NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: SEF-2259/2014 Témafelelős: Majlinger Zsuzsanna dr. Kassai Barbara
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzéséről, különös tekintettel a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra és az ingatlanirodák internetes hirdetéseire
BUDAPEST, 2014. DECEMBER
1. Az ellenőrzés indoka, célja A vállalkozások az eladások növelése érdekében a fogyasztókat a gazdasági reklámozás eszközével az áru megvásárlására, vagy más módon történő igénybevételére ösztönzik. Ezzel a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének, valamint az áru vagy árujelző megismertetését, népszerűsítését is előmozdítják. Napjainkban a legkülönfélébb reklámfogások, figyelemfelkeltő megoldások szaporodtak el, a gazdasági reklámok életünk szinte minden területét egyre inkább behálózzák. Ezért is kiemelten fontos, hogy a reklámok által közvetített információ tartalma és formája is megfeleljen az általános és a speciális szabályozás feltételeinek. A reklám a befolyásolás és a meggyőzés eszközeivel éri el célját, képes az objektív fogyasztói döntéseket eltéríteni, azokat manipulálni. Ezen módszerekkel szemben szükséges fellépni a jogi szabályozás, valamint a hatósági ellenőrzés eszközeivel. A reklámszabályozás célja egyrészt, hogy a fogyasztó kellő és megalapozott információk birtokában, saját preferenciái alapján hozhassa meg ügyleti döntéseit, és védelmet élvezzen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, másrészt pedig a jogszabályi előírások olyan keretet adnak a vállalkozások számára, melyek betartásával törvényesen népszerűsíthetik termékeiket, szolgáltatásaikat. A fentiekből kifolyólag a fogyasztóvédelmi hatóság 2014-ben is kiemelt feladatának tartotta a reklámszabályozás megtartásának ellenőrzését, különös tekintettel a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára. A témavizsgálat részét képezték továbbá az ingatlanirodák interneten közzétett hirdetései, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben elszaporodó, ilyen hirdetésekkel kapcsolatos panaszok szükségessé tették ezek vizsgálatát. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői Az ellenőrzés időtartama: 2014. március 17. – október 31. Az ellenőrzésben részt vett: valamennyi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége. 3. Az ellenőrzés általános tapasztalatai A 2014. évi témavizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 1998 ellenőrzést folytattak le, melyek során 251 reklámban találtak jogsértést. A kifogásolt hirdetések közül 6 több szempontból is jogsértőnek minősült. Ezen eredmény összességében 13%-os kifogásolási arányt mutat, ami a 2013-as vizsgálatban mért 19%-os arányhoz viszonyítva hat százalékpontos javulást jelent. A reklámok hatósági ellenőrzése során a felügyelőségek a hirdetések lehető legszélesebb palettájának áttekintésére törekedtek, a hatóság elsődleges célja azonban továbbra is a fogyasztói érdekeket leginkább sértő tevékenységek kiszűrése, valamint azoknak a megfelelő eszközökkel való hatékony visszaszorítása volt. Ennek megfelelően a vizsgált reklámok közel felét a potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító hirdetések, míg harmadát az idei témavizsgálat során is a reklámokban feltüntetett árak jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése tette ki. A területi eredmények országos szinten való aránytalanságainak kiküszöbölése érdekében a felügyelőségek számára az adott megyéhez mérten kerültek a minimum és a maximum ellenőrzési irányszámok meghatározásra. Az alábbi táblázat mutatja be az egyes felügyelőségek által ellenőrzött és kifogásolt reklámok számát. 2
Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
Ellenőrzött (db) 151 55 77 165 170 70 93 117 122 100 120 101 70 80 120 72 70 103 72 70
Kifogásolt (db) 22 14 5 32 8 18 11 1 10 3 3 10 10 7 15 8 20 34 8 12
4. A vizsgálat részletes megállapításai reklámhordozónként A technika fejlődésével és ezzel együtt a hagyományostól eltérő kereskedelmi és kommunikációs formák terjedésével párhuzamosan a vállalkozások újabb és újabb típusú hirdetési felületeket használnak fel a gazdasági versenyben való fennmaradás, a termékismertetés, illetőleg a termék köztudatban tartása, végső soron tehát az eladásösztönzés érdekében. Erre tekintettel a folyamatos, állandó jellegű hatósági ellenőrzés az összes hirdetési felület tekintetében szükséges. A korábbi évekhez hasonlóan a hatóság felügyelői továbbra is vizsgálták a közterületen, a nyomtatott sajtóban, televíziós és rádiós csatornákon, illetve interneten közzétett reklámokat, továbbá az egyéb, az előbbi csoportokba nem sorolható reklámhordozókat is.
