AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1968/2009. (X.7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 51. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében S. S,, a Magyar LMBT Szövetség képviselőjének az ECHO Hungária Zrt. (Echo TV; 1145 Budapest, Törökőr u. 78..) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-1251/2009. számú állásfoglalása ellen S. S., a Magyar LMBT Szövetség képviselője által előterjesztett jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: A Testület a panaszos által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság 23-3-1251/2008. számú állásfoglalását megváltoztatja, megállapítja, hogy az ECHO Hungária Zrt. műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű tájékoztatás követelményét. A Testület kötelezi az ECHO Hungária Zrt. műsorszolgáltatót, hogy a Képtelenségek című műsorszám – a határozat kézhezvételét követő - legközelebbi adásában értékelő magyarázat nélkül az alábbi közleményt tegye közzé:
„Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy az ECHO Hungária Zrt. műsorszolgáltató megsértette a Médiatörvény 4. § (1) bekezdésében szabályozott tényszerű tájékoztatás követelményét, amikor a 2009. július 18-án sugárzott Képtelenségek című műsorában Bencze József országos rendőrfőkapitány Magyar Gárdával kapcsolatban tett nyilatkozatát nem a tényeknek megfelelően közölte, hanem megtévesztő módon a Meleg Méltóság Menetével hozta összefüggésbe.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás
S. S., a Magyar LMBT Szövetség képviseletében 2009. július 24-én küldött levelében az ORTT Panaszbizottságához fordult. Beadványában az Echo TV által 2009. július 18-án 15 órától sugárzott Képtelenségek című műsorszámban elhangzottakat kifogásolta. Panaszos szerint az összeállítás egyes elemei sértik a Médiatörvény 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit az alábbiak szerint: „1. A műsorvezető, Tóth Gy. László felvezetésében deviáns magatartásformák közé sorolja a homoszexualitást. A műsor két, e területen járatlanságukról bizonyságot tevő politológus és közgazdász vendége szintén ugyanezt teszi. • •
Magyarországon 2002-ben az Alkotmánybíróság határozata következtében a büntetőjog területéről kikerült az azonos neműek kapcsolata. Az ún. beleegyezési korhatár mind heteroszexuális, mind homoszexuális kapcsolatok esetén megegyezik. 1991-ben a WHO betegségek nemzetközi osztályozásából törölték a homoszexualitást mint betegséget. (Az Amerikai Pszichiátriai Társaság ezt már 1974-ben megtette).
2. Az országos rendőrfőkapitány nyilatkozatát csúsztatva használják fel, mintha az a Meleg Méltóság Menet felvonulóiról szólna. A sajtótájékoztatón Bencze József a Magyar Gárdával kapcsolatban nyilatkozott. •
A műsorvezető szándékosan félremagyarázza Bencze József mondatait. Eszerint formaruhában és egyéb kellékekkel demonstráló tömeg alkalmas arra, hogy másokat megbotránkoztasson és riadalmat keltsen, ekkor kell a rendőrségnek közbelépnie. A Meleg Méltóság Menetén nem formaruhában és nem a megfélemlítés céljával vonultak fel az LMBT közösség tagjai illetve a velük szolidaritást vállalók. A Meleg Méltóság Menet egy emberi jogi mozgalom kezdetére (1969. 06.28. Stonewall) emlékezik minden évben. Az ott felvonulók a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogegyenlőségéért demonstrálnak, és egyben nyilvánosan ünneplik, hogy ugyanolyan méltóságú tagjai a társadalomnak, mint bárki más.
3. Bogár László kijelentése, miszerint a melegek jogainak elismerése a társadalom mállasztásának, felszámolásának alapvető eszköze, téves, durva és sértő hasonlat, ahogyan az is, hogy a leszbikus és meleg embereket az emberi testben megjelenő rákos sejtekhez hasonlítja. • •
Ez a retorika diktatúrájának sajátja. Egy demokratikus, modern társadalomnak nem lehet célja, hogy bármely kisebbségeket elnyomásban, jogfosztottságban tartsa. Visszautasítjuk Bogár László rasszista indíttatású kijelentését, miszerint a leszbikus és meleg embereket a társadalom alacsonyabb értékű tagjaiként említi, és olyan sejtekhez hasonlítja, melyektől az emberi test a programozott sejthalállal képes megszabadulni.
4. Boros Bánk Levente kijelentése, miszerint az LMBT közösség és szimpatizánsaik miatt kellett lezárni Budapest belső részét, valótlan.
