Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
ÖSSZEFOGLALÓ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. évi szakmai tevékenységéről
Budapest
2
Tartalomjegyzék I.
Vezetői összefoglaló _________________________________________________________ 4
II.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezetének átalakulása, funkcióinak bővülése ____ 7 A szolgáltató központok szerepe, feladatai az új struktúrában ____________________________ 8
III. A gazdasági- és munkaerő-piaci helyzet főbb jellemzői a 2007. évben _________________ 9 Néhány jellemző, országos gazdasági mutatószám ______________________________________ 9 Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás ______________________________________________ 9 A nyilvántartott álláskeresők, ill. az ellátásban részesülők főbb adatai 2006. és 2007. évben ___ 11 A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása, változása_________________________ 12 Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése ___________________ 13 Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel, valamint a köztisztviselők létszámleépítésével kapcsolatos főbb adatok ___________________________________________________________ 14 A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei ____________________________________ 15 Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai, jellemző problémák ___________________ 17
IV. A régióban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a régió munkaerő-piaci helyzetére ________________________________________________________________ 18 Munkaerő-piaci szolgáltatások _____________________________________________________ 18 A nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének alakulása ______________________________ 19 Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése _________________________________ 20 Megyei/regionális munkaerő-piaci programok hatásának elemzése _______________________ 21 A HEF OP 1. 1 intézkedés eddigi eredményei _________________________________________ 23 A HEF OP 1.2 intézkedés főbb eredményei ___________________________________________ 26
V.
26 A munkaadókkal való együttműködés módszerei és eredményei _________________________ 32 Vállalkozásalapítás támogatása, illetve a munkahelyteremtő támogatás tapasztalatai ________ 32
VI. A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása _______ 34 Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára ____________________ 34 Monitoring vizsgálatok____________________________________________________________ 34 Forráskoordináció _______________________________________________________________ 35 A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése _____________________________________ 36 FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére __________________________________________ 39 Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok, a helyi együttműködési lehetőségek szélesítése_____________________________________________________________ 40 A közfoglalkoztatási programok összehangolása_______________________________________ 43 Képzés, mint munkaerő-piaci eszköz ________________________________________________ 43 Az álláskeresési megállapodások és az ügyfél kategorizálás rendszerének együttes hatása az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetére _________________________________________________ 44
3 A hátrányos helyzetű személyek, így különösen a megváltozott munkaképességűek, nők, és romák foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése_________________________________________ 45 A ”Lépj egyet előre I.” program megvalósítása________________________________________ 48
VII. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása ___________________ 48 VIII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei______________________________ 50 IX. A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése ________________________ 51 X.
A regionális munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése________ 51
XI. A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok ______________ 54 A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása _________________________ 54 A rendszeres szociális segélyben részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban __________________________________________________________ 55 A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása a nyilvántartásban eltöltött idő szerint__________________________________________________________________________ 55 Az önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások, a kölcsönös tájékoztatással kapcsolatos feladatok _____________________________________________________________ 56 Az együttműködési megállapodások főbb tartalmi elemei, a munkaügyi központok és önkormányzatok munkakapcsolata _________________________________________________ 56 A kirendeltség és az önkormányzat által kötött megállapodásokban foglaltak teljesítésének, az együttműködés tapasztalatainak és a felmerülő gyakorlati problémák értékelése____________ 57 A rendszeres szociális segélyben részesülő közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai és a foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok _________________________________ 57 A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési megállapodások összesített elemzése _______________________________________________________________ 58
XII. A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos főbb adatok __________ 60 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához költségvetési irányzatból nyújtott támogatások regionális értékelése ___________________________________________ 60 A megváltozott munkaképességű álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban ______________________________________________________ 61 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása az akkreditált munkáltatóknál1 a tanúsítvány típusa szerint ________________________________________________________ 62 A megváltozott munkaképességűek bértámogatásával kapcsolatos főbb adatok_____________ 62 Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely kialakításában támogatott szervezetek _______________________________________________ 63 Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely összes támogatott létszámára vonatkozó adatok_____________________________________________ 64 Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely kialakítására biztosított forrásokra vonatkozó adatok __________________________________ 65
XIII. A regionális munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői ____________________________________________________ 66 XIV. Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről _____________ 66 XV. Összegzés ________________________________________________________________ 68
4
Előzmények A Szociális és Munkaügyi Miniszter 2007. január 17-én az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. évi feladatainak végrehajtásához utasítást adott ki. Az utasításban szereplő, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt és a munkaügyi központokat egyaránt érintő feladatok egységes értelmezése, megfelelő összehangolása és minél eredményesebb megvalósítása céljából a Hivatal főigazgatója ajánlást készített az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. évi főbb célkitűzéseire, valamint az MPA Foglalkoztatási Alaprész regionális decentralizált kerete 2007. évi felosztására. A főigazgatói ajánlás alapján határoztuk meg a munkaügyi központok feladatait.
I.
Vezetői összefoglaló
A regisztrált álláskeresők száma 2007. évben 8,5%-kal, 33.450 fővel növekedett az előző évihez képest, év végi létszámuk 426.915 fő volt. A pályakezdők létszáma 40.386 fő, 1.637 fővel (4,2%) magasabb az előző évinél. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma 15.797 fővel növekedett, arányuk a regisztrált álláskeresők 42,4%-át teszik ki. A diplomás álláskeresők száma 1.742 fővel (9,7%) emelkedett, 2007. évi záró létszámuk 19.685 fő. Az egy éven túl regisztrált álláskeresők létszáma jelentős mértékben, 18.431 fővel (18%) emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, létszámuk 120.904 fő. A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2007. évben a 15-74 éves népességet vizsgálva az országban 4 238,1 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 54,9%-ot tett ki. 2007ben a foglalkoztatottak száma 3 926,2 ezer főt, míg a munkanélküliek - a KSH definíciója szerinti - száma 311,9 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta értéke 2007-ben valamelyest meghaladta az 50%-ot, míg a munkanélküliségi ráta 7,4%-ot tett ki. Nagyobb mértékben csökkent viszont az alkalmazottak száma, 2007-ben átlagos számuk 2 760 ezer fő volt, amely a megelőző évhez képest több mint 30 ezer fős csökkenést jelent. A 2007. évben a munkaügyi központokhoz 601 esetben érkezett csoportos létszámcsökkentési bejelentés amely 29.376 főt érintően. Az érintett létszám 577 fővel kevesebb, mint 2006-ban volt. Gazdasági szektoronként a mezőgazdaság részaránya 1%, az ipar 37%, a szolgáltatások pedig 62%. A bejelentések 37,8 %-a a Közép-magyarországi, 13,9 %-a az Észak-alföldi, 13,1 %-a az Északmagyarországi régióból érkezett. A helyi és központi közigazgatási szervek összességében 4.912 fő leépítését jelentették be. A létszámleépítések szinte valamennyi ágazatot érintettek, így többek között: államigazgatás, államkincstár, belügy, egészségügy, földügyi igazgatás, gazdasági igazgatás, honvédelem, határőrség, közoktatás, kultúra, mentőszolgálat, munkaügy, oktatási igazgatás, pénzügyi igazgatás, szociális ellátás, szociálpolitika, TB igazgatás, természetvédelem, környezetvédelem területét. Magyarországot az uniós tagországokhoz viszonyítva továbbra is az alacsony gazdasági aktivitás és foglalkoztatás, valamint közepes mértékű munkanélküliségi mutató jellemzi. A munkaerőpiac korábbi években is tapasztalható strukturális feszültségei továbbra is megmaradnak, egyes szakmákban a túlkínálat, míg másokban a hiány együttesen lesz jelen. A Kormány az aktualizált konvergencia programjában megfogalmazottak szerint olyan foglalkoztatáspolitikát kíván megvalósítani, amely az aktív korú népesség munkavállalási hajlandóságának növelésével együtt bővíti a munkahelyek számát.
5 E cél rövidtávú megvalósítását a költségvetési kiigazítással járó intézkedések átmenetileg megnehezítették, s e folyamat némileg érzékelhető lesz 2008-ban is. Ennek következtében a foglalkoztatottak számában is csak mérsékelt javulás várható. 2007. évben 456.237 db Alkalmi Munkavállalói Könyvet váltottak ki. Az előző években kiváltottakkal együtt a forgalomban lévő AMK-k száma meghaladta az egymillió darabot. 2008. elején 415 429 fő (39,2%) mutatta be az ÁFSz kirendeltségein a kiskönyvét. Ezekben összesen 8.277.507 nap munkavégzést igazoltak a felhasználók. A lerótt közteherjegyek 68,3 %a a legalacsonyabb munkabér kategóriába esett. A munkaügyi központokban dolgozó humán szakemberek 2007. évben 280.997 főnek nyújtottak humán szolgáltatásokat, ami az előző évhez viszonyítva csekély mértékű csökkenést mutat (2.645 fővel, 1 %-kal kevesebb). A nyújtott szolgáltatások közül a munkatanácsadást és az álláskeresési tanácsadást igénybe vevők számában növekedés figyelhető meg. A szolgáltatások közül jelentős mértékben az egyéni álláskeresési tanácsadás száma emelkedett, 27.933 fővel (16 %) vették többen igénybe. A növekedés azzal indokolható, hogy az álláskeresőkkel kötött együttműködési megállapodás egyik lényeges eleme az önálló álláskeresés, ebből adódóan a közvetítő munkatársak nagyobb arányban küldik azokat az önálló elhelyezkedésre alkalmas ügyfeleket egyéni álláskeresési tanácsadásra. Enyhe csökkenés tapasztalható a csoportos álláskeresési technikák oktatásán (2.952 fő, 22 %), illetve az álláskereső klub foglalkozásain (425 fő, 25 %) résztvevők esetében. A rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás egyaránt jelentős csökkenést mutat. Egyedülálló új szolgáltatásként az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a kismamák és a gyesről visszatérni szándékozók segítésére Szociális Információs Tanácsadást (SZIT) indított el, amely a szolgáltatási paletta és a célcsoport vonatkozásában bővülést eredményezett. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján a humán szolgáltatásban résztvevők számának csökkenése arra vezethető vissza, hogy a szervezeti átalakulás következtében vannak olyan térségek, ahol tanácsadás igénybe vételéhez - tanácsadó hiányában - csak a megyeszékhelyen található kirendeltségen és szolgáltató központokban tudnak hozzájutni az ügyfelek. Az MPA decentralizált keretéből nyújtott támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2007. évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen 63.098 fő részesült. Tevékenységi körüket tekintve legjellemzőbb a kommunális jellegű munka, ahova elsősorban szakképzettséggel nem rendelkező személyeket vonták be. A munkakörök zöme az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozása, a települések tisztántartása, valamint középületek karbantartása és felújítási munkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen pl. tanárok, óvónők, pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak. Az egészségügyi és szociális munka keretében ápolónőket, beteghordókat, konyhai kisegítőket, illetve családgondozókat foglalkoztattak, míg egyéb tevékenységi körben adminisztrátorokat, karbantartókat, kézbesítőket, illetve ügyviteli feladatokat ellátókat alkalmaztak a munkaadók.
6 Bértámogatásban 2007. évben 33.848 fő részesült, ebből az „új” foglalkoztatást bővítő bértámogatásban pedig 20.626 fő vett részt, továbbá a korábbi szabályok mellett nyújtott „régi” bértámogatásban 13.222 fő részesült. Így az összes aktív eszköz egy ötöde bértámogatás jellegű volt. A bértámogatással történő foglalkoztatás 2007. évben nagyobb mértékű volt, mint az előző évben. A bértámogatásra felhasznált összeg nagysága megemelkedett az elmúlt évhez képest. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást a versenyszféra, ezen belül az egyéni vállalkozók, illetve kisebb társas vállalkozások veszik igénybe, bár egyre több esetben igényelték ezt a támogatási formát a különféle non-profit szervezetek is. A bértámogatással foglalkoztatottak között évről évre emelkedik a szakképzettséggel rendelkezők aránya, és általában a szakképesítésüknek megfelelő munkakörben alkalmazták őket a foglalkoztatók. Az MPA FA decentralizált forrásából finanszírozott munkaerő-piaci képzésben 2007. évben 38.513 fő, az uniós forrásból is támogatott „Lépj egyet előre program keretében összesen 12.861 fő ( I. szakaszban 12.761 fő, II. szakaszban 100 fő), a kifutó HEFOP 1.1 intézkedés keretében 664 fő, összesen 52.038 fő vett részt. A képzésen résztvevők döntő többsége OKJ-s szakképesítést adó képzésen vett részt. Változott a keresetpótló juttatás összege, amely a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. A keresetpótló juttatás mértékének emelkedése a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretét a korábbiaknál jelentősebb mértékben terhelte, amelynek következtében – mint ezt korábban is prognosztizáltuk – főképpen az MPA decFA forrásból finanszírozott képzésekben résztvevők létszámát csökkentette. A 2006. és 2007. évi támogatotti létszámok és költségek összehasonlítása a jogszabályi változások következtében nehézkes. Változtak a foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételrendszerei, bizonyos támogatások megszűntek, mások a korábbiakhoz képest megváltozott tartalommal nyújthatók. A legjelentősebb változás az egyébként is jelentős támogatotti létszámot jelentő bér- és járulék alapú támogatásokat érinti. A 2007-ben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó 36 munkaerő-piaci programban 4.583 fő vett részt. Az egyes programelemek lehetőséget nyújtottak számukra új szakképesítés, friss munkatapasztalatok megszerzésére, amellyel hosszabb távú munkavállalási esélyeik növekedtek. Az év során 10 program kezdődött meg, melyek célcsoportjaiba 1.345 főt vontak be a munkaügyi központok. A Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből 2007. évben 2.332 millió Ft állt rendelkezésre a munkahelyteremtő pályázatok támogatására. A keret terhére - a 197 befogadott és értékelt pályázat közül - 142 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 137 kis- és középvállalkozás (96,4 %). A támogatással a beruházás befejezését követően 2.443 új munkahely létesítéséhez járultunk hozzá. A támogatottak több mint 80 %-a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségben, több mint 1.800 új munkahelyen, közel 1.300 regisztrált álláskereső, ezen belül 70 roma munkavállaló alkalmazásával valósította meg beruházását. A 2006. év végén 393 Foglalkozási Információs Pont működött Magyarországon, 2007 év végére ez 359-re változott. Az eddig eltelt idő alatt az érdektelenség, vagy a működtetési feltételek hiánya miatt néhány FIP-et megszüntettek, de több régió is jelezte, hogy a közeljövőben újakat
7 fognak beindítani. A látogatottsági adatok nagy szórást mutatnak. Az éves 6-8 alkalom mellett van olyan FIP, amelyiket 700, vagy akár 1000 – 2000 fő látogatott meg egy év alatt. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban rendelkezésre álló adatok szerint összesen 52 foglalkoztatási paktum (helyi, kistérségi ill. határon átnyúló) működött 2007. évben. A működő foglalkoztatási paktumok közül 3 határon átnyúló projekt, mind a három a Nyugat-dunántúli régióban működik. 2007. évben 8 foglalkoztatási paktum aláírására került sor. Kettő régió jelezte, hogy a paktumok továbbműködtetéséhez szükséges pénzügyi forrásokra sikeresen pályáztak a paktumokat működtetők. A régiókban összesen 28 db foglalkoztatási paktum van előkészítés alatt. A munkaügyi központok és kirendeltségeik 2007. évben 2.278.317 esetben hoztak elsőfokú döntést, 211.526 hatósági szerződést kötöttek. A hatósági munka terén alacsony számban került sor jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebből arra lehet következtethetni, hogy az első fokon eljáró szervek döntései megalapozottak, jogszerűek és az ügyfelek számára meggyőző erejűek. Sikerrel zárulnak a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” c. intézkedése keretében megvalósuló, megyei indítású programok. (2004. szeptember 1-től indultak, 2006. december 31-ig történhettek bevonások, 2007. december 31-ig volt lehetséges a bevontak elhelyezkedését segíteni, 2008. március 31-ig szükséges a zárójelentéseket összeállítani, 2008 július 1-ig kell a fenntartási jelentést benyújtani.) A 3 célcsoport (megvalósult bevonási arányok: 47% fiatal álláskereső, 22% tartósan munkanélküli, 31% tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett) elhelyezkedését segítő programba bevont összes létszám: 35.691 fő (Az összes tervezett 25 000 főnek a 143 %-a.) A programot sikeresen 30 985 fő fejezte be. (Az összes tervezett 20 000 főnek a 155 %-a.) A programot sikeresen befejezett személyek közül a pozitív kimenettel befejezők (akik képzettséget, és/vagy munkagyakorlatot szereztek, elhelyezkedtek, vállalkozóvá váltak) létszáma a program zárását követő 180. napon 22.224 fő (Az összes tervezett 10 000 főnek a 222 %-a.) A program befejezését követő 180. napi állapot alapján 13.032 fő elhelyezkedett, vagy vállalkozói tevékenységet folytat. (Az összes tervezett 6 667 főnek a 194 %-a.) A végleges tényadatokat a 2008. július 1.-i fenntartási jelentés mutatja majd. A TÁMOP 1.1.2 „”Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” konstrukció 2007. évben még nem indult el. Ennek következtében a támogatásban részesülők létszáma csökkent. A központi program 2008. január 1-én indulhatott el, s mindaddig a kedvezményezett (főkedvezményezett: SZMM, konzorciumi tagok: regionális munkaügyi központok) felelősségére zajlik, amíg a Támogatási szerződést meg nem kötik.
II.
Az Állami Foglalkoztatási funkcióinak bővülése
Szolgálat
szervezetének
átalakulása,
Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításról és az azokat meghatározó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 2007. január 1-jei határidővel írta elő, hogy ki kell alakítani a fővárosi és megyei munkaügyi központok regionális szintjeit. A rendelkezés értelmében 7 regionális munkaügyi központ alakult meg. A korábbi megyei munkaügyi központok az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján alakultak regionális munkaügyi központokká.
8 A szervezeti átalakítás két ütemben zajlott, 2007. március 31-ig a regionális munkaügyi központok központi szervezeti egységből és regionális kirendeltségekből álltak, míg 2007. április elsejét követően a munkaügyi központok központi szervezeti egységei mellett a kirendeltség és szolgáltató központok, valamint a kirendeltségek alakultak meg. Egyedül a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központban nem alakítottak ki kirendeltség és szolgáltató központot, esetükben a humán szolgáltatások irányítását a Humán Szolgáltatási osztály látja el. A szervezeti átalakítás a munkaügyi központok feladatainak bővülése mellett a hatáskörük módosulását is eredményezte.
A szolgáltató központok szerepe, feladatai az új struktúrában A szolgáltató központok kialakításánál elsődlegesen a hatékony munkavégzés megteremtése és az ügyfélközpontú szemlélet állt a középpontban. A kirendeltségek és szolgáltató központok közvetlen irányítási feladatot nem látnak el, segítő, koordináló szerepet töltenek be. A Kirendeltség és Szolgáltató Központok szolgáltatási feladatainak ellátása keretében az alábbi főbb tevékenységeket végzik: • a munkaügyi központ által a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának támogatására kiírt pályázat véleményezése, a külső szervezetek által végzett munkaerő-piaci szolgáltatások irányítása, koordinálása, • munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportos tanácsadások, jogi információnyújtás, e-pálya működtetése), • az EURES-hálózat működtetése, • létszám leépítési tanácsadás, • a kiépített szolgáltatási intézményrendszer működtetése (Rehabilitációs Információs Centrum, Foglalkozási Információs Tanácsadó, Álláskereső Klub, Szolgáltató Centrum, FIP-pontok, stb.), • az illetékességi területen működő külső szervezetekkel való kapcsolattartás (pl. középiskolák, büntetés-végrehajtási, foglalkoztatás egészségügyi és szociális, valamint oktatási intézmények, fogyatékkal élők érdekképviseleti szervei, kistérségi munkaerőpiaci szereplők,civil szervezetek, stb.), • rehabilitációs munkacsoport működtetése, rehabilitációs szakértői bizottságok munkájában történő résztvétel. Közreműködik: • • • • •
a különböző rendezvények szervezésében (pl. állásbörzék, pályaválasztási kiállítások, stb.), a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programok kialakításában, végrehajtásában, a munkaerő-piaci szereplők javaslatai alapján képzési igények meghatározásában, belső képzések területi összehangolásában, a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációját elősegítő feladatok megvalósításában, HEFOP 1.1. és TÁMOP tervezési és megvalósítási feladataiban.
9
III.
A gazdasági- és munkaerő-piaci helyzet főbb jellemzői a 2007. évben
Néhány jellemző, országos gazdasági mutatószám Megnevezés Népesség száma, ezer fő Települések száma 15 év alatti népesség aránya Az eltartott népesség rátája Működő gazdasági vállalkozások száma (ezer db) Egyéni vállalkozás (ezer db)
2006
2007
változás %
10 076 581 3145
10 066 158 3152
15,4% 45,4%
15,2% 45,2%
-0,1% 0,2% -0,2 %
1183,9
1233,7
670,2
702,6
513,7
531,1
Társas vállalkozások száma Mikro, kis, és középvállalkozások száma (ezer db) Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma 1 főre jutó GDP
mikro: 1145,9 kis: 32,4 középváll.: 4,7
-0,2 % 4,2% 4,8% 3,4%
n.a.
..
24 176
n.a.
..
117,5
122,6
2359
2 523
4,3% 7,0%
A 2007. évben Magyarország népességének fogyása tovább folytatódott, a népesség száma az év végén 10.066 ezer főt tett ki. 100 aktív korú (15-64 éves) személyre átlagosan 45,2 eltartott jutott 2007-ben, ami 0,2 %-pontos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az eltartott népesség rátájának csökkenése mögött az idős korúak arányának enyhe emelkedése, s a 15 évnél fiatalabbak arányának ennél nagyobb mértékű csökkenése áll. A gazdaság teljesítményének növekedése 2007-ben lelassult, a GDP reál-értéke 1,3%-kal nőtt a 2006. évhez képest. Az egy főre jutó GDP 2007-ben 2.523 ezer Ft-ot tett ki. A bejegyzett, működő vállalkozások száma mintegy 50 ezerrel emelkedett egy év alatt, számuk 1 233,7 ezer volt 2007 végén. Nőtt a társas vállalkozások száma mintegy 28 ezerrel, ám ennél valamelyest nagyobb mértékben emelkedett az egyéni vállalkozások száma, amely több mint 32 ezerrel volt magasabb 2007 végén, mint egy éve. Így az egy lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások mutatója 117,5-ről 122,6- ra nőtt egy év alatt.
Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás Megnevezés
2004
2005
2006
2007
A foglalkoztatottak átlagos száma (ezer fő) 3921,9
3900,4
3901,5
3930,1
3926,2
Az alkalmazottak átlagos száma (ezer fő)
2753
2789,6
2786,6
2790,2
2760
Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő)
3578,5
3567,9
3517,1
3474,9
3481,3
Munkanélküliek száma, ezer fő (KSH)
244,5
252,9
303,9
316,8
311,9
5,9
6,1
7,2
7,5
7,4
Munkanélküliségi ráta (KSH)
2003
10 Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők/ munkanélküliek száma, ezer fő (ÁFSZ)
2003 375,2
2004
2005
2006
2007
375,9
409,9
393,5
426,9
Nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója (ÁFSZ)
8,3%
8,7%
9,4%
9,0%
9,8%
Foglalkoztatási arány
50,6
50,5
50,5
50,9
50,9
Gazdaságilag aktívak aránya
53,8
53,8
54,5
55,0
54,9
Forrás: KSH, munkaügyi központ
A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2007. évben a 15-64 éves népességet vizsgálva az országban 4 238,1 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 54,9%-ot tett ki. Érdemi változás a megelőző évhez képest nem következett be, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma közel az előző évvel azonos szinten maradt. 2007-ben a foglalkoztatottak száma 3 926,2 ezer főt, míg a munkanélküliek - a KSH definíciója szerinti - száma 311,9 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta értéke 2007-ben valamelyest meghaladta az 50%-ot, míg a munkanélküliségi ráta 7,4%-ot tett ki. Nagyobb mértékben csökkent viszont az alkalmazottak száma, 2007-ben átlagos számuk 2 760 ezer fő volt, amely a megelőző évhez képest több mint 30 ezer fős csökkenést jelent. Az elmúlt öt évet vizsgálva megállapítható, hogy az inaktívak száma a 2003-2007. közötti időszakban mintegy 100 ezer fővel csökkent, az aktivitási arány ugyanekkor több mint 1 %-ponttal növekedett. Ám az aktivitás növekedése mögött nagyobbrészt a munkanélküliek számának emelkedése áll. A munkanélküliek száma a csúcsot jelentő 2006-os évben több mint 70 ezer fővel volt nagyobb, mint 2003-ban. A munkanélküliségi ráta értéke a 2005-ös évben mutatott egy nagyobb megugrást. A KSH adatai szerint ebben az évben mintegy 50 ezer fővel volt nagyobb a munkanélküliek száma, mint a megelőző évben (a munkanélküliségi ráta értékében több mint 1 %-pontos növekedés történt ugyanekkor). A foglalkoztatottak átlagos száma ezzel szemben csak kisebb mértékben emelkedett: 2007-ben a foglalkoztatási ráta értéke 0,3 %-ponttal volt magasabb, mint 2003-ban. Így a foglalkoztatottság növekedése az aktivitási arány emelkedéséhez csak kisebb mértékben járult hozzá. 2007-ben a regisztrált álláskeresők átlagos havi zárólétszáma 426,9 ezer fő volt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója ugyanekkor 9,8%-ot tett ki. A regisztrált álláskeresők száma jellemzően 80-130 ezer fővel magasabb a KSH munkaerő felvételében kimutatott munkanélküli létszámnál az egyes években, a két adat dinamikája azonban igen hasonló. Ezt jelzi, hogy 2003-hoz képest 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója mintegy 1,5 %-ponttal magasabb, míg a KSH által számolt munkanélküliségi ráta különbsége szintén 1,5 %-pontot tesz ki a két időpont között. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatójában szintén 2004- 2005. között figyelhető meg egy nagyobb ugrás, a mutató értéke mintegy 0,8 %-ponttal növekedett. A munkaerő-piaci jellemzők régiónként továbbra is jelentős különbségeket mutatnak, s a mutatók regionális különbségei 2007. évben valamelyest még tovább is nőttek. A foglalkoztatási arány tartósan Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, 2007-ben 44,7%-ot tett ki a 15-74 éves népesség körében.
