g66=()2*/$/Ð-(/(17e6 DJD]GDViJLUHNOiPWHYpNHQ\VpJiWIRJyHOOHQĞU]pVpUĞO NO|Q|VWHNLQWHWWHODNRUXNV]HOOHPLYDJ\IL]LNDLIRJ\DWNR]iVXN DQ\DJLKHO\]HWNPLDWWNO|Q|VHQNLV]ROJiOWDWRWWIRJ\DV]WyNDW PHJWpYHV]WĞNHUHVNHGHOPLJ\DNRUODWUD
%XGDSHVWRNWyEHU
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENėRZÉSI FėOSZTÁLY
Iktatószám:
SEF-1201/2013
TémafelelĘs: dr. Bélteky-Tóth Ágnes dr. Herman Nóra
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenĘrzésérĘl, különös tekintettel a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztókat megtévesztĘ kereskedelmi gyakorlatra
BUDAPEST, 2013. OKTÓBER
1. Az ellenĘrzés indoka, célja A gazdasági reklámozás célja az eladásösztönzés, melynek érdekében a fogyasztókat az áru megvásárlására, vagy más módon történĘ igénybevételére ösztönzik, illetĘleg a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerĦsítését, továbbá áru vagy árujelzĘ megismertetését mozdítják elĘ. Napjainkban a vállalkozások számára már a piacon való megmaradás is nagy erĘfeszítést jelent, ezért ennek érdekében a legkülönfélébb reklámfogások, figyelemfelkeltĘ megoldások szaporodtak el. Ezért is elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a reklámok által közvetített információ tartalma és formája is megfeleljen az általános és a speciális szabályozás feltételeinek. A reklám a befolyásolás és a meggyĘzés eszközeivel éri el célját, ezért az objektív fogyasztói döntésektĘl eltérítĘ, azokat manipuláló módszerekkel szemben szükséges a fellépés. Kiemelten védendĘ szempont, hogy a fogyasztók, különösen a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt kiszolgáltatott fogyasztók, kellĘ és megalapozott információk birtokában, saját szempontjaik alapján hozhassák meg ügyleti döntéseiket, és védelemben részesüljenek a megtévesztĘ, félrevezetĘ kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A jogszabályi elĘírások ezért adnak olyan keretet a vállalkozások számára, melyek betartásával törvényesen népszerĦsíthetik termékeiket, szolgáltatásaikat. 2. Az ellenĘrzés idĘtartama, résztvevĘi Az ellenĘrzés idĘtartama: 2013. február 18. – augusztus 23. Az ellenĘrzésben részt vett: valamennyi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelĘsége. 3. Az ellenĘrzés általános tapasztalatai A 2013. évi témavizsgálat keretében a felügyelĘségek összesen 1890 ellenĘrzést folytattak le, mely vizsgálatok során 366 reklámban találtak jogsértést. A kifogásolt hirdetések közül 17 több szempontból is jogsértĘnek minĘsült. Ezen eredmény összességében 19%-os kifogásolási arányt mutat, ami a 2012-es vizsgálatban mérthez viszonyítva öt százalékpontos javulást jelent. A reklámok hatósági ellenĘrzése során a felügyelĘségek a reklámok lehetĘ legszélesebb palettájának áttekintésére törekedtek. A hatóság elsĘdleges célja a fogyasztói érdekeket leginkább sértĘ tevékenységek kiszĦrése, valamint azoknak a megfelelĘ eszközökkel való hatékony visszaszorítása. A fogyasztók árérzékenységébĘl kiindulva a vizsgált reklámok harmadát az idei témavizsgálat során is a reklámokban feltüntetett árak jogszabályi megfelelĘségének ellenĘrzése tette ki. A területi eredmények országos szinten való aránytalanságainak kiküszöbölése érdekében a felügyelĘségek számára az adott megyéhez mérten kerültek a minimum és a maximum ellenĘrzési irányszámok meghatározásra. Az alábbi táblázat mutatja be a felügyelĘségek által ellenĘrzött és kifogásolt reklámok számát:
1
Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér GyĘr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
EllenĘrzött (db) Kifogásolt (db) 122 16 53 26 102 9 69 18 202 29 72 34 123 28 106 7 124 6 47 7 120 6 54 10 70 7 145 45 109 19 109 19 60 42 68 8 86 31 86 13
