Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
ÖSSZEFOGLALÓ az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006. évi szakmai tevékenységéről, különös tekintettel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter által kiadott szakmai irányelvekre
Budapest, 2007. március
Tartalomjegyzék
I.
Vezetői összefoglaló ___________________________________________________ 4
II.
A MEV vállalások részarányos teljesítése __________________________________ 7
III.
Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről_________ 9
IV.
Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása______________ 11
Néhány jellemző gazdasági mutatószám___________________________________________ 11 Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás __________________________________________ 12 2.1 A nyilvántartott álláskeresők ill. regisztrált álláskeresők, valamint az ellátásban részesülők főbb adatai a 2005. és a 2006. évben _________________________________________________________ 14 2.2 Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése __________________ 15 2.3 Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok ____________________ 16 2.4 A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei _________________________________ 17 2.5 Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai ___________________________________ 21
V.
A megyében alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére _____________________________________________ 22 Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) ____________________________ 22 A munkaközvetítési tevékenység értékelése ________________________________________ 24 Az MPA decentralizált FA forrása terhére biztosított foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése _______________________________________________________________ 25 Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése _____________________________ 27 Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése __________________________ 29 A 2004-es évben indult, 2006-ra áthúzódó rétegprogramok tapasztalatai _______________ 37 Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok_________________________ 38
VI.
A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása _ 38
Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára _________________ 38 Monitoring vizsgálatok _________________________________________________________ 38 Forráskoordináció_____________________________________________________________ 40 Jelentés az egyes iskolatípusokban végzettek és a munkaügyi központban pályakezdőként regisztráltak számáról _________________________________________________________ 40 A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése __________________________________ 42 Munkáltatói kapcsolattartás bővítése _____________________________________________ 43 Az álláskínálat bővítése ________________________________________________________ 44 FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére _______________________________________ 44 Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok ___________________ 46 Mikro-, kis-, és középvállalkozások, civil szervezetek fejlődésének előmozdítása _________ 46 A közfoglalkoztatási programok összehangolása____________________________________ 48 A képzés, mint munkaerő-piaci eszköz ____________________________________________ 48
2
A helyi együttműködési lehetőségek szélesítése (az ÁFSZ társadalmi kapcsolatainak áttekintése)___________________________________________________________________ 50 Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működése ______________________ 53 Az álláskeresési megállapodások és az ügyfél kategorizálás rendszerének együttes hatása az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetére ______________________________________________ 54 A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása ________________ 56 A ”Lépj egyet előre” program megvalósítása_______________________________________ 56
VII.
A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása _____________ 57
VIII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei ________________________ 60 IX.
A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése __________________ 61
X.
A HEF OP 1. 2 intézkedés keretében elvégzett megyei feladatok értékelése ______ 62
XI.
A HEF OP 1. 1 intézkedés megyei eredményei _____________________________ 64
XII.
A munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése __________ 65
XIII. A munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői _______________________________________________________ 66
3
Előzmények A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter 2006. február 17-én Szakmai Irányelveket adott ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006. évi tevékenységéhez. Az irányelvekben szereplő, a Foglalkoztatási Hivatalt és a munkaügyi központokat egyaránt érintő feladatok egységes értelmezése, megfelelő összehangolása és minél eredményesebb megvalósítása céljából a Hivatal 2006. évre vonatkozóan intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv alapján határoztuk meg a munkaügyi központok feladatait. E feladatok 2006. évi megvalósításáról adunk számot.
I.
Vezetői összefoglaló
A regisztrált álláskeresők száma 2006. évben 4%-kal, 16 464 fővel csökkent az előző évihez képest, év végi létszámuk 393 465 fő volt. A pályakezdők létszáma 2 112 fővel (165 091 fő), az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma 6556 fővel (165 091 fő) csökkent. Ez utóbbiak a regisztrált álláskeresők 42%-át teszik ki. A diplomás álláskeresők száma minimális mértékben 130 fővel növekedett, 2006. évi záró létszámuk 17 943 fő. Az egy éven túl regisztrált álláskeresők létszáma 2 156 fővel emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, létszámuk 102 473 fő. A KSH által mért munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal növekedett 7,5%-ra, elérve ezzel az Eurostat által publikált EU-25 átlagát. 2006. IV. negyedévében 37 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatottak létszáma elérte a 3 953 ezret. A 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya (51,2 %) 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A létszámleépítésre vonatkozó bejelentések 2006. évben 29.953 főt érintettek, ez 7,2 %-kal alacsonyabb az előző évi bejelentéseknél. A bejelentések 25,6 %-a a fővárosban történt, ezt követi Szabolcs-Szatmár –Bereg megye (10,2 %), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (6,7 ), Baranya megye (6,5 %), Fejér megye (6,4 %), Pest megye (5,9 %), valamint Heves megye (5,7 %). A többi megyében ez az arány nem éri el az 5 %-ot. A kiadott AM könyvek száma 2005. évben 268 674 db volt. 2006. évben az előző évhez képest a kiadott AM könyvek száma 61,9 %-kal emelkedett, elérte a 434 986 db-ot, az eladott közteherjegyek értéke 269 356 500 Ft. Nemzetgazdasági ágakat tekintve jellemzően a feldolgozóiparban, építőiparban, kereskedelemben, szállítmányozásban, kisebb arányban az idegenforgalomban, illetve a mezőgazdaságban, azon belül főleg az idénymunkák ellátására alkalmaztak munkavállalókat AM könyvvel. A munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársai 2006. évben 283 642 főnek nyújtottak különböző humán szolgáltatásokat, ami jelentős emelkedést mutat a 2005. évi adatokhoz képest (118 885 fő - 72%). A nyújtott szolgáltatások közül 2006. évben 234 651 fő vett részt egyéni, és 48 997 fő csoportos tanácsadásban, mely egyéni tanácsadást tekintve 110 798 fővel (89,4 %), csoportos tanácsadást tekintve 8 993 fővel (19,7 %) több, mint a 2005. év azonos időszakában. A humán szolgáltatások közül a fiatalok körében a FIT-ek a legnépszerűbbek, amelyek a fiatalok számára pályainformációs és képzési információs szolgáltatásokat nyújtanak, alapozva az öninformációs aktivitásukra.
4
Az év folyamán 92 pályaválasztási kiállításra, 79 képzési és állásbörzére került sor, munkatársaink az előző évekhez hasonlóan színes programokkal vettek részt a Sziget Fesztivál rendezvényein. A pályakezdő fiatalok önálló tájékozódását segíti az e-palya honlap is, amelyen eddig 186.400 látogatást regisztráltunk. A munkaügyi központok 2006. évben összesen 349 907 álláshelyet tartottak nyilván (MEV adatok, a külföldiek számára bejelentett álláshelyek nélkül) amely az előző évhez képest 38 132-vel (12,2%-kal) magasabb. Országos szinten 10 170-el emelkedett a lezárt közvetítések száma, vagyis folytatódott az előző évi kedvező tendencia. Az MPA decentralizált keretéből nyújtott támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2006. évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. A Munkaerő-piaci Alap decentralizált keretének 2006. évi felhasználása több mint 33 milliárd Ft volt, 3,3 milliárd Ft-tal (9,2%-kal ) kisebb az előző évinél. Az MPA decentralizált keretéből aktív eszközökre fordítható, előző évinél szűkösebb források következtében a 2005. évhez képest a támogatásban részesültek száma összeségében 28 407 fővel (12,8%-kal) csökkent. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított több mint 30 milliárd Ft-on felül a különböző munkaerő-piaci programokra 2,6 milliárd Ft-ot, a munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozására több mint 300 millió Ft-ot fordítottak a munkaügyi központok. A munkaügyi központok MPA decentralizált keretéből nyújtott hazai források mellett azonban a HEFOP 1.1 intézkedés keretében a 2005. évi 5 267 fővel szemben 2006. évben 10 092 fő részére biztosítottak munkagyakorlat szerzés támogatást. A munkaerő-piaci képzések esetében elért eredményeink kapcsán szükséges szólni arról is, hogy az MPA decentralizált FA forrásai mellett a HEFOP 1.1 intézkedés keretében 2005. évben 13 414 fő, 2006. évben 8 613 fő (XI. fejezet), a „Lépj egyet előre” programban 11 000 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek társadalmi beilleszkedését és foglalkoztatását elősegítő központi program keretében 2 821 fő vett részt képzési programban. Ezen forrásokkal kiegészítve a munkaerő-piaci képzésben résztvevők száma elérte a 69 525 főt. A 2006. évben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó összesen 53 munkaerőpiaci programban 2.004 fő vett részt. 2006. évben 16 program kezdődött meg, amelyekbe 1 001 főt vontak be a munkaügyi központok. A 2006. évi munkahelyteremtő pályázat támogatására 1,8 milliárd Ft állt rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből. 2006-ban nyílt először lehetőségük a munkaügyi központoknak arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből támogassanak olyan pályázatokat, amelyek a központi keret terhére - forráshiány miatt - nem részesülhettek támogatásban. A lehetőséggel nyolc megyei munkaügyi központ élt. A 353 millió Ft decentralizált keret felhasználásával további 41 vállalkozás jutott támogatáshoz.
5
Az APEH-től kapott tájékoztató jelentés alapján a pályakezdő fiatalok 2005 október első napjától, 2006. decemberéig göngyölítetten 44 613 db START kártyát igényeltek. 2005. október első napjától 2006. december 31. napjáig 10 318 munkáltató mintegy 15 261 fő pályakezdőt foglalkoztatott START kártyával. A foglalkoztatás számosságában a legnagyobb Pest megyében, valamint a fővárosban, legalacsonyabb Nógrád megyében volt. 2006. év végén összesen 393 Foglalkozási Információs Pont (FIP) működött Magyarországon. A FIP-ek ügyfélforgalma átlagosan havi néhány tíz főtől havi 500-600 főig változott. Jelenleg a FIP-ek nyújtotta szolgáltatások tartalmi összevetése nagyon széles skálát ölel fel, az ÁFSZ portálokon történő tájékozódástól, a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos ügyintézésen át, a társadalombiztosítási információnyújtásig. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban rendelkezésre álló adatok szerint összesen 47 helyi/kistérségi foglalkoztatási paktum megkötésére került sor. A projektek alapvetően kistérségi szinten valósulnak meg, de található közöttük megyei és regionális partnerségek is. A ROP által finanszírozott 41 projekt a legszélesebb földrajzi környezetben és méretben valósul meg. A ROP alapkitétele szerint a komponens pénzforrásának 75%-a a négy elmaradottabb régióban (ÉA, ÉM, DA, DD) kerül felhasználásra. A mikro- kis- és középvállalkozásoknál illetve a civil szervezeteknél járulékkedvezménnyel történő foglalkoztatás lehetőségével 11 471 foglalkoztató élt, melynek segítségével 14 142 fő munkavállaló foglalkoztatása valósult meg. A kedvezményt jellemzően a mikro- (8 526) és a kisvállalkozások (2 230) vették igénybe. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) bevezetése óta megbízhatóan, napi 24 órában működő interaktív rendszer volt, a nyilvántartás üzemeltetése 2006. december 31-én lezárult, az adatok a PIN kóddal rendelkezők esetében lekérdezhetők. Az EMMA-ba működése során összesen 7,5 millió bejelentés érkezett. A nyilvántartó központ munkatársai 2006. év végéig 1,300 ezer (2006. évben 497,5 ezer db) postai küldeményt, az ingyenesen hívható 185-ös telefonszámon 2006-ban 342,3 ezer hívást kezeltek, 155 ezer munkaadói, 34,3 ezer munkavállalói PIN-kódot adtak ki. A rendszerből 218 ezer hatósági lekérdezés történt, az OMMF 303 felügyelője regisztrált a rendszerben, ellenőrzési munkájuk során 2006-ban 67,5 ezer alkalommal fordultak a nyilvántartás adataihoz. A EMMA-ba jelenleg összesen 4,3 millió munkavállaló 13,4 millió munkaviszony adatait regisztráltuk, amely 482 ezer munkaadóhoz kötődik. A lekérdezéskor élő, nyitott munkaviszonya 295 ezer munkaadónál 2,75 millió munkavállalónak van. A hatósági munka terén alacsony számban került sor jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebből arra lehet következtethetni, hogy az első fokon eljáró szervek döntései megalapozottak, jogszerűek és az ügyfelek számára meggyőző erejűek. A HEFOP 1.2 intézkedés eddigi időtartama alatt végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 56 kirendeltség modernizálása már befejeződött (a Phare kirendeltségekkel együtt 76), s a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a modernizáció által érintett kirendeltségek legfontosabb mutatói javultak.
6
A HEFOP 1.1 intézkedés programjaiba bevont összes létszám: 34 770 fő (az összes tervezett 25 000 főnek a 139 %-a.) A programot 15 693 fő (az összes tervezett 20 000 főnek a 78,5 %-a.) fejezte be sikeresen. E létszámból a pozitív kimenettel befejezők létszáma a program zárását követő 180. napon 6 618 fő (az összes tervezett 10 000 főnek a 66,2 %-a.) volt. A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 3 974 fő (Az összes tervezett 6 667 főnek az 59,6 %-a.) A munkaügyi központok munkatársai mindemellett az ÁFSZ egészét érintő fejlesztési folyamatokban (pl: integrált informatika rendszer), a HEF OP intézkedés egyes komponenseinek fejlesztési teamjeiben is tevékenyen rész vesznek. Munkájuk során partneri viszonyt alakítottak ki a területfejlesztési intézményrendszerrel, a helyi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A források összehangolása területén együttműködnek a kamarákkal, civil szervezetekkel, területfejlesztési tanácsokkal, önkormányzatokkal, kistérségekkel más megyékkel, sőt a határokon átnyúló paktumok keretében más EU tagállamokkal is.
II.
A MEV vállalások részarányos teljesítése
A megállapodásos eredménycélokkal való vezetési rendszer (MEV) 2006 évi bevezetés során a tervezés még a korábbi struktúrának megfelelően történt, így a terv-egyeztetések is az Foglalkozatási Hivatal és a munkaügyi központok között folytak. A 2006. március 2-án lezajlott egyeztetések eredményeként került sor a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központi közötti, a 2006. évre vállalt teljesítményekre vonatkozó Együttműködési Megállapodás megkötésére. A munkaerő-piaci tervek alapján javaslatot készítettünk Foglalkozatási Hivatal 2006.évi teljesítményértékeire, melyet jóváhagyásra megküldtünk a Minisztérium részére. A 2006. évi munkaerő-piaci terv, az országos teljesítmény célértékek az alábbiak szerint teljesültek: A regisztrált álláskeresők érintett létszáma az előre jelzett 913,7 ezer fővel szemben 885,4 ezer fő, ami 3,1 %-os csökkenést jelent a tervhez képest. Ennek ellenére az összes elhelyezkedettek vállalt 318 ezer fős számát közel 30 ezerrel sikerült túlteljesíteni (347,7 ezer főre), ami 9,34 %-os túlteljesítést jelent. A két változás eredőjeként az összes elhelyezkedettek aránya 34, 8 % helyett 39,3 % lett. A támogatott elhelyezkedés is kedvezőbben alakult a tervezettnél (+ 4,8 %), azonban alatta maradt a 2005. évben elért eredménynek. A nem támogatott elhelyezkedés jóval nagyobb arányban meghaladta a tervet (+12,3 %) és még ennél is jobban túlszárnyalta a bázisévi eredményt. Az egyes célcsoportokat illetően (25 alattiak, 50 felettiek, nők, tartósan álláskeresők, megváltozott munkaképességűek) is legtöbb esetben javulást mutat a bázishoz képest és a terv-értékekhez képest is. Kivétel ez alól a tartósan álláskeresők célcsoportja, ahol – sajnos – 6 %-kal nőtt az érintett létszám és csaknem 7 %-kal kisebb lett a tervezettnél a támogatással elhelyezett létszáma. Ugyanakkor a tartósan álláskeresők nem támogatott elhelyezkedése 34%-kal meghaladta a tervezett létszámot és a bázist is.
7
Az összes képzésbe kerültek vállalt létszámát sikerült országos szinten 1,1 %-kal túlteljesíteni, ami azt jelzi, hogy a munkaügyi központok (átlagosan) reálisan ítélték meg a 2006. évi lehetőségeket. A képzésbe kerültek aránya a tervezett 3,8% helyett 4,0 % lett, ami részben annak köszönhető,hogy az érintett létszám kisebb lett az előzetesen becsültnél. A képzésbe kerültek száma és aránya azonban még így is alatta maradt a bázisévinek. Az egyes célcsoportokat tekintve sikerült a tervet teljesíteni, illetve túltejesíteni, az 50 felettieknél (127,9 %), a nőknél (106,9 %), a megváltozott munkaképességűeknél (106,2 %). Elmaradt a tervezettől a 25 év alattiaknál (97,7 %) és a tartósan állást keresőknél. (98, %). A bejelentett álláshelyek száma (a külföldiek foglalkoztatása érdekében bejelentettek nélkül) a tervezettnél l3,7 %-kal, a bázisévinél pedig 12,2 %-kal nagyobb. A támogatott álláshelyek száma 9,2 %-kal meghaladta a tervezettet, azonban ez még így is a bázisévi alatt maradt (98,4 %). A támogatás nélküli álláshelyek száma ezzel szemben a 17,8 %-kal több a tervezettnél, és 27,3 %-kal a bázis évinél. A megszűnt munkaerő-igények átlagos élettartalma a bejelentéstől a megszűnésig (külföldi álláshelyek nélkül), napokban elmaradt a tervezettől. A munkaügyi központok 2006. évi terveikben mind a támogatott, mind a nem támogatott álláshelyeknél az álláshelyek átlagos élettartamának jelentős csökkentését irányozták elő. Ezt sajnos egyik területen sem sikerült elérni, a támogatottaknál 25,2 nap helyett 28,3 nap, a nem támogatottak esetében pedig 36,0 nap helyett 39,4 nap a mutató értéke. Az országos átlag a tervezett 30,9 nap helyett 34,1 nap lett. A célkitűzésektől való elmaradás ellenére a bázis évi értékeket mindhárom mutatónál sikerült csökkentetni, legnagyobb mértékben a nem támogatott álláshelyeknél (43,5 napról 39,4 napra). A regisztráltak éves átlagos létszáma 4,5 %-kal csökkent, az aktív eszközökben lévők átlagos létszáma pedig jelentősen, 23,9%-kal nőtt a tervezetthez képest. Ennek tudható be, hogy az aktiválási arány az igen alacsonyra tervezett 11,4%-ot jóval meghaladva, 14,3% lett, ami a bázis évi 12,2 %-ot is jelentősen túlszárnyalta. Az aktiválási arány örvendetes növekedésében természetesen szerepe van az EU-s forrásokból finanszírozott képzéseknek és más aktív eszközöknek. Az aktív eszközökben való részvétel után a nyilvántartásba vissza nem kerülők száma igen jelentősen emelkedett, 43 ezer helyett 60,6 ezer főre, ami 40,8 %-kal több a tervezettnél. A növekedés azonban teljes egészében annak tudható be, hogy az aktív eszközökből kikerülők száma is jóval meghaladta a tervezettet (57,7 ezer helyett 86 ezer fő). A vissza nem kerülők aránya így a tervezett 74,6% helyett csak 70,5% lett. A mutató alakulása még kedvezőtlenebb, amennyiben terv helyett a 2005. évi bázist vesszük alapul, az aktív eszközökből kikerültek 29,5 %-a vált újra regisztrált álláskeresővé az előző évi 26,0 %kal szemben. Az aktív eszközbe bekerültek számát 6 hónappal (25 éven aluliak esetében), illetve 12 hónappal (25 év felettiek esetében) később vizsgálva elmondható, hogy az érdemi szolgáltatásban, aktív eszköz támogatásban részesülők aránya mind a bázis évinél (44,7 %,), mint a tervezettnél (49,3 %)magasabb.
8
A rendszerbe bekerült fiatalok 52,5 %-a részesült 6 hónap alatt érdemi támogatásban. A 25 év felettiek 62,6 %-a kapott érdemi segítséget a bekerülésüket követő12 hónapban, ami jelentősen meghaladja mind a bázis évi (55, 0 %), mint a tervezett (56,9 %) arányt. A javulás a fiataloknál és az idősebbeknél is mindkét nembeliekre lényegében azonos mértékű volt. Ugyanezt a kört vizsgálva, de csak azokat az ügyfeleket véve, akik a vizsgált időszakot követő 6. illetve 12. hónap elteltével is regisztrációban voltak, jelentős javulás következett be.(42,8, illetve 60,9 %) A javuló tendencia és a vállalások jelentős túlteljesítése ellenére a fiatalok jóval több, mint fele úgy éri le a 6 hónapot, az idősek 40 %-a a 12 hónapot, hogy ezalatt nem kapnak érdemi segítséget. Szembetűnő, hogy – különösen az idősebbeknél- a nők jóval alacsonyabb arányban kapnak támogatást, mint a férfiak. Amennyiben a munkaerő-piaci folyamatok alakulását jelentősen befolyásoló gazdasági, vagy/és jogszabályi változások hatásai következtében a munkaügyi központ munkaerőpiaci tervében foglaltak nem valósíthatók meg, úgy a megállapodást kötő felek (Foglalkoztatási Hivatal-Munkaügyi Központ) a munkaerő-piaci tervet év közben is módosíthatják.
III.
