ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 22/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2008. július 6-án 20 óra 4 perces kezdettel sugárzott az „Üvegtigris” c. műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) valamint 5/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a 2826/2007. (XII. 12.) számú határozatával jóváhagyta a Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóság 2008. évi munkatervét, mely rendelkezik az esetlegesen helytelen klasszifikációval rendelkező filmalkotások kiszűréséről is. A vizsgálat az alábbiakat állapította meg: A film tartalma: Hat barát pár napját mutatja be a film. Az útszéli büfékocsi neve Üvegtigris, ahol Lali az „amerikamániás” büfés dolgozik. Gaben, az autónepper, Róka, a piti csencselő, Sanyi, a kissé bolond hajléktalan, Csoki, aki mindig arról szövegel, hogy majd pénzt szerez és elmegy Amerikába és Cingár, aki a többieket idegesíti a szaxofonozásával, ők öten visszatérő vendégei Lali büféjének. Összességében elég eseménytelenül és kissé reménytelenül telnek a mindennapjaik. Gaben rábeszéli Lalit, hogy vegyen meg tőle egy régi Chevrolet Impalát, amely megtestesíti az amerikai álmot. Amikor hosszas várakozás után megérkezik az autó, Lali ki sem tudja próbálni, mert az úton visszaforduló teherautó totálkárosra töri. Közben Róka izgatottan keresi a „vasat”, melyet korábban odavitt, hátha akad rá vevő. Lali azonban pár nappal korábban eladta a használhatatlannak vélt fémhulladékot egy művésznek. Rókára rászállnak a nehézfiúk, és halálosan megfenyegetik, hogy hozza vissza, vagy fizessen. Pénzt kell szerezniük mindenáron. Csoki szerint egyetlen megoldás van, ki kell rabolni a közeli postát. Mindenki kocsiba száll, a nagy balhé azonban nem sikerül. A helyi futóverseny miatt emberek lepik el a postahivatal előtti területet, így meghiúsul a rablás. Lali felismeri, igazuk lehet a többieknek, és rossz helyen van a büfé-kocsi. Barátai segítségével áttolják az út másik
1
oldalára, hátha ott könnyebben észreveszik az autósok, de az út közepén elakadnak. Végül a forgalom leáll, óriási dugó alakul ki, az emberek kiszállnak az autójukból, mindenki rendel valamit Lali büféjéből, és a káosz egyre nagyobb lesz. A műsorszolgáltató a filmet II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A Magyarországon forgalmazott mozifilmek korhatári besorolását végző Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kiskorúak filmszínház látogatásáról szóló 8/1965 (IX. 19.) sz. MM rendelet alapján a filmalkotást „14 éven aluliaknak nem ajánlott” kategóriába sorolta. A II. kategóriába olyan műsorok tartoznak, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy 12 évesnél idősebb számára minden további nélkül, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a filmalkotás műfaját tekintve vígjáték, amelyben megjelentek aggályos témák, mint például bankrablás, házassági problémák (Joli házasságtörő viszonyt folytat Lalival), prostitúció (országút szélén sétálgató örömlányok). A filmben több képsor utalt szexuális együttlétre, azonban a téma feldolgozása nem volt naturálisnak tekinthető. A jelenetek többségében felbukkant a nemiségre utaló megnyilatkozás (pl. Csoki szeretkezés után hosszú percekig kérdezgette alkalmi partnerétől, hogy jó volt-e neki), amelyek többnyire humoros vagy ironikus környezetben ábrázolódtak. A filmalkotás hangsúlyozta a szereplők szexuális életének promiszkuis jellegét (pl. megtudhattuk, hogy Lali és Gaben is folytatott testi kapcsolatot Bettivel és Betti anyjával, Jolival). Egy jelenet erejéig látható volt Lali és Betti szeretkezése, amelyet szintén humoros formában ábrázoltak, hiszen a szeretkezésük helyszíne