2013. IX. évfolyam 3. szám, március. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN Március 15

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

2013. IX. évfolyam 3. szám, március

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

Má rcius 15

NK U T A L N Á J A REKLÁM 2013-ban is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 € 20% 480 € Hat lapszám: 1200 € 30% 840 € ½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 € 20% 120 € Hat lapszám: 300 € 30% 210 €

1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 € 20% 192 € Hat lapszám: 480 € 30% 336 €

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Petőfi Sándor: 15-DIK MÁRCIUS, 1848 Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott. Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot! Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Szabad sajtó!... már ezentúl Nem féltelek, nemzetem, Szívedben a vér megindul, S éled a félholt tetem. Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság, A hon a halálórában Benned lelte orvosát. Míg az országgyűlés ott fenn, Mint szokása régóta, Csak beszélt nagy sikeretlen: Itt megkondult az óra! Tettre, ifjak, tettre végre, Verjük le a lakatot, Mit sajtónkra, e szentségre, Istentelen kéz rakott. Magyar történet múzsája, Vésd ezeket kövedre, Az utóvilág tudtára Ottan álljon örökre.

PROGRAMON – MÁRCIUS CSÍKI JÁTÉKSZÍN Karnebál – vígjáték / 4 Ion Luca Caragiale, azaz D’ale carnavalului, Parti Nagy Lajos vagyis Karnebál és Sorin Militaru úgy, mint mindennek újrarendezője – interjú / 5 Isten pénze – musical / 7 HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES A János vitéz táncjáték 50. előadása – interjú / 8 MÁRCIUS 15-I RENDEZVÉNYSOROZAT / 10 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY P. Ferencz Béla Ervin OFM előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozatban / 12 Ördög Róbert előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozatban / 12 Almási István előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozatban / 13 Kiállítás Nagy Pál alkotásaiból / 18 KI-ÚT konzultációs program szenvedélybetegeknek – Szabadító lelkinap / 21 A Művészeti Népiskola fotókiállítása / 19 Bende Zsolt kvartett-koncert / 19 Miercurius-koncertek / 20 FERENCES SZÓ / 22 SPORTNAPTÁR / 23 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 25 A Corvina Könyvesház ajánlója / 26 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 27 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 28 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 29 CSÍK-INFO-SAROK / 30

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., Tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro

A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro 3

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Ion Luca Caragiale – Parti Nagy Lajos: KARNEBÁL 2013. március 1., péntek, 19.00 óra – bemutató előadás / Csíki Játékszín Szereposztás: Nae Girimea, borbély és felcser: GIACOMELLO ROBERTO Iordache, Girimea segédje: VERESS ALBERT Miţa Baston: BARTALIS GABRIELLA Didina Mazu: RÁDULY BEÁTA Iancu Pampon: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ Mache Răzăchescu avagy Crăcănel: FÜLÖP ZOLTÁN Adóhivatali gyakornok: VASS CSABA Felügyelő: PUSKÁS LÁSZLÓ Pincér: KOSZTÁNDI ZSOLT Álarcos nő: FEKETE BERNADETTA, továbbá: BENDE SÁNDOR, BILIBÓK ATTILA, KISS BORA

IO N

L U C A C A R A G IA L E – P A R T I N A G Y L A JO S

KARNEBÁL (D ’A L E C A R N A V A L U L U I )

R É Z P Á L fo r d ítá s a n y o m á n

Díszlet-jelmeztervező: CRISTIAN MARIN Rendező: SORIN MILITARU Fordította: RÉZ PÁL

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA www.csikijatekszin.ro

Parti Nagy Lajos átdolgozása előtt magyarul többnyire Farsang címen ismertük, de eredetileg a D’ale carnavalului nevet viselte Caragiale most bemutatásra kerülő komédiája. A kis híján 130 éve írt és azóta klasszikussá vált vígjátékban szerelem, féltékenység, megcsalás és megcsalatottság, férfiúi összetartás és felebaráti bunyó csap össze, majd mindez egy farsangi mulatságon tetőződik: a karnebálon, ahol jelmezbe öltözve, maszkot viselve keresi szeretőjét egy republikánus ploieşti-i nő, a több szeretőt tartó borbély meg a másik szeretője, egy, a hazához és egy, a kártyához hűséges átvert férfi készül leszámolni egymással, egy fogfájós adóhivatalnok sokat kavar, a borbélysegéd pedig igyekszik a félreértésekből kihozni a legjobbat. Fotó: Ady András

4

Budaházi Attila dramaturg

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


ION LUCA CARAGIALE, AZAZ D’ALE CARNAVALULUI, PARTI NAGY LAJOS VAGYIS KARNEBÁL ÉS SORIN MILITARU ÚGY, MINT MINDENNEK ÚJRARENDEZŐJE Interjú a rendezővel arról is, hogy a Csíki Játékszínben bemutatásra kerülő darabban hogyan fognak magyar színészek, magyar szövegkönyv szerint román zenére játszani

Az itteni Caragiale kezdetei Amikor megkaptam a rendezésre való felkérést, nagy volt a meglepetésem, és természetesen örömömre szolgált, ugyanis tudtam, mekkora kihívást jelent ez nekem, a városnak és a színháznak. Ugyanakkor voltak kételyeim, hogy mennyiben lehet itt hitelesen színrevinni Caragialét – a Parti Nagy Lajos szöveg ellenére –, hisz Ion Luca-t lehetetlen lefordítani. Nyelvezete hihetetlenül színes, és ugyanakkor nem is használatos, nem „élő” már az országban, és a dolgokat csak nehezíti, hogy műveinek szókincse bővelkedik a szókitalációkban, amelyeknek alapot megjelenített és megjelenítő szereplőinek kulturálatlansága ad. Keveredik itt a francia, német és a román nyelv olyan mértékben, hogy már szóegyvelegről lehet beszélni. Érkezésemkor hasonló kérdésekkel találkoztam a színészkollégák részéről is, mint amelyek engem foglalkoztattak: meg tudunk mi felelni ennek a próbatételnek, hiszen annyira különbözünk Caragiale „déli” embertípusától? Annyi sok próbaóra után, a szövegekkel végzett munka után azonban közös nevezőre jutottunk a szereplők-szerepek nyelvezetét illetően. Minden egyes próbával közelebb jutottunk Ion Luca alakjaihoz, így a csíkszeredai színészekből igazi „déliek” váltak.

játszani: „túlfransziásítottan, monserezve, szájsarokból kipréselt-odavetett, pressziőzködve ejtett szavakkal”, létezik erre nézve egy kulturális nyomás, egy kulturális hagyomány. Ami engem illet: előttem van a román és a magyar szövegkönyv, és látom a harmadik tartalmat kialakulni a színen. Visszatérve Parti Nagy Lajosra, szerintem nagyon inspirált választás volt őt felkérni a román alkotó szövegeinek magyar nyelvre való „áttételére”, hisz mint mondtam, Caragialét lehetetlen lefordítani, így Parti-hű újraalkotása, irodalmi kompozíciója tulajdonképpen egy új, az alapműre támaszkodó alkotás. Caragiale világa nagyon izgő-mozgó, vehemens és igencsak élő közeg, ezt próbáltam közvetíteni a magyar kollégák felé. Olyan emberek világa, akiknek lételeme a siránkozás, a kis dolgoknak nagy tragédiákként való feltüntetése és megélése, állandóan el szeretnének érni valamit, el szeretnének érni valahová, aztán megérkeznek a kiindulási semmibe, a sehová. Caragiale idejének történelmi realitása is igen különleges: egy éppen kialakult országról van szó, amely sokáig török domíniumként határozhatta meg magát, s amely éppen előbukkant a függetlenségi háborújából. Az ország lakói egy vadonatúj államban találták magukat, és ez belőlük egy igencsak erős, forrongó, érvényesülni, élni akaró matériát alkot. Olyan minden és mindenki, mint egy kitörni készülő vulkán: európaiak akarnak lenni, franciául tanulnak, de még románul sem igazán tudnak, politizálnak és intrikáznak, csalnak és csalatnak úton-útfélen, lételemük a mindennapi harc, de a heroikus erőbevitel nem eredményez sem kis, sem pedig nagy győzelmeket. Itt szorult ez a világ némi magyarázatra az itteni színészek, a közös munka segítésére: könnyű a magyaroknak, igazán hosszú államisági történelmet tudhatnak magukénak, annyi történelmük van, hogy „bele is unhatnak akár”, de Caragiale emberei, embereinek országa egy friss képződmény, friss problémákkal és nem kevéssel... itt van például a háború.