Az ügyfelek visszajelzése tevékenységéről
a
munkaügyi
központ
szakmai
A minőségirányítási rendszer keretében a kiemelt célok megvalósítása során – a minőségbiztosítási módszerek alkalmazásával – javítani kell a szolgáltatások színvonalát, a munkavégzés hatékonyságát. Ennek megítélésére szolgál a MEV 9. „Partneri elégedettségi mutató” komplex mérőszámának, illetve a mérőszám elemeinek értékelése. Ezek az elemek mutatják a kirendeltségi munkavégzés eredményességét a munkáltatók [munkáltatói elégedettségi mutatószám (M)] és a kirendeltségeket felkereső ügyfelek [ügyfél elégedettségi komplex mutatószám (Y)] elégedettségén keresztül, amely egyben a partnerközpontúság mérésére is alkalmas. Az ügyfél elégedettségi mutatószámot kérdőíves felmérések alapján határozzuk meg. 2006. évben a kirendeltségeket felkereső ügyfelek elégedettségét egy héten át az IE-PÜF-02, négy alkalommal egy-egy héten át az FE-PÜF- 02, míg a munkáltatói elégedettséget a kirendeltségekkel kapcsolatban lévő munkáltatóknak egy alkalommal kiküldött IE-PDO-02 kódjelű kérdőívekkel mértük. A kérdőíves felmérések eredményeinek rögzítése és feldolgozása on-line rendszerben az ÁFSZ intraneten keresztül történik, a kiértékelést és feldolgozást a MEV 9. módszertani útmutatóban leírtak segítik. A táblázatban a fentiekben említett mutatók megyei munkaügyi központokra vonatkozó 2006. évi értékeit foglaltuk össze. A „Megállapítás” oszlopban tömör szöveges értékelés adtunk. A táblázatban megtalálható még a komplex partneri elégedettségi mutató (P) értéke is, amely tartalmazza a dolgozói elégedettséget is. Az M és Y mutatószámok melletti oszlopokban a 2005. évi értékekhez mért változás irányát tüntettük fel. (+ = javulás, - = romlás)
9
Partneri elégedettségi mutató (2006. év) Megye
Változás iránya
M mutató %
Y mutató %
Változás iránya
Főváros
+
91,19%
81,47%
+
Baranya megye
+
95,94%
80,40%
-
Bács-Kiskun megye
+
95,54%
81,74%
+
Békés megye
+
95%
76,20%
-
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
+
91,60%
83,49%
+
Csongrád megye
+
93,16%
86,92%
+
Fejér megye
+
93,12%
74,25%
-
Győr-Moson-Sopron megye
+
91,07%
82,77%
+
Hajdú-Bihar megye
+
98%
71,68%
-
Heves megye
+
89,80%
83,96%
-
Komárom-Esztergom megye
+
96,97%
81,02%
-
Nógrád megye
+
91,82%
86,26%
+
Pest megye
+
95,09%
80,19%
-
Somogy megye
+
95,45%
77,08%
-
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
+
96,67%
83,38%
+
Jász-Nagykun-Szolnok megye
+
94,63%
77,01%
-
Tolna megye
+
94,08%
80,74%
+
Vas megye
+
96,99%
78,14%
+
Veszprém megye
+
96,09%
83,62%
+
Zala megye
+
83,33%
75,04%
-
Országos átlag
+
94,20%
80,10%
+
P mutató
Megállapítás
Jelentősen javultak az elégedettségi 83,58 mutatók, minden téren, és az elvárásoknak megfelelőek. Csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, 89,47 de még az elvárt érték felett van. A munkáltatók elégedettségi mutatója javult. Minden elégedettségi mutató javult, 89,08 kiemelten a munkáltatói. Minden érték az elvárások feletti. Az elvárt érték alá csökkent az ügyfél 89,73 elégedettség, míg a többi mutató folyamatosan javult. Egyenletes javulást értek el minden 86,21 elégedettségi mutató terén, és teljesítik az elvárásokat. Lényeges javulást mutat minden 89,83 elégedettségi mutató, és mindegyik az elvárt szint feletti. Míg a munkáltatói elégedettség jelentősen 88,97 javult, addig az ügyfél elégedettségi mutató az elvárt szint alá csökkent. Az ügyfél elégedettségi mutató lényegében az elvárt érték felett 88,39 állandósult, míg a többi mutató jelentős javulást mutatott. A 2005-ben is alacsony ügyfél elégedettségi mutató tovább romlott és 85,77 több mint 10%-al van az elvárt szint alatt. A munkáltatói elégedettség javuló és megfelelő színtű. Kevéssel csökkent az ügyfél elégedettségi 91,74 mutató, de az elvárt szint felett van. A Munkáltatói elégedettség javult. A határértékhez közelítő értékűre csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, míg a 90,40 munkáltatói elégedettség lényegesen javult. Lényegesen javult és az elvárt értékek 90,74 feletti mezőbe került minden mutató. A határértékhez közelítő értékűre csökkent 85,64 az ügyfél elégedettségi mutató, míg a munkáltatói elégedettség javult. Az elvárt érték alá csökkent az ügyfél elégedettségi mutató, míg a többi értékek 91,67 lényegesen javultak az elvárt szintek felett. Az elvárt értékek felett minden mutató 86,15 javult és megfelelő. Nagymértékben romlott és az elvárt szint alá csökkent az ügyfél elégedettségi 87,09 mutató szemben a munkáltatói elégedettséggel, amely hasonló mértékben nőtt az elvárt szint felett. Lényegesen javult és az elvárt értékek feletti mezőbe került az ügyfél 88,73 elégedettségi mutató. A többi érték is az elvárásoknak megfelelő és javuló. Jelentős javulással sem érte el az elvárt szintet az ügyfél elégedettségi mutató. 90,88 Minden mutatószám javult, és összességében elfogadható. Mérsékelten javult mind az ügyfél, mind a 89,60 munkáltatói elégedettségi mutató, és minden érték az elvárt szint feletti. A 2005-ben is alacsony ügyfél elégedettségi mutató tovább romlott, az 84,55 elvárt szint alatt van. A munkáltatói elégedettség javuló és megfelelő színtű.
Országos átlagban minden 88,08 mutató javult, és az elvárt szintet meghaladja. Készítette: Dr. Madarász Sándor minőségügyi vezető
10
IV.
Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása
Néhány jellemző gazdasági mutatószám 2006. évi főbb adatok Népesség száma, ezer fő
1
Települések száma 15 év alatti népesség aránya Működő gazdasági vállalkozások száma (ezer db) Egyéni vállalkozás (ezer db) ebből vállalkozói igazolvánnyal rendelekező (fő) Társas vállalkozások száma Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma
10064000 fő 3145 település 2 15,43% 1276000 vállalkozás 670000 vállalkozás 434000 vállalkozás 514000 vállalkozás 3 25 506 vállalkozás 126000 vállalkozás
1
KSH Gyorstájékoztató 2007. február 28.; 36. sorszám KSH Népmozgalom 2005 Végleges adatok c. kiadvány adata alapján számított adat 3 KSH Külföldi érdekeltségű vállalkozások (stAdat-táblák; 2004. évi adat) 2
A Magyar Köztársaság lakónépessége 2006. november végén 10 064 ezer fő volt. A 2005. évi mikrocenzus adataihoz viszonyítva 23 ezer fős fogyást takar. Az átlagos egy négyzetkilométerre eső népsűrűség 109 fő volt, amely azonban nagyon jelentős területi különbségeket takar. Amíg a Központi Régióban ez a szám 411 fő/ km2 (Budapesten 3229 fő/ km2, addig Somogy megyében csak 55 fő/ km2. A városok népessége tovább fogyott, amely alapvetően a dezurbanizációs városfejlődési szakasz hatása (ld. Budapest és Pest megye módosuló arányait). Ezzel együtt a magyar lakosság 66% városlakó. A népesség száma mind a hét régióban csökkent, Pest valamint Győr-Moson-Sopron megyék népességszáma, a korábbi városlakók kitelepüléséből is kifolyólag nőtt. A 100 felnőttre jutó időskorúak száma 34-re nőtt, a gyermekkorúak száma 25-re csökkent a 2005. évi mikrocenzus adatai szerint. Az eltartó / eltartotti arány tovább romlott. Az élve születési arányszám 1,48-ra csökkent, azaz 0,62-kal múlta alul a reprodukciós szintet. A 15 évesnél idősebbek kilenctizede befejezte az általános iskolát. A 18 évesnél idősebbeknek 2/5-ük legalább érettségivel rendelkezik. A 25 évesnél idősebbek 14,7% rendelkezett a mikrocenzus adatai szerint felsőfokú végzettséggel. 2006. III. negyedévében az egy évvel korábbi állapothoz mérten a GDP 103,8%. Az ipari termelés volumenindexe 2006. novemberében az egy évvel korábbi adathoz mérten 110,8%-os volt. A fogyasztói árindex 2006. decemberében az előző év azonos időszakához képest 106,5% volt. A KSH gyorstájékoztatója szerint „2006. december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 276 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint 1 évvel ezelőtt. A bejegyzett vállalkozások száma 25 ezerrel csökkent, a nonprofit szervezetek száma 2 ezerrel emelkedett. A költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma kismértékben csökkent.” A vállalkozások több, mint fele három ágazatban az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás (37,5%), valamint a kereskedelemben (17,9%) működött. Az egyéni vállalkozások száma 670 ezer volt, az elmúlt egy év alatt 5,7%-kal csökkent. A gazdasági társaságok száma 3,2%-kal növekedett.
11
A GKM KKV 2000-2005 tanulmánya szerint; nemzetközi összehasonlításban a 26%-os GDParányos KKV hitelállomány alacsony; az érték 2000-2005 között kettő százalékpontot emelkedett; mivel a nagyvállalatok ebben az időszakban inkább közvetlenül külföldről vettek fel új hiteleket, ezért a növekedés szinte teljes mértékben a KKV hitelezés bővülésének volt köszönhető.
Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás Megnevezés A foglalkoztatottak átlagos száma, ezer fő Az alkalmazottak átlagos száma[2], ezer fő Gazdaságilag inaktívak száma, ezer fő Munkanélküliek száma, ezer fő (KSH) Munkanélküliségi ráta (KSH) Munkanélküliek száma/álláskeresők száma, ezer fő (ÁFSZ) Regisztrált álláskeresői (korábban munkanélküliségi) ráta (ÁFSZ) Foglalkoztatási arány Gazdaságilag aktívak aránya
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.*
3 868,3 3 870,6 3 921,9
3 900,4
3 901,5
3 930,1
2 722,0 2 726,3 2 753,0
2 789,6
2 796,8
2 792,0
3 670,0 3 652,8 3 578,5
3 567,9
3 517,1
3 449,8
234,1
238,8
244,5
252,9
303,9
316,8
5,7%
5,8%
5,9%
6,1%
7,2%
7,5%
372,4
342,8
344,9
359,9
400,6
394,8
9,4%
9,0%
9,4%
9,7%
10,5%
10,1%
49,8%
49,9%
50,6%
50,5%
50,5%
50,9%
52,8%
52,9%
53,8%
53,8%
54,5%
55,3%
Forrás: KSH, ÁFSZ saját adatgyűjtései *utolsó ismert adat
A bruttó átlagkeresetek 2006. január- november folyamán 7,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek esetében az emelkedés 3,6%-os volt. Az év első 11 hónapjában a költségvetési szférában foglalkoztatott létszáma 2,1%-kal csökkent, a versenyszféráé 0,6%kal növekedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan bruttó 168 500 Ft-ot kerestek. Ezen belül a vállalati szféra 159 100 Ft, a költségvetési szférában tevékenykedők 192 500 Ft-ot. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 177 400 Ft volt, 7,9%-kal magasabb az előző év január–novemberi időszakban mértnél. A munkajövedelem kereseten felüli része 2006. január–novemberben átlagosan 5,0% volt. A KSH gyorstájékoztatói szerint: 2006-ban éves átlagban 3 930 ezer fő minősült foglalkoztatottnak, a munkanélküliek száma 317 ezer volt, a foglalkoztatottak 29 ezerrel, a munkanélküliek 13 ezer fővel lettek többen, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal növekedett 7,5%-ra, elérve ezzel az Eurostat által publikált EU-25 átlagát. 2006 negyedik negyedévében 37 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatotti létszám elérte a 3 953 ezret.
12
A 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya (51,2 %) 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A 15–64 éves népesség körében a foglalkoztatottak aránya 57,6% (összehasonlításként 2006 II. negyedévében EU-25: 64,6%, Magyarország: 57,3%).
Forrás: KSH Mikrocenzus 2005
Forrás: KSH Mikrocenzus 2005
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban ÁFSZ) 336 056 szervezettel, ill. azok telephelyeivel volt élő munkakapcsolatban 2006. év során. A foglalkoztatási szolgálat regiszterébe tartozók száma némi csökkenést mutatott az előző évihez képest. A regisztrált álláskeresői ráta 0,4% ponttal csökkent a 2005. évi adathoz képest, így az éves regisztrált álláskeresői létszám 400 ezer fő alatt maradt.
13
2.1 A nyilvántartott álláskeresők ill. regisztrált álláskeresők, valamint az ellátásban részesülők főbb adatai a 2005. és a 2006. évben 2006.
2005. S. sz.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
7. 8.
Megnevezés
Nyilvántartott álláskeresők*, ill. regisztrált ebből: pályakezdők száma max. 8 ált. végzettségű álláskeresők száma diplomás álláskeresők száma egy éven túl álláskeresők száma Ellátásban részesülők* száma együtt (11+12+15+16+17) ebből: álláskeresési járadék 1. és 2. szakaszában lévők száma munkanélküli járadékban részesülők száma
vállalkozói járadékban 9. részesülők száma az álláskeresési segély "b" 10. tipusában részesülők száma álláskeresési járadékban részesülők száma együtt 11. (7+8+9+10) álláskeresést ösztönző juttatásban (ÁKJ) részesülők 12. száma nyugdíj előtti segélyben 13. részesülők száma az álláskeresési segély "c" tip.14. ban részesülők száma nyugdíj előtti segélyben részesülők száma együtt 15. (13+14) rendszeres szociális segélyben 16. részesülők száma az álláskeresési segély "a" 17. tipusában részesülők száma * zárólétszámok átlaga
Változás
fő
megoszlás, %
fő
megoszlás, %
főben
%-ban
409929
100
393465
100
-16464
-4,0
40861
10
38749
9,8
-2112
-5,2
171647
41,9
165091
42
-6556
-3,8
17813
4,3
17943
4,6
130
0,7
100317
24,5
102473
26
2156
2,1
265139
64,7
250534
63,7
-14605
-5,5
-
-
75263
19,1
-
-
108619
26,5
13993
3,6
-94626
-87,1
-
-
746
0,2
-
-
-
-
19094
4,9
-
-
108619
26,5
109096
27,7
477
0,4
17851
4,4
2600
0,7
-15251
-85,4
5476
1,3
3685
0,9
-1791
-32,7
-
-
1689
0,4
-
-
5476
1,3
5374
1,4
-102
-1,9
133193
32,5
119936
30,5
-13257
-10
-
-
13528
3,4
-
-
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
14
2.2 Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése A magyarországi munkaerőpiac védelme érdekében a Foglalkoztatási Hivatal a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek számát és a foglalkoztatás egyéb jellemzőit (ágazat, munkakör, időtartam, állampolgárság) folyamatosan figyelemmel kíséri. Az adatszolgáltatást 2005. év második félévétől számítógépes program biztosítja. A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján 2006. évben 52.505 munkavállalási engedélyt és további 2.216 mezőgazdasági szezonális engedélyt adtak ki. Regisztrációs bejegyzés 16.132 esetben történt, zöldkártya igazolás kiadására pedig 275 esetben került sor. 2006. év december 31-i állapot szerint 45.865 fő külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, 123 fő szezonális engedéllyel, 17.918 fő regisztráció, 720 fő pedig zöldkártya igazolás alapján vállalhatott munkát. A kiadott engedélyek 77 %-a a fővárosra és Pest megyére vonatkozott. Legnagyobb számban a román állampolgárságú munkavállalók (33.136 fő, 63 %) és az ukrán állampolgárságú munkavállalók (8.911 fő, 17 %) képviseltették magukat. Az EU-15 tagországokból érkezők száma 1.918 fő (3,7 %) volt. A regisztráltak 95 %-a (15.262 fő) szlovák állampolgár volt. A regisztrációs eljárás alapján munkát vállalók 63 %-a Komárom-Esztergom megyében dolgozott, de Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében is meghaladta az ezer főt. A zöldkártya igazolással munkát vállalók száma 2006-ban nem volt jelentős, többségükben német állampolgárok váltották ki, legtöbben Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve a fővárosban. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legtöbb munkavállalási engedélyt az építőiparban (17.709 fő, 33,7 %) és a feldolgozóiparban (10.805 fő, 20,6%) dolgozók foglalkoztatásához adták ki. (A feldolgozóiparon belül 1000 fő feletti létszámot találunk a híradástechnika, fémipar, ruhagyártás és élelmiszeripar területén.) Ezt követte a kereskedelem (5.976 fő,11,4%), a vendéglátás (3.283 fő, 6,3 %), valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (2.634 fő, 5,0 %). Az egészségügyi, szociális ellátásban 960 fő a kulturális és sport tevékenységek területén pedig 723 fő kapott engedélyt. A mezőgazdasági munkára kiadott 2.216 db szezonális engedély zöme értelemszerűen a mezőgazdaságra, kisebb mértékben az élelmiszer feldolgozásra és a nagykereskedelemre vonatkozott. A 16.132 bejegyzett regisztráció 36 %-a (5.793 fő) a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások terén, 19 %-a (3.075 fő) a híradástechnika iparban, 8,7 %-a (1.407 fő) a járműgyártásban, 7,6 %-a (1.232 fő) pedig a műanyag termék gyártásban tette lehetővé a munkavállalást. A külföldi munkavállalók tényleges száma az általunk nyilvántartott adatoknál magasabb. 2004. május 1-jét követően sokan munkavállalási engedély, regisztrálás, illetve zöldkártya nélkül tevékenykedhetnek Magyarországon (pl. a velünk csatlakozott országok közül Málta és Ciprus polgárai,, a viszonossági rendelkezések értelmében a Svédországból, Írországból, az Egyesült Királyságból, Finnországból, Görögországból, Izlandról, Portugáliából, Spanyolországból és Olaszországból érkezett munkavállalók, a külföldi résztulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, menekültek, bevándorlók, a magyar állampolgárok házastársai, stb.).
15
Szakmacsoportok szerint vizsgálva a kérdést azt látjuk, hogy a munkavállalási engedélyek mintegy 62 %-át a különösebb szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokra adták ki, úgymint egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozásokra, valamint az egyszerű mezőgazdasági szolgáltatásokra.(beleértve a mezőgazdasági szezonális engedélyeket is). A feltehetően legmagasabb képzettséget igénylő területeken – gazdasági szervezetek vezetőségében, műszaki, természettudományos területeken – foglakoztatott külföldiek aránya mindössze 4 % ( bár itt a képet torzítja, hogy a fentebb felsorolt 11 országból érkező munkavállalókról nem rendelkezünk adatokkal). E kettő közötti sávban találhatók az építőipari, vas- és fémipari, könnyűipari, gépkezelői szakmákban elhelyezkedett, vélhetően szakképzett munkavállalók, továbbá a kereskedelemben és vendéglátásban foglalkoztatottak egy része is. Ezt alátámasztják a munkavállalók iskolázottságáról rendelkezésünkre álló adatok is, melyek szerint 55%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és csupán 9 %-uk felsőfokú végzettségű. A regisztrációs eljárás alá tartozó munkavállalók (16132 fő) zöme feldolgozóipari gépkezelő (7.885 fő, 49 %), az egyszerű szolgáltatás jellegű, ill. mezőgazdasági foglalkozásokban 4.230 fő (26 %) található, a többiek a legkülönbözőbb szakképzettséget igénylő szakmákban dolgoztak. A regisztráltak iskolázottságáról nem gyűjtünk adatokat. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján külföldiek esetében munkavállalási engedélyek többnyire a hiányszakmákban (egészségügyi személyzet, szakmunkások), másrészt a nyelvtudással párosuló szakterületeken, továbbá speciális elvárásokat kielégítő munkakörökben kerülnek kiadásra. Külföldiek foglalkoztatását a nyilvántartott munkanélküliek/álláskeresők helyett a foglalkoztatók a hiányszakmákon túl jellemzően nagy munkabírást igénylő, nehéz fizikai munkák (mezőgazdaság, építőipar) esetében a rugalmas munkaidő és a mobilitás, illetve az alacsonyabb bér miatt tartják előnyösnek . 2.3 Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok 2006. évben a létszámleépítési szándékokra vonatkozó bejelentések 29.953 főt érintettek, ez 7,2 %-kal alacsonyabb az előző évi bejelentéseknél. A bejelentések 25,6 %-a a fővárosban történt, ezt követi Szabolcs-Szatmár –Bereg megye (10,2 %), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (6,7 ), Baranya megye (6,5 %), Fejér megye (6,4 %), Pest megye (5,9 %), valamint Heves megye (5,7 %). A többi megyében ez az arány nem éri el az 5 %-ot. A jogszabályi kötelezettség alapján a csoportos létszám-leépítési szándék bejelentését követően a Foglalkoztatási Hivatalnak nem áll rendelkezésére adat a ténylegesen megvalósult leépítések pontos arányairól (pl.: MÁV Rt. területi szervei bejelentését követően a tevékenység kihelyezés keretében az elbocsátott munkavállaló más gazdasági társaság alkalmazottja lesz). A csoportos létszámleépítések ágazatcsoportonkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bejelentések csaknem fele a feldolgozóipart érintette (13.268 fő, 45,6 %). Ezt követi a közigazgatás (5.974 fő, 20,5 %), a pénzügy, ingatlankezelés és gazdasági szolgáltatások területe (2.866 fő, 9,9 %), az építőipar (1.654 fő, 5,7 %), valamint a szállítás, távközlés, posta ágazatcsoport (1.511 fő, 5,2 %).
16
Megemlíthető még az egészségügy és szociális ellátás területe, ahol,1.091 főt érintettek a bejelentések (3,8 %). A többi ágazatcsoportban a bejelentések mértéke nem érte el az ezer főt. A létszám-leépítési szándékokra vonatkozó főbb adatok: Főváros, megyék Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Mindösszesen
Létszámleépítési bejelentések 2006. évben (fő) 7654 1936 903 727 1992 751 1912 728 822 1705 1195 706 419 1776 942 3041 171 1071 981 521 29953 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
2.4 A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A PHARE TWINING program keretében svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az ÁFSZ teljes szervezetére nézve felhasználásra került. 169 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. Az FH vezetése kialakította a felmérés országos felelősségi rendszerét, lehetővé tette a korábban kifejlesztett elektronikus adatközlési- információs rendszer országos elérhetőségét. A megszólított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, más kérdőíves megkeresésekhez képest, igen magas volt. A foglalkoztatók részéről a felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az ÁFSZ legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. A hat adatfelvétel átlagában válaszoló 7731 szervezet a munkaviszonyban állók közül 673 ezer főt foglalkoztatott. A válaszadó szervezetek legnagyobb része, majdnem fele a kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak csak a nyolcadát foglalkoztatta.
