Az Országos Rádió és Televízió Testület 1013/2009. (V. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2009. március 15-én megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. A Testület a jogsértés miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. és 11.6.1.31. pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 370.510,-Ft, azaz háromszázhetvenezer-ötszáztíz forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását. Az ORTT 198/2009. (I. 28.) számú határozata értelmében a Műsorfigyelő osztály havonként készít összefoglaló jelentést az alkoholtartalmú, illetve a magas alkoholtartalmú italok reklámjairól. A Cápamese c. amerikai rajzfilmet 19:59:53 órai kezdettel vetítette a műsorszolgáltató.
A mese főszereplője Oszkár, a kis hal a nagy tóban, akinek az eszénél csak a szája jár gyorsabban. Miközben a Bálnamosóban dogozik "vakardhalként", arról álmodozik, hogy egy nap kifogja az aranyhalat, és felkerül a Korál csúcsára, a gazdagok és híresek birodalmába. Egy napon valóban az ölébe hullik a ,,szerencse” egy nagy fehér cápa teteme képében. Ettől a naptól kezdve Oszkárról azt hiszik a haltársai, hogy képes volt legyőzni a retteget cápát, és hős Cápaölőként tisztelik ezért. Így történt, hogy a kis hal megleckéztette a nagyhalakat. Az amerikai animációs film 2004ben készült.
A film az alábbi adáskörnyezetben került bemutatásra: TV2 TV2 TV2
15.03.2009 15.03.2009 15.03.2009
TV2
15.03.2009
TV2
15.03.2009
TV2 TV2
15.03.2009 15.03.2009
REKLAM MUSORAJANLO REKLAM CAPAMESE /AM. RAJZFILM/
REKLAM CAPAMESE /AM. RAJZFILM/ MUSORAJANLO
CAPAMESE /AM. RAJZFILM/
19:59:53 20:05:25 20:06:54
20:05:24 20:06:53 20:07:48
0:05:32 0:01:29 0:00:55
20:07:49
20:42:06
0:34:18
20:42:07
20:48:25
0:06:19
20:48:26 21:32:43
21:32:42 21:32:52
0:44:17 0:00:10
A 20:42:07 órakor kezdődött filmmegszakító klasszikus reklámblokk 9. szpotjaként a Heinken sör /űrhajósok+Bajnokok ligája/ reklámszpotját mutatta be a televízió. A Testület álláspontja szerint felmerült, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. április 21-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. április 28-án érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 eljárási észrevételei: A TV2 szerint a részükre küldött megkeresésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az eljárás mikor indult. A Televízió kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. A műsorszolgáltató a Ket. 29. § (5) bekezdésére hivatkozva úgy vélte, hogy a megkeresés hiányos. 2
A TV2 érdemi észrevételei: A műsorszolgáltató álláspontja szerint az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjának sérelme akkor állapítható meg, ha: (1) a sugárzott reklám alkoholtartalmú ital reklámja volt; (2) a Cápamese című műsorszám kiskorúak számára készült műsorszámnak minősül; (3) a sugárzott reklám a Cápamese című műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően került sugárzásra. A fent felsorolt három feltétel közül azonban a műsorszolgáltató megítélése szerint csak az első feltétel teljesülése állapítható meg, hiszen a kifogásolt Heineken reklám valóban alkoholtartalmú ital reklámja. A másik két feltétel azonban nem teljesül, így a műsorszolgáltató jogsértést sem követett el. A TV2 álláspontja szerint a Cápamese című műsorszám nem kiskorúak számára készült műsorszám, így az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjában írt tilalom nem vonatkozik rá. Az Rttv. nem tartalmaz definíciót arra nézve, mit kell „kiskorúak számára készült műsorszámnak” tekinteni, így a fogalom tartalommal kitöltése úgy lehetséges, hogy a közigazgatási eljárás szereplői egy kvázi önszabályozó folyamat során együttesen elfogadnak egy definíciót, amit alapul vesznek. A Testület a 58/2009 (I.7.) sz. határozatában hivatkozik az ausztrál Gyermek-televíziózás kódexére, ami szerint: „A gyermek, illetve kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amik kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek.” A fentieknek megfelelően tehát a TV2 álláspontja szerint „kiskorúak számára készült műsorszámnak” az olyan műsorszámokat tekinthetjük, amik kifejezetten a kiskorúak igényei és érdeklődése szerinti tartalommal készültek, amennyiben egyidejűleg ez a tartalom, valamint ezen túlmenően a műsorszám által alkalmazott megjelenési/kifejezési módok és formák a kiskorúak érettségi