A reklámhordozónkénti kifogásolási arányok (%) Televízió, rádió Internet Reklámújság Szórólap Újság, magazin Közterületi reklám Egyéb
2% 10% 12,5% 9% 16% 22% 17% 0%
5%
10%
3
15%
20%
25%
4.1
Közterületi reklámhordozók
A közterületi reklámhordozók esetében kiemelten fontos a jogszabályi előírások betartásának hatósági ellenőrzése, ugyanis az ún. outdoor kampányok használatával a vállalkozások a társadalom valamennyi rétegét egyszerre tudják elérni, és a fogyasztók ezen hirdetések hatásától nem tudnak elzárkózni. A témavizsgálat során 296 db közterületen közzétett hirdetést ellenőriztek a felügyelők. E körben olyan reklámokat vizsgáltak, mint például a plakátok/plakáttáblák (például: gigantplakátok, óriásplakátok, City-light plakátok, hagyományos plakátok, kis méretű plakátok, járműplakátok, ún. forgóprizmás plakátok), festett cégtáblák, világító reklámberendezések (például: tetőreklám, homlokzati berendezés, fényújság), utcabútorok (például: molinó, megállító tábla) és kirakatok. A közterületi hirdetésekkel kapcsolatban 66 esetben tártak fel jogsértést, így a kifogásolási arány országos szinten 22%-os volt, mely a tavalyi 17%-os kifogásolási arányhoz képest visszaesést jelent. Említésre méltó, hogy a többi reklámhordozóval összehasonlítva itt a legmagasabb a kifogásolási arány. 4.2
Újságok, magazinok
A felügyelőségek az idei témavizsgálat során ellenőrzött 380 db újságban, magazinban megjelent reklámból 62 db esetben tártak fel jogsértést. 2014-ben a kifogásolási arány tehát 16% volt, amely jelentős, 10 százalékpontos javulást mutat a tavalyi 26%-os mutatóhoz képest. Fontos megjegyezni, hogy a reklámok tekintetében az árfeltüntetés nem kötelező. Amennyiben a reklámozó mégis úgy dönt, hogy az árakról is tájékoztatni kívánja a reklámban a fogyasztókat, akkor annak meg kell felelnie a jogszabályban foglalt követelményeknek. A kifogásolt reklámok közel kétharmadában (64%) az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettség megsértését állapították meg, míg az esetek egynegyedében tisztességtelen reklám miatt került sor a jogsértés megállapítására. 4.3
Reklámújságok, szórólapok
A felügyelőségek összesen 416 db reklámújság vizsgálatát végezték el, melyből 52 db esett kifogásolás alá (a kifogásolási arány 12,5%), az ellenőrzött 219 db szórólap közül pedig 20 db (9%-os kifogásolási arány) ütközött valamely módon jogszabályba. Mindkét reklámhordozó tekintetében javuló tendencia figyelhető meg a tavalyi év mutatóihoz képest: 2013-ban ugyanis a reklámújságok esetén 16%, a szórólapoknál 15% volt a kifogásolt hirdetések aránya. A jogsértések döntő többségét mindkét reklámhordozó esetében az árfeltüntetési szabályok meg nem tartása, valamint - kisebb részben - a tisztességtelen reklámok tették ki. 4.4
Internet
A vállalkozások számára jelentős előnyökkel jár az internetes hirdetési felületek igénybevétele, hiszen így megfizethető áron érhetnek el egyidejűleg nagy létszámú célközönséget, melyet a földrajzi kötöttségek sem befolyásolnak. Az idei témavizsgálat során a felügyelőségek összesen 435 db internetes reklámot vizsgáltak, amelyek közül 44 alkalommal került sor valamilyen jogsértés feltárására. Az így kialakult 10%-os kifogásolási arány egyértelmű javulást jelent a tavalyi évhez képest, ugyanis 2013-ban a felügyelőségek 20%-os arányban találtak jogsértő reklámot az interneten.