17
A 250 fős és nagyobb szervezetek viszont annak ellenére, hogy csak a minta 7 százalékát adták, az érintett létszám több mint felét alkalmazták, a mintegy egyötödnyi mikro vállalkozás viszont kevesebb, mint másfél százalékát. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A cégek nagy hányadánál nincs szignifikáns létszámváltozás egyik időintervallumon belül sem, a vállalatok több mint fele 3 hónap múlva is, 45 százaléka egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A válaszadó gazdasági szervezetek majdnem kétötöde változatlan létszámot adott meg mindhárom időpontban. Nemzetgazdasági ágazatok szerint öt terület emelhető ki, ahol mindkét időpontban a cégek nagyobb stabilitására lehet következtetni: a kereskedelem, pénzügyi közvetítés, vegyianyaggyártás és a nemfém-visszanyerés. Érdemes megjegyezni, hogy mindössze két olyan ág emelhető ki (a kokszgyártás és a bányászat), ahol a stagnáló szervezetek aránya egyéves időszakra becsülve is eléri a három hónapos arányszámot. Más szavakkal a legtöbb területen a létszámváltozást inkább csak éves távlatban képzelik el. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy ezekben az ágazatokban relatíve sok kis létszámú gazdasági szervezet, vagy egység működik, amelyeknél nincs jelentős munkaerő-forgalom. A kis- és mikro-vállalkozások több mint fele változatlan létszámot jelölt mindkét időpontban, míg a nagyvállalati szektorban ez csak a válaszadók mintegy negyedére volt jellemző. A létszámnövelési elképzelés viszont valamivel kiegyenlítettebbnek tűnik. A három hónapra vonatkozó előrebecslés szerint a négy létszám-kategóriában 22-45, az egyéves tervek szerint pedig 32-37 százalék közé esik a bővíteni szándékozók aránya.
A felvételt követő egy év múlva várható létszámváltozás (2006. III. né. NMF felvétel) megyei bontásban
18
A felvételt követő egy három hónap múlva várható fluktuáció a megkérdezett szervezeteknél (2006. III. né. NMF felvétel) megyei bontásban
Megyei vélemények a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatairól A negyedéves felmérés adatait kirendeltségeink mindenekelőtt munkáltatói kapcsolattartási tevékenységük végzésével összefüggésben hasznosítják. Az abban megjelenő, főleg fluktuációs jellegű létszámmozgások megismerése bizonyos támpontot jelent az aktuális munkaerőigények feltárásánál. A kirendeltségek • a munkáltatók által jelzett betöltendő és leépíteni szánt munkaköröket felhasználják mind a csoportos leépítések koordináláshoz, mind az új belépők ütemezéséhez, és a dec. Fa keret felhasználásához is; • az összesítés után látható összefüggéseket értékelik, a felmérést figyelembe veszik a tanfolyamok tervezésénél; • az eredményből láthatóak a gazdasági folyamatok, melyek befolyásolják a MEVvállalásaikat (amelyeket a Megállapodásos Eredménycélokkal történő Vezetési rendszerben tettek). • a támogatások megítélésénél figyelembe veszik a felmérés eredményét, hogy kik azok a munkáltatók, akiknél pl. a továbbfoglalkoztatás várhatóan nem valósul meg, vagy rendszeresen leépítenek, a kirendeltségeken „teleltetik” a dolgozóikat; • Az állásbörzékre igyekeztek olyan munkáltatókat is meghívni, akik a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vettek, hozzájárulva azok új munkaerő igényeinek kielégítéséhez.
19
A tartósan betöltetlen álláshelyek száma és megoszlása az ÁFSZ-prognózis 2000 – 2004 közötti őszi adatfelvételei alapján (a megkérdezett gazdasági szervezetek száma: 23 149):
A tartósan betöltetlen álláshelyek száma és megoszlása átkódolt FEOR szerint a cégek tulajdonosi megoszlása alapján 2000-2004. FEOR-besorolás
Külföldi érdekeltségű esetszám
ÁLTALÁNOS ISKOLA
megoszlás
Nincs külföldi érdekeltség esetszám
megoszlás
55
7,4
222
7,3
Nem ágazat-specifikus szakmunkás
8
1,1
38
1,3
Bányász szakmunkás
0
0,0
21
0,7
Energiaipari szakmunkás
0
0,0
2
0,1
Nehézipari szakmunkás
145
19,5
366
12,1
Könnyűipari szakmunkás
159
21,4
474
15,7
Lakossági szolgáltatást végző szakmunkás
83
11,2
422
13,9
Építőipari szakmunkás
36
4,8
316
10,4
9
1,2
139
4,6
Élelmiszeripari szakmunkás
42
5,7
174
5,8
Mezőgazdasági szakmunkás
4
0,5
57
1,9
486
65,4
2009
66,4
Műszaki középfokú
25
3,4
24
0,8
Gazdasági középfokú
13
1,7
9
0,3
Közlekedési ágazatba tartozó szakmunkás
SZAKMUNKÁS EGYÜTT
Egészségügyi középfokú Egyéb középfokú KÖZÉPFOKÚ EGYÜTT
1
0,1
95
3,1
16
2,2
42
1,4
55
7,4
170
5,6
A tartósan betöltetlen álláshelyek száma és megoszlása átkódolt FEOR szerint a cégek tulajdonosi megoszlása alapján 2000-2004. FEOR-besorolás
Külföldi érdekeltségű esetszám
Egyéb technikum
megoszlás
Nincs külföldi érdekeltség esetszám
megoszlás
11
1,5
94
3,1
43
5,8
152
5,0
7
0,9
27
0,9
Műszaki felsőfokú
82
11,0
111
3,7
Gazdasági felsőfokú
10
1,3
26
0,9
Jogi felsőfokú
0
0,0
5
0,2
Bölcsész felsőfokú
3
0,4
93
3,1
Egészségügyi felsőfokú
1
0,1
199
6,6
Agrár felsőfokú
1
0,1
12
0,4
FELSŐFOKÚ EGYÜTT
104
14,0
473
15,6
MINDÖSSZESEN
743
100,0
3026
100,0
TECHNIKUM EGYÜTT Egyéb felsőfokú
20
2.5 Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai Régiók
Létszám (fő )
Megyék
Középmagyarorszá gi régió Déldunántúli régió Északalföldi régió ÉszakNyugatmagyaro dunántúl rszági i régió régió Délalföldi régió
Főváros Fejér Komárom-Esztergom Pest Baranya Somogy Tolna Zala Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Bács-Kiskun Békés Csongrád MINDÖSSZESEN
24 325 15 715 16 556 26 910 21 443 19 802 15 440 11 898 28 898 34 913 20 869 36 582 16 032 13 002 15 650 10 004 18 447 31 399 29 733 27 368 434 986
Eladott bélyegek (ezer Ft.) 65 699,9
46 936,7
47 097,0
34 207,0
30 788,4
44 627,5 269 356,5
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Az alkalmi munkavállalói könyvek forgalma a korábbi évekhez viszonyítva tovább emelkedett. A kiadott AM könyvek halmozott száma 2004. évben 131 320 db, 2005. évben 268 674 db volt. 2006. évben az előző évhez képest a kiadott AM könyvek száma 61,9 %-kal emelkedett, elérte a 434 986 db-ot, az eladott közteherjegyek értéke 269 356 500 Ft. Nemzetgazdasági ágakat tekintve jellemzően a feldolgozóiparban, építőiparban, kereskedelemben, szállítmányozásban, kisebb arányban az idegenforgalomban, illetve a mezőgazdaságban, azon belül főleg az idénymunkák ellátására alkalmaztak munkavállalókat AM könyvvel. Az AM könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatos észrevételek: •
• •
Az év végén bemutatott AM könyvek jelentős részében (mintegy 30%-ában) nincs bejegyzés, biztonsági okokból többen váltanak ki könyvet, mint ahányan valóban munkát vállalnak. A kiadott könyvek számával nincs arányban a beragasztott bélyegek mennyisége. A munkáltatók érdeke a legolcsóbb legális foglalkoztatás, amit csökkentett közteherjegyek közül is a legkisebb értékűvel oldanak meg. Az elmúlt évben gyorsan nőtt az atipikus foglalkoztatásnak ez a formája, melynek következményeként a „normál” tipikus munkahelyek száma csökkent. Egyre gyakoribb tapasztalat, hogy a korábban határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott személyeket AM könyvvel foglalkoztatták. Sok esetben a megüresedett helyek betöltése helyett a munkáltatók az alkalmi munkavallói könyvvel történő foglalkoztatást választották szívesebben. Az ilyen jellegű tendenciákból megállapítható, hogy ez a foglalkoztatási forma megnehezítheti a munkaerő-piacra való visszakerülést és a végleges ott maradást. 21
•
•
•
Az AM könyvekben a magánszemély munkáltatói bejegyzés elenyésző, mára már nagy többségében a termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások munkaerőigényének alkalmi kielégítésére szolgál e foglalkoztatási forma. A fekete munkát erősíti, hogy sok esetben akkor ragasztanak a könyvbe, ha éppen ellenőrzést kapnak. Amennyiben nem volt ellenőrzés, a könyvben az előző dátumot átjavítják az aktuálisra, ezzel közteherjegyet spórolva. Általános tapasztalat tehát, hogy amíg nem lesz a munkaügyi szervezetnek vagy az ellenőrző szervezeteknek visszamenőlegesen szankcionálási lehetősége (az épp aktuális napra szóló szabálysértés kivételével), addig az alkalmi munkavállalói könyvel történő foglalkoztatás rendkívüli visszaélésekre ad még továbbra is lehetőséget és a nyilvántartása pedig jelentős nehézségekbe fog ütközni.
Az AM könyvek tárgyév végi lezárásával és feldolgozásával járó adminisztratív feladatok rendkívüli módon megnövelik a kirendeltségek zsúfoltságát, az ügyintézők leterheltségét, a munkaadók pedig számos esetben nem kellő gondossággal járnak el a közokirat kezelésében. A forgalomnövekedéssel járó feladatok jelentős terheket róttak a munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársaira. (Az AM könyvekkel végzett alkalmi munka, illetve a közteherjegyek tényleges felhasználására vonatkozó információk még feldolgozás alatt állnak.)
V.
A megyében alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére
Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) Szolgáltatások megnevezése
2005. (fő)
2006. (fő) 44 004 3 277 942 699 2 967 10 956 2 378 1 368 15 449 2 360 1 701 51 878 10 411 1 730 8 540 6 097 164 757
Munkatanácsadás (egyéni) Reintegráló csoportos foglalkozás Újraorientáló csoportos foglalkozás Kulcsképességet fejlesztő cs. foglalkozás Motivációs csoportfoglalkozás Pályaválasztási tanácsadás (egyéni) Pályamódosítási tanácsadás (egyéni) Impulzus csoportos foglalkozás (csoportos) Pályaorientációs csoportos foglalkozás Pályakorrekciós csoportos foglalkozás Pályavitelt megerősítő csoportos foglalkozás Álláskeresési tanácsadás (egyéni) Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresési klub (csoportos) Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Összesen
49 944 4 364 754 509 12 821 18 060 3 201 1 822 11 977 718 473 148 805 13 798 1 755 9 181 5 460 283 642 Forrás: munkaügyi központok
22
A munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársai 2006. évben 283 642 főnek nyújtottak különböző humán szolgáltatásokat, ami jelentős emelkedést mutat a 2005. évi adatokhoz képest (118 885 fő - 72%). A nyújtott szolgáltatások közül 2006. évben 234 651 fő vett részt egyéni, és 48 997 fő csoportos tanácsadásban, mely egyéni tanácsadást tekintve 110 798 fővel (89,4 %), csoportos tanácsadást tekintve 8 993 fővel (19,7 %) több, mint a 2005. év azonos időszakában. A növekedésből nem feltétlenül az álláskeresők számának emelkedésére következtethetünk, ez inkább azt jelenti, hogy felismerték az ügyfelek a szolgáltatások fontosságát, és jobban élnek a lehetőségeikkel. Természetesen növekedést jelent az is, hogy a különböző programokban előtérbe kerültek a humán szolgáltatások. Így emelkedett közel négyszeresére a motivációs csoportfoglalkozásokon, háromszorosára az egyéni álláskeresési tanácsadásban résztvevők száma. Az egyéni álláskeresési tanácsadást igénybevevők számának növekedése egyrészt azzal is indokolható, hogy az álláskeresőként nyilvántartásba vett ügyfelektől egyre nagyobb aktivitást várnak el, másrészt e tanácsadás során közösen alakítják ki az ügyfél egyénre szabott cselekvési tervét. A munkaügyi központokban dolgozó pálya - és munkatanácsadók, rehabilitációs tanácsadók és pszichológusok a szervezetet felkereső ügyfelek számára információt adtak állás- és képzési lehetőségekről, de egyéni és csoportos tanácsadást is biztosítottak. Emellett, amennyiben azt az adott megyében működő általános és középiskolák igénylik, osztályfőnöki órák keretében munkaerő-piaci, illetve a pályaválasztási döntést segítő információkkal látják el a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A munkatanácsadás esetében is jelentős emelkedés figyelhető meg, kivéve néhány megyét (Baranya, Borsod-AbaújZemplén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Zala), ahol kevesebben vették igénybe ezt a szolgáltatást. A pszichológiai tanácsadás során az ügyfelek munkára kész állapotának elősegítése mellett a szakemberek az elhelyezkedést akadályozó problémák feltárására és feloldására is kellő hangsúly fektetnek, valamint a munkaerő-piaci képzésekhez kapcsolódóan képességvizsgálatokra is sor kerül, amennyiben az a képzésben való részvételhez szükséges. 2006-ban nagy hangsúlyt kapott az információnyújtás, azon belül a megváltozott támogatási rendszer ismertetése és a szabályozás részleteire irányuló tájékoztatás. Mind a munkáltatók, mind a megváltozott munkaképességű munkavállalók a költségvetésből nyújtható támogatásról és az akkreditációról érdeklődtek elsősorban, de a nyugdíjszerű ellátások feltételrendszere miatt is többen fordultak a szakemberekhez. A rehabilitációs tanácsadás igénybevétele az elmúlt évhez képest enyhe emelkedést mutatott. Az álláskeresési tanácsadás (egyéni) 96 927 fővel 186 %-kal nőtt. A nagy mértékű emelkedés annak is köszönhető, hogy az aktívan álláskereső ügyfelek - az álláskeresési megállapodásnak megfelelően - ebben a szolgáltatási formában kapták a szakemberektől az álláskeresésre vonatkozó tájékoztatást és információkat.
23
Általánosan elmondható, az ügyfelek részére szinte minden megyében elérhetőek a foglalkozási információs tanácsadók (FIT), a rehabilitációs információs centrumok (RIC), az álláskereső klubok és a Pszichológiai Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások. A humán szolgáltatások 2006. évben is kiemelt célcsoportjait képezték a hátrányos helyzetű rétegek (pl. a pályakezdők, a tartósan elhelyezkedési gondokkal küszködők). A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyre szabott tanácsadás és komplex munkaerő-piaci programokban való részvétel révén ezek a rétegek mobilizálhatók és közvetve vagy közvetlenül biztosíthatóak számukra a munkaerő-piacra való visszajutás lehetősége.
Sorszám
A munkaközvetítési tevékenység értékelése 2005 év folyamán Lezárt közvetítések statisztikai adatai
lezárt közvetítések száma=100%
db.
1. Lezárt közvetítések száma (2+5) 2. Sikeresen lezárt közvetítések száma (3+4) ebből: 3. támogatott munkahelyre 4. nem támogatott munkahelyre 5. Sikertelenül lezárt közvetítések száma (6+7) ebből: 6. egyén hibájából meghiúsult 7. egyéb okokból meghiúsult
2006. év folyamán db.
lezárt közvetítések száma=100%
Változás db.-ban
%-ban
378 965 223 093
58,9%
389 761 227 878
58,5%
10 170 4 785
2,7% 2,1%
150 107 73 286 155 852
39,6% 19,3% 41,1%
150 617 69 085 170 060
38,6% 17,7% 43,6%
510 -4 201 14 208
0,3% -5,7% 9,1%
88 272 67 580
23,3% 17,8%
93 249 76 811
23,9% 19,7%
4 977 9 231
5,6% 13,7%
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A munkaügyi központok 2006. évben összesen 349 907 álláshelyet tartottak nyílván (MEV adatok, a külföldiek számára bejelentett álláshelyek nélkül) amely az előző évhez képest 38 132-vel (12,2%-kal) magasabb. Országos szinten 10 170-el emelkedett a lezárt közvetítések száma, vagyis folytatódott az előző évi kedvező tendencia. A lezárt közvetítések közül jóval több volt a sikeres (227 878), mint a sikertelen (170 060). A sikeresen lezárt közvetítések közül a támogatott álláshelyekre történő közvetítések száma a tavalyihoz képest nem változott (0,3 %-os emelkedés), a nem támogatott száma azonban 5,7 %-kal csökkent. Az arányeltolódás gyakran a munkaadók kedvezőtlenebb helyzetét jelzi, esetleg nagyobb fokú tudatosságát a munkaügyi központ támogatásainak igénybevételére. A sikertelenül lezárt közvetítések száma összességében 14 208-cal (9,1 %) nőtt. A sikertelen közvetítések között mind az egyén (egészségi állapot, nem jelent meg a munkaadónál, stb.), mind az „egyéb” okokból (pl. a munkáltató elutasította a jelöltet) meghiúsult közvetítések száma nőtt.
24
Sorszám
Az MPA decentralizált FA forrása terhére biztosított foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése Támogatás megnevezése
2005.év Tényleges Érintett kifizetés (millió létszám Ft)
2006. év Tényleges Érintett kifizetés (millió létszám Ft)
1.
Foglalkoztatást bővítő bértámogatás
37 708
5 447
33 150
4 484
2.
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
10 753
745
6 552
438
3.
Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása
43 725
5 746
47 141
6 629
4.
Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása összesen
3 394
542
2 736
414
5.
Közhasznú munkavégzés támogatása
79 429
11 950
66 403
10 741
6. Önfoglalkoztatás támogatása
4 086
668
2 941
300
18 206
5 302
17 976
6 186
5 015
199
3 910
168
13 703
1 291
7 390
736
10. Részmunkaidős foglalkoztatás
1 285
234
1 253
229
11. Egyéb támogatás*
3 880
0
3 325
0
221 184
32 124
192 777
30 325
Pályakezdők munkatapasztalat7. szerzési és -foglalkoztatási támogatása 8. Mobilitási támogatás 9. Munkahelymegőrzési támogatás
12. Összesen: 13. Közcélú munka**
66 873
38 692
14. Közmunkaprogramok
17 510
32 013
15. Központi munkahelyteremtés tám. 16. Mindösszesen:
3 126
1 295
4 219
2 062
291 183
33 419
235 688
32 387
* Dec.FA-ból finanszírozott munkahelyteremtő beruházás keretében korábban létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak száma, intenzív álláskeresési tám.
** a regisztrált álláskeresők közül a támogatott munkavégzési formában résztvevők száma
Forrás: SZMM Alapkezelési Főosztály
A munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2006. évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen 66 403 fő (34,4%), munkaerő-piaci képzésben 47 141 fő (24,4%), foglalkoztatást bővítő bértámogatásban pedig 33 150 fő (17,1%) vett részt. E három leggyakrabban megítélt támogatási formában az összes támogatott 192 777 fő közül 146 694 fő (76%) részesült. A közcélú foglalkoztatás tekintetében meg kívánjuk jegyezni, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium adatai alapján 2006. évben országosan összesen 169.779 fő vett részt e támogatásban.
25
A megyénként foglalkoztatott létszámok tekintetében a legnagyobb létszámot foglalkoztatók sorrendje: Borsod-Abaúj-Zemplén (35.785 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (24.270 fő), Hajdú-Bihar (14.901 fő) és Baranya (11.259 fő) megyék, a többi megyében a létszám 10.000 fő alatti. Az egyes támogatásokra vonatkozó táblázat adataiból megállapítható, hogy 2005. évhez képest a támogatásban részesültek száma összeségében 28 407 fővel (12,8%-kal) csökkent. A munkahely megőrzés támogatásban részesült létszám 46,1%-kal, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 39,1%-kal, az önforglalkoztatás támogatása 28%-kal, a mobilitási támogatás 22%-kal, a vállalkozóvá válás 19,4%-kal, a közhasznú munkavégzés támogatása 16,4%-kal, a bértámogatás 12,1%-kal csökkent. A munkaerőpiaci képzés támogatás érintett létszáma 7,8%-kal növekedett. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított több mint 30 milliárd Ft-on felül a különböző munkaerő-piaci programokra 2,6 milliárd Ft-ot, a munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozására több mint 300 millió Ft-ot fordítottak a munkaügyi központok. A Munkaerő-piaci Alap decentralizált keretének 2006. évi felhasználása több mint 33 milliárd Ft volt, 3,3 milliárd Ft-tal (9,2%-kal ) kisebb az előző évinél. Az aktív eszközökre fordítható, előző évinél szűkösebb források következtében kevesebben léptek be a támogatásokba. A tárgyévben felhasználható kereteket számottevő előző évről áthúzódó kötelezettségvállalás terhelte, s több, nagyobb részben objektív (új jogszabályok, eljárásrendek, rendezett munkaügyi kapcsolatok bevezetése, egyes intézkedések), kisebb részben szubjektív tényező nehezítette a munkaügyi központok munkáját. A decentralizált foglalkoztatási alaprészből közhasznú munkavégzésre fordítható források szintén csökkentek, a minimálbér emelkedése miatt a közhasznú foglalkoztatás támogatásba bevont létszám érezhetően kevesebb volt az előző évhez képest. Az érintett létszám csökkenésének további oka, hogy a fluktuáció is alacsonyabb mértékű volt, mert az álláskeresési járadék megállapításához 200 nap helyett immár 365 nap munkaviszony szükséges és így hosszabb ideig célszerű foglalkoztatni az álláskeresőket, hogy ellátottá váljanak, amiben a munkáltatók és a munkavállalók érdekei is összetalálkoztak. Ezen foglalkoztatás esetében az utóbbi években éves szinten jellemző a támogatott létszám vonatkozásában az egyenlőtlenség. Ennek okai a keretgazdálkodás nehézségei, az egyes programok (közcélú, közmunka, közhasznú munka) egymásra hatásai, az önkormányzati igények változása, az önerő biztosításának gondjai, a tartós munkanélküliek közhasznú munkaprogramokba való bevonása fokozódó nehézségei. Fontos megemlíteni továbbá, hogy az érintett létszám ilyen arányú csökkenéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a 2006. évben meghirdetett közmunka programokba lényegesen többen kerültek be (2005. év-17 510/2006. év-32 013 fő), akik után így az önkormányzatok az év közben nem igényeltek közhasznú támogatást. A hazai forrásokból finanszírozott foglalkoztatást bővítő bértámogatás 12,1%-os mértékű csökkenése mellett a HEFOP 1.1 intézkedés keretében a 2005. évi 5 267 fővel szemben 2006. évben 10 092 fő részére biztosítottak munkagyakorlat szerzés támogatást a munkaügyi központok.
