltuk. Mind a három esetben túlmentünk a felelősség megállapításának a kérdéskörén. Hanem, megvizsgáltuk, hogy melyek azok a rendszer, melyek azok, amelyek a technológiából adódó problémák lehetnek. Szeretném azt is elmondani, hogy soron kívül beszámoltattuk a területnek a vezetőit, beleértve valamennyi vasútvállalatot. Tehát, nemcsak a pályavasút, hanem itt, mivel a Trakció érintett volt, sőt, az istvántelki baleset ügyében a Gépészet is, ezért tulajdonképpen mind a három vállalat érintett vezetőit beszámoltattuk, és megpróbáltuk, megvizsgálni, hogy mi vezetett oda. Azt azért szeretném lerögzíteni, hogy mind a három esetben jelentős volt a személyi mulasztás. Olyan személyi mulasztás, amely nem is minden esetben az elnézés, hanem hát, egyszerűen, kérem, hogyha az utasítás előír dolgokat, akkor azt be kell tartani. Nem azért írja elő az utasítás, mert most a vasútbiztonsági szervezet úgy gondolta, hanem hát, a közlekedés biztonsága ezt megköveteli. Én úgy tudom, hogy mind a három esetben a munkáltató megtette a szükséges fegyelmi intézkedést, és hát, amint említett beszámolóm pedig azokat a technológiai hiányosságokat, értelmezhetetlenségeket sikerült tisztázni. Ez mutatja azt, hogy tulajdonképpen azóta ilyen esemény nem következett be. A német kocsik, az egy picit más kategória. A német kocsik, az a közlekedés biztonságát veszélyeztető jelenségről

27

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. van szó, azonban nem mentünk el ez mellett sem, tehát igazából mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő. A kerékcserék, azok nem azért következtek be, mert itt dilettáns szakemberek úgy gondolták, hogy most itt egy ragyogó alkalom, hogy most ilyen elengedhetetlen beruházásokat hajtsunk végre. Ezek soron lévő kerékcserék, amelyeket meg kell valósítani, és azért, hogy a kockázat minél kisebb legyen, ezért ezeket csak fölgyorsítottuk. Tehát, igazából, amit év végéig meg kellett volna csinálni, azt augusztus közepéig elvégeztük. Szeretném elmondani, hogy még mindig nem tudjuk pontosan ezeknek a német kocsik kerékrepedésének az okát. Ennek ellenére a gyártó és a korábbi üzemeltető tapasztalatait átvéve, azt azért bizton mondhatom, hogy olyan nagymértékben ez az üzembiztonságot nem veszélyezteti. Ezek a keréktárcsák olyan anyagból készülnek, amelyek szívósak annyira, hogy egy repedés esetén sem okoznak robbanást. Természetesen, ennek ellenére nagyon szigorú intézkedéseket hajtottunk végre. Nagyon sajnáljuk azonban, hogy ezek az intézkedések közül több intézkedésünket hát, finoman fogalmazva, elszabotálják. Ezért, sokkal többet kell ellenőrizni. Az elszabotálás alatt azt értem, hogy bizonyos, tehát mozdonyvezetők nem alkalmazzák azokat az utasításokat, amelyeket kiadtunk. Nevezetesen arról van szó, hogy a kerékrepedések hát, vizsgálatánál az egy vizsgálati eredmény volt, hogy azok a kocsiknál, ahol egy fokozottabb hőtermelést kapnak a vasúti kocsik, valamilyen ok miatt, a vasúti kocsi kereke, ott fordulnak elő ezek az események, és hát ezért, az intézkedéseink nagy része arra terjed ki, hogy ezt a fokozott hőtermelést megszüntessük. Nevezetesen arról van szó, hogy azok a kocsik, amelyek német kocsival közlekednek, ott előírtuk azt, hogy vontatójárművet nem lehet kiiktatni, kitaposni. Tehát, a fékezésből. Minden esetben a vontatójárműnek és a vontatott járműveknek együttes fékezésével kell a szerelvényt megállítani. Na, most, ezt sajnos, ellenőrizni kellett. Ez egy elég komoly munkát okozott a kocsivizsgálóknak, és hát szeretném azt mondani, hogy szinte minden esetben vizsgálatot indítottunk azonnal, hogyha ilyet láttunk. Csak, itt jön az a probléma, hogy rengeteg ilyen esemény volt, tehát igazából nem tudtuk vizsgálni mindet, alaposan, mert hát belefulladtunk volna, miközben azért események is voltak. Tehát, mi itt kértük, és ezért a Trakció vezetésén keresztül többször megismételtük, és többször kértük, hogy ők is építsék be az ellenőrzéseikbe, és hát szerettük volna azt, hogyha ez nem lenne kvázi, ellazsálva ez a dolog. Szeretném azt mondani, hogy az intézkedések hatására, persze, mi ezt mondjuk, azért ma már ezek a kerékrepedések nem fordulnak elő. Nagyon ritkán. Azért, a számokat muszáj elmondanom, mert 300 ilyen kocsi üzemel, három éve, és ezekből a 300 kocsiból összesen, eddig, amiről tudomásunk van, az 31 kerékrepedés a három év alatt. Tehát, azért ezt nem tartanám én annyira teljesen… természetesen, kockázatos, de nem tartanám annyira rendkívül tragikusnak. Hozzáteszem, hogy a GYSEV hasonló cipőben jár, ő is ilyen típusú kocsikat vásárol, és ő is tulajdonképpen az elmúlt hat évben, mióta üzemelteti ezeket a kocsikat, állandóan ezzel szenved, és ő sokkal nagyobb darabszámban. Tehát, azért ezt most nem, persze, nem szeretnénk a dolgot egy picit sem bagatellizálni, de hát összefogtunk, és talán reméljük, hogy rövidesen megoldódik ez a probléma. Tulajdonképpen a járművek ellenőrzése már többször szóba került. Azt szeretném elmondani, hogy a vasútvállalatok a vasútbiztonsági tanúsítványaikat, mikor megkapják, akkor abban természetesen maguk felelnek a járműveknek biztonságos állapotáért. Tehát, ezt azért hozzá kell tenni. Ez kétségtelen, hogy a korábbi állapot, amikor csak a MÁV dolgozott a MÁV vonalain, akkor az egy lényegesen könnyebb volt, mert szervezeten belül a kocsivizsgálók, a vasútbiztonsági szervezet emberei közösen ellenőrizték, tehát könnyebb volt a helyzet. Azt is el kell mondanom, hogy

28

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. azon kívül, hogy a Hálózati Üzletszabályzat, azon kívül a vasútbiztonsági szervezet nem tudom, megfelelő lobbizással és megfelelő üzletpolitikájával – ha lehet ezt a szót ebben a kérdésben alkalmazni – elérte azt, hogy valamennyi vasútvállalatnak a közlekedésbiztonsági kérdéseivel a Biztonsági Igazgatóság foglalkozik. Tehát, nemcsak a MÁV csoport, hanem, valamennyi bejegyzett, kivéve a MÁV Cargót. Tehát, ez ezért. A MÁV Cargóval pedig együttműködésünk van. Ezt azért szeretném mondani, mert ez nemcsak a rendkívüli események vizsgálata, hanem a járművek ellenőrzésére is kiterjed, tehát végezzük is ezt a munkánkat. Pillanatnyilag, és akkor itt a VSZ-nek a kérdésére szeretnék válaszolni, a pillanatnyilag ehhez szükséges létszám, az biztosított. Azt szeretnénk, hogyha a helyzet továbbromlana, vagy bármilyen egyéb jelenség, akkor rugalmasan kapjunk arra lehetőséget, hogy ez javuljon. Muszáj hazabeszélnem egy picit, általánosságban a központi szervek létszámcsökkentésének munkáltató örülnénk, és nem örülünk. Tehát, igyekszünk ez ellen mindent megtenni, hadakozunk. Természetesen, a vasútbiztonsági szervezetre jellemző fegyelmezettséggel ezt is végrehajtjuk, de ez a későbbiekben természetesen némi problémát fog jelenteni. Tehát, itt mindenféleképpen… tessék? Nem, de már azért előre sírunk, és előre próbálunk lobbizni ennek érdekében. Tehát, én úgy gondolom, hogy ez biztosított. Azt azért szeretnék egy dolgot ezzel a járművek ellenőrzésével, és külön a túlsúlyos kérdésre szeretnék kitérni. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy ebben a kérdésben az úgynevezett országos szabályozás egy picit le van maradva, és a lehetőségek is egy picit arrébb vannak. Kérem szépen, két dolgot szeretnék elmondani, az egyik, az az, hogy az érvényben lévő szabályok alapján nem szükséges, mérlegelni, hanem önbevallás után kerülnek a járművek, feladásra. Ez természetesen, ez a vasútvállalatnak a problémája, a pályavasútnak az a problémája, hogy ez miatt könnyedén bekerülhet túlsúlyos jármű. Szorosan ehhez kapcsolódik az, hogy nincs annyi mérleg ma, a pályavasút hálózatán, és ezeknek a mérlegeknek én, most nem a tulajdonviszonyát, mert ezzel én hadd ne foglalkozzak, hanem ennek az üzemeltetése egy picit tisztázatlan. Nagyon finoman fogalmaztam, amikor ezt mondtam. Szeretném elmondani, hogy csak egy apró szabályt szeretnék, én nem tudok olyan pontosan idézni, mert nem hoztam magammal, mint ahogy azt az Elnök úr teszi, de ma a Hálózati Üzletszabályzat szerint jogosult vagyok, mint ahogy azt a VDSZSZ már többször fölvetette, ellenőrzésre. De, a mérleg, az a pályavasút birtokában van, és minden egyes mérlegeléshez szükség van mérlegre, meg mérleget kezelő szakemberre. Na most, a vasútbiztonsági szervezet mérlegelésre feljogosított, mérlegelésre kiképzett személlyel, nagyon kevéssel rendelkezik, tehát olyan sok ellenőrzés… tessék? Igen, a NASA-nál fogjuk kérni, úgyhogy ott képzik ki őket. Na most, az a faramuci helyzet áll elő, hogy a vasútvállalatok viszont rendelkeznek ilyen személlyel. Ennek ellenére a pályavasútnak minden egyes mérlegelésért fizetni kell. És itt jön a Hálózati Üzletszabályzat, hogy a Hálózati Üzletszabályzat azt mondja, hogyha én túlsúlyos járművet találok, ellenőrzés során, akkor ezért százezer forint büntetést kell fizetni a vasútvállalatnak. Ha nem találok, akkor meg, nekem kell kifizetni minden költséget. Tehát, szóval, tessék szíves lenni, ezt is végiggondolni. Hát, olyan 1500—3000 forint között van a mérlegeknek a használati díja, kocsinként, és hát, oda embert is kell biztosítani. Tehát, ez egy picit olyan bonyolult. Dolgozunk rajta, hogy ezt lehetőség szerint egyszerűsítsük. Elnézést kérek, hogy ilyen hosszan válaszolok, de hát megint itten munkavállalókat érintő kérdésekről van szó, és a biztonságról, ami nagyon fontos. Ennek ellenére időt, pénzt, fáradságot nem kímélve, most már több ellenőrzést tartottunk, és ennek megtartottuk az utóellenőrzést, és tényleg előfordult kérem szépen, négy esetben, hogy találtunk