11 Több mint 10 %-ponttal nagyobb a foglalkoztatottak aránya ennél Közép-Magyarországon (56,3%), Nyugat és Közép-Dunántúlon (55,5% valamint 54,9%). Az aktivitási arány – a munkanélküliségi ráta magas értéke ellenére - szintén Észak-Magyarországon az egyik legalacsonyabb (50,8%), ennél kisebb értéket csak Dél-Dunántúlon vesz fel (50,1%). Míg az elmúlt egy évben KözépMagyarországon megtorpant a foglalkoztatási ráta növekedése, Közép- és Nyugat-Dunántúlon valamint Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön némileg emelkedett, Dél-Dunántúlon azonban a ráta értéke több mint 2 %-ponttal csökkent.
A nyilvántartott álláskeresők, ill. az ellátásban részesülők főbb adatai1 2006. és 2007. évben S. sz.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
7. 8. 9.
Megnevezés
Nyilvántartott álláskeresők száma ebből: pályakezdők száma max. 8 ált. végzettségű álláskeresők száma diplomás álláskeresők száma egy éven túl álláskeresők száma Ellátásban részesülők* száma együtt (10+11+12+13 ) ebből: álláskeresési járadék 1. és 2. szakaszában lévők száma munkanélküli járadékban részesülők száma vállalkozói járadékban részesülők száma
álláskeresési járadékban részesülők 10. száma együtt (7+8+9) álláskeresési segélyben ("a", "b" és "c") 11. tipusában részesülők száma együtt) álláskeresést ösztönző juttatásban (ÁKJ) 12. részesülők száma 13.
nyugdíj előtti segélyben részesülők száma
rendszeres szociális segélyben részesülők 14. száma
2006. év havi átlaga aránya a nyilvántartott fő álláskeresők között % 393465
2007. év havi átlaga aránya a nyilvántartot fő t álláskeresők között % 426915
Változás főben
%-ban
33450
8,5%
38749
9,8%
40386
9,5%
1637
4,2%
165091
42,0%
180888
42,4%
15797
9,6%
17943 102473
4,6% 26,0%
19685 120904
4,6% 28,3%
1742 18431
9,7% 18,0%
130598
33,2%
134582
31,5%
3984
3,1%
75262
19,1%
94243
22,1%
18981
25,2%
13993
3,6%
kifutott
-13993
-100,0%
746
0,2%
1958
0,5%
1212
162,5%
90001
22,9%
96463
22,6%
6462
7,2%
34312
8,7%
36415
8,5%
2103
6,1%
2600
0,7%
kifutott
-2600
-100,0%
3685
0,9%
1704
0,4%
-1981
-53,8%
121831
31,0%
133017
31,2%
11186
9,2%
A munkaügyi központok által nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszáma 2007-ben kedvezőtlenebbül alakult, mint a megelőző évben. 2007-ben 8,5%-kal több álláskeresőt tartottak nyilván, mint 2006-ban. A nyilvántartott álláskeresők havi átlagos száma 33,4 ezer fővel volt magasabb 2007-ben, mint egy éve, a 2007. évi havi zárólétszámok átlaga 426,9 ezer főt tett ki. A pályakezdők száma az összes regisztrált létszám 9,5%-át tette ki 2007-ben, ami 40,4 ezer főt jelent. Számuk egy év átlagában 4,2%-kal emelkedett, az összes nyilvántartott álláskeresőhöz képest tehát lényegesen kisebb mértékben. Ezzel arányuk is csökkent némileg (0,3 %-ponttal). 1
Zárólétszámok átlaga
12 A nyilvántartott álláskeresők egyes kiemelt csoportjait tekintve megállapítható, hogy 2006-2007. között az átlagosnál valamelyest nagyobb mértékben nőtt a max. 8 általános iskolai osztályt végzettek és a diplomás álláskeresők száma, míg jóval az átlag feletti mértékben emelkedett a tartósan álláskeresőké (18%-kal). Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya így 2,3%ponttal nőtt egy év alatt, s 2007-ben 28,3%-ot tett ki. Az ÁFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója a legalacsonyabb értékét 2007-ben Közép-Magyarországon vette fel (3,5%), míg a legmagasabb Észak-Magyarországon (17,6%) és Észak-Alföldön (16,6%) volt. A dinamikát illetően azonban már korántsem ilyen kedvező a központi régió helyzete: egy év alatt Közép-Magyarországon 14,9%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, amely jóval az átlagot meghaladó érték. Szintén átlag feletti volt a nyilvántartott álláskeresők létszámának növekedése Észak-Alföldön (13%), ám Közép- és Nyugat-Dunántúlon számuk nem változott számottevően (a növekedés mindössze 0,5 és 0,3%-os mértékű). A tartósan regisztrált álláskeresők számának és arányának növekedésével is összefügg, hogy 2007. évben a nyilvántartott álláskeresők valamelyest kisebb aránya kapott valamilyen álláskeresési ellátást: az ellátásban részesülők aránya 31,5%-ot tett ki, amely 1,7 %-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Az álláskeresési ellátásban részesülők döntő többsége, 96,4 ezer fő kap álláskeresési járadékot, 36,4 ezren részesülnek álláskeresési segélyben. A járadék típusú ellátások között dinamikusan növekedett a vállalkozói járadékban részesülők száma. A kifutó nyugdíj előtti segélyt fokozatosan váltja fel az álláskeresési segély nyugdíj előtti, „c” típusa. A nyilvántartott álláskeresők további csaknem egyharmada (31,2%-a) részesült rendszeres szociális segélyben 2007-ben, számuk közel 10%-kal növekedett a megelőző évhez képest.
A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása, változása Az éves létszámnövekedés nem okozott különösebb változást a nyilvántartott álláskeresők összetételében. Az álláskeresők között éves átlagban továbbra is valamelyest több a férfi (51,5%uk), bár a férfi álláskeresők létszáma – a nőkhöz viszonyítva lényegesen – nagyobb havi ingadozásokat mutat. A nyilvántartott álláskeresők korcsoportját tekintve legnagyobb hányaduk – csaknem kétharmaduk – tartozik a 25-50 évesek közé (63,8%), míg a 25 éveseknél fiatalabbak aránya 18,8%, az 50 évesnél idősebbeké 17,4%. Jellemző, hogy a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő régiókban relatíve több az 50 éven felüli a nyilvántartott álláskeresők között, míg a kedvezőtlenebb helyzetű régiókban alacsonyabb ez az arány, azt feltételezve, hogy e korcsoport jelentősebb része inkább az inaktívak táborát növeli. A nyilvántartott álláskeresők iskolázottságát tekintve, több mint két-ötödük továbbra is 8 általános iskolai osztályt vagy kevesebbet végzett. (42,3%). Több mint 30%-uk végzett szakmunkásképzőt, szakiskolát. Továbbra is probléma, hogy a statisztikai nyilvántartásban nem szerepelnek a felnőttképzés keretében szerzett szakképzettségek, pedig a szakképzett munkaerő állomány létszáma ezáltal is növekedik. Az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja körükben az egy-ötödöt (21,5%), míg kevesebb, mint 5%-uk rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával.
13 A diplomával rendelkező álláskeresők aránya Közép-Magyarországon a legnagyobb a nyilvántartott álláskeresők között (10,7%). Jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők között – az összes nyilvántartott álláskeresőhöz képest – magasabb a diplomával (8,3%) és az érettségivel rendelkezők aránya (33,5%), s kisebb a szakmunkás végzettségűeké (18%). A nyilvántartott álláskeresők között továbbra is igen jelentős a fizikai tevékenységet végzők dominanciája, a keresett munka állománycsoportját tekintve 82%-uk esetében 2007-ben is fizikai jellegű munka szerepelt. Részletesebb bontásban megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők 35%-a keresett valamilyen szakmunkát, 22%-uk betanított munkát, 24%-uk pedig segédmunkát.
Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése A munkaügyi központok 2007. évben 37.586 általános és 907 mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki. A bejegyzett regisztrációk száma 10.614, míg a zöldkártya igazolások száma 6.123 volt. Mind a kiadott engedélyek, mind a bejegyzett regisztrációk száma jelentősen csökkent a 2006. évhez viszonyítva. Az általános engedélyek esetében a csökkenés 14.919, a szezonális engedélyek esetében 1.309, e kétfajta engedélyt tekintve elsősorban a román állampolgárságú munkavállalók száma csökkent mintegy 15 ezer fővel. A bejegyzett regisztrációk száma pedig 5.518-cal kevesebb, mint 2006-ban, ez legnagyobbrészt a szlovák munkavállalókat érinti. Növekedés csak a kiadott zöldkártya igazolások számában történt, ezt a munkavállalási formát szinte teljes mértékben román állampolgárságú munkavállalók veszik igénybe. A 2007-ben kiadott engedélyek, bejegyzett regisztrációk és zöldkártya igazolások együttes számát tekintve az adatbázisunkban szereplő külföldi munkavállalók 46 %-a (25.485 fő) román , 18 %-a (9.944 fő) szlovák, 15 %-a (8.073 fő) pedig ukrán állampolgár volt. Az általános és mezőgazdasági szezonális engedélyek, regisztrációk és zöldkártya igazolások együttes számát tekintve az összes külföldi munkavállaló 62%-a a közép-magyarországi régióban vállalt munkát, 19% a Közép-Dunántúlon, 6% a Dél-Alföldön, 5% a Nyugat-Dunántúlon, 4% Észak-Magyarországon, 2-2% pedig a Dél-dunántúli ill. az Észak-alföldi régióban. A kiadott általános engedélyek mintegy harmada (11.804 db) építőipari munkákra vonatkozott, továbbá ezer és háromezer közötti engedélyszámot találunk a következő ágazatokban (csökkenő sorrendben): vendéglátás, mezőgazdaság, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, kereskedelem, híradástechnikai termékek gyártása, élelmiszeripar, szállítás, valamint a ruházati termékek gyártása. A zömében szlovák munkavállalókat érintő regisztrálást a híradástechnikai eszközök gyártása, valamint a közúti járműgyártás ágazatokra koncentrálódik. Az általános engedéllyel rendelkező munkavállalók 83 %-a, míg a regisztráltak 90 %-a fizikai munkakörben dolgozott. Az engedélyek 56 %-a (20.959 db) szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozott. Ezen kívül a vendéglátó-ipari, gépkezelői és könnyűipari foglalkozásokban találunk 1.000-2.500 fő külföldi munkavállalót. A regisztráltak 38 %-a (3.995 fő) gyártósori összeszerelőként dolgozott, a lista további helyein csökkenő sorrendben a segédmunkás, gépkezelő, kézi anyagmozgató, raktáros szakmák szerepelnek. Az általános engedélyeken belül 16% volt a 354/2006 (XII.23.) kormányrendelet mellékletében felsorolt foglalkozásokra román és bolgár munkavállalók részére a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadott, úgynevezett könnyített engedélyek aránya (6.048 román és 47 bolgár). Az uniós szabályozással összefüggésben a külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében véleményünk szerint egyre kevésbé lehet majd pontos képet adni a külföldiek hazai és a magyarok külföldi foglalkoztatásáról.
14
Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel, létszámleépítésével kapcsolatos főbb adatok
valamint
a
köztisztviselők
A 2007. évben a munkaügyi központokhoz 601 esetben érkezett csoportos létszámcsökkentési bejelentés érkezett 29.376 főt érintően. Az érintett létszám 577 fővel kevesebb, mint 2006-ban volt. Létszámcsökkentési bejelentések 2007-ben régiónként Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Mindösszesen
fő 11095 2053 3118 2333 3848 4083 2846 29376
% 37,8 7,0 10,6 7,9 13,1 13,9 9,7 100,0
Forrás: Foglakoztatási és Szociális Hivatal
A bejelentések 27,4%-a az egészségügy és szociális ellátás területéről, 27,2%-a pedig a feldolgozóiparból érkezett. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ág részesedése 9,2%, a közigazgatásé 8,6%, az építőiparé pedig 8,1%. Az oktatásban dolgozott a bejelentésekben érintettek 5,2%-a, a pénzügyek és gazdasági szolgáltatások területén 4,3%, a kereskedelem és vendéglátás területén pedig 4,2%. A többi ágazatcsoportban a bejelentett létszám nem érte el az ezer főt. Gazdasági szektoronként a mezőgazdaság részaránya 1%, az ipar 37%, a szolgáltatások pedig 62%. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásában 2007. december végén a Közép-magyarországi régióban 494.038 vállalkozás szerepelt. A főváros általános gazdasági, valamint központi közigazgatási súlya következtében a bejelentett létszámleépítések e régióban legmagasabbak. Helyi és központi közigazgatási szervektől bejelentett létszámleépítések 2007. év
Regionális Munkaügyi Központok
Bejelentett létszámleépítések 2007. január 1. - 2007. december 31. (fő)
Közép-magyarország helyi közigazgatási szervektől központi közigazgatásból Közép-dunántúl Nyugat-dunántúl Dél-dunántúl Észak-magyarország Észak-alföld Dél-alföld
1121 468 116 636 347 901 1290 33
összesen
4912
15 A létszámleépítések szinte valamennyi ágazatot érintettek, így többek között: államigazgatás, államkincstár, belügy, egészségügy, földügyi igazgatás, gazdasági igazgatás, honvédelem, határőrség, közoktatás, kultúra, mentőszolgálat, munkaügy, oktatási igazgatás, pénzügyi igazgatás, szociális ellátás, szociálpolitika, TB igazgatás, természetvédelem, környezetvédelem területeit. A leépítésekben érintettek közül a felsőfokú végzettségűek között leggyakrabban az alábbi munkakörök fordultak elő: agrármérnök, dietetikus, egészségbiztosítási, szakorvos, gyógypedagógus, igazgatásszervező, informatikus, jogász, közgazdász, mérnök, pedagógus, óvónő, stb. A középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében az alábbi munkakörök a legjellemzőbbek: egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi fizikai dolgozó, gépkezelő, gépkocsivezető, gyógyszertári asszisztens, gyors-gépíró, könyvelő, laborasszisztens, logisztikai ügyintéző, pénzügyi-, számviteli-, munkaügyi ügyintéző, szociális gondozó, ügyintéző, ügyviteli alkalmazott, vegyésztechnikus, stb. Állásajánlatok, állásbörzék iránt 3.645, képzési lehetőség iránt 4.377 esetben érdeklődtek. A munkaügyi központ által nyújtott támogatásokról, valamint az ellátásokról a Szolgáltató Centrumok munkatársai közel 4.303 esetben adtak felvilágosítást. Az ügyfelek az öninformáció igénybevételéről 2.440, az önéletrajzi adatbank lehetőségéről 1.632 esetben érdeklődtek. Az irodák munkatársai egyéb kérdéskörben 2.611 alkalommal adtak tájékoztatást. Külön e célcsoportot érintő kedvezményes pályamódosító hitel igénybevételének lehetőségéről az érdeklődők 1.374 esetben kértek tájékoztatást. A Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint 2008. január 22-ig kedvezményes hitel igénybevételére 70-80 fő nyújtott be kérelmet, ebből eddig 28 fő kapott támogatást 76 millió Ft értékben. A Szolgáltató Centrumok munkatársainak beszámolói alapján 2007. évben humán szolgáltatásokat 2.142 fő vett igénybe, melyből munkatanácsadást 602 esetben, pályatanácsadást 704 esetben, álláskeresési tanácsadást 485 esetben, rehabilitációs tanácsadást 8 esetben, pszichológiai tanácsadást 4 esetben nyújtottak, míg kompetencia vizsgálatot 24 esetben végeztek a szakemberek, képzési támogatást 479 fő kapott.
A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A IV. negyedéves felmérés adatai alapján a legnagyobb nettó kereslet a gyártósori összeszerelő iránt mutatkozik, a kilépő 826 dolgozóval szemben mintegy 2 ezer főt alkalmaznának. A nettó növekedés csaknem 1,2 ezer ilyen új munkahely kialakítását jelentheti. A változások érintik még a lakatos, a szabó, varrónő, modellkészítő, az eladó foglalkozásokat is. Ezen tendenciák regionális szinten is érzékelhetők, a leggyakrabban előforduló 3 foglalkozási csoport között a régiók többségében az előbb említettek is megtalálhatók. A kirendeltségek válaszaiból általában érzékelhető, hogy a Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés alapvetően jól használható, a munkáltatók által jelzett keresleti és kínálati információk jelentős segítséget nyújtanak – főleg a nagyobb a kirendeltségek esetében – a mindennapi munkához. Segíti a tematikus munkáltatói kapcsolattartás tervezését és ezen keresztül az új álláshelyek felderítését is eredményezi. A felmérés segítséget nyújt ahhoz, hogy a kirendeltségek közvetlenül információkat kaphassanak a várható pozitív, illetve negatív irányú munkaerő-piaci folyamatokról, amelyekre reagálniuk kell. A jelentős létszámra vonatkozó munkaerő felvételi szándék jelzése esetén a kirendeltség munkatársai felveszik a kapcsolatot a munkáltatóval. Ennek eredménye függ a munkáltató munkaerő-igény kielégítésének jellemző gyakorlatától (pl. önálló munkaerő-forrás adatbázissal rendelkezik már, munkaerő kölcsönzőn keresztül oldja meg létszámproblémáit). Létszám-felvételek esetén a munkáltatókkal felveszik a kapcsolatot akkor, ha reális esélyt látnak a közölt munkakörök ügyfélállományukból, illetve informális kapcsolatokból történő betöltésére.
16 A 2007. ÉVI IV. NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN ÉRINTETT FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK Belépő fő 1994 728 747 679 445 377 305 264 478 251 172 316 216 21591
Foglalkozási csoportok FEOR(4) Gyártósori összeszerelő Lakatos Szabó, varrónő, modellkészítő Eladó Hegesztő, lángvágó Egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, gyártósori összeszerelő
Műanyag-feldolgozó Forgácsoló Egyéb vas- és fémipari foglalkozások Egyéb mérnökök Fémmegmunkáló gépkezelő Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfi feldolgozó
Raktárkezelő Teljes FEOR(4) bontásban
Kilépő fő -826 -366 -391 -420 -193 -170 -115 -89 -307 -90 -46 -196 -97 -15111
Változás fő 1168 362 356 259 252 207 190 175 171 161 126 120 119 6480
A felmérésből nyert információkat a kirendeltségek az alábbi területeken hasznosítják még: • munkaerő-piaci változások, trendek nyomon követése, • képzési szakirányok meghatározása, tanfolyamok szervezése, • ESZA, TÁMOP tervezés, • állásbörzék szervezése, • MEV tervezés • információszerzés a telített- és a hiányszakmákról. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A 15-74 ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN 2007. III. NEGYEDÉVBEN
Észak-Magyarország 12.2 %
Észak-Alföld 10.2 %
Közép-Magyarország 4.8 % Nyugat-Dunántúl 5.0 %
Közép-Dunántúl 4.8 %
Dél-Alföld 7.9 % Dél-Dunántúl 9.6 % Munkanélküliségi ráta 2007. III. név. 4,0 - 6,9 7,0 - 9,9 10,0 - 12,9
17 TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 2007. IV. – 2008. IV. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN
Forrás: KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2007. július-szeptember
Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai, jellemző problémák 2007. évben 456.237 db Alkalmi Munkavállalói Könyvet váltottak ki. Az előző években kiváltottakkal együtt a forgalomban lévő AMK-k száma meghaladta az egymillió darabot. 2008. elején 415.429 fő (39,2%) mutatta be az ÁFSz kirendeltségein a kiskönyvét. Ezekben összesen 8.277.507 nap munkavégzést igazoltak a felhasználók. A lerótt közteherjegyek 68,3 %-a a legalacsonyabb munkabér kategóriába esett. (Az 1 kiadott AM könyvre jutó munkában töltött napok átlagos száma 20 munkanap.) Külföldiek 34.210 db érvényes AMK-vel rendelkeztek, ebből a bemutatottak száma 6.969 db (20,4%) volt. Az általuk ledolgozott munkanapok száma nem érte el a magyarok azonos jellegű foglalkoztatásban eltöltött munkavégzési napjainak 2%-át. Az EU tagországaiból érkező munkavállalók száma 6.008 fő (86,2%) volt. Döntő többségük 5.035 fő (83,8%) Romániából érkezett. Az EU-s állampolgárok által igazolt napok 55,1%- mezőgazdasági munkavégzésből eredt. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás során továbbra is tapasztalható, hogy a munkaadók és munkavállalók közös megegyezéssel megszüntetik a sokszor több éve, esetleg évtizede fennálló munkaviszonyt, majd a foglalkoztatók alkalmi munkavállalói könyvvel alkalmazzák tovább ugyanezt a munkaerőt, ezáltal tovább nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága és a megélhetésre irányuló bizonytalansága Mára az AM könyv bevezetésével kapcsolatos eredeti célok visszájára fordultak, egyes ágazatokban a munkaviszony keretében történő munkavégzést szinte teljes egészében felváltja az AM könyves foglalkoztatás, nem kis mértékben hozzájárulva ezzel az álláskeresők számának növekedéséhez. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve, mindenképpen szükségesnek tarjuk a jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a túl liberális feltételrendszer szigorítását.
18
IV.
A régióban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a régió munkaerő-piaci helyzetére
Munkaerő-piaci szolgáltatások Szolgáltatások megnevezése
2006. (fő)
2007. (fő)
Munkatanácsadás (egyéni) Pályaválasztási tanácsadás (egyéni) Álláskeresési tanácsadás (egyéni)
68 392 36 251 148 805
71 015 12 097 176 738
Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresési klub (csoportos) Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás ÖSSZESEN
13 798
10 846
1 755 9 181 5 460 283 642
1 330 6 130 2 841 280 997
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A munkaügyi központokban dolgozó humán szakemberek 2007. évben 280.997 főnek nyújtottak humán szolgáltatásokat, ami az előző évhez viszonyítva csekély mértékű csökkenést mutat (2645 fővel kevesebb - 1%). A nyújtott szolgáltatások közül a munkatanácsadást és az álláskeresési tanácsadást igénybe vevők számában növekedés figyelhető meg. A szolgáltatások közül jelentős mértékben az egyéni álláskeresési tanácsadás száma emelkedett, 27.933 fővel (16 %) vették többen igénybe, mint 2006. évben (Dél-dunánúl, Észak-alföld), kivéve néhány régiót, ahol számottevő csökkenés figyelhető meg (Dél-alföld, Északmagyarország, Közép-dunántúl, Nyugat-dunántúl). A növekedés azzal indokolható, hogy az álláskeresőkkel kötött együttműködési megállapodás egyik lényeges eleme az önálló álláskeresés. Az ügyfelek közül sokan, azonban nem ismerik az önálló álláskeresési technikákat, a munkaadók alkalmazási szokásait, illetve az aktuális önéletrajzok formai és tartalmi követelményeit. Ebből adódóan a közvetítő munkatársak nagyobb arányban küldik azokat az önálló elhelyezkedésre alkalmas ügyfeleket egyéni álláskeresési tanácsadásra, akik el akarnak helyezkedni, de nem ismerik az álláskeresési szokásokat. A rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás egyaránt jelentős csökkenést mutat. A rehabilitációs tanácsadást az előző év hasonló időszakához viszonyítva 3.051 fővel (34 %) kevesebb ügyfélnek nyújtottak, míg pszichológiai tanácsadásban 2.619 fővel (48 %) kevesebben részesültek. Egyedülálló új szolgáltatásként az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a kismamák és a gyesről visszatérni szándékozók segítésére Szociális Információs Tanácsadást (SZIT) indított el, amely a szolgáltatási paletta és a célcsoport vonatkozásában bővülést eredményezetett.
19 A munkaügyi központok tapasztalatai alapján a humán szolgáltatásban résztvevők számának csökkenése arra vezethető vissza, hogy a szervezeti átalakulás következtében vannak olyan térségek, ahol tanácsadás igénybe vételéhez - tanácsadó hiányában - csak a megyeszékhelyen található kirendeltségen és szolgáltató központokban tudnak hozzájutni. Összességében megállapítható, hogy az érdeklődők számára a különböző humán szolgáltatások – a lakóhelyükhöz közel – szinte valamennyi régióban elérhetők, azonban vannak olyan térségek, ahol az ügyfélnek tanácsadó hiányában a szolgáltatás igénybe vételéhez távolabbra kell utaznia, amely sok esetben a szolgáltatások igénybe vételének csökkenéséhez vezet.
A nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének alakulása Létszám, fő*
Aránya az érintett létszám %-ban
2006.
2007.
