Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 226/2009. (I. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Szerdahelyi József Műsorszolgáltató Nonprofit Kft. műsorszolgáltatóval (6800 Hódmezővásárhely, Ady Endre u. 14.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2008. szeptember 5-én sugárzott „Képes Sport” című műsorszámmal kapcsolatosan megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését, emiatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében, hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató 2008. szeptember 5-ei adásnapját, amely során az alábbiakat tapasztalta: A Műsorszolgáltató 2008. szeptember 5-én a „Képes Sport” című magazinműsorban mutatta be a városban megrendezésre kerülő 3. Hop-Parádé különleges atlétikai verseny sajtótájékoztatóján készült riportfilmet, amelyben a riportalanyok a szponzorfal előtt nyilatkoztak. Elsőként, 20.32.43-kor egy világbajnok rúdugrónőt, Svetlana Feofanovát láthatták a nézők, majd 20.34.12-kor Somogyi Jánost, a rendezvény szervezőjét. Az első kép a 20.32.43–20.32.54, 20.33.01–20.33.12, 20.33.20–20.33.34 és 20.33.42– 20.33.52 közötti időpontokban látszott a képernyőn, ahol a Future Fm, a Relax Stúdió, a Bálint Kerámia feliratok voltak olvashatóak (Ld. Melléklet 1. kép). A második kép a 20.34.12–20.35.00, 20.35.12–20.36.25, 20.36.31–20.38.07, 20.38.10– 20.38.51 és 20.39.02–20.39.45 közötti időpontokban látszott a képernyőn, ahol Relax Stúdió neve volt olvasható (Ld. Melléklet 2. kép).
A harmadik kép összekötő szövegek kíséretében jelent meg 20.32.28-kor és 20.34.10-kor, ahol a „Csomagszállítás” szó és a hozzá kapcsolódó internetcím volt hangsúlyos (www.arvatrans.com) (Ld. Melléklet 3. kép). A hatóság álláspontja szerint a fent leírtak miatt a Műsorszolgáltató valószínűsíthetően megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését, hiszen a szponzorfal előtt készült riportok esetében a háttérben megjelenő cégek neve és/vagy logója indokolatlanul és hosszan látszódott, így ez a megjelenés burkolt reklámként értékelhető. „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. november 17-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A tértivevény alapján a Műsorszolgáltató 2008. november 19. napján vette át a levelet. A Műsorszolgáltató válasza email formában 2008. december 2-án, levél útján 2008. december 8án érkezett meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató válasza az alábbiak szerint foglalható össze: A Műsorszolgáltató álláspontja szerint nem burkolt reklám, ha egy sportesemény közvetítése közben a sporteseményen kihelyezett reklámok, szponzorfeliratok láthatóak. „Sportesemény közvetítésekor a Műsorszolgáltató nem tudja megválasztani a hátteret, hanem kénytelen olyan háttér mellett sugározni, mely a sportesemény helyszínén készült, és mely a sportesemény jellegéből adódik. Így például az egyes futballmérkőzéseken is láthatók a pálya szélén kihelyezett reklámok, és például az egyes játékosokkal készült riportok esetén is látható a játékos mezére vart feliratok, így például a szponzorok neve is.” A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a szóban forgó riportok nem felelnek meg a burkolt reklám tényállásának, nem ösztönöztek áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére vagy bármely üzleti magatartásra, ráadásul nem semleges információ látszatát keltve. „A Műsorszámból egyértelműen is kiderült, hogy egy olyan sporteseményről van szó, amelyet több szponzor támogatott, ezért semleges információ látszatkeltéséről sem lehetett szó.” A fentiek alapján kéri a Műsorszolgáltató a közigazgatási eljárás megszüntetését. A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által előadottakra: A magazinműsorban egy sajtótájékoztatót mutattak be, majd külön-külön interjút készítettek Svetlana Feofanovával, majd Somogyi Jánossal a szponzorfal előtt, amelyen hosszasan és jól látható módon szerepeltek a cégek feliratai az interjúalanyok háta mögött.