4
Az idei évben a kifogásolt hirdetések közel kétharmada (64%) az árfeltüntetési szabályok megsértése, míg valamivel kevesebb, mint egyharmada (29%) a tisztességtelen reklámok miatt került kifogásolás alá. 4.5
Televízió és rádió
Az audiovizuális és auditív reklámok - úgymint a televízió- és rádióreklámok - az internetes hirdetésekhez hasonlóan széles tömegeket képesek megszólítani, valamint a figyelem megragadásában jóval hatékonyabbak az írott sajtóban megjelentetett hirdetéseknél, ezért a szakmai tanulmányok értékelései szerint hatásuk is jóval erősebb azoknál. A televízióban és rádióban ellenőrzött 234 db hirdetés vizsgálata során 2014-ben mindössze 4 esetben került sor valamely jogsértés megállapítására, a kifogásolási arány tehát 2%-os volt. A kifogásolások felére ezen reklámhordozók tekintetében a reklámozó azonosíthatóságára vonatkozó előírások megsértése miatt került sor. A televízióban, rádióban közzétett hirdetések esetében kimutatható 2%-os kifogásolási arány a legalacsonyabb a reklámhordozók között. 4.6
Egyéb reklámhordozók
Az idei témavizsgálat keretében a felügyelőségek 18 db reklámot vontak vizsgálat alá, melyek közül 3 db volt jogsértő, ami 17%-os kifogásolási arányt eredményez. Ezek a számok a tavalyi évhez képest jelentős, 27 százalékpontos javulást mutatnak, hiszen 2013ban ez az arány 44% volt. A nagyarányú javulás hátterében valószínűsíthetően az áll, hogy a reklámozók a korábbi évek tapasztalatai alapján egyre több figyelmet fordítanak ezen újszerű reklámhordozók használata során is a jogszabályi rendelkezések megtartására. 5. A vizsgálat részletes megállapításai témakörönként A felügyelőségek hatáskörük keretein belül vizsgálat alá vontak minden olyan típusú reklámot, mely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. A lefolytatott ellenőrzéseket és az azokhoz kapcsolódó kifogásokat az alábbiakban részletezettek szerint, témakörönként mutatjuk be. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy több olyan reklámot is észleltek a felügyelőségek, amelyek nemcsak egy, hanem kettő vagy több szempontból is kifogás tárgyát képezték. 5.1
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
A témavizsgálat kiemelt részét képezte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat megvalósító hirdetések közé tartoznak például azon reklámok, amelyek a fogyasztók megtévesztésére, ügyleti döntésük kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak. Az ilyen gyakorlatok eseteinek köre igen változatos jogsértéseket ölel fel úgy, mint például a megtévesztő (valótlan) tájékoztatások vagy az elhallgatott információk. A szóban forgó kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése általában véve nagy körültekintést igényel a felügyelőségek munkatársaitól, mivel a vállalkozások által közzétett tájékoztatások valóságtartalma sokszor csak többszöri helyszíni ellenőrzéssel ítélhető meg minden kétséget kizáróan, továbbá az ügy teljes feltárása érdekében sokszor szükséges más hatóságok bevonása is. 5
Tekintettel arra, hogy a fogyasztók ügyleti döntéseinek meghozatalát a reklám, mint eladásösztönző elem jelenős mértékben meghatározza, a témavizsgálat ideje alatt a felügyelőségek a legkülönbözőbb reklámokat vonták vizsgálat alá. Az ellenőrzést végző felügyelők nemcsak a vevőket üzletbe csalogató akciókat, kedvezményeket ellenőrizték, hanem jelentős szerepet kapott az egyes termékekről, szolgáltatásokról, azok összetételéről, jellemzőiről, illetve elérhetőségeiről szóló reklámok vizsgálata is. A felügyelők kiemelt figyelmet fordítottak az olyan hirdetések kivizsgálására is, amelyekben egészségre, gyógyhatásra utaló állítások kerültek feltüntetésre, továbbá a betegségek, az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására utaló, reklámokban szereplő kijelentések ellenőrzésére is sor került. Mivel a fogyasztók körében egyre népszerűbbek a testsúlycsökkentést, alakformálást, megfiatalodást célzó szolgáltatások, az ezekhez kapcsolódó, valamint e szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok is a felügyelőségek figyelmének központjába kerültek. A felügyelőségek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata során összesen 858 reklámot vontak ellenőrzés alá, amelyek közül 52 minősült (6%) valamilyen szempontból jogszabálysértőnek. A kifogásolt 52 reklám esetében 58 jogsértés került megállapításra, mivel néhány reklám több szempontból is jogszabálysértést valósított meg. Az ellenőrzött és kifogásolt reklámok reklámhordozók szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti.
