ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 323/2008. (II. 13.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Híd TV Kft. (Híd TV, 6320 Solt, Kossuth Lajos u. 59.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. november 6-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 89. § (1) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. november 6-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 89. § (4) c) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. november 6-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 90.§ (2) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás 2007. októberében állampolgári bejelentések érkeztek az ORTT-hez, melyben számos kifogást fogalmaztak meg a Híd TV Kft. által működtetett Híd TV működésével kapcsolatban. A Testület 2582/2007. (XI. 14.) sz. határozatával elrendelte a Híd TV 2007. november 6-án sugárzott műsorainak hatósági ellenőrzését. A Híd TV-t a 979/2007. (IV. 18.) számú határozatával vette nyilvántartásba a Testület, majd a 2443/2007. (X. 25.) számú határozatával közműsor-szolgáltatóvá nyilvánította. A Híd TV
bejelentett és elfogadott műsorstruktúrája szerint a saját készítésű műsorszámok heti minimális műsorideje (képújság és ismétlés nélkül) 1 óra, a napi rendszeres híradásra szánt műsoridő 13 óra. A Híd TV műsorát a november 6-i műsorát bekérte a Testület a Műsorszolgáltatótól. Az adatszolgáltatást két CD lemezen teljesítette a Műsorszolgáltató Az egyik hordozó a képújságból egy órát tartalmazott, a másikon a Solti magazin c. műsor november 1-jei adása szerepelt. A műsorszolgáltató közlése szerint a fenti (november 6.) napon 00 órától 18 óráig képújságot szolgáltatott, 18 órakor pedig a Solti magazin című műsor november 1-jei adásának ismétlését sugározták, mely 1 óra 36 perc időtartamú volt. Ezt követően ismét képújság került képernyőre 21 óráig, majd ezután újra műsorra tűzték a Solti magazin már említett adását. Utána ismét a képújság volt látható. A képújság 1 órás periódusában az alábbi információk követték egymást: 00-tól 05 percig – Solti képeslap rovat (Solt témájú fotók), 5 perctől 15 percig – közérdekű közlemények rovat, 15 perctől 35 percig – Solti képeslap rovat (Solt témájú fotók), 35 perctől 60 percig – hirdetések rovat. A Solti magazin november 1-jei adásában a következő összeállítások, riportok, illetve hírszerű beszámolók szerepeltek: • Pap Rita az óvodában, • Állatok világnapja a Vécsey Károly Általános Iskolában, • Hírszerű beszámolók (véradás, baleset, tűzeset), • Interjú dr. Bábel Balázs kalocsai érsekkel, • Interjú a polgármesterrel a kistérségi összefogás eredményeiről, • Kőrös Gusztáv (Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke) reagálása egy, a Magyar Gárdát érintő újságcikkre, • Interjú a solti cserkészraj vezetőjével, • Beszámoló a hallássérültek találkozójáról, • Riport a sanghaji speciális olimpia solti díjazottairól, • Solt – Soltvadkert focimeccs összefoglalója, • Összefoglaló a 11 éves korosztályos cselgáncs országos bajnokságról (benne interjúk). 1. A televízió nem teljesítette maradéktalanul az adatszolgáltatási kötelezettségét, hiszen a kimenőjel teljes időtartamát nem rögzítette, így pl. az egyik panasz tárgyát képező webkamerás felvételt sem, és ez a magatartás felvetette az Rttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét. 2. A hetente új adással jelentkező Solti magazinnal a csatorna teljesítette a saját készítésű műsorszámok műsoridejére vonatkozó, szerződésben foglalt kötelezettségeit, ugyanakkor a napi rendszeres híradásra szánt műsoridő, illetve külön hírműsor, vagy hírszolgáltatás (akár a képújság keretein belül) a vizsgált napon nem valósult meg. A magazin ugyan hírszerűen számolt be a helyi eseményekről, ugyanakkor a kétszeri ismétlésével sem teljesült a 13 órányi, híradásra szánt műsoridő (összesen 3 óra 12 perc volt), továbbá a képújságban nem szerepelt hírszolgáltatás (még a saját adástükrük szerint sem). A Híd TV tehát a vizsgált napon nem a bejelentésében foglaltaknak megfelelően sugárzott híreket, és erről a Testületet nem