26
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása támogatást 4 201 fővel kevesebb támogatott esetében állapítottak meg a munkaügyi központok. E csökkenés azzal magyarázható, hogy az „50 év feletti álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése” központi programban 2 882 fő részére biztosítottak járulék átvállalás támogatást, mely forrást az erre külön elkülönített célelőirányzatból igényeltek és nem a decentralizált keretből finanszírozták. E programon belül 2 185 főt vontak be közhasznú munkavégzés támogatásba, melyhez járulék támogatást szintén biztosítottak. (a közhasznú munkavégzés támogatásához biztosított, központi célelőirányzatból igényelt járulák támogatásról adat nem áll rendelkezésre. A képzési programok indíthatóságát befolyásolta, hogy minimálbér emelkedése következtében a keresetpótló juttatás összege emelkedett – ez kedvezően módosította a képzésben való részvétel iránti motivációt –, ugyanakkor jelentősen csökkentette a képzési keret tanfolyamok finanszírozásra fordítható hányadát. A munkaügyi központok e problémára a források átcsoportosításával reagáltak, amely nyilvánvalóan a többi eszközre fordítható források mértékét is befolyásolták. A munkaerő-piaci képzések esetében elért eredményeink kapcsán szükséges szólni arról is, hogy az MPA decentralizált FA forrásai mellett a HEFOP 1.1 intézkedés keretében 2005. évben 13 414 fő, 2006. évben 8 613 fő (XI. fejezet), a „Lépj egyet előre” programban 11 000 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek társadalmi beilleszkedését és foglalkoztatását elősegítő központi program keretében 2 821 fő vett részt képzési programban. Ezen forrásokkal kiegészítve a munkaerő-piaci képzésben résztvevők száma elérte a 69 525 főt.
Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése A megyei kezdeményezésű munkaerő-piaci programok a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra történő visszajuttatását – a képzés, foglalkoztatás, humánszolgáltatások különböző formáinak együttesével - megvalósító projektek. Általános tapasztalat, hogy a munkaügyi központokban a komplex eszközrendszer részeként működtetett humánszolgáltatások nagyobb hatékonyságúak voltak 2006-ban is az érintettek körében, mint a külön, elszigetelten alkalmazott megoldások, amelyek kevésbé tudják az álláskeresők munkavállalását nehezítő tényezőket kezelni. A 2006-ban működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó összesen 53 program során a résztvevők (2.004 fő) képzettebbekké, tájékozottabbakká váltak, friss munkatapasztalatokat szereztek, hosszabbtávú munkavállalási esélyeik növekedtek. 16 program kezdődött meg a 2006. évben, melyek célcsoportjaiba 1.001 főt vontak be a munkaügyi központok. A helyi kezdeményezésű programok által megcélzott rétegekhez tartozó álláskeresők túlnyomó része többféle hátránnyal sújtott, jellemzően alulképzett, míg a munkaerőpiac egyre kvalifikáltabb, de legalább szakképzett munkaerőt igényel, és egyre jobban érvényesülnek a különböző ágazatokra érvényes képesítési előírások is.
27
Minden esélyüket elveszítenék a munkaerőpiacon, ennek következtében többnyire csak a fekete gazdaságban találnának alkalmi munkát, ha e programok együttesen minden lehetséges eszközükkel nem támogatták volna az elmúlt évben is azokat a kezdeményezéseket, melyek e többszörösen hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítását, betanító, illetve szakképzését, foglalkoztatását ill. foglalkoztatási alkalmak teremtését szolgálják a helyi igényeknek megfelelően. Nagyban köszönhető - a pozitív megkülönböztetés elvén alapuló - szociális modul alkalmazásának a résztvevők sikeres felzárkóztatása és munkafegyelmük javulása a programok megvalósítása eredményeképp. Nem elhanyagolandó a programoknak az a hatása, hogy az ismét munkához jutottak, a rendszeres jövedelemszerzés ideje alatt nem fordulnak szociális segélyért az önkormányzathoz. Egy jó programterv összeállításán túl annak eredményes kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges – és a munkaerő-piaci program erre jó keretet is kínál - az „együtt gondolkodó” és együttműködni tudó partnerek megtalálása a helyi munkaerő-piaci szükségletek kielégítése érdekében, sőt egyre gyakoribb, hogy a munkaügyi központokkal már hosszabb ideje sikeresen együttműködnek ezen oktató, foglalkoztató, szociális munkát végző szervezetek. A különböző forrásokból (elsősorban pályázatok) finanszírozott programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők - romák, alacsony képzettségűek -, továbbá a pályakezdő fiatalok és a 45 éven felüliek munkaerő-piaci helyzetének javítására irányult, különös tekintettel az inaktívakra. Kisebb számban, de működtek programok kifejezetten nők, illetve hajléktalanok és létszámleépítéssel veszélyeztetettek számára is. A munkaerő-piaci programok pozitív hatást gyakoroltak a települési környezetre (parlagfűmentesítés, közintézmények karbantartása, felújítása, parkgondozás, térkövezés), a közvélemény számára is bizonyítva, hogy ezek a leszakadó rétegek is képesek értékteremtő munkára. A programok speciális körét alkotják a diplomás pályakezdők foglalkoztatásra irányuló programok, amelyek célja a megyei EU pályázatíró, projektmenedzselő hálózatok kialakítása, az európai csatlakozás adta esélyek mind teljesebb kihasználása. A hálózatok egyes résztvevői - jól lehet különböző területen, különböző foglalkoztatóknál dolgoznak majd -, de a tapasztalataikat, az általuk képviselt területen szerzett ismereteiket egymással megosztva eredményesebben segíthetik elő a megyék gazdasági, infrastrukturális fejlődését. E hálózatok kialakításával megoldódhat a jelenleg még e feladatra felkészületlen megyei foglalkoztatók (önkormányzatok, intézmények, non-profit szervezetek, vagy nyereségérdekelt vállalkozások) munkaerőgondja is. A programoknál a legjellemzőbb eszközkombinációk továbbra is a képzés, és/vagy azt követő bér és járulékok együttes átvállalása volt. A programok legfőbb adatai (megnevezés, cél, célcsoport, támogatások, érintett létszám, kezdő és befejező időpont, tényleges kifizetés) megyei bontásban az 1. sz. mellékletben található. A munkaügyi szervezetek e programok sokoldalú tevékenységének eredményeképp a felzárkóztatott célcsoportok egy része munkatapasztalatot szerzett, ezért eleve könnyebben találhat munkát a későbbiekben, más részük tartósan visszailleszkedett a munka világába.
28
A legtöbb programot továbbra is a különösen rossz munkaerő-piaci helyzetű megyékben indították el (Szabolcs-Szatmár-Beregben 11-et, Bács-Kiskunban 7-et, Nógrád megyében 6ot), ahol elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának, munkavállalási esélyeinek növelését és munkába helyezésüket szándékoztak elősegíteni. A legmagasabb érintett létszámmal (165 fő) Tolna megyében indítottak programot 2006ban - „Munkát mielőbb” elnevezéssel – a létszámleépítésben érintettek számára, amely áthúzódik 2008-ra is. A megfelelő teljesítéseknek megfelelően a támogatások folyósításával kapcsolatosan probléma nem merült fel, mivel minden résztvevővel – képzővel, foglalkoztatóval, szociális munkát végzővel – már több éves kapcsolatuk van a munkaügyi központoknak.
Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése A munkaügyi központok az alábbi főbb központi munkaerő-piaci programokat valósították meg a 2006. évben. • • • • • • • • • • • •
Munkahelyteremtő beruházások támogatása Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása Egyedi kormánydöntés keretében nyújtott munkahelyteremtő beruházási támogatások Központi munkahelymegőrző támogatási program Roma foglalkoztatás szervező menedzseri program 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése központi program 2005 50 év feletti álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése központi program 2006 Non-profit szektorbeli munkavállalást elősegítő program 2004 Távmunka program 2005 Távmunka program 2006 Diplomás pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása 2005 Mobilitás elősegítését támogató központi munkaerő-pici program
Munkahelyteremtő beruházások támogatása (Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Foglalkoztatási Főosztály)
A munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő pályázati program keretében kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások többlettámogatási lehetőséget kapjanak. A pályázati úton igényelhető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft volt. Erre az összegre vetítve további, maximum 200-200, illetve 100 ezer Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyan beruházással, amely társadalmi-gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségben/településen valósul meg, a befejezését követően álláskeresők, illetve roma álláskeresők felvételére kerül sor. A 2006. évi munkahelyteremtő pályázat támogatására 1,8 milliárd Ft állt rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből. 29
A munkaügyi központokhoz benyújtott támogatási igény (4,6 milliárd Ft) jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrást. A keret terhére - a 247 befogadott és értékelt pályázat közül - 99 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 96 kis- és középvállalkozás volt. 2006-ban nyílt először lehetőségük a munkaügyi központoknak arra, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből támogassanak olyan pályázatokat, amelyek a központi keret terhére - forráshiány miatt - nem részesülhettek támogatásban. A lehetőséggel nyolc megyei munkaügyi központ élt. A 353 millió Ft decentralizált keret felhasználásával további 41 vállalkozás jutott támogatáshoz. Így összesen 140 cég - több mint 90 %-ban kis- és középvállalkozás részesült 2153 millió Ft támogatásban. A támogatással a beruházás befejezését követően 2160 új munkahelyet létesítettek a vállalkozások. A támogatottak több mint 80 %-a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű térségben, közel 1900 új munkahelyen, több mint 1500 álláskereső alkalmazásával valósította meg beruházását. Figyelemre méltó, hogy a 2160 új munkahely létesítésével több mint 1600 fő nyilvántartott álláskeresőt tartós ideig, legalább 3 (kis- és középvállalkozások esetében 2) évig foglalkoztatnak a vállalkozások a beruházás befejezését követően. A 140 támogatott pályázóból 25 újonnan induló vállalkozás, amelyek 565 új munkahelyen 430 álláskeresőt foglalkoztatnak. A területfejlesztésért felelős tárcával közösen meghirdetett munkahelyteremtő pályázati program keretében olyan üzleti vállalkozások támogatásához biztosítottunk külön forrást (a Terület- és régiófejlesztési célelőirányzatból /TRFC/ 120 millió Ft-ot, a Munkaerőpiaci Alapból /MPA/ 174,5 millió Ft-ot, tehát összesen 294,5 millió Ft-ot), amelyek beruházásaikat a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű Békés, Nógrád és Somogy megye településein valósítják meg. A pályázati rendszer keretében igényelhető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 1 millió Ft volt. Erre az összegre vetítve további, maximum 200, illetve 100 ezer Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyan beruházással, amely befejezését követően álláskeresők, illetve roma álláskeresők felvételére kerül sor. A három érintett munkaügyi központhoz 30 vállalkozás nyújtott be pályázatot mintegy 400 millió Ft támogatási igénnyel. A Munkaerő-piaci Alapból 16 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amely összeggel 200 új munkahely kialakítását segítettük elő. Ezeken az álláshelyeken a kedvezményezett cégek 146 álláskeresőt alkalmaznak. Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása A programmal olyan üzleti vállalkozásokat támogattunk, amelyek magas hozzáadott értékű tevékenységeket végeznek, és viszonylag minimális tárgyi eszköz-fejlesztéssel jelentős számú új munkahelyet teremtenek főképp kvalifikált, felsőfokú végzettségű munkaerő, többségében pályakezdők számára.
30
A pályázati rendszer keretében igényelt támogatás mértéke új munkahelyenként a ténylegesen felmerülő havi bérköltség és annak elszámolható járulékai együttes összegének 75, illetve 65%-a volt, attól függően, hogy a pályázó nyilvántartott álláskeresőket és/vagy pályakezdőket, illetve nem nyilvántartott álláskeresőket és/vagy munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalókat alkalmaz a beruházási támogatás segítségével létesülő új munkahelyeken. A pályázati program alapján 10 vállalkozás összesen 192 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatással a beruházás befejezését követően 163 új munkahelyet létesítettek a nyertes vállalkozások. Egyedi kormánydöntés keretében nyújtott munkahelyteremtő beruházási támogatások Dunaújvárosban 2006. év óta folyik a Hankook Tire Magyarország Kft. 2011-ig megvalósuló, 1500 új munkahelyet eredményező nagyberuházása. A 2006. évben esedékes 180 millió Ft támogatás kifizetése megtörtént. Hatvanban megvalósult a Robert Bosch Elektronika Kft. szintén egyedi kormánydöntés keretében támogatásban részesített beruházásának első üteme, a 2006. évre jóváhagyott 260 millió Ft támogatás kifizetésre került. A Coloplast Kft. Nyírbátorban megkezdte beruházásának első ütemét, amelyhez 2007-ben 260 millió Ft vissza nem térítendő támogatást biztosítunk. Az említett három nagyberuházásnál - 2008-ig - összesen 3700 új munkahely létesül. Központi munkahelymegőrző támogatási program A minisztérium a meglévő munkahelyek megtartását, a munkaadók átmeneti működési problémáinak kezelését, a munkaadók gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítését célzó, a munkaügyi központok által decentralizáltan megvalósított központi programot indított és működtetett 2004. évtől kezdődően a munkahelyek megőrzését támogatva a foglalkoztató munkáltatónál, illetve munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás eredményeként más munkáltatónál. A munkáltató munkahelymegőrzést célzó kérelmét a területileg illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltségéhez nyújthatta be. A program révén külön forráshoz juthattak azok a megyei/fővárosi munkaügyi központok, amelyek illetékességi területén olyan csoportos létszámleépítést terveztek végrehajtani, amelynek a tényleges megvalósítása a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érintette volna, és az adott munkaügyi központ a jelentkező foglalkoztatási feszültséget munkahelymegőrzés támogatás nyújtásával preventív módon kívánta kezelni. Támogatásra került 29 kérelem, összesen 608 millió forint, mellyel 2448 fő munkavállaló munkahelyének megőrzéséhez járultunk hozzá. Összességében megállapítható, a munkahelymegőrzés támogatása iránt évek óta élénk érdeklődés mutatkozott a munkáltatók részéről.
31
A központi munkahelyteremtő pályázati program (MPA-2006-1) keretében támogatott vállalkozások (2003-2006.)
Tárgyév 2003 2004 2005 2006 Összesen
Támogatási keretösszeg (milliárd Ft) 5,6 2,0 1,5 2,3 11,4
Ebből Támogatott Új Ebből kkv-k a regisztrált vállalkozások munkahelyek száma álláskeresők száma száma száma 5500 2800 474 468 2200 1200 104 101 1700 1000 68 62 2350 1700 156 153 11750 6700 802 784
„Roma foglalkoztatás-szervező menedzserek határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatása” központi program A romák társadalmi integrációjával kapcsolatos, ÁFSZ egészét érintő, munkaügyi központok által – a roma foglalkoztatás szervező menedzserek bevonásával – megvalósítandó feladatok alapját a 1021/2004 (III.18.) Korm. határozatban a szociális és munkaügyi tárca kompetenciájába tartozó feladatok képezik. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete 36/2006. (V. 3.) és 54/2006. (IX. 6.) számú határozatában a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze 2006. évi központi keretei terhére 2006. december 31-ig biztosította 17 fő roma származású fiatal munkaügyi központokban és a Foglalkoztatási Hivatalban történő határozott idejű foglalkoztatását. (Fejér és Veszprém megye kivételével) A korábban e munkakörben foglalkoztatott menedzsert a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ 2006. szeptember 1-től közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatja. Helyi szinten a roma foglalkoztatás-szervező menedzserek munkába állítása jelentős segítséget nyújt a munkaügyi központokat érintő, 1021/2004. (III. 18.) kormányhatározatban foglalt feladatok megvalósításában. Foglalkoztatásukkal a munkaügyi központok erőforrásai jelentősen bővültek, munkájuk eredményeképpen a roma foglalkoztatást elősegítő intézményrendszer és partnereik együttműködése folyamatosan javul. A kapcsolatrendszer bővítésével, közvetítésével hozzájárulnak a munkaügyi központok, valamint a megyében működő kisebbségi önkormányzatok szakmai együttműködésének – az eddigieknél magasabb szintű – kiépítéséhez. Ennek köszönhetően a roma származású foglalkoztatás-szervező menedzserek tevékenysége során látókörükbe kerültek eddig programokba nem került roma álláskeresők és családok, valamint az érdekükben tevékenykedő roma kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek is. Információink szerint a határozott idejű munkaviszony lejártát követően a munkaügyi központok a roma foglalkoztatás szervező menedzsereket döntő többségében közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatják. Hajdú-Bihar megyében a menedzser foglalkoztatása a diploma megszerzésének időpontjáig munkaviszony keretében történik. Fejér megyében a program végén kilépett korábbi menedzser feladatait új munkatárs végzi, Szabolcs-Szatmár megyében a kilépett menedzsert szintén pótolták.
32
Az „50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése” központi program, 2005. év A program célja az ötven éven felüliek foglalkoztatásának növelése, a tartósan elhelyezkedési gondokkal küszködők elhelyezkedésének elősegítése volt összetett problémáik egyénre szabott, komplex kezelésével. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a program tervezési időszakában megyei célértékeket határozott meg. A Foglalkoztatási Hivatal a központi program végrehajtására a munkaügyi központok számára kiadott Útmutatóban 2005. évre 30 000 fő bevonását, 12 000 fő elhelyezését (ezen belül 2.000 fő munkakipróbálás keretében történő elhelyezését) határozta meg. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által 2005-ben a megadott keretszámokat a megyei munkaügyi központok jelentősen túlteljesítették: az év folyamán. A kiértesített ügyfelek közül összesen 43 177 fő lépett be szándéknyilatkozat aláírásával a programba. A munkakipróbálással érintett ügyfelek létszáma 5 526 fő volt, ebből a 2006-ra áthúzódó létszám 1 450 fő volt. A 2006. évre áthúzódott a program célcsoportjából 689 fő munkaerő-piaci képzése, 1 066 fő foglalkoztatás-bővítő bértámogatása, 1 962 fő járulék-átvállalással való foglalkoztatása, 1 562 fő közhasznú munkavégzése és 2 394 fő munkavégzése egyéb támogatással valósult meg. A munkaügyi központok által 2005-ben 18 468 esetben megítélt támogatást követően 2006ban még 1 231 személy munkába helyezését támogatták. A foglalkozást bővítő bér és járulékainak együttes támogatását 2 250 esetben ítélték meg 2005-ben, a rákövetkező év során 56 esetben. Csak járulékátvállalásra került sor 1 911 esetben 2005-ben, 2006-ban 340 alkalommal. A munkakipróbálás támogatási eszközként való alkalmazása mellett jelentős a közhasznú munkavégzés támogatása is (4 608 fő 2005-ben, a tavalyi év során 1 450 fő volt érintett). 2005-ben 1 301 fő, 2006-ban 270 fő munkába helyezése valósult meg foglalkoztatás-bővítő bértámogatással. Az egyéb támogatással érintetek száma 2005-ben 1 912 fő, a következő évben 2 645 fő volt. Miután ebbe a programba 2005 december 31-ig lehetett belépni és kötelezettséget vállalni, a program támogatási elemeire figyelemmel a 2006. évben minden programban résztvevő aktív eszköz támogatása lejárt. A programba bevont évek óta tartósan munka nélkül lévő 50 feletti ügyfeleket sikerrel készítették fel a speciális személyiség – fejlesztő, illetve reintegráló képzéseken a munka világába való visszatérésre. A programba bevont ügyfelek közül számosan vették igénybe az álláskereső klub szolgáltatásait, vettek részt klubfoglalkozásokon. Pozitívan értékelték, hogy nagyobb figyelmet fordítanak rájuk, kiemelten foglalkoznak sajátos gondjaikkal. Bár a betöltendő álláshelyek száma nem tért el jelentősen a korábbiaktól, mégis sok ügyfél tudott elhelyezkedni a munkakipróbálásnak köszönhetően, hiszen jó néhány munkáltató választott inkább az 50 év feletti korosztályból munkavállalót a támogatás reményében.
33
Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy a munkakipróbálásban résztvevők elégedettek voltak ezzel a lehetőséggel még azokban az esetekben is, ha foglalkoztatásuk csak három hónapig, a teljes támogatás kimerítésének idejéig tartott, mivel ez az időszak segített nekik újra visszazökkenni a munkába, és olyan is volt köztük, akinek épp ez az időszak hiányzott a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időhöz. Összességében elmondható, hogy az 50 év feletti álláskeresőket segítő munkaerő-piaci program eredményesen zárult. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a fenti program 2005. évi eredményeinek és sikerességének köszönhetően 2006 május 1-jével újraindította az „50 éven felüli álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése” elnevezésű központi munkaerőpiaci programot. Az „50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése” központi program, 2006. év A 2006. évi sikeres indítást követően a program keretein belül a munkaadóknak megítélhető támogatások mértékét és annak időtartamát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy 2006. júniusában a munkaügyi központok számára az addig szabadon felhasználható pénzeszközök zárolásra kerültek. A programba országosan 25 000 fő bevonását és 10 000 fő elhelyezését tűzték ki célul, amelyet a 2006. évben a munkaügyi központok túlteljesítettek: 29 853 fő kiértesítése történt meg, 22 536 fő szándéknyilatkozattal jelezte a programban való részvételét. 2006-ban összesen 13 143 fő helyezkedett el, amely a kitűzött célok időarányos teljesítésén jóval túlmutat. Munkaerő-piaci képzésbe 769 főt vontak be a munkaügyi központok. Rendkívüli erőfeszítéseiknek köszönhetően ez a létszám a IV.negyedévben 45 %-al haladta meg az előző negyedévit. A program keretében munkaerő-piaci szolgáltatásokat 25 029 fő számára biztosítottak. A legnagyobb létszámban – 6 611 fő – álláskeresési tanácsadáson, 5 478 fő csoportos tájékoztatón, 3 173 fő egyéni tanácsadáson, 2 996 fő képzési tanácsadáson, 1 891 fő állásbörzén vett részt. Közvetítéssel, támogatás nélkül 3 340 fő, önállóan 2 169 fő helyezkedett el. A támogatások segítségével összesen 8 403 fő munkába helyezését segítették elő a munkaügyi szervezetek. Munkakipróbálással 1 366 fő, foglalkoztatás-bővítő bértámogatással 435 fő, járulékátvállalással 468 fő, a foglalkoztatás-bővítő bértámogatás és járulék-átvállalás együttes alkalmazásával 988 fő, a közhasznú munka támogatásával 2 192 fő, egyéb támogatással 2 185 fő foglalkoztatása valósult meg. A HEF OP 1.1 programba 814 főt, rehabilitációs eljárásba 1 056 főt sikerült bevonni. A programba való belépés lehetősége 2006 novemberében lezárult, ezért az év vége felé a passzivitás ismételten tapasztalható volt a munkáltatók körében.