Közterületi/Kirakati Újság/Magazin Szórólap Reklámújság Internet Televízió/Rádió Egyéb Összesen
Ellenőrzött reklámok (db) 93 176 102 179 179 114 15 858
Kifogásolt reklámok (db) 4 16 3 13 14 0 2 52
Kifogásolási arány (%) 4 9 3 7 8 0 13 6
Az ellenőrzést végző felügyelőségek az 52 kifogásolt, tisztességtelennek minősülő reklám vonatkozásában 26 esetben tettek kifogást akciókkal, kedvezményekkel kapcsolatban. Jellemző, kifogás tárgyát képző eset volt például mikor a meghirdetett szórólapon, reklámújságban az akciós ár helyett a régi, kedvezmény nélküli árat számolták fel a próbavásárlást végző felügyelők részére. Szintén ilyen akciót érintő jogsértést valósított meg, mikor a hirdetésben bizonyos %-os kedvezménnyel népszerűsítettek valamilyen terméket, a helyszíni ellenőrzés során azonban a meghirdetettnél alacsonyabb %-os értékcsökkentést alkalmaztak. Az ellenőrzést végző felügyelők továbbá többször észlelték a jogsértő csalogató reklám megvalósulását is, mivel több esetben is előfordult, hogy az akcióval érintett és meghirdetett termékek nem voltak kaphatóak az akciós időszak alatt. A fentiekben említett, 26 kifogásolt akciót, kedvezményt érintő magatartáson kívül, további 32 esetben merült fel olyan jogszabálysértés, mely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősült.
6
A felügyelőségek 13 reklám esetén megtévesztő magatartást, 4 hirdetés kapcsán megtévesztő mulasztást, 7 promóció vonatkozásában feketelistás tényállást megvalósító jogsértést, további 8 esetben pedig egyéb jogszabálysértést állapítottak meg. Az ellenőrzések során kifogás tárgyát képezte például, hogy internetes felületen, olyan egészségre pozitívan ható tulajdonságokkal hirdettek terméket, melynek valóságtartalmát az érintett vállalkozás nem tudta igazolni. Szintén jogsértőnek bizonyult az is, hogy ultrahangos zsírbontást - a valóságnak nem megfelelően - garantált test centiméter csökkentéssel reklámoztak. A kifogásolt reklámok között továbbá előfordult megtévesztő módon, eltérő jótállási idővel hirdetett nyílászáró reklám, valamint jogosulatlan logó használattal történő reklámozási tevékenység is. 5.2
Ingatlanirodák internetes hirdetései
A témavizsgálat ideje alatt a felügyelőségek ingatlanirodák internetes hirdetéseire.