885386
893788
Megnevezése
A nyilvántartott álláskeresők érintett létszáma
Létszámváltozás Arányváltozás 2007 - 2006 2007/2006 %-pont % 100,9%
Támogatással foglalkoztatottá váltak
130081
14,69%
104842
11,73%
80,6%
-3,0%
Támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak
217606
24,58%
215686
24,13%
99,1%
-0,5%
Összes foglalkoztatottá válók száma
347687
39,27%
320528
35,86%
92,2%
-3,4%
*Nettó létszám
2007. év során 311,1 ezer új állást jelentettek be a munkaügyi központokba a munkáltatók (a külföldiek számára bejelentett álláshelyek nélkül), amely bár alacsonyabb a 2006-os év értékénél, megközelítőleg megegyezik a 2005. évben bejelentett állások számával. Míg 2006-ban, az előző évhez viszonyítva sikerült növelni a bejelentett munkaerőigények számát 12,2%-kal, a 2006 és 2007 közötti visszaesés ugyanilyen mértékű volt. Az év során bejelentett munkaerőigény 57%-a vonatkozott nem támogatott, nem külföldi álláshelyekre. Míg azonban a támogatott álláshelyek száma 16,8%-kal esett vissza 2007-ben egy év alatt, a nem támogatott munkaerőigények száma csak kisebb mértékben csökkent (6,2%-kal), 2005-höz viszonyítva pedig még nőtt is a tárgyévben az ilyen jellegű munkaerőigények száma. A nyilvántartott álláskeresők közül a 2007. évben 320,5 ezer fő vált foglalkoztatottá. Az elhelyezkedetteknek az álláskeresők érintett létszámához viszonyított aránya egész évre 35,9%-ot tett ki, amely valamelyest, több mint 3 %-ponttal volt kedvezőtlenebb, mint 2006-ban. Nem támogatott állásba 215,7 ezer fő helyezkedett el az év során, arányuk az érintett létszámhoz viszonyítva 24,1% volt. Ez az arány 2006-hoz képest lényegében stagnálást mutat. Támogatás segítségével a regisztráltak 11,7%-ának sikerült elhelyezkednie, amely valamelyest kedvezőtlenebb, mint a bázisévi érték. Ez összhangban áll a bejelentett állások számának, és különösen a támogatott állások számának tárgyévi csökkenésével. Emellett a bértámogatások rendszerének átalakítása, valamint az Európai Uniós forrásokból megvalósuló programok csúszása is hozzájárulhatott a támogatott elhelyezkedések tárgyévi csökkenéséhez.
20
Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése Hazai forrásból finanszírozott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök 2006. év A foglalkoztatást elősegítő támogatási eszközök megnevezése Közhasznú munkavégzés támogatása Közcélú munka** Közmunka támogatás** Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaviszonyban állók képzése Álláskereső klubban történő részvétel időtartamára keresetpótló juttatás Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló munkabér-és járulékátvállalás Munkatapasztalat szerzés támogatása Pályakezdő álláskeresők foglalkoztatásának támogatása Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás* Munkahelymegőrzés támogatása Vállalkozóvá válás támogatása Megváltozott munkaképességű álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása Önfoglalkoztatóvá válás támogatása Önfoglalkoztatás támogatása* Munkahelyteremtés támogatása a tárgyévben létrehozott munkahelyek száma
Érintett létszám 66 403 38 692 32 013 47 141 3 602
2007. év Tényleges Tényleges kifizetés Érintett létszám kifizetés (millió Ft) (millió Ft) 10 741,0 63 098 11 065,8 n.a. 50 643 8 130,9 2 802,6 22 769 1 294,2 6 629,0 38 513 9 438,9 201,3 3 303 169,4
418
11,8
360
13,5
33 150 6 552 1 253
4 484,0 438,0 229,0
13 222 1 126 499
1 145,7 105,9 41,2
223
209,4
55
58,7
16 513
6 142,0
6 880
2 746,8
334
43,0
130
19,3
7 390 2 736
712,3 414,0
20 626 3 843 482
5 276,0 422,5
5
0,8
0
2 941
300,0
2 067 2 321
3 974
1 912,3
2 638
Helyközi utazási költségek átvállalása
2 880
144,4
1 579
71,7
Csoportos személyszállítás támogatása
860
27,8
880
39,7
2 092,0
3 456 535
1 260,0 161,8
752
2,0
691
2,3
35 891
317,2
49 299
516,1
Munkaerő-piaci programok támogatása ebből *bérköltség támogatás
-
-
9 040 -
-
Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás Támogatás munkaerő piaci szolgáltatást nyújtók részére
1 034,6
2 182,1
* 2007. évben hatályos "új" támogatási eszközök ** Nem az MPA Decentralizált Foglalkoztatási alaprészéből finanszírozott támogatások
A munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2007. évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen 63.098 fő részesült. A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, többségük települési önkormányzat, illetve azok intézményei, valamint múzeumok, alapítványok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, non-profit intézmények, egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. Tevékenységi körüket tekintve legjellemzőbb a kommunális jellegű munka, ahova elsősorban szakképzettséggel nem rendelkező személyeket vonták be. A munkakörök zöme az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozása, a települések tisztántartása, valamint
21 középületek karbantartása és felújítási munkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen pl. tanárok, óvónők, pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak. Az egészségügyi és szociális munka keretében ápolónőket, beteghordókat, konyhai kisegítőket, illetve családgondozókat foglalkoztattak, míg egyéb tevékenységi körben adminisztrátorokat, karbantartókat, kézbesítőket, illetve ügyviteli feladatokat ellátókat alkalmaztak. Bértámogatásban 2007. évben 33.848 fő részesült, ebből az „új” foglalkoztatást bővítő bértámogatásban pedig 20.626 fő vett részt, továbbá a korábbi szabályok mellett nyújtott „régi típusú ” bértámogatásban 13.222 fő részesült. Így az összes aktív eszköz egy ötöde bértámogatás jellegű volt. A bértámogatással történő foglalkoztatás 2007. évben nagyobb mértékű volt, mint az előző évben. A bértámogatásra felhasznált összeg nagysága megemelkedett az elmúlt évhez képest. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást a versenyszféra, ezen belül az egyéni vállalkozók, illetve kisebb társas vállalkozások veszik igénybe, bár egyre több esetben igényelték ezt a támogatási formát a különféle non-profit szervezetek is. A bértámogatással foglalkoztatottak között évről évre emelkedik a szakképzettséggel rendelkezők aránya és általában a szakképesítésüknek megfelelő munkakörben alkalmazták őket. Munkaerő-piaci képzésben 2007. évben 38.513 fő vett részt. A képzésen résztvevők döntő többsége OKJ-s szakképesítést adó képzésen vett részt, kisebb arányban vannak az egyéb, nem OKJ-s képzésen résztvevők száma, s közel ugyanennyien a nyelvi képzésen résztvevők száma. A képzések több mint négyötöde a kirendeltségek ajánlása alapján valósult meg, s a fennmaradó képzések, pedig az álláskeresők kérelme alapján elfogadott képzések keretében.
Megyei/regionális munkaerő-piaci programok hatásának elemzése A munkaerő-piaci programok a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra történő visszajuttatását – a képzés, foglalkoztatás, humánszolgáltatások különböző formáinak együttesével – megvalósító projektek. A 2007-ben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó 36 programban 4.583 fő vett részt. Az év során 10 program kezdődött meg, melyek célcsoportjaiba 1.345 főt vontak be a munkaügyi központok. A régiós szinten kezdeményezett programok által megcélzott rétegekhez tartozó álláskeresők túlnyomó része többféle hátránnyal sújtott, jellemzően alulképzett. E csoportok szinte minden esélyüket elveszítenék a munkaerő-piacon, ha e programokban együttesen alkalmazott támogatások és szolgáltatások nem biztosítják munkaerő-piaci helyzetük javítását. A programok többnyire a helyi igényeknek megfelelően a többszörösen hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítását, betanító, illetve szakképzését, foglalkoztatását ill. foglalkoztatási alkalmak teremtését szolgálják, hiszen e célcsoport e nélkül többnyire csak a fekete gazdaságban találna alkalmi foglalkoztatási lehetőséget.
22 Összefoglaló adatok 2007. évben folyó munkaerő-piaci programokról
Munkaügyi Központ Megyei/regionális munkaerő-piaci programok száma Tényleges kifizetés (millió Ft) A programban résztvevők létszáma Központi munkaerő-piaci program száma Tényleges kifizetés (millió Ft) A programban résztvevők létszáma HEFOP 1.1 intézkedés keretében megvalósított program száma Tényleges kifizetés (millió Ft)
2006. év
2007.év
8
6
1 514 8 554
1 031 2 303
105
39
6 283 30 437
4 448 26 123
20 megyei
7 regionális/20 megyei
10 565
10 156 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A munkaerő-piaci programokban résztvevők sikeres felzárkóztatása, a támogatott foglalkoztatás időtartama alatt megszerzett munkatapasztalat, a megszerzett jövedelem, a munkafegyelem javulása jelentős eredményként könyvelhető el. A különböző forrásokból (elsősorban pályázatok) finanszírozott programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők – romák, alacsony képzettségűek –, továbbá a pályakezdő fiatalok és a 45 év felettiek munkaerő-piaci helyzetének javítására irányult. Működtek programok kifejezetten nők, gyes-ben, gyet-ben, illetőleg terhességi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülők, illetve diplomások és létszámleépítéssel veszélyeztetettek, vagy megváltozott munkaképességűek részvételével is. A munkaerő-piaci programok pozitív hatást gyakoroltak a települési környezetre (parlagfűmentesítés, közintézmények karbantartása, felújítása, parkgondozás, térkövezés), a közvélemény számára is bizonyítva, hogy ezek a leszakadó rétegek is képesek új érték teremtésére. A programok speciális körét alkotják a kísérleti modell programok, melynek keretében az Északmagyarországi régió „Gyermekesély” néven indított munkaerő-piaci programot. Ennek célja a nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése a program keretében támogatott tevékenységekben, gyermekházakban és egyéb szolgáltatást biztosító munkahelyeken, valamint azon álláskeresők munkavállalási esélyeinek növelése, munkához juttatása, akik a gyermek elhelyezési problémák és szegénység miatt eddig nem tudtak munkát vállalni. A program eredményeinek felhasználásával a 2008. évi tervek között szerepel a TÁMOP 1.1.2. intézkedés keretén belül az érintett gyermekek szüleinek programba vonása. A programoknál a legjellemzőbb eszközkombinációk továbbra is a képzés, és/vagy azt követő bér és járulékok együttes átvállalása volt. A résztvevők egy része munkatapasztalatot szerezve könnyebben találhat munkát a későbbiekben, más részük tartósan visszailleszkedett a munka világába. A legtöbb programot továbbra is a különösen rossz munkaerő-piaci helyzetű régiókban működtették (Dél-alföldi régióban, Észak-alföldi régióban, Dél-dunántúli régióban, szám szerint régiónként 9 programot), ahol elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának, munkavállalási esélyeinek növelését és munkába helyezésüket szándékoztak elősegíteni.
23 A 2007. évben nem indított új munkaerő-piaci programot az Észak-alföldi, a Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió, a korábbi évekről áthúzódó programok száma az első két régióban összesen 11 volt, ugyanakkor a Közép-magyarországi régió nem működtetett munkaerő-piaci programot. Az újonnan induló programok száma a Dél-alföldi régióban volt a legmagasabb. Az épp futó 9 program közül 4-et indítottak 2007-ben, a résztvevők száma 1.123 fő. A legmagasabb érintett létszámmal (963 fő) induló program szintén a Dél-alföldi régióhoz köthető – „Parlagfű mentes régióért” elnevezéssel – amelyet a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, szakképzetlen álláskeresők részvételével indítottak. A 2007. évben kevesebb program futott, (2006-ban 53 program) mint az azt megelőző esztendőben, ugyanakkor a bevont létszámot tekintve mégis hatékonyabbnak mondható a 2007. év. A ténylegesen érintett létszám 2007. évben több, mint duplája volt az előző évinek, amikor 2.004 főt vontak be .
A HEF OP 1. 1 intézkedés eddigi eredményei A Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészén kívül más forrásokból is valósultak meg programok, ezek közül az egyik legjelentősebb a HEF OP 1.1 intézkedése. Sikerrel valósult meg a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” c. intézkedése keretében indított program. 2004. szeptember 1-től indultak a megyei tervezésű részprogramok, s az eredeti tervek szerint 2006. december 31-ig történhettek bevonások, 2007. december 31-ig volt lehetséges a bevontak elhelyezkedését segíteni, 2008. március 31-ig volt szükséges az addigiakról szóló zárójelentéseket összeállítani. Minthogy 2008-ban még lehetőség nyílik a pénzmaradványok (1 050 000 000 forint) felhasználására, ezért – szerződésmódosítással – tovább folytatódnak a programok 2008 novemberéig (tervezetten 1750 fő bevonásával), s program végén e szakaszról is történik beszámolás. Az alábbiakban az első zárójelentésig tükröződnek a program eredményei. A 3 célcsoport (megvalósult bevonási arányok: 47% fiatal álláskereső, 22% tartósan munkanélküli, 31% tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett) elhelyezkedését segítő program megvalósulását 4 indikátor (egymást tartalmazó számhalmaz) mutatja: •
A programba bevont összes létszám: 35.691 fő (Az összes tervezett 25 000 főnek a 143 %a.) • A programot sikeresen befejezettek létszáma: 30.985 fő (Az összes tervezett 20 000 főnek a 155 %-a.) • A programot sikeresen befejezett személyek közül a pozitív kimenettel befejezők (akik képzettséget, és/vagy munkagyakorlatot szereztek, elhelyezkedtek, vállalkozóvá váltak) létszáma a program zárását követő 180. napon: 22.224 fő (Az összes tervezett 10 000 főnek a 222 %-a.) • A programot sikeresen befejezettek közül azok, akik elhelyezkedtek, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak a program befejezését követő 180. napi állapot szerint: 13.032 fő (Az összes tervezett 6 667 főnek a 194 %-a.) E szám még növekszik, a 2004-2006 évi program hatásának tényleges mértéke a 2008. július 1.-i adatgyűjtéssel mutatható ki.
24
Közép-mo. Főváros Pest Közép-du. Fejér Komárom Veszprém Nyugat-du. Vas Zala Győr Dél-du. Baranya Tolna Somogy Észak-mo. Borsod Heves Nógrád Észak-alf. Szabolcs Hajdú Jász Dél-alf. Békés Csongrád Bács
ÖSSZESEN
3750 2125 1625 2450 925 700 825 1750 450 625 675 3050 1250 725 1075 5028 3300 928 800 5328 2278 1850 1200 3675 1200 1050 1425
3211 2265 3349 1297 868 1184 2398 750 859 789 4024 1810 849 1365 6663 4079 1549 1035 7864 2829 3451 1584 5917 2250 1400 2267
25031 35691
151% 139% 137% 140% 124% 144% 137% 167% 137% 117% 132% 145% 117% 127% 133% 124% 167% 129% 148% 124% 187% 132% 161% 188% 133% 159%
3000 1700 1300 1960 740 560 660 1400 360 500 540 2440 1000 580 860 4022 2640 742 640 4262 1822 1480 960 2940 960 840 1140
143% 20024
850 650 980 370 280 330 700 180 250 270 1220 500 290 430 2011 1320 371 320 2131 911 740 480 1470 480 420 570
2242 1052 2223 837 658 728 1416 500 358 558 2529 1360 601 568 3569 1898 1148 523 5151 1834 2049 1268 4042 1447 792 1547
272% 207% 132% 177%
30985
155% 10012
22224
155% 130% 141% 147% 178% 147% 127% 150% 175% 130% 135% 145% 138% 176% 136% 167% 142% 205% 155% 179% 209% 141% 176%
1049
264% 162% 227%
567 482 651
226% 235% 221% 202%
Elhelyezkedettek, vállalkozóvá váltak*
% 3294 220%
Elhelyezkedettek, váll.vá váltak tervezett
1500
2555 150% 1696 130% 2807 143% 1148 728 931 2063 641 737 685 3668 1754 754 1160 5833 3655 1309 869 7097 2581 3029 1487 5266 2004 1182 2003
Pozitív kimenettel zárók tény
% 4251 142%
Pozitív kimenettel zárók tervezett
Sikeresen befejezők tény
% 5476 146%
Sik. bef. tervezett
Bevontak tény
Bevontak tervezett
Megvalósítás helyszínei
RMK
HEF OP 1.1 program eddigi főbb adatai:
% 1547 147% 138% 159% 218%
301% 189% 271%
244 187 220 467 120 167 180 814 333 194 287 1342 880 247 215 1420 607 493 320 980 320 280 380
780 767 1421 511 392 518 879 351 210 318 1511 882 366 263 2006 1038 657 311 3259 970 1349 940 2409 857 519 865
222%
6723
13032
194%
278% 143% 207% 207%
144% 309% 163% 242% 201% 277% 264% 275%
209% 210% 235% 188% 293% 126% 177% 186% 265% 189% 92% 149% 118% 266% 145% 230% 160% 274% 294% 246% 268% 185% 228%
Forrás: ESZA Kht. *E szám még növekszik, a tényleges adatot a 2008. július 1.-án mutatható ki..
25 HEFOP 1.1 intézkedés támogatások és szolgáltatások adatai
Támogatások/szolgáltatások
Szándéknyilatkozat Egyéni akcióterv Együttműködési megállapodás Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása Pszichológiai tanácsadás Munkatanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása Álláskereső klub Rehabilitációs tanácsadás Képesség és motivációs szint felmérése Személyiség vizsgálat Képzési tanácsadás Állásbörze Személyes fejlesztés (mentori segítségnyújtás) Egyéb szolgáltatás: Képzésben részesülők száma Képzés alatti megélhetési támogatásban részesülők száma A képzéshez kapcsolódó gyermekfelügyelet költségeinek támogatásában részesülők száma Közeli hozzátartozó gondozásával kapcsolatos költségek támogatásában részesülők száma Képzéshez kapcsolódó utazási költségek támogatásban részesülők száma Képzéshez kapcsolódó szállásköltség térítés Képzéshez kapcsolódó étkezési költségtérítés Munkagyakorlatszerzési támogatásban részesülők száma Munkagyakorlat szerzés alatti utazási támogatásban részesülők száma A vállalkozóvá válás támogatásában részesülők száma
2004-től 2006. év végéig kumulált adatok 42 564 38 039
2007 év végi kummulált adatok
2007 évi adatok (érintett létszám)
(kifutó egyéni 35 691 programok)
0 0 0
42564 38039 35 691
14 687 1 483 12 788 2 200 782 3 196 4 101 929 279 8 364 1 169 4 918 302 24 503 10 486 22 027
877 162 727 103 113 830 1 740 30 110 1 771 182 148 90 402 702 664
15564 1645 13515 2303 895 4026 5841 959 389 10135 1351 5066 392 24905 11188 22691
19 732
405
20137
9
0
9
0
0
0
9 074 3 53
454 0 0
9528 3 53
15 358
1 851
17209
1 227
501
1728
654
93
747
A HEFOP 1.1 program szakmai eredményeit a TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” c. programban használhatja fel a munkaügyi szervezet.
26
A HEF OP 1.2 intézkedés főbb eredményei
V. A Szolgáltatásfejlesztési Alkomponens általános célja az Új Szolgáltatási Modell működésének kiegészítése, új eszközök kifejlesztése, és alkalmazása, valamint a 20 kísérleti kirendeltségen a tanácsadói kapacitás biztosítása volt. Az Alkomponens feladatainak megvalósítása keretében tovább bővítettük az állás és képzési ajánlatok elérhetőségének eszközrendszerét. Olyan eljárást alkalmaztunk, amely rádiótelefonon elérhetővé tette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat állás- és képzésajánlatait. Az eszköz segítségével a kirendeltségtől földrajzilag távol eső településeken internet hozzáférés nélkül is lekérdezhetővé váltak a legfrissebb munkalehetőségek adatai, illetőleg az induló képzések. Az Alkomponens egyik feladata az volt, hogy a pályaorientáció megkönnyítése érdekében gondoskodjon arról, hogy aktuális információk álljanak rendelkezésre a kirendeltségeken az egyes foglalkozásokról. A megvalósítás során felülvizsgáltuk a meglévő pályaleírásokat, és a korábban elkészült pályaismertető filmeket. Aktualizáltuk a pályaleírások egy részét, és 202 új pályaleírást készítettünk. A meglévő pályaismertető filmeket további 50 filmmel bővítettük. A pályaleírások, illetőleg az elkészített filmek interneten elérhetőek, az e-pálya honlapján, valamint a pályaleírások valamennyi kirendeltségen nyomtatott formában is rendelkezésre állnak. Az Új Szolgáltatási Modell információi nem csak a kirendeltségeken, hanem az interneten bárhonnan elérhetők. Az állásajánlatok ilyen formában történő megjelenítése gyorsíthatja a munkáltatók munkaerő-igényeinek kielégítését, ezzel segítve az egyén elhelyezkedését is. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek is eredményesen használhassák az Új Szolgáltatási Modell vívmányait, fórumokat szerveztünk, amelynek keretében bemutattuk az új modell legfontosabb elemeit, a szolgáltatások tartalmát, azok használatának formáit. A civil szervezetek ezáltal nemcsak megismerhették az ÁFSZ modernizációs törekvéseit, hanem maguk is részeseivé válhattak annak az eszközrendszernek, amelyet kifejlesztettünk. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ügyfélkörének jelentős része már munkanélküliként keresi fel a kirendeltségeket, és így komoly erőfeszítést igényel munkába helyezésük, visszavezetésük a foglalkoztatásba. Az Alkomponens keretében valamennyi megye egy-egy szakemberének bevonásával „foglalkoztatási tanácsadók” képzését szerveztük meg és bonyolítottuk le, annak érdekében, hogy a létszámleépítésre kerülő munkavállalóknak még abban az időszakban biztosítsunk kapcsolatot a kirendeltségekkel – és ezáltal elhelyezkedési lehetőséget -, amíg munkaviszonyban állnak, így elkerülhetik a munkanélküliséget, és csökkentik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat leterheltségét. Az Alkomponens keretében nem csak a tanácsadói képzés bonyolódott le, hanem olyan korszerű tananyag is a birtokunkba került, amellyel további szakemberek képzése is megoldható. Fontos célkitűzése volt a modernizációnak, egy olyan eszközrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett ügyfelek korai beazonosítását. Ennek érdekében kifejlesztésre került a profiling rendszer, amely százalékos értékekkel mutatja az ügyfél elhelyezkedési valószínűségét, három, hat, tizenkettő hónapon belül, és egy éven túl. Az eszköz segítségével az ügyintézők könnyebben be tudják azonosítani azokat az ügyfeleket, akiket támogatásban kell részesíteni annak érdekében, hogy ne váljanak tartós munkanélkülivé. Az elkészült szoftverfejlesztést valamennyi kirendeltség rendelkezésére bocsátottuk, és folyamatosan elmentjük azokat az értékeket, amelyeket a program az ügyfél adatai alapján generál. Ez a megoldás lehetőséget kínál arra, hogy a későbbiek során összevessük a gyakorlati alkalmazást a program által javasolt megoldással.
27 Az Alkomponens keretében elkészült továbbá egy szocio-kulturális kérdőív, amely alapul szolgálhat a különféle szociális problémákkal küzdő ügyfelek beazonosításához is. Az Alkomponens keretében kidolgozásra került valamennyi 2006-ban alkalmazott aktív eszköz eljárásrendje. Az eljárásrendek mellett egy olyan fogalomtár is készült, amely nagyban segíti az egyes fogalmak azonos értelmezését. Az elmúlt évben módosításra került a Foglalkoztatási Törvény, amely egyszerűsítette és összevonta a korábban alkalmazott aktív eszközök körét, és új eljárásrendek kiadását indokolta. A munkacsoport által kidolgozott eljárásrendek alapját képezték a 2007-ben kiadott és aktualizált eljárásrendeknek. Az Alkomponensben célul tűztük ki, hogy az Új Szolgáltatási Modellben kidolgozott eszközrendszert olyan folyamatleírásokkal támasztjuk alá, amelyek tartalmazzák az egyes mozzanatok kapcsolódási pontjait, az érintettek körét, és a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a folyamat egy zárt rendszer szerű működést biztosítson. A munkacsoport 12 eszköz folyamatleírását készítette el, amelyek alapul szolgálnak a további fejlesztések megvalósításához. A HEFOP 1.2 Intézkedés Szolgáltatásfejlesztési Alkomponensében, a PHARE szakértők javaslatára, három tanulmányutat terveztünk. A tanulmányutak célja az volt, hogy képet kapjunk az EU tagországokban alkalmazott modernizációs törekvésekről, és hasznosítható javaslatokat dolgozzunk ki a modernizációs folyamatok további kiterjesztésére. Az Alkomponens keretében a korábbi PHARE kísérleti kirendeltségeken egy-egy fő tanácsadó munkatárs foglalkoztatása valósult meg. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek könnyebben megtervezhessék a munkaerő-piacra való visszatérésüket, munkatársaink segítségével stratégiát dolgozzanak ki életvezetésükhöz. Az Új Szolgáltatási Modell filozófiájában és eszközrendszerében az egyén nagyobb felelősségvállalására, és önállóságára épít. Ennek érdekében olyan kampányt terveztünk, amely felhívta az ügyfelek figyelmét arra, hogy saját sorsukért nagyobb felelősséget kell vállalniuk, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy visszatérhessenek a munkaerő-piacra. Ehhez a tevékenységhez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a megfelelő infrastruktúrát és az eszközrendszert maximálisan biztosítja. A kampány sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy valamennyi régióban előadások hangzottak el a modernizációról, így nemcsak a média által közvetített információk segítették a megvalósulást, hanem a munkatársak is. A modernizáció eredményeinek komplex mérésére egy olyan felmérést terveztünk, amely két részből állt: a kirendeltségek átalakítása illetőleg a modernizációs eszközök bevezetése előtt felmértük az ügyfelek (álláskeresők és munkáltatók) véleményét, a HEFOP 1.2.-es Intézkedésbe bevont 60 kirendeltség körzetében. A kirendeltségek átalakítása illetőleg az eszközrendszer alkalmazása után egy újabb felmérést végeztünk ugyanebben a körben, amelynek az volt a célja, hogy számszerűsítse azokat az eredményeket, amelyek a modernizáció kapcsán jelentkeznek. Az eredmények szempontjából fontos lett volna, hogy a két felmérés között jelentős jogszabályi változások ne befolyásolják a kialakult véleményeket. Az időközben bekövetkezett jogszabályi ill. szervezeti változások azonban ezt nem tették lehetővé, így a felmérés eredményeinek értékelésekor ezt figyelembe kell venni.
