Polgári jog 4.- A Kötelmi Jog különös része Oktatási segédanyag

Polgári jog 4.- A Kötelmi Jog különös része – Oktatási segédanyag Készítette: Dr. Menyhárt Ádám, egyetemi docens, Ph.D

I. A facere szerződések, az eredménykötelmek sajátosságai. Vállalkozási típusú szerződések: a vállalkozási szerződés és altípusai, fuvarozási szerződés 1. Bevezetés – facere típusú szerződések, a facere típusú szerződésekről általában, eredménykötelmek és gondossági kötelmek. 1 A facere típusú kötelmek közös jellemzője az, hogy a kötelezett főkötelezettsége más részére történő meghatározott tevékenység kifejtésében áll. Attól függően, hogy ez a más részére végzett cselekmény milyen jellegű, megkülönböztethetünk egymástól reálcselekményeket és jogcselekményeket. Reálcselekmények esetén arról van szó, hogy a kötelezett szellemi vagy fizikai tevékenységet végez a jogosult érdekében és javára: a vállalkozó megjavítja az elromlott gépjárművet, felépíti a házat, a tervező elkészíti a berendezés terveit stb. Jogcselekmény esetén a kötelezett jogi tevékenységet fejt ki (pl. szerződést köt) a jogosult javára. Amennyiben ezt képviselet körében (képviseleti megbízás alapján) teszi, akkor eleve a jogosult nevére és javára köt szerződést, a jogosult megbízása és meghatalmazása alapján. Ilyenkor a kötelezett által a jogosult nevében és képviseletében megkötött szerződés közvetlenül a jogosultat fogja jogosítani és kötelezni, akként, mintha azt eleve saját maga kötötte volna meg. Amennyiben a kötelezett a szerződést ugyan a jogosult javára, de a saját nevében köti meg (pl. bizomány, szállítmányozás), akkor a szerződés a kötelezett és a harmadik személy között jön létre, de a jogosult érdekében és javára szólóan. Vannak továbbá olyan más részére, javára szóló tevékenységek, amelyek vegyes jellegűek: egyaránt tartalmaznak reál- és jogcselekményeket is (ilyen pl. az ügyvédi megbízás, ill. a fuvarozás). A más javára végzett tevékenység lehet tehát reálcselekmény, jogcselekmény, illetve a kettő elegye, alapulhat vállalkozási vagy megbízási illetve esetlegesen más szerződésen (fuvarozási szerződés, bizományi szerződés stb.). A legfontosabb különbségtétel a más javára végzett tevékenységek körében az, hogy milyen kötelmet keletkeztet a jogviszony: eredmény-, avagy gondossági kötelmet. Eredménykötelem esetén a jogviszony lényege abban áll, hogy a kötelezet munkával elérhető eredmény (opus) létrehozására vállal kötelezettséget: a vízvezeték- szerelő vállalja a csöpögő csap megjavítását. Gondossági kötelem esetében a kötelezett csak gondos ügyvitelre vállal kötelezettséget: az orvos minden tőle telhetőt meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy páciensét meggyógyítsa, azonban nem biztos, hogy az eredmény be is következik. A gondossági

1

Oktatási segédanyagunk megírása során ezen résznél nagyban támaszkodtunk a korábbi ELTE-s egységes egyetemi jegyzetre: EÖRSI GYULA-KEMENES BÉLA- SÁRÁNDI IMRE-VILÁGHY MIKLÓS: Kötelmi jog, Különös rész (Egyes szerződésfajták) – egységes jegyzet, kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992, 60-65. o.

1

kötelmeknél ugyanis van olyan bizonytalansági tényező, amelyet a kötelezett nem tud uralni, befolyásolni. Tiszta eredménykötelem a vállalkozás és a fuvarorzás, míg gondossági kötelem a megbízás. Vannak olyan szerződéstípusok, amelyek vegyes jelleget mutatnak az eredmény és a gondosság körében: - a letéti szerződés alapjában véve ugyan gondossági kötelem, azonban a szállodai letét illetve a szállodák, éttermek, fürdők és más hasonló vállalatok felelőssége az oda bevitt vagyontárgyakért eredménykötelmi jelleggel bír - mind az ügyvédi, mind az orvosi megbízás gondossági kötelmet keletkeztet, azonban egyes ügyvédi, illetve orvosi rutintevékenységek quasi eredménykötelmet hoznak létre: az ügyvéd nem hivatkozhat arra, hogy – gondos eljárása ellenére – a fellebbezést nem adta be határidőben, illetve az orvos nem védekezhet azzal, hogy a vakbélműtét során a beteg elhalálozott, pedig ő az életének megmentése érdekében mindent megtett. - a kutatási szerződések körében a felek megállapodhatnak akként is, hogy a kutató abban az esetben is részesülhet kutatási díjban, amennyiben eljárása nem vezetett eredményre. (A kutatási szerződés ugyan alapjában véve vállalkozási típusú szerződés, azonban hordoz némi bizonytalansági elemet, ezért van a fenti szabálynak létjogosultsága, amely egyben gondossági jellegűvé teheti a kötelmet.) Az alábbiakban az eredménykötelmek és gondossági kötelmek közötti főbb különbségeket a következőképpen vázoljuk fel: - Díjazás: eredménykötelem esetén a kötelezett csak a szerződésben vállalt eredmény esetén jogosult a díjazásra, míg gondossági kötelem esetén akkor is, ha a gondos ügyellátása nem vezetett eredményre - Kockázatviselés: az eredmény elmaradása az eredménykötelmek esetén a tevékenységet kifejtő kockázata, míg a gondossági kötelmeknél az ügy uráé, azaz a jogosulté - Érdekeltség: az eredménykötelmekben a kötelezett nyereségérdekelt: saját kockázatára végez gazdasági üzletszerű tevékenységet, így a díj magasabb lehet. A gondossági kötelem kötelezettje azonban díjérdekelt: a jogosult kockázatára fejti ki tevékenységét díjazás ellenében. - Utasítási jog: az eredménykötelmek sajátossága, hogy a jogosultnak szűkebb körű, korlátozott utasítási joga van a kötelezett felé: az a munka szervezésére, a munkavégzés módjára, mikéntjére nem terjedhet ki. Ezzel szemben a gondossági kötelmeknél az ügy urát széles utasításadási jog illeti meg, kivéve, ha a jogviszony természetével ez össze nem egyeztethető (pl.: ügyvédi, orvosi megbízás esetén). - Munkavégzés módja: az eredménykötelmek esetében általában közömbös az, hogy a kötelezett a munkát személyesen maga végzi el, vagy más személy (teljesítési segéd, közreműködő stb.) útján: a lényeg az eredmény produkálása. A gondossági kötelmeknél azonban már eleve, a jogviszony létesítése során nem véletlenül esik a kötelezett személyére történő választás: a jogosult joggal várhatja el a kötelezettől, hogy személy szerint ő lássa el az ügyét (a megbízott orvos operálja a beteget, a „felfogadott” ügyvéd legyen jelen személyesen a tárgyaláson). - A jogviszony megszüntetése: különbség van a kétfajta kötelem között a tekintetben is, hogy milyen feltételekkel lehet egyoldalúan megszüntetni a jogviszonyt. Az eredménykötelmek közös jellemzője az, hogy a kötelezett indokolás nélkül nem számolhatja fel egyoldalúan a felek közötti szerződéses jogviszonyt, legfeljebb a másik fél súlyos szerződésszegése esetén. Ezzel szemben a gondossági kötelmeknél a

2

kötelezett bármikor - akár indokolás nélkül is - egyoldalúan megszüntetheti a felek közötti jogviszonyt.

2. A vállalkozási típusú szerződések: a vállalkozási szerződés a.) A Vállalkozási szerződés fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya A Ptk. a VI. Könyvben a XV. Cím alatt (A vállalkozási típusú szerződések), azon belül pedig a XXXVII. Fejezetben (A vállalkozási szerződés) szabályozza a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket. A vállalkozási szerződés fogalma az új Ptk. alapján meglehetősen szimpla: a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A korábbi Ptk. a tevékenységgel elérhető eredményekre exemplifikáló felsorolással utalt: építés, tervezés, szerelés stb. Miután ezen tevékenységek tárháza rendkívül nagy, ezért az új Ptk-ban a jogalkotó feleslegesnek tartotta az amúgy is lehetetlen feladat elvégzését, azaz az egyes tevékenységeknek akár csak példálózó jelleggel történő felsorolását. A lényeg az, hogy a vállalkozó valamilyen tevékenységgel konkrét eredmény megvalósítására, előállítására vállal kötelezettséget. A vállalkozási szerződés alapvetően visszterhes szerződés, az ingyenes vállalkozási szerződést ugyan ismeri a Ptk., azonban az ilyen jogviszony alapján végzett tevékenységért a vállalkozót nem illeti meg vállalkozói díj, hanem csak a költségeinek megtérítését követelheti a megrendelőtől. Éppen ezért az ilyen jogviszony már nagyon messze áll jogi természetét, lényegét illetően a vállalkozástól. A jogviszony alanyai: a megrendelő és a vállalkozó. Akár természetes, akár jogi személy is szerepelhet a jogviszony bármelyik pozíciójában, a lényeg nem a jogalanyi minőségen, hanem a hozzáértésen van: míg a megrendelő általában laikus, hiszen ezért fordul a vállalkozóhoz, addig a vállalkozó tipikusan szakember illetve szakvállalkozás. A vállalkozási szerződés közvetlen tárgya a vállalkozó oldaláról nézve a vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítása, a megrendelő oldaláról tekintve pedig a vállalkozói díj. A vállalkozó jogosult a tevékenység megvalósítása során alvállalkozót igénybe venni, nem köteles személyesen teljesíteni. A vállalkozási jogviszony közvetett tárgya maga a mű (opus): az az eredmény, amely a vállalkozói tevékenység következtében előáll. b.) A jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei. A vállalkozó jogai és kötelezettségei: A vállalkozó jogosult:  a vállalkozói díjra. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén jogosult a pótmunka ellenértékére is, de a többletmunka ellenértékét nem követelheti, kivéve, ha a vállalkozói díj nem átalánydíj.  A vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azon vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés kapcsán birtokába kerültek. A vállalkozó köteles:  a vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítésére: a vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására.

3

 a vállalkozási tevékenység feltételeit úgy megszervezni, hogy biztosítva legyen a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezése.  Amennyiben a mű megvalósításához alapanyag szükséges, akkor azt a vállalkozó köteles beszerezni.  a megrendelő utasítása szerint eljárni, az utasítás azonban nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.  Célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás esetén figyelmeztetni köteles a megrendelőt az utasítás célszerűtlen vagy szakszerűtlen voltára. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől (illetve felmondhatja azt, ha már megkezdődött a teljesítés), vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, annak kockázatára elvégezheti. Köteles azonban megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy hatósági határozatba ütközne, illetve mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné.  elvégezni a vállalkozási szerződés tárgyát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát, illetve az olyan munkát, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra való alkalmassága nem biztosított (többletmunka).  elvégezni az utólag megrendelt, különösen a tervmódosítás miatt utólag szükségessé vált munkát, kivéve, ha annak megvalósítása kötelezettségét aránytalanul terhessé tenné (pótmunka). A megrendelő jogai és kötelezettségei: A megrendelő jogosult:  a vállalkozót a vállalkozási tevékenység körében utasításokkal ellátni.  ellenőrizni bármikor a vállalkozó tevékenységét és a felhasználásra kerülő anyagokat. A megrendelő köteles:  a mű átvételére.  a vállalkozói díj megfizetésére.  Amennyiben a megrendelő jelöli ki a vállalkozási tevékenység végzésének helyét, akkor a munkaterületet neki kell a tevékenyég megvalósítására alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, a vállalkozó a tevékenység megkezdését megtagadhatja. Ha pedig a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja a munkaterületet, akkor a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.  Ha a munkavégzést több vállalkozó ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően végzi, akkor a munkálatok gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelőnek kell biztosítania. c.) A vállalkozási szerződés teljesítése, a vállalkozói díj. A vállalkozási szerződés teljesítése általában véve hosszabb folyamat eredménye, de nem feltétlenül: kisebb jellegű műszaki hibát akár percek alatt is képes a vállalkozó elhárítani, egy komoly épület- komplexum megépítése viszont akár évekig is tarthat. A jogviszony rendes lebonyolódása körében a teljesítésnek többszörösen is kiemelt jelentősége van: egyrészt meg kell vizsgálni azt, hogy az előállott mű a szerződéses feltételeknek és követelményeknek megfelel, illetve, hogy a rendeltetésszerű használatra egyáltalán alkalmas- e. Másrészről pedig, a hibátlan teljesítés eredményeképpen válik esedékessé a vállalkozói díj, nyílik meg a joga a vállalkozónak arra.