2
értesítette, ami ezáltal felvetette az Rttv. 89. § (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak sérelmét. 3. Ugyancsak aggályos, hogy a magazin műsor felvételén nem volt látható a Híd TV logója, ami ugyancsak az Rttv. 90. § (2) bekezdésben foglaltak sérelmét jelenti. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. január 7-én kelt levélben küldte meg a Műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Műsorszolgáltató - az arra előírt határidőn belül - az alábbi nyilatkozatot tette: „A műsor teljes tartalmát rögzítjük. A szerkesztett műsort DVD-n, a képújságot pedig számítógépen. Az élő kamera képei azért nem szerepelnek a beküldött anyagon, mert azokat nem rögzíthetjük. A Solti Magazin másolata mellett a képújságból egy teljes periódust (1 órát) küldtünk be a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Dunaföldváron nyolc éven át végzett televíziós tevékenységünk során mindig csak az ismétlődő ciklusokból küldtünk be egyet-egyet az ORTT-nek ellenőrzésre, de ezzel szemben egyszer sem érkezett Önöktől kifogás. A kérdéses napon 2007. november 6-án minden olyan órában, amikor képújság ment, ugyanez az 1 óra ismétlődött amit beküldtünk DVD-n. A beküldéskor mellékeltünk egy adástükröt, melyben ezt leírtuk. Most vettük észre, hogy az ORTT-hez 2007. márciusában benyújtott adatbejelentőn tévedtünk. Az általunk tévesen beküldött adatokból az tűnik ki, hogy a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt időt kizárólag híradással töltjük ki. Ez ekkora települése, mint a miénk nem igazán lehetséges, vagy csak rendkívül unalmas ismétlésekkel valósítható meg. Az adatbejelentő VI./2-es pontjában a napi rendszeres híradásra szánt műsoridő rovatba a 13 órát azért írtuk, mert a felette lévő két rovatban megállapított közszolgálati műsorok közlésére szánt havi 390 órát ill. heti 91 órát elosztottuk 30-cal illetve 7-tel. Nem voltunk figyelmesek arra, hogy a bejelentő VI./2-es pontjának 4. rovata már nem az előző kettő rovathoz hasonlóan közszolgálati műsorszámokra, hanem híradásra vonatkoztatja a műsoridőt. Az tévesztett meg bennünket, hogy a három egymás után következő rovat havi, heti és napi adatot kért és nem vettük észre, hogy az utolsó rovat nem csak az időtartamot illetően tér el, hanem más tartalmú adatot kér. Így a Solti Képeslap rovatunk tartalma valóban nem hírekből áll hanem változóan, solti témájú fényképekből, valamint Solt központját mutató élőkamerás mozgóképből. Az arány attól függ, hogy nézőinktől mennyi fényképet kapunk. Az is igazolja, hogy tévedés történt, hogy a 13 órából ténylegesen sugárzott 5 óra 30 perc hírszolgáltatáson felül maradó időben nem reklámot, hanem az ingyenes Solti Képeslap nevű rovatot vetítettük. Ha azt a rovatot mi nem értelmezzük félre, hanem észrevesszük, hogy hírekre szánt műsoridőt kér, akkor csak a Solti Magazin minimális időtartamát ismétléssel és a Közérdekű Közlemények rovat időtartamát ismétlésekkel számítottuk volna bele, ami 5 óra 30 perc lett volna. Az értékelésben továbbá olvasható, hogy a képújságban nem szerepelt hírszolgáltatás még saját adástükrünk szerint sem. Mi a beküldött adástükrünkben is szereplő Közérdekű Közlemények rovat teljes tartalmát hírszolgáltatásnak tekintettük, mivel az kizárólag ingyenesen, a város intézményeinek, egyházainak, rendőrségének, tűzoltóságának stb. híreiből, közleményeiből állt.