29

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. túlsúlyos járművet. Most mosolyoghatnak a kollegák, azt kell mondanom, hogy rossz időben és rossz helyen tartottuk, valószínű, az ellenőrzést, mert az a mendemonda, szóbeszéd, ami eddig volt, nem igazolódott be, teljesen. Szeretném hozzátenni, hogy látszólag túlterhelt vasúti kocsikat vettünk ellenőrzés alá, és csodák csodája, találtunk olyan szerelvényt, ahol minden kocsi túlterheltnek látszott, és összesen egy kocsi volt, összesen fél tonnával túlterhelt. Na most, a fél tonnát, azt azért mondtam szándékosan, mert 80 tonnás kocsinál fél tonnával túlterhelt, azt én azért megkockáztatom, hogy az nem biztos, hogy annyira teljesen szabálytalan volt. Ennek ellenére nem mondtunk le az ellenőrzésről, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Főosztályával megállapodtunk, és segítséget kértünk, tehát valamilyen úton-módon ezt a kérdést reméljük, hogy dűlőre jut. Ennek ellenére valamennyi vasútvállalattal a szerződésünket módosítottuk, és ezt a kérdést úgy gondolom, hogy nyugvópontra tettük, mert megállapodtunk abban, hogy ezt, úgymond, az ő megrendelésükre fogjuk, végezni, ezt az ellenőrzést. Ez azért, azt hiszem, hogy elég keményen hangzik is, és kemény dolog is. A jegyvizsgálókról azért szeretnék én is egy pár szót szólni, de el kell, mondjam azt, hogy egy picit nem teljesen olyan egyszerű ez a dolog. Ennek ellenére, amit a VDSZSZ fölvetett, természetesen, mi is megkaptuk. A szabályozást is egy picit újra kell gombolni, és természetesen, mi is hozzátettük azokat a biztonsági kockázatokat, amelyeket eredményez ez a jegyvizsgálók számának az elmaradása. Én úgy gondolom, hogy mi ettől többet nem tehetünk. A biztonsági szervezet ennek ellenére ajánlást dolgozott ki, és átadta a START részére, amelyre már választ is kaptunk, hogy természetesen, figyelembe veszik, és biztosítani fogják az utasításokban meghatározott létszámot. Én úgy gondolom, hogy ennek az ellenőrzését elláttuk eddig is, és ezután is ellátjuk. Az a kérés, amit megfogalmazott a VDSZSZ a Forgalmi Igazgatóság felé, hogy ne indítsák el azokat a vonatokat, annak én egyelőre nem látom a gyakorlati kivitelezhetőségét. Én úgy képzelem el, hogy most, amikor a Forgalmi Igazgatóság egy nagyon nagy munkába kezdett, hogy az éppen nem régiben kiadott F2-es utasítást nem újragondolja, hanem, átnézze és megvizsgálja az azokban keletkezett, vagy esetleg abban lévő hibákat. Én úgy gondolom, hogy ennek során mindenféleképpen ezzel a kérdéssel is kell, foglalkozni, és akkor ez rendben is lesz. Kétségtelen, hogy a jegyvizsgálók számának növekedése a vonatokon, az csökkentené a biztonsági kockázatot, nemcsak a közlekedésbiztonsági, hanem itt a vagyonbiztonsági, utas biztonsági kockázatokat is. Ezért, mindenféleképpen indokoltnak tartjuk, hogy a jegyvizsgálói létszám a vonatokon emelkedjen. Azt már csak zárójelben teszem meg, hogy ez előbb-utóbb a MÁV START számára gazdasági kényszer is lesz, mert ma úgy látjuk mi is, hogy elővárosi vonatokon, túlzsúfolt vonatokon egykét jegyvizsgáló, az nemcsak közlekedésbiztonsági kérdés, hanem a menetdíjak, menetjegyeknek a beszedését is akadályozza, azt hiszem. Egy dolog még kimaradt, amit a kiegészítésében említett Balázs, az ETCS és a biztosítóberendezéssel kapcsolatos dolgok. Szeretnék ebben csak két dolgot elmondani itt, hogy hát egyrészt a biztonsági szervezet, az ettől egy picit jobban aggódik a biztosítóberendezések inkább, kora miatt. Tehát, az, hogy ma már 25 év fölötti átlagkorral rendelkező biztosítóberendezéseink vannak, az inkább aggasztó, de hát ez a forráshiány, ez mindig idevezethet. És a már legelején említett tolatási baleseteknél, ami Szombathelyen bekövetkezett, tolatási baleset, ott a biztosítóberendezés kora, az igen nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a baleset bekövetkezzen. Az, hogy ez az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés miért kapta ezt a nevet, arra megint nem a biztonsági szervezet fog válaszolni, de abban maximálisan egyetértünk azokkal a biztosítóberendezési szakemberekkel, hogy ez nem

30

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. vonatbefolyásoló berendezés. Akkor törölni fogjuk, persze, javaslatot fogunk tenni, hogy ennek a berendezésnek a nevét töröljék. Ebben azért szeretném a VÉT-nek a figyelmét fölhívni, hogy mi az Európa Unió tagjai vagyunk, és az Európa Unió azt mondta, hogy a régi, ilyen berendezésekkel lehetőség szerint a vasútvállalatok csak karbantartás, üzemben tartás erejéig foglalkozzon. Ezeknek a fejlesztésével most már ne foglalkozzon, ezért tulajdonképpen mi is úgy vagyunk vele, hogy nem szeretnénk ezzel foglalkozni, és ezért mi is az ETCS, tehát a rádiós biztosítóberendezésnek a fejlesztésére szeretnénk tenni a hangsúlyt. De, Balázs, ami által említett hegyeshalmi vonal, az nem ma készült el. Tehát, amikor azt a berendezést elkezdték, telepíteni, akkor az volt a legkorszerűbb berendezés. Tehát, ezt azért nem tenném így. Hát, mivel ez már azért nem ma kezdődött el ennek a telepítése, de ezt akkor is meg kell erősítenem, hogy ez akkor is jó volt. Természetesen, jó lenne, hogyha több pénzünk lenne, és mindenütt kicserélnénk ezt a biztosítóberendezést, de én azt hiszem, hogy ez fölött azért nem lehet elmenni ilyen könnyedén. Bocsánat, közben fölírtam, és még egy kérdésre válaszolnom kell. Ma a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott járművizsga-rendszer, az működik. Tehát, a járművek fővizsgája, az egy előírás. Most, hogy sajnos, vagy nem sajnos, ezt szeretném mondani, hogy ezt a vizsgarendszerben vasútbiztonsági tanúsítványt kapó vasútvállalat a felelős azért, hogy ez rendben legyen. A pályavasút jelen esetben, a forgalom, egy dolgot tud tenni, hogy ellenőrzi, hogy a pályán közlekedő vasúti kocsiknak a fővizsgája, az rendben van, vagy nincs rendben. De, azt csak zárójelbe teszem, hogy egyetlenegy módja van ennek az ellenőrzésnek, hogy a vasúti kocsin fölírt adatokat leellenőrzi. Na most, szeretném elmondani, hogy találtunk már olyan vasúti kocsit, amelynek a fővizsgája abból állt, hogy ezt a dátumot átírták. Na most, ebben az ügyben szeretném elmondani, hogy ettől többet nem tudunk tenni, hogy ezt kivonjuk… nem kivonjuk, kizárjuk a forgalomból. És mi történik akkor, hogyha már nem azt a kocsit, amin át van festve, mert azt nincs jogunk, elbírálni, hogy az csak átfestés. Tehát, hogyha találunk olyan kocsit, amin nincs ez a fővizsga föltüntetve, vagy szóval, lejárt fővizsgás kocsi, azt nem engedjük, forgalomba helyezni. De, ezen kívül többet nem tehetünk. Ilyenkor mindig az a klasszikus dolog jut az eszembe, hogyha a Cargo – és elnézést, hogyha nevesítek – a Cargónak a kocsivizsgálója rendelkezik fehér festékkel, és szépen átfesti, vagy átkanyarítja ezt a fővizsga jelet, akkor innentől kezdve a továbbiakban a pályavasút, a forgalom, semmit nem tehet. Annyit tehetünk, a Nemzeti Közlekedési Hatóság felé jelzést teszünk, nevezzem úgy, hogy följelentjük a vasúttársaságot, és ez a továbbiakban már az ő hatáskörébe tartozik. A vasúti járműveknek a túlüzemelése ettől sokkal nagyobb veszélyt jelent, és az, azt kell mondanom, hogy mindaddig, amíg ilyen laza lesz ez a vizsgaszabály, addig ez továbbra is elő fog fordulni. És azt is szeretném elmondani, hogy a járműtüzeinknek, akár vontatott, akár vontatójármű-tüzeknek pillanatnyilag több mint 50%-a visszavezethető a túlüzemelésre. Tehát, innentől kezdve mindenféleképpen kellene. De, én úgy gondolom, hogy ezen csak az segít, hogyha a Vasúti Törvényben megfogalmazott, a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó kormány-, miniszteri rendeletek végre megjelennek. Ezt sokkal nagyobb problémának tartom, mint azt, hogy ilyen kocsik is közlekednek a MÁV vonalain. Azt is hozzáteszem, hogy közlekedésbiztonsági esemény, lejárt fővizsgájú, vagy ilyen hamisított fővizsgájú, vagy túlüzemelt jármű miatt a tűzeseteken kívül, nem történt az elmúlt öt évben. Tehát, ezt én úgy gondolom, hogy nagyon fontos ezt is megjegyezni. Ennek ellenére a biztonsági kockázata ennek nagyon nagy, ezért mindenféleképpen ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, és én úgy gondolom, hogy a MÁV, ezen belül a pályavasút elég sokat foglalkozik, pont azért, mert ezek a járművek

31

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. nagymértékben rongálják a vasúti pályát, mint ahogy a túlsúlyos járművek is. És megint azt kell mondanom, hogy a lassújelek számának a növekedése, az nemcsak karbantartási hiányosság miatt, hanem pont az ilyen járművek közlekedése miatt is előfordul. Természetesen, még egyszer mondom, mivel ezek nem közlekedésbiztonsági események, csak kockázat, ezt a biztonsági testületi ülésen rendszeresen, ajánlásként földolgozzuk, de tulajdonképpen majd minden esetben a forráshiány, az igen meghatározó ebben a kérdésben. Még egyszer mondom, nem lehet azzal vádolni sem a biztonsági szervezetet, sem a pályavasút, hogy ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik. Még egyszer, szeretném a VÉT tudomására hozni, hogy az ez év első hét hónapjában közlekedett, közel hétezer közlekedő vonatból pontosan 31-gyel történt közlekedő vonat esemény. És ebből a 31-ből már mindjárt tíz eset leesik, mert ezek kár nélküli veszélyeztetések voltak. Még egyszer mondom, csak a statisztikában esik ki, mi ezt ugyanolyan súllyal, ugyanolyan eseménnyel foglalkozunk. Tehát, tessék szíves lenni akkor, ezt egy picit így fölfogni. Tehát, még egyszer, azok az emberek, akik megsérülnek egy közlekedő vonat baleset, vagy anyagi kár éri őket, azokat nagyon sajnáljuk, és azért mindent megteszünk, hogy még ez a 31 se legyen. Csak az nagyon rosszul hangzik, hogyha ebben a kérdésben a MÁV-ot vád éri, hogy nem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Köszönöm szépen. Elnök: Köszönöm szépen. Rengeteg hozzászólót látok, majd megtudjuk, mennyi maradt a pozitív elfogultságból a Földházi úr iránt. De, kezdjük akkor az asztal túl végén, Mozdonyvezetők Szakszervezete. MOSZ: Szép jó napot kívánok. Én újságolvasó ember vagyok, és egy remek lapot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, ez a Mozdonyvezetők lapja, és szeretném megkérdezni a véleményeteket, hogy Kramli Ferenc, MÁV Trakció személyzet menedzsmentvezetőről mi a vélemény szakmai körökben. Elfogadhatónak ítélitek? Ő nyilatkozza, hogy ugye, ez a német kocsik kerékrepedése, hogy aktívan részt vettünk, és bizonyítottuk, hogy a kerékrepedések oka nem a mozdonyvezető, a vontatójármű fékberendezési utasítás alapján oldja. Tehát, nem részese a mozdonyvezető ennek a kerékrepedéseknek. És ugye, volt ez az úgynevezett – ha már számokról beszélünk – a Gy. 94697/2009-es parancskönyvi rendelkezés, amiben ez volt, és te is ezt a szót használtad, hogy a mozdonyvezető a vontatójárművet kiiktatta a fékezésből, holott ugye, ezt nem teheti meg a mozdonyvezető, hogy kiiktatja. Tehát, ugye, az utasítás alapján a vontatójármű fékberendezését oldja. És a másik dolog, hogy Kramli úr mondta, hogy ebben a vizsgáló bizottságban részt vettek, és hogy nem oka a mozdonyvezető. Elnök: Akkor további szakszervezeti észrevételek. Kérdezném… akkor, Bárány úr következik, akkor jelentkezési sorrendben láttam. VDSZSZ: Jó, hát nem… szóval, igen, a Kramli Ferenc. Nem tudom, ki az a Kramli Ferenc… hogy legalább valószínűsíthetően kiszűrhető legyen a további kerékrepedéseknek a száma, és nem polemizálni, és különböző gazdasági számításokat gyártanak, hogy hárommillió 263 forint, egy fillérbe kerülne az, hogyha a mozdonyokat is fékeznék, az öt kocsi feletti szerelvényeknél. Mert ugye… tehát, vannak olyan szerelvényhosszak, ahol a mozdonynál oldani szükséges a fékezés során, üzemi fékezés során a mozdonyt, és vannak olyan szerelvényhosszak, ahol ez kifejezetten tilos,

