Az Országos Rádió és Televízió Testület 1111/2009. (V.28.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112.§-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. március 14. és 21. napján sugárzott Tintin című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. március 14-től külső szakértőket is bevonva vizsgálja a televíziók hétvégenként délelőtt sugárzott gyermekműsorait. Ennek során a TV2 által 2009. március 14-én 9 óra 49 perces, valamint a március 21-én 9 óra 21 perces kezdettel sugárzott Tintin című rajzfilmmel kapcsolatban a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését valószínűsítette, így a Testület a 2009. április 8-i ülésén a 781/2009. (IV.8.) számú határozatával közigazgatási eljárást indított a vizsgált műsorszámokkal kapcsolatos jogsértések megállapítására. A rajzfilmsorozat – műfaját tekintve - gyerekeknek készült akció-thriller. Az elemzett 2009. március 14-i részben, amelynek címe Fekete sziget, Tintin és hűséges kutyája, Snowy, a pénzhamisítók nyomába ered. Tintin véletlenül szemtanúja lesz, amint egy repülőgép kényszerleszállást hajt végre a mezőn. Amikor segíteni akar a bajba jutott pilótának a műszaki akadály elhárításában, rálőnek. Később Iván és segítője tör az életére, miközben a felügyelők előtt is igyekeznek befeketíteni. Hősünk viszontagságos utat követően – az epizód a folyamatos üldözések, elfogások, sebesülések, majd szerencsés megmenekülések sorozata – megérkezik Eastdownba, ahol leleplezi a pénzhamisítókat, és rendőrkézre adja az üldözőit.
Az elemzett 2009. március 21-i epizódban, amely az előző 2009. március 14-i rész folytatása, Tintin folytatja a nyomozását. Hősünk viszontagságos utat követően megérkezett Eastdownba, ahol a pénzhamisítókat leleplezi. Mielőtt azonban rendőrkézre adná az üldözőit, a foglyok megszöknek. Tintin utánuk megy autóval, vonattal, repülővel, hajóval üldözi őket, miközben több baleset is éri. Végül megküzd egy gorillával, azután ártalmatlanná teszi a csalókat, majd végül megérkezik a rendőrség, és letartóztatják a bűnözőket. A műsorszolgáltató a programot az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A filmet a német FSK hat éven felülieknek ajánlotta, az Egyesült Államokban a sorozat megtekintését kifejezetten gyermekeknek javasolták, míg Nagy-Britanniában mindenki számára megtekinthető besorolást kapott. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A Testület 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában foglaltak szerint az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, másrészt olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten a gyermekeket célozzák meg, de nem tartalmaznak 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A műsorszám – különös tekintettel az óvodáskorú nézőkre -, több aggályos elemet, motívumot is tartalmaz. Problematikusnak tekinthető, hogy az említett korosztály számára a cselekmény komplex, nem érthető, illetve félreérthető. A mű mind formai, mind tartalmi szinten fokozott mértékben hordozza az erőszak, a félelem és a fenyegetettség ábrázolását. Halmozottan fordul elő benne ember és állat ellen irányuló agresszió. Az epizód a kisebb és érzékenyebb nézőkben feszültséget, szorongást, bizonytalanságot okozhat, melyek feldolgozásához a felnőtt aktív segítsége elengedhetetlenül szükséges. Az epizód műfajilag a bűnügyi történetek narratíváját követi, így meghatározó dramaturgiai eleme a titokzatos bűneset felderítése, illetve az