Az Országos Rádió és Televízió Testület 24/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. szeptember 11-én két alkalommal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását. A vizsgálat megállapította, hogy szeptember 11-én a 06.53.12-kor és 07.09.18-kor kezdődött az „Amit érdemes tudni a cukorbetegségről Accu-chek diabétesz percek” c. műsorszámban a következő hangzott el: „Vegye kézbe sorsát, és kerülje el a felesleges kockázatokat! Hazánkban a diabétesz a felnőtt lakosság körülbelül 10%-át érinti. A cukorbetegség nem játék! A diabétesz az egyik legalattomosabb betegség, amely kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat. Szövődményei szexuális zavarokat, agyvérzést, látásromlást, veseelégtelenséget, végtagvesztést okozhatnak. Ne hagyja, hogy a magas vércukor tönkretegye életét! Helyes életmóddal, megfelelő étrenddel és rendszeres vizsgálattal elkerülhetőek a veszélyek. Magas vércukor helyett válassza az egészséget!” A műsorszám végén az alábbi szponzorüzenet volt látható: ,,A Diabetesz percek támogatója az Accu-Chek vércukormérő. A Diabetesz percek támogatója a Roche (Magyarország Kft.)”. Képek a műsorszámból:
A műsorban bemutatott képsorok és a kísérő szöveg szinte egyező volt az Accu-Chek Active vércukormérő (gyártó: Roche Magyarország Kft.) klasszikus reklámjának képi és szöveges világával. Ezt a kereskedelmi üzenetet sugározta az MTV1 2008.09.19-én 21.02.29-kor. Képek a reklámból:
A vizsgálat szerint a TV2-n bemutatott az „Amit érdemes tudni a cukorbetegségről Accu-chek diabétesz percek” c. műsorszám az Accu-Chek Active vércukormérőt népszerűsítő klasszikus reklámnak egy bővített verzióját mutatta be. A fenti műsorszám alkalmas volt az eszköz iránti figyelem felkeltésére, így felmerült az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt szabály sérelme. A TV2 szeptemberi kínálatában ez a reklám nem fordult elő. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. november 10-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2008. november 19-én érkezett válaszlevelében tett eleget. A műsorszolgáltató eljárási észrevételei: A TV2 szerint a Testület a hatósági eljárás megindításáról nem a Ket. 29. § (3) és (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a megkeresés november 5-i dátuma önmagában arra utal, hogy a Testület máris elmulasztotta rá irányadó döntéshozatali határidőt, hiszen egy szeptemberi műsorszámmal kapcsolatos az indított eljárás. A TV2 úgy véli, hogy a határidő elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a Testület nem marasztalhatja el a műsorszolgáltatót a tárgybeli 2
műsorszámmal összefüggésben. A Televízió kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. A műsorszolgáltató érdemi észrevételei: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a tárgybeli műsorszám nem tekinthető burkolt reklámnak, mivel az nem hívott fel harmadik személy szolgáltatásának igénybevételére, illetve áru vásárlására. A műsorszám egy nagyon súlyos betegségre és annak szövődményeire hívta fel a figyelmet, ezzel felvilágosító, egészségnevelő hatást megcélozva. Azzal, hogy a műsorszám a megkeresés terminológiáját idézve „felhívta a figyelmet” a vércukormérő készülék létezésére, a műsorszolgáltató álláspontja szerint nem burkolt reklám, hanem egészségvédelmi célú közérdekű tájékoztatás valósult meg. A Televízió beadványában előadta, hogy az Rttv. nem tiltja, hogy műsorszámok képeket használjanak fel reklámokból, ennek előfordulása esetén a burkolt reklámozás automatikusan, a képkockák felhasználására hivatkozással meg nem állapítható. Bármilyen „mű” részletének más műben való felhasználása kizárólag szerzői jogilag bír relevanciával, az a burkolt reklámozás megállapíthatósága szempontjából irreleváns. Burkolt reklámozás megállapíthatóságához az szükséges, hogy az Rttv. burkolt reklám-definíciójának fogalma elemei megvalósulása bizonyított legyen. A műsorszolgáltató kérte a Testületet, hogy részletesen fejtse ki, hogy álláspontja szerint konkrétan hogyan és mivel valósultak meg a burkolt reklámozás Rttv-beli kritériumai a tárgybeli közléssel kapcsolatban. A TV2 álláspontja szerint burkolt reklámozás nem állapítható meg, valamint a műsorszám egyébként sem ösztönzött senkit arra, hogy AccuCheck terméket vásároljon. A műsorszolgáltató azt is előadta, hogy a vércukorszint mérése nem csupán az Accu Check készülékkel lehetséges, a műsorszámban pedig nem hangzott el az Accu Check márkanév. Ebből adódóan, amennyiben meg is állapíthatnánk a burkolt reklámozást, úgy azt nem egy konkrét, hanem csak valamennyi vércukorszint mérő módszerre vonatkozóan tehetnénk, amire nyilvánvalóan téves jogszabály értelmezés alapján kerülhet sor. A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről,
3
maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: Az Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: „2. § 4.Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 10. § (5)Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A kialakult bírói gyakorlat szerint: A Fővárosi Bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges elő mozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást, vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi. Ezért a figyelemfelkeltés egyértelműen ösztönző hatással lehet a hallgatókra - mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” A Testület eddigi gyakorlata szerint a támogatói üzenet nem lehet reklámértékű. Reklámfilm, vagy annak változtatott részlete támogatói üzenetben nem jelenhet meg. A támogatói üzenet vizuális és/vagy verbális szerkesztettségén keresztül nem lehet alkalmas népszerűsítő hatáson túlmutató – gazdasági lépés megtételére, vagy az attól való tartózkodásra – ösztönző hatás kiváltására. A Testület egyetért a műsorszolgáltató azon megállapításával, hogy a műsorszám egy nagyon súlyos betegségre és annak szövődményeire hívta fel a figyelmet, ezzel felvilágosító, 4
egészségnevelő hatást megcélozva. Azonban a Testület álláspontja szerint a műsorszámban az alapinformáció mellett semleges információ látszatát keltve az Accu-check Active vércukormérő reklámfilmjének karakterei, képi elemei is megjelentek, és a műsorszám ezáltal alkalmas volt arra, hogy a nézőket Accu-check Active vércukormérő vásárlására ösztönözze, tekintettel arra, hogy a nézők a képek és az elhangzott információk alapján beazonosíthatták a látottakat az Accu-check Active vércukormérő klasszikus reklámjával. A Testület úgy véli, hogy a műsorszámban közzétett – képekben és hangzásban megjelenített – semleges információ áru vásárlására ösztönzött, ezért a burkolt reklám fogalmi elemei megvalósultak. A fentiek alapján a Testület megállapítja, hogy a TV2 által 2008. szeptember 11-én a 06.53.12-től és 07.09.18-tól sugárzott az „Amit érdemes tudni a cukorbetegégről Accu-chek diabétesz percek”c. műsorszám megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltakat. A szankcionálás alapját az Rttv. 10. § (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az Rttv. 10. § (5) bekezdésének a sérelmét a Testület 2008-ban első alkalommal tapasztalja, ezért jelen esetben a Testület álláspontja szerint elegendő az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. január 7. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. Elnök
5
