Az Országos Rádió és Televízió Testület 1513/2009. (VII.20.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112.§-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. március 28. és 29. napján sugárzott Mizújs, Scooby-Doo és a 2009. március 28-án sugárzott Tintin kalandjai című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. március 14-től külső szakértőket is bevonva vizsgálja a televíziók hétvégenként délelőtt sugárzott gyermekműsorait. Ennek során a TV2 által 2009. március 28-án 8 óra 55 perces kezdettel és március 29-én 8 óra 20 perces kezdettel sugárzott Mizújs, Scooby-Doo című rajzfilmmel és a március 28-án 9 óra 43 perccel kezdődően műsorba szerkesztett Tintin kalandjai című műsorszámmal kapcsolatban a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését állapította meg. A műsorszolgáltató a Mizújs Scooby-doo c. rajzfilmet az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A rajzfilm szóban forgó évadjának televíziós megjelenéseit az Egyesült Államokban hét éven felülieknek ajánlották. Kanadában és Ausztráliában a megtekintését minden korosztály számára megfelelőnek találták. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó:
2009. március 28-án sugárzott epizód: A Mizujs, Scooby-Doo című műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluli gyermekekben félelmet kelthet, olyan tartalmi és formai elemekből épül fel, amelyek a gyermek közönség számára lelkileg megterhelőek. Nehézséget jelent mind az értelmi, mind az érzelmi feldolgozása a rajzfilmnek, ezért a műsorszámot a II. korhatári kategóriába kellett volna sorolni. A különböző félelemkeltő jelenetek már a főcím előtti prológusban helyet kapnak. Lisander és asszisztense, Lucy egy sötét barlang felé közeledik, de végül Lucy megfutamodik a hely elátkozottságára hivatkozva. Lisander bemegy, hogy megkeresse a kutatás célját képező titokzatos erejű medált, ám mihelyt megtalálja, egy hatalmas, szörnyszerű kentaur támad rá. Még látjuk Lisander ijedt arckifejezését, és halljuk „jaj, kérlek ne” segélykérését, azonban a jelenetből nem derül ki, hogy túlélte-e a támadást, mert vágás következik. A befejezetlenségből fakadó hiány projektív felületként szolgál a gyermeki fantázia számára, és a korábban keletkező szorongásteli érzelmi állapot kivetüléseként valószínűsíthetően képzeletben megtörténik a jelenet befejezése, annak a megélése, hogy a kentaur elpusztította Lisandert. Az üldözéses jelenetek során nemcsak önmagában a kentaur megjelenése félelemkeltő, hanem az is elborzasztó, hogy sokszor különösen fenyegető magatartást tanúsít. Ijesztő mimikája és gesztusai, támadó viselkedése amellett, hogy a szeretett szereplőkből kiváltja a szorongás elhatalmasodását, a gyermeknézőkben is felfokozott feszültségre utaló válaszokat gerjeszt. Mindez azért problémás, mert a kiskorú befogadó még nem rendelkezik megfelelő képességekkel a káros érzelmek hatékony feldolgozására. A félelemkiváltó szereplők és események sorozatos jelenlétén túl, a magasabb korhatár-besorolást indokolja a műsorszám által közvetített erkölcsi üzenet bonyolultsága is. A gyermekfilmekben megszokott és pszichológiai szempontból felettébb kívánatos egyértelmű értékrend, a „jó” és a „rossz” határozott elkülönítése. A pozitív és negatív szereplők és történések könnyű beazonosíthatósága jelen műsorszámban nem valósult meg. A kentaur medálja egyszerre lehet ártó és védelmező, Lisander először ártó szándékú, gonosz rablóként ábrázolódik, majd később rossz szándék nélküli Atlantisz-kutatóként azonosítódik, a tábornok először az Athéni Történeti Társaság felkészült, megbízható kutatójaként jelenítődik meg, majd oktondi, ügyefogyott, hiteltelen kíváncsiskodóként ábrázolódik stb. A pozitív és negatív minőségek ugyanazon szereplőt illetve tárgyat jellemző ilyen átváltozása a hét éves kor alatti, ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nem értelmezhetők. Ebben az időszakban a kisgyermekek szinkretikus sémában gondolkodnak, amire a tagolatlanság, az abszolutizáló jelleg és az élményvezéreltség jellemző, ezért az értékrendbeli többértelműség nem feldolgozható a számukra. Az értelmi fejlődés előrehaladásával, az ún. műveleti gondolkodás kialakulásával válik képessé a gyermek az erkölcsi ellentmondások helyes értelmezésére. Összességében, a támadáson és üldözésen alapuló erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása, illetve az erkölcsi üzenet komplexitása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztgető alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét.
