Az Országos Rádió és Televízió Testület 58/2009. (I.7.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Viasat Hungária Zrt. (1139 Budapest, Váci út 99. 8. ép.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. augusztus 3-án, 16-án, 17-én, 23-án, 24-én, szeptember 7-én és 28-án sugárzott „Vasember” című rajzfilm, 2008. augusztus 16-án, 23-án és 30-án közzétett „Na végre itt a nyár!” című vígjáték-sorozat, 2008. augusztus 9-én és 2008. szeptember 27-én a bemutatott „Flipper a delfin”, valamint 2008. augusztus 30-án közzétett „Mesék a végtelen történetből” című kanadai filmsorozat vonatkozásában tizenöt esetben megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdésének f) pontjába foglalt előírást. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 975.000 - Ft, kilencszázhetvenötezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. augusztusi - szeptemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: A műsorszolgáltató a határozat mellékletét képező táblázatban írt esetekben a kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetőleg közvetlenül azt követően alkoholtartalmú italok reklámját tette közzé 2008. augusztusi - szeptemberi műsorfolyamában.
A Testület a vizsgált esetekben vélelmezte az Rttv. 13.§ (2) bekezdése f) pontjának a megsértését. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. október 3-án és október 14-én kelt leveleiben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyekre a műsorszolgáltató, bár a leveleket a tértivevény tanúsága szerint 2008. október 13-án és október 20-án átvette, de azokra nem reagált. A Testület az eset kapcsán, a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. nem definiálja a kiskorúak számára készült műsorszámokat, tekintettel arra, hogy elsősorban a kiskorúak fejlődése szempontjából esetlegesen káros, veszélyes tartalmak közzétételét szabályozza. Annak megállapításához, hogy egy műsorszám a kiskorúak számára készült a Testület az alábbiakat vette figyelembe: Az 1984-ben Ausztráliában bevezetésre került Gyermektelevíziózás kódexe az alábbi szempontokat határozza meg: -
„A gyermek, illetve a kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amelyek kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. (...) Ha gyermekek is szerepelnek a műsorokban (különösen fikciós műsorokban) lehetőleg ők álljanak az alkotás középpontjában, s nem pedig, mint felnőtt szereplők mellett esetlegesen felbukkanó ,,statiszták” közreműködjenek. (...) Úgymond a gyermek ,,vigye” a cselekményt, amelynek ellenőrzéséhez felvethető a kérdés: leírható-e a történet, ha a gyermekszereplőt eltávolítjuk. Ha a válasz igen, akkor valószínűtlen, hogy a műsorról elmondható lenne, hogy gyermek-specifikus vagy gyermekközpontú. (...)”
Ez, valamint az Rttv. rendelkezései alapján megállapítható, hogy kiskorúaknak készült műsorszámoknak tekinthetjük azon műsorszámokat, amelyek a kiskorúak testi, lelki, szellemi érettségi fokának megfelelő tartalmakkal bírnak, megfelel az ő igényeiknek, érdeklődésüknek, illetőleg kiskorúakról szól, az ő főszereplésükkel készült és nem hordoz ezen érzékeny korosztály számára fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésük szempontjából veszélyes tartalmakat. A „Na, végre itt a nyár” című műsorszám műfaja ifjúsági vígjáték, mely az alábbi tartalmi elemekkel bír: A Na végre, itt egy nyár! színes magyar ifjúsági film, melyet 2002-ben mutattak be elsőként a mozikban, és melyet az alkotók később egy 13 részes televíziós sorozattá bővítettek. A történet főszereplői napjaink Magyarországán élő gyerekek, akikre izgalmas, mulatságos és megható kalandok sora vár a nyaralás során. A történet helyszíne Modolány, ahol a történet főszereplőinek nagyszülei élnek, és akiknek a kúriájára szemet vetett Sima Lajos, a helybéli dúsgazdag üzletember. A Virág testvérek elhatározzák, hogy ,,megmentik” a nagyszülők házát, és tervük kivitelezéséhez szövetségest találnak a falubeli gyerekekben. A filmet Fonyó Gergely rendezte, a forgatókönyvet pedig Hegedűs Bálint ötlete alapján Tímár Péter írta.