2
•
Az elmúlt évet leszámítva, a Meleg Méltóság Menete úgy vonult végig a kijelölt útvonalon, hogy a rendőrség szakaszosan zárta le a kereszteződéseket. A 2007-es évben tapasztalható brutalitás hatására döntöttek a szervezők és a rendőrség a jogaikat szabadon gyakorló állampolgárok megvédése érdekében, hogy kordonokkal zárják el az Andrássy utat és a környező utcákat. A belső kerületek egy részének lezárására tehát nem a békés felvonulók, hanem az ellenük utcára vonuló erőszakos ellentüntetők miatt volt szükség.
5. Tóth Gy. László kijelentése, miszerint az LMBT emberek kapcsán nem emberi jogokról, hanem a deviancia piedesztálra való emeléséről van szó, és Bogár László megszólalása, mely szerint az LMBT közösség tagjai pusztító paraziták: mindezek a kijelentések alkalmasak arra, hogy az LMBT emberek iránti egyes emberekben fennálló ellenszenv tovább mélyüljön, amely az utóbbi két évben, erőszakban is megnyilvánult.” Panaszos a műsorszolgáltatónak címzett levelét is megküldte a Panaszbizottság részére. A műsorszolgáltató képviseletében dr. Kriza Zsigmond a Panaszbizottság 2009. augusztus 18án tartott ülésén tett nyilatkozatot.
A Panaszbizottság 23-3-1251/2009. számú állásfoglalásában a panaszt egyhangú döntéssel elutasította. Döntését az alábbiakkal indokolta: „A panaszos a tárgyaláson nem jelent meg, míg a műsorszolgáltató jogi képviselője szóban fejtette ki az ügyre vonatkozó álláspontját. A műsorszolgáltató képviselője a kifogással kapcsolatosan kérte a panasz elutasítását. Az eljáró tanács a bepanaszolt műsorszámot megtekintette és megállapította, hogy a Képtelenségek c. műsorszám egy beszélgetős műsor, amelyben a műsorvezető által megjelölt témákban a műsorszám állandó vendégei mondják el szubjektív véleményüket. Ilyen szubjektív véleményt fogalmazott meg a műsorszám két állandó vendége, Boros Bánk Levente politológus és Bogár László közgazdász a „Meleg büszkeség napja” vonatkozásában, amely során a normálistól, vagyis a társadalomban általánosan elfogadottól eltérő deviáns magatartásnak nevezték a homoszexualitást, és az erről kialakított véleményüket mondták el. A panaszos azon kifogása, amely szerint nem kapott lehetőséget álláspontjának a megjelenítésére, az eljáró tanács álláspontja szerint sértené a műsorszerkesztés szabadságát ebben a műfajban. Egyébként a panaszos a panaszában pontról pontra kiemelte azon kijelentéseket, amelyekkel mint szubjektív megfogalmazásokkal nem értett egyet, továbbá ezt a véleményét elküldte a műsorszolgáltatónak is.” S. S., a Magyar LMBT Szövetség képviseletében 2009. szeptember 10-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Panaszbizottság állásfoglalásával szemben: Panaszos az állásfoglalásban foglaltakkal nem ért egyet az alábbiak miatt. „A hivatkozott állásfoglalás indokolása szerint a panaszos a tárgyaláson nem jelent meg és a tanács álláspontja szerint a műsorszolgáltató azzal, hogy nem biztosított a panaszosnak lehetőséget álláspontja megjelenítésére, nem sértette meg az 1996. évi I. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
3
Megjegyezzük, hogy az említett állásfoglalást postai úton velünk nem közölték, a posta hibája miatt, ahogyan azt az Önök előadójával folytatott telefonos megbeszélés során 2009. szeptember 9-én jeleztem is. Emiatt nem tudtunk megjelenni az ügy tárgyalásán az eljáró tanács előtt. Álláspontunk továbbra is az, hogy a műsor egyoldalúan csak az ellenzők véleményét mutatta meg és a műsorvezető sem élt azzal a lehetőséggel, ami ilyenkor elvárható, miszerint, hogy a másik oldal – jelen esetben a leszbikus és a meleg kisebbség – ellenérveit, véleményét is jelenítse meg a műsorban.” A fentiek értelmében kérik a Testület további vizsgálatát és új döntés meghozatalát.