2
A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:55:50-08:56:11 Lisander a barlangban rejtőző szentélyben megtalálja a medencét. Fáklyáját egy szobor kezébe helyezi, majd belenyúl a vízbe, és kisvártatva egy sáros gömböt vesz ki belőle, amely a medált rejti. A medálról lecsöpög a sár, majd megjelenik a kentaur, és hősünket üldözni kezdi. A sírrabló védekezni próbál a fáklyájával, de a támadó kiüti a kezéből. Később az életéért könyörög. A jelenet a kentaur fenyegető közeledésével zárul. 09:03:04-09:03:58 Bozont és Scooby egy kentaur szobrot figuráznak, amikor feltűnik az igazi kentaur. Bozont először közvetlen közelről szeretne megbizonyosodni róla, hogy a valódi szörnnyel van-e dolga. Amikor ez megtörténik, halálra rémül, majd Scoobyval elmenekülnek. A szörny, ami kopasz és vámpírfogai vannak, feltartott kézzel üldözi az áldozatait. A támadó egy pillanatra szem elől téveszti őket. Bozont és kutyája felmásznak egy Athéné szoborra. Bozont az orrba kapaszkodva próbálja megmenteni önmagát és a négylábú barátját a zuhanástól. A kentaur a szobor alatt várja, hogy leessenek, miközben vészjósló ordításokat hallat. Később megjelenik a sírrabló, és az ostor segítségével kimenekíti hőseinket a szorult helyzetükből. 09:04:08-09:04:25 Újabb üldözéses jelenet veszi kezdetét. Ezúttal egy egész társaság fut a szörny elől tradicionális görög zene kíséretében. A jelenet végén a társaság egy hajón talál menedéket. 09:06:39-09:07:00 Fred és kis csapata nagy sebességgel követi a tábornokot autóval. Az egyik kanyar mögött újra a kentaur várja Fredéket, ami hangos ordítással kezdi meg a támadását. Fred ijedtében kitér a szörny elől, de a mitológiai lény ismét üldözőbe veszi őket. Később egy fal keresztezi az útjukat. A sofőr hirtelen lefékez, a kentaur azonban nem képes megállni, ezért átesik az építményen, amiről kiderül, hogy egy labirintus, amely ily módon csapdába ejti a szörnyet. 09:07:14-09:08:09 Scooby és Bozont a többiek unszolására bemennek a labirintusba, hogy elfogják a kentaurt. Megtalálják, majd a mitológiai lény üldözőbe veszi őket, végül egy „zsákutcában” találják magukat. Így kénytelenek szembefordulni a szörnnyel, amely vicsorgás és ordítás közepette készül támadni. Kinyújtott karokkal, topogva közeledik vészjósló hangeffektusok kíséretében az áldozatai felé. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására, ezért indokolt lett volna a műsorszám II. kategóriába sorolása.