fokozott figyelmet fordítottak
az
Egy ingatlan megvétele vagy bérbevétele komoly összegekbe kerülhet, ezért fontos, hogy a fogyasztó minél pontosabb információ alapján, megfelelő tájékozottsággal hozza meg ügyleti döntését. Fogyasztói bejelentések szerint gyakori, hogy ingatlanirodák vagy ingatlanügynökök nagyon előnyös vételnek tűnő hirdetéseket tesznek közzé, az érdeklődőknek azonban már azt az információt adják, hogy az adott ingatlan „épp elkelt”, amely helyett más - sokszor kevésbé jó tulajdonságokkal rendelkező - ingatlant ajánlanak. Tekintettel erre, a felügyelőségek az ingatlanirodák reklámjait abból a szempontból ellenőrizték, hogy a meghirdetett ingatlanok valóban eladók-e, kiadók-e. Az ellenőrzések kiterjedtek az internetes piacterek vonatkozó oldalaira, a kifejezetten ingatlan értékesítésre specializálódott portálokra, továbbá az ingatlanirodák online felületeire is. A vizsgálatok során a felügyelőségek olyan ajánlatokat választottak, amelyek a helyi viszonyok között, elsősorban ár-érték arány tekintetében jó ajánlatnak tűntek, rendszerint „Felújított lakás eladó kedvező áron!”, valamint „Nagyon jó választás kedvező fekvése miatt!”, továbbá ehhez hasonló jelmondatokkal népszerűsített hirdetések mellett döntöttek. Ezt követően telefonon érdeklődtek a kiválasztott ingatlannal kapcsolatban. Amennyiben azt a választ kapták, hogy az ingatlan már értékesítésre vagy kiadásra került, úgy néhány hét múlva újra érdeklődtek az adott hirdetéssel kapcsolatban. Pozitív eredményként könyvelhető el, hogy a lefolytatott 63 ellenőrzés során, egy esetben sem észleltek a felügyelőségek jogsértő magatartást. 5.3
Az árfeltüntetés szabályai
Mint ahogy arra a fentiekben is utaltunk, reklámok tekintetében az árfeltüntetés nem kötelező. Amennyiben a reklámozó azonban mégis úgy dönt, hogy az árakról is tájékoztatni kívánja a reklámban a fogyasztókat, akkor annak meg kell felelnie a jogszabályban foglalt követelményeknek. A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról, vagy - ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg - a szolgáltatás díja kiszámításának módjáról kell tájékoztatást adni.
7
A megalapozott ügyleti döntés meghozatalához minden esetben nélkülözhetetlen az árak és egységárak jogszabály szerinti feltüntetése. Az ellenőrzési időszak alatt a felügyelőségek 638 esetben végeztek reklámmal kapcsolatos árvizsgálatot, amely során 150 reklám esetében tapasztaltak valamilyen hiányosságot (24%). A kifogásolt 150 reklám esetében 160 jogsértés került megállapításra, mivel néhány reklám több szempontból is jogszabálysértőnek minősült. Az ellenőrzött és kifogásolt reklámok reklámhordozók szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti.
Közterületi/Kirakati Újság/Magazin Szórólap Reklámújság Internet Televízió/Rádió Egyéb Összesen
Ellenőrzött reklámok (db) 71 129 95 196 106 40 1 638
Kifogásolt reklámok (db) 22 40 17 41 29 1 0 150
Kifogásolási arány (%) 31 31 18 21 27 3 0 24
A kifogásolt reklámok vonatkozásában a legtöbb jogsértés (72 eset; 45%) azért fordult elő, mert a panaszolt vállalkozás - az eladási árral egyidejűleg - elmulasztotta feltüntetni az egységárat. A felügyelőségek 47 esetben észlelték (29%), hogy a reklámban nem szerepel a ténylegesen fizetendő bruttó ár, csupán a nettó vagy a „nettó+áfa” árat jelenítették meg, amely nem felel meg a helyes árfeltüntetési szabályoknak. Az egységár szerepeltetésének is pontos előírásai vannak, amelyet 37 esetben (23%) nem alkalmaztak helyesen. Az árfeltüntetési szabályok megsértése további 3 esetben (2%) amiatt valósult meg, mert nem forintban, hanem más valutában került megjelölésre a fizetendő eladási ár és mindösszesen egyszer esett kifogás alá az ellenőrzött hirdetés amiatt, hogy a termékért fizetendő ellenérték nem egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, valamint tisztán olvashatóan került kiírásra.
Árfeltüntetési szabálytalanságok Egységár hiánya 2% 23%
Bruttó ár hiánya
1%
Egységár feltüntetése szabálytalan Nem Ft-ban tünteti fel az eladási árat Nem egyértelműen tünteti fel az eladási árat
45%
29%
5.4
A nyelvvédelmi törvény betartásának ellenőrzése
A magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízió-műsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét és a jelmondatot (szlogent) - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.