34
A IV. negyedévben program keretein belül megítélhető támogatásokkal is kevesebb résztvevőt sikerült többnyire segéd-, vagy szakmunkás végzettséget igénylő munkakörben elhelyezni (32,3 %-os mérséklődés). A program 2006. évi megvalósítása – hasonlóan a 2005. évi indítású programéhoz összességében sikeresnek minősíthető, mind a munkáltatók mind a munkavállalók részéről pozitív visszhangot váltott ki. Megvalósult a munkáltatók – a célcsoporthoz tartozó korosztály foglalkoztatásával kapcsolatos - előítéleteinek oldása, a programba bevont 50 év feletti munkaképes személyek részére pedig lehetőség nyílt a munkaerő-piacra való visszatérésre. Non-profit szektorbeli munkavállalást elősegítő program Az országos program célja a non-profit szektor humán erőforrással történő megerősítése, forrásszerző képességének javítása a közszférából felszabaduló – a non-profit szektorban való elhelyezkedést és az arra történő felkészítést vállaló – munkavállalóknak a non-profit szektorba való irányításával. A munkaügyi központok a benyújtott pályázatokat értékelték, javaslatokat tettek a támogatásokra, előkészítették azokat miniszteri döntésre. Ezt követően a nyertes pályázó igényeinek megfelelően különböző fórumok szervezésével elősegítették a programban részt vevő munkavállalók kiválasztását, megkötötték a munkáltatókkal és a munkavállalókkal a háromoldalú szerződést, valamint meghozták a támogatási határozatot. A munkaügyi központok a megállapodásnak megfelelően gondoskodtak a pénzügyi támogatások havi folyósításáról, ellenőrizték a támogatás jogszerű felhasználását, értékelték a pályázók által beküldött szakmai beszámolókat, melyekről megyei összefoglaló jelentést készítenek évente két alkalommal, és azt megküldték a Foglalkoztatási Hivatal részére. A program időtartama: 2004. március 1. - 2007. február 28. A 2004. évben a 253 beadott pályázatból 223 nyert támogatást. A munkaügyi központok felé 1 094 fő munkavállaló jelezte részvételi szándékát. A 127 pályázónál 226 fő foglalkoztatása kezdődött meg a 2004. évben és a program 2005-2006. évben is folytatódott. A 2006. év végi állapot szerint 71 szervezetnél 89 fő állt alkalmazásban. Távmunka program 2005. és 2006. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ (BMIK) által meghirdetett távmunka program célja a távmunka elterjesztésének további ösztönzése, a munkakultúra korszerűsítése, a rugalmas foglalkozási formák alkalmazása a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében, továbbá a hátrányos helyzetű kistelepülések érvényesülési képességének, esélyteremtésének javítása, valamint a szolgáltató jellegű elektronikus közigazgatás fejlesztése. Ennek érdekében a pályázaton nyert munkáltatók számára a munkaügyi központok kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást nyújtottak a távmunkahelyeket létesítő munkáltatóknak.
35
A pályázaton összesen 149 munkáltató nyert támogatást, melynek segítségével 670 távmunkás munkahely létrehozását támogattuk. “A pályakezdő diplomások közigazgatásban” program
ösztöndíjas
foglalkoztatásának
ösztönzése
a
A 2005. évi LXXIII. törvényel módosított 2004. évi CXXIII. törvény az ösztöndíjas foglalkoztatásról lehetővé tette, hogy a programra a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete terhére az 52/2005 (IX.7.) MAT határozat alapján 30,78 millió forint kerüljön felhasználásra, melyből 10,26 millió forint a 2005. évi központi keretet, 20,52 millió forint a 2006. évi központi keretet terhelte. A 2005. és 2006. évi források 76 fő ösztöndíjas foglalkoztatott támogatását biztosította. Az ösztöndíjas foglalkoztatásra a megyei munkaügyi központok és a Foglakoztatási Hivatal pályázatot írt ki a pályakezdő fiatalok ösztöndíjas foglalkoztatására. Az ösztöndíjas foglalkoztatás keretében a pályakezdő fiatalok a szakmai készségek megszerzése érdekében gyakorlati munkatapasztalatot szerezhettek, lehetőséget teremtettünk a fiataloknak arra, hogy egy adott szervezet feladatait, az egyes hivatali egységekben folyó munkákat megismerjék, és a tanultakat a gyakorlatban hasznosítsák A pályakezdő ösztöndíjasok foglalkoztatásának kereteit a Minisztérium és a kedvezményezettek Támogatási Szerződésben rögzítették. Az ösztöndíjas foglalkozatás kezdő időpontja 2005. szeptember 20., tervezett időtartama 9 hónap, heti időtartama 30 óra. Az ösztöndíj havi mértékét a felek 90.000,-Ft (bruttó) összegben határozták meg. Az ösztöndíjasok után tervezett támogatások igénybevétele: a.) a 20/2005. (II.11.) Korm.r. alapján : b.) a 2004. évi CXXIII. Tv. 16.§-a alapján: c.) az 1991. évi IV. tv. 16.§-a alapján:
az ösztöndíj 50%-a a munkaadói tb. járulék 50%-a az ösztöndíj másik 50%-a.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás megfelelően biztosította a programban résztvevő gyakornokok munkatapasztalat szerzését, a szakterületen szükséges szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. Lehetőséget biztosított a gyakornokok számára, hogy elméleti ismereteiket a napi gyakorlatban is alkalmazni tudják, az egyes feladatokat szakmai segítő (mentor) mellett önállóan, illetve részben önállóan végezhessék. Mobilitás elősegítését támogató központi munkaerő-piaci program (Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Foglalkoztatási Főosztály)
A 2005. évben indult program célja, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy amennyiben a munkáltató a székhelyétől (telephelyétől) eltérő településen élő álláskeresőt kíván foglalkoztatni, a támogatás megállapítására illetékes – a programot megvalósító – munkaügyi központi kirendeltség a saját térségi munkaerő-piaci folyamataira hatást nem gyakorló, de az álláskereső alkalmazhatósága szempontjából jelentős foglalkoztatás elősegítésével a támogatást központi forrásból biztosíthassa.
36
A 20 munkaügyi központból 14 volt érintett 2006-ban a program megvalósításában, legjelentősebb mértékben a Pest Megyei és a Fővárosi Munkaügyi Központ. A programban biztosított támogatások segítségével 298 főt érintettek, közülük 249 fő részesült foglalkoztatás-bővítő bértámogatásban, 42 fő járulék-átvállalásban, 7 fő rehabilitációs foglalkoztatás-bővítő támogatásban részesült, 1 fő csoportos személyszállítás támogatásban vett részt. (Somogy megyében egy személy foglalkoztatás-bővítő bértámogatásban és mobilitást elősegítő támogatásban is részesült.) Az összlétszám 4 fő támogatott esetében 2005. évről 2006. évre áthúzódó kötelezettséget tartalmaz. A program során 2006-ban teljesített kifizetések összege 114.600.438,- Ft-ot tett ki. Az indulás évével, 2005-tel összehasonlítva a támogatott létszám több mint kétszeresére, a támogatási összeg több mint négyszeresére emelkedett.
A 2004-es évben indult, 2006-ra áthúzódó rétegprogramok tapasztalatai A MAT 12/2004 (II.4.) határozatának 1. pontja alapján 2004-ben elnyert támogatások 2006. évi megyei felhasználását illetően megállapítható, hogy összesen 7 megyében 8 rétegprogram megvalósítása volt még folyamatban. A célcsoport érintett, még programban levő része – 2 288 fő - döntően tartósan nyilvántartásban levő, szakképzettséggel nem rendelkező, 45 évesnél idősebb, roma származású volt. Pályakezdő fiatalok és diplomások is szerepeltek, mint kiemelt célcsoport. A végzett forgácsolók, hegesztők, asztalosok, parkgondozók, motorfűrész-kezelők és a felzárkóztató képzést követően az épület-karbantartó, szociális gondozó, ápoló végzettséget szerzett résztvevői a programnak nem csak támogatással, hanem részben a nélkül is a végzettségüknek megfelelő munkagyakorlatot tudtak szerezni. Ugyan rendkívüli szóródást mutat a jelenleg munkában levők aránya a programból kikerültekéhez képest, mégis, joggal várható, hogy álláskeresési aktivitásuk növekedni fog. Élő kapcsolatok fűzik őket a segítő szolgáltatásokat biztosító munkaügyi szervezetekhez is. A programok megvalósításának részletes adatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
37
Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok Munkaügyi Központ Megyei munkaerő-piaci programok száma Tényleges kifizetés (millió Ft) A programokban résztvevők létszáma (fő) Központi munkaerő-piaci programok száma
2005. év
2006.év
69
53
1.902,6
1.317,4
3 125
2 004
11
10
Tényleges kifizetés (millió Ft)
5.022,6
5.174,1
A programokban résztvevők létszáma (fő)
30 178
32 522
A rétegprogramok száma
20
8
Tényleges kifizetés (millió Ft)
714,1
120,7
A programokban résztvevők létszáma (fő) HEFOP 1.1 intézkedés keretében megvalósított programok száma
2 288
449
20
20
Tényleges kifizetés (millió Ft)
6.202
14.455
A programban résztvevők létszáma (fő)
17 180 * 17 590 * * Adott évben bevontak létszáma. (Együttesen megadják az összes HEFOP 1.1 programba bevont létszámot: 34 770 fő.)
VI.
A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása
Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára A Foglalkoztatási Hivatal ajánlása alapján a jogszabályváltozásokat figyelembe véve a megyei központok számos formában kísérelték meg elérni a potenciális befektetőket. Ugyanakkor a GKM vonatkozó háttérintézményeitől – pl. az ITDH-tól a kis- és középvállalkozásokat érintő (KKV) támogatásokról - csak részlegesen jutottak el információk az ÁFSZ-hez. Kirendeltségeink rendszeresen tájékoztatják a térség munkáltatóit, a beruházási szándékkal jelentkező foglalkoztatókat a munkaerőpiac helyzetéről, annak várható változásairól, illetve a prognózisok összefoglalóit a legnagyobb munkáltatók írásban, rendszeresen megkapják. A munkaügyi központok számos információs portálra jutatták el tájékoztató anyagaikat. Az ÁFSZ központi honlapja mellett kihasználták a saját lapok nyújtotta lehetőségeket, ahogyan a helyi kamarák, munkaadói szervezetek is kaptak az anyagokból.
Monitoring vizsgálatok A monitoring rendszer információit az országosan egységes un. „Monitoring rendszer” működtetéséről szóló beszámolók - amelynek félévenkénti eredményeiből évente két szakmai értékelés készül- alapján összegezzük. A HEF OP 1.2. Intézkedés keretében a Kutatási Alkomponensen belül 2007. nyarán fejeződik be az ÁFSZ monitoring rendszerének felülvizsgálatát és új koncepciójának kialakítását célzó projekt.
38
A hatékonysági mutatók változása 2005 és 2006 között Támogatás megnevezése Ajánlott képzés Elfogadott képzés
1 2
Vállalkozóvá válás támogatása Tartós munkanélküliek bértámogatása Közhasznú foglalkoztatás Pályakezdők foglalkoztatási. támogatása Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása
Elhelyezkedési/ továbbfoglalkoztatási arány (%) 2005 I. félév 2006. I. félév
Egy főre jutó FA- támogatás (Ft/fő) 2005. I. félév 2006. I. félév
45,2 51,3 89,72
41,3 55,0 87,72
233982 112361 215006
226034 133346 210967
63,5
64,1
305865
296620
0,7
0,9
526671
563401
73,7
63,6
244287
245164
66,3
66,6
562137
672471
közhasznú foglalkoztatás esetében: Ft/fő/hó monitoring időpontjában működő vállalkozások aránya
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A munkaerő-piaci képzések területén az elhelyezkedés aránya az ajánlott képzések esetében 3,9 %-kal csökkent, az elfogadott képzések esetében 3,7 %-kal növekedett. Az egy főre jutó fajlagos költség az ajánlott képzéseknél csökkent, az elfogadott képzéseknél növekedett. A vállalkozóvá válás támogatása esetében a monitoring időpontjában működő vállalkozások aránya az előző év hasonló időszakához képest 2%-kal csökkent. A támogatásra felhasznált fajlagos költség növekedett. A foglalkoztatás bővítő bértámogatás esetében az elhelyezkedési arány 0,6 %-kal emelkedett annak ellenére, hogy a fajlagos költség több, mint 9 ezer Ft-tal csökkent. A közhasznú foglalkoztatás támogatása átmeneti foglalkoztatási lehetőséget biztosító támogatás, fajlagos költsége a 2006. év első félévi adatai alapján növekedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. A pályakezdők foglalkoztatási támogatása 2005. I. félévben 84, 2006. I. félévben mindössze 69 főt érintett. A változatlan mértékű fajlagos költség mellett az elhelyezkedés aránya 10,1 %-kal csökkent, amely azt mutatja, hogy e támogatási formának komoly létjogosultsága nincsen. A pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása jelentős fajlagos költség emelkedés mellett (110 334 Ft) 0,3 %-kal növelte az elhelyezkedettek arányát. Az Flt. és a végrehajtására kiadott 6/1996 (VII. 16.) MüM rendelet módosítása 2007 első felében érinti majd érzékenyen a monitoring rendszert, tekintettel arra, hogy egyes eszközök megszűntek, míg mások átalakult feltételrendszer mentén megváltozott tartalommal nyújthatók, a későbbiekben.
39
Forráskoordináció A munkaügyi központok a foglalkoztatási színvonal emelése érdekében kiemelt feladatként kezelik a többletforrások bevonását, illetve a forráskoordináció elősegítését, partnereikkel e területen lehetőségeikhez mérten együttműködnek. A munkaügyi központok a különböző helyi, térségi fejlesztési társulásokkal, a helyi önkormányzatokkal és más intézményekkel kialakított partneri kapcsolata magában foglalja a pályázati lehetőségekről, forrásokról való tájékoztatatást, segítve ezzel a források elosztásának hatékonyságát. A témával foglalkozó munkatársak jellemzően kapcsolt munkakörben dolgoznak, feladatuk a megyében elérhető források folyamatos figyelése, a felhasználásban potenciálisan érintettek tájékoztatása, és a kapcsolódási lehetőségek koordinációja. A források összehangolása területén együttműködnek a kamarákkal, civil szervezetekkel, területfejlesztési tanácsokkal, önkormányzatokkal, kistérségekkel más megyékkel, sőt a határokon átnyúló paktumok keretében más EU tagállamokkal is. A munkaügyi központok kirendeltségi körzetenként jól ismerik az egyes térségek munkaerőpiaci helyzetét, infrastrukturális adottságait, információkat nyújtanak a gazdasági környezetről, ipari parkokról, társulásokról, kedvezményekről. Munkájuk során partneri viszonyt alakítottak ki a területfejlesztési intézményrendszerrel is: jelen vannak üléseiken, részt vesznek a megyei és a regionális területfejlesztési tanács (és bizottságaik) munkájában. Több munkaügyi központ a megyei kereskedelmi és iparkamarával kötött együttműködési megállapodás, valamint a Megyei Területfejlesztési Tanácsban, a Regionális Területfejlesztési Ügynökségben végzett szakértői tevékenységek során folyamatosan tájékozódik a forrásokról, illetve folyamatosan tájékoztatja partnereit a kezelésünkben lévő, vagy közreműködésükkel megvalósított projektekről. Annak ellenére, hogy a munkaügyi központoknak széles körű rálátásuk van a fejlesztések irányaira, megítélésük szerint a forráskoordináció – az eltérő ágazati, területi, stb. érdekek miatt- nem működik megfelelően, jellemzően megáll az egyeztetések, kölcsönös tájékoztatások szintjén.
Jelentés az egyes iskolatípusokban végzettek és a munkaügyi központban pályakezdőként regisztráltak számáról A korábbi évekhez hasonlóan a munkaügyi központok a 2006. évben is készítettek felmérést az egyes iskolatípusokban végzők, szakirányú iskolai képzettséget szerzők számáról, valamint az iskola által becsült elhelyezkedési esélyeikről. Az adatgyűjtés lehetővé tette, hogy a kirendeltségek felkészüljenek a pályakezdők fogadására, és a pályakezdők számára nyújtott különböző támogatásokat megalapozottan tervezzék meg. A munkaügyi központok jelentésükben javaslatokat tettek az új, korszerű technológiákat alkalmazó üzemek létesítésével, a megye iskolarendszerű képzési szerkezetének a munkaerő-piaci igényekhez történő igazításával kapcsolatban.
40
Ezen kívül javaslatokat fogalmaztak meg a hatékonyabb pályaválasztási, pályaorientációs tevékenységre vonatkozóan, valamint a célirányosan megválasztott ösztönzési rendszerek fenntartására, továbbfejlesztésére is. Az elemzés eredményeit - a 2015/2003. (I. 30.) Korm. határozat, valamint a 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatban foglaltak szerint - a munkaügyi központok megküldték az iskoláknak, azok fenntartóinak, a megyei szakképzési testületeknek, valamint a minisztériumok érintett szervezeti egységei számára. Az alábbi három táblázat a 2006. évben regisztrált pályakezdő álláskeresők számának alakulását mutatja be a következő szempontok szerint: 1. sz. melléklet Regisztrált pályakezdők száma fő 1997-2005 évben végzett, regisztrált pályakezdők száma
78 126
2006. évben végzett, regisztrált pályakezdők száma
23 287
regisztrált pályakezdők száma összesen
101 413
2. sz. melléklet 2006. évben végzett regisztrált pályakezdők érintett létszáma intézménytípus szerinti bontásban Végzettség
fő
felsőfokú intézményből kilépők száma
6 574
középfokú intézményből kilépő, szakképzettséggel rendelkezők száma
15 064
2006. évben végzett, regisztrált pályakezdők száma
23 287
3. sz. melléklet 2006. évben végzett regisztrált pályakezdők érintett létszáma képzettségi szint szerinti bontásban Végzettség
fő
8. ált. vagy annál kevesebb középfokú szakképzettséggel rendelkező gimnáziumi végzettséggel rendelkező felsőfokú végzettséggel rendelkező 2006. évben végzett, regisztrált pályakezdők száma összesen
31 787 42 794 14 013 12 819 23 287
Az 1. sz. táblázat szerint a 2006. évben regisztrált pályakezdő álláskeresők összlétszámához képest (101 413 fő) a frissen végzett regisztrált álláskeresők száma 23 287 volt, közel 23 % a korábban végzettek létszámához képest (78 126 fő – 77%). A 2. sz. táblázat adatai a 2006. évben végzett regisztrált pályakezdők érintett létszámadatai intézménytípus szerinti bontásban láthatók.
41
A 2006-ban frissen végzett 23 287 fő regisztrált pályakezdő közül 15 064 fő (64, 6 %) rendelkezik középfokú szakképzettséggel, 28,2 % (6 574 fő) rendelkezik felsőfokú szakképesítéssel és 2000 fő (7,2 %) nem rendelkezik szakképesítéssel. A 3. sz. táblázat részletesen bemutatja a 2006. évben végzett regisztrált pályakezdők érintett létszámadatait képzettségi szint szerinti bontásban. Az összes regisztrált pályakezdő - 101 413 fő - érintett létszámán belül 31 787 fő (31,3 %) a 8 általános vagy annál kevesebb osztályt végzett, 14 013 fő (13,8%) gimnáziumi végzettségű. Középfokú szakképesítéssel - szakiskolai képzettségtől a technikusi végzettségig -42 794 fő (42,3%) rendelkezik, míg 12 819 fő (12, 6%) felsőfokú végzettségű.
A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése A fiatalok elhelyezkedését a munkaügyi központok támogatásokkal és szolgáltatásokkal segítik. A humán szolgáltatások közül a fiatalok körében a FIT-ek a legnépszerűbbek, amelyek a fiatalok számára pályainformációs és képzési információs szolgáltatásokat nyújtanak, alapozva az öninformációs aktivitásukra. A munkaügyi központok a 68/1996. (V. 15.) sz. Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok megvalósítása érdekében szoros kapcsolatot tartanak fent az adott térség általános- és középiskoláival. Az általános iskolák végzős osztályaiban és a középfokú oktatási intézményekben, illetve felsőoktatásban tanulóknak igény szerint osztályfőnöki órákat, munkaerő-piaci foglalkozásokat tartottak az elmúlt félévben. A hozzájuk forduló fiatalok figyelmét felhívták a különböző közösségi helyszíneken működő FIP, ill. FIT pontok igénybevételének lehetőségeire. Az alacsony iskolai végzettségű pályakezdő fiatalok döntését pályaorientációs csoportfoglalkozások segítik. A pályakezdő fiatalok önálló tájékozódását segíti az e-palya honlap is, amelyen megtalálhatóak az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésekre, oktatási intézményekre és felnőttképzési intézményekre vonatkozó információk. Az ePalya honlapon eddig közel 186.400 látogatást regisztráltunk. A portálon lehetőség van a pályaválasztással, át- és továbbképzéssel kapcsolatos kérdések feltevésére a Fórum rovatában, valamint on-line („chat-es”) tanácsadás igénybevételére is. Az on-line tanácsadást viszonylag kevesen veszik igénybe, mivel – a fiatalok internetezési szokásaival ellentétben – munkatársaink az ügyeletet napközben látják el. A munkaügyi központok a saját eszközeiken kívül a pályakezdők elhelyezkedésének elősegítésére, a „Start” programra, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatási lehetőségre is felhívták a hozzájuk fordulók figyelmét. A Start Program alapjait a 2004. évi CXXIII. törvény képezi. A program kifejezetten a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását szándékozik elősegíteni azáltal, hogy a pályakezdő fiatalt foglalkoztató munkáltatónak jelentős járulékkedvezményt nyújt.