3
A 2009. március 29-én sugározott epizód: Az epizód nem követi a mesék hagyományos narratív felépítését. A cselekmény mindenféle expozíció, előkészítés, ráhangolás nélkül, in medias res kezdéssel indul: az első jelenetben egy ismeretlen hegymászót ragad el a hatalmas madár. A jelenet intenzív hatású filmes eszközökkel dolgozik, a képi elemek hatását a jelenet hangeffektjei tovább fokozzák, a szekvenciát baljós hanghatások kísérik. Az óvodáskorú befogadók számára a fenti jelenet megértése több szempontból is nehézséget okozhat. Egyrészt kevésbé képesek egy ilyen érzelmileg és képileg is felfokozott helyzet feszültségétől megóvni magukat, másrészt kevésbé tapasztaltak a nem hagyományos cselekménystruktúrával bíró történetek feldolgozásában. Az ok-okozati lánc megragadása a kisebbeknek nehézséget okozhat, számukra ez a kezdő jelenet önálló mikrodramaturgiai egységként jelenik meg (megtámadtak és elraboltak egy embert), aminek a feloldása csak jóval később, az utolsó jelenetekben történik meg. A ketrecben megjelenő alak hegymászóként történő beazonosítása olyan kognitív kihívást jelent, amelyet a legkisebbek csak felnőtt segítségével képesek megoldani. Az epizód további félelemkeltő jelenetei mind a madár újabb és újabb, már a rajzfilm ismert főszereplőit célzó támadásaihoz kapcsolódnak. A madár hatalmas figurája önmagában is félelemkeltő, a csőre, karmai, szemei ijesztőek. Az epizódban regisztrált hat támadással összefüggésben megfigyelhető, hogy az akciók és fordulatok egyre gyorsabban követik egymást, kevés időt hagyva a nyugalmi fázisokra. A madár második megjelenésekor - az első jelenethez hasonlóan - mind a vizuális, mind az auditív eszközök a feszültségfokozás szolgálatában állnak, és arra irányulnak, hogy a madár erejét, becsapódási sebességét és az áldozatok riadalmát érzékeltessék. A szekvencia montázsát a gyors vágások, plánváltások jellemzik. Visszatérő filmes eszköz a berepülő madarat valamely főszereplő szubjektívjéből bemutatni (ahogy az egyik szereplő látja), ami élményszinten olyan hatású, mintha a nézőre magára irányulna a madár támadása. A képi szint intenzitását érzelmileg fokozza és hangolja az egész jelenetet végigkísérő disszonáns, baljós, süvöltő, rikoltó hang. A nagyobb médiatapasztalattal rendelkező nézők már képesek tudatosítani az efféle filmes effektek érzelmi hatását, a kisebbeknek azonban még nehézséget okozhat, ezért a jelenet okozta feszültség tolerálásához felnőtt segítsége szükséges számukra. Összességében a támadásra és üldözésre alapozó erőszakos és félelemkeltő jelenetek halmozott előfordulása indokolttá teszi az alkotás II. korhatári kategóriába történő átsorolását. A fenyegető, ijesztgető alaphangulat mindvégig domináns jellege és a dramaturgia bonyolultsága megköveteli az értelmi fejlődés magasabb szintjét, valamint az erőteljes érzelmi feszültség tolerálásának képességét. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 08:20:23-08:20:48 A hegymászó kötél segítségével mászik a Grand Canyon egyik meredek sziklafalán. Hirtelen szörnyű széllökés távolítja el a szikláktól, majd a jelenség vészjósló rikoltások kíséretében újból és újból megismétlődik. Végül a hegymászó kalapja is elrepül az egyik lökésnek köszönhetően. Később a képernyőn megjelenik a madár tekintete, majd karma, ezt követően pedig már csak a férfi ijedt arca látható, amint a madár elrabolja.