a büfé-kocsi konyhapultja volt, és közösülésük közben Betti folyamatosan beleverte a fejét a lakókocsi ablakába. A film dramaturgiája – műfajánál fogva – nem koncentrált a szereplők jellemfejlődésére, továbbá a deviáns cselekedeteket többnyire nem követték retorziók. A fiatalkorúak a kellő élettapasztalat hiányában befolyásolhatóbbak, kritikátlanul fogadhatják el a látottakat. A nemkívánatos viselkedési formákat (mint alkoholfogyasztás, dohányzás, ittas állapot, felelőtlen szórakozás, rendőrség provokálása, folyamatos trágár szóhasználat, egymás heccelése) követendő példáknak tekinthetik. Kiskorú nézők számára a megértést nehezíthette, hogy több szálon és több idősíkon futó cselekményt kellett követniük, a történet retrospektív módon, a rendőrségi vallomások alapján bontakozott ki előttük. A kiskorú gyermekek tízéves korukig nem képesek komplex cselekményvonalat követni, így nem minden esetben tudják felismerni a cselekedetek és a következményeik közötti összefüggést, így elmondhatjuk, hogy a filmbeli jelenetek szülői magyarázattal sem válhattak értelmezhetővé. Tekintettel arra, hogy a közzétett szcénák valóságosnak tűnő cselekményeket mutattak be, hétköznapi helyszíneken játszódtak (országút melletti büfé-kocsi, postahivatal előtti tér), így magas realitásfokkal bírtak, ezért a látottak valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas volt. A vígjáték jellegből adódó humor ugyan oldhatja az erkölcsileg kifogásolható jelenetek következtében felgyülemlett feszültséget, ugyanakkor bagatellizálhatja is a látottak (pl. bankrablás) súlyát a kiskorú nézőkben. Véleményünk szerint a filmbeli szereplők viselkedését a kiskorúak még szülői magyarázattal sem érthették meg. Az elemzett alkotásra jellemző volt a közönséges, trágár nyelvezet, amely meghaladta a közepesen erős mértéket, a nemi szervek említése (pl. picsába), a szexuális töltetű káromkodások (pl. átbasztalak, kurva életbe, büdös francba, kurva
2
anyád, köcsög, baszd meg) gyakori előfordulása – a Testület álláspontja szerint – egy II. kategóriába sorolt alkotás esetében aggályokat vet fel. A műsorszám kifogásolt jelenetei: 20:23:00–20:23:43 Lali büféjéhez vendég érkezik, aki legalább három dolgot kér, mire nagy nehezen eldönti, hogy hot-dogot akar enni ketchup-pal. Lali kissé ideges a szerencsétlenkedő vásárló miatt, végül egy jó nagy adag ketchup-pal öntözi meg az ételt, ami nem tetszik a vendégnek: Vendég: „Mi ez?” Lali: „Hami.” Vendég: „Ezt én nem eszem meg!” Lali: „Dehogynem!” Vendég: „Nem!” Lali: „De bizony!” Vendég: „Kérem a panaszkönyvet!” Lali: „Nincsen.” Vendég: „Olyan nincs, hogy nincs!” Lali: „Akkor van!” Vendég: „Hol?” Lali: „Zsacsiban. Na, edd meg!” Vendég: „Tessék?” Lali: „Edd meg, ha éhes vagy, edd meg, baszd meg!” Vendég: „Mit mond?” Lali: „Hogy húzzál haza, azt főzessél anyáddal! Kisköcsög.” 20:26:50–20:27:25 Gaben: „Na, ide figyelj, apám! Itt van egy amerikai büfé, igaz? Itt vagy te, egy tökös amerikai gyerek, igaz?” Lali: „Nem vagyok amerikai.” Gaben: „Akkor az akarsz lenni.” Lali: „Nem.” Gaben: „Hanem, mi akarsz lenni?” Lali: „Hát, tudja a tököm. Boldog.” Gaben: „Na, hát ebben boldog lehet a tököd, apám. Pörgesd föl magadat, bármi van, bassz fel egy napszemüveget, rúgd ki a gázt padlóig! Rúgd ki, a kurva anyját, hajoljon a lemez! A kompresszorod úgyis jobban szív, mint bármelyik csajod.” Lali: „Ez szép volt!” Gaben: „Olvastam.” 20:41:13–20:41:50 Gaben: „Hali Lali papi!” Lali: „Papi kuki mami!” Gaben: „Nyugi Lali. Cúg van, mi? Lalikám, csajok szoktak erre járni?” Lali: „Miért Betti?” Gaben: „Annak vége.” Lali: „Hogy-hogy?” Gaben: „Megharagudott. Az anyja kavart be.” Lali: „Mivel?” Gaben: „Ránk nyitott.”