8
A felügyelőségek munkáját 2014-ben is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvhelyességi Tanácsadó Testülete segítette a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések kérdésének eldöntése tekintetében. A nyelvvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére 83 alkalommal került sor, melyek közül 19 eset (23%) végződött jogsértés megállapításával. A kifogásolt 19 reklám 27 jogsértést valósított meg, mivel a reklámok többsége egyszerre két szempontból is jogszabálysértőnek bizonyult. A jogsértések közül a felügyelőségek 15 alkalommal fedeztek fel szabálytalan idegen nyelvű szöveget különböző reklámokban és 12 ízben fordult elő nem megfelelő idegen nyelvű szöveg kirakatokban. Az ellenőrzést végző felügyelőségek a legtöbb jogsértést a bevásárlóközpontok megállító tábláin, valamint - a már említett - kirakataiban észlelték. Ilyen típusú, nyelvvédelmi törvénybe ütköző jogszabálysértést valósított meg például a „sale”, „new collection”, valamint a „back to the standards” feliratok feltüntetése. 5.5
Gyógyászati segédeszközök reklámozása
Az ellenőrzést végző felügyelőségek 3 reklámot magazinban, 5 hirdetést reklámújságban, 4 promóciót interneten, 2 gyógyászati segédeszközt népszerűsítő eladásösztönző elemet pedig televízióban vontak vizsgálat alá. Az ellenőrzött 14 reklámból 2 minősült jogsértőnek, ami 14%-os jogsértési gyakoriságot jelent. Az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek, továbbá a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámja nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza. A jogszabályi tilalom ellenére az egyik jogsértést megvalósító, magazinban megjelenő reklám bőr- és nemigyógyász szakorvos ajánlásával népszerűsített gyógyászati segédeszközt. Szintén jogsértést valósított meg az a társadalombiztosító által támogatott, digitális gyengén látók által használt - kézi nagyítót reklámozó hirdetés, melyet interneten népszerűsítettek, mivel a jogszabály alapján tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása. 5.6
Fogyasztóknak nyújtott hitel reklámja
A fogyasztóknak nyújtott hitelek reklámját a felügyelőségek 5-5 esetben magazinban, interneten, további 3 alkalommal pedig reklámújságban ellenőrizték. A vonatkozó jogszabály szerint a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban számos adatot fel kell tüntetni. Az ellenőrzött 13 reklám közül 2 hirdetés (15%) esetében került sor jogsértés megállapítására. Mindkét reklám esetében kifogás tárgyát képezte, hogy a hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban nem tüntette fel, hogy kinek a képviseletében jár el, továbbá az egyik reklám esetében a teljes hiteldíj mutató értékének megjelölése is hiányzott.
9
5.7
Új személygépkocsi reklámja
Új személygépkocsi reklámjának ellenőrzésére 53 alkalommal került sor, amelyek közül az eljáró felügyelőség egy esetben (2%) észlelt kifogást az írott reklámanyagot érintő hivatalos üzemanyag-fogyasztási és hivatalos CO2-kibocsátási adatokkal kapcsolatban. 5.8
Temetkezési szolgáltatás reklámja
Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban - a szolgáltató honlapján közzétett reklám kivételével - csak a szolgáltató neve, megkülönböztető megjelölése, elérhetőségének módja és időtartama, valamint a „temetkezés” szó, illetve a nyújtott szolgáltatásoknak és azok díjának tárgyszerű - kegyeleti jogokat nem sértő - felsorolása tüntethető fel. A témavizsgálat ideje alatt 6 közterületi, 9 újságban közétett, 7 reklámújságban szereplő, 9 interneten megtalálható, 1 televízióban, továbbá 1 egyéb reklámhordozón (személygépkocsi szélvédőjén) megjelenő reklám ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzött 33 temetkezési szolgáltatást népszerűsítő reklám közül 5 minősült jogsértőnek (15%), mindegyik amiatt, mert a jogszabályi előírásokon túl, jogsértő módon többletelemeket (pl. jelmondatot, fotót) tartalmazott a hirdetés. Érdekesség, hogy a felügyelőségek beszámolói szerint a versenytársaknak minősülő temetkezési szolgáltatók egymás ellen tesznek közérdekű bejelentést a felügyelőségeken, külön felhívva a felügyelők figyelmét arra, hogy véleményük szerint miért minősül jogsértőnek a másik vállalkozás reklámja. 5.9
