NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI H ATÓSÁG SZOLGÁLT AT ÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: SEF-2248/2016. Témafelelős: Balogh Edina Csengeri Éva
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A vendéglátó-ipari vállalkozások, a közterületi, illetve alkalmi értékesítést végző kereskedők, valamint a személyszállító szolgáltatást nyújtók tevékenységének nyári ellenőrzéséről, kiemelt figyelemmel a turisták által kedvelt helyszínekre
Budapest, 2016. szeptember
I. Vezetői összefoglaló Az idei évben összesen 1 914 ellenőrzés történt, amelyek alkalmával 1 755 vendéglátó-ipari egység, 35 zenés, táncos rendezvény, továbbá 122 személytaxi-szolgáltató, illetve 2 személygépkocsis személyszállító vizsgálatára került sor. A kormányhivatalok összesen 558 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 29%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az idei adatokat összehasonlítva az elmúlt év vizsgálati adataival elmondható, hogy a kifogásolási arány – magasabb ellenőrzési szám mellett – országos szinten összességében 6 százalékponttal romlott. A vendéglátó-ipari egységekben összesen 1 703 esetben (üzletben: 1 213; kitelepült egységnél: 490) történt próbavásárlás. A kormányhivatalok 255 esetben állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában, amely 15%-os kifogásolási arányt eredményezett. A próbavásárlások kifogásolási aránya az előző év adataihoz (18%) viszonyítva kismértékű javulást (3 százalékpont) mutat. A kormányhivatalok a próbavásárlások alkalmával 151 esetben, összesen 11 032 Ft összegben állapítottak meg többletszámolást, amely átlagosan 73 Ft eltérést jelentett a fogyasztók hátrányára. A próbavásárlások során a legtöbb többletszámolást a helytelen italmérés (128 próbavásárlás), a valótlan ártájékoztatás (18 próbavásárlás), illetve a csomagolóanyag termék tömegébe történő belemérése (16 próbavásárlás) miatt állapították meg a kormányhivatalok munkatársai. A próbavásárlások alkalmával az eladási ár vagy egységár részleges, illetve teljes hiányát 225 termék vonatkozásában kifogásolták az ellenőrzést végző munkatársak. A mérlegek hitelességét összesen 362 egységben vizsgálták. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a vállalkozások 14%-a (50 egység) nem tudta igazolni a termékek értékesítése során használt mérlegek hitelességét. Az italmércék hitelességének ellenőrzését 1 257 egységben végezték el a kormányhivatalok munkatársai. A kiszolgált italmennyiségek kiméréséhez 37 vendéglátó-ipari egység (3%) nem rendelkezett hitelesített űrmércével. A vásárlók könyvére vonatkozó jogszabályi előírásnak az ellenőrzött 1 213 üzlet közül 136 egység (11%) nem felelt meg. A közterületi, illetve alkalmi rendezvényeken összesen 547 kereskedő tekintetében ellenőrizték, hogy az értékesítés során feltüntették-e nevüket, székhelyüket. Az említett jogszabályi előírásnak 46 vállalkozó (8%) nem tett eleget részlegesen vagy teljes körűen. A kormányhivatalok munkatársai 48 alkalommal drosztokon álló személytaxit ellenőriztek, míg 74 esetben próbautazással egybekötött ellenőrzés során vizsgálták, hogy a szolgáltatást végző személy a jogszabályoknak megfelelően végzi-e tevékenységét. Az álló személytaxik vizsgálata során összességében az ellenőrzött 48 vállalkozás 10%-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzést végző felügyelők. A próbautazással egybekötött ellenőrzés során vizsgált 74 személytaxi-szolgáltató 34%-ánál tártak fel jogsértést a kormányhivatalok munkatársai. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is indokolt az említett területek rendszeres ellenőrzése.
