2009. II. évf. 2.sz.
2009. december 7.
Egy kis történet A következő elbeszélést dr. Schőner Alfréd egykori szegedi főrabbitól hallottam. A szegedi születésű rabbit és költőt dr. Birnfeld Sámuelt a háború előtti években próbaszónoklatra hívták Szolnokra. Talán érdemes elmondani, hogy a háború előtt az önálló hitközségek próbaszónoklat útján választottak rabbit. Ez annyit jelentett, hogy több rabbi jelöltet meghívtak egy közösségbe, majd az elöljáróság összeült és döntést hozott. Birnfeld Sámuel elutazott hát Szolnokra abban a reményben, hogy talán megválasztják a hitközség rabbijának. Gyönyörűen prédikált péntek este és szombat délelőtt a magyar nyelv minden szépségét kihasználva. Vasárnap délelőtt gyermekeket tanított, majd ezt követően a hitközség néhány elöljárója kikísérte őt a szolnoki vasútállomásra. Ekkor az egyik elöljáró, kinek nevét nem ismerjük, így szólt a rabbihoz: „Ne haragudjon, önnek semmi esélye sincs, hogy hitközségünk rabbi székét megkapja.” Majd folytatódott a szóáradat, nem tudni ma már, hogy mit és mennyit beszélt az elöljáró. Dr. Birnfeld Sámuel csak állt és hallgatott. Mikor a monológ befejeződött, a rabbi még mindig nem szólt semmit. Az elöljáró ekkor nagyon dühös lett és így kiáltott: „ Hát nincs mersze egyetlen szót sem szólni önmaga védelmében?” Ekkor Birnfeld odalépett és egész egyszerűen megpöckölte az elöljáró orrát. „Ez a válaszom” - mondta.
Markovics Zsolt főrabbi Nyitva tartás: Minden csütörtökön 13.00-16.00 óra között. Elérhetőségek: 6720. Szeged, Jósika u. 12. Email:
[email protected] Mobil: 70/513-98-53
Szegedi Zsidó Hitközség: 423-849
2.oldal
Tisztelt Hittestvéreink és Olvasóink! Könyvtári szaklapunk több hónapos kihagyás után újra megjelenik. A továbbiakban is—mint szaklap—a könyvtárral kapcsolatos híreknek, eseményeknek, bibliotékánkban gyakorlati idejüket töltő hallgatók publikációinak, könyvismertetéseknek, különböző apró híreknek adunk helyet. E helyen szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik könyvtárunkat könyvadománynyal és dokumentum-beszerzés céljából pénzzel támogatták! Dancs Miklós, Dr. Somló Zoltán, Dr. Udvardi Andor, Mátrai László, Oláhné Lavner Zsuzsa, Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, Varga Katalin. Jelenleg 3500 könyvünk van állományban, és 300 db felvétel alatt. Megjelent Dusha Béla: Az élő zsinagóga c. albuma, mely szakmai és sajtó körökben már sikert aratott. A fotók a művész szemével láttatják a szegedi zsidóság ünnepeit, a zsinagógát, a temetőt, kulturális tevékenységét, és jellegzetes arcait. A tanulmányok szerzői: Ábrahám Vera, dr. Lednitzky András, Markovics Zsolt, dr. Tóth Attila. A kötet megvásárolható a Dusha Béla Deák F. u. 2830 sz. alatti stúdiójában. Telefon: 438-888.
Markovics Zsolt főrabbink kezdeményezésére betérőknek és érdeklődőknek szerdai napokon 18.30-tól a zsidó vallási élettel kapcsolatos előadássorozat indult. Előadók: Markovics Zsolt főrabbi, Markovicsné Bobár Gabriella rebbecen és Kellerman Itzhak kántor.
A csütörtök délutáni nyitva tartás mellett december hónapban hétfői napokon 14-16.30 óráig is szívesen látjuk és várjuk az Olvasókat és Kutatókat.
3.oldal
Könyvtárunk aktív kapcsolatban van a Csongrád Megyei Levéltárral, a Somogyi Könyvtárral, és az Országos Széchenyi Könyvtárral. Ennek eredményeként a dr. Birnfeld Sámuel Könyvtár ritka, és nélkülözhetetlen kiadvány másolatokhoz jutott. A kapcsolat eredménye az OSZK-val szintén további példányok megszerzésének lehetősége. A szóban forgó dokumentumok a Hitközség történetének feltárásában elengedhetetlenül fontosak. Megindult az OR-ZSE Könyvtárával a kapcsolat építés. A társhitközségek bibliotékáival is szívesen együttműködünk.