4. A vizsgálat részletes megállapításai reklámhordozónként A gazdasági versenyben való fennmaradás, a termékismertetés, illetĘleg a termék köztudatban tartása okán a vállalkozók idĘrĘl idĘre új típusú reklámhordozókat vesznek igénybe meghatározott hatékonyságra törekedve, a potenciális fogyasztók megszólítása és befolyásolása érdekében. Erre tekintettel szükséges a folyamatos, állandó jellegĦ hatósági ellenĘrzés az összes hirdetési felület tekintetében. A korábbi évekhez hasonlóan a hatóság felügyelĘi továbbra is vizsgálták a közterületen, a nyomtatott sajtóban, televíziós és rádiós csatornákon, illetve interneten közzétett reklámokat, továbbá az egyéb, elĘbbi csoportokba nem sorolható reklámhordozókat is. A reklámhordozónkénti kifogásolási arányok (%) 44%
egyéb 20%
internet TV/rádió
5%
reklámújság
16%
szórólap
15%
újság/magazin
26%
közterületi reklám 0%
17% 10%
20%
30%
40%
50%
2
4.1
Közterületi reklámhordozók
A dinamikusan fejlĘdĘ közterületi reklám piacán az ún. outdoor kampányok használatával a vállalkozások a társadalom valamennyi rétegét el tudják érni, és ezeknek a hatásától a fogyasztó nem tud elzárkózni. A felügyelĘségek összesen 386 db közterületen közzétett hirdetést vizsgáltak meg. Olyan reklámokat vontak ellenĘrzés alá, mint például a plakátok/plakáttáblák (például: gigantplakátok, óriásplakátok, City-light plakátok, hagyományos plakátok, kis méretĦ plakátok, jármĦplakátok, ún. forgóprizmás plakátok), festett cégtáblák, világító reklámberendezések (például: tetĘreklám, homlokzati berendezés, fényújság), utcabútorok (például: molinó, megállító tábla) és kirakatok. A hirdetések tartalma miatt 67 esetben került sor eljárás megindítására, így a kifogásolási arány országos szinten 17%-os volt, mely a tavalyi 30%-os kifogásolási arányhoz képest jelentĘs javulást mutat. 4.2
Újságok, magazinok, szórólapok
A témavizsgálat során 341 alkalommal vettek górcsĘ alá a felügyelĘk újságban, magazinban közzétett reklámot, melyek 26%-ában tártak fel jogsértést, így ez az arány javuló tendenciát tükröz a tavalyi 35%-hoz képest. A kifogásolt reklámok majdnem felében (45%) nem megfelelĘen tettek eleget az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségüknek a vállalkozások. Az újságok, magazinok esetében kimutatható 26%-os kifogásolási arány a második legmagasabb a reklámhordozók között. A 319 db ellenĘrzött reklámújságból 54 db esett kifogásolás alá (16%), a vizsgált 227 db szórólap közül pedig 34 db (15%) ütközött valamely módon jogszabályba. A jogszabálysértések döntĘ többségét mindkét reklámhordozó esetében a tisztességtelen reklámok, valamint az árfeltüntetési szabálytalanságok adták ki. 4.3
Internet
A világháló nyújtotta elĘnyök (mint a nagy létszámú célközönség elérése egyidejĦleg, a földrajzi távolság megszĦnése, kifizetĘdĘ ár-érték arány) miatt a vállalkozások elĘszeretettel hirdetnek az interneten. Idén a felügyelĘségek összesen 345 db internetes reklám vizsgálatát végezték el, melybĘl 70 alkalommal került sor eljárás megindítására (20%-os kifogásolási arány). Ezen mutatószám javulást mutat, tekintettel arra, hogy 2012-ben 26%-os arányban találtak jogsértĘ reklámot az interneten. 4.4
Rádió és televízió
A szakmai tanulmányok értékelései szerint az auditív és audiovizuális reklámok – úgymint a rádió- és televízióreklámok – jóval hatékonyabban hatnak, mint az írott sajtóban közölt hirdetések, mivel – hasonlóan az internethez – széles tömegeket képesek megszólítani, valamint hatékonyan ragadják meg a figyelmet. A rádióban és televízióban közzétett 179 db hirdetés vizsgálata során az idei évben is alacsony, 5 %-os volt a kifogásolt reklámok száma (10 db). Ezen hirdetési forma igénybevétele során az alkoholtartalmú italok reklámjai körében sértették meg legnagyobb arányban (6%-ban) a jogszabályi elĘírásokat.
