2015.10.27.
Üzleti Jog I.
Társasági jog 4. A gazdasági társaság szervei Pázmándi Kinga
A társaság szervezeti struktúrája Áttekintés A gazdasági társaság szervei: • a társaság legfőbb stratégiai döntéshozó szerve („taggyűlés”) • a társaság operatív ügyintéző szerve • a társaság tulajdonosi ellenőrzési szerve: felügyelőbizottság; • a társaság eredmény-beszámolójának ellenőrző szerve: könyvvizsgáló • a társaság a négy szervtípus mellett létrehozott „fakultatív” szervek (pl. tanácsadó testület, állandó vagy ad hoc bizottság)
A társaság legfőbb szervére vonatkozó rendelkezések rendszere a Ptk.-ban • a jogi személyek általános szabályainál (3:16–3:20. §), • a társaságok közös szabályainál (3:109–3:111. §) • az egyes társasági formáknál lévő speciális kiegészítő rendelkezések
1
2015.10.27.
A társaság legfőbb – döntéshozó - szerve A Ptk. 3:17-3:20. és Ptk. 3:109-3:111. §-ai a taggyűléssel kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat határozzák meg a taggyűlés > a tagok összessége • a tagokból, és csak a tagokból áll, • Többszemélyes társaság – egyszemélyes társaság (taggyűlési jogokat az alapító gyakorolja)
ülését a következőkben általánosan taggyűlésnek nevezzük • a Ptk. csak a kft.-nél és az egyesülésnél beszél taggyűlésről kifejezetten • a kkt. és a bt. esetében a legfőbb szerv elnevezése a tagok gyűlése, az rt.-nél az elnevezés hagyományosan közgyűlés
a taggyűlés fő jellemzői: • a társaság ún. stratégiai döntéshozatali szerve • Hatáskör elvonás tilalma = operatív ügyvezetési kérdésekkel kizárólag akkor foglalkozhat, ha ezt a társasági szerződés kifejezetten a taggyűlés hatáskörébe utalta (hatáskörelvonás tilalma) • a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok a taggyűlés jogszabálysértő határozataival szemben bírósághoz (választottbírósághoz) fordulhatnak.
A legfőbb szerv működési rendje döntéshozatala Taggyűlés összehívásának rendje • Ügyvezetés, meghívóval, az előírt kellékekkel, napirend megjelölésével (taggyűlési időköz) • Nem szabályosan összehívott taggyűlés is hozhat érvényes határozatot, napirendtől eltérő kérdésben is határozhat, ha… • Taggyűlés döntései utólag – 30 napon belül - jóváhagyható
határozatképesség, döntéshozatal > képviselet megengedett • határozatképes:ha a leadható szavazatok több, mint a felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz • főszabályként a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza • a törvény azonban ettől többször eltérően rendelkezik (minősített többség előírása) • a minősített többség általában a határozatképes taggyűlésen jelenlévők szavazatainak háromnegyede főszabályként ülést kell tartani, kivételek: elektronikus út, • szavazati jog > általában a vagyoni részesedés mértékéhez igazodik , de…
Levélszavazás (írásbeli döntéshozatal), konferencia tag(köz)gyűlés • > ha a társ. szerződés ezt megengedi • >részletes szabályok rögzítésével
2
2015.10.27.
A gazdasági társaság ügyvezetése áttekintés E körben is a jogi személyekre vonatkozó szabályokat (3:21–3:25. §) együtt kell alkalmazni a társasági szabályokkal (3:112–3:118. §). A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el
Vezető tisztségviselő • a kkt.-nál és a bt.-nél a társasági szerződésben az ügyvezetésre feljogosított tag (tagok), mint üzletvezetők • a kft.-nél az egy vagy több ügyvezető • a részvénytársaság esetében főszabályként az igazgatóság, mint testület az ügyvezető szerv (kivéve : zrt. Vezérigazgatója) • az egyesülésnél a vezető tisztségviselő általában az igazgató, de a társasági szerződés kollektív ügyvezető szervezet, igazgatóságot is létrehozhat
A vezető tisztségviselő, megválasztása, mandátuma, a jogviszony jellege Vezető tisztségviselő • főszabályként csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet, akivel szemben nincs kizárási ok • jogi személy képviselő útján lehet vezető tisztségviselő (a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket ekkor a képviselőre kell alkalmazni) • személyes feladatellátás • egy személy több társaságnál is megválasztható
Megválasztása • Fő szabályként a tag(köz)gyűlés választja meg > kivéve ha: • az alapítás stádiumában a vezető tisztségviselőket a társasági szerződésben kell kijelölni • Ügydöntő FB esetén (az ügyvezetést az FB választja) • Mandátuma határozott (fő szabályként max. 5 év) vagy határozatlan idő • Újraválasztható, bármikor visszahívható,
Vezető tisztségviselő jogviszonya • Munkaviszony (Mt.), és/vagy • Megbízási jogviszony (Ptk.)
3
2015.10.27.
Vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi szabályok A vezető tisztségviselő • nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő azonos tevékenységet végző gazdasági társaságban (kivéve nyrt. részvény) • a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy FB tag • A vezető tisztségviselő és hozzátartozója nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket (kivéve > a mindennapi élet szokásos ügyleteit) • szigorúbb (enyhébb) szabályok is rögzíthetők a társasági szerződésben
Felelősség az összeférhetetlenségi szabályok megszegéséért • Az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozott károkért a vezető tisztségviselő felel > a társasággal szemben • a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint
A vezető tisztségviselők felelőssége A vezető tisztségviselő önfelelőssége • az ügyvezetés körében fő szabályként nem utasítható: sem a tagok, sem munkáltatója által hatáskörét sem lehet elvonni • Kivéve: az egyszemélyes társaság > a vezető tisztségviselője utasítható •a Ptk. azonban nem tartalmazza, hogy ilyen esetben a vezető tisztségviselő mentesül a felelősség alól (Gt. 22. § /5/ bek.)