Az MTA-ORZSE Vallástudományi Kutatócsoportja szoros munkakapcsolatot tart fent a Szegedi Hitközséggel. E kapcsolat folyamatban lévő szakasza egy készülő kötet; a szegedi sírkertek történetéről
*** Könyvtárunk állománya Lőw Immánuel – Klein Salamon: A Szegedi Chevra 1787-től 1887-ig című kötet fénymásolati példányával gyarapodott. A kötet egykori térképet is közöl. Helyben használható. A Könyvtár két teremben működik, az egykori klub szobájában és előterében. Növekvő állományunk nem fért a meglévő tárolóeszközökbe. Ekkor sietett önzetlenül segítségünkre dr. Somló Zoltán Hitközségünk vezetőségének mindenki által tisztelt és szeretett tagja. 3 szekrény árát adományozta nekünk. A szekrények megrendelése, szállítása, szerelése Móritz Miklós szorgalmát dicséri. A Hitközség finanszírozta a bútorszállítást. A könyvtár átrendezése nem kis feladatot jelentett. Megterveztük a belső teret, és többszöri átrendezés után helyére került minden. Padok, képek, szekrények, asztalok és a számítógép. A továbbiakban az új könyvek állományba vétele, majd betűrendes sorba rakása történik. Amint megfelelő memóriájú számítógéphez jutunk, köteteinket számítógépes nyilvántartásba vesszük, mely a tárgyszavazás révén nagy mértékben segíti keresésüket. Ezen a módon tervezzük folytatni a temetői adtabázisunk excell rendszerű rögzítését. Köszönettel adózunk micvójukért szorgalmas, hozzáértő segítőinknek ! Ők: Baranyai Katalin, dr. Somló Zoltán, Kisléghy Ágnes, Kiss Erika, Lukácsné Anna, Marik Mihály, Mátrai László, Móritz Miklós, Sprájcer Pál Zoltán. Ábrahám Vera
4. oldal
Idézet „A valódi Talmud” című kötetből, melyet Molnár Ernő fordított és állított össze. Az alábbi idézet a Makkabi Kiadó 2007.évi kiadásának 102. oldaláról származik.
A test és a lélek. „És a lélek visszatér Istenhez, aki adta.” (Koh, 12,7.) Miként tisztán kaptad, tisztán add vissza is.
.
Könyvtárunk gyarapodását, adományozó lelkületű hittestvéreinknek nagy tisztelettel megköszönjük! 2009. évben könyveket adományoztak: Dancs Miklós, dr. Lednitzky András, dr. Somló Zoltán, Kisléghy Ágnes, Somogyi Károly Könyvtár, Oláhné Lavner Zsuzsa, Varga Katalin.
A dr. Birnfeld Sámuel Könyvtárat 2009. év első félévében eddig az alább felsorolt hallgatók választották szakmai
gyakorlati helyként: Baranyai Katalin, Kisléghy Ágnes, Kiss Erika végzős könyvtár-informatika szakos hallgatók. A gyakornokok 40-40 órában könyvtárrendezési, állományba vételi és szakozási munkákkal foglalkoznak. Emellett megismerkedtek a Könyvtárellátó Szegedi Kirendeltség munkájával, valamint bemutatásra került a TEMI Bibliotéka Könyvtár. Mivel leendő könyvtárosaink sokrétű feladatában a tudományos kutatás támogatása is komoly szerepet játszik, ezért szakmai látogatást tettünk a Csongrád Megyei Levéltárban. Továbbá publikációs gyakorlatként könyvtári szaklapunkban jelennek meg rövid cikkeik. Kisléghy Ágnes szakdolgozatának témája: A dr. Birnfeld Sámuel Könyvtár 10 éve.
5. oldal
Kisléghy Ágnes vagyok, harmadéves informatikus-könyvtáros – vallástudomány szakos hallgató.
Idén úgy döntöttem, hogy Ábrahám Vera segítségével a Szegedi Zsidó Hitközségi Könyvtárban töltöm le a féléves kötelező gyakorlatomat, sőt a könyvtár lesz a szakdolgozatom témája is. A gyakorlati idő alatt többedmagammal a könyvtáros szakma fortélyait gyakorlom Vera vezetésével (könyveket vezetünk a leltárkönyvbe, cutterezünk, osztályozunk, rendszerezzük a meglevő állományt, statisztikát vezetünk, ellátjuk az olvasószolgálatot). A leendő szakdolgozatom a most 10 éves Dr. Birnfeld Sámuel könyvtárról szól majd, történeti, állomány-feltárási és statisztikai részeket foglal magában, kiegészítve a különleges dokumentumok digitális fotóival. A nevem Baranyai Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán vagyok harmadéves informatikus könyvtáros szakos hallgató.
