Az Országos Rádió és Televízió Testület 1112/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2009. március 27-én megsértette az Rttv. 18. § (2) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatását és az alábbiakat tapasztalta: 2009. március 27-én a 18.55.32-kor kezdődött IDŐJÁRÁS-JELENTÉS „Kullancs információk” szegmensében a következő hangzott el: „A kullancsok felnőttre, gyerekre, sőt négylábú kedvenceinkre egyaránt veszélyesek, ezért mindenképpen védekeznünk kell! Érdemes orvostól védőoltást kérni, amellyel megelőzhetjük a kullancsok által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladást. Az 1 és 16 év közöttiek úgynevezett Junior vakcinát kaphatják, az ennél idősebbeknek a felnőtt változat szükséges, az állatokra pedig kullancsriasztó cseppek használata javasolt.” A műsorszám egyik támogatója a Baxter Kft. volt, amely - többek között - Magyarországon is kapható kullancs elleni védőoltást gyárt. A Testület álláspontja szerint felmerült az Rttv. 18. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme, tekintettel arra, hogy az időjárás-jelentésben elhangzott kullancs információk a Baxter Kft. termékének beszerzésére ösztönözték a nézőket.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. április 23-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. május 6-án érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 eljárási észrevételei: A TV2 szerint a részükre küldött megkeresésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az eljárás mikor indult. A Televízió kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. A TV2 érdemi észrevételei: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszámban elhangzott információk, azaz a műsorszám tartalma olyan közérdekű információknak, tájékoztatásnak tekintendő, amely valamennyi ember számára jelentőséggel bír. A TV2 levelében előadta, hogy a Médiatörvény egyetlen rendelkezése sem tiltja azt, hogy a műsor támogatója maga választhassa meg, hogy mely műsorszám szponzorálása mellett dönt. A műsorszolgáltató nyilatkozatában arra is utalt, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a Baxter Hungary Kft. a felhívásban írtaknak megfelelően kullancs elleni védőoltást gyárt. A TV2 álláspontja szerint a felhívásban vélelmezett nagyon laza logikai kapcsolat egyrészt nem valós, másrészt az Rttv. 18. § (2) bekezdésének megsértéséhez jóval konkrétabb, egyértelműbb olyan információ szükséges, amely kifejezetten „ösztönöz, és felhív a támogató termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére.” Ezen jogszabályi rendelkezés megsértésének tehát konkrét vásárlásra történő ösztönzésnek, a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó felhívásnak kell elhangoznia. Jelen esetben ez egyértelműen nem történt meg.
2
A műsorszolgáltató szerint a megkeresésben írt logikát követve a jövőben egyetlen támogató sem támogathatna olyan műsorszámot, amely műsorszám tartalma akár gondolati szinten is kapcsolatban lehet a támogató által nyújtott szolgáltatással vagy forgalmazott áruval. A fentieken túl továbbá kialakult olyan jellegű gyakorlat is – amelyet az ORTT maga is engedélyez és jóváhagy -, hogy a támogatói szpotban a vény nélkül kapható gyógyhatású készítmények, mint termékek feltüntethetőek. Valamennyi televíziós műsorszolgáltatásban alkalmazásra került a támogató olyan jellegű bemutatása, miszerint „a műsorvezetőt a … öltöztette” vagy „a műsorvezető ruháját a … biztosította”. Ebben az esetben tehát az adott műsorszámon belül a támogató terméke is megjelenhet – természetesen oly módon, hogy az annak védjegye vagy egyéb megkülönböztető jelzése alapján ne legyen beazonosítható – és a támogatói szpot egyértelműen utalhat arra, hogy az adott műsorszámban a műsorvezetőn lévő ruhát egy meghatározott cég biztosította. A műsorszolgáltató szerint az Rttv. 18. § (2) bekezdése alapján ebben az esetben sem juthatunk arra a következtésre, hogy mivel az XY Kft. ruhájában a műsorvezető