Egyéb reklámszabályok ellenőrzési tapasztalatai
A fentiekben ismertetetteken túl a felügyelőségek 18 esetben vizsgáltak szexuális árut népszerűsítő reklámot, 136 alkalommal gyógyszert reklámozó hirdetést ellenőriztek, 31 esetben került sor annak vizsgálatára, hogy jogszerűen forgalmazott áru reklámjáról vane szó, a kozmetikumokat promótáló reklámhordozók pedig 23 esetben kerültek a figyelem középpontjába. Jogsértés egyik szempontot illetően sem került megállapításra. A felügyelőségek további 33 szerencsejátékot népszerűsítő reklámot vontak vizsgálat alá, melyek közül egy esetben sem állapítottak meg jogsértést határozatban. A reklámtörvény egyéb előírásait esetlegesen sértő hirdetések körében 88 ellenőrzést folytattak le a felügyelőségek, melyek egyikében sem észleltek kifogást. 5.10 Reklámozó és közzétevő azonosíthatósága A jogszabály rögzíti a reklámozó vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettségét a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevője felé, ezen kívül a szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevőjének kötelező feltüntetését. 2014-ben a reklámozó azonosíthatóságának ellenőrzése kapcsán lefolytatott 34 vizsgálatból 3 esetben (9%) emeltek kifogást a felügyelőségek. A közzétevő azonosíthatóságának vizsgálata során pedig 72 alkalomból 23 esetben találtak jogszabálysértést, ami 32%-os kifogásolási arányt jelent. 6. Alkalmazott jogkövetkezmények A témavizsgálat ideje alatt 1999 vállalkozást vontak vizsgálat alá a felügyelőségek, melyek közül 245 követett el valamilyen jogsértést. 10
Az ellenőrzés során kifogásolt reklámok miatt indult eljárások eredményeképpen a felügyelőségek összesen 240 határozatot hoztak, amelyek közül - a jelentés összeállításának időpontjában - 184 döntés emelkedett jogerőre. A felügyelőségek 188 kötelezésre szóló határozatot, valamint 52 kötelezést és fogyasztóvédelmi bírságot is tartalmazó érdemi döntést hoztak. A kiszabott bírságok összege 2.650.000 Ft. A felügyelőségek 36 esetben intézkedtek az ügyek más hatósághoz történő áttételéről. A jelentés megírásakor 140 eljárás volt folyamatban, ezért a ténylegesen meghozott határozatok száma az eljárások lezárását követően minden bizonnyal magasabb lesz. 7. Összegzés Az idei évben megvizsgált reklámok 13%-a minősült valamilyen szempontból jogszabálysértőnek. Mivel a jogsértési gyakoriság 2013-ban 19%-ot mutatott, egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásolási arány csökkent. Ez egyrészt a vállalkozások jogkövető magatartásának, másrészt a felügyelőségek kitartó munkájának köszönhető. A pozitívnak minősíthető változás ellenére azonban nem elhanyagolható az a tény, hogy az ellenőrzést végző felügyelőségek minden nyolcadik reklám esetében még mindig kifogást észlelnek. A reklám mint eladásösztönző elem, jelentős szerepet tölt be a fogyasztói társadalomban, hiszen a hirdetések alapján is értesülhetünk a legújabb termékekről, szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódó árakról, akciókról, kedvezményekről. A fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogával kapcsolatban alapkövetelmény, hogy a nyújtott információ egyértelmű, pontos és a valóságnak megfelelő legyen. Tekintettel erre, valamint a reklámok fentiekben kifejtett eladásösztönző szerepére, indokolt és szükségszerű a folyamatos hatósági jelenlét annak érdekében, hogy a jogszabályszerű reklámok útján védjük és támogassuk a fogyasztók jogainak érvényesülését. Budapest, 2014. december „
" dr. Szente István mb. főigazgató
11