28
Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése Központi munkaerő-piaci programok: • • • • •
50 év feletti álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése központi program 2006 (áthúzódó) Távmunka program 2007 Non-profit szektorbéli munkavállalás elősegítése program Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére irányuló és a munkahelymegőrzés támogatása érdekében működtetett központi program Országos közmunkaprogram
50 év feletti álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése központi program 2006 (áthúzódó) A 2006. május 1-én indult programban kötelezettséget 2006. november 30-ig lehetett vállalni, támogatást legfeljebb 2007. június 30-ig lehetett megállapítani. A 2007. évre áthúzódó kötelezettségvállalás teljes egészében a Mukaerő-piaci Alap régióra decentralizált keretét terhelte. A program keretében 29.853 ügyfelet értesítettek ki a kirendeltségek, közülük 22.536 fő vállalta a programban való részvételt. A program során munkaerő-piaci szolgáltatást 27.266 fő vett igénybe. A legtöbben – 7.275 fő – álláskeresési tanácsadáson vettek részt, de jelentős volt a részvétel a képzési információnyújtáson, az egyéni munkatanácsadáson, valamint a csoportos álláskeresési technikák oktatásán is. Aktív eszköz támogatásban 9.403 fő részesült az alábbiak szerint: közhasznú munkavégzés támogatásával 2.513 főt, bér- és járulékok együttes támogatásával 1.099 főt, járulékátvállalással 557 főt, bértámogatással 505 főt helyeztek el a munkaügyi központok. Munkakipróbálás támogatásban 1.366 fő részesült, közülük 784 főt továbbfoglalkoztatta az adott munkáltató, 171 fő más munkahelyen helyezkedett el. Támogatás nélkül, közvetítéssel 3.696 főt helyeztek el a kirendeltségek, az önállóan, közvetítés nélkül elhelyezkedettek száma 2.599 fő. A munkaügyi központok munkaerő-piaci képzésre 911 főt vontak be. A támogatások 2007. évre áthúzódó hatása jelentős. Az 1.461 fő támogatásának 2007. évi pénzügyi vonzata 274.800,- eFt, mely a decentralizált keretből kifizetésre került. A program lehetőséget nyújtott az 50 év feletti munkavállalók nyílt munkaerő-piacra való visszatérésére, valamint a program kapcsán oldódtak a munkáltatók célcsoporttal kapcsolatos előítéleteik is. Távmunka program 2007 A Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ 2007-ben a 9/2007. (II.7.) sz. MAT határozat alapján távmunkások foglalkoztatásának támogatását célzó pályázat kiírására kapott felkérést a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól. A pályázat célja, hogy a kiegészítő bértámogatással, valamint az egyszeri képzési támogatással segítse elő a távmunka, mint rugalmas munkavégzési forma szélesebb körű elterjedését, ösztönözze a munkáltatókat a munkakultúra korszerűsítésére. A rugalmas munkavégzési forma népszerűsítésével esélyt kívánt teremteni az olyan hátrányos helyzetű munkavállalók számára is, akiknek a távmunka jelenti a lehetőséget a rendszeres munkavégzésre.
29 Az igényelhető támogatás 2 részből állt: • kiegészítő bértámogatás, mértéke legfeljebb 70.000,- Ft/fő/hó és annak járulékai • képzési támogatás egyszeri 50.000,- Ft/fő. Pályázati kiírásban meghatározott határidőig 229 pályázat érkezett. 1.215 távmunkahely létrehozásához igényeltek kiegészítő bértámogatást, valamint 1057 fő képzését tervezték. A miniszteri döntés értelmében 152 pályázó 779 távmunkahely létrehozásához 440.740.560,- Ft vissza nem térítendő kiegészítő bértámogatást és 710 fő képzéséhez 35.500.000,- Ft képzési támogatást használhatott fel. Nyertes pályázatok megoszlása 46; 30% 58; 38%
22; 14% 11; 7% 7; 5% Közép-magyarországi Régió
4; 3% 4; 3% Nyugat-dunántúli Régió Közép-dunántúli Régió
Dél-dunántúli Régió
Észak-magyarországi Régió
Dél-alföldi Régió
Észak-alföldi Régió
A létrejött hatósági szerződések alapján a bértámogatásra 401.970.007,- Ft, képzési támogatásra 16.208.792,- Ft kifizetésére vállaltunk kötelezettséget. Az eddigi tapasztalatok szerint a távmunka alkalmazása elsősorban a magasan kvalifikált, önálló munkavégzésre is képes munkavállalók foglalkoztatására alkalmas. Emellett lehetőséget nyújthat egyes hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javításához, de csak azok számára, akik adottságaik, készségeik alapján alkalmasak a távmunka végzésére. A fogyatékkal élők, különösen a mozgáskorlátozottak, hallássérültek számára jelenthet lehetőséget a távmunka. Az elmúlt évek távmunka pályázatainak tükrében elmondhatjuk, hogy a hazánkban a munkáltatók elfogadták a távmunkát. A távmunkát végzők létszáma fokozatosan növekszik, őket a munkáltatók támogatás nélkül is alkalmazzák. A munkáltatók szívesebben vezetik be a távmunkát a szervezeti struktúrába, ha már huzamosabb ideje náluk dolgozó, a munkavégzési folyamatot, a feladatokat, a vállalti stratégiát jól ismerő munkavállaló foglalkoztathatnak távmunkában. Non-profit szektorbéli munkavállalás elősegítése A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Foglalkoztatási Hivatal pályázatot hirdetett a „Non-profit szektorbeli munkavállalás” elősegítését szolgáló országos foglalkoztatási program megvalósítására. Az országos program célja a non-profit szektor humán erőforrással történő megerősítése, forrásszerző képességének javítása volt a közszférából felszabaduló – a non-profit szektorban való elhelyezkedést, az arra történő felkészítést vállaló – munkavállalóknak a non-profit szektorba való irányításával.
30 A támogatás forrásaként a bér- és járulékköltségek tekintetében a Munkaerő-piaci Alap erre a célra elkülönített központi kerete szolgált. A program foglalkoztatást bővítő bértámogatást, foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása támogatást tartalmazott háromszor 10 hónapos ciklusban, ciklusonként egyenletesen csökkenő – 100%-70%-40% – mértékben. A támogatás alapjául vehető legmagasabb havi munkabér felsőfokú végzettségű munkavállaló foglalkoztatása esetén 210.000,- Ft/fő/hó, középfokú végzettségű munkavállaló foglalkoztatása esetén 140.000,Ft/fő/hó. A munkába járás költségeinek támogatására a pályázók a munkaügyi központok decentralizált keretéből kaphattak támogatást, melynek mértéke a helyközi utazási költségek munkaadót terhelő részének 100%-ban történő megtérítése legfeljebb 30 havi időtartamra. A program 2004. március 1-től 2007. február 28-ig tartott. Országosan 253 szervezet pályázott, melyben 573 fő foglalkoztatását tervezték. A programba 1.060 fő munkavállaló jelezte részvételi szándékát. A miniszteri döntés értelmében 223 pályázat nyert támogatást, az ehhez kapcsolódó foglalkoztatni kívánt létszám 487 fő volt, a teljes programra vetített támogatási igény a pályázati adatok alapján 30 hónapra 2.211.536.670,- Ft. Elutasításra 30 pályázat került, az ehhez kapcsolódó tervezett foglalkoztatás létszáma 84 fő. A támogatás iránti kérelmeket 2004. augusztus 31-ig lehetett benyújtani, a foglalkoztatásnak legkésőbb 2004. szeptember 1-el meg kellett kezdődnie. A végleges határidőig 127 szervezet nyújtott be kérelmet, részükre az illetékes munkaügyi kirendeltségek meghozták a támogató határozatokat, illetve megkötötték a megállapodásokat. Az itt rögzített adatok alapján a 127 pályázónál 226 fő foglalkoztatása kezdődött meg. A támogatási határozatok alapján a program pénzigénye a teljes időtartamra 952.944,- eFt volt. Tényleges pénzügyi teljesítés 559.861,- eFt, a tervezett összeg 58,7%-a. A non-profit program pénzügyi adatainak alakulása (eFt) 2004-2007. 500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2004
2005
2006 terv
2007
tény
A 2005. és a 2006. évet a lemorzsolódás jellemezte, a foglalkoztató szervezetekre háruló növekvő anyagi terhek miatt. Már a program második szakasza is, valamint a program harmadik, legalacsonyabb mértékű támogatási ciklusa túl nagy terhet rótt a foglalkoztatókra.
31 A foglalkoztatott munkavállalók létszámának alakulása a non-profit programban 300 250 200 150 100 50 0 2004.04.30 2004.09.01 2004.12.31 2005.12.31 2006.12.31 2007.02.28 2007.06.30
A bérköltségek fennmaradó részét a foglalkoztatók jellemzően pályázatokból próbálták/próbálják megszerezni, ez pedig a továbbfoglalkoztatási kötelezettség betartását is kétségessé teszi. A program keretében a 2004-2007. években bér- és járuléktámogatásra összesen 559.861 eFt kifizetése történt meg. A támogatás pénzügyi lebonyolításával a program ideje alatt probléma nem adódott. A pályázók a kötelezettségeiknek – a fővárosi székhelyű Rendőrökért Közbiztonsági Alapítvány kivételével – határidőre és hiánytalanul eleget tettek. A kapcsolattartás a munkaügyi központ és a pályázók között folyamatos volt. Összességében megállapítható, hogy a program enyhítette a közszférát érintő létszámleépítés hátrányos következményeit. Speciális megoldást jelentett a közszférából elbocsátott munkavállalók non-porfit szervezeteknél való elhelyezkedésére, összekapcsolta és erősítette a köz- és a civil szféra szakmai kapcsolatát. Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére irányuló és a munkahelymegőrzés támogatása érdekében működtetett központi program Az SzMM - a 2/2007. (I. 3.) MAT határozat 5. pontja alapján – 2007. évben is meghirdette a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének támogatására vonatkozó központi programot, melynek célja a csoportos létszámleépítések megelőzése, a meglévő munkahelyek megtartásának elősegítése, valamint a munkáltatók likviditási problémáinak enyhítése, gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítése. A központi program a korábbi években kialakított feltételeknek megfelelően ez évben is hasonló módon működött, azonban a foglalkoztatási törvény változása következtében a támogatás de minimis támogatásként volt nyújtható, ami jelentősen csökkentette a támogatható munkáltatók számát.
32
A munkaadókkal való együttműködés módszerei és eredményei A munkaügyi szervezetben történt régiós átszervezés következtében az egyes szervezeti egységek által elvégzendő feladatok jelentősebben átalakultak, amelyek végleges kialakítása jelentős erőforrásokat vont el egyéb más területektől. A kirendeltségek személyes kapcsolattartásra olyan esetekben koncentráltak 2007-ben, ha újonnan létrejövő nagy munkáltató betelepülése volt várható az illetékességi területükön, illetve ha csoportos tájékoztató szervezését igénylő nagy létszámú munkaerő felvételét ígérő foglalkoztató jelezte munkaerőhiányát. A feladatot elsősorban kapcsolt munkakörben a közvetítő ügyintézők látták el. Az elmúlt évben a már ismert munkáltatókkal a kirendeltségek közvetítő ügyintézői telefonon tartottak kapcsolatot, aktuálisan, amikor munkaerőigény beadására-befogadására került sor. A kapcsolattartás a legtöbb régióban abban a formában működött, ahogyan ezt a korábbi években kialakították. A legtöbb régióban nem kerestek új munkaformákat és módszereket a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás területén, megelégedtek az internet adta lehetőséggel, ami a tájékoztatás egyik legfőbb fóruma lett. A munkaügyi központok hagyományos feladata és rendezvényei is szerény keretek között szolgálták a kapcsolattartást. Az állásbörzék, a célzott munkáltatói fórumok, a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis mind-mind lehetőség a kapcsolat ápolására és elmélyítésére, a kirendeltségek ezeket rendszeresen meg is szervezik. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ több kirendeltségének munkaadói kapcsolattartó munkáját marketing-menedzserek, mint külső szolgáltatók segítik. Tapasztalataik szerint a kiemelkedő szakmai színvonal megtérül az imázs és arculat erősítésében, illetve a munkáltatói kör bővítésében, hiszen minden új fejlesztést és pályázati lehetőséget munkaerő-piaci információként tudtak értékelni, munkaerőigény benyújtásának lehetőségét motiválni. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kezdeményezése is figyelemre és követésre méltó. „Munkaadói-vállalkozói reggeli” keretében adnak a megfelelő célcsoportnak tájékoztatót, illetve gyűjtenek információt munkájukhoz. A kötetlen légkör lehetőséget teremt a kiscsoportos beszélgetésre, a felmerülő kérdések megválaszolására és nem utolsó sorban figyelemfelkeltést szolgáló reprezentációra. Több regionális munkaügyi központ a 2007. évet értékelő beszámolójából kiderült az a munkáltatói igény, hogy az internetes kommunikációra több figyelmet kell fordítani Ennek részben a gyorsasága, részben a rövid időráfordítással elérhető hozadéka szimpatikus a foglalkoztatók számára. Ezért az információk folyamatos frissítésére és aktualizálására gondosan oda kell figyelni. A továbbiakban minden regionális munkaügyi központnak lehetőséget kell biztosítani a kapcsolattartó munkatársak és kirendeltség-vezetők szakmai fejlődésére, illetve meg kell keresni a lehetőségét annak, hogy a kamarák, ipartestületek, vállalkozói klubok rendezvényein képviseljék a szervezetet, további kapcsolatfelvételt kezdeményezzenek.
Vállalkozásalapítás támogatása, illetve a munkahelyteremtő támogatás tapasztalatai Munkahelyteremtő beruházások támogatása A munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő pályázati program keretében a tárca kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások többlettámogatási lehetőséget kapjanak.
33 A pályázaton – a még el nem kezdett beruházásaikkal – a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt. A pályázati rendszer keretében igényelhető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft volt. Erre az összegre vetítve további, maximum 200-200, illetve 100 ezer Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyan beruházással, amely területfejlesztési és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű térségben valósul meg, és a beruházás befejezését követően regisztrált álláskeresők, illetve roma álláskeresők felvételére kerül sor. A munkahelyteremtő pályázatok támogatására a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből 2.332 millió Ft állt rendelkezésre. A munkaügyi központokhoz benyújtott támogatási igény (3,4 milliárd Ft) jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrást. A keret terhére - a 197 befogadott és értékelt pályázat közül - 142 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 137 kis- és középvállalkozás (96,4 %). A fentiekben jelzett teljes keretösszeg felhasználásra került. A támogatással a beruházás befejezését követően a tárca 2.443 új munkahely létesítéséhez járult hozzá. A támogatottak több mint 80 %-a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségben, több mint 1800 új munkahelyen, közel 1300 regisztrált álláskereső, ezen belül 70 roma munkavállaló alkalmazásával valósította meg beruházását. Figyelemre méltó, hogy a 2.443 új munkahely létesítésével 1400 fő (57 %) nyilvántartott álláskeresőt tartós ideig, legalább 3 (kis- és középvállalkozások esetében 2) évig foglalkoztatnak a vállalkozások a beruházás befejezését követően. A 142 támogatott pályázóból 23 újonnan induló vállalkozás, amelyek 528 új munkahelyen 344 regisztrált álláskeresőt (65 %) foglalkoztatnak. A keretösszegből a legsúlyosabb munkanélküliséggel küszködő észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi és dél-dunántúli régiókhoz tartozó kistérségek vállalkozásai részesültek nagyobb arányban. E régiókban 117 vállalkozás (a támogatott vállalkozások 82,3 %-a) összesen több mint 1,8 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. 100 millió Ft feletti támogatásban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozás részesült, amely élelmiszer-feldolgozó kapacitásának bővítésére 116,7 millió Ft támogatást kapott. 50 millió Ft feletti támogatási összeget Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Somogy, Zala és Vas megyei vállalkozások kaptak. A vállalkozások túlnyomó többsége (112 vállalkozás, 79 %) 20 millió Ft alatti vissza nem térítendő támogatást igényelt és kapott. Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása A programmal a minisztérium olyan üzleti vállalkozásokat támogatott, amelyek magas hozzáadott értékű tevékenységeket végeznek és viszonylag minimális tárgyi eszköz-fejlesztéssel jelentős számú új munkahelyet teremtenek főképp kvalifikált, felsőfokú végzettségű munkaerő, többségében pályakezdő fiatalok számára. A pályázaton a még el nem kezdett beruházásaikkal a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt. A pályázati rendszer keretében igényelt támogatás mértéke új munkahelyenként a ténylegesen felmerülő havi bérköltség és annak elszámolható járulékai együttes összegének 75, illetve 65%-a volt, attól függően, hogy a pályázó nyilvántartott álláskeresőket és/vagy pályakezdőket, illetve nem nyilvántartott álláskeresőket és/vagy munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalókat alkalmaz a beruházási támogatás segítségével létesülő új munkahelyeken. A pályázati program alapján 14 vállalkozás összesen 318 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatással a beruházás befejezését követően 400 új munkahely jön létre.
34 A korábbi években jellemző volt, hogy a rendelkezésre álló keretösszeget teljes mértékben nem lehetett miniszteri döntéssel lekötni, mert nem érkezett a munkaügyi központokhoz megfelelő számú, támogatási igényű és elfogadható, támogatásra javasolható pályázat. Az elmúlt évben a fővárosi, Békés, Hajdú-Bihar megyei pályázókon kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozások is nyújtottak be pályázatot. Forrás: SZMM Foglalkoztatási Főosztály
VI.
A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása
Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára A régiókban munkahely-telepítési szándékkal megjelenő beruházók (főleg munkaerő-ellátási kérdésekkel kapcsolatos) tájékoztatása ebben az évben is a munkaügyi központok kiemelt feladatai közé tartozott. Az ezzel kapcsolatos feladatoknak a munkaügyi központok több módon igyekeztek eleget tenni. Egyrészt eseti jelleggel, a potenciális beruházók konkrét igényeihez kapcsolódóan adtak több esetben is tájékoztatást, másrészt általánosabb érvénnyel, a honlapjukon tettek közé olyan, a régió és kistérségeinek foglalkoztatási szerkezetével, az elérhető munkaerő-tartalékok nagyságával, összetételével kapcsolatos információkat, amelyek a potenciális befektetők érdeklődésének felkeltését szolgálhatják. A kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskeresők összetételére, létszámára vonatkozó adatokat havonta frissítik. A kirendeltségek rendszeresen tájékoztatják a térség munkáltatóit, a beruházási szándékkal jelentkező foglalkoztatókat a munkaerőpiac helyzetéről, annak várható változásairól, illetve a prognózisok összefoglalóit a legnagyobb munkáltatók írásban, rendszeresen megkapják. A munkaügyi központok által a beruházni szándékozók számára készíttetett tájékoztató anyagai csokorba szedve tartalmazzák a régió fontosabb földrajzi, gazdasági paraméterei mellett a foglalkoztatással kapcsolatos főbb tudnivalókat, a munkajogi szabályokat, a támogatási lehetőségeket. Tekintettel arra, hogy potenciális beruházóink által igényelt információk köre lényegesen eltérő, így a fenti tájékoztató anyagokat elsősorban jogszabályi változásokkor frissítik, illetve igény szerint egyedi tájékoztatókat készítenek. A kamarák illetve munkáltatók szakmai tömörülései által szervezett rendezvényeken kamarai klub és szakmai találkozók alkalmával a munkaügyi központok munkatársai képviseletet biztosítanak, a befektetői tárgyalásokon részt vesznek, az adott térségre vonatkozó munkaerő-piaci információkat biztosítják.
Monitoring vizsgálatok A monitoring rendszer információit az országosan egységes un. „Monitoring rendszer” működtetéséről szóló beszámolók alapján összegezzük, amelynek félévenkénti eredményeiből évente két szakmai értékelés készül. A hatékonysági mutatók változása 2006 és 2007 között
Támogatás megnevezése Ajánlott képzés Elfogadott képzés
Elhelyezkedési/ továbbfoglalkoztatási arány (%) 2006I. 2007. I. félév félév
41,3 62,7
36,7 49,2
Egy főre jutó FA- támogatás (Ft/fő) 2006. I. félév
2007. I. félév
226034 133346
330062 226435
35 Támogatás megnevezése Vállalkozóvá válás támogatása Tartós munkanélküliek bértámogatása Közhasznú foglalkoztatás
1
Pályakezdők foglalkoztatási. Támogatása Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása
Elhelyezkedési/ továbbfoglalkoztatási arány (%) 2006I. 2007. I. félév félév
Egy főre jutó FA- támogatás (Ft/fő) 2006. I. félév
2007. I. félév
64,1
63,8
296620
366972
0,9 63,6
0,8 78,6
338037 245164
339213 270335
66,6
65,7
672471
662755
monitoring időpontjában működő vállalkozások aránya Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A munkaerő-piaci képzések területén az elhelyezkedés aránya az ajánlott képzéseknél 4,6%-kal, míg az elfogadott képzések esetében 13,5%-kal csökkent. Az egy főre jutó fajlagos költség mind az ajánlott képzéseknél, mind az elfogadott képzéseknél növekedett. A vállalkozóvá válás támogatása esetében a monitoring időpontjában működő vállalkozások aránya az előző év hasonló időszakához képest nem változott, ugyanakkor a támogatásra felhasznált fajlagos költség 12%-kal csökkent. A foglalkoztatás bővítő bértámogatás esetében az elhelyezkedési arány kis mértékben (0,3%-kal) csökkent, míg az egy főre jutó támogatás összege 24%-kal, több mint 70 ezer Ft-tal növekedett. A közhasznú foglalkoztatás támogatása átmeneti foglalkoztatási lehetőséget biztosító támogatás, fajlagos költsége a 2007. év első félévi adatai alapján növekedett kis mértékben (0,4%) az elmúlt év hasonló időszakához képest. A pályakezdők foglalkoztatási támogatása 2006. I. félévben 69, 2007. I. félévben mindössze 29 főt érintett. Az elhelyezkedés arány a támogatás befejezése után 15%-kal emelkedett. A fajlagos költség ugyanakkor emelkedett több, mint 10%-kal. A pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatásának fajlagos költsége 1,5%-kal csökkent 2006-hoz képet. A fajlagos költség csökkenése 0,9%-kal csökkentette az elhelyezkedettek arányát. Az Flt. és a végrehajtására kiadott 6/1996 (VII. 16.) MüM rendelet módosítása 2007 első felében érinti majd érzékenyen a monitoring rendszert, tekintettel arra, hogy egyes eszközök megszűntek, míg mások átalakult feltételrendszer mentén megváltozott tartalommal nyújthatók a későbbiekben. A monitoring a megváltozott, illetve új eszközök hatásait 2008-ban fogja teljes körűen érzékelni.
Forráskoordináció A munkaügyi központok együttműködnek a különböző helyi, térségi fejlesztési társulásokkal, a kamarákkal, civil szervezetekkel, területfejlesztési tanácsokkal, a helyi önkormányzatokkal, szomszédos régiókkal, sőt a határokon átnyúló paktumok keretében más EU tagállamokkal is. A forráskoordinációval foglalkozó munkatársak jellemzően továbbra is kapcsolt munkakörben tevékenykednek, feladatuk elsősorban a régióban elérhető források folyamatos figyelése, a felhasználásban potenciálisan érintettek tájékoztatása, és a kapcsolódási lehetőségek koordinációja. Az érdeklődő vállalkozások részére gyakran nyújtanak információkat az egyes térségek munkaerőpiaci helyzetérők, infrastrukturális adottságairól. A foglalkoztatást elősegítő aktív eszközök finanszírozása forrásául az MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete szolgált.
