Az Országos Rádió és Televízió Testület 1015/2009. (V.20.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112.§-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. március 21. napján sugárzott Scooby-Doo című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. március 14-től külső szakértőket is bevonva vizsgálja a televíziók hétvégenként délelőtt sugárzott gyermekműsorait. Ennek során a TV2 által 2009. március 21-én 8 óra 37 perces kezdettel sugárzott Scooby-Doo című rajzfilmmel kapcsolatban a Médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését állapította meg. A rajzfilmsorozat – műfaját tekintve – gyerekeknek készült humoros, titokzatos, horror elemekkel átszőtt családi rajzfilmsorozat. Scooby-Doo és barátai egy nemzetközi kutyakiállításon vesznek részt, amelyet a félelmetes macskaszörny váratlanul többször is megtámad. Mindeközben banditák rabolják el a „Titkos Hatoknak” nevezett kutyakölyköket. Az elrabolt kiskutyák Scooby-Doo közreműködésével sikeresen megszöknek, majd számos szcénán keresztül menekülnek az üldözőik elől. Végül Scooby-Doo barátainak sikerül csapdába csalniuk az üldözőiket, majd leleplezik a macskaszörnyet, aki nem más, mint Bozont „barátnője”. Az ismerős puszta féltékenységből rabolta el a kölyköket annak érdekében, hogy a saját kedvence megőrizhesse az első helyét. Scoobyt végül kitüntetik, a kölykök pedig visszakerülnek a gazdáikhoz.
A műsorszolgáltató a programot az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A Mizujs, Scooby-Doo? című műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluli gyermekekben félelmet kelthet, mert olyan tartalmi és formai elemekből épül fel, amelyek a gyermekközönség számára lelkileg megterhelőek. Nehézséget jelent mind az értelmi, mind az érzelmi feldolgozása a filmnek, ezért a Testület véleménye szerint a műsorszámot a II. korhatári kategóriába kellett volna sorolni. A különböző félelemkeltő jelenetek bemutatása az epizódban már a főcím előtti prológusban helyet kapott. Pszichológiai szempontból kifejezetten problematikus, hogy a korábbi támadó szörnyek valójában Scooby-Doo barátai állatjelmezbe bújva. A fordulat a rossz és a jó szereplők összekeveredésével, illetve a morális kapaszkodók elvesztésével nem hoz feloldást, hanem a bizonytalanság, valamint a kiszolgáltatottság érzésének fokozódásával csak tovább erősíti a korábbi félelemkeltő képek által kiváltott negatív érzelmi állapotot. A főcím utáni első jelenetben az ijesztő megjelenésű (fluoreszkáló szemek, hegyes fogak, támadást kifejező mimika és gesztusok), fenyegető magatartást tanúsító macskaszörny megtámadja a nemzetközi kutyakiállítás védtelen vendégeit, emiatt pánikhangulat tör ki, az emberek riadtan menekülnek. A katasztrófahelyzet megjelenítése az áldozattá váló embereken elhatalmasodott félelem ábrázolásával a gyermekbefogadó számára nagymértékben szorongáskeltő, pszichésen káros hatású. A jelenet vége csak tovább fokozza az érzelmi feszültséget azáltal, hogy premier plánban látható a szörny villódzó tekintete és harapásra kitátott szája, amint a vele szembeszálló őrt készül éppen megtámadni. Ezen a ponton vágás következik, és nem lehet megtudni, hogy az őr túlélte-e a helyzetet. A befejezetlenségből fakadó hiány azonban projektív felületként szolgál a gyermeki fantázia számára, és a korábban keletkező szorongásteli érzelmi állapot kivetüléseként valószínűsíthetően képzeletben megtörténik a jelenet befejezése, annak a megélése, hogy a macskaszörny felfalta az őrt. A félelemkeltő jelleget ráadásul tovább erősíti az a formai megoldás, hogy a macskaszörny az őr szubjektívéből látható, így a kamera tekintetén keresztül az őrrel azonosuló néző megéli, hogy az állatszörny őt magát támadja meg, amely rendkívül megterhelő és nehezen feldolgozható a gyermeknéző számára. A félelmetes szereplők és események