A Testület álláspontja: Az Rttv. 51. § (1) bekezdése és az ORTT ügyrendjének 20. § (1) bekezdése szerint a Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A jogorvoslati kérelem alaki vizsgálata során az Iroda megállapította, hogy a panaszos az Rttv. 49. §-ban szabályozott eljárási rend szerint, határidőn belül nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet. A tértivevény szerint ugyanis 2009. szeptember 8-án átvette az állásfoglalást, és szeptember 10-én benyújtotta jogorvoslati kérelmet. A Testület megtekintette az Echo TV által 2009. július 18-án sugárzott Képtelenségek című műsorszám 15 óra 30 perctől kezdődő, kifogásolt részét. Tóth Gy. László a műsor két állandó vendégével Boros Bánk Leventével és Bogár Lászlóval beszélgetett. A műsorvezető a következőképp vezette be a beszélgetést: „…illusztrálni fogjuk azt, amiről az 1. részben (az SZDSZ-ről, mint „eltűnő félben lévő” politikai pártról beszélgettek) beszéltünk…azok a szellemi intellektuális tartalmak jelennek meg, azok a deviáns magatartásformák, amelyekért az SZDSZ és az értelmiségi holdudvara meglehetősen sokat tett.” Ezt követően a TV2 Mokka című műsorából láthattunk egy bejátszást, melyben a műsorvezető a Magyar LMBT Szövetség ügyvivőjét, Virágh Zsoltot kérdezte a meleg felvonulásról. Az interjú rövid részlete a következőképp hangzott el: „- Könnyen lehet, hogy ismét lesz atrocitás, ez a rendőrségen múlik, hogy mennyire tud hatékonyan fellépni. Sólyom László is a válaszában arra utalt, hogy mindenféle jogi eszközökkel meg fogják akadályozni, hogy a törvények ellenére megakadályozzák egy kisebbségnek a gyülekezési szabadságát, hogy éljünk a demokratikus lehetőségeinkkel. - Önök egyébként saját magukat nem tudnák megvédeni? - 12 békés felvonulást tartottunk eddig …soha nem volt semmilyen problémánk. Az elmúlt két évben, mióta a szélsőjobboldal utcára vitte a politizálást, azóta vannak különböző atrocitások. Mivel mi békés emberek vagyunk, ezért mi nem készülünk fel arra, hogy bárkit is megtámadjunk vagy védekezésre szoruljunk… - …Magyarországon ezt a fajta másságot hogyan fogadja el a társadalom? - A társadalom megosztott ebben a kérdésben. Azt tudni kell, hogy a társadalmak nagy részében a melegség elfogadott. Körülbelül 5000 társadalmat különböztetnek meg a tudósok,
4
egyrészt a történelem során, másrészt világszerte. 5000 társadalomból kb. 10%, ami elutasító a melegekkel szemben. - Magyarországon mi a helyzet? - A zsidó, keresztény kultúrkör kimondottan ebbe a 10%-ba tartozik, ami elutasítja a melegséget.” Majd bejátszották Bencze József országos rendőrfőkapitány nyilatkozatának egy részletét: „Ha a formaruha ha és amennyiben egyéb kellékekkel, egyéb tényállási elemekkel alkalmas arra, hogy másokat megbotránkoztasson, riadalmat keltsen, nem kell, hogy ez megvalósuljon, csak alkalmas arra, akkor ezt megfelelő módon mérlegelni kell az intézkedő kollegának…” A rövid bejátszásokat követően Tóth Gy. László a következőket mondta: „a problémát értjük, Sólyom László nem fogadta ezt a társaságot, és ők ezt nehezményezik, annál is inkább, mert a tudósok szerint 5000 társadalom van, és ennek a 10%-a nem fogadja el a melegséget…Az egész meleg fesztivállal kapcsolatban azért tartottuk szükségesnek Bencze Józsefet idézni, mert ő elmondott valamit. Azt mondta, hogy aki megbotránkoztató ruhában jelenik meg az utcán, az ellen fel kell lépni, még akkor is, hogy ha a megbotránkoztatás nem valósul meg. Következésképpen, ha végiggondoljuk az eddigi meleg felvonulásokat meg az ún. Büszkeség napját, az semmi másról nem szólt, mint hogy rendkívül rossz alakú, rosszarcú emberek teherautókon a lehető legképtelenebb maskarákban vonaglottak, szexuális aktusokat imitáltak, és a legundorítóbb és legvisszataszítóbb és rendkívül hivalkodó magatartásformát valósították meg az utcán, ami alkalmas a botránykeltésre, de Bencze szerint nem is kell, hogy alkalmas legyen. Pusztán az, hogy megjelennek a leszbikusok meg a homoszexuálisok az utcán, és úgy fognak öltözni, mint korábban, a jelenlegi helyzet szerint a magyar rendőrségtől elvárható, hogy a leghatározottabban fellépjen ellenük és eltávolítsa őket az Andrássy útról… ez be fog következni?” Bogár László a francia forradalom során kivívott szabadságjogoktól indította mondanivalóját, melynek lényege az alábbi: „…a liberális szabadságjogok a társadalmakat szétverő, szétroncsoló pusztító szabadság, tisztelet a nagyon kevés számú kivételnek, de az emberi jogok…mint például a meleg jogok forszírozása azok egyértelműen az adott társadalmak szétmálasztásának, szétroncsolásának…felszámolásának