32

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. egyébként. De hát nyilván, ezt a Kramli Ferenc talán tudja. Az, hogy mennyire van összefüggés a kerékrepedések és a között, hogy a mozdony fékezve van-e, vagy sem, minden esetben, ez nyilvánvalóan egzakt módon, nehezen eldönthető. De, az viszont ténykérdés, hogy amennyiben a mozdony is részt vesz a fékezésben, akkor értelemszerűen a szerelvényekben lévő… illetve, bocsánat, a szerelvény… igen, jól mondom, a szerelvényben lévő kocsik kerekeinek a hőterhelése a fékezés során csökken, hiszen a fékerők megoszlanak. Ehhez nem kell különösebben nagy ész, erre ráébredni. Arra viszont igen, hogy kinyilatkoztatom ex cathedra, hogy ennek semmi összefüggése nincs a fékezés hatására. Aztán, az utasítások kérdése. Hát, pont ez a lényege, hogy utasításokat szegnek meg. Az utasításokat módszeresen megszegik, nyilvánvalóan nem tartják meg, és épp ezért felelőssége akár a Trakciónak, akár a pályavasút illetékeseinek, hogy ezek bekövetkezhetnek. De, ez nem úgy történik, hogy fogom magam, és egyszer elkezdem megszegni az utasításnak a pontjait, és általában nem abban az egy alkalommal – az is előfordulhat – történnek a malőrök, hanem egyszer majd, valamikor. Ugye, elég gyakoriak az ellenőrzések, azok mindent rendben találnak, különböző okoknál fogva. Ebből fakadóan, az, aki utasítást szeg, az úgy gondolja, hogy ez az eljárása viselhető, és különösebb következményeket nem hordoz. Éppen ezért gond nélkül cselekszi a továbbiakban is, mindaddig, ameddig – lásd Tatabánya –, nem lesz belőle balhé. És utána az a legegyszerűbb, ráfogni, hogy megszegte az utasítást. Itt nem az a lényeg, az, hogy miért szegte meg. Azért, mert addig tűrték neki. Mert, a kutya úristen nem szólt neki érdemben azért, hogy öreg, ezt ne csináljad. Lásd az éberséginek a kiiktatása. Most az, hogy az F2-es utasítás… hát, ez marha érdekes dolog. A vasútnál az F2-es utasításban van többek közt szó, az EÉVBről, meg még mit tudom én, hogy hányban. A monori balesetet követően senkinek nem jutott még eszében, hogy az nem az, ami le van írva. Most eszébe jutott, harminc év után… rendszerváltás a vasútnál. Eddig nem jutott senkinek, eszébe. Mindenki… hát, ez volt a neve. És ennek a szellemében történtek a vonattovábbítások. Ezért lehetett egyedül a mozdonyvezetőt fölültetni a mozdonyra, mert ott van a biztosítóberendezés, amiről kiderült tavaly óta, hogy nem az. Érted, Mariann? Tehát, a mozdonyvezető… CSM-ben, a csináld magad, című kategória, mert a mozdony rendelkezett jól működő vonatbefolyásoló berendezéssel. Na most, kiderült, hogy ez nem az. Ennek ellenére a CSM közlekedés vidáman továbbfolyik. Holott, nem az a rendszer van rajta, amiről azt hitték, hogy az van rajta. Az ETCS1 pedig akkor, amikor a hegyeshalmi pályánk épült, már túllépett önmagán, mert akkor már volt az ETCS2. Úgyhogy, erről szó is volt, csak azt mondták, hogy azért, mert ez olcsó, és mit tudom én, meg ez jó lesz még. Tehát, ebben is dilemma van. Sőt, ugye, akkor, amikor szó volt arról, hogy amennyiben az a berendezés meghibásodik, akkor egy időben úgy volt, hogy akkor a vonat a mit tudom én, a következő állomásig, azt hiszem, csökkentett, 40 kilométeres sebességgel közlekedhetett, kizárólag, aztán föl kellett pattanni egy második vontatási, vagy forgalmi vizsgával bíró emberkének, és akkor úgy ügethettek tovább, a pályán. Na most, az változott, mondták, hogy akkor 80-nal lehet akkor menni, majd százzal. Semmi nem történt, csak fölemelték százra. Azt nem volt képes fölfogni se a kiváló baleseti apparátus, ez a VBO, vagy mi a neve, se a hatóság, hogy marha jó dolog az, hogy mondjuk, az utam – nem az enyém, hanem a mozdonyvezető – a szolgálata során 95 esetben egy olyan rendszer ellenőrzése alatt teszi a dolgát, ami azért, ha tetszik, ha nem, adott szituációkban a vonatot megállítja, mondjuk, elmegy egy vörös jelzés mellett, és mondjuk 120-szal, vagy akár százzal, de ha ez meghibásodik, akkor is minden további nélkül megy, csak százzal. Itt az a probléma, de ezt elmondtuk már jó párszor, hogy ha

33

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. tetszik, ha nem, hiába van leírva a különféle utasításokban, az F1-ben, és az F2-ben, de főleg az F1-ben, hogy elsősorban a pálya mentén lévő jelzők az irányadóak a mozdonyvezetők számára, és nem a mozdonyon lévő vezetőállás ismétlő jelző, ennek ellenére a mozdonyvezetők értelemszerűen arra hagyatkoznak leginkább. Főleg akkor, ha rosszak a látási viszonyok, mert végül is, megszokta, mert ránéz, és látja, hogy milyen jelző mellett ment el. Na most, ha ez a rendszer nem működik, akkor is azt fogja nézni, tudat alatt. Hiszen, ezt szokta meg. Ez a figyelem megosztása, hogy a pályamenti jelzőkre nem néz olyan gyakorisággal, és nem olyan alaposan figyeli meg, mint egyébként, hogyha ez a rendszer nem működne. Hát, szerinted nem így van, szerintem meg, így van. Ez a különbség kettőnk között, Gyuri, hogy te ezt nem vagy hajlandó, belátni. Majd meg fog halni egy pár ember, és akkor talán, belátod. Ez így van egyébként. Kérdezz meg egy közlekedéspszichológust, hogy ez hogy van. Azt is elmondtam már… nem, egy pszichológust. Azt is elmondtam egy párszor már, hogy nem véletlen van, az, hogy másutt már beszélő műszerek vannak. Beszélnek. Beszélnek. Nemcsak fényjelzéseket adnak, hanem, szólnak. Szólnak. Egész egyszerűen azért, mert az emberi elme ilyen, hogy megszokja azt, hogy általában rendben van minden, és a változásokat marha nehezen veszi észre. De hát ezt nem vagytok képesek belátni, az úristennek sem, hanem azt mondjátok, hogy megszegte az utasítást. Nem tudom, kinek kéne egyébként akkor elmenni a pszichológushoz, egyébként, ha ezt olyan nehéz belátni. De, ezt marha nehéz belátni. A másik, hogy 102 milliárdból nem tudom, miért nem jutott a kettőmilliárd, mert az a… szóval, nekem azt ne mesélje senki, hogy százmilliárdba került csak, merthogy a 102 milliárd, az úgy jött ki, hogy a két és fél… hát, ne nagyon vezesd le, hát ez nem matematika, ne haragudjál, hogy… Elnök: Ha lehetne, hogy a napirendhez visszatérnénk, mert ezt már lezártuk. VDSZSZ: 102 milliárd a vételár, és akkor abból vissza kell adni két és félmilliárdot, akkor az csak százmilliárd. Szóval, ilyen egyszerű. Elnök: Ha visszatérhetnénk a matematikától a napirendhez. VDSZSZ: Hát, csak úgy mondom, hogy abból miért nem tellett arra, hogy a biztosítóberendezéseket olyanná tegyék, ahogy azok megnevezve vannak. Most nem tudom, mennyi lesz majd a nyomdaköltség, kihúzogatni… ja, igen, és akkor mikor lesznek kihúzva ezekből az utasításokból azonnal, az EÉVB, szó? Mert akkor gyakorlatilag már most nem szerepelhetne ilyen fogalom se az E2-es utasításban, se az E1-esben, meg mit tudom én, milyenekben, nem szerepelhetne benne. Amikor a TEB a KBSZ előtt is kimondta az, hogy ez nem alkalmas a vonat befolyásolására. Akkor, miért ez az elnevezése? Azon túl pedig, akkor miért ennek szellemében közlekedtetik, működtetik a vonatokat. Akkor az a minimum, hogy két embert föl kéne tenni a mozdonyra. Hiszen, pont azért közlekedik, hangsúlyozom, eddig pontosan azért közlekedtek egyedül a mozdonyvezetők, mert a második vontatási dolgozót az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés helyettesítette. Ha valaki ezt kétségbe vonja, az nagyon meglepne. Tehát, mivel kiderült, hogy nem az, kiderült, hogy ez nem az, hiszen ezt elismerték – ugye? – többször is, jegyzőkönyv van róla, akkor a mai naptól kezdődően, mondjuk, ha vége a VÉT-nek, kiadjátok gyorsan a táviratot, hiszen ez a forgalom biztonságával szorosan összefügg, és alapvetően befolyásolja a forgalom biztonságát, két emberrel kell közlekedtetni a vonatokat. Ki fogjuk adni