Caragiale vagy Ion Luca-k, és magyarul a román világ? Létezik egy rég ismert és talán túlságosan régóta használt Caragiale-értelmezés, amely többet ront, mint használ a mű értelmezésének. Eljutottunk oda, hogy őt csak így lehet

Háború? A háború az egyik fő színreviteli újítás, minden háború előttkörül történik, azért nem „A” háborúról van szó, mert nem egy adott, akár nagybetűs, beazonosítható, mindenki számára 5

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro egyértelmű harci cselekménysorról beszélhetünk, hanem egy olyanról (egy bármilyenről és akármelyikről), amely nem vált ki tulajdonképpen semmiféle változást a szereplőkből. Lucian Pintilie mintán-kívülisége... A színészek nagyon is románul fognak játszani, rengeteget dolgoztunk ezen, arra törekedtem, hogy egy darab erejéig felejtsék el a komoly és hagyományokra épülő magyar színjátszást, játszanak inkább emeltebb hőfokon és játékosabban-könnyedebben. Amikor megérkeztem ide, az első dolog volt, hogy megismertettem őket a Lucian Pintilie-féle filmmel, amelyet alapvetőnek tartok ennek a darabnak az értése-érzése szempontjából, s megfigyeltem a reakciókat: az első örömérzést – amely a film esztétikai-gondolati töltetének szólt – az aggódó szomorúság váltotta fel. „Így kell majd mi is játsszunk? Így, és így is fogtok, meglátjátok.” – kérdés-, feleletváltásra került sor. A Pintilie-film a legjobb ábrázolás, és a legjobb arra, hogy széttörje a „hivatalossá” vált Caragiale-ábrázolás kliséit, amely mindössze szenvedésmentes smekkereknek ábrázolja Ion Luca alakjait. Pedig dehogy: azok az emberek úgy tudnak szenvedni, hogy akár felvágnák ereiket is... igaz, végül sosem teszik meg. Az itt bemutatott darab zenéje a két világháború közötti hangzásvilágot hozza el, ízig-vérig román mulatós muzsika,

érdekesebb összhatást nem is akarhatok: magyar színészek magyar szövegkönyv szerint fognak román zenére játszani. Kifáradhat az örök Caragiale is? Hogy Caragiale örök-időszerű, az nyilvánvaló, ahogy nyilvánvaló az is, hogy túl sokat használták, tulajdonképpen visszaéltek művének ezzel az értelmével, oldalával, sokat játszották, és így Caragiale könnyen „elhasználttá” válhat. Hasonló jelenség, hogy könnyedén átlibbennek azon, hogy itt tulajdonképpen minden rólunk szól, elsiklanak a caragiale-i érték- és erkölcsítélet felett, nem is társadalomkritikáról van már szó, hanem csak arról, hogy adott egy vicces alkotó, aki jókat írt, és ezen lehet is jókat röhögni. Igen, minden megváltozik, és érdemi mélységét, valós árnyalatait kapja vissza, ha mondjuk Pintilie szemszögéből nézzük Caragiale-t. Mi most az arany középutat képviselő könnyedséget fogjuk követni, hiszen kulturális üzenetet igyekszünk bemutatni egy másfajta kulturális közegben. Az tény, hogy amennyiben mondjuk Bukarestben rendezném meg a darabot, új projekt mentén haladnék, inkább a Lucian Pintilie-féle kemény, gonoszabb Ion Lucat „használnám”. Készítette: Ady András

Képkocka a Lucian Pintilie-filmből

6

CSÍKI JÁTÉKSZÍN


Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: ISTEN PÉNZE – musical két részben 2013. március 8., péntek, 19.00 óra / Csíki Játékszín A közönség fokozott érdeklődésére való tekintettel, a Csíki Játékszín ismét műsorra tűzi bérleten kívül a Charles Dickens regényéből írt Isten pénze című magyar musicalt. Tolcsvay László zeneszerző, Müller Péter író és Müller Péter Sziámi dalszövegíró művéből Gyarmathy Ágnes látványterveivel Somogyi Szilárd, a budapesti Operettszínház rendezője hozott létre nagyszabású musical-előadást Csíkszeredában, mely bérletszünetben, a nők napja alkalmából március 8-án, pénteken, 19.00 órakor látható. A jegyek ára: 20 lej, diák- és nyugdíjas kedvezménnyel 12 lej. Budaházi Attila dramaturg

A CSÍKI JÁTÉKSZÍN MÁRCIUSI JÁTÉKRENDJE március 1., péntek, 19.00 óra / KARNEBÁL – bemutató előadás, Bánk bán bérlet március 5., kedd, 17.00 óra/ KARNEBÁL – Csongor és Tünde bérlet március 6., szerda, 10.00 óra / A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA – bábelőadás, Hunyadi László Kamaraterem március 6., szerda, 17.00 óra / KARNEBÁL – Arlechino-bérlet március 7., csütörtök, 10.00 óra/ A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA – bábelőadás, Hunyadi László Kamaraterem március 7., csütörtök, 17.00 óra / KARNEBÁL – Rómeó és Júlia bérlet március 8., péntek, 19.00 óra / ISTEN PÉNZE – bérletszünet március 10., vasárnap, 19.00 óra / KARNEBÁL – Prospero-bérlet március 13., szerda, 18.00 óra / KARNEBÁL – Sganarelle-bérlet és János vitéz bérlet március 17., vasárnap, 19.00 óra / KARNEBÁL – Liliomfi bérlet március 27., szerda, 19.00 óra / KARNEBÁL – Don Juan-bérlet a színház világnapján Bérletes előadásainkra is válthatók jegyek. A lefoglalt jegyeket legkésőbb előadás előtt fél órával kell átvenni a jegypénztárból, ezt követően a foglalás érvényét veszti, és a jegyek eladásra kerülnek. A jegypénztár munkanapokon 10.00–13.00 és 17.00–19.00 óra között tart nyitva és előadások előtt egy órával. Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát! Felnőttelőadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják.

7

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro

A JÁNOS VITÉZ TÁNCJÁTÉK 50. ELŐADÁSA 2013. március 12., kedd, 19.00 óra / Városi Művelődési Ház Ötvenedik alkalommal mutatja be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a János vitéz, azaz a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című táncjátékot 2013. március 12-én, kedden 19.00 órától a Városi Művelődési Házban. E nem mindennapi esemény kapcsán András Mihályt, a Hargita együttes igazgatóját kérdeztük.

Fotó: Csíki Zsolt

Gondolták volna a bemutató után, hogy a János vitéz című táncjáték megéri az ötvenedik előadást? Az a természetes, ha a megszületett műsorainkat minél többször be tudjuk mutatni a közönség előtt. Sokkal fontosabb előadásokat tartani, mint újabbnál újabb produkciót készíteni. Az egészséges arányokat kell tudni tartani. Több mint két-három darabot egy hivatásos népi együttesnek egy évben nem érdemes készíteni, mert a produkciók létrehozása nagyon költséges, rengeteg energiát felvesz a próbateremben, és végül nincs elég idő kijátszani azokat, hiszen ott a kényszer a bemutató után, hogy mi lesz a következő. Általában nem jellemző, hogy ennyi ideig műsoron tartunk egy-egy előadást, mint ahogyan ezt bizonyítja az is, hogy eközben elkészült még két újabb darab, ugyancsak Boka Gábor rendezésében, és készül a negyedik (Szűcs Gábor 8

alkotása), miközben a János vitézt még mindig játszottuk, játsszuk. Igen nagy elismerés számunkra, hogy az eddigi 49 előadást mindig telt ház előtt játszhattuk. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire sikeres ez a darab? Amint arról korábban gyakran szó esett, mindenki szívesen merít a humoros darabból egy kis derűt a hétköznapokra. Gyerekek, fiatalok, felnőttek egyaránt kedvelik. Szűk kelléktárának köszönhetően a műsor eldugott falvak egészen apró színpadain is előadható – ez szempont volt a megtervezésében is, mert számunkra fontos, hogy népzenét, néptáncot vihessünk kicsi falunyi közösségek számára is. Menni kell a közönségünkhöz, akikért vagyunk. Hogy éli meg a tánckar ezt a sikert? Mit jelent ez egy kisvárosi néptáncegyüttesnek? Rendben, hogy egy kisváros tart fenn minket, de Csíkszereda az erdélyi magyarság egyik nagyvárosa, és a Hargita együttes a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos intézménye! Az együttes sikeres előadásai, turnéi, rendezvényei és minden más elfoglaltsága halmazában mindenképpen helyet kér magának ez a darab, megérdemli a koronát. És megérdemlik a kiemelt figyelmet a kollégák is, akik sikerre vitték: a szereplők és a háttérben segítők, szervezők egyaránt. Úgy vélem, nagyon szívesen játszották mindvégig a darabot. Valamiképpen ők is könnyedebben, derűsen tudták a vele járó feladatokat teljesíteni. Biztosan hozzátartozik, hogy az együttes örömében, jókedvében hozta létre, valósággal kikívánkozott belőle. Ugyanakkor a rendező az alkotás során alkotótársként kezelte a kollégákat. Újszerű feladatokat hozott a rendhagyó előadásmód, lehetőséget adott a tánc mellett humort is hozzáadni, ezáltal egy kicsit székely lett János vitéz. Mi volt a legmeghatározóbb élménye a darabbal kapcsolatban? Kulcsszerepeket is kellett helyettesíteni, hogy el ne maradjon egy-egy előadás. Ezek mindig kiemelkedő izgalmat jelentettek, de a kollégák kitűnően megoldották. Miközben rengetegszer láttam a darabot, nem tudom megunni, kicsit mindig másmilyen. A szerkezete helyet ad a kollégák improvizációjának, így izgalmas figyelni a változatokat. És izgalmas hallgatni a közönséget, amint a kezdeti apró


Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro kuncogások lassan átváltanak felhőtlen kacagásba. Ki-ki a színpadi előadáshoz „illő maszkját” elhagyva, lassanként rájön arra, hogy igen, itt szabad hangosan nevetni. Mire számíthat az a néző, aki jegyet vált az 50. előadásra? Visszakérdezek: És mire számíthat a táncos az 50. előadáson? Meglepi valamivel a közönség? (nevet). Az 50. előadást úgy szerkesztjük, hogy lehetőséget adunk a közönségnek a kulisszatitkokba is belelátni. Ez további derűre ad majd okot. Készítette: Ferenczy Krisztina

Fotó: Iochom Zsolt

A sikeres decemberi ősbemutató után a Hargita együttes újra színpadra lép legújabb műsorával. A Boka Gábor által rendezett, illetve Busai Norbert és Busai Zsuzsanna által koreografált előadást február 7-én, csütörtökön este 7 órától láthatja a közönség a Városi Művelődési Házban. Egy-egy régi tárgy láttán gyakran elábrándozunk, hogy mennyi mindent mesélhetne, ha meg tudna szólalni... és lám, pont ez történik az együttes műsorában. A forgatókönyv szerint éppen a Hargita együttes egy örökösödési eljárás során egy öreg szekrényt kap ajándékba. A szekrény a táncosok körében megelevenedik és mesél. Rövid történeteket mond közelebbi és távolabbi tájakról, régmúlt eseményekről. A szekrény elbeszélései, a benne lapuló viseletek cselekvésre serkentik a táncosokat. A kétajtós ruhásszekrény egy-egy pár viseletet tartalmaz magyar tájegységekről. Magyarbődi, kalocsai, tyukodi, györgyfalvai, valamint vajdaszentiványi viseletek találhatók a vállfákon. Ezeknek a rend ruháknak a kapcsán kerülnek bemutatásra a tájegységeknek, szűkebb értelemben az adott falvaknak a táncai. A táncok sorát egy lendületes balázstelki tánc zárja.

Azáltal, hogy a történetnek a Hargita együttes ad keretet, a táncosok saját szerepükben léphetnek színpadra. Ezáltal a nézők tanúi lehetnek a hivatásos együttes dolgos hétköznapjai egy szűk keresztmetszetének is. Rangyák József, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

o30t4USƵVNVMFVOSt.JFSDVSFB$JVDt+VE)BSHIJUB XXXWJUPTLFSBNJBSPtDPOUBDU!WJUPTLFSBNJBSPt5FM'BY 9

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

MÁRCIUS 15 – Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékünnepsége – ünnepi rendezvénysorozat 2013. március 15., péntek

„Nemzetek Istene add, hogy e napot évfordulati ünnepe gyanánt ülhessük meg, és ülhessék meg unokáinknak is unokái, az idők végtelenségéig” – írta a Kolozsvárott megjelenő Erdélyi Híradó 1848. március 21-i kiadásában. És meghallgattatott! A magyar március, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeisége az erdélyi magyarság lelki örökségének részévé vált. Ez késztet bennünket arra, hogy évről évre ünnepelni gyűljünk össze, felidézve a márciusi ifjak példaértékű cselekedeteit és lerójuk tiszteletünket a forradalom hősei előtt. Csíkszereda Önkormányzata szervezésében az idei köztéri ünnepségekre a Vár téren: Petőfi Sándor és Nicolae

Bălcescu szobránál, valamint a Gál Sándor-szobornál kerül sor. A megemlékező ünnepség-sorozatba városunk oktatási és kulturális intézményei is bekapcsolódnak. A forradalom emléknapjának délelőttjén a Petőfi Sándor Általános Iskolában emlékeznek a nemzetközi és a magyar történelem meghatározó eseményeire. A köztéri ünnepségek sorát színesíti a minden évben ez alkalommal városunkban fellépő ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi műsora. Március 15. előestéjén két rangos rendezvényre kerül sor, március 14-én, csütörtökön 17.00 órától a Csíki Székely Múzeumban megnyílik a Székelyföldi pecsétek és címerek című kiállítás, azt követően 19.00 órától a Csíki Játékszín nagytermében a Csíki Kamarazenekar és a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar közös ünnepi hangversenyére látogathatnak el az érdeklődők.

Fotók: Csíki Zsolt

10


SZÉKELYFÖLDI PECSÉTEK ÉS CÍMEREK – kiállítás-megnyitó 2013. március 14., csütörtök, 17.00 óra / Csíki Székely Múzeum

A címer- és pecséttörténeti kiállítás olyan tárgyi emlékeket vonultat fel, amelyek a székely székek és települések múltját a legeredetibb módon, történelmi értékük és szimbolikus töltetük révén reprezentálják. Az értékes pecséteket, címerpajzsokat, céhes pecséteket, céhzászlókat, régi könyveket és okmányokat Erdély különböző múzeumainak anyagából a Székely címer-, pecsét- és zászlótörténeti munkacsoport tagjai, heraldikusok és történészek válogatták. Ezt egészíti ki a székely történelmi zászlósor, amelyet a 15–20. századok során használt zászlók rekonstrukciói alkotják. A kiállítás legértékesebb darabja a székely nemzet 1662ben elkészült ezüst pecsétje, amely 133 év után kerül haza Székelyföldre, Csíkszeredába.

A Székely Nemzet Pecsétje Az Erdélyi Fejedelemség államának alapja három politikai „nemzet” egyezsége – unio trium nationum – volt, amelynek kezdetei 1437-re vezethetők vissza. Törvényhozó szerve az évente többször is összehívott országgyűlés, amely törvényeket, de még inkább eseti határozatokat hozott. A fejedelmek hatalmi túlsúllyal rendelkeztek, így eldönthették a vitákat. Az országgyűlés kiadványait is a fejedelem pecsétjével hitelesítették. A küldöttek 1659-ben, kihasználva a fejedelmi hatalom meggyengülését a szászsebesi országgyűlésben, látva káraikat, hogy „bizonyos pecsétünk nem lévén” (…) „illendőnek tartottuk, hogy bizonyos négy pecsétek metszessenek”: egy a vármegyéknek és egy-egy a székely- és szász nemzetnek. A negyedik az Erdélyhez „incorporáltatott Magyarország részéjé”, de ez nem készült el. A székely nemzet pecsétnyomóját Udvarhelyszék főkirálybírája őrizte és használta a „nemzet” nevében. Ez a gyakorlat 1865-ig maradt érvényben. A pecsétnyomó, mely két évszázadig volt a székelység akaratának békés jelképe, 1878-ban a kolozsvári Erdélyi MúzeumEgyesület őrizetébe került, innen a kolozsvári Történelmi Múzeumba az államosításkor.

ÜNNEPI HANGVERSENY 2013. március 14., csütörtök, 19.00 óra / Csíki Játékszín Nemzeti ünnepünk előestéjén a Csíki Kamarazenekar és a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar közös hangversenyére kerül sor a Csíki Játékszín nagytermében. Karmester: werner Gábor. Az ünnepi koncert műsorán magyar zeneszerzők művei szerepelnek. werner Gábor (1969, Budapest) – zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd e mellett tanult zongorázni és ütőhangszereken játszani. Gimnáziumi tanulmányai után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát. 1991-től a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, és mellette számos kamarazenekarban is játszott. 1990–1993 között a Camerata Transsylvanica, 1993-tól 1995-ig a Sonora Hungarica, 1996–1999 között a Hubay Jenő Kamarazenekar tagja. Ezt követően a Magyar Virtuózoknál is muzsikált.