2
II. Az ellenőrzés részletes ismertetése 1. Az ellenőrzés célja Az idegenforgalmi főszezon alatt hatósági ellenőrzésekre elsősorban a turisták által leginkább látogatott helyszínek vendéglátó-ipari egységei, közterületi, illetve alkalmi árusai, valamint a személyszállító szolgáltatást nyújtó vállalkozások számíthattak. A hatósági ellenőrzések az egyes idegenforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának vizsgálatára, valamint a vásárlói magatartást tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére fókuszáltak, ezáltal elősegítve a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői A jelentés a 2016. június 6. és augusztus 26. közötti időszak tapasztalatait összegzi. Az ellenőrzésben valamennyi kormányhivatal részt vett. A vizsgálatok hatékonyabb lefolytatása érdekében számos esetben társhatóságokkal (pl. közlekedési hatóság, rendőrség) együtt történő, közös ellenőrzésekre is sor került. 3. Az ellenőrzés általános tapasztalatai A témavizsgálat ideje alatt összesen 1 914 ellenőrzés történt, amelyek alkalmával 1 755 vendéglátó-ipari egység, 35 zenés, táncos rendezvény, továbbá 122 személytaxiszolgáltató, illetve 2 személygépkocsis személyszállító vizsgálatára került sor. A kormányhivatalok összesen 558 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 29%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az idei és az elmúlt év vizsgálati adatainak összehasonlítása alapján elmondható, hogy a kifogásolási arány – magasabb ellenőrzési szám mellett – országos szinten összességében 6 százalékponttal romlott. Az országos ellenőrzési adatok alakulását 2014. és 2016. közötti évekre vonatkozóan az alábbi ábra szemlélteti.
A kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzésének országos adatai a 2014., a 2015. és a 2016. évekre vonatkozóan (db)
29%
2016.
1914
558 23%
2015.
1844
424 30%
2014.
1936
575 0
200
400
600
800
kifogásolt egység
1000
1200
1400
1600
1800
2000
ellenőrzött egység
A vizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai a vendéglátó-ipari egységekben összesen 521 esetben, azaz a vizsgált egységek 30%-ánál tártak fel valamilyen 3
szabálytalanságot. Az ellenőrzés alá vont zenés, táncos rendezvények közül pedig minden ötödiknél tapasztaltak fogyasztóvédelmi tárgyú jogsértést (7 eset). A személytaxi-szolgáltatók ellenőrzése alkalmával 30 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (25%). A személygépkocsis személyszállító szolgáltatás vizsgálata során szabálytalanságot nem tárt fel az adott kormányhivatal. A kormányhivatalok munkatársai a vendéglátó-ipari egységek ellenőrzésekor elsősorban a turisták által leginkább látogatott melegkonyhás vendéglátóhelyeket (étterem, vendéglő, étterem-söröző stb.), italüzleteket (borozó, kocsma stb.), éjszakai szórakozóhelyeket (bár, disco stb.), illetve egyéb vendéglátóhelyeket (cukrászda, ételbár stb.) keresték fel. A vizsgálat emellett kiterjedt a közterületi értékesítésre, valamint az alkalmi rendezvényekre kitelepült vendéglátó-ipari egységekre is. A kormányhivatalok a vendéglátóhelyek tekintetében összesen 1 213 üzletet (vendéglő, étterem, söröző stb.), továbbá 542 kitelepült egységet (büfé, lacikonyha, falatozó stb.) vontak vizsgálat alá. A legtöbb ellenőrzést az idei évben is a turisztikailag frekventált helyszíneken (958 egység), valamint az egyre nagyobb számban megrendezésre kerülő fesztiválokon, rendezvényeken (536 egység) folytatták le a hatóság munkatársai. A turisztikailag kevésbé kiemelt helyszíneken üzemelő egységek vizsgálatára összesen 261 esetben került sor. Alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényen 35 esetben történt ellenőrzés, amelyek során a kormányhivatalok 7 alkalommal tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A kormányhivatalok munkatársai a személytaxi-szolgáltatás megfelelőségét 48 vállalkozás tekintetében taxiállomásokon, álló gépjárműveknél, 74 esetben pedig próbautazással egybekötött ellenőrzés alkalmával vizsgálták. A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai – az országos idegenforgalmi ellenőrzéseket megelőzően, preventív jelleggel – idén is több esetben nyújtottak segítséget a vállalkozások számára a különböző jogszabályi előírások alkalmazása vonatkozásában, ezzel is támogatva a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítását. 4. A vendéglátó-ipari egységek ellenőrzése 4.1 Próbavásárlással feltárt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és egyéb szabálytalanságok Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált területen a kis- és középvállalkozások jelenléte jellemző, ezért az ellenőrzés alá vont valamennyi egység az említett vállalkozói körből került ki. A vendéglátó-ipari egységeknél esetlegesen előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárása érdekében a vizsgálatok csaknem minden esetben próbavásárlással kezdődtek. A vendéglátó-ipari egységekben összesen 1 703 esetben (üzlet: 1 213; kitelepült egység: 490) történt próbavásárlás. A kormányhivatalok 255 esetben (üzlet: 224; kitelepülés: 31), állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában, amely 15%-os kifogásolási arányt eredményezett. A próbavásárlások kifogásolási aránya az előző év adataihoz (18%) viszonyítva – magasabb ellenőrzési szám mellett – kismértékű javulást (3 százalékpont) mutat.