4

Miután a megrendelő általában nem szakember, így a teljesítéskor, annak ellenőrzése során igénybe vehet szakembert annak megállapítására, hogy a teljesítés minden szempontból hibátlan- e. A teljesítés általában egy komplex átadás- átvételi eljárás (ún. próbaüzem) keretében történik, melynek során mindkét fél elvégzi az adott üzletágban szokásos mindazon vizsgálatokat, amelyek nélkülözhetetlenek a teljesítés szerződésszerű voltának megállapíthatóságához. A későbbi bizonytalanságok és bizonyítási nehézségek elkerülése miatt célszerű és egyben szokásos is a teljesítésről jegyzőkönyvet felvenni, melyben a próbaüzem során tapasztalt hiányosságokat, esetleges negatív megállapításokat rögzíteni kell. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a teljesítés hibás, akkor a megrendelő megtagadhatja a mű átvételét és visszatarthatja a vállalkozói díj egészét, vagy annak egy részét. Nem illeti meg azonban ez a jog abban az esetbe, ha a mű olyan csekély jellegű hibában szenved, amely annak a rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. Miután a próbaüzem egy folyamat, ezért a vállalkozó akkor is határidőben teljesít, ha az átadás- átvétel a szerződéses teljesítési határidőn belül megkezdődik, de csak később fejeződik be. Abban a nem várt esetben, ha a megrendelő az átadás- átvételi eljárást nem folytatja le, a vállalkozás teljesítésének joghatásai a mű tényleges birtokbavételével állnak be. Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására is köteles, akkor annak tulajdonjoga a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelőhöz. A vállalkozói díj csak és kizárólag eredményes vállalkozói tevékenység esetén jár: ezért eredménykötelem a vállalkozás. Mindebből következően esedékessége is a hibátlan, szerződésszerű vállalkozói teljesítést követően áll be. Ez egy diszpozitív szabály - mint ahogyan a kötelmi jogi különös részi szabályok zöme – melyből következően a felek ettől a rendelkezéstől közös, egyező akarattal eltérhetnek. A vállalkozói díj alapjában véve két elemből áll:  a vállalkozó költségeiből: anyagköltségek, a vállalkozó munkavállalóinak bér- és járulékköltsége, üzemanyagköltség, egyéb felmerülő költségek, stb.  a vállalkozó díjából, azaz a vállalkozónak a bruttó hasznából, amelyből nyilvánvalóan még adót kell fizetnie. A megrendelőre általában véve nem tartozik, hogy a vállalkozói díj egyes elemei, összetevői milyen arányban állnak egymással: a vállalkozó ügyességén múlik, hogy a lehető legkisebb költségráfordítással a lehető legnagyobb hasznot tudja produkálni. Abban az esetben azonban, ha a megrendelő kifejezetten kéri, hogy a vállalkozó az árajánlatát tételesen bontsa le, úgy mint készkiadás és vállalkozói díj, akkor természetesen ennek sincs akadálya. Ennek akkor lehet különös jelentősége, ha a megrendelő esetlegesen maga vállalja a vállalkozás teljesítéséhez szükséges alapanyagok saját költségén történő beszerezését. A megrendelő sem a vállalkozó költségeinek, sem pedig a vállalkozó díjának a megelőlegezésére nem köteles: főszabály szerint a vállalkozó saját költségén végzi a vállalkozói tevékenységét a vállalkozás teljesítéséig. Mindazonáltal a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a vállalkozó költségeit, illetve azok egy részét a megrendelő előlegezi (pl.: építési szerzőseknél ez gyakorlat), illetve, hogy a teljes vállalkozói tevékenységet részelemekre bontják a felek (amennyiben a szolgáltatás osztható) és abban állapodnak meg, hogy az egyes résztevékenységek után a vállalkozó vállalkozói díj előlegben, vállalkozói díjrészletben részesül (ezt a gyakorlat konyhanyelven „előlegszámlázásnak” nevezi).

5

d.) A vállalkozási szerződés megszűnése, illetve megszüntetése: lehetetlenülés, elállás, felmondás. Lehetetlenülés: Abban az esetben, ha a szerződés lehetetlenül, azaz a vállalkozás teljesítése a szerződés megkötését követően egyik félnek sem felróható okból véglegesen meghiúsul, a vállalkozási szerződés megszűnik. Ha valamelyik félnek felróható a lehetetlenülés, akkor az szerződésszegésnek minősül és a szerződésszegés általános és különös szabályai szerint kell ilyenkor eljárni, azaz a megrendelőnek felróható lehetetlenülés esetén a teljes vállalkozói díjat, mint elmaradt hasznot ki kell fizetnie a vállalkozó felé, míg a vállalkozónak felróható lehetetlenülés esetén a vállalkozó nemcsak hogy vállalkozói díjra és költségeinek megtérítésére nem jogosult, hanem a megrendelőnek a vállalkozás teljesítésének elmaradásából fakadó kárát is meg kell térítenie. Az egyik félnek sem felróható lehetetlenülés esetén a kérdés mindig az, hogy mi lesz a lehetetlenülésig elvégzett munka költségeinek megtérítésével illetve a vállalkozói tevékenység díjazásával? Ezt a Ptk. az alábbiak szerint oldja meg:  Amennyiben a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, akkor vállalkozói díjra nem tarthat igényt.  Amennyiben a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, akkor a vállalkozó jogosult a vállalkozói díjra, melyből a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségeiben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben máshol keresett, vagy különösebb nehézség nélkül kereshetett volna.  Ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy mindkét fél érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az általa ténylegesen elvégzett munka és ténylegesen felmerült költségei fejében a vállalkozói díj arányos része illeti meg. Lehetetlenülés esetén nemcsak a vállalkozói díj és költség kérdését kell rendezni, hanem a már megkezdett, de még be nem fejezett, el nem készült mű jogi sorsát is meg kell oldani: a megrendelő követelheti a félkész mű átadását a vállalkozótól, a felek közötti elszámolási viszony rendezése a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint fog megtörténni. Elállás, felmondás: Mind az elállás, mind a felmondás egyoldalú alakító jog: elállás esetén a szerződés annak megkötésére visszaható hatállyal (ex tunc) szűnik meg, míg felmondás esetén a jövőre nézve (ex nunc). A vállalkozói tevékenység általában véve irreverzibilis szolgáltatás: annak megkezdését követően nincs mód in integrum restitutio- ra, illetve gazdaságilag célszerűtlen lenne. Éppen ezért a vállalkozási tevékenyég megkezdését követően fogalmilag kizárt az elállás.  A megrendelő a szerződéstől - annak teljesítés megkezdéséig - bármikor, akár indokolás nélkül is elállhat. (Indoklás nélküli, rendes elállási jog.)  A teljesítés megkezdését követően annak megtörténtéig a megrendelő bármikor, akár indokolás nélkül felmondhatja a szerződést. (Indokolás nélküli, rendes felmondási jog.)  A vállalkozó elállhat a szerződéstől, ha a megrendelő számára célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást adott és annak ellenére ragaszkodik ezen utasításához, hogy a megrendelő őt figyelmeztette annak célszerűtlen, illetve szakszerűtlen voltára. (Szankciós, indokoláshoz kötött elállási jog.)  A vállalkozó elállhat a szerződéstől – és párhuzamosan kártérítést követelhet a megrendelőtől - abban az esetben is, ha a munkaterületet a megrendelő a vállalkozó 6

felszólítása ellenére nem biztosítja részére. (Szankciós, indokoláshoz kötött elállási jog.) Amennyiben a megrendelő gyakorolja az indokolás nélküli elállási vagy felmondási jogát, akkor ebben az esetben köteles a vállalkozónak az addig elvégzett munkáért járó vállalkozói díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás összege a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

3. A vállalkozási szerződés altípusai: tervezési szerződés, kivitelezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés, mezőgazdasági vállalkozási szerződés, közszolgáltatási szerződés. a.) A vállalkozási altípusokról általában: Az egyes vállalkozási altípusoknak az a közös jellemzője, hogy ugyan itt is vállalkozási típusú szerződésről és kötelemről van szó, azonban ezen egyes altípusoknak közös sajátosságai, jellemvonásai vannak, amelyekből következően önálló létjogosultságot nyertek, és önálló csoportként léteznek a vállalkozási szerződéseken belül. Az új Ptk.- ban szereplő hat vállalkozási altípuson felül természetesen létezhetnek egyéb altípusok is: ezeket azonban nem a jogszabály (Ptk.) hozza létre, hanem a felek jogosultak megalkotni a szerződési típusszabadság alapelvéből adódóan. Minden egyes vállalkozási altípusra általánosságban igaz az a tétel, hogy a vállalkozási jogviszony megítélésénél a vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok az egyes altípusokra történő eltérésekkel alkalmazandók. A vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezések és az egyes vállalkozási altípusokra megállapított szabályok egymással az általános- különös viszonyában vannak. b.) Tervezési szerződés A tervezési szerződés alapján a vállalkozó (azaz a tervező) a tervezőmunka elvégzésére és az elkészült tervdokumentáció átadására, míg a megrendelő annak átvételére és tervezői díj fizetésére köteles. A tervezési szerződés sajátossága tehát az, hogy a szerződés közvetlen tárgya olyan tervező munka megvalósítása, amelynek eredményeképpen egy műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat tartalmazó tervdokumentáció jön létre. A tervdokumentációnak – azaz a szerződés közvetett tárgyának – alkalmasnak kell lennie a megrendelői igények és a felhasználás céljából fakadó követelmények megvalósítására. Abban az esetben, ha a műszaki terv hibás, akkor az ebből fakadó szavatossági igények mindaddig érvényesíthetők, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás kapcsán a tervhibával összefüggő hibás teljesítés miatti jogok gyakorolhatók. A tervezőt speciális jogszavatosság terheli a terv kapcsán: szavatol azért, hogy harmadik személynek ne legyen olyan joga a terv kapcsán, amely annak felhasználását akadályozza vagy korlátozza. c.) Kivitelezési szerződés A kivitelezési szerződés egy olyan öszvér vállalkozási altípus, amely a korábbi Ptk.- ban külön- külön szereplő építési és szerelési szerződés házasságából jött létre: a kivitelezési szerződés alapján ugyanis a kivitelező építési, illetve szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és az érte járó díjazás megfizetésére köteles. A korábban két külön álló vállalkozási altípus összevonása nem véletlen: a gyakorlat azt mutatta, hogy az építési munka általában együtt jár a szereléssel, illetve vica versa. 7

A kivitelezési szerződéseknél a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelőnek saját költségén történő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt még a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv egyértelműen felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a megrendelő nem felel a terv olyan hibáiért, hiányosságaiért, amelyek a tervek átvizsgálásával egyértelműen nyilvánvalóvá váltak volna. Abban az esetben, ha a terv valamelyik hibája vagy hiányossága a kivitelezés során válik felismerhetővé, akkor a kivitelező ennek tényéről köteles késedelem nélkül a megrendelőt tájékoztatni. d.) Kutatási szerződés Kutatási szerződés alapján a kutató valamilyen kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Főszabály szerint tehát a kutatási szerződés eredménykötelem: a kutató díjazásra csak akkor tarthat igényt, ha kutatómunkája végén az eredményt produkálja. A kutatási szerződés részben mutat gondossági kötelmi sajátosságokat is: a felek ugyanis megállapodhatnak abban, hogy a kutatónak a díj akkor is jár, ha a kutatás eredménytelenül zárult. Ennek a szabálynak az indokolja a létjogosultságát, hogy a kutatási szerződés és az ebből eredő kutatási jogviszony szükségképpen egyfajta bizonytalansági- kockázati tényezőt hordoz magában: egyáltalán nem biztos, hogy a kutatómunka eredményeképpen a mű előáll és ez független attól a körülménytől, hogy a kutató mindent megtett annak érdekében, hogy munkája eredményes legyen. A kutatótól független külső körülmények (pl. a tudomány és technika mindenkori állása) olyan tényezők, amelyek a kutatás sikerességét és eredményességét alapjában véve befolyásolják, és amelyekre a kutatónak semmilyen ráhatása nincsen. Amennyiben tehát a felek abban állapodnak meg, hogy a kutatói díj a kutatás eredményetlen volta esetén is jár, akkor magára a kutatási tevékenységre és a kutató díjigényére a megbízás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből következően nem automatikus, hogy a díj jár a kutatónak a kutatás eredménytelensége esetén, még akkor sem, ha a felek így állapodtak meg: a kutató nem jogosult ugyanis abban az esetben a díjazására, ha a kutatási eredmény részben, vagy egészben azért hiúsult meg, mert ő maga felróhatóan járt el (ez következik ugyanis a megbízási szerződéseknek a megbízási díjra vonatkozó rendelkezéseiből). A kutatási szerződésnek sajátos jellegéből fakad az a szabály is, hogy a kutató főszabály szerint köteles tevékenységét személyesen végezni: a kutatási tevékenységnél ugyanis nélkülözhetetlenek a kutató személyes kvalitásai. Ezek nem helyettesíthetők és nem cserélhetők fel máséval. Természetesen, amennyiben a megrendelő hozzájárul előzetesen ahhoz, hogy a kutatási feladat ellátásában a kutató harmadik személyt (közreműködőt, teljesítési segédet) igénybe vegyen, akkor ennek nincs jogi akadálya. Nincs szükség külön megrendelői hozzájárulásra abban az esetben, ha a közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár. Elképzelhető és gyakran előfordul, hogy a kutatómunka eredményeképpen előálló opus szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban részesül. Ebben az esetben a kutatót a továbbiakban is megilletik a személyhez fűződő jogok, azonban a védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha ezt jogszabály kizárja, akkor a kutató a lehető legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles a megrendelő felé. A kutatási szerződéseknél a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis, ellenkező esetben a szerződés alapvető lényegét, célját veszítené el.