Minden félévben könyvtári gyakorlaton kell részt vennünk, ezáltal jutottam el a Dr. Birnfeld Sámuel Könyvtárba. A könyvtár első benyomásra kellemes helynek tűnt számomra. Mivel egész kicsi, így nem egy klasszikus értelembe vett könyvtár érzetét keltette bennem, sokkal inkább egy barátságos szoba, ami könyvekkel van megtöltve. A gyakorlat során különféle könyvtári feladatokat látunk el, könyvekkel és folyóiratokkal kapcsolatosakat, mint például az új könyvek állományba vétele, jelzetekkel való ellátása, pakolás, rendezgetés, az olvasók, könyvtárhasználók kiszolgálása, könyvtári kéréseinek teljesítése. Habár a gyakorlat 40 órájából eddig csak kis részt teljesítettem, pozitív véleményt alakítottam ki magamban. Nagyon tetszik, hogy nemcsak a könyvtár épületében vagyunk, hanem például ellátogattunk a Könyvtárellátóba, vagy a Bibliotéka Könyvtárba. Mint említettem, idén vagyok harmadéves az egyetemen, tehát végzős, vagyis ebben a tanévben írom meg a szakdolgozatom, melynek témája Ráday Eszter könyvgyűjteménye lesz. Ennek elkészítésénél még nagyon az elején tartok, de remélem, hogy a végeredmény jól fog sikerülni.
6. oldal
Állandó rovatunkban állományunkból válogatunk szak-, és szépirodalmi köteteket. Közöljük a szerzőségi adatokat, és néhány mondatban összefoglaljuk a tartalmat. Ezúttal Varga Katalin hittestvérünk írását közöljük: Kertész Imre: Dosszié. Budapest : Magvető Kiadó, 2006. Egy nem szokványos életrajzi riport–regényt ajánlok olvasásra. A különös az benne, hogy a riporter és a kérdezett személy egy és ugyanaz, azza maga az író, Kertész Imre. A mű születésével kapcsolatban a szerző a következőket mondja: „2003.2004-ben Hajzer Zoltán barátom és szerkesztőm a hangszalagot az un. <mély interjú> céljaira rögzítette velem. A svájci Gstaad kisvárosban ért utol a lemásolt, és megszerkesztett anyagot tartalmazó dosszié.” Az író ezt végigolvasta, és máris döntött, ebből regény készül. Ebben a műben elemzi korábban megírt regényeit. (Művekről szóló kritikákat nem kedveli, mert szerinte a kritikák új művek, a bírált regényhez nincs sok közük.) Kertész Imre egyik érdekes gondolata, hogy Auschwitz után az írás jelentette számára az örömöt, menekülést az Auschwitz-Birkenau halál-táborban megélt borzalmaktól. Erről így számol be: „ Írni ugyanis csak az energiák bőségéből, tehát örömből lehet?” A „Sorstalanság” regényével kapcsolatban megjegyzi, hogy ez az alkotás nem igazán önéletrajzi iromány. Majd hivatkozik Jean Amery esszéjére, amelyben az író azon töpreng, hogy a kultúra, a műveltség segítsége lehetett-e az értelmiségi embernek Auschwitzban? Arra a megoldásra jutott, hogy a művelt embernek nehezebb volt a halál-tábor szörnyűségeit feldolgoznia, mint a hétköznapi embernek. Nagyon megrázóan számol be AuschwitzBirkenauban egy Soa idején levő részvételéről. Megrázó élménye—szerinte—minden túlélőre is érvényes. Ez a szörnyű élmény hatására fogalmazódik meg benne a zsidóság egyedi fogalma majd közli, hogy Auschwitzban lett igazán zsidó! A könyv olvasmányos. Ajánlom ezt a művet mindazoknak, akik jobban meg akarják érteni az író filozófikus, nehéz stílusban íródott műveit. Mellesleg most novemberben ünnepeltük Kertész Imre 80. születésnapját, így ennek a könyvnek elolvasása, tisztelgés Nobel-díjas kitüntetettünk, Kertész Imre írónk munkássága előtt.