üldözött, fenyegetett hős, aki magányosan nyomoz a történet során. A bűnügy felderítését középpontjába állító elbeszélések dramaturgiája fokozottan épít a feszültségkeltés és a feszültségfeloldás megfelelő adagolására annak elérése érdekében, hogy a nézőt érzelmileg izgalomban, a főhős iránt érzett aggodalomban tartsa. Ez a dramaturgiai hatáselem a tévé előtt magára hagyott, érzékenyebb 12 éven aluli nézők, illetve nagyobb valószínűséggel az óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelent. (A félelemkeltő hatások szempontjából legkritikusabb jelenet a 2009. március 21-i epizód második felében található: Tintin kihajózik a Fekete-szigetre, ahonnan, mint azt előzetesen kiderül, még nem jött vissza élve senki.) Szakirodalmi adatok alátámasztják azt a tényt, hogy tíz éves koráig a legtöbb gyermek nem képes a komplex cselekmények megértésére, feldolgozására, mivel az ok-okozati összefüggések megragadása még nehézséget jelent a számukra. A sorozat epizódját bevezető, arra ráhangoló szekvencia - képeinek ritmusa, sűrű akciói, az osztott képmezőben látható párhuzamos kalandok, az ütemes, baljós zenéje - összességében feszültséggel teli, a kisebbek számára értelmileg nehezen feldolgozható, érzelmileg viszont hatásosan a feszültségre, az izgalomra hangolja rá őket. További aggályokat vethet fel a 12 éven aluliak számára tartalmilag az akciójelenetekben előforduló fenyegetettség, a támadás, a menekülés motívumai, formailag pedig a gyors vágások, nézőpont-váltások alkalmassá teszik a szcénákat, hogy a kisebb
nézőkben fokozott arousal (idegrendszeri aktivitás) szintet, feszült izgalmi állapotot hozzanak létre. Ennek feldolgozásához, szavakká formálásához, ártalmas hatásainak elkerüléséhez a kisebb gyermeknek a felnőtt együttműködésére, segítségére van szüksége. Problematikus továbbá, hogy számos jelenetet baljós zenei aláfestés, vészjósló hangeffektus kísér, az ilyen és ehhez hasonló érzelemkiváltó filmes hatásokkal szemben a kiskorú nézők még sokkal kiszolgáltatottabbak, egyrészt mert a sötét tónus, baljós zene számukra még önmagában is feszültségkeltő, másrészt mert nem tudatosul bennük, hogy a fikció érzelmileg „manipulálja” őket. A kisgyermekek számára még nem áll rendelkezésre az a kognitív apparátus – ami 12 éves korra már a legtöbb gyereknél kialakul –, amivel meg tudnák magukat védeni a számukra megterhelő feszültség ellen. A pozitív főhőssel való érzelmi azonosulás az erőszakos jelenetek miatt fokozott megterhelést jelenthet a kisebb nézőknek. Az epizódban egy olyan pozitív főhőssel identifikálódik a befogadó, akinek az élete folyamatosan veszélyben van, letartóztatják, üldözik, lőnek rá, leütik, szenved, elájul, akin senki nem segít, olykor-olykor még a saját kutyája is csak bajba sodorja. Az azonosulással járó fokozott feszültség az érzékenyebb kisgyermekekben – amennyiben nem áll rendelkezésükre a felnőtt magyarázata – szorongást, vagy agresszív indulatokat kelthet. A 2009. március 14-én sugárzott rész: A sorozat ezen epizódja komplex cselekményvonallal jellemezhető. Kronológiai szerkezete jórészt lineárisan halad, kivéve azt a kulcsfontosságú jelenetet, amiből meg lehetne érteni a negatív szereplők motivációját. A jelenetben egy „férfi meglátja az újságban, hogy rálőttek egy bámészkodóra, és megijed, hogy az a valaki (Tintin) most majd elkezd kérdezősködni. Társa, Iván, azonnal a likvidálás mellett dönt, és kimondja, hogy ő akarja megölni Tintint” – itt egy közvetett (újságon