8

A kutatási szerződéssel összefüggő üzleti titkok jogosultja a megrendelő, sőt, a kutatómunka alapján elkészült szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához is szükséges a megrendelő előzetes hozzájárulása. e.) Utazási szerződés Az utazási szerződés alapján a vállalkozónak, amely az utazási szolgáltatást nyújtja, összetett, többes kötelezettségei vannak. Egyrészt köteles megszervezni az utazás egészét, továbbá az út egyes állomásain való tartózkodást (azaz a szállás biztosítását), de ezen felül kapcsolódó szolgáltatások nyújtására is köteles, pl.: fakultatív kirándulások, étkeztetés, idegenvezetés, stb. A megrendelő természetesen utazási díj mint vállalkozási díj megfizetésére köteles, az utazási szerződés visszterhes. Az utazási szerződést írásba kell foglalni, ez az új Ptk.- nak egy olyan kógens, félre nem tehető rendelkezése, amely a 90/ 314 EGK- Irányelv rendelkezéseiből fakad. Az új Ptk. az írásba foglalás elmulasztása körében akként rendelkezik, hogy minden olyan kikötése semmis a szerződésnek, amelyet a felek nem foglaltak írásba. Mindebből következően nemcsak a szerződés lényeges elemeit kell írásba foglalni, hanem minden olyan részt, amelyben a felek megállapodtak. Ugyancsak az Irányelvből fakadó jogi lehetőség az, hogy a megrendelő az utazás megkezdése előtt az utazási szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit átruházhatja olyan harmadik személyre, aki az utazási szerződésben foglalt feltételeknek megfelel. Itt tehát egy speciális szerződés átruházásról van szó: az utazási jogviszony új alanya a korábbi megrendelő jogi pozíciójába kerül, gyakorlatilag különös jogutódlás történik. Természetesen a jogutód személyének meg kell felelnie az utazási szerződésben foglalt követelményeknek: amennyiben szükséges, vízummal kell rendelkeznie, ha kötelező, az egészségügyi oltásokat be kell adni számára, stb. f.) Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Az új Ptk. egyik vívmánya a mezőgazdasági vállalkozási szerződés, amely a korábbi Ptk.- ban szereplő mezőgazdasági termékértékesítési szerződés egyik válfaja volt. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a mezőgazdasági vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, illetve terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére köteles. A megrendelőnek cserébe díjat kell fizetnie. A szerződés közvetett tárgya az állat, illetőleg a termény. Előbbi a megrendelő tulajdonában áll, utóbbi pedig a megrendelő tulajdonában álló területen állítandó elő: mindebből következően nem történik tulajdonjog-változás és tulajdonátruházás, hiszen a termény osztja a fődolog (a földterület) jogi sorsát. Éppen ezért ezen szerződéstípus nem dare jellegű, hanem a facere sajátosság dominál: az állat nevelése, a termény megtermesztése. Értelemszerű az a szabály, mely szerint a vállalkozó nem felelős a szerződés lehetetlenné válásáért abban az esetben, ha azt az állat betegsége, vagy a termény hibája okozza, feltéve, ha a megbetegedést vagy a hibát az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A szabály indoka nyilvánvaló: miután az állatot, illetve a terményt a megrendelő szolgáltatja, ezért betegség vagy hiba esetén a felelősség őt terheli. A lehetetlenülésig elvégzett vállalkozói tevékenységért a vállalkozót tevékenységével arányos díj illeti meg. g.) Közszolgáltatási szerződés A közszolgáltatási szerződés (korábbi elnevezéssel: közüzemi szerződés) alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújt a felhasználó pedig, a szolgáltatásért cserébe díjat fizet. A szerződés alanyai a szolgáltató és a felhasználó, míg az előbbi általában a szolgáltatási piacon monopolhelyzetben lévő, általános szerződési feltételekkel felvértezett entitás, addig

9

az utóbbi tipikusan – de nem kizárólagosan – az egyszerű állampolgár, fogyasztó. Ebből következően a felek között jelentős különbségek vannak mind gazdaságilag, mind szociálisan, polgári jogi értelemben azonban teljes mértékben egyenjogúak és mellérendeltek. A közszolgáltatások ma már nagyon különbözőek, a hagyományos közüzemi szolgáltatásokon túl (villany- víz- gáz- elektromos áram szolgáltatása) megjelentek a modern szolgáltatások is: internet, kábeltévé, mobiltelefon, stb. Miután a közszolgáltatási szerződéseken alapuló szolgáltatások döntően a fogyasztóknak alanyi jogon járó és elemi szükségleteiket kielégítő szolgáltatások, ezért a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. A felhasználó a szolgáltatásért díjat köteles fizetni, méghozzá havi rendszerességgel, utólag.

4. A Fuvarozási szerződés a.) A fuvarozási szerződés fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya A fuvarozási szerződés alapján köteles a fuvarozó a küldeményt annak rendeltetési helyére továbbítani és azt a címzettnek kiszolgáltatni, a feladó pedig fuvarozási díj (fuvardíj) fizetésére köteles. A fenti fogalommeghatározásból kitűnik, hogy a fuvarozási szerződés visszterhes ügylet: a fuvarozó tevékenységét fuvardíj ellenében végzi. A fuvarozási szerződés a feladó és a fuvarozó között jön létre, azonban a fuvarozási jogviszony szerkezetét tekintve három pólusú jogviszony, melynek részesei:  a feladó  a fuvarozó  a címzett Míg a fuvarozási szerződés alanyai tehát a feladó és a fuvarozó (mivel a szerződést a feladó köti meg a fuvarozóval), addig a fuvarozási jogviszonynak rendszerint három alanya van: a feladó, a fuvarozó és a címzett. A feladót és a címzettet szokás együttesen fuvaroztatónak nevezni, a fuvarozótól való élesebb és könnyebb megkülönböztethetőség végett. Természetesen előfordulhat az az eset, hogy a feladó és a címzett ugyanaz a személy, ettől függetlenül a fuvarozási jogviszony struktúrája nem változik: továbbra is élesen el lehet különíteni a feladónak, a fuvarozónak, és a címzettnek a jogi pozícióját. Míg a feladó és a címzett általában véve – de nem kizárólagosan – laikus, addig a fuvarozó gyakran gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó vagy cég, mindenesetre a fuvarozás terén kellő szakértelemmel bír. Amíg a feladó és a fuvarozó között létrejött fuvarozási szerződésből adódóan fuvarozási jogviszony van, addig a feladó és a címzett között a fuvarozás tekintetében nincs közvetlen jogviszony, viszont előfordulhat – és az esetek többségében elő is fordul – hogy közöttük más természetű jogviszony van: pl. adásvételi jogviszony (a címzett megvásárolja a feladó áruját, köztük tehát adásvételi szerződés jön létre, a küldeményt pedig fuvarozó útján juttatja el a feladó a címzettnek). Ugyanakkor a fuvarozóval mind a feladó, mind a címzett jogviszonyban áll: a címzett jogosult diszponálni a küldemény felett, azt követően, hogy a küldemény megérkezéséről szóló értesítést megkapta. Ennek megtörténtéig azonban az ügy ura a feladó. A fuvarozási jogviszony közvetlen tárgya a küldeménynek a feladási helyről annak rendeltetési helyére (a célállomásra) történő fizikai eljuttatása, továbbítása, majd a címzettnek történő kiszolgáltatása: mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a szerződés facere jellegű.

10

A másik oldalról nézve a jogviszony közvetlen tárgya a fuvardíj megfizetésének kötelezettsége, amely dare típusú kötelemként jelentkezik. A fuvarozási szerződés közvetett tárgya maga a küldemény, azaz a fuvarozásra alkalmas, általában véve értékkel bíró, de minden esetben ingó dolog. (Ingatlan fuvarozása fogalmilag és jogilag kizárt.) b.) A fuvarlevél fogalma, jelentősége, jellemzői A fuvarozási jogviszony központi eleme a fuvarlevél. Fogalmát tekintve egy olyan írásba foglalt okmányról van szó, amely többfunkciós, és az ellenkező bizonyításáig bizonyítja:  a fuvarozási szerződés létrejöttét  a küldemény átvételét  továbbá azt, hogy a küldemény és annak csomagolása az áru átvételekor szemmel láthatóan jó állapotban volt, illetve azt, hogy  a küldemény darabszámra megegyezik a fuvarlevélben foglaltakkal. Fentieket csak akkor tudja a fuvarlevél hitelt érdemlően igazolni, ha:  azt a fuvarozó állítja ki,  nincs a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás a küldemény csomagolása, darabszáma kapcsán  a fuvarlevelet mindkét fél, tehát mind a feladó, mind a fuvarozó aláírta,  és a fuvatlevél legalább tartalmazza az alábbiakat: o a küldemény átvételének helyét és időpontját o a feladó, a címzett, és a fuvarozó nevét és címét o a kiszolgáltatás helyét o a küldemény megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét. A fenti feltételek minden tekintetben konjunktívak, azaz bármelyiknek a hiánya azt eredményezi, hogy a fuvarlevél a korábban felsorolt funkciókkal (a fuvarozási szerződés létrejöttének igazolása, a küldemény átvételének bizonyítása, a küldemény csomagolására, állapotára, darabszámára vonatkozó igazolások) nem bír. Az ellenbizonyítás lehetősége természetesen fennáll abban az esetben is, ha a fenti, konjunktív feltételekkel rendelkezik a fuvarlevél, azonban itt magával a fuvarlevéllel mint okirattal „szemben” kell bizonyítania annak a félnek, aki hivatkozik a fuvarlevéllel ellentétes állapot fennálltára. A fuvarlevél a fenti alapvető funkciókon kívül még az alábbiakkal bír:  végigkíséri a küldeményt a fuvarozás során, ezáltal mintegy „naplóként” fungál: tartalmazza mindazon bejegyzéseket, észrevételeket, amelyeket a fuvarozó vagy esetlegesen más az okiratba tesz (pl.: fuvarozási akadály tényének feltüntetése, esetleges kiszolgáltatási akadály, stb.)  a fuvardíj számításának alapjául szolgál  ide kell bejegyezni a küldemény kapcsán jogilag releváns rendelkezéseket: a fenntartást, a címzett megváltoztatását, a kiszolgáltatási hely módosítását, stb.  értékpapírként is funkcionálhat, feltéve, ha megfelel a Ptk.- nak az értékpapírokkal szemben támasztott követelményeinek [Ptk. 6:565.§ (5) bek.] A fuvarlevelet ugyan nem kötelező kiállítani, hanem csak a feladó utasítására, azonban mindenképpen célszerű, ha fuvarlevéllel bír a fuvarozó: annak hiányában utóbb nehezen tudná bizonyítani, hogy például a küldemény már az átvételekor sérült, hiányos volt. A