3
Lali: „Az anyja?” Gaben: „Nem, Betti.” Lali: „De nagy egy állat vagy! Miért nem zárkóztatok be, mi mindig bezárkóztunk.” Gaben: „Bettivel?” Lali: „Nem az anyjával.” 20:43:15–20:47:14 Az Üvegtigris büféhez ellátogat Betti. Miután narancslevet kér Lalitól, flörtölni kezd a férfival: Betti: „Bekapnék valamit.” Lali: „Hát, összeüthetünk valamit. Virsli van.” Betti: „Segítsek?” Lali: „Bejössz?” Betti: „Ha akarod?” Miután Betti bemegy a büfékocsiba, szeretkezni kezdenek. Lali lehúzza a nadrágját, a lány pedig leveszi a fehérneműjét. Betti ráhajol a konyhapultra, Lali pedig hátulról hatol be a lányba, miután fellép egy felfordított lábas tetejére. A közösülés során elsődleges nemi jellegek nem látszódnak, a szexuális aktus hangjai azonban (nyögés, sóhaj) hallhatók. A kamera mutatja, amint az egész lakókocsi rázkódik az aktus közben. Majd váratlanul kiabálni kezd Betti, hogy: „Anyám, anyám, itt az anyám!” A lakókocsihoz ér Betti anyja, Joli. Lali és Betti gyorsan felöltöznek, majd a lány bebújik a konyhapult alá. Lali és Betti anyja között a következő párbeszéd zajlik le: Lali: „Nahát, Joli!” Joli: „Szervusz, Lajos!” Lali: „Zárok. Épp most zárok.” Joli: „Ne siess úgy Lajos, csak most jöttem!” Lali: „Én meg most akartam elmenni.” Joli: „Egyedül vagy?” Lali: „Aha. Sanyi fut.” Joli: „Lehetek ma az utolsó vendéged?” Lali: „Ne, ne csináld már! És a kocsi? Meglátják, meglátnak az útról.” Joli: „Csak beugrottam, tudod, a virslire.” Lali: „Elfogyott.” Joli: „Bemegyek, húzzál be!” Lali: „Mi van, de miért?” Joli: „Húzzál be, az Oszi! Itt az Oszi. A férjem, te szerencsétlen.” Ezután Jolit is elrejti Lali a pult alatt, majd megérkezik vadászpuskájával Oszi, a férj, aki a feleségét keresi. Oszi virslit kér, de Lali közli, hogy nincs. Majd Oszi higgadtan azt mondja, elképzelhető, hogy Joli a konyhapult alatt van. Lali zavarában nevetni kezd, végül Oszi lezárja a beszélgetést: „Lesz még maga is nős ember, Lali!” 20:52:58–20:53:47 A bankrablók megállnak egy kóláért Lali büféjénél. Mivel Laliék éppen előtte értesültek a híradóból, hogy bankrablás történt, így felismerik az elkövetőket. A két bankrabló pisztollyal fenyegetőzik, így Lali, Gaben, Cingár, Csoki és Sanyi engedelmeskednek. Bemennek a büfé belsejébe, majd meztelenre vetkőznek - a bűnözők követelésének eleget téve: Lali: „Na, jól van, most akkor húzzatok el jó, mert még a végén elkapnak!” Rabló1: „Hülyeséget beszélsz, minket nem kapnak el.” Gaben: „Gondolod? Filmre vettek haver.” Rabló1: „Taplóarcú, most hibáztál! Én lőttem szét a kamerát.”
4
Gaben: „Benne volt a tévében, hogy szarrá lőtted a páncélszekrényt.” Lali és barátai nevetnek. Rabló2: „Pofákat befogni! Te nem találtad el a kamerát?” Rabló1: „Nem a lófaszt nem, hát rácéloztam, persze, hogy eltaláltam!” Rabló2: „Te nem találtad el a kamerát?” Rabló1: „Mondom, eltaláltam!” Rabló2: „Azt a rohadt, kettébaszott, kurva életbe! Hát te nem találtad el a kamerát. Hát, hogy lehetsz ekkora marha, állat! Benne vagyunk a filmbe, cseszed. Ott fogunk megrohadni a börtönbe! De engem nem érdekel, téged foglak először seggbe kúrni, érted! (Laliék kacagása után korrigál a rabló.) Téged fognak először seggbe kúrni!” 21:11:26–21:12:47 Lali büféjéhez egy egész lakodalmi násznép érkezik. A vőlegény bemenekül a tábori vécébe, majd megérkezik a süketnéma menyasszony. A vőlegény közli: „Nem megyek ki, a kurva életbe!” Majd a menyasszony szétveri a fa vécé ajtaját baltával, a vőlegény pedig előmászik a romok alól, és megmondja a menyasszonyának, hogy szereti, majd odakiált a rokonoknak: „Elmentek a jó picsába!” 21:30:22–21:31:23 Lali büféjénél megáll két fekete ruhás, napszemüveges ember, akiket Csoki gyanús alakoknak vél, ezért előrántja a fegyverét, és a következőt mondja: „Oh, fuck you! Vedd ki a kezed a zakódból Pupi! Ti meg mi a kurva anyátokat akartok itt, mi? Ti is idejártok szórakozni? Minden napra jut belőletek? Basszátok meg! De most megszívtátok, hű de kurvára megszívtátok, basszátok meg! Lali, gyere ki a boltból! Ti meg, meg ne moccanjatok, mert kurvára komolyan szétlövöm a rohadt agyatokat!” Ezután Csoki a két fekete ruhás férfit az autóhoz viszi, majd amikor kiderül, hogy a „vendégek” halottszállítók, Csoki így zárja le a dolgot: „Ezt megúsztátok, basszátok meg!” Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint a 4-12 éves nézők köréből az elemzett adást 102.337 kiskorú látta legalább egy percen keresztül. A fenti körülményeket, továbbá a bemutatott műsorszám összhatását is figyelembe véve kijelenthető, hogy a filmalkotás kedvezőtlenül befolyásolhatta a fiatalkorú nézők szellemi, erkölcsi fejlődését, tehát a műsorszám nem felelt meg a II. korhatári kategória szempontjainak. Összefoglalva a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében megfogalmazott előírásokat. A fentieken túl sérült a műsorelőzetesekre vonatkozó 5/A. § (2) bekezdés is, hiszen az elemzett film előzetesét az alábbi időpontokban kezdődött műsorajánló-blokkokban sugározták: DÁTUM 2008.07.01 2008.07.02 2008.07.02 2008.07.02 2008.07.02 2008.07.02 2008.07.03 2008.07.03 2008.07.03 2008.07.04 2008.07.04 2008.07.04 2008.07.04
CSATORNA TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2
CÍM Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris Üvegtigris
KEZDÉS 15:04:19 14:42:02 15:44:25 17:25:55 18:06:47 20:49:57 15:28:55 16:24:11 20:47:19 15:23:32 16:20:16 17:05:42 20:48:00
VÉGE 15:05:01 14:42:44 15:45:07 17:26:37 18:07:30 20:50:40 15:29:37 16:24:54 20:48:01 15:24:14 16:20:58 17:06:24 20:48:43
TARTAM 0:00:42 0:00:42 0:00:42 0:00:42 0:00:43 0:00:43 0:00:42 0:00:43 0:00:42 0:00:42 0:00:42 0:00:42 0:00:43
5
A fentiek alapján a vizsgálat az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és az 5/A. § (2) bekezdéseinek sérelmét valószínűsítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. november 19-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2008. november 26-én érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 érdemi észrevételei: „Jelen esetben jogi jelentősége nincs annak, hogy pl. 10 éves korig a gyermekek általában nem tudnak értelemmel követni egy bonyolultabb cselekményt. A szülői magyarázattal való megértés, vagy meg nem értés egyik kategóriának sem tényállási eleme. A II. kategória esetén tényállási elem a félelemkeltés, avagy a meg nem értés, félreértés. Hogy szülői magyarázattal megérti, vagy nem, az nem tényállási elem, hanem annak a feliratnak a szövege, melyet a Műsorszolgáltatónak a műsorszám előtt megjelölésként alkalmaznia kell: „Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A törvény rendelkezése szerint akkor is ezt a jelölést kell alkalmaznia a Műsorszolgáltatónak, ha meg van győződve arról, hogy szülői magyarázattal sem érti meg a kiskorú az adott műsorszámot, de az adott tartalom nem valósítja meg a III. kategória tényállási elemeit. Az idézett indokolásban leírtakkal a Műsorszolgáltató egyébként javarészt egyetért, ugyanis maga is úgy gondolja, hogy a tárgybeli műsorszámot a 12 éven aluliak nem értik meg, esetleg félreérthetik. A bemutatott viselkedésformák bemutatása (káromkodás, dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.) az adott formában szintén magyarázatra szorul a 12 éven aluliak esetében, stb. Ennek megfelelően a műsorszolgáltató az említett műsorszámot a II. kategóriába sorolta. A kérdés igazán az lenne, hogy a III. kategória tényállási elemei közül megvalósult-e valamelyik, illetve a műsorszám alkalmas volt-e a 16 évnél fiatalabbak erkölcsi, szellemi, fizikai fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, vagy nem. Erre a felhívás sajnos nem tér ki, azonban a műsorszolgáltató álláspontja szerint nem. A 12-16 éves korosztályhoz tartozók számára ugyanis már világosan kitűnik a mű bohózat jellege, a megértést pedig megkönnyíti a műsorszám struktúrája, a szorosabb kapcsolódás nélkül egymás után következő viccek, komikus jelenetek sorozata, továbbá a valóságtól teljesen idegen vígjátéki karakterek (lökött bankrablók, agyalágyult helyi figurák, akiknek a személyisége csak annyira válik láthatóvá, amennyi az adott helyzetkomikum kialakításához szükséges, stb.). Tekintve, hogy a III. kategória tényállási elemei nem valósulnak meg, így a műsorszám szükségképpen a II. kategóriába sorolandó. A Műsorszolgáltató előadja továbbá, hogy a műsorszám kategóriába sorolásánál az Rttv. 5/B. §-ának