keresztüli) időbeli visszautalást jelenítenek meg az alkotók, aminek megértése a kisebb korosztály kognitív képességeit meghaladja, így számukra a negatív hősök motivációja érthetetlen, homályos, fokozottan fenyegető marad. Az epizód térszerkezete az üldözés (Tintin üldözi Ivánt és fordítva) és üldözöttség (a rendőrök el akarják fogni Tintint) párhuzamos jelenlétének következtében komplex mintát mutat – a cselekmény gyorsan váltakozó helyszíneken játszódik, ami a kisebb korosztály számára nehezen állítható össze egységes mentális térképpé. Az epizód történeti szintjén is találhatók olyan elemek, amelyek valószínűleg kevésbé érthetőek a kisgyermekek számára. Ilyen paradoxont tartalmazó elem a megbízhatatlan, a pozitív szereplő ellen forduló ügyefogyott rendőrpáros (ikrek), illetve a gonosz, a hivatásával visszaélő orvos, aki Tintint elmegyógyintézetbe akarja vitetni (ez a szándék önmagában elég összetett, nem mesefilmbe való), majd rálő Tintinre, és később hagyná, hogy bent égjen a rendelőjében. A társadalmilag megbecsült, nagy presztízsű foglalkozások képviselőinek a főhős ellen irányuló ellenséges megnyilvánulásai (támadás, kegyetlenség) olyan zavarba ejtő ellentmondás lehet a gyermek nézőközönség számára, melynek feloldásához mindenképpen felnőtt magyarázata szükséges. Mivel a 8-10 év alatti korosztály az események közötti összefüggéseket még nehezen képes a fikcióban megragadni, a történet nem áll össze koherens egésszé, így az epizód zárása sem jelenti számukra a feszültség oldását. Az epizód elbeszélésének fent bemutatott tér-időcselekményi összetettsége miatt a feszültségszint-növelő műfaji hatáselemek fokozottan megterhelőek lehetnek a kisebb korosztály számára. A fenn tárgyalt problémáknál azonban nagyobb aggodalomra ad okot az epizód történetében megjelenő, verbálisan és képileg is kifejeződő erőszakosság mértéke, illetve mennyisége. A sorozat ezen szempontból túllépi a félelemkeltés és támadó indulat megjelenítésében azt a szintet, ami a kisebbek számára még feldolgozható. Különösen félelemkeltő az a felnőtteknek szóló, akciófilmeket idéző jelenet, amikor a negatív szereplők
Tintint egy fenyegető mélységű szakadék szélére állítják, és tulajdonképpen öngyilkosságra akarják kényszeríteni, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen beállítani. A jelenet különösen elnyújtott, idő kihagyásra utaló „leblendét” – elsötétülést tartalmaz, azt a hatást keltve, hogy a Tintinre irányuló kegyetlenség különösen hosszadalmas. A jelenetet több „kameraállásból” mutatják meg, aminek hatására a félelemkeltő jelenet érzékletessé, érzelmileg jól átélhetővé válik: látható premier plánban a főhős, a fegyver, látható a szakadék mélysége Tintin szubjektívjéből, és totálképben alsó gépállásból mutatja a kamera az egész témát. A főszereplő premier plánja, illetve szubjektívje (amikor azt lehet látni, amit ő lát) nagyban elősegíti a vele való érzelmi azonosulást. A fegyver közelképe a fenyegetettség intenzitását növeli. Az óvodáskorú nézők fokozottan hajlamosak a szereplőkkel való azonosulásra, tulajdonképpen összemosódik bennük a saját életükért, illetve a főszereplőért való aggodalom határa, ami egy ilyen grafikusan érzékletes jelenet megtekintése során fokozottan megterhelő. Összességében, a fent bemutatott okokból a Tintin első részével kapcsolatban a Testület nem javasolja, hogy a rajzfilmsorozat szóban forgó epizódját a legkisebb gyermekek egymaguk tekintsék meg. Az epizódot jellemző ártalmas hatáselemek feloldására, elhárítására a felnőtt felügyelete, segítsége javasolt. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 09:51:31-09:51:53 Egy repülő lassan leszáll a földre. Tintin úgy gondolja, hogy bajban vannak, ezért a segítségükre siet. Majd amikor odaér, egy férfi úgy csinál, mintha szerelné a gépet, másvalaki pedig rálő. Ennek az embernek nem látszik az arca, csak a fegyvere, amit kidug a repülőből. Tintin kiált, és a földre dől, fájdalmas arcot vágva. A repülő elmegy, Tintin pedig a földön fekve hever. A következő kép már az, amikor magához tér egy kórházban, ahol a nővérke közli vele, hogy a golyó csak súrolta a bordáit. (A támadás grafikus ábrázolása kifejező: a működésben lévő fegyver közelképe látszik. A fegyver fenyegető, hangsúlyozott közelképe több jelenetben is visszatér, ami különösen feszültségemelő és ártalmas motívumnak számít.) 09:59:10-09:59:18 A közvetlen és a gyermekek számára esetleg könnyen utánozható agresszív aktus (tarkón ütés) jelenik meg, amikor Tintin kinyitja a motorháztetőt, majd a sofőrje is odamegy. Mindketten háttal állnak, Iván magasra emeli a kezét, és egy gumibottal tarkón üti mindkettejüket. 09:59:47-10:00:23 Egy autó látható, amelyben a két bűnöző és Tintin utazik. Iván fegyvert szegez Tintinre, majd kiszállítja az autóból. Látszik a tenger, amint egy sziklafalat csapdos. Ennek a falnak a szélére állítják Tintint feltartott kézzel, és azt akarják, hogy ugorjon le. Közelről mutatják a fegyvert és Iván kezét. Tintin lefelé néz, az arcára közelítenek, majd eltűnik a kép. Később a vizet mutatják, majd ismét közeli kép látható a fegyverről és a kézről. Tintin megkérdezi, hogy miért nem lövik le egyszerűen. Majd elmondják, azért, mert azt szeretnék, ha "baleset érné". 10:05:08-10:06:11 Dr. Müller, miután Tintin arcon ütötte, és az asztalt elsöpörve földet ért, zakója zsebéből kirántja a fegyverét, és Tintinre lő. Ő az asztalra ugrik és elrántja Dr. Müller karját, aki közben tüzel. Iván is megjelenik fegyverrel a kezében, de éppen ekkor Dr. Müller eltalálja az egyik képet, ami a fejére esik. Tintin és Dr. Müller tovább dulakodnak. A doktor lelöki Tintint az asztalról, és ráfogja a fegyverét, amit közelről mutatnak, és amiből közben kifogy a töltény. Néhányszor próbálkozik még elsütni, azután a kandallóhoz szalad, és Tintin felé dobja a
fegyvert, majd egy égő fát a kandallóból. Tintin elhajol, és elszalad Iván mellett, aki összeesett, amikor a kép a fejére esett. Dr. Müller az ő fegyverét veszi fel. Tintin felszalad a lépcsőn, Müller pedig utána lő. Látni a töltények nyomait a falban. Tintin beszalad egy orvosi szoba-szerű helyiségbe. Müller az ajtón keresztül lövöldöz, közel süvítenek el a feje mellett a töltények, látni a lyukakat is az ajtóban. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességeit, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A 2009. március 21-én sugárzott rész: A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 09:33:36-09:34:14 McGregor: „Joga van tudni!” Tintin: „Miért nem keresték őket?” McGregor: „Jobb, ha megtudsz mindent a Fekete-szigetről. Az egy szörnyű, kísértet járta terület.” Tintin: „Kísértet?!” McGregor: „Igen, a kéttornyú kastély romjai között egy sötét lelkű bestia él. A démon olyan szörnyű, hogy soha senki nem tért vissza tőle. Amikor halotti csend honol a tenger felett, halljuk, ahogy a bestia mennydörgést szór az éjszakába. Csak várj egy kicsit, és meghallod!” (Majd szörnyű üvöltés rázza meg az öblöt.) 