remekül nézett ki, és a ruha biztosítása fejében az XY Kft. támogatói szpotja került sugárzásra, hogy az ily módon sugárzott „támogatott műsorszám” arra ösztönözte vagy ösztönözhetné a nézőket, hogy a támogató által forgalmazott ruhák megvásárlásáról döntsenek. A műsorszolgáltató nyilatkozatában utalt az Rttv. 2. § 44. pontjára, mely meghatározza a támogatás fogalmát. Az Rttv. szerint a támogatás olyan jellegű „kereskedelmi közlemény”, amelynek célja, hogy pénzbeli vagy egyéb gazdasági természetű hozzájárulást nyújtson a támogató azért, hogy a támogató által meghatározott tevékenységet vagy a támogató, illetve az általa meghatározott más személy termékeit népszerűsítse. A műsorszolgáltató megítélése szerint a támogatói üzenetben nem hangzott el semmilyen termékre történő utalás, nem hangzott el semmilyen szolgáltatás igénybevételére vonatkozó információ, így a támogatott műsorszám sem ösztönözhetett a támogató termékének megvásárlására. A fentiekre figyelemmel a TV2 úgy vélte, hogy nem sérült az Rttv. 18. § (2) bekezdése. A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
3
A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A Testület nem vitatja, hogy támogatói szpotban vény nélkül kapható gyógyhatású készítmények, mint termékek feltüntethetőek, azonban az Rttv. 2. § 44. pontja alapján támogató csak természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, hiszen a támogató nem azonosítható a termékkel. A Testület megjegyzi, hogy az 1473/2002. (X.3.) számú elvi jellegű határozatában kimondta, hogy az orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás esetében a támogatói üzenetben kizárólag a vállalkozás neve és védjegye jelenhet meg. A Testület mindezekhez hozzáteszi, hogy e tekintetben nem észlelt jogsértést. Rttv. 2. § 44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse. A műsorszolgáltató nyilatkozatában kifejtette, hogy „valamennyi televíziós műsorszolgáltatásban alkalmazásra került a támogató olyan jellegű bemutatása, miszerint „a műsorvezetőt a … öltöztette” vagy „a műsorvezető ruháját a … biztosította”. Ebben az esetben tehát az adott műsorszámon belül a támogató terméke is megjelenhet…” Az Iroda a műsorszolgáltató ezen megállapításával kapcsolatban azon az állásponton van, hogy az Rttv. 18. § (2) bekezdése nem azt tiltja, hogy a támogató terméke nem jelenhet meg a műsorszámban, hanem azt, hogy nem ösztönözheti a nézőket a termék megvásárlására. A Testület álláspontja szerint a 2009. március 27-én 18:55:32-kor kezdődő időjárás-jelentés kullancs információk szegmense a műsorszám támogatójaként megjelent Baxter Kft. termékének igénybevételére ösztönözte a nézőket. Az összeállításban a meteorológus arra szólította fel a nézőket, hogy kérjenek védőoltást, mellyel megelőzhetőek a kullancsok által terjesztett betegségek. A szegmensben az is elhangzott, hogy a 16 év alattiak számára Junior
4
vakcina, állatoknak pedig kullancsriasztó cseppek használata ajánlott. A Testület álláspontja szerint az időjós felhívása konkrét és egyértelmű volt. A Testület megjegyzi, hogy Magyarországon összesen két oltóanyag van forgalomban az FSME Immun-Inject és az Encepur, az előbbi gyártója és forgalmazója a Baxter Kft. A fentiek alapján a Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 18. § (2) bekezdésében foglaltakat. 18. § (2) Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. A szankcionálás alapját az Rttv. 18. § (2) bekezdésben foglaltak megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület korábban egy alkalommal tapasztalta az Rttv. 18. § (2) bekezdésének sérelmét, a 392/2009. (II. 25.) számú határozatában az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató második alkalommal sértette meg az Rttv. 18. § (2) bekezdésében foglaltakat, a Testület álláspontja szerint elegendő az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 28. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Tirts Tamás s.k. az ülést vezető soros elnök
5