34

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. sajtóközleményben, hogy életveszélyesek a vasúti… de, de. De, figyelj ide, Mariann, kénytelenek vagyunk, kiadni, mert ha beismeritek azt, hogy ez nem éberségi berendezés, akkor kétemberes a vonat. Ez ilyen egyszerű. Mert eddig is két ember, azért jártak két emberrel, hogy az egyik… hogy mind a ketten meg tudják figyelni a jelzőket. De, ez nem sarkos következtetés, Mariann, a jó életbe! Ez nem sarkos következtetés. Hát, pontosan azért voltak régen ketten, fönn ült a vonatvezető, hogy ketten bambulták a jelzőt, és mondták egymásnak. És akkor… nem. Mondták egymásnak a jelzőket. Elő is volt írva. Most is elő van írva. Mondani kell a jelzőt. Ha pedig… és igen. Ha pedig az éberségi berendezés nem az, ami, csak a nevében, akkor kétemberes a vonat. Ez ilyen egyszerű. Aztán majd megmagyarázhatja az, aki akarja, hogy akkor miért írták le azt, hogy ez mégsem az. Ugye? Ja, hát a… igen. Meg az is ugye, szerepelt különféle anyagokban, hogy mondjuk, azt, azt hiszem, a hatóság tárta fel, hogy azokat a kiváló pályamenti jelzőket nem látni rendesen, mert elfelejtik őket vagy nappali fényre kapcsolni, vagy pedig megtisztogatni az ablaküvegeit. Hát, az üvegeit. Legyen prizma, mindegy. Jó. Tehát, a prizmákat. Vagy nem kapcsol… nem, nem, ezek nemlegesek. Legalábbis, azt hiszem, nagy része nem az. Vagy, nem kapcsol át nappali fényre, mert az erősebb, mint az éjszakai. Tehát, ez se szerepel az anyagban. Úgyhogy, lehet nagyokat sóhajtozni, és lehet ezt elmondani, hogy jelentős mértékben csökkent a vonatveszélyeztetések száma, bár jelentős mértékben csökkent a közlekedő vonatok száma is, a teherforgalomban. Tessék? Hát, a teherfuvarozás úgy tudom, csökkent. Én nem számoltam meg, de úgy tudom, csökkent. Hát, erről kesereg mindenki, Kovács Imrétől elkezdve, nem tudom kiig bezárólag, hogy 25%-kal, vagy mennyivel, csökkent a… ugye, ugye, ugye? Tehát, azért nem olyan… a START, a START létszám, így van. Most nem tudom, hogy mit kell… ja, ajánlás. Ajánlást adott, megtudtuk, ajánlást adott ki a VBO. Hát, azt gondoljuk, ez a munkavállalók nagy csoportját érintő, nem tudom, hogy ez állami, vagy szolgálati titok, ez az ajánlás, hogy állami, vagy szolgálati titok. Hát, most mondta a Gyuri… nincs… tehát akkor megismerhető. Na most, ha ez így van, akkor azt nem értem, és ez a munkavállalók nagyobb csoportját is érinti, hogy ezt miért nem tudtuk a döntés meghozatala előtt megtekinteni. Biztos, érdekes dolgokat tartalmaz. Nyilván azért. Ajánlásokat. De hát azért jó lenne, megismerni. Na most, a következő a helyzet, hogy amire mi hivatkoztunk, az rendelkezés. Az rendelkezés. Tehát, azt a MÁV-START rendelkezésként kiadta a saját személyzete felé. Azt kutya kötelessége, betartatni, ha nem tévedek. Ennek az ellenőrzésére a napokban fölkenték a MÁV Zrt. Vasútbiztonsági Igazgatóságát. Föl. Alapítói határozattal. Munkáltató: Ilyen szervezet nincsen, Balázs. VDSZSZ: Hát, akkor, ami van, azt fölkenték. Tehát, kötelessége ellenőrizni. Kötelessége, ellenőrizni, joga is ellenőrizni, és lehetősége… hát, nem ellenőrzi. Hát, lehet, hogy ellenőrzi, csak éppen nem törődik vele. Hány vonat állt meg emiatt, hogy nincs meg a létszám? Mert érdekes módon, mikor mi a Zolival elmentünk egy pár helyre, ott megálltak a vonatok, amíg nem gyűlt össze a kellő társaság a vonat továbbítására. Tehát, nem probléma, rá fogjuk szánni a hét végét, elmegyünk pénteken, szombaton, pénteken délután, ott úgyis alkalmasak az idők, megnézzük, hogy azok a vonatok kellő számmal közlekednek-e. Ha nem, akkor addig nem indul el. Majd ott várnak az utasok. Tessék? Ott. És meg is csináljuk. Hát, nyugodj bele, nem fog elmenni. Hát, hogy menne már el? És, ha valaki kiesik a nyitott ajtón, akkor mi van? Akkor ki

35

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. számol el? Ki fogja leülni? Döntsétek el. Az más dolog. Az más dolog. Az munkafegyelmi kérdés. Munkáltató: …akárhányszor felszállok arra a… vonatra, mindig nyitva van az ajtó… VDSZSZ: Akkor, légy szíves, intézkedjél. Van kétsávos… Munkáltató: …múltkor már majdnem megpofoztam egy utast… VDSZSZ: Nem az utast kell megpofozni. Munkáltató: …ne haragudj, ha negyvennel megy a vonat, akkor minek nyitja ki az ajtót? Megkérdeztem… mert most ne haragudj… tőle. Tehát, komolyan mondom, most már úgy fogok vonatra szállni, hogy viszek egy botot azzal, amikor kihúzzák a… de egyébként, Gyuri, ki kéne raknotok az összes ajtóra, mert ebből sportot űznek. A Nyugatiban még a híd alatt se van a vonat, tehát a Ferdinánd-híd alatt, és már nyitja… ott még szerintem simán megy negyvennel. Tehát, ne haragudj… VDSZSZ: Na, azért, mert ilyen a… Munkáltató: Hát, de ne haragudj… kinyitja… ott állok, és félek. Én nem szeretek úgy utazni. És most, amikor rászólok, akkor őneki áll feljebb. Az a jegyvizsgáló meg odébb megy, megrántja a vállát. Hát, menjen a fenébe… VDSZSZ: Tehát, jó, rendben van, hát van kétsávos igazolványod, megállíthatod. Munkáltató: Az utasra nem szól. VDSZSZ: Az valóban nem. Akkor, húzd meg a vészféket. Az is van. Azt tudod melyik? Ilyen piros kallantyú. Tehát, azt kérjük… és akkor… Ernő, Ernő, és a pályavasút pedig ne engedje el a vonatokat, amikor hamis adatokkal jelentik, illetve azokkal az adatokkal jelentik készre, amiből kiderül az, hogy az előírt létszám nincs meg a vonatra. Na, de hát, ha egyszer nincs meg a terhelő, rajta van, hogy hány fő a létszám. A rendelkezést ismeritek, tehát abból könnyű, mint ahogy Miskolcon rá tudtak jönni, meg is szűnt az okmányvezető. Na, de a pályavasútról beszélek. Na, de Mariann, te humánpolitikus vagy, ez a… könyve volt. Nem piaci jellegűvé, itt az a helyzet, hogy a MÁV nem hajlandó ebben a kérdésben lépni, mert tudja azt, hogyha ebben a dologban lép, akkor veszélyes vizekre evez. Munkáltató: Én egyetlenegy dolgot nem bírok felfogni. Most ezt komolyan, a nyáron… Elnök: Ha jól látom… nem jól látom. Bárány úr visszaragadja a szót. Körülbelül húsz perce folyik a monológ, némi közjáték… azért szólnék, mert… VDSZSZ: Engem nem érdekel, ezt tisztázni kell. De, nem. Ezt tisztázni kell. Ha egyszer az EÉVB nem az, ami, akkor egy mozdonyvezetővel nem lehet a vonatot közlekedtetni. Ez ilyen egyszerű. Ha nem teljesíti a funkcióját. Azt gondolom, ebben túl

36

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. sok vitánk nem lehet. Egyszer. Másfelől pedig, amit a START kiadott, rendelkezést, azt a pályavasútnak kötelessége ellenőriznie, és akként cselekedni, ami az ellenőrzés eredménye, meg a VBO-nak is. Mindkét esetben. Elnök: Bárány úrtól gyakorlatilag csak örökölni lehet a szót. Szeretném összefoglalni, hogy állunk. Van még hátra tervezett, ugye, itt nincs nagyóra, ezért vagyok muszáj fölhívni innen a figyelmet, 26 percünk maradt, illetve 24 percünk egész pontosan, a VÉT ülésből, van még két nagyon míves napirendi pont, legalább. Szeretném megkérdezni, hogy akkor most még óhajtjuk-e ezt továbbtárgyalni. A VSZ mindenképpen jelentkezett, gyakorlatilag ugye, mindenki hozzászólt, párhuzamos beszélgetés is volt, Bárány úr legalább négyszer mondta el a vonatbefolyásolásra vonatkozó álláspontját. Számoltam. Illetve a… de, fontos, csak négyszer hallottuk. Tehát, ha egy picit lehetne kevesebb számmal ugyanazt elmondani, az nem lenne haszontalan. Jó. Tehát ez lenne a kérésem, és akkor a VSZ-t illeti a szó. VSZ: Nekünk is lenne egy kérésünk. Már több alkalommal, itt az érdekegyeztetésben elmondtuk, és ne sértődj meg Endre, érte, de általában a te monológjaid is el szoktak tartani, mondjuk, 20—30 percig egy-egy hozzászólást követően. Tehát, hogyha ezt az időt megspórolnád, hogy levezető elnökként vezetnéd, vagy elnökként vezetnéd a tárgyalást, akkor több időnk maradna, hozzászólásra. Nézd meg majd, amikor a szakszervezetek szokták az elnökséget ellátni, akkor kevesebb ilyen hozzászólás van. De, nem szeretnék ebbe belemenni, csak azért, hogy mielőtt még belénk fojtanád a szót. Munkáltató: Tehát, akkor szeretném a szakszervezetek kérését teljesíteni, tehát az év hátralévő részében a MÁV Zrt, mint munkáltató, lemondott az elnökségi feladatról, osszátok be a hátralevő üléseket. VSZ: Nem erről szóltam, kedves Igazgatóasszony, hanem a kommentároktól. Amikor a szakszervezetek szokták adni a levezető elnöki posztot, vagy elnöki teendőket, akkor azért egy kicsit gördülékenyebb, mert nem szoktunk hozzáfűzni mondanivalót. De hát természetesen… Elnök: János, ne haragudjál, én a hatékonyságot próbálom ebben biztosítani. Éppen megkértem a hozzászólót, hogy legyen szíves egyszer, ha lehet, elmondani ugyanazt. Ne haragudjál, én úgy gondolom, hogy próbáltam objektíven vezetni a dolgot. Amennyiben nem tetszik, hát ennyi pénzért ennyi zene van, sajnos. VSZ: Nem sejtettük, hogy ilyen gyenge… de hát, ha ez a probléma az elnöki teendőkhöz, akkor majd Igazgatóasszonynál kezdeményezzük a többletjövedelmedet, hogy sikerüljön. No. Nem szerencsés az, hogyha bármilyen szabályzásokban ellentmondások vannak. Tehát, amit a Balázs elmondott, vagy hozzászólt, azért annyiban kapcsolódnék, hogy szerencsés lenne a szabályokat olyan egyértelművé tenni, hogy most akkor mi, minek számít, milyen esetben, ennél a szabálynál milyen feladata van, vagy kötelessége van, mondjuk, a mozdonyvezetőnek, konkrétan a vonatbefolyásolóval kapcsolatban szeretném hozzátenni a gondolatot. Nagyon gyorsan meg kellene találni a feszültség problémáját a kereknél, de nem úgy, hogy mondjuk, akkor, amikor már el van repedve a kerék, akkor próbálják a feszültséget megmérni, nála, mert hallottam ilyet, hogy ilyen zseni műszaki emberek is vannak, hogy így