fokának megfelelnek. A Cápamese című műsorszám azonban a fenti definíciónak nem felel meg, nem tekinthető kiskorúak számára készült műsorszámnak. A mese egy gengszter-történet, ami egyáltalán nem tekinthető olyan témának, ami a kiskorúakat érdekelné. Ráadásul a film kifejezési és megjelenésmódja sem tarthat számot a kiskorúak érdeklődésére, hiszen számtalan utalást tartalmaz klasszikus maffia-történetekre és egyéb akció filmekre, illetve kiskorúak számára érthetetlen televíziós poénokra. Ezen túlmenően is, a felnőttek elsődleges célcsoportba tartozását támasztják alá azok a megjegyzések is, amik az egyik szereplő homoszexualitására utalnak. A TV2 nyilatkozatában azt is előadta, hogy a kifogásolt reklám nem a műsorszámot közvetlenül megelőzően vagy azt követően került közzétételre, így a jogszabályhely megsértéséről nem beszélhetünk. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a jogszabály teljesen egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy mikor tilos közzétenni az alkoholtartalmú italok reklámját, így a tilalom további közzétételi időpontokra való kiterjesztése a Testület számára, jogalkotási felhatalmazás hiányában nem áll nyitva.
3
A fent előadottak alapján a műsorszolgáltató úgy vélte, hogy nem sértette meg az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A műsorszolgáltató szerint a műsorszám nem tekinthető kiskorúak számára készült alkotásnak, a Testület azonban nem tartja elfogadhatónak a TV2 ezen álláspontját alátámasztó érveket. Az Rttv. ugyan nem definiálja a kiskorúak számára készült műsorszámok fogalmát arra tekintettel, hogy elsősorban a kiskorúak fejlődése szempontjából esetlegesen káros, veszélyes tartalmak közzétételét szabályozza. Annak megállapításához, hogy egy műsorszám a kiskorúak számára készült-e, a Testület az alábbiakat vette figyelembe:
4
Az 1984-ben Ausztráliában bevezetésre került Gyermek-televíziózás kódexe az alábbi szempontokat határozza meg: -„A gyermek, illetve a kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amelyek kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. (..) - Ha gyermekek is szerepelnek a műsorokban (különösen fikciós műsorokban) lehetőleg ők álljanak az alkotás középpontjában, s nem pedig, mint felnőtt szereplők mellett esetlegesen felbukkanó ,,statiszták” közreműködjenek. (...) Úgymond a gyermek ,,vigye” a cselekményt, amelynek ellenőrzéséhez felvethető a kérdés: leírható-e a történet, ha a gyermekszereplőt eltávolítjuk. Ha a válasz igen, akkor valószínűtlen, hogy a műsorról elmondható lenne, hogy gyermek-specifikus vagy gyermekközpontú. (...)” Az idézett kódexben foglaltak, valamint az Rttv. rendelkezései alapján megállapítható, hogy kiskorúaknak készült műsorszámoknak tekinthetők azon műsorszámok, amelyek a kiskorúak testi, lelki, szellemi érettségi fokának megfelelő tartalmakkal bírnak, amelyek megfelelnek az ő igényeiknek, érdeklődésüknek, illetőleg kiskorúakról szólnak, illetve kiskorúak főszereplésével készültek és nem hordoznak ezen érzékeny korosztály számára fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésük szempontjából veszélyes tartalmakat. A műsorszolgáltató által közzétett és jelen közigazgatási hatósági eljárásban vitatott műsorszámot a műsorszolgáltató I. kategóriába sorolta. Rttv. 5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni. A Testület úgy véli, hogy a műsorszám elnevezését, tartalmát és a műsorszolgáltató által történt besorolását is tekintve a szóban forgó műsorszám kiskorúak számára készült műsorszámnak minősül, noha az természetes, hogy a szülők, nevelők is nézik a gyermekeket érintő műsorokat. A TV2 kifogásolta azt is, hogy az alkoholtartalmú ital reklámja nem a műsorszámot közvetlenül megelőzően vagy azt követően került közzétételre. A Testület álláspontja szerint az Rttv. 13. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezés a kiskorúak védelmét célozza, hiszen az alkoholtartalmú italok fogyasztása ezen korosztály számára fizikai, erkölcsi és értelmi károsodást okozhat. Abban az esetben, amikor a kiskorúak számára készült műsorszámok környezetében kerül sor alkoholtartalmú italok reklámjainak sugárzására, azokat nagy valószínűséggel e korosztály tagjai is láthatják. A Testület álláspontja szerint a kiskorúakra hiszékenységük, valamint tapasztalanságuk miatt vonzó hatást gyakorolhatnak e reklámok, hisz ezek a műfaj jellegéből adódóan az alkoholfogyasztást kedvező színben mutatják be, mivel sokszor a boldogság, felszabadultság, könnyedség, lazaság, sikeresség, önfeledtség és jókedv érzését kapcsolják az alkoholfogyasztáshoz, vagyis ösztönző befolyással lehetnek a kiskorú nézőkre az alkoholtartalmú italok fogyasztása tekintetében. Emellett, mivel főleg a 10-14 éves korosztály számára ez az érzékeny időszak, amikor a különböző társadalmi szerepeket elsajátítják, próbálgatják, vagyis keresik a személyiségüknek leginkább megfelelő mintát, tehát különböző példaképeket, ideálokat, szerepeket, akiknek fő