3
4.5
Egyéb reklámhordozók
A vizsgált 93 db reklám közül 41 db volt jogsértĘ, ami a többi reklámhordozó kifogásolási arányához viszonyítva a legmagasabb. Ennek ellenére jelentĘs, 12 százalékpontos javulást is mutatnak ezek a számok, hiszen míg 2012-ben ez az arány 56% volt, addig az idei évben csupán 44%. A nagy arányú jogsértés hátterében az is valószínĦsíthetĘ, hogy az új, kísérleti, figyelemfelkeltĘ megoldások kipróbálása során a reklámozók kevesebb figyelmet fordítanak a jogszabályi rendelkezések betartására. 5. A vizsgálat részletes megállapításai témakörönként Az ellenĘrzéseket a fogyasztók érdekeinek védelmét szem elĘtt tartva, a vonatkozó anyagi jogi elĘírások szerint végezték el a felügyelĘségek, mely szempontokat az alábbiakban mutatjuk be részletesen. 5.1.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé azon reklámok tartoznak, melyek a fogyasztók megtévesztésére, ügyleti döntésük kedvezĘtlen befolyásolására alkalmasak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eseteinek köre igen változatos jogsértéseket ölel fel, úgy mint a megtévesztĘ (valótlan) tájékoztatások, az egymásnak ellentmondó feltételek vagy az elhallgatott információk. A szóban forgó kereskedelmi gyakorlatok ellenĘrzése általában véve nagy körültekintést igényel a hatóság munkatársaitól, mivel a vállalkozások által közzétett tájékoztatások valóságtartalma sokszor csak többszöri helyszíni ellenĘrzéssel ítélhetĘ meg minden kétséget kizáróan, továbbá az ügy teljes feltárása érdekében sokszor szükséges más hatóságok bevonása is. A témavizsgálat alatt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását célzó 443 ellenĘrzés során a felügyelĘségek 71 esetben állapítottak meg hatósági eljárásban jogsértést. Az így kapott 16%-os kifogásolási arány a 2012-es és 2011-es év ugyanekkora kifogásolási arányához képest stagnálást jelent, ennek ellenére továbbra is jónak mondható, hiszen 2010-ben 31%-os eredmény született ezen vizsgálati szempont keretei között. Reklámhordozók szerinti megoszlás alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító reklámok esetében a legtöbb kifogásolás az egyéb reklámhordozókon (46%), a reklámújságokban (24%), továbbá az újságokban, magazinokban (20%) megjelent hirdetésekkel kapcsolatban született, ezután következnek a szórólapokon (16%), az interneten (13%) és a közterületen (4%) közzétett hirdetések. Pozitív eredmény, hogy a rádióban és televízióban ellenĘrzött reklámok között nem találkoztak e szempontból jogsértĘ magatartással a felügyelĘségek. 5.1.1. Kedvezményekkel, gyakorlatok
akciókkal
kapcsolatos
tisztességtelen
kereskedelmi
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok témakörén belül a kedvezmények, akciók ellenĘrzésére idén is kiemelt figyelmet fordítottak a felügyelĘk a témavizsgálat során, hiszen a fogyasztók árérzékenységük következtében ügyleti döntéseiket még mindig az akciós hirdetésekben található információk — így például a termékek ára, mennyisége, tartozékai, illetve azok elérhetĘsége — alapján tájékozódva hozzák meg leginkább. Ezt igazolta, hogy a felügyelĘségek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt indult eljárások több mint felét akciót hirdetĘ reklámokkal kapcsolatban folytatták le. A vizsgálat során a felügyelĘk
4