11

fuvarlevél hiányában – a feladó ezirányú utasítása esetén – minimálisan a küldemény átvételéről kell elismervényt adnia a fuvarozónak. c.) A feladó kötelezettségei: csomagolás, kísérő okmányok beszerzése és átadása A feladó kötelezettségei a fuvarozás kapcsán különösen az alábbiak:  köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás egyrészről a küldemény épségét megóvja, másrészről az mások személyét és vagyonát ne veszélyeztesse (kettős funkció)  köteles a küldeménynek a kezeléséhez szükséges információkat a csomagoláson vagy ennek hiányában a küldeményen feltüntetni.  köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges valamennyi okiratot átadni. Amennyiben nyilvánvaló, hogy a küldemény kezeléséhez nélkülözhetetlen információ nem elégséges vagy a feladó a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat nem adja át, a fuvarozó megtagadhatja a küldemény átvételét. Ha pedig a feladó a hiányosságokat késedelem nélkül nem pótolja, a fuvarozót megilleti a szerződéstől való elállás joga. (Szankciós elállás) Ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányosságai a küldemény átvételét követően válnak nyilvánvalóvá, akkor a fuvarozó köteles erről a körülményről a feladót haladéktalanul, késedelem nélkül tájékoztatni. Ilyen esetben a fuvarozó a küldemény továbbítására nem köteles, hanem meg kell várnia, hogy a feladó kifejezett utasítást adjon a továbbítás kérdésében. Ha ez megtörténik, akkor a fuvarozó biztosítékot kérhet a feladótól arra az esetre, ha a csomagolás vagy küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányosságából fakadóan kára keletkezhet, vagy esetlegesen más személlyel szembeni felelőssége szóba kerülhet. Ha a feladó nem ad utasítást vagy megfelelő biztosítékot, a fuvarozó a szerződést felmondhatja. (Szankciós felmondási jog) d.) Veszélyes áru fuvarozása, a fuvareszköz kiállítása és a küldemény berakása Amennyiben a küldemény veszélyes áru, a feladó köteles egyrészt ennek tényét közölni a fuvarozóval, másrészt megjelölni az árunak az adott fuvarozási ág szerinti veszélyességét, és megadni a veszély elkerüléséhez szükséges információkat. Ha a fentiek közül bármelyiket nem teljesíti a feladó, akkor a fuvarozó az áru átvételét megtagadhatja. A fuvarozó köteles:  a fuvareszközt a szerződésben meghatározott időben és helyen  fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani  a fuvarozást késedelem nélkül megkezdeni. A küldeménynek a berakása már a feladó kötelezettsége, azonban ez diszpozitív szabály, amelytől a felek eltérhetnek. A küldemény kirakása a címzett feladata, amennyiben ezt ő nem teszi meg, akkor a fuvarozó jogosult a kirakást a feladó költségére elvégezni. Mind a berakás, mind a kirakás tárgyában a küldemény elhelyezése vonatkozásában a fuvarozót utasítási jog illeti meg. e.) Fuvarozási akadály: milyen természetű fuvarozási akadályok vannak

12

Fuvarozási akadály minden olyan természeti, műszaki, jogi, hatósági körülmény, amely a fuvarozás határidőben való teljesítését, azaz az árunak a rendeltetési helyre történő továbbítását gátolja. Ha fuvarozási akadály merül fel, akkor első lépésként a fuvarozónak kötelessége haladéktalanul értesítenie a feladót az akadály tényéről. (Tájékoztatási kötelezettség) Amennyiben a fuvarlevélben van rendelkezés arról, hogy mi a teendő fuvarozási akadály esetén, akkor eszerint kell a fuvarozónak eljárnia. Ha viszont nincsen, akkor az alábbiak szerint kell eljárnia:  Ha van árukísérő, akkor az ő rendelkezése szerint kell cselekedni.  Árukísérő hiányában, illetőleg az ő rendelkezése hiányában olyan kerülőútvonalat kell választani, amellyel a fuvarozás biztonságosan, gazdaságosan és határidőben továbbfolytatható.  A fentiek hiányában a feladó rendelkezése az irányadó.  Amennyiben ő sem rendelkezik, akkor a feladó feltehető akarata szerint kell eljárni. A fuvarozási akadály jogkövetkezménye az, hogyha meghiúsul a szerződés teljesítése, akkor is köteles a feladó a fuvardíjnak az akadály felmerüléséig járó arányos részét illetve az addig felmerült költségeket a fuvarozó felé megfizetni, kivéve, ha:  A fuvardíj arányos részének megfizetésével a fuvarozó kifejezetten gazdagodna. A fuvarozó abban az esetben is jogosult az arányos fuvardíjra, ha bizonyítja, hogy a fuvarozási akadályt olyan körülmény okozta, amely egyrészt az ellenőrzési körén kívül esik, másrészt a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható, feltéve, ha a fuvarozótól nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. f.) Rendelkezési jog (utólagos rendelkezés joga) Ahogyan arról már szó volt, a fuvarozás során az ügy ura a feladó, illetve a kiszolgáltatási szakaszban a címzett. Mindebből következően mind a feladót, mind a címzettet megilleti az utasítási jog a fuvarozó felé. Ennek korlátja a vállalkozási szerződésben megfogalmazott általános korlát: az utasítás nem terjedhet ki a fuvarozó tevékenységének a megszervezésére és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Az utasítási jog esetleges megtagadása tekintetében itt is irányadóak a vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok: a célszerűtlen, illetve szakszerűtlen feladói, illetve esetlegesen címzetti utasításra a fuvarozónak fel kell hívni a fuvaroztató figyelmét, ha utóbbi az utasítást fenntartja, akkor a szerződéstől elállhat, illetve felmondhatja, vagy a fuvaroztató költségére illetve veszélyére azt végrehajthatja. Köteles azonban megtagadni az utasítás teljesítését abban az esetben, ha az jogszabályba ütközne, illetve más személyét, vagyonát veszélyeztetné. Az utólagos rendelkezés a feladót és a címzettet megillető speciális utasítási jog: az ügy uraként a fuvaroztató utóbb, a fuvarozási szerződés megkötését követően rendelkezhet akként, hogy:  a küldeményt feltartóztatja, megállítja  az árut visszafuvaroztatja a feladási helyre  új címzettet jelöl meg  új rendeltetési helyet állapít meg Amennyiben a fuvarozási tevékenységet a fuvarozó már megkezdte, akkor az utólagos rendelkezések teljesítését biztosítékadáshoz kötheti, ha a teljesítés a fuvarozást terhesebbé tenné (pl.: költségesebbé válik az áru továbbítása vagy jelentős többletveszéllyel, többletkockázattal járna, stb.)

13

Amennyiben a feladó nem ad megfelelő biztosítékot, akkor a fuvarozó a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint - a feladó és a címzett érdekeit is figyelembe véve - köteles eljárni. Ennek keretén belül a fuvarozó akár a küldemény értékesítésére is jogosult, erről azonban a feladót értesíteni köteles. Az értékesítésre vonatkozóan a Ptk.- nak vannak garanciális szabályai, melyek megakadályozzák, hogy fuvarozó a küldeményt áron alul adja el. g.) Értesítés a küldemény megérkezéséről A fuvarozónak kötelezettsége, hogy a küldemény megérkezésének tényéről késedelem nélkül értesítse a címzettet. A szabályszerű értesítés joghatása az, hogy a küldeménnyel kapcsolatos rendelkezési jog innentől kezdve a címzettet illeti meg. A fuvarozó- hasonlóan a feladó utasításával kapcsolatosan fennálló lehetőséghez- a címzett által adott utasítás teljesítését is megfelelő biztosíték adásához kötheti, amennyiben az utasítás teljesítése a fuvarozó kötelezettségét terhesebbé tenné. A fuvarozó megtagadhatja a címzett utasításának a teljesítését, ha utóbbi nem ad megfelelő biztosítékot. h.) A fuvardíj és a fuvarozót megillető törvényes zálogjog A fuvarozási tevékenység ellenértéke a fuvardíj, amely áll:  A fuvarozó költségeiből (üzemanyag díj, pályamatrica díja, a fuvareszköz üzemeltetésével, fenntartásával együttjáró költségek, stb.)  A fuvarozó hasznából, melyből azonban még le kell adóznia A fuvardíj a felek szabad megállapodásának tárgya, azonban egyes fuvarozási ágazatokban létezik tarifális rendszer, amelyet szabályzatok, ÁSZF- ek rendeznek: ilyenkor a fuvardíj kötött. Amint arról már szó volt, a fuvarlevélnek az is a funkciója, hogy az abba bejegyzett adatok alapján meg lehessen állapítani a fuvardíj mértékét. Éppen ezért az új Ptk. az ellenkező bizonyításáig a fuvarlevélbe bejegyzett adatokat pontosnak és az elszámolás alapjául szolgálónak tekinti akkor is, ha a fuvarozó esetlegesen a fuvarlevélben olyan fenntartással élt, mely szerint az adatok ellenőrzésére nem volt módja. A fuvardíj a sikeres és eredményes, határidőben történő fuvarozás teljesítését követően válik esedékessé: ebből is látszik, hogy a fuvarozás eredménykötelem. A fuvarozót a fuvardíj és költségeinek biztosítására a Ptk. rendelkezésein alapuló törvényes zálogjog illeti meg mindazon dolgon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek vagy amelyekre vonatkozóan okmánnyal rendelkezik. A zálogjog ráadásul nemcsak a konkrét fuvarozási szerződésből fakadó követelés biztosítékául szolgál, hanem ugyanazon feladó vonatkozásában a vele szemben fennálló, de egyébként más fuvarozási szerződésből fakadó lejárt és nem vitatott követelését is biztosítja. i.) A fuvarozó felelőssége a szerződésszegésért Főszabály szerint a fuvarozási szerződés megszegésével okozott kárt meg kell téríteni. Amennyiben tehát a küldemény a fuvarozás során (azaz a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő időszakban) megsérül, károsodik, részben- vagy egészben megsemmisül, elvész, akkor ezért a fuvarozó felel. (Ez az árukárért való felelősség főszabálya.) A fuvarozó csak akkor mentesül a kárfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy:  a küldemény elveszését vagy megsemmisülését ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és  nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 14

A kimentés az árukárért való felelősség alól csak mindegyik feltétel sikeres bizonyítása esetén valósul meg: a fenti feltételek konjunktívak és a bizonyítási kötelezettség a fuvarozót terheli. (exculpatios bizonyítás) Magától értetődően a fuvarozó nem jogosult árukár esetén fuvardíjra, illetve annak arányos részére sem, hiszen szerződést szegett: a küldemény nem jutott el épségben és megfelelő mennyiségben a rendeltetési helyére. A belföldi árufuvarozás körében a fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés semmis, tekintet nélkül arra, hogy az a fuvarozó által szándékosan és/ vagy súlyosan gondatlan magatartással okozott károkra vonatkozik. Amennyiben a feladó külföldi, akkor a fuvarozó által fizetendő kártérítés mértéke nem lehet magasabb, mint a feladó államának joga szerint fizethető legmagasabb kártérítési összeg. A fuvarozó természetesen nemcsak az árukárért felel és nem kizárólag akkor valósít meg szerződésszegést, ha az áru rongálódva, károsodva, sérülten vagy hiányosan, illetve egyáltalán nem érkezik meg a rendeltetési helyre, hanem akkor is, ha mindezen feltételek nem állnak fenn, azaz a fuvarozó hibátlanul teljesít, csak késve! A késedelem kapcsán a fuvarozót a kötelmi jog általános részének a késedelemre vonatkozó szabályai szerinti kötelezettségek terhelik:  A feladó továbbra is követelheti tőle a teljesítést, illetve amennyiben a késedelem következtében a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, elállhat az ügylettől.  Köteles megtéríteni a fuvarozó a feladónak vagy címzettnek a késedelemből eredő kárát a kártérítésre vonatkozó általános szabályok szerint. Itt tehát elegendő a fuvarozó mentesüléséhez az, ha bizonyítja, hogy késedelme neki nem volt felróható.  Kötbérfizetésre köteles, feltéve, ha a felek a szerződés megkötésekor írásban kötbért kötöttek ki. Ebben az esetben a fuvaroztatónak az őt ért kár összegének bizonyítására nincs szükség, sőt a kötbér akkor is jár neki, ha egyáltalán nem merült fel kára. Mindez következik a kötbér jogintézménynek kárátalány jellegéből. j.) A feladó felelőssége a szerződésszegésért A feladó a fuvarozóval szemben felelős mindazon kárért, amelyek a fuvarozót a küldemény nem megfelelő vagy hiányzó csomagolásából eredően, illetve a küldeménnyel kapcsolatos adatok, információk és okmányok hiányából, hiányosságaiból vagy pontatlanságaiból érik. A feladó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó magatartás számára nem volt felróható, azaz, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. k.) A fuvarozási jogviszony megszűnése, a fuvarozási igények speciális szabályai A fuvarozási szerződés az alábbi esetekben szűnik meg illetve szüntethető meg:  A szerződéses kötelezettségét a fuvarozó maradéktalanul teljesíti: a küldeményt határidőben, épségben és megfelelő darabszámban kiszolgáltatja a címzettnek.  A feladó a fuvarozás megkezdéséig bármikor elállhat a szerződéstől. (Rendes, indokolás nélküli elállási jog)  A feladó a fuvarozás megkezdése után is (egészen a küldemény megérkezéséről történő értesítésig) egyoldalúan megszüntetheti bármikor a fuvarozási szerződést, felmondás útján, köteles azonban a fuvarozó kárát a vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint megtéríteni. (Rendes, indokolás nélküli felmondási jog, kártérítési kötelezettséggel).