37

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. próbálják a feszültséget megtalálni. Soha nem fogják megtalálni. Csak ennyit szeretnénk innen, az asztaltól üzenni nekik, ha úgy keresik a repedt kereknél, a feszültségproblémát. Könnyen lehet egy hasonló, mint nagyon régen, akik régebben itt vagyunk, azért emlékezünk, hogy volt a BZ-kkel kapcsolatban egy ilyen kampányszerű leállási probléma, amit azonnal kellett megkeresni, és hogyha ez a probléma nem lesz, akkor az a vízió, amiért egy picit aggódtál, de mi is aggódunk azért, hogyha ilyen bekövetkezik, azért nyugtattad a lelkiismeretünket, hogy azért nem olyan nagy a veszély, ha egy keréken repedés, az egy olyan közlekedő vonatban van, azért az nagyon nagy káoszt fog tudni, okozni. Azt gondolom, hogy ezt tán nem kellene megvárni, e tekintetben. A másik pedig, amit szeretnék elmondani, hogy valóban, a vizsgálati időpontokat, tehát, hogy egy adott kocsinál mikor kell fővizsgát kell tartani, azt szerintem el kellene kezdeni már nálunk is átírni, vagy átgondolni. Az Európa Unióban foglalkoznak azzal, az olasz baleset kapcsán, hogy vizsgálják azt, hogy azt nézik a kocsinál, hogy hány év telt el a kijövetele, a gyártásától, és ahhoz viszonyítva használjuk meg a vizsgálati időket, ciklusokat, ott inkább már a megtett kilométer az, ami dönt, és azt mondják közlekedésbiztonság szempontjából, hogy ebbe az irányba próbálnak, elmozdulni. Mert, van olyan kocsi, amelyik hat év alatt mondjuk, ha hatéves a fővizsga ciklusa, teherkocsiknál, hogy akkor mondjuk, ezer kilométert szaladt, és van olyan, amelyik egy év alatt megszaladt mit tudom én, több tízezer kilométert. Én azt gondolom, hogy közlekedésbiztonság és elhasználódás szempontjából ez a fő kérdés, és ebbe az irányba célszerű lenne a szabályozást is átrendezni. Ami pedig a… én nem… szakszervezeti oldalról nem szerettem volna ilyet mondani, és most sem azt szeretném mondani, hogy egy adott vállalatcsoportnak a munkavállalója egy picit más szemüvegen keresztül, vagy más paramétereket is figyelembe kell venni akkor, amikor egy kocsira azt mondom, hogy ez mehet, vagy nem mehet. Ha én egy másfajta ellenőrző közösségnek vagyok a munkavállalója, akkor ezt hasonlóképpen egy másik szemüvegen keresztül vizsgálom. Lehet, hogy ez egy szűkebb mezsgyén megy, és szigorúbb mezsgyén mondom azt, hogy nem mehet ez a kocsi, mert nem vagyok azzal a felelősséggel, hogyha nem érkezik oda ez az áru időben, akkor adott esetben a társaságomnak micsoda vesztesége fog, keletkezni. Ebből a szempontból, azt gondolom, hogy csak-csak kellene, hogy legyen egy olyan ellenőrző közössége a pályavasúton belül, hogy a Biztonsági Igazgatósághoz alárendelve, egy olyan szakmai gárdának, szakmai közösségnek, amely ezt a fajta, mint a közúton, hogy kipapírozom azokat a kocsikat, amik ugye, nem megfelelnek. Azt gondolom, hogy ezt azért a rendszerbe lehet, hogy be kellene illeszteni a jövőben. Köszönöm szépen. Elnök: További hozzászóló? Nincs. Akkor a napirendet lezárom. Következő napirendi pont… bocsánat, próbáltam… ez se jó. Jó, hát akkor… akkor, munkáltató hadd válaszoljon. Én a szakszervezeti oldalról kérdeztem, van-e további. Munkáltató következik. Munkáltató: Bocsánatot kérek, és nem szeretném a vitát sem gerjeszteni, befejezni, azért mivel konkrét kérdésed volt János, azért válaszolnék pár mondatban. Az EÉVB berendezésnek nem a „V” betűje miatt van a CSM. Tehát, ezt azért tessék szíves, lenni. És itt a vita arról folyt. Tehát, nem a vonatbefolyásolás, hanem az éberség oldaláról. Tehát, nem akartam szemantikai vitát, de szakmailag az éberségi berendezés miatt van fönn, és azt a funkcióját teljesíti, tehát CSM-re alkalmas.

38

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. VDSZSZ: Ne haragudj, Gyuri, ez nem igaz. Munkáltató: Jó, de akkor majd fogunk vitatkozni utána, de… VDSZSZ: …nem igaz… mondtad… hazugság. Munkáltató: Jó. Nem. Akkor én magam részéről… jó, jó, jó. VDSZSZ: …figyelj, az éberségi berendezés nem jogosítja fel a CSM… a vonatot. Ne segítsél semmit. Nem kell segíteni semmit. Nem kell mellébeszélni. De, kiabálok. Ez mindennek a teteje. Nem érdekel. Nem érdekel… MOSZ: …beszéltek, tehát a vonatbefolyásoló… elnézést, a CSM azóta van, amióta a vonatbefolyásoló, és az éberségi berendezés egyszerre van fönn, a mozdonyon. Ha ez nincsen meg, akármelyik feltétel hiányzik, akkor csak ketten közlekedhetnek, ugye, gyakorlatilag. És előzőleg is volt éberségi berendezés jó néhány mozdonyon, és nem közlekedhettek egyébként egyedül a mozdonyvezetők. A CSM, az azóta van, amióta ez egybe lett téve, és együttesen van alkalmazva. Addig nem lehetett, amíg külön-külön valamelyik volt csak. Ez így van, nagyjából. Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyjából én akkor kezdtem a vasúti pályafutásomat, néhány évvel később kezdődött ez a CSM, megvalósulni, pontosan azért, mert kiépítették ezeket a rendszereket. Tehát, nyilvánvaló, attól, hogy még a mozdonyon fönn van, még nem biztos, mert ha a pálya nincsen megcsinálva, akkor ez nem mehet, tehát ez a feltételt még hozzá kell, hogy adjuk, de ez mindenképpen, ez a kettő biztosította azt a mozdonyvezetőnek, és a pályára beépített biztosítóberendezés pedig a másik, amit biztosítottak. Tehát, azóta van ez alkalmazva, ez nagyjából egyébként 75—76-ban kezdődött, és aztán terjed el, folyamatosan. Köszönöm. Elnök: Aki úgy gondolja, folytassa akkor. Munkáltató: Bocsánatot kérek akkor. Megyek tovább, a kerékvizsgálat és a kerékrepedésre. Elnézést kérek, nem akartam húzni a szót. Azért nemcsak a mozdonyvezetőket vizsgáltuk mi meg, a mozdonyvezető tevékenységét, azért mást is. És szeretném megnyugtatni a VÉT-nek a résztvevőit, hogy a havi vizsgálatokban, az úgynevezett négyes vizsgálatba bekerült az ultrahangos feszültségvizsgálat, ami nem szokványos, tehát egy új rendszer, és szeretném azt is elmondani, hogy a havi vizsgálatot három hétre csökkentettük, tehát háromhetente a kocsik kerekeinek feszültségét megvizsgáljuk. Tehát, azért tettünk ezért, és nem szeretném, hogyha ez úgy valami foltot, vagy bármilyen üres dolgot hagyna itt. A másik dolog, amit fölvetettél János, a futásteljesítmény. Azért a Magyar Államvasutak valószínű, egy picit előrébb jár az Európa Unió állásai teljesítésében, mert a MÁV-nál már nagyon régen, vagy régen, csak futásteljesítmény alapján, a teherkocsik meg idő, de azt nem is tudod másképp. Tehát, az EU is, mikor kimondta ezt az ajánlást, akkor végiggondolta, hogy hogy fogja majd, mérni. Nem tudja egyelőre mérni, tehát nem olyan egyszerű ezt megcsinálni. De, szeretném elmondani, hogy nálunk azért a két háború között minden kocsi futásteljesítmény alapján került vizsgára. Tehát, azért ez nem egy olyan elvetendő dolog. Megcsináltuk. Most meg kell teremteni hozzá a feltételeket. Az ellenőrzésről meg annyit, hogy tulajdonképpen mi mindenkor a szabályokat ellenőrizzük, meg

39

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. megpróbálunk függetlenedni attól. A biztonság érdekében végezzük az ellenőrzésünket, tehát sem kívülállók nem vagyunk, hanem a biztonság érdekében. Azt, amit te mondasz, a közlekedés, a közúti közlekedést velünk összehasonlítani nem is szabad. Mert, a közúti közlekedésben a járműveknek az éves vizsgáján, vagy az a meghatározott időnkénti rendszeres vizsgáján kívül a gépjárművezetőnek van felelőssége abban, hogy a járművet indulás előtt vizsgálja meg. Na most, tegye mindenki, aki itt járművezetéssel foglalkozik, a szívére a kezét, és mondja, hogy hát én hány indulás előtt tettem meg azokat a szükségest, amit a KRESZ vizsgára felkészülve megtanultam, hogy milyen vizsgálatokat. Na most, nálunk ezt megtesszük. Tehát, nálunk azért van a kocsivizsgálat, hogy ez megtörténjen. És ez vonatvizsgálat, kocsivizsgálat ezeket elvégzi. Most kérem szépen, persze lehet bólogatni, megcsináljuk. Nem idetartozó dolog, de ennek ellenére… na most, nincs pillanatnyilag ma, Magyarországon arra felhatalmazott szervezet, hogy ezt akár menet közben kivegyen. Mi próbáltuk, amit már itt az előadásomban, vagy nem tudom, miben, elmondtam, hogy olyan szerződést kötöttünk a vasútvállalatokkal, a Cargo kivételével, hogy följogosított minket erre az ellenőrzésre, és ezt tesszük is ezt a dolgunkat, és ha hiányosságot találunk, akkor természetesen, a szükséges intézkedést megtesszük. Köszönöm szépen. Elnök: Napirendhez még? Bárány úr VDSZSZ: Csak egy mondat. Tehát, szóval, nekem azt ember meg nem magyarázza, hogyha a pályavasút bármilyen felkentje, vagy akárki, ha a közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotot… senki. Csak úgy hozzátettem, mert úgy értettem, mintha ez hangzott volna el. De, nem fogok ezen vitatkozni. De, az, hogy ez a… hát szóval, ennyi Pilátust egy helyen azért keresni kell. Elnök: Napirendhez további hozzászóló? Nincs. Napirendet lezárnám. Következik a következő napirendi pont, az álságos módon levont 1200 Ft/fő/utazási szelvény összegének visszatérítése a pórul járt vasutasoknak, címmel. Előterjesztőt, VDSZSZ-t illeti a szó. VDSZSZ: Jó. Hát, a történt rövid ugye, hiszen többször szóba került a VÉT-en is, egyéb fórumokon is. A dolog onnan fakad, hogy a Vasúti Törvény azt mondja, hogy a pályavasúti, illetőleg maradjunk a START-nál, a START-ban alkalmazottak, és hozzátartozóik számára utazási kedvezmény jár. Nincs megszabva, hogy ennek milyen térítési díja lenne, vagy milyen feltételhez kötnék. Egy a feltétel, az alkalmazás. Ha alkalmazott, akkor ez jár neki. Van még egy passzusa ennek a résznek, hogy az ezen kívül esők körét egyéb miniszteri rendelet szabályozhatja. És van még egy passzusa ennek a dolognak, hogyha jól emlékszem, hogy a vasúttársaságok egymás között nyújtandó kedvezményekben megállapodnak. De ez értelemszerűen a pályavasút és a START-ra nem vonatkozhat, hiszen nekik a törvény alapján jár. A miniszteri rendelet, ami gyakorlatilag kész, csak valami úton-módon nem került aláírásra, mert nem került aláírásra a belföldi kiküldetése sem, a telephelyeken, tehát mi véleményeztük, és arról volt szó, hogy aláírásra került. Nem került aláírásra a baleset felfedezéséért járó, vagy a közlekedésbiztonságot veszélyeztető sérülés felfedezésével járó ügyirat sem, vagy utasítás sem, pedig erről is szó volt. Így, ez a rendelet sem került aláírásra. Amely rendeletben van szó arról, hogy azt hiszem, ezer forint plusz áfa összegért – maximum – igazolt költségek esetén lehet térítési díjat kérni a menetkedvezményekért. De, nincs