próbavásárlással ellenĘrizték, hogy ténylegesen a meghirdetett akciós áron kerültek-e eladásra a termékek. Az akciós reklámajánlatok körében 39 alkalommal, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megjelenése szempontjából kifogásolt esetek 55%-ában került jogsértés feltárásra. A kereskedelmi gyakorlat kiterjedtségére tekintettel több esetben az eljárás áttételre került a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Kedvezményekkel kapcsolatban 21-szer találkoztak a felügyelĘk valótlan információt tartalmazó reklámmal, valamint 5 alkalommal a fogyasztók számára lényeges információt elhallgató magatartást tártak fel. További 12 esetben az ún. feketelistán tilalmazott jogsértést valósítottak meg a vállalkozások, ezen esetekben nem volt szükség annak külön vizsgálatára, hogy a megtévesztĘ magatartás alkalmas volt-e a fogyasztók ügyleti döntésének befolyásolására. Ezen kívül egy alkalommal találkoztak a felügyelĘk egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal. Eljárás lefolytatására került sor idén is többek között olyan (feketelistás) esetben, amikor a meghirdetett kedvezményes vásárlási lehetĘséggel már az akció elsĘ napján sem tudtak élni a fogyasztók, mert a meghirdetett termékbĘl nem rendelkezett (megfelelĘ) árukészlettel az üzlet. 5.1.2. Egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A felügyelĘségek az akciót, kedvezményt ígérĘ hirdetések körén kívül további 32 esetben észleltek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító reklámot. MegtévesztĘ magatartást 14 esetben kifogásoltak a felügyelĘségek, 12 db jogsértĘ reklám pedig az ún. feketelistás tényállásoknak megfeleltethetĘ kereskedelmi magatartásokhoz kapcsolódott. ElĘfordult például, hogy a „magyar termék” védjegyet, továbbá a „99%-os gyógyulási arány” vagy a „csapatunk a Magyar Belgyógyász Társaság fĘ szponzora” állítást hamisan tüntették fel a hirdetésben, de sor került fogyasztói csoportok megtévesztĘ állításokat tartalmazó reklámozásának kivizsgálására is. 5.2.
JogszerĦtlenül forgalmazott áruk reklámozásának tilalma
JogszerĦtlenül forgalmazott termék reklámozásának gyanúja miatt a felügyelĘségek 9 ellenĘrzést végeztek, melybĘl 1 db hirdetést kifogásoltak. Jogosulatlan utazásszervezést, valamint egyéb jogszerĦtlenül forgalmazott szolgáltatás reklámját tartalmazó hirdetéssel 2013-ben nem találkoztak a felügyelĘk. 5.3.
Szerencsejátékok hirdetése
Az ellenĘrzés keretében 13 ügyben vizsgálta a fogyasztóvédelmi hatóság nem engedélyezett szerencsejáték szervezés reklámozását. EbbĘl 3 esetben állapítottak meg a felügyelĘségek jogsértést, mely 23%-os kifogásolási arányt jelent. Az interneten közzétett, kifogásolt reklámok jogsértĘ módon azt a látszatot keltették, hogy a szerencsejátékot szervezĘ cégek rendelkeznek a tevékenység folytatásához szükséges állami adóhatósági engedéllyel. Gyermekeknek szóló szerencsejáték reklámokkal a vizsgálat ideje alatt a felügyelĘségek nem találkoztak. 5.4.
Gyermek- és fiatalkorúak védelme
A gyerekek 4-5 éves kor alatt nem tudnak különbséget tenni a hirdetések és a többi mĦsor között. Ötéves kor felett már felismerik a hirdetéseket, de nem a kereskedelmi tartalom szerint, hanem sokkal inkább, hogy mennyire vicces, milyen hosszú. A reklámmal kapcsolatos gondolkodási feladat annak felismerésérĘl szól, hogy egy adott hirdetésnek az a célja, hogy meggyĘzze a befogadót, és hogy ez a cél valójában a hirdetĘ érdekeit szolgálja.