1997-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol karmester szakon szerzett diplomát, majd Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. 1999-től a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetője. 2000től a Budafoki Dohnányi Zenekarnál tölt be karmesteri állást. E mellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként. Vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 2002-ben Donáth-díjjal tüntették ki.

Fotó: Csíki Zsolt

11


A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat márciusi előadásai P. Ferencz Béla Ervin OFM: A HIT ÉLTETŐ, MEGTARTÓ EREJE 2013. március 1., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme P. Ferencz Béla Ervin OFM 1920. május 10-én született Gyergyószárhegyen, ahol jelenleg a ferences kolostor házfőnöke és a ferences templom templomigazgatója. A rendbe 1938. október 6-án lépett be Medgyesen, 1943-ban szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron püspök. 1957. december 4-én a Szoboszlay-perben 9 hónapos vizsgálati fogság után Temesváron az ügyész halálbüntetést kért rá is, de végül életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Több helyen raboskodott, 1964-ben szabadult. 1980-ban kegytárgyakkal való üzérkedés vádjával közbűntényesként kétévi börtönbüntetésre ítélték. Ez a per azonban csak ürügyként szolgált arra, hogy újabb, ezúttal politikai vádat emelhessenek

ellene. 1995-ben nyugdíjba vonult, 1997-től áthelyezték Gyergyószárhegyre, ahol a mai napig ellátja a papi teendőket. Kitüntetései: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2006); Történelmi Vitézi Rend; Bocskai-díj (2005); A Hazáért Érdemkereszt. POFOSZ. 1944–1988; A Hargita Megyei Önkormányzat 1956-os emlékdíja. P. Ferencz Béla Ervin OFM (1920, Gyergyószárhegy) előadásában a hétköznapi élet és a bölcselet hit-fogalmának tisztázása mellett kitér a hit és tudomány viszonyára, a hitnek az emberiség történelmében betöltött szerepére is. A központi gondolat azonban a hit éltető és megtartó erejéhez kapcsolódik. Ervin atya egész élete tanúságtétel e „kipróbált” tény mellett. Igaz hívőként meg nem alkuvó hite segítette át minden fizikai, lelki megpróbáltatásán, hite volt az a segítőtárs, amely a rossz éveiben is lehetővé tette számára, hogy emberként és értéket hordozó keresztényként éljen, ne csak túléljen.

Ördög Róbert: SZÉKELYFÖLD A TÉRKÉPEKEN 1459 ÓTA 2013. március 13., szerda, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Ördög Róbert régiségvásárokon figyelt fel, hogy egyes kutatók, gyűjtök, mennyire ragaszkodnak saját tájegységük, régiójuk értékeinek megőrzéshez, és függetlenül a gyűjtési témától, mindent megvásárolnak: metszeteket, rajzokat, térképeket, postai bélyegeket, iratokat, küldött leveleket, levelezőlapokat, tábori és más jellegű képeslapokat, fényképeket stb. Ugyanakkor arra is felfigyelt, hogy ezen aprónak látszó értékekből, hamarosan értékes, közérdeklődésre is számot tartó helytörténeti publikációk, könyvek jelennek meg. Ennek során lassan, de tudatosan bekapcsolódott a helytörténeti anyagok gyűjtésébe és helytörténeti kiadványok támogatásába, mint a Csíkszereda és Csíksomlyó képes története című könyv. Több mint három éve volt kiállítása a Csíki Székely Múzeumban történelmi térképekből. Március 15., nemzeti ünnepünk előtt egy kis ízelítőt mutat be az előadás keretében a térségünkről készített térképekből, 1459-től napjainkig. 12


Almási István: A MAGYAR ZENEI ANYANYELV 2013. március 22., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme A zenei anyanyelv fogalmára kezdetben különösen zeneszerzői nézőpontból irányult a figyelem. Bartók Béla 1931-ben arról értekezve, hogy milyen módon nyilvánulhat meg a népzene hatása a műzenében, rámutatott, hogy a zeneszerző, aki tökéletesen megtanulta a falusi emberek zenei nyelvét, olyan mértékben rendelkezhet ezzel, akárcsak a költő az anyanyelvével, más szóval zenei anyanyelvévé válhat az a zenei kifejezésmód. Manapság még gyakran hallani olyan szigorúan megfogalmazott véleményeket, amelyek szerint kizárólag a „tiszta forrásból” származó „eredeti” népdalok tekinthetők a zenei anyanyelv összetevőinek. Kiváló zenetudósok és művészek már régóta vizsgálják, tisztázzák, bővítik a zenei anyanyelv körébe illő dallamkincset. Almási István előadásában a legfrissebb tudnivalókat osztja meg a hallgatósággal.

Almási István népzenekutató Kolozsvárott született 1934. december 8-án. Tanulmányait a George Dima Zeneművészeti Főiskola zenetanári és karvezetői szakán végezte. 1956-ban kapott oklevelet. 1989-ben megszerezte a „zenetudomány doktora” címet. 1957 és 2004 között népzenekutatóként a Kolozsvári Folklórintézetben dolgozott. 130 erdélyi és partiumi helységben közel 5000 vokális és hangszeres dallamot gyűjtött. 11 könyve jelent meg, 150 tanulmányt és cikket közölt, 155 előadást tartott népzenei, zenetörténeti és egyházzenei témákról. Jelenleg a BabeşBolyai Egyetem Református Tanárképző Karának oktatója.

13

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], konyvtar.hargitamegye.ro

Kisné Portik Irén: HÚSVÉTI TOJÁSOK POGÁNY ÜZENETE – előadás 2013. március 12., kedd, 17.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A húsvéti ünnepkör hagyományaihoz fűződő rendezvényekkel várják a könyvtár előadótermébe mindazokat, akik érdeklődnek sajátos hagyományaink, öröklött kultúránk iránt. Kisné Portik Irén néprajzkutató Húsvéti tojások pogány üzenete című előadása a húsvéti hímes tojások jelképeinek üzenetére világít rá. Az előadás 2500 Kárpát-medencei tojáshím jelképeinek elemzését tartalmazza. Az elemzés alapgondolata, hogy a hímes tojások mintái bár díszéül szolgálnak a tojásnak, mégsem a díszítés céljából kerültek a húsvéti tojásra. A jelek jelrendszerbe foglalhatók és ezek a tavaszi ébredés, a Nap teljes ragyogásába való visszatérés, a rontás távol tartása és az anyaföld megtermékenyítése gondolatkörökben teljesednek ki. A jelképek használatát olyan törvényszerűségek hordozzák, amik természetszerűvé teszik, hogy a több ezer éves pogány motívumok még a 21. század húsvéti asztalain is jelen legyenek, keresztény köntösben.

RECEPTDARÁLÓ: HAGYOMÁNYOS HÚSVÉTI ELEDELEK – receptcsere és ételkóstoló, találkozó a Székely Konyha című folyóirat szerkesztőivel 2013. március 12., kedd, 19.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Hargita Népe mellékleteként immár második éve havonta megjelenő Székely Konyha tavaly év végén mutatkozott be a könyvtárban, nagy sikerű karácsonyi gasztronómiai est keretében. Újabb találkozóra várják a konyhaművészet kedvelőit és a székely kulináris hagyományok iránt érdeklődő közönsé-

14

get. Ezúttal Jánossy Alíz, a Székely Konyha főszerkesztője és meghívottjai jellegzetes székelyföldi húsvéti ételek receptjeit osztják meg a találkozó résztvevőivel, akik meg is kóstolhatják az előzetesen elkészített különleges ételeket, hagyományos húsvéti finomságokat.