sorozatos jelenlétén túl, a magasabb korhatári besorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése, a pozitív és negatív szereplők könnyű beazonosíthatósága a jelen műsorszámban nem valósult meg, mert az epizód dramaturgiai felépítésében egy eredetileg pozitív szereplőről (a „jókat” jelentő Scooby-Doo társainak egyik barátjáról) derült ki, hogy ő a bűnesemények hátterében meghúzódó gonosz. A pozitív és negatív minőségek ugyanazon szereplőt jellemző ilyen átváltozása hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermek számára még nem értelmezhető. Ebben az időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló jelleg és az élményvezéreltség jellemző, ezért az értékrendbeli többértelműség nem feldolgozható a számukra. Az értelmi fejlődés előrehaladásával, az ún. műveleti gondolkodás kialakulásával válik képessé a gyermek az erkölcsi ellentmondások helyes értelmezésére. Összességében a támadásra és üldözésre alapozódó erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása a műsorszámban, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztgető alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az
értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:37:25-08:38:00 Az étteremben Scooby felfedi a pincér által kihozott, fedő alatt található étket, amelyről kiderül, hogy egy szörny feje - éppen a felszolgáló torzszülöttnek a kobakja. Bozonton és Scoobyn erőt vesz az ijedtség, így elmenekülnek. Majd Fred elüldöz egy szörnyet, de később kiderül, hogy egy még félelmetesebb alak jelent meg a háta mögött. Az utolsó mozzanatban megkötözött szörnyeket lepleznek le, akik valójában emberek. A harmadik alatt Scooby lapul, aki a rá jellemző módon nevet, amikor felfedik a kilétét. 08:38:18-08:39:02 A kutyakiállítás helyszínén hirtelen szörnyű „oroszlánüvöltés” hallatszik. A kutyák vonyítani kezdenek, majd egy macskakarom szétszaggatja az elektromos főkapcsolót, így homályba borul az egész terem. A félelmetes macskaszörny ismét felordít, majd az áldozatai közé ugorva szétkergeti a kiállítás résztvevőit, akik hanyatt-homlok menekülnek, illetve pánikba esve össze-vissza rohangálnak. A biztonsági őr a kutyájával megpróbál közbelépni. Ráuszítja dobermanját a hatalmas macskára, amit a szörny felkap, az őr felé hajít, aki elterül az ütközéstől, majd a kutyája elmenekül. A hatalmas állat az őr felé indul. A közvetlen közelébe kerül (arcuk szinte összeér), amikor hirtelen vágással az őr perspektívájából látjuk a támadást, amint a hatalmas állkapcsok összecsukódnak. 08:43:04-08:43:44 A macskaszörny ismét támadásba lendül. Hatalmas ordításra lesznek figyelmesek ScoobyDoo barátai, majd ismét kialszanak a fények, és a kiállítás résztvevőin újfent páni félelem lesz úrrá. A bestia tör-zúz a teremben. Fred megpróbálja ártalmatlanná tenni, de a próbálkozásait nem koronázza siker. 08:43:44-08:44:20 Két férfi eltávolítja Christie-t és Scoobyt a kölykök közeléből, majd egy zsákba pakolják a kiskutyákat. Később egy másik kutya (Scooby-Doo hasonmása) is feltűnik, aki Scooby útját állja, majd a hősünket is elrabolják, hogy ne hagyjanak tanúkat maguk után. 08:51:18-08:51:59 Scooby-Doo és a kutyakölykök egy barlangban rejtőznek el, amiről később kiderül, hogy vonatok által használt alagút. Kevésen múlik, hogy egy szerelvény átgázoljon rajtuk. A menekülésre használt játékautók segítségével megpróbálnak kijutni a szorult helyzetükből. A vonat elől ugyan sikerül megmenekülniük, de a viaduktról a mélybe, egy gyors folyású folyóba zuhannak, amelyből egy farönk segítségével próbálnak kimenekülni. Véleményünk szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességeit, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel a Testület indokoltnak tartja a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolását. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.”
