ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 834/2008. (V. 13.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Magyar Rádió Zrt. (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. január 14-én megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján, a 24/2007. (I. 9.) számú határozatában foglalt módszereknek megfelelően hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását, és a Magyar Rádió Zrt. műsorszolgáltatónál 2008. január 14-én 14 óra 00 perces kezdettel sugárzott Hang Játék Tér című műsorszámmal kapcsolatban törvénysértést tapasztalt. A hatósági ellenőrzés megállapította, hogy a műsorszolgáltató által üzemeltetett Bartók Rádió a 2008. január 14-én sugárzott Hang Játék Tér című műsorszámot II. kategóriának megfelelő időpontban sugározta. A műsorszám műfaját tekintve rádiós hangjáték, vagyis a fikciós kategóriába tartozik. A Hang Játék Tér című, irodalmi művek számára fenntartott műsorszámban Forgách András: A kulcs című művét sugározták. A mű főszereplői testvérek, akiket a darabban bátyként és öcsként aposztrofálnak. Mindenben különböznek: két korosztály, két szemlélet, két életstratégia. Testvérek, akiket szeretet és gyűlölet nem könnyen kibogozható szövevényei kötnek egymáshoz. Az idősebbik megállapodott, sikeres üzletember, családapa, aki azonban legszívesebben menekülne a kapcsolataiból, házassága teljesen kisiklott, csak a pénz motiválja. A fiatalabb egyedül élő,
biszexuális, “szabad szellemi foglalkozású", vészesen negyven felé közeledő, örökös pénzszűkében lévő értelmiségi, aki ugyan éppúgy képtelen rendet tenni az életében, mint a lakásában, ám sokkal jobban érzi magát ebben a zűrzavarban, mint bátyja a maga rendezett világában. Az első két színt kettejük párbeszéde uralja, melyben a báty kölcsönkéri öccsétől a lakáskulcsát, hogy távollétében otthonába vihesse az alkalmi partnerét. Rövid huzavona után meg is kapja a kulcsokat. A harmadik felvonás bonyodalmainak középpontjában a kulcsok állnak, mint egy francia bohózatban, újabb és újabb fordulatok követik egymást, s állítják fejtetőre az egyszerű sablonos alaphelyzetet. Az öregebb testvér alkalmi partnere nem más, mint a fiatalabb barátnője, akivel ugyan kevéssel korábban szakítottak, de aligha véglegesen, hiszen a lány ruhái még a lakásban vannak. A pásztoróra meghiúsul, mivel a báty szándékairól nem tudó öcs nem utazik el, s egy fiú prostituálttal állít haza. Enyelgésüket végignézi a sötétben rejtőző báty és a barátnő – utóbbi úgy tesz, mintha nem tudott volna a volt barátja kétirányú vonzalmairól. Az idősebb testvér élvezi a botrányt, kaján módon pizzát rendel, és csak akkor fagy le arcáról a gúnyos mosoly, amikor megérkezik a felesége, aki időközben megtalálta az általa régebben elhagyott kulcsot. Később újabb és újabb kapcsolatokra derül fény, a leleplezések hazugságokba keverik a szereplőket: a feleség az öcs által felhozott fiút, Robikát ismeri („együtt focizik a fiaival”), aki talán meg is tudná győzni arról, hogy ő ártatlan bárányka, ha a betoppanó pizzafutár nem nevezné tolvajnak, s nem akarna vele leszámolni. A műsorszolgáltató a kifogásolt műsorszámot legfeljebb a II. kategóriába sorolhatta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kaphatott. A II. kategóriába olyan műsorok tartoznak, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy tizenkét évesnél idősebb számára minden további nélkül, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a vizsgált alkotás problémamentes befogadása - véleményünk szerint - a 12-16 évesek körében aggályos lehetett, hiszen a szexualitás és az agresszió többször rendkívül intenzíven jelent meg (nyögések, verekedés, szidalmazás, kiabálás stb.). Az indulatok legtöbbször válogatott (homofób és antiszemita) sértésekben, illetve a trágár nyelvezetben törtek utat. További problémát jelentett, hogy a hangjátékban a cselekmények hétköznapi helyszíneken játszódtak, így a hallottak valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas volt. A serdülők fejlődésének természetes sajátossága, hogy ebben a korban kezdődik meg a szülőktől történő elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. A médiában kínált modellek és példák szinte kritikátlanul kerülhetnek elfogadásra a védendő korosztály által, továbbá kellő élettapasztalatuk hiánya következtében nehezen ítélhetik meg a magatartásminták erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. Értelmezésünkben a durva agresszióra és szexualitásra utaló részek még szülői magyarázattal sem voltak feldolgozhatók, továbbá a közepes mértéket is felülmúló trágár nyelvezet ugyancsak meghaladta a II. korhatári kategóriában még elfogadható szintet. Barátnő: „Gyorsan csináld, mintha megerőszakolnál, és azután csináld még egyszer lassabban, aztán még egyszer sokkal lassabban, amilyen lassan csak tudod!” (14:24:28) Barátnő: „Ha most fölkelek innen, akkor már nem fekszem vissza.” Báty: „Akkor előbb húzzuk le a bugyidat…” (14:24:44) Báty: „Ez meg mi? Ma már senki nem hord melltartót?!”