4
08:30:36-08:31:00 A kis csapat elindul megmászni a hegyet, amikor egy elhagyott oxigénpalack kerül az útjukba. A madár megjelenik - ismét hátborzongató rikoltásokat hallatva -, és Diana felé tart. A lányon elhatalmasodik a félelem, sikoltozik, majd a sas elragadja. 08:32:29-08:33:50 A csapat tovább folytatja a mászást, ugyanúgy, ahogy a hegymászó is tette, kötelekkel biztosítják magukat. A madár ismét támadásba lendül. Scooby és Bozont a félelemtől pókokat megszégyenítő ügyességgel - elkezd felfelé rohanni a falon, és magukkal vonszolják Fredet és Vilmát is. Az óriási sas elszakítja a kötelet, így Bozont és kutyája a mélybe zuhan. Egy sziklapárkányon landolnak. A sas utánuk veti magát, a párkány hirtelen véget ér, így Bozont a mélybe zuhan, azonban Scoobyt a madár felkapja, így megmenekülnek. Vilma és Fred elkapják a kötélen himbálódzó Bozontot, és megpróbálják visszarántani barátaikat a földre. A tervüket siker koronázza, így újra négyesben menekülhetnek a szörny elől. Egy véletlen folytán a kutya a madár hátán köt ki. Scooby eltakarja a sas szemét, ami így egy sziklának csapódik, és végül a kutya ismét a gazdái között találja magát. A Testület véleménye szerint a műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolását. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A műsorszolgáltató a Tintin kalandjai c. rajzfilmsorozatot az I. kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A filmet a német FSK hat éven felülieknek ajánlotta, az Egyesült Államokban a sorozat megtekintését kifejezetten gyermekeknek javasolták, míg Nagy-Britanniában mindenki számára megtekinthető besorolást kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A Testület 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában foglaltak szerint az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, másrészt olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten a gyermekeket célozzák meg, de nem tartalmaznak 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A műsorszám – különös tekintettel az óvodáskorú nézőkre – több aggályos elemet, motívumot is magába foglal. Az epizód műfajilag a bűnügyi történetek narratíváját követi, így meghatározó dramaturgiai és tartalmi eleme a titokzatos bűneset felderítése, illetve az üldözött, fenyegetett hős, aki sorozatos veszélyhelyzetekbe keveredve nyomoz a történet során. Ez a felnőtt bűnügyi filmekből átvett tematika nem kifejezetten gyerekeknek való. A bűnügy felderítését középpontjába állító elbeszélések dramaturgiája fokozottan épít a feszültségkeltés és a feszültségfeloldás megfelelő adagolására annak elérése érdekében, hogy a nézőt érzelmileg feszültségben, a főhős iránt érzett aggodalomban tartsa. Ez a dramaturgiai hatáselem – a tévé előtt magára hagyott – óvodáskorú befogadók számára emocionális megterhelést jelenthet.
5
Az epizód gyakori motívuma az erőszakos módon megoldott konfliktus. Ez a stratégia csak a negatív szereplőkre jellemző, ugyanakkor abból a szempontból problematikusnak tekinthető, hogy az erőszak elkövetésére használt tárgyak (pisztoly, nagyméretű szerszám) ábrázolása igen realisztikus. Az epizód során több esetben leszűkített képkivágásban, fókuszáltan látható a pisztoly, pl. az egyik férfi készenlétbe helyezi a fegyverét, csőre tölti. Ugyanez mondható el egy másik szcénában támadásra használt fogóra, amivel végül Tintint hátulról leütik. Az említett cselekedet abból a szempontból is problematikus, hogy a kisebbek számára könnyen leutánozható, náluk a fikció és a realitás elkülönülése még nem stabilizálódott. A jelenetek a legkisebbekben érzelmi feszültséget, ijedtséget, aggodalmat kelthetnek, melyek feldolgozásához felnőtt segítsége javasolt. A dinamit-jelenetben alkalmazott suspense (feszültségkeltő késleltetés) és a párhuzamos montázs olyan filmes eszközök, melyek az óvodáskorúak számára