AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1976/2009. (X.7.) sz.
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Alisca Rádió Kft. (Alisca Rádió Szekszárd, 7100 Szekszárd, Szent L. u. 19.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot.
A Testület megállapítja, hogy az Alisca Rádió Kft. műsorszolgáltató 2009. június 22-én, 24én, 29-én valamint 30-án összesen négy alkalommal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglaltakat. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy az Alisca Rádió Kft. 2009. június 30-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás
A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását, és az Alisca Rádiónál törvénysértést tapasztalt.
1
Az Alisca Rádió Szekszárd 2009. június 22-én 1:49:53-tól, június 24-én 1:11:53-tól, június 29-én 1:43:36-tól, június 30-án 7:18:11-től „Majka Papa” Tündi-bündi című zeneszámát sugározta.
A zeneszám szövege a következő: Ha hiszed, ha nem, Akármit csinálok, Nem tudom magamról levakarni. Jó! Szép, kerek a feneke, szép a melle de... Csak egy ribanc...* Nem igaz a kiscsaj, hogy meddig játssza még, Hogy rázza magát, pedig tökre leég, Hát ringanak a csípők és kinvannak a csöcsök, Asziszi, hogy ettől a szék mellé ülök. Mert nem tudja még, hogy az ász az az én, Attól gerjed be, hogyha a konyhába lép, Mert mosás, főzés, takarítás ez dolgod, Úgyhogy: uzsgyi! Gyerünk, csináld a dolgod Én nem vagyok apám hímsoviniszta De jobban szeretem ha egy nő befogja És tudja, hol a helye és tudja, mi van velem És nem hív fel percenként, hogy: -Jaj! Mi van veled? Csak a kozmi' shopping, disco ez a dolguk, Hát jöhetnének hozzám pucolni a polcot, A retyón ülve is a körmeit félti, Szolibérlet nélkül pedig nem tudnak élni! Refrén: Mi van veled baby? Haggyá má élni! Mért szívod a vérem, mért kötekedsz? Ez nem olyan Tündi-Bündi Nem olyan édi, ha ilyen a baby De a csöcs, meg a bunkesz az kitűnő, nem baj, mit vaker úgysem érted! Felénk se skubiznak, ha nincs fajin verdánk, A barátnőkkel tuti, hogy kitárgyalják a cerkám
2
És nem hiszem el, hogy azt mondani kell, Ha hajnalban elmegy, ne keltsen fel. Még arra is képes, hogy felhívja az anyám És elmesélje neki, hogy a fia egy patkány, Hogy ezt csinálta, meg azt tette utána Meg én vagyok a családnak a szégyene. Én nem értem őket, de nem is akarom, Így soha nem lesz belőlem egy papucs majom! De mit akarok én, hogy változzon meg ő, Hát nem tehet semmiről, hiszen csak nő. Ha kedves vagy egy percig, már mindjárt jön a duma, Hogy este nyolc után öcsém sehova. Az egyetlen megoldás, ha nagyon kemény vagyok, Hogyha azt mondom: Ha te is, nekem mér nem hagyod?! Refrén Na mi van veled baby, hát tudatnom kell veled, Hogy itt áll előtted egy igazi fasza* gyerek. De kereshetsz jobbat, de úgysem találsz. Állítólag azt mondják, hogy én vagyok a császár. De minek mondjam, ha úgyis tudod, Hogy velem bogaram, nem lőhetsz bakot! A mesterek mestere, mesterek mentora, Látom rajtad, hogy itt nem lesz hiba. Ha gyönyörű vagy igen, de nekem nagyon kevés, Hogy elcsavard a fejem, az az oviban volt elég És hiába nézel rám olyan bután Úgyis tudod, mi lesz veled a mozi után. A régi krapidat meg jobb, ha lerázod Mert izmos is vagyok, még ha nem is látod, Úgyhogy ülj csak közelebb, és adj végre egy puszit, Ne koptassam a pofám inkább mutatom a tutit. Refrén 3x
3
A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermekek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti korosztálynak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek értékrendszerének és világképének kialakulása. A felnőtté válás útján haladva a magatartási mintákat a környezetükben keresik. A médiumokban megjelenő életvezetési modellek erősen hatnak a serdülőkre. A médiában kínált modellek és példák szinte kritikátlanul kerülhetnek elfogadásra a védendő korosztály által, továbbá a szerény élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a magatartásminták erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. A Testület álláspontja szerint a közepes mértéket is meghaladó trágár nyelvezet átlépte a II. korhatári kategóriában még elfogadható szintet, mivel szülői, vagy nagykorú magyarázatával sem voltak feldolgozhatóak a zeneszámban elhangzottak. A műsorszám nyers, olykor obszcén nyelvezete mellett károsan befolyásolhatta a kiskorúak fejlődését a zeneszám tartalma is. Majka Papa a Tündi-bündi c. száma olyan durva megfogalmazásokat tartalmaz, mint ,,Csak egy ribanc”, ,,Mert mosás, főzés, takarítás ez dolgod”, „jobban szeretem, ha egy nő befogja, És tudja hol a helye,” „Hát nem tehet semmiről, hiszen csak nő.” Sztereotip, torz és előítéletes módon ábrázolja a nőket a dal. Olyan általánosításokkal él, mint „Csak a kozmi' shopping, disco ez a dolguk, Hát jöhetnének hozzám pucolni a polcot,” „A retyón ülve is a körmeit félti, Szoli bérlet nélkül