4
A kormányhivatalok munkatársai összesen 4 142 db próbavásárolt termék esetében végezték el a termékek térfogatának, tömegének, illetve a ténylegesen fizetendő ár megállapításának, valamint az arról való tájékoztatás helyességének vizsgálatát. Az ellenőrzési adatok alapján összesen 345 db vendéglátó-ipari termékkel kapcsolatban merült fel valamilyen kifogás (8%). Az ellenőrzések során 1 975 db szeszes, illetve alkoholmentes ital visszamérését végezték el a kormányhivatal munkatársai. Tömegre értékesített termékek (pl.: sült kolbászok, pogácsák, cukorkák) próbavásárlására, azok hatósági visszamérésére összesen 212 db termék esetében került sor. 261 db elvitelre kért és helyben csomagolt termék, míg 1 694 db előrecsomagolt élelmiszer esetében elsősorban az árfeltüntetés, illetve az árfelszámítás helyességét ellenőrizték a kormányhivatalok. A próbavásárlások alkalmával 253 db térfogatra, valamint 29 db tömegre értékesített termék esetében került sor valamilyen jogsértés megállapítására. Az elvitelre kért, helyben csomagolt termékeknél 24 db, míg az előrecsomagolt élelmiszereknél 39 db termék (többnyire árfeltüntetése, illetve árfelszámítása) volt kifogásolható. A kormányhivatalok a próbavásárlások alkalmával 151 esetben, összesen 11 032 Ft összegben állapítottak meg többletszámolást, amely átlagosan 73 Ft eltérést jelentett a fogyasztók hátrányára. Amíg az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a tavalyi évben a próbavásárlások 12%-ában volt tapasztalható, addig idén a többletszámolás tényét – magasabb ellenőrzési szám mellett – a próbavásárlások 9%-ában állapították meg az ellenőrzést végző munkatársak. A legmagasabb egyedi többletszámolás, melynek összege 299 Ft volt, Szombathelyen, egy egyéni vállalkozó által működtetett egységben történt, ahol a kért gyümölcspárlat mennyiségéhez képest kevesebb került kiszolgálásra, továbbá a kiszolgálást végző személy a szeszesitalt a feltüntetett eladási árhoz képest magasabb áron számította fel. A próbavásárlások során a legtöbb többletszámolást a helytelen italmérés (128 próbavásárlás), a valótlan ártájékoztatás (18 próbavásárlás), illetve a csomagolóanyag termék tömegébe történő belemérése (16 próbavásárlás) miatt állapították meg a kormányhivatalok munkatársai. Egyéb helytelen mérésből (pl.: mérleg pontatlan beállítása) adódó többletszámolást 7 próbavásárlás során tapasztaltak a hatóság munkatársai. A vendéglátóhelyek az előzőleg említett esetekben megtévesztették a fogyasztókat, mivel a vásárolt termékek mennyisége, illetve ára tekintetében valótlan tájékoztatást nyújtottak, így a ténylegesnél magasabb eladási ár került feszámításra. A kormányhivatalok munkatársai a kiszolgáló személyzet számolási hibája miatt 18 próbavásárlás során fizettek többet a fizetendő ár helytelen számítása vagy a pontatlan pénzvisszaadás miatt. A próbavásárlások alkalmával 225 termék vonatkozásában pedig az eladási ár vagy egységár részleges, illetve teljes hiányát kifogásolták az ellenőrzést végző munkatársak. Azok a felszolgáló közreműködésével üzemelő vendéglátó-ipari egységek, amelyek felszolgálási díjat érvényesítettek a vendéglátás során, a felszolgálási díjról és annak mértékéről 1-1 esetet kivéve minden esetben tájékoztatták a fogyasztókat. A vizsgált vendéglátó-ipari egységek közül 28 vállalkozás nem tett eleget nyugtadási kötelezettségének.