3
A LOGO-val kapcsolatban elmondjuk, hogy az ORTT-hez beküldött, 2007. április 10-én nyilvántartásba vett beadványunkban nyilatkoztunk arról, hogy még nem rendelkezünk LOGO-val. A bekért 2007. november 6-i műsorunkban már a képújságon szerepelt a LOGOnk, a magazinműsorban még nem. Mostanra elhárítottuk a technikai akadályokat és minden műsorunk LOGO-val jelenik meg. Kérjük az ORTT-t, fogadják el, hogy az első adatbejelentő kitöltésekor tévedés történt, és hogy a műsorainkból - az eddigi gyakorlathoz híven- csak az ismétlődő ciklusokat küldtük be DVD-n! Kérjük továbbá az ORTT-t, hogy a Solti Képeslap rovatban időnként megjelenő élőkamerás bejátszásunkkal kapcsolatban foglaljon állást, mivel ezt nem rögzíthetjük és a jövőbeni ellenőrzésekkor nem tudjuk prezentálni! Állásfoglalást kérünk a tekintetben is, hogy a Solti Képeslap rovatunk megfelel-e a közszolgálati televíziózás kritériumainak, a Közérdekű Közlemények rovat pedig a híradásénak.” A Testület álláspontja szerint: 1. Az Rttv. nem tartalmaz rendelkezést a közterületen elhelyezett kamera felvételeinek rögzítésével, illetve sugárzásával kapcsolatban. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerint: „80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Amennyiben bármely személy a képmásával való visszaélést sérelmezi, úgy keresetével személyiségi jogainak érvényesítése érdekében bírósághoz fordulhat. A 811/K/2003 sz. adatvédelmi biztosi állásfoglalás szerint: „Egy ügyben azt kellett vizsgálni, hogy egy építkezésen elhelyezhető-e webkamera oly módon, hogy a közvetített képet az Interneten keresztül bárki megismerheti. A biztos válaszában kifejtette: a közvetített kép nem lehet alkalmas arra, hogy azon a munkavállalókat azonosítani lehessen. Amennyiben ez nem oldható meg teljes körűen – mert egyes munkavállalók mindenképpen a kamera közeli látókörébe kerülnek – az érintettek hozzájárulását kell kérni.” A közterületen elhelyezett kamera, - amelynek képét a televízió közvetíti-, nagyfokú hasonlóságot mutat a fenti esettel. A Testület álláspontja szerint adatvédelmi szempontból tehát azok a képsorok lehetnek aggályosak, amelyeken felismerhetőek a járókelők, vagy felismerhető az autó rendszáma ily módon egyedileg beazonosítható, hogy ki haladt el a kamera előtt. A Testület birtokában vannak az egyik panaszos által eljuttatott felvételek, amelyekből a kamera által közvetített képek megismerhetők.
4
A Testület álláspontja szerint mivel a kamera olyan kereszteződésben van elhelyezve, ahol gyalogos és személygépkocsi forgalom egyaránt van, így adatvédelmi szempontból aggályos az ott elhaladók képmásának rögzítése, hisz az érintettektől a belegyezést a képernyőn való megjelenéshez valószínűleg nem kértek. Ha a kamera a város azon pontján és olyan magasságban lenne elhelyezve, ami az egyedi beazonosítást lehetetlenné tenné, akkor az nem ütközne az adatvédelmi törvény rendelkezéseibe. A Műsorszolgáltató a képet csupán sugározza, azt saját bevallása szerint nem rögzíti. Ezzel kapcsolatban felmerült egy további probléma is. Az Rttv. a következőképpen rendelkezik a műsorszám fogalmáról: „2. § 28. pontj szerint műsorszám az a hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az
5
együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol.” A Testület álláspontja szerint a kamera képének puszta közvetítése nem tekinthető műsorszámnak, az a mozgóképen kívül semmilyen hozzáadott értéket nem tartalmaz, nincsen szerkesztve, csupán az adott időszakban a kamera előtt elhaladókat mutatja. A Műsorszolgáltató részéről ez semmiféle szerkesztést nem igényel, az pusztán a város egy adott pontján elhaladókat ábrázolja. A Műsorszám alatt a könnyűzene hallható, de a Testület álláspontja szerint a szegmens így sem éri el azt a szerkesztettségi mértéket, hogy azt műsorszámnak lehetne tekinteni. Fentiekre tekintettel a Testület álláspontja szerint - az adatvédelmi aggályokon túl-, a szegmens nem felel meg azoknak a követelményeknek sem, hogy azt műsorszámnak lehetne tekinteni. Az Rttv. rendelkezései szerint: „89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.” Megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget maradéktalanul, hiszen a kamera képét nem rögzítette, és ezáltal azt nem küldhette be ellenőrzésre, holott a törvény rendelkezéseiben egyértelműen le van fektetve, hogy a teljes kimenőjelet kell rögzíteni, és adott esetben ellenőrzésre beküldeni. Ugyanez vonatkozik a képújságra is, ugyanis nem elegendő egyetlen rollt beküldeni az adott napi képújságból, hiszen az nem tekinthető a teljes kimenő jel rögzítésének, hanem a napi műsort teljes egészében kell rögzíteni, még akkor is, ha pl. az egy órás szegmens ismétlődött 24 órán keresztül. A Testület a Híd TV esetében csak az alapján a dokumentáció alapján tud érdemi vizsgálat lefolytatni, amit a Műsorszolgáltató bocsát a Testület rendelkezésére. 2. Az Rttv. vonatkozó rendelkezése szerint: 89. § (4) A műsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen c) a közműsor-szolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenőrzéséhez,” A Műsorszolgáltató nem jelezte a Testület felé, hogy műsorszolgáltatása a közszolgálati műsorszámok (hírek) vonatkozása tekintetében eltér a bejelentett adatokhoz képest, erre tekintettel sérült az Rttv. 89. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt szabály.
6
A Műsorszolgáltató a törvénysértés tényét nem vitatta, ugyanakkor levelében részletes magyarázatot adott arra, hogy az adatbejelentő űrlap hibás kitöltése vezetett ahhoz, hogy a Műsorszolgáltató napi 13 óra hírszolgáltatási kötelezettséget vállalt. 3. Az Rttv. vonatkozó rendelkezése szerint: „90. § (2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.118/2003/10. sz. jogerős ítélete szerint: „A határozat meghozatalakor hatályos Rttv. 113. §-ának (1)-(3) bekezdés úgy rendelkezett, hogy a műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni a 96. § (1)-(3) bekezdése szerinti adatokat. Ha a Testület a bejelentés tudomásulvételét hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni. A bejelentés nyilvántartásba vételét meg kell tagadni, ha a bejelentő egyébként nem lehetne a műsorszolgáltatási szerződés jogosultja. Az Rttv. 96. §-ának (3) bekezdés e) pontja kimondta, hogy a pályázatnak tartalmaznia kell a tervezett műsorszolgáltatás alapvető adatait –többek között – a műsorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetőleg szignálját. A fenti jogszabályi szövegek összevetése folytán kétséget kizáróan értelmezhető a jogalkotói akarat, mely szerint a bejelentőnek is rendelkeznie kell névvel, logóval illetőleg szignállal, annak hiánya a nyilvántartásba vétel megtagadását vonhatja maga után. (…) tévedett tehát a felperes akkor, amikor a jogszabályt –a jogalkotói akarattól eltérően- úgy értelmezte, hogy a logó használata számára nem kötelező, függetlenül attól, hogy azt vállalta vagy sem, illetőleg, hogy a műsorszolgáltató szerződés vagy bejelentés alapján végzi tevékenységét.” A logó használata tehát a Műsorszolgáltató számára kötelező annak ellenére is, hogy műsorszolgáltatását bejelentés alapján végzi. A Műsorszolgáltató nyilatkozata szerint a hiányt időközben pótolta. A törvénysértés tényén azonban ez nem változtat, megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 89. § (1), 89. § (4) c) pontjában, valamint a 90. § (2) bekezdésében foglalt szabályt azáltal, hogy nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét maradéktalanul, napi műsorában nem a bejelentettnek megfelelő arányban sugárzott hírműsort, illetve nem helyezte el a televízió logóját a képernyőn. A Testület a törvénysértések csekély súlyára, a Műsorszolgáltató nemrég történt indulására, valamint a törvénysértő állapot megszüntetésére tett lépésekre tekintettel az Rttv. 112. § a) pontja alapján felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére az Rttv. 89.§ (1), 89. § (4) c), valamint a 90. § (2) bekezdéseinek megsértése miatt.
7
A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) a) pontja jelenti, amely szerint: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,” Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. február 13. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Wéber János s.k. az ülést vezető soros elnök
8