2
Barátnő: „Pláne ilyen pici mellhez.” Báty: „Minden nő azt hiszi, hogy pici a melle.” Barátnő: „Nekem tényleg pici.” Báty: „Nekem is.” (14:25:25) Öcs: „Mennyi is a …?” Robika: „Két rugó.” Öcs: „És az sok, vagy kevés?” Robika: „Attól függ…” Öcs: „Mitől?” Robika: „Én tartom az áraimat.” (14:27:06) Öcs: „Nagyon fiatal vagy.” Robika: „Épp azért kellek, nem?” Öcs: „Te szólítottál meg!” Robika: „Mikor már tudtam, hogy mi a helyzet veled.” (14:27:42) Öcs: „Szép nyakad van.” Robika: „Levetkőzzek?” Öcs: „Még ne! Kérsz valamit inni? Teljesen le fogsz vetkőzni?” Robika: „Ahogy akarod.” (14:28:16) Barátnő: „A holmimért majd elküldök valakit!” Öcs: „Vidd el most!” Barátnő: „Egy nagy faszt viszem el most! Nem fogok most csomagolni kezdeni.” (14:30:13) Barátnő: „Menjünk innen! Hadd szopják le egymást!” (14:31:00) Báty: „Ki ez a faszkalap?” (14:39:44) Pizzafutár: „Megmondtam, hogy ne nagyon ugrálj, baszd meg! Add vissza a lejátszómat!” (14:41:02) Pizzafutár: „Na, gyere ki Robika, gyere, menjünk, hagyd ezeket a zsidókat, gyere!” (14:41:39) Robika: „Baszd meg, ne szórakozz most, nem verlek át!” (14:42:12) Pizzafutár: „Hány kurva van itt?” (14:42:24) Pizzafutár: „Szóval, mi a helyzet kis buzikám, mi a nagy helyzet? Szopunk, szopatunk, pénzt meg vissza nem adunk?” Robika: „Itt van a lejátszó, nézd meg, semmi baja, és semmit sem hoztam el, baszd meg! Ha nem hiszed el, kérdezd meg a Bobbyt!” Pizzafutár: „Kinek mutattad meg a dugi helyet mi, te kis faszfej!” (14:43:31) Pizzafutár: „Én meg hívom a haverjaimat, és a maguk lakásából annyi sem marad, hogy ennyi, és a maga arca is meg lesz kissé karmolva. Ez hiányzik hosszútávon? Baszd meg, Robika!” (14:44:18) Pizzafutár: „Hiába futsz, baszd meg, úgyis megtalállak!” (14:45:29) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. április 2-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági
3
ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a műsorszolgáltató a 2008. április 7-én érkezett levelében tett eleget. A műsorszolgáltató nyilatkozatában a következőket közölte. Az eljárás tárgyát képező rádiójáték Forgách András azonos című komédiája nyomán készült. A szerző ünnepelt, jelentős kortárs drámaíró, fordító, filmforgatókönyv író. Műveinek közzététele a Magyar Rádióban közszolgálati kötelezettség. A tárgyban említett mű maga többszörös díjnyertes, többek között az NKÖM „Édes anyanyelvünk-díját”, s a 2005. év legjobb kortárs drámája díjat tudhatja magáénak. A rádióváltozat a Műsorszolgáltatási Alap adaptációs pályázatán támogatást nyert, a produkció annak keretében készült el. Bemutatója 2007-ben a Magyar Dráma Ünnepe alkalmából került műsorunkba. A művet ismerő közönség és szakma a helyzetek kifinomult megrajzolásáért, a komikum és valóságábrázolás kényes egyensúlyának ragyogó megvalósításáért ünnepli azt. Az eljárás alá vont produkció szövegkönyvének inkriminált bekezdései így, kontextusból kiragadva valóban sérthetik bizonyos emberek ízlését. A dráma kontextusában azonban a szereplők beszédmodora, kifejezései helyzethez illőek, nem öncélúak, nem megbotránkoztatóak. A műfaj jellege, a komédia pedig, mely görbe tükröt tart korának, tovább relativizálja ezek bántó erejét, sőt távolságtartóan kifigurázza a nyelvi durvaságokat. Fentiek