09:35:42-09:38:53 Tintin elindul a toronyba, hogy körülnézzen a környéken. A bástya körül varjak köröznek. Hősünk a kilátásban gyönyörködik, amikor hirtelen megjelenik egy gorilla. Az állat vészjóslóan indul meg Tintin felé, ordít. A kiáltástól Snowy megijed, és lecsúszik a torony széléről. Sikerül megkapaszkodnia, helyzete azonban kilátástalan, félő, hogy leesik. Eközben a majom rettenetes ordításokat hallat. Tintin a kutyája segítségére siet, ugyanakkor a saját életét is mentenie kell. Végül elkapja a kedvencét, de Tintin-nek csak egy bravúros ugrással sikerül visszajuttatnia a kutyáját a toronyba, amely miatt maga is lehetetlen szituációba kerül. Snowy, hogy a gazdáján segítsen, támadásba lendül, és a gorilla farába harap. Az állat többször felordít, majd egyetlen ütéssel messzire repíti az ebet, ami vonyítva menekül Tintin után a lépcsőházba. A kaput zárva találják. Tintin egy követ dob a feldühödött állat felé, amely elkapja és összeroppantja a sziklát, majd egy kőtömbbel válaszol, amely átszakítja az ajtót, amin így kimenekülhetnek. A parton nem találják a csónakjukat, így a kutya egy üregbe menekül, ahová a gazdája is követi. A gorilla nem képes átpréselni magát a résen, úgy tűnik, megmenekülnek. Ekkor azonban kiderül, hogy az emelkedő dagály fog végezni velük, az üregben folyamatosan emelkedik a vízszint. A gorilla gazdája meg is jegyzi: „Vissza Renko, mi nem sietünk!” Majd amikor Tintin kikémlel a nyíláson, pisztollyal többször rálő. Gorilla gazdája: „Ez majd benntartja őket, amíg a dagály végez velük.”
Tintin: „Megfulladunk, mint patkány a lyukban!” 09:39:26-09:39:38 Tintin szorosan megkötözi Mülleréket, hogy ezúttal ne léphessenek meg. Majd felveszi az asztalon fekvő pisztolyt, amit Iván szóvá is tesz, közli, hogy a fegyver az övé. Tintin: „Igen, már belefáradtam, hogy az ujjamat használjam!” A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességeit, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokoltnak tartjuk a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolását. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. április 21-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. április 28-án érkezett válaszlevelében tett eleget. Eljárási észrevételek: A TV2 szerint a részükre megküldött felhívásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan mikor indult az eljárás és mi az ügyre vonatkozó ügyintézési határidő. Álláspontjuk szerint a Testület a hatósági eljárás megindításáról nem a Ket. 29. § (3) és (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. Továbbá részletesen kifejtette azon véleményét, hogy a hatóság és a műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés miért nem minősül a Ket. 29. § (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. Érdemi észrevételek: A műsorszolgáltató vitatta a hatóság azon véleményét, miszerint a 12 éven aluli nézők, különösen az óvodáskorú befogadók számára káros elemeket (erőszak, félelem, fenyegetettség) is tartalmaznak a műsorszámok. Álláspontjuk szerint a sorozat kifejezetten kisiskolásoknak szól és egészen kicsik azért nem nézik, mert az számukra érdektelen, képtelenek a vizuális elemek befogadására, ők ugyanis az esti meséket kedvelik. Az a korosztály, akiknek az ehhez hasonló műsorszámokat szánják, már rendelkezik a különböző média befogadásával kapcsolatos olyan tapasztalatokkal, melyek probléma nélkülivé teszik a látottak befogadását és feldolgozását.