kevésbé érthetőek, felnőtt magyarázatára szorulhatnak. Kisiskolás korban a kognitív fejlődéssel párhuzamosan már fokozatosan kialakul az a védekező, elhárítási rendszer, mely által a gyermek képes megvédeni magát az epizód okozta érzelmi feszültségtől. Műfaji-dramaturgiai szempontból a cselekmény komplex, az óvodáskorúak számára nem érthető, illetve félreérthető. A Calculus affér I. című epizód a teljes történet bevezető részét mutatja be, a konfliktus itt még nem oldódik meg teljesen, csak a veszély átmeneti elhárítását látjuk, a konfliktus teljes kibontakozása és feloldása valószínűsíthetően a következő epizódok tárgya lesz. A negatív szereplők „szabadlábon”, a pozitív szereplők pedig kórházban végzik az epizód befejezésekor - ez az úgymond „cliffhanger” - azaz a megszakított narratívával, a lekerekített történet hiányával dolgozó eszköz, amely az óvodáskorú nézők számára felnőtt segítsége nélkül nehezen feldolgozható. Az epizód emiatt a kisebb és érzékenyebb nézőkben feszültséget, bizonytalanságot okozhat, melyek feloldásához a felnőttek aktív segítsége elengedhetetlenül szükséges. Összességében, a fent bemutatott okokból a Tintin szóban forgó epizódjával kapcsolatban nem javasolt, hogy a legkisebb gyermekek egymaguk tekintsék meg. Az epizódot jellemző ártalmas hatáselemek feloldására, elhárítására felnőtt felügyelete, segítsége javasolt. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 09:44:31-09:44:37 Tintin eldobja kutyája csontját. A csont egy bokorba esik, amelyben az egyik kém rejtőzködik. A férfi csőre tölti a fegyverét, a kamera közeli képen ábrázolja a cselekedetet. 09:49:29-09:49:39 Az egyik kém a pisztolya markolatával szeretné leütni Calculus professzort, a tudós azonban áthúzza a számításait, mivel véletlenül rácsukja az ajtót, így a pisztoly kiesik a kezéből, és elsül, a golyó pedig átfúrja a professzor kalapját. 09:50:35-09:50:41 Tintin az ájultan fekvő kém segítségére siet. Miután megállapítják, hogy életben van, a kapitány elmegy, hogy értesítse a rendőrséget. Tintin leveszi a kabátját és a kém feje alá teszi, akinek társa azonban a háta mögé lopódzik, és egy fogó segítségével leüti.
6
09:58:00-09:58:10 Autós üldözés folyik, egy fekete autó le akarja szorítani az útról azt a taxit, amiben Tintinék utaznak. A fekete autó többször nekimegy a taxi oldalának, majd belöki a vízbe. A taxi elsüllyed. 09:59:08- 09:59:12 A fekete autó el akarja gázolni Tintint és a kapitányt. Szemből feléjük száguld, ám hősünk az utolsó pillanatban félrelöki a társát. 10:00:56-10:02:36 Topolino professzor pincéjében dinamitot helyeztek el a kémek. Párhuzamosan látható, ahogy Tintinék odafenn beszélgetnek, és ahogy telik a bomba beállított óráján az idő. A dinamit időmérője a 12-hez ér, majd felrobban. A ház romba dől. A szereplőket a tűzoltók húzzák elő a romok alól. A műsorszám több olyan félelemkeltő és agresszív jelenetet tartalmazott, amelyeknek a feldolgozása és kibontása során feltárt részletek nagy valószínűséggel meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességét, és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. A fentiekre tekintettel indokolt a műsorszám II. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. május 18-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. június 2-án érkezett válaszlevelében tett eleget. Eljárási észrevételek: A TV2 szerint a részükre megküldött felhívásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan mikor indult az eljárás és mi az ügyre vonatkozó ügyintézési határidő. Álláspontjuk szerint a Testület a hatósági eljárás megindításáról nem a Ket. 29. § (3) és (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. Továbbá azt kérte a Testülettől, hogy az küldje meg részére az eljárás során keletkezett irat egy-egy másolatát, „különösen a külső szakértők által adott szakvéleményből”.