5
Erre a felismerésre a gyerekek csak 7-8 éves koruk után válnak képessé.1 A reklámozók valódi céljait a fiatalkorúak sem ismerik fel, befolyásolhatóak, s ez védtelenné teszi Ęket. Összességében a felügyelĘk által ellenĘrzött 31 db reklámból 1 db nem felelt meg a gyermek- és fiatalkorúak védelmét célzó reklámjogi elĘírásoknak. A kifogásolt hirdetésben egy vendéglátó-ipari egység programajánlóján az alábbi fiatalkorúaknak szóló felhívás volt olvasható: „TOPLESS TÁNCOSLÁNYOKKAL! FUVAROSOK és PROSTIK ÉJSZAKÁJA” „(…) belépés csak 16 éven felülieknek! (…) A reklámban használt kifejezések, valamint a szórólapon található képi megjelenítés a szexualitást hangsúlyozva kívánta jogszabályba ütközĘ módon népszerĦsíteni a szórakozóhelyet. A legtöbb vizsgálatot a közterületi reklámhordozókon, különbözĘ szórólapokon és az interneten közzétett reklámhirdetésekre összpontosítva végezték el. 5.5.
Dohányáruk reklámozása
A dohányáruk reklámjának ellenĘrzésére 83 alkalommal került sor, melynek során 34 esetben tártak fel jogsértést a felügyelĘségek. A kapott 41%-os kifogásolási arány nagymértékĦ javulást jelentett a korábbi évek kifogásolási arányaihoz képest, amely 2012-ben 81%-os, 2011-ben pedig 96%-os volt. A jogsértések közül 33 esetben forgalmazási helyen kívül, egyéb reklámhordozókon tártak fel jogsértést, míg egy dohányreklámnál az egészségvédĘ figyelmeztetéssel, illetve a kátrány-, nikotin-, illetve szén-monoxid-tartalom feltüntetéssel kapcsolatos problémát találtak a hatóság munkatársai. Ezen túlmenĘen közvetett dohányreklámmal, túlzott fogyasztásra felhívó dohányreklámmal, valamint az elĘírtnál nagyobb méretĦ dohányreklámmal nem találkoztak a felügyelĘségek. 5.6.
Alkoholtartalmú italok reklámozása
A vizsgált területen az ellenĘrzött reklámok több mint harmada, 82 reklámból 29 db bizonyult kifogásolhatónak, ami ezzel a harmadik legmagasabb kifogásolási arányt adta. Az idei évben is a közterületi reklámhordozókon közzétett hirdetések vizsgálata során észlelték a legtöbb mulasztást a felügyelĘk, azonban a 2012-ben kapott 80%-os kifogásolási arány ezúttal annak felére (40%) esett vissza, azaz 42 ellenĘrzött reklámból 17 volt jogsértĘ. Fenti jogsértések mindegyike olyan szabadtéri reklámhordozón valósult meg, amely közoktatási, illetve egészségügyi intézmény bejáratától légvonalban mért 200 méteres távolságon belül volt található. Fentieken túl a felügyelĘségek 6-6 esetben bukkantak sajtótermék címlapján megjelenített, valamint interneten és magazinban közzétett, egyéb törvényi tilalomba ütközĘ alkoholreklámra. Pozitív tapasztalat, hogy mértéktelen alkoholfogyasztásra felhívó reklámmal a munkatársak a témavizsgálat idĘtartama alatt nem találkoztak. 5.7.
Szexuális áruk és szolgáltatások reklámozása
2013-ban a fogyasztóvédelmi hatóság 16 vizsgált esetbĘl 11 alkalommal állapította meg szexuális ingerkeltésre alkalmas áru tiltott reklámozását újságokban és interneten megjelent hirdetésekben. Ezzel szemben pornográf reklámmal, valamint szexuális szolgáltatás reklámjával nem találkoztak a munkatársak.
1
Sas István: Reklám és Pszichológia. Budapest, Kommunikációs Akadémia Könyvtár. 2007, 41. oldal)
6
5.8.