36 A 2007. évben a HEFOP 1.1. támogatás keretében újabb programok indítására már nem volt lehetőség, az Uniós források felhasználása a korábban megkezdett programok finanszírozását szolgálta. A munkaerő-piaci helyzet folyamatos változása következtében szükségessé válhat olyan, kisebb térségeket, célcsoportot érintő program indítása, amely sokkal rugalmasabb és egyszerűbben, hamarabb beindítható kizárólag hazai forrás felhasználásával. Ilyen esetekben -, amennyiben a munkaügyi központok pénzügyi lehetőségei ezt megengedik – főként a saját decentralizált foglalkoztatási alaprészünket használják fel. A különböző forrásokból ügyfeleik számára elérhetővé váló lehetőségeket igyekeznek oly módon alkalmazni, hogy számukra a legkedvezőbb támogatási feltételeket biztosító lehetőségeket ajánlják, ugyanakkor az elérhető célcsoport és az alkalmazható eszközök, eszközkombinációk a megjelenő igények kielégítését segítsék, a kiegészítő jelleget erősítsék és lehetőleg párhuzamosságok ne alakuljanak ki. Természetesen fontos szempont, hogy a régió egész területén rendelkezésre álljanak a támogatási lehetőségek és igyekeznek nagyobb figyelmet fordítani a hátrányosabb helyzetű kistérségeikre. Több munkaügyi központ a megyei kereskedelmi és iparkamarával kötött együttműködési megállapodás, valamint a Megyei Területfejlesztési Tanácsban, a Regionális Területfejlesztési Ügynökségben végzett szakértői tevékenységek során folyamatosan tájékozódik a forrásokról, illetve folyamatosan tájékoztatja partnereit a kezelésünkben lévő, vagy közreműködésükkel megvalósított projektekről. A munkaügyi központok megítélése szerint a forráskoordináció – az eltérő ágazati, területi, stb. érdekek miatt – továbbra sem működik megfelelően, jellemzően megáll az egyeztetések, kölcsönös tájékoztatások szintjén.
A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése A fiatalok munkaerő-piacra való belépése nehézségekbe ütközik, foglalkoztatási szintjük alacsony, 2004-től vizsgálva évről – évre csökken. Ennek egyik fő oka a tanulási kedv növekedése, de negatívan befolyásolja az is, hogy megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje. A 15 – 24 éves korosztály foglalkoztatási rátája
2004 2005 2006 2007
Foglalkoztatási ráta (%) 15 - 24 éves Országos korosztály 23,6 50,5 21,8 50,5 21,7 50,9 21 50,9
Ha összevetjük az előző évek adatait, megállapíthatjuk, hogy évről – évre a legnagyobb létszámban az év harmadik negyedévében jelennek meg a fiatalok a kirendeltségeken. Ekkor ér véget a tanév, és azok a fiatalok, akiknek nem sikerült a felvételi, nem találtak megfelelő munkahelyet jellemzően ebben az időszakban keresik fel a munkaügyi kirendeltségeket. A hosszú évekre visszanyúló, sokrétű tájékoztató munkánk eredményeképpen a pályakezdők általánosságban ismerik a munkaügyi központ nyújtotta lehetőségeket, amiket igyekeznek felhasználni kitűzött céljaik eléréséhez.
37 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszámának változása Hónap
2006 (fő)
2007 (fő)
Január
39053
38458
Június
32785
34422
Július
42162
42219
Augusztus
44221
44649
Szeptember
44945
45439
December
36895
40180
Iskolai végzettség szerint régiónként eltérő a pályakezdő álláskeresők összetétele. Erre a csoportra is elmondható általánosságban az a tendencia, ami a munkaerő-piacot jellemzi, egyre nehezebb helyzetben vannak az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen fiatal munkavállalók, a foglalkoztatók rossz tapasztalatokat szereztek az alkalmazásukkor. Elterjedt az a nézet, hogy azok, akik tanulási nehézségekkel küzdenek az iskolai évek alatt, a munkahelyükön sem állják meg a helyüket. Körükben nagy a fluktuáció, ezért szívesebben alkalmaznak magasabb iskolai végzettségűeket olyan munkakörökben is, amihez alacsonyabb végzettség is elegendő lenne. A pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása az egyes régiókban Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
8 általános és Szakmunkásképző Középiskola Főiskola és alacsonyabb és szakiskola (%) (%) egyetem (%) (%) 26,9 11 46,9 15,2 28,9 16 46 9,1 23,2 16,2 45,8 14,8 43,6 18,8 32,3 6,2 49,3 16,4 28,5 5,8 44,2 18,3 31,2 6,3 32,1 20,7 39,3 7,9 40,6 17,7 34,3 7,4
Az elhelyezkedési esélyek különbözőek az egyes térségekben. Jól tükrözi ezt az alábbi táblázat, amelyben a pályakezdők régiókban nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyított arányát hasonlítjuk össze az országosan nyilvántartott pályakezdőkhöz mért aránnyal. (2007. decemberi adatok). Nincsenek jó helyzetben az Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön élő fiatalok. Ezekben a régiókban tartják nyilván az álláskeresők 61 %-át.
38 A pályakezdő álláskeresők nyilvántartási adatai Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-alföld
Régión Országos belüli arány arány (%) (%) 4 4,6 7,2 6,2 6,2 4,7 8,4 12,5 10,8 25,3 11,2 31,2 9,1 15,5
Míg a Dunántúlon és Közép-Magyarországon hasonló értéket mutat a régión belüli és az országos adat, addig a kedvezőtlen adottságú térségekben él az összes nyilvántartott pályakezdő álláskereső 72 %-a. Elgondolkodtató az a tény is, hogy ezekben a régiókban a fiatalok közel felének 8 általános, vagy annál alacsonyabb az iskolai végzettsége.
Pályakezdő álláskeresők nyilvántartási adatai
Kö zé pM ag y
ar or sz Kö ág zé pD un N án yu tú ga l t-D un án tú D l él És -D za un kán M tú ag l ya ro rs zá És g za kAl fö ld D él -a l fö ld
35 30 25 20 15 10 5 0
Régión belül
Országos arány
A munkaügyi központok és a térség oktatási intézményei között az évek során jó kapcsolat alakult ki. Munkatársaink rendszeresen felkeresik a végzős osztályok tanulóit, a megyei önkormányzatok oktatási felelőseit, az iskolák fenntartóit, tanárait. Tájékoztatják őket a munkaerő-piaci esélyekről, a foglalkoztatási és nyilvántartási adatokról, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásainkról, támogatásainkról. Nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok széleskörű információszerzésének elősegítésére minden év őszén pályaválasztási kiállításokat szerveznek a térség oktatási és felnőttképzést folytató intézményeinek, illetve munkáltatóinak részvételével. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételéről, a munkaerő-piaci folyamatokról, tendenciákról rendszeresen tájékoztatják az oktatási intézményeket, segítve ezzel az iskolák szakmai programjának elkészítését. A sikeres elhelyezkedést a jó pályaválasztás, a kellő időben végrehajtott pályamódosítás segíti elő. Ehhez a munkaerő-piaci adottságokon túl szükséges a különböző szakmák ismerete is. A 2005 óta működő e-pálya honlap segíti a pályaválasztást, pályamódosítást olyan formában, hogy önállóan is
39 használható bárhol, ahol az internetes hozzáférési lehetőség biztosított, és a nap bármely szakában elérhető. A tavalyi évhez viszonyítva több mint duplájára nőtt a látogatottság, 2007-ben 449 304 látogatót regisztráltak, havonta 30 ezer és 40 ezer közötti alkalommal. Ha az óránkénti bontást vesszük figyelembe, látható, hogy délelőtt 10.00 és délután 14.00 óra között használják a legtöbben ezt a szolgáltatást. A munkavállalási tanácsadók ügyeleti rendszerben on-line tanácsadást biztosítanak a „Társalgóban”, melyet a regisztrált látogatások közül legnagyobb számban kerestek fel ügyfeleink. Jellemzően a középiskolás korosztály veszi igénybe leggyakrabban a táv-tanácsadási szolgáltatást, egyrészt mert a tanárok is felhívják diákjaik figyelmét erre a lehetőségre, ugyanakkor e korosztályba tartoznak azok, akik jól ismerik, és rendszeresen használják a számítógépes rendszereket. A bejelentkező iskoláskorúak általában konkrét szakmákról, szakokról kérnek felvilágosítást, a döntésben kérnek segítséget, míg az idősebb korúak az elhelyezkedési lehetőségekről, valamint a hiányszakmákról várnak információkat.
FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére A Foglalkozási Információs Pontok a regionális munkaügyi központok által kialakított információs helyek, amelyek országosan változó képet mutatnak mind az elhelyezésben, mind a működtetés formájában, mind az igénybe vehető szolgáltatások tekintetében. A létrehozásukat az indokolta, hogy az információt minél közelebb vigyük az ügyfelekhez, lehetőséget teremtve arra, hogy lakóhelyükön, vagy ahhoz közel akár a nap 24 órájában hozzáférhessenek ehhez a szolgáltatáshoz. 2006 év végén 393 Foglalkozási Információs Pont működött Magyarországon, 2007 év végére ez 359-re változott. Az eddig eltelt idő alatt az érdektelenség, vagy a működtetési feltételek hiánya miatt néhány FIP-et megszűntettek, de több régió is jelezte, hogy a közeljövőben újakat fognak beindítani. A látogatottsági adatok nagy szórást mutatnak. Az éves 6 – 8 alkalom mellett van olyan FIP, amelyiket 700, vagy akár 1000 – 2000 fő látogatott meg egy év alatt. Ezek az ellentmondások adódhatnak abból, hogy működik olyan FIP, ahol közhasznú foglalkoztatás támogatással biztosították a képzett segítő munkatárs folyamatos jelenlétét, vannak, ahol kihelyezet ügyfélfogadást tartanak a kirendeltségek, és vannak olyan helyek, ahol az ügyfél magára van hagyva az információszerzésben.
40 Természetes, hogy azokat a helyeket keresték fel ügyfeleink éves szinten jelentős létszámban, ahol nemcsak az interneten való böngészésre van lehetőség, hanem akár az önéletrajz és a motivációs levél megírásához is segítséget kaptak, vagy ahol egyéb szolgáltatások társulnak a FIP nyújtotta lehetőségekhez, mert Teleházakban, Közösségi Házakban, vagy önkormányzatoknál kerültek kialakításra. Általánosságban összefoglalva az ügyfelek az alábbi adatokról szerezhetnek információt a FIP-ek segítségével: • • • • • • • •
Helyi munkaerő-piaci tendenciák Munkaügyi központok álláshirdetései Hírlevelek A munkaügyi központ tevékenysége, feladatai Az álláskeresési és a szociális ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybe vételének feltételei Rehabilitációs szolgáltatások és támogatások Külföldiek magyarországi és magyar állampolgárok külföldi munkavállalásának jogi szabályozása Képzési lehetőségek
Térségi együttműködési megállapodások, együttműködési lehetőségek szélesítése
foglalkoztatási
paktumok,
a
helyi
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban rendelkezésre álló adatok szerint összesen 52 foglalkoztatási paktum (helyi, kistérségi ill. határon átnyúló) működött 2007. évben. A működő foglalkoztatási paktumok közül 3 határon átnyúló projekt, mind a három a Nyugatdunántúli régióban működik. 2007. évben 8 foglalkoztatási paktum aláírására került sor. Kettő régió jelezte, hogy a paktumok továbbműködtetéséhez szükséges pénzügyi forrásokra sikeresen pályáztak a paktumokat működtetők. A régiókban összesen 28 db foglalkoztatási paktum van előkészítés alatt. A regionális munkaügyi központok kiemelt figyelmet fordítanak a paktumok működésére és folyamatosan nyomon követik azok munkáját. A munkaügyi szervezet koordinálásával, illetve aktív részvételével több műhelymunka sorozat, foglalkoztatási fórum, szakmai megbeszélés, illetve egyéb rendezvény került megszervezésre, amelyek szorosan kapcsolódnak a paktumok működéséhez.
Érintett regionális munkaügyi központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Sorszám
41 Projekt címe
Érintett térség/település
1
Kistérségi Foglalkoztatási Megállapodás létrehozása a Kunszentmiklósi Kistérségben
Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány Kunszentmiklósi Kistérség
2
Bácsalmási Foglalkoztatási Megállapodás
Bácsalmás Önkormányzat
3
"PAKTUM-START" Partnerségben a foglalkoztatási helyzet javításáért Békés megyében
Békés Megyei MK
4
Paktum a Körös-szögi Kistérségben a foglalkoztatási helyzet javításáért
Kondoros Nagyközség Önkormányzata
5
A foglalkoztatáspolitika társadalmasításával helyi foglalkoztatási Csongrád Város Önkormányzata paktum és stratégia kialakítása a Csongrádi Kistérségben
6
A Békés-Csanádi Síkság Érzékeny Természeti Terület helyi foglalkoztatási stratégiájának elkészítése
Nagyér Község Önkormányzat
7
EQUAL projekt
Baja
8
"Baranya Paktum" Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért.
Baranya Megyei Önkormányzat
9
Foglalkoztatási stratégia megalkotása és a helyi munkavállalás növelésének elősegítése a Sellyei Kistérségben
Sellye Város Önkormányzata
10
Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma
Baranya Megyei Munkaügyi Központ
11
"Cselekvő Paktum" a kaposvári kistérségben
Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás
12
"Együtt a fejlődésért" - Foglalkoztatási stratégia és paktum kialakítása Somogyban
Somogy Megyei Munkaügyi Központ
13
Stratégiai munkakapcsolat - Fenntarható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása
Tolna Megyei Munkaügyi Központ
14
"Az Edelényi - kistérség foglalkoztatási stratégiájának kialakítása, Foglalkoztatási Paktum létrehozása"
Edelény Város Önkormányzata
15
" Mezőkövesdi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozása foglalkoztatási paktum létrehozása"
Mezőkövesd Város Önkormányzata
16
Szikszói-kistérség foglalkoztatási stratégiájának kialakítása
Szikszó Város Önkormányzata
17
"A sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozása, foglalkoztatási paktum létrehozása"
Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása
18
Észak-Magyarországi Régió foglalkoztatási paktum
TALENTUM környezetvédelmi és Foglalkoztatási Kht.Támogató partner: Heves Megyei Munkaügyi Központ
19
Nógrád megye foglakoztatási stratégiájának kialakítása, térségi foglalkozatási megállapodások létrehozása 6 működő kistérségi paktumot foglal magában
Nógrád megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.
20
EQUAL projekt
Füzesabonyi kistérségben
21
"Fejér Paktum" Partnerség a Fejéri foglalkoztatási helyzet javításáért."
Fejér Megyei Önkormányzat
22
Székesfehérvári Foglalkoztatási Stratégia és Munkaerőpiaci Monitoring
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
23
A helyi gazdaság fejlesztésének elősegítése partnerségi hálózatok Pápa és Környéke Települési Önkormányzatok működtetésével, foglalkoztatási paktum előkészítése a pápai Területfejlesztési Társulása kistérségben
24
Sümeg Kistérségi Paktum
Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás
42
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
25
"Az öt muskétás-Egy mindenkiért, mindenki egyért!"
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
26
Térségi Foglalkoztatási Paktum
Dél-Pest Megyei Térségi Társulás
27
LEADER program
KMRMK Ceglédi Kirendeltség, mint támogató
28
Távmunkában történő foglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása
Stratégiai Kutatóintézet Kht.
29
Nincs projekt cím(Ez még csak formálódó foglalkoztatási paktum)
Gödöllői Agrárközpont Kht.
30
Magyar-Szlovák Foglalkoztatási Paktum
NYDR - Munkaügyi Központ
31
Határon Átnyúló Osztrák-Magyar Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Lövő
NYDR - Munkaügyi Központ
32
Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum
Kemenesaljai Területfejlesztési Társulás - Celldömölk Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása
33
"Paktummal a foglalkoztatásért" - Foglalkoztatási kezdeményezések összehangolása Szombathelyen
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ
34
Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben
Vasi-Hegyhát-Területfejlesztési ÖnkormányzatiTársulás
35
Az élhető Muramente, Letenye térségi foglalkoztatási paktum
Dél-Zala Murahíd Kistérség Fejlesztési Társulás
36
ZFP Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Háló
ZalA-KAR térségi Innovációs Társulás
37
Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás határ-menti tapasztalatcsere projekt
38
West-Pannon-Burgenland EU-régió
NYDR - Munkaügyi Központ
39
Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Kht *
Abádszalók, Beredfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kunmaradas, Tiszafüred
40
Kunszentmártoni Kistéréség Többcélú Társulása *
Kunszentmárton, Öcsöd, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Tiszaföldvár
41
Penyige Község Önkormányzata *
Penyige, Cégénydányád, Fülesd, Gyügye, Kisar, Kölcse, Kömörő, Nábrád, Sonkád, Szamossályi, Szatmárcseke,Túristvándi Község Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.
42
Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata *
Gávavencsellő, Beszterec, Paszab, Tiszabercel, Sz-SzBereg Megyei Munkaügyi Központ, Gávavencsellő Kisebbségi Önkormányzata, Bakancsosok Turista Egyesülete, Tiszabercelért Egyesület, Exilfood ZöldségGyümölcs Kereskedelmi Bt, Sz-Sz-Bereg Megyei Kereskedel
43
Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata *
Nyírbéltek, Encsencs, Ömböly, Penészlek, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Sz-Sz- Bereg Megyei Munkaügyi Központ.
44
Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása *
Tiszavasvári Város Önkormányzata, Tiszalök Város Önkormányzata, Tiszadob Nagyközség Önkormányzata, Tiszadada Község Önkormányzata, Tiszaeszlár Község Önkormányzata, Szorgalmatos Község Önkormányzata, Rakamaz Város Önkormányzata, Szabolcs Község Önkormányz
45
Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulása *
Tiszacsege, Egyek, Újszentmargita, Folyás, Polgár, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Ujtikos
46
Sáránd Község Önkormányzata *
Derecske, Mikepércs, Sáránd Konyár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Létavértes, Kokad, Álmosd, Bagamér
47
Regionális paktum: Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárMunkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szövetsége * önkormányzatok
Észak-alföldi regionális Munkaügi Központ
* Foglalkoztatási paktumot működtető szervezet neve
43
A közfoglalkoztatási programok összehangolása A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatási támogatásokban.
foglakoztatásának
támogatása
prioritást
élvez
a
A közhasznú munkavégzés, a közcélú foglalkoztatás, továbbá a közmunkaprogramok is hátrányos helyzetű álláskeresők részvételével valósulnak meg. E programok igazodnak az egyes régiók munkaerő-piaci sajátosságaihoz, figyelembe veszik a már elfogadott fejlesztési elképzeléseket, munkalehetőséget teremtenek a regisztrált álláskeresők számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A munkaügyi központok munkatársai kistérségi tájékoztatók keretében, míg a kirendeltség-vezetők a polgármesterekkel történő találkozóik alkalmával adtak tájékoztatást a közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó támogatásokról és azok feltételrendszeréről. A közhasznú foglalkoztatáson belül a munkaügyi központok az önkormányzatok értékteremtéshez, értékmegőrzéshez kapcsolódó projektjeit, valamint a parlagfű-mentesítést és az esetlegesen bekövetkező rendkívüli időjárás okozta károk elhárítását célzó tevékenységet támogatták kiemelten. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen 63.098 fő részesült, a támogatásra felhasznált keretösszeg meghaladta a 11 milliárd Ft-ot. Közmunka programok pályáztatási időszakában a Közmunka Tanács részvételével tájékoztatókat szerveznek az önkormányzatok részére. E tájékoztatók célja a pályáztatással kapcsolatos információk mellett az önkormányzatok ösztönzése a pályázat benyújtására. A közmunkapályázatok esetében a többcélú kistérségi társulások részére konzultációs napot is szerveznek. A 2007. évi 19 közmunka programban összesen 22 769 fő vett részt, a programok teljes forrása (SZMM, külső és pályázói saját forrás) meghaladta a 13 milliárd forintot. A munkaügyi központok folyamatosan tájékozódnak az önkormányzatok közcélú munkára fordítható forrásának lekötöttségéről, s ennek figyelembe vételével szervezik a közhasznú munkavégzést. Figyelembe veszik a közmunkák szervezésének időpontját, lehetőség szerint a közmunkák indításához, befejezéséhez igazítják a közhasznú támogatási időpontokat. A parlagfű elleni védekezési feladatok természetesen az elmúlt évben is prioritást élveztek. A munkaügyi központok 2007. évben is a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásához kiemelt mértékű támogatási lehetőséget biztosítottak.
Képzés, mint munkaerő-piaci eszköz A képzési programokon való részvétel iránt – életkorukból és élethelyzetükből fakadóan – a legmotiváltabbnak a pályakezdők tekinthetők. A képzésben résztvevők korcsoportjából azonban – összhangban a közoktatási törvény módosításával – hiányoznak a 16-18 év közöttiek; számukra az iskolarendszerű képzés keretei között biztosított a szakképesítés megszerzésének lehetősége. A munkaügyi központok által indított képzési programok egy jelentős része a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők számára kívánja biztosítani a munkaerő-piacra történő visszatérést. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben a pályakezdőkön kívül ilyen célcsoportként szerepeltek a tartós munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek, a GYES-ről, GYED-ről visszatérők, a 45 év feletti álláskeresők és a szakképzettség nélküli roma származású ügyfeleink.
44 A megemelt, a minimálbér összegével megegyező keresetpótló juttatás – tapasztalataink szerint – kellő motivációt biztosít a képzésekbe történő belépéshez. A jogi szabályozás 2007-től az álláskeresési támogatásban részesülőket kizárta a heti 20 óra alatti intenzitású képzésekből, ezzel kizárta olyan képesítések megszerzésének lehetőségét, amelyek sajátos belső szabályai következtében nem teszik lehetővé a heti 20 órás intenzitást (pl. kategóriás gépjárművezető képzések).
Az álláskeresési megállapodások és az ügyfél kategorizálás rendszerének együttes hatása az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetére A 2007. január elsején hatályba lépő módosított Foglalkoztatási Törvény alapján az álláskeresési támogatásban és a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel álláskeresési megállapodást kell kötni. A megszerzett információk alapján a kirendeltségek az álláskeresővel közösen határozzák meg azokat a lépéseket, amelyek segítségével az ügyfél a lehető legrövidebb időn belül visszakerülhet a munkaerő-piacra. A munkaügyi központok az eddigi tapasztalataik alapján az álláskeresési módok közül az ügyfél besorolást követően csak akkor rögzítik a munkaadó személyesen történő felkeresését, ha a munkaadó tájékoztatása szerint az adott szakmában van kereslet. Amennyiben az adott szakma telített szakmának bizonyul, az álláskeresés módjai közül más formát ajánlanak az ügyfélnek. A kirendeltségek a segítségre szorulókat igyekeznek a szolgáltatások igénybe vételének lehetőségével támogatni, elsősorban munka-, és pályatanácsadással, álláskeresési tanácsadással, álláskeresési technikák oktatásával, képzési támogatásba vonással, illetve támogatott munkahelyre történő közvetítéssel. Azon ügyfeleknek, akik a veszélyeztetett kategóriába kerültek besorolásra, munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében a munkaügyi központok a velük együttműködő szervezetekkel való kapcsolatfelvételt javasolják. Az álláskeresési megállapodás és a profiling együttes hatásának vizsgálatakor azonban fontos kiemelni, hogy a kirendeltségek és vonzáskörzetük eltérő munkaerőpiaci helyzete miatt, az önálló álláskeresés hatékonysága országosan jelentős különbségeket eredményez. Azokban a régiókban, ahol a munkaerő-piaci helyzet lehetővé teszi az önálló álláskeresést, összességében megállapítható, hogy az ügyfél kategorizálás segítségével, sokkal személyre szabottabbá és hatékonyabbá válik az elhelyezkedést segítő eszközök definiálása és kiválasztása, ezáltal az álláskeresési megállapodást is lényegesen célratörőbben lehet megkötni. Amennyiben az álláskeresési megállapodás az ügyfél igényeire, szükségleteire, valamint a kirendeltség lehetőségeire figyelemmel kerül megkötésre, az ügyfelek álláskeresése sokkal magabiztosabbá és tudatosabbá válik, ezáltal javul az álláskeresők munkaerő-piaci pozíciója.
45
A hátrányos helyzetű személyek, így különösen a megváltozott munkaképességűek, nők, és romák foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése Megváltozott munkaképességűek A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása prioritást élvez, foglalkoztatásukhoz magasabb mértékű és több támogatási lehetőség áll rendelkezésre. Munkaerőpiacra való visszasegítésüket központi indítású és helyi kezdeményezésű munkaerő-piaci programok egyaránt segítik. A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek növeléséhez elengedhetetlen a munkáltatókkal, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, valamint képző-, szociális és egészségügyi intézményekkel történő állandó kapcsolattartás. Az egészségkárosodással élő munkavállalók tartós foglalkoztatásának az esélye kicsi, foglalkoztatásuk megszűnésével jellemzően újra nyilvántartásba kerülnek. A megváltozott munkaképességű álláskeresők legnagyobb számban közhasznú és közcélú munkavégzés keretében kerültek foglalkoztatásra, amely jelzi, hogy többségük tartós foglalkoztatása továbbra sem biztosított. A régiókban különféle rendezvényeket szerveznek a munkáltatókkal való kapcsolattartás keretében, ahol különféle témakörökben adnak tájékoztatást a munkáltatók részére az aktuális szabályokról és változásokról. Bizonyos régiókban találkozhatunk azzal a gyakorlattal, hogy a munkáltatók kiválasztásánál előnyben részesítik a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a fogyatékossággal élők foglalkoztatását vállaló munkáltatókat.
Megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő program létszámadatai Megnevezés 2007 1. Az időszak érintett létszáma 40 551 2. Támogatás nélkül elhelyezkedettek száma 7 912 3. Támogatással elhelyezkedettek száma 6 657 Ebből közfeladat ellátása keretében 5 160 4. Önálló elhelyezkedés 5 721 5. Elhelyezkedés esetszám összesen (2+3) 14 569 6. Képzésbe kerültek száma 836 6.1 Képzés gyakorlóhelyének támogatása 0 7. Zárólétszám (az időszak zárónapján tényleges áll.) 20 979 8. A bővített eredmény az érintett létszámhoz viszonyítva 27,82% 9. A szűkített eredmény az érintett létszámhoz viszonyítva 18,47% A 2007. évi időszak érintett létszáma 40.551 fő volt. Ebből 14.569 fő helyezkedett el, amely az érintett létszám 36%-a. A támogatás nélküli elhelyezkedés 19%-kal haladta meg a támogatással elhelyezkedettek létszámát, amely a magas önálló elhelyezkedésnek volt köszönhető.