15

 A fuvarozási szerződés teljesítése a fuvarozó ellenőrzési körén kívül eső külső, elháríthatatlan és a szerződés megkötésének időpontjában előre nem látható és a fuvarozó által el nem kerülhető ok miatt lehetetlenné válik.  A fuvarozó elállhat a szerződéstől, ha a feladó a csomagolás hiányait nem pótolja, illetőleg a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat nem adja át a fuvarozónak. (Szankciós elállás, indokoláshoz kötött elállási jog)  Ha az előbb említett hiányosságok a küldemény átvételét követően derülnek ki, és a feladó nem ad a küldemény továbbítására utasítást, vagy a fuvarozó kérésére megfelelő biztosítékot, akkor a fuvarozó a szerződést felmondhatja. (Szankciós felmondás, indokoláshoz kötött felmondási jog) A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények tekintetében a Ptk. az általános ötéves elévülési időhöz képest jóval rövidebb igényérvényesítési határidőt állapít meg: az elévülési határidő egy év, kivéve a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkért való felelősség esetén. Utóbbiaknál továbbra is az ötéves elévülési idő a szabály. Az elévülés kezdő időpontja:  a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásának időpontja, vagy  az az időpont, amikor a küldeményt legkésőbb a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni.

16

II. Használati szerződések: bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön 1. Bevezetés - a használati kötelmekről általában A használati kötelmek (azaz a használati szerződésekből fakadó kötelmi jogviszonyok) olyan relatív tartalmú jogviszonyok, amelyeknél fogva a jogosult (a bérlő, a haszonbérlő ill. a haszonkölcsönbe vevő) más (tipikusan a kötelezett) dolgának birtoklására használatára ill. – haszonbérlet esetén – hasznainak szedésére jogosult, míg a kötelezett (bérbeadó, haszonbérbeadó, haszonkölcsönbe adó) kötelezettsége non facere jellegű: köteles tűrni azt, hogy a jogosult a dolgot birtokolja, használja, őt ebben indokolatlanul nem háboríthatja, nem zavarhatja. A kötelmi jogviszonyok szinallagmájából adódóan a jogosultnál jogként jelentkező magatartások a kötelezetti oldalon kötelezettségként jelennek meg, ill. vica versa. Miután pedig a használati kötelmeket keletkeztető szerződések döntően és tipikusan visszterhesek (lásd: bérlet, haszonbérlet; ugyanakkor kivétel: haszonkölcsön), ezért a kötelmi jogviszony közvetlen tárgyaként keletkező szolgáltatási kötelezettség a jogosult (bérlő, haszonbérlő, haszonkölcsönbe vevő) oldaláról nézve aktivitásban jelentkezik: bérleti, ill. haszonbérleti díjat kell fizetnie, illetőleg a jogviszony végén a bérbe, haszonbérbe, továbbá haszonkölcsönbe adott dolgot eredeti állapotában kell a kötelezettnek visszaszolgáltatnia. A használati szerződések illetve kötelmek egyik közös jellemzője az ún. eredeti irreverzibilitás: a teljesítés megkezdését követően nincs helye in integrum restitutio-nak, mivel a már nyújtott szolgáltatást nem lehet meg nem történtté tenni. A másik közös vonása ezen típusú kötelmeknek az, hogy a felek között általában tartós jogviszonyt hoz létre, azaz a szerződés teljesítése nem promt történik, hanem hosszabb időintervallumon keresztül. Ebből az is következik, hogy a felek között szorosabb együttműködési kötelezettség létesül: nemcsak a szerződés megkötéskor, hanem később, a jogviszony teljesítése, fenntartása során is kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan lényeges körülményről, amely a jogviszony szempontjából releváns.

2. A bérleti szerződés - dologbérlet a. A bérleti szerződés (dologbérlet) fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya A Ptk. a VI. Könyvében a XVII. cím alatt (A használati szerződések), annak is a XLIV. fejezetében (A bérleti szerződés) tárgyalja a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket. Elsőként a dologbérlet, majd a lakásbérleti szerződés szabályai következnek, és ezzel a megoldással az új Ptk. szakított azon korábbi szabályozási móddal, melynek értelmében a régi kódexben döntően a dologbérlet szabályai voltak csak fellelhetők, míg az ingatlanbérletre, illetve lakásbérletre külön jogszabály, az ún. lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) vonatkozott. A bérleti szerződés fogalma (dologbérlet): Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog (akár a sajátja, akár a használatában álló) időleges használatának átengedésére köteles a bérlő részére, aki köteles azt átvenni és a használatért bérleti díjat fizetni. A fenti fogalommeghatározásból is látszik, hogy a bérleti jogviszony alapjában véve dipólusos jogviszony: az egyik oldalon a bérbeadó, a másikon pedig a bérlő szerepel. Mindkét oldalon mód van arra, hogy egyidejűleg ugyanazon jogi pozícióban egyszerre több személy is szerepeljen, és nemcsak természetes személyek, hanem jogi személyek részére is nyitva áll

17

annak a lehetősége, hogy a bérleti jogviszonyban részt vegyenek. A bérbeadó általában megegyezik a dolog tulajdonosával, de nem feltétlenül és nem kizárólag: bárki jogosult a dolgot bérbe adni, akinek az valamilyen dologi jogi vagy kötelmi jogi jogcímen a birtokában és használatában áll és a bérbeadást nem zárja ki a jogszabály illetőleg a szerződés rendelkezése. A bérleti szerződés fogalmilag mindig visszterhes ügylet: ingyenes bérlet nem létezik, az legfeljebb szívességi használatként értékelendő. A bérleti szerződés közvetlen tárgya az a magatartás, amelyet a felek kifejtenek: a bérbeadó átengedi dolgának időleges használatát (aktív magatartás) és egyben tartózkodik attól, hogy a bérleti jogviszony fennállta alatt a dolgot birtokolja, használja (passzív magatartás, non facere jelleg). A másik oldalról tekintve pedig: a bérlő köteles a dolgot átvenni és érte bérleti díjat fizetni, jogosult egyidejűleg a dolog birtoklására és használatára. A bérleti szerződés közvetett tárgya dologbérlet esetén maga az ingó dolog, amelynek birtokát és használatát a bérbeadó átengedi a bérlőnek, illetőleg a bérlet ellenértéke: a bérleti díj. Az új Ptk. értelmében lehetőség van arra is, hogy a nem kizárólag személyesen gyakorolható jogok gyakorlását a bérbeadó átengedje ellenérték fejében a bérlő részére: itt is a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni. b. A jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei Mint minden polgári jogi jogviszony tartalmát, úgy a bérleti jogviszony tartalmát is a felek jogai és kötelezettségei alkotják, a bérleti szerződésre vetítetten: a bérlőé és a bérbeadóé. A bérlő jogai és kötelezettségei: A bérlő jogosult: - a dolgot birtokolni - azt rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használni - a bérelt dolgot a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni - elvégezheti a bérbeadó helyett és költségére a bérbeadót terhelő munkálatokat, amennyiben azokat a bérbeadó nem végzi el A bérlő köteles: - a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket viselni - a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy olyan munkálatok elvégzésének szükségessége merült fel, amely a bérbeadót terheli - bérleti díjat fizetni, mely főszabály szerint havonta esedékes - a bérlet megszűnése esetén köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni A bérbeadó jogai és kötelezettségei: A bérbeadó jogosult: - ellenőrizni a használatot, azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - felmondhatja a bérleti szerződést, amennyiben a bérlő – a bérbeadó felhívása ellenére továbbfolytatja a rendeltetésszerűtlen vagy szerződésellenes használatot - az őt terhelő munkálatok elvégzésére és minden olyan intézkedés megtételére, amely a dolgot fenyegető károk elhárításához nélkülözhetetlenül szükséges - a bérleti díjra, amennyiben a bérlő a bérleti díjat illetőleg az őt terhelő költségeket elmulasztja megfizetni, úgy a bérbeadó jogosult – megfelelő határidő tűzésével és a

18

következményekre való figyelmeztetéssel ellátott fizetési felszólítást követően – a bérleti szerződést felmondani, feltéve, hogy a bérlő a határidő elteltéig sem fizetett. A bérbeadó köteles: - átengedni a bérelt dolog időleges használatát a bérlő részére - tűrni, hogy a bérleti szerződés alapján a bérlő a bérleti jogviszony fennállta alatt a bérelt dolgot birtokolja, használja - kellék- és jogszavatosság terheli a bérelt dolog tekintetében (lásd később) - a dolog fenntartásával járó egyéb költségeket és a dologgal kapcsolatos terheket viselni c. A bérbeadót terhelő kellék- és jogszavatosság A bérbeadót a bérlet egész tartama alatt kellékszavatosság terheli a bérelt dolog tekintetében: szavatol egyrészről azért, hogy a dolog a jogviszony teljes tartama alatt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban legyen, másrészről pedig azért, hogy a dolog megfeleljen a szerződéses előírásoknak is. A bérbeadó ezen kellékszavatossági kötelezettségének megsértése esetére a kötelmi jognak az általános részi, a hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: - a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti csak meg, mely szabályt az indokolja, hogy a bérleti jogviszony irreverzibilis, azaz nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására és ennélfogva az elállásra - kicserélést a bérlő – ugyancsak a jogviszony természeténél fogva - nem követelhet. A jogszavatosság körében a bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek ne legyen a bérelt dologra olyan joga, amely a bérlőt a dolog rendeltetésszerű használatában korlátozná vagy akadályozná. A bérbeadó jogszavatosságára nézve itt is az általános jogszavatossági szabályok alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a bérlő – a jogviszony természeténél fogva – a szerződéstől nem állhat el, legfeljebb csak felmondhatja azt. d. A bérelt dolog használata, illetőleg annak átengedése harmadik személy részére A bérlő jogosult a dolgot birtokolni, használni, azonban azt csak rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően teheti: a dolgot nem rongálhatja, nem használhatja szerződésellenes célra stb. Annak érdekében, hogy érdekei ne sérüljenek, a bérbeadó jogosult a használatot ellenőrizni és ha rendeltetésellenes vagy nem szerződésszerű használatot tapasztal, akkor jogosult a bérlőt felhívni arra, hogy hagyjon fel az ilyen használattal. Amennyiben a bérlő a felhívás ellenére továbbfolytatja a rendeltetésellenes, ill. nem szerződésszerű használatot, úgy a bérbeadó felmondhatja a szerződést. A bérlő főszabály szerint nem jogosult az általa használt dolgot átalakítani, legfeljebb a bérbeadó beleegyezésével. Amennyiben az ő beleegyezése, értesítése nélkül jogosulatlanul alakította azt át, köteles lesz a bérbeadó felhívására az eredeti állapotot helyreállani. A bérlő használati joga a bérlemény tekintetében nem kizárólagosan a személyéhez fűződő jog: a bérelt dolog használatát jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni, de csak a bérbeadó hozzájárulásával. Abban az esetben, ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulásával adta albérletbe vagy harmadik személy használatába, az albérlő és a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Amennyiben azonban a dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe vagy engedi át harmadik személy részére használatba, akkor mindazon