5
A kormányhivatalok munkatársai a próbavásárlások során 5 esetben állapították meg, hogy az adott vendéglátó-ipari egység nem tájékoztatta a fogyasztókat a csomagolóanyag díjáról. 4.2 Az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésének tapasztalatai 4.2.1 Árfeltüntetés A kormányhivatalok valamennyi ellenőrzött egységnél vizsgálták, hogy az értékesítésre kínált termékek eladási áráról és/vagy egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan, forintban tájékoztatták-e a fogyasztókat, illetőleg a feltüntetett ár tartalmazta-e az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket. Az árfeltüntetési kötelezettség vendéglátó-ipari egységekre vonatkozó előírása értelmében az egység üzemeltetőjének választási lehetősége van, hogy a vendéglátás keretében értékesített termék eladási árát vagy egységárát tünteti-e fel. A hatóság munkatársai 110 egységnél, azaz az ellenőrzöttek 6%-ánál állapították meg, hogy a vállalkozások árfeltüntetési kötelezettségüknek nem a jogszabály által előírt módon tettek eleget. Összehasonlítva az idei és az előző év kifogásolási arányait – magasabb ellenőrzési szám mellett – kismértékű, 2 százalékpontos javulás tapasztalható. A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében, ha egy vendéglátó-ipari egység felszolgáló közreműködésével üzemel, az üzlet bejáratán kívül is köteles elhelyezni ártájékoztatást. A vizsgált vendéglátóhelyek (423 egység) közül 30 egységnél (7%) állapították meg a kormányhivatal munkatársai a külső ártájékoztatás hiányát. Figyelemmel arra, hogy az előző évben a kifogásolási arány 3% volt, elmondható, hogy idén ez a mutató – magasabb ellenőrzési szám mellett – 4 százalékponttal romlott. A külső és belső ártájékoztatók egyezőségének ellenőrzése 13 üzlet esetében zárult jogsértés megállapításával (3%). 4.2.2 Mérőeszközök hitelessége A joghatással járó mérés – a jogszabályi kötelezettség értelmében – csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel (vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel) végezhető. Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye a fogyasztók jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására használják fel. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi hatóság hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését első belföldi hitelesítésként elismerte. A kormányhivatalok által ellenőrzött minden olyan egységben, ahol tömegre, térfogatra történt a termékértékesítés, sor került a kiszolgáláshoz használt mérlegek, űrmércék meglétének és hitelességének vizsgálatára. A mérlegek hitelességének vizsgálatára összesen 362 egységben került sor. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a vállalkozások 14%-a (50 egység) nem tudta igazolni a termékek értékesítése során használt mérlegek hitelességét. A kifogásolási arány e tekintetben a 2015. évi mutatóhoz képest magasabb ellenőrzési szám mellett 3 százalékponttal romlott. Az italmércék hitelességének ellenőrzését 1 257 egységben végezték el a kormányhivatalok munkatársai. A kiszolgált italmennyiségek kiméréséhez 37 vendéglátóipari egység (3%) nem rendelkezett hitelesített űrmércével. A kifogásolási arány a tavalyi évi adattal közel azonos, azonban 2015-ben ez a mutató alacsonyabb ellenőrzési szám mellett volt 4%.