Az árfeltüntetés szabályai
A megalapozott ügyleti döntés meghozatalához, minden esetben nélkülözhetetlen az árak és egységárak jogszabály szerinti feltüntetése. Az ellenĘrzési idĘszak alatt a felügyelĘségek 692 esetben (az összes ellenĘrzés majd harmadát kitevĘen) végeztek árvizsgálatot. A vizsgálatok eredményeképp 180 alkalommal tapasztaltak valamilyen hiányosságot (26%), amely a tavalyi eredményhez képest 3 százalékpontos javulást jelent. Az árfeltüntetés megfelelĘségének vizsgálatakor a legmagasabb kifogásolási arány az egyéb reklámhordozók és az újságok, magazinok esetében merült fel (50%, illetve 45%). Míg a tavalyi évben az egyéb reklámhordozók vizsgálata során nem találtak a felügyelĘk kifogásolásra okot adó esetet, addig az idei évben az egyéb reklámhordozók kifogásolási aránya nagy mértékben romlott, ugyanakkor az újságok, magazinok esetében kapott eredmény 9 százalékpontos javulást mutatott a tavalyi adatokhoz képest. Szintén javult az internetes árfeltüntetések hiányosságainak elĘfordulása (32%), amely a tavalyihoz képest 6 százalékpontos csökkenést hozott. Fentieken túl nagymértékĦ javuló tendenciát tükrözött a reklámújságokban történt árfeltüntetés kifogásolási aránya is, mely a tavalyi 26%-ról 13%-ra esett, ezen kívül a közterületi reklámok körében is 2 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhetĘ (24%). Ezzel szemben sajnálatos módon megnĘtt a kifogásolási aránya a szórólapokon (16%-ról 25%-ra), valamint a televíziós és rádiós fórumokon (3%-ról 7,5%-ra) közzétett reklámoknak. Fenti eredmények alakulását az alábbi diagram mutatja be.
Az árfeltüntetési kifogásolások megoszlásának összehasonlítása a szabálytalanság típusa szerint (% ) nem egyértelmĦ árfeltüntetés, nem könnyen azonosítható, vagy tisztán olvasható ár nem Ft-ban, hanem más valutában feltüntetett ár
6% 3% 2%
12%
24%
egységár feltüntetésének hiánya
50%
61%
20% 18%
bruttó árfeltüntetés hiánya
5.9.
2012
4%
nem szabályszerĦ egységár-feltüntetés
0%
2013
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
A nyelvvédelmi törvény betartásának ellenĘrzése
A felügyelĘségek munkáját 2013-ben is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvhelyességi Tanácsadó Testülete segítette a meghonosodott idegen nyelvĦ kifejezések kérdésének eldöntése tekintetében. A nyelvvédelmi elĘírások betartásának ellenĘrzésére 154 alkalommal került sor, melyek közül 20 eset végzĘdött jogsértés megállapításával. Az így kapott 13%-os kifogásolási arány a korábbi javuló tendencia folytatását mutatja az elĘzĘ évek eredményeinek sorában. A jogsértések közül a felügyelĘségek 12 alkalommal fedeztek fel szabálytalan idegen nyelvĦ szöveget különbözĘ reklámokban és 8 ízben fordult elĘ szabálytalan idegen nyelvĦ szöveg
7
kirakatokban. A legjellemzĘbb jogsértés továbbra is az akciós idĘszakokban történt angol nyelvĦ feliratokkal való hirdetés volt. 5.10.
Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozása
MegfigyelhetĘ, hogy sok az egészség megĘrzésére sarkalló hirdetés, hisz a téma mindenkit érint, kiemelt érdeklĘdésre tart számot. Ezen reklámok vizsgálata során elengedhetetlen a tényszerĦ, túlzásoktól mentes tájékoztatás meglétének ellenĘrzése, hiszen a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz reklámokban feltüntetett információk értékelése a fogyasztók számára sok esetben nehézséget jelenthet. A 2013. évi vizsgálatok során a hatóság munkájához a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minĘsülĘ gyógyhatású készítmények, az étrend-kiegészítĘk beazonosításában, továbbá a gyógyászati segédeszközök kapcsán a Gyógyszerészeti és Egészségügyi MinĘség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézete (GYEMSZI OGYI), az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), valamint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyújtott szakmai segítséget. A gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz hirdetések ellenĘrzésének eredménye összesen 4%-os kifogásolási arányt mutat. A gyógyszerek reklámját 98 esetben ellenĘrizték, melybĘl 3 esetben került sor hatósági eljárás lefolytatására (3%), míg a 16 gyógyászati segédeszköz reklámból 2 esetben (12%) találtak kifogásolható reklámot a felügyelĘségek. 5.11.