Botár István: TEMPLOM ÉS FALU, KÖZÉPKORI EGYHÁZSZERVEZET ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT CSÍKBAN – előadás a HONISMERETI ESTÉK A KÖNYVTÁRBAN programsorozat keretében 2013. március 21., csütörtök, 18.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Honismereti esték a könyvtárban címmel elindított rendszeres könyvtári találkozók célja székelyföldi tárgyi és szellemi kulturális örökségünk közvetítése a helyi közösségek körében, különböző szakterületeken végzett regionális-lokális kutatások ismertetése, főként székelyföldi szakemberek, kutatók munkássága tükrében, honismereti témájú kiadványok bemutatása. Templom és falu, középkori egyházszervezet és településhálózat Csíkban címmel Botár István régész tart előadást március 21-én, 18.00 órától a találkozó keretében. Botár István Budapesten diplomázott 2001-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Régészettudományi Intézetében. 2001 óta a Csíki Székely Múzeum régésze. Feldolgozta a Csíki Székely Múzeum Árpád-kori lelet-

anyagát, elkezdte a szakirodalomban mindeddig ismeretlen népvándorlás kori csíki leletanyag feldolgozását és közzétételét. Számos csíki műemlék feltárásán vett részt, új kutatási módszereket – például a dendrokronológiát – honosítva meg a Székelyföldön. Kutatásainak eredményeit számos szakmai publikációban közölte. Kövek, falak, templomok című kötete 2009ben jelent meg. Régészeti és okleveles adatok alapján vizsgálja Csík középkori településhálózatának, településrendszerének alakulását. Előadása nem csupán a szakemberek, hanem az érdeklődő nagyközönség, a laikusok számára is közérthető módon mutatja be tudományos módszereiben és következtetéseiben is több újdonságot hozó kutatási eredményeit. Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

15



KÖNYV-FILM-KLUB: Izgalmas könyvek, izgalmas műfajok! – fiataloknak, diákoknak és minden film- vagy könyvmolynak 2013. március 28., csütörtök, 18.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Kájoni János Megyei Könyvtárban filmklub indul Makai Beáta filmesztéta vezetésével. A márciustól havonta jelentkező filmklubban irodalmi alkotások filmadaptációját vetítjük és beszéljük meg közösen az elolvasott művek és a megtekintett filmek alapján. Találkozzunk minden hónap utolsó csütörtökén! Addig el lehet olvasni a soron következő film alapjául szolgáló könyvet, amelyet a könyvtárból kölcsönözhettek, vagy elektronikusan olvashattok, de lehet, hogy otthon a könyvespolcon is megtaláljátok. Amit ajánlunk ezekre az alkalmakra: sci-fi, film noir, thriller a tanévre, hogy lazíthassunk és szórakozzunk! Háziolvasmányok adaptációit a vakációra, hogy ne maradjon minden könyv az iskolakezdésre! A gyorsabb információcsere érdekében iratkozz fel facebook csoportunkra: KÖNYV-FILM-KLUB

Izgalmas könyvek, izgalmas műfajok! – ajánlatunk a következő három hónapra: Március 28.: Androidok, replikánsok, elektronikus bárányok Könyv: Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Film: Ridley Scott: Szárnyas fejvadász Április 25.: Árnyékok, nők, kalapok, fegyverek Könyv: Raymond Chandler: Hosszú álom Film: Howard Hawks: The Big Sleep Május 30.: Egy tusoló, egy kés, egy sikoly Könyv: Robert Bloch: Psycho Film: Alfred Hitchcock: Psycho Makai Beáta filmesztéta

KÖNYVTÁR ÉS ISKOLA AZ OLVASÁSKULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN – gyermekkönyvtári programok 2013. március / minden kedden és csütörtökön 11.00 órától/ Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára A Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában hetente várják az iskolai és óvodai gyerekcsoportokat tematikus csoportos foglalkozásokra.

A foglalkozások ingyenesek, részvételi feltétel a csoportok előzetes bejelentkezése. Kapcsolatfelvétel telefonon, Török Edit és Kopacz S. Katalin gyermekkönyvtárosoknál: 0736 634 648. Kalandok a könyvtárban – minden csütörtökön 11.00 órától. Játékos könyvtárismereti foglalkozások: vetélkedők, játékos könyves feladatok, könyvajánlók készítése közösen. Mesék, történetek – minden kedden 11.00 órától. Történetmesélés, csoportos meseírás a könyvtárban. A foglalkozások lényege a közös olvasmányélmény és a közös alkotás örömének megtapasztalása. A gyerekek felolvashatnak vagy részleteket mutathatnak be kedvenc könyveikből, közösen írhatnak mesét, meghallgathatják egymás történeteit. A mesék, történetek kapcsán játékos feladatokat oldhatnak meg, vagy megjelenítik rajzban a hallottakat. Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

16

SZEMÉLYESÍTETT AJÁNDÉKTÁRGYAK SAJÁT FOTÓVAL! Csíkszereda, Petőfi Sándor 23. Telefon: 0744–559088 [email protected], www.meglepi.ro

PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.

KIÁLLÍTÁS NAGY PÁL ALKOTÁSAIBÓL 2013. március 18., hétfő, 18.00 óra / Pál Aukciósház és Galéria évek elején egy dekoratívabb, stilizáltan elvontabb, a munka világát megjelenítő képi világ váltotta fel, majd a hatvanas évek vége felé egy sajátos, a figuratív, a realista, valamint az absztrakt, a szürrealista és a kinetizmus, valamint a pop art eredményeit elegyítő, a kortárs plakátok nyelvét is idéző festészetet alakított ki. A hetvenes években a felület plasztikai megmunkálása, a textúra tudatos alakítása egyre több képén vált elsődleges formává. Az egyre nehezebben elviselhető társadalmi valóságtól való elfordulás és spiritualizálódás hívta elő természeti tárgyú fehér monokróm képeinek sorát. Az őt mindvégig foglalkoztató kisebbségi és nemzeti sorskérdéseket mindig egyetemes létkérdések összefüggésében vetette fel. Olyan globális dilemmákat érintett képeinek tárgyában mint: a más civilizációk létezésének lehetősége, a környezetszennyezés, a mesterséges természet, stb. Autonóm művészgrafikával, könyvgrafikával és alkalmazott grafikával is foglalkozott. Legjellegzetesebb grafikai sorozata a Buja formák című, amelyet egy majdani számítógépes grafikai alkotómunka előkészületének tekintett. Kiállításokat nyitott meg, kritikai írásokban elemezte a kortárs művészet jelenségeit. Napi pedagógiai gyakorlatában csiszolódott esztétikai nézeteit Barangolásaim a képzőművészetben című kötetében adta közre.” Vécsi Nagy Zoltán

Önarckép

Nagy Pál festő, grafikus, művészeti író (Szatmárnémeti, 1929. január 12. – Erdőszentgyörgy, 1979. június 18.) alkotásaiból nyílik kiállítás 2013. március 18-án, hétfőn 18.00 órától a Pál Aukciósház és Galériában. A kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg. A tárlat 2013. április 18-ig látogatható. „Művészetét az állandó megújulás és kísérletezés jellemezte. Alkotópályájának kezdetén, Paál László bűvöletében készült tájképeit, az ötvenes évek végén, hatvanas 18

Emlék

HARGITA MEGYEI MŰVÉSZETI NÉPISKOLA Csíkszereda, Gál Sándor u. 9. sz., www.nepiskola.ro

A BENDE ZSOLT KVARTETT KONCERTJE 2013. március 2., szombat, 20.00 óra / Park Hotel Bende Zsolt a bostoni Berklee College of Music ösztöndíjasaként végzett. Az Államokból hazatérve 2004-ben megalapította kvartettjét. Kompozícióik a mainstream jazz és a hard pop stílus ötvözete. A zenekar tagjai: Bende Zsolt (gitár) – Zenei pályafutása Bostonban kezdődött, ahol hangszerelést és zeneszerzést tanult. Az USA-ban, Angliában és Brazíliában töltött évek meghatározó szerepet játszottak sajátos zenei világának kialakulásában. Tanít és mesterkurzusokat tart a Birmingham-i Konzervatóriumban és a manchesteri Salford Egyetemen. Vendégzenészként gyakran lép fel angol és amerikai kollégái koncertjein, dzsesszfesztiválokon. Zana Zoltán (szaxofon) – A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett művész az ország egyik legkeresettebb tenorszaxofonosa. 1999-ben első helyezést ért el a Magyar Rádió Ablakos Lakatos Dezső szaxofonversenyén. Turnézott többek között Django Batess-szel, számos dzsesszfesztiválon lépett fel. Lakatos Pecek Krisztián (bőgő) – Kilencéves korában kezdett el bőgőzni. 13 évesen megnyerte a Magyar Rádió országos jazzbőgő versenyét, a zsűri elnöke John Patitucci volt, akivel gálakoncerten játszhatott. Első lemeze Young man with a big bass címmel versenyeredményének köszönhetően jelent meg.

Michael Prowaznik (dob) – Zenei képzése szintén az USAhoz köthető, 1998–2001 között a bostoni Berklee College of Music hallgatója volt. A kimagasló tehetségű dobos több díjat mondhat magáénak.