40

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. ilyen rendelet, tehát fölöslegesen beszélünk róla. Ennek ellenére, ugye, a Magyar Államvasutak Zrt, meg a START, levontátok… mondjuk, a Magyar Államvasutakról beszélünk, levont 1200 forintot, emberektől, megzsarolva őket avval, hogyha ehhez nem járul hozzá, vagy nem fizeti ki, akkor nem élhet a törvényben biztosított jogával. Ebben az ügyben munkaügyi jogvitát… hiszen a tárgyalások eredményt nem hoztak. Bár, utaló megjegyzés a Mariann részéről volt, hogy erre majd azért később visszatérünk, mert még egyelőre nincs levonva. Abban a reményben léteztünk, hogy akkor ezt nem is fogják levonni a munkavállalóktól, mégis levonták. Indítottunk egy munkaügyi jogvitát, itt a szokásos MÁV-os okfejtés elhangzott, hogy ez nem az a kategória, ahol a szakszervezet jogvitát indíthat, itt csak egyéni vitának van helye. Nyilván, ebben vita van. Majd elválik, hogy mit fogunk cselekedni. Beadjuk a szakszervezet részéről is, vagy egyénileg, tök mindegy, de be lesz adva. De, attól függetlenül, az ügy továbbra is zavaró, hiszen álláspontunk szerint ez a levonás jogellenes egyfelől, hiszen jogszabályi alapja nincsen. Nem tudta megnevezni a MÁV a jogszabály… meghatározni precízen. Közös megfogalmazások voltak. Ja, meg, hát etikailag is. Figyelemmel a Cargo bevételre, figyelemmel a debreceni dolgokra, és akkor sorolhatnám még ezeket a dolgokat, hogy miért kell azokat az embereket… hangsúlyozom, ha arról van szó, én kifizetem az 1200 forintot, meg a két családtagom számára is, az 3600, nehogy az legyen, hogy… meg, szerintem itt egy páran kifizetjük, nem arról van szó. De, arról igen, hogy… jogellenesnek látom. De, az, hogy olyan emberektől levontátok a pénzt, akiknek bizony, ez az 1200 forint, illetve hát, ennek a többszöröse, attól függ, hogy hányan igényelték, ez komoly problémát jelenthet, akár, ez nem volt elegáns megoldás. Ráadásul sunyi megoldás is volt, hiszen abban a hitben voltunk, hogy ez egyelőre elmarad. És megtörtént. Erre irányult egy egyeztetés, eredményre nem vezetett, azért tűztük napirendre. Aztán, csináljatok, amit akartok. Bár, biztos vagyok benne, azt mondjátok, hogy fenntartjátok az álláspontotokat. Gratulálok érte így, előre is. Köszönöm. Elnök: Ki kíván a napirendhez szólni? Munkáltató Munkáltató: Miután a VDSZSZ meg is adta a választ, így már nem tudom, hogy megszólaljak-e, van-e értelme úgy egyébként. Én azt tudom mondani, hogy harmadik hó 12-én küldtük ki érdekképviseleti véleményezésre az utasítástervezetet, kaptunk észrevételeket a VSZ-től, a PVDSZ-től, az MTSZSZ-től, és a MÁV Zrt. Központi Üzemi Tanácsától. Ezek alapján az utasítás, ami az alapját teremti ennek a dolognak, V. 15-én a MÁV Értesítőben megjelent, és elkezdtük a munkavállalókkal a menetkedvezményi szelvények érvényesítését. Minden munkavállaló nyilatkozott. Egyébként felhívom a figyelmet, hogy MÁV-START Zrt. a kedvezmény nyújtója, tehát az 1200 forint a START Zrt-t illeti meg, tehát ez az ő költsége. VÉT-en tárgyaltuk, kértek az érdekképviseletek egy költség… tehát, hogy mi az a költség, ami egyáltalán ezzel kapcsolatosan felmerül. Minden munkavállaló egyenként nyilatkozott, hogy hozzájárul az 1200 forint/igazolvány munkabéréből történő levonásához. Aki úgy gondolta, egyébként több olyan munkavállaló volt is, hogy egy hónapban neki ez megterhelő, az csekket kért, és volt olyan, aki külön befizette. Egyébként a levonásnak az időzítését ahhoz a havi munkabérhez tettük, amikor az adótörvény változása miatt egyébként voltak munkavállalók, akiknek egyfajta ilyen párezer forintos adó, hát, visszatérítés, vagy gyakorlatilag nem visszatérítés, hanem annyival kevesebbet kellett levonni az a havi munkabéréből. Ezt megtettük, tehát tulajdonképpen, akik

41

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. gyakorlatilag alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, azoknak sem, nem is vették észre a munkavállalók nagy többségében, hogy abban a hónapban lett levonva. Tehát, innentől kezdve munkavállaló nem élt hozzánk… Bárány Balázs munkavállaló igen, ő jelezte, hogy ő részéről nem kívánja ezt tenni. Én azt tudom tenni, hogy a Vasúti Törvény kedvezményről szól, a kedvezmény mértékét konkrétan nem határozza meg, itt az utasítás alapján és az előkészületben lévő rendelettervezetben az van, hogy egy adminisztrációs költsége van a szelvény érvényesítésének, és ezt követően ingyenesen utazhat a munkavállaló. Úgyhogy, én azt tudom mondani, hogy jó néhány olyan kedvezmény van, például, tegnap kaptam a vasutas egészségpénztártól valami kártyát, hogyha 1200 forintot levonhatnak a számlámról – ha jól emlékszem –, akkor a patikákban ilyen, meg olyan, meg amolyan kedvezmény van. Tehát, tulajdonképpen az jutott eszembe, hogyha bankhitelkártyával megkeres, akkor is kamatmentes kölcsönt lehet igénybe venni akkor, hogyha az éves kártyadíjban iksz ezer forintot kifizet. Na most, nem akarom ezeket hasonlítani, tehát mindenhol létezik egy úgynevezett regisztrációs, vagy adminisztrációs költségtérítés, az összes kedvezménynyújtásnál, tehát ezen költségről szól. És egyébként azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan sincsen különösebben mit, egymás szemére hányni, ugyanis 2007 májusában véleményeztettük és tárgyaltuk azt, amikor ezt az adminisztrációs költséget 3600 forintban terveztük, amikor másfajta kártya bevezetésén gondolkodtunk, és gondoskodtunk ebben a kérdésben. Én ezt tudom mondani. Gyakorlatilag nem vagyunk illetékesek az 1200 forint egyéb dolgaiban. Én annyit tudtam tenni, ami felvetésként kerül, akkor tettük meg a levonást, amikor az egésznek a feldolgozása megtörtént. Ellenkező szabály nem érkezett, a START nem nyilatkozott arról, hogy ingyenesen nyújtja, tehát nekünk muszáj elszámolni az átvett szelvények tekintetében, tehát a mi elszámolásunk szelvényenként 1200 forintot jelent. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Hát, nyilván, ezt valahol tanítják, hogy hogy lehet egy válaszra nem válaszolni, félórában… nem is kértünk. Az a helyzet, hogy a törvény alapján ingyenes az utazás, hiszen a törvény, ha nem szabja meg a kedvezmény mértékét, akkor értelemszerűen, ingyenes. Az, hogy a Tömpe István, meg mit tudom én kik, milyen utasításokat gyártanak, nem hiszem, hogy ő jogalkotó lenne, vagy abban a helyzetben is lehet, hogy ő a MÁV számára bármit is előír. A kedvezményt nem a MÁV-START nyújtja, hanem a törvényalkotó nyújtja. Félreértések elkerülése végett. Jó, Mariann. Azért nem kéne olyanokat mondani, ami nem igaz. Nem a MÁV-START nyújtja a kedvezményt, hanem a törvény nyújtja. A magyar országgyűlés döntött úgy, hogy ez a kedvezmény megillet minket. Egyébként a Zoli mondja, hogy az előállítási költsége ennek a fantasztikus szelvénynek, 14 forint, tehát darabja, az előállítási költsége, az annyi. Nem tudom, hogy… de, azért van további történet is… VDSZSZ: Igen. 400 forint ajánlott levél, meg tértivevény 400 forint. VDSZSZ: Igen. Kaptunk ilyen papírokat. Így van. Ez a birtokunkban van, tehát nincs ezzel probléma, meg az is, hogy a MÁV-START egyébként 500 forintot gondolt, és mások gondolták azt, hogy 1200 forint. De, ezek apróságok. Itt elvi dologról van szó, az, hogy a MÁV-nak ehhez nincsen joga, hogy ezt megtegye. Visszaél, hiszen még egyszer mondom, megzsarolja a munkavállalókat avval, hogyha nem járul hozzá a

42

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. levonáshoz, akkor nem adja számukra, oda. A korrekt magatartás egyébként az lett volna, hogy kiadja, és aki ezt nem fizeti meg, akkor bírósághoz fordul, vagy egy fizetési meghagyást bocsát ki vele szemben, vagy bármi mást, és akkor majd eldönti az illető, hogy neki megéri-e ezen pereskedni, vagy sem, és nem pedig önhatalmúlag dönteni. Kérem, ez önbíráskodás, szerintem. Meggyőződésem, hogy egyfajta önbíráskodás. Elég gusztustalan, de hát hozzá lehet szép lassan ezekhez a dolgokhoz, szokni. Azon túl, az ezzel foglalkozó júniusi VÉT jegyzőkönyvében azért ez benne van, hogy… akkor abban maradtunk, hát annyiban akkor, hogy a MÁV nem vonja le az 1200 forintot. Ezt örömmel veszem, Mariann, akkor a MÁV nem vonja le, mert egyelőre csak ígéretekkel bír, vagy… tehát, arra, hogy levonhatják-e, vagy sem, de akkor nem él vele, és az ügy így rendben van. A munkáltató erre nem adott most ígéretet, mert az egy másik kérdés. Innentől a munkáltató ebben az ügyben meg sem nyikkant. Aztán, az, amit felolvastál, hogy véleményezték páran a szakszervezetek közül, ebben megint csak az a nem elegáns, hogy mi itt konzultációt kértünk, azért nem adtunk véleményt, mert mi konzultációt kértünk, hiszen azért is tettük ezt, mert tudjuk azt, hogy a véleményeknek mi a sorsa. Javarészt ugye, hát, nem is olvassátok el, félreteszitek, aztán annyi. Konzultáció ilyen szempontból talán annyiban eredményesebb, hogy alkalmasint van esély arra, hogy a másikat meg lehet győzni arról, ami mindkét félnek a javát szolgálja. Én nagyon sajnálom – sajnálom? Nem sajnálom. Mit sajnáljak rajta? – tehát, még egyszer, nem vagyok meglepve, hogy erre jutunk, tényleg nem vagyok meglepve, de hát nem akarok idézetet mondani, mert akkor megsértődtök, erre vonatkozóan, azt meg, nem akarom még egyelőre. Szóba került egyébiránt az éjszakai munkavégzés, és a Rudi összeállított egy anyagot, aminek a szerzői itt föl vannak tüntetve. Akkor azért, hogy ne kelljen külön levelet írni, hát, a jegyzőkönyv nyilván tartalmazni fogja, ezt átnyújtom, és szíves figyelmetekbe ajánlom, és ha gondoljátok, olvassátok el. Bár, kétségeim vannak felőle, hogy egyáltalán, ez a sors eléri az anyagot. Majd megmagyarázza a Debreczeni Katalin, hogy miért nincs igazunk, aki egyébként jogász. Nem kéne ezt csinálni, Mariann. Egyébként, Mariann, ha az a szándékotok, hogy teljesen felőröljétek a munkaügyi viszonyokat, akkor jó úton jártok. Nagyon jó úton jártok. Nagyon jó úton jártok hozzá, és kezd ebből nekem nagyon elegem lenni. El fogjátok azt érni, amit előttetek a Bajnaiékkal, nem fogunk veletek tárgyalni, és ennek hangot is fogunk adni. Szóval, ez nem módszer, ami itt zajlik. Nem módszer az, hogy a pofánkba hazudik itt bárki is, gond nélkül, hogy miért, mi alakul ki, és ezt megteheti. Nem módszer az, hogy bármit szólunk, az a válasz, hogy hogy nem lehet ezt megcsinálni. Nem érdekel, végigmondom. Hogy lehet megszegni szabályokat, hogy lehet mindent megmagyarázni, hogy lehet minden annullálni, hogy fordulhat az elő, hogy megegyezünk valamiben hétfőn, és akkor kiadnak ötven ember számára az elbocsátó szép üzenetet. És azóta is így van, és nincs visszavonva. Nem fogunk veletek tárgyalni. Ha nem változtattok ezen a magatartáson, ez az utolsó alkalom. Ezt most mondom. Elnök: Kérdezem, hogy a napirendet lezárhatom-e. Amiről szó volt, az álságos… nem idézem, mert csak az idő megy vele. Bocsánat. Jó, csak azért, hogy melyikről beszéltünk. Lezárhatom? Nincs további hozzászóló. Szeretném megkérdezni… vagy? Munkáltató: Nem. Azért azt gondolom, hogy ezt az utolsó mondatot így nem kívánom szó nélkül hagyni, mert egyáltalán nem tartom korrektnek, hogy végigtárgyalunk négy óra hosszát, észrevételekkel, elvekkel, és akkor te már reggel óta arra készültél, hogy ezt közöld, ilyen megfontolásból, de az órát nézve, úgy gondoltad, hogy ezt most meg kell

