ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1040/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Rádió Zrt. műsorszolgáltatóval (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar Rádió Zrt. műsorszolgáltató 2009. február 10-én, 12-én, 13-án, 24-én és 28-án összesen hét alkalommal megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében 70.000-Ft, azaz hetvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató Kossuth Rádió és Petőfi Rádió adóinak 2009. februári műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató Petőfi Rádió adóján 2009. február 10-én 06:58:27-kor, 12-én 07:57:45-kor és 24-én 07:57:44-kor, valamint a Kossuth Rádió adóján február 13-án 07:34:26-kor, 24-én 07:17:21-kor és 18:14:06-kor, 28-án pedig 08:04:45-kor reklámblokkban az alábbi szpotot tette közzé: „Tudja miként garantálja az állam a bankbetétek biztonságát? Tudja milyen intézkedések segítik a bajba jutott lakás- és devizahiteleseket? Tudod, hogy a rászorulók emelt összegű diákhitelt igényelhetnek? Tudja, hogyan juthat mikro hitelhez vállalkozása? Ha szeretne eligazodni a válsággal kapcsolatos kérdésekben, keresse fel a válságkalauz.hu honlapot, vagy hívja az ügyfélvonalat a 189-es telefonszámon. Készült a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából.”
A fenti szpottal kapcsolatban a Testület az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés hét esetben történt megsértését valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. március 31-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény szerint 2009. április 3án átvette, amelyre a 2009. április 6-án fax útján érkezett válaszában az alábbi észrevételeket tette. A Médiatörvény az egyes közleményekkel kapcsolatban a jótékonysági felhíváson túl négy kategóriát határoz meg: • • •
•
politikai hirdetés: mely minden esetben párthoz (politikai mozgalomhoz) kötődik; ingyenes közérdekű közlemény (2. § 16. a pontja): mely kizárólag állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől származhat, „a lakosság figyelmének felkeltésén” túl nincs konkrét, megnevezett célja; ellenszolgáltatás fejében nyújtható közérdekű közlemény (2. § 16. b pontja): mely nem politikai közérdekű esemény vagy cél támogatása, népszerűsítése (a közlemény származása lényegtelen, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől is származhat); reklám: mely termékértékesítés elősegítése vagy bármely más hatás elérésének elősegítése.
A Műsorszolgáltató álláspontja szerint nem sértette meg az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a) pontjában foglaltakat, mert az Rttv. értelmezése lehetővé teszi a Műsorszolgáltató számára, hogy a kormányszervek nem politikai tartalmú, hanem közérdekű közpolitikai üzeneteit fizetett reklámban is közzétegye. A közleményt a Médiaedge:cia Hungary Kft. Reklámügynökség rendelte meg reklámként, ezért a Magyar Rádió a reklámozó által elérni kívánt más hatás elérésének megfelelően sugározta a kérdéses hirdetést. A formai megoldás a reklám megrendelőjének megnevezését illetően valóban hasonlít a közérdekű közlemények formai kivitelezéséhez, ugyanakkor nincs olyan előírás az Rttv.-ben, hogy reklámban ez a forma tiltott lenne – tulajdonképpen az is egy reklámhatékonyság-növelő eszköz, hogy valami máshoz hasonló megoldással operál a hirdető. A Műsorszolgáltató levelében korábbi testületi határozatokra hivatkozik, amelyekben az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés vélelmezett megsértése miatt indított eljárást a Testület megszüntette, majd leírja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező esetben ugyanúgy kormányzati kommunikációs célokról, reklámügynökségen keresztül érkezett megrendelésekről van szó. A Testület a hatósági ellenőrzés által tett megállapítások és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a következő álláspontját alakította ki. 2
Az Rttv. 15. § (1) bekezdése értelmében: „Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.” Az Rttv. 2. § 16. pontja határozza meg a közérdekű közlemény fogalmát: „16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatokat ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.” A reklám definícióját Rttv. 2. § 41. pontja az alábbiak szerint határozza meg: „41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével.” A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.568/2008/8. számú ítéletében a közérdekű közlemény és reklám elhatárolásával kapcsolatban kimondta, hogy „a konkrét ügy kapcsán, a jogszabályi előírások alapján kell megítélni a műsorszám jellemzőit. A közérdekű közlemény és a reklám fogalommeghatározását az Rttv. értelmező rendelkezései adják meg a 2. § 16. és 41. pontokban. A műsorszám minősítésénél e fogalmakból kell kiindulni, azt kell vizsgálni, hogy a közreadott információk milyen tartalmat hordoznak. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a fogalmakat önmagukban, az abban meghatározott tartalmi elemek alapján kell vizsgálni, sajátos jogértelmezéssel önkényesen sem szűkíteni, sem tovább bővíteni azokat nem lehet.” A szpotban szereplő www.valsagkalauz.hu internetes oldalon az alábbi információk találhatóak: „A gazdasági válság Magyarországot, így állampolgárait és vállalkozásait is sújtja. Az oldal tájékozódási pont kíván lenni a gazdasági válság által mindennapi életünket érintő területeken. Az oldalt a kormány hozta létre, hogy tanácsokat adjon ha a válság minket is elér. A honlapon a rászorulók, bajbajutottak vagy a gazdasági krízis iránt érdeklődők tájékozódhatnak, gyűjthetnek információkat a lehetséges kormányzati segítségről. 4 fő irányban indulhatnak el az érdeklődők. Az állampolgárok tájékozódhatnak a hitelekről, a munkahely elvesztése esetén a különböző támogatási formákról, a jövedelmekről. A vállalkozók is információt kaphatnak arról, hogy miként élhetik túl a válságot, milyen támogatásokhoz juthatnak hozzá. Megismerhetjük a kormányzati lépéseket a gazdasági válság leküzdésére. És van egy rész amiből magát a válság kiindulását, a nemzetközi helyzetet ismerhetjük meg, megtudhatjuk miért nem tudtuk elkerülni a válságot és hatásait. A honlap igyekszik a tudatos vásárlásról is infokat adni, és arra buzdítani bennünket.”