A MŰVÉSZETI NÉPISKOLA IFJÚ FOTÓSAINAK KIÁLLÍTÁSA 2013. március 19., kedd, 18.00 óra / Nagy István Művészeti Középiskola aulája A Hargita Megyei Művészeti Népiskola első és másodéves fotó szakos diákjainak munkáiból nyílik kiállítás március 19-én, kedden 18.00 órától a Nagy István Művészeti Középiskola aulájában. A művészeti népiskola tizenhárom első, valamint nyolc másodéves diákjának alkotásaiból láthatnak ízelítőt a tárlatlátogatók. Az első évesek mozgás, táj, néprajz és kéz-láb témakörben készítettek fotókat, míg a másodévesek riport, duplaportré, ellenfény, este és víz témakörben kaptak lencsevégre témákat. A tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitja meg. Beszédet mond Péter Csaba iskolaigazgató és Szabó Attila, a fotótanfolyam vezetője. A kiállítás 2013. április 3-ig látogatható.

Fotó: Szabó Attila

19

GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS

Csíkszereda, Szék út 155. sz., tel., fax: +40 266 371 813

KI-ÚT konzultációs program szenvedélybetegeknek – Szabadító lelkinap 2013. március 14–17. / Csíksomlyó, Szent István Gyermekvédelmi Központ, Szék út 152. szám A Magyarországi Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat (KASZ) és a Gyulafehérvári Caritas szabadító lelkigyakorlatot tart évente három alkalommal (március, július, november) azoknak a szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak, akik változtatni szeretnének életmódjukon. A lelkigyakorlatok alapja az elfogadás, befogadás, amely lehetőséget ad az őszinte beszélgetésekre. Az alkoholbetegeknek és a társfüggőségben lévő hozzátartozóknak is külön csoport van, ahol őszintén megoszthatják közös nehézségeiket, problémáikat és gyógyulhatnak sérüléseikből. Az alkoholfüggőség mint betegség a legtöbb esetben vagy tudatlanságból vagy félelemből tagadva van, így majdnem észrevétlenül alakul ki, és mind az érintett, mind a család későn veszi észre, amikor már a beteg életének minden területén nagy pusztítást végzett. Az orvosi ellátáson kívül, mely többnyire csak a tüneteket kezeli, nincs elérhető segítség. Erre a problémára kínál megoldást a Gyulafehérvári Caritas konzul-

tációs programja, ahol segítenek kialakítani a betegségtudatot, reflektálni a betegség okaira és családi/szociális/kulturális összefüggéseire, támogatják a gyógyulási folyamatot és a gyógyulási lehetőségek megtalálását. A KI-ÚT konzultációs program célja rávezetni az alkoholbetegeket és hozzátartozóikat a józan élet megtanulására, egymás segítésére az önsegítő csoporttalálkozókon. Az egyéni és/vagy családi konzultációs alkalmak támogatják az egyént/családot a probléma felismerésében, a segítségnyújtás elfogadásában, információt nyújtanak a segítség lehetőségeiről, közvetítenek a lehetőségek között. Az átfogó változás beindítása során támogatják az egyént, családot a változás folyamatában, az életvitel megváltoztatásában, bátorítják a másoknak való segítésre. A márciusi lelkigyakorlatkra szeretettel várják a jelentkezőket a következő elérhetőségen: Rétyi Julianna, tel.: +40 732 830 156, e-mail: [email protected]

21

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ

Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

UTAD, JÉZUS, VELED JÁRJUK! „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni, a te arcod fényében, Uram, járni-kelni.” (Zsolt. 89, 16) Szent Ferenc atyánk különleges módon szerette és imádta a keresztre feszített Krisztust. Szeretete jutalmául megkapta Krisztus szent sebeit. Az Úr Jézus most azt mondja nekünk: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen” (Lk 9, 23). Minden búcsújáróhelyen van keresztút. Csíksomlyón ezt a Kissomlyó nyugati oldalán állították fel. Az állomások egy-egy személy vagy búcsús csoport hitét és áldozatkészségét hirdetik. Székely népünk áhítattal járta és járja Krisztus keresztútját, a maga keresztútját egyesíti vele. Jézus keresztútja földrajzilag nem hosszú, de ez a rövid út a lélek számára hosszú zarándokúttá változik az összetört testben, sőt az ember Jézus számára is, akit tanítványai is magára hagytak, és ellenségek gyűrűjében vonul a Golgotáig. Batu kán, a tatárok vezére nem ismerte a kereszténységet. Egy utazó velencei kalmártól hallott róla, aki a pápa ajándékaként egy keresztet is átadott neki. Amikor a kán meglátta a keresztet, megjegyezte Marco Polónak, hogy különös hite lehet a keresztényeknek és a pápának, ha egy akasztófát szépnek tudnak látni. Talán ez a beszélgetés rávilágít arra, milyen más lélek kell ahhoz, hogy a kereszt fáját a dicsőség fájának

A Csíksomlyói Kálvária, a Jézus hágója, Erdély egyik leghíresebb szabadtéri keresztútja

22

lássa az ember. Más lélek kell ahhoz, hogy valaki kívánni tudja: Jézus sebei, stigmái jelenjenek meg saját testén, mint ahogyan ezt Szent Ferenc is kívánta. A kereszténység lényege az élet tisztelete, a feltámadás bizonysága, az Istennel kötött szövetség és a harmonikus, békés világ öröme, a felebaráti szeretet. Ha lelkünkben magunk is végigjárjuk a passiót, és nem csupán a nagyböjti pénteki szertartás részeként énekeljük, hogy „Utad, Jézus, veled járjuk”, akkor a szenvedés útját végigjárva, találkozunk feltámadt Mesterünkkel. Aki végigjárta a szenvedés útját, másként tekint az életre, mint aki elrejtőzött előle. Aki nincs Jézus mellett a szenvedésben, nem tud vele lenni a feltámadásban sem. A Via Dolorosa Jeruzsálemben egy kellemes séta a turistáknak, de nagy lelki zarándokút a hívőknek. Aki ezt ott vagy máshol végigjárja, Jézussal és Jézuson keresztül szemlélve saját szenvedését, feltámad és üdvözül. Fr. Urbán Erik templomigazgató A csíksomlyói kegytemplom liturgikus rendje virágvasárnaptól húsvétig • Március 24., virágvasárnap: szentmisék reggel 8.00-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7.00-kor • Március 28., nagycsütörtök: reggel fél 8.00-kor lamentáció (Jeremiás siralmai), este 7.00 órakor szentmise az Utolsó Vacsora emlékére • Március 29., nagypéntek: reggel 5-kor keresztút a Jézus-hágón, a kegytemplomban fél 8-kor lamentáció, este fél 7-kor keresztút, 7.00 órakor megemlékezés az Úr kínszenvedéséről és kereszthaláláról • Március 30., nagyszombat: reggel fél 8-kor lamentáció, este 8.00 órakor feltámadási szertartás • Március 31., húsvétvasárnap: reggel 7.00-kor és a 8.00 órakor kezdődő szentmise után eledelszentelés, szentmisék: reggel 8.00-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7.00 órakor • Április 1., húsvét másodnapja: szentmisék reggel 8.00-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7.00 órakor. Összeállította: Borsodi L. László ferences sajtóreferens

SPORTNAPTÁR

A-OSZTÁLYOS KOSÁRLABDA-BAJNOKSÁG A Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK márciusi mérkőzései

Fotó: Biró Zoltán

2013. március 3., vasárnap Hargita Gyöngye KK –Ploieşti ESK (25. forduló) 2013. március 9., szombat Medgyesi Gaz Metan SK – Hargita Gyöngye KK (26. forduló) 2013. március 14., csütörtök Hargita Gyöngye KK – Temesvári Timba KK (27. forduló) 2013. március 23., szombat Gyurgyevói ISK – Hargita Gyöngye KK (28. forduló) 2013. március 28., csütörtök Hargita Gyöngye KK – Konstancai Farul KK (29. forduló)

JÉGKORONG ROMÁN BAJNOKSÁG – Középszakasz Az ISK HSC Csíkszereda márciusi mérkőzései: 2013. március 2., 3. / szombat, vasárnap Gyergyószentmiklósi Progym – ISK HSC Csíkszereda 2013. március 16., 17. / szombat, vasárnap ISK HSC Csíkszereda – Steaua Rangers