5
értékrendjével, életstílusával azonosulhatnak. Így lényeges, hogy ennek során ne káros, vagyis az alkoholfogyasztást vonzó, népszerű, követendő példaként bemutató, feltüntető magatartásminták kerüljenek számukra közvetítésre. A Fővárosi Bíróság 23.K.35.132/2009/7. számú ítéletében rámutatott arra, hogy „az Rttv. 13. § (2) bekezdése az alkoholtartalmú italok reklámjára vonatkozó rendelkezéséből egyértelműen megállapítható a jogalkotó azon szándéka, hogy a szabályozás célja elsősorban annak biztosítása, hogy az ilyen jellegű reklámok közzétételével ne ösztönözzék a kiskorúakat alkohol fogyasztására, illetve, hogy ne tulajdonítsanak az alkoholfogyasztásnak általános pozitív hatást. Itt a törvényalkotónak az alkoholfogyasztás társadalmi szerepének és általános társadalmi megítélésének, a jogalkalmazás során is alkalmazandó zsinórmértéke került megfogalmazásra, tekintettel arra, hogy az alkohollal szembeni sérülékenység a kiskorúak esetén fokozott, és a rendelkezés az ártalmas magatartás megelőzését szolgálja.” A Fővárosi Bíróság ugyancsak a 23.K.35.132/2009/7. számú ítéletében kimondta, hogy a „védendő jogi tárgy, vagyis a kiskorúak egészséges fizikai, erkölcsi és értelmi fejlődése az, ami indokolja a szigorúbb mérce alkalmazását az alkoholtartalmú italokat népszerűsítő reklámspotok közzététele kapcsán.” A fentiek alapján a Testület megállapítja, hogy a TV2 2009. március 15-én 20:42:07 órakor kezdődött filmmegszakító klasszikus reklámblokkjában sugárzott Heinken sör reklámjával megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakat. Rttv. 13. § (2) f) Az alkoholtartalmú italok reklámja nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően, A Testület által alkalmazott szankció: A TV2 az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjának megsértése esetén kötbér szankciót vállalt, ezért a jelen esetben tapasztalt törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. és 11.6.1.31. pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért. Az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja szerint: Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, …, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben … előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti … , a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért. A műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1 és 11.6.1.31. pontja szerint: „11.6.1
Ha a műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni:”
„11.6.1.31.
A Törvény 13.§ (2) bekezdésének f) pontjában foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 2%-a”
A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1. pontjának első mondata az alábbiakban határozza meg:
6
„A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a műsorszolgáltatási jogosultságának arra az évre fizetendő műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett.” A műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1.31. pontja értelmében a kiszabható kötbér összege a kötbéralap 2 százaléka lehet. A Testület korábban a 2190/2008. (XII. 3.) sz. határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak megsértése miatt, akkor a kötbéralap 0,000328 százalékának megfelelő összegű kötbér, vagyis 60.000 Ft megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület jelen esetben a kötbér alap 0,02% -ának megfelelő összegű kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. Tekintettel arra, hogy a kötbéralap 1.852.552.137,- Ft, így a Testület 370.510,-Ft megfizetésére kötelezi a Televíziót. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 20. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Timár János s.k. az ülést vezető soros elnök
7