42
Az APEH-től kapott tájékoztató jelentés alapján a pályakezdő fiatalok 2005 október első napjától, 2006. decemberéig göngyölítetten 44.613 db START kártyát igényeltek. Az igényekből 811 db került elutasításra. 2006. december végén 42. 044 db START kártya volt érvényben. A lejárt kártyák száma 1.142 db volt. 2005. október első napjától 2006. december 31. napjáig 10.318 munkáltató mintegy 15261 fő pályakezdőt foglalkoztatott START kártyával. A foglalkoztatás számosságában a legnagyobb Pest megyében, valamint a fővárosban, legalacsonyabb Nógrád megyében volt.
Munkáltatói kapcsolattartás bővítése Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egyik legjelentősebb feladata a munkaügyi központok állásajánlatának bővítése. Ennek érdekében 2006. évben a munkaügyi központok bővítették az önálló munkáltatói kapcsolattartói munkakörök számát. A Foglalkoztatási Hivatal az üres álláshelyek hatékonyabb feltárásának érdekében 2006. első félévben belső képzést szervezett a munkaügyi központok vállalati kapcsolattartói feladatokat ellátó munkatársai részére. A kapcsolattartók fő feladata a betöltetlen álláshelyek feltárása, foglalkoztatást elősegítő programok, szolgáltatások és támogatások megismertetése, népszerűsítése, szorosabb és folyamatos együttműködés kialakítása a munkáltatókkal, az igényeik feltérképezése. A munkaügyi központok 2006. évben is kiemelt feladatként kezelték a munkaadókkal történő kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást, különös figyelmet fordítottak a területükön az új vállalkozások megkeresésére. Sok esetben a foglalkoztatói kapcsolattartók a rövid távú munkaerő-piaci prognózis, illetve negyedéves munkaerő-gazdálkodási kérdőívek kitöltésének alkalmával bővítették a személyes kapcsolatrendszerüket a munkaadókkal. 2005. évhez hasonlóan 2006-ban is a kirendeltségekre nehezedő, egyre összetettebb feladatok számának növekedése és a kirendeltségek munkatársainak leterheltsége miatt önálló kapcsolattartó munkakör kevés megyében került kialakításra, emiatt a kapcsolattartás kibővül egyéb információátadásra alkalmas módszerrel (pl. telefonon, munkáltatóknak küldött hírlevél, a honlapon elhelyezett részletes tájékoztató anyagok). Tapasztalatok szerint az álláskínálat bővülését elsősorban a kitartó és hiteles kapcsolattartói munkával érhető el, melynek feltétele lenne az önálló kapcsolattartói munkakörök kialakítása. Ugyanakkor a kirendeltségekre nehezedő feladatok miatt több megyében nem került kialakításra önálló munkáltatói kapcsolattartó munkakör, hanem e feladatot a legtöbb megyében továbbra is osztott munkakörben dolgozó közvetítő kollégák végzik. A munkaügyi központok folyamatosan tartják a kapcsolatot a magán munkaközvetítőkkel, civil szervezetekkel, karrier irodákkal és a közös munka érdekében, a legtöbb munkaügyi központ együttműködési megállapodást kötött ezekkel a szervezetekkel. Az együttműködési megállapodások célja, hogy munkaerő-piaci információk cseréjével a felek hozzájáruljanak az álláskereső ügyfelek elhelyezkedéséhez.
43
Az álláskínálat bővítése A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatói kapcsolattartás gyakoriságának és minőségének javítása az álláskínálatok bővülését eredményezte. A munkáltatók az interneten beszerezhető nyomtatványok segítségével állásbejelentéseiket egyszerűbben megtehetik, ami növeli az állás bejelentési hajlandóságot. Emellett az álláskínálat bővítését hatékonyan befolyásolja a rendszeres rendezvények, fórumok, állásbörzék szervezése. Hangsúlyt kell fektetni a médiában való folyamatos tájékoztatásra az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, a munkaügyi központok által nyújtott támogatásokról, aktuális jogszabályok változásokról, az álláshelyek bejelentésének fontosságáról. A munkaügyi központok ún. Foglalkozási Információs Pontokat (FIP) alakítottak ki annak érdekében, hogy a munkáltatók és az álláskeresők székhelyükhöz, lakóhelyükhöz közel, gyorsan és önállóan is hozzá juthassanak a számukra fontos foglalkoztatási információkhoz. Az álláskínálat bővítésének elősegítésére egyéb szervezetekkel is együttműködési megállapodást kötöttetek a munkaügyi központok, pl. önkormányzatokkal, érdekképviseleti szervezetekkel, médiával.
FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére 2006 végén összesen 393 Foglalkozási Információs Pont (FIP) működött Magyarországon. A FIP-ek ügyfélforgalma átlagosan havi néhány tíz főtől havi 500-600 főig változik. A FIP-ek összetétele, infrastrukturális és szakmai ellátottsága azonban meglehetősen eltérően alakult. A FIP-ként funkcionáló pontok egy része kizárólag e-Pont, többségükön igénybe vehető a személyes információnyújtás is. A FIP nyújtotta szakmai feladatok tekintetében a megyei elvárások nagyon eltérőek. Egyes esetekben a FIP nem más, mint az ÁFSZ honlapjainak, szórólapjainak elérését szolgáló hely, vagy számítógép, más esetekben komplex ügykezelésre is felhasználják ezeket. A FIP-ek valójában tehát legalább kéttípusú szolgáltatást jelenítenek meg: 1. telepített terminál, amelyen keresztül elektronikusan elérhető az ÁFSZ, 2. élőszavas információnyújtás. Ez utóbbi újabb típusokra bomlik a szakmailag támogatott tájékoztatásra és a csak a megküldött szórólapok elérhetőségét biztosító helyekre. A szakmai információnyújtás is tartalmazó FIP-ek esetében fontos probléma a munkatársak díjazása. A 2005-ben a „Közelebb az ügyfelekhez” gyorsító program keretében kialakított új szolgáltató pontok szakmai protokolljait, és az ott szolgálatot teljesítő szakemberek felkészültségének szempontjait a közeljövőben szükséges meghatározni. Jelenleg a FIP-ek nyújtotta szolgáltatások tartalmi összevetése nagyon széles skálát ölel fel, az ÁFSZ portálokon történő tájékozódástól, a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos ügyintézésen át, a társadalombiztosítási információnyújtásig. Szám szerint a legtöbb FIP Somogy megyében (75 db) jött létre. 44
A FIP-ek megyei megoszlását az alábbi táblázat szemléleti. Megyei FIP-ek száma (db)
Régiók Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (Főváros, Pest) Főváros
Regionális szinten összesen (db)
25 3
Pest megye
22
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
68
Bács-Kiskun
21
Békés
36
Csongrád
11
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ (Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárBereg, Jász-Nagykun-Szolnok) Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok
40
13 13 14
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves,Nógrád) Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (Baranya, Somogy, Tolna) Baranya Somogy Tolna
37 14 9 14 139 6 75 58
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
35 13 14 8
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) Győr-Moson-Soporn Vas Zala ÖSSZESEN:
49 18 7 24 393
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
45
Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban rendelkezésre álló adatok szerint összesen 47 helyi/kistérségi foglalkoztatási paktum megkötésére került sor. A projektek alapvetően kistérségi szinten valósulnak meg, de található közöttük megyei és regionális partnerségek is. A ROP által finanszírozott 41 projekt a legszélesebb földrajzi környezetben és méretben valósul meg. A ROP alapkitétele szerint a komponens pénzforrásának 75%-a a négy elmaradottabb régióban (ÉA, ÉM, DA, DD) kerül felhasználásra. A foglalkoztatási paktumokról szóló adatok a 3. sz. mellékletben találhatók.
Mikro-, kis-, és középvállalkozások, civil szervezetek fejlődésének előmozdítása A mikro- kis- és középvállalkozások illetve a civil szervezetek fejlődésének előmozdítása nemcsak fontos célja, de kimondottan érdeke is a munkaügyi központoknak. Ez annál is inkább így van, mivel a munkaügyi központok kirendeltségeinek területén megtalálható munkaadók jelentős száma ezekbe a kategóriákba tartozik. A kirendeltségi munkatársak a munkáltatói kapcsolattartás keretében rendszeresen felkeresik a térség jelentősebb munkaadóit, és tájékoztatják az aktuális pályázati, támogatási lehetőségekről. Egyúttal megismerkednek a foglalkoztatókat érintő problémákkal, igényekkel. Természetesen a kirendeltségek napi munkájuk során is folyamatos kapcsolatban állnak ezekkel a munkaadókkal és informálják őket többek között a járulékkedvezmény lehetőségéről, illetve rövid tájékoztatókat is küldtek a potenciális kedvezményezetteknek erről a lehetőségről. A munkaügyi központok, vagy kirendeltségeik az információáramlás szélesítése érdekében együttműködési szerződéseket kötöttek például: • • • • • • • • •
önkormányzatokkal, művelődési házakkal, illetve könyvtárakkal, teleházakkal, helyi médiákkal (Tv, újság) alapítványokkal. egyesületekkel, családsegítő szervezetekkel, civil szervezetekkel, megyei kereskedelmi és iparkamarákkal.
Bács-Kiskun megyében például „Munkáltatói Klub” működik, ahol a munkáltatókkal kapcsolatot alakítottak ki, s így közvetlenül meg tudják ismerni a cégek, vállalkozások adottságait. Az így kialakított közelebbi kontaktus révén gyorsabban tudnak reagálni a jelentkező igényekre. Egy új támogatási forma megjelenésekor, a kiírt pályázatoknál a potenciális kedvezményezettek körét a munkaügyi központok munkatársai konzultációkra hívták meg, ahol a munkáltatók által felmerült kérdésekre szakemberek válaszolnak.
46
Több megyében a kirendeltségek meghívják a térség nagyobb munkáltatóit, képző intézményeit a kirendeltségi nyílt napokra, állásbörzékre, pályaválasztási kiállításokra amelyek ugyancsak jelentős színhelyei a munkáltatói kapcsolattartásnak és a munkáltatók információval történő ellátásának. Ezeken a helyszíneken közvetlen kapcsolat teremtődik nemcsak a munkáltató és a munkaügyi központ között, hanem az álláskereső és a foglalkoztató között is. A munkaügyi központok internetes honlapján is nagyon sok tájékoztató került elhelyezésre. Csongrád megyében a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójából a PR referens szerkesztésével kéthetente jelentkező Útkereső magazin három megyében hallható. A TELIN Televízióban Pályairány néven havonta készül munkaügyi magazin, amit hetente megismételnek. Szeged térségében, Hódmezővásárhelyen, Makón és Mórahalmon láthatók a műsorok. Az összeállításokat ügyfelekkel készített riportok teszik színessé, hitelessé. A kirendeltség-vezetők a helyi médiában adnak rendszeresen tájékoztatást az aktuális foglalkoztatást érintő változásokról. Összesítés a mikro- kis és középvállalkozásoknál valamint civil szervezeteknél járulékkedvezménnyel foglalkoztatottak adatairól (2006. január-december) Megye Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-S. Hajdú-Bihar Heves Jász-N.-Sz. Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:
Mikro 595 326 564 217 787 344 246 314 413 457 392 491 77 833 403 906 234 237 413 277 8 526
Vállalkozások Munkavállalók Közép Civil Összesen száma 190 49 41 875 910 74 17 3 420 540 145 51 3 763 923 52 7 2 278 347 219 39 25 1 070 1 414 84 15 12 455 510 80 5 4 335 376 113 18 11 456 523 103 30 4 550 676 127 18 13 615 735 113 23 1 529 648 85 20 7 603 602 15 4 0 96 294 234 61 26 1 154 1 176 99 26 4 532 874 208 61 19 1 194 1 694 48 11 6 299 370 37 20 2 296 345 115 42 3 573 722 89 10 2 378 463 2 230 527 188 11 471 14 142 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Kis
47
A közfoglalkoztatási programok összehangolása A munkaügyi központok munkatársai kistérségi tájékoztatók keretében, míg a kirendeltségvezetők a polgármesterekkel történő találkozóik alkalmával adtak tájékoztatást a közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó támogatásokról és azok feltételrendszeréről. A közhasznú munkavégzés támogatás nyújtásának feltételeit a munkaügyi központ a munkaügyi tanács döntését követően a kirendeltségi hirdetőtáblán tájékoztató formájában, vagy sajtótájékoztató útján is nyilvánosságra hozza. A közmunkaprogramok pályázati felhívását és a közhasznú munkaprogramra vonatkozó felhívásaikat a kirendeltségek közreműködésével e-mailben is továbbítják az önkormányzatoknak felé. Ezt követően a kirendeltségek munkatársai minden igényelt segítséget megadnak annak érdekében, hogy sikeres pályázatok készülhessenek. A hatósági szerződések megkötésénél 2006. évben prioritást élveztek az értékteremtéshez, értékmegóváshoz kapcsolódó kérelmek. A támogatások odaítélésénél azon önkormányzatok, amelyek, illetve kárelhárításhoz kértek támogatást soron kívüliséget élveztek. A Parlagfűmentesítési Tárcaközi Bizottság intézkedési tervében megfogalmazott parlagfű elleni védekezési feladatok végrehajtása, továbbá a rendkívüli időjárás miatti védekezéshez, az ár- és belvízvédelmi feladatok ellátásra irányuló közhasznú kérelmek elbírálása egész évben prioritást élvezett. A parlagfű-mentesítéshez kapcsolódóan elsőbbséget élveztek azon települések igényei, amelyeket a megyei növény és talajvédelmi állomás szakemberei „fertőzött góc”-ként jelöltek meg. A kirendeltségek és a települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás alapján a közhasznú, közcélú munkavégzés és közmunka programok a hátrányos helyzetű munkanélküliek – pályakezdők, 55 év felettiek, nők, másfél évnél régebben regisztrált, megváltozott munkaképességű álláskeresők – minél nagyobb arányú részvételével valósultak meg. A munkaügyi központok 2006. évben is a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásához kiemelt mértékű támogatási lehetőséget biztosítottak.
A képzés, mint munkaerő-piaci eszköz A munkaerő-piaci képzést, mint a munkanélküliség csökkentését, illetve megelőzését célzó foglalkoztatáspolitikai aktív eszközt, 2006-ban is meghatározó stratégiai eszköznek tekinthetjük. A munkaügyi központok a beszámolóikban teljesítették a 23/2005. (XII. 26.) határozatban megfogalmazott képzés-támogatással kapcsolatos 2006. évi foglalkoztatás-politikai prioritásokat. A képzési támogatás finanszírozási rendszerének átalakulásával több forrás is rendelkezésre állt az Flt 14. §-ban meghatározott célcsoportok képzéseinek támogatására.
48
A munkaügyi központok a képzési kínálat kialakításánál elsődleges feladatként jelölték meg, hogy valamennyi érintett réteg számára, elérhetővé váljon olyan, esélyt jelentő képzési kínálat, amely az egyént a munkanélküliségből a munka világába vezeti vissza. A képzési irányok meghatározásánál a munkaerő-piaci prognózisok előrejelzéseit a kamaráknál, kisebbségi önkormányzatoknál és a kirendeltségeknél jelentkező igények figyelembevételével készítették el. A munkaügyi központok ebben az évben is elsősorban a hosszabb időtartamú, a teljesítményképes tudás kialakítását elősegítő képzéseket támogatták. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben a 2006. évben is célcsoportként szerepeltek a pályakezdők, tartós munkanélküliek, és a megváltozott munkaképességűek. Kiemelt figyelmet fordítottak a munkaügyi központok a gyesen, gyeden lévők munkába helyezését elősegítő képzési programok megvalósítására. A roma népesség és a 45 év feletti munkanélküliek reintegrációjának javítása érdekében nagyobb hozzáférést biztosítottak a képzési programok terén. A 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelet szabályozza a munkaügyi központok és a regionális képző központok együttműködése keretében megvalósuló képzésekre biztosított központi forrásokat. A HEFOP 1.1. „ A munkanélküliség megelőzése és kezelése ” című intézkedése kizárólag a programba belépő munkanélküliek képzésére fordítható keretet határozta meg. A munkaügyi központok képzési tervük elkészítésénél megpróbálták összehangolni a munkatervüket a HEFOP 1.1 programmal, továbbá figyelembe venni a regionális képző központok képzési kínálatait is, elkerülve azt, hogy egyes képzésekből túlkínálat, vagy hiány keletkezzen. A programok célcsoportjait kiemelten a hátrányos helyzetűek képezik, így jogosultak kiemelt támogatásra, a képzés alatti megélhetést nyújtó támogatásra, ezzel elősegítve a képzésben való részvételüket és munkaerő-piaci integrációjukat. A munkaügyi központok munkáját esetenként egyszerűsítette, hogy a hosszadalmas közbeszerzési eljárást csak az 1.1. HEFOP programnál kellett alkalmazniuk. A tanfolyami létszámok feltöltésénél egyes munkaügyi központok számára segítséget jelentett a „vegyes finanszírozás” lehetősége. A különböző civil szervezeteknek, képzőknek szóló operatív programok képzési támogatási elemeinek, néhány kivételtől eltekintve ugyanaz a célcsoportja, mint a munkaügyi központ által támogatott képzéseknek, ugyanakkor problémát is okoztak az eltérő támogatási feltételek a decentralizált foglalkoztatási alaprészből támogatottak, illetve támogatandók részéről. Javaslatként fogalmazták meg: mivel jelenleg senki nem rendelkezik információval arról, hogy a különböző operatív programok képzésein ki vesz részt, és milyen képzettséget szerez, ezért hosszú távon célszerű lenne egy egységes nyilvántartó rendszer kiépítése, amivel a párhuzamosságok, átfedések kiszűrhetők lennének a rendszerek között.
49
A helyi együttműködési kapcsolatainak áttekintése)
lehetőségek
szélesítése
(az
ÁFSZ
társadalmi
A munkaügyi központok széles körű és jól működő kapcsolatokkal rendelkeznek települési, kistérségi, megyei és regionális szinten is. Kölcsönösség elve alapján folyamatosan segítik egymás munkáját. A munkaügyi központok tájékoztatása alapján szinte mindenhol élő és rendszeres a munkakapcsolat az alábbi szervezetekkel: • • • • • • • • • •
megyei közgyűlések és azok egyes szakbizottságai települési (kerületi) önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok megyei közigazgatási szervek (pl. APEH, OEP) megyei szakképzési tanácsok/bizottságok területfejlesztési ügynökségek képző vállalkozások civil szervezetek gazdasági kamarák alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézmények
A felsorolt intézményekkel a munkaügyi központok folyamatos, napi, illetve az adott célfeladatok által megszabott gyakoriságú az együttműködésük. A regionális fejlesztési tanácsok, illetve azok szakbizottságainak havonta-kéthavonta összehívott ülésein, régióként egy munkaügyi központ igazgatója, mint a Szociális és Munkaügyi Miniszter megbízottja szavazati joggal, illetve a régió többi megyéjéből a megyei munkaügyi központ igazgatói mint állandó meghívottak vesznek részt. A kapcsolat adott feladatok esetén napi rendszerességűnek tekinthető (elemzések, szakértői vélemények). A megyei területfejlesztési tanácsok munkájában állandó meghívottként vesznek részt a munkaügyi központok képviselői (többnyire igazgatói), ők tanácskozási joggal rendelkeznek. Gyakorlatban ezek konkrét, feladatokhoz kötődő együttműködéseket (például pályázatok szakmai véleményezése) jelentenek. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 2004. évben módosításra került, ezzel lehetővé vált a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulása. Ezekben a tanácsokban a megyei munkaügyi központok kirendeltségeinek képviselői (többnyire vezetői) vesznek részt állandó meghívottként. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítését a 2004. évi CVII. törvény („a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról”) alapozta meg. Ez az intézmény a kistérségi fejlesztési tanácshoz hasonlóan a kistérségek összehangolt fejlesztését hivatott elősegíteni. A már létrejött társulások munkájába szintén a kirendeltség képviselői (többnyire vezetői) vesznek részt állandó meghívottként, illetve az SZMM képviseletét ellátva (pályázati konzorciumok, közmunka stb. témában).
50
A Kormány Területpolitikai és Kormányzati Hivatala által létrehozott kistérségi koordinációs értekezleteken a munkaügyi központok kirendeltségeinek képviselői állandó résztvevőként fejtik ki szakmai tevékenységüket. A 2005. évben megalakult az országos kistérségi megbízotti hálózat is (271/2004. IX.29. Kormány rendelet), amelynek tagjaival szintén kapcsolatban állnak a megyei munkaügyi központok. A kapcsolattartás elsősorban kirendeltségi szinten gyakoribb, és azt többnyire munkaerő-piaci információnyújtás jellemzi. Az alábbiakban megyénként egy-két fontosabb jellemzőt kiemelve áttekintést adunk a kapcsolati háló széles skálájából. Sajátos földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a fővárosnak és Pest megyének vannak talán a legszerteágazóbb külső kapcsolatai. A fővárosnak a fentiek mellett jelentős együttműködést alakított ki a fővárosi, regionális, valamint országos hatáskörű intézményekkel is (pl. Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet, Vakok és Gyengénlátók Állami Intézete, Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, stb.) Pest megyében a munkaügyi központ 2006. évben együttműködési megállapodást kötött 22 civil szervezettel (pl.: Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központ, Kraxner Alajos Speciális Foglalkozató, Salva Vita Alapítvány), konzorciumi megállapodást kötött a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületének Országos Szövetésével, a Nagykőrösi Humánszolgáltató Központtal, és a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Társulásával. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ együttműködési megállapodást kötött valamennyi önkormányzattal. Jó kapcsolatot ápol a RIC a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetekkel (Siketek- és Nagyothallók Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Mozgássérültek Egyesülete, Autistákért Alapítvány). A Baranya Megyei Munkaügyi Központ mind a kistérségi, megyei, mind pedig a regionális intézményekkel jó kapcsolatot tart fent, aktív kapcsolattartást folytat civil szervezetekkel, alapítványokkal. A munkaügyi központ kiemelten kezeli azokat a munkáltatókat, amelyeknél megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznak. A Békés Megyei Munkaügyi Központ szorosan együttműködik a megyében lévő kistérségekkel, megyei és regionális intézményekkel, széles körű együttműködést folytat a területfejlesztési intézményekkel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ szoros és jól működő kapcsolatot épített ki a megye munkáltatóival, kamarákkal, többcélú társulásokkal, önkormányzatokkal, és más fejlesztési céllal működő szervezetekkel. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ rendszeres kapcsolatot tart a helyi intézményrendszer szereplőivel. Operatív együttműködése a megyei Önkormányzattal, Egészségbiztosítási Pénztárral, Közigazgatási Hivatallal, Munkavédelmi és Munkabiztonsági Felügyelettel az ITDH-val. Felvette a kapcsolatot a magán munkaközvetítéssel foglalkozó szervezetekkel.