6
4.2.3 Egyéb fogyasztói tájékoztatás 1 175 üzletben került sor annak vizsgálatára, hogy az üzlet aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező változásokról az egységek tájékoztatják-e a fogyasztókat. E tekintetben 26 egységnél tapasztaltak szabálytalanságot a kormányhivatalok munkatársai a helyszíni ellenőrzés során. A kereskedőnek az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, folyamatosan számozott oldalú, hitelesített vásárlók könyvét kell biztosítania annak érdekében, hogy a fogyasztó a jogszabályban biztosított panasztételi jogát érvényesíteni tudja. E rendelkezéseknek az ellenőrzött 1 213 üzlet közül 136 egység (11%) nem felelt meg. Az idei évben a kifogásolási arány – magasabb ellenőrzési szám mellett – 2 százalékponttal volt magasabb, mint 2015-ben. Az egyes szabálytalanságok sok esetben halmozottan fordultak elő. A legtöbb alkalommal a fogyasztók számára a vásárlók könyve nem volt könnyen hozzáférhető (101 üzlet), illetve jól látható (69 üzlet) helyen elhelyezve. 14 üzletben egyáltalán nem biztosítottak vásárlók könyvét a fogyasztók számára, 7 üzletben pedig nem hitelesítették azt. A közterületi, illetve alkalmi rendezvényeken összesen 547 kereskedő tekintetében ellenőrizték, hogy az értékesítés során feltüntették-e nevüket, székhelyüket. Az említett jogszabályi előírásnak 46 vállalkozó (8%) részben vagy egyáltalán nem tett eleget, így a kifogásolási arány e tekintetben az előző évi adatokkal (9%) közel megegyezően alakult. 5. Zenés, táncos rendezvények ellenőrzése Zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére 35 esetben került sor. A vizsgálat során a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 7 egységben tapasztalt jogsértést, amely 4 esetben árfeltüntetési hiányosságokból, 3 esetben pedig többletszámolásból adódott. 6. Fesztiválok, gasztronómiai rendezvények, vásárok A kormányhivatalok munkatársai az idei évben is számos fesztiválon, rendezvényen (pl. Sziget Fesztivál, 32. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok, Formula 1 Magyar Nagydíj, XXVI. Körös-toroki Napok, Gyulai Végvári Napok, Medgyesegyházi Dinnyefesztivál, Királyi napok, Tatai Víz-Zene-Virág Fesztivál, Tiszaföldvári Motoros Találkozó, Tiszafüredi Halas Napok) ellenőrizték a helyszínekre kitelepült vendéglátó-ipari egységek, kereskedők kereskedelmi gyakorlatának jogszerűségét. A kormányhivatalok összesen 52 fesztiválon, illetve rendezvényen folytattak helyszíni ellenőrzéseket, amelynek során 536 egységet (üzlet: 38, kitelepült egység: 498) vontak ellenőrzés alá. A vizsgálatok alkalmával 95 esetben került sor valamilyen jogsértés megállapítására, amelynek eredményeként a kifogásolási arány 18% volt. Az előforduló jogsértések aránya a tavalyi évhez (19%) hasonlóan alakult. A jellemzőbb szabálytalanságok között említhető a kereskedői adatok (név, székhely) feltüntetésének hiánya, az árfeltüntetési szabálytalanságok, valamint az italmércék és a joghatással járó mérlegek hitelességének hiánya. Az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosságokat a vállalkozások egy része már az ellenőrzés ideje alatt, a helyszínen pótolta.