7
Érdemi észrevételek: A műsorszolgáltató véleménye szerint a vizsgált műsorszámok „megfelelnek az Rttv. 5.§ (1) bekezdésének, mivel azok megértése a tizenkét évnél fiatalabb nézők számára nem okoz gondot.” A TV2 álláspontja szerint „a műsorszámok félelemkeltő jeleneteinek értékelésekor azok megjelenési környezetét kell figyelembe venni. Az említett műsorszámok mesefilmek, nyilvánvaló, hogy ezt a műfajt a tizenkét éven aluli nézők alapvetően ismerik.” A TV2 szerint „a mesék nagyon gyakran szólnak küzdelmekről, próbákról, kalandokról, veszélyhelyzetekről… szereplői között is gyakran találhatunk félelmet keltő figurákat is. Önmagában tehát a félelemkeltő szereplők vagy helyzetek bemutatása, így például a mese egyik „rossz szereplője” elleni küzdelem ábrázolása nem indokolja azok II. kategóriába sorolását.” A TV2 véleménye szerint „a mesefilmek képi eszközeikkel radikálisan korlátozzák a félelemkeltő helyzetek ábrázolását” és az „aggályosnak ítélt jelenetek terjedelme is kifejezetten rövid”. A műsorszolgáltató nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel „az Rttv. 5/B. (1) nem tartalmaz korcsoport definíciót,” valamint, „hogy az egyes szakaszok korhatárokhoz való kötése kb. 60 évvel ezelőtti tapasztalatokon alapult, azóta a tizenkét éven aluli nézők médiatapasztalatai alapvetően megváltoztak, így az akkor kialakított csoportosítást 2009-ben nem tekinthetjük jogi eljárásban irányadónak.” A TV2 végezetül arra kérte a Testületet, hogy a „közigazgatási eljárást szíveskedjék megszüntetni, figyelemmel arra, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdésében foglaltakat.” A Testület álláspontja Az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert,
8
álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról: A Testület nem ért egyet a műsorszolgáltató azon véleményével, mi szerint azáltal, hogy „a mese egyik „rossz szereplője” elleni küzdelem” a történetek fő cselekményszála és a rossz szereplők elnyerik büntetésüket, feloldódik az erkölcsi konfliktus. A Tintin kalandjai és a Mizújs, Scooby-doo című műsorszámokban ugyanis nem egyértelmű az értékrend, a jó és a rossz elkülönítése, mivel keverednek a jó és rossz szereplők. A pozitív és negatív minőségek ugyanazon szereplőt jellemző ilyen átváltozása a hét éves kor alatti, az ún. műveletek előtti gondolkodási szakaszban lévő kisgyermekek számára még nehezen értelmezhető. A műsorszolgáltató érdemben nem nyilatkozott a hatósági vizsgálatnak és a szakértői megállapításoknak a műsorszám egyes konkrét jeleneteivel kapcsolatos megállapításairól, mindössze azt jegyezte meg, hogy vitatja ezek félelemkiváltó hatását. A Testület fenntartja azt a véleményét, miszerint a kiemelt jelenetek félelemkeltő és agresszív elemeket tartalmaztak, amelyeknek a feldolgozása és kibontása nagy valószínűséggel meghaladta az ajánlott korosztály értelmi és érzelmi képességeit és alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének megzavarására. A Testület a TV2 azon véleményét sem tudja elfogadni, amelyben a félelemkeltő jelenetek rövidségére hivatkozik, hiszen a Médiatörvény sem tartalmaz kedvezményeket erre tekintettel. Nem ért egyet a Testület a műsorszolgáltató azon véleményével sem, amely a műfaj kereteivel érvel – vagyis azzal, hogy a „mesefilmek képi eszközeikkel radikálisan korlátozzák a félelemkeltő helyzetek ábrázolását, valamint az az érv sem állja meg a helyét, hogy a mesék nagyon gyakran szólnak küzdelmekről, próbákról, kalandokról, veszélyhelyzetekről – és ezért indokolatlan lenne a II. kategória alkalmazása. A Testület ezen véleményét arra alapozza, hogy a rajzfilmkészítés a 21. század elején már nem kizárólag a kisgyermekek szórakoztatására készít animációs filmeket, hanem számos alkotást állít elő részben vagy kifejezetten nagykorú nézőközönségnek. A kiskorú nézők pedig ezekkel a rajzfilmekkel is szembesülnek médiaélményeik során, így a Testület álláspontja szerint önmagában a