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. április 21-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. április 28-án érkezett válaszlevelében tett eleget. Eljárási észrevételek: A TV2 szerint a részükre megküldött felhívásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan mikor indult az eljárás és mi az ügyre vonatkozó ügyintézési határidő. Álláspontjuk szerint a Testület a hatósági eljárás megindításáról nem a Ket. 29. § (3) és (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató kérelmezte, hogy a Testület nyújtson tájékoztatást arról, hogy az eljárás milyen cselekményekkel és mikor indult. Továbbá részletesen kifejtette azon véleményét, hogy a hatóság és a műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés miért nem minősül a Ket. 29. § (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. Érdemi észrevételek: A TV2 álláspontja szerint nem sérült a Médiatörvény 5/B.§ (2) bekezdése azáltal, hogy a műsorszámot az I. kategóriába sorolták, mivel véleményük szerint a műsor értékelésekor a Testület figyelmen kívül hagyta a humort. A műsorszolgáltató megemlíti, hogy még a rossz oldal képviselői sem sérülnek meg a rajzfilmben. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám valamennyi epizódja ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik, azaz a félelmetes események mögött egy a rossz oldalt megtestesítő személy áll, aki elnyeri méltó büntetését. A pozitív végkifejlet, amely minden részt lezár, feloldja a negatív elemeket és az erkölcsi üzenet minden korosztály számára dekódolható. A műsorszolgáltató kifogásolta, hogy a hatósági vizsgálat „önkényesen csoportosítva emel ki a műsorszámból jeleneteket és így a képi megjelenítésénél jóval ijesztőbben rögzíti a műsorszám tartalmát”, illetve azt, hogy ezekből a véleményük szerint önkényesen csoportosított elemekből téves és megalapozatlan következtetéseket von le. A TV2 azonban a fent ismertetett álláspontja kifejtése után mégis úgy döntött, hogy a ScoobyDoo című műsorszámot a II. kategóriába sorolja át. A Testület álláspontja: Az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés:
„Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról: A Testület nem ért egyet a műsorszolgáltató azon véleményével, mi szerint azáltal, hogy a rossz szereplők elnyerik büntetésüket, feloldódik az erkölcsi konfliktus. A műsorszámban ugyanis nem egyértelmű az értékrend, a jó és a rossz elkülönítése, mivel keverednek a jó és rossz szereplők, maga a főszereplő is felbukkan szörny jelmezben, illetve az epizód negatív főhőse a „jókat jelentő” Scooby-Doo társainak egyik barátja. A pozitív és negatív minőségek ugyanazon szereplőt jellemző ilyen átváltozása a hét éves kor alatti, az ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nehezen értelmezhető. A műsorszolgáltató érdemben nem nyilatkozott a hatósági vizsgálatnak és a szakértői megállapításoknak a műsorszám egyes konkrét jeleneteivel kapcsolatos megállapításairól, hanem azokat önkényesen kiragadott részeknek nevezte. A Testület fenntartja azt a
véleményét, mi szerint a kiemelt jelenetek félelemkeltő és agresszív elemeket tartalmaztak, amelyeknek a feldolgozása és kibontása nagy valószínűséggel meghaladta az ajánlott korosztály értelmi és érzelmi képességeit és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének megzavarására. A Testület a műsorszámokat magasabb korhatár kategóriába sorolandónak véli, tekintettel arra, amint azt a szakértő vizsgálat is megállapította, a műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluliak számára lelkileg megterhelő és nehezen feldolgozható. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. Az Rttv. alapján az I. és a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a II. kategóriába tartozóak kifejezetten gyermekeknek szánt műsorszámokként nem kerülhetnek sugárzásra. A 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességeit tekintve jelentős különbségek vannak. Emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy alkotásban valamilyen veszélyes elem jelenik meg, akkor az eltérő fejlődési szakaszban lévők közül senkire ne gyakorolhasson káros befolyást, vagyis a látottakat még a legkisebb gyermekek is problémamentesen legyenek képesek feldolgozni. A vizsgált műsorszám esetében ez nem valósult meg. Az I. kategóriához kapcsolt szempontok értelmezésére vonatkozóan a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette, hogy: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Testület gyakorlata szerint az I. kategóriába besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni. Az erőszak és a korhatár-besorolás kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.009/2004/7. sz. ítéletében kifejtette: „A nagykorú felügyeletére való törvényi felhívás kifejezi …, hogy eshetőlegesen félelmet keltő jelenetek is következhetnek, azonban a felnőtt jelenléte vagy magyarázata elegendő védelem, a film erőszakos jelenetei nem indokolják a 21:00 és 05:00 óra közötti vetítését.”
A Testület azt az álláspontot alakította ki, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdését, mivel nem megfelelően sorolta be a 2009. március 21-én 8 óra 37 perces kezdettel sugárzott Scooby-Doo c. műsorszámot. Azonban a műsorszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy átsorolja a rajzfilmet a II. kategóriába, amit a Testület a TV2 2009. május 3-i adásában ellenőrzött és azt a magasabb kategóriába besorolva találta. A Testület az MTM-SBS Televízió Zrt.-nél 2007-ben két alkalommal, 2008-ban és 2009-ben egy-egy alkalommal tapasztalta az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésének sérelmét és 343/2007. (II.14.), 354/2007. (II.14.), 25/2009. (I. 7.) és 389/2009. (II.25.) számú határozataiban szankcionálta a műsorszolgáltatót. A Testület 354/2007. (II.14.) és 25/2009. (I. 7.) határozatában felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a 343/2007. (II.14.) és a 389/2009. (II.25.) számú határozatában pedig érvényesítette a szerződésben kiszabott kötbért. Mivel jelen esetben egy sorozat egyik epizódja képezte a hatósági vizsgálat tárgyát és a műsorszolgáltató a jogsértést elismerte, valamint önként vállalta, hogy a műsorszámot a jövőben a megfelelő kategóriába sorolja, amit a Testület ellenőrzött és valóban úgy is talált, ezért az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magtartás megszüntetésére. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 21. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Timár János sk. Az ülést vezető soros elnök