Egyéb reklámszabályok ellenĘrzési tapasztalatai
A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó reklámjogi elĘírások ellenĘrzései során elsĘsorban a helyi sajtótermékekben és közterületi reklámhordozókon megjelent temetkezési szolgáltatások népszerĦsítését kifogásolták a felügyelĘségek. A vizsgálat eredménye alapján a temetkezési szolgáltatások reklámjainak 24%-a ütközött jogszabályi elĘírásba (amely jelentĘsen kevesebb, mint a tavalyi 31%). A munkatársak a 25 ellenĘrzés során 6 alkalommal találtak szabálytalanságot, a legjellemzĘbb jogsértés pedig az idei évben is a hirdetések tartalmi elemeinek jogszabályszerĦ feltüntetésével volt kapcsolatos. A reklámtörvény egyéb elĘírásait sértĘ hirdetések körében 11 ellenĘrzést folytattak le a felügyelĘségek, melybĘl 2 végzĘdött kifogásolással. Mindkét esetben fegyver tiltott reklámozása miatt indult eljárás. A tavalyi évben elĘforduló, reklámtilalomba ütközĘ, terhességmegszakítást hirdetĘ reklámmal az idei évben nem találkoztak a munkatársak, ezen kívül veszélyes eb, állatviadal, emberi szerv és szövet, illetve veszélyeztetĘ, károsító magatartás reklámozását sem tapasztalták. A kozmetikumok reklámozásának ellenĘrzése során mindössze 2 eset vezetett kifogásolásra a 31 alkalomból, az egyik esetben a kozmetikumoknak terápiás hatást, a másik esetben nem valós, megtévesztĘ hatást tulajdonított a hirdetés. A fogyasztóknak nyújtott hitelt népszerĦsítĘ reklámok ellenĘrzése körében a 16 vizsgált esetbĘl egyben állapították meg a kötelezĘen feltüntetendĘ adatok hiányát. Az új személygépkocsik reklámozására vonatkozó jogi rendelkezéseket maradéktalanul betartották a vizsgálat alá vont hirdetések, hiszen 31 esetbĘl egyetlen egy sem esett kifogásolás alá. 5.12.
Reklámozó és közzétevĘ azonosíthatósága
A jogalkotó jogszabályi kötelezettségként rögzítette a reklámozó vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettségét a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevĘje felé,
8
FÜGGELÉK „a gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenĘrzéséhez, különös tekintettel a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztókat megtévesztĘ kereskedelmi gyakorlatra” címĦ összefoglaló jelentéshez Az ellenĘrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték:
a gazdasági reklámtevékenység alapvetĘ feltételeirĘl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény;
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény;
a fogyasztóvédelemrĘl szóló 1997. évi CLV. törvény;
a
közigazgatási
hatósági
eljárás
és
szolgáltatás
általános
szabályairól
szóló
2004. évi CXL. törvény
a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekĦ közlemények magyar nyelvĦ közzétételérĘl szóló 2001. évi XCVI. törvény;
a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény;
a fogyasztónak nyújtott hitelrĘl szóló 2009. évi CLXII. törvény;
a szervezett bĦnözés, valamint az azzal összefüggĘ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és
az
ehhez
kapcsolódó
törvénymódosításokról
szóló
1999. évi LXXV. törvény;
a szerencsejáték szervezésérĘl szóló 1991. évi XXXIV. törvény;
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggĘ szolgáltatások egyes kérdéseirĘl szóló 2001. évi CVIII. törvény;
a nemdohányzók védelmérĘl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény;
fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérĘl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény;
az egészségügyrĘl szóló 1997. évi CLIV. törvény;
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény;
a temetĘkrĘl és temetkezésrĘl szóló 1999. évi XLIII. törvény;
az állatok védelmérĘl és kíméletérĘl szóló 1998. évi XXVIII. törvény;
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet;
a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet;