nyelvtani, logikai értelmezésén túl a fentiek szerint vette figyelembe az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. határozatában foglalt iránymutatást, pszichológus szakértő véleményét, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak az Rttv. vonatkozó rendelkezésével kapcsolatos joggyakorlatát. A Műsorszolgáltató figyelembe vette továbbá azt is, hogy az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében meghatározott tényállási elemek közül az érintett 12-16 éves korosztály tekintetében nem látta megvalósulni a fizikai fejlődés kedvezőtlen befolyásolásának lehetőségét, hasonlóképpen a korosztályhoz tartozók szellemi fejlődésének kedvezőtlen
6
befolyásolására sem tekintette alkalmasnak a Műsorszámot, hiszen a Műsorszámban megjelenő, a hatósági ellenőrzés megállapításaiban felsorolt jelenetek ezeket a fejlődéstípusokat feltehetően nem érintik. A 12-16 éves korosztály erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására pedig azért nem alkalmas a Műsorszám, mert a 12-16 éves korosztály számára az erőszak, vagy szexualitás közvetett, utalásszerű bemutatása önmagában nem alkalmas kedvezőtlen hatást kiváltani, csak akkor, ha ahhoz pozitív értékítélet, együttérzés, helyeslés, stb. kapcsolódik. Erről pedig a fent elmondottak szerint nincs szó.” A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A Testület nem ért egyet a Műsorszolgáltató azon megállapításával, miszerint a szülői magyarázattal való megértés, vagy meg nem értés egyik kategóriának sem tényállási eleme. A II. kategória esetén tényállási elem a félelemkeltés, avagy a meg nem értés, félreértés. Hogy szülői magyarázattal megérti, vagy nem, az nem tényállási elem, hanem annak a feliratnak a szövege, melyet a Műsorszolgáltatónak a műsorszám előtt megjelölésként alkalmaznia kell.” A Testület álláspontja szerint a műsorszámot megelőzően megjelenő „felirat”, azaz a műsorszám minősítése ugyanis prevenciós jelleggel – a II. kategória esetén – éppen azt a célt szolgálja, hogy a tizenkét éven aluliak – akikben a műsorszám félelmet kelthet, illetve amelyet koruknál fogva nem érthetnek meg vagy félreérthetnek – nagykorú (általában szülő) iránymutatásaival, magyarázatával megértsék azt. A Műsorszolgáltató által megnevezett „felirat” esetén tehát nem egy, a levegőben lógó, kötelezően kiírandó, ám tartalommal nem bíró, üres frázisról van szó, hanem, mint azt az Rttv. 5/F. §-a is mutatja, egy ajánlás jellegű iránymutatásról, mely a tényállás szerves részeként, mintegy magyarázza az előzőekben felsorolt tényállási elemeket. „5/F. § Az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját az Országos Rádió és Televízió Testület - eljárására kötelező jelleggel - legalább kétharmados többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.” A Műsorszolgáltató maga is egyetértett a hatósági ellenőrzés megállapításainak nagy részével, hiszen belátta, hogy a tárgybeli műsorszámot a tizenkét éven aluliak nem értik meg, esetleg félreérthetik. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. sz. ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni…” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Testület úgy véli, hogy a kifogásolt műsorszám összhatását tekintve alkalmas volt arra, hogy a tizenkét éven aluliak félreértsék illetve, hogy még felnőtt személy iránymutatásai mellett se értsék azt meg, ezért a műsorszám nem felelt meg a II. korhatári kategória követelményeinek.
7
Tekintettel arra, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. nem megfelelő korhatári kategóriába sorolta a 2008. július 6-án 20 óra 4 perces kezdettel sugárzott az „Üvegtigris” c. műsorszámot, a Testület megállapítja, hogy megsértette az Rttv. 5/C. § (2) és az 5/B.§ (3) bekezdését. A Testület azt is megállapítja, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdését is, tekintettel arra, hogy a műsorszám előzetesét 21 óra előtt tette közzé. Az Rttv. 5./B (3) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „Rttv. 5/C. (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése értelmében: „A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. január 7. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
8