46 Megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő program létszám adatai
1. Elhelyezkedések munkaképességváltozás mértéke szerint, összes személy* 1.2. Igazolás tipusa szerint* 1.2.1. ORSZI alapján megv.munkaképességű* 1.2.2. FOGL.EÜ. alapján megv.munkaképességű* 1.3. Az ORSZI alapján megv. munkaképességüek. a képességváltozás mértéke szerint* 1.3.1. 36%-os* 1.3.2. 40%-os* 1.3.3. 50%-os* 1.3.4. 67%-os III. csoport* 1.3.5. 100%-os II. csoport* 1.3.6. 100%-os I. csoport*
Összesen
Bevont
12 634
8 031
10 273
6 342
2 361
1 689
180
161
3 570
2 412
4 958
2 986
1 544
837
190
97
11
10
*egy személy csak egyszer szerepelhet
A 2007. évben 12.634 megváltozott munkaképességű személy helyezkedett el, közülük 8.031-et vontak be a programba. Az ORSZI alapján megváltozott munkaképességűek 83%-a a 40, illetve 50%-ban megváltozott munkaképességű emberek csoportjába tartozott. Jelentős arányt képviselnek még a 67%-ban megváltozott munkaképességűek (15%). A bevontak tekintetében is hasonló arányok figyelhetőek meg. Az ORSZI alapján megváltozott munkaképességű, elhelyezkedett személyek közül 67,2% volt bevonva a programba. A foglalkozás egészségügyi vizsgálat alapján megváltozott munkaképességű személyek esetében ez az arány 71,5%. A nők foglalkoztatási helyzetének javítása A nők foglalkoztathatóságának és munkaerő-piaci helyzetének javításához specifikus intézkedések szükségesek. Családi kötelezettségeik miatt a nők gyakrabban kényszerülnek arra, hogy hosszabb ideig távol maradjanak a munkaerő-piactól, visszatérésüket pedig nehezíti az inaktivitásban töltött idő. A nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében az ÁFSZ olyan tevékenységeket támogat, amelyek célja a nők foglalkoztathatóságának javítása és vállalkozói készségeinek fejlesztése, esélyegyenlőségének segítése képzéssel, vállalkozási ismeretekkel, részmunkaidős foglalkoztatással, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, illetve a munkahelyi és családi kötelezettségek összeegyeztethetőségének támogatásával. A 2007. évben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó összesen 37 programban résztvevő nők aránya becsléseink szerint körülbelül 50 %. Ezen belül célzottan a nők munkaerő-piaci reintegrációjának támogatására 3 program futott regionális szinten. (a Nyugat-dunántúli régióban kettő: a Roma Térségi Foglalkoztatási asszisztens hálózat kialakítása, és a Foglalkoztatási Információs Pontok Hálózata nevű programok, valamint az Észak-magyarországi régióban a Foglalkozási Információs Pontok a teleházaknál című program.) A kizárólag nők részvételével zajló munkaerő-piaci programokban résztvevők összlétszáma 42 fő volt. Ez a munkaerő-piaci programokban résztvevő összes álláskeresők 0,91%-át teszi ki, melyek összköltsége 61,75 millió Ft volt, ami az adott évben futó 37 program összköltségének (897,29 millió Ft 7%-a. Az 37 program során a résztvevők képzettebbekké, tájékozottabbakká váltak, friss munkatapasztalatokat szereztek, hosszabbtávú munkavállalási esélyeik növekedtek az elsődleges munkaerőpiacon. 10 program kezdődött meg a 2007. évben, melyek célcsoportjaiba 1.390 főt vontak be a munkaügyi központok.
47 A romák foglalkoztatási helyzetének javítása A hazai cigány kisebbség hátrányos helyzete összetett: az alacsony képzettségük, a családok nagysága, az egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi beilleszkedésben. Többségük az ország fejletlen infrastruktúrájú, kedvezőtlen helyzetű, az átlagosnál rosszabb életfeltételeket kínáló településein él. A felsorolt problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekedő marginalizálódásához, kirekesztettségéhez. A kedvezőtlen tényezők összhatása tovább súlyosbítja a roma lakosság helyzetét. Egyre kirekesztettebbekké válnak és a szegénységük fokozottabban, növekvő mértékben reprodukálja önmagát. Esetükben a kirekesztődésnek megvannak a sajátos jellemzői, amelyek nemcsak a gazdasági folyamatokból, szociális hátrányokból, hanem az össztársadalmi értékítéletből, szemléletből is következnek. A roma lakosság esetében az általános iskola elvégzése terén javultak ugyan az arányok, a középfokú, felsőfokú képesítések megszerzése tekintetében még mindig jelentős a lemaradás a nem roma lakossághoz képest, ami a munkaerő-piaci integrációjukat hátráltatja. Becslések szerint az országban a 16. évesnél idősebb cigány népesség 40%-a nem rendelkezik befejezett 8. általános iskolai végzettséggel. Mindössze 12-13% szerzett valamilyen szakmát, százalékokban szinte alig mérhető a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze regionális decentralizált keretéből származó támogatások tekintetében továbbra is a közhasznú foglalkoztatás támogatása a domináns 13.109 fővel (74%). A támogatással érintett létszámok további sorrendje: • munkaerő-piaci képzés • foglalkoztatás bővítő bértámogatás • foglalkoztatás bővítő bértámogatás • bérköltség támogatás • munkatapasztalat-szerzés támogatása • álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás • foglalkoztatással kapcsolatos járulék átvállalás
2.302 fő (13%), 1.286 fő (7,26%), 697 fő (3,83%), 144 fő (0,81%), 97 fő (0,56%), 59 fő (0,33%), 38 fő (0,21%).
A 2007. évben megvizsgált, a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze regionális decentralizált és központi keretéből támogatott 14 munkaerő piaci programban becsléseink szerint 506 fő roma származású álláskereső vett részt, a roma származású résztvevőkre fordított becsült forrás 461,36 millió forint. A 2006. évhez képest csökkenő tendencia (2006. évben 25 munkaerő piaci programban 1.003 fő roma származású álláskereső vett részt, a becsült forrás 501,3 millió forint) oka, hogy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 intézkedés keretében megvalósuló programok kifutnak, illetve befejeződtek, így új belépőkkel már nem számolhatunk, míg Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében indítandó programjaink még nem kezdődtek el. A 2007. évben a HEFOP 1.1 intézkedés keretében a regionális munkaügyi központok becslései szerint 2.371 fő roma származású személyt támogattak (összes 27.573 fős támogatotti létszám 8,6%-a) és 988,763 millió forint támogatást biztosítottak a célcsoport helyzetének javítására. Összegezve megállapítható, hogy a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze terhére megítélt támogatások, a munkaerő-piaci programokban és a HEFOP 1.1 intézkedés keretében komplex módon működtetett támogatások és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások becsléseink szerint 20.609 fő roma származású álláskereső számára biztosította munkaerő-piaci helyzetének és esélyeinek javítását.
48
A ”Lépj egyet előre I.” program megvalósítása A program célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a végzettek a korábbi képzettségi, tudásszintjüktől egy szinttel magasabb szintre kerülnek. A program lehetőséget kínál számukra arra, hogy ingyenesen megszerezzék az alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A munkaügyi központok minden rendelkezésre álló eszközzel segítették a program sikeres megvalósítását. Részt vettek a program keretében indítandó hiányszakmák kiválasztásában, valamint a képzési lista összeállításában. A munkaügyi központok folyamatosan együttműködnek a képző intézményekkel, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal, a mentorokkal, ellátják a programba lépő egyének álláskeresőként történő nyilvántartásával és az álláskeresési támogatásokkal kapcsolatos tevékenységeket. A kirendeltségek munkatársai tájékoztatják a regiszterben szereplő, programmal érintett álláskeresők célcsoportját a képzésben való részvétel feltételeiről, javaslatot tesznek a felnőtt élethelyzetének, foglalkoztatási státuszának legmegfelelőbb képzési és támogatási formára. Kiemelt figyelmet fordítanak az alacsony iskolai végzettségűek egyenkénti meggyőzésére, személyre szabott tanácsadására, a képzésbe vonására. A program sikeres megvalósítása érdekében a mentoroknak és a munkaügyi központoknak kiemelt feladata volt, hogy képzésbe vonja a legalább 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal rendelkező egyéneket, akik a program keretében megszerzik az alapfokú iskolai végzettséget. A 78. osztály megszerzésére indított képzések indítására a mentorok és a munkaügyi központok is kiemelt erőfeszítéseket tett. Az ügyfelek tanfolyamba történő bevonását a mentorok és a kirendeltségi munkatársak a megfelelő tájékoztatás, felvilágosítás nyújtásával segítették. A mentorok kapcsolatot tartottak a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, a kirendeltségekkel és a képző intézményekkel. Csoportos tájékoztatók keretében tájékoztatták az ügyfeleket a programba történő bekerülés, illetve a jelentkezés feltételeiről. A médiákban megjelent híradásokon, a honlap nyújtotta lehetőségek kihasználásán kívül az előírt létszám biztosítása érdekében képzési börzét szerveztek. Így a program végére országosan több mint 15 ezer felnőttet sikerült képzésbe bevonni.
VII.
A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása
Az elmúlt évben a regionális munkaügyi központok vezetői még a munkaerőigények számának emelkedéséről számoltak be 2006-ra vonatkozóan, 2007-ben viszont a bejelentett álláshelyek csökkenése tapasztalható. Ennek egyik oka az általános gazdasági recesszió, melyet a mindennapjainkban is érzékelünk, s amely sok kis- és egyéni vállalkozás megszűnését eredményezte. A másik oka a humánerőforrás kapacitás csökkentése, a létszámleépítés, amely szervezetünket is érintette, miközben a nyilvántartott álláskeresők száma növekedett. Az erőforrások kényszerű átcsoportosítása következtében lényegesen kevesebb lehetőség maradt munkáltatói kapcsolattartásra, az új álláshelyek feltárására.
49
Foglalkozás megnevezése (4 jegyű FEOR kódok alapján)
A leggyakoribb, tartósan betöltetlen álláshelyek, a hiányzó foglalkoztatottak száma szerint (2007. év alapján
csökkenő sorrendben) * 2006. év**
2007. év*** fő
Szabó, varrónő, modellkészítő Gyártósori összeszerelő Hegesztő, lángvágó Lakatos Egyéb segédmunkások Eladó Tehergépkocsi-vezető Forgácsoló Fémmegmunkáló gépkezelő Húsfeldolgozó Gépészmérnök Műanyag-feldolgozó Kőműves Raktárkezelő Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói
765 679 511 328 544 107 83 241 75 174 107 63 126 73
767 713 428 387 279 199 173 162 154 145 144 125 120 118
46
111
Az adatok forrása: Magyar Munkaerőpiaci Prognózis 2006. és 2007. évi adatfelvételek ** 5981 cég válaszai alapján *** 7170 cég válaszai alapján
Nem mutat kardinális változást a tartósan betöltetlen álláshelyek összetétele. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a tartóssá váló munkaerőigények legnagyobb létszámban fizikai jellegű munkakörökben keletkeztek. 2007-ben a tartósan betöltetlen álláshelyek harmada (33,1%-a) szakképzetlen fizikai munkakörre, több mint fele (52,6%-a) pedig valamilyen szakképzettséget igénylő fizikai munkakörre vonatkozott. A tartós munkaerőigények legnagyobb számban mind 2006-ban, mind 2007-ben szabó- és varrómunkások és gyártósori összeszerelők foglalkoztatására irányultak, de a toplista elején találhatóak az egyéb segédmunkások és az eladók is. Ez megfelel annak, hogy a nyilvántartott álláskeresők között is a szakképzetlenek, és a segédmunkás munkakört keresők vannak a legnagyobb arányban. Jellemző, hogy több hiányszakma esetében a kínálati oldalon is szép számmal szerepelnek megfelelő képzettségű álláskeresők, ám a kínálat és a kereslet számos okból kifolyólag nem talál egymásra (legjellemzőbb a kínálat és kereslet térbeli eltérése és olyan nehezebben megfogható tényezők, mint az álláskeresők elavult, hiányos szakmai tapasztalatai, magasabb rezervációs bérszintje stb.) A szakképzetlen álláskeresők között külön figyelmet kell fordítani az érettségivel rendelkezőkre, akiknek az elhelyezése – a kirendeltségekre beérkező álláshely-kínálat alapján – fizikai munkára lenne valószínűsíthetőbb, viszont jellemzően irodai munkakört keresnek, s fizikai munkát nem szívesen vállalnak. A munkaerő-piac keresleti oldalán folyamatosan újratermelődik az igény egyes vas-és fémipari szakmákban (CNC forgácsoló, hegesztő, lakatos, fémmegmunkáló gépkezelő) valamint a húsfeldolgozó, villamossági szerelő, bőr- és műanyag feldolgozó szakmákban. Szezonálisan tekinthető visszatérő hiányszakmának az építőiparban a jól képzett kőműves, ács-állványozó, tetőfedő, asztalos, a vendéglátás-idegenforgalomhoz kapcsolódóan a felszolgáló, szakács, cukrász, pék, az idegen nyelvet jól beszélő recepciós, szállodai takarító.
50 Kevesen rendelkeznek azokkal a speciális modern ismertekkel, amelyek ugyan ritkán jelennek meg a kirendeltségeken munkaerőigény formájában, viszont a kínálati oldalon hiányoznak minden régióból, mint pl. a klímaberendezés-karbantartó és a műanyag nyílászáró szerelő. Ennek egyik oka az, hogy a képzők minden képzés esetén azonos normatívát kapnak annak ellenére, hogy az említett képzések az átlagostól magasabb költséggel bírnak. Emellett a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények ezen szakirányokban kevés ajánlattal jelennek meg a piacon. A másik ok az, hogy az említett hiányszakmák (pl. építőipari szakmák, klímaszerelés stb.) szezonális jellegűek, mindemellett a potenciális hallgatók közül a hosszabb képzési idő miatt is kevesebben választják ezeket a szakirányokat. A 2007. év egyik legkiemelkedőbb létszámhiánya a gyártósori összeszerelő munkakörben volt, melyet kiemelkedő mértékben Komárom-Esztergom megyéből, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jeleztek a kirendeltségek dolgozói. A tehergépjármű-vezető munkakörre vonatkozóan meglepetésszerű, hogy a kereslet és kínálat mennyire nehezen talál egymásra. Valószínűsíthető, hogy a foglalkoztatók munkavállalóval szembeni magas szintű elvárása és a felkínált bér nincs egymással összhangban. Korábban akadályt jelentett az is, hogy az informatikai rendszer a jogosítványhoz kapcsolódó, tanfolyami végzettség rögzítésére nem adott lehetőséget (ADR), ezen információkat folyamatosan pótolni, illetve aktualizálni kell. A szellemi munkakörökben jóval szűkebb azoknak a szakmáknak a köre, amelyben a munkaerőigény tartóssá válhat. 2007-ben a tartósan betöltetlen álláshelyek 4,8%-a volt alap vagy középfokú végzettséget, s 9,5%-a felsőfokú végzettséget igénylő szellemi munkakör, a Magyar Munkaerőpiaci Prognózis adatai szerint. Az első 15 leggyakoribb tartósan betöltetlen foglalkozás között a gépészmérnökök jelennek meg egyedüli szellemi foglalkozásként, nagy keresletet irántuk különösen a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ területéről jeleztek. Szakorvosok, villamosmérnökök, vegyészmérnökök, gépészmérnökök, minőségbiztosítási mérnökök, építészmérnökök elhelyezkedési lehetőségéről a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adott tájékoztatást. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ munkatársainak felsőfokú végzettséggel rendelkező, idegen nyelvet jól beszélő pénzügyi, kereskedelmi, humán-erőforrás gazdálkodó, kontroller és számítástechnikai programozó munkavállalók közvetítése okozott nehézséget
VIII.
A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei
A regionális munkaügyi központok az elmúlt évekhez hasonlóan is kiemelt feladatként kezelték az ügyfelek széleskörű tájékoztatását (pl. Lépj Egyet Előre II. program, Új Szolgáltatási modell, stb.), mind a munkaügyi központok, mind egyéb szervezetek által szervezett rendezvényeken (pl. egyetemi, főiskolai állásbörzék, munkáltatók által szervezett kiállítás- és vásárok, stb.). A munkaügyi központok 2007. évben 67 helyszínen rendeztek pályaválasztási kiállításokat, illetve azokat kísérő rendezvényeket, melynek keretein belül szakmai fórumok, konferenciák, konzultációk és a témához kapcsolódó előadások kerültek megrendezésre. Emellett a kiállításokat különböző programokkal színesítették (pl. az érdeklődők részére karrier tanácsadást, kulturális és sportbemutatókat, művelődési és szórakozási lehetőségeket biztosítottak a szervezők). A régi szakmákat bemutató fotópályázatot, kiállításokat szerveztek. A munkaügyi központok szervezésében megrendezésre kerültek a HEFOP 1.1. programjának záró konferenciái, amelyen bemutatásra kerültek a program megvalósításának eredményei, személyes sikerei.
51 Az év során többször kerültek megrendezésre szakmai konferenciák (pl. rehabilitáció változásaival, civil szervezetek működésével kapcsolatban, stb.) állás-, és képzési börzék, EURES szakmai napok, a vállalkozások tájékoztatást szolgáló munkáltatói, önkormányzati, kistérségi fórumok, kerekasztalbeszélgetések, információs napok. Ezen kívül a munkaügyi központok munkatársai számos alkalommal tartottak előadásokat, a foglalkoztatással, támogatásokkal kapcsolatos témában adtak interjúkat, vettek részt stúdióbeszélgetéseken. Két regionális munkaügyi központok alakított ki partneri kapcsolatot külföldi szervezetekkel. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2 romániai foglalkoztatási szervezettel, konzultációval egybekötött, együttműködési megállapodást írt alá, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ továbbá Burgerland tartomány és az AMS Burgerland a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében foglalkoztatási paktumot kötött. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a regionális munkaügyi központokkal együttműködve 2007. évben is részt vett a Sziget Fesztiválon.
IX.
A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése kirendeltségek (összesen)
Elsőfokú szerv Elsőfokú döntések száma ebből külföldiek m.o-i foglalkoztatásának engedélyezése Hatósági szerződés Hatósági szerződés módosítása Fellebezések száma ebből saját hatáskörbeni jogorvoslat módosító visszavonó
Fellebezés elbírálására jogosult szerv helybenhagyta megváltoztatta megsemmísítette Bírósági felülvizsgálatok száma
X.
munkaügyi központ
1 810 182 204 941 2 277 637
468 135 66 837 6 585 509 587
45 107
18 277
regionális Foglalkoztatási munkaügyi és Szociális központ Hivatal 378 275 17 0 70 15 13 0 31 17
A regionális munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése
A munkaügyi és a képző központok 2007. évi együttműködésének tapasztalatai Az FSZH a regionális képző központokkal közösen rögzítette az együttműködési folyamat lépcsőit. A korábbi évekhez hasonlóan korrekt és sokoldalú együttműködés jellemzi kapcsolatukat, részt vesznek egymás fontosabb rendezvényein, kölcsönös a tájékoztatás. Az év első felében kisebb zavart okozott a volt megyei munkaügyi központok és - kirendeltségek új státusza és hatásköre, de év közben ezek rendeződtek. Az RKK-k elsősorban a regionális munkaügyi központokkal tartják a kapcsolatot, de jó az együttműködésük a kirendeltségekkel is. Az MPA képzési keret felhasználása 2007-ben a regionális munkaügyi központokkal egyeztetett időrendben és formában történt. Az egész éves munka regionális koordinációval és megyei szintű folyamatos kapcsolattartással zajlott.
52 A regionális irányítással a képzési koordináció egyértelművé vált. Az információcsere egész évben folyamatos és az igényeknek megfelelő volt. A képzési keretszerződéstől egyeztetés alapján csak indokolt esetben tértek el, amelyet megfelelő módon dokumentáltak. A tanfolyamok a legtöbb esetben az igényelt létszámban és az időtervnek megfelelően indultak. A vizsgák folyamatosan zajlottak, lemorzsolódás csak kis százalékban jellemezte a kurzusokat. A regionális képző központok (RKK) munkaerő-piaci képzési és képzéssel kapcsolatos feladatai, a megváltozott finanszírozási rend múlt évi tapasztalatai A regionális képző központok működése a korábbiakhoz lépest lényegesen korrektebben tervezhető. Az együttműködési megállapodások, illetve az ennek révén biztosan tervezhető finanszírozás lehetővé tette, hogy az RKK-k biztonságosan ellássák mindazon feladatukat, amiket a jogszabály előír. Az alaptevékenység keretében ellátott képzések, a képzéssel összefüggő szolgáltatások színvonala a biztonság és kiszámíthatóság következtében növekedett, a képzési leterheltség az eddig jellemző radikális ciklikusságtól mentes volt. Lehetőség van a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra, szükség esetén a szerződésmódosításra, továbbá a keretszerződés mellékletét képező képzési ajánlat folyamatos karbantartására, korrekciójára. Az RKK-k és a regionális munkaügyi központok képzési munkatársai közösen határozták meg a meghirdetett szakmákat a megszerezhető szakmák összetétele tükrözte az adott régió munkaerő-keresletét. A finanszírozás a negyedéves forrástervezés és a negyedéven belüli átcsoportosíthatóság, illetve az éven túlnyúló képzések tekintetében kellő rugalmasságot biztosít a képzés tervezése és gyakorlati megvalósítása közötti összhang megteremtéséhez. A havi forráslehívás rendszere a kezdeti bizonytalankodás után jól működik. Az RKK-k monitoring tapasztalatai azt mutatják, hogy három hónappal a képzés befejeződése után a válaszadó korábbi álláskeresők mintegy 40-45 %-a már alkalmazásban áll. Gondot okozott és alkalmanként a felmerülő oktatási igények kielégítetlenségét, de legalábbis jelentős csúszását eredményezte, hogy a keresetpótló juttatásra fordítható összeg nem volt mindig elegendő. Bár az MPA FA decentralizált keretéből a legszükségesebb kiegészítéseket meg lehetett oldani, a működés emiatt nem volt teljesen zökkenőmentes. A tervezett és ténylegesen teljesített hallgatói napok, létszámok, bevételek az MPA finanszírozású RKK-RMK keret-megállapodás szerint A/ Összesített hallgatói napok és bevételek RKK megnevezése
Tervezett hallgatói nap
Valamennyi RKK
1125563
Teljesített hallgatói nap 1174468
Tervezett bevétel Ft 3.066.587.000.-
Tényleges bevétel Ft 3.145.637.553.-
B/ Tanfolyam és hallgatói létszám központonként
Régió megnevezése RMK Dél-alföldi
Képző központ megnevezése RKK Békéscsaba
Tanfolyamok száma db.
107
Tervezett hallgatói Tényleges hallgatói létszám létszám
1 412
1 539
53
Régió megnevezése KözépMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Mindösszesen
Képző központ megnevezése
Tanfolyamok száma db.
Tervezett hallgatói Tényleges hallgatói létszám létszám
Budapest
83
1 660
Kecskemét Debrecen Kecskemét
27
580
106
2 025
2 047
100
1 090
1 957
107
1 636
1 736
39
773
873
162
2 711
2 745
220
3 000
4 295
73
1 120
1 130
1 024
16 007
18 466
Miskolc Nyíregyháza Pécs Székesfehérvár Szombathely
1 685 459
Az RKK-k által 2007-ben lebonyolított képzések jellemzői Az RKK-k többségében az eredeti tervhez képest lényegesen többet teljesítettek. Ennek oka az a pozitív jelenség, hogy mind az álláskeresők, mind az államilag elismert szakmával nem rendelkezők körében jelentősen nőtt az aktivitás. A képzések - mintegy 50 szakirányban - döntően az OKJ-ban szereplő szakmák elsajátítására irányultak. A tanfolyamok átlagos óraszáma, amióta az OKJ-s kimenetű képzések váltak döntővé, 600-700 óra. A hallgatók 60%-a nő volt, a korosztályt tekintve többségében 25-40 év közötti, iskolai végzettség vonatkozásában nagyobb részben csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők. Az RKK-k vizsgaközponti szerepkörének helyzete jó, minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelően, panaszmentesen szervezték meg a megrendelt vizsgákat. Kiemelkedő az intézmények ECDL vizsgaközponti tevékenysége is. Az utolsó negyedévben a munkaviszonyos képzések kerültek előtérbe.