7
Sziget Fesztivál Tekintettel arra, hogy a Sziget Fesztivál Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvénye, a következőkben ezen rendezvényen lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai kerülnek ismertetésre, összegzésre. Budapest Főváros Kormányhivatala összesen 186 ellenőrzést végzett a Hajógyári-sziget területére kitelepült vendéglátó-ipari egységekben. Az idei évben 31 vállalkozásnál került sor olyan hiányosságok megállapítására, amelyek még az ellenőrzések idején pótolhatóak voltak (pl. hiányos árfeltüntetés, hiányzó üzemeltetői adatok). Ugyanakkor 5 esetben súlyosabb szabálytalanság (2 esetben nyugtaadás elmulasztása, 2 esetben többletszámolás, egy esetben helyszínen nem pótolható, nagymértékű árfeltüntetési hiányosság) történt. Az említett vendéglátó-ipari egységek közül az egyik vállalkozás pénztárgéppel, nyugtatömbbel nem rendelkezett, ezért a kormányhivatal felvette a kapcsolatot a helyszínre kitelepült Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival. Az ellenőrzések általános tapasztalataként elmondható, hogy a vállalkozások mindvégig együttműködő magatartást tanúsítottak a hatósággal, és nagy számban vettek részt a hatóság által hagyományosan megrendezett, fesztivált megelőző szakmai felkészítő tájékoztatáson. Feltételezhetően ennek köszönhető az, hogy a fogyasztóvédelmi szempontból felmerülő hiányosságok többsége csekélyebb súlyú és a helyszínen azonnal orvosolható volt. 7. Személyszállító szolgáltatás ellenőrzése 7.1 A személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése A személytaxi-szolgáltatás vizsgálata - a korábbi évekhez hasonlóan - jelen témavizsgálat keretén belül is kiterjedt mind a taxitársasághoz tartozó, mind a taxitársasághoz nem tartozó taxik ellenőrzésére. A kormányhivatalok munkatársai ellenőrzés alá vontak taxiállomásokon álló taxikat és sor került próbautazással egybekötött ellenőrzésekre is a nappali és az éjszakai időszakban egyaránt. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok összesen 122 személytaxi-szolgáltatató tevékenységét ellenőrizték, amelyek túlnyomó többségét a társhatóságokkal közösen végezték. Az ellenőrzések alkalmával a kormányhivatalok munkatársai 30 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, amely összességében 25%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az említett mutató – alacsonyabb ellenőrzési szám mellett – az előző évi (7%-os) kifogásolási arányhoz képest jelentős emelkedést mutat. A személytaxi-szolgáltatók országos ellenőrzési adatait az alábbi ábra szemlélteti.
8
Személytaxi-szolgáltatók ellenőrzése 74 80 70 60
48
50 40
25
30
5
20 10 0
Álló személytaxi ellenőrzése
ellenőrzött
Próbautazással egybekötött ellenőrzés kifogásolt
A kormányhivatalok munkatársai 48 alkalommal drosztokon álló személytaxit ellenőriztek, míg 74 esetben próbautazással egybekötött ellenőrzés során vizsgálták, hogy a szolgáltatást végző személy a jogszabályoknak megfelelően végzi-e tevékenységét. A drosztokon álló személytaxik vizsgálata során a kormányhivatalok munkatársai 33 taxitársasághoz tartozó vállalkozást ellenőriztek és mindössze 2 alkalommal tártak fel valamilyen hiányosságot, így a kifogásolási arány e tekintetben 6%. A vizsgálat alá vont 15 db, taxitársasághoz nem tartozó álló taxi esetében 3 alkalommal került sor jogsértés megállapítására (kifogásolási arány: 20%). Az álló személytaxik vizsgálata során összességében tehát az ellenőrzött 48 vállalkozás 10%-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzést végző munkatársak. A próbautazással egybekötött ellenőrzés 40 taxitársasághoz tartozó, valamint 34 taxitársasághoz nem tartozó vállalkozást érintett. A próbautazással egybekötött ellenőrzések alkalmával a taxitársasághoz tartozó vállalkozások tekintetében 10 esetben került sor jogsértés megállapítására, ami 25%-os kifogási arányt eredményezett. A taxitársasághoz nem tartozó személytaxi szolgáltatást végző egyéni vállalkozók 15 esetben nem a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezték tevékenységüket. A kifogási arány e tekintetben 44% volt. Összességében tehát a próbautazással egybekötött ellenőrzés során vizsgált 74 személytaxi-szolgáltató 34%-ánál tártak fel jogsértést a kormányhivatalok munkatársai. Az ellenőrzést végző felügyelők a próbautazással egybekötött ellenőrzések többségét (43 db) a nappali órákban folytatták le, amelyek során 30 taxitársasághoz tartozó, illetve 13 taxitársasághoz nem tartozó személytaxi szolgáltató tevékenységének vizsgálatára került sor. Ezen ellenőrzések közül összesen 11 esetben állapított meg jogsértést az illetékes kormányhivatal (kifogásolási arány: 26%). A feltárt jogsértések 5 taxitársasághoz tartozó, illetve 6 taxitársasághoz nem tartozó szolgáltató vonatkozásában merültek fel. A kormányhivatalok a nappal lefolytatott vizsgálatok során 6 alkalommal vontak be az ellenőrzésekbe idegen nyelvet beszélő munkatársat, amelyek során 1 esetben került sor jogsértés megállapítására.