eszköze volt…Elterjesztették azt a hamis mitológiát, hogy individumnak kell lenni, és az individum, azt csinál, amit akar…” . Majd az elrákosodó emberi sejtekhez hasonlította a másságot és ennek a folyamatát fejtette ki, végül megjegyezte hogy, „…szerencsére az evolúció gondoskodott arról, hogy ha egy sejt ilyenné válik, akkor bizony létezik az automatikus öngyilkosság mechanizmusa…” Boros Bánk Levente megszólalásának lényege: „…ahogy láttuk Bencze József kontra homoszexuálisoknak a kettősét…a nagy liberalizmus hangoztatása közben, a normálistól eltérő viselkedés, mert ezt hívják devianciának, a deviáns viselkedést, a kisebbséget védik a többségi társadalommal szemben, és hagyják, hogy olyan mintát mutasson, ami pedig az öngyilkossághoz vezet, ezzel szemben…a magyar gárdát…őket ugye betiltják, őket feloszlatják, és nem engedték őket tüntetni. Emlékezzetek vissza az 1 évvel ezelőtti meleg felvonulásra. A fél város le volt zárva, Budapest 1 egész napra megbénult. A Deák tértől a Hősök teréig kordon mindenhol…hol védett meg engem itt a rendőrség?...nyugodtan csinálják.. de otthon…két azonos nemű párkapcsolatából gyerek még nem származott. És ha gyerek még nem származik, akkor az öngyilkossághoz jutunk el végül..”
5
Tóth Gy. László ezt követően kifejtette, miszerint „a fehér keresztény civilizáció az önfeladás jeleit mutatja” és a „…fehér keresztény civilizáción belül tudatosan idéznek elő olyan általános pszichológiai elbizonytalanító folyamatokat, amelyek az egész keresztény civilizáció létét próbálják meg aláásni…itt már messze nem a liberalizmusról van szó, nem az emberi méltóságról, meg nem az emberi jogokról, hanem arról, hogy a devianciát próbáljuk meg piedesztálra állítani, és a kisebbség mintegy megveti a többséget, mert azt ócska, elavult, konzervatív magatartásformának tartja, amit a többség megvalósít.” Bogár László: „ …a hivatalos hatalom nem a pusztító parazitával szemben lép fel, hanem a parazitával szemben megfogalmazódó immunreakciókat minősíti szélsőségesnek és próbálja azokat felszámolni. Ez az utolsó pillanat, hogy a fehér civilizáció és benne Magyarország végre kijózanodjon, és lássa, hogy miféle végzetek felé halad.” A műsor megtekintése után a Testület – a Panaszbizottság állásfoglalásával szemben – arra az álláspontra helyezkedett, hogy a műsorszolgáltató a Képtelenségek című műsorszámmal megsértette az Rttv. 4.§ (1) bekezdésében foglalt tényszerű tájékoztatás követelményét, melynek indokai a következők: A Testület egyetért a Panaszbizottság azon érvelésével, miszerint a Képtelenségek című műsorszám véleményműsor, ennél fogva a műsor vendégei különböző témák kapcsán szabadon fejthetik ki szubjektív véleményüket. Ugyanakkor a műsor Bencze József országos rendőrfőkapitány egy korábbi, 2009. július 10én a Magyar Gárda július 4-i, Erzsébet téri rendezvényével kapcsolatban tett nyilatkozatát nem a valóságnak megfelelően közölte. A műsorvezető a tényeket szándékosan elferdítette, a nyilatkozatot megtévesztő módon a meleg felvonulással hozta összefüggésbe. A műsorvezető úgy interpretálta a rendőrfőkapitány szavait: „Ha a formaruha ha és amennyiben egyéb kellékekkel, egyéb tényállási elemekkel alkalmas arra, hogy másokat megbotránkoztasson, riadalmat keltsen, nem kell, hogy ez megvalósuljon, csak alkalmas arra, akkor ezt megfelelő módon mérlegelni kell az intézkedő kollegának…”, mintha azok a meleg felvonulás résztvevőire vonatkoznának. A Testület álláspontja szerint ezen műsorszolgáltatói magatartás szemben áll az Rttv. 4. § (1) bekezdésében megfogalmazott tényszerű tájékoztatás követelményével. Az Rttv. 4. § (1) bekezdése szerint „a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.” A Testület tehát nem értett egyet a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltakkal, és megállapította az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű tájékoztatás követelményének megsértését. Az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendjének 20. § (2) bekezdése kimondja: „A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként b) a panaszos által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a műsorszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatatás követelményét, és kötelezi a műsorszolgáltatót közlemény
6
közzétételére, vagy kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy adjon lehetőséget a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére.” A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. október 7. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
7