19

kárért felel, amely a jogosulatlan albérletbe adás illetve harmadik személy részére történő használatba adás nélkül nem következett volna be. e. A bérleti díj Amint arról már szó volt, a bérleti díj a bérelt dolog használatának „bére”, amelyet a bérlő havonta előre köteles a bérbeadó részére megfizetni. Amennyiben a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, úgy a bérleti díj azonnal, a szerződés megkötésével egyidejűleg esedékessé válik. A bérleti díj nem keverendő össze a bérletet terhelő esedékes költségekkel, amelyek nem részei a bérleti díjnak, hiszen az kizárólag a használat ellenértéke. A bérleti díjat különféle gyakorisággal lehet fizetni, erre nézve nyilvánvalóan elsősorban a felek szerződéses rendelkezése irányadó. Ennek megfelelően ismeretes: a napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves bérleti díj stb. Annak már lehet jogi jelentősége, hogy a felek milyen módon határozták meg a bérleti díj esedékességét, a lentebb tárgyalandó szerződés megszüntetése körében. A bérleti díj a felek szabad megállapodásának a tárgya, meg lehet határozni Forintban, Euroban ill. más devizanemben is. A bérleti díj megfizetésének elmulasztása komoly szankciót von maga után. A bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, amennyiben a bérlőnek megfelelő póthatáridőt biztosított a fizetésre és figyelmeztette őt a nem fizetés szankciójára, feltéve természetesen, ha a bérlő a póthatáridő elteltéig sem fizetett. Az új Ptk. a bérleti díj körében egy sajátos rendelkezést tartalmaz: nem jár bérleti díj a bérbeadónak arra az időre, amely alatt a bérlő a bérleményt a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja. Itt nem feltétlenül elegendő a mentesüléshez az, hogy a bérlő a vétlenségét igazolja, hanem ehhez még az is szükséges, hogy az ok a bérlő érdekkörén kívül merüljön fel. f. A bérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése A bérleti jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: - a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a határozott idő lejártával. Abban az esetben azonban, ha a határozott idő elteltét követően a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított határozott idő elteltétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá válik. - a dolog elpusztulásával. Ebben az esetben nem kötelezhető a bérbeadó arra, hogy a bérelt dolog helyett más dolgot biztosítson a bérlő részére, még akkor sem, ha a bérlemény elpusztulása neki felróható módon vagy az ő érdekkörében történt. - a felek erre irányuló, közös akaratnyilatkozatával. A bérleti jogviszony rendes és rendkívüli felmondással az alábbi feltételekkel szüntethető meg: - a határozatlan időre kötött bérleti szerződést akár a bérbeadó, akár a bérlő rendes felmondással, az ok és cél megjelölése nélkül felmondhatja. A felmondási idő és a felmondás közlésének határideje az alábbiak szerint alakul: - napi bérleti díj esetén bármikor, egyik napról a másikra fel lehet mondani a bérleti jogviszonyt, nincs felmondási idő, ill. a felmondás közlésére vonatkozó határidő sem. - heti bérleti díj esetén a felmondásnak a hét végére kell szólnia és legkésőbb a hét első napján kell azt közölni (Ebből következően a tényleges felmondási idő legalább 5 nap.)

20

- havi bérleti díj esetén a felmondás a hónap végén hatályosul, de legkésőbb az adott hónap 15. napjáig kell azt a másik fél tudomására hozni. (Ebből adódóan a felmondási idő legalább 15 nap, kivéve, ha esetleg a hónap nem 30, ill. 31 napos, hanem kevesebb.) - hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a bérleti szerződést a szerződéses időszak végére lehet felmondani, legkésőbb azonban az azt megelőző 30. napig. (Értelemszerűen a felmondási idő ilyen esetekben legalább 30 nap.) - a határozott időre kötött bérleti szerződést szintén fel lehet mondani rendes felmondás útján, bármelyik fél részéről. A felmondást a másik féllel legkésőbb a hónap 15. napjáig bezárólag kell közölni, amely a hónap végén hatályosul. (Mindebből következően a felmondási idő legalább 15 nap.) - amennyiben a bérlő meghal, a határozott időre kötött bérleti szerződést a bérlő örökösei 30 napos felmondási idővel bármiféle indokolás nélkül, rendes felmondás útján megszüntethetik. A 30 napos felmondási idő kezdete az alábbi: - az örökhagyó halála, amennyiben hagyatéki eljárásra nem került sor - a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napja, hagyatéki eljárás esetén - öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja - Bármelyik fél felmondhatja a bérleti szerződést a másik fél súlyos szerződésszegése esetén, feltéve, ha a szerződésszegést követően őt felhívta a szerződésszerű állapot helyreállítására azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben ez nem történik meg, a bérleti jogviszony felmondásra fog kerülni, és a fél ezen figyelmeztetés ellenére sem intézkedett a szerződésszerű állapot határidőn belül történő helyreállításáról. Súlyos szerződésszegésnek minősül a bérbeadó részéről különösen, ha: - a bérlemény rendeltetésszerű használatra nem alkalmas vagy alkalmatlanná válik - a bérleményen harmadik személynek olyan joga van, amely akadályozza a bérelt dolognak a bérlő részéről történő rendeltetésszerű használatát - a bérbeadó az őt terhelő állagmegóvási, karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget. Súlyos szerződésszegésnek minősül a bérlő részéről különösen, ha: - a bérleti díjat, ill. a bérletet terhelő költségeket határidőre nem fizeti meg - a bérleményt rendeltetésellenesen, ill. szerződésellenesen használja, rongálja - megakadályozza a bérbeadót abban, hogy a bérlemény kapcsán ellenőrzési jogát gyakorolhassa Az új Ptk. gyökeres változást hozott a bérleti szerződés kapcsán, annak egyoldalú megszüntetése körében: Innentől kezdve a határozott időre létrejött bérleti jogviszonyt is meg lehet szüntetni indokolás nélküli, rendes felmondás útján. A felmondási idők tekintetében az új kódex attól függően differenciál, hogy a felek a bérleti díj tekintetében milyen díjfizetési gyakoriságban állapodtak meg. Természetesen a Ptk-nak ezek a szabályai diszpozitív jellegűek, azaz a felek egyező akaratnyilvánítással a törvény rendelkezéseitől eltérhetnek. Abban az esetben, ha a felmondást nem a törvényben meghatározott határidők betartásával eszközli bármelyik fél, akkor a bérleti jogviszony csak a felmondás közlését követő bérleti időszak végével szűnik meg.

21

g. A bérelt dolog átruházása, a felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszűnésénél A magyar polgári jogban régóta az a szabály érvényesül, hogy a vétel nem bont bérletet: Azaz abban az esetben, ha a bérbeadó a bérelt dolog tulajdonjogát a bérleti szerződés megkötését követően harmadik személyre átruházza, ez nem érinti a bérleti jogviszony fennállását. A bérelt dolog megvételét követően az új tulajdonos lép – jogutódlás útján – a bérbeadó helyébe: a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek az új tulajdonost, mint bérbeadót fogják illetni és terhelni. Annak céljából, hogy a bérlő törvényes érdekei biztosítva legyenek, a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítéséért mind a korábbi bérbeadó, mind az új tulajdonos mint jelenlegi bérbeadó egyetemlegesen felel a bérlővel szemben: utóbbi bármelyikükkel szemben érvényesítheti igényét. Egyetlenegy esetben nyújt lehetőséget a Ptk. a bérelt dolog időközbeni értékesítése esetén a bérleti jogviszony egyoldalú megszüntetésére (felmondására): ha a bérlő a bérleti jogviszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette a bérelt dolog új tulajdonosát. Ez a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén egyoldalú, szankciós felmondási jog a bérlemény új tulajdonosa részére. A bérlő köteles megengedni, hogy az a harmadik személy, aki a dolgot meg kívánja venni, vagy esetlegesen ki akarja bérelni, az adásvételi szerződés megkötése előtt, illetőleg a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően azt megtekinthesse. A bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő köteles a dolgot eredeti, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotában visszaadni a bérbeadó részére, ide nem értve a bérlemény természetszerű elhasználódásából fakadó állagromlást ill. avulást. A bérlőt megilleti az ún. ius retentionis: mindaddig visszatarthatja a bérelt dolgot és megtagadhatja annak visszaadását, amíg a bérbeadó a vele szemben fennálló és a bérleti jogviszonyból származó követeléseit ki nem egyenlíti. Ebben az esetben sem illeti meg azonban a dolog használatának a joga, hiszen a bérleti jogviszony már megszűnt. Akkor, ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, egyrészt a visszatartási időre a szerződéses bérleti díjat köteles megfizetni, másrészt felel ezen felül minden olyan kárért, amely a jogosulatlan visszatartás nélkül nem következett volna be. A bérlőt megilleti az elvitel joga (ius tollendi) is: elviheti mindazt, amit saját költségén a dologra felszerelt, feltéve, ha azt a dolog épségének, állagának sérelme nélkül onnan le tudja szerelni.

3. A lakásbérlet a.) A lakásbérleti szerződés fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya. A lakásbérleti szerződés ugyanolyan használati kötelmet keletkeztető szerződés, mint a dologbérlet, azzal az eltéréssel, hogy speciális a tárgya: lakás céljára szolgáló ingatlan. Ebből következően a lakásbérleti szerződésre irányadók a dologbérlet során tárgyaltak, a megfelelő és alább ismertetendő eltérésekkel. A lakásbérlet lényegét illetően ugyanúgy a meghatározott dolog használatának időleges átengedésében áll, mint a dologbérlet, azzal a nyilvánvaló eltéréssel, hogy a lakásbérleti jogviszony közvetett tárgya nem ingó dolog, hanem lakás céljára szolgáló ingatlan. A szerződés minden esetben visszterhes, azaz a lakás bérletéért a bérlőnek bérleti díjat kell fizetnie a bérbeadó felé. Ingyenes lakáshasználat legfeljebb szívességi lakáshasználatnak minősül, nem pedig lakásbérletnek. A lakásbérleti szerződés létrejöhet szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással, de a tipikus az írásos forma.

22

A jogviszony alanyai a bérbeadó és a bérlő, mindkét oldalon szerepelhet egyidejűleg akár több személy is. Nem szükséges, hogy a lakás bérbeadója egyben annak tulajdonosa is legyen, azonban annyi mindenképpen nélkülözhetetlen, hogy jogosult legyen a dolgot bérbe adni. b.) A jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei. A bérlő jogai és kötelezettségei A bérlő jogai:  A bérlőt megilleti az elvitel joga, azaz a bérleti jogviszony megszűnése után mindazt, amit saját költéségére a bérleményre felszerelt, a lakás épségének sérelme nélkül leszerelheti. Nem gyakorolhatja azonban az elvitel jogát, ha a bérbeadó az elviteli jog megváltása fejében megfelelő mértékű kártalanítást ajánl fel, feltéve, hogy ez a bérlő lényeges jogi érdekét nem sérti. Az elvitel jogát a felek kizárhatják, illetve korlátozhatják a bérleti szerződésből, azzal a feltétellel, hogy az ezzel járó hátrány megfelelő módon kompenzálásra kerüljön a bérlő részére. Ugyanezen szabály alkalmazandó a megtérítési igény kizárására, illetőleg korlátozására is. A bérlő kötelezettségei:  A bérlő köteles tűrni azt, hogy a bérbeadó a lakás állagának megóvása érdekében az ahhoz feltétlenül szükséges munkálatokat elvégezze. Főszabály szerint a bérlő a lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére nem kötelezhető, kivéve, ha azok a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák. Amennyiben a lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok válnak esedékessé, ezekről és a munkálatok várható időtartamáról a bérbeadónak a bérlőt írásban kell tájékoztatnia. A bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig indokolás nélkül felmondhatja. A bérbeadó jogai és kötelezettségei: A bérbeadót megillető törvényes zálogjog: Az ingatlan bérbeadóját törvényen alapuló ún. törvényes zálogjog illeti meg a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. Fontos tehát megjegyezni, hogy a zálogjog terjedelme és tárgya korlátozott: csak a bérleti díj és a költségek erejéig áll fenn (terjedelmi korlát) és kizárólag a bérlőnek a bérlemény területére bevitt vagyontárgyain (tárgyi korlát). A bérbeadó zálogjoga alapján megakadályozhatja azt, hogy a bérlő a zálogjoggal terhelt vagyontárgyakat a bérleményből elszállítsa. Abban az esetben, ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét, vagy szóvá teszi, hogy a bérbeadó a követelésének teljes fedezetére szolgáló vagyontárgyakon felül más ingóságok elszállítását is megakadályozta, akkor a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. A határidő jogvesztő: amennyiben azt a bérbeadó elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és párhuzamosan megfelelő biztosítékot a bérleti díj- illetve költség-tartozására nem nyújt, a