A víz világnapja a csíki EKÉ-vel 2013. március 23., szombat 1992-ben az ENSZ március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította, ráirányítva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére, a környezetünk és ezen belül a föld vízkészletének megóvására. E jeles világnap apropóján a CsEKE tavaszi túrát szervez tanulócsoportok számára március 23-án. Az egyesület célja, hogy egy kb. 8 km-es kirándulás keretében felhívják a gyerekek figyelmét a helyi problémákra. A túra Zsögödfürdőn, az Olt hídjától indul, itt az Olt szenynyezettsége miatt az élővilágában bekövetkezett változásokról hallhatnak a diákok. A Szikla-borvízforrásnál a Csíki-medence borvízkészleteiről a víz és egészség kapcsolatáról lesz szó. A melegfürdő mellett ismertetik röviden Zsögödfürdő történetét az 1850-es évektől napjainkig. Az évszázados hársfasoron áthaladva jutunk el a a hidegfürdőhöz. Útközben a tanulók vízmintákat is gyűjtenek utólagos elemzés céljából. Rövid kitérő következik az 1694-es utólsó tatárbetörés emlékére épített várkápolna feltételezett helyére, majd felkapaszkodunk a Fenyés és Csihányos közötti nyeregbe, innen jutunk el a remélhetőleg

igazán tiszta rejtekvölgyi forráshoz. A patak mentén ereszkedünk a Haromalján át a Kisvártető allatti Olt hídhoz. Itt Nagy Imrére emlékezünk, mint igazi természet- és környezetbarátra, majd elismételjük, hogy vízeink és környezetünk megóvásának kulcsa az elővigyázatosság, a megelőzés. Szabó Károly

Fotó: a CSEKE archívuma

23

CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET www.cseke.ro

A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 2013. márciusi programajánlója

2013. március 2., szombat Nyomolvasó túra gyermekeknek – ismertető a márciusi állatvilágról Túravezető: Mara Árpád, programfelelős: Szabó Károly, tel.: 0751 065 345

2013. március 7., csütörtök, 18.00 óra Kedves Zsuzsa és Kedves Ferenc előadása: 7 hét Nepálban. Hegyek, falvak, királyvárosok Helyszín: Sapientia egyetem, nagy aula Programfelelős: Szabó Károly, tel.: 0751 065 345

2013. március 9–10., szombat–vasárnap Kata néni – nőnapi túra Gyimesi-hágó – Bodorvész feje Túravezető: Solti Imre, tel.: 0748 828 541

2013. március 21., csütörtök, 18.00 óra Gáspár László Zsolt (Háromszéki EKE) előadása: Babatúrák. Egy üde színfolt az EKE osztályok életében Helyszín: Sapientia egyetem, nagy aula Programfelelős: Szabó Károly, tel.: 0751 065 345

2013. március 16–17., szombat–vasárnap Bucsecs-túra Predeal – Mălăieşti menedékház – Omu-csúcs Túravezető: Tőke Dénes, tel.: 0752 568 855

2013. március 23., szombat Víz világnapi túra Zsögödfürdő – rejtekvölgyi forrás – Haromalja Túravezető: Tőke Magdolna, tel.: 0743 039 093

2013. március 23–24., szombat–vasárnap Dél-Hargita-túra (sí vagy hótalpas) Tolvajos-tető – Szentimrei Büdösfürdő – Kakukk-hegyi m. kunyhó – Tusnádfürdő Túravezető: Tőke Dénes, tel.: 0752 568 855 Az időjárás függvényében a túrák időpontja változhat. Friss információkért látogassák a www.cseke.ro honlapot. 24

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA

20 ÉVES A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ Egyed Ákos: Erdély 1848–1849 Műfaj: történelem, forma: 165x235, terjedelem: 616 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 56 lej Egyed Ákos akadémikus nagy sikerű történelmi munkájának célja az 1848. évi erdélyi események áttekintése, a forradalom sajátosságainak felmutatása, 1849 szabadságharcának ismertetése. Azt kutatja, hogy Erdély különböző nemzetei hogyan fogadták az európai forradalmaktól érkező impulzusokat, és milyen programot fogalmaztak meg megújulásuk érdekében.

Marosi Ildikó: KIS\BÁN\FFY KÖNYV. Bonchidai Prospero Műfaj: irodalomtörténet, forma: 140x200, terjedelem: 142 oldal, illusztráció: 12, kivitelezés: fűzött, ára: 15 lej Marosi Ildikó Bánffy Miklósnak olyan műveit eleveníti fel, amelyek a mai olvasó számára szintre hozzáférhetetlenek. Bánffy megkapóan szellemes írásait (Az ember tragédiájának 1934-es színpadra vitelét, valamint a mecénásokról, a gyermekkora kalotaszegi emlékeiről írt történeteket) tartalmazza.. Egyed Péter: Madonnák, porban Műfaj: irodalomtörténet, forma: 140x200, terjedelem: 400 oldal, illusztráció: 12, kivitelezés: fűzött, ára: 15 lej A Madonnák, porban című regény helyszíne a napfényes Itália: Róma, Umbria és más megannyi, a magyar átlagolvasó számára talán ismeretlen nevű vidék, amely múlhatatlan szerelmek és múlandó háborúk helyszíne. A könyvet olyanoknak ajánljuk, kiknek a tárgyi világ – itáliai nehéz borok, finom „pasták”, konyakok, madonna arcú nők és világhírű műkincsek – ínyenc megjelenítése különös örömet okoz, s olyanoknak, kik a különböző kultúrák tükrében szeretik szemlélni a magyar kultúra és hagyomány sajátosságait.

Marosi Ildikó: Örökbe hagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal Műfaj: interjú, forma: 140x230, terjedelem: 160 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 22 lej

Marosi Ildikó, a marosvásárhelyi irodalomtörténész úgy gondolta, bármilyen híres is a Teleki család, a mai ember ismerete róluk igencsak elenyésző. Ezért aztán az utolsó erdélyi Telekiek egyikét, Teleki Mihályt „vallatóra fogta”. Teleki Mihály 1986-ban települt ki Erdélyből, Marosi Ildikó az ezt megelőző hónapokban kereste őt fel, hogy életéről kérdezze. Ezeken az izgalmas riportokon keresztül egy erdélyi arisztokrata család hányatott sorsa rajzolódik ki. Az interjúkat szociológiai dokumentumok, levélrészletek, sajtópublikációk egészítik ki..

A könyvek megvásárolhatók a Gutenberg Könyvesboltokban 15%-os árkedvezménnyel: Csíkszereda, Petőfi utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798 Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz . Tel.: 0265 250 491. 25

KÖNYVKOSÁR

A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA Ted és Jenny O’ Neal: A tisztelet Kiadja: Agapé Könyvkiadó, terjedelem: 32 oldal, színes képekkel illusztrált könyv, ára: 12 lej A gyermekkor az erények tanításának, pontosabban „bevésésének” az ideje. Az erények egyike, melyre égető szükség mutatkozik napjaink egyre változatosabb, túlnépesedett és sokszínűségében is egységes, összefüggő világában, a tisztelet. De mi minden foglaltatik e szóban? Tisztességre, jóságra törekvés, másokkal, önmagunkkal és a világgal való törődés. Ha megvan bennünk a tisztelet erénye, nagyobb szeretettel és kedvességgel viszonyulunk az egész világhoz. E kis könyv otthonunkba hozza az egész világ számára fontos üzenetet: minden teremtménynek kijár a tisztelet.

Christine A. Adams: Hogyan légy jó barát Kiadja: Agapé Könyvkiadó, terjedelem: 32 oldal, színes képekkel illusztrált könyv, ára: 11 lej Minden gyermeknek szüksége van barátokra. De a gyermekek nem születnek kifinomult szociális érzékkel. Meg kell tanulniuk barátokat szerezni, barátokat választani és a jókat megtartani. A Hogyan légy jóbarát című kiadványunkkal segítünk a gyermekeknek a barátság ápolásában. Beszélünk arról, hogyan viselkedjen, és hogyan ne. Felvázoljuk a csoportbefolyásolás csapdáit, és tanácsoljuk, mitévő legyen, ha nem talál barátot, vagy ha a legjobbat elvesztette. Legyen ön a barátja a gyermeknek... Üljenek le és nézzék át együtt ezt a könyvet.

Lisa O. Engelhardt: Helyes és helytelen, elkél ám a fegyelem Kiadja: Agapé Könyvkiadó, terjedelem: 32 oldal, színes képekkel illusztrált könyv, ára: 12 lej A gyermekek születésükkor nem ismerik a helyes és a helytelen fogalmát. Mégis, ahogy telnekmúlnak az évek, mindnyájan abban reménykedünk, hogy segítségünkkel idővel tisztelettudó és megbízható felnőttekké válnak. Ez a könyv felbecsülhetetlen értékű eszköz gyermekünk erkölcsi fejlődésének egyengetésében. Közérthető nyelvezettel és interaktív példázatokkal dolgoz fel olyan témákat, mint amilyen a becsület, a csoportszellem, a helytelen viselkedés helyes megközelítése. Ezenkívül arra is rávezeti a gyermekeket, hogyan legyenek jók, és hogyan tehetnek jót.