51
A Fejér Megyei Munkaügyi Központ partnerkapcsolatai 2006. évben tovább erősödtek. Rendszeresen együttműködik a Kistérségi Megbízotti Hálózattal, a Többcélú Kistérségi Társulások Irodáival, a Kistérségi Koordinációs Értekeztek résztvevőivel,a foglalkozatási Alapítványokkal. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ a korábbi évekhez hasonlóan a területfejlesztés területén együttműködött a regionális és megyei fejlesztési tanácsokkal, a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a Regionális Hálózati Tervező Intézettel. Kiemelt téma a I. Nemzeti Fejlesztési terv megvalósítása, a II. Nemzeti Fejlesztési terv előkészítése. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ széleskörű kapcsolatrendszert épített ki a megyei és regionális intézményekkel. Folyamatos kapcsolatot tart a megyei önkormányzattal, a Területfejlesztési tanáccsal, a kistérségi társulásokkal és operatív intézményeivel. Kölcsönös információcserével, tapasztalatok átadásával teszi hatékonnyá a közjogi kamarákkal való együttműködését. A Heves Megyei Munkaügyi Központ szoros együttműködést alakított ki az önkormányzatokkal. Napi kapcsolatban állnak a munkaerőpiac szereplőivel, munkáltatókkal képző intézményekkel A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ kapcsolata az adott helyi kistérségi társulásokkal folyamatos és jól működő. A központ és a kirendeltségek igen kiterjedt, folyamatosan bővülő kapcsolati hálóval rendelkeznek. A Komárom Megyei Munkaügyi Központ a megye települési önkormányzataival évek óta rendszeres és eredményes együttműködést folytat. A megyei területfejlesztési tanácsban és a Közép-Dunántúli Regionőális Fejlesztési Ügynökség munkájában meghívottként, illetve szakértőként vesznek részt. Elkezdték egy megyei civil szervezeti katalógus felállítását. Megújította együttműködését a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ kistérségi, megyei regionális intézményekkel napi kapcsolatban áll. Aktív részvevője a megyei nyertes EQUAL programnak, melynek fő gesztora a Közigazgatási Hivatal. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ 12 nagy non-profit ernyőszervezettel (közöttük öt roma szervezettel), kirendeltségi szinten pedig 40 helyi civil szervezettel (közöttük több kistérségi fejlesztési társulással) kötött írásos együttműködési megállapodást. A határmenti együttműködés keretében a munkaügyi központ megállapodást kötött a horvátországi Viroviticai, Kaproncai és az Eszék-Baranyai munkaügyi központtal. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ a regionális, megyei intézményekkel évek óta folyamatosan jól működő kapcsolatot alakított ki. A megyében működő roma szervezetekkel elő együttműködési megállapodásai vannak. .Regionális, határmenti szinten – pályázati úton elnyert forrásból – rész vesz a „Szakképzési Programok Fejlesztése és Megvalósítása az Opto-Mechatronika és a CNC Fémmegmunkálás terén, a Magyar-Román Határ Térségben” c. projekt megvalósításában.
52
A Tolna Megyei Munkaügyi Központ a régió, a megye és ezen belül a kistérségek valamennyi releváns szereplőjével jól működő kapcsolatrendszert alakított ki. A kapcsolatok építése már évekkel ezelőtt megkezdődött, a folyamatot az EU csatlakozás felerősítette. széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Vas Megyei Munkaügyi Központ a kistérségi, megyei, regionális intézményekkel jó a kapcsolatot ápol. Folyamatosan együttműködik a pályázati programok megvalósításában. A Veszprém Megyei Munkaügyi Központnak érvényes együttműködési megállapodásai vannak a helyi önkormányzatokkal, tagjai a kistérségi koordinációs értekezleteknek. A hátrányos helyzetű rétegek segítése érdekében együttműködik a családsegítő szervezetekkel, a bűnmegelőzést koordináló bizottságokkal. A Zala Megyei Munkaügyi Központ rendszeresen alkalmat teremt a helyi társadalmi kapcsolatok ápolására, fejlesztésére, a helyi társadalom különböző szereplőinek munkaerőpiaci együttműködése érdekében. Ezek megnyilvánulási formái különösen pályázati konzorciumok formájában jelennek meg,. Az elmúlt 4 évben több, mint 40 pályázati konzorciumban vett részt.
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működése Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) bevezetése óta megbízhatóan, napi 24 órában működő interaktív rendszer volt. A rendszert használók jelzései és az adatbázis tartalmának elemzése alapján történt folyamatos fejlesztésekkel sikerült létrehozni egy felhasználóbarát, hatékonyan működő, a munkaadók által kedveltté vált kormányzati szolgáltatást. A nyilvántartás ilyen formában való üzemeltetése 2006. december 31.-én lezárult. 2006 első félévében befejeződött az EMMA 2005-ben indított adattisztítási kampánya, mely során a munkaadók együttműködésével megtörtént a hibás nyitó adatok utókorrekciója. Az év folyamán befejeződött az Országos Céginformációs és Cégnyilvántartási Rendszer adatai alapján végzett fejlesztés, melynek segítségével az EMMA nyilvántartásból ki lehetett szűrni a megszűnt cégeket és bejelentéseiket. Az év során elkezdődtek az EMMA adatainak hasznosítása irányába történő elemzések és értékelések, melynek keretében bizonyos ÁFSZ rendszerek ellenőrzési célú összekapcsolása érdekében az EMMA-Győr pilot is lezárult. Erről részletes értékelés készült a minisztérium számára. Az EMMA-ba működése során összesen 7,5 millió bejelentés érkezett, ami tartalmazta az Mt. körben létesített, megszűnt munkaviszonyokat, valamint az utólagos korrekciók bejelentéseit és a napi módosításokat, törléseket is. A bejelentések (32 hónap átlagában) 51%-a elektronikusan, 38%-a postai küldeményként, míg 11%-a személyes ügyintézés keretében érkezett. 2006 végéig a posta 1,300 ezer küldeményt kézbesített a központba. (2006. évben 497,5 ezer db)
53
Munkaadók számára összességében 155 ezer, munkavállalók számára 34,3 ezer a kiadott PIN-kódok száma. A benyújtott PIN kérelmek száma csökkenő tendenciát mutatott. Ez azzal magyarázható, hogy a stabilan működő nagy és közepes vállalkozások az induláskor megkérték a PIN-kódokat, a kisebb vállalkozások a papíralapú vagy személyes bejelentést preferálták, a munkavállalók pedig inkább a személyes lekérdezést részesítették előnyben. A munkavállalók összesen 220 ezer alkalommal ellenőrizték adataikat, illetve kértek igazolást létező munkaviszonyukról. Ennek 61,5%-a személyes ügyintézés keretében történt. A munkaadók bejelentési tevékenységük során 603 ezerszer kérdezték le adataikat, mely 93 %-ban interneten valósult meg. Az adatok megbízhatósága miatt folyamatosan emelkedett a hatósági lekérdezések száma. A nyilvántartás működése alatt a bírósági végrehajtók 178 ezer, az illetékhivatalok 13 ezer, a rendőrség 10 ezer, egyéb hatóságok (APEH, jegyzők, VPOP) 17 ezer ügy tisztázásához kértek adatot. Az OMMF 303 felügyelője regisztrált a rendszerbe, akik ellenőrzési munkájuk során 2006ban 67,5 ezer alkalommal fordultak a nyilvántartás adataihoz. Ez megháromszorozódott a korábbi évhez képest. A megyei munkaügyi központok is növekvő igénnyel fordultak a nyilvántartáshoz az ellátások és a támogatások kontrollja kapcsán. Az ingyenesen hívható 185-ös telefonszámon 2006-ban 342,3 ezer hívás érkezett a telefonos ügyfélszolgálatra, és az operátort kérők 14%-a kért részletes szakmai útbaigazítást az MNYK ügyintézőitől. A telefonálók 37%-a bejelentést tett és/vagy lekérdezést kezdeményezett. A EMMA-ba jelenleg összesen 4,3 millió munkavállaló 13,4 millió munkaviszony-adata van nyilvántartva, ami 482 ezer munkaadóhoz kötődik. A lekérdezéskor élő, nyitott munkaviszonya 295 ezer munkaadónál 2,75 millió munkavállalónak van. Az EMMA működése során felhalmozott és 2006. év végén a megszűnéskor megmaradt hibás vagy a munkaadó által nem pótolt adatok mennyisége a bejelentések kevesebb mint 1%-a.
Az álláskeresési megállapodások és az ügyfél kategorizálás rendszerének együttes hatása az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetére 2005. november 1-jétől a foglalkoztatási törvény módosítása alapján a kirendeltségeknek minden olyan ügyféllel megállapodást kellett kötniük, aki a nyilvántartásba vételét kéri és az álláskereső fogalmának megfelel. Az álláskeresési megállapodásban foglaltak teljesítését az ügyféllel minden jelentkezéskor értékelni kell. Az ügyfél kategorizálási rendszert a munkaügyi központok használják, melynek az álláskereső egyéni életútjának és a kirendeltséggel közösen meghatározott célok, feladatok meghatározásában van szerepe. A munkatársak szakmai felkészítése, motiválása kiemelten fontos, hiszen az ügyfelek felé történő kommunikáció meghatározó az eredményesség szempontjából.
54
Az álláskeresési megállapodások és a profiling rendszer összhang vizsgálatával mind az álláskeresők, mind a kiemelt célcsoportok támogathatósága, szolgáltatásba vonása egyértelművé, következetesebbé vált, mely a minőségi közvetítői munka realizálódását nagymértékben segíti. Az álláskeresési megállapodás megkötésével az ügyfelek álláskeresési aktivitása növelhető, az ügyfél kategorizálás módszerének alkalmazása pedig lehetőséget nyújt az ügyfelek egyénre szabott kezelésére, ezzel hatékonyabbá téve álláskeresők munkaerő-piaci reintegrációját. A munkaügyi központok eltérő tapasztalatokról számoltak be az álláskeresési megállapodás és kategorizálás kapcsolatát tekintve. Egyrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy az álláskeresési megállapodás és a kategorizálás mindenféleképpen növeli az ügyfelek aktivitását a munkaerőpiacon, mivel az álláskeresési megállapodás a második és harmadik kategóriába sorolt ügyfeleknél valamilyen előrelépési kényszert jelent, hiszen rá vannak kényszerítve, hogy keressék a számukra elfogadható álláslehetőségeket. Esetükben ez a kényszerű munkáltatói felkeresés növelte az aktivitást és sikeres elhelyezkedéshez is vezetett, melyhez jelentős mértékben hozzájárultak a munkaügyi központokban kialakított öninformációs rendszerek, illetve az ügyféltérben kihelyezett szóróanyagok segítségével szerzett információk. Emellett az ügyféllel szorosabb, intenzívebb kapcsolat alakult ki, s az álláskeresők egy része érdekeltebbé vált abban, hogy önállóan is állást keressen. Azok részére, akik nem képesek önálló álláskeresésre, széles körű szolgáltatásokkal igyekeztek a munkaügyi központok segítséget nyújtani (pl. munka- és álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, képzésbe, illetve munkaerő-piaci programba vonás stb.). Az álláskeresési megállapodást is ezzel összhangban kötik meg. A tapasztalatok az mutatják, hogy az álláskeresési megállapodás és a kategorizálás rendszere sok esetben ellentmondásos, hiszen megállapodás megkötése feltétele volt a nyilvántartásba vételnek. Sok esetben az álláskereső nem alkalmas az önálló álláskeresésre, és a vele kötött álláskeresési megállapodás inkább csak formális, nincs mögötte érdemi álláskeresés. Ugyanez a helyzet az önálló álláskeresésre képes álláskereső esetében is, hiszen a munkaerőpiaci szempontból hátrányos településeken nem tudja hatékonyan alkalmazni. A veszélyeztetett kategóriába sorolt ügyfelek nagyfokú segítségre szorulnak. Foglalkoztathatóságuk javítása érdekében több szervezet együttműködésére van szükség, a munkaügyi központok a rendelkezésükre álló eszközökkel nem tudják munkaerő-piaci szempontból előnyösebb helyzetbe hozni őket. Megjelent olyan vélemény is, hogy az álláskeresési megállapodások jelen formájukban, és munkaerő-piaci környezetben csak a bürokrácia növelését szolgálják (pl. Veszprém, Zala)
55
A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása A munkaügyi központok beszámolói alapján megállapítható, hogy 2006-ban is kiemelt hangsúlyt kapott az állásfeltáró munka hatékonyságának növelése, a tartósan munkanélkülivé válók arányának csökkentése, a pályakezdők, idősebb korú álláskeresők, nők, megváltozott munkaképességű munkavállalók, romák foglalkoztatási helyzetének, munkaerő-piaci pozíciójának javítása, munkába állásuk elősegítése. A hátrányos helyzetű rétegek kezelése a támogatási formák körében is prioritást élvezett. Kiemelt hangsúlyt fektettek az üres álláshelyek feltárására, továbbra is kulcsfontosságú feladat a munkáltatókkal történő mindennapos együttműködés, személyes kapcsolattartás. A munkáltatók folyamatos tájékoztatást kaptak a különféle pályázati lehetőségekről. Az önkormányzatokat közmunkapályázatokban való részvételre motiválták. A hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerőpiacra való visszasegítését központi indítású és helyi kezdeményezésű munkaerő-piaci programokkal segítették elő. A HEFOP 1.1 program kiemelt mértékű támogatási lehetőséget és mentorálást is biztosít a munkanélküliek leghátrányosabb helyzetű rétegei számára, amely jelentősen növeli a támogatások hatékonyságát. A megyékben működő mentori szolgálat egyik feladata a hátrányos helyzetű személyek felkutatása, és munkába helyezése. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, elengedhetetlen a megfelelő foglalkoztatói kapcsolattartás. Amennyiben szükséges, a hátrányos helyzetű személyek munkavállalási esélyeinek növelése céljából, őket a munkaügyi központ segítségével képzésbe irányítják, esetleg felajánlják a szervezetben működő humánszolgáltatásokat. A foglalkoztatási lehetőségek feltárását szolgálták a munkáltatói fórumok, tájékoztatók, ahol az érdeklődők megismerhetik az aktuális támogatási lehetőségeket, illetve tájékoztatást kapnak a hátrányos helyzetű személyek (elsősorban megváltozott munkaképességű személyek) foglalkoztatásához kapcsolódó, legalapvetőbb jogszabályokról, illetve azok változásáról.
A ”Lépj egyet előre” program megvalósítása A munkaügyi központok operatív közreműködése mellett történt meg a program régiós indítását előkészítő fórumok megszervezése. A munkaügyi központok bocsátották a szervező rendelkezésére - pontosítás és összeszerkesztés után a régióból meghívandó partnerek adatait tartalmazó - címlistákat, a regionális sajtó anyagot, és részt vettek a program véglegesítésében és lebonyolításában. Statisztikai adataik alapján hozzájárultak a keresett foglalkozások meghatározásához, korrekciójához. Felkészítették a kirendeltségeik munkatársait a programhoz kacsolódó feladataikra. A médiában (sajtó, rádió, TV) több alkalommal adtak interjút, amelyek a program megismertetését, népszerűsítését szolgálták. Felkészítették a Foglalkoztatási Hivatal által megbízott mentorokat feladataik végzésére, egyben biztosították számukra a munkavégzés feltételeit.
56
A programban érintett vagy éppen bekapcsolható felnőttképzést folytató intézmények munkáját aktuális információk nyújtásával segítették elő. A jogszabály módosulása után rövid időn belül szabályozták a programban résztvevő, illetve bekapcsolódó álláskeresők kedvezményes utazásához szükséges igazolás kiadásának eljárását. Több kirendeltség csoportos tájékoztató szervezésével segítette a leghátrányosabb rétegek programba történő bekapcsolását, különös tekintettel az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőkre. Ezzel kapcsolatban az első időszakban jelentős gond volt, hogy a 8 általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzés indítását igen kevés felnőttképző intézmény vállalta. A probléma jelentőségét felismerve a munkaügyi központok az FH közreműködésével a regionális képző központokat kérték fel annak érdekében, hogy vegyék fel képzési ajánlataik közé az általános iskolai végzettség megszerzésére felkészítő képzést is. Ennek ellenére a 8 általános alatti végzettségű támogatott személyek aránya alacsony, sajnos a megadott kvóta teljesítése a mentorok hatékony tevékenysége ellenére is nehéz. A következő időszakban mindenképpen biztosítani kellene a tanulás melletti rendszeres ellátás lehetőségét. A 2006. félévi állapothoz képest a kétszeres túljelentkezés, a program növekvő népszerűsége és a várható túlteljesítés több oknak tudható be. Ezek a következők: • •
lehetőség nyílt a 90%-os útiköltség kedvezmény igénybe vételére, a megyei mentorok és a kirendeltségek tevékenysége fokozatosan vált egyre hatékonyabbá és eredményesebbé.
Többek között a munkaügyi központok által irányított mentorok tevékenységének köszönhető (akiknek bár elsődleges feladatuk a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek bevonása), hogy az eredetileg tervezett 11 000 fős beiskolázási létszámot már mintegy 10 %kal sikerült túlhaladni. Mára gyakorlatilag minden munkaügyi központ teljesítette a számára megállapított kvótát. Általános tapasztalatként megfogalmazható, hogy a képzéseken elsősorban a szolgáltató szektorban használható szakmai végzettségek megszerzése iránt volt kereslet. A termelő ágazatokhoz köthető szakmák aránya 12 % alatti. A támogatásban részesült felnőttek mintegy negyede már sikeresen befejezte tanulmányait. A lemorzsolódási hányad elenyészőnek minősíthető, 4 % alatti.
VII. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat többlet-erőfeszítéseinek köszönhetően a munkaadók a külföldieknek bejelentett álláshelyek nélkül – összesen 349 840 álláshelyet jelentettek be, 12,2 %-al többet, mint az előző évben.
57
Az arányoknak a nem támogatott munkahelyek (189 537) felől a támogatott munkahelyek (260 303) felé való további eltolódása a 2005. évi 52,2 %-ról a beszámolási időszakban mért 74,4 %-ra sajnálatos módon a munkaadók nehezedő pénzügyi helyzetét jelzi. Egyedül Bács-Kiskun megyében mérséklődött a támogatott állások aránya a 2005. évihez viszonyítva. A nem támogatott munkaerőigények száma 52,3%-kal, a külföldieké 47,8%-kal, a támogatott állásoké 6%-kal nőtt. A 2006. évi munkaerő-kereslet egyharmadát az iparban, háromtizedét a nem anyagi szolgáltatásban, egyhatodát az anyagi szolgáltatásban, 10,6%-át az építőiparban és egytizedét a mezőgazdaságban tevékenykedő munkáltatók hirdették meg. A megyei nyilvántartásokban szereplő tartós munkaerőigények, vagyis az egy hónapnál régebben bejelentett érvényes álláshelyek száma összesen 12 163 volt, a 2005. évi adat egyharmada. A tartósan kielégítetlen munkaerőigények aránya 2006-ban az összes bejelentett munkaerőigénynek mindössze 3,5 %-át tette ki, szemben az előző beszámolási időszak 11,1 %-ával. A legtöbb tartóssá vált munkaerőigény-bejelentést a fővárosban regisztrálták, ahol majdnem a felét tette ki az összes munkaerő-igénynek. Elsősorban az egyéb segédmunkás (pl. alkalmi munkás) kategória iránt jelentkezett kielégíthetetlen kereslet, bár ebből a kategóriából volt a legnagyobb munkaerő-kínálat is. Gondot jelentett a képzett szakmunkások állandósult hiánya is, jellemzően az építőiparban, a kereskedelemben (eladó) és a vendéglátásban (szakács). Hasonló helyzet alakult ki Pest megyében is, kiegészülve azzal, hogy itt folyamatos volt az ipari, és szezonális a mezőgazdasági munkahelykínálat. A tapasztalatok szerint a munkaerőigényeket egyes iparágakban (pl. feldolgozóipar) a munkáltatók megrendelései is befolyásolják. Ezekben az esetekben a foglalkoztatók előnyben részesítették a határozott idejű munkaszerződéssel történő, néhány hónapos foglalkoztatást. Néhány megye – Zala, Veszprém, Vas, Tolna Jász-Nagykun-Szolnok - munkaerőpiacára a tartósan betöltetlen álláshelyek jelenléte nem jellemző (nem érte el a százat), mivel a munkaerő-kínálat jelentősen meghaladta a munkaerő-piaci keresletet, így a bejelentett munkaerőigényeket, azok összetételét is figyelembe véve, viszonylag rövid idő alatt sikerült kielégíteni. Komárom-Esztergom és Nógrád megyében ebben továbbra is szerepet játszott a hazai munkaerő külföldivel (szlovák állampolgárokkal) való pótlása. Baranyában a szakképzett fizikai munkásokból volt a legnagyobb hiány. A különböző szakmai elvárásokkal betöltetlenül álló üres munkahelyek közel hattizedét tették ki az összes betöltetlen állásnak. Békés megyében a 2006-ban bejelentett munkaerőigény legnagyobb része a nem anyagi szolgáltatások ágazataiba irányult. Szellemi jellegű állásokat (Budapest, Baranya, Borsod, Somogy, Győr-Sopron, Komárom, Pest, Somogy, Vas) leggyakrabban irodai és/vagy számítástechnikai ismeretekkel rendelkező adminisztrátorok, szociális ápolók, gondozók, szakápolók, pénzügyi, kereskedelmi és egyéb
58
ügyintézők, üzletkötők, könyvelők, szállodai portás, recepciós számára kínálták a munkáltatók. A felsőfokú végzettségűek, diplomások közül általános és középiskolai tanárokat kerestek, ezen kívül igény volt még szociális munkásokra, mérnökökre, közgazdászokra, illetve jogászra, jogtanácsosra is. A foglalkoztatók munkaerőigényét az alábbi fő okok miatt nem tudják minden esetben kielégíteni a munkaügyi központok kirendeltségei: • a munkáltató juttatási rendszere nem ösztönzi munkavállalásra az álláskeresőt: varrónő, cipőfelsőrész-készítő (Pest, Csongrád, Borsod, Vas, Budapest, Bács-Kiskun), • a teljesítménybérezés során meghatározott feszített normakövetelmények: gyártósori összeszerelő (Komárom, Somogy, Békés, Fejér), • a feladatok vállalkozói jogviszony keretében történő ellátására vonatkozó elvárás: tehergépkocsi-vezető, vagyonőrök, egyéb őrök (Csongrád, Budapest, Pest), • a munkáltató kifejezetten külföldit kíván foglalkoztatni (Főváros, Pest, Nógrád, Csongrád, Heves, Tolna), • megfelelő végzettségű, speciális szakmai ismeretekkel rendelkező álláskereső nincs, vagy kevés számú van a nyilvántartásban: pl. orvos, szakápoló, idegen nyelvet beszélő mérnök, minősített hegesztő, műemléki ács. A munkaügyi központok munkaerő-piaci képzési ajánlatokkal lehetőségeikhez képest igyekeznek a munkaerőigény és kínálat közötti előforduló szakadékot áthidalni. A 2006. december 21-i – zárónapi – betöltetlen álláshelyek száma:
Foglalkozás/munkakör megnevezése
Betöltetlen álláshelyek száma az adott foglalkozásban (db)
Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 5 725 Szabó, varrónő, modellkészítő 1 311 Tehergépkocsi-vezető 1 260 Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 1 131 Gyártósori összeszerelő 875 Kézi anyagmozgató, csomagoló 864 Eladó 769 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. napszámos, mezőőr) 750 Lakatos 515 Kőműves 414 Hegesztő, lángvágó 395 Elektroműszerész 375 Szakács 370 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
59
VIII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei A munkaügyi központok az előző évekhez hasonlóan 2006. évben is kiemelt figyelmet fordítottak a különböző, az ügyfelek és munkaadók tájékoztatását szolgáló fórumok megteremtésére. Ilyen a „Lépj egyet előre”, illetve a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program „HEFOP OMNIBUSZ” program megismertetése és népszerűsítése. A megrendezett események programjai a foglalkoztatáspolitika teljes körét érintik. Az év folyamán 92 pályaválasztási kiállításra, 79 képzési és állásbörzére került sor. Emellett megrendezésre kerültek a hátrányos helyzetű (megváltozott munkaképességű, pályakezdők stb.) munkavállalókkal kapcsolatos rendezvények, konferenciák; a roma álláskeresők reintegrációjával foglalkozó szakmai rendezvények, lakossági, munkaadói fórumok. Ezen kívül számos megyében, regionális fórum, megyei szakmai nap, nyílt napok és hetek, EURES találkozó, sajtótájékoztató, kirendeltség átadás, foglalkoztatási paktum értékelési összejövetel került megrendezésre. A pályaválasztási kiállítások alkalmával számos kísérő rendezvény került megrendezésre, mint pl. konzultációs lehetőségek, különböző témájú előadások, gyárlátogatások. A munkaügyi központok a rendezvények helyszíneként – különösen a rendezvény jellegére tekintettel - általában a munkaügyi központ saját épületét, vagy külső helyszínként szállodát, sportcsarnokot választottak. A helyszínek száma azonban nem tükrözi a rendezvények napjainak számát, mivel egyes programok több napos sorozattá bővültek. A rendezvényeken kiállító és résztvevő társintézmények köre viszonylag állandó, ami a stabilitást fejezi ki. Ezenkívül újabb intézmények is bekapcsolódnak, ami pedig a rendezvények hitelességét és fontosságát jelzi. Egyes rendezvényeken kérdőívek segítségével felmérték a rendezvényen résztvevők igényeit és elégedettségét is. Az így nyert ismereteket a további rendezvények előkészítésekor kívánják hasznosítani. A pályaválasztási kiállítások esetében a tetszési index egy négyfokozatú skálán magasnak mondható. Ezeken kívül a munkaügyi központok munkatársai rendszeresen kaptak meghívást más szervezetek által rendezett eseményekre (pl. egyetemi, főiskolai állásbörzék, középiskolai napok, konferenciák, lakossági fórumok stb.). A Foglalkoztatási Hivatal a munkaügyi központokkal együtt 2006. évben is részt vett a Sziget Fesztiválon.