2
Az Rttv. 3.§ (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” A Műsorszolgáltató állításával ellentétesen, a Műsorszolgáltatónak van lehetősége saját maga megválasztani a hátteret. Számos alkalommal tapasztalható, hogy egy sportmérkőzés végén, a pálya közepén interjút készítenek egy játékossal, vagy egy edzővel, és hirtelen a háta mögé kerül egy szponzorfal, ez semmiféleképpen sem tekinthető a pálya részének. Természetes azonban, hogy a mérkőzés során a pályán lévő reklámok, reklámfeliratok látszódnak, de ezek a közvetítés során nem szerepelhetnek hangsúlyosan, hiszen az alapinformáció nem a reklám avagy a reklámozó személye, hanem maga a mérkőzés/sportesemény. A Testület több határozatában is kifejtette, hogy nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy sport témájú a közvetítés, ugyanis a riportok helyszínének kiválasztása, illetve a sugárzás törvényes voltának biztosítása a műsorszolgáltató felelőssége, kötelessége. A műsorszolgáltató akkor jár el helyesen, ha nem a reklámhordozók előtt készített interjút sugároz. Az Rttv. 2. § (4) pontja, 10. § (5) bekezdése és az ORTT 247/1997. (X.30.) számú elvi határozata az alábbiakat rögzíti: „4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” „1.2. pont Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e a rádióban.)” A vizsgált esetben alapinformációt az atlétikai verseny sajtótájékoztatója jelentette, illetve az egyes személyekkel készített riportok. Az alapinformációhoz képest jelentős többletinformációt jelent a riportok készítése közben hosszasan, jól látható módon olvasható céges feliratok, amelyek alkalmasak lehetettek áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére való ösztönzésre (pl.: Bálint Kerámia termékének megvásárlására). A burkolt reklám tényén egyébként az sem változtatna, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezné arra, hogy a szponzorfal előtt készítsen interjúkat, sőt az sem, ha az interjúalanyokat kötné olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az egyes eseményekhez kötődően az elektronikus médiában csak az ún. szponzorfal előtt jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek 3
magánjogi szerződéseiből keletkező kötelezettségei sem mentesíthetik törvényi kötelezettségei alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. A fentiek alapján a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület álláspontját a bírói gyakorlat is alátámasztja: „… a határozatban megjelölt időpontokban olyan a riport résztvevőinél magasságában és szélességében nagyobb tábla előtt készített riportot sugárzott a felperes, amely tábláról jól olvashatóan különböző cégnevek és termék nevek voltak láthatóak. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezzel a felperes burkolt reklámozást, azaz jogsértést valósított meg. A sportműsorokban készített riportok ideje alatt a cégnevek indokolatlanul folyamatos megmutatása cégreklám, amely alkalmas arra, hogy felkeltse a nézők figyelmét és ösztönözze őket a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra. A sportmérkőzés szünetében a játékossal készített riportra, beszélgetésre nem a pályát a nézőktől elválasztó- és nagyméretű reklámokkal fedett- palánk előtt, hanem ún. szponzortábla (a szponzorok logóit, termékekeit feltüntető hirdetőtábla ) előtti beállítással került sor oly módon, hogy egyszerre, egy időben több logó (terméknév) vette körül a résztvevőket- a riport teljes időtartama alatt. Ez a beállítás a riporthoz szükségtelen, a logók által közvetített semleges (háttér) információ látszatát keltő tájékoztatás pedig jogsértő” [a Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.025/2004/8. számú ítélete] „Azáltal, hogy a műsor nem a reklámtáblákra összpontosult, hanem az interjúra, a reklámtábla képi megjelenítésével megvalósult a semleges információ és egy időben a nézőkre gyakorolt hatás a termék és szolgáltatás igénybe vételére” [a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf. 27.070/2005/8 .számú ítélete]. „Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni.” [KÜ BH 2004/163]. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján 2007. évben nem, 2008. évben még nem állapította meg az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését, ezért a Testület tekintettel a jogsértés súlyára és az eset összes körülményére az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta a Műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék ezen magatartástól. „112. § (1) a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,…”
4
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2009. január 28. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök Melléklet: • az adásnapról készült képek
5
Melléklet
1. Kép
2. Kép
3. Kép 6