alapján a mű egészét tekintve nem durva és nem agresszív, a komikum pedig oldja is a nyelvi drasztikumot. Jelen esetben nem a párbeszédeknek a dráma kontextusába helyezésével kapcsolatban merült fel kifogás. A kiragadott párbeszédek a szövegkörnyezetbe illenek, nem a valóságtól elrugaszkodottan jelennek meg. A probléma a műsorszám sugárzásának időpontjával van. Az adott mű törvénynek megfelelő időpontban történő sugárzása esetén semmilyen kifogás nem merült volna fel. A Testület nem vitatja a szerző kortárs kulturális életben betöltött jelentőségét, valamint a mű témáját, az abban elhangzó dialógusokat sem a művészi értéküket érintően boncolgatta, hanem a kiskorúakra gyakorolt esetleges hatása tükrében. Az 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozat a III. kategóriára vonatkozóan a következőeket tartalmazza: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. Drámai-irodalmi műsorokban (pl. hangjátékok, irodalmi összeállítások), továbbá olyanokban, amelyek bűncselekményekkel is foglalkozhatnak, illetve azon műsorszámokban, amelyek témájának meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, az agresszió technikájának valamint következményeinek bemutatása visszafogott kell legyen, és kerülni kell a hallgatóságot túlságosan riasztó hanghatásokat. Szexuális erőszakra vonatkozó verbális utalás szórványosan és visszafogottan fordulhat elő, azonban a cselekményvonal vagy a téma szempontjából szigorúan indokoltnak kell lennie. Szexualitásra utaló célozgatások megengedettek, azonban nem szolgálhatnak kimerítő 4
részletekkel az intim szexuális tevékenységre vonatkozóan. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemekről kialakult sztereotípiák túlságosan nyersen ábrázolódnak, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. Bár a törvény a durva beszédre vonatkozóan nem rendelkezik, azonban használatának védhetőnek kell lennie a szövegösszefüggés és eredetiség oldaláról. A társadalmi megítélés szerint durvának, trágárnak tekintett szavak, kifejezések a szereplők vagy a helyzetek jellemzésére, a valóság ábrázolása céljából előfordulhatnak, amennyiben ez a hallgató tájékoztatása vagy a művészi hatás szempontjából indokolt. Az ilyen módon besorolt műsorszámokban a durva, esetleg trágár kifejezések használata azonban nem lehet sem mértéktelen, sem túlságosan agresszív.” A hatósági ellenőrzés megállapításait és az idézett ORTT határozatot figyelembe véve a Testület véleménye szerint a kifogásolt műsorszámnak kizárólag a III. kategóriának megfelelő időpontban történő sugárzása megengedett. A Testület eddig egy határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt, amikor is felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A hatóság az említett normaszegést 2007 júniusában a Petőfi Rádiónál tapasztalta. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésének megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett és a rendelkező rész szerint döntött. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdése a) pontja jelenti, amely szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, …” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2008. május 13. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
5