Carol Ann Morrow: A megbocsátás Kiadja: Agapé Könyvkiadó, terjedelem: 32 oldal, színes képekkel illusztrált könyv, ára: 12 lej Az író, Carol Ann Morrow reménykedik, hogy az ifjú szívekbe beoltja a megbocsátás erényét. Arra tanítja a gyermekeket, hogy lehetőségük van választani: vagy hagyják, hogy szívüket a sértődés és harag fogva tartsa, vagy megbocsátanak, és megtapasztalják annak felszabadító erejét.

Csíkszereda: Corvina Könyvesház, Kossuth L. u. 32., tel.: 0266 372 018 Székelyudvarhely: Corvina Kuckó, Vár u. 2., tel.: 0266 219 139 w w w.cor vina.r o [email protected] 26

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.

ZsögödiH Nagy Imre: „AZ ÚGY VOLT, HOGY... – HALLÁK-E?” Följegyzések Ára: 35 lej. AZ ÚTRAVALÓ-SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

2008

KOCSIS LAJOS A Csíki Magánjavak története 1869–1923 2009

TIVAI NAGY IMRE Emlékezés régi csíkiakról

NAGY IMRE (1893–1976)

Z S ÖG ÖDI N AG Y I M R E • „ A Z ÚG Y VOLT, HOG Y… – H A L L Á K-E? ”

Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.

agyatékápoló tevékenységünket Nagy Imre, eredetileg Följegyzések címmel egy emberöltővel ezelőtt megjelent visszatekintése újrakiadásával folytatjuk. Olyan alkotás ez, amely bizonyítja, hogy a zsögödi festőóriás nem csak az ecset, hanem a tollforgatáshoz is kiválóan értett. Az újraközlés a kötet hangulatát ecsetelő új címmel, valamint több mint százhúsz tusrajzzal, rézkarccal, fametszettel és színes reprodukcióval egyetemben történik. Ezek közül néhány most jelenik meg nyomtatásban először.

2010

SEBŐ ÖDÖN A halálra ítélt zászlóalj 2011

Csíkvármegye státusszimbóluma

ÚTRAVALÓ

ÚGY VOLT, HOGY… – HALLÁK-E? ” Följegyzések

• 2012

2012

ZSÖGÖDI NAGY IMRE „ AZ

ISBN 978-606-92662-7-4

28

MURÁDIN JENŐ

Székelyföldi ösztöndíjasok

•

Murádin Jenő, SZÉKELYFÖLDI ÖSZTÖNDÍJASOK 1941–1943 Ára: 35 lej.

MUR ÁDIN J ENŐ

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, E-mail: [email protected]

Székelyföldi ösz töndíjasok 1941–1943

C SÍ K SZ ER EDA K I A D ÓH I VAT A L

ISBN 978-606-93243-1-8

9 786069 32431 8

C S Í K S Z E R E DA K I A D Ó H I VA T A L

1893. július 25-én született az 1939-től Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön. Rajzolni iskoláskorában kezdett. Iskoláit szülőfalujában, Csíksomlyón és Gyergyószent mik lóson járta. A művészetéhez a Szőnyi Istvánnal való találkozás vezette. 1917-ben a mezőtúri katonai művésztelepen Nagy Istvánnal és Márton Ferenccel dolgozott. 1918 őszén beiratkozott a budapesti Szépművészeti Főiskolára, 1920–22 között pedig ösztöndíjasként a Főiskola kecskeméti művésztelepén tanult. 1925-ben és 1926-ban Szolnay Sándorral utazott Nagybányára, ott Ziffer Sándorral is együtt dolgozott, és Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban rendezett egyéni kiállításokat. 1927-ben olaszországi, később ausztriai, németországi, franciaországi és angliai tanulmányutakat tett. 1930-tól a Barabás Miklós Céh alapító tag jaként több hazai kiállításon vett részt, s abban az évtizedben mintagazdaságot létesített Zsögödön. 1932-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály grafikai díjjal jutalmazta. 1942-ben, a kolozsvári Művészeti Hetek nagydíját kapta, Csíkszereda képviselőtestülete pedig a tervezett zsögödi művésztelep szervezésének művészi irányításával bízta meg – de a telep nem jöhetett létre. 1949–50-ben a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára volt. 1957-ben a Művészet Érdemes Mestere cím mel, 1963-ban a Mun kaérdemrend I. fokozatával, 1973-ban az Augusztus 23 Érdemrend I. fokozatával tüntet ték ki. Több külföldi egyéni és csoportos kiállítása volt: Zürich, London, Firenze, Párizs, Moszkva. 1973-ban Zsögödben felavatták a Nagy Imre Képtárat, amely életműve csíki hagyatékrészének bemutatását szolgálja. 2005-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása Százhetvenöt éve született TUSNÁDI ÉLTHES JAKAB Százhetvenöt éve, 1838. március 3-án született Tusnádi Élthes Jakab járásbíró, Csíkszereda polgármestere. Élthes Jakab 1862-ben Csíksomlyón tett érettségi vizsgát. A jogot Marosvásárhelyen végezte, majd Oláhfalu választotta meg egyes bírónak. 1871-től a gyulafehérvári törvényszék jegyzője, 1874-től a csíkszeredai járásbíróság albírója volt. 1897 decemberében Csíkszereda polgármesterének választották, és ezt a tisztséget töltötte be 1901-ben bekövetkezett haláláig. A Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda vasútvonal második, végleges átadásakor, 1897. április 7-én Élthes Jakab fogadta a szerelvényt. Endes Miklós szerint Élthes Jakab „nevéhez fűződik Csíkszereda modern fejlődésének megindulása.” „Ugy ezen, mint többi állásaiban is mindig lelkiismertes és pontos hivatalnok volt. A hivataloskodástól fenmaradt üres idejét kis gazdaságának kezelésére forditotta s különösen az állattenyésztéssel szakszerüen és eredményesen foglalkozott.” – olvasható a Csíki Lapokban 1901. november 27-én megjelent nekrológjában.

A csíkszeredai Vasútállomás (képeslap Gál Bence gyűjteményéből)

Száznegyven éve született NAGY ISTVÁN Száznegyven éve, 1873. március 28-án született Csíkmindszenten Nagy István festőművész. Kolozsváron tanítóképzőt végzett, majd két évig az alföldi Homokmégyen tanított. Itt figyelt fel tehetségére Keleti Gusztáv, s biztatta művészpályára. A budapesti Mintarajziskolában tanári oklevelet szerzett (1898), majd Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait (1898–1900). Az itáliai tanulmányút (1902) után Csíkban és Gyergyóban festett. Kezdetben olajfestményei készültek, majd szén- és ceruzarajzai, pasztellképei. Végigharcolta az I. világháború frontjait, Galíciában és Olaszországban nagyszámú katonaportréja és kompozíciós harctéri jelenete készült. 1919-ben Kolozsváron lakott, majd Budapestre költözött. A Vajdaságban is élt családjával, 1933tól véglegesen Baján telepedett le. Születésének századik évfordulóján, 1973-ban Csíkmindszenten és Baján állítottak szobrot tiszteletére. (A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon nyomán)

Nagy István: Önarckép

29

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR / Stadion u. 1., tel: 0266–371 988, @: info@könyvtar.hargitamegye.ro

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 PAG – Pál Aukciósház és Galéria, Szász Endre u. 28. sz. KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csíki Székely Múzeum) / Kossuth u. 12. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected] ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4. SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected] MEGYEHÁZA GALÉRIA / Szabadság tér 5.

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682 ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015 FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493 HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095 PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833 30

PARIS BISZTRÓ / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740–536 118 JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583 MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829 METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308 ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 150., tel.: 0374–011 334 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 NYPD PIZZA / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0742–247 992 RISTORANTE ROMA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. RODEO PUB / Petőfi Sándor u. 6. PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20. BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33. GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26. CUBA / Gál Sándor u. 6. OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233 TEAHÁZ / Petőfi Sándor u. 6.

CUKRÁSZDÁK

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641

HASZNOS TELEFONSZÁMOK

MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556

MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266

NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21.

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165 [email protected], www.szereda.ro

NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768 MARCIPÁN FAGYIZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Petőfi Sándor u. 11. Tel.: 0744 137 295

HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro

SPORT

PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro

VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Taploca u. 20., tel.: 0266 371377, fax: 0266 312852 www.rmpsz.ro MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA – CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45. időpontfoglalás, honosítási kérelmek: 0366 087 000 időpontfoglalás, útlevélkérelmek: 0366 087 001 egyéb ügyek: 0266 207 336 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro VASÚTI JEGYIRODA / Brassói u. 11., www.cfr.ro HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 [email protected], www.csiki-trans.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 31

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA


530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530110 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229

2013. IX. évfolyam 3. szám, március. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN Március 15

Recommend Documents