9
műsorszámok rajzfilm jellege nem garantálja, hogy a kiskorú nézők a korosztályuknak megfelelő tartalommal is találkozzanak az adott alkotásban. Továbbá a Testület a TV2 azon véleményét sem osztja, ami szerint „a 12 évnél fiatalabb nézők könnyen értelmezik”, valamint, hogy „a műsorszámokról nem állítható, hogy azok a tizenkét éven aluli nézők félelemérzetét váltanák ki,” illetve, hogy „a tizenkét éven aluli nézők médiatapasztalatai alapvetően megváltoztak.” Az ORTT, a Médiatörvény szabályainak betartását felügyelő szerv nem fogadhatja el azt az érvelést, amely azt képviseli, hogy ha amúgy is sok olyan műsorszámot látnak a 12 éven aluli gyermekek, amely bennük félelmet kelthet, illetve amelyet koruknál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, akkor további ilyen jellegű műsorok sugárzása is megengedhető legyen. Természetesen nem vitatható, hogy a kiskorúak médiaélményei azokban a háztartásokban, ahol van televízió és azokat szülői kontroll nélkül használhatják, meghaladják a koruk szerint feldolgozható mértéket, így nem beszélhetünk a kiskorúak ideáltípusairól a médiatörvény korhatár kategóriái szerint. A Testület álláspontja szerint azonban a jogalkotó azért állította a kiskorúakat védő szabályokat, mint korlátokat a műsorszolgáltatói szabadság elé, hogy az ő szellemi és erkölcsi fejlődésüket védje, a jog keretei között rendelkezésre álló és alkotmányos mértékben és módon. A Testület súlyosan aggályosnak tartja a műsorszolgáltató nyilatkozatának azon pontjait, melyekben azt az álláspontot alakította ki, hogy az Rttv. 5/B.§ (1) bekezdése nem tartalmaz korcsoport definíciót, illetőleg az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. állásfoglalása az I. kategória alkalmazásakor a 12 éven aluli gyermekeket említi, valamint hogy „az egyes szakaszok korhatárokhoz kötése kb. 60 évvel ezelőtti tapasztalatokon alapult, azóta a tizenkét éven aluli nézők médiatapasztalatai alapvetően megváltoztak, így az akkor kialakított csoportosítást 2009-ben nem tekinthetjük jogi eljárásban irányadónak.” A Testület következetes hozzáállása a Médiatörvény kiskorúakat védő rendelkezéseinek érvényre juttatásához és az ehhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat a műsorszolgáltató ezen állításának ellentmond. Az Rttv. alapján az I. és a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a II. kategóriába tartozóak kifejezetten gyermekeknek szánt műsorszámokként nem kerülhetnek sugárzásra. A 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességeit tekintve jelentős különbségek vannak. Emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy alkotásban valamilyen veszélyes elem jelenik meg, akkor az eltérő fejlődési szakaszban lévők közül senkire ne gyakorolhasson káros befolyást, vagyis a látottakat még a legkisebb gyermekek is problémamentesen legyenek képesek feldolgozni. A vizsgált műsorszám esetében ez nem valósult meg. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.„
10
A Testület az 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában az I. korhatári kategóriába sorolt műsorszámokkal kapcsolatban kimondja: „Tekintettel arra, hogy az I. kategória nem ajánlást fogalmaz meg egy bizonyos korosztály részére, hanem az ilyen módon besorolt műsorszám korhatárra való tekintet nélkül az általános nagyközönséghez szól, a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nagyközönség részét képezhetik. Ezért az 1. kategóriába olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, valamint olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket. Az ilyen módon besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni.” Az I. kategóriához