60
IX.
A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése
Elsőfokú szerv Elsőfokú döntések száma ebből külföldiek m.o-i foglalkoztatásának engedélyezése Hatósági szerződés Hatósági szerződés módosítása Fellebezések száma ebből saját hatáskörbeni jogorvoslat módosító visszavonó Fellebezés elbírására jogosult szerv helybenhagyta Megváltoztatta Megsemmisítette Bírósági felülvizsgálat
Kirendeltségek összesen 1 945 714
Munkaügyi központ 81 424 59 314
207 474
1 015
2 323 1 192
131 950
250 409
15 233
Munkaügyi központ 600 20 86 36
Foglalkoztatási Hivatal 658 0 23 16
A passzív és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök ügyintézési folyamatában a szabályszerűen végzett hatósági tevékenység alapvető követelmény a kirendeltségi, illetve a munkaügyi központ munkatársaival szemben. Az esetlegesen elkövetett szabálytalanságok felismerését a kirendeltségi ügyfelektől érkező megkeresések illetve az ellenőrzések során készített jelentések segítik és az ügyfelektől beérkezett fellebbezések támasztják alá. 2006. évben a fellebbezések zöme jellemzően valamilyen ellátás meg nem állapítására, megszüntetésére, illetve nyilvántartásból való törlésre és visszakövetelésre vonatkozó jogvita volt. A fellebbezéssel megtámadott határozatok száma rendkívül kevés. Az első fokon meghozott döntések része megalapozottnak bizonyult. A munkaügyi központok központi szervezeti egységek által hozott első fokú hatósági határozatok esetében a másodfokon eljáró hatóság a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A Hivatal 2006. évben 681 ügyet intézett. A fentiekből megállapítható, hogy alacsony számban került sor jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebből arra lehet következtetni, hogy az első fokon eljáró szervek döntései megalapozottak, jogszerűek és az ügyfelek számára meggyőző erejűek. Nagy kihívást jelentett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számára az álláskeresők nyilvántartásba vételével, a velük történő együttműködéssel, valamint az álláskeresők részére megállapítható új ellátásokkal kapcsolatos feladatok. Az új rendszerre való átállás szakmai és módszertani előkészítése, valamint e feladatrendszer számítógépes háttértámogatásának biztosítása megtörtént.
61
X.
A HEF OP 1. 2 intézkedés keretében elvégzett megyei feladatok értékelése
Az ÁFSZ jelenleg is folyó modernizációja az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése keretében kezdődött meg 2002-ben. A fejlesztés PHARE-program keretében folyt, amelynek eredményeként megvalósult és 20 kísérleti kirendeltségen kipróbálásra került az ügyfélkiszolgálás új módszere, az ún. „új szolgáltatási modell”. A modell elemei: az egyéni ügyfél személyre szabott kiszolgálását biztosító előzetes értékelés (profiling), az önkiszolgálást biztosító modern informatikai és irodai infrastruktúra, a munkáltatók tájékoztatása és állásigényeik negyedéves előrejelzése és a korszerűsített irányítási rendszer (ügyfélközpontú minőségirányítás, egyszerű adminisztráció). A profiling rendszer korszerűsítése – egy kísérleti fázist követően – mostanra lényegében ugyancsak befejeződött, alkalmazása elengedhetetlen feltétele az egyablakos rendszer bevezetésének. Az ügyfelek kockázati faktorainak felmérését az a szándék vezérli, hogy • megpróbálják megbecsülni, mennyi az ügyfél esélye, hogy hosszú távon is a munkanélküli ellátórendszerben marad; • milyen típusú és mértékű segítséggel vezethető be/vissza a munkaerő-piacra; • esetlegesen a munkaügyi szervezet kompetenciáit meghaladó kérdésekben az ügyfél számára más segítő szerveket ajánljanak. Az európai ÁFSZ-ek közös jövőképébe illeszkedő fejlesztési célok, valamint a PHAREprogram kísérleti eredményei (korszerű kirendeltségek, javuló ügyfélkiszolgálás, növekvő ügyfél-elégedettség, egyszerűsödő adminisztráció, munkatársak tudásbővülése) indokolták, hogy az ÁFSZ modernizációja a Humánerőforrás Operatív Program keretében a megkezdett úton menjen tovább. A program átfogó célja az ÁFSZ által nyújtott szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése. Ez azt jelenti, hogy az álláskeresők gyorsabban jutnak munkához, a munkát kereső vállalkozások pedig az igényüknek megfelelő alkalmazottakat tudnak munkába állítani az ÁFSZ segítségével. Fontos cél az álláskeresés idejének csökkentése, a foglalkoztatás növelése. Az intézkedés tervezett költségvetése 8,439 Mrd Ft, melynek megvalósítása 6 komponens keretében zajlott (szolgáltatásfejlesztés, stratégiai tervezés, kutatás; minőségirányítás; képzés; infrastruktúrafejlesztés; menedzsment; informatikai fejlesztések). 2007 január végéig a tervezett költségek 66%-a került felhasználásra (5,599 Mrd Ft). Az intézkedés egy komplex modernizációs csomag, amely számos részterület összehangolt fejlesztését célozza meg, miáltal hosszabb távon minden bizonnyal növekszik az ÁFSZ külső (munkaerő-piaci) és belső (szervezeti-vezetési) hatékonysága, továbbá piaci részesedése és elhelyezkedéssel kapcsolatos eredményessége. Az intézkedés legfontosabb elemei közül elsőként kiemelendő a kirendeltségek infrastrukturális és informatikai fejlesztése – ez lehetővé teszi egyfelől a munkaerőpiacon viszonylag könnyen elhelyezkedni kívánó munkanélküliek számára az önkiszolgáláson alapuló álláskeresést, ugyanakkor – az így felszabaduló erőforrások révén – elősegíti a nehezebb helyzetű csoportok számára a személyre szabott szolgáltatások kiterjesztését.
62
Az ügyfelek gyorsan megszokták az öninformációs eszközök használatát, megismerték a keretprogram működését, gyorsan és otthonosan tudják elérni a számukra fontos információkat. Az esetlegesen felmerülő problémák megoldásához az öninformációs térben tartózkodó kirendeltségi munkatárs nyújt segítséget. Az intézkedés második fontos eleme az ÁFSZ informatikai rendszerének fejlesztése, amely mind a vezetés és a szervezeti működés hatékonyságára, mind a munkaerő-piaci információk minőségére hatással lehet. Az informatikai infrastruktúra korszerűsítése keretében beszerzésre került 2330 db munkaállomás 1300 db nyomtató, 116 db kioszk, 20 db megyei szerver, 150 db kirendeltségi szerver, valamint a szükséges alapszoftver licenszek. Megemlítendő emellett a minőségirányítás rendszerének kidolgozása, bevezetése és működtetése, amely lehetővé teszi egy kooperáción és egységes teljesítménymutatókon alapuló hatékony munkaszervezet kialakítását, valamint a tervezési-előrejelzési, valamint a programértékelési munkák, amelyek részben az ÁFSZ, részben a munkaügyi kormányzat tevékenységének javításához járulhatnak hozzá. (eredményeit a XII. fejezetben részletezzük) A program időtartama alatt végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 56 kirendeltség modernizálása már befejeződött (a Phare kirendeltségekkel együtt 76), s a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a modernizáció által érintett kirendeltségek legfontosabb mutatói javultak. Az ügyfél-elégedettségi vizsgálatok tanúsága szerint az ügyfelek kezdeti 75 százalékos elégedettségi mutatója a múlt év végére 81%-ra javult, a bejelentett álláshelyek átlagos élettartama pedig 38 napról 31-re csökkent. A modernizáció, valamint a korszerűsítési program jelentős mértékű képzést követelt meg azért, hogy a munkatársak kellő felkészültséggel legyenek képesek megváltozott feladataikat ellátni. Lényegében mind a kirendeltségek modernizációjával, mind a minőségirányítással kapcsolatos képzések jó eredménnyel befejeződtek. A modernizációs program keretében kidolgozásra került az aktív eszköz monitoring fejlesztését szolgáló koncepció, amely bevezetése lehetővé teszi a korábbi becslési pontatlanságok kiküszöbölését, ezáltal az egyes eszközök hatásosságának pontosabb mérését. A munkaerő-piaci igényekre történő gyors és szakszerű reagálás érdekében a munkaügyi központok a munkaadókkal történő kapcsolattartás területét kiemelt figyelemmel kezelik. Bevezetésre került a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amelynek eredményeit a I. fejezet 2.4 pontjában részleteztünk.
63
XI.
A HEF OP 1. 1 intézkedés megyei eredményei
A Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” c. intézkedése keretében megvalósuló, megyei indítású programokba 2006. december 31-ig volt lehetséges beemelni azokat az álláskeresőket, akiknek a helyzetében kedvező irányú változás hagyományos eszközökkel nem volt elérhető. (A program 2004 szeptember 1-től indult, és segítő tevékenységeket 2007 december 31-ig nyújthat.) A HEFOP 1.1 intézkedés keretében biztosított támogatások és szolgáltatások adatai Támogatások/szolgáltatások
2005. évi záró
Szándéknyilatkozat Egyéni akcióterv Együttműködési megállapodás Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása Pszichológiai tanácsadás Munkatanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása Álláskereső klub Rehabilitációs tanácsadás Képesség és motivációs szint felmérése Személyiség vizsgálat Képzési tanácsadás Állásbörze Személyes fejlesztés (mentori segítségnyújtás) Egyéb szolgáltatás: Képzésben részesülők száma Képzés alatti megélhetést biztosító támogatásban részesülők száma A képzéshez kapcsolódó gyermekfelügyelet költségeinek támogatásában részesülők száma Közeli hozzátartozó gondozásával kapcsolatos költségek támogatásában részesülők száma Képzéshez kapcsolódó utazási költségek támogatásban részesülők száma Képzéshez kapcsolódó szállásköltség térítés Képzéshez kapcsolódó étkezési költségtérítés Munkagyakorlatszerzési támogatásban részesülők száma Munkagyakorlat szerzés alatti utazási támogatásban részesülők száma A vállalkozóvá válás támogatásában részesülők száma
2006. évi kumulált adatok
2006. évi záró
25 241 21 141 19 296
16 433 15 998 15 512
41 674 37 139 34 808
9 650 1 170 7 261 2 143 577 1 165 1 414 457 254 4 557 491 3 321 119 8 036 9 180
5 037 313 5 527 619 205 2 031 2 687 535 25 3 807 678 1 858 183 23 853 1 306
14 687 1 483 12 788 2 762 782 3 196 4 101 992 279 8 364 1 169 5 179 302 31 889 10 486
13 414
8 613
22 027
11 724
7 208
18 932
9
0
9
0
0
0
5 267 3 40
3 807 40
9 074 3 80
5 266
10 092
15 358
512
715
1 227
246
408
654
Forrás: ESZA Kht. adatai alapján
A HEF OP 1.1 program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységeket választanak ki az egyénre szabottan, amelyek a képzést, a munkagyakorlatszerzést, a vállalkozóvá válást ill. a támogatások igénybevételét segítik (pl. humán szolgáltatások, ill. képzés alatti megélhetési támogatás, utazási/étkezési/szállás költségtérítés, gyermekfelügyelet, hozzátartozó gondozása), valamint amelyek hozzájárulnak az egyén munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez (pl. mentori segítségnyújtás).
64
A program megvalósulását 4 indikátor (egymást tartalmazó számhalmaz) mutatja, melyeknek jelenlegi állása: • A programba bevont összes létszám: 34 770 fő (Az összes tervezett 25 000 főnek a 139 %-a.) • A programot sikeresen befejezettek létszáma: 15 693 fő (Az összes tervezett 20 000 főnek a 78,5 %-a.) • A programot sikeresen befejezett személyek közül a pozitív kimenettel befejezők létszáma a program zárását követő 180. napon: 6 618 fő (Az összes tervezett 10 000 főnek a 66,2 %-a.) • A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 3 974 fő (Az összes tervezett 6 667 főnek az 59,6 %-a.) A tervezetteket mind a bevont álláskeresők száma, mind a programot sikeresen befejezők (növekedése még várható) száma meghaladja. A program hátralevő egy évében a két utolsó indikátort illetően várható lényeges növekedés, melyek a program hatásairól adnak képet, hogy kik szereztek a program segítségével képzettséget, munkagyakorlatot, ill. helyezkedtek el, vagy váltak vállalkozóvá. A HEFOP 1.1, mint úttörő jellegű program az eddigi hatósági tevékenységtől eltérő jellegű munkavégzést követel meg a munkaügyi szervezettől. A program futása során jól megfigyelhető az új programszerű szemlélet, ill. munkamódszer fokozatos szervezeti integrációja. A munkát azonban nehezíti, hogy a program futása során mind a Támogatót, mind a Szakmai Közreműködői Szervezeteket, mind a Kedvezményezetteket illetően történtek/történnek intézményi ill. feladat-átszervezések, valamint a jogszabályi környezetben változások.
XII. A munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése A 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelet, szabályozza a regionális képző központok és a munkaügyi központok együttműködését, magába foglalva a képzési programok szervezését. A kezdeti nehézségeket követően – a szabályozás újszerűsége, az eljárási rend és számítógépes program késedelmes megjelenése – a képzési programok széles szakirányválasztékkal, folyamatosan indultak. Meghatározó szerepe volt az Országos Képzési Jegyzékkel összefüggő új szabályozásnak. A képzésekhez kapcsolódó keresetpótló juttatásra, egészségügyi vizsgálat költségeire és a posta költségre a megyék külön keretet kaptak. Ezért vált szükségessé év közben többször is a képzési megállapodás módosítása. A munkaügyi központ és a regionális képző központ szoros együttműködése továbbra is fontos elem a munkaerő-piaci képzések tervezésében, szervezésében és lebonyolításában. Egyes megyékben a kereskedelmi és informatikai szakmákra a jelentkezések aránya rendkívül magas volt, a túljelentkezés több esetben elérte a keretszám többszörösét.
65
Az eltérő munkaerő-piaci szempontok miatt, néhány megyében a jobban preferált építőipari és vendéglátó-ipari szakmákra nem voltak eléggé motiváltak az álláskeresők. A képzési programokban résztvevők átlagát tekintve megállapítható, hogy az alapfokú szakképesítést adó szociális gondozó és ápoló képzésre nagyobb érdeklődés mutatkozott, a magasabb végzettséget adó szociális asszisztensi tanfolyamra viszont nehezebbnek bizonyult a szükséges létszámkeret feltöltése. Az év első felében nem sikerült a tervezett képzések egy részének elindítása a kitűzött időpontokban - többnyire toborzási nehézségek miatt -, másrészt néhány korábban túltelített képzési irányban (pl. ECDL modul) jelentősen csökkent az érdeklődés, s így a beiskolázások csak töredék-létszámmal sikerültek. A megyék különbözősége miatt, a hátrányos helyzetű rétegek, romák munkaerő-piaci esélyeinek javítását fontos elemként kezelték. A pótlólag tervezett tréning típusú képzésekre, szolgáltatásokra a hatékonyabb szervezés és mozgósítás következtében eredményes volt az újonnan regisztrált álláskeresők, illetve hátrányos helyzetűek mozgósítása. Az eddigi tapasztalatok alapján, a tréningen résztvevők tájékozottabbak a jogaik és kötelezettségeik tekintetében, és bátrabban érdeklődnek a támogatási lehetőségek iránt. A teljes 2006. évet vizsgálva összességében megállapíthatjuk, hogy a 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelet a munkaügyi központok és a regionális képző központok együttműködését új alapra helyezte. Azon kívül, hogy a képző központok alaptevékenységébe tartozó feladatainak ellátásához biztosított központi költségvetésből származó támogatás lehetőséget nyújt a munkaerő-piaci képzések korábbinál hatékonyabb tervezéséhez és megvalósításához, elősegíti a regionális képző központok gazdálkodásának tervezését is. A felek közötti újszerű együttműködés és a rendszer rugalmassága kedvezőbb lehetőséget biztosított a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a gazdaság igényeinek megfelelő, közvetlen elhelyezkedést biztosító munkaerő-piaci képzések szervezésére, soron kívüli, gyors indítására. A két szervezet együttműködése megfelelt a rendeletben és az együttműködési megállapodásban foglaltaknak.
XIII. A munkaügyi központ munkájával (panaszok, kifogások) főbb jellemzői
kapcsolatos
észrevételek
A munkaügyi központokhoz éves szinten minimális számú írásbeli panasz érkezett. A beérkezett panaszos levelek száma 2006. évben Csongrád megyében volt a legmagasabb (havonta 5-10 észrevételre válaszolnak). A panaszos megkeresésekben a néhány szakmai tartalmú kifogás mellett elsősorban a kirendeltségi munkatársak nagyarányú leterheltségére visszavezethető hiányosságok fogalmazódnak meg. 66
A túlterheltség általános és folyamatos probléma, amelynek oka, hogy a munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársai egyre növekvő feladatokat látnak el relatíve kisebb létszámmal. Ez gyakran súlyos feszültségekhez, a munkatársak tolerancia szintjének csökkenéséhez (nem megfelelőnek tartott hangnem, érdektelenség, az ügyfélre fordított idő csökkenése), és egyre gyakrabban megbetegedésükhöz is vezet. A munkaügyi központok különböző lehetőségekkel segítik, hogy az ügyfelek részükre eljuttathassák panaszaikat (pl. ügyfélvédnök, „Észrevétel láda”, internetes Fórum stb.). Az álláskeresők általában a várakozási idő és a bürokrácia (papírmunka) növekedésére, a nem megfelelő magatartásra, a tájékoztatás pontatlanságára, a tájékoztatás meg nem értésére, a technikai feltételekkel szembeni elégedetlenségre, illetve a képzésekre panaszkodtak. Emellett sokszor előfordul, hogy a munkaadók által bejelentett állás nem aktuális, azaz, mire az ügyfél felkeresi a munkaadót, azt már betöltötték. A munkaügyi központokhoz közel 220 db, a Foglalkoztatási Hivatalhoz közel 700 db panaszos, illetve információt kérő vagy tájékozódó jellegű levél érkezett. A panaszos megkeresésekben foglaltak jogosságát, illetve azok valóságalapját minden esetben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a munkaügyi központok az illetékes kirendeltséggel együttműködve vizsgálják. A munkaügyi központokat az elmarasztalások mellett levélben vagy szóban több ügyfél, partner, oktatási intézmény is megkereste, amelyben köszönetet mondtak a velük / értük végzett munkáért. Budapest, 2007. március „
”.
Pirisi Károly
67