Véleményük szerint az olyan konfliktushelyzetek, melyek félelemkeltőek, vagy a veszély tipikus ábrázolását tartalmazzák, nem okoznak gondot a 12 éven aluliaknak, mivel rajzfilmről van szó, amely műfaji jellege miatt is magától értetődően emeli ki a műsorszám fikciós jellegét és kiemelik a műsorszám szórakoztató jellegét. A TV2 álláspontja szerint nem egy elméleti szempontból tökéletesen nevelt, ideális kiskorú lélekrajzából kell kiindulni – hiszen ilyen nincsen – hanem abból, hogy egy átlagos médiaélményekkel rendelkező kiskorú számára vajon okozhat-e félelmet, meg nem értést, elvonatkoztatási nehézséget egy olyan rajzfilm, mely vizuális eszközeit tekintve semmiben sem különbözik a 12 éven aluliak szórakoztatására szánt, alapvetően kalandos, humoros, rajzfilmektől. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám idézett epizódjai a pillanatnyi szórakoztatáson túl semmilyen maradandó hatást nem váltottak ki a 12 éven aluliakban. Azonban a TV2 a fent ismertetett álláspontja kifejtése után mégis úgy döntött, hogy a Tintin című műsorszámot a II. kategóriába sorolja át. A Testület álláspontja: Az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, a Testületnek, álláspontja szerint, lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés
eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról: Nem ért egyet a Testület a műsorszolgáltató azon véleményével, amely a műfaj kereteivel érvel, vagyis azzal, hogy mivel rajzfilmről van szó, így az műfajánál fogva ártalmatlan a 12 éven aluli nézőkre, mivel fikciós jellege egyértelmű azok számára is. A TV2 által idézett Walt Disney művekkel szembeállíthatóak azok az ismert történelmi, tudományos témájú rajzfilmek, pl. az „Egyszer volt…” sorozatok, melyek szintén a kiskorúak számára készültek, a mondanivaló súlyának könnyebb megértése miatt animációs formában. Ezekben a rajzfilmekben nem a fikció, hanem a valóság kerül ábrázolásra olyan egyszerű képi formában, mely kisgyermekek számára is érthetővé és feldolgozhatóvá teszi a témát. Ezért a Testület álláspontja szerint nem állja meg a helyét a TV2 azon érve, miszerint rajzfilmek megtekintésekor már a legkisebb korosztályban is a fikció ténye tudatosul. Továbbá a Testület a TV2 azon véleményét sem osztja, ami szerint a 12 év alattiak már sok hasonló tartalmú műsorszámot láttak, valamint, hogy a gyerekek nem tökéletesen neveltek, és koránt sem ideális lélekrajzzal bírnak. Az ORTT, a Médiatörvény szabályainak betartását felügyelő szerv nem fogadhatja el azt az érvelést, amely azt képviseli, hogy ha amúgy is sok olyan műsorszámot látnak a 12 éven aluli gyermekek, amely bennük félelmet kelthet, illetve amelyet koruknál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, akkor további ilyen jellegű műsorok sugárzása is megengedhető legyen. Természetesen nem vitatható, hogy a kiskorúak médiaélményei azokban a háztartásokban, ahol van televízió és azokat szülői kontroll nélkül használhatják, meghaladják a koruk szerint feldolgozható mértéket, így a kiskorúak ideáltípusairól a médiatörvény korhatár kategóriái szerint nem lehet beszélni. A Testület álláspontja szerint azonban a jogalkotó azért állította a kiskorúakat védő szabályokat, mint korlátokat a műsorszolgáltatói szabadság elé, hogy az ő szellemi és erkölcsi fejlődésüket védje, a jog keretei között rendelkezésre álló és alkotmányos mértékben és módon. A Testület álláspontja szerint megalapozatlan a TV2-nek az a meggyőződése, hogy óvodás korú gyermekek nem néznek meg bizonyos műsorszámokat, mivel – úgymond – érdektelen a cselekményük számukra. A felmérések és kutatások közismert tanúsága szerint a 12 éven aluliak egy jelentős része, már az óvodás kortól kezdve szerez médiaélményeket, különösen a televízió képernyőjén keresztül, egyedül, vagy hasonló korúakkal, de nagykorú felügyelete nélkül. Továbbá a Testület kialakult gyakorlata szerint a törvénysértés megállapításához nem azt kell bizonyítani, hogy a műsorszámot a kiskorúak megtekintették, és bennük félelmet keltett, hanem hogy a műsorszám alkalmas arra, hogy a 12 éven aluliakban félelmet keltsen.