9
Az éjszakai órákban lefolytatott 31 ellenőrzés alkalmával 14 esetben került sor jogsértés megállapítására, így a kifogásolási arány 45%-os volt. A taxitársasághoz tartozó vállalkozásokat ebben a napszakban 10 alkalommal ellenőriztek a kormányhivatalok munkatársai, amelynek során 5 esetben (kifogásolási arány: 50%) tapasztaltak szabálytalanságot. A taxitársasághoz nem tartozó szolgáltatók vizsgálata (21 eset) során 9 alkalommal került sor jogsértés megállapítására. Az éjszakai órákban idegen nyelvet beszélő munkatárs közreműködésével végzett 7 ellenőrzés kapcsán 4 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot a kormányhivatalok. Többletszámolást 1 esetben tapasztaltak a kormányhivatal munkatársai a főváros területén, amelynek összege 3 480 Ft volt. A kormányhivatalok 73 taxitársasághoz tartozó személytaxi-szolgáltató ellenőrzése során 12 esetében állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot, míg a 49 taxitársasághoz nem tartozó vállalkozás közül 18 vállalkozó tevékenysége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A személytaxi-szolgáltatók ellenőrzésére elsősorban idegenforgalmilag frekventált helyszíneken (39 vállalkozás), valamint pályaudvarokon (17 vállalkozás) került sor. A kormányhivatalok munkatársai az idegenforgalmilag frekventált helyszíneken 14 esetben, míg a pályaudvarokon lefolytatott ellenőrzések során 7 esetben kifogásolták a vizsgált vállalkozások tevékenységét. 7.1.1 Taxiengedély/tevékenységi engedély, engedélykivonat és személytaxi-vezetői igazolvány Azokra a személytaxi-szolgáltatókra vonatkozóan, akik 2015. augusztus 7-ét, azaz az új szabályozást megelőzően szerezték meg a tevékenységükhöz szükséges engedélyt, a hatályos rendelkezések nem tartalmaznak olyan előírást, miszerint az engedélyt a személygépjárműben maguknál kötelesek tartani. A személytaxi szolgáltatók azon körébe tartozók, akik az említett új szabályozást követően szerezték meg a személyszállításhoz szükséges engedélyt, a tevékenységi engedélyt nem, de az engedélykivonatot a szolgáltatás nyújtása során folyamatosan a járművön kell tartaniuk és az ellenőrzésre jogosult személy részére azt be kell mutatniuk. Pozitívumként kiemelendő, hogy a témavizsgálat ideje alatt ellenőrzött álló személytaxiszolgáltatók tekintetében engedéllyel, engedélykivonattal illetve személytaxi-vezetői igazolvánnyal kapcsolatos hiányosságot nem tapasztaltak a kormányhivatalok munkatársai. A próbautazással egybekötött személytaxi-szolgáltatók ellenőrzése során 1 vállalkozás a tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve 3 másik szolgáltató esetében a tevékenységi engedély más megye területére szólt. A próbautazással egybekötött taxi ellenőrzés alkalmával 4 esetben a gépjármű vezetője nem tudta bemutatni személytaxi-igazolványát, további 1 személytaxi vezetője pedig annak ellenére vezette az ellenőrzés alá vont gépjárművet, hogy arra nem volt jogosult. 7.1.2 Díjtáblázat és ártájékoztatás A drosztokon várakozó személytaxik ellenőrzésekor 5 esetben tapasztalták a felügyelők, hogy a vállalkozások a díjtáblázatot nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazzák. A díjtáblázatot 2 esetben a jobb oldali első ülés előtt, további 3 esetben pedig a jobb oldali hátsó ablakon nem helyezték el. A próbautazással egybekötött ellenőrzések alkalmával a személytaxi-szolgáltatók a díjtáblázatot 2 esetben nem helyezték el a jobb oldali hátsó ablakon, illetve 4 esetben a
10