23

bérbeadó követelheti az elszállított dolognak a bérlő költségén történő visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a bérbeadó törvényes zálogjoga feléled. A bérbeadót terhelő karbantartási kötelezettség: A lakásbérlet sajátossága az, hogy a bérbeadót karbantartási kötelezettség terheli a lakás állagát illetően. A karbantartási kötelezettség esedékessége az alábbiak szerint alakul:  Életveszélyt okozó, illetve az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás, vagy szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén a karbantartási kötelezettség azonnal, késedelem nélkül esedékes.  Egyéb más esetben a karbantartási kötelezettség teljesítése az épület rendes, szokásos karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg válik esedékessé. c.) A bérleti díj A bérleti díj a lakáshasználat ellenértéke, mértékét tekintve a felek szabad megállapodásának tárgya. A bérleti díjba nem tartoznak bele a lakás használatával együtt járó költségek, tipikusan az ún. rezsiköltségek: víz- gáz- áramfogyasztás díja, fűtési díj, szemétdíj, közös költségek, stb. Az ingatlant esetlegesen terhelő közterhek azonban a lakás tulajdonosát terhelik. Mivel a bérbeadó átengedi a lakásának használatát a bérlőnek és ekként bizonyosfajta kockázatot vállal arra, hogy a bérleti díjat, illetőleg a lakáshasználattal járó rezsiköltségeket a bérlő határidőben kifizeti-e vagy sem, ezért a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a felek erre az esetre a bérleti szerződéssel biztosítékot (kaució) kössenek ki. Az ún. kaució arra szolgál, hogy a bérbeadó előre elkérhessen a szerződés megkötésekor egy meghatározott összeget a bérlőtől, amelyet a bérlőnek a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek megsértése esetén szabadon felhasználhat. Ha tehát a bérlő a bérleti díjat nem határidőben, vagy esetlegesen egyáltalán nem fizeti, akkor a bérbeadó a kaucióból közvetlenül érvényesítheti ez irányú igényét. Ugyanez a szabály áll arra az esetre is, ha a bérlő a rezsiköltségeket nem fizeti, vagy azokat csak késedelmesen teljesíti. Amennyiben a felek által megállapodott biztosíték összege túlzott mértékű, akkor a bérlő kérelmére a bíróság azt mérsékelheti, feltéve, ha a biztosíték összege meghaladja legalább a szerződéses havi bérleti díj háromszorosát. Ez a szabály azt jelenti, hogy a kaució túlzott mértéke szóba sem jöhet akkor, ha annak összege nem éri el legalább a bérleti díj háromszorosát. Megfordítva viszont a tétel nem igaz: önmagában nem eredményezi a biztosíték eltúlzott mértékét az a körülmény, ha a felek három, vagy esetleg ennél több havi összegű bérleti díjnak megfelelő kaucióban állapodnak meg. A bíróságoknak esetről- esetre, az ügy összes, eseti- és tipikus körülményeit mérlegelve kell azt megállapítania, hogy a kaucióként kikötött összeg túlzott mértékű- e vagy sem. d.) A bérleti jogviszony megszüntetése Rendes felmondás:  Bármelyik fél felmondhatja a határozatlan időre kötött bérleti szerződést, legkésőbb a hónap 15. Napjáig, a következő hónap végére. (Ebből következően a minimális, rendes felmondási idő 45 napos.)

24

Ha a felmondás során a fél nem tartja be a törvényes vagy a szerződéses felmondási határidőt, akkor a bérleti jogviszony a felmondás közlését követő második hónap végével szűnik meg. Rendkívüli, szerződésszegésen alapuló felmondás:  Amennyiben a lakás, illetve az emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség olyan állapotban van, hogy használata az emberi egészséget veszélyezteti, akkor a bérlő a szerződést felmondhatja, még abban az esetben is, ha erről a tényről a bérleti szerződés megkötésekor, vagy a lakás, illetve helyiség birtokbavételének időpontjában tudott, vagy tudnia kellett volna. Erről a jogról a bérlő érvényesen nem mondhat el.  A bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően legalább 15 napos felmondási idővel a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja a lakásbérleti jogviszonyt, amennyiben a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval, vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes tartalmú magatartást tanúsít, vagy a lakást, illetve a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen, vagy nem szerződésszerűen használja. A felmondást nem kell azonban előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt bérlői magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását többé nem lehet elvárni. Ebben az esetben a felmondást a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kell a bérlővel közölni.

4. A haszonbérleti szerződés a.) A haszonbérleti szerződés fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott hasznot hajtó dolog vagy jog időleges használatára, illetve hasznainak szedésére jogosult. Ennek fejében köteles haszonbért fizetni. A haszonbérleti szerződés speciális bérleti szerződés, ugyanis közvetett tárgya általában véve mezőgazdasági földterület, termőföld, kivételesen más hasznot hajtó jog. Fogalmából adódóan a haszonbérleti szerződés mindig visszterhes, ingyenes haszonbérlet nem létezik. A szívességi alapon, ingyenesen használt termőföld birtoklása, használata, hasznainak szedése nem minősül haszonbérletnek. A haszonbérleti szerződést a Ptk. kógens rendelkezései értelmében írásba kell foglalni, az ettől eltérő formában megkötött haszonbérleti szerződés semmis lesz. Az írásba foglalás követelménye azt jelenti, hogy a feleknek legalább a szerződés lényeges elemeit (a haszonbérelt földterület megjelölése, a haszonbér mértéke, stb.) illetve bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdést írásba kell foglalniuk. A haszonbérleti szerződés közvetlen tárgya a haszonbérlő oldaláról nézve az a magatartás, amelyet tanúsíthat: a hasznot hajtó dolog használata, a hasznot hajtó jog gyakorlása, és a hasznok szedése. Ellentétben tehát az eddig megismert bérleti szerződési típusokkal, a haszonbérlet - nevéből eredően is - annyival nyújt többet és mást a haszonbérlő részére, hogy a birtokláson és a használaton felül a hasznok szedésének joga is megilleti őt. Ami a haszonbérlő oldaláról jog, az nyilvánvalóan a haszonbérbeadó tekintetében kötelezettség: köteles tűrni, hogy a hasznot hajtó dolgot a haszonbérlő birtokolhassa, használja, illetve hasznait szedje. A haszonbérlet ellenpólusaként jelentkező haszonbér a haszonbérbeadó szempontjából nézve jog, míg a haszonbérlő tekintetében teher és kötelezettség. A jogviszony alanya az egyik oldalról nézve a haszonbérbeadó, aki általában a termőföld, illetve más hasznot hajtó jog tulajdonosa, illetőleg gyakorlója, míg a másik oldalon a 25

haszonbérlő áll. Természetesen mindkét jogi pozícióban szerepelhet egyszerre több személy is. A haszonbérleti jogviszony közvetett tárgya a hasznot hajtó dolog, tipikusan a termőföld, illetve kivételesen a hasznot hajtó jog, a másik jogalany oldaláról nézve pedig a haszonbér. b.) A jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei. A haszonbérlő jogai és kötelezettségei: A haszonbérlő jogosult:  A hasznot hajtó dolgot birtokolni, használni és annak hasznait a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően beszedni. A haszonbérlő köteles:  Termőföld esetén azt rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.  A haszonbérlet tárgyát képező dolog állagának fenntartásához nélkülözhetetlenül szükséges felújítási és javítási munkálatokat elvégezni.  A haszonbérelt dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli.  Köteles a haszonbért időszakonként utólag megfizetni. Abban az évben azonban, amelyben elemi csapás (vis maior) vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, a haszonbérlő méltányos mértékű haszonbérmérséklést vagy akár teljes haszonbér-elengedést igényelhet. Ez irányú igényét azonban köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni. A már mérsékelt vagy teljesen elengedett haszonbér utólag nem követelhető. A haszonbérbeadó jogai és kötelezettségei: A haszonbérbeadó jogosult:  A haszonbérre.  A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen lévő dolgain törvényes zálogjog illeti meg. A haszonbérbeadó törvényes zálogjogára az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A haszonbérbeadó köteles:  Átengedni a haszonbérelt dolog időleges használatát a haszonbérlő részére.  Tűrni, hogy a haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő a haszonbérleti jogviszony fennállása alatt a haszonbérelt dolgot birtokolja, használja és hasznait szedje.  A rendkívüli felújítási és javítási munkálatokat elvégezni.

26

5. A haszonkölcsön a. A haszonkölcsön-szerződés fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya A haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó meghatározott dolgot ad ingyenesen a kölcsönvevő használatába, aki annak átvételére köteles. A haszonkölcsön-szerződés fenti fogalmi meghatározásából egyértelműen látszik, hogy az minden esetben ingyenes ügylet: a kölcsönadó nem kap ellenértéket a dolga használatáért. A jogviszony alanyai: a kölcsönadó és a kölcsönvevő, általában véve a felek magánszemélyek és közöttük a szerződéses jogviszony szívességi alapon jön létre. A haszonkölcsön-szerződés közvetlen tárgya a kölcsönadó részéről a meghatározott dolog használatának átengedése, a kölcsönadó oldaláról tekintve pedig a dolog átvétele. A jogviszony közvetett tárgya a meghatározott (általában véve ingó) dolog, amely rendszerint a kölcsönadó tulajdonában, vagy legalább birtokában, használatában áll. Közvetett tárgy lehet még dolog helyett minden olyan jog is, amelynek időleges gyakorlásának átengedésére mód van. A haszonkölcsön szabályai között a clausula rebus sic stantibus – elvének sajátos érvényesülése figyelhető meg: a kölcsönadó megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után a saját, vagy a kölcsönvevő körülményeiben, illetőleg a kölcsönvevőhöz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. Ugyanez a lehetőség illeti meg a kölcsönadót abban az esetben, ha a szerződés megkötése után utólag olyan körülményváltozás állott be, amely miatt a szerződés felmondásának van helye. Mindkét esetben arról van szó, hogy a haszonkölcsön-szerződés már megkötésre került a felek között, de azt még a kölcsönadó nem teljesítette. Amennyiben pl. a kölcsönadónak a vagyonijövedelmi viszonyai a szerződés megkötését követően hátrányosan változnak, s emiatt nem tudná szerződéses kötelezettségét teljesíteni, úgy hivatkozhat a clausula rebus sic stantibusra. Ugyanez a lehetőség adott számára akkor, ha mondjuk a kölcsönvevőhöz fűződő eddigi jó kapcsolata megromlik. Ezekben az esetekben a jog ugyanis az ingyenesen juttató fél (jelen esetben: a kölcsönadó) érdekeit védi az ellenszolgáltatás nélkül szerzővel (azaz a kölcsönvevővel) szemben. b. A jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei A kölcsönvevő jogai és kötelezettségei: A kölcsönvevő jogosult: - a kölcsönadott dolgot birtokolni - a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használni - a dolgot a kölcsönadó hozzájárulásával harmadik személy használatába adni Amennyiben így történt a használatba adás, a használó magatartásáért a kölcsönvevő úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha azonban a kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó hozzájárulása nélkül engedi át harmadik személy használatába, akkor mindazon kárért felel, amely a jogosulatlan használatba adás nélkül nem következett volna be. - követelheti a dologra fordított egyéb költségeinek a megtérítését a kölcsönadótól, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint - a kölcsönvett dolog visszaadását bármikor felajánlhatja A kölcsönvevő köteles:

27

- a dolgot átvenni - a dolog fenntartásával együtt járó költségeket viselni - visszaadni épségben a dolgot a haszonkölcsön-jogviszony megszűnésekor A kölcsönadó jogosult: - a szerződés teljesítését a clausula rebus sic stantibus-ra való hivatkozással megtagadni - a kölcsönadott dolog hasznaira A kölcsönadó köteles: - a meghatározott dolog időleges használatának ingyenes átengedésére - a kölcsönvevő által felajánlott dolog visszavételét elfogadni, kivéve, ha alapos oka van arra, hogy azt megtagadja c. A haszonkölcsön jogviszony megszűnése és megszüntetése A haszonkölcsön megszűnik: - a dolog visszaadásával - a kölcsönvevő halálával A haszonkölcsön megszüntethető: - határozatlan időre kötött szerződés esetén a kölcsönadó 15 napos felmondási idővel a szerződést felmondhatja (rendes, indokolás nélküli felmondás) - amennyiben a kölcsönadó meghal, akkor örököse a rendes, 15 napos felmondási időhöz kötött felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha egyébirány a felmondásnak nem volna helye (mert pl. a felek az ügyletet határozott időre kötötték) - a kölcsönadó azonnali hatállyal az alább felsorolt indokok bármelyikének fennállta esetén felmondhatja a szerződést: - ha a haszonkölcsön célja lehetetlenné vált - amennyiben a kölcsönvevő a dolgot rongálja, azt rendeltetésellenesen vagy nem szerződésszerűen használja, illetve a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába adja vagy bármely okból fennáll a veszély, hogy a dolgot nem fogja épségben visszaadni - ha a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása miatt megromlott - amennyiben a kölcsönadónak szüksége lesz a dologra olyan oknál fogva, amelyet a felek a szerződéskötéskor még nem ismertek.