43

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. tenni. Tehát, azt gondolom, hogy éppen azt mutatja, hogy itt érdemi munka és egyeztetés folyik, hogy négy órán keresztül végig tudtunk minden kérdést beszélni, érveket és ellenérveket, és egymást meghallgatva. Tehát, a MÁV Zrt. érdekegyeztetésének ez a fóruma, és itt kell lefolytatni a tárgyalásokat. VDSZSZ: Csak éppen az a helyzet, hogy semmire nem jutottunk. Semmire. Semmiben nem tudtunk megegyezni. Tessék, mutass egy olyan, a mai napon mutass egy olyan dolgot, amiben megegyeztünk. Munkáltató: Hát, például a kedvezményes visszafizetésének, a lakáskölcsönöknek. VDSZSZ: Az körülbelül egy perc volt. Ezt enélkül is… én nem fogom kivinni a munkavállalóknak, ezt enélkül is… ezt már korábban megbeszéltük, aláírtuk volna, VÉT nélkül is aláírhattuk volna. Most, ha ti erre fogtok hivatkozni nem tudom, milyen honlapokon, akkor sajnálom. De, nem tudtunk gördülőre jutni se a… egyetlenegy kérdésben sem. Egyetlenegy kérdésben sem. Se a MÁV Cargo Zrt. eladásából származó bevételek felhasználása tekintetében, sem az 1200 forintban, sem a vasútbiztonság vonatkozásában, nem kaptunk semmifajta választ egyébként, csak a mellébeszélést. A jegyzőkönyv nyilván, rögzíti. És még kíváncsi vagyok arra, hogy mi lesz a… nem kaptunk választ arra, hogy milyen alapon merészelte kiadni a Neumann Márta ötven embernek azt, hogy fölmond neki, mikor nem ebben egyeztünk meg. Munkáltató: Nem azt adta ki. VDSZSZ: De, azt adta neki. Név szerint kapta meg. Név szerint. Így van. Név szerint. Mindegy, név szerint föl lett sorolva, nem tudom, milyen alapon. Nem tudom, milyen alapon, mikor arról volt szó, hogy mindenkivel meg fog történni az elbeszélgetés, a megállapodásnak megfelelően, és aki fönnmarad, azokkal kapcsolatosan fog megindulni a csoportos létszámleépítés. Nem ez történt. Ez se baj. Ugye, ez se baj? Kíváncsian várjuk, hogy a negyedik napirendi pontban mikor lesz aláírva az ideiglenes, illetve bocsánat, a kiküldetésről szóló, velünk már korábban egyeztetett megállapodás, illetve a balesetmentes… na mi ez? Igen, igen, igen. A balesetveszélyes sérülések felfedésére járó jutalmazás. Ez is másfél éve húzódik, ez se megy. Kérem, semmi nem megy, minden törekvésetek arra irányul, hogy a nyomorult vasutast a sárba tiporjátok, és megalázzátok ezekkel a dolgokkal, és pitiáner ügyekkel lehessen fölaprózni a problémákat, hogy ezzel menjen el az idő, hogy ne jusson arra energia, hogy észrevegyük, hogy mi folyik itt a vasútnál. Hogy próbáltok abban segédkezni, hogy tönkremenjen az ország egyetlen nemzeti vasútja. Köszönöm szépen. Ez így van. Ez az igazság. Ez a véleményem. Nem kell vele egyetérteni, ez a véleményem. Helyes. Majd mutassátok be, hogy tévedek. Elnök: Köszönöm. Szeretne a munkáltató az elhangzottakra, ha a VSZ egyetért vele, mert itt konkrét kérdések voltak. Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Tehát, én azt gondolom, hogy lehet általánosságokat mondani, meg, vannak tények. Tehát, a tények tekintetében például, arról elfeledkezett Alelnök úr, hogy a számviteli szolgáltatási konzultáción megállapodtunk azzal kapcsolatosan, hogy a munkavállalók kezelése hogyan fog történni, az elbeszélgetések, és betartotta a

44

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. munkáltató. Tehát, elfelejtett arról a részletről szólni, hogy a különbözőfajta észrevételek, amiket tettek az elmúlt időszakban, arra történt reakciók, például, mint ahogy a nap során meg lettünk dicsérve, hogy Dombóvárnál például, sikerült rendezni a hosszú ideje rendezetlen kérdéseket. Tessék? Visszautasítom azt, hogy amikor a konkrét érintettek itt vannak, és pont direkt azért hoztam ezt a kérdést, akkor mást mondasz, mint amikor eltávoztak. Tehát, gyakorlatilag ezek a… vagy azoknál a napirendi pontoknál, és annál a résznél beszéljük meg, amikor az érintettek itt vannak. Tehát, a mi érdekünk mindenképpen az, hogy a munkavállalók foglalkoztatását és az ahhoz kapcsolódó tárgyalásokat, érdekegyeztetési folyamatot itt tudjuk, tisztességes keretek között megtenni. És te is nagyon jól tudod, hogy a mai tárgyalás is eredményes volt, hiszen gyakorlatilag azokra a kérdésekre nem kaptál választ, ami 2008. január 31-én feltett sztrájkkövetelésetek óta nyitva van. Miért gondoltad azt, hogyha valamit nem tudtunk egy év és kilenc hónap alatt megoldani, akkor ehhez képest most, itt, azonnal megoldás születik, és egymás nyakába fogunk borulni a megoldást tekintetét illetve. Ugyanaz a kérdés a vasútbiztonsággal kapcsolatosan is. Sokszor tárgyaltuk részleteiben, a szabályozásokkal kapcsolatosan az észrevételeken te is részt vettél, szabályzatmódosítás kimoderálásában, és sikeresnek ítélted ezeket a dolgokat. Tehát, gyakorlatilag azt gondolom, hogy egymás észrevételeit meghallgatva, tények alapján tárgyalva tudunk előrehaladni, és nem láthatatlan szellemharcokat vívva. Köszönöm szépen. Ja, válaszok a feltett kérdésekre. Tehát, a kiküldetési utasítással kapcsolatosan, a számvitel részéről, a könyvvizsgáló tett egy észrevételt a nyomtatványokkal kapcsolatosan, azt kell pontosítanunk, és akkor a jövő héten meg tud jelenni. A baleseti utasítás pedig már elég régen elment, a Jogi Igazgatóságon van, utolsó kontrollon. Nem tudom, arra is várhatóan, akkor a jövő hétre megtesszük. Egyébként, annak szellemében fizetjük. Tehát, az észrevételeknél fizetjük. Elnök: Ha jól értelmezem, akkor a negyedik napirendi pontra vonatkozóan is volt munkáltatói tájékoztatás. Kérdezném, hogy bárkinek van-e még hozzátennivalója. VDSZSZ: Hogyne lenne. A Neumann Márta ügyeskedése. A Neumann Márta levelei, amiben azt mondja, hogy felmondanak ötven embernek. Munkáltató: Én azt gondolom, hogy a Jogi Igazgatósággal lefolytattátok a konzultációt ezzel kapcsolatosan. Mi vállaltuk, hogy a munkavállalókkal elbeszélgetünk, egyenként megnézzük, hogy melyik területen, hogyan tudjuk őket foglalkoztatni, teljesítettük a dolgot. Javaslatom az, hogy akkor, ha valami észrevétel van, akkor a joggal szervezzetek egy konzultációt az észrevétel kapcsán. VDSZSZ: De, hát könyörgöm, hát ez a VÉT, egyébként a Jogi Igazgatóságtól vannak itt. A másik az, hogy… Munkáltató: Jó, de ezt nem tetted napirendre, bocsánatot kérek, akkor… VDSZSZ: Mi az, hogy nem kértem, napirendre? Én szóltam, tudtál róla, és nincs elintézve. Pénteken beszéltünk róla. De, nem fordulok bizalommal senkihez, amikor egyszer megegyeztünk, ott hangzott el, hogy ez tévedés volt… nem tudom, melyik, valami papír, ott tévedés… de, a Jogi Igazgatóságnál is ugyanez volt a helyzet. És kézbesítették a leveleket, hogy ötven ember, mit tudom én, hánynak, harminc napon

45

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. belül várható a felmondása, úgy, hogy még nem történtek meg azok az eljárások, amiket a megállapodások tartalmaznak, és nem lettek visszavonva ezek a levelek. Nem lettek visszavonva. Az a helyzet. Hát, az a balesetmentességért meg, az is, hát egy… lehet ilyeneket mondani egyébként Mariann, hogy minden szépen és jól intéződik, csak ez több mint féléve zajlik ez az ügy, ha nem több. És a belföldi kiküldetéssel is ugyanez van. Ugyanerről szól. A kutya nem szólt nekünk arról, hogy ez nincsen kiadva. Ja, bocsánat, az ki lett adva. Azt mondja… itt van, azt mondja, a mellékelt… valamikor tavasszal került kiadásra… ez már tavasz óta húzódik. Tavasz óta, ez a kiküldetés. Tavasz óta. És nyilván nem lesznek utólag kifizetve az emberkék. Nem, nincsenek, hát, nincsenek kifizetve. Hát, mert nem kapják meg a kiküldetési… Munkáltató: …milyen… VDSZSZ: Szeged-kürtösön lévő… VDSZSZ: Hát, mondom, a Kürtös… dolgozók… de, nem kapják meg. Alosztályvezető nem tud róla. Munkáltató: Én adtam ki, konkrétan, hogy ezeket fizessék ki. Ennyire egyszerű a kérdés, akkor… VDSZSZ: Nem fizették ki. Hát, biztos, kapnak, csak nem ezt. Csak a napidíjat nem. És szeretném, ha a Neumann Márta visszavonná ezeket a leveleket. Úgy tudom, a Neumann Mártának egyelőre e tekintetben felettese vagy. Elnök: Balázs, a világítógombot. Köszönjük. VSZ-é a szó. VSZ: Amikor a 4. pontot megláttuk, akkor nem is tudtuk, hogy most miről is van szó, hiszen, emlékeink szerint május magasságban volt, véleményezésre nálunk ez az anyag, és akkor úgy tudom, legalábbis, utánanéztem, hogy elküldtük a véleményünket. Aztán, utánanéztem a napirendi pontnál, hogy mi is az alapvető probléma. Az, hogy ez az utasítás ugye, nem jelent meg. Ez a legfájóbb pont, hogy nincs kint ez az utasítás, mint ilyen, fizikálisan. Munkáltató: …ami alapján kell. Egyelőre a nemzetközi… a nemzetközivel kapcsolatosan meg, konkrétan írtam levelet, tehát az én kezemből ment ki, a kollegák írták, hogy ezt ki kell fizetni. Nem tudom, hogy Kürtös, de ha valaki ezt jelzi vissza, hogy Kürtösön nem kapják a… akkor arról már tudok intézkedni, ahelyett, hogy szellemharcot vívunk. Mert… semmi újdonság nincsen. Eddig is ötszáz forint volt, meg ezután is ötszáz forint lesz, az csak egy konszignációja az utasításnak. Ezzel az egy félmondattal valaki az orromra kötötte volna két héttel ezelőtt, akkor már régen el lett volna intézve. Amit sose intézünk el, elvileg. VSZ: Na, tehát valószínűleg ugye, ez nem… azért is szóltam hozzá, mert lehet, hogy a Balázs félregondolta, amit mondott, merthogy megállapodást említett, és ez nem megállapodás, hanem ez egy utasítás formájában fog megjelenni. Tehát, csak a pontosítás miatt szerettem volna, hogy ez egy utasítás, és nem szakszervezeti megállapodás alapján jön létre. A másik, amit szintén a Balázs már említett. Hát, egy