2
Az érintett epizódokat korhatári besorolás nélkül tette közzé a műsorszolgáltató. A „Flipper legújabb kalandjai” című műsorszám műfaja kalandfilm, melynek főszereplője Flipper a delfin. A műsorszám további főszereplői gyerekek, akik epizódról epizódra sodródnak különböző tengeri kalandokba, segítőtársukkal, Flipper delfinnel együtt. A sorozatban elsősorban Flipper a főszereplő, hiszen a kis delfin állandóan különös kalandokba keveredik. A történet Ausztráliában játszódik, egy tengerparti kutató állomáson. Itt dolgozik Dr. Keith Bud Ricks, mint tengerbiológus, aki elsősorban a telepen élő delfineket figyeli. Hozzá csatlakozik egy másik kutató, Dr. Pam Blondell és a fia, Mike Blondell, valamint Maya Graham. Az érintett epizódokat korhatári besorolás nélkül tette közzé a műsorszolgáltató. A Vasember című rajzfilmet a klasszikus Marvel képregény szuperhőséről mintázták meg. Az 1994-ben készült sorozat főhőse Iron Man, alias Tony Stark egy népszerű és befolyásos, továbbá különleges képességekkel megáldott fiatalember, akit Mandarin, az őrült zseni fogságba ejt. Tony Stark szökni akar, és ehhez egy tökéletesen felfegyverzett páncélruhát tervez, sugárhajtású bakanccsal. Ezt a ruhát viselve Vasemberré, páncélos bosszúállóvá válik, aki kész arra, hogy legyőzzön minden útjába kerülő gonoszt. Célja és feladata, hogy Mandarin Gonosz seregét legyőzze, mint az igazság és a becsület bajnoka. A különböző epizódokban az akció nem e világi kalandokkal ötvöződik, ám valamennyi rész közös vezérmotívuma, hogy Tony Stark győzedelmeskedik a gonosz ármánykodás felett. A műsorszolgáltató az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdése szerinti a „12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” kategóriába sorolta be az adott műsorszámot. A Végtelen történet (Die unendliche Geschichte) Michael Ende író meseregénye (a Momo mellett), egyik legnépszerűbb műve, amely először 1979-ben jelent meg, s azóta a gyermekés ifjúsági irodalom klasszikusává vált. A történetből készült filmsorozat klasszikus fantasy, olyan „mese a filmben”, ahol a kerettörténet főhőse, Bastian nem csupán olvassa, de éli is a mesét. Az édesanyja halála miatt búslakodó kisfiú gonosz iskolatársai elől menekül egy könyvesboltba, ahol rátalál a Végtelen történetre, és annak ellenére, hogy a könyv nagyon súlyos, nem tudja letenni. Bastian ellátogat Fantáziaországba, és a veszedelmes Semmi ellen harcoló Atreyu küzdelmeit olvasva tulajdonképpen saját félelmeit győzi le. A műsorszolgáltató korhatári besorolás nélkül tette közzé az érintett epizódot. A műsorszolgáltató az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdése szerinti a „12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” kategóriába sorolta be az adott műsorszámot. A „Na, végre itt a nyár”, a „Flipper legújabb kalandjai”és a „Végtelen történet” című műsorszámok főszereplői gyerekek, az ő kalandjaikról és életükről szólnak, tehát a kiskorú korosztály érdeklődésének és igényeinek megfelelő tartalmakkal bírnak. A „Vasember” című film rajzfilm, mely a rossz és a jó küzdelméről szól, ahol a jó győzedelmeskedik a rossz felett, ezért valamint műfajából is eredően is a műsorszám kiskorúak számára készült. Az Rttv. 13.§ (2) bekezdésének f) pontja értelmében „Az alkoholtartalmú italok reklámja…nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően.”