> a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni (Ptk. 3:21. §) • > a társaság érdekei adott esetben megelőzhetik a tagok érdekeit! • Fenyegető fizetésképtelenség esetében a hitelezők méltányos érdeke is figyelembe jön (3:118 §)
A vezető tisztségviselő felelősségének irányai • a társasággal szemben > a társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel (3:24. §) • (kivételesen) harmadik személyekkel szemben > ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a 6:541. § alapján a vezető tisztségviselő a deliktuális kártérítés szabályai szerint, a társasággal egyetemlegesen felel. • Felmentvény – az eredmény beszámoló elfogadásakor a társaság adja, az ügyvezetés mentesül
4
2015.10.27.
A társaság képviselete – cégjegyzés A társaság törvényes képviselete • Kötelezettségvállalás, képviselet a külső vagyoni forgalomban, hatóságok, bíróságok előtt • Kötelezettségvállalás, képviselet a belső viszonyokban - a társaság munkavállalóival, tagjaival szemben
Cégjegyzés • a társaság írásbeli képviselet > a cégjegyzés (Ptk. 3:16. §). • a képviseletére jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt saját névaláírásukkal látják el • hivatalos cégaláírási nyilatkozat: alírási címpéldány, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta • elvileg minden vezető tisztségviselő jogosult a cégjegyzésre • Önálló – együttes cégjegyzési jog
cégjegyzési joggal felruházott egyéb személyek • Cégvezető – fő szabályként önálló cégjegyzési jogú munkavállaló • Más munkavállalók (korábban fő szabályként csak együttes cégjegyzéssel, Ptk. Ezt a szabályt már nem tartalmazza
Különleges ügyvezetési formák irányító (ügydöntő) felügyelőbizottság • > a kft.-nél és a zártkörűen működő rt.-nél a társasági szerződés (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy a tag(köz)gyűlés csak az FBt választja meg és az FB nevezi ki a vezető tisztségviselőket, illetve az ügyek egy csoprtjában csak az FB előzetes jóváhagyásával hozhat döntéseket
Egyszemélyi vezérigazgató • a zártkörűen működő rt.-nél > egyszemélyes ügyvezetés (a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság hatáskörét
Board • a nyilvánosan működő rt.-knél lehetőség nyílik az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett az angol-amerikai egységes irányítási rendszer (Board-rendszer) választására (igazgatótanács)
5
2015.10.27.
A Felügyelőbizottság Az FB a tulajdonosi ellenőrzés szerve • a tagok, a társaság legfőbb szerve részére ellenőriz • általános ellenőrző szerv, a társaság bármely ügyét megvizsgálhatja, vele szemben nincs üzleti titok • FB választása esetében az éves beszámoló t az FB véleményezi • Jogosult a legfőbb szerv rendkívüli összehívására
testület • tagjainak számát a Ptk. (eltérést engedően) 3 főben állapítja meg • a tagokat a tag(köz)gyűlés választja meg • elnökét – ha ezt a taggyűlés nem vonja saját hatáskörébe – a felügyelőbizottság választja meg tagjai közül • ügyrendjét a tag(köz)gyűlés hagyja jóvá
A felügyelőbizottság tagjai összetétele • általában „külső” személyek, feladatukat megbízási jogviszonyban látják el • megbízatásuk 5 évre szól > diszpozitív rendelkezés, akár határozatlan idő is lehet • korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ellenőrzési kötelezettségeik megszegése által a társaságnak okozott károkért • Munkavállalói participáció
Fakultatív - ill kötelező a felügyelőbizottság • Fő szabályként az FB nem kötelező. Kivételek: • minden nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha nem egységes irányítási rendszerben működik; • a zártan működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok 5 %-ával rendelkező részvényesek ezt kívánják; • bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja; • ha ezt külön törvény, például a köztulajdon védelme érdekében előírja.
Az állandó könyvvizsgáló Jogállása • a társaság tag(köz)gyűlése által választott társasági szerv • a könyvvizsgálói jogállás részletei a könyvvizsgálói törvény (2007. évi LXXV. törvény ) mellett a számviteli törvényre (2000. évi C. törvény) tartoznak • határozott időre, de legfeljebb öt évre a társaság közgyűlése választja meg (Ptk. 3:130. §: kogens szabályok) • > magas szakmai követelmények, kötelező kamarai tagság, a – nemzetközi követelményekkel összhangban - a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok kötelező alkalmazása > gondosság elvárható zsinórmértéke • egyéni vállalkozó, illetve társaság egyaránt lehet • ha könyvvizsgáló társaságot választ a taggyűlés a társaság könyvvizsgálójának > meg kell választani azt a személyt is, aki a könyvvizsgáló cég részéről a könyvvizsgálatért személyében is felelős • általában fakultatív szerv > a tagok a társasági szerződésben szabadon dönthetnek úgy, hogy szükségük van-e könyvvizsgálóra vagy nincs
feladata • a mérleg beszámoló könyvvizsgálói auditja • közérdekvédelmi kontroll feladatot lát el az állam irányában – kezdeményezheti a tag(köz)gyűlés összehívását • Tevékenyégének társasági jogi szabályai a Ptk.-ban • széles körű betekintése, felvilágosítás-kérési joga van, társasági iratokat vizsgálhat (Ptk. 3:38. §)
kötelező a könyvvizsgáló választása • minden részvénytársaságnál; • minden olyan esetben, amikor ezt a számviteli törvény előírja
6