54 A képzési keret terhére folyósított keresetpótló juttatás, valamint az RKK-k részére folyósított támogatás összegének alakulása 2007-ben
RMK megnevezése
MPA FA képzési keret terhére folyósított keresetpótló juttatás összege (ezer Ft)
RKK megnevezése
Középmagyarországi
156 893 BMIK
Dél-alföldi
289 096
RMK megnevezése
Észak-alföldi Északmagyarországi Dél-dunántúli Közép-dunántúli Nyugat-dunántúli Összesen:
MPA FA képzési keret terhére folyósított keresetpótló juttatás összege (ezer Ft) 380 942
Kecskeméti Békéscsabai
RKK megnevezése
Debreceni Nyíregyházi
MPA FA képzési keret terhére folyósított RKK-k RKK-k feladatfejlesztési finanszírozási támogatása támogatása (ezer Ft) (ezer Ft) 240 800
345 100 20 000 350 800 32 000 MPA FA képzési keret terhére folyósított RKK-k RKK-k feladatfejlesztési finanszírozási támogatása támogatása (ezer Ft) (ezer Ft) 357 687 37 013 225 000 30 300
280 777
ÉRÁK 348 558 Pécsi 305 703 Székesfehérvári 138 031 Szombathelyi 1 900 000 Mindösszesen:
15 000
383 200
37 000
649 462 315 300 233 000 3 100 349
51 938 55 000 52 000 330 251 3 430 600
Összefoglalva megállapítható, hogy az MPA támogatás jelentős pozitív hatással van a munkaerő fejlesztésére, a munkaerő-piaci szükségleteknek megfelelő képzések biztosítására. Ez utóbbiban szerepet játszik az is, hogy a keret rugalmasan használható, a változó szükségleteket év közben is figyelembe lehet venni.
XI.
A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok
A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Az ÁFSZ-nél 2007. évben országosan átlagosan 133.017 fő rendszeres szociális segélyben részesülő személy szerepelt a nyilvántartásban, ebből 8.687 fő pályakezdő. A pályakezdő álláskeresők száma az összes rendszeres szociális segélyben részesülőhöz képest nem jelentős. Ezt a leginkább munkaképes réteget képzéssel kell mielőbb kijuttatni az aktív munkaerő-piacra. 2007. decemberében a nyilvántartott rendszeres szociális segélyben részesülők száma 140.186 fő volt. Nyilvántartott rendszeres szociális segélyezettek száma 2005-ben 133.193 fő volt, ehhez képest 2006. évben 119.936 főre csökkent a számuk, majd 2007. évben 133.017 főre növekedett (ez 18 %-os emelkedést jelent). 2006 decemberében összesen 173.132 fő részesült rendszeres szociális segélyben, ebből az aktív korú nem foglalkoztatottak száma 164.393 fő. (önkormányzati adatok)
55 Ennek a változásnak a következők a lehetséges okai: • a segélyezés rendszere 2007. január 1-től kibővült a támogatott álláskeresőkkel, • a családi segélyezés rendszerét alkalmazták az ügyfelek, így a módosítás bevezetése után ismét emelkedett a számuk, • az együttműködésre kijelölt szerv a korábbi családsegítő (vagy a települési önkormányzat által fenntartott intézmény) helyett a munkaügyi kirendeltség lett.
A rendszeres szociális segélyben részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban 2006. évben 64.171 fő férfi és 57.660 fő nő volt regisztrált rendszeres szociális segélyezett, 2007. évben pedig 71.371 fő férfi és 61.646 fő nő. A férfi/nő aránya közti különbség jelentősen nőtt a férfiak javára. Ennek lehetséges oka, hogy a családi segélyezés révén csak egy fő veheti igénybe a támogatást, továbbá a nők nagy része más rendszeres pénzbeli ellátást vesz igénybe, (GYET, GYES, ápolási díj) így nem a rendszeres szociális segélyezettek számát növelik. Mindegyik korcsoportban magasabb a férfiak száma, mint a nőké. Az általános iskolai vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők száma (80.679 fő), amely kétszerese a szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát végzetteknél (50.431 fő); ebből csak gimnáziumi érettségivel 5.861 fő rendelkezik, a szakmunkásképzettséggel rendelkező tartósan munkanélküliek száma jelentős (32.833 fő), ezen belül a férfiak aránya közel kétszerese a nőkének. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel tartósan munkanélküli férfiak száma az 50 éves korcsoportban emelkedő tendenciát mutat, míg a nőknél a 25-30 éves korcsoportban kiugróan magas. A gimnáziumi és szakközépiskolai végzettséggel elhelyezkedni nem tudók száma magasabb a 20-30 éves korcsoportban, mint a többiek esetében.
A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása a nyilvántartásban eltöltött idő szerint A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresők közül egy éven túli nyilvántartásban eltöltött idővel 78.328 fő, míg egy éven belüli időszakkal 54.689 fő rendelkezik. A 13-24 hónapja folyamatosan nyilvántartásban szereplők száma 37.610 fő, a több mint két éve nyilvántartottaké 40.718 fő. Az álláskeresők e jelentős számú rétege – a többi álláskeresőtől eltérően – tartalmában is más típusú együttműködést igényel mind a munkaügyi, mind a szociális szervezetek részéről. 2007 évben az összes nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 40.836 fő, ebből 8.687 fő részesült rendszeres szociális segélyben. A pályakezdő álláskeresők száma legmagasabb az Északalföldi, Észak-Magyarországi és a Dél-Dunántúli, Dél-alföldi régióban, a többi régióban ehhez képest elenyészőnek mondható a számuk. A férfiak és nők arányában jelentős eltérés nincs 4.587 férfi, 4.100 nő). A pályakezdő, rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők közül legmagasabb arányú a szakképzetlenek száma összesen 5.803 fő, az összes szakmával rendelkező pályakezdő 2.760 fő (ebből gimnáziumi érettségivel rendelkező 452 fő), a felsőfokú végzettségű tartósan munkanélküli 121 fő.
56
Az önkormányzatokkal kötött együttműködési tájékoztatással kapcsolatos feladatok
megállapodások,
a
kölcsönös
Az önkormányzatoknak nem kötelező együttműködési megállapodásokat kötni, de mindezek mellett a legtöbb helyen megkötötték a munkaügyi szervezettel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az információáramlásnak a településeken már kialakult gyakorlata van. Egyedi ügyekben folyamatosan tájékoztatják egymást a felek - ez a napi ügyintézői munka részévé vált. Jogértelmezési, jogalkalmazási kérdésekben, valamint az általános ügymenetet illetően rendszeresek az egyeztetések. A munkaügyi kirendeltségek havonta, negyedévente, félévente továbbítanak munkaerő-piaci információkat (pl. munkaerő-piaci helyzetkép, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályai, pályázati kiírások), illetve a rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos információkat az önkormányzatok számára. Az internetes portálon a legfrissebb munkaerő-piaci adatokat, elemzéseket, helyzetképet, prognózisokat is elérhetővé teszik. Az Észak-alföldi régióban minden évben jegyzői értekezleten értékelik az elmúlt évet, a Közép-dunántúli régióban pedig önkormányzati fórumokat szerveznek. Az ügyfél elhelyezkedéséről, képzésbe vonásáról, valamint az együttműködés megszegéséről a kirendeltség soron kívül értesíti az önkormányzatot. A kirendeltségek nem minden települési önkormányzattal tudnak együttműködési megállapodást kötni, mivel az önkormányzatok kis hányada arra való hivatkozással, hogy annak megkötése nem kötelező, elutasítja az együttműködés e formáját (pl. a Dél-dunántúli régióban kb. 10 %- al nincs megállapodás. Ez 40 jegyzőséget, körjegyzőséget jelent; míg az Észak-alföldi régióban mindenkivel sikerült megállapodást kötni). Az önkormányzatok leginkább a közvetítések, közhasznú munka, közmunka programok, rendszeres szociális segélyesek kapcsán igénylik a kirendeltségek segítségét és leginkább ezen ügyekben tartják a napi kapcsolatot is. A felek összességében pozitívan nyilatkoztak a kapcsolattartásról.
Az együttműködési megállapodások főbb tartalmi elemei, a munkaügyi központok és önkormányzatok munkakapcsolata Az együttműködési megállapodások célja, hogy a rendszeres szociális segélyezettek, illetve az azt igénylők részére minél nagyobb esélyt biztosítson a tartós vagy átmeneti foglalkoztatásra. Az együttműködési megállapodásokat a felek évente, illetve szükség szerint felülvizsgálják. Munkaügyi központok jellemző vállalásai •
•
•
fogadják azokat az aktív korú nem foglalkoztatott személyeket, akik részére az illetékes munkaügyi kirendeltséggel való együttműködést szabják meg a rendszeres szociális segély folyósítása feltételéül, valamint megállapodást kötnek az együttműködés konkrét tartalmára vonatkozóan; támogatásokkal, programokkal, közvetítéssel próbálják az álláskeresőket munkához segíteni, tájékoztatják az önkormányzatot és az együttműködésre kijelölt szervet a munkaerő-piaci lehetőségekről, a munkahely visszautasításáról, az elhelyezkedésről, az együttműködési kötelezettség megszegéséről; tájékoztatást nyújtanak a rendszeres szociális segély igényléséhez, valamint a munkaügyi központ által nyújtott szolgáltatásokról (pl. képzés, közvetítés, öninformációs tér), a feltételekről és azok változásairól szükséges igazolások kiállítása a rendszeres szociális segélyben részesülők részére.
57 Az önkormányzatok jellemző vállalásai • • • • • •
a rendszeres szociális segélyben részesülőt a jogszabály alapján a munkaügyi kirendeltségekkel való együttműködésre kötelezik, szükség esetén beilleszkedési programban való részvételre kötelezi az álláskeresőt, valamint határozatban rögzíti a felülvizsgálat időpontját, tájékoztatja a kirendeltségeket azokról a személyekről, akiket együttműködésre kötelezett, értesíti a kirendeltséget a segély folyósításának változásairól, foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, önkormányzati foglalkoztatások szervezése, üres álláshelyek betöltése érdekében munkaerőigényt jelent be.
A kirendeltség és az önkormányzat által kötött megállapodásokban foglaltak teljesítésének, az együttműködés tapasztalatainak és a felmerülő gyakorlati problémák értékelése Az egyeztetések gyakoriságáról és formájáról (amely térségenként eltérő) a felek az együttműködési megállapodásban rendelkeznek. Jogszabályi változások, vagy jelentősebb ügyek kapcsán, illetve egyedi ügyekben soron kívül egyeztetnek a felek. A kapcsolattartás vezetői és ügyintézői szinten zajlik; jellemzően e-mailben, telefonon, személyesen, vagy értekezlet formájában, míg egyes településeken önkormányzati fórumokat is szerveznek. A rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos ügyekben viszonylag szoros együttműködés tapasztalható, bár egyes esetekben előfordul az is, hogy a legjellemzőbb együttműködési mód a határozatok, illetve jegyzői értesítések megküldése.
A rendszeres szociális segélyben részesülő közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai és a foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok A munkaügyi központok által szervezett közhasznú munkavégzés támogatásban 2006. évben 66.403 fő, 2007 évben 63 098 fő vett részt. A közcélú foglalkoztatás tekintetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium adatai alapján 2006. évben országosan összesen 169.7792 fő vett részt. A 2007. évben havi átlagban 15.384 fő, összességében 184.6073 fő vett részt a foglalkoztatás ezen formájában. A közcélú munkában foglalkoztatottak száma jelentősen emelkedett a nyári hónapokban, áprilistól novemberig emelkedik a számuk, a téli hónapokban pedig csökken. A közcélú foglalkoztatottak száma kiugró Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (a nyári hónapokban 4500 fő feletti), jelentős Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében és Hajdú-Bihar Megyében (1500 fő feletti). Az országban még Somogy, Békés és Baranya megyében magas a közfoglalkoztatásba bevontak száma. Az önkormányzatok egy része egyedül szervezi meg a közcélú foglalkoztatást, míg mások szerződést kötnek foglalkoztatás biztosítására. Az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás során előforduló munkatevékenységekről a munkaügyi központok nem rendelkeznek teljes körű információval és a kialakult kirendeltségi gyakorlat is igen sokszínű. A települések jelentős része az Szt. 37/H § (7) bekezdésében megjelölt információkat egy lista megküldésével biztosítja, mely adatszolgáltatás tartalmában nem terjed ki a munkatevékenységre. Jelenleg a kirendeltségeken nem ez az adatszolgáltatás szolgál alapot a munkaügyi adatbázisban lévő információk és a munkaerő-piaci státuszok karbantartására. Általánosságban elmondható, hogy a közcélú foglalkoztatásban résztvevők csak rövid, jellemzően 2-3 hónapos munkavégzésben vesznek részt, míg néhány önkormányzat magasabban kvalifikált 2 3
Az adatok nem csak a rendszeres szociális segélyezettként közfoglalkoztatásban résztvevőket tartalmazzák.
58 munkakörökben (pl. adminisztratív, vagy kisebb csoportot irányító) is foglalkoztat munkavállalót közcélú munkában, jellemzően 12 hónapos időtartamra. Az önkormányzati költségvetés szűkössége miatt időnként olyan feladatokat is közcélú foglalkoztatással oldanak meg, ami nem teljesen felel meg a jogszabályi filozófiának. A közcélú munka szervezésénél visszatérő problémaként jelentkezik, hogy a közcélú foglalkoztatásba bevontak egy része nem motivált a munkavállalásra, míg mások egészségügyi okokból, illetve szenvedélybetegségük miatt nem tudnak rendszeres munkát végezni. Közcélú munkák főbb területei: • köztisztasági, kommunális, kertész és parkgondozói feladatok ellátása, • intézmény fenntartási (karbantartás) munkák, • intézményeknél jelentkező kisegítő munkák (pl. konyhai kisegítő, takarító, portás, biztonsági személyzet rendezvényeken stb.), • önkormányzatnál iratok kezelése és tárolása, egyéb ügyviteli feladatok, • adminisztrációs feladatok. A közmunkaprogramokban résztvevők döntő hányadában betanított- és segédmunkát végeznek.
A rendszeres szociális segélyben megállapodások összesített elemzése
részesülőkkel
kapcsolatos
együttműködési
Egy 2007. áprilisi felmérés alapján a 3.193 önkormányzatból 2.723 önkormányzat szolgáltatot adatot az együttműködésre kijelölt szervre vonatkozóan, eszerint csak 1.105 esetben került a családsegítő szolgálat kijelölésre (2.244 önkormányzat működtet családsegítő szolgálatott).
Megyei Munkaügyi Központ
Az önkormányzat más típusú intézményekkel kötött, a beilleszkedést A kirendeltség és az A kirendeltség és az segítő programra vonatkozó megállapodásai önkormányzatok között A kirendeltség és a szolgáltató önkormányzatok között létrejött olyan megállapodások között létrejött beilleszkedést Településlétrejött beilleszkedést segítő száma, melyek nem segítő programra vonatkozó szám* (db) Civil programra vonatkozó Családsegítő vonatkoznak a beilleszkedést megállapodások (db) szervezetekkel Egyéb (db) ÖSSZESEN (db) megállapodások száma (db) központtal (db) segítő programra (db) (db)
Főváros Pest Középmagyarország Bács-Kiskun Békés Csongrád
187 119 75 60
Dél-alföld
254 78
Jász-NagykunSzolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-SzatmárBereg Észak-alföld Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád
1 186
1 0
22 69
0 17
1
91
78 75 0
22 0 58
153 78
82
1 4
1 4
0 0
0 0
17
5
0
0
5
2 0 2
24 6 0
0 0 21
2 0 0
26 6 21
80
4
30
21
2
53
0
0
26
0
22
48
80
0
0
1
0
1
2
229
29
200
0
7
0
0
7
389
187
200
0
34
0
23
57
357
114
0
170
143
0
40
183
119 129
69 29
0 100
38 0
8 2
2 0
28 0
38 2
Északmagyarország
605
212
100
208
153
2
68
223
Baranya Somogy Tolna
301 245 108
298 0 108
0 245 0
0 1 0
1 8 6
0 0 0
0 20 0
1 28 6
Dél-dunántúl
654
406
245
1
15
0
20
35
Fejér KomáromEsztergom Veszprém
108
91
0
0
0
0
2
2
75
0
0
71
24
1
46
71
217
0
215
5
4
0
3
7
Közép-dunántúl
400
91
215
76
28
1
51
80
Vas Zala Győr-MosonSopron
217 256
29 0
0 256
0 0
59 87
23 0
64 18
146 105
182
181
0
0
12
0
2
14
Nyugat-dunántúl
Országos összesen:
655
210
256
0
158
23
84
265
3 144
1 260
1 187
306
423
47
248
718
59 A munkaügyi központok felsorolását 1. oszlop tartalmazza. A 2. oszlopba a 4/ 2002 (X. 17.) FMM rendelet alapján a kirendeltségekhez tartozó település szám került. A 3. oszlop az adott kirendeltségnek és az önkormányzatoknak a beilleszkedést segítő programra vonatkozó szám szerinti megállapodásait tartalmazza. Ide csak azok a megállapodások kerültek, amelyeket úgy módosítottak a 2005.szeptember 1.-i jogszabályi változással , hogy az már magába foglalja a beilleszkedést segítő programot is. A 4. oszlop szintén a kirendeltség és az önkormányzatok közötti együttműködési megállapodásokról szól, de azzal a különbséggel, hogy a megállapodások tartalmát nem módosították, vagy módosították ugyan, de mégsem került bele a beilleszkedést segítő programra vonatkozó rész. Az 5. oszlop a kirendeltség és a szolgáltató között létrejött beilleszkedést segítő programra vonatkozó megállapodások számát tartalmazza. Ez alatt azok az együttműködési megállapodások értendők, amelyeket a kirendeltség nem közvetlenül az önkormányzattal, hanem az önkormányzat által kijelölt szervezettel kötött meg. A 6.-7.-8. oszlop függetlenül az előzőektől az önkormányzatoknak azokat a beilleszkedést segítő programra vonatkozó megállapodásait tartalmazza, amelyeket nem a kirendeltséggel, hanem valamely más típusú intézménnyel kötött meg. Ezek az oszlopok aszerint lettek felosztva, hogy családsegítő központtal, civil szervezettel, vagy valamilyen más típusú – egyéb - szervezettel kötötte együttműködési megállapodást. Ezek az adatok azonban csak tájékoztató jellegűek, mivel a kirendeltségek nem minden esetben tudták feltérképezni az önkormányzatok olyan jellegű megállapodásait, amelyeket nem a kirendeltséggel kötöttek. Az egyéb kategóriában a beilleszkedést segítő program végrehajtására az önkormányzatok által megbízott szervezetek túlnyomó többségében alapszolgáltatási központok, gondozási központok, szociális szolgáltató központok, gyermekjóléti szolgálatok, humán szolgáltató központok, valamint gazdasági társaságok. Ezek közül kiemelkedően magas az alapszolgáltatási központok száma, amely mintegy 30%-a az összes egyéb kategóriába tartozó szervezetnek. (A szociális törvény 2005.január 1-jével módosított rendelkezései során a gondozási központ fogalomköre hatályon kívül lett helyezve és e helyett az alapszolgáltatási központ intézményét vezette be. Ez azt jelenti, hogy valójában még magasabb az alapszolgáltatási központok száma, hiszen a gondozási központok is ebbe tartoznak bele 2005. január 1-jétől.) Összességében megállapítható, hogy a kirendeltségek és az önkormányzatok között jelentős számban (2.447db ) jött létre együttműködési megállapodás, amelyekből: • a kirendeltség és a települési önkormányzatok között létrejött megállapodásoknak az 51,49%-a vonatkozik a beilleszkedést segítő programra, • 48,51%-a viszont még nem tartalmazza a beilleszkedést segítő programra vonatkozó részt. Az ország összes települése közül 40,09% kötött megállapodást a beilleszkedést segítő programra a kirendeltségekkel. Hét megye esetében fordult csak elő, hogy a kirendeltség közvetlenül a szolgáltatóval kötött a beilleszkedést segítő programra megállapodást. Ezek közül is Komárom-Esztergom valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében a legjellemzőbb. Hat megyében nem kötött megállapodást a beilleszkedést segítő programra a kirendeltség és az önkormányzat, de szinte mindegyik esetben lett megállapodás kötve a szolgáltatóval, kivéve Zala megyét. Zala megyében egyik együttműködési megállapodás sem tartalmazza a beilleszkedést segítő programra vonatkozó részt. Öt megyében (Csongrád, Pest, Somogy, Veszprém, Zala) a kirendeltségek és az önkormányzatok között még mindig kizárólag olyan együttműködési megállapodások vannak, amelyek nem tartalmazzák a beilleszkedést segítő programot.
60 Összességében elmondható, hogy az együttműködési megállapodások legfontosabb tartalmi elemei között: • az RSZS határozatok megküldésének rendszere, • a jogszabályok, nyilvántartások egyeztetése, valamint • szakmai konzultációk biztosítása szerepelnek. Az önkormányzatok a kirendeltséggel közösen szervezik meg a közhasznú, közcélú munkát, de a közvetítést a kirendeltség munkatársai végzik, viszont a személyeket többnyire az önkormányzat választja ki. Az együttműködés főleg az adminisztrációra, illetve az információcserére terjed ki (ez igen nehézkesen működik a gyakorlatban). Komoly problémát jelent, hogy az informatikai rendszerek nem összehangoltak; hiányzik a közös adatbázis, ami lehetővé tenné az egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb ügyintézést, illetve információcserét. Az esetek többségében a beilleszkedési program formális, nem az egyén élethelyzetéhez igazodó, nem veszi figyelembe a személyes szükségletek kielégítését és gyakran a munkaügyi központ sincs tisztában a tartalmával. A rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos eltérő önkormányzati gyakorlat több problémát is felvet. Ez a párhuzamos nyilvántartásokon és eltérő szolgáltatásnyújtáson túl a nyilvántartásban lévő adatok torzulását is magával vonja. Az önkormányzatok által hozott határozatok között előfordul olyan, ahol csak az önkormányzattal működik együtt az ügyfél, de előfordul olyan is ahol az ügyfél az önkormányzattal, a munkaügyi központtal, a családsegítő szolgálattal és a közhasznú-, közcélú munkát szervező Kht-val is tartja a kapcsolatot. A családsegítő szolgálat és a munkaügyi szervezet szolgáltatásai nem épülnek egymásra, megfelelően nem összehangoltak, a munkamegosztás nem egyértelmű.
XII.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos főbb adatok
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához költségvetési irányzatból nyújtott támogatások regionális értékelése A dotáció helyébe lépő, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás rendszere 2006. év januárjától működik. A várakozásoknak megfelelően, a rehabilitációs bértámogatások iránti igények 2007. év második negyedévében jelentkeztek tömegesen, hiszen az akkreditált munkáltatók mellett megjelentek azon munkáltatók is, akik a korábbi APEH által folyósított dotációt vették igénybe. 2007. július 1-től a támogatás igénybevételéhez minden foglalkoztató számára alapkövetelménnyé vált az akkreditációs tanúsítvány, amelyet a munkáltatók egy része a munkaadói fórumok, tájékoztatók ellenére sem szerzett meg, ezért a korábban megállapított támogatások megszűntek. A munkáltatók a költségvetési előirányzatból a rehabilitációs költségtámogatás, a költségkompenzációs támogatás és a rehabilitációs költségvetési bértámogatás jogcímen részesültek támogatásban, amelyek sikeres eszköznek bizonyultak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. A támogatási forma ismertsége – ahogyan ez az akkreditált munkáltatók számának emelkedéséből is jól látható – folyamatosan növekszik, mindemellett a cégek pénzügyi érdekeltsége sem elhanyagolható.
61 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásban részesült/akkreditált foglalkoztatók Foglalkoztatók telephelyeire vonatkozó adatok
Foglalkoztatóra vonatkozó adatok
Foglalkoztató szerint
száma (db)
száma (db)
ebből nem ebből ebből kiemelt akkreditált akkreditált tanúsítvány
Mikrovállalkozás
242
243
96
147
1
Kisvállalkozás
306
360
74
286
34
Középvállalkozás
330
561
40
521
263
Egyéni vállalkozó
186
197
73
124
0
Nonprofit szervek
167
201
36
165
36
Egyéb
210
408
22
386
237
1 970
341
1 629
571
Összesen
1 441
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Az akkreditált foglalkoztatók és a telephelyek számának eltérésének egyik oka, hogy a foglalkoztató több telephelyen is folytathatja a tevékenységet, másik oka, hogy azon vállalkozások, amelyek a 2007. július .1-től életbe lépő új rendszer miatt szereztek időközben tanúsítványt, de korábban is a rendszerben voltak, azok kétszer szerepelhetnek a listában. A jövőben elvégzendő feladatok, melyek az eljárás megkönnyítését, illetve meggyorsítását eredményezhetik: • régiókat átfogó szakmai egyeztetetések számának növelése, • számítógépes program lehetőségeinek bővítése, • elszámolási rendszer átgondolása, • akkreditációhoz jutás felgyorsítása, • adatszolgáltatás informatikai támogatásának kialakítása.
A megváltozott munkaképességű álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban iskolai végzettség 8. ált. és alacsonyabb szakmunkásképző és szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola és egyetem összesen
korcsoport 26 év alatti Férfi Nő 171 101 88 76 21 34 13 28 3 0 296 239
26-45 év Férfi 1 800 1 369 227 134 42 3 572
Nő 2 149 1 187 349 285 56 4 026
46-50 év Férfi Nő 832 1 564 844 623 175 262 59 230 39 37 1 949 2 716
50 év feletti Férfi Nő 1 435 2 622 1 633 889 362 477 169 399 89 98 3 688 4 485
A 2007. évben nyilvántartott megváltozott munkaképességű álláskeresők közel 55%-a volt nő. Kiugróan magas a 8 általános iskolai, illetve alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya, a számuk a vizsgált csoport 51%-át tette ki. Szintén magas a szakmunkásképzővel, valamint szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma (32%).