46

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. kicsit furcsa volt számomra is, hogy ott ülünk, felelősen tárgyalunk, megegyezünk valamiben, és az Igazgatóasszony odaküld a VSZ elnökének egy borítékot, teli ötven ember. Most ugye, még azt sem, még szelektálva sincs, bár mondjuk, az érdekes lett volna, hogy VSZ tagokat küldött volna oda. Hát, szóval, nem is értjük, hogy most akkor mi történik itt a Jogi Igazgatóságnál. Ott van ötven darab papír a kezünkben, névre szólóan, valóban, hogy csoportos létszámleépítés keretén belül a munkáltató intézkedni fog, és akkor most teljesen ellentétes, amiben ott megegyeztünk, vagy megállapodtunk. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? VDSZSZ: Gondolom, Mariann erre reagálni szeretne. Elnök: Hát, egyrészt, lehet ő is, nem tudom. Itt, a munkáltatói oldalon Jogi Igazgatóság részéről van jelzés, hogy óhajtanak hozzászólni, akkor Bodnár kisasszonyé a szó. Munkáltató (Dr. Bodnár Bettina úrnő): Tehát, a Jogi Igazgatóságon lefolyt a csoportos létszámleépítés konzultációja, Mariann ígéretének megfelelően megtörténtek a személyes elbeszélgetések a munkavállalókkal. Ez alapján jönnek a visszajelzések, naponta több kérelem érkezik az áthelyezésekről, Igazgatóasszony aláírja, hogy támogatja, intézzük folyamatosan az áthelyezéseket, aki erre jelentkezett. Az értesítésekkel természetesen, a munkavállalók megkapták a MÁV Évek, MÁV Esély Programról szóló tájékoztatót, az utasítás alapján ugye, ez a feltétele annak, hogy valaki MÁV Évek, MÁV Esély Programban részt vegyen. Amint jelzi a munkavállaló, és erről adtunk egyébként tájékoztatást, pont a VSZ-szel is beszéltünk róla, hogy amint jelzi a munkavállaló, és az e-mailben, amit én küldtem meg, írtam is a szakszervezeteknek, hogy a munkavállalókkal, vagy a tagjaikkal vegyék fel a kapcsolatot, hogy minél előbb jelezzenek nekünk, vissza, akár arról, hogy kívánnak-e a személyes elbeszélgetéseken felajánlott munkaköröket betölteni, mert azokat akkor elkezdjük, intézni. És azért mondom, hogy ezek folyamatban is vannak. Pályához több kérelem érkezett. A MÁV Évek MÁV Esélyt szintén kérjük, hogy minél előbb küldjék vissza a munkavállalók, és ebben kérjük a szakszervezetnek a támogatását is, mert akkor tudjuk intézni azt, hogy a MÁV Esély, illetve MÁV Évek Programban részt tudjanak venni a mozdonyvezetők, és a MÁV Esély Program keretében ismét meg tudjuk vizsgálni azokat, hogy milyen munkaköröket tudnánk esetlegesen a MÁV-on belül, vagy a MÁV csoporton belül felajánlani neki. VDSZSZ: Nem ebben egyeztünk meg. Abban egyeztünk meg, hogy ezek a beszélgetések megtörténnek, és ott, ahol a megállapodásban foglaltak bármi oknál fogva nem tudnak teljesülni, mert a munkáltató nem fogadja el, vagy a munkavállaló nem fogadja el az ebben foglaltakat, akkor azoknál fog sor kerülni a csoportos létszámleépítésre. Erről volt szó. És erről tájékoztatást kapunk, és összejövünk. Én így emlékszem. Ha rosszul, akkor megtámadt valami kór… hatalmas probléma van. Szóval, mindent, ami létezik, elszabotálnak. Mindent. És huszonötször kell mindent… de, szóval, nincs helyi függelék. Szerintem, egyáltalán nem. Elnök: Jogi Igazgatóság részéről még lenne hozzátennivaló.

47

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. Munkáltató (Dr. Bodnár Bettina úrnő): Tehát, az előzetes értesítések nem azt jelentik, hogy mindenki meg fogja kapni a felmondását. Azért mondtam el, hogy akinek az áthelyezését intézik, az át lesz helyezve, aki a MÁV Években kíván részt venni, és visszajelzi, visszaküldi a nyomtatványt, vagy a MÁV Esély, természetesen, annak sem lesz a felmondása, hanem közös megegyezés, vagy ha a MÁV Esély alatt találunk, akkor szintén MÁV-on belüli, vagy MÁV csoporton belüli áthelyezést. Tehát, nem azt jelenti, én átnéztem az anyagokat, volt olyan egyébként, aki elutasította a felajánlott munkakört, volt, aki többet is elutasított, és úgy néz ki, hogy az 56 emberből körülbelül a felének már vagy MÁV Évek, vagy nyugdíj, vagy áthelyezést meg tudjuk oldani. Reméljük, hogy ennek a száma csak nőni fog. VDSZSZ: De, Bettina, nehéz azt fölfogni, hogy nem ebben egyeztünk meg? Hát, én nem tudom… Munkáltató: Szeretném elmondani, hogy a Jogi Igazgatóság az érintett, vele jogvitát tudsz folytatni. Énvelem lehet érdekvitát, de ezt már mondtad, hogy a jogászok a jogvitára, a humán az érdekvitára van, tehát tulajdonképpen azt szeretném, hogy akkor ezt a jogi vitát, érdekvitát jogász módon folytassátok le. Én elvesztettem a fonalát az értesítések fonalában. Egy tuti biztos. Mi keressük, megnézzük, hogy mit tudunk foglalkoztatni, hogy tudjuk tovább képezni a munkavállalókat. Tehát, ami ígértem ezzel kapcsolatosan, betartom. VDSZSZ: De, Mariann, ez nem jogvita kérdése, mikor valakivel valamiben megegyezünk, és akkor utána nem azt csinálja. Ez nem jogvita kérdése, ez egész egyszerűen pofátlanság. Jobb helyeken ilyen emberekhez utána hozzá nem szólnak. Az a helyzet. Vagy elküldik a jó édesanyjában. Hát ezt komolyan mondom. Hát, valakivel valamiben megegyezünk, ott végigbeszéljük, és utána letagadja, és nem csinálja azt. És akkor még mosolyogni kell rá. Meg, legyek úriember, meg a rosseb tudja, hogy micsoda. Hát, Mariann, hát elviselhetetlen az, hogy az embernek a pofájába hazudnak minden gátlás nélkül. És nincs következménye. Itt nyugodtan lehet hazudni bárkinek. És akkor még őrizzem meg a jó modoromat, meg ne legyek ingerült, meg ne legyek semmi. Mert, tényleg erről van szó ebben az ügyben is. Ez nem jogkérdés. Persze, úriembernek születni kell. Elnök: Bocsánat egy pillanatra, János. Az összes feddés ellenére, mint a Kotter úr is szokott, egyszer muszáj vagyok én is kilépni a szerepemből… Balázsnak szeretném mondani. Az, hogy valaki MÁV Években, MÁV Esélyben egyáltalán, részt tudjon venni, érintetté kell válnia személyében, a csoportos létszámcsökkentésben. Ha nem az, lehet bármi értelmezni, miben volt a megállapodás, én nem értelmezném, mert nem voltam ott. Értsd meg, ahhoz, hogy valaki el tudjon menni egy MÁV Évek megállapodással, ahhoz kezében kell lennie annak a papírnak, hogy ő az, aki egyébként csoportos létszámcsökkentésben érintett. Tehát, ez nem olyan, mint a bikaviadalon a bikának a vörös posztó, hogy láttad ezt a papírt. Az megnyitja annak a lehetőségét, hogy ebbe a folyamatrendszerbe bekerüljön, és lehetőség szerint ne a munkáltatói rendes felmondás legyen az utolsó darab. Ezt szerettem volna nyomatékosítani, hátha így könnyebb a megértés. VSZ következik, egyébként elnézést a kiszólásért.

48

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15. VSZ: Túl elegáns lenne Igazgatóasszony, ez a mondat, hogy menjetek a Jogi Igazgatósághoz, és ott rendezzétek ezt a kérdést. Jó három órával ezelőtt idéztél föl a Kollektív Szerződésből, hogy ez a MÁV-os érdekegyeztető tanácsülés. A MÁV-nál történt olyan érdeksérelmeket, vagy problémákat kell idehozni és megtárgyalni, amelyek a MÁV-os munkavállalókat érinti. Én azt gondolom, hogy szerintem még a Jogi Igazgatóság idetartozik, és az itt felmerülő, olyan érdekvédelmi problémákat hozunk ide, és ha azt mondjuk, hogy te is részese voltál annak az egyeztetésnek egy darabig, ott történik egy megállapodás, akkor szerencsés lenne a megállapodás mentén végigmenni. Az egy kicsit a szakszervezeteket is egy kicsit, hogy úgy mondjam, megnyugtatná. De, az, hogy te most elegánsan ebből kivonulsz, és azt mondod, hogy vitatkozzatok a nagyságos asszonnyal, vagy a ténsasszonnyal, az szerintem, nem felelősségteljes a te részedről, úgyhogy azt kérjük, hogy felelős igazgatóként járjál ebben az ügyben, hogy a megállapodások mentén történjen minden. Munkáltató: Jó. Tehát, akkor még egyszer, felelősen eljárva, megnézzük, egyeztetjük a munkavállalók további sorsával kapcsolatost, ami a középtávú és a foglalkoztatáspolitikai megállapodásban foglalt. Áttekintem a Jogi Igazgatóság racionalizálása kapcsán kialakult helyzetet, és hogyha kell, akkor egy következő érdekegyeztetés napirendjére tűzzük, az érintettek jelenlétével. Elnök: Köszönöm szépen. Van-e további… Kotter úrnak még van. Utána nekem is lesz bejelentenivalóm, egy hivatalos. VSZ: Elnézést, én már jeleztem az előbb, mert itt nap közben kaptam az értesítést, hogy a pályavasútnál gépkocsikat vontak el, vagy adnak le. A kérdésem az, hogy ez belefér az 1100-ból a 800 gépkocsira való csökkentés, vagy ez azon túl van? Ez az első. A második pedig az, hogy tudomásom szerint ezek ilyen fűnyíróelven mennek, és majd talán a területi központok egymás között egyeztetnének. Én nem kívánom egyébként Igazgatóasszony, hogy most erre választ adjatok. Azt kérem, hogy az ebben érintettekkel, akik a gépkocsikra vonatkozóan tudnak nyilatkozni a pályavasúti vezetéssel, vagy annak érintettjével hozzatok össze bennünket egy konzultációra, hogy ezt le tudjuk rendezni, hogy hol van olyan hely, hogy szükséges a gépkocsi, hol van olyan, ahol esetleges felesleges, és az átcsoportosítások végbemehessenek, ugyanis azt gondolom, hogy egyetlenegy területi központ se fog másnak átadni, gépkocsit. Egyetlenegy alosztályt sem lehet arra kényszeríteni, hogy másnak átadja, amikor arra hivatkozik, hogy egyébként a vasútbiztonság, az lényeges és fontos. És szeretnénk egyszer tisztán látni, hogy kinél van gépkocsi, miért van, mire használja, és mire nem használja, adott esetben. Köszönöm szépen. Elnök: Végezetül kettő anyagot átadnánk, napirend előtti felvetésekre vonatkozó válaszok. Az egyik a VSZ felvetésére a Kommunikációs Igazgatóságnak a levele. A másik pedig az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság válasza a munkakörülmény-javító intézkedésekről, és a jóléti intézményeken végzett munkák felülvizsgálatáról, címmel. Akkor egy biztos, hogy a szakszervezeti oldal fog elnökölni, hála a jóistennek, innentől kezdve, úgyhogy ezzel a VÉT ülést akkor mára, bezárnám.

49

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2009. szeptember 15.

50