jobb oldali első ülés előtt. További 1 esetben a díjtáblázat nem jól látható módon került kihelyezésre, míg 4 alkalommal a díjtáblázatokon feltüntetett díjak nem voltak azonosak. A próbautazások során a sofőrök 8 esetben nem alkalmazták a taxamétert, 1 esetben nem a hatósági árnak megfelelő tarifát alkalmazták, míg további 16 esetben nem teljesítették nyugtaadási kötelezettségüket. Egyéb szabálytalanságot 5 esetben észleltek az ellenőrzést végzők, amely többek között abból adódott, hogy az utas tájékoztatót nem helyezték el a személytaxiban (fővárosi eset), a fuvardíj mérésére szolgáló eszköz nem az érintett forgalmi rendszámú személygépkocsihoz volt hitelesítve, a számlatömb más gépjármű rendszámához tartozott. 7.2 Személygépkocsis személyszállító szolgáltatás A vonatkozó jogszabály értelmében személygépkocsis személyszállító szolgáltatás a személygépkocsival ellenérték fejében végzett közúti személyszállítás, amely a jogszabályban meghatározott feltételek szerint, egyéb szolgáltatás részeként kiegészítő szolgáltatásként, vagy a fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan végezhető. A szolgáltatás nyújtásának feltétele a tevékenységi engedély és a személygépkocsis személyszállító-vezetői igazolvány. A kormányhivatalok által beérkező jelentések alapján a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás kapcsán általánosságban elmondható, hogy nem elterjedt a vállalkozások körében ezen szolgáltatási tevékenység nyújtása. A témavizsgálat ideje alatt egy kormányhivatal 2 esetben ellenőrizte személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző vállalkozás tevékenységének jogszerűségét. Pozitívumként kiemelendő, hogy mindkét vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezte tevékenységét, így jogsértés megállapítására nem került sor. 8. Alkalmazott jogkövetkezmények Tekintettel arra, hogy a témavizsgálat során valamennyi ellenőrzés alá vont vendéglátó-ipari egység, taxiszolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás és zenés, táncos rendezvényt lebonyolító vállalkozás kis-, illetve középvállalkozásnak minősült, továbbá arra, hogy a feltárt jogsértések az esetek túlnyomó többségében első alkalommal fordultak elő, a kormányhivatalok 378 esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozatot hoztak. Fogyasztóvédelmi bírság kiszabására 19 esetben került sor, összesen 555 000 Ft értékben. Eljárási bírság kiszabását 1 esetben tartotta indokoltnak az adott kormányhivatal, amelynek összege 100 000 Ft volt. A kormányhivatalok 11 esetben éltek jelzéssel a járási hivatalok felé, míg 40 alkalommal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé került sor szignalizációra. 6 ügy pedig a hatáskörrel rendelkező közlekedési hatósághoz került. 8.1 Vendéglátó-ipari egységek A vendéglátó-ipari egységek esetében 351 db kötelezést tartalmazó határozat került kiadásra. Az illetékes kormányhivatalok 18 esetben, összesen 535 000 Ft értékben fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartották indokoltnak, míg 8 vendéglátó-ipari egység vonatkozásában a járási hivatalok felé, további 22 esetben pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé került sor szignalizációra. A kormányhivatalok a kisebb súlyú szabálytalanságok tekintetében több alkalommal figyelmeztető végzés kiadását tartották indokoltnak, illetve számos esetben a hiányosságok pótlására még a helyszínen sor került.
11
8.2 Zenés, táncos rendezvények A zenés, táncos rendezvények vonatkozásában a kormányhivatalok 7 db kötelezést tartalmazó határozatot hoztak, 2 esetben pedig szignalizációval éltek az illetékes járási hivatalok felé. 8.3 Személytaxi-szolgáltatók A személytaxi-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások vonatkozásában 20 db kötelezést tartalmazó határozat került kiadásra. További egy taxi-szolgáltató esetében a kötelezés mellett 20 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak az eljárást lefolytató kormányhivatal. 6 ügy pedig a hatáskörrel rendelkező közlekedési hatósághoz került. A kormányhivatalok további 18 esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, míg 1 esetben az illetékes járási hivatal felé éltek szignalizációval. Egy személytaxi-szolgáltató vállalkozás esetében az illetékes kormányhivatal 100 000 Ft összegű eljárási bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
12