3
A Műsorszolgáltató által közzétett szpot tartalmát tekintve a fennálló gazdasági válság következményeként nehéz anyagi helyzetbe kerültek számára nyújt tájékoztatást, információkat a kormányzati segítségekről. A szpot a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából készült. Tartalmát figyelembe véve megállapítható, hogy a közzététellel a megbízó célja a gazdasági válság negatív következményeinek elkerülésére való „figyelemfelkeltés, nem pedig az anyagi haszon elérése érdekében a szolgáltatás igénybevétele és ezzel a fogyasztásra ösztönző hatás kiváltása volt.” (3.Kf.27.568/2008/8.) A fenti szpot közzétételének tehát semmiféle kereskedelmi, gazdasági vonzata nem volt, annak célja csupán figyelemfelkeltés, a jelenlegi helyzetben rendelkezésre álló hitelek, támogatások, megtakarítások és befektetések igénybe vételére vonatkoztak. A Testület álláspontja szerint nem fogadható el a Műsorszolgáltató azon nyilatkozata, amely szerint a Reklámügynökség kérte a szpot reklámként történő közzétételét. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Műsorszolgáltató tartozik felelősséggel az általa közzétett tartalomért, azaz jelen esetben teljesen irreleváns, hogy a megrendelő milyen formában kéri a szpot közzétételét, ugyanis a Műsorszolgáltatónak a törvény előírásait szem előtt tartva kell folytatnia műsorszolgáltatását. Figyelembe véve, hogy a szpot közzétételét reklámügynökség kérte, vélelmezhetően ellenszolgáltatás fejében történt a műsorba szerkesztése. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf. 27. 595/2008/7. számú ítéletében kimondta, hogy „amíg az ellenszolgáltatás a műsorszolgáltató és a megrendelő között nem jelenik meg, nincs szó reklámról. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan bejátszás, amelyért a műsorszolgáltató ellenértéket kap, minden további vizsgálat nélkül reklámnak minősülne.” Az ítélet ezen pontja is arra mutat rá, hogy egy szpot minősítése esetében elsősorban az képezheti vizsgálat tárgyát, ami a képernyőn megjelenik, illetve rádió esetében hallható, azaz hogy milyen tartalommal és milyen szándék – figyelemfelkeltés vagy kereskedelmi célzat – által vezérelve került közzétételre egy adott szpot. A fenti szpot célja a lakosság tájékoztatása arról, hogy hol találhatnak válaszokat, eligazítást vagy tájékoztatást az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet miatt keletkező, a mindennapi életet befolyásoló kérdésekre. A Testület álláspontja szerint a szpot tényszerű és tárgyilagos módon, a társadalom egészét érintő, kiemelt fontosságú információra hívja fel a figyelmet, azaz társadalmi célt szolgál. Ennek értelmében a szpotot nem klasszikus reklámként, hanem közérdekű közleményként kellett volna közzétenni a megfelelő főcímek között. A fent leírtak alapján a Testület az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés – hét alkalommal történt – sérelmét állapítja meg, ugyanis a Műsorszolgáltató a tartalma alapján közérdekű közleménynek minősülő szpotot reklámfőcímek között tette közzé. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
4
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között.” Az Rttv. 135. § (1) bekezdése pedig az alábbiakat tartalmazza: „135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás vagy műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A Testület a 2009. évben eddig nem tapasztalta a fenti törvényhely sérelmét a Műsorszolgáltató gyakorlatában. A 2008. évben két esetben, a 184/2008. (I. 23.) számú és az 1633/2008. (IX. 3.) számú határozatokban a Testület egyaránt felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület a szankció megállapításakor figyelembe vette, hogy a Műsorszolgáltató a 2008. évben történt két szankcionáló határozatot követően 2009 februárjában ismét megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, továbbá jelen eljárás a jogsértés elkövetését hét alkalommal tapasztalta a Műsorszolgáltatónál. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak hét alkalommal történt megsértése miatt jogsértésenként 10.000-Ft, azaz összesen 70.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 20. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
5