3
A törvény eme rendelkezése a kiskorúak védelmét célozza, hiszen az alkoholtartalmú italok fogyasztása ezen korosztály számára fizikai, erkölcsi és értelmi károsodást okozhat. Abban az esetben, amikor a számukra készült műsorszámok környezetében sugározzák alkoholtartalmú italok reklámját, azokat nagy valószínűséggel kiskorúak is láthatják. E korosztályra pedig hiszékenysége, valamint tapasztalansága miatt vonzó hatást gyakorolhatnak e reklámok, hisz ezek a műfaj jellegéből adódóan az alkoholfogyasztást kedvező színben mutatják be, mivel sokszor a boldogság, felszabadultság, könnyedség, lazaság, sikeresség, önfeledtség és jókedv érzését kapcsolják az alkoholfogyasztáshoz, vagyis ösztönző befolyással lehetnek a kiskorú nézőkre az alkohol italok megvásárlása, fogyasztása tekintetében. Emellett, főleg mivel főleg a 10-14 éves korosztály számára ez az az érzékeny időszak, amikor a különböző társadalmi szerepeket elsajátítják, próbálgatják, vagyis keresik a személyiségüknek leginkább megfelelő mintát, tehát különböző példaképeket, ideálokat, szerepeket, akiknek fő értékrendjével, életstílusával azonosulhatnak. Így lényeges, hogy ennek során ne káros, vagyis az alkoholfogyasztást vonzó, népszerű, követendő példaként bemutató, feltüntető magatartás minták kerüljenek számukra közvetítésre. A fentiek alapján, megállapítható, hogy a jogalkotó által az Rttv. 13.§ (2) bekezdése f) pontja alapján védendő érdek a kiskorúak egészséges fizikai, erkölcsi és értelmi fejlődése, vagyis az, hogy minden ezt veszélyeztető tartalomtól megvédje a kiskorúakat. Ezen érdek kiemelkedő jelentőséggel bír, ahogy ezt az alábbiakban hivatkozott nemzetközi jogszabályok is bizonyítják. A New York-i Egyezmény gyermeknek tekinti a 18 éven aluliakat, akiknek alapvető jogai között sorolja fel a vélemény-nyilvánítás szabadságát, ami magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát is. Ezen felül külön hangsúlyozza a tömegtájékoztatási eszközök kiemelt szerepét abban, hogy a gyermek hozzájuthasson a szociális, szellemi és erkölcsi jólétét előmozdító, fizikai és szellemi egészségét biztosító tájékoztatáshoz. Az 1997. évi XXXI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a New York-i egyezmény rendelkezésein túl a gyermek jogának tekinti a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások elleni védelemhez való jogot. Ezen belül külön kiemeli az információs ártalommal szembeni védelemhez fűződő jogukat. Az előbbiekre tekintettel egyértelmű, hogy az Rttv. 13.§ (2) bekezdése f) pontjában megfogalmazott tilalom nem kizárólag a kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőző, illetve közvetlenül azt követő alkoholtartalmú reklámokra vonatkozik, hanem ezen műsorszámok közvetlen környezetében, illetőleg azok közben sugárzott ilyen jellegű reklámokra. Ez következik abból - és az életszerűség is ezt diktálja hogy nagy valószínűséggel a kiskorúak a számukra készült műsorszámok esetén nem azok kezdetétől a befejezésükig tartózkodnak a televízió előtt, hanem már az előtt és azt követően is nyomon kísérik a műsorfolyamot. Ezért a műsorszolgáltató hiába iktat be egy néhány perces műsorszámot - pl. egy műsorajánlót - a kiskorúaknak szóló műsorszámok és azt megelőző, illetőleg azokat követő reklámblokkok közé, mert azok rövidségük miatt nem akadályozzák meg, hogy az adott reklámblokkban közölt alkoholtartalmú italokat népszerűsítő reklámokat ezen érzékeny korosztály is lássa. A kiskorúaknak szóló műsorszámokat megszakító reklámblokkokat pedig egyértelműen látják, láthatják.
4
A fentiek alapján megállapítható, hogy jelen esetekben veszélyeztetve volt a kiskorúak egészséges fizikai, erkölcsi és értelmi fejlődése, mert a műsorszolgáltató alkoholtartalmú italok reklámját tette közzé a kiskorúak számára készült műsorszámok közvetlen környezetében, így megsértette az Rttv. 13.§ (2) f) pontját. A szankcionálás alapját az Rttv. 13.§ (2) bekezdése f) pontjának a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület 2007. évben nem, 2008. évben eddig négy esetben állapította meg a műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 13. § (2) bekezdés f) pontjának megsértését. A Testület az 1544/2008. (VIII. 27.) sz. határozatban márciusi és áprilisi törvénysértések miatt, valamint az 1548/2008. (VIII. 27.) sz. határozatban a májusi törvénysértések miatt 650.000-650.000 Ft. bírság, az 1967/2008. (XI. 5.) sz. határozatában a június törvénysértések vonatkozásában 250.000-Ft, míg a 2192/2008. (XII.3.) számú határozatában a műsorszolgáltató által 2008 júliusi törvénysértések kapcsán 150.000-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Tekintettel a védendő korosztályra, vagyis a kiskorúak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének kiemelkedő voltára, a Testület ismételten bírság kiszabását látta indokoltnak, viszont jelen esetben a műsorszolgáltató által elért jogosulatlanul elért bevétel nem állapítható meg. Ezért, valamint mivel az adatok tanúsága szerint a műsorszolgáltató a hasonló törvénysértésekre vonatkozó fentiekben hivatkozott határozatait jelen törvénysértések elkövetésekor még nem kaphatta kézhez, vagyis azok Testület általi jogi megítélésével még nem lehetett tisztában, a Testület a jogsértés miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja alapján ismételten alkalmanként 65.000. Ft, azaz 15 x 65.000 Ft, összesen 975.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel.
5
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2009. január 7. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László elnök
6