Varga Katalin
7. oldal
Értékes kötetünk Jólesz Károly: Zsidó Hitéleti Kislexikon c. könyve. Mivel csak helyben használható, ezért minden kiadványunkban idézünk belőle szócikkeket, hogy minél többen szerezhessenek segítségével ismereteket.
Cicit; árbá kánfót (Cicisz; árbá kánfajsz; „szemléltető szálak” - „ruha négy széle) - cselekvő parancs a Tórában, hogy minden ruhára, amelynek négy széle van, cícítet kell tenni. Azért is van oly nagy jelentősége ennek a parancsnak, mert a Tóra ebben sűrítette össze az összes parancsot, mint írva van: „Úr’ítem otó uz’ chártem et kol micvót Ádonáj” („Lássátok és emlékezzetek meg az Ú összes parancsáról”) (4 Móz. 15,39). Ezért kell ügyelnie minden embernek, hogy legyen neki „tállít kátán”-ja (l. tállít, melyet egész nap visel. Ez legyen gyapjúból és mérte legyen háromnegyed ámmá hosszú és fél ámmá széles. Más vélemény szerint: széle-hossza egy ámmá. A nevét onnan kapta, hogy már kisgyermekek is viselik, ezért nevezik „tállít kátán”-nak, azaz „a kisgyerek tállítja”. És formájáról nevezik „árbá kánfót”-nak. (…) A szokás az, hogy a férfi reggel imádkozásnál burkolózik a nagy tállítba. (…) Mikor felveszi ezt az áldást mondja: „Bárúch átá Ádonáj Elohénu melech háólám áser kiddsánú b’micvótáv v’vivvánú ál micvát cícit” („Áldott légy Örökkévaló a világ Ura, aki megszentelt bennünket parancsolataival és megparancsolta a cicit parancsát.”) Corvá mérábbánán (Cajrvó mérábánon; „Tanult fiatal”) - éles eszű fiatal talmud tudós. Cúr miseló áchálnú (Cür miselaj ochálnü; „Szikla, kinek javaiból ettünk”) - versszakaiban a birkát hámázon három részét találjuk költői feldolgozásban, éppen ezért szombat délután a birkát hámázón után Információkat gyűjtünk az egykori szegedi ortodox k ö z ö s s é g r ő l (imaegyesület). Bízunk Hittestvéreink segítségnyújtásában, hiszen anélkül a hitközség és a temető történetének feldolgozása hiányos lenne. Email:
[email protected] Tel: 62/317-672. Mobil: 70/513-98-53, vagy a Hitközség Irodájában lehet leveleket elhelyezni a Könyvtár dobozába. Köszönettel! Ábrahám Vera könyvtáros
8. oldal
A kutatói munka segítése, és az utódok számára megőrzés céljából a Könyvtár Külön Gyűjteménye szívesen fogadja az egykori zsidó iskolával kapcsolatos visszaemlékezéseket. Ezen kívül hálás köszönet azoknak, akik másolásra kölcsön adják az iskolára vonatkozó írásos, fotós dokumentumaikat. KÉRÉS!!! Továbbra is gyűjtjük dokumentumokat a szegedi Rónai Józsefről, és fotóműhelyéről, mely a Kárász u. 10. sz. alatt állt. Rónai József a holocaust áldozata lett. Még mindig kérjük, akinek családi albumában általa készített fotó található, szíveskedjen másolásra kölcsönadni. Szívesen fogadjuk a visszaemlékezéseket is!
Köszönjük dr. Izsák Péter hittestvérünknek Rónai József fotóinak másolatait. Köszönet a SZTE Könyvtár-Informatika Szakos Hallgatóinak lelkesedésükért amellyel a könyvtári állományunk feldolgozásában és a temetői adatbázis elkészítésében részt vesznek! Folytatódik a szegedi temetőben pihenő neves emberekkel foglalkozó kötet adatgyűjtése. (Tervezett címe: A Bét Olám nagyjai Szegeden) A kötet szerzői: Markovics Zsolt és Ábrahám Vera. Továbbra is várjuk kedves Hittestvéreink javaslatait Hitközségünk egykor élt nagyjainak személyére vonatkozóan!
Köszönjük Markovics Zsolt főrabbi úrnak, hogy Könyvtárunk szaklapjának szerkesztési munkálataiban részt vesz, tanácsaival és cikkeivel annak színvonalát emeli! Szerkesztőség