pedig nem tudnak élni!” A nőket üresfejű cicababáknak festi le, akiknek két fő feladatuk van: a házimunka elvégzése és a férfiak szeszélyeinek kielégítése. A zeneszám – ugyan paródikus formában, de - torz család, illetve férfi-nő képet közvetít a hallgatókhoz, egyúttal negatív példát állított a kiskorúak elé. A Testület álláspontja szerint azonban abban az életkorban, amikor a morális értékrend, a világkép és társas együttműködés alapjai kialakulnak, különösen fontos, hogy társadalmilag elfogadott szerepek eltanulását segítő mintákkal találkozzanak. A zeneszám alkalmas lehetett a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért azt III. kategóriába kellett volna sorolni. A fentiek alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak sérelmét valószínűsítette. A műsorszolgáltató a kifogásolt zeneszámot 4 alkalommal (1:49:53,1:11:53,1:43:36, 7:18:11) sugározta, 1 esetben az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében meghatározott időintervallumon kívül, 7:18:11-kor, ezért az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme is felmerült. A többi esetben a műsorszolgáltató ugyan megfelelő időben játszotta le a zeneszámot, de nem sorolta be a megfelelő korhatár-kategóriába. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. augusztus 6-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére.
4
A műsorszolgáltató nyilatkozata: A tértivevény szerint a műsorszolgáltató 2009. augusztus 10-én átvette a felhívó levelet, azonban nyilatkozatot a megadott határidőn belül nem tett.
A Testület álláspontja: Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó elme az erőszakos módon megoldott konfliktust, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott." Az Rttv. 5/C. § (2) szerint „a III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.” A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében hangsúlyozta, hogy „a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására tehát már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete szerint a törvényi rendelkezés arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a fiatalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat. A Testület álláspontja szerint a zeneszámban halmozottan előforduló trágár nyelvezet megjelenése alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Az obszcén nyelvezet mellett – ugyan parodikus formában de - a zeneszám tartalma is alkalmas volt arra, hogy negatív életvezetési modelleket, valamint torz
5
család-, illetve férfi és női ideált közvetítsen, és ezáltal hátrányosan befolyásolja a kiskorúak fejlődését. A médiumokban megjelenő életvezetési modellek erősen hatnak a serdülőkre. A 18 év alatti fiatalkorúak értékrendszere még alakulóban van, amelyhez a mintákat az őket körülvevő környezetben keresik, ezért az Iroda álláspontja szerint különösen fontos, hogy társadalmilag elfogadott szerepek eltanulását segítő mintákkal találkozzanak. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. A bírósági ítéletek indokolásai azt is megerősítik, hogy az államnak az Alkotmányban előírt kötelezettsége a gyermekek fejlődési útjának veszélyektől és kockázatoktól történő megóvása, annak érdekében, hogy felnőve felelősen hozhassák meg döntéseiket. Így fontos azon káros hatások kiszűrése, melyek még idő előtt olyan sztereotípiák kialakítására késztetik a kiskorúakat, melyek mögött nem állnak érett megfontolások. A Főváros Bíróság a 24. K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan — és nem megengedően — kell eljárnia”, amely megállapításra a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból is következtetett. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletei szerint: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. " A Testület a fent leírtak alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy a műsorszám alkalmas volt a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért indokolt lett volna magasabb, III. korhatár-kategóriába sorolni. Így a műsorszolgáltató 2009. június 22-én 1:49:53-tól, június 24-én 1:11:53-tól, június 29-én 1:43:36-tól, június 30-án 7:18:11-től sugárzott Majka Papa: Tündi-bündi című zeneszámmal 4 alkalommal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. A műsorszolgáltató a kifogásolt zeneszámot 4 alkalommal (1:49:53,1:11:53,1:43:36, 7:18:11) sugározta, 1 esetben az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében meghatározott időintervallumon kívül, 7:18:11-kor, ezért 1 alkalommal megsértette az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglaltakat is.
6
A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: A Testület még nem szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése miatt, ezért felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. október 7.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
7