kapcsolt szempontok értelmezésére vonatkozóan a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette, hogy: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” Az erőszak és a korhatár-besorolás kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.009/2004/7. sz. ítéletében kifejtette: „A nagykorú felügyeletére való törvényi felhívás kifejezi…, hogy eshetőlegesen félelmet keltő jelenetek is következhetnek, azonban a felnőtt jelenléte vagy magyarázata elegendő védelem, a film erőszakos jelenetei nem indokolják a 21:00 és 05:00 óra közötti vetítését.” A Testület a műsorszámokat magasabb korhatár kategóriába sorolandónak véli, tekintettel arra, amint azt a szakértő vizsgálat is megállapította, a műsorszám témaválasztása és feldolgozásmódja a 12 éven aluliak számára lelkileg megterhelő és nehezen feldolgozható. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése kimondja: „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. A Testület tehát azt az álláspontot alakította ki, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdését, mivel nem megfelelően sorolta be a 2009. március 28-án és március 29-én sugárzott Mizújs, Scooby-Doo, valamint a 2009. március 28-án sugárzott Tintin kalandjai c. műsorszámokat. Azonban a műsorszolgáltató korábbi (a TV2 csatornán a 2009. március 14-i és 21-i gyermeksávban végzett hatósági vizsgálat kapcsán, 2009. április 27-én kelt) nyilatkozataiban vállalta, hogy átsorolja a rajzfilmeket a II. kategóriába, amit a Testület a TV2 2009. május 3-i adásában ellenőrzött és a „Mizújs, Scooby-doo” c. rajfilmet a magasabb kategóriába besorolva találta. A Tintin kalandjai c. műsorszám a műsorszolgáltató idézett nyilatkozata óta kikerült az TV2 adásából. A Testület az MTM-SBS Televízió Zrt.-nél 2007-ben két alkalommal, 2008-ban egy és 2009ben három alkalommal tapasztalta az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésének sérelmét és 343/2007. (II.14.), 354/2007. (II.14.), 25/2009. (I. 7.), 389/2009. (II.25.), 1015/2009. (V.20.) és 1111/2009. (V.28.) számú határozataiban szankcionálta a műsorszolgáltatót.
11
A Testület 354/2007. (II.14.), 25/2009. (I. 7.), 1015/2009. (V.20.) és 1111/2009. (V.28.) határozatában felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a 343/2007. (II.14.) és a 389/2009. (II.25.) számú határozatában pedig érvényesítette a szerződésben kiszabott kötbért. Jelen esetben egy-egy sorozat epizódjai képezték a hatósági vizsgálat tárgyát és a műsorszolgáltató a sorozat előző részeivel kapcsolatban a jogsértést elismerte, valamint önként vállalta, hogy a műsorszámokat a jövőben a megfelelő kategóriába sorolja. A Testület ezt ellenőrizte és a „Mizújs, Scooby-doo” c. rajfilmnél valóban így is találta, a Tintin kalandjai c. sorozat pedig lekerült a TV2 műsoráról. A Testület megjegyzi, hogy az eljárás jellegéből fakadóan az egyes műsorszámok sugárzásától a közigazgatási eljárásnak a lezárulásáig eltelt idő alatt adásba került műsorszámok vonatkozásában további hatósági vizsgálatokra és eljárások indítására kerülhet sor. A TV2 esetében is ez a helyzet állt elő, így bár az első észlelt jogsértést követő eljárásban a műsorszolgáltató elismerte a törvénysértést és a Testület álláspontjának megfelelően változtatott a gyakorlatán, azonban az első észlelés és a TV2 válasza között eltelt időben keletkezett vizsgálati jelentések még megállapítják a vizsgált műsorszámok egyes epizódjai esetében a jogsértést. Ezért a Testület elegendőnek tartja, hogy a Testületnek az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti szankció kiszabását javasolja, vagyis az hívja fel a műsorszolgáltatót a sérelmezett magtartás megszüntetésére. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. július 20. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
12