28

III. Biztosítéki szerződések, szerencseszerződések. Tartási és életjáradéki szerződés 1. Bevezetés: a szerződéses biztosítékok általános jellegzetességei, a biztosítékok rendszere A biztosítéki szerződések olyan szerződéstípusok, amelyek általában véve egy már fennálló alapjogviszonyhoz kapcsolódnak, azt hivatottak megerősíteni. Az új Ptk. – hasonlóan a régihez - a biztosítékok nagy részét a kötelmi jog általános részében szabályozza: itt találhatók meg többek között a foglalónak, a kötbérnek illetve a jogvesztés kikötésének a szabályai, de egyes biztosítékok fellelhetők a dologi jogi Ötödik Könyvben is: zálogjog, óvadék. Végül pedig a kötelmi jog különös részében, az egyes szerződések között találhatjuk meg a biztosítékok rendszerében a kezességet és a garanciaszerződést, mint biztosítéki szerződéseket. A polgári jogi biztosítékoknak az a közös jellemzője, hogy az alapjogviszony rendeltetésszerű lebonyolódását, annak szerződésszerű teljesítését elősegítik, azt ösztönzik, vagy esetlegesen szerződésszegés miatt a jogosult részére többletfedezetet jelentenek. A biztosítékokat többféleképpen lehet megkülönböztetni, eszerint ismeretesek: - teljesítési képességet és teljesítési készséget fokozó biztosítékok - előbbi felosztható továbbá: személyi és dologi biztosítékokra A teljesítési képességet erősítő biztosítékok a kötelezett teljesítési képességét fokozzák: a teljesítés fedezetére szolgáló vagyontárgyak köre ezen biztosítékok révén bővül. Ilyen teljesítési képességet növelő biztosítékok pl. az óvadék, a zálogjog, a kezesség, illetve a bankgarancia. A dologi és a személyi biztosítékok közötti megkülönböztetésnek a teljesítési képességet fokozó biztosítékok között van helye: míg a dologi biztosítékok – nevükből adódóan – általában valamilyen vagyontárgyon állnak fenn (ilyenek az óvadék illetőleg a zálogjog), addig a személyi jellegűek más személy vagyonához kötődnek: ilyen a kezesség és a bankgarancia. A teljesítési készséget fokozó biztosítékok a teljesítésül szolgáló vagyonnak a fedezeti körét nem növelik, viszont ösztökélik a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre: ellenkező esetben joghátrány éri. Ilyen teljesítési készséget fokozó biztosítékok a foglaló, a kötbér, illetve a jogvesztés kikötése. A korábbi Ptk. a bankgaranciát és a kezességet a szerződésekre vonatkozó általános szabályok között szabályozta, azon megokolásból, hogy mindkét jogintézménynek a biztosítéki jellegét vette döntőnek. Az új Ptk. ezen szabályozási metodikán gyökeresen változtatott: Mindkét biztosíték a kötelmi jogi különös részben, a biztosítéki szerződésekről külön elnevezett XXI. Cím alatt szerepel. A jogalkotó tehát itt azt vette figyelembe, hogy mind a kezesség, mind pedig a garancia általában véve kötelmi jogi szerződésen alapul: a kezességi szerződésen és a garanciaszerződésen. 2. A kezességi szerződés a. A kezességi szerződés (kezesi szerződés) fogalma, a jogviszony alanyai, tárgya A kezesi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az alapjogviszony kötelezettje a jogosultnak nem teljesít, akkor maga fog a kötelezett helyett a jogosult felé teljesíteni. 29

A kezességi szerződés a kezes és a jogosult között jön létre, ebből következően a kezesi jogviszony is a kezes és a jogosult között áll fenn. Mindazonáltal a kezesség járulékos jellegű jogviszony, azaz feltételezi egy alapjogviszony meglétét a jogosult és a kötelezett (az adós) között. A kezességi szerződést írásba kell foglalni. Ez egy olyan alakszerűségi követelmény, amelytől a felek érvényesen nem térhetnek el, mivel ez kógens jogszabályi előírás. A kezességi szerződés közvetlen tárgya a kezes azon kötelezettsége, hogy ha az alapjogviszony kötelezettje nem teljesít, akkor helyette maga fog a jogosultnak teljesíteni. A kezesség közvetett tárgya az alapjogviszonyból fakadó követelés, melynek biztosítására jön létre a kezesség. Ez a követelés lehet egy vagy több, már fennálló vagy csak a jövőben létrejövő, feltétlen vagy feltételes, illetve pénzben meghatározható vagy meg nem határozható, de vagyoni értékkel bíró. b. A kezesség járulékos természete Ahogyan arról már szó volt, a kezesség feltételez egy alapjogviszonyt, amelyhez igazodik a kezesi jogviszony is. A kezesség járulékos természetéből adódóan az alábbi vonások jellemzik: - A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyet a kötelezett a jogosulttal szemben az alapjogviszony keretében elvállalt. Mindebből következően a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen annak elvállalásakor volt, kiterjed viszont a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire (pl.: késedelmi kamat) illetve a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. - A kezes a jogosult követelésével szemben beszámíthatja egyrészt a saját ellenköveteléseit, másrészt a kötelezett ellenköveteléseit is. - A kezes érvényesítheti a jogosult követelésével szemben egyrészt a saját kifogásait, másrészt a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokat is. A kezesség elvállalását követően a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata. - A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. - A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. - A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. Amennyiben elmarad a tájékoztatás, úgy a kezes szabadul a kötelemből. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére, utóbbi esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. - A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. c. A kezesség fajtái: egyszerű (sortartó) és készfizető kezesség, kártalanító kezesség Főszabály szerint a kezesség egyszerű kezesség, azaz a kezest megilleti az ún. sortartási kifogás: mindaddig megtagadhatja a jogosulttal szemben a teljesítést, ameddig az nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte érvényesíteni, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. A kezest ez a jog nem csak a kötelezettel szemben illeti meg, hanem mindazon kezessel szemben is, akik hozzá képest korábban vállaltak kötelezettséget a főkötelezett tartozásáért.

30

A sortartás kifogásának szabálya nem gátolja a kötelezett és a kezesek együttes perlésének lehetőségét: a polgári peres eljárásban hozott marasztaló ítélet ebben az esetben úgy fog rendelkezni, hogy elsődlegesen az egyenes adós lesz köteles a tartozást megfizetni, ennek eredménytelen végrehajtása esetén azonban a kezesek. Perökonómiai szempontból ésszerű ez a megoldás: a jogosultnak nem kell külön pert indítania a kezesekkel szemben, amennyiben eredménytelen a kötelezettel szemben indított végrehajtási eljárás. Készfizető kezesség esetén a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, azaz a jogosult – választása szerint – akár a főkötelezettől, akár a kezestől, akár pedig egyszerre mindkettőjüktől követelheti a teljesítést. A főkötelezettnek és a kezesnek a felelőssége egyetemleges: az egész tartozás erejéig áll fenn fizetési illetve helytállási kötelezettségük. A készfizető kezesség esetei az alábbiak: - a követelésnek a kötelezettől való érvényesítése a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének, vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült - a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb (más) követelése érvényesítése céljából végrehajtási eljárást vezetett a kötelezett vagyonára, azonban a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. - a kötelezett a csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolási eljárás indul A fenti esetek vagylagosak, azaz bármelyik eset fennáll, készfizető kezességről beszélünk. Természetesen a feleket megilleti az a jog, hogy szerződéssel készfizető kezességet alapítsanak: amennyiben tehát a jogosult és a kezes abban állapodnak meg, hogy a kezes nem tagadhatja meg a követelés teljesítését a jogosulttal szemben arra való hivatkozással, hogy az forduljon a főkötelezettel szemben, akkor a felek között készfizető kezesség jön létre. Kártalanító kezességről akkor beszélünk, amikor a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállal felelősséget. Ebben az esetben a jogosult csak akkor követelheti a kezestől a kezességgel biztosított követelés–rész kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, azonban ennek során a követelés nem nyert kielégítést. d. A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség A kezes elemi érdeke az, hogy a kezesi jogviszony fennállta alatt értesüljön minden olyan, az alapjogviszonyt érintő körülményről, amely kihatással van a kezesi kötelezettségére is. Ebből következően a jogosultat tájékoztatási kötelezettség terheli a kezes felé az alábbiak szerint: - köteles tájékoztatni a teljesítés elmaradásának tényéről - a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról - minden olyan egyéb változásról, amely a kezesnek a kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja - amennyiben a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, akkor a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra a körülményre is, hogy a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásától vagy az utolsó tájékoztatástól számítottan 20%-os mértékkel nőtt. A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség fenti esetekben a jogosultat késedelme nélkül terheli és mindegyik esetben ki kell terjednie a tájékoztatásnak a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.

31

e. A kezes teljesítése A kezesi kötelezettség akkor válik esedékessé, amikor a jogosult őt megintette, azaz felszólította a teljesítésre. A fizetési felszólítás kézhezvételét követően a kezes késedelem nélkül köteles értesíteni annak tényéről a kötelezettet és tőle tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított követelés mértékéről illetve arról, hogy a kötelezettet a jogosulttal szemben esetlegesen milyen kifogások, követelések illetik meg. Mindezeket követően a kezes két dolgot tehet: - köteles késedelem nélkül a jogosultnak teljesíteni és annak megtörténtéről a kötelezettet haladéktalanul értesíteni vagy - köteles késedelem nélkül a teljesítést megtagadni és annak tényéről - megjelölve a teljesítés megtagadásának az okát is – a kötelezettet és a jogosultat haladéktalanul értesíteni A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni mindazon tájékoztatást, amely a kezesnek a kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges. A kezes teljesítésével ugyan a kezesi jogviszony megszűnik a jogosult és közte, azonban a teljesítést követően a kezes belép - különös jogutódlás folytán - a jogosult pozíciójába: ettől fogva megilleti mindazon követelések érvényesítésének joga a kötelezettel szemben, amely az alapjogviszony kapcsán a jogosultat eredetileg megillette a kötelezettel vonatkozásában. f. A kezesség megszűnése A kezesség az alábbiak szerint szűnik meg: - az alapjogviszony kötelezettje szerződésszerűen teljesít - az alapjogviszonyt keletkeztető szerződés érvénytelenné válik - az alapjogviszonyból fakadó kötelezettség teljesítése a kötelezettnek fel nem róható okból lehetetlenül - a határozott időre vállalt készfizető kezesség a határozott idő elteltével - a határozatlan időre vállalt kezesség 3 hónapos felmondási idővel, indokolás nélkül megszüntethető a kezes részéről, feltéve, ha a kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja - ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a követelés érvényesítése jelentősen megnehezül. Ebben az esetben azonban a kezes csak annyiban szabadul a köztelezettsége alól, amennyiben a követelést biztosító jog alapján egyáltalán kielégítést kaphatott volna g. Több kezes a kezesi jogviszonyban Ha ugyanazt a kötelezettséget több kezesség is megerősíti, akkor az alábbi esetek állhatnak elő: - ha ugyanazért a kötelezettségért a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, akkor a jogosulttal szemben felelősségük egyetemleges: bármely kezestől a kezességgel biztosított egész követelés érvényesíthető - ha a több kezes a kötelezettségért egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, akkor egymás közötti viszonyukban a sortartás kifogása érvényesíthető: a kezeseket a kötelezettség abban a sorrendben terheli, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet, a sorrendben később álló sortartásra hivatkozással megtagadhatja a teljesítést

32

mindaddig, amíg a jogosult a sorban előtte álló kezestől meg nem próbálja a követelést érvényesíteni - ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, akkor egymás közötti, belső viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és olyan zálogjog is biztosítja, amelyet a kötelezettől eltérő személy alapított, akkor a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a fenti szabályokat kell megfelelően alkalmazni. h. A fogyasztó által vállalt kezesség Amennyiben a kezességet fogyasztó vállalja, azaz olyan természetes személy, aki szakmája illetve önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vállal kezességet, a fogyasztói kezességre speciális szabályok alkalmazandók. Védelembe kell ugyanis helyezni a laikus állampolgárt és biztosítani kell részére azt a lehetőséget, hogy megismerje: a kezességvállalás milyen kockázatokkal jár. Fenti követelményeknek eleget téve az új Ptk. a fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult kötelezettségévé teszi, hogy a fogyasztót még a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztassa: - a kezes jogairól és kötelezettségeiről, továbbá - a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező (jogosult) előtt ismert különleges kockázatokról Amennyiben a jogosult e fenti tájékoztatási kötelezettségét megszegi, akkor ennek az a jogkövetkezménye, hogy a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Amennyiben a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, akkor a kezességvállalás érvényességéhez az szükséges, hogy a felek a szerződésben meghatározzák azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. Amennyiben a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles erről a kezest haladéktalanul értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és a késedelmi kamatért. A fogyasztói kezességre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.

33