62 A gimnáziumi végzettséggel rendelkezők tekintetében a nők létszáma 150%-kal haladja meg a férfiak létszámát. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nagyon alacsony, a teljes létszám 2%-át sem éri el.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása az akkreditált munkáltatóknál1 a tanúsítvány típusa szerint
A tanúsítvány típusa
Bértámogatás összege (eFt)
Létszám
Alap
4 144
Rehabilitációs
3 886
Kiemelt
27 154
Feltételes
62
7 859 806
Adatok: 2007. 07.01-től 2007.12.31-ig 1 Az akkreditációs tanúsítvány 2007. 07.01-től feltétele a bértámogatásnak.) Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Az akkreditált tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók esetében a kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatóknál foglalkoztatják az érintettek 77%-át. Elenyésző (0,2%) a feltételes tanúsítvánnyal rendelkezőknél foglalkoztatottak száma. A 2007. évben foglalkoztatott 25.890 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatására összesen 7.859.806.000 Ft bértámogatás kifizetése történt meg. A 2007. év második felében közel 10 ezer fővel nőtt a bértámogatással foglalkoztatott személyek száma.
A megváltozott munkaképességűek bértámogatásával kapcsolatos főbb adatok Foglalkoztató
ebből 2007. évi 2007. évi 2007. évi ebből legalább ebből legalább fogyatékos 67%-ban támogatás kifizetés támogatás 50%-ban munkavállaló megváltozott megváltozott munkaképesség munkaképességű munkavállaló ű munkavállaló (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (ezer Ft)
Mikrovállalkozás
242
243
96
147
Kisvállalkozás
306
360
74
Középvállalkozás
330
561
40
Egyéni vállalkozó
186
197
Nonprofit szervek
167
Egyéb
210 1 441
1 970
Összesen:
ebből kiemelt tanúsítvány
száma (db)
ebből akkreditált
száma (db)
ebből nem akkreditált
Telephelyekre vonatkozó adatok
vállalkozás típusa szerint
Munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás
Foglalkoztatási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás
Munkába helyezéshez, munkahely megtartásához nyújtott bértámogatás
14 006
765
244
215
306
2007. évi kifizetés
2007. évi támogatás
2007. évi kifizetés
(ezer Ft)
(fő)
(ezer Ft)
1
45
241 474
11
3 067
286
34
267
108 182
4 247
1 261
1 080
1 906
1 790 601
42
24 344
521
263
987
397 042
11 758
2 806
2 571
6 381
2 947 739
118
42 798
73
124
0
31
10 081
413
168
111
134
120 322
10
5 451
201
36
165
36
9
3 735
1 881
461
542
878
551 887
105
40 010
408
22
386
237
324
51 961
5 531
1 522
1 612
2 397
1 428 315
139
78 791
341 1 629
571
1 663
585 007
24 595
6 462
6 131
12 002
7 080 338
425
194 461
63 A 2007. évben a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó bértámogatást leginkább kis-, és középvállalkozások vették igénybe, az összes foglalkoztatónak közel 45%-át tették ki. A kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező telephelyek közel 88%-a az egyéb foglalkoztatók, illetve a középvállalkozások közül került ki. Munkába helyezéshez, munkahely megtartásához nyújtható bértámogatással foglalkoztatottak 59%-a állt középvállalkozások alkalmazásában, kifizetett támogatás tekintetében is ezen vállalkozási típus kapta a legmagasabb összeget, amely meghaladta a 397 millió forintot. A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás tekintetében is kiemelkednek a középvállalkozások, amelyek a támogatással foglalkoztatottak 48%-át adják. Az általuk felvett támogatások értéke közel 3 milliárd forint. A középvállalkozásokon kívül még feltétlenül meg kell említeni a kisvállalkozásokat, valamint az egyéb foglalkoztatókat, ugyanis ez a két csoport a középvállalkozásokkal együtt a létszám több, mint 78%-át, a teljes támogatási összeg 87%-át teszi ki. A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás esetében is hasonló a helyzet, mint az előzőekben, azzal a különbséggel, hogy ebben az összehasonlításban az egyéb foglalkoztatók esetében találkozhatunk a legmagasabb létszámmal, és a legmagasabb támogatással is.
Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely kialakításában támogatott szervezetek A tavalyi 302 szervezettel szemben 2007. évben 313 szervezet pályázott támogatásért a regionális munkaügyi központok felhívására (3,6%-os növekedés). Ebből 170 első ízben pályázó szervezet, míg 143 visszatérő pályázó volt. A 313 pályázott szervezetből 227 támogatása történt meg (72,5%). Befogadó munkahely kialakítása keretében az összes támogatott szervezet 95,15%-a, azaz 216 részesült támogatásban. Ebből a legtöbb, 104 db (48,14%) munkahely létesítésre, míg a legkevesebb, 10 db (4,62%) létesítmény átalakításra és akadálymentesítésre kapott támogatást. Minden pályázati cél esetében a vállalkozások voltak a legaktívabbak. Ebben a csoportban is kiemelkedően szerepeltek az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások (57 szervezet). A legkevesebb támogatást 7 db az államháztartáson belüli szervezetek kaptak (3,24%). Rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása az összes támogatott szervezet 4,84%-ánál, azaz 11 esetben figyelhető meg. Az országosan támogatott 227 db szervezetből 118 (52%) volt új pályázó szervezet.
64
Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely összes támogatott létszámára vonatkozó adatok Összes támogatott létszámra vonatkozó adatok Közgazdasági besorolás
Befogadó munkahely kialakításának támogatása
Rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása
Összes támogatott létszám
munkahelyteremtő támogatás a 6/1996. (VII.16.) MüM munkahelyteremtő támogatás a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19§ (1) a)-d) szakasz alapján (a) munkahely létesítés; rendelet 19§ (1) e) szakasz alapján (a) munkahely b) létesítmény átalakítás, akadálymentesítés; c) berendezés létesítés; b) létesítmény átalakítás, akadálymentesítés; c) beszerzés, átalakítás; d) munkahely és munkaeszköz berendezés beszerzés, átalakítás; d) munkahely és korszerűsítés;) munkaeszköz korszerűsítés;) a) I. Államháztartáson belüli szervek összesen:
b)
c)
d)
összesen
a)
b)
c)
d)
összesen
munkahelyteremtő támogatás a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 19§ (1) a)-e) szakasz alapján (a) munkahely létesítés; b) létesítmény átalakítás, akadálymentesítés; c) berendezés beszerzés, átalakítás; d) munkahely és munkaeszköz korszerűsítés;) a)
b)
c)
d)
összes új Első ízben támogatási támogatott támogatott arány % munkahely létszám
összesen
6
0
23
0
29
0
0
0
0
0
6
0
23
0
29
15
9
41,43
0
0
2
0
2
0
0
0
0
0
0
0
2
0
2
0
0
66,67
0
0
2
0
2
0
0
0
0
0
0
0
2
0
2
0
0
100,00
6
0
21
0
27
0
0
0
0
0
6
0
21
0
27
15
9
40,30
b1, Szociális foglalkoztató
0
0
10
0
10
0
0
0
0
0
0
0
10
0
10
6
4
23,26
b2, Egészségügyi, szociális intézmény
1
0
8
0
9
0
0
0
0
0
1
0
8
0
9
1
0
60,00
430
35
534
171
1 170
61
0
81
58
200
491
35
615
229
1 370
724
623
74,17
186
25
326
165
702
61
0
81
58
200
247
25
407
223
902
362
313
73,81
80
22
171
85
358
45
0
75
0
120
125
22
246
85
478
132
60
93,73
52
0
64
0
116
0
0
0
0
0
52
0
64
0
116
100
48
67,05
ebből: a, Központi költségvetési szerv összesen ezen belül: aa, Egészségügyi, szociális intézmény b, Önkormányzati szerv összesen ezen belül:
II. Vállalkozások összesen: ebből: a, 20 fő feletti létszámot foglalkoztatók ezen belül: aa, Védett szervezetek b, 10-19 fő létszámot foglalkoztatók c, 1-9 fő létszámot foglalkoztatók d, Egyéni vállalkozók III. Nonprofit szervezetek Mindösszesen (I.+ II.+ III.) :
156
9
64
4
233
0
0
0
0
0
156
9
64
4
233
210
169
73,04
36
1
80
2
119
0
0
0
0
0
36
1
80
2
119
52
93
89,47
151
12
754
16
933
8
0
0
0
8
159
12
754
16
941
167
889
74,86
587
47
1 311
187
2 132
69
0
81
58
208
656
47
1 392
245
2 340
906
1 521
73,72
Míg 2006. évben 1.887 fő, 2007. évben már 3.174 fő (168,2%) támogatott foglalkoztatására pályáztak a regionális munkaügyi központok felhívására. Ebből 1.311 fő támogatására első ízben pályáztak a szervezetek, míg 1.863 fő már korábban támogatott volt. A 3.174 fő pályázott létszámból 2.340 fő támogatására került sor, ez 87,7 %-os emelkedést jelentett a tavalyi létszámhoz képest. Befogadó munkahely kialakítására az összes támogatott szervezet 91,11 %-a, azaz 2.132 fő támogatása történt meg. Ebből a legnagyobb arányban 1.311 főre (61,49%) berendezés beszerzésre, átalakításra, míg a legkisebb mértékben 47 fő (2,20%) a létesítmény átalakításra, akadálymentesítésre pályáztak. A rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatást az összes létszám 8,88%-ánál, azaz 208 fő esetében támogatták. Ebből 81 fő (38,94%) esetében berendezés beszerzésre, átalakításra, míg a legkevesebb 20 fő (8,16%) létesítmény átalakításra, akadálymentesítésre nyújtottak be pályázatot. Az országosan támogatott 2 340 főből 1 521 (65,00%) volt az első ízben támogatott létszám.
65
Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely kialakítására biztosított forrásokra vonatkozó adatok Összes támogatott összegre vonatkozó adatok (ezer Forint) Befogadó munkahely kialakításának támogatása
Közgazdasági besorolás
Rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása
Összes támogatott összeg
munkahelyteremtő támogatás a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19§ (1) munkahelyteremtő támogatás a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 19§ (1) munkahelyteremtő támogatás a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19§ a)-d) szakasz alapján (a) munkahely létesítés; b) létesítmény átalakítás, e) szakasz alapján (a) munkahely létesítés; b) létesítmény átalakítás, (1) a)-e) szakasz alapján (a) munkahely létesítés; b) létesítmény akadálymentesítés; c) berendezés beszerzés, átalakítás; d) munkahely és akadálymentesítés; c) berendezés beszerzés, átalakítás; d) munkahely és átalakítás, akadálymentesítés; c) berendezés beszerzés, átalakítás; d) munkaeszköz korszerűsítés;) munkaeszköz korszerűsítés;) munkahely és munkaeszköz korszerűsítés;) a) I. Államháztartáson belüli szervek összesen:
b)
c)
d)
összesen
a)
b)
c)
d)
összesen
a)
b)
c)
d)
összes új támogatott összeg
első ízben támogatott összeg
vissza nem vissza térítendő térítendő támogatásra támogatási támogatásra támogatott arány % támogatott összeg összeg
összesen
7 200,0
0,0
29 340,8
0,0
36 540,8
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
7 200,0
0,0
29 340,8
0,0
36 540,8
20 272,4
11 400,0
36 540,8
0,0
44,56
0,0
0,0
1 916,1
0,0
1 916,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
1 916,1
0,0
1 916,1
0,0
0,0
1 916,1
0,0
70,86
ebből: a, Központi költségvetési szerv összesen ezen belül: aa, Egészségügyi, szociális intézmény b, Önkormányzati szerv összesen
0,0
0,0
1 916,1
0,0
1 916,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
1 916,1
0,0
1 916,1
0,0
0,0
1 916,1
0,0
100,00
7 200,0
0,0
27 424,6
0,0
34 624,6
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
7 200,0
0,0
27 424,6
0,0
34 624,6
20 272,4
11 400,0
34 624,6
0,0
43,66
ezen belül: b1, Szociális foglalkoztató b2, Egészségügyi, szociális intézmény II. Vállalkozások összesen:
0,0
0,0
18 472,4
0,0
18 472,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
18 472,4
0,0
18 472,4
13 072,4
5 400,0
18 472,4
0,0
30,96
1 912,2
0,0
4 240,0
0,0
6 152,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
1 912,2
0,0
4 240,0
0,0
6 152,2
0,0
0,0
6 152,2
0,0
69,66
620 083,2
31 788,0
575 920,8
117 093,1 1 344 885,0
87 597,0
0,0
102 934,8
32 343,0
222 874,8
707 680,2
31 788,0
678 855,6
149 436,1
1 567 759,8
921 325,8
825 755,2
1 567 759,8
0,0
70,68
277 579,2
18 600,0
314 983,3
110 732,0
721 894,5
87 597,0
0,0
102 934,8
32 343,0
222 874,8
365 176,2
18 600,0
417 918,1
143 075,0
944 769,3
513 287,3
401 117,9
944 769,3
0,0
70,75
87 732,3
15 000,0
107 593,3
23 622,0
233 947,6
67 997,0
0,0
95 396,8
0,0
163 393,8
155 729,3
15 000,0
202 990,1
23 622,0
397 341,4
203 235,1
84 872,0
414 159,4
0,0
95,87
52 860,4
0,0
97 380,0
0,0
150 240,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
52 860,4
0,0
97 380,0
0,0
150 240,4
119 731,4
51 865,0
150 240,4
0,0
56,97
235 973,7
11 988,0
89 498,2
3 400,0
340 859,9
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
235 973,7
11 988,0
89 498,2
3 400,0
340 859,9
206 876,1
278 154,2
340 859,9
0,0
72,27
53 669,9
1 200,0
74 059,3
2 961,1
131 890,2
0,0
0,0
0,0
0,0
53 669,9
1 200,0
74 059,3
2 961,1
131 890,2
81 431,0
94 618,2
131 890,2
0,0
89,48
16 060,5
308 461,3
6 029,1
0,0
0,0
0,0
6 029,1
227 160,0
14 100,0
57 170,0
16 060,5
314 490,4
234 048,0
255 912,3
314 490,4
0,0
60,19
133 153,6 1 689 887,1
93 626,1
0,0
102 934,8
32 343,0
228 903,9
942 040,1
45 888,0
765 366,3
165 496,6
1 918 791,0
1 175 646,2
1 093 067,5
1 918 791,0
0,0
67,98
ebből: a, 20 fő feletti létszámot foglalkoztatók ezen belül: aa, Védett szervezetek b, 10-19 fő létszámot foglalkoztatók c, 1-9 fő létszámot foglalkoztatók d, Egyéni vállalkozók III. Nonprofit szervezetek Mindösszesen (I.+ II.+ III.) :
221 130,8
14 100,0
57 170,0
848 414,0
45 888,0
662 431,5
A 2007. évben 2.822 millió forint összegű pályázat érkezett a regionális munkaügy központok felhívására. A tavalyi évben 2.327 millió forint támogatásra pályáztak, amelyből a pályázókat 1.918 millió forinttal támogatták. A pályáztatásnál alkalmazott leggyakoribb szakmai feltételek: • a munkaadói réteg minél szélesebb körű elérése, • a mikró-, kis-, és középvállalkozások preferálása és • a piacképes foglalkoztatás kialakítása, fenntartása voltak. Befogadó munkahely kialakítása kertében az összes támogatott összeg 88 %-a, azaz 1.689 millió forint támogatás került kifizetésre. Ebből a legtöbb támogatást 848,4 millió forint (50,2%) munkahely létesítésére, míg a legkevesebbet 133,1 millió forintot (7,87%) munkahely és munkaeszköz korszerűsítésre használtak fel. Minden támogatási cél esetében a vállalkozások voltak a legaktívabbak, a befogadó munkahely kialakítása keretében összesen 1.344 millió forint értékű támogatást kaptak (79,58%). A rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása az összes támogatott összeg 11,92 %-a, azaz 228,90 millió forint összegben történt meg. Ebből a legtöbb 102,93 millió forint (44,96%) berendezés beszerzésre irányult. Minden pályázati cél esetében a vállalkozások voltak a legaktívabbak, rehabilitációs célú foglalkoztatás keretében összesen 222,87 millió forint (97,36%) támogatáshoz jutottak. Az országosan támogatott 1.918 millió forintból 1.093 millió forint (56,96%) támogatást kaptak az első ízben pályázó szervezetek.
66
XIII. A regionális munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői A regionális munkaügyi központokhoz - az előző évhez hasonlóan – 2007-ben a beérkezett panaszok száma nem számottevő. Országos szinten 64 esetben érkezett panasz, bejelentés, melyből 16 esetben a vizsgálatot követően megállapításra kerül, hogy megalapozatlan. Az álláskeresők által tett bejelentések, észrevételek - az előző évhez hasonlóan - elsősorban a nyilvántartásba vétellel, az álláskeresési támogatásokkal, a munkatársak munkájával, illetve a hosszú várakozási idővel kapcsolatban érkeztek. Előfordult, hogy az ügyfelek a panaszukat a határozattal szembeni fellebbezésükben fogalmazták meg. Két regionális munkaügyi központhoz (Észak-magyarország, Dél-dunántúl) 2007. évben nem érkezett hivatalos panasz, észrevétel vagy kifogás. A munkaügyi központokhoz számos esetben érkezett olyan jellegű panasz, amely nem a munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételeket tartalmazott. A panasz kivizsgálását követően a hatáskörükbe nem tartozó ügyeket a munkaügyi központok illetékességből áttették a megfelelő szervezetek felé. Az ügyfél elégedettségi vizsgálatok pozitív visszajelzést adtak a regionális munkaügyi központok által végzett munkáról. Különösen a munkaügyi központokkal, illetve kirendeltségekkel kapcsolatban álló munkaadók értékelik pozitívan az együttműködését. Összességében megállapítható, hogy a kirendeltségi munkatársak az adminisztrációs feladataik növekedése ellenére lelkiismeretesen és a jogszabályoknak megfelelően végzik a munkájukat.
XIV. Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről A munkaügyi szervezet többféle módon figyeli és reagál partneri kapcsolatrendszerére. Munkáltatói, önkormányzati és civil fórumokon ismerteti lehetőségeit, igyekszik népszerűsíteni szolgáltatásait. A munkaügyi központ tevékenységével kapcsolatban az ügyfelek elégedettségét a minőségügyi mutatókon keresztül figyeli és értékeli. Az év folyamán többféle elégedettségi mérést végeztek annak érdekében, hogy tevékenységükkel kapcsolatban visszajelzéseket kapjanak partnereiktől. A minőségirányítási rendszer széleskörű bevezetésével a régió vezetése közvetlen visszajelzéseket kap a szakmai munka fogadtatásáról mind a munkáltatók, mind az egyének részéről. Régió Közép-Magyarország Budapest
(M)* mutató %
(Y) mutató %
(P) mutató %
2006
2007
2006
2007
2006
2007
90,80%
94,00%
74,90%
77,50%
83,20%
83,30%
Pest megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye
95,10%
92,00%
76,40%
72,90%
85,30%
82,90%
91,20%
96,90%
83,40%
87,70%
87,60%
89,70%
Vas megye
97,00%
95,20%
78,10%
80,20%
90,80%
87,70%
Zala megye Közép-Dunántúl
83,30%
92,90%
75,40%
75,40%
84,70%
85,10%
67 Régió
(M)* mutató %
(Y) mutató %
(P) mutató %
2006
2007
2006
2007
2006
2007
Fejér megye
93,10%
93,50%
87,10%
79,50%
89,00%
83,80%
Komárom-Esztergom megye
96,50%
94,80%
86,70%
86,30%
91,30%
83,70%
Veszprém megye Dél-Dunántúl Baranya mege
96,10%
95,50%
84,00%
81,40%
90,30%
84,10%
96,40%
96,10%
82,30%
79,50%
89,60%
89,00%
Somogy megye
95,50%
94,00%
83,40%
84,80%
92,20%
86,40%
Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye
94,10%
94,90%
80,70%
77,80%
88,80%
88,60%
91,60%
95,60%
76,80%
74,70%
85,40%
86,60%
Heves megye
89,10%
95,50%
84,00%
81,00%
91,60%
90,20%
Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye
91,80%
93,50%
80,80%
76,60%
89,20%
81,30%
98,00%
94,90%
71,80%
73,10%
85,60%
82,40%
Jász-Nagykun-Szolnok megye
94,00%
94,40%
80,60%
77,80%
87,10%
84,30%
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye
96,70%
96,50%
77,00%
72,70%
85,10%
81,00%
95,20%
94,30%
81,10%
84,20%
88,50%
87,70%
Békés megye
95,50%
95,80%
81,40%
83,10%
90,00%
89,00%
Csongrád megye
94,10%
96,40%
83,70%
83,20%
90,50%
86,10%
Országos átlag
94,20%
94,90%
80,40%
78,60%
87,90%
85,20%
A munkáltatói elégedettség (M) mérése évente egy alkalommal egy 4 oldalas kérdőíven keresztül történik a működési területen tevékenységet folytató munkaadók reprezentatívnak számító mintáján keresztül. A kérdések a kirendeltségi szolgáltatások, az ott dolgozók szakmai felkészültségére vonatkoznak. Az érvényesség feltétele, hogy a kiküldött kérdőívek több mint 50 %-a visszaérkezzen. A választ adó munkáltatók véleménye összességében jó, elégedettek a munkánkkal. Jelezték felénk, hogy a munkajogi és a munkaerő-piac működését érintő jogszabályok változásáról szívesen vennék a rendszeres információszolgáltatást. Javaslatot tettek arra, hogy milyen módon lehetne javítani az együttműködést, a kommunikáció színvonalát, erősíteni a kapcsolattartást. Nagyon fontos a kirendeltségi vállalati kapcsolattartás erősítése mellett a tájékoztató anyagok készítése, és a honlap cégeknek szóló információs elemeinek naprakész karbantartása, kiemelve a munkaközvetítés ingyenességét, jelentőségét. Az internet nyújtotta lehetőségek kihasználása mellett célszerű elindítani a munkaadókat informáló, rendszeresen megjelenő hírlevelet is. A cégek irányába történő kommunikációban fontos szerepet játszik a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybe vételének elősegítése. Az ügyfelek elégedettségének (Y) mérése kétféle módszerrel történik. Negyedévente kérdezzük meg őket egy egyszerű egyoldalas kérdőív útján, egy alkalommal pedig egy részletes, 18 kérdésből álló felmérésben vizsgáljuk véleményüket munkánkról, a szolgáltatásokról szerzett benyomásaikról. Az év során végbement szervezeti átalakulás, az új felhasználói program bevezetése növelte a kirendeltségek leterheltségét, átmenetileg lassította az ügyintézést, növekedett az ügyfelek várakozási ideje.
68 Félő volt, hogy a 2006 évi mutatókhoz képest a 2007-es eredmények rosszabbak lesznek. Országos szinten 1,8 %-kal csökkent ennek a mutatónak az értéke, régiók között, vagy régión belül nagyobb eltérések is láthatók. A véleményt nyilvánítók többsége a várakozások ellenére pozitív visszajelzést adott. Azok közül, akik valamilyen támogatott képzésben vettek részt, többen megköszönték a lehetőséget, jelezték, hogy újabb tanfolyamot is szívesen elvégeznének, mert felismerték a képzés nyújtotta lehetőségeket. Nagyon jó véleménnyel voltak az ügyintézők szakmai felkészültségéről, barátságos és figyelmes hozzáállásáról. A felmérésekből az is lemérhető, hogy a jövőben nagyobb energiát kell fordítani az állásfeltárásra, a hatékonyabb közvetítői munkára. A hatósági munka mellett erősíteni kell a szolgáltatásokat, különösen a tanácsadásokat, az információnyújtást, az öninformációs rendszerek (FIT, RIC, kioszkok) kihasználtságát. Összességében elmondható, hogy az ügyfél elégedettségi felmérések kedvező eredményeket mutatnak a régiók munkaügyi kirendeltségei által végzett munkáról.
XV.
Összegzés
A munkaügyi központok számára a 2007. év az átalakulás évét jelentette. Az átszervezésből adódó nehézségek ellenére pozitívan értékeljük, hogy ügyfeleik, partnereik ebből nem érzékeltek negatív hatást, feladataikat az év elejétől az új, megváltozott szervezeti keretek között végezték. A munkatársak munkáját jelentősen nehezítette az is, hogy alapfeladataik ellátása mellett sok új típusú tevékenységgel is szembe kellett nézniük. Örvendetes, hogy sok gátló tényező ellenére is kiérdemelték partnereik elismerését. Sikeresek voltak rendezvényeik, mélyültek és bővültek partneri kapcsolataik, nemcsak határainkon belüli, hanem más országok - döntően szomszédos országok - társszervezeteivel és egyéb intézményeivel is. A munkatársak szakmai elkötelezettsége és jelentős túlmunkák vállalásának révén képesek voltak ellátni a jogszabályokban meghatározott feladataikat. A javuló tárgyi feltételek biztosították a szolgáltatások színvonalas ellátását és a munkaerő-piaci feszültségek kezelését. A regionális képző központok többségében az eredeti tervhez képest lényegesen magasabb szinten teljesítettek, mind a hallgatói napok, mind az árbevétel szempontjából. A regionális munkaügyi, valamint a képző központok együttműködési megállapodásai alapján a tervezhető finanszírozás lehetővé tette, hogy biztonságosan ellássák mindazon feladatukat, amiket a jogszabály előír számukra. Az alaptevékenység keretében ellátott képzések, a képzéssel összefüggő szolgáltatások színvonala a biztonság és kiszámíthatóság következtében növekedett. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat hatékony felhasználása mellett régiós szinten kialakultak azok a szakmai szervezetek, amelyek a 2008. évi célkitűzéseket képesek a társszervezetekkel együttműködve eredményesen megvalósítani.
Budapest, 2008. június 9. Pirisi Károly főigazgató