A Testület a műsorszámokat magasabb korhatár kategóriába sorolandónak tartja, tekintettel arra, amint azt a szakértő vizsgálat is megállapította, a műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluliak számára lelkileg megterhelő és nehezen feldolgozható. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. Az Rttv. alapján az I. és a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, őket csupán a formai jelzések különböztetik meg egymástól. A 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességeit tekintve jelentős különbségek vannak. Emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy alkotásban valamilyen veszélyes elem jelenik meg, akkor az eltérő fejlődési szakaszban lévők közül senkire ne gyakorolhasson káros befolyást, vagyis a látottakat még a legkisebb gyermekek is problémamentesen legyenek képesek feldolgozni. A vizsgált műsorszám esetében ez nem valósult meg. Az I. kategóriához kapcsolt szempontok értelmezésére vonatkozóan a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette, hogy: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Testület gyakorlata szerint az I. kategóriába besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni. Az erőszak és a korhatár-besorolás kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.009/2004/7. sz. ítéletében kifejtette: „A nagykorú felügyeletére való törvényi felhívás kifejezi…, hogy eshetőlegesen félelmet keltő jelenetek is következhetnek, azonban a felnőtt jelenléte vagy magyarázata elegendő védelem, a film erőszakos jelenetei nem indokolják a 21:00 és 05:00 óra közötti vetítését.” A Testület azt az álláspontot alakította ki, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdését, mivel nem megfelelően sorolta be a 2009. március 14-én 9 óra 49 perces és 2009. március 21-én 9 óra 21 perces kezdettel sugárzott Tintin c. műsorszámot. Mivel azonban a műsorszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy átsorolja a rajzfilmet a II. kategóriába, a Testület megtekintette a műsorszolgáltató által 2009. május 2-án és május 9-én sugárzott gyermeksávot, hogy a TV2 vállalását ellenőrizze, de azt tapasztalta, hogy a Tintin című rajzfilmsorozat nem szerepelt a TV2 aznapi műsorfolyamában. Ezután megtekintette a port.hu internetes portál tv-műsorában a TV2 2009. május 16-i és 23-i műsortervét, ahol a Tintin c. műsorszám már (12)-es jelzéssel szerepel, azaz a műsorszolgáltató vállalása szerint a II. kategóriába besorolva. A Testület az MTM-SBS Televízió Zrt.-nél 2007-ben két alkalommal, 2008-ban és 2009-ben egy-egy alkalommal tapasztalta az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésének sérelmét és 343/2007.
(II.14.), 354/2007. (II.14.), 25/2009. (I. 7.) és 389/2009. (II.25.) számú határozataiban szankcionálta a műsorszolgáltatót. A Testület 354/2007. (II.14.) és 25/2009. (I. 7.) határozatában felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a 343/2007. (II.14.) és a 389/2009. (II.25.) számú határozatában pedig érvényesítette a szerződésben kiszabott kötbért. Mivel jelen esetben egy sorozat két epizódja képezte a hatósági vizsgálat tárgyát és a műsorszolgáltató a jogsértést elismerte, valamint önként vállalta, hogy a műsorszámot a jövőben a megfelelő kategóriába sorolja, amit a Testület ellenőrzött és a műsortervben úgy is talált, ezért az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magtartás megszüntetésére. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 28.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Tirts Tamás sk